32006R1941[1]

A Tanács 1941/2006/EK rendelete ( 2006. december 11. ) az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 1941/2006/EK RENDELETE

(2006. december 11.)

az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható végzésének biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentések figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászterületenkénti vagy halászterület-csoportonkénti meghatározása és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása.

(3)

A halászati lehetőségek hatékony kezelésének biztosítása érdekében meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit.

(4)

A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket, valamint egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5)

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)

A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7)

A halászati lehetőségeket az e tárgyra vonatkozó közösségi jogszabályokkal és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel ( 3 ), a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel ( 4 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel ( 5 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel ( 6 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel ( 7 ), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel ( 8 ), valamint a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelettel ( 9 ) összhangban kell kiaknázni.

(8)

A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2007-ben végre kell hajtani egyes, a halászat ellenőrzésére és műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében a 2007. évre halászati lehetőségeket állapít meg, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a közösségi halászhajókra (közösségi hajók) és a Balti-tengeren működő, harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajókra alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 3880/91/EGK rendeletben meghatározott övezetek;

b) "Balti-tenger": a IIIb, IIIc és IIId ICES-körzet;

c) "teljes kifogható mennyiség (TAC)": az egyes állományokból évente kifogható mennyiség;

d) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére elosztott hányada.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

4. cikk

Fogási korlátozások és elosztásuk

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban a fogási korlátozásokat, az ilyen korlátozásoknak a tagállamok közötti elosztását, valamint a további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A fogási korlátozásoknak a tagállamok között az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2008-ra átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából - az említett rendelettől eltérve - a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.

6. cikk

A fogásokra és járulékos halfogásokra vonatkozó feltételek

(1) A fogási korlátozások alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten vagy csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és e kvóta még nem merült ki; illetve

b) a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, a fogásokat olyan vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel zsákmányolták, amelynek szembősége 32 mm-nél kisebb, és a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét.

(2) Minden kirakodást a kvóta ellenében vagy - ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között - a közösségi részesedés ellenében számolnak el, kivéve az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások esetében.

(3) Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.

7. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

8. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

Az átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Kirakodási korlátozások és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó fogási korlátozások éves kezelése vonatkozásában, amelyek esetében fajonkénti és területenkénti fogási korlátozások vannak érvényben

A következő táblázatok állományonként állapítják meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), azok tagállamok közötti elosztását és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

II. MELLÉKLET

1. A halászati erőkifejtés korlátozásai

1.1. A 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel vagy horogsorral - kivéve a sodortatott horogsorokat - történő halászat tilos:

a) január 1-jétől 7-ig, március 31-től május 1-jéig és december 31-én a 22-24. alterületen; valamint

b) január 1-jétől 7-ig, április 5-től 10-ig, július 1-jétől augusztus 31-ig és december 31-én a 25-26. alterületen.

1.2. A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók esetében tilos legyen a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített horogsorral - kivéve a sodortatott horogsorokat - történő halászat:

a) 77 naptári napig a 22-24. alterületen az 1.1. a) pontban említett időszak kivételével; valamint

b) 67 naptári napig a 25-26. alterületen az 1.1. b) pontban említett időszak kivételével.

A tagállamok az a) és b) pontban említett számú napot legalább ötnapos időszakokra bontják, kivéve ha az a) és b) pontban említett számú napot - december 31-e kivételével - az 1.1. a) és 1.1. b) pontban meghatározott időszakok kapcsolva adják hozzá.

1.3. A tagállamok legkésőbb 2007. január 7-ig közlik a Bizottsággal és honlapjaikon hozzáférhetővé teszik az 1.2. pontban említett naptári napok pontos ütemezését, amelynek meg kell egyeznie az adott tagállam lobogója alatt hajózó halászhajókra vonatkozó naptári napokkal.

1.4. Az 1.1. és 1.2. ponttól eltérve a 12 méternél kisebb teljes hosszúságú és a parti tengeren halászó közösségi hajók számára engedélyezett 20 kg vagy az élősúlyban kifejezett mennyiség legfeljebb 10 %-át kitevő tőkehal fedélzeten tartása és kirakodása (amelyik a nagyobb mennyiség), ha 110 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és/vagy tükörhálóval halásznak.

1.5. Sodortatott horogsorokkal végzett halászat esetében az 1.1. és az 1.2. pontokban meghatározott időszakokon belül és napokon a tőkehal nem tárolható a fedélzeten.

III. MELLÉKLET

ÁTMENETI TECHNIKAI ÉS ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK

1. Halászati korlátozások

1.1. Május 1-jétől október 31-ig tilos valamennyi halászati tevékenység a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott földrajzi pontokat loxodromákkal sorrendben összekötő vonallal határolt területeken belül:

1. terület:

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 30′

- ÉSZ 55° 00′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 16° 00′

- ÉSZ 55° 15′, KH 15° 30′

- ÉSZ 55° 45′, KH 15° 30′

2. terület:

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

- ÉSZ 54° 48′, KH 19° 20′

- ÉSZ 54° 45′, KH 19° 19′

- ÉSZ 54° 45′, KH 18° 55′

- ÉSZ 55° 00′, KH 19° 14′

3. terület:

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

- ÉSZ 56° 13′, KH 19° 31′

- ÉSZ 55° 59′, KH 19° 13′

- ÉSZ 56° 03′, KH 19° 06′

- ÉSZ 56° 00′, KH 18° 51′

- ÉSZ 55° 47′, KH 18° 57′

- ÉSZ 55° 30′, KH 18° 34′

- ÉSZ 56° 13′, KH 18° 27′

1.2. Az 1.1. ponttól eltérve engedélyezett a halászat a 157 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, illetve horogsorral. A horogsorral folytatott halászat esetében nem tartható a fedélzeten tőkehal.

2. A balti-tengeri tőkehalállományok helyreállításával kapcsolatos nyomonkövetési, vizsgálati és felügyeleti tevékenységek

2.1. A balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedély

2.1.1. A különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a fedélzeten 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű halászeszközzel rendelkező vagy azt használó minden 8 m teljes hosszúságú vagy annál hosszabb közösségi halászhajónak rendelkeznie kell a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel.

2.1.2. A tagállamok a 2.1.1. pontban említett, a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt csak olyan közösségi halászhajók számára adják ki, amelyek a balti-tengeri tőkehalhalászatra vonatkozóan 2006-ban különleges halászati engedéllyel rendelkeznek az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet ( 11 ) III. mellékletének 6.2.1. pontjával összhangban. Ennek ellenére azonban egy tagállam kiadhat tőkehalhalászatra különleges halászati engedélyt valamely, saját lobogója alatt közlekedő, 2006-ra különleges halászati engedéllyel nem rendelkező közösségi halászhajónak, ha az adott tagállam biztosítja, hogy a Balti-tengeren bármilyen, a 2.1.1. pontban említett halászeszközzel végzett halászatból azonos értékű, kilowattban (kW) mért teljesítményt von ki.

2.1.3. Minden tagállam létrehozza és fenntartja a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékét, és azt hivatalos weboldalán a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

2.1.4. Azon közösségi halászhajó parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője, amely számára egy tagállam a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt adott ki, az engedély másolatát a halászhajó fedélzetén tartja.

2.2. Hajónaplók

2.2.1. A 2847/93/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a 8 m teljes hosszúságú vagy annál hosszabb közösségi halászhajók parancsnokai a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkével összhangban tevékenységükről hajónaplót vezetnek, amennyiben a halászati útjuk magában foglalja a 22-27. alterület bármely részét.

2.2.2. A hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) felszerelt halászhajók esetében a tagállamok a VMS-adatok alapján ellenőrzik, hogy a halászati felügyelő központba (FMC) érkezett információk megfelelnek-e a hajónaplóban feltüntetett tevékenységeknek. Ezen ellenőrzések eredményeit számítógéppel olvasható formában rögzítik és három évig tárolják.

2.2.3. Minden egyes tagállam rendszeresen frissíti és weboldalán elérhetővé teszi azon kapcsolattartók elérhetőségi adatait, akik számára a hajónaplókat, kirakodási nyilatkozatokat és előzetes értesítéseket e melléklet 2.6. pontjának megfelelően el kell küldeni.

2.3. A hajónapló adatainak megengedett hibahatára

2.3.1. A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a TAC alá tartozó, hajón tartott hal kilogrammban megadott mennyiségének becslésekor a megengedett hibahatár a hajónaplóban szereplő adat 10 %-a, a tőkehal kivételével, amelynél a megengedett hibahatár 8 %.

2.3.2. A 22-27. alterületen fogott, szétválogatás nélkül kirakodott fogások esetében a mennyiség becslésekor a megengedett hibahatár a fedélzeten tartott teljes mennyiség 10 %-a.

2.4. A halászati erőkifejtés nyomon követése és ellenőrzése

A lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai nyomon követik és ellenőrzik a következők betartását:

a) a halászati erőkifejtésnek a II. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában előírt korlátozásai;

b) a melléklet 1. pontjában előírt halászati korlátozások.

2.5. Egyes területekre való belépés, illetve azok elhagyása

2.5.1. Halászhajók csak abban az esetben kezdhetnek halászati tevékenységet közösségi vizeken - legyen szó akár a 22-24. alterületről (A. terület) vagy a 25-27. alterületről (B. terület) -, ha 175 kg-nál kevesebb tőkehalat tartanak fedélzetükön.

2.5.2. Amennyiben egy halászhajó több mint 175 kg tőkehallal a fedélzetén elhagyja az A. vagy B. területet, illetve a 28-32. alterületet (C. terület), a következőket kell tennie:

a) közvetlenül behajózik egy olyan kikötőbe, amely azon a területen található, ahol halászott, és kirakodja halzsákmányát; vagy

b) közvetlenül behajózik egy olyan kikötőbe, amely azon a területen kívül található, ahol halászott, és kirakodja halzsákmányát.

2.5.3. Annak a területnek az elhagyásakor, amelyen a halászhajó halászott, a hálókat oly módon kell elrakni, hogy azok ne legyenek használatra kész állapotban, a következő feltételeknek megfelelően:

a) a hálókat, nehezékeket és a hasonló eszközöket különválasztják a vonóhálólemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

b) a fedélzeten vagy afölött található hálókat biztonságosan odaerősítették a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

2.5.4. A 2.5.1., a 2.5.2. és a 2.5.3. pontot nem kell alkalmazni a 2244/2003/EK rendelet 5. és 6. cikke szerinti VMS-sel felszerelt hajókra. Az ilyen hajóknak azonban a fogásukról szóló jelentést a számítógépes adatbázisban való rögzítés céljából napi rendszerességgel továbbítaniuk kell a 2847/93/EGK rendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerinti, lobogó szerinti tagállam FMC-jének.

2.6. Előzetes értesítés

2.6.1. A 22-24. alterületet (A. terület), a 25-27. alterületet (B. terület) vagy a 28-32. alterületet (C. terület) a fedélzetén - élősúlyban számítva - több mint 300 kg tőkehallal elhagyó közösségi halászhajó parancsnoka a terület elhagyása előtt két órával értesíti a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait a következőkről:

a) a kilépés pontos ideje és helye;

b) a fedélzeten tartott teljes tőkehalmennyiség és egyéb fajok teljes súlya, élősúlyban számítva.

2.6.2. A 2.6.1. pontban előírt értesítést a közösségi halászhajó parancsnokának nevében a hajóparancsnok képviselője is megteheti.

2.6.3. A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a 300 kg élősúlyú tőkehalmennyiséget a fedélzetén tartó közösségi halászhajó parancsnoka, vagy annak képviselője legalább két órával a kirakodási helyre történő belépés előtt tájékoztatja a kirakodás szerinti tagállam illetékes hatóságait a következőkről:

a) a kirakodási hely neve;

b) a kirakodási helyre történő érkezés várható időpontja;

c) a fedélzeten tartott teljes tőkehalmennyiség és egyéb fajok teljes súlya, élősúlyban számítva.

2.7. Kijelölt kikötők

2.7.1. Amennyiben valamely tagállam a tőkehal kirakodására kijelölt kikötővel rendelkezik, a 750 kg feletti élősúlyú tőkehalmennyiséget a fedélzetén tartó halászhajók a tőkehalat kizárólag e kijelölt kikötőkben rakodhatják ki.

2.7.2. Minden tagállam kijelölheti azokat a kikötőket, ahol a 750 kg-ot meghaladó élősúlyú balti-tengeri tőkehal kirakodható.

2.7.3. 2007. január 6-ig minden tagállam, amely ilyen jegyzéket állított össze, fenntartja és hivatalos weboldalán elérhetővé teszi a kijelölt kikötők jegyzékét.

2.8. Az először kirakodott tőkehal lemérése

2.8.1. Az élősúlyban számítva több mint 200 kg mennyiségű tőkehalat a fedélzeten tartó halászhajók nem kezdhetik meg a kirakodást, amíg a kirakodás helyének illetékes hatóságai azt nem engedélyezik.

2.8.2. A tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a Balti-tengeren fogott és az először abban a tagállamban kirakodott tőkehal bármekkora mennyiségét ellenőrök jelenlétében mérjék le, mielőtt azt az első kirakodási kikötőből máshova szállítják.

2.9. Vizsgálati referenciaszintek

Minden Balti-tengerrel határos tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg. Ezeket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket az 1. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan fejlesztik.

2.10. Az áthaladás és átrakodás tilalma

2.10.1. A tőkehalhalászat tekintetében lezárt területeken tilos az áthaladás, kivéve ha a hajón lévő halászeszközt a 2.5.3. ponttal összhangban biztonságosan rögzítették és elrakták.

2.10.2. A tőkehal átrakodása tilos.

2.11. A balti-tengeri tőkehal szállítása

A 2847/93/EGK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a legalább nyolc méter teljes hosszúságú halászhajó parancsnoka kirakodási nyilatkozatot tölt ki, amennyiben a halat a kirakodás vagy behozatal helyétől eltérő helyre szállítja.

A kirakodási nyilatkozat mellé csatolni kell a 2847/93/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírt szállítási dokumentumokat.

2.12. Közös felügyelet és az ellenőrök cseréje

2.12.1. Az érintett tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalnak. A tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységeinek tervezését és végrehajtását a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (KHEH) hangolja össze.

2.12.2. A Bizottság ellenőrei részt vehetnek vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

2.12.3. A KHEH a 2008-as közös vizsgálati és felügyeleti program összehangolása érdekében 2007. november 15. előtt összehívja az illetékes nemzeti vizsgálati hatóságok ülését.

2.13. Tőkehalhalászattal kapcsolatos nemzeti ellenőrzési cselekvési programok

2.13.1. A 2. függelékkel összhangban minden egyes érintett tagállam nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoz meg a Balti-tengerre vonatkozóan.

2.13.2. Valamennyi érintett tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg az 1. függelékkel összhangban. Ezeket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket a 2. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan fejlesztik.

2.13.3. 2007. január 31. előtt az érintett tagállamok hivatalos weboldalukon a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszik a 2.13.1. pontban említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programot a végrehajtási ütemtervvel együtt.

2.13.4. A Bizottság összehívja a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság ülését a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programok betartásának és annak eredményeinek értékelése érdekében.

2.14. Különleges megfigyelési program

2.14.1. A 2847/93/EGK rendelet 34c. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az érintett tőkehalállományokra vonatkozó különleges megfigyelési és vizsgálati program három évnél tovább tarthat.

3. Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

3.1. Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

3.2. A 3.1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai - az abban a pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élősúlyának 10 %-a mértékéig - a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

A III. melléklet 1. függeléke

Egyedi vizsgálati referenciaszintek

Célkitűzés

1. Minden egyes tagállam egyedi vizsgálati referenciaszinteket határoz meg e melléklettel összhangban.

Stratégia

2. A halászati tevékenységek vizsgálata és felügyelete elsősorban a nagy valószínűséggel tőkehalat fogó hajókra irányul. A tőkehal szállítására és forgalmazására vonatkozó véletlenszerű vizsgálatokat kiegészítő ellenőrzési rendszerként alkalmazzák a vizsgálat és a felügyelet hatékonyságának mérésére.

Prioritások

3. A különböző halászeszköztípusok különböző rangsorolási szintekbe tartoznak attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Emiatt minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

Mintavétel

4. Minden tagállam meghatározza és ismerteti, melyik mintavételi stratégiát alkalmazza.

A Bizottság kérésére a tagállam által alkalmazott mintavételi tervet hozzáférhetővé kell tenni.

Célszintek

5. 2007. január 22-ig valamennyi tagállam végrehajtja vizsgálati ütemtervét az alábbiakban megállapított célszintek figyelembevételével.

a) A kikötői vizsgálatok szintje

Általánosságban legalább az egyszerű véletlenszerű mintavétel szintjének megfelelő pontosságot kell elérni, és a vizsgálatok valamennyi kirakodási helyen a partra szállított tőkehalfogás tömegének 20 %-ára terjednek ki.

b) Az értékesítés vizsgálatának szintje

Az aukción eladásra kínált tőkehalmennyiségek 5 %-ának vizsgálata.

c) A tengeren végzett vizsgálat szintje

Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően határozzák meg. A tengeren végzett vizsgálatok szintjei a tengeren a tőkehal-gazdálkodási területeken eltöltött járőrnapok számára vonatkoznak, lehetőség szerint külön szinttel a meghatározott területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

d) A légi felügyelet szintje

Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően, és a tagállam rendelkezésére álló, elérhető erőforrások figyelembevételével határozzák meg.

A III. melléklet 2. függeléke

A tőkehalhalászattal kapcsolatos nemzeti ellenőrzési cselekvési programok tartalma

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok többek között a következőket határozzák meg.

1. ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK

Emberi erőforrások

1.1. A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint alkalmazásuk időszakai és körzetei.

Műszaki erőforrások

1.2. A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.

Pénzügyi erőforrások

1.3. Az emberi erőforrások, járőrhajók és -repülőgépek bevetésére vonatkozó költségvetési elosztás.

2. A HALÁSZATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELEKTRONIKUS RÖGZÍTÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A III. melléklet 2.4. és 2.6. pontja teljesítésének biztosítása céljából megvalósított rendszerek leírása.

3. KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE

Adott esetben a III. melléklet 2.7. pontjával összhangban a tőkehal-kirakodásokra kijelölt kikötők jegyzéke.

4. BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI ÉRTESÍTÉS

A III. melléklet 2.5. pontjában foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében megvalósított rendszerek leírása.

5. KIRAKODÁSOK ELLENŐRZÉSE

A III. melléklet 2.2., 2.3., 2.8., 2.10. és 2.11. pontjában foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében megvalósított bármely létesítmény és/vagy rendszer leírása.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok meghatározzák a követendő eljárásokat:

a) a tengeren és a szárazföldön végzett vizsgálatok esetén;

b) a más tagállamok által a tőkehalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programért felelősként kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció esetén;

c) a közös felügyelet és az ellenőrök cseréje esetén, ideértve a más tagállamok felségvizein működő ellenőrök hatáskörének meghatározását.

( 1 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 2 ) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

( 3 ) HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

( 4 ) HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1804/2005/EK rendelettel (HL L 290., 2005.11.4., 10. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 768/2005/EK rendelettel (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

( 7 ) HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 365., 1991.12.31., 1. o. A legutóbb a 448/2005/EK rendelettel (HL L 74., 2005.3.19., 5. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 349., 2005.12.31., 1. o.

( 10 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

( 11 ) HL L 12., 2005.1.14., 1. o. A legutóbb az 1936/2005/EK rendelettel (HL L 311., 2005.11.26., 1. o.) módosított rendelet.