32005R0027[1]

A Tanács 27/2005/EK rendelete (2004. december 22.) a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 27/2005/EK RENDELETE

(2004. december 22.)

a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

Tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre ( 1 ), és különösen annak 20. cikkére,

Tekintettel a tőkehal állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendeletre ( 2 ), és különösen annak 6. és 8. cikkére,

Tekintettel az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletre ( 3 ), és különösen annak 5. cikkére,

Tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Tanács hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek szabályozzák a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzájutást és a halászati tevékenységek fenntartható végzését, figyelembe véve a rendelkezésre álló tudományos szakvéleményeket, és különösen a Halászati Tudományos Műszaki és Gazdasági Bizottság által összeállított jelentést.

(2)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikke értelmében a Tanács határozza meg halászati tevékenységenként vagy halászati tevékenység csoportonként a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket az említett rendelet 20. cikkében előírt kritériumoknak megfelelően kell kiosztani a tagállamok és a harmadik országok között.

(3)

A TAC-ok és kvóták hatékony kezelésének biztosítása céljából ki kellene alakítani azokat a különleges feltételeket, amelyek alapján a halászati tevékenységek végezhetők.

(4)

A halászati igazgatóság alapelveit és bizonyos eljárásait közösségi szinten szükséges kialakítani oly módon, hogy a tagállamok biztosítani tudják a lobogóik alatt közlekedő hajók igazgatását.

(5)

A teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikkével összhangban szükség van azoknak az állományoknak a meghatározására, amelyekre az abban hivatkozott különböző intézkedések vonatkoznak.

(6)

A halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban vagy jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban a Közösség konzultációkat tartott a halászati jogokról Norvégiával ( 5 ), a Feröer-szigetekkel ( 6 ) és Grönlanddal ( 7 ).

(7)

A 2003-as csatlakozási okmány 6. cikke értelmében a Lettország és Litvánia által harmadik országokkal kötött halászati megállapodásokat a Közösség kezeli. E megállapodásokkal összhangban a Bizottság konzultációkat tartott az Orosz Föderációval.

(8)

A Közösség számos regionális halászati szervezet szerződő fele. Az említett halászati szervezetek javasolták fogási korlátozások és egyéb megőrzési szabályok megállapítását bizonyos fajokra vonatkozóan. Ezeket az ajánlásokat ezért a Közösségnek végre kellene hajtania.

(9)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2004. júniusi éves ülésén fogáskorlátozásokat fogadott el a sárga úszójú tonhalra, a nagy szemű tonhalra és a bonítóra, és technikai intézkedéseket a járulékos fogások kezelésére vonatkozóan. Bár a Közösség nem tagja az IATTC-nek, szükség van ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására, az említett szervezet joghatálya alá tartozó erőforrások fenntartható igazgatásának biztosítása céljából.

(10)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2004. évi éves ülésén táblázatokat fogadott el, amelyek az ICCAT szerződéses felei halászati lehetőségeinek alul-kihasználását és túl-kihasználását mutatják. Ebben az összefüggésben az ICCAT határozatot fogadott el, észrevételezve, hogy a 2003. év során az Európai Közösség számos állomány vonatkozásában kvótáját nem használta ki.

(11)

Abból a célból, hogy figyelembe vegyék az ICCAT által módosított közösségi kvótákat, szükséges, hogy az alul-kihasználásból eredő halászati lehetőségek elosztása az egyes tagállamoknak az alul-kihasználtsághoz való hozzájárulása alapján történjen anélkül, hogy módosulna az e rendelet által a TAC-ok éves kiosztására megállapított elosztási kulcs.

(12)

Az ICCAT 2004. évi éves ülésén számos technikai intézkedést fogadott el egyes, az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben hosszú távon vándorló halfajok állományai tekintetében, meghatározva többek között a tonhalra vonatkozó új legkisebb kifogható méretet, az egyes területekre és időszakokra vonatkozó halászati korlátozásokat a nagyszemű tonhal védelme érdekében, a Földközi-tengeren a sport- és kedvtelési célú halászati tevékenységekre vonatkozó intézkedéseket és a halketrecbe zárt tonhal mérete megbecsülésére szolgáló mintavételi program létrehozását. A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében ezeket az intézkedéseket az egyes hosszú távon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2001. május 14-i 973/2001/EK rendeletet módosító tanácsi rendelet ( 8 ) elfogadásáig már 2005-ben végre kellene hajtani.

(13)

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) 2004. évi éves ülésén a sebezhető mélyvizi élőhelyek védelme érdekében egyes területekre vonatkozólag ajánlást fogadott el a halászat korlátozását illetően. Ezt az ajánlást a Közösségnek végre kellene hajtania.

(14)

Átmeneti intézkedésként a 973/2001/EK rendelet 2. cikkében említett kevert fogásból származó heringet a heringre vonatkozó érvényes kvótába kellene számolni.

(15)

Átmeneti intézkedésként a bizonyos mélytengeri fajokat érintő halászati erőkifejtést a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményével összhangban csökkenteni kellene.

(16)

A halászati lehetőségek végrehajtásának összhangban kellene állnia a vonatkozó közösségi jogszabályokkal, és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel ( 9 ), a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel ( 10 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel ( 11 ), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendelettel, a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1626/94/EK tanácsi rendelettel ( 12 ), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel ( 13 ), az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításokról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelettel ( 14 ), a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i, 88/98/EK tanácsi rendelettel ( 15 ), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendelete ( 16 ), a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendelettel ( 17 ), a tőkehal állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendelettel ( 18 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel ( 19 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel ( 20 ), az egyes hosszú távon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2001. május 14-i 973/2001/EK tanácsi rendelettel ( 21 ), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelettel ( 22 ) és a közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó 2005-ös és 2006-os halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2004. december 22-i 2270/2004/EK tanácsi rendelettel ( 23 ).

(17)

A halállományok védelméhez való hozzájárulás céljából bizonyos kiegészítő intézkedéseket kell bevezetni a halászat ellenőrzése és technikai feltételei vonatkozásában 2005-ben.

(18)

A Nyugati-csatornában található közönséges nyelvhal-állományokra, a déli szürke tőkehal-állományokra, valamint a homárállományokra vonatkozóan ideiglenes erőkifejtés gazdálkodás alkalmazása szükséges. A Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skagerrákon, a Nyugati-csatornában, az Ír-tengerben és Skócia nyugati részén található tőkehalállományra vonatkozóan a meglévő erőkifejtés gazdálkodás kiigazítása szükséges.

(19)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke szerint a Tanács határoz a fogásokra és/vagy halászati erőkifejtésre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos feltételekről. A tudományos szakvélemény rámutat, hogy a megállapodott TAC-ot jelentősen túllépő fogások sértik a halászati tevékenységek fenntarthatóságát. Ezért helyénvaló olyan kapcsolódó feltételek bevezetése, amelyek a megállapodás szerinti halászati lehetőségek jobb megvalósítását eredményezik.

(20)

Az ICES szaktanácsadását követően ideiglenes rendszer alkalmazása szükséges a homoki angolna ipari halászati erőkifejtésének kezelésére a IV. ICES alterületen és a IIIa. északi övezetben.

(21)

A tudományos szakvélemény rámutat, hogy az északi-tengeri simalepényhal-állomány halászata nem fenntartható és a visszaengedett halállomány szintjei nagyon magasak. A tudományos szakvélemény, illetve az északi-tengeri regionális tanácsadó testület szakvéleménye rámutat, hogy helyénvaló a halászati lehetőségeket a sima lepényhalat halászó hajók halászati erőkifejtésének tekintetében kiigazítani.

(22)

A 423/2004/EK rendeletben a tőkehalra előírt halászati erőkifejtés korlátozások szabályozására alternatív rendelkezéseket javasolnak abból a célból, hogy a halászati erőkifejtést a TAC-cal összhangban kezeljék, amint azt az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése előírja.

(23)

2003. szeptember 15-19 közötti 25. éves ülésén az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) elfogadta a grönlandi laposhal újratelepítési tervét a 2. NAFO alterületre és a 3KLMNO körzetekre. A terv a teljes kifogható mennyiség szintjének 2007-ig tartó csökkentését irányozza elő, valamint kiegészítő intézkedéseket a csökkentés hatékonyságának biztosítására. Szükséges ennek a tervnek 2005-ben való végrehajtása, a grönlandi laposhal állomány újratelepítésére irányuló többéves intézkedések végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet elfogadásáig.

(24)

2004. szeptember 13-17. közötti 26. éves közgyűlésén a NAFO gazdálkodási intézkedéseket fogadott el számos korábban nem szabályozott állomány vonatkozásában, mégpedig a rájákra vonatkozóan a 3LNO körzetben, a vörös álsügér vonatkozásában a 3O körzetben és a fehér villás tőkehal vonatkozásában a 3NO körzetben. Ezért szükséges ezen intézkedések bevezetése és a tagállamok közötti elosztás kialakítása.

(25)

A Közösség által az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (CCAMLR) szerződő feleként vállalt nemzetközi kötelezettsége - beleértve a CCAMLR-bizottság által elfogadott intézkedések alkalmazásának kötelezettségét is -, betartása érdekében az utóbbi által a 2004-2005-ös idényre elfogadott teljes kifogható mennyiségeket és az idényt meghatározó megfelelő dátumokat kell alkalmazni.

(26)

2004-ben rendezett XXIII. éves ülésén a CCAMLR elfogadta a bármely CCAMLR tag által végzett halászati tevékenység számára nyitott fogási határértékeket az állományokra vonatkozóan. A CCAMLR jóváhagyta továbbá a közösségi halászhajók részvételét a Dissostichus spp. felderítő halászatában a 88.1. FAO alterületen és az 58.4.1., 58.4.2., 58.4.3a.) és az 58.4.3b.) körzetekben, és az érintett halászati tevékenységeket fogási és járulékos fogási korlátozásoktól, valamint bizonyos műszaki intézkedésektől tette függővé. Az említett korlátozásokat és műszaki intézkedéseket szintén alkalmazni kellene.

(27)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy ezeket a halászterületeket 2005. január 1-jén megnyissák. Az ügy sürgősségére való tekintettel haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának (3) pontjában említett hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet rögzíti a 2005. évre vonatkozó halászati lehetőségeket bizonyos halállományok és halállomány csoportok tekintetében, valamint az ilyen halászati lehetőségek felhasználásának egyedi feltételeit.

Egyes antarktiszi állományok esetében azonban a rendelet az IF. mellékletben meghatározott időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket és az egyedi feltételeket rögzíti.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a következőkre kell alkalmazni:

a) közösségi halászhajók (a továbbiakban: közösségi hajók); és

b) harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajók (a továbbiakban: harmadik országbeli hajók) a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken (a továbbiakban: közösségi vizek).

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "halászati lehetőségek":

i) a teljes kifogható mennyiségek (a továbbiakban: TAC) vagy azoknak a hajóknak a száma, amelyek számára engedélyezik a halászatot és/vagy az ilyen engedélyek érvényességi ideje;

ii) a TAC-ból a Közösség rendelkezésére álló részesedés;

iii) a harmadik országok vizein a Közösségnek kiosztott kvóták;

iv) a ii) és iii) alpont szerinti közösségi halászati lehetőségek elosztása a tagállamok között, kvóták formájában;

v) a közösségi vizekből kifogható kvóták elosztása harmadik országok között.

b) "nemzetközi vizek" a bármely állam felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

c) "NAFO szabályozási terület" az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) egyezményes területének a parti államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli része;

d) "Skagerrak" a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzott vonal által határolt terület;

e) "Kattegat" északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen a Hasenøre-tól Gnibens Spids-ig, Korshage-től Spodsbjerg-ig és Gilbjerg Hoved-től Kullen-ig húzott vonallal határolt terület;

f) "Északi-tenger" a IV. ICES alterület és a IIIa. ICES körzetnek az a része, amelyet a Skagerrak d) pontban megadott meghatározása nem foglal magában;

g) "Rigai-öböl" a nyugaton az Ovisi világítótoronytól (ÉSZ 57°34.1234′, KH 21°42.9574′) Lettország nyugati partján a Saaremaa-szigeten a Loode Fok déli sziklájáig (ÉSZ 57° 57.4760′, KH 21° 58.2789′), majd déli irányban a Sőrve-félsziget legdélebbi pontjáig, és ezután észak-keleti irányban a Saaremaa-sziget keleti partja mentén húzott vonallal, és északon az ÉSZ 58°30.0′, KH 23°13.2′-től az ÉSZ 58°30.0′ KH 23°41′-ig húzott vonallal határolt terület.

h) "Cadizi-öböl" a IXa. ICES-alkörzet a NYH 7°23′48″-tól keletre fekvő területe.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában az alábbi övezet-meghatározások alkalmazandók:

a) az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) övezetek az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK rendelet ( 24 ) meghatározása szerint;

b) a CECAF (Keletközép-atlanti területek vagy a FAO 34. fő halászati övezete) az Atlanti-óceán északi körzetén kívüli egyes területeken halászó tagállamok által szolgáltatandó névleges fogási statisztikákról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK rendelet ( 25 ) meghatározása szerint;

c) a NAFO (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) övezetek az Atlanti-óceán északnyugati körzetében halászó tagállamok által szolgáltatandó fogási és tevékenységi statisztikákról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EGK rendelet ( 26 ) meghatározása szerint;

d) a CCAMLR övezetek (Egyezmény az antarktiszi tengeri élővilág védelméről) a 601/2004/EK rendelet meghatározása szerint.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A KÖZÖSSÉGI HAJÓK SZÁMÁRA

5. cikk

A halászati lehetőségek és elosztásuk

(1) A halászati lehetőségeket a közösségi hajók számára a közösségi vizeken vagy egyes nem közösségi vizeken, valamint az ilyen halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását az I. melléklet határozza meg.

(2) A közösségi hajók számára engedélyezik a Feröer-szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben történő halfogásokat az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, a 9., 16. és 17. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A Bizottság a kapelán lazac tekintetében a Közösség rendelkezésére álló halászati lehetőségeket az V., XIV. (grönlandi vizek) övezetben a kapelán TAC 7,7 %-ában rögzíti, amint a TAC-ot megállapították.

(4) A kék puha tőkehal állományára az I-XIV. övezetben (közösségi vizek és nemzetközi vizek) és a heringállományra az I. és II. övezetben (közösségi vizek és nemzetközi vizek) vonatkozó halászati lehetőségeket a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően növelheti, amennyiben harmadik országok nem tartják tiszteletben az említett állományok felelősségteljes kezelését.

6. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése alapján történő újraelosztás;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további fogások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkének megfelelően visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke alapján végrehajtott levonások.

7. cikk

A kvóta rugalmassága

2005-re vonatkozóan e rendelet I. melléklete az alábbi állományokat határozza meg:

a) elővigyázatossági vagy analitikai TAC alá vont állományok;

b) azok az állományok, amelyekre a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott évi rugalmassági feltételeket alkalmazzák; és

c) azok az állományok, amelyekre az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírt szankcionáló együtthatókat kell alkalmazni.

8. cikk

A fogás és járulékos fogás kirakodásának feltételei

(1) A rögzített halászati lehetőségek alá tartozó állományok halait nem lehet a hajón megtartani vagy kirakodni, kivéve, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) a fogásokat egy kvótával rendelkező tagállam hajói hajtották végre, és az említett kvóta még nem merült ki; vagy

b) a fogások egy olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyet nem osztottak el a tagállamok között kvótánként, és ez a részesedés még nem merült ki; vagy

c) a hering és a makréla kivételével minden faj esetében, amennyiben más fajokkal keverten fogják ki a halakat, a fogás - a 850/98/EK rendelet 4. cikkének megfelelően - 32 milliméternél kisebb szembőségű hálóval történik és a fogást sem a hajón, sem a kirakodáskor nem válogatják szét; vagy

d) a hering esetében, amennyiben a fogások megfelelnek a III. melléklet 12. pontjának; vagy

e) a makréla esetében, amennyiben fattyúmakrélával vagy szardíniával vegyesen fogják ki, a makréla nem haladja meg a hajón lévő makréla, fattyúmakréla és szardínia össztömegének 10 %-át, és a fogást nem válogatják szét; vagy

f) a fogásokat a 850/98/EK vagy a 88/98/EK rendelet szerint végrehajtott tudományos vizsgálatok folyamán végzik.

(2) Minden fogást be kell számítani a kvótába vagy - amennyiben a közösségi részesedést nem osztották fel kvótákra a tagállamok között - a közösségi részesedésbe, az (1) bekezdés c), e) és f) pontja szerint végrehajtott fogások kivételével.

(3) Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben egy tagállam heringre vonatkozó halászati lehetőségi kimerülnek a II. (közösségi vizek), III., IV. alterületeken és a VII d. alkörzetben, megtiltják a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakását az azokon a halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, és a Közösségben lajstromozott hajók számára, amelyekre a vonatkozó fogási korlátozásokat alkalmazzák.

(4) A járulékos fogások százalékának és visszaengedésének meghatározása a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének valamint a 88/98/EK rendelet 2. és 3. cikkének megfelelően történik.

9. cikk

Hozzáférési korlátozások

Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt közlekedő hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított 4 mérföldig engedélyezik a halászatot.

Az Izland joghatósága alá tartozó vizeken a közösségi hajókkal folytatott halászat az alábbi koordinátákat folyamatosan összekötő egyenes vonalak által behatárolt területre korlátozódik:

délnyugati terület

1. é. sz. 63° 12′ és ny. h. 23° 05′, az é. sz. 62° 00′ és ny. h. 26° 00′ pontján keresztül,

2. é. sz. 62° 58′ és ny. h. 22° 25′,

3. é. sz. 63° 06′ és ny. h. 21° 30′,

4. é. sz. 63° 03′ és ny. h. 21° 00′, onnan a d. sz. 180° 00′-ig;

délkeleti terület

1. é. sz. 63° 14′ és ny. h. 10° 40′,

2. é. sz. 63° 14′ és ny. h. 11° 23′,

3. é. sz. 63° 35′ és ny. h. 12° 21′,

4. é. sz. 64° 00′ és ny. h. 12° 30′,

5. é. sz. 63° 53′ és ny. h. 13° 30′,

6. é. sz. 63° 36′ és ny. h. 14° 30′,

7. é. sz. 63° 10′ és ny. h. 17° 00′, onnan a d. sz. 180° 00′-ig;

10. cikk

A szétválogatás nélküli fogások kirakodására vonatkozó különleges feltételek a IIa. (közösségi vizek), a III., a IV. és a VIId. alterületen

A IIa. (közösségi vizek), a III., a IV. és a VIId. alterületen a szétválogatás nélküli fogások kirakodása tekintetében a II. mellékletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni.

11. cikk

Más technikai és ellenőrző intézkedések

A 850/98/EK rendeletben, a 88/98/EK rendeletben, az 1626/94/EK rendeletben és a 973/2001/EK rendeletben meghatározottakon kívül a 2005. évben a III. mellékletben megállapított technikai intézkedéseket is alkalmazni kell.

A III. melléklet 10. pontjának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

12. cikk

Az erőkifejtés korlátozásai és az állománygazdálkodásra vonatkozó kapcsolódó feltételek

(1) A 2005. január 1-jétől január 31-ig tartó időszakban a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Keleti-csatornában, a Skagerrak területén, a Skóciától nyugatra található területen és az Ír-tengerben található tőkehalállomány-gazdálkodásra vonatkozóan a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK rendelet ( 27 ) V. mellékletének 1-5., 6a., 6c., 6d., 6e. és 7-22. pontjában meghatározott halászati erőkifejtési korlátozásokat és a kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni.

(2) A 2005. február 1-jétől 2005. december 31-ig tartó időszakban a IVa. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett tőkehalállomány-gazdálkodásra vonatkozóan.

(3) 2005. február 1-jétől kezdődően a IVb. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni a Cantabriai- tengeren és a Nyugat-ibériai félszigeten folytatott halászati gazdálkodásra vonatkozóan.

(4) 2005. február 1-jétől kezdődően a IVc. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni a Nyugati-csatornán folytatott közönséges nyelvhalállomány-gazdálkodására vonatkozóan.

(5) Az V. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni a homoki angolna állományok kezelésére vonatkozóan a Skagerrak és az Északi-tenger területén.

(6) A Bizottság véglegesen rögzíti a 2005. évi halászati erőkifejtést a homoki angolnára vonatkozóan a IIa., IIIa. IV. övezetekben, az V. melléklet 6. pontjában előírt szabályok alapján.

(7) A IVa., IVb. és IVc. melléklet 4. pontjában meghatározott halászfelszerelés-típusokat használó valamennyi hajóhoz, valamint a IVa., IVb. és IVc. melléklet 2. pontjában meghatározott területeken a halászathoz a 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban kibocsátott különleges halászati engedély szükséges.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy 2005-re a halászati erőkifejtésnek a kikötőtől való távolmaradás kilowatt napokban mért szintje a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajókat illetően nem haladja meg az adott tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során tett halászati erőkifejtésének 90 %-át, melyeken azok mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, továbbá - a 2347/93/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletében felsorolt - mélytengeri-fajokat fogtak ki, az aranylazac kivételével.

III. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK SZÁMÁRA

13. cikk

Engedélyezés

A Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók és a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára engedélyezik a halfogást a közösségi vizeken az I. mellékletben meghatározott kvóta keretein belül, a 14., 15., 18., 19., 20., 21., 22., 23. és 24. cikkben megállapított feltételekre is figyelemmel.

14. cikk

Földrajzi korlátozások

A halászat:

a) a Norvégia lobogója alatt közlekedő, illetve a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára a 200 tengeri mérföldes övezetnek azon részeire korlátozódik, amely a tagállamok alapvonalaitól több, mint 12 tengeri mérföldre a tenger felé az Északi-tengeren, a Kattegaton és az Atlanti-óceánon az ÉSZ 43o00'-től északra fekszik, a 2371/2002/EK rendelet 18. cikkében említett terület kivételével; a Norvégia lobogója alatt közlekedő hajók számára a Skagerrak területén a halászat Dánia és Svédország alapvonalától a tenger felé több, mint négy tengeri mérföldnyire engedélyezett;

b) a Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók számára a 200 tengeri mérföldes övezetnek azon részeire korlátozódik, amely Francia Guyana alapvonalaitól több mint 12 tengeri mérföldre a tenger felé fekszik.

15. cikk

A fogás és járulékos fogás kirakodásának feltételei

A rögzített halászati lehetőségek alá tartozó állományok halait nem lehet a hajón megtartani, illetve partra rakni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója hajtotta végre, és az említett kvóta még nem merült ki.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Engedélyek és kapcsolódó feltételek

(1) A halászati engedélyekre és a különleges halászati engedélyekre az 1627/94/EK rendeletben előírt általános szabályok ellenére a harmadik országok vizein történő halászat a harmadik ország hatóságai által kibocsátott engedélyhez kötött.

Az első albekezdés azonban nem vonatkozik az Északi-tenger norvég vizein halászó közösségi hajókra a következő esetekben:

a) a 200 GT vagy annál kisebb űrtartalmú hajók;

b) a makrélától eltérő fajokra, emberi fogyasztásra szánt halászatot végző hajók;

c) a Svédország lobogója alatt közlekedő hajók, a bevett gyakorlattal összhangban.

(2) Az engedélyek legnagyobb számát és a többi kapcsolódó feltételt a VI. melléklet I. részében meghatározottaknak megfelelően rögzítik. Az engedélykérelemben feltüntetik a halászat típusát, valamint azon hajó nevét és jellemzőit, amelyre az engedélyt kérik, és a tagállamok hatóságai továbbítják azt a Bizottság felé. A Bizottság benyújtja ezeket a kérelmeket az érintett harmadik ország hatóságaihoz.

Ha valamelyik tagállam átadja kvótáját egy másik tagállamnak (swap) a VI. melléklet I. részében említett halászati területeken, az átadásnak az engedélyek megfelelő átadását is tartalmaznia kell, és erről a Bizottságot értesíteni kell. A VI. melléklet I. részében említett egyes halászati területekre vonatkozó engedélyek teljes számát azonban nem lehet túl lépni.

(3) A közösségi hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetre irányadó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és minden más rendelkezést.

17. cikk

Feröer-szigetek

A Feröer-szigetek vizein egy faj célzott halászatára engedéllyel rendelkező közösségi hajók végezhetnek célzott halászatot egy másik fajra, feltéve, hogy a változásról előzetesen értesítik a Feröer-szigetek hatóságait.

V. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az engedély és különleges halászati engedély kötelezettsége

(1) A 2847/93/EK rendelet 28b. cikke ellenére a 200 GT-nál kisebb, Norvégia lobogója alatt közlekedő hajók mentesülnek az engedély és a halászati engedély kötelezettsége alól.

(2) Az engedélyt és a különleges halászati engedélyt a hajón kell tartani. A Feröer-szigeteken vagy Norvégiában lajstromozott hajók mentesülnek az említett kötelezettség alól.

(3) A 2004. december 31-én halászati engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli hajók 2005. január 1-jétől folytathatják a halászatot a halászatra engedélyezett hajók listájának a Bizottsághoz történő benyújtásáig és a Bizottság általi jóváhagyásáig.

19. cikk

Engedély és különleges halászati engedély iránti kérelem

Egy harmadik ország hatósága részéről a Bizottságnak küldött, engedély és különleges halászati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő információkat:

a) a hajó neve;

b) lajstromszám;

c) külső azonosító betűk és számok;

d) lajstromozás szerinti kikötő;

e) a tulajdonos vagy bérlő neve és címe;

f) bruttó űrtartalom és teljes hossz;

g) motorteljesítmény;

h) hívójel és rádiófrekvencia;

i) tervezett halászati mód;

j) tervezett halászati terület;

k) azok a fajok, amelyekre a halászat irányul;

l) az időszak, amelyre az engedélyt kérik.

20. cikk

Az engedélyek száma

Az engedélyek számát és a különleges kapcsolódó feltételeket a VI. melléklet II. részében meghatározottaknak megfelelően rögzítik.

21. cikk

Érvénytelenítés és visszavonás

(1) Az engedélyek és a különleges halászati engedélyek visszavonhatók új engedélyek és különleges halászati engedélyek kibocsátása érdekében. Az ilyen érvénytelenítés az új engedélyek és különleges halászati engedélyek Bizottság általi kibocsátását megelőző napon lép hatályba. Az új engedélyek és különleges halászati engedélyek kiállításuk napjától érvényesek.

(2) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket a lejárat napja előtt részben vagy teljesen visszavonják, amennyiben a szóban forgó állományra az I. mellékletben előírt kvóta kimerült.

(3) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket az e rendeletben megállapított kötelezettségek betartásának elmulasztása esetén visszavonják.

22. cikk

A vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása

(1) Annak a hajónak a részére, amely nem teljesíti az e rendeletben megállapított kötelezettségeket, egy 12 hónapot nem meghaladó időszakra nem bocsátanak ki engedélyt és különleges halászati engedélyt.

(2) A Bizottság átadja az érintett harmadik ország hatóságainak azon hajók nevét és jellemzőit, amelyek számára a következő hónapban vagy hónapokban a vonatkozó szabályok megsértése következtében nem engedélyezik a halászatot a közösségi halászati övezetben.

23. cikk

Az engedély jogosultjának kötelezettségei

(1) A harmadik országbeli hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetben a közösségi hajók halászatát szabályozó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és más rendelkezéseket, különösen a 2847/93/EGK, 1627/94/EK, 88/98/EK, 850/98/EK, 1434/98/EK rendeletet és az 1381/87/EGK bizottsági rendeletet.

(2) Az (1) bekezdésben említett hajókról hajónaplót vezetnek, amelybe bejegyzik a VII. melléklet I. részében meghatározott informáci

(3) A harmadik országbeli hajók, a IIIa. ICES-körzetben halászó, Norvégia lobogója alatt közlekedő hajók kivételével, továbbítják a Bizottság felé a VIII. mellékletben meghatározott információkat, az említett mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

24. cikk

Különös rendelkezések Francia Guyana tekintetében

(1) A Francia Guyana vizein történő halászatra vonatkozó engedélyeket akkor adják meg, ha az érintett hajó tulajdonosa vállalja, hogy lehetővé teszi egy megfigyelő hajóra szállását a Bizottság kérésére.

(2) Minden olyan hajó parancsnoka, amely engedéllyel rendelkezik az úszós halfajok vagy tonhal halászatára Francia Guyana vizein, az egyes utakat követően a fogás kirakásakor benyújt egy nyilatkozatot a francia hatóságok felé az utolsó nyilatkozat óta kifogott és a hajón tartott garnélarákok mennyiségéről. Ezt a nyilatkozatot a VI. melléklet III. részében megadott mintának megfelelő formanyomtatványon teszik meg. A nyilatkozat pontosságáért a hajóparancsnok felel. A francia hatóságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a nyilatkozatok pontosságának ellenőrzésére, különösen a 23. cikk (2) bekezdésében említett hajónaplóval való összevetés segítségével. Az ellenőrzés után a nyilatkozatot az illetékes tisztviselő aláírja. Minden hónap vége előtt a francia hatóságok elküldik a Bizottságnak az előző hónapra vonatkozó valamennyi nyilatkozatot.

(3) A Francia Guyana vizein halászó hajókról a VII. melléklet II. részében megadott mintának megfelelő hajónaplót kell vezetni. A hajónapló másolatát az egyes halász utak utolsó napjától számított 30 napon belül elküldik a Bizottságnak, a francia hatóságokon keresztül.

(4) Amennyiben a Bizottság egy egyhónapos időszakban nem kap tájékoztatást egy, Francia Guyana vizein történő halászatra engedéllyel rendelkező hajóról, az említett hajó engedélyét visszavonják.

VI. FEJEZET

A NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN HALÁSZATOT FOLYTATÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A Közösség részvétele

25. cikk

A hajók listája

(1) Csak a lobogó szerinti tagállam által kibocsátott különleges halászati engedéllyel rendelkező, bruttó 50 tonnát meghaladó és a NAFO hajólajstromba felvett közösségi hajók számára engedélyezik - az engedélyben meghatározott feltételekkel -, hogy a NAFO szabályozási terület halászati erőforrásait halásszák, a hajón tartsák, átrakják, illetve kirakják.

(2) Valamennyi tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot számítógép által olvasható formában, legalább 15 nappal az új hajónak a NAFO szabályozási területre történő belépése előtt, a lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott, a NAFO szabályozási területen halászati engedéllyel rendelkező hajók listájának bármilyen változásáról. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a NAFO titkárságának.

(3) A (2) bekezdésben említett lista a következő adatokat tartalmazza:

a) a hajó belső száma, a közösségi halászhajó-nyilvántartásról szóló 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 28 );

b) a nemzetközi rádióhívójel;

c) a hajó bérlője, adott esetben;

d) a hajó típusa.

(4) Az ideiglenesen egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajók (személyzet nélküli hajóbérlet) esetében a továbbított információ a következőket tartalmazza:

a) az a nap, amelytől kezdve a hajó számára engedélyezték a tagállam lobogója alatti közlekedést;

b) az a nap, amelytől kezdve a hajó számára a tagállam engedélyezte a halászati tevékenységet a NAFO szabályozási területen;

c) az állam neve, ahol a hajó lajstromban van vagy korábban lajstromozták, valamint az a nap, amelytől kezdve megszűnt az említett állam lobogója alatt közlekedni;

d) a hajó neve;

e) az illetékes nemzeti hatóságok által a hajóhoz rendelt hivatalos lajstromszám;

f) a hajó anyakikötője az átruházást követően;

g) a hajó tulajdonosának vagy bérlőjének neve;

h) egy nyilatkozat arról, hogy a hajóparancsnok másolatot kapott a NAFO szabályozási területen hatályban lévő rendeletekről;

i) a fő fajok, amelyeket a hajó a NAFO szabályozási területen halászhat;

j) azok az alterületek, ahol a hajó várhatóan halászni fog.

2. SZAKASZ

Technikai intézkedések

26. cikk

Hálószembőség

(1) A IX. mellékletben említett fajok célzott halászatában tilos az olyan vonóháló használata, amelynek bármelyik szakasza 130 mm-nél kisebb méretű hálószemeket tartalmaz. Ez a szembőség minimum 60 mm-re csökkenthető a sebeskalmár (Illex illecebrosus) célzott halászata esetében. A rája (Rajidae) célzott halászatában ezt a szembőséget legalább 280 mm-re kell növelni a zsákvégen, és 220 mm-re a vonóháló összes többi részén.

(2) A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók legalább 40 mm-es szembőségű hálót használnak.

27. cikk

Hálótartozékok

(1) Tilos bármely olyan, az e cikkben leírtaktól eltérő eszköz használata, amely akadályt képez a háló szemeiben vagy csökkenti azok méretét.

(2) A sérülés csökkentése vagy megakadályozása érdekében a zsákvég alsó oldalához vásznat, hálót vagy más anyagot lehet rögzíteni.

(3) A zsákvég felső oldalához olyan eszközök kapcsolhatók, amelyek nem képeznek akadályt a zsákvég szemeiben. A felső kopásvédők használata a X. mellékletben felsoroltakra korlátozódik.

(4) A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók használhatnak szelektáló ablakot, a rácsok között legfeljebb 22 mm távolsággal. A 3L. körzetben garnélarákra halászó hajókat legalább 72 cm-es hosszúságú kampós lánccal is felszerelik, a III. melléklet 4. függelékében leírtak szerint.

28. cikk

Járulékos fogások

(1) A hajó parancsnoka nem folytathatja olyan fajok célzott halászatát, amelyekre járulékos fogási korlátozások vonatkoznak. Egy faj célzott halászatáról akkor beszélünk, ha bármely fogás legnagyobb tömegszázalékát az a faj alkotja.

(2) Az ID. mellékletben felsorolt fajok esetében, amelyekre a Közösség nem rögzített kvótát a NAFO szabályozási terület egy részére, bármely faj célzott halászata során, az azon a területen fogott járulékos fogás az egyes fajokra nem haladhatja meg a 2 500 kg vagy a hajón megtartott teljes fogás 10 tömegszázaléka közül a nagyobb mennyiséget. A szabályozási terület olyan részén azonban, ahol bizonyos fajok célzott halászata tiltott vagy egy "egyéb" kvóta teljes felhasználásra került, az ID. mellékletben felsorolt egyes fajok esetében a járulékos fogás nem haladhatja meg az 1 250 kg-ot vagy az 5 %-ot.

(3) Amennyiben a járulékos fogási korlátozások alá tartozó fajok teljes mennyisége bármely fogásban meghaladja a (2) bekezdésben megállapított értékeket, a hajóknak haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodniuk az előző fogási pozíciótól. Amennyiben a járulékos fogási korlátozások alá tartozó fajok teljes mennyisége bármely ezt követő fogásban meghaladja az említett értékeket, a hajóknak ismét haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodniuk az előző fogási pozíciótól, és a területre legalább 48 óráig nem térhetnek vissza.

(4) A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajóknál, abban az esetben, ha a járulékos fogás teljes mennyisége az ID. mellékletben felsorolt valamennyi fajra bármely fogásban meghaladja az 5 tömegszázalékot a 3M. körzetben és a 2,5 tömegszázalékot a 3L. körzetben, a hajóknak haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodniuk az előző fogási pozíciótól.

(5) A garnélarák-fogásokat nem veszik figyelembe a tengerfenéken élő halfajok járulékos fogásainak kiszámításában.

29. cikk

A halak legkisebb mérete

A XI. mellékletben előírt méreteknek nem megfelelő, a NAFO szabályozási területről származó halakat nem lehet feldolgozni, a hajón megtartani, átrakni, kirakni, szállítani, tárolni, eladni, bemutatni vagy eladásra kínálni, ehelyett haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. Ahol az előírt méretnek nem megfelelő kifogott halak mennyisége meghaladja a teljes mennyiség 10 %-át, a hajónak haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző fogási pozíciótól a halászat folytatása előtt. Minden olyan, legkisebb halméret követelmények alá tartozó feldolgozott halat, amely nem éri el a XI. melléklet szerintivel egyenértékű hosszúságot, úgy tekintenek, hogy az a halak legkisebb mérete alatti halból származik.

3. SZAKASZ

Ellenőrző intézkedések

30. cikk

A termékek címkézése és elkülönített tárolása

(1) Minden feldolgozott halat, amelyet a NAFO szabályozási területen fogtak, olymódon kell címkézni, hogy minden egyes faj és termék kategória azonosítható legyen. Azt is jelölni kell, hogy NAFO szabályozási területen fogták.

(2) A 3L. körzetben fogott összes garnélát, és minden, a 2. alterületen és a 3 KLMNO övezetekben fogott grönlandi laposhalat meg kell jelölni, hogy azokat az adott területeken fogták.

(3) Az ugyanazon fajból álló fogásokat egyértelműen el kell különíteni más fajok fogásaitól. Minden, a NAFO szabályozási területen belüli fogást elkülönítetten kell tárolni az e területen kívül fogott fogásoktól.

A fogások tárolhatók a rakodótér több részében is, de a rakodótér minden olyan részében, ahol tárolják, azokat világosan el kell különíteni más fajoktól műanyag fólia, rétegelt lemez, háló stb. segítségével.

31. cikk

Termelési napló és tárolási terv

(1) A 2847/93/EGK rendelet 6., 8., 11. és 12. cikkének betartása mellett a hajó parancsnoka az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt információkat is bejegyzi a hajónaplóba.

(2) A tagállamok minden hónap 15. napja előtt számítógéppel olvasható formában értesítik a Bizottságot a XIII. mellékletben felsorolt állományoknak az előző hónapban kirakodott mennyiségeiről, és közlik a 2847/93/EGK rendelet 11. és 12. cikke szerint kapott információkat.

(3) A közösségi hajó parancsnoka az ID. mellékletben felsorolt fajok fogásai tekintetében vezeti:

a) a termelési naplót, fajonként rögzítve az összesített eredményt;

b) a tárolási tervet, amely mutatja a különböző fajok elhelyezkedését a tárolóterekben, valamint a fedélzeten lévő fajok mennyiségét a termék tömegében, kilogrammban kifejezve.

(4) A (3) bekezdésben említett termelési naplót naponta frissíteni kell az előző nap adataival 00.00 órától (UTC) 24.00 óráig (UTC), és a fedélzeten kell tartani, amíg a hajót teljesen ki nem rakodták.

(5) A hajóparancsnok biztosítja a szükséges segítséget a hajónaplóban feltüntetett mennyiségek és a hajón tárolt feldolgozott termékek ellenőrzésének lehetővé tételéhez.

32. cikk

Hálók

A IX. mellékletben felsorolt egy vagy több faj célzott halászatakor a hajók nem hordozhatnak a 26. cikkben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat. A NAFO szabályozási területen kívüli területeken azonban ugyanazon út során a halászhajók tarthatnak a hajón ilyen hálókat, feltéve, hogy ezeket a hálókat biztonságosan feltekerik és elrakják, és azok közvetlen használatra nem állnak rendelkezésre, azaz:

a) a hálókat leoldozzák a lemezeikről és a húzó- vagy vonókábeleikről vagy -köteleikről; és

b) a fedélzeten vagy fölötte szállított hálókat biztonságosan hozzáerősítik a hajó vízszint feletti részének valamely pontjához.

33. cikk

Átrakodás

Közösségi hajók nem végezhetnek átrakodási műveleteket NAFO szabályozási területen, kivéve, ha illetékes hatóságaiktól erre előzetes engedélyt kaptak.

34. cikk

A halászati erőkifejtés nyomon követése

(1) Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 25. cikkben említett hajóinak halászati erőkifejtése arányban álljon a NAFO szabályozási területen az említett tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak a NAFO szabályozási területen, az érintett fajokra halászó hajóik halászati tervét, legkésőbb 2005. január 31-ig, illetve azt követően az ilyen tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal. A halászati terv megjelöli többek között az ezekben a halászatokban részt vevő hajót vagy hajókat, és a NAFO szabályozási területen eltölteni szándékozott halászati napok számát.

A tagállamok tájékoztatási céllal értesítik a Bizottságot a hajók egyéb területeken szándékozott tevékenységeiről.

A halászati terv bemutatja a halászterület tekintetében alkalmazandó teljes halászati erőkifejtést, az értesítést küldő tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségek mértékéhez viszonyítva.

A tagállamok legkésőbb 2005. december 31-ig beszámolnak a Bizottságnak halászati terveik végrehajtásáról, az ebben a halászatban ténylegesen részt vevő hajók számát és a halászattal töltött napok teljes számát is beleértve.

4. SZAKASZ

A norvég garnélára vonatkozó különös rendelkezések

35. cikk

Az norvég garnéla halászata

Valamennyi tagállam naponta beszámol a Bizottságnak a NAFO szabályozási terület 3L. körzetében a lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajók által fogott norvég garnéla mennyiségeiről. Minden halászati tevékenységet 200 métert meghaladó mélységben kell végezni, és a halászat tagállamonként egy időben egy hajóra korlátozódik.

5. SZAKASZ

A grönlandi laposhal helyreállítási tervére vonatkozó különös rendelkezések

36. cikk

A grönlandi laposhalra vonatkozó tilalom

A közösségi hajók számára tilos a grönlandi laposhal halászata, a 2. NAFO alterületen és a 3 KLMNO körzetekben, valamint az említett övezetben fogott grönlandi laposhal hajón való megtartása, átrakása vagy kirakodása, ha azok nem rendelkeznek a lobogó szerinti tagállam által kibocsátott különleges halászati engedéllyel.

37. cikk

A hajók listája

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a hajók, amelyek számára a 36. cikkben említett különleges halászati engedélyeket kell kibocsátani, szerepelnek egy olyan listában, amely tartalmazza nevüket és belső számukat, a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint. A tagállamok különleges halászati engedélyt csak akkor bocsáthatnak ki, ha a hajó felvételre került a közösségi halászhajó-nyilvántartásba.

(2) Mindegyik tagállam elküldi a Bizottságnak az (1) bekezdésben előírt listát, és annak minden további módosítását, számítógép által olvasható formában.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott lista minden módosítását legalább öt nappal az előtt meg kell küldeni a Bizottság részére, mielőtt az említett listába újonnan felvett hajó belép a 2. alterületre és a 3 KLMNO körzetekbe. A Bizottság azonnal továbbítja a lista módosításait a NAFO titkárság részére.

(4) Mindegyik tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy felossza a grönlandi laposhalra vonatkozó kvótáját az (1) bekezdésben említett listán szereplő hajói között. A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül tájékoztatják a Bizottságot a kvóta felosztásáról.

38. cikk

Jelentések

(1) A 37. cikk (2) bekezdésében említett hajók parancsnokai beszámolnak a lobogó szerinti tagállamnak a következőkről:

a) A grönlandi laposhalnak a hajón tartott mennyiségei a közösségi hajó a 2. alterületre és a 3KLMNO. körzetekbe történő belépésekor. Ezt a jelentést a hajó ebbe az övezetbe történő valamennyi belépését legfeljebb 12 órával és legalább 6 órával megelőzően kell továbbítani.

b) A grönlandi laposhal heti fogásai. Ezt a jelentést első alkalommal legkésőbb a hajó a 2. alterületre és a 3KLMNO. körzetekbe történő belépését követő hetedik nap végén kell továbbítani, vagy - ha a halászút hét napnál hosszabb ideig tart - a 2. alterületen és a 3KLMNO. körzetekben a vasárnap éjfélkor lezáruló előző hét során végrehajtott fogások tekintetében legkésőbb hétfőn.

c) A grönlandi laposhalnak a hajón tartott mennyiségei a közösségi hajó a 2. alterületről és a 3KLMNO. körzetekből történő kilépésekor. Ezt a jelentést a hajó ebből az övezetből történő valamennyi kilépését legfeljebb 12 órával és legalább 6 órával megelőzően kell továbbítani, és tartalmaznia kell a halászattal töltött napok számát és a teljes fogást ebben az övezetben.

d) A grönlandi laposhal minden átrakodásakor berakott és kirakott mennyiségei a hajónak a 2. alterületen és a 3KLMNO. körzetekben való tartózkodása idején. Ezeket a jelentéseket az átrakodás elvégzése után legfeljebb 24 órával kell továbbítani.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti jelentések kézhezvételekor továbbítják azokat a Bizottságnak.

(3) Ha úgy ítélik, hogy a grönlandi laposhalnak a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő mennyiségei kimerítik a tagállamoknak kiosztott kvóta 70 %-át, a kapitányoknak háromnaponta kell továbbítaniuk az (1) bekezdés (b) pontjában említett jelentést.

39. cikk

Kijelölt kikötők

(1) A NAFO szerződő felei által kijelölt kikötőkön kívül tilos a grönlandi laposhal bármilyen mennyiségének kirakodása. A grönlandi laposhal kirakodása tilos a nem szerződő felek kikötőiben.

(2) A tagállamok kijelölik azokat a kikötőket, ahol a grönlandi laposhal kirakodható, és meghatározzák a kapcsolódó ellenőrzési és felügyeleti eljárásokat, beleértve az egyes kirakásokon belül a grönlandi laposhal mennyiségeinek feljegyzésére és jelentésére vonatkozó feltételeket.

(3) A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül elküldik a Bizottságnak a kijelölt kikötők listáját és - ezt követően 15 napon belül - a (2) bekezdésben említett kapcsolódó ellenőrzési és felügyeleti eljárásokat. A Bizottság azonnal továbbítja ezt az információt a NAFO titkárságnak.

(4) A Bizottság azonnal továbbítja a (2) bekezdésben említett kijelölt kikötők, valamint a NAFO más szerződő felei által kijelölt kikötők listáját valamennyi tagállamnak.

40. cikk

Kikötői ellenőrzés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt kikötőkbe a NAFO 2. alterületen vagy a 3 KLMNO körzetekben fogott grönlandi laposhal kirakása és/vagy átrakása céljából belépő hajók kikötői ellenőrzésen menjenek keresztül a NAFO kikötői ellenőrzési rendszerének megfelelően.

(2) Az ellenőrök megérkezéséig az (1) bekezdésben említett hajókból tilos fogásokat kirakni és/vagy átrakni.

(3) Az összes kirakott mennyiséget fajonként le kell mérni, mielőtt hűtőházba vagy más rendeltetési helyre szállítják.

(4) A tagállamok az ellenőrzés befejezésétől számított 7 munkanapon belül továbbítják a vonatkozó kikötői ellenőrzési jelentést a NAFO titkárságának, és egy másolatot a Bizottságnak.

41. cikk

A kirakodás és átrakodás tilalma a nem szerződő felek hajói számára

A tagállamok biztosítják, hogy megtiltják a nem szerződő felek azon hajóinak, amelyek a NAFO szabályozási területen halászati tevékenységet végeznek, a grönlandi laposhal kirakodását és átrakodását.

42. cikk

A halászati tevékenységek követése

A tagállamok legkésőbb 2005. december 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a 36-41. cikkben megállapított intézkedések végrehajtásáról, a halászattal töltött napok teljes számát is beleértve.

6. SZAKASZ

A vörös álsügérre vonatkozó különös rendelkezések

43. cikk

A mélyvízi vörös álsügér halászata

(1) A NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF., 3K. és 3M. körzetében vörös álsügérre halászó hajó parancsnoka minden második hétfőn értesíti a lobogó vagy lajstromozás szerinti tagállam illetékes hatóságait a vörös álsügér mennyiségeiről, amelyet az említett övezetekben az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban fogott.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, az értesítést minden hétfőn meg kell tenni.

(2) A tagállamok minden második kedden déli 12 óra előtt beszámolnak a Bizottságnak az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban a vörös álsügérnek a NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF., 3K. és 3M. körzetében a lobogójuk alatt közlekedő és területükön lajstromozott hajók által fogott mennyiségeiről.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, a jelentéseket hetente kell elküldeni.

VII. FEJEZET

A CCAMLR TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Korlátozások és a hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

44. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) A XIV. mellékletben meghatározott fajok célzott halászata az abban a mellékletben feltüntetett övezetekben és a megadott időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászatra a XV. mellékletben meghatározott fogási és járulékos fogási korlátozásokat kell alkalmazni az említett mellékletben feltüntetett alterületeken/körzetekben.

45. cikk

A CCAMLR területén halászó hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

(1) A 601/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében az engedéllyel rendelkező hajók számára előírt tájékoztatási kötelezettségen túlmenően a tagállamoknak 2005. augusztus 1-jétől a következőkről kell tájékoztatniuk a Bizottságot az ilyen hajók vonatkozásában:

a) a hajó IMO száma (ha kibocsátották)

b) korábbi lobogó, ha volt ilyen;

c) nemzetközi rádióhívójel;

d) hajó tulajdonosának/tulajdonosainak neve és címe, és bármely haszonélvezője, ha ismert;

e) a hajó típusa;

f) építésének helye és ideje;

g) hossza;

h) a hajó színes fényképe, amely az alábbiakat mutatja:

i) egy legalább 12 x 7 cm nagyságú kép, amely a hajó jobb oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;

ii) egy legalább 12 x 7 cm nagyságú kép, amely a hajó bal oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;

iii) egy legalább 12 x 7 cm nagyságú kép, amely a hajó farát mutatja hátulról;

i) a fedélzetre szerelt műholdas nyomonkövető rendszer csalásbiztos működésének biztosítása céljából tett intézkedések.

(2) 2005. augusztus 1-jétől kezdődően a tagállamoknak célszerű gyakorisággal tájékoztatniuk továbbá kell a Bizottságot a CCAMLR területén való halászatra jogosult hajókkal kapcsolatos alábbi információkról:

a) az üzemeltető neve és címe, amennyiben az eltér a hajó tulajdonosától/tulajdonosaitól;

b) a parancsnok, és ahol van, a halászati parancsnok neve és nemzetisége;

c) a halászati módszer vagy módszerek típusa;

d) merevítőrúd (m);

e) bruttó regiszter tonna;

f) a hajó kommunikáció típusai és száma (INMARSAT A., B. és C. számok);

g) normális állományi létszám;

h) a főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye (kW);

i) raksúly (tonna), hal rakodóterek száma és befogadóképessége (m3);

j) bármely egyéb célszerűnek tartott információ (pl. jég osztályba sorolás).

2. SZAKASZ

Felderítő halászat

46. cikk

Részvétel felderítő halászatban

(1) A Spanyolország lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. cikke rendelkezéseinek megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatábana 88.1. FAO-alterületen és az 58.4.1., 58.4.2., 58.4.3a) körzetek nemzeti joghatóságon kívüli területein, valamint az 58.4.3b) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2) Az 58.4.3a) és 58.4.3b) körzetekben egy időben csak egy halászhajó halászhat.

(3) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a 88.1 alterület valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzetek vonatkozásában, és ezek felosztását kisléptékű kutatási egységenként (SSRU-k) ezek mindegyikén belül a XV. melléklet határozza meg. A halászatot bármely SSRU területén berekesztik, ha a bejelentett fogás eléri a meghatározott fogási korlátot, és az említett SSRU-t az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban az 58.4.1. és 58.4.2. körzetben tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

47. cikk

Jelentési rendszerek

A 46. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajókra a következő fogási és erőkifejtési jelentési rendszerek vonatkoznak:

a) a 601/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott ötnapos fogási és erőkifejtési jelentési rendszer, azoknak a tagállamoknak a kivételével, amelyeknek a fogási és erőkifejtési jelentéseket legfeljebb két nappal a jelentési időszakok vége után be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a CCAMLR-nek való azonnali továbbítás céljából. A 88.1. alterületen és az 58.4.1. és 58.4.2. körzetekben a jelentéseket a kisléptékű kutatási egységek végzik.

b) a 601/2004/EK rendelet 13. cikkében meghatározott havi, részletes bontású fogási és erőkifejtési jelentési rendszer;

c) jelentést kell tenni a visszaengedett Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni teljes számáról és tömegéről, a "megkocsonyásodott" állapotúakat is beleértve.

48. cikk

Különleges követelmények

(1) A 46. cikkben említett felderítő halászatot az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 600/2004/EK tanácsi rendelet ( 29 ) 8. cikkének megfelelően végzik, tekintettel a horogsoros halászatok folyamán a tengeri madarak ezzel járó halálozásának csökkentésére alkalmazandó intézkedésekre. Ezen intézkedéseken kívül:

a) ezeken a halászterületeken tilos a belsőségeket a tengerbe dobni;

b) az 58.4.1. és 58.4.2. körzetekben felderítő halászatban részt vevő halászhajók, amelyek megfelelnek a CCAMLR jegyzőkönyveknek (A., B. vagy C.) a horogsoros rakodásra vonatkozóan, mentesülnek az éjszakai kihelyezés követelménye alól; azonban azoknak a hajóknak, amelyek összesen három (3) tengeri madarat megfognak, azonnal vissza kell állniuk az éjszakai kihelyezésre a 601/2004/EK rendelet 8. cikkének megfelelően;

c) Azoknak a 88.1 alterületen és az 58.4.1 és 58.4.2 körzetekben felderítő halászatban részt vevő halászhajóknak, amelyek összesen három (3) tengeri madarat megfognak, azonnal fel kell függeszteniük a halászatot, és nem engedélyezhető számukra a normál halászati idényen kívüli halászat a 2004/2005. évi idény fennmaradó részében.

(2) A 88.1. FAO-alterületen felderítő halászatban részt vevő halászhajókra továbbá a következő követelmények vonatkoznak:

a) a hajóknak megtiltják a következőket:

i) olaj vagy üzemanyag-termékek vagy olajos szermaradványok tengerbe ürítése, a 73/78 MARPOL (Nemzetközi egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzéséről) I. mellékletében engedélyezettek kivételével;

ii) a szemét kirakása;

iii) olyan élelmiszer-hulladék kirakása, amely egy legfeljebb 25 mm-es lyukú szűrőn nem megy át;

iv) baromfihús vagy részei (a tojáshéjat is beleértve) kirakása; vagy

v) a szennyvíz kiürítése a szárazföldtől vagy jégselfektől 12 tengeri mérföld távolságon belül, illetve olyankor, amikor a hajó 4 csomónál kisebb sebességgel halad, vagy

vi) a hulladékégetésből származó hamu kiürítése;

b) A 88.1. alterületre tilos élő baromfit vagy más élő szárnyast behozni, és az el nem fogyasztott tisztított baromfit el kell távolítani a 88.1. alterületről.

c) A Dissostichus spp. halászata a 88.1. alterületen a Balleny-szigetek partjától mért 10 tengeri mérföld távolságon belül tilos.

49. cikk

A fogások meghatározása

(1) E szakasz alkalmazásában egy fogás egy vagy több horogsor elhelyezéséből áll egyetlen helyszínen. A fogási vagy tevékenységi jelentés alkalmazásában a fogás pontos földrajzi helyzetét a felhasznált horogsor vagy horogsorok középpontja határozza meg.

(2) Ahhoz, hogy kutatási fogásnak minősüljön:

a) az egyes kutatási fogásoknak a többi kutatási fogástól legalább 5 tengeri mérföld távolságra kell lenniük, amely távolságot az egyes kutatási fogások földrajzi középpontjától kell mérni;

b) az egyes fogások legalább 3 500 és legfeljebb 10 000 horogból állnak; ez ugyanazon a helyszínen több külön horogsor kihelyezésével is megvalósítható;

c) egy horogsor minden egyes fogásánál legfeljebb hatórás merítési időt kell hagyni, amelyet a kihelyezési eljárás befejezésének idejétől a bevonási eljárás megkezdéséig mérnek.

50. cikk

Kutatási tervek

A 46. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a 88.1. FAO-alterület valamint az 58.4.1 és 58.4.2. körzetek felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják a kutatási terveket. A kutatási tervet a következőképpen hajtják végre:

a) a kisléptékű kutatási egység területére való első belépéskor az első 10 fogást - amelyet az "első sorozat"-ként jelölnek - "kutatófogás"-ként kell feltüntetni, és meg kell felelniük a 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

b) a következő 10 fogást vagy 10 tonnányi fogást - amelyik jelzőszintet előbb elérik - a "második sorozat"-nak nevezik. A második sorozat fogásai, a hajóparancsnok döntésétől függően, a rendes felderítő halászat részeként is kifoghatók. Ezek a fogások azonban kutatófogásoknak is tekinthetők, amennyiben teljesítik a 49. cikk (2) bekezdésének kritériumait;

c) a fogások első és második sorozatának befejezésekor, amennyiben a hajóparancsnok folytatni kívánja a halászatot a kisléptékű kutatási egység területén, a hajónak "harmadik sorozat"-ot kell vállalnia, amelynek eredményeképpen a három sorozatban összesen 20 kutatófogást hajtanak végre. A fogások harmadik sorozatát a kisléptékű kutatási egység területén tett ugyanazon látogatás során kell elvégezni, mint az első és második sorozatot;

d) 20 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén;

e) a 88.1. alterület A., B., C., E. és G. kisléptékű kutatási egységén, ahol a tengerfenék halászható területe 15 000 km2-nél kisebb, a b), c) és d) pontot nem kell alkalmazni, és 10 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén.

51. cikk

Adatgyűjtési tervek

(1) A 46. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajók a 88.1. FAO-alterület valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzetek felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják az adatgyűjtési terveket. Az adatgyűjtési terv a következő adatokat tartalmazza:

a) helyzet és tengermélység egy fogás minden horogsorának mindkét végén;

b) a kihelyezés, merítés és fogás ideje;

c) a felszínen elvesztett halak száma és faja;

d) a kihelyezett horgok száma;

e) a csali típusa;

f) a csali alkalmazásának sikeressége (%);

g) a horog típusa; és

h) tenger- és felhőviszonyok, valamint a holdfázis a horogsorok kihelyezése idején.

(2) Minden kutatófogás esetében össze kell gyűjteni az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot; különösen, a kutatófogásban minden halat - 100 darabig - meg kell mérni, és legalább 30 halból álló mintát kell kivenni biológiai vizsgálatokra. Ha a fogás több mint 100 halból áll, alkalmazni kell egy módszert a halak véletlenszerű almintákra osztására.

52. cikk

Jelölési program

A 46. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajó végrehajt továbbá egy jelölési programot a következőképpen:

a) a Dissostichus spp. példányokat megjelölik és visszaengedik az idény folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének egy tonnája után egy példány arányban, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyv szerint. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 példányt megjelöltek, illetve elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy példányt megjelöltek;

b) a programnak minden méretnagyságú példányt célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt példány követelménye. Minden visszaengedett példányt kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie;

c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt példány újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető;

d) semmilyen újból kifogott példányt (azaz olyan kifogott halat, amelyet korábban jelöléssel láttak el) nem szabad újból visszaengedni, még akkor sem, ha csak egy rövid időszakra volt szabadon;

e) minden újból kifogott példányról biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), ha lehet, elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúly szervet (otolith) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani;

f) minden vonatkozó jelölési adatot és az újbóli kifogások jelölési adatait elektronikus úton a CCAMLR űrlapján kell jelenteni a CCAMLR részére, három hónapon belül azt követően, hogy a hajó elhagyta ezeket a halászterületeket;

g) minden vonatkozó jelölési adatot, az újbóli kifogások jelölési adatait és az újbóli kifogások mintapéldányait elektronikus úton a CCAMLR űrlapon kell jelenteni az illetékes regionális adatgazdának, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyv szerint.

53. cikk

Tudományos megfigyelők

A 43. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajóval legalább két tudományos megfigyelő foglalkozik; egyikük a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett megfigyelő, aki a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység során a hajón tartózkodik.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Tudományos nyomonkövetés

(1) Ez a rendelet nem vonatkozik azokra a kizárólag tudományos célú halászati tevékenységekre, amelyeket az érintett tagállam felügyelete alatt folytatnak, és amelyről a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik, előre tájékoztatták.

(2) Az (1) bekezdésben említett tengeri élőlények eladhatók, tárolhatók, kiállíthatók vagy eladásra felkínálhatók, feltéve, hogy:

a) megfelelnek a 850/98/EK rendelet XII. mellékletében rögzített előírásoknak, valamint a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 30 ) 2. cikke szerint elfogadott kereskedelmi előírásoknak, vagy

b) közvetlenül nem emberi fogyasztás céljából adják el azokat.

55. cikk

Adatátvitel

A 2847/93/EGK rendelet alapján a tagállamok számítógéppel olvasható formában elküldik a Bizottságnak a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az egyes állományok táblázataiban meghatározott állománykódok felhasználásával.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ahol a CCAMLR-területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 2005. január 1-je előtt kezdődő időszakra határozták meg, a 44. cikket a teljes kifogható mennyiségek megfelelő alkalmazási időszakainak kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA ALKALMAZANDÓ HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK OLYAN TERÜLETEKEN, AHOL FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK VANNAK ÉRVÉNYBEN, TOVÁBBÁ HARMADIK ORSZÁGOK HAJÓIRA VONATKOZÓ HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK KÖZÖSSÉGI VIZEKEN, FAJ ÉS TERÜLET SZERINT (ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐSÚLY-TONNÁBAN)

Az e mellékletben meghatározott fogási korlátozásokat a 9. cikk alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, és ezért ezekre a 2847/93/EK rendeletben, különösen annak 14. és 15. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendi sorrendjét követve kell utalni. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

BALTI-TENGER

Ezen a területen minden TAC-t -a sima lepényhal és a tőkehal kivételével a 25-32. alkörzetben - az IBSCF keretében kell elfogadni.

IB. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ÉSZAKI-TENGER ÉS A NYUGATI KÖZÖSSÉGI VIZEK

Az Vb. (közösségi vizek), VI., VII., VIII., IX., X. ICES-terület, CECAF (közösségi vizek) és Francia Guyana

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetben.

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták bármely mennyisége halászható az Vb. ICES-körzetben (közösségi vizek), és a VI., VII., XII. és a XIV. alterületen (WHB/*5B-14).

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetekben:

Különleges feltételeks:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetben, kizárólag a január 1-jétől február 15-ig és az október 1-jétől december 31-ig tartó időszakban.

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták határain belül, legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő meghatározott övezetben.

IC. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND

az I., II., IIIa., IV., V., XII., XIV. ICES-terület és a 0., 1. NAFO-terület (grönlandi vizek)

Különleges feltételek:

A fent említett kvóták által megjelölt határokon belül az alábbi mennyiségeknél nem fogható ki több a meghatározott övezetekben: