31997L0024[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 97/24/EK irányelve (1997. június 17.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 97/24/EK IRÁNYELVE

(1997. június 17.)

a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189b. cikkében ( 3 ) megállapított eljárásnak megfelelően az Egyeztető Bizottság által 1997. február 4-én jóváhagyott együttes szöveg figyelembevételével,

(1) mivel szükséges a belső piac működésének biztosítását célzó intézkedések elfogadása;

(2)

mivel a motorkerékpároknak és segédmotoros kerékpároknak az ezen irányelv által említett alkatrészek és jellemzők tekintetében minden tagállamban meg kell felelniük bizonyos kötelező műszaki követelményeknek, amelyek az egyes tagállamokban különbözőek; mivel e különbségek következtében az ilyen követelmények gátolják a Közösségen belüli kereskedelmet; mivel a belső piac működését gátoló ezen akadályok megszűntethetők, ha minden tagállam ugyanazokat az előírásokat fogadja el a nemzeti rendelkezései helyett;

(3)

mivel szükség van a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok ezen alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó harmonizált előírások megalkotására annak érdekében, hogy a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) által érintett típusjóváhagyási és alkatrész-típusjóváhagyási eljárások megvalósuljanak a fent említett járművek minden típusára vonatkozóan;

(4)

mivel a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése céljából szükségesnek mutatkozik az ezen irányelv melléklete 1. (gumiabroncsok), 2. (világító és fényjelző berendezések), 4. (visszapillantó tükrök) és 11. (biztonsági övek) fejezete előírásainak és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 30., 54., 64. és 75. előírása gumiabroncsokra vonatkozó, 3., 19., 20., 37., 38., 50., 56., 57., 72. és 82. előírása világító és fényjelző berendezésekre vonatkozó, a 81. előírása visszapillantó tükrökre vonatkozó és 16. előírása biztonsági övekre vonatkozó előírásainak az összehangolása;

(5)

mivel a környezetvédelmi, nevezetesen a légköri- és zajszennyezési szempontokra tekintettel szükséges a környezet állandó javítására törekedni; mivel e célból meg kell állapítani a szennyező anyagokra és a zajszintre vonatkozó határértékeket, hogy azok a lehető leghamarabb alkalmazhatók legyenek; mivel a határértékek csökkentéséről és a vizsgálati eljárások módosításáról a későbbiek során csak a rendelkezésre álló vagy elképzelhető műszaki lehetőségeket és azok költség/haszon arányának elemzését elvégzendő vagy folytatandó tanulmányok és kutatások alapján lehet dönteni annak érdekében, hogy lehetővé váljon az e szigorúbb határértékeket tiszteletben tartó járművek ipari gyártása; mivel az e későbbi csökkentésre vonatkozó határozatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legalább három évvel a határértékek hatálybalépése előtt kell meghoznia annak érdekében, hogy az ipar megtehesse a szükséges intézkedéseket, amelyek által termékei a tervezett időpontig megfelelhetnek az új közösségi rendelkezéseknek; mivel az Európai Parlament és a Tanács határozata a Bizottság által kellő időben benyújtott ajánlásokon fog alapulni;

(6)

mivel a 92/61/EGK irányelv rendelkezései értelmében az ezen irányelv által említett alkatrészeket és jellemzőket nem lehet piacra vinni és a tagállamokban érétkesíteni, ha nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek; mivel a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az ezen irányelvből eredő kötelezettségek végrehajtásának biztosítására;

(7)

mivel a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adókedvezmények nyújtásával előmozdítsák olyan járművek értékesítését, amelyek már előre teljesítik a környezetszennyezéssel és zajkibocsátással szemben közösségi szinten elfogadott követelményeket;

(8)

mivel a járművek és önálló szerelési egységek elektromágneses sugárzásokkal szembeni védettségének az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó rendelkezések (8. fejezet) teljesülésének ellenőrzése céljából alkalmazandó mérési módszerei bonyolult és költséges berendezéseket igényelnek; mivel annak érdekében, hogy a tagállamoknak módjuk legyen ilyen berendezésekről gondoskodni, az ilyen mérési módszerek alkalmazását az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három évre el kell halasztani;

(9)

mivel, figyelembe véve a javasolt cselekvés mértékét és hatását a szóban forgó ágazatban, az ezen irányelv által említett közösségi intézkedések szükségesek, sőt nélkülözhetetlenek a kitűzött célok, nevezetesen a közösségi járműtípus-jóváhagyás érdekében; mivel a tagállamok egyedileg nem érhetik el ezt a célt;

(10)

mivel a műszaki haladás szükségessé teszi az ezen irányelv mellékletében megállapított műszaki előírások gyors kiigazítását; mivel a szennyező anyagok és a zajszint határértékei kivételével ezt a feladatot az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a Bizottságra kell ruházni; mivel minden olyan esetben, amikor az Európai Parlament és a Tanács a Bizottságra ruházza a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok ágazatában létrehozott szabályok végrehajtásásához szükséges hatásköröket, helyénvaló a Bizottság és a tagállamok között egy bizottság keretében lefolytatandó előzetes konzultációs eljárást előírni;

(11)

mivel a biztonsági vagy környezeti követelmények megszorításokat tesznek szükségessé a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok bizonyos fajtáin végzett beavatkozásokat illetően; mivel azért, hogy ne gátolják a tulajdonos által végzett szervizelést és karbantartást, az ilyen megszorításokat szigorúan csak olyan beavatkozásokra kell korlátozni, amelyek jelentős mértékben megváltoztatják a jármű teljesítményét, szennyezőanyag- és zajkibocsátását;

(12)

mivel amennyiben egy jármű megfelel az ezen irányelvben előírt követelményeknek, egyetlen tagállam sem tagadhatja meg annak nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg használatát; mivel ezen irányelv előírásai nem kötelezhetik a területükön motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok számára pótkocsi vontatását nem engedélyező tagállamokat a szabályozásuk megváltoztatására,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv és melléklete az alábbiakra vonatkozik:

- gumiabroncsok,

- világító és fényjelző berendezések,

- külső kinyúló részek,

- visszapillantó tükrök,

- légszennyezés elleni intézkedések,

- tüzelőanyag-tartályok,

- illetéktelen beavatkozások elleni intézkedések,

- elektromágneses összeférhetőség,

- megengedhető zajszint és kipufogó-rendszerek,

- csatlakozó berendezések és rögzítők,

- biztonságiöv-rögzítések és biztonsági övek,

- üvegezés, ablaktörlők és -mosók, valamint jég- és páramentesítő berendezések,

a 92/61/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott valamennyi típusú járműhöz.

2. cikk

A 8. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett határidőtől számított három éven belül a Bizottság részletes tanulmányt fog készíteni annak megállapítására, hogy az ezen irányelv mellékletének 7. fejezetében említett járművek, különösen pedig az A. és B. kategóriákba tartozókon végzett beavatkozások elleni intézkedések megfelelőknek, alkalmatlanoknak vagy túl szélsőségeseknek tekinthetők-e a kitűzött célok tükrében. A tanulmány következtetései alapján a Bizottság, szükség esetén, új jogi intézkedéseket fog javasolni.

3. cikk

(1) A gumiabroncsokra, a világító és fényjelző berendezésekre, a visszapillantó tükrökre, a tüzelőanyag-tartályokra, a kipufogó-rendszerekre, a biztonsági övekre és üvegezésre mint egy motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár alkatrészére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyás, valamint a gumiabroncs-típusra, a világító- és fényjelzőberendezés-típusra, a visszapillantótükör-típusra, a tüzelőanyagtartály-típusra, a kipufogórendszer-típusra, a biztonságiöv-típusra és az üvegezési típusra mint alkatrészre vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyás megadásának eljárásaira, továbbá az ilyen járművek szabad mozgásának és az alkatrészek szabad kereskedelmének feltételeire nézve a 92/61/EGK irányelv II., illetve III. fejezetében foglaltak érvényesek.

(2) A kinyúló részekre, a légszennyezés elleni intézkedésekre, a beavatkozások elleni intézkedésekre, az elektromágneses összeférhetőségre, a megengedett zajszintre, a pótkocsicsatoló berendezésekre és oldalkocsi-felerősítésekre, a biztonságiöv-rögzítésekre, az ablaktörlő- és mosóberendezésekre, valamint a jég- és páramentesítő berendezésekre mint egy motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár alkatrészére vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyás megadásának eljárására, továbbá az ilyen járművek szabad mozgásának feltételeire nézve a 92/61/EGK irányelv II., illetve III. fejezetében foglaltak érvényesek.

4. cikk

(1) A 2002/24/EGK irányelv 11. cikke rendelkezéseinek megfelelően el kell ismerni az ezen irányelv melléklete 1. (gumiabroncsok), 2. (világító és fényjelző berendezések), 4. (visszapillantó tükrök) fejezete, 9. fejezetének III. melléklete (motorkerékpárok megengedhető zajszintjére és kipufogórendszerére vonatkozó követelmények) és 11. fejezete (biztonsági övek) követelményeinek egyenértékűségét az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) 30. ( 5 ), 54. ( 6 ), 64. ( 7 ) és 75. ( 8 ) előírása gumiabroncsokra vonatkozó, 3. ( 9 ), 19. ( 10 ), 20. ( 11 ), 37. ( 12 ), 38. ( 13 ), 50. ( 14 ), 53. ( 15 ), 56. ( 16 ), 57. ( 17 ), 72. ( 18 ), 74. ( 19 ) és 82. ( 20 ) előírása világító és fényjelző berendezésekre vonatkozó, 81. ( 21 ) előírása visszapillantó tükrökre vonatkozó, 16. ( 22 ) előírása biztonsági övekre vonatkozó és 41. ( 23 ) előírása motorkerékpárok zajkibocsátására vonatkozó követelményeivel.

(2) A tagállamok alkatrész-típusjóváhagyást adó hatóságai az (1) bekezdésben említett rendelkezések követelményeinek megfelelően kiadott alkatrész-típusjóváhagyásokat és alkatrész-típusjóváhagyási jeleket fogadják el az ezen irányelv előírásainak megfelelően kiadott megfelelő alkatrész-típusjóváhagyások és alkatrész-típusjóváhagyási jelek helyett.

5. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az elfogadásától számított 24 hónapon belül a Bizottság egy, a szigorított határértékek alkalmazásából eredő költségek és előnyök vizsgálata és kiértékelése alapján kidolgozott javaslatot terjeszt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és meghatározza a következő lépést, amelynek során intézkedéseket fognak elfogadni az érintett járművekre vonatkozó környezetszennyezési és zajszint-határértékek további szigorításának szándékával, amint azt az 5. fejezet II. mellékletének I. és II. táblázata, illetve a 9. fejezet I. melléklete meghatározza. Javaslatában a Bizottság figyelembe veszi és felbecsüli a környezetszennyezés és zajkibocsátás csökkentésére irányuló különböző intézkedések költséghatékonyságát, és a kitűzött célokhoz képest arányos és ésszerű intézkedéseket javasol.

(2) A Bizottság (1) bekezdésben említett javaslata alapján meghozandó európai parlamenti és tanácsi határozatnak, amelyet 2001. január 1-jéig kell elfogadni, a szigorított határértékeken túl figyelembe kell vennie más tényezők számításba vételének szükségességét is. Az említett határozatban előírt intézkedések megvalósításából származó költségeket és előnyöket az érdekelt felekkel, például az iparral, a felhasználókkal és a fogyasztókat vagy a nyilvánosságot képviselő csoportokkal együtt kell megvizsgálni és felbecsülni, és e tanulmánynak, valamint értékelésnek a kitűzött célok fényében arányosnak és ésszerűnek kell lennie.

6. cikk

(1) A tagállamok csak olyan gépjárművek esetében adhatnak adókedvezményeket, amelyek megfelelnek az ezen irányelv 5. fejezete I. mellékletének 2.2.1.1.3. pontjában és I. mellékletének I. és II. táblázatában, illetve 9. fejezete I. mellékletében meghatározott, légszennyezés és zajszennyezés elleni intézkedéseknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett kedvezményeknek összhangban kell állniuk a Szerződés rendelkezéseivel és meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

- érvényesek egy tagállamban forgalomba hozott minden olyan új járműre, amely már előre teljesíti ezen irányelv (1) bekezdésben említett előírásait,

- megszűnnek az (1) bekezdésben említett intézkedések kötelező bevezetésével,

- az egyes gépjármű-típusok esetében kisebb összeget képviselnek, mint a megállapított határértékek elérése céljából alkalmazott műszaki megoldásoknak és azok gépjárműbe való beépítésének a külön költségei.

(3) A Bizottságot kellő időben tájékoztatni kell az (1) bekezdésben említett adókedvezmény bevezetését vagy módosítását szándékozó tervekről, hogy megtehesse észrevételeit.

7. cikk

A szükséges módosításokat:

- a 4. cikkben említett, Egyesült Nemzetek EGB-előírásai bármely módosításának figyelembevétele érdekében,

- a mellékletnek a műszaki haladáshoz való igazítása érdekében - kivéve az 5. fejezet I. mellékletének 2.2.1.1.3. pontjában és a II. melléklet I. és II. táblázatában, illetve 9. fejezet I. mellékletében meghatározott lég- és zajszennyezési határértékeket,

a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 24 ) 13. cikkében meghatározott eljárás szerint kell végrehajtani.

8. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1998. december 18. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az első albekezdésben említett időponttól kezdve a tagállamok már nem tilthatják meg olyan járművek üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ezen irányelv vagy egyes fejezetei rendelkezéseinek.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 1999. június 17-től alkalmazzák.

Mindazonáltal az 5., 8. és 9. fejezet egyes rendelkezéseinek végrehajtását az említett fejezetekben foglaltaknak megfelelően elhalaszthatják.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

9. cikk

(1) Az oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű gépjárművek visszapillantó tükreire, ezeknek a járművekre történő felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 22-i 80/780/EGK tanácsi irányelv ( 25 ) ezen irányelv hatályba lépésekor hatályon kívül kerül.

(2) Mindazonáltal azok az alkatrészek, amelyeket az (1) bekezdésben említett irányelv I. mellékletében meghatározott módon jóváhagytak, továbbra is használhatók.

(3) A motorkerékpárok megengedett zajszintjére és kipufogó-rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. november 23-i 78/1015/EGK tanácsi irányelv ( 26 ) a 8. cikk első albekezdésében említett időpontban hatályon kívül kerül.

(4) A 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpontig meg lehet adni a 78/1015/EGK irányelv szerinti jóváhagyásokat a 92/61/EGK irányelvben említett járművek típusjóváhagyásakor. A 78/1015/EGK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott zajszint-határértékeket kell alkalmazni.

Ezért az ilyen járművek első üzembe helyezésekor a 92/61/EGK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni.

(5) Ennek az irányelvnek a hatálybalépésekor az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv ( 27 ) rendelkezései nem alkalmazhatók már az irányelv hatálya alá tartozó járművekre.

10. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

1. FEJEZET

MOTORKERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK GUMIABRONCSAI ÉS AZOK FELSZERELÉSE

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

GUMIABRONCSOK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁNAK IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEI

1. ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

1.1.

Egy gumiabroncs-típus alkatrész-típusjóváhagyási kérelmének pontos részleteket kell közölnie arról a gumiabroncs-típusról, amelyet alkatrész-típusjóváhagyási jellel kívánnak ellátni.

1.2. A kérelemnek pontos részleteket kell közölnie minden gumiabroncs-típusra vonatkozóan az alábbiakról is:

1.2.1.

a gumiabroncs méretmegjelölése a II. melléklet 1.16. pontjában megadottak szerint,

1.2.2.

márka- vagy kereskedelmi név,

1.2.3.

alkalmazási kategória: szokásos, különleges, hó vagy moped,

1.2.4.

a gumiabroncs szerkezete (diagonális vagy ferde rétegzésű, öves diagonál, radiál),

1.2.5.

sebességkategória-jel,

1.2.6.

teherbírási index,

1.2.7.

a gumiabroncsot tömlővel történő vagy tömlő nélküli használatra szánják,

1.2.8.

a gumiabroncs "normál" vagy "erősített",

1.2.9.

motorkerékpár-gumiabroncs névleges betétszáma ("ply-rating")

1.2.10.

külső méretek: teljes gumiabroncs-szélesség és teljes átmérő,

1.2.11.

a gumiabroncs felszerelésére szolgáló kerékpántok,

1.2.12.

a mérőpánt és a próbapánt,

1.2.13.

a próbanyomás és a mérésnél alkalmazott nyomás,

1.2.14.

a II. melléklet 1.19. pontjában említett X együttható,

1.2.15.

A méretmegjelölésben "V" kódjellel azonosított, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokra és a méretmegjelölésben "Z" kódjellel azonosított, 270 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokra a gyártó által megengedett maximális sebesség és az e maximális sebességnél megengedett teherbírás. A megengedett maximális sebességet és az ehhez tartozó teherbírást fel kell tüntetni a típusbizonyítványban (e melléklet 2. függeléke).

1.3.

A típusjóváhagyási kérelemhez három példányban vázlatokat vagy fényképeket kell mellékelni, amelyeken látható a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-típus futófelület-mintázata és a mérőpántra szerelt felfújt gumiabroncs burkolóvonala, a megfelelő méretekkel együtt (lásd a II. melléklet 3.1.1. és 3.1.2. pontját). Ugyancsak mellékelni kell egy jóváhagyott vizsgálólaboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet vagy a gumiabroncs-típus két mintapéldányát, az illetékes hatóság választása szerint.

1.4.

A gumiabroncs gyártója kérheti, hogy az EK-alkatrész-típusjóváhagyást más típusú módosított gumiabroncsokra is terjesszék ki.

1.5.

Ez az irányelv nem vonatkozik "NHS" (not for highway service, nem országúti használatra) jelű, kizárólag terepjárásra vagy versenyzésre tervezett új gumiabroncsokra.

2. JELÖLÉSEK

Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-mintapéldányokon jól olvasható és eltávolíthatatlan módon fel kell tüntetni a kérelmező márka- vagy kereskedelmi jelét és elegendő helynek kell lennie az alkatrész-típusjóváhagyási jel számára.

3. A ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL

Minden, az ezen irányelvnek megfelelően alkatrész-típusjóváhagyáson túljutott típussal megegyező gumiabroncson fel kell tüntetni a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK irányelv V. mellékletében leírt alkatrész-típusjóváhagyási jelet.

A négyszög méreteit meghatározó "a" érték és a jelet alkotó számok és betűk nem lehetnek 2 mm-nél kisebbek.

4. EGY GUMIABRONCS-TÍPUS MÓDOSÍTÁSA

4.1.

Egy gumiabroncs futófelület-mintázatának módosítása nem teszi szükségessé a II. mellékletben előírt vizsgálatok megismétlését.

1. függelék

2. függelék

Motorkerékpárra vagy segédmotoros kerékpárra szánt gumiabroncs-típus alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítványa

II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, JELÖLÉSEK ÉS KÖVETELMÉNYEK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek a fejezetnek az alkalmazásában:

1.1. "gumiabroncs-típus": olyan gumiabroncsok, amelyek nem térnek el alapvetően egymástól az alábbiak tekintetében:

1.1.1.

a gumiabroncs márka- vagy kereskedelmi neve,

1.1.2.

a gumiabroncs méretmegjelölése,

1.1.3.

az alkalmazási kategória (normál: rendes úton való használatra szánt gumiabroncsok; speciál: sajátos célra szolgáló gumiabroncsok, mint amilyenek az úton és terepen egyaránt használható abroncsok; hóabroncsok vagy mopedek),

1.1.4.

szerkezet (diagonál vagy ferderétegű [keresztrétegű], öves diagonál, radiál),

1.1.5.

sebességkategória jele,

1.1.6.

teherbírási index,

1.1.7.

a keresztmetszeti profilméret egy megadott pántra szerelve;

1.2. "gumiabroncs-szerkezet": egy gumiabroncs szövetvázának (karkasz) a műszaki jellemzői. Lényegében az alábbi gumiabroncs-szerkezetek különböztethetők meg:

1.2.1.

"diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges)": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a rétegek textilbetétei az abroncsperemekig érnek és a futófelület középvonalához képest 90°-nál észrevehetően kisebb váltakozó szögek alatt vannak elhelyezve,

1.2.2.

"öves diagonál": olyan "keresztréteges" gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetvázat két- vagy többrétegű, a szövetváz szögétől nem sokkal különböző váltakozó szögek alatt elhelyezett, alapvetően nem nyúló vegyi szálakból álló öv támasztja meg,

1.2.3.

"radiál": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a rétegek textilbetétei az abroncsperemekig érnek és lényegében 90°-os szöget zárnak be a futófelület középvonalával, miközben a szövetvázat egy alapvetően nem nyúló körkörös öv stabilizálja,

1.2.4.

"megerősített": olyan gumiabroncs-szerkezet, amelynél a szövetváz ellenállóbb, mint a neki megfelelő alapkivitelű gumiabroncs;

1.3.

"abroncsperem": a gumiabroncsnak az a része, amelynek alakja és szerkezete lehetővé teszi, hogy az abroncs illeszkedjék a kerékpántra és az abroncsot e kerékpánton megtartsa ( 28 );

1.4.

"vegyi szál" (kordfonal): a felfújható gumiabroncs kordszövetét alkotó fonal (28) ;

1.5.

"réteg": gumival borított párhuzamos szálak egy rétege (28) ;

1.6.

"szövetváz": a gumiabroncsnak az a futófelülettől és oldalfaltól különböző része, amely felfújt állapotban a terhet viseli (28) ;

1.7.

"futófelület": a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezik (28) ;

1.8.

"oldalfal": a gumiabroncsnak az a része, amely a futófelület, valamint a kerékpántok által takart rész között helyezkedik el (28) ;

1.9.

"futófelület-horony": a kerékmintázat két szomszédos bordája vagy blokkja közötti távolság (28) ;

1.10.

"főhornyok": a futófelület középső zónája közelében lévő széles hornyok;

1.11.

"profilszélesség (S)": egy felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső szélei közötti lineáris távolság, nem számítva a jelölések, díszítmények vagy védőszalagok vagy -bordák miatti kiemelkedéseket (28) ;

1.12.

"teljes szélesség": egy felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső szélei közötti lineáris távolság, beleszámítva a jelölések, díszítmények vagy védőszalagok vagy -bordák miatti kiemelkedéseket (28) ; olyan gumiabroncsoknál, amelyeknél a futófelület szélesebb, mint a profilszélesség, a teljes szélesség a futófelület szélességével azonos;

1.13.

"profilmagasság (H)": a gumiabroncs külső átmérője és a kerékpánt névleges átmérője különbségének a fele (28) ;

1.14.

"névleges oldalviszony (Ra)": az ugyanazon mértékegységben kifejezett névleges profilmagasság és névleges profilszélesség (S1) hányadosának százszorosa;

1.15.

"külső átmérő (D)": egy felfújt új gumiabroncs teljes átmérője ( 29 );

1.16. "gumiabroncs méretmegjelölése": az alábbiakat tartalmazó felirat:

1.16.1.

az (S1) névleges profilszélesség (mm-ben kifejezve, kivéve bizonyos gumiabroncs-típusokat, amelyek méretmegjelölése az e melléklet 4. függeléke táblázatainak első oszlopában van megadva),

1.16.2.

az (Ra) névleges oldalviszony, kivéve bizonyos gumiabroncs-típusokat, melyek méretmegjelölése az e melléklet 4. függeléke táblázatainak első oszlopában van megadva,

1.16.3. a (d) megállapodás szerinti szám, amely a névleges kerékpánt-átmérőt jelzi, és ennek az átmérőnek vagy kód formájában (egy 100-nál kisebb szám) vagy milliméterben (egy 100-nál nagyobb szám) kifejezve felel meg.

1.16.3.1. a kódszám formájában kifejezett (d) jelnek megfelelő milliméter-értékek a következők: A kerékpánt névleges átmérőjét jelölő, egy vagy két számjeggyel kifejezett "d" kódszám Egyenérték mm-ben 4 102 5 127 6 152 7 178 8 203 9 229 10 254 11 279 12 305 13 330 14 356 15 381 16 406 17 432 18 457 19 483 20 508 21 533 22 559 23 584

1.17.

"névleges kerékpánt-átmérő (d)": az a kerékpánt-átmérő, amelyre a gumiabroncsot kell szerelni ( 30 );

1.18.

"kerékpánt": egy tömlő és gumiabroncs vagy egy tömlőnélküli gumiabroncs számára szolgáló támaszték, amelyen a gumiabroncs abroncsperemei helyezkednek el (30) ;

1.19.

"elméleti kerékpánt": egy képzeletbeli kerékpánt, amelynek szélessége egy gumiabroncs névleges profilszélességének X-szerese lenne. Az X értékét a gyártónak kell megadnia;

1.20.

"mérőpánt": az a kerékpánt, amelyre méreteinek megmérése érdekében egy gumiabroncsot fel kell szerelni;

1.21.

"próbapánt": az a kerékpánt, amelyre vizsgálat céljából egy gumiabroncsot fel kell szerelni;

1.22.

"kiszakadás": gumidarabkák leszakadása a futófelületről;

1.23.

"szálelválás": a vegyi szálaknak az azokat burkoló gumitól való elválásuk;

1.24.

"rétegelválás": a szomszédos rétegektől való elválás;

1.25.

"futófelület-elválás": a futófelületnek a szövetváztól való elválása;

1.26.

"teherbírási index": egy szám, amely azzal a maximális megengedhető terheléssel kapcsolatos, amelyet a gumiabroncs a gyártó által meghatározott üzemi körülmények között a sebességi jelének megfelelő sebességgel hordani tud. A II. melléklet 3. függelékében megtalálható az indexek és a hozzájuk tartozó terhelések jegyzéke;

1.27.

"teherbírás-változást a sebesség függvényében feltüntető táblázat": a II. melléklet 7. függelékében található táblázat, amelyből a teherbírási index és a névleges sebességnél érvényes teherbírás figyelembevételével megállapíthatók egy olyan gumiabroncs teherbírás-változásai, amelyet más sebességen használnak, mint amely a névleges sebességkategóriája által jelzett értéknek felel meg;

1.28. "sebességkategória":

1.28.1.

az 1.28.2. pont alatt feltüntetett sebességkategória-jel által kifejezett sebesség,

1.28.2. a sebességkategóriák az alábbi táblázatban láthatók: Sebességkategória-jel Megfelelő sebesség (km/h) B 50 F 80 G 90 J 100 K 110 L 120 M 130 N 140 P 150 Q 160 R 170 S 180 T 190 U 200 H 210 V 240 W 270

1.28.3.

A 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok a gumiabroncs-méretjelölésben, a gumiabroncs szerkezetének jele előtt elhelyezett "V" vagy "Z" betűkkel vannak megjelölve.

1.29.

"hógumiabroncs": olyan gumiabroncs-mintázat és -szerkezet, amelyet elsősorban arra terveztek, hogy a normál gumiabroncsokénál jobb viselkedést biztosítson sárban, friss hóban vagy latyakban. A hógumiabroncsok futófelület-mintázata általában szélesebb hornyokból és/vagy blokkokból áll, mint a normál gumiabroncsé;

1.30.

"MST" (multiservice tyre, többcélú gumiabroncs): több célra alkalmas gumiabroncs, vagyis olyan gumiabroncs, amely úton is, terepen is használható;

1.31. "maximális névleges terhelés": az a maximális tömeg, amelyet a gumiabroncs névlegesen elbír;

1.31.1.

130 km/h vagy annál kisebb sebességnél a maximális névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs vonatkozó teherbírási indexéhez tartozó értéknek a "Teherbírás-változás a sebesség függvényében" táblázatban feltüntetett százalékarányát (lásd az 1.27. szakaszt), figyelembe véve a gumiabroncs sebességkategória-jelét és annak a járműnek a maximális sebességét, amelyre a gumiabroncs fel van szerelve.

1.31.2.

130 km/h feletti, de 210 km/h-nál nem nagyobb sebesség esetén a maximális névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs teherbírási indexéhez tartozó tömeg értékét.

1.31.3. 210 km/h feletti, de 270 km/h-nál nem nagyobb sebességre tervezett gumiabroncsok esetén a maximális névleges terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncs teherbírási indexéhez tartozó tömeg alábbi táblázatban megadott százalékarányát, figyelembe véve a gumiabroncs sebességkategória-jelét és annak a járműnek a maximális tervezett sebességét, amelyre a gumiabroncs fel van szerelve. Maximális sebesség (km/h) (1) Maximális névleges terhelés (%) Sebességkategória "V" jel Sebességkategória "W" jel (3) 210 100 100 220 95 100 230 90 100 240 85 100 250 (80) (2) 95 260 (75) (2) 85 270 (70) (2) 75 (1) Közbenső sebességértékekre megengedhető a maximális névleges terhelés lineáris interpolálása. (2) Csak olyan gumiabroncsokra vonatkozik, amelyek a méretmegjelölésben a "V" betűkóddal vannak azonosítva, és csak a gumiabroncs gyártója által megadott maximális sebességig. (Lásd az I. melléklet 1.2.15. pontját.) (3) A méretmegjelölésben a "Z" betűkóddal azonosított gumiabroncsokra is vonatkozik.

1.31.4.

270 km/h-nál nagyobb sebességek esetén a maximális névleges terhelés nem lehet nagyobb annál a tömegnél, mint amelyet a gumiabroncs gyártója a gumiabroncs sebességi adottságait figyelembe véve megadott.

A 270 km/h és a gumiabroncs gyártója által megengedett maximális sebesség között a maximális névleges terhelés lineárisan interpolálható.

1.32.

"moped gumiabroncs": olyan gumiabroncs, amelyet mopedeken való használatra terveztek;

1.33.

"motorkerékpár-gumiabroncs": olyan gumiabroncs, amelyet elsősorban motorkerékpárokon való használatra terveztek;

1.34. "gördülő kerület (Cr)": az az elméleti távolság, amelyet egy mozgó jármű kerekének középpontja (tengelye) tesz meg, a gumiabroncs egy teljes fordulata alatt, és amely a következő képletből számítható: Cr = f × D, ahol: D a gumiabroncs külső átmérője a melléklet 3.1.2. pontja szerinti gumiabroncs-méretjelölésnek megfelelően

f

=

3,02 olyan gumiabroncsokra, amelyeknek pántátmérő-kódja 13 vagy annál nagyobb

3,03 radiál abroncsokra, amelyeknek pántátmérő-kódja nem nagyobb, mint 12

2,99 diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges) gumiabroncsokra vagy öves diagonál gumiabroncsokra, amelyeknek pántátmérő-kódja nem nagyobb, mint 12.

2. JELÖLÉSEK

2.1. A gumiabroncsok legalább egyik oldalfalán az alábbi jelöléseket kell elhelyezni:

2.1.1.

márka- vagy kereskedelmi név;

2.1.2.

a gumiabroncs méretjelölése az 1.16. pontban meghatározott módon;

2.1.3. a gumiabroncs szerkezetének feltüntetése az alábbiak szerint:

2.1.3.1.

diagonál vagy ferderéteges (keresztréteges) gumiabroncsok esetében nincs jelölés, vagy egy "D" betű áll a pántátmérő-kód előtt;

2.1.3.2.

öves diagonál gumiabroncsok esetében egy "B" betű áll a pántátmérő-kód előtt és felírható a "BIAS-BELTED" felirat,

2.1.3.3.

radiál-gumiabroncsok esetében egy "R" betű áll a pántátmérő-kód előtt és felírható a "RADIAL" szó;

2.1.4.

a gumiabroncs sebességkategóriája az 1.28.2. pontban említett jellel kifejezve;

2.1.5.

a teherbírási index az 1.26. pontban meghatározott módon;

2.1.6.

a "TUBELESS" szó, ha a gumiabroncsot belső tömlő nélkül kívánják használni;

2.1.7.

a "REINFORCED" vagy "REINF" jel, megerősített gumiabroncs esetén;

2.1.8.

a gyártás időpontja három számjeggyel, amelyek közül az első kettő a hetet, a harmadik az évet jelzi. Ezt az információt csak az egyik oldalfalon kell feltüntetni;

2.1.9.

az "M + S" vagy "M.S" vagy "M & S" jel hógumiabroncs esetén;

2.1.10.

az "MST" jel többcélú gumiabroncsok esetén;

2.1.11.

a "MOPED", "CICLOMOTORE" vagy "CYCLOMOTEUR" kifejezést ha egy gumiabroncsot mopedekre terveztek;

2.1.12.

A 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokat a megfelelő "V" vagy "Z" kóddal kell megjelölni (lásd az 1.31.3. pontot) a gumiabroncs méretmegjelölésében, a szerkezet jelölése előtt (lásd a 2.1.3. pontot).

2.1.13.

A 240 km/h-nál (vagy 270 km/h-nál) nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon fel kell tüntetni zárójelben a 210 km/h (vagy 240 km/h) sebességnél alkalmazható teherbírási index jelét (lásd a 2.1.5. pontot), és egy referenciasebességkategória-jelet (lásd a 2.1.4. pontot) az alábbiak szerint:

- "V" olyan gumiabroncsok esetében, amelyek méretmegjelölésében szerepel a "V" jel,

- "W" olyan gumiabroncsok esetében, amelyek méretmegjelölésében szerepel a "Z" jel.

2.2.

A 2. függelékben példa található a gumiabroncs-jelölésekre.

2.3.

A 2.1. pontban említett jeleket és az I. melléklet 3. pontjában előírt alkatrész-típusjóváhagyási jelet a gumiabroncsokba vagy a gumiabroncsokra kell önteni. A jeleknek világosan olvashatóknak kell lenniük.

3. A GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3.1. A gumiabroncs méretei

3.1.1. A profilszélesség

3.1.1.1. A profilszélességet az alábbi képlettel kell kiszámítani: S = S1 + K (A - A1), ahol: Az A1 érték az S1-et a gumiabroncs gyártója által megadott X értékkel megszorozva adódik, a K értéke 0,4.

S

=

a profilszélesség mm-ben kifejezve, mérőperemen mérve

S1

=

a névleges profilszélesség (mm-ben), amint az a gumiabroncs oldalán a gumiabroncs-méretmegjelölésben szerepel

A

=

a mérőpántnak a gyártó által a műszaki leírásban megadott szélessége mm-ben kifejezve

A1

=

az elméleti pántszélesség mm-ben kifejezve.

3.1.1.2.

Mindazonáltal ahol a gumiabroncs méretmegjelölése megjelenik a II. melléklet 4. függeléke táblázatainak első oszlopában, az (S1) profilszélesség és az (A1) elméleti pántszélesség az lesz, amely ezekben a táblázatokban a gumiabroncs méretmegjelölésének rovatában szerepel.

3.1.2. A gumiabroncs külső átmérője

3.1.2.1. A gumiabroncs külső átmérője az alábbi képletből adódik: D = d + 2H, ahol: H = S1 × 0,01 Ra, ahol: ahogyan az a 2.1.3. pont előírásainak megfelelően a gumiabroncs oldalfalán lévő leírásban szerepel.

D

=

a külső átmérő mm-ben kifejezve

d

=

a névleges pántátmérő mm-ben kifejezve

H

=

a névleges gumiabroncs-magasság

S1

=

a névleges profilszélesség

Ra

=

a névleges oldalviszony

3.1.2.2.

Mindazonáltal az olyan gumiabroncs-típusok külső átmérője, amelyeknek gumiabroncs-méretmegjelölése megjelenik a II. melléklet 4. függeléke táblázatainak első oszlopában az lesz, amely ezekben a táblázatokban a gumiabroncs leírásának rovatában szerepel.

3.1.3.

A gumiabroncs mérésének módszere

A gumiabroncs méreteit az e melléklet 5. függelékében meghatározott módon kell megmérni.

3.1.4. A gumiabroncs-profilszélességre vonatkozó előírások

3.1.4.1.

Egy gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a 3.1.1. pontnak megfelelően meghatározott S profilszélesség.

3.1.4.2. Ezt az értéket legfeljebb az e melléklet 4. függelékében szereplő értékkel haladhatja meg, vagy ha a gumiabroncs-méretmegjelölés nem szerepel az említett függelékben, az alábbi százalékarányokban:

3.1.4.2.1.

moped-gumiabroncsra, normál felhasználású úti gumiabroncsra és motorkerékpár-hóabroncsra:

+ 10 % a 13 és annál nagyobb pántátmérő-kód esetén

+ 8 % a 12-nél nem nagyobb pántátmérő-kód esetén;

3.1.4.2.2.

korlátozott mértékű úti használatra alkalmas MST jelű többcélú gumiabroncsra + 25 %.

3.1.5. A gumiabroncs külső átmérőjére vonatkozó előírások

3.1.5.1.

A gumiabroncs külső átmérője nem lépheti túl az e melléklet 4. függelékében megadott minimális és maximális átmérő-értékeket.

3.1.5.2. Ha a gumiabroncs méretmegjelölése nem szerepel e melléklet 4. függelékében, a gumiabroncs külső átmérője nem lépheti túl az alábbi képletekből nyerhető minimális és maximális átmérő-értékeket: Dmin = d + (2H × a) Dmax = d + (2H × b), ahol: "H" és "d" az, ahogy a 3.1.2.1. pontban lettek meghatározva, és "a" és "b" pedig a 3.1.5.2.1., illetve a 3.1.5.2.2. pontban meghatározott érték:

3.1.5.2.1. moped-gumiabroncsra, normál úti gumiabroncsra és hóabroncsokra a pántátmérő 13 és nagyobb 0,97 pántátmérő nem nagyobb, mint 12 0,93 többcélú gumiabroncsra 1,00

3.1.5.2.2. moped-gumiabroncsra és motorkerékpár normál úti gumiabroncsára b pántátmérő 13 és nagyobb 1,07 pántátmérő nem nagyobb, mint 12 1,10 hóabroncsokra és többcélú gumiabroncsokra 1,12

3.2. Terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálat

3.2.1. Egy gumiabroncs terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálatát a II. melléklet 6. függelékében leírt gyakorlati módszerrel kell elvégezni.

3.2.1.1.

Ha a méretmegjelölésben "V" betűkóddal azonosított, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas, vagy a méretmegjelölésben "Z" betűkóddal azonosított, 270 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas (lásd az I. melléklet 1.2.15. pontját) gumiabroncsok jóváhagyására nyújtanak be kérelmet, a fenti terhelés/sebesség vizsgálatot egy gumiabroncson kell elvégezni, az abroncson zárójelben megadott terhelési és sebességi viszonyok mellett (lásd a 2.1.13. pontot). Egy ugyanilyen típusú második gumiabroncson is el kell végezni egy terhelés/sebesség vizsgálatot, a gyártó által maximálisként megadott terhelési és sebességi viszonyok mellett, ha ilyenek léteznek.

3.2.2.

Egy, a terhelési/sebességi vizsgálatot sikeresen kiállott gumiabroncs futófelületén nem lehet réteg- vagy szálelválás vagy bármilyen gumi-kiszakadás vagy szálszakadás.

3.2.3.

A gumiabroncs külső átmérője, legalább hat órával a terhelési/sebességi vizsgálat után mérve, nem különbözhet ± 3,5 %-nál többel a vizsgálat előtt mért külső átmérőtől.

3.2.4.

A terhelési/sebességi vizsgálat végén mért teljes gumiabroncs-szélesség nem haladhatja meg a 3.1.4.2. pontban megadott értéket.

3.3. A gumiabroncsok dinamikus tágulása

A II. melléklet 8. függelékének 1.1. pontjában említett, a 3.2.1. pontban előírt terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálaton átment gumiabroncsokat dinamikus tágulási vizsgálatnak kell alávetni, az említett függelékben leírt gyakorlati módszer szerint.

3.4.

Amikor egy gumiabroncs-gyártó egy gumiabroncs-sorozatot készít, a terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálatot és a dinamikus tágulási vizsgálatot nem kell a sorozat minden gumiabroncs-típusán elvégezni. A legkedvezőtlenebb eset kiválasztásának joga a alkatrész-típusjóváhagyásért felelős hatóságot illeti.

3.5.

Egy gumiabroncs futófelület-mintázatának megváltoztatása nem teszi szükségessé a melléklet 3.2. és 3.3. pontjában leírt vizsgálatok megismétlését.

3.6.

A 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas, a méretmegjelölésben "V" betűkóddal azonosított gumiabroncsok (vagy 270 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas, a méretmegjelölésben "Z" betűkóddal azonosított gumiabroncsok) esetében a jóváhagyás kiterjesztése eltérő maximális sebességekre és/vagy terhelésekre való bizonylatolás szempontjából akkor megengedett, ha a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat benyújtja az új maximális sebességre és terhelésre vonatkozó új vizsgálati jegyzőkönyvet. Az ilyen új terhelési/sebességi tulajdonságokat az I. melléklet 2. függelékében meg kell adni.

1. függelék

Magyarázó ábra

(lásd e melléklet 1. pontját)

2. függelék

A gumiabroncs-jelölések elhelyezése

Példa azokra a jelölésekre, amelyeknek egy típusjóváhagyott gumiabroncs-típuson meg kell jelenniük

Ezek a jelölések az alábbi gumiabroncsot határozzák meg:

- névleges profilszélessége 100,

- névleges oldalviszonya 80,

- öves diagonál szerkezetű (B),

- kerékpánt-átmérője 457 mm, amelynek kódja 18,

- teherbírása 206 kg, az 53 terhelési indexnek megfelelően (lásd a jegyzéket a 3. függelékben),

- az S sebességi osztályba van sorolva (maximális sebesség 180 km/h),

- belső tömlő nélkül szerelhető (tubeless),

- hóabroncs típusú (M + S),

- az 1993. év (3) 1. hetében (01) gyártották.

A gumiabroncs-megjelölést alkotó jelek helyének és rendjének a következőnek kell lennie:

a) a gumiabroncs-méretmegjelölést, amely tartalmazza a névleges profilszélességet, a névleges oldalviszonyt, a szerkezet jelét (ahol szükséges) és a névleges kerékpánt-átmérőt, a fenti példán látható módon kell kombinálni, azaz: 100/80/ B 18;

b) a teherbírási indexet és a sebességkategória jelét a gumiabroncs méretmegjelölése közelében kell elhelyezni. Előbbiek az utóbbiak előtt, után, fölött vagy alatt is állhatnak;

c) a "TUBELESS" és "REINFORCED" vagy "REINF" és "M + S" vagy "M.S." vagy "M & S" és "MST" és/vagy "MOPED", "CICLOMOTORE" vagy "CYCLOMOTEUR" feliratok a méretmegjelöléstől messzebb is elhelyezhetők;

d) a 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok esetében a megfelelő "V" vagy "Z" betűkódot a szerkezet jele előtt kell elhelyezni (pl. 140/60ZR 18). A referencia teherbírási indexet és sebességkategória-jelet, adott esetben, zárójelek között kell megadni (lásd a II. melléklet 2.1.13. pontját).

3. függelék

A teherbírási indexek és a hozzájuk tartozó megengedhető maximális tömegek jegyzéke

A

=

teherbírási index

B

=

megfelelő maximális tömeg (kg)

4. függelék

Egyes gumiabroncs-típusok jelölése és méretei

(lásd a II. melléklet 3.1.1.2., 3.1.2.2., 3.1.4.2. és 3.1.5.1. pontját)

1 A. TÁBLÁZAT

Moped-gumiabroncsok

Leírás és kerékpánt-átmérő max. 12 kódszámig

1 B. TÁBLÁZAT

Motorkerékpár-gumiabroncsok

Leírás és kerékpánt-átmérő max. 12 kódszámig

2. TÁBLÁZAT

Motorkerékpár- és moped-gumiabroncsok

Normál profil

3. TÁBLÁZAT

Motorkerékpár-gumiabroncsok

Normál profil

4. TÁBLÁZAT

Motorkerékpár-gumiabroncsok

Alacsony profil

5. TÁBLÁZAT

Gumiabroncsok motorkerékpár-származékok számára

6. TÁBLÁZAT

Kisnyomású motorkerékpár-gumiabroncsok

7. TÁBLÁZAT

Motorkerékpár-gumiabroncsok

Amerikai gumiabroncsok leírása és méretei

5. függelék

A gumiabroncs-méretek mérési módszere

1.

A gumiabroncsot mérőpántra kell szerelni és a gyártó által megadott nyomásra ( 31 ) kell felfújni.

2.

A pántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 órán át a laboratóriumi környezeti hőmérsékleten kell tartani.

3.

Ismét be kell állítani a nyomást az 1. pontban megadott értékre.

4.

A teljes szélességet tolómérővel kell mérni, hat egymástól egyenlő távolságra lévő ponton, figyelembe véve a kiálló bordákat és csíkokat; a legnagyobb mért értéket kell teljes szélességként megadni.

5.

A külső átmérőt a következők szerint kell megállapítani: meg kell mérni a maximális kerület hosszát, és az így kapott számot el kell osztani π-vel (3,1416).

6. függelék

A terhelési/sebességi teljesítőképesség vizsgálatának módszere

1. A GUMIABRONCS ELŐKÉSZÍTÉSE

1.1.

Egy új gumiabroncsot kell a gyártó által megadott próbapántra szerelni.

1.2. Az abroncsot az alábbi táblázat szerinti nyomásra kell felfújni: GUMIABRONCS-NYOMÁS A VIZSGÁLATHOZ Gumiabroncs-változat Sebességkategória-jel Nyomás bar kPa MOPEDEK szabványos B 2,25 225 megerősített B 3,00 300 MOTORKERÉKPÁROK szabványos F, G, J, K 2,50 250 L, M, N, P 2,50 250 Q, R, S 3,00 300 T, U, H, V (1) 3,50 350 megerősített F, G, J, K, L, M, N, P 3,30 330 Q, R, S, T, U, H 3,90 390 MOTORKERÉKPÁR-SZÁRMAZÉKOK 4PR F, G, J, K, L, M 3,70 370 6PR 4,50 450 8PR 5,20 520 (1) 240 km/h-nál nagyobb sebességeknél a próbanyomás 3,20 bar (320 kPa). A többi gumiabroncs-típust a gyártó által megadott nyomásra kell felfújni.

1.3.

A gumiabroncs gyártója, indoklással együtt, kérheti az 1.2. pontban felsorolt nyomástól eltérő felfújási nyomás alkalmazását is. Ilyen esetekben a gumiabroncsot erre a nyomásra kell felfújni (lásd az I. melléklet 1.12.13. pontját).

1.4.

A kerék/gumiabroncs kombinációt legalább három órán keresztül a vizsgálati helyiség hőmérsékletén kell tartani.

1.5.

A gumiabroncs nyomását ismét be kell állítani az 1.2. vagy 1.3. pontban meghatározott értékre.

2. A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA

2.1.

A kerék/gumiabroncs kombinációt egy próbatengelyre kell szerelni és hozzá kell szorítani egy 1,7 m ± 1 % vagy 2,0 m ± 1 % átmérőjű sima lendkerék külső felületéhez.

2.2. A próbatengelyt az alábbiak 65 %-ával kell megterhelni:

2.2.1.

a H-ig terjedő sebességi jelű gumiabroncsok esetében (a H-t is beleértve) a teherbírási indexnek megfelelő névleges terhelés,

2.2.2.

a "V" sebességi jelű gumiabroncsok esetében a 240 km/h maximális sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd e melléklet 1.31.3. pontját),

2.2.3.

a "W" sebességi jelű gumiabroncsok esetében a 270 km/h maximális sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd e melléklet 1.31.3. pontját),

2.2.4.

a 240 km/h-nál (vagy 270 km/h-nál, adott esetben) nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok esetében a gumiabroncs gyártója által megadott maximális sebességhez tartozó névleges terhelés (lásd a 3.2.1.1. pontot),

2.2.5.

moped-gumiabroncsok esetében (B sebességkategória-jel) a próbaterhelésnek az 1,7 m átmérőjű próbadobnál 65 %-nak, a 2,0 m átmérőjű próbadobnál 67 %-nak kell lennie.

2.3.

A vizsgálat folyamán a gumiabroncs nyomását nem kell utánállítani, és a próbaterhelésnek állandónak kell lennie.

2.4.

A vizsgálat alatt a vizsgálati helyiség hőmérsékletének 20 °C és 30 °C között, vagy ha a gyártó elfogadja, ennél magasabbnak kell lennie.

2.5. A vizsgálatot megszakítás nélkül, az alábbi feltételek mellett kell elvégezni:

2.5.1.

az átmeneti időtartam 0 sebességről a kezdeti próbasebességre: 20 perc,

2.5.2. a kezdeti próbasebesség: a gumiabroncs-típusra meghatározott maximális sebesség, 2,0 méteres dobbal végzett vizsgálat esetén 30 km/h-val, 1,7 méteres dobbal végzett vizsgálat esetén 40 km/h-val csökkentve,

2.5.2.1.

a második vizsgálatnál tekintetbe veendő maximális sebesség 240 km/h és annál nagyobb sebességekre alkalmas, a méretmegjelölésben "V" betűkóddal azonosított gumiabroncsok (vagy 270 km/h sebességre alkalmas, a méretmegjelölésben "Z" betűkóddal azonosított gumiabroncsok) esetében a gumiabroncs-gyártó által megadott maximális sebesség (lásd az I. melléklet 1.2.15. pontját).

2.5.3.

az egymásra következő sebességnövelési lépcsők: 10 km/h,

2.5.4.

a vizsgálat időtartama minden sebességi tartományban: 10 perc,

2.5.5.

a vizsgálat teljes időtartama: egy óra,

2.5.6.

maximális próbasebesség: a gumiabroncs-típusra megadott maximális sebesség, ha a vizsgálatot 2 m átmérőjű dobbal végzik, és a gumiabroncs-típusra megadott maximális sebesség 10 km/h-val csökkentve, ha a vizsgálatot 1,7 m átmérőjű dobbal végzik,

2.5.7.

moped-gumiabroncsok esetében (B sebességkategória-jel) a próbasebességnek 50 km/h-nak kell lennie, a 0-ról 50 km/h-ra való felgyorsulás ideje 10 perc, az állandó sebességet 30 percig kell tartani, és a vizsgálat teljes időtartama 40 perc.

2.6. Azonban, ha 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok csúcsteljesítményének megállapítására egy második vizsgálatot is végeznek, az eljárás a következő:

2.6.1.

a 0-ról a kezdeti próbasebességre való felgyorsulás ideje húsz perc,

2.6.2.

húsz perc járás a kezdeti próbasebességen,

2.6.3.

a maximális próbasebességre való felgyorsulás ideje tíz perc,

2.6.4.

öt perc járás a maximális próbasebességen.

3. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A 2. pontban leírttól eltérő vizsgálati módszer alkalmazása esetén, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.

7. függelék

A teherbírás változása a sebesség függvényében

8. függelék

A gumiabroncsok dinamikus tágulásának meghatározása

1. HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

1.1.

Ezt a vizsgálati módszert az e függelék 3.4.1. pontjában említett motorkerékpár-gumiabroncs-típusokra kell alkalmazni.

1.2.

E módszer célja a gumiabroncs maximális megengedett sebességnél ható centrifugális erő hatására történő maximális tágulásának a meghatározása.

2. A VIZSGÁLATI ELJÁRÁS LEÍRÁSA

2.1.

A próbatengelyt és a pántot ellenőrizni kell annak megállapítására, hogy radiális excentricitásuk kisebb, mint ± 0,5 mm, és az oldalirányú ütés a kerék abroncsperem-fészkének külső kerületén mérve kisebb, mint ± 0,5 mm.

2.2.

Kontúrmeghatározó (lásd 3.9.) készülék

Bármilyen készülék (vetítőrács, fényképezőgép, spotlámpa vagy egyebek), amely lehetővé teszi a gumiabroncs külső profiljának világos körvonalazását vagy egy burkológörbe létrehozását, a gumiabroncs közép-osztósíkjára merőlegesen, a maximális futófelület-deformáció helyén.

E készüléknek minimálisra kell csökkentenie bármilyen torzulást és biztosítania kell egy állandó (ismert) (K) arányt a felrajzolt körvonal és a gumiabroncs tényleges méretei között.

Ez a készülék lehetővé teszi a gumiabroncs körvonalának a keréktengelyhez képest történő megállapítását.

3. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA

3.1.

A vizsgálat alatt a vizsgálati helyiség hőmérsékletének 20 °C és 30 °C között, vagy ha a gyártó elfogadja, ennél magasabbnak kell lennie.

3.2.

A vizsgálandó gumiabroncsnak minden hiba nélkül kell a 6. függeléknek megfelelően átmennie a terhelési/sebességi teljesítőképesség-vizsgálaton.

3.3.

A vizsgálandó gumiabroncsot olyan kerékre kell felszerelni, amelynek kerékpereme megfelel a vonatkozó szabványnak.

3.4. Az abroncs nyomását (felfújási próbanyomás) a 3.4.1. pontban megadott értékre kell beállítani.

3.4.1. Diagonál vagy ferderétegű (keresztrétegű) és öves diagonál gumiabroncsok. Sebességkategória-jel Gumiabroncs-változat Próbanyomás bar kPa P/Q/R/S szabványos 2,50 250 T és efölött szabványos 2,90 290

3.5.

A kerék/gumiabroncs kombinációt legalább három órán keresztül a vizsgálati helyiség hőmérsékletén kell tartani.

3.6.

E tárolási időt követően az abroncsnyomást be kell állítani a 3.4.1. pontban meghatározott értékre.

3.7.

A kerék/gumiabroncs kombinációt fel kell szerelni a próbatengelyre és ellenőrizni kell, hogy szabadon forog-e. A gumiabroncsot egy, a tengelyt meghajtó motorral vagy egy próbadobhoz való hozzászorítással lehet megforgatni.

3.8.

A teljes egységet megszakítás nélkül, öt percen belül fel kell gyorsítani a gumiabroncs maximális megengedett sebességére.

3.9.

A kontúr-körvonalazó készüléket fel kell szerelni, ügyelve arra, hogy merőlegesen álljon a vizsgált gumiabroncs forgási irányára.

3.10.

Ellenőrizni kell, hogy a futófelület kerületi sebessége ± 2 %-on belül azonos-e a gumiabroncs megengedett maximális sebességével. A berendezést legalább öt percen keresztül állandó sebességgel kell járatni, és ez után fel kell rajzolni a gumiabroncs profilalakját a legnagyobb deformáció környezetében, vagy ellenőrizni kell, hogy a gumiabroncs nem lép-e ki a burkológörbéből.

4. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE

4.1. A gumiabroncs/kerék szerelvény burkológörbéjét az alábbi ábra mutatja be: E melléklet 3.1.4. és 3.1.5. pontjának megfelelően a burkoló körvonal határértékei az alábbiak: Gumiabroncs-sebesség-kategória Hdin (mm) Alkalmazási kategória: normál Alkalmazási kategória: hó és speciális P/Q/R/S H × 1,10 H × 1,15 T/U/H H × 1,13 H × 1,18 210 km/h felett H × 1,16 -

4.1.1.

A burkológörbe fő méreteit, adott esetben, a K állandó viszonyszám figyelembevételével ki kell igazítani (lásd a fenti 2.2. pontot).

4.2.

A gumiabroncs körvonal-deformációja a gumiabroncs tengelyéhez viszonyítva nem lépheti túl a burkológörbe vonalát.

4.3.

A gumiabroncson nem kell más vizsgálatot elvégezni.

5. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

Ha a 2. pontban leírttól eltérő vizsgálati módszert alkalmaznak, annak egyenértékűségét bizonyítani kell.

III. MELLÉKLET

A GUMIABRONCS FELSZERELÉSE TEKINTETÉBEN A JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

A 2. pont rendelkezéseire is figyelemmel minden járműre szerelt gumiabroncsnak, a pótabroncsot is beleértve, ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően típusjóváhagyással kell rendelkeznie.

1.2.

1.2.1.

Egy járműre szerelt összes gumiabroncsnak egyformának kell lennie a II. melléklet 1.1.5. pontjában szereplő szempontok tekintetében.

1.2.2.

Az ugyanazon tengelyre szerelt összes gumiabroncsnak azonos típusúnak kell lennie (lásd a II. melléklet 1.1. pontját),

1.2.3.

A gumiabroncs gyártójának fel kell tüntetnie a gumiabroncsok jelölését e fejezet előírásainak megfelelően. Ez (vagy ezek), a gyártó által a II. melléklet 3.1.4., 3.1.5. és 3.3. pontjában szereplő tűrésekkel elkészített gumiabroncs(ok) szabadon kell, hogy mozogjon (mozogjanak) az alkalmazási helyükön. A térnek, amelyben a kerék forog, lehetővé kell tennie a legnagyobb megengedett gumiabroncs szabad mozgását, a jármű gyártója által előállított felfüggesztés, kormányberendezés és kerékburkolat által képezett korlátok mellett is.

1.3.

1.3.1.

A járműre felszerelt valamennyi gumiabroncs II. melléklet 1.31. pontjában meghatározott maximális teherbírásának, figyelembe véve a II. melléklet 7. függelékében szereplő követelményeket is, legalább az alábbi értékeknek kell megfelelnie:

- a maximális megengedett tengelyterhelés, ha a tengelyen csak egy gumiabroncs van,

- a maximális megengedett tengelyterhelés fele, ha a tengelyen egyenkénti elrendezésben két gumiabroncs van,

- a maximális megengedett tengelyterhelés 0,54-szerese, ha a tengelyen kettős (iker) elrendezésben két gumiabroncs van,

- a maximális megengedett tengelyterhelés 0,27-szerese, ha a tengelyen két készlet kettős (iker) elrendezésű gumiabroncs van,

figyelembe véve a gyártó által megadott maximális tengelytömeget.

1.4.

1.4.1.

A járműre rendes körülmények között felszerelt összes gumiabroncson rajta kell lennie a sebességkategória-jelnek (lásd a II. melléklet 1.28. pontját), amely összhangban van a jármű maximális tervezett sebességével (a gyártó adja meg, beleértve a sorozatgyártási hasonlósági ellenőrzésekre megengedett tűréseket is) vagy az alkalmazható teherbírás/sebesség kombinációval (lásd a II. melléklet 1.27. pontját),

1.4.2.

A fenti követelmény nem érvényes olyan járművek esetében, amelyek rendes körülmények között a szokásos gumiabroncsokkal vannak felszerelve, és alkalmanként hóabronccsal vagy többcélú abronccsal szerelik fel őket.

Mindazonáltal ilyen esetekben a hóabroncsok vagy többcélú abroncsok sebességkategória-jelének vagy a jármű (járműgyártó által megadott) maximális tervezett sebességénél nagyobb sebességnek kell megfelelnie, vagy legalább 130 km/h-nak (vagy mindkettőnek) kell lennie.

Ha azonban a jármű (járműgyártó által megadott) maximális tervezett sebessége nagyobb, mint amely a hóabroncsok vagy többcélú abroncsok sebességkategóriájának megfelel, a jármű belsejében feltűnő helyen, a vezető számára jól láthatóan, a hóabroncsok maximális megengedett sebességét jelző figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.

2. KÜLÖNLEGES ESETEK

2.1.

A 92/23/EGK irányelvnek megfelelően alkatrész-típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncsokat oldalkocsis motorkerékpárokra, háromkerekű mopedekre, motoros triciklikre és négykerekű motorbiciklikre is fel lehet szerelni.

2.2.

A motorkerékpár-gumiabroncsokat mopedekre is fel lehet szerelni.

2.3.

Olyan jármű esetében, amely különleges alkalmazási körülményei miatt nem motorkerékpár-gumiabroncsokkal, személygépkocsi-abroncsokkal vagy tehergépkocsi-abroncsokkal van felszerelve (pl. mezőgazdasági gumiabroncsok, ipari targoncák abroncsai, terepjárók abroncsai), a II. melléklet előírásai nem vonatkoznak, feltéve, hogy a jóváhagyó hatóság megbizonyosodik arról, hogy a felszerelt gumiabroncsok megfelelnek a jármű alkalmazási körülményeinek.

2.4.

A motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló 92/61/EGK irányelv I. melléklete megjegyzésében meghatározott kis teljesítményű mopedekre szerelt gumiabroncsok típusa a különleges alkalmazásra való tekintettel eltérhet azoktól, amelyekre e fejezet követelményei vonatkoznak, amennyiben a járműtípus jóváhagyásáért felelős hatóság bizonyosságot szerez arról, hogy a felszerelt gumiabroncsok megfelelnek a jármű alkalmazási körülményeinek.

1. függelék

2. függelék

Jármű-típusbizonyítvány gumiabroncsoknak egy motorkerékpár- vagy segédmotoroskerékpár-típusra való felszerelésére

2. FEJEZET

MOTORKERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐKÉSZÜLÉKEI

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

EGY MOTORKERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ VILÁGÍTÓKÉSZÜLÉK- ÉS FÉNYJELZŐKÉSZÜLÉK-TÍPUS ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Ennek a fejezetnek az alkalmazásában: "készüléktípus": olyan készülékek, amelyek nem térnek el alapvetően egymástól az alábbiak tekintetében:

1.1.

márka- vagy kereskedelmi név;

1.2.

az optikai rendszer jellemzői;

1.3.

alkatrészek hozzáadása vagy elvétele valószínűleg megváltoztatja a visszaverődés, fénytörés vagy fényelnyelés és/vagy az üzemelés közbeni deformáció következtében előálló optikai eredményeket;

1.4.

jobb oldali vagy bal oldali közlekedéshez vagy mindkettőhöz alkalmas;

1.5.

a lencsék és (adott esetben) bevonatok anyagai.

2.

2.1. Egy, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének megfelelően benyújtott alkatrész-típusjóváhagyási kérelemnek egyebek mellett az alábbi részleteket kell tartalmaznia:

2.1.1.

a készülék tervezett funkciója (funkciói);

2.1.2.

fényszóró esetében az, hogy mindkét oldali közlekedésre, vagy csak a jobb, vagy csak a bal oldali közlekedésre használható;

2.1.3.

irányjelző esetében: a készülék kategóriája.

2.2. Minden, alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott készüléktípus esetében a kérelemhez mellékelni kell a következőket:

2.2.1.

három példányban olyan részletességű rajzok, amelyek lehetővé teszik a típus azonosítását és megadják a járműre való felszerelés geometriai feltételeit, továbbá a megfigyelési irányt, amelyet a vizsgálatok során mint referenciatengelyt kell figyelembe venni (vízszintes szög H = 0, függőleges szög V = 0) és a vizsgálatok során referencia-középpontként tekintendő pontot; fényszórók esetében a rajzon szerepelnie kell egy függőleges (tengelyen áthaladó) metszetnek és egy elölnézetnek, a lencsék mintázatának részleteivel, adott esetben; a rajzoknak meg kell mutatniuk a kötelező alkatrész-típusjóváhagyási jelnek szánt helyet, és adott esetben, a kiegészítő jelek helyzetét a jóváhagyási jel négyszögéhez képest;

2.2.2.

rövid műszaki leírás, amely külön kitér az alkalmazandó izzólámpák kategóriájára vagy kategóriáira, kivéve azokat a lámpákat, amelyeknél a fényforrás nem cserélhető.

2.3.

A kérelmezőnek az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott készülék két mintapéldányát is mellékelnie kell.

2.4. Olyan műanyagok vizsgálatához, amelyekből fényszórók ( 32 ) és ködfényszórók lencséi készülnek, az alábbiakat kell benyújtani:

2.4.1. tizenhárom lencse:

2.4.1.1.

e lencsék közül hatot hat darab, legalább 60 mm × 80 mm méretű, sík vagy domború külső felületű, középen legalább 15 mm × 15 mm méretű elegendően lapos (legalább 300 mm görbületi sugarú) területtel rendelkező anyagmintával lehet helyettesíteni;

2.4.1.2.

minden ilyen lencsét vagy anyagmintát a sorozatgyártással azonos gyártási eljárással kell készíteni;

2.4.2.

egy fényszóró, amelyre a lencse a gyártó előírásainak megfelelően rászerelhető.

2.5.

A lencsék és (adott esetben) bevonataik anyagához mellékelni kell az anyagjellemzők vizsgálati jegyzőkönyvét, ha korábban már végeztek ilyen vizsgálatokat.

2.6.

A típusjóváhagyás megadása előtt az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy megvannak a gyártás azonosságának hatékony ellenőrzését biztosító kielégítő feltételek.

3.

3.1. A készülékeken az alábbiakat kell feltüntetni jól látható és eltávolíthatatlan módon:

3.1.1.

a márka- vagy kereskedelmi név;

3.1.2.

az alkalmazandó izzólámpa vagy izzólámpák kategóriájára vagy kategóriáira vonatkozó tájékoztatás: ez nem vonatkozik azokra a lámpákra, amelyeknél a fényforrás nem cserélhető;

3.1.3.

a nem cserélhető fényforrással ellátott lámpák esetében meg kell adni a névleges feszültséget és a névleges teljesítményfelvételt;

3.1.4.

az alkatrész-típusjóváhagyási jel a 92/61/EGK irányelv 8. cikke rendelkezéseinek megfelelően. Fényszórók esetében a jelet a lencsén vagy a főlámpatesten kell elhelyezni (a tükröt főlámpatestnek kell tekinteni). Ha a lencsét nem lehet leválasztani a főlámpatestről, elegendő a jelet a lencsén elhelyezni. Ezt a helyet a 2.2.1. pontban említett rajzokon fel kell tüntetni. Példák a melléklet 2. függelékében láthatók.

4.

4.1.

Ha egy adott készülék legalább két készülékből áll, az alkatrész-típusjóváhagyást csak akkor lehet megadni, ha e készülékek mindegyike megfelel e fejezet rendelkezéseinek.

5. 5.1. Általános előírások 5.2. A gyártó által végzett azonossági ellenőrzések minimumkövetelményei A jóváhagyási jel birtokosának minden készüléken legalább az alábbi vizsgálatokat kell elvégeznie megfelelő időközökben. A vizsgálatokat ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. Ha az érintett próbatípus szempontjából valamely mintadarab nem mutatkozik azonosnak, további mintákat kell kiválasztani és ellenőrizni. A gyártónak minden intézkedést meg kell tennie a szóban forgó gyártási azonosság biztosítása érdekében. 5.2.1. A vizsgálatok jellege Az ezen irányelv által előírt azonossági vizsgálatoknak ki kell terjedniük a motorkerékpárok és háromkerekű kerékpárok fényszóróinak fotometriai és kolorimetriai jellemzőire, valamint a világos-sötét határvonal hő hatására bekövetkező függőleges helyzetváltozásának vizsgálatára is. 5.2.2. A vizsgálati módszerek 5.2.3. A mintavétel módja A készülékmintákat véletlenszerűen kell kiválasztani egy egységes gyártási tételből. Egységes tétel alatt a gyártó gyártási módszerei szerint meghatározott azonos típusú készülékek csoportját kell érteni. A vizsgálatnak általában ez egyes gyárak sorozatgyártmányaira kell kiterjedniük. Mindazonáltal egy gyártó azonos típusra vonatkozó, különböző gyárakból származó eredményeket is összegyűjthet, feltéve, hogy e gyárak ugyanazt a minőségbiztosítási rendszert és minőségbiztosítási irányítást alkalmazzák. 5.2.4. Mért és feljegyzett fotometriai és kolorimetriai jellemzők A készülékmintán, ha más előírás nincs, a vonatkozó mellékletek pontjaiban előírt fotometriai méréseket kell végezni. A trikromatikus koordinátákat tiszteletben kell tartani. 5.2.5. Az elfogadhatóság feltételei A gyártó felel a vizsgálati eredmények statisztikai elemzéséért és, az illetékes hatósággal egyetértésben, gyártmányai elfogadhatósági feltételeinek meghatározásáért annak érdekében, hogy teljesítse a 92/61/EGK irányelv VI. melléklete gyártmányok azonosságának igazolására vonatkozó előírásait. Az elfogadhatósági feltételeknek olyanoknak kell lenniük, hogy 95 %-os megbízhatósági szint mellett a 6. pontban (első mintavétel) előírt helyszíni ellenőrzésen való megfelelés minimális valószínűsége 0,95 legyen.

5.1.1.

Mechanikai és geometriai szempontból az azonossági követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a különbségek nem haladják meg az ezen irányelv előírásait még tiszteletben tartó, elkerülhetetlen gyártási eltéréseket.

5.1.2.

A fotometriai teljesítmény szempontjából sorozatgyártású készülékek nem kifogásolhatók, ha bármely véletlenszerűen kiválasztott - jelzőlámpák, fényszórók vagy ködfényszórók esetében szabványos izzókkal ellátott - készülék fotometriai teljesítményének ellenőrzése során egyetlen mért érték sem tér el kedvezőtlen irányba 20 %-nál többel az ezen irányelvben előírt minimális értékektől.

5.1.3.

Ha jelzőlámpák, fényszórók vagy ködfényszórók esetében a fenti vizsgálat eredményei nem felelnek meg az előírásoknak, a készülékek próbáit meg kell ismételni másik szabványos izzó alkalmazásával.

5.1.4.

Nyilvánvalóan hibás készülékekkel nem kell foglalkozni.

5.1.5.

A jelzőlámpák, fényszórók vagy ködfényszórók esetében akkor kell tiszteletben tartani a trikromatikus koordinátákat, ha ezek szabványos "A" színhőmérsékletű izzólámpákkal vannak felszerelve.

5.2.2.1.

A vizsgálatokat általában az ezen irányelvben meghatározott módszereknek megfelelően kell végrehajtani.

5.2.2.2.

Bármely a gyártó által végzett azonossági ellenőrzés során más egyenértékű módszerek is használhatók, a vizsgálatok jóváhagyásáért felelős illetékes hatóság egyetértésével. A gyártónak bizonyítania kell, hogy az alkalmazott módszerek egyenértékűek az ezen irányelv által előírtakkal.

5.2.2.3.

Az 5.2.2.1. és 5.2.2.2. pont alkalmazása szükségessé teszi a vizsgáló berendezés rendszeres kalibrálását és az illetékes hatóság által végzett mérésekhez való viszonyítását.

5.2.2.4.

A referenciamódszerek minden esetben az ezen irányelvben előírt módszerek, különösen a hatósági ellenőrzések és mintavételek esetében.

6. 6.1. Általános előírások 6.2. Első mintavétel Az első mintavétel során négy készüléket kell véletlenszerűen kiválasztani. Az első két minta A. jelet, a második két minta B. jelet kap. 6.3. Megismételt mintavétel Az A3, B2 és B3 esetben a gyártási eljárás módosítása után keletkezett készletből, a bejelentést követő két hónapon belül újabb mintákat, két készülékből álló harmadik C. mintát és két különleges figyelmeztető lámpából álló negyedik D. mintát kell kiválasztani. 1. ábra

6.1.1.

Mechanikai és geometriai szempontból az azonossági követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a különbségek nem haladják meg az ezen irányelvben előírt követelményeknek még eleget tevő, elkerülhetetlen gyártási eltéréseket.

6.1.2.

A fotometriai teljesítmény szempontjából egy sorozatgyártású készülék nem kifogásolható, ha bármely, véletlenszerűen kiválasztott, szabványos izzólámpákkal ellátott jelzőlámpa, fényszóró vagy ködfényszóró fotometriai teljesítményének ellenőrzése során egyetlen mért érték sem tér el kedvezőtlen irányba 20 %-nál többel az ezen irányelvben előírt minimális értékektől.

6.1.3.

A jelzőlámpák, fényszórók vagy ködfényszórók esetében akkor kell tiszteletben tartani a trikromatikus koordinátákat, ha ezek szabványos "A" színhőmérsékletű izzólámpákkal vannak felszerelve.

6.2.1. Azok az esetek, amikor az azonosság vitathatatlan

6.2.1.1. Ha az e melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazzák, a sorozatgyártású készülékek azonosságát nem szabad vitatni, ha a készülék mért értékeinek kedvezőtlen irányba való eltérése:

6.2.1.1.1. A. minta A1: egy készüléknél 0 %, egy készüléknél nem több, mint 20 %; A2: mindkét készüléknél több, mint 0 %, de nem több, mint 20 %, továbblépés a B. mintára

6.2.1.1.2. B. minta B1: mindkét készüléknél 0 %.

6.2.2. Az azonosság vitatható

6.2.2.1. Ha az e melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazzák, a sorozatgyártású készülékek azonosságát vitatni kell, és a gyártót fel kell szólítani gyártási eljárásának módosítására az előírt követelmények teljesítése érdekében, ha a készülék mért értékeinek eltérése:

6.2.2.1.1. A. minta A3: egy készüléknél nem több, mint 20 %, egy készüléknél több, mint 20 %, de nem több, mint 30 %.

6.2.2.1.2. B. minta B2: az A2 esetben egy készüléknél több, mint 0 %, de nem több, mint 20 %, egy készüléknél nem több, mint 20 %; B3: az A2 esetben egy készüléknél 0 %, egy készüléknél több, mint 20 %, de nem több, mint 30 %.

6.2.3. Az azonosságot vitatni kell és a 92/61/EGK irányelv 10. cikkét kell alkalmazni, ha a melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazzák és a készülék mért értékeinek eltérése:

6.2.3.1. A. minta A4: egy készüléknél nem több, mint 20 %, egy készüléknél több, mint 30 %; A5: mindkét készüléknél több, mint 20 %.

6.2.3.2. B. minta B4: az A2 esetben egy készüléknél több, mint 0 %, de nem több, mint 20 %, egy készüléknél több, mint 20 %; B5: az A2 esetben mindkét készüléknél több, mint 20 %; B6: az A2 esetben egy készüléknél 0 %, egy készüléknél több, mint 30 %.

6.3.1. Az azonosság vitathatatlan

6.3.1.1. Ha az e melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazzák, a sorozatgyártású készülékek azonosságát nem szabad vitatni, ha a készülék mért értékeinek eltérése:

6.3.1.1.1. C. minta C1: egy készüléknél 0 %, egy készüléknél nem több, mint 20 %; C2: mindkét készüléknél több, mint 0 %, de nem több, mint 20 %, továbblépés a D. mintára

6.3.1.1.2. D. minta D1: a C2 esetben mindkét készüléknél 0 %.

6.3.2. Az azonosság vitatható

6.3.2.1. Ha az e melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazzák, a sorozatgyártású készülékek azonosságát vitatni kell, és a gyártót fel kell szólítani gyártási eljárásának módosítására a követelmények teljesítése érdekében, ha a készülék mért értékeinek eltérése:

6.3.2.1.1. D. minta D2: a C2 esetben egy készüléknél több, mint 0 %, de nem több, mint 20 %, egy készüléknél nem több, mint 20 %.

6.3.3. Az azonosságot vitatni kell és a 92/61/EGK irányelv 10. cikkét kell alkalmazni, ha az e melléklet 1. ábráján látható mintavizsgálati eljárást alkalmazták, és a készülék mért értékeinek eltérése:

6.3.3.1. C. minta C3: egy készüléknél nem több, mint 20 %, egy készüléknél több, mint 20 %; C4: mindkét készüléknél több, mint 20 %.

6.3.3.2. D. minta D3: a C2 esetben egy készüléknél egyenlő vagy több, mint 0 %, egy készüléknél több, mint 20 %.

1. függelék

A kibocsátott fény színe

Trikromatikus koordináták

A fenti határértékek igazolásához egy 2 856 K színhőmérsékletű fényforrást lehet használni (Commission International de l'Eclairage [Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság, CEI] által elfogadott "A" szabványos színmérő fényforrás), megfelelő szűrők közbeiktatásával.

Fényvisszaverő prizmák esetében a készüléket CEI "A" szabványos fényforrással megvilágítva, 1/3° széttartási szög és V = H = 0° megvilágítási szög mellett, vagy, ha ez színtelen felületi visszaverődést eredményez, V = ± 5°, H = 0° szög mellett, a visszavert fényáram trikromatikus koordinátáinak a fenti határértékek között kell lenniük.

2. függelék

Példák a jóváhagyási jelek elhelyezésére

1. ábra

A készülék, amely a fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viseli, egy 11. kategóriájú irányjelző, amelyet Hollandiában (e4) a 00243. szám alatt hagytak jóvá. A jóváhagyási szám két első számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást ezen irányelv eredeti változata II. melléklete előírásainak megfelelően adták meg.

Egy irányjelző esetében a nyíl azt jelzi, hogy a fényeloszlás a vízszintes síkban aszimmetrikus és, hogy az előírt fotometriai értékeket jobb oldali 80°-ig tiszteletben tartják, a készülékre a kibocsátott fénnyel szembe nézve. A példán egy jármű jobb oldalára szerelt irányjelző látható.

Csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpák egyszerűsített jelölése, amikor két vagy több lámpa van ugyanabban a részegységben.

1a. ábra

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző készülék alakját mutatják vázlatosan. Ezek nem a jóváhagyási jel részei.)

Megjegyzés:

Ez a három jóváhagyásijel-példa (A, B. és C. minta) három lehetséges változatot mutat arra az esetre, amikor két vagy több lámpa ugyanannak a csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpákat tartalmazó részegységnek a része.

A példák azt mutatják, hogy a készüléket 3333 jóváhagyási szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá és az alábbiakat tartalmazza:

- egy 1. osztályú fényvisszaverő prizma, amelyet a 76/757/EGK irányelv eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá,

- egy piros hátsó helyzetjelző lámpa (R), amelyet az ezen irányelv eredeti változata II. mellékletének megfelelően hagytak jóvá,

- egy hátsó ködlámpa (F), amelyet a 77/538/EGK irányelv eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá,

- egy hátrameneti lámpa (AR), amelyet a 77/539/EGK irányelv eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá,

- egy féklámpa (S), amelyet az ezen irányelvnek eredeti változata II. mellékletének megfelelően hagytak jóvá.

Példa az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre

A fenti, EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő 1. osztályú fényvisszaverő prizmát a 216. szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá a 76/757/EGK irányelvnek megfelelően; ezen irányelv II. melléklete 9.1. pontjának fényvisszaverő prizmákra vonatkozó követelményei az a ≥ 4 mm esetben érvényesek.

2. ábra

A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszórót a 00243. szám alatt Hollandiában (e4) hagyták jóvá ennek az irányelvnek az eredeti változatának III-A. melléklete szerint. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást ezen irányelv eredeti változatának megfelelően adták meg.

3. ábra

A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró teljesíti ezen irányelv eredeti változata III-B. mellékletének követelményeit és csak jobb oldali közlekedésre tervezték.

6. ábra

A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő fényszóró műanyag lencsét tartalmaz, és teljesíti ezen irányelv eredeti változata III-C. mellékletének követelményeit.

Úgy tervezték, hogy a tompított fényt adó izzóspirál egyszerre éghet a távolsági fénnyel és/vagy más kölcsönösen egyesített világítási funkcióval.

Csoportos, kombinált vagy kölcsönösen egyesített lámpák egyszerűsített jelölése

11. ábra

(A függőleges és vízszintes vonalak a fényjelző készülék alakját mutatják vázlatosan. Ezek nem részei az EK-jóváhagyási jelnek.)

Megjegyzés:

A fenti négy példa olyan világító készüléknek felel meg, amely az alábbiakra vonatkozó EK-alkatrész-típusjóváhagyási jeleket viseli:

- egy első helyzetjelző lámpa (A), amelyet ezen irányelv eredeti változata II. mellékletének megfelelően hagytak jóvá,

- egy fényszóró (HCR) jobb oldali és bal oldali közlekedésre tervezett tompított fénnyel, és 86 250 és 101 250 candela közötti maximális intenzitású távolsági fénnyel (ezt a 30-as szám jelzi), amelyet ezen irányelv eredeti változata III-D. mellékletének megfelelően hagytak jóvá, és amely műanyag lencsét foglal magában,

- egy B ködfényszóró, amelyet a 76/762/EGK irányelv eredeti változatának megfelelően hagytak jóvá, és amely műanyag lencsét foglal magában,

- egy 11. kategóriájú első irányjelző lámpa, amelyet ezen irányelv eredeti változata II. mellékletének megfelelően hagytak jóvá.

II. MELLÉKLET

MOTORKERÉKPÁROKRA VAGY SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA SZERELT ELSő HELYZETJELZő LÁMPÁK, HÁTSÓ LÁMPÁK, FÉKLÁMPÁK, IRÁNYJELZő LÁMPÁK, HÁTSÓRENDSZÁMTÁBLA-MEGVILÁGÍTÓ KÉSZÜLÉKEK, KÖDFÉNYSZÓRÓK, HÁTSÓ KÖDLÁMPÁK, HÁTRAMENET-LÁMPÁK ÉS FÉNYVISSZAVERő PRIZMÁK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző berendezéseinek beépítéséről szóló, 1993. október 29-i 93/92/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt, vonatkozó fogalommeghatározások érvényesek.

1.1.

"lencse": a lámpának (készüléknek) az a legkülső alkatrésze, amely a világító felületen átbocsátja a fényt;

1.2.

"bevonat": bármely olyan termék vagy termékek, amely(ek)et egy vagy több rétegben a lencse külső felületére visznek fel;

1.3. "különböző típusú készülékek": olyan készülékek, amelyek olyan lényeges szempontokból különböznek, mint:

1.3.1.

a márka- vagy kereskedelmi név,

1.3.2.

az optikai rendszer jellemzői,

1.3.3.

tartalmaznak vagy nem tartalmaznak olyan alkatrészeket, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaverődés, fénytörés vagy fényelnyelés és/vagy az üzemelés közbeni deformáció következtében megváltoztassák az optikai hatásokat,

1.3.4.

az izzólámpa típusa,

1.3.5.

a lencse és (adott esetben) a bevonat anyaga.

2. AZ IRÁNYJELZŐK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÉT KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK:

2.1.

Általános esetben a alkatrész-típusjóváhagyási jel négyszöge közelében, a alkatrész-típusjóváhagyási számmal szemközt egy számot kell elhelyezni, amely megmutatja, hogy a készülék egy első irányjelző (11. kategória) vagy hátsó irányjelző-e (12. kategória).

2.2.

Olyan irányjelző esetében, amely egyik oldalon nem éri el H = 80°-ig terjedően a 4.7.1. pontban előírt minimális fényintenzitást, egy vízszintes nyilat kell elhelyezni a alkatrész-típusjóváhagyás négyszöge alatt, amelynek hegye abba az irányba mutat, amerre a 4.7.1. pont szerinti minimális fényintenzitás legalább H = 80° szögig megvan.

3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A készülékeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy rendes üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, amelynek ki lehetnek téve, megfelelő működésük csorbítatlan maradjon és megtartsák az e mellékletben előírt jellemzőiket.

4. A KIBOCSÁTOTT FÉNY INTENZITÁSA

A referenciatengelyen belül a két készülék mindegyike által kibocsátott fény intenzitásának legalább el kell érnie az alábbi táblázatban megadott két minimális értéket és legfeljebb a maximális értékekkel lehet egyenlő. A megállapított maximális értékeket semmilyen irányban sem szabad túllépni.

4.5.

A referenciatengelyen kívül az 1. függelék diagramjaiban meghatározott szögtartományokban kibocsátott fény intenzitásának a 2. függelékben bemutatott fényeloszlási diagram pontjainak megfelelő összes irányban legalább egyenlőnek kell lennie a 4.1.-4.4. pontban megadott minimális értékeknek és az e diagramban a szóban forgó irányra megadott százalékoknak a szorzatával.

4.6.

A 4.1. ponttól eltérően 60 cd maximális fényintenzitás engedhető meg féklámpákkal kölcsönösen egyesített hátsó helyzetjelző lámpáknál, a vízszintes sík alatt 5°-os szögben elhelyezkedő sík alatt.

4.7. Továbbá:

4.7.1.

Az 1. függelékben megadott tartományok teljes területén a kibocsátott fény intenzitásának helyzetjelző lámpáknál legalább 0,05 cd-nak, és stoplámpáknál, valamint irányjelző lámpáknál legalább 0,3 cd-nak kell lennie.

4.7.2.

Ha egy helyzetjelző lámpa egy csoportba van szerelve vagy kölcsönösen egyesítve van egy féklámpával, a két, egyszerre égő lámpa és az egyedül világító hátsó helyzetjelző lámpa ténylegesen mért fényintenzitása arányának legalább 5:1-nek kell lennie a 2. függelékben meghatározott és a fényeloszlási diagramon látható 0° V / ± 10° H ponton áthaladó két függőleges vonal és a ± 5° V / 0° H ponton áthaladó két vízszintes vonal által határolt területen lévő tizenegy mérési pontban.

4.7.3.

A 2. függelék 2.2. pontjában megadott, a helyi fényintenzitás-értékekre vonatkozó előírásokat teljesíteni kell.

4.8.

A fényintenzitásokat folyamatosan világító lámpa mellett kell mérni. Szakaszos működésű lámpák esetén ügyelni kell arra, hogy a készülék ne melegedjen túl.

4.9.

A 4.5. pontban említett 2. függelékben részletes leírás található az alkalmazandó mérési módszerekről.

4.10.

A hátsórendszámtábla-megvilágító készüléknek teljesítenie kell a 3. függelék követelményeit.

4.11.

Több fényforrással felszerelt lámpák fotometriai teljesítményét a 2. függelék rendelkezéseinek megfelelően kell ellenőrizni.

5. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

5.1.

Minden mérést a készülékre megállapított kategóriához tartozó szabványos színtelen lámpával kell végezni, amely úgy van beszabályozva, hogy a szóban forgó lámpa esetében szükséges referencia-fényáramot bocsássa ki. Azonban nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpáknál minden mérést 6,75 V, illetve 13,5 V feszültséggel kell végezni.

5.2.

A készülék fénykibocsátó felületének függőleges és vízszintes széleit referencia-középpontjához képest kell meghatározni és méretezni.

6. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE

A stoplámpáknak és a hátsó helyzetjelző lámpáknak piros, a mellső helyzetjelző lámpáknak fehér és az irányjelző lámpáknak sárga fényt kell kibocsátaniuk.

A kibocsátott fény színének a gyártó által meghatározott kategóriájú izzólámpák alkalmazása mellett mérve, az I. melléklet 1. függelékében előírt trikromatikus koordináták határain belül kell lennie, ha az izzólámpát a IV. mellékletben meghatározott próbafeszültségén működtetik.

Azonban nem cserélhető fényforrással felszerelt lámpáknál a kolorimetriai jellemzőket a lámpákban lévő fényforrásokkal, 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségnél kell ellenőrizni.

7. KÖDFÉNYSZÓRÓK ÉS HÁTSÓ KÖDLÁMPÁK

A 76/762/EGK irányelv ködfényszórókra vonatkozó, és a 77/538/EGK irányelv hátsó ködlámpákra vonatkozó előírásai érvényesek.

8. HÁTRAMENETI LÁMPÁK

A 77/539/EGK irányelv hátrameneti lámpákra vonatkozó előírásai érvényesek.

9. FÉNYVISSZAVERŐ PRIZMÁK

9.1. Pedál-fényvisszaverő prizmák

9.1.1.

A fényvisszaverő prizmák alakjának olyannak kell lennie, amely belefér egy 8-nál nem nagyobb oldalviszonyú négyszögbe.

9.1.2.

A pedál-fényvisszaverő prizmáknak sárgának kell lenniük, és teljesíteniük kell a 76/757/EGK irányelv VIII. mellékletének előírásait.

9.1.3.

A négy pedál-fényvisszaverő prizma mindegyike működő fényvisszaverő felületének legalább 8 cm2-nek kell lennie.

9.2. Egyéb fényvisszaverő prizmák

A 76/757/EGK irányelv fényvisszaverő prizmákra vonatkozó előírásai érvényesek.

1. függelék

A térbeli fényelosztás minimális vízszintes (H) és függőleges (V) szögei

2. függelék

Fotometriai mérések

1. MÉRÉSI MÓDSZEREK

1.1.

A fotometriai mérések alatt megfelelő maszkolás útján el kell kerülni a zavaró visszaverődéseket.

1.2. Ha a mérések eredményei vitathatók, a méréseket oly módon kell elvégezni, hogy:

1.2.1.

a mérési távolság olyan legyen, amelyre érvényes a távolsági inverz négyzetes törvény;

1.2.2.

a mérőberendezés olyan legyen, amelynél a vevőkészülék szögnyílása a lámpa referencia-középpontjából nézve tíz szögperc és egy fok között van;

1.2.3.

egy adott megfigyelési irányban az intenzitási követelmény akkor teljesül, ha a követelmény teljesülését olyan irányban érik el, amely nem tér el egynegyed foknál többel a megfigyelés irányától.

2. A FÉNY TÉRBELI ELOSZLÁSÁNAK SZABVÁNYDIAGRAMJA

2.1.

A H = 0° és a V = 0° irány a referenciatengely (a járművön ez vízszintes, párhuzamos a jármű hossztengelyén átmenő síkkal és a kívánt látótér irányába mutat). A tengely áthalad a referencia-középponton. A diagramon megadott értékek a különböző mérési irányok minimális intenzitásait határozzák meg, az egyes lámpák tengelyére (a H = 0° és a V = 0° irányban) előírt minimumok százalékában.

2.2.

A 2. pontban rácsdiagram formájában ábrázolt fényeloszlási területen belül a fénynek lényegében egyenletesnek kell lennie oly módon, hogy a fényintenzitás a rácsvonalak által képzett területrész minden irányában legalább elérje az adott irányt körülvevő rácsvonalakon százalékosan megadott legkisebb minimális értéket (vagy legkisebb feltüntetett értéket).

3. TÖBB FÉNYFORRÁSSAL ELLÁTOTT LÁMPÁK FOTOMETRIAI MÉRÉSEI

A fotometriai teljesítményt ellenőrizni kell:

3.1.

Nem cserélhető (fixen beszerelt) izzólámpáknál vagy más fényforrásoknál:

a gyártó által előírt feszültségen; a műszaki szolgálat kérheti a gyártótól az ilyen lámpák áramellátásához szükséges különleges áramforrást.

3.2.

Cserélhető izzólámpáknál:

tömeggyártású izzólámpák használata esetén 6,75 V, 13,5 V vagy 28,0 V feszültségnél a létrehozott fényintenzitásnak az e mellékletben megadott maximális határérték és minimális határérték között kell lennie, megnövelve a választott izzólámpa-típusra megengedett fényáram-eltéréssel, a IV. melléklet sorozatgyártású izzólámpákra vonatkozó előírásai szerint; alternatívaként egy szabványos izzólámpa használható minden egyes helyen, referencia-fényáramával működtetve, minden helyzetben elvégezve az egyedi méréseket.

3. függelék

A hátsórendszámtábla-megvilágító készülék fotometrikus mérései

1. A MEGVILÁGÍTANDÓ HELY

A készülékek az 1. vagy 2. kategóriához tartozhatnak. Az 1. kategóriához tartozó készülékeket úgy kell megtervezni, hogy egy legalább 130 × 240 mm-es helyet világítsanak meg, és a 2. kategóriához tartozó készülékeket úgy, hogy egy legalább 200 × 280 mm-es helyet világítsanak meg.

2. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE

A készülékben használt lámpa által kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie, de elegendően semlegesnek ahhoz, hogy ne változtassa meg észrevehető módon a rendszámtábla színét.

3. MEGVILÁGÍTÁSI SZÖG

A megvilágító készülék gyártójának meg kell határoznia a készülék felszerelésének feltételeit a rendszámtábla helyzetéhez képest. A készüléket úgy kell elhelyezni, hogy a fénynek a tábla felületével képzett beesési szöge a megvilágítandó felület egyetlen pontjában se haladja meg a 82°-ot, ezt a szöget a fénykibocsátó felület legszélső, azaz a táblától legtávolabb eső pontjától mérve. Egynél több optikai alkatrész esetén a követelmény csak a táblának arra a részére vonatkozik, amelyet az adott alkatrésznek kell megvilágítania.

A készüléket úgy kell megtervezni, hogy semmilyen fénysugár se világítson közvetlenül hátrafelé, kivéve a piros fényt abban az esetben, ha a készülék hátsó lámpával van kombinálva.

4. A MÉRÉSI MÓDSZER

A megvilágítási szinteket egy, a rendszámtáblával azonos méretű, legalább 70 % szórt visszaverődési tényezővel rendelkező tiszta fehér itatóspapír lapon kell mérni, azon a helyen, amelyet rendes körülmények között elfoglalna, de 2 mm-rel a tartólapja előtt.

A megvilágítási szintet a papír felületére merőlegesen kell mérni az alábbi 5. pont diagramján megjelölt pontokon, ahol is minden pont egy 25 mm átmérőjű kör alakú területet képvisel.

5. FOTOMETRIAI JELLEMZŐK

A B. megvilágításnak az alább megadott mérési pontok mindegyikében legalább 2 cd/m2-nek kell lennie.

A fenti pontok közül kiválasztott bármely két 1. és 2. pontban mért B1 és B2 érték közötti megvilágítási gradiens nem lehet nagyobb, mint 2 × B0/cm, ahol B0a különböző mérési pontokban regisztrált legkisebb megvilágítási érték, vagy másképpen

4. függelék

Adatközlő lap az alábbiakról

5. függelék

III. MELLÉKLET

MOTORKERÉKPÁROKRA VAGY SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA SZERELT, IZZÓSZÁLAS VAGY HALOGÉN LÁMPÁKAT ALKALMAZÓ, TOMPÍTOTT ÉS/VAGY TÁVOLSÁGI FÉNYT KIBOCSÁTÓ KÉSZÜLÉKEK (FÉNYSZÓRÓK) ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A 93/92/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt, vonatkozó fogalommeghatározások érvényesek.

1.1.

"lencse": a fényszóró-egységnek az a legkülső alkatrésze, amely a világító felületen átbocsátja a fényt;

1.2.

"bevonat": bármely olyan termék vagy termékek, amely(ek)et egy vagy több rétegben a lencse külső felületére visznek fel;

1.3. "különböző típusú fényszórók": olyan fényszórók, amelyek olyan lényeges szempontokból különböznek, mint:

1.3.1.

a márka- vagy kereskedelmi név,

1.3.2.

az optikai rendszer jellemzői,

1.3.3.

tartalmaznak vagy nem tartalmaznak olyan alkatrészeket, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaverődés, fénytörés vagy fényelnyelés és/vagy az üzemelés közbeni deformáció következtében megváltoztassák az optikai hatásokat. Mindazonáltal a fénysugár színének, nem pedig fényeloszlásának megváltoztatása céljából tervezett szűrők fel- vagy leszerelése nem változtatja meg a típust;

1.3.4.

jobb vagy bal vagy mindkét oldali közlekedésre való alkalmasság;

1.3.5.

a létrehozott fénysugár fajtája (tompított fény, távolsági fény vagy mindkettő);

1.3.6.

valamelyik megfelelő kategóriába tartozó izzólámpa (vagy izzólámpák) foglalata;

1.3.7.

a lencse és (adott esetben) a bevonat anyaga.

2. FÉNYSZÓRÓK

A következő fényszórókat kell megkülönböztetni:

2.1. Mopedek fényszórói

(lásd a III-A. mellékletet)

2.2. Motorkerékpárok és motoros triciklik fényszórói

(lásd a III-B. és III-C. mellékletet)

2.3. Motorkerékpárok és triciklik fényszórói

(lásd a III-D. mellékletet - a HS1-től különböző típusú halogénlámpákkal felszerelt fényszórók)

III-A. MELLÉKLET

FÉNYSZÓRÓK MOPEDEKHEZ

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

A fényszórókat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy rendes üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, amelynek ki lehetnek téve, megfelelő működésük csorbítatlan maradjon és megtartsák az e mellékletben előírt jellemzőiket.

1.2.

A lámpa felszerelésére szolgáló alkatrészeket úgy kell megtervezni, hogy a lámpát még sötétben is, pontosan a megfelelő helyzetbe lehessen állítani.

2. KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

2.1.

A lencsének az optikai rendszerhez viszonyított pontos helyzetét világosan meg kell jelölni, és a lencsét ebben a helyzetben rögzíteni kell, hogy üzem közben el ne fordulhasson.

2.2.

A fényszóró által létrehozott megvilágítás ellenőrzéséhez egy, az 1. vagy 2. függelékben leírt mérőernyőt és egy, a III. melléklet 2.1. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó egyenletes színtelen fényt adó izzólámpával felszerelt szabványos izzót kell használni.

A szabványos izzókat a megfelelő referencia-fényáramra kell beszabályozni az ezen izzókra vonatkozó műszaki dokumentációban meghatározott értékeknek megfelelően (lásd a IV. mellékletet).

2.3.

A tompított fénynek olyan éles világos-sötét határvonalat kell képeznie, hogy az annak segítségével történő pontos beállítás gyakorlatilag lehetségessé váljék. A világos-sötét határvonalnak megközelítőleg vízszintesnek kell lennie, és amennyire lehetséges, egyenesnek egy legalább ± 900 mm-es vízszintes szakaszon, 10 m távolságban mérve, (halogénlámpa esetében: legalább ± 2 250 mm, 25 m távolságban mérve; lásd a 2. függeléket). Az 1. függeléknek megfelelően beállítva, a fényszóróknak teljesíteniük kell az abban foglalt feltételeket.

2.4.

A fényeloszlás nem változhat annyira oldalirányban, hogy az a jó látást zavarja.

2.5.

A 2.2. pontban említett ernyő megvilágítását olyan fotovevővel kell mérni, amelynek hasznos területe egy 65 mm-es négyszögön belül van.

3. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁNAK AZ I. MELLÉKLET 5.2.4. PONTJÁNAK MEGFELELŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN ELVÉGZETT BÁRMELY VIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

A fényszórók fotometriai jellemzőit tartalmazó bármely jegyzőkönyvnek, amelyet az azonossági vizsgálatra vonatkozó általános követelményeknek megfelelően vettek fel, az alábbi pontokra kell szorítkoznia: HV - LH - RH - L600 - R600 (lásd az 1. függelék ábráját).

1. függelék

S3 és S4 kategóriájú izzólámpákkal ellátott fényszórók fotometrikus vizsgálatai

1.

A méréshez a mérőernyőt a fényszóró előtt 10 méterrel, a lámpa távolságifény-izzóspirálját és a HV-pontot összekötő egyenesre merőlegesen kell elhelyezni (lásd az alábbi ábrát); a H-H vonalnak vízszintesnek kell lennie.

2.

2.1.

Oldalirányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy sugara a V-V vonalhoz képest a lehető legszimmetrikusabban helyezkedjék el.

2.2.

Függőleges irányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy világos-sötét határvonala 100 mm-rel legyen a H-H vonal alatt.

2.3. A 2.1. és 2.2. pontnak megfelelően beállított fényszóróval a megvilágítási értékeknek az alábbiaknak kell lenniük:

2.3.1.

a H-H vonalon és felette: legfeljebb 2 lux;

2.3.2.

egy, a H-H vonal alatt 300 mm-re lévő vonalon és a függőleges V-V vonal mindkét oldalán 900 mm szélességben: legalább 8 lux;

2.3.3.

egy, a H-H vonal alatt 600 mm-re lévő vonalon és a függőleges V-V vonal mindkét oldalán 900 mm szélességben: legalább 4 lux.

3.

3.1. A 2.1. és 2.2. pontnak megfelelően beállítva, a fényszórónak a távolsági fény tekintetében az alábbi előírásokat kell teljesítenie:

3.1.1.

A H-H és V-V vonalak metszéspontjának (HV) a maximális megvilágítás 80 %-ának megfelelő egyenlő megvilágítású pontokat összekötő vonalon (isolux) belül kell lennie.

3.1.2.

A távolsági fénytől származó maximális megvilágítás (Emax) nem lehet kisebb, mint 50 lux.

3.1.3.

A HV-pontból kiindulva az országúti fénytől származó maximális megvilágításnak jobb és bal oldalon 0,90 m távolságig legalább Emax/4-nek kell lennie.

(méretek mm-ben, 10 m távolságban)

Ábra

2. függelék

HS2 kategóriájú halogén izzólámpákkal ellátott fényszórók fotometrikus vizsgálatai

1.

A méréshez a mérőernyőt a fényszóró előtt 25 méterrel, a lámpa izzóspirálját és a HV-pontot összekötő egyenesre merőlegesen kell elhelyezni (lásd az alábbi ábrát); a H-H vonalnak vízszintesnek kell lennie.

2.

Oldalirányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy sugara a V-V vonalhoz képest szimmetrikusan helyezkedjék el.

3.

Függőleges irányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy világos-sötét határvonala 250 mm-rel legyen a H-H vonal alatt. A világos-sötét határvonalnak a lehető legvízszintesebbnek kell lennie.

4. A 2. és 3. pont előírásainak megfelelően beállított fényszórónak az alábbi feltételeket kell teljesítenie: Mérési pont Megvilágítás E/lux Minden, a H-H vonalon és afölött lévő pont ≤ 0,7 Minden, a 35L-35R vonalon lévő pont a 35V kivételével ≥ 1 A 35V pont ≥ 2 Minden, a 25L-25R vonalon lévő pont ≥ 2 Minden, a 15L-15R vonalon lévő pont ≥ 0,5

5.

A mérőernyő

A MÉRVERNYŐ

(méretek mm-ben, 25 m távolságban)

Ábra

3. függelék

Mopedekhez való fényszórótípus adatközlő lapja

4. függelék

III-B. MELLÉKLET

IZZÓLÁMPÁK ÚTJÁN SZIMMETRIKUS TOMPÍTOTT FÉNYT ÉS TÁVOLSÁGI FÉNYT KIBOCSÁTÓ FÉNYSZÓRÓK MOTORKERÉKPÁROKHOZ ÉS TRICIKLIKHEZ

1. KÜLÖNLEGES KÉSZÜLÉKEK JELEIRE ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

1.1.

A fényszórókon jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni az "MB" betűket (a távolsági fényt adó fényszóró szimbólumát) az alkatrész-típusjóváhagyási számmal szemközt.

1.2.

Minden olyan fényszórót, amelynél eleve ki van zárva, hogy a tompított fény izzóspirálja egyidejűleg égjen bármely más, vele egyesített fényforrás izzóspiráljával, az alkatrész-típusjóváhagyási jelben a tompított fény (MB) jele után elhelyezett ferde vonallal (/) lehet megjelölni.

1.3.

Műanyag lencsét tartalmazó fényszóróknál az 1.1. pontban előírt jel közelében a "PL" betűket kell elhelyezni.

2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.

Minden mintadarabnak teljesíteni kell az alábbi 3. pont előírásait.

2.2. A készülékeket úgy kell megtervezni és gyártani, hogy rendes üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, amelynek ki lehetnek téve, megfelelő működésük csorbítatlan maradjon és megtartsák az e mellékletben előírt jellemzőiket.

2.2.1.

A fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi a járművön való beállításukat, a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ez a berendezés elhagyható olyan esetekben, amikor a fényszóróegység egymástól el nem választható fényvisszaverő tükörből és lencséből áll, és ahol az ilyen típusú egység alkalmazása olyan járművekre korlátozódik, amelyeknél a fényszórót más módon lehet beállítani.

Ha egy kimondottan távolsági fény adására és egy kimondottan tompított fény adására tervezett fényszórót, amelyek mindegyike külön lámpával rendelkezik, egyetlen készülékben vonnak össze, a beállító szerkezetnek lehetővé kell tennie a két optikai rendszer egymástól független beszabályozását, a hivatalosan előírt beállítások elérése érdekében.

2.2.2.

Mindazonáltal ezek az előírások nem vonatkoznak olyan fényszóróegységekre, amelyek fényvisszaverői oszthatatlanok. Az ilyen egységekre a 3.3. pont előírásai vonatkoznak. Ahol a főfénysugár előállításához egynél több fényforrást alkalmaznak, ezek együttes működése során kell meghatározni a maximális megvilágítási értéket (Emax).

2.3.

Egy izzólámpa beszerelésére szolgáló alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát még sötétben is bizonytalanság nélkül lehessen a helyére illeszteni.

2.4.

A 2. függelék előírásainak megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy üzem közben ne következzék be a fotometriai teljesítmény megengedett mértéken túli megváltozása.

2.5.

Ha a fényszóró lencséje műanyagból készült, a 3. függelék előírásainak megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

3. KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

3.1.

A lencsének az optikai rendszerhez viszonyított helyzetét világosan meg kell jelölni, és a lencsét ebben a helyzetben rögzíteni kell, hogy üzem közben el ne fordulhasson.

3.2.

A fényszóró által létrehozott megvilágítás ellenőrzéséhez egy, az 1. függelékben leírt mérőernyőt és egy egyenletes színtelen fényt adó izzólámpával felszerelt szabványos izzót (S1 és/vagy S2, lásd a IV. mellékletet) kell használni.

A szabványos izzókat a megfelelő referencia-fényáramra kell beszabályozni az e lámpákra meghatározott értékeknek megfelelően.

3.3.

A tompított fénynek olyan világos-sötét határvonalat kell képeznie, hogy az ennek segítségével történő pontos beállítás gyakorlatilag lehetségessé váljék. A határvonalnak a lehető legvízszintesebbnek és egyenesnek kell lennie egy legalább ± 5°-os vízszintes szakaszon. Az 1. függeléknek megfelelően beállítva, a fényszóróknak teljesíteniük kell az abban foglalt feltételeket.

3.4.

A fényeloszlás nem változhat annyira oldalirányban, hogy az a jó látást zavarja.

3.5.

A 3.2. pontban említett ernyő megvilágítását egy olyan fotocellával kell mérni, amelynek működő felülete egy 65 mm-es négyszögön belül van.

4. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKNAK A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁNAK AZ I. MELLÉKLET 5.1. PONTJÁNAK MEGFELELŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN ELVÉGZETT BÁRMELY VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

4.1.

A III. zóna értéke tekintetében a legkedvezőtlenebb eltérés

- 20 %-nak megfelelő 0,3 lux, illetve

- 30 %-nak megfelelő 0,45 lux lehet.

4.2.

Ha, a távolsági fény esetében, a HV a 0,75 Emax-nak megfelelő isoluxon belül helyezkedik el, az ezen irányelv 1. függeléke 4.3. és 4.4. pontjában meghatározott mérési pontok bármelyikében mért fotometriai értékeknél a maximális értékekhez képest + 20 % és a minimális értékekhez képest - 20 % eltérést észlelnek, a referenciajelet figyelmen kívül kell hagyni.

4.3.

A világos-sötét határvonal függőleges helyzete hő hatására bekövetkező változásának vizsgálatára az alábbi eljárást kell alkalmazni:

Az egyik minta-fényszórót, miután egymás után háromszor alávetették a 2. függelék 2.2.2. pontjában leírt ciklusnak, a 2. függelék 2.1. pontjában leírt eljárás szerint kell megvizsgálni.

A fényszórót elfogadhatónak kell tekinteni, ha Δr nem nagyobb, mint 1,5 mrad.

Ha ez az érték 1,5 mrad-nál nagyobb, de nem nagyobb, mint 2,0 mrad, egy második fényszórót kell kipróbálni, ami után a két mintán mért abszolút értékek átlaga nem haladhatja meg az 1,5 mrad-t.

1. függelék

Fotometriai vizsgálatok

1.

A fényszóró beállításához a megfelelő ernyőt legalább 10 méterre kell a fényszóró előtt elhelyezni, a h-h vonalnak vízszintesnek kell lennie. A mérések során a fotocellának 25 méterrel kell a fényszóró előtt lennie és merőlegesen kell állnia az izzólámpát a HV-ponttal összekötő egyenesre.

2.

Oldalirányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy a távolsági fény sugara a v-v vonalhoz képest szimmetrikusan helyezkedjék el.

3.

Függőleges irányban a fényszórót úgy kell beállítani, hogy a tompított fény világos-sötét határvonala 250 mm-rel legyen a h-h vonal alatt (25 m távolságban).

4. A 2. és 3. pontnak megfelelően beállított fényszórónak, amelyre hasonló feltételek érvényesek, mint a távolsági fényre, az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

4.1.

a távolsági fény fényközéppontja nem lehet 0,6°-nál többel a h-h vonal felett vagy alatt;

4.2.

a távolsági fény által létrehozott megvilágításnak az egész fényeloszlás közepén kell elérnie a maximális értékét (Emax) és oldalirányban csökkennie kell;

4.3.

a távolsági fény által létrehozott maximális megvilágításnak (Emax) legalább 32 luxnak kell lennie;

4.4. a távolsági fény által létrehozott megvilágításnak az alábbi értékeknek kell megfelelnie:

4.4.1.

a h-h és v-v vonal HV metszéspontjának a maximális megvilágítás 90 %-ának megfelelő isoluxon belül kell lennie.

4.4.2.

a HV-ponttól jobbra és balra vízszintesen haladva, az országúti fény által létrehozott megvilágításnak 1,125 m távolságig legalább 12 luxnak és 2,25 m távolságig legalább 3 luxnak kell lennie.

4.5. A tompított fény által létrehozott megvilágításnak az alábbi értékeknek kell megfelelnie: Minden, a h-h vonalon és afölött lévő pont ≤ 0,7 lux Minden, az 50L - 50R vonalon lévő pont az 50V kivételével (1) ≥ 1,5 lux Az 50V pont ≥ 3,0 lux Minden, a 25L - 25R vonalon lévő pont ≥ 3,0 lux Minden, a IV. zónában lévő pont ≥ 1,5lux (1) Intenzitás = min. 0,25

5. MÉRŐ ÉS BEÁLLÍTÓ ERNYŐ

(méretek mm-ben, 25 m távolságon)

2. függelék

Üzemelő fényszórók fotometriai teljesítmény-stabilitásának vizsgálata

Az e függelék előírásainak való megfelelés nem elegendő feltétele a műanyag lencséket tartalmazó fényszórók alkatrész-típusjóváhagyásának.

Lásd a 3-D. melléklet 2. függelékét.

3. függelék

Műanyag lencséket tartalmazó lámpákra vonatkozó előírások, valamint a lencse- vagy anyagminták és egész lámpák vizsgálata

Lásd a III-D. melléklet 3. függelékét.

4. függelék

Motorkerékpárokhoz és triciklikhez való, izzólámpákkal felszerelt, szimmetrikus tompított fényt és távolsági fényt kibocsátó fényszórótípus adatközlő lapja

5. függelék

III-C. MELLÉKLET

ASZIMMETRIKUS TOMPÍTOTT FÉNYT ÉS TÁVOLSÁGI FÉNYT KIBOCSÁTÓ, HALOGÉNLÁMPÁKKAL (HS1 LÁMPÁKKAL) VAGY R2 KATEGÓRIÁJÚ IZZÓLÁMPÁKKAL FELSZERELT FÉNYSZÓRÓK MOTORKERÉKPÁROKHOZ ÉS TRICIKLIKHEZ

1. A KÉSZÜLÉKEK JELEIRE ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

1.1.

Egyoldali (csak jobb vagy csak bal oldali) közlekedésre tervezett fényszóróknál a lencsén be kell jelölni annak a területnek a határát, amelyet esetleg le kell takarni az úton közlekedők zavarásának elkerülése céljából egy olyan országban, amelyben ellenkező irányú közlekedés van ahhoz képest, amelyre a fényszóró készült. Mindazonáltal, ha a fényszóró úgy van kialakítva, hogy ez a terület közvetlenül felismerhető, az ilyen elhatárolásra nincs szükség.

1.2.

A jobb oldali, valamint a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórókat meg kell jelölni a világító egységnek a járművön vagy az izzónak a reflektorban való megfelelő elhelyezése érdekében; ezek a jelölések az "R/D" betűkből állnak a jobb oldali közlekedésnek megfelelő helyzet és az "L/G" betűkből a bal oldali közlekedésnek megfelelő helyzet megadására.

1.3.

Minden olyan fényszórót, amelynél eleve ki van zárva, hogy a tompított fény izzóspirálja egyidejűleg égjen bármely más, vele egyesített fényforrás izzóspiráljával, az alkatrész-típusjóváhagyási jelben a tompított fényű fényszóró jele után elhelyezett ferde vonallal (/) kell megjelölni.

1.4.

A csak a bal oldali közlekedés követelményeit teljesítő fényszórókat az alkatrész-típusjóváhagyási jel alatt egy vízszintes nyíllal kell megjelölni, amelynek hegye a fényszóróra elölről ránéző megfigyelőnek jobb felé, azaz a közlekedésre használt útoldal széle felé mutat.

1.5.

Ahol a világító egység vagy az izzó szándékos átállításával a fényszóróval mindkét közlekedési irány követelményei teljesíthetők, kéthegyű, jobbra és balra mutató vízszintes nyilat kell elhelyezni az alkatrész-típusjóváhagyási jel alatt.

1.6.

A HS1 lámpákkal felszerelt fényszórókon az alkatrész-típusjóváhagyási jellel szemben az "MBH" betűket kell elhelyezni.

1.7.

A fent említett jeleknek és jelzéseknek jól olvashatóknak és eltávolíthatatlanoknak kell lenniük.

1.8.

A műanyag lencsét tartalmazó fényszóróknál a "PL" betűket kell elhelyezni az 1.2.-1.7. pontban előírt jelek közelében.

2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.

Minden mintadarabnak teljesítenie kell a 3.-5. pont előírásait.

2.2. A készülékeket úgy kell kialakítani és gyártani, hogy rendes üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, amelynek ki lehetnek téve, megfelelő működésük csorbítatlan maradjon és megtartsák az e mellékletben előírt jellemzőiket.

2.2.1.

A fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi a járművön való beállításukat, a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ez a berendezés elhagyható olyan alkatrészeknél, amelyeknél a fényvisszaverő tükör és a szórólencse nem választható szét, feltéve, hogy az ilyen típusú egység alkalmazása olyan járművekre korlátozódik, amelyeknél a fényszórót más módon lehet beállítani.

Ha egy távolsági fény adására és egy tompított fény adására tervezett fényszórót, amelyek mindegyike külön lámpával rendelkezik, egyetlen készülékben vonnak össze, a beállító szerkezetnek lehetővé kell tennie mindkét optikai rendszer megfelelő egyedi beszabályozását.

2.2.2.

Mindazonáltal ezek e rendelkezések nem vonatkoznak olyan fényszóróegységekre, amelyek fényvisszaverői oszthatatlanok. Ebben az esetben e melléklet 2. pontjának követelményei érvényesek. Ha a távolsági fénysugár előállításához egynél több fényforrást alkalmaznak, a maximális megvilágítási értéket (Emax) ezek együttes működése során kell meghatározni.

2.3.

Egy izzólámpának a fényvisszaverőbe való beszerelésére szolgáló alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpát még sötétben is bizonytalanság nélkül lehessen a helyére illeszteni.

2.4.

A lencsének az optikai rendszerhez viszonyított helyzetét világosan meg kell jelölni, és a lencsét ebben a helyzetben rögzíteni kell, hogy üzem közben el ne fordulhasson.

2.5.

Azoknál a fényszóróknál, amelyeket úgy terveztek, hogy teljesítsék mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményeit, az adott közlekedési iránynak megfelelő beállítást vagy eleve a jármű összeszerelésekor, vagy a felhasználó szándékos tevékenysége útján kell elvégezni. Ennek az eleve elvégzett beállításnak vagy a szándékos tevékenységnek például vagy a lezárt lámpatestnek a járműhöz képest, vagy az izzónak a lámpához képest bizonyos szöggel való elfordításából kell állnia. Minden esetben csak két különböző, világosan meghatározott és az egyik közlekedési iránynak (jobb vagy bal) megfelelő beállítási helyzetnek szabad lehetségesnek lennie, és lehetetlenné kell tenni a közbenső helyzetbe való beállítást. Ha az izzó két különböző helyzetet foglalhat el, az izzót a fényvisszaverőhöz rögzítő alkatrészeket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy az izzó a két helyzet mindegyikében ugyanolyan pontossággal legyen beszerelhető, mint amilyent a csak egyirányú közlekedésre szánt fényszóróknál követelnek meg. A berendezés megfelelő voltát vizuálisan, és ha lehet próbaszerelés útján kell ellenőrizni.

2.6.

Annak biztosítására, hogy üzem közben ne következzék be a fotometriai teljesítmény megengedett mértéken túli megváltozása, a 2. függelék követelményeinek megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell elvégezni.

2.7.

Ha a fényszóró lencséje műanyagból készült, a 3. függelék követelményeinek megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

3. A MEGVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3.1. Általános előírások

3.1.1.

A fényszóróknak olyanoknak kell lenniük, hogy megfelelő HS1 vagy R2 lámpákkal a tompított fény ne vakítson, de mégis elegendő legyen, a távolsági fény pedig jó megvilágítást adjon.

3.1.2.

A fényszóró által létrehozott megvilágítás ellenőrzéséhez az 1. függelékben látható, a fényszóró előtt 25 méter távolságban függőlegesen elhelyezett ernyőt kell használni.

3.1.3. A fényszóró vizsgálatához 12V névleges feszültségre tervezett színtelen referencialámpát kell használni. A fényszóró vizsgálata alatt az áramot a lámpa érintkezőinél az alábbi jellemzők elérésére kell beállítani: HS1 kategória Fogyasztás wattban Fényáram luxban Tompítottfény-izzóspirál 35 450 Távolságifény-izzóspirál 35 700 R2 kategória Fogyasztás wattban Fényáram luxban Tompítottfény-izzóspirál 40 450 Távolságifény-izzóspirál 45 700 A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha legalább egy, a fényszóróval együtt átadott referencialámpával teljesíti a 3. pont követelményeit.

3.1.4.

Az izzóspirálnak a HS1 vagy R2 referencia-izzólámpában elfoglalt helyét meghatározó méretek a IV. mellékletben szerepelnek.

3.1.5.

A referencia-izzólámpa üvegburájának olyan alakúnak és optikai minőségűnek kell lennie, hogy csak a fényeloszlásra hátrányosan ható minimális visszaverődést vagy fénytörést okozzon.

3.2. A tompított fényre vonatkozó előírások

3.2.1.

A tompított fénynek olyan határozott világos-sötét határvonalat kell képeznie, hogy e határvonal segítségével pontos beállítást lehessen végezni. A világos-sötét határvonalnak egyenes vízszintes vonalnak kell lennie azzal a közlekedési iránnyal ellenkező oldalon, amelyre a fényszórót tervezték. A másik oldalon a világos-sötét határvonal nem mehet túl sem a vízszintessel 45°-os szöget bezáró HV-H1 vonalból és egy, a h-h egyeneshez képest 1 %-kal eltolt H1-H4 egyenesből álló HV-H1 és H4 tört vonalon, sem a vízszintessel 15°-os szöget bezáró HV-H3 vonalon (lásd az 1. függeléket). Semmilyen körülmények között sem fogadható el olyan világos-sötét határvonal, amely a két előbbi lehetőségből eredő HV-H2 és H2-H4 vonalon túlmegy.

3.2.2. A fényszórót úgy kell beállítani, hogy:

3.2.2.1.

a jobb oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonalnak az ernyő bal oldalán vízszintesnek kell lennie, és a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonalnak az ernyő jobb oldalán vízszintesnek kell lennie. A beállító ernyőnek elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a világos-sötét határvonal vizsgálatát a v-v vonal mindkét oldalán legalább 5°-os szögben;

3.2.2.2.

az ernyőn a világos-sötét határvonal e vízszintes szakaszának 25 cm-rel a fényszóró fókuszközéppontján áthaladó vízszintes sík alatt kell lennie (lásd az 1. függeléket);

3.2.2.3.

A világos-sötét határvonal csúcsának a v-v egyenesen kell lennie. Ha a sugárnak nincs világos-sötét határvonala, egy világos oldalirányú "töréspont"-beállítást kell előállítani oly módon, amely a leginkább teljesíti a 75 R és 50 R pontra vonatkozó megvilágítási követelményeket jobb oldali, és a 75 L és 50 L pontra vonatkozó megvilágítási követelményeket bal oldali közlekedés esetén.

3.2.3.

Az így beállított fényszórónak teljesítenie kell a 3.2.5.-3.2.7. és a 3.3. pont követelményeit.

3.2.4.

Ha egy, a fenti módon beállított fényszóró nem teljesíti a 3.2.5.-3.2.7. és a 3.3. pont követelményeit, megengedhető a beállítás módosítása, feltéve, hogy a fénysugár tengelye nem mozdul el 1°-nál (= 44 cm) többel jobbra vagy balra. Az 1°-os jobb vagy bal oldali beállítási határ nem vonatkozik a függőleges felfelé vagy lefelé történő állításra, amelyet csak a 3.3. pontban megadott követelmények korlátoznak. Mindazonáltal a világos-sötét határvonal vízszintes része nem mehet túl a h-h vonalon. A világos-sötét határvonallal végzett beállítás megkönnyítése érdekében megengedett a fényszóró részleges letakarása a világos-sötét határvonal határozottabbá tétele céljából.

3.2.5. A tompított fény által az ernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi táblázat követelményeit kell teljesítenie: Pont a mérőernyőn Előírt megvilágítás lux-ban Úton használatos fényszóró/ jobb oldali közlekedés Úton használatos fényszóró/ bal oldali közlekedés pont B 50 L pont B 50 R ≤ 0,3 pont B 75 R pont B 75 L ≥ 6 pont B 50 R pont B 50 L ≥ 6 pont B 25 L pont B 25 R ≥ 1,5 pont B 25 R pont B 25 L ≥ 1,5 a III. zóna minden pontja ≤ 0,7 a IV. zóna minden pontja ≥ 2 az I. zóna minden pontja ≤ 20

3.2.6.

Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan oldalirányú eltérés, amely a jó látást zavarhatná.

3.2.7.

Az olyan fényszórók esetében, amelyeket a jobb oldali közlekedés és a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére terveztek, a lezárt lámpatest vagy az izzó mindkét helyzetében teljesíteniük kell a fenti követelményeket arra a közlekedési irányra nézve, amely megfelel a szóban forgó beállításnak.

3.3. A távolsági fényre vonatkozó előírások

3.3.1.

Az ernyőn a országúti fény által létrehozott megvilágítást ugyanolyan fényszóró-beállítással kell mérni, mint amelyet a 3.2.5.-3.2.7. pont méréseire írtak elő.

3.3.2. Az országúti fény által az ernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi előírásokat kell teljesítenie:

3.3.2.1.

A h-h és v-v vonal HV metszéspontjának a maximális megvilágítás 90 %-ának megfelelő isoluxon belül kell lennie. E maximális értéknek (Emax) legalább 32 lux-nak kell lennie, de nem lépheti túl a 240 lux értéket.

3.3.2.2.

A HV-ponttól jobbra és balra vízszintesen haladva a megvilágításnak 1,125 m távolságban legalább 16 luxnak és 2,25 m távolságig legalább 4 luxnak kell lennie.

3.4.

A 3.2.5.-3.2.7. és 3.3. pontban említett ernyőmegvilágítást egy olyan fotocellával kell mérni, amelynek működő felülete egy 65 mm oldalhosszúságú négyszögön belül van.

4. REFERENCIA-FÉNYSZÓRÓ

Referencia-fényszórónak kell tekinteni egy fényszórót, ha:

4.1.

teljesíti a fent említett alkatrész-típusjóváhagyási követelményeket;

4.2.

tényleges átmérője legalább 160 mm;

4.3. egy referenciaizzóval a 3.2.5. pont szerinti különböző területek különböző pontjaiban olyan megvilágítást eredményez;

4.3.1.

amely a 3.2.5. pontban előírt maximális értékeknek legalább 90 %-a, és

4.3.2.

a minimális határértékeknek legalább 120 %-a.

5. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKNAK A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁNAK AZ I. MELLÉKLET 5.1. PONTJÁNAK MEGFELELŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN ELVÉGZETT BÁRMELY VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

5.1. A B 50 L (vagy R) és a III. zóna értékei tekintetében a maximális eltérés az alábbi lehet: - B 50 L (vagy R): 20 %-nak megfelelő 0,2 lux, illetve 30 %-nak megfelelő 0,3 lux - III. zóna: 20 %-nak megfelelő 0,3 lux, illetve 30 %-nak megfelelő 0,45 lux

5.2. A tompított fény tekintetében az ezen irányelvben előírt értékeket a HV-pontban kell teljesíteni (0,2 lux tűréssel) és továbbá legalább egy pontban minden, a (25 méterre elhelyezett) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (0,1 lux tűréssel), 75 R (vagy L), 50 R (vagy L), 25 R, 25 L pontok köré 15 cm-es sugárral rajzolt kör által határolt területen és a IV. zóna teljes területén, amely 22,5 cm-nél nem magasabban helyezkedik el a 25 R és 25 L vonal fölött.

5.2.1.

Ha a távolsági fény esetében, a 0,75 Emax egyenlő megvilágítású pontokat összekötő vonalon (isolux) belül elhelyezkedő HV mellett, e melléklet 3.2.5. pontjában meghatározott mérési pontok bármelyikében a fotometriai értékeknél a maximális értékekhez képest + 20 % és a minimális értékekhez képest - 20 % eltérést észlelnek, a referenciajelet figyelmen kívül kell hagyni.

5.3.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem teljesítik az előírásokat, megengedhető a fényszóró beállításának módosítása, feltéve, hogy a fénysugár tengelye nem mozdul el 1°-nál többel jobbra vagy balra.

5.4.

A nyilvánvalóan hibás fényszórókat figyelmen kívül kell hagyni.

5.5.

A referenciajelet figyelmen kívül kell hagyni.

1. függelék

A mérőernyő

EGYSÉGES EURÓPAI FÉNYSUGÁR

Jobb oldali közlekedésre alkalmas fényszóró ( 33 )

(méretek mm-ben)

2. függelék

Üzemelő fényszórók fotometriai teljesítménystabilitásának vizsgálata

Az előírásoknak való megfelelés nem elegendő feltétele a műanyag lencséket tartalmazó fényszórók alkatrész-típusjóváhagyásának.

Lásd a 3-D. melléklet 2. függelékét.

3. függelék

Műanyag lencséket tartalmazó lámpákra vonatkozó előírások, és a lencse- vagy anyagminták és egész lámpák vizsgálata

Lásd a 3-D. melléklet 3. függelékét.

4. függelék

motorkerékpárokhoz és triciklikhez való, halogénlámpákkal (HS1 lámpákkal) vagy R2 kategóriájú izzólámpákkal felszerelt, aszimmetrikus tompított fényt és távolsági fényt kibocsátó fényszórótípus adatközlő lapja

5. függelék

III-D. MELLÉKLET

ASZIMMETRIKUS TOMPÍTOTT FÉNYT ÉS ORSZÁGÚTI FÉNYT KIBOCSÁTÓ, A HS1-TŐL KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ HALOGÉNLÁMPÁKKAL FELSZERELT FÉNYSZÓRÓK MOTORKERÉKPÁROKHOZ ÉS TRICIKLIKHEZ

1. A KÉSZÜLÉKEK JELEIRE ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

1.1.

Egyoldali (csak jobb vagy csak a bal oldali) közlekedésre tervezett fényszóróknál a lencsén be kell jelölni annak a területnek a határát, amelyet esetleg le kell takarni az úton közlekedők zavarásának elkerülése céljából egy olyan országban, amelyben ellenkező irányú közlekedés van ahhoz képest, mint amelyhez a fényszóró készült. Mindazonáltal, ha a fényszóró úgy van kialakítva, hogy ez a terület közvetlenül felismerhető, az ilyen elhatárolásra nincs szükség.

1.2.

A jobb oldali, valamint a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórókat meg kell jelölni a világító egységnek a járművön vagy az izzónak a fényvisszaverőben való megfelelő elhelyezése érdekében; ezek a jelölések az "R/D" betűkből állnak a jobb oldali közlekedésnek megfelelő helyzet és az "L/G" betűkből a bal oldali közlekedésnek megfelelő helyzet megadására.

1.3.

Minden olyan fényszórót, amelynél eleve ki van zárva, hogy a tompított fény izzóspirálja egyidejűleg égjen bármely más, vele egyesített fényforrás izzóspiráljával, az alkatrész-típusjóváhagyási jelben a tompított fényű fényszóró jele után elhelyezett ferde vonallal (/) kell megjelölni.

1.4.

A csak a bal oldali közlekedés követelményeit teljesítő fényszórókat az alkatrész-típusjóváhagyási jel alatt egy vízszintes nyíllal kell megjelölni, amelynek hegye a fényszóróra elölről ránéző megfigyelőnek jobb felé, azaz a közlekedésre használt útoldal széle felé mutat.

1.5.

Ahol a világító egység vagy az izzó szándékos átállításával a fényszóróval mindkét közlekedési irány követelményei teljesíthetők, kéthegyű, jobbra és balra mutató vízszintes nyilat kell elhelyezni az alkatrész-típusjóváhagyási jel alatt.

1.6. Az alábbi kiegészítő jelet vagy jeleket kell még elhelyezni:

1.6.1.

a csak a bal oldali közlekedés követelményeit teljesítő fényszórókon egy vízszintes nyíl, amelynek hegye a fényszóróra elölről ránéző megfigyelőnek jobb felé, azaz a közlekedésre használt útoldal széle felé mutat;

1.6.2.

azokon a fényszórókon, amelyeknél a világító egység vagy az izzó megfelelő átállításával mindkét közlekedési irány követelményei teljesíthetők, kéthegyű, jobbra, illetve balra mutató vízszintes nyíl;

1.6.3.

azokon a fényszórókon, amelyek ennek az irányelvnek a követelményeit csak a tompított fény tekintetében teljesítik, a "HC" betűk;

1.6.4.

azokon a fényszórókon, amelyek ennek az irányelvnek a követelményeit csak a távolsági fény tekintetében teljesítik, a "HR" betűk;

1.6.5.

azokon a fényszórókon, amelyek ennek az irányelvnek a követelményeit mind a tompított fény, mind a távolsági fény tekintetében teljesítik, a "HCR" betűk;

1.6.6.

a műanyag lencsét tartalmazó fényszóróknál a "PL" betűket kell elhelyezni az 1.6.3.-1.6.5. pontban előírt jelek közelében.

2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.

Minden mintadarabnak teljesítenie kell a 6.-8. pont előírásait.

2.2. A készülékeket úgy kell kialakítani és gyártani, hogy rendes üzemi viszonyok között és bármely rázkódás ellenére, amelynek ki lehetnek téve, megfelelő működésük csorbítatlan maradjon és megtartsák az e mellékletben előírt jellemzőiket.

2.2.1.

A fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi a járművön való beállításukat, a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ez a berendezés elhagyható olyan alkatrészeknél, amelyeknél a fényvisszaverő tükör és a lencse nem választható szét, feltéve, hogy az ilyen típusú egység alkalmazása olyan járművekre korlátozódik, amelyeknél a fényszórót más módon lehet beállítani. Ha egy kimondottan távolsági fény adására és egy kimondottan tompított fény adására tervezett fényszórót, amelyek mindegyike külön izzólámpával rendelkezik, egyetlen készülékben vonnak össze, a beállító szerkezetnek lehetővé kell tennie mindkét optikai rendszer megfelelő egyedi beszabályozását. Mindazonáltal e rendelkezések nem vonatkoznak olyan fényszóróegységekre, amelyek fényvisszaverői oszthatatlanok. Az ilyen részegységre a 6. pont előírásai érvényesek.

2.3. Az izzólámpá(ka)t a fényvisszaverőben rögzítő alkatrészeket úgy kell kialakítani, hogy az izzólámpá(ka)t még sötétben is csak a szabályos helyzetbe lehessen behelyezni ( 34 ), ( 35 ). Az izzólámpa-foglalatnak meg kell felelnie a CEI 61-2 kiadvány alábbi adatlapjain megadott méretjellemzőknek: Izzólámpák Foglalat Adatlapok H1 P 14.5s 7005.46.3 H2 X 5111 7005.99.2 H3 PK 22s 7005.47.1 HB3 P 20d 7005.31.1 HB4 P 22d 7005.32.1 H7 PX 26d 7005.5.1 H4 P43t-38 7005.39.2

2.4.

Azokat a fényszórókat, amelyeket úgy terveztek, hogy azokkal teljesíthetők legyenek mind a jobb, mind a bal oldali közlekedés követelményei, vagy eleve a járműre való szerelésekor, vagy a felhasználó választása szerint beállítva lehet alkalmassá tenni az út adott oldalán való közlekedésre. Ez a kezdeti vagy választás szerinti beállítás például vagy az optikai egységnek a járműhöz, vagy az izzónak az optikai egységhez való, meghatározott szögben történő rögzítéséből állhat. Minden esetben csak két különböző, pontosan meghatározott és vagy a jobb oldali, vagy a bal oldali közlekedésnek megfelelő beállítási helyzet engedélyezhető, és a kialakításnak olyannak kell lennie, amely kizárja a fényszóró egyik helyzetből a másikba történő, nem szándékos átállítását, vagy egy közbenső helyzetbe történő beállítását. Ha az izzólámpa két különböző helyzetet foglalhat el, az izzólámpát a fényvisszaverőhöz rögzítő alkatrészeket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy a lámpa a két helyzet mindegyikében ugyanolyan pontossággal helyezkedjék el, mint amilyent a csak egyirányú közlekedésre szánt fényszóróknál követelnek meg. Azt, hogy a berendezés teljesíti-e ezeket az előírásokat, vizuálisan, és ha kell, próbaszerelés útján kell ellenőrizni.

2.5. Csak az egy-izzószálú halogén lámpákkal ellátott fényszórókra vonatkozóan: azoknál a fényszóróknál, amelyeket úgy terveztek, hogy váltakozva országúti fényt és tompított fényt adjanak, bármely, a fényváltás céljából a fényszóróba épített mechanikus, elektromechanikus vagy egyéb ( 36 ) berendezést úgy kell kialakítani, hogy:

2.5.1.

a berendezés elég erős legyen ahhoz, hogy károsodás nélkül kibírjon 50 000 működtetést, a rendes használat közben előálló rázkódások mellett is;

2.5.2.

meghibásodás esetén automatikusan álljon be a tompított fény;

2.5.3.

mind a tompított fény, mind a távolsági fény úgy legyen kapcsolható, hogy a mechanizmus közbenső helyzetben való megállása kizárt legyen;

2.5.4.

a felhasználó, közönséges szerszámok segítségével, ne változtathassa meg a mozgó alkatrészek alakját vagy helyzetét.

2.6.

Annak biztosítására, hogy üzem közben ne következzék be a fotometriai teljesítmény megengedett mértéken túli megváltozása, a 2. függelék követelményeinek megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

2.7.

Ha a fényszóró lencséje műanyagból készült, a 3. függelék követelményeinek megfelelően kiegészítő vizsgálatokat kell végezni.

3. A MEGVILÁGÍTÁS

3.1. Általános előírások

3.1.1.

A fényszóróknak olyanoknak kell lenniük, hogy megfelelő H1, H2, H3, HB3, HB4, H7 és/vagy H4 izzókkal a tompított fény megfelelő megvilágítást adjon, de ne vakítson, a távolsági fény pedig jó megvilágítást adjon.

3.1.2.

A fényszóró által létrehozott megvilágítás ellenőrzéséhez a fényszóró előtt 25 méter távolságban függőlegesen, a fényszóró tengelyére merőlegesen elhelyezett ernyőt kell használni (lásd az 1. függeléket).

3.1.3. A fényszóró vizsgálatához 12 V névleges feszültségű szabványos (referencia) izzólámpá(ka)t kell használni. A fényszóró vizsgálata alatt az áramot az izzólámpa érintkezőinél az alábbi jellemzők elérésére kell beállítani: Izzólámpák Névleges mérési tápfeszültség (V-ban) Fényáram lumen-ben H1 12 1 150 H2 12 1 300 H3 12 1 100 HB3 12 1 300 HB4 12 825 H7 12 1 100 H4 tompított országúti 12 12 750 1 250 A fényszóró elfogadhatónak tekinthető, ha legalább egy, a fényszóróval együtt átadott referencialámpával teljesíti a fotometriai követelményeket.

3.1.4.

Az izzóspirálnak a szabványos (referencia) 12 V-os izzólámpában elfoglalt helyét meghatározó méretek a 4. melléklet vonatkozó adatlapján találhatók meg.

3.1.5.

Az izzóspirálos szabványos (referencia) lámpa üvegburájának olyan alakúnak és optikai minőségűnek kell lennie, hogy ne okozzon olyan visszaverődést vagy fénytörést, amely hátrányosan hatna a fényeloszlásra. E követelmény teljesítését egy szabványos (referencia) izzólámpával felszerelt szabványos fényszóróval nyert fényeloszlás megmérésével kell ellenőrizni.

3.2. A tompított fényre vonatkozó előírások

3.2.1.

A tompított fénynek olyan határozott világos-sötét határvonalat kell eredményeznie, hogy e határvonal segítségével pontos beállítást lehessen végezni. A világos-sötét határvonalnak egyenes vízszintes vonalnak kell lennie azzal a közlekedési iránnyal ellenkező oldalon, amelyre a fényszórót tervezték; a másik oldalon a világos-sötét határvonal nem mehet túl sem a vízszintessel 45°-os szöget bezáró HV-H1 egyenesből és egy, a h-h egyenes felett 25 cm-rel elhelyezkedő H1-H4 egyenesből álló HV-H1-H4 tört vonalon, sem a vízszintessel 15°-os szöget bezáró HV-H3 vonalon (lásd az 1. függeléket). Semmilyen körülmények között sem fogadható el olyan világos-sötét határvonal, amely a két előbbi lehetőségből eredő HV-H2 és H2-H4 vonalon túlmegy.

3.2.2. A fényszórót úgy kell beállítani, hogy:

3.2.2.1.

a jobb oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonalnak az ernyő bal oldalán ( 37 ) vízszintesnek kell lennie, és a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére tervezett fényszórók esetében a világos-sötét határvonalnak az ernyő jobb oldalán vízszintesnek kell lennie.

3.2.2.2.

a világos-sötét határvonal e vízszintes szakaszának 25 cm-rel a h-h vonal alatt kell lennie (lásd az 1. függeléket);

3.2.2.3.

A világos-sötét határvonal töréspontja a v-v egyenesen van ( 38 ).

3.2.3.

Az így beállított fényszórónak, ha csak a tompított fény tekintetében kívánják jóváhagyatni ( 39 ), csak a 3.2.5.-3.2.7. és a 3.3. pont követelményeit kell teljesítenie.

3.2.4.

Ha egy, a fenti módon beállított fényszóró nem teljesíti a 3.2.5.-3.2.7. és a 3.3. pont követelményeit, megengedhető a beállítás módosítása, feltéve, hogy a fénysugár tengelye nem mozdul el 1°-nál (= 44 cm) többel jobbra vagy balra ( 40 ). A világos-sötét határvonallal végzett beállítás megkönnyítése érdekében megengedett a fényszóró részleges letakarása a világos-sötét határvonal határozottabbá tétele céljából.

3.2.5. A tompított fény által az ernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie: Pont a mérőernyőn Előírt megvilágítás lux-ban Jobb oldali közlekedésben használatos fényszóró Bal oldali közlekedésben használatos fényszóró pont B 50 L pont B 50 R ≤ 0,4 pont B 75 R pont B 75 L ≥ 12 pont B 75 L pont B 75 R ≤ 12 pont B 50 L pont B 50 R ≤ 15 pont B 50 R pont B 50 L ≥ 12 pont B 50 V pont B 50 V ≥ 6 pont B 25 L pont B 25 R ≥ 2 pont B 25 R pont B 25 L ≥ 2 a III. zóna minden pontja ≤ 0,7 a IV. zóna minden pontja ≥ 3 az I. zóna minden pontja ≤ 2 × (E50 R és E50 L) (1) (1) E50 R és E 50 L a ténylegesen mért megvilágítások

3.2.6.

Az I., II., III. és IV. zóna egyikében sem lehet olyan oldalirányú eltérés, amely a jó látást zavarhatná.

3.2.7.

Az 1. függelék C. ábráján jelzett "A" és "B" zónák megvilágítási értékeit az ábra 1.-8. pontjában mért fotometriai értékek megmérésével kell ellenőrizni; ezeknek az értékeknek az alábbi határokon belül kell elhelyezkedniük:

- 0,7 lux ≥ 1, 2, 3, 7 ≥ 0,1 lux,

- 0,7 lux ≥ 4, 5, 6, 8 ≥ 0,2 lux.

3.2.8.

Az olyan fényszórók esetében, amelyeket mind a jobb oldali, mind a bal oldali közlekedés követelményeinek teljesítésére terveztek, az optikai egység vagy az izzólámpa mindkét beállítási helyzetében teljesíteniük kell a fent jelzett előírásokat arra a közlekedési irányra vonatkozóan, amely megfelel a szóban forgó beállításnak.

3.3. A távolsági fényre vonatkozó előírások

3.3.1.

A mind távolsági fény, mind tompított fény létrehozására kialakított fényszóróknál az ernyőn az országúti fény által létrehozott megvilágítást ugyanolyan fényszóró-beállítással kell mérni, mint amilyennel a 3.2.5.-3.2.7. pont méréseit is végezték. Ha egy fényszóró csak távolsági fényt ad, a fényszórót úgy kell beállítani, hogy a maximális megvilágítás területe a h-h és v-v vonal metszéspontjára összpontosuljon; egy ilyen fényszórónak csak a 3.3. pont előírásait kell teljesítenie.

3.3.2. A távolsági fény által az ernyőn létrehozott megvilágításnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

3.3.2.1. A h-h és v-v vonalak (HV) metszéspontjának a maximális megvilágítás 90 %-ának megfelelő isoluxon belül kell lennie. E maximális értéknek (Emax) legalább 48 lux-nak kell lennie, de nem lépheti túl a 240 lux értéket. Továbbá kombinált, országúti fényt és tompított fényt egyaránt adó fényszórók esetében a maximális érték nem lehet nagyobb, mint a tompított fénynél a 75 R (vagy 75 L) pontban mért megvilágítás 16-szorosa.

3.3.2.1.1.

A távolsági fény maximális fényintenzitását (lmax) ezer candelában kifejezve, az alábbi képlettel kell kiszámítani:

lmax = 0,625 Emax

3.3.2.1.2.

az 1.6. pontban említett, e maximális intenzitásra utaló (l'max) referenciajelet az alábbi képlettel kell kiszámítani:

ezt az értéket a következő értékek közül a legközelebbire kell kerekíteni: 7,5, 10, 12,5, 17,5, 20, 25, 27,5, 30, 37,5, 40, 45, 50.

3.3.2.2.

A HV-ponttól jobbra és balra vízszintesen haladva a megvilágításnak 1,125 m távolságig legalább 24 luxnak és 2,25 m távolságig legalább 6 luxnak kell lennie.

3.4.

A 3.2.5.-3.2.7. és 3.3 pontban említett ernyőmegvilágítási értékeket egy olyan fotovevővel kell mérni, amelynek működő felülete egy 65 mm oldalhosszúságú négyszögön belül van.

4. A KÉNYELMETLENSÉG FELMÉRÉSE

A fényszórók tompított fénye által okozott kényelmetlenséget fel kell mérni.

5. SZABVÁNYOS FÉNYSZÓRÓ

5.1. Egy fényszórót szabványos (referencia) fényszórónak kell tekinteni, ha:

5.1.1.

teljesíti a fenti jóváhagyási követelményeket;

5.1.2.

tényleges átmérője legalább 160 mm;

5.1.3. egy szabványos izzólámpával a 3.2.5. pont szerinti különböző pontokban és különböző zónákban olyan megvilágítást eredményez, amely:

5.1.3.1.

a 3.2.5. pontban előírt maximális határértékeknek legfeljebb 90 %-a, és

5.1.3.2.

a minimális határértékeknek legalább 120 %-a.

6. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKNAK A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁNAK AZ I. MELLÉKLET 5.1. PONTJÁNAK MEGFELELŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN ELVÉGZETT BÁRMELY VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

6.1. A B 50 L (vagy R) és a III. zóna értékei tekintetében a maximális eltérés az alábbi lehet: - B 50 L (vagy R): 20 %-nak megfelelő 0,2 lux, illetve 30 %-nak megfelelő 0,3 lux - III. zóna: 20 %-nak megfelelő 0,3 lux, illetve 30 %-nak megfelelő 0,45 lux

6.2. A tompított fény tekintetében az ezen irányelvben előírt értékeket a HV-pontban kell teljesíteni (0,2 lux tűréssel) és legalább egy pontban minden, a (25 méterre elhelyezett) mérőernyőn a B 50 L (vagy R) (0,1 lux tűréssel), 75 R (vagy L), 50 R (vagy L), 25 R, 25 L pontok köré 15 cm-es sugárral rajzolt kör által határolt területen és a IV. zóna teljes területén, amely 22,5 cm-nél nem magasabban helyezkedik el a 25 R és 25 L vonal fölött.

6.2.1.

Ha a távolsági fény esetében, a HV a 0,75 Emax-nak megfelelő isoluxon belül helyezkedik el, az e melléklet 3.2.5. pontjában meghatározott mérési pontok bármelyikében mért fotometriai értékeknél a maximális értékekhez képest + 20 % és a minimális értékekhez képest - 20 % eltérést észlelnek, a referenciajelet figyelmen kívül kell hagyni.

6.3.

Ha a fent leírt vizsgálatok eredményei nem teljesítik a követelményeket, megengedhető a fényszóró beállításának módosítása, feltéve, hogy a fénysugár tengelye nem mozdul el 1°-nál többel jobbra vagy balra.

6.4.

A nyilvánvalóan hibás fényszórókat figyelmen kívül kell hagyni.

6.5.

A referenciajelet figyelmen kívül kell hagyni.

1. függelék

A mérőernyő

Egységes európai fénysugár

A. Jobb oldali közlekedésre alkalmas fényszóró

(méretek mm-ben)

B. Bal oldali közlekedésre alkalmas fényszóró

(méretek mm-ben)

C. A megvilágítási értékek mérési pontjai

Megjegyzés:

A C. ábrán a jobb oldali közlekedésre vonatkozó mérési pontok láthatók. Bal oldali közlekedés esetén elegendő a 7. és 8. pontot az ábra jobb oldalán a megfelelő helyekre áthelyezni.

2. függelék

Üzemelő fényszórók fotometriai teljesítménystabilitásának vizsgálata

EGÉSZ FÉNYSZÓRÓK VIZSGÁLATA

Miután a távolsági fény tekintetében az Emax és a tompított fény tekintetében a HV, 50 R, B 50 L (vagy bal oldali közlekedés esetén a HV, 50 L, B 50 R) pontban sor került a fotometriai értékek ezen irányelv előírásainak megfelelő megmérésére, egy egész fényszóró-mintát kell megvizsgálni a fotometriai teljesítmény üzem közbeni stabilitása szempontjából. A "egész fényszóró" alatt magát a egész lámpát kell érteni, az azt körülvevő karosszériarészekkel és azokkal a lámpákkal együtt, amelyek hőleadására hatással lehetnek.

1. A FOTOMETRIAI STABILITÁS VIZSGÁLATA

A vizsgálatokat száraz és nyugodt légkörben, 23 °C ± 5 °C környezeti hőmérsékleten, kell elvégezni, az egész fényszórót egy, a járműre történő felszerelésnek megfelelő alapra szerelve.

1.1. Tiszta fényszóró

A fényszórót az 1.1.1. pontban leírt módon 12 órán át kell működtetni és az 1.1.2. pontban előírt módon kell ellenőrizni.

1.1.1. A vizsgálati eljárás

A fényszórót az előírt időtartamig úgy kell működtetni, hogy:

1.1.1.1.

a) abban az esetben, ha csak egy világítási funkciót (távolsági fény vagy tompított fény) kell jóváhagyni, a megfelelő izzóspirál ég az előírt időn át ( 41 );

b) kölcsönösen egyesített tompított fényű lámpa és távolsági fényű lámpa esetén (kettős-izzóspirálú izzó vagy két izzólámpa):

- ha a kérelmező kijelenti, hogy a fényszóró használata során csak egy izzóspirál fog égni ( 42 ), a vizsgálatot e feltételnek megfelelően úgy kell elvégezni, hogy mindegyik megadott funkció az 1.1. pontban meghatározott időtartam feléig működjön (42) ,

- minden más esetben (42) (42) a fényszórót az alábbi ciklus szerint kell működtetni az előírt időtartam eléréséig: -

- 15 percig a tompított fény izzóspirálja ég,

- 5 percig minden izzóspirál ég;

c) csoportba foglalt világítási funkciók esetén az egyes funkciókat egyidejűleg kell működtetni az egyes világítási funkciókra meghatározott ideig: a) figyelembe véve a kölcsönösen egyesített világítási funkciókat is; b) a gyártó útmutatásai szerint.

1.1.1.2.

A próbafeszültség

A feszültséget úgy kell beállítani, hogy a IV. mellékletben meghatározott maximális teljesítmény 90 %-át szolgáltassa. Az alkalmazott teljesítménynek minden esetben meg kell felelnie a 12 V névleges feszültségű izzólámpa megfelelő értékének, kivéve, ha a jóváhagyás kérelmezője más működtető feszültséget jelöl meg a fényszóróra. Utóbbi esetben a vizsgálatot az alkalmazható legnagyobb teljesítményű izzólámpával kell elvégezni.

1.1.2. A vizsgálati eredmények

1.1.2.1.

Szemrevételezés

Amikor a fényszóró beállt a környezet hőmérsékletére, a fényszóró lencséjét és, ha van, külső lencséjét tiszta nedves ruhával meg kell tisztítani. Ellenőrizni kell szemrevételezéssel; sem a fényszórón, sem a külső lencsén, ha van, nem lehet észrevehető elhúzódás, deformáció, repedés vagy színváltozás.

1.1.2.2.

Fotometriai vizsgálat

Ezen irányelv előírásainak megfelelően az alábbi pontokban kell ellenőrizni a fotometriai értékeket:

Tompított fény:

- 50 R - B 50 L - HV jobb oldali közlekedésre készült fényszóróknál,

- 50 L - B 50 R - HV bal oldali közlekedésre készült fényszóróknál.

Távolsági fény:

- Emax-pont

- Újabb beállítást lehet végezni a fényszóró alapja hő hatására bekövetkezett deformációjának figyelembe vétele érdekében (a világos-sötét határvonal helyének változására lásd e függelék 2. pontját).

- A fotometriai jellemzők és a vizsgálat előtt mért értékek között 10 % eltérés megengedhető, beleértve a fotometriai eljárás tűréseit is.

1.2. Piszkos fényszóró

Az 1.1. pontban előírt vizsgálat után a fényszórót az 1.2.1. pontban leírt módon előkészítve egy órán keresztül az 1.1.1. pontban írtak szerint kell működtetni, majd az 1.1.2. pontban leírt módon ellenőrizni.

1.2.1. A fényszóró előkészítése

1.2.1.1.

A próbakeverék

A vizsgálat céljára a fényszórón alkalmazandó szennyezőanyag-víz keveréket kilenc (tömeg)rész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyság-eloszlású kvarchomokból, egy (tömeg)rész 0 és 100 μm közötti szemcsenagyság-eloszlású növényi szénporból, 0,2 (tömeg)rész NaCMC-ből ( 43 ) és megfelelő mennyiségű, 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízből kell összekeverni.

A keverék nem lehet 14 napnál régebbi.

1.2.1.2.

A keverék felvitele a fényszóróra

A próbakeveréket egyenletesen kell felvinni a fényszóró egész fénykibocsátó felületére és hagyni kell megszáradni. Ezt az eljárást addig kell ismételni, amíg a megvilágítási érték minden alábbi pontban a fenti 1. pontban leírt feltételek mellett mért értékek 15-20 %-ára nem csökken:

- Emax egy távolsági/tompított lámpa országúti fényénél,

- Emax egy csak távolsági lámpa távolsági fényénél,

- 50 R és 50 V ( 44 ) jobb oldali közlekedésre kialakított, csak tompított fényt adó lámpánál,

- 50 L és 50 V bal oldali közlekedésre kialakított, csak tompított fényt adó lámpánál.

1.2.1.3.

A mérőberendezés

A mérőberendezésnek egyenértékűnek kell lennie a fényszóró jóváhagyási vizsgálatánál alkalmazottal. A fotometriai igazoláshoz egy szabványos (referencia) izzólámpát kell használni.

2. A VILÁGOS-SÖTÉT HATÁRVONAL HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ FÜGGŐLEGES ELMOZDULÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Ez a vizsgálat azt igazolja, hogy a világos-sötét határvonal hő hatására bekövetkező függőleges eltolódása nem haladja meg a működő tompított fényű lámpára megállapított értéket.

Az 1. pontban leírt próbák elvégzése után, a fényszórót úgy kell a 2.1. pontban leírt vizsgálatnak alávetni, hogy közben nem szabad elmozdítani vagy beállítani a próbaállványhoz képest.

2.1. A vizsgálat

A vizsgálatot száraz és nyugodt légkörben, 23 °C ± 5 °C környezeti hőmérsékleten kell elvégezni.

Egy legalább egy órán át öregített, sorozatgyártású izzólámpát használva a fényszórót tompított fénnyel kell működtetni úgy, hogy közben nem szabad elmozdítani vagy beállítani a próbaállványhoz képest. (Ehhez a vizsgálathoz a feszültséget az 1.1.1.2. pont szerint kell beállítani.) Meg kell állapítani a világos-sötét határvonal (a V-V és bal oldali közlekedésnél a B 50 R ponton, illetve jobb oldali közlekedésnél a B 50 L ponton áthaladó függőleges közötti) vízszintes részének helyzetét a működtetés után 3 perccel (r3) és 60 perccel (r60).

A világos-sötét határvonal helyzetváltozásának fent leírt mérését bármilyen, elfogadható pontosságot és megismételhető eredményt nyújtó módszerrel el lehet végezni.

2.2. A vizsgálati eredmények

A milliradiánokban (mrad) kifejezett eredmények akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha a fényszórón mért

2.2.1.

Mindazonáltal, ha ez az érték több, mint 1,0 mrad, de nem több, mint 1,5 mrad (1,0 mrad < Δr1 ≤ 1,5 mrad), egy második fényszórót kell kipróbálni a 2.1. pontban leírtak szerint, miután egymás után háromszor alávetették az alább leírt ciklusnak, annak érdekében, hogy a fényszóró mechanikus alkatrészeinek helyzete stabilizálódjék a járművön való elhelyezést képviselő alapon:

- a tompított fény működtetése egy órán keresztül (a feszültséget az 1.1.1.2. pont szerint kell beállítani),

- egy órai szünet.

A fényszóró akkor tekinthető elfogadhatónak, ha az első mintán mért Δr1 és a második mintán mért Δr11 abszolút értékek átlaga nem több, mint 1,0 mrad.

3. Függelék

Műanyag lencséket tartalmazó lámpákra vonatkozó előírások, valamint a lencse- vagy anyagminták és egész lámpák vizsgálata

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

Az I. melléklet 2.4. pontjának megfelelően benyújtott próbadaraboknak teljesíteniük kell az e függelék 2.1.-2.5. pontjában megadott feltételeket.

1.2.

Az I. melléklet 2.3. pontjának megfelelően benyújtott, műanyag lencsét tartalmazó egész lámpa próbadaraboknak a lencse anyaga tekintetében teljesíteniük kell e függelék 2.6. pontjának előírásait.

1.3.

A műanyag lencsemintákat vagy anyagmintákat a fényvisszaverővel együtt, amelyre rá vannak szerelve (adott esetben), jóváhagyási vizsgálatnak kell alávetni a 3.1. függelék A. táblázatában jelzett időrendi sorrendben.

1.4.

Mindazonáltal, ha a lámpa gyártója igazolni tudja, hogy a termék már túljutott az alábbi 2.1.-2.5. pontban leírt vagy valamely más irányelvben szereplő, ezekkel egyenértékű vizsgálatokon, ezeket a vizsgálatokat nem kell megismételni; csak a 3.1. függelék B. táblázatában előírt vizsgálatok kötelezőek.

2. A VIZSGÁLATOK

2.1. A hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállóképesség

2.1.1. Vizsgálatok

Három új mintát (lencsét) kell ötször alávetni az alábbi program szerinti hőmérséklet- és páratartalom-változási ciklusnak (RP = relatív páratartalom):

- 3 óra 40 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 85 %-95 % RP mellett;

- 1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60 %-75 % RP mellett;

- 15 óra - 30 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

- 1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60 %-75 % RP mellett;

- 3 óra 80 °C ± 2 °C hőmérsékleten;

- 1 óra 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten és 60 %-75 % RP mellett.

E vizsgálat előtt a mintát legalább két órán át 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani 60 %-75 %-os relatív páratartalom mellett.

Megjegyzés:

Az egyórás 23 °C ± 5 °C periódusokba beletartozik az egyik hőmérsékletről a másikra való átmenet időszaka is, amely a lökésszerű hőhatás elkerüléséhez szükséges.

2.1.2. Fotometriai mérések

2.1.2.1.

A módszer

A minták fotometriai méréseit a vizsgálatok előtt és után kell elvégezni.

A méréseket szabványos izzóval kell elvégezni az alábbi pontokban:

B 50 L és 50 R a tompított fényű vagy tompított/távolsági fényű lámpa tompított fényére (bal oldali közlekedésre szánt lámpáknál B 50 R és 50 L), vagy B 50 és 50 R/L szimmetrikus tompított fénysugár esetén;

Emax irány a távolsági fényű vagy tompított/távolsági fényű lámpa távolsági fényére;

HV és Emax D zóna ködfényszórókra.

2.1.2.2.

Az eredmények

Az egyes mintákon a vizsgálatok előtt és után mért fotometriai értékek eltérése nem lehet 10 %-nál több, beleértve a fotometriai eljárás tűréseit is.

2.2. A levegőben lévő anyagokkal és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállóképesség

2.2.1. A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenállóképesség

Három új mintát (lencsét vagy anyagmintát) kell kitenni olyan forrásból eredő sugárzásnak, amelynek színképi energiaeloszlása hasonló az 5 500 K és 6 000 K közötti hőmérsékletű fekete test energiaeloszlásához. Megfelelő szűrőket kell elhelyezni a sugárforrás és a minták közé, a 295 nm-nél kisebb és 2 500 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú sugárzások lehetséges legnagyobb mértékű csökkentése érdekében. A mintákat annyi ideig kell kitenni 1 200 W/m2 ± 200 W/m2 energiabesugárzásnak, hogy az általuk kapott fényenergia 4 500 MJ/m2 ± 200 MJ/m2 legyen. A zárt téren belül, a mintákkal egy szinten elhelyezett fekete lap hőmérsékletének 50 °C ± 5 °C kell lennie. Az egyenletes megvilágítás érdekében a mintákat a sugárforrás körül 1 és 5 1/min közötti fordulatszámmal forgatni kell.

A mintákat 1 mS/m-nél kisebb fajlagos vezetőképességű desztillált vízzel kell lepermetezni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten az alábbi ciklus szerint:

2.2.2. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállóképesség

A 2.2.1. pontban leírt vizsgálat és a 2.2.3.1. pontban leírt mérés befejezése után a fenti három minta külső felületét a 2.2.2.2. pontban leírtak szerint kell kezelni a 2.2.2.1. pontban megadott keverékkel.

2.2.2.1.

A próbakeverék

A próbakeverék 61,5 % n-heptánból, 12,5 % toluolból, 7,5 % etil-tetrakloridból, 12,5 % triklóretilénből és 6 % xilolból áll (térfogat %).

2.2.2.2.

A próbakeverék felvitele

Egy pamutrongyot kell beáztatni (az ISO 105 szerint) a 2.2.2.1. pontban meghatározott keverékbe, míg teleszívja magát, és 10 másodpercen belül 10 percre a minta külső felületére kell helyezni 50 N/cm2 nyomással, amely megfelel egy 14 × 14 mm-es felületre ható 100 N erő hatásának.

E 10 perces időszak alatt a ruhát ismételten meg kell nedvesíteni a keverékkel úgy, hogy az alkalmazott folyadék összetétele állandóan azonos legyen a keverékre előírttal.

A vizsgálat alatt az e nyomás által okozható törés elkerülése érdekében megengedett a mintára ható nyomás kompenzálása.

2.2.2.3.

A tisztítás

A próbakeverék alkalmazásának befejeztével a mintát szabad levegőn meg kell szárítani, majd 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten le kell mosni a 2.3. pontban (tisztítószerekkel szembeni ellenállóképesség) leírt oldattal.

Ezt követően a mintákat gondosan le kell öblíteni 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten 0,2 %-nál nem több tisztátalanságot tartalmazó desztillált vízzel, és puha ruhával szárazra kell törölni.

2.2.3. Az eredmények

2.2.3.1.

A levegőben lévő anyagokkal szembeni ellenállóképesség vizsgálata után a minták külső felületén nem lehet repedés, karcolás, letöredezés és deformáció, és a fényátbocsátás átlagos változása

a három mintán az e melléklet 3.2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több, mint 0,020 (Δtm ≤ 0,020).

2.2.3.2.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenállóképesség vizsgálata után a mintákon semmiféle olyan vegyi foltosodás nem maradhat, amely akkora fényáram-szóródást okozhatna, amelynek átlagos változása

a három mintán az e melléklet 3.2. függelékében leírt eljárással mérve több lenne, mint 0,020 (Δdm ≤ 0,020).

2.3. A tisztítószerekkel és szénhidrogénekkel szembeni ellenállóképesség

2.3.1. A tisztítószerekkel szembeni ellenállóképesség

A minták (lencsék vagy anyagminták) külső felületét 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell melegíteni, majd öt percre bele kell mártani 99 rész 0,02 %-nál nem több tisztátalanságot tartalmazó desztillált víz és egy rész alkil-szulfonát 23 °C ± 5 °C hőmérsékleten tartott keverékébe.

A vizsgálat végeztével a mintákat 50 °C ± 5 °C hőmérsékleten meg kell szárítani, és felületüket nedves ruhával tisztára kell törölni.

2.3.2. A szénhidrogénekkel szembeni ellenállóképesség

Ezt követően a három minta külső felületét egy percen át kell könnyedén dörzsölni egy 70 % n-heptán és 30 % toluol (térfogat %) keverékébe mártott pamutruhával, majd szabad levegőn meg kell szárítani azokat.

2.3.3. Az eredmények

A fenti két vizsgálat egymást követő elvégzése után a fényátbocsátás átlagos változása

a három mintán az e melléklet 3.2. függelékében leírt eljárással mérve nem lehet több, mint 0,010 (Δtm ≤ 0,010).

2.4. Mechanikai elhasználódással szembeni ellenállóképesség

2.4.1. Mechanikai koptatási vizsgálat

A három új minta (lencse) külső felületét az e melléklet 3.3. függelékében leírt egyenletes mechanikai koptatási vizsgálatnak kell alávetni.

2.4.2. Az eredmények

A vizsgálat után a fényátbocsátás változását:

és a szóródás változását:

meg kell mérni az e melléklet 3.2. függelékében leírt eljárással, a 2.2.4. pontban meghatározott területen. A mintákon mért értékek átlagának olyannak kell lennie, hogy

- Δtm ≤ 0,100 és

- Δdm ≤ 0,050.

2.5. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

2.5.1. A minta előkészítése

A lencse bevonatának egy 20 mm × 20 mm-es területére zsilettpengével vagy tűvel kb. 2 mm × 2 mm-es négyzethálót kell bevágni. A penge vagy tű nyomásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy legalább a bevonatot átvágja.

2.5.2. A vizsgálat leírása

Olyan ragasztószalagot kell használni, amelynek az e melléklet 3.4. függelékének szabványos körülményei között mért tapadóereje 2 N/(cm szélesség) ± 20 %. Ezt a ragasztószalagot, amelynek legalább 25 mm szélesnek kell lennie, legalább öt percen át rá kell nyomni a 2.5.1. pont szerint előkészített felületre.

Majd a ragasztószalag végét úgy kell megterhelni, hogy a szóban forgó felületen ható tapadóerőt a felületre merőleges erő kiegyenlítse. Ekkor a ragasztószalagot 1,5 m/s ± 0,2 m/s állandó sebességgel le kell tépni a felületről.

2.5.3. Az eredmények

A berácsozott felületen nem mutatkozhat észrevehető sérülés. A metszésvonalak kereszteződésében vagy a vágások szélén megengedhetők sérülések, feltéve, hogy a sérült terület nem haladja meg a berácsozott felület 15 %-át.

2.6. A műanyag lencsét tartalmazó egész fényszóró vizsgálata

2.6.1. A lencsefelület mechanikai elhasználódással szembeni ellenállóképessége

2.6.1.1.

A vizsgálatok

Az 1. sz. fényszóróminta lencséjét a fenti 2.4.1. pontban leírt vizsgálatnak kell alávetni.

2.6.1.2.

Az eredmények

A vizsgálat után a fényszórón az ezen irányelvnek megfelelően elvégzett fotometriai mérések eredményei nem haladhatják meg 30 %-nál többel a B 50 L és HV-pontokra előírt maximális értékeket, és nem lehetnek 10 %-nál többel kisebbek, mint a 75 R pontra előírt minimális értékek (bal oldali közlekedésre szánt fényszóró esetében a B 50 R, HV és 75 L pontokat kell vizsgálni). Szimmetrikus fénysugár esetében a B 50 és H pontokat kell vizsgálni.

2.6.2. Az esetleges bevonatok tapadásának vizsgálata

A 2. sz. fényszóróminta lencséjét a 2.5. pontban leírt vizsgálatnak kell alávetni.

3. A GYÁRTÁS AZONOSSÁGÁNAK IGAZOLÁSA

3.1. A lencsék gyártásához használt anyagok tekintetében a sorozatban gyártott lámpák akkor tekinthetők úgy, mint amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, ha:

3.1.1.

a vegyi anyagokkal, valamint a mosószerekkel és a szénhidrogénekkel szembeni ellenállóképesség vizsgálata után a minta külső felületén szabad szemmel nem látható repedés, kitöredezés vagy deformáció (lásd a 2.2.2., 2.3.1. és 2.3.2. pontot);

3.1.2.

a 2.6.1.1. pontban leírt vizsgálat után a 2.6.1.2. pont szerinti mérési pontokban a fotometriai értékek az ezen irányelv gyártásazonosságra előírt határértékein belül vannak.

3.2.

Ha a vizsgálati eredmények nem teljesítik a követelményeket, a vizsgálatokat véletlenszerűen kiválasztott újabb fényszórómintákkal meg kell ismételni.

3.1. függelék

A jóváhagyási vizsgálatok időbeli sorrendje

A. Műanyagok (az I. melléklet 1.2.4. pontjának megfelelően benyújtott lencsék vagy anyagminták) próbái Minták Lencsék vagy anyagminták Lencsék A minta száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1.1.Korlátozott fotometria (2.1.2.) × × × 1.1.1.Hőmérsékletváltozás (2.1.1.) × × × 1.2.Korlátozott fotometria (2.1.2.) × × × 1.2.1.Fényátbocsátás mérése × × × × × × × × × 1.2.2.Szóródás mérése × × × × × × 1.3.Levegőben lévő anyagok (2.2.1.) × × × 1.3.1.Fényátbocsátás mérése × × × 1.4.Vegyi anyagok (2.2.2.) × × × 1.4.1.Szóródás mérése × × × 1.5.Tisztítószerek (2.3.1.) × × × 1.6.Szénhidrogének (2.3.2.) × × × 1.6.1.Fényátbocsátás mérése × × × 1.7.Kopás (2.4.1.) × × × 1.7.1.Fényátbocsátás mérése × × × 1.7.2.Szóródás mérése × × × 1.8.Tapadás (2.5.) ×

B. (Az I. melléklet 1.2.3. pontjának megfelelően benyújtott) egész fényszórók próbái Vizsgálatok Egész fényszóró A minta száma 1 2 2.1.Kopás (2.6.1.1) × 2.2.Fotometria (2.6.1.2) × 2.3.Tapadás (2.6.2) ×

3.2. függelék

A fényszóródás és a fényátbocsátás mérésének módszere

1. A BERENDEZÉS (lásd az ábrát)

Egy K kollimátor

fél divergenciájú sugarát egy 6 mm nyílású DT fényrekesz határolja le, a mintatartó készüléket ez előtt kell elhelyezni.

Egy szférikus aberráció szempontjából korrigált L2 akromatikus gyűjtőlencse létesít kapcsolatot a DT fényrekesz az R vevő között; az L2 lencse átmérőjének akkorának kell lennie, hogy ne rekeszelje le a minta által szétszórt fényt egy

fél csúcsszögű kúpon belül. Az L2 lencse egyik kép-fókuszsíkjában egy

szögű DD gyűrűs fényrekeszt kell elhelyezni.

A nem-átlátszó közepű fényrekeszre azért van szükség, hogy kiszűrje a közvetlenül a fényforrásból érkező fényt. A fényrekesz középső részének a fény útjából eltávolíthatónak kell lennie, de úgy, hogy pontosan visszatérhessen eredeti helyzetébe.

Az L2 DT távolságot és az L2 lencse F2 ( 45 ) fókusztávolságát úgy kell megválasztani, hogy a DT képe teljesen fedje az R vevőt.

Ha a kezdeti beeső fényáramot 1 000 egységnek tekintjük, az egyes leolvasások abszolút pontosságának 1 egységnél jobbnak kell lennie.

2. A MÉRÉS

Az alábbi leolvasásokat kell elvégezni:

3.3. függelék

A permetezővizsgálat módszere

1. A VIZSGÁLÓ BERENDEZÉS

1.1. A szórópisztoly

A használt szórópisztolyt 1,3 mm átmérőjű fúvókával kell ellátni, és 0,24 ± 0,02 l/perc folyadékáramot kell biztosítania 6,0 bar - 0, + 0,5 bar nyomás mellett.

Ilyen üzemi körülmények között a kapott kilövelt sugárnak 170 mm ± 50 mm átmérőjűnek kell lennie a fúvókától 380 mm ± 10 mm-re elhelyezett koptatásnak kitett felületen.

1.2. A keverék

A próbakeverék az alábbiakból áll:

- A Mohs-skálán 7 keménységi fokú kvarchomok, 0 és 0,2 mm közötti szemcsemérettel, közel normális eloszlásban, 1,8.-2 közötti szögtényezővel,

- 205 g/m3 keménységnél nem keményebb víz, literenként 25 g homokkal keverve.

2. A VIZSGÁLAT

A lámpalencsék külső felületét egyszer vagy egynél többször kell a fent leírt módon előállított homoksugárral lefújni. A sugarat közel merőlegesen kell a vizsgálandó felületre szórni.

A kopást egy vagy több, a próbálandó lencse mellett referenciaként elhelyezett üvegmintával kell ellenőrizni. A keveréket addig kell szórni, amíg a mintán vagy mintákon a 2. függelékben leírt módszerrel mért fényszóródás-változás

Több referenciamintát lehet felhasználni annak ellenőrzésére, hogy az egész ellenőrizendő felület egyenletesen kopott-e meg.

3.4. függelék

Ragasztószalagos tapadási vizsgálat

1. A CÉL

Ez a módszer lehetővé teszi egy ragasztószalag üveglaphoz való lineáris tapadási erejének szabványos körülmények közötti meghatározását.

2. AZ ALAPELV

Egy ragasztószalagnak egy üveglapról 90°-os szög alatt történő letépéséhez szükséges erő megmérése.

3. A MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A környező levegőnek 23 °C ± 5 °C-osnak és 65 % ± 15 % relatív páratartalmúnak (RP) kell lennie.

4. A PRÓBADARABOK

A vizsgálat előtt a mintaragasztószalag-tekercset 24 órán át pihentetni kell a megadott környezetben (lásd a fenti 3. pontot).

Minden tekercsből öt darab 400 mm hosszú próbadarabot kell vizsgálni. Ezeket a próbadarabokat az első három menet eldobása után kell a tekercsről levenni.

5. AZ ELJÁRÁS

A próbát a 3. pont szerinti környezeti feltételek mellett kell elvégezni.

Az öt próbadarabot a ragasztószalag kb. 300 mm/s sebességű radiális letekerésével kell levenni és 15 másodpercen belül az alábbiak szerint kell felhelyezni:

- A szalagot folyamatosan előrehaladva kell az üveglapra ragasztani, enyhe hosszirányú, ujjal való dörzsölés mellett, túlzott nyomás nélkül, úgy, hogy a ragasztó és az üveg között ne maradjanak levegőbuborékok.

- A felragasztott szalagnak 10 percig a megadott környezeti feltételek mellett pihennie kell.

- A próbadarabnak egy kb. 25 mm-es szakaszát a próbadarab tengelyére merőleges síkban le kell húzni az üvegről.

- Az üveglapot rögzíteni kell és a ragasztószalag szabad végét 90°-ban fel kell hajtani. Olyan irányú erőt kell alkalmazni, hogy a szalag és az üveglap közötti elválási vonal merőleges legyen erre az erőre, és merőleges az üveglemezre.

- Ezt követően 300 mm/s sebességgel le kell húzni a szalagot, és az ehhez szükséges erőt fel kell jegyezni.

6. AZ EREDMÉNYEK

A kapott öt eredményt sorba kell rendezni, és a középső értéket kell a mérés eredményének tekinteni. Ezt az értéket a szalagszélesség egy centiméterére számítva Newtonban kell kifejezni.

4. függelék

Motorkerékpárokhoz és triciklikhez való, halogénlámpákkal felszerelt, aszimmetrikus tompított fényt és távolsági fényt kibocsátó fényszórótípus adatközlő lapja

5. függelék

IV. MELLÉKLET

MOPEDEK, MOTORKERÉKPÁROK ÉS TRICIKLIK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSSAL RENDELKEZŐ LÁMPÁIHOZ VALÓ IZZÓLÁMPÁK

1. IZZÓLÁMPA ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁNAK KÉRELMEZÉSE

1.1. Egy, a 92/61/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően benyújtott izzólámpatípusjóváhagyási kérelemnek egyebek mellett az alábbi részleteket kell tartalmaznia:

1.1.1.

a típus azonosításához elegendő részletet tartalmazó rajz, három példányban;

1.1.2.

rövid műszaki leírás;

1.1.3.

minden jóváhagyatni kívánt színből öt mintapéldány.

1.2. Olyan típusú izzólámpa esetében, amelynél csak a márka- vagy kereskedelmi név tér el egy már jóváhagyott típustól, elegendő az alábbiakat benyújtani:

1.2.1.

a lámpagyártó nyilatkozata, hogy a benyújtott típus (a márka- vagy kereskedelmi névtől eltekintve) azonos a jóváhagyási kódjával azonosított, már jóváhagyott típussal, és azt ugyanaz a gyártó készíti,

1.2.2.

két, az új márka- vagy kereskedelmi nevet viselő mintapéldány.

2. AZ IZZÓLÁMPÁK JELÖLÉSÉRE ÉS JELEIRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK

2.1. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott izzólámpák testén vagy buráján (ez utóbbi megoldás nem befolyásolhatja hátrányosan a fénykibocsátási jellemzőket) fel kell tüntetni az alábbiakat:

2.1.1.

a kérelmező által adott márka- vagy kereskedelmi név;

2.1.2.

a névleges feszültség;

2.1.3.

a megfelelő kategória nemzetközi megjelölése;

2.1.4.

a névleges áramfelvétel (két-izzóspirálos lámpák esetén elsődleges izzóspirál/másodlagos izzóspirál sorrendben); ezt nem kell külön megadni, ha a jelölés része a megfelelő izzólámpa-kategória nemzetközi megjelölésének;

2.1.5.

egy elegendő nagyságú hely a jóváhagyási jel számára.

2.2.

A 2.1.5. pontban említett területet a típusjóváhagyási kérelemhez mellékelt rajzokon be kell jelölni.

2.3.

A 2.1. pontban megadottakon kívül más feliratok is elhelyezhetők, feltéve, hogy nem befolyásolják hátrányosan a fénykibocsátási jellemzőket.

3. IZZÓLÁMPA ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

3.1.

Ha egy izzólámpatípusnak az 1.1.3. vagy az 1.2.2. pontnak megfelelően benyújtott összes mintapéldánya megfelel e melléklet követelményeinek, az alkatrész-típusjóváhagyást meg kell adni.

3.2.

A 92/61/EGK irányelv 8. cikke rendelkezéseinek megfelelően az alkatrész-típusjóváhagyási jelet a 2.1.5. pontban említett területen kell elhelyezni.

3.3.

E melléklet 23. függelékében példa látható a jóváhagyási jel elhelyezésére.

4. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

4.1.

A műszaki előírások megfelelnek az Egyesült Nemzetek EGB 37. előírása 2.1. és 3. pontjában szereplőkkel, amelyeket az alábbi dokumentum erősít meg:

- 2. javított kiadás, amely magában foglalja a módosítások 02. és 03. sorozatát, a 2. helyesbítést és az 1.-9. kiegészítést a módosítások 03. sorozatához.

5. A GYÁRTÁS AZONOSSÁGA

5.1.

Az e melléklet értelmében jóváhagyott izzólámpákat úgy kell gyártani, hogy megegyezzenek a jóváhagyott típussal azáltal, hogy teljesítik a 2.1., 3.2. és 4. pontban, valamint e melléklet vonatkozó függelékeiben meghatározott jelölési és műszaki követelményeket.

5.2.

Annak igazolására, hogy teljesülnek az 5.1. pont követelményei, a gyártás során el kell végezni a 4.1. pontban említett, az Egyesült Nemzetek EGB 37. előírása 4. pontjában, valamint 6., 7., 8. és 9. mellékletében meghatározott ellenőrzéseket.

5.3.

Az e melléklet értelmében egy izzólámpára megadott típusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek az 5.1. és 5.2. pont követelményei, vagy ha a jóváhagyási jellel ellátott izzólámpa nem azonos a jóváhagyott típussal.

1. függelék

R2 kategóriájú lámpák

R2/1 LAP

( 46 ) ( 47 ) ( 48 )

A rajzok csak az izzólámpa lényeges méreteinek jelzésére szolgálnak.

R2/2 LAP

Az ernyő és az izzóspirálok helyzete és méretei

A rajzok az ernyő és az izzóspirálok kialakítása szempontjából nem kötelező jellegűek.

R2/3 LAP

2. függelék

H1 kategóriájú lámpák

H1/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok csak az izzólámpa lényeges méreteinek jelzésére szolgálnak.

H1/2 LAP

H1/3 LAP

(1) A referenciatengely merőleges a referenciasíkra és az (1) jelű méretek által meghatározott ponton halad át.

(2) Mindkét árambevezető elektródának a burában kell lennie, a hosszabbik elektródának az izzóspirál fölött (a lámpára az ábrán látható módon nézve). Az izzó belső szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szóródó fények és visszaverődések minimálisak legyenek, pl. hűtőköpenyeket lehet elhelyezni az izzószál nem tekercselt részei fölött.

(3) A bura hengeres "f" hosszúságú részének olyannak kell lennie, hogy ne deformálhassa annyira az izzóspirál vetített képét, hogy az az optikai eredményre észrevehető mértékű hatással legyen.

(4) Az excentricitást csak az izzólámpa vízszintes és függőleges irányában kell mérni, amint az a rajzon látható. A mérendő pontok azok, amelyekben a referenciasíkhoz legközelebbi vagy a referenciasíktól legtávolabbi végső menetek külsejének vetülete keresztezi az izzóspirál tengelyét.

(5) A nézet iránya az az egyenes, amely merőleges a referenciatengelyre és benne fekszik a referenciatengely és a lámpafej második tüskéjének középvonala által meghatározott síkban.

(6) Az izzóspirál eltolódása a bura tengelyéhez képest, a referenciasíktól 27,5 mm távolságban mérve.

(7) d: az izzóspirál átmérője.

(8) A H1/4 lapon bemutatott "dobozrendszerrel" kell ellenőrizni.

(9) Az izzóspirál végei azok a pontok, amelyekben, a fenti 5. lábjegyzetben meghatározott irányból nézve, a referenciasíkhoz legközelebbi vagy a referenciasíktól legtávolabbi végső menetek külsejének vetülete keresztezi a referenciatengelyt (a kettőstekercselésű izzóspirálokra vonatkozó különleges előírások készülnek).

H1/4 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

d = az izzóspirál átmérője

A H1/1 lap 2. lábjegyzetében meghatározott izzóspirál-kezdetnek a Z1 és Z2 vonalak között kell lennie.

Az izzóspirál helyzetét csak az FH és FV irányban kell ellenőrizni, amint az a H1/1 lapon látható.

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie.

3. függelék

H2 kategóriájú lámpák

H2/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok csak az izzólámpa lényeges méreteinek jelzésére szolgálnak.

H2/2 LAP

H2/3 LAP

(1) d: az izzóspirál átmérője.

(2) Ezeket az eltolódásokat a bura tengelyére merőleges keresztmetszetben és az izzóspirálnak a lámpafejhez közelebb eső végén ( 49 ) át kell mérni.

(3) A támaszlapon lévő három kereszt a foglalaton a lap síkját meghatározó három érintkező helyét jelzi. Az e pontok körüli 3 mm átmérőjű körökön belül nem lehet olyan deformáció vagy bemetszés, amely befolyásolná az izzólámpa elhelyezkedését.

(4) Ezeket a méreteket a bura tengelyére merőleges keresztmetszetben és az izzóspirálnak a lámpafejtől távolabb eső végén át kell mérni (49) .

(5) A H2/4 lapon bemutatott "dobozrendszerrel" kell ellenőrizni.

(6) Az izzóspirál végei azok a pontok, amelyekben a "D" irányból nézve (H2/1 lap), a lámpafejhez legközelebbi vagy a lámpafejtől legtávolabbi végső menetek külsejének vetülete keresztezi a ZZ egyenessel párhuzamos és attól 7,1 mm-re elhelyezkedő egyenest (a duplaspirálos izzóspirálokra vonatkozó különleges előírások készülnek).

H2/4 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak az x-x, y-y és z-z ( 50 ) referenciatengelyhez képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben) ( 51 )

Az izzóspirál lámpafejhez közelebb eső végének ( 52 ) a b1 és a b2 között kell elhelyezkednie. Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie.

d = az izzóspirál átmérője

4. függelék

H3 kategóriájú lámpák

H3/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

H3/2 LAP

Meghatározás: gyűrűközéppont és referenciatengely (2)

Szabványos izzólámpák izzóspirál-méretei és tűrései, lásd a H3/3 lapot

(Méretek mm-ben)

H3/3 LAP

H3/4 LAP

(1) A bura lámpafej-felőli vége torzulásának nem szabad láthatónak lennie a max. 80°-os elsötétítési szögön kívül eső semmilyen irányból.

(2) A gyűrű középpontjának a referenciatengelytől való megengedett eltérése a Z-Z egyenesre merőlegesen 0,5 mm, a Z-Z egyenessel párhuzamosan 0,05 mm.

(3) Minimális hossz az ("e") fénykibocsátó középpont magassága fölött, amelyen a burának hengeresnek kell lennie.

(4) A rugó semmilyen része és a foglalat semmilyen alkatrésze sem érhet hozzá az előfókuszáló gyűrűhöz másutt, mint a szaggatott vonallal jelölt négyszögön kívül.

(5) A sorozatgyártású lámpának e méreteit egy "dobozrendszerrel" kell mérni (H3/5 lap).

(6) Szabványos izzólámpáknál a mérendő pontok azok, amelyekben a végső menetek külsejének vetülete keresztezi az izzóspirál tengelyét.

(7) Az izzóspirál első és utolsó menetének helyét az első, illetve az utolsó fénykibocsátó menet külsejének a referenciasíkkal párhuzamos és attól 13 mm-re lévő síkkal képezett metszéspontja határozza meg (a duplaspirálos izzóspirálokra vonatkozó különleges előírások készülnek).

H3/5 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

d = az izzóspirál átmérője

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie.

Az izzóspirál közepének a k méreten belül kell elhelyezkednie.

5. függelék

H4 kategóriájú lámpák

H4/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok nem kötelező jellegűek; egyedüli céljuk az igazolandó méretek jelzése.

H4/2 LAP

Jellemzők

H4/3 LAP

H4/4 LAP

H4/5 LAP

KIEGÉSZÍTŐ MAGYARÁZATOK A H4/3 ÉS H4/4 LAPOKHOZ

Az alábbi méreteket három irányból kell mérni:

A p és q méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 33 mm-re elhelyezkedő síkban kell mérni.

A b1, b2, c és h méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 29,5 mm-re (24 V-os lámpáknál 30,0 mm-re) és 33 mm-re elhelyezkedő síkokban kell mérni.

Az a és g méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 26,0 mm-re és 23,5 mm-re elhelyezkedő síkokban kell mérni.

Megjegyzés:A mérési módszerek tekintetében lásd a 809. CEI-kiadvány E. függelékét.

H4/6 LAP

A H4/3 és H4/4 lapok rajzain szereplő méretek táblázata (mm-ben)

H4/7 LAP

(1) "m" és "n" az izzó maximális méreteit jelölik.

(2) A lámpának beszerelhetőnek kell lennie egy "s" átmérőjű, a referenciatengellyel koncentrikus hengerbe, amelyet az egyik végén egy, a referenciasíktól 20 mm-re lévő, azzal párhuzamos sík, a másik végén egy

(3) A sötétítésnek legalább a bura hengeres részéig kell kiterjednie. Le kell fednie a belső ernyőt is, ha ez utóbbit a referenciatengelyre merőleges irányból nézzük. Az elsötétítéssel elérni kívánt hatást más megoldással is el lehet érni.

(4) A bal oldali oszlopban lévő értékek a távolsági fényre vonatkoznak. A jobb oldali oszlopban lévő értékek a tompított fényre vonatkoznak.

(5) Az izzóspirál szélső meneteit az az első világító menet és utolsó világító menet alkotja, amely lényegében a megfelelő spirálszögben áll. Duplaspirálos izzószálaknál a menetet az elsődleges spirál burkolófelülete határozza meg.

(7) "e" jelenti a referenciasík és a tompított fényű izzóspirál fenti meghatározása szerinti kezdetének távolságát.

(9) A referenciatengely egy, a referenciasíkra merőleges egyenes, amely áthalad az "M" átmérőjű kör középpontján (lásd a H4/1 lapot).

(10) A VV sík a referenciasíkra merőleges sík, amely áthalad a referenciatengelyen és az "M" átmérőjű körnek a referenciatüske tengelyével alkotott metszéspontján.

(11) A HH sík egy mind a referenciasíkra, mind a VV síkra merőleges, a referenciatengelyen áthaladó sík.

6. függelék

HS1 kategóriájú lámpák

HS1/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok nem kötelező jellegűek; egyedüli céljuk az igazolandó méretek jelzése.

HS1/2 LAP

Jellemzők

HS1/3 LAP

A HS1/4 és HS1/5 lapok rajzain szereplő méretek táblázata (mm-ben)

HS1/4 LAP

Az izzóspirál helyzete ( 53 )

(Méretek mm-ben)

HS1/5 LAP

Az ernyő helyzete ( 54 )

(Méretek mm-ben)

HS1/6 LAP

KIEGÉSZÍTŐ MAGYARÁZATOK A HS1/4 ÉS HS1/5 LAPOKHOZ

Az alábbi méreteket három irányból kell mérni:

A p és q méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 33 mm-re elhelyezkedő síkban kell mérni.

A b1 és b2 méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 29,5 mm-re és 33 mm-re elhelyezkedő síkokban kell mérni.

Az a és g méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 25 mm-re és 36 mm-re elhelyezkedő síkokban kell mérni.

A c és h méretet a referenciasíkkal párhuzamos, attól 29,5 mm-re és 31 mm-re elhelyezkedő síkokban kell mérni.

HS1/7 LAP

(1) "m" és "n" az izzó maximális méreteit jelölik.

(2) A lámpának beszerelhetőnek kell lennie egy "s" átmérőjű, a referenciatengellyel koncentrikus hengerbe, amelyet az egyik végén egy, a referenciasíktól 20 mm-re lévő, azzal párhuzamos sík, a másik végén egy

(3) A sötétítésnek legalább a bura hengeres részéig kell kiterjednie. Le kell fednie a belső ernyőt is, ha ez utóbbit a referenciatengelyre merőleges irányból nézzük. Az elsötétítéssel elérni kívánt hatást más megoldással is el lehet érni.

(4) A bal oldali oszlopban lévő értékek a távolsági fényre vonatkoznak. A jobb oldali oszlopban lévő értékek a tompított fényre vonatkoznak.

(5) Az izzóspirál szélső meneteit az az első világító menet és utolsó világító menet alkotja, amely lényegében a megfelelő spirálszögben áll. Duplaspirálos izzószálaknál a menetet az elsődleges spirál burkolófelülete határozza meg.

(7) "e" jelenti a referenciasík és a tompított fényű izzóspirál fenti meghatározása szerinti kezdetének távolságát.

(9) A referenciatengely egy, a referenciasíkra merőleges egyenes, amely áthalad az "M" átmérőjű kör középpontján (lásd a HS1/1 lapot).

(10) A VV sík a referenciasíkra merőleges sík, amely áthalad a referenciatengelyen és az "M" átmérőjű körnek a referenciatüske tengelyével alkotott metszéspontján.

(11) A HH sík egy, mind a referenciasíkra, mind a VV síkra merőleges, a referenciatengelyen áthaladó sík.

7. függelék

HB3 kategória

HB3/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok célja csak az izzólámpa fő méreteinek jelzése.

HB3/2 LAP

HB3/3 LAP

(1) A referenciasík a lámpafej-foglalat illesztőpontjainak síkja.

(2) A referenciatengely merőleges a referenciasíkra és a foglalat 17,46 mm-es átmérőjének közepén halad át.

(3) Az excentricitást csak a HB3/1 lap ábráján látható A. és B. irányba ( 55 ) nézve kell megmérni. A mérendő pontok azok, melyekben a referenciasíkhoz legközelebbi és attól legtávolabbi szélső menetek külsejének vetülete keresztezi az izzóspirál tengelyét.

(4) A nézetirány a HB3/1 lap ábráján látható B. irány (55) .

(5) Az üvegbura külsejének tengelyirányban a γ1 és γ2 szögeken belül optikailag torzulásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a γ1 és γ2 szögeken belül a bura egész kerületére vonatkozik. A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

(6) Az üvegbura és a tartórészek nem nyúlhatnak túl a burkológörbén és nem akadhatnak bele beszereléskor a lámpa reteszébe. A burkológörbe koncentrikus a referenciatengellyel.

(7) "Dobozrendszerrel" kell ellenőrizni, HB3/4 lap (55) .

(8) Az izzóspirál végei azok a pontok, amelyekben a fenti 4. lábjegyzet szerinti irányba (55) nézve a szélső menetek külsejének vetülete metszi az izzóspirál tengelyét.

(9) A reteszhorony kötelező.

(10) Az izzólámpát addig kell forgatni a mérőfoglalatban, amíg a referenciafül érintkezésbe nem kerül a foglalat C. síkjával.

(11) A méreteket levett O-gyűrű mellett kell ellenőrizni.

HB3/4 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

d = az izzóspirál átmérője

Az izzóspirál helyzetét csak a HB3/1 lapon látható A. és B. irányokban kell ellenőrizni.

Az izzóspirál HB3/3 lap 8. lábjegyzete szerint meghatározott elejének a "B" területen, a végének a "C" területen kell lennie.

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie. Az "A" terület nem jelent semmiféle követelményt az izzóspirál közepére nézve.

8. függelék

HB4 kategória

HB4/1 LAP

(Méretek mm-ben)

A rajzok célja csak az izzólámpa főméreteinek jelzése.

HB4/2 LAP

HB4/3 LAP

(1) A referenciasík a lámpafejfoglalat illesztőpontjainak síkja.

(2) A referenciatengely merőleges a referenciasíkra és a foglalat 19,46 mm-es átmérőjének közepén halad át.

(3) Az excentricitást csak a HB4/1 lap ábráján látható A. és B. irányokba ( 56 ) nézve kell megmérni. A mérendő pontok azok, amelyekben a referenciasíkhoz legközelebbi és attól legtávolabbi szélső menetek külsejének vetülete keresztezi az izzóspirál tengelyét.

(4) A nézetirány a HB4/1 lap ábráján látható B. irány (56) .

(5) Az üvegbura külsejének tengelyirányban a γ1 és γ2 szögeken belül optikailag torzulásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a γ1 és γ2 szögeken belül a bura egész kerületére vonatkozik. A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

(6) Az üvegbura és a tartórészek nem nyúlhatnak túl a burkológörbén és nem akadhatnak bele beszereléskor a lámpa reteszébe. A burkológörbe koncentrikus a referenciatengellyel.

(7) A sötétítésnek legalább a γ3 szögig kell terjednie és legalább addig kell érnie, ahol a bura γ1 szöggel meghatározott torzulásmentes része kezdődik.

(8) "Dobozrendszerrel" kell ellenőrizni, HB4/4 lap (56) .

(9) Az izzóspirál végei azok a pontok, amelyekben a fenti 4. lábjegyzet szerinti irányba (56) nézve a szélső menetek külsejének vetülete metszi az izzóspirál tengelyét.

(10) A reteszhorony kötelező.

(11) Az izzólámpát addig kell forgatni a mérőfoglalatban, amíg a referenciafül érintkezésbe nem kerül a foglalat C. síkjával.

(12) A méreteket levett O-gyűrű mellett kell ellenőrizni.

HB4/4 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

d = az izzóspirál átmérője

Az izzóspirál helyzetét csak az A. és B. irányban kell ellenőrizni, ahogyan a HB4/1 lapon látható.

Az izzóspirál HB4/3 lap 9. lábjegyzete szerint meghatározott elejének a "B" területen, a végének a "C" területen kell lennie.

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie. Az "A" terület nem jelent semmiféle követelményt az izzóspirál közepére nézve.

9. függelék

H7 kategória

H7/1 LAP

1. ábra: Fő nézetrajz

(Méretek mm-ben)

A rajzok célja csak az izzólámpa főméreteinek jelzése.

H7/2 LAP

H7/3 LAP

(1) A referenciasíkot a foglalat felületén lévő olyan pontok határozzák meg, amelyeken a lámpafej gyűrűjének három támasztó-kidomborítása felfekszik.

(2) A referenciatengely merőleges a referenciasíkra és áthalad a H7/1 lap 3. ábráján látható két merőleges metszéspontján.

(3) Az üvegbura és a tartórészek nem nyúlhatnak túl a H7/1 lap 2. ábráján látható burkológörbén. A burkológörbe koncentrikus a referenciatengellyel.

(4) Az üvegburának a γ1 és γ2 szögeken belül optikailag torzulásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a γ1 és γ2 szögeken belül a bura egész kerületére vonatkozik.

(5) A sötétítésnek legalább a γ3 szögig kell terjednie és legalább a bura hengeres részéig kell érnie, a bura teljes felső kerületén.

(8) "Dobozrendszerrel" kell ellenőrizni, H7/4 lap.

(10) Az izzóspirálnak a bura tengelyéhez viszonyított eltolódását két, a referenciasíkkal párhuzamos síkban kell mérni, ahol a referenciasíkhoz legközelebbi vagy a referenciasíktól legtávolabbi végső menetek külsejének vetülete keresztezi az izzóspirál tengelyét.

(11) A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

(12) Az izzóspirál átmérőjére vonatkozó megjegyzések

- Jelenleg nincs megkötés az átmérőre nézve, de a jövőbeni fejlesztéseknek a dmax = 1,3 mm-t kell megcélozniuk,

- Ugyanannál a gyártónál az izzóspirál tervezési átmérőjének a szabványos (etalon) izzólámpa és a sorozatban gyártott izzólámpa esetében azonosnak kell lennie.

H7/4 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

d = az izzóspirál átmérője

Az izzóspirál H7/3 lap 7 lábjegyzete szerint meghatározott végeinek a Z1 és Z2, illetve a Z3 és Z4 vonal között kell lennie.

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie.

10. függelék

HS2 kategória

HS2/1 LAP

A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

HS2/2 LAP

(1) A referenciatengely merőleges a referenciasíkra és e síknak a lámpafej gyűrűjének tengelyével alkotott metszéspontján halad át.

(2) Fenntartva.

(3) "Dobozrendszerrel" kell ellenőrizni, HS2/3 lap.

(4) Minden olyan alkatrésznek, amely eltakarhatja a fényt vagy befolyásolhatja a fénysugarat, az α szögön belül kell elhelyezkednie.

(5) A β szög a belső vezetőkön átmenő síknak a referencia-bemetszéshez viszonyított helyzetét jelöli.

(6) Az izzó gyors tönkremenetelének elkerülése érdekében a tápfeszültség 6 V-os lámpáknál a 8,5 V-ot, 12 V-os izzólámpáknál a 15 V-ot nem haladhatja meg.

(7) A γ1 és γ2 szögek szárai közötti területen a burán nem lehet optikailag torzító felület, és a bura görbületi sugarának legalább a tényleges buraátmérő 50 %-ának kell lennie.

HS2/3 LAP

Ernyővetületi előírások

E vizsgálat az izzóspirálnak a referenciatengelyhez és a referenciasíkhoz képest elfoglalt megfelelő helyzete ellenőrzésének útján annak megállapítására szolgál, hogy az izzólámpa megfelel-e az előírásoknak.

(Méretek mm-ben)

A + B nézet

d = az izzóspirál átmérője

Az izzóspirálnak teljes egészében a rajzon látható határokon belül kell lennie.

Az izzóspirál kezdetének a Z1 és Z2 vonal között kell lennie.

11. függelék

S1 és S2 kategória

S1/S2/1 LAP

(Méretek mm-ben)

Megjegyzés:

A V-V sík a referenciatengelyen és a fülek középvonalán halad át.

A H-H sík (az ernyő rendes helyzete) merőleges a V-V síkra és rajta van a referenciatengelyen.

S1/S2/2 LAP

S1 és S2 kategóriájú izzólámpák - Méretek

S1/S2/3 LAP

ELEKTROMOS ÉS FOTOMETRIAI JELLEMZŐK

S1 kategóriájú izzólámpák

S2 kategóriájú izzólámpák

Megjegyzés:

(1) A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

(2) A referenciasík merőleges a referenciatengelyre és a 4,5 mm széles fül felső felületét érinti.

(3) Az a, b, c és β méretek egy, a referenciasíkkal párhuzamos, az ernyő két szélét e + 1,5 mm távolságban metsző síkra vonatkoznak.

(4) Az ernyősík helyzetének a normál helyzethez viszonyított megengedett szögeltérése.

(5) Típusjóváhagyási követelmények. A gyártás azonosságára vonatkozó előírások készülnek.

12. függelék

S3 kategória

S3/1 LAP

(Méretek mm-ben)

Megjegyzés:

(1) A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie.

(2) A fény középpontjára vonatkozó távolság.

(3) Az izzóspirál tengelyének oldalirányú eltérése a referenciatengelyhez viszonyítva. Ezt az eltérést elegendő két egymásra kölcsönösen merőleges síkban vizsgálni.

13. függelék

S4 kategória

S4/1 LAP

(Méretek mm-ben)

Megjegyzések:

A VV sík a referenciatengelyen és a referenciatüske középvonalán halad át.

A HH sík rajta van a referenciatengelyen és merőleges a VV síkra.

Az SS sík tényleges helyzete az ernyő széleinél van, a HH síkkal párhuzamosan.

S4/2 LAP

S4 izzólámpa moped fényszóróhoz