32024R1469[1]

A Tanács (EU) 2024/1469 rendelete (2024. május 21.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról

A TANÁCS (EU) 2024/1469 RENDELETE

(2024. május 21.)

az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló, 2024. május 21-i (KKBP) 2024/1470 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1) A Tanács 2014. július 31-én elfogadta az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendeletet (2).

(2) A 833/2014/EU rendelet végrehajtja a 2014/512/KKBP tanácsi határozatban (3) előírt egyes intézkedéseket.

(3) A Tanács 2024. május 21-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2024/1470 határozatot.

(4) Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában folytatandó katonai műveletet jelentett be, és Oroszország fegyveres erői provokáció nélküli és indokolatlan katonai agressziót indítottak Ukrajna ellen. Az említett jogellenes agressziós háború Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének kirívó megsértése, valamint sérti az erőszak alkalmazásának az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát - amely a nemzetközi jog alapvető szabálya - és az ENSZ Alapokmányának egyéb elveit is.

(5) Az ENSZ Közgyűlése a 2022. március 2-án elfogadott ES-11/1. sz. határozatában a leghatározottabban elítélte az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszióját, amely sérti az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését. Az ENSZ Közgyűlése a 2022. október 12-én elfogadott ES-11/4. sz. határozatában - tudomásul véve az ENSZ főtitkárának 2022. szeptember 29-i nyilatkozatát, amelyben a főtitkár emlékeztetett arra, hogy egy állam területének egy másik állam általi, erőszakkal való fenyegetése vagy erőszak alkalmazása eredményeként történő annektálása sérti az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveit - elítélte a jogellenes úgynevezett népszavazásoknak az Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli régiókban az Oroszországi Föderáció által történő megszervezését, valamint az említett úgynevezett népszavazások megszervezését követően Ukrajna Doneck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiójának megkísérelt jogellenes annektálását.

(6) Az ENSZ Közgyűlése a 2022. november 15-i A/RES/ES-11/5. sz. határozatában súlyos aggodalmának adott hangot az emberélet-veszteségek, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, az infrastruktúra és a természeti erőforrások elpusztítása, a köz- és magántulajdon elvesztése és a gazdasági vészhelyzet miatt - amit mind az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziója okozott -, továbbá elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni a nemzetközi jog Ukrajnában vagy Ukrajnával szemben elkövetett mindennemű megsértéséért, ideértve az ENSZ Alapokmányát sértő agresszióját, valamint a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogok nemzetközi jogának mindennemű megsértésért, és hogy az Oroszországi Föderációnak viselnie kell valamennyi nemzetközi jogot sértő cselekményének jogkövetkezményeit, ideértve az ilyen cselekmények által okozott sérelmek, köztük bármely kár megtérítését.

(7) Az ENSZ Közgyűlése a 2023. február 23-i A/ES-11/L.7. sz. határozatában felszólított arra is, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő felek teljes mértékben tartsák be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, és haladéktalanul szüntessék meg az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadásokat, valamint a polgári létesítmények - többek között lakóépületek, iskolák és kórházak - elleni szándékos támadásokat.

(8) A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/335 határozatot (4), amelyben megtiltotta az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyleteket, ideértve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel folytatott ügyleteket. A Tanács 2022. március 9-én elfogadta a (KKBP) 2022/395 határozatot (5), hogy ilyen tilalmat vezessen be az orosz Nemzeti Befektetési Alapra (National Wealth Fund) vonatkozóan. Az említett tilalmak következtében a tagállamok pénzügyi intézményei által tartott releváns pénzeszközök "immobilizáltak".

(9) Amint azt a 2023. október 26-án és 27-én ülésező Európai Tanács következtetései is hangsúlyozzák, határozott, a partnerekkel koordinált módon tett előrelépésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy a közvetlenül Oroszország immobilizált pénzeszközeiből származó, magánfelek által birtokolt bármely rendkívüli bevételt hogyan lehetne Ukrajna, valamint annak helyreállítása és újjáépítése támogatására átirányítani, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Következtetéseiben az Európai Tanács felhívta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot a munka felgyorsítására javaslatok benyújtása céljából.

(10) Az Európai Tanács a 2023. december 14-i és 15-i következtetéseiben ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és újólag megerősítette, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való természetes jogát.

(11) Az Európai Tanács rendkívüli ülése a 2024. február 1-jei következtetéseiben aláhúzta annak szükségességét, hogy a 2024-2027-es időszakra stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást kell biztosítsanak - a partnerekkel együtt - Ukrajna számára, és úgy döntött, hogy a 2024-2027-es időszakra létre kell hozni egy Ukrajna-eszközt. Az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6)2024. február 29-én fogadták el. A Bizottság 2024. március 5-én javaslatot tett az európai védelmi ipari program (EDIP) és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre (7). Az EDIP-et a 2025-2027-es időszakra kell létrehozni, és az magában foglal egy olyan együttműködési programot (a továbbiakban: az Ukrajna támogatását célzó eszköz), amelynek célja, hogy hozzájáruljon az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez.

(12) Az Európai Tanács a 2024. március 22-i következtetéseiben kijelentette, hogy a helyzet sürgősségére tekintettel, az Európai Unió eltökélt amellett, hogy továbbra is biztosítsa Ukrajna és népe számára valamennyi szükséges politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást, ameddig és amilyen intenzitással csak szükséges.

(13) A Tanács 2024. február 12-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2024/577 határozatot (8), hogy bizonyos pontosításokat tegyen az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyletek tilalmára vonatkozóan, valamint további intézkedéseket vezessen be.

(14) A (KKBP) 2024/577 határozat egyértelművé tette, hogy az Orosz Központi Bank pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv - így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap - pénzeszközeihez és tartalékaihoz kapcsolódó mérlegtechnikai ügyletek nem tartoznak a 2022. február 28. óta alkalmazandó ügyleti tilalom hatálya alá. A továbbra is engedélyezett mérlegtechnikai ügyletek különösen az immobilizált kamatszelvény- vagy osztalékkifizetések és visszafizetések, valamint a lejáró betétek miatt felhalmozódó készpénzegyenlegek újbóli befektetéséhez kapcsolódnak a prudens befektetési politikával összhangban, az alkalmazandó szabályozási követelményeknek megfelelően.

(15) Az egyéb ügyletek, különösen az Orosz Központi Bank részére vagy javára, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv - például az orosz Nemzeti Befektetési Alap - részére vagy javára történő közvetlen vagy közvetett transzferek továbbra is tilosak.

(16) Az ilyen egyéb ügyletek tilalma a készpénzegyenlegek rendkívüli és váratlan felhalmozódását eredményezi a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében vett központi értéktárak mérlegében, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi eszközök kiegyenlítésében és a kapcsolódó központi számlavezetésben az Unióban. Az említett felhalmozódás az Orosz Központi Bank, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv - így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap - pénzeszközei és tartalékai immobilizálásának köszönhető, mivel tilos az Orosz Központi Bank, valamint az említett személyek, szervezetek és szervek számára tőkeösszegek és kamatok, kamatszelvények, osztalékok vagy értékpapírokkal kapcsolatos egyéb bevételek kifizetése.

(17) A központi értéktárak olyan sajátos helyzetben vannak, amely különbözik más pénzügyi intézmények helyzetétől, mivel a központi értéktárak ügyfeleinek készpénzegyenlegét általában az egyes napok vége előtt elutalják a központi értéktárból, és az jellemzően nem generál hozamot az ügyfelek számára. A központi értéktárak által tartott azon készpénzegyenlegeket, amelyek az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv - így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap - pénzeszközeivel kapcsolatban halmozódnak fel a korlátozó intézkedések következtében, a központi értéktáraknak a továbbiakban prudens módon kell kezelniük. Ennek eredményeként váratlan és rendkívüli bevételek keletkeznek.

(18) A váratlan és rendkívüli bevételeket az alkalmazandó szabályok szerint nem kell az Orosz Központi Bank rendelkezésére bocsátani, még az ügyleti tilalom megszüntetését követően sem. Azok így nem minősülnek állami pénzeszközöknek. Ezért az állami pénzeszközöket védő szabályok e bevételekre nem alkalmazandók.

(19) Továbbá, mivel az említett váratlan és rendkívüli bevételek szükségszerűen a korlátozó intézkedések - különösen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom - végrehajtásából származnak, a központi értéktárak nem számíthatnak arra, hogy azokból jogosulatlan és nem szándékolt gazdasági előnyt szereznek. A közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseinek - különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elvei, többek között a nemzetközi humanitárius jog elvei megszilárdításának és támogatásának, a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésének - megvalósítására irányuló jogszerű cél alapján a (KKBP) 2024/577 határozat intézkedéseket vezetett be annak biztosítása érdekében, hogy a központi értéktárak azon váratlan és rendkívüli nyeresége, amely az említett határozat hatálybalépése és az Orosz Központi Bank pénzeszközeire és tartalékaira vonatkozó ideiglenes korlátozó intézkedések majdani megszüntetésének időpontja közötti időszakban halmozódik fel, Ukrajna javát szolgálja. Az említett intézkedéseket az (EU) 2024/576 tanácsi rendelet (10) határozza meg.

(20) Így különösen, 2024. február 15. óta az Orosz Központi Bank 1 millió EUR-t meghaladó összértékű tartalékait és pénzeszközeit birtokló központi értéktáraknak az ilyen rendkívüli készpénzegyenlegeket, amelyek az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak immobilizációja következtében halmozódnak fel, más tevékenységeiktől elkülönítve kell elszámolniuk és kezelniük, és a keletkező váratlan és rendkívüli bevételeket is el kell különíteniük.

(21) A központi értéktárak számára tilos az is, hogy a nemzeti joggal összhangban, a társasági adónak az érintett tagállam általános adózási szabályai szerinti levonását követően meghatározott nettó nyereségüket akár osztalékfizetés útján, akár bármilyen más formában a részvényesek vagy harmadik felek rendelkezésére bocsássák mindaddig, amíg a Tanács nem határoz arról, hogy az említett nettó nyereségből pénzügyi hozzájárulást kell képezni Ukrajna támogatása érdekében. A 2024. február 15. előtt keletkezett ilyen nettó nyereségek továbbra is korlátozások nélkül és azonnal rendelkezésre állnak a központi értéktáraknál felmerült kiadások, kockázatok és veszteségek fedezésére, amint azt a központi értéktárakra alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok - ideértve adott esetben a prudenciális jogszabályokat is - megkövetelik.

(22) Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, indokolatlan és provokáció nélkül indított teljes körű inváziójának második évfordulóján a G7-ek vezetői a 2024. február 24-i nyilatkozatukban újólag megerősítették országaik Ukrajna önvédelemhez való joga iránti folytatódó támogatását és Ukrajna hosszú távú biztonsága iránti elkötelezettségüket, továbbá vállalták, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatásukat, valamint növelik gyártási és szállítási képességeiket az ország támogatása céljából. Az említett nyilatkozat üdvözölte a központi értéktáraknak az Oroszország immobilizált állami pénzeszközeiből szerzett rendkívüli bevételeire vonatkozó uniós jogi aktusok elfogadását, és további lépéseket szorgalmazott e rendkívüli bevételek felhasználásának lehetővé tétele érdekében, az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően és az alkalmazandó joggal összhangban.

(23) Tekintettel a helyzet súlyosságára, és válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, és mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is sértik a nemzetközi jog alapvető szabályait - különösen az erőszak alkalmazásának az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát - vagy a nemzetközi humanitárius jog alapvető szabályait, helyénvaló hatályban tartani az Unió által bevezetett valamennyi intézkedést. Szintén helyénvaló kiegészítő rendkívüli intézkedéseket hozni, amelyek célja Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatása, összhangban a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseivel, különösen az Unió értékeinek, alapvető érdekeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának a megőrzésével, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog - többek között a nemzetközi humanitárius jog - elveinek a megszilárdításával és támogatásával, az ENSZ Alapokmánya szerinti önvédelemhez való joggal és az agressziónak az ENSZ Alapokmánya szerinti tilalmával, a béke megőrzésével, a konfliktusok kialakulásának megelőzésével, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelmének megerősítésével, valamint az ember által okozott - így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó - katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésével.

(24) A (KKBP) 2024/1470 határozat ezért kiegészítő intézkedésekről rendelkezik. A jogbiztonság elvével összhangban a kiegészítő intézkedéseket 2024. február 15-től kell alkalmazni. A kiegészítő intézkedések célkitűzése végső soron az kell legyen, hogy támogassák Ukrajnát, többek között a (KKBP) 2021/509 tanácsi határozattal (11) létrehozott Európai Békekeret és az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programok - így például az Ukrajna-eszköz, továbbá az Ukrajna részére történő, együttműködésen alapuló beszerzésre irányuló együttműködést támogató programok, valamint az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis helyreállítását, újjáépítését és korszerűsítését célzó programok - révén. Az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedéseknek juttatott egyedi forrásokról, valamint az Európai Békekeret és az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programok közötti forráselosztásról a (KKBP) 2024/1470 határozat rendelkezik. Az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programok közötti forráselosztást az e rendeletben létrehozott mechanizmus szerint kell elvégezni.

(25) Így különösen, a (KKBP) 2024/1470 határozat szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott tilalom végrehajtásából eredően a központi értéktáraknál keletkező váratlan és rendkívüli bevételekből származó nettó nyereséget miként kell - az alkalmazandó szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, valamint az uniós és a nemzetközi joggal összhangban, a partnerekkel koordinált módon - Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatására fordítani.

(26) Az 1 millió EUR-t meghaladó összértékű pénzeszközöket és tartalékokat birtokló központi értéktáraknak az e pénzeszközökből és tartalékokból származó nettó nyereségükből a 2024. február 15. óta felhalmozódó említett nettó nyereség 99,7 %-ának megfelelő mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük. Ezt a mértéket az indokolja, hogy a szóban forgó nettó nyereség szükségszerűen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom végrehajtásából származik, és ezért a központi értéktárak nem számíthatnak arra, hogy abból jogosulatlan és nem szándékolt gazdasági előnyt szereznek. Tekintve a központi értéktárak felelősségi körét és az immobilizált pénzeszközök kezelésében betöltött szerepét, helyénvaló azonban úgy rendelkezni, hogy munkájuk hatékonyságának biztosítása érdekében a nettó nyereség egy korlátozott hányadát megtarthassák. A kifizetéseket féléves részletekben kell teljesíteni mindaddig, amíg a rendkívüli nyereségnek a központi értéktárak mérlegében való felhalmozódása az Orosz Központi Bank pénzeszközeivel és tartalékaival folytatott ügyleteket tiltó korlátozó intézkedések megszüntetése miatt abba nem marad. A Bizottságnak félévente tájékoztatnia kell a Tanácsot a központi értéktárak által átutalt összegekről.

(27) A központi értéktárak számára lehetővé kell tenni, hogy a jogszabályban előírt tőke- és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelésre tekintettel, és az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott vagyoni eszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel, a pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 10 %-át ideiglenesen megtartsák. Ha ez az arány a jövőben elégtelenné válik, lehetővé kell tenni a központi értéktárak számára, hogy a fizetendő pénzügyi hozzájárulás egy kiegészítő hányad megtartása iránt kellően indokolt kérelmet nyújtsanak be a nemzeti felügyeleti hatósághoz. A nemzeti felügyeleti hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal, és ennek megfelelően határozatot kell hoznia. A nemzeti felügyeleti hatóság csak akkor hagyhatja jóvá a kiegészítő hányad megtartását, miután megállapította, hogy az - az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott vagyoni eszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel - feltétlenül szükséges a kockázatkezelési követelményeknek való megfeleléshez. A nemzeti felügyeleti hatóság azon határozatának, amely a kiegészítő hányad megtartására vonatkozik, véglegessé kell válnia, kivéve, ha a Bizottság meghatározott határidőn belül úgy határoz, hogy a kiegészítő hányad nem felel meg a releváns feltételeknek. A Bizottságnak e célból konzultálnia kell az Európai Központi Bankkal. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot a nemzeti felügyeleti hatóságnak a kiegészítő hányad megtartására vonatkozó határozatáról. Amennyiben az ilyen határozat elfogadását követően legalább négy hónappal a Bizottság a legfrissebb információk alapján úgy ítéli meg, hogy a kockázatkezelési követelményeknek való megfeleléshez már nem feltétlenül szükséges kiegészítő hányad megtartása, a nemzeti felügyeleti hatósággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően határoznia kell az ilyen kiegészítő hányad csökkentéséről.

(28) Meg kell határozni az ideiglenesen megtartott összegeknek az Unió számára történő átutalására vonatkozó szabályokat, amennyiben az említett összegekre már nincs szükség. Így különösen, ha az ideiglenesen visszatartott összegeket a beszedésüktől számított öt éven belül nem használták fel, vagy ha a releváns korlátozó intézkedéseket megszüntették, a nemzeti felügyeleti hatóságnak meg kell határoznia, hogy az említett összegekre vagy az említett összegek egy részére továbbra is szükség van-e a kockázatkezelési követelmények teljesítéséhez, kivéve, ha a Bizottság meghatározott határidőn belül úgy határoz, hogy a releváns feltételek nem teljesülnek.

(29) Minden egyes központi értéktárnak évente jelentést kell tennie a Bizottságnak és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának az Orosz Központi Bank, vagy az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv - például az orosz Nemzeti Befektetési Alap - pénzeszközeinek és tartalékainak immobilizációja következtében felhalmozódó készpénzegyenlegek és nettó nyereség összegéről, valamint az ennek alapján keletkezett bevételek teljes összegéről. Az említett központi értéktáraknak jelentést kell tenniük az ideiglenesen megtartott összegekről is.

(30) A pénzügyi hozzájárulás beszedésére az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott, a bevételi műveletekre vonatkozó horizontális szabályokat kell alkalmazni, ideértve a kifizetések igényléséről szóló terhelési értesítéseknek a központi értéktárak felé való továbbítását is.

(31) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján rendeleteket fogadjon el, amelyekben meghatározza a jelentéstételre, valamint a bevételi ügyletek pénzügyi végrehajtására - például a központi értéktárak általi kifizetésekre és a fizetendő pénzügyi hozzájárulás végleges összegének megállapítására - vonatkozó konkrét szabályokat. Az említett szabályok adott esetben kiegészíthetik a bevételi műveletekre vonatkozó horizontális szabályokat a pénzügyi hozzájárulás sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében. A Bizottságnak e célból konzultálnia kell a releváns nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

(32) Az e rendeletben előírt kiegészítő intézkedések új kötelezettségeket hoznak létre a központi értéktárak számára, nevezetesen, hogy hozzájárulást fizessenek az Uniónak Ukrajnának, az ország helyreállításának és újjáépítésének, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelmének támogatása céljából. Tekintve ezen intézkedések meghozatalának kontextusát, a központi értéktárak sajátos helyzetét, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek - különösen az Unió értékei, alapvető érdekei, biztonsága, függetlensége és integritása megőrzésének, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog, többek között a nemzetközi humanitárius jog elvei megszilárdításának és erősítésének, az ENSZ Alapokmánya szerinti önvédelemhez való jognak és az agresszió tilalmának, a béke megőrzésének, a konfliktusok kialakulása megelőzésének, a nemzetközi biztonság és a polgári lakosság védelme megerősítésének, valamint az ember által okozott katasztrófákkal, így az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajnát és lakosságát sújtó katasztrófákkal szembesülő lakosság megsegítésének - megvalósítására irányuló intézkedések jogszerű célját, ezen intézkedések teljes mértékben tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában - különösen annak 17. és 52. cikkében - elismert alapvető jogokat és szabadságokat, mivel indokoltak és arányosak a kitűzött célokkal.

(33) Mivel a váratlan és rendkívüli bevételek szükségszerűen a korlátozó intézkedések - különösen a 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (4) bekezdésében és a 833/2014/EU rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében megállapított tilalom - végrehajtásából származnak, és tekintettel a felhasználásukat illetően a közös kül- és biztonságpolitikai hatásokra, a 833/2014/EU rendelet XLI. mellékletének felülvizsgálatára irányuló végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni.

(34) Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak. Ennélfogva - különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából - uniós szintű szabályozás szükséges.

(35) Az Orosz Központi Bank pénzeszközeinek és tartalékainak kezelésével kapcsolatos ügyleti tilalomhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseknek mindaddig hatályban kell maradniuk, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni agressziós háborújával, és nem kompenzálja Ukrajnát a háború által okozott károkért.

(36) A 833/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 833/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5a. cikk (8)-(10) bekezdésének helyébe a következő bekezdések lépnek:

"(8) 2024. február 15-től és mindaddig, amíg a (4) bekezdésben meghatározott korlátozó intézkedések fennállnak, az e cikk (4) bekezdésében említett, 1 millió EUR-t meghaladó összértékű pénzeszközöket és tartalékokat tartó, a 909/2014/EU rendelet értelmében vett központi értéktáraknak a kizárólag a korlátozó intézkedések miatt felhalmozódó készpénzegyenlegekre vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazniuk:

a) az említett készpénzegyenlegeket elkülönítve kell elszámolni;

b) az a) pontban említett készpénzegyenlegekből 2024. február 15-től felhalmozódó vagy azok által generált bevételeket elkülönítve kell nyilvántartani a központi értéktárak pénzügyi számláin;

c) a (9) és a (10) bekezdés sérelme nélkül, az e bekezdés b) pontjában említett bevételek tekintetében a nemzeti joggal összhangban - többek között az immobilizált pénzeszközök kezeléséhez és az immobilizált pénzeszközökkel kapcsolatos kockázatkezeléshez kapcsolódó vagy abból eredő valamennyi releváns kiadás levonásával és a társasági adónak az érintett tagállam általános adózási szabályai szerinti levonását követően - meghatározott nettó nyereség nem bocsátható osztalékfizetés útján vagy bármilyen más formában a részvényesek vagy bármely harmadik fél rendelkezésére. Ez a tilalom nem alkalmazandó a (9) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásnak nem minősülő nettó nyereségre.

(9) A központi értéktáraknak a (8) bekezdés c) pontjában említett nettó nyereségből pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük az Uniónak.

A pénzügyi hozzájárulás mértéke az említett nettó nyereség 99,7 %-a.

A Bizottság - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel (*1) összhangban - az e cikk (11) bekezdésében említett évközi pénzügyi beszámoló alapján évente kétszer felkéri az érintett központi értéktárakat pénzügyi hozzájárulás megfizetésére. A Bizottság az N. évre vonatkozó, jogszabályban előírt auditált pénzügyi kimutatások alapján - miután azokat az N+1. évben rendelkezésre bocsátották - évente megállapítja a fizetendő pénzügyi hozzájárulás végleges összegét. Amennyiben az N. évre fizetendő pénzügyi hozzájárulás végleges éves összege alacsonyabb, mint az N. évre vonatkozóan teljesített féléves kifizetések összege, a különbözetet le kell vonni a központi értéktárak által az Uniónak az N+1. évben teljesítendő következő kifizetésből, ideértve a féléves kifizetéseket és a (10) bekezdés e) és f) pontjával összhangban ideiglenesen megtartott összegek átutalását is. A központi értéktárak által az előző mondat szerinti nettósítás eredményeként fizetendő összeg nem lehet kevesebb nullánál.

A Bizottság félévente tájékoztatja a Tanácsot a központi értéktárak által átutalt összegekről.

(10)

a) A központi értéktárak ideiglenesen megtarthatják a pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 10 %-át (a továbbiakban: ideiglenesen megtartott összegek), amely továbbra is az Uniót illeti meg.

b) Ha az a) pontban említett arány a kockázatkezelési követelmények fényében nem elegendő, a központi értéktár kérelmet nyújthat be a 909/2014/EU rendelet 11. cikkével összhangban kijelölt nemzeti felügyeleti hatósághoz a fizetendő pénzügyi hozzájárulás egy kiegészítő hányadának megtartása iránt. A nemzeti felügyeleti hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal, és ennek megfelelően határozatot kell hoznia. A nemzeti felügyeleti hatóság csak akkor hagyhatja jóvá a kiegészítő hányad megtartását, miután megállapította, hogy az - az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott pénzeszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel - feltétlenül szükséges a kockázatkezelési követelményeknek való megfeleléshez. Ha a nemzeti felügyeleti hatóság jóváhagyta a kiegészítő hányadot, az említett hányad véglegessé válik az adott pénzügyi évre vonatkozóan, kivéve, ha a Bizottság az értesítést követő öt napon belül úgy határoz, hogy a kiegészítő hányad nem felel meg az e pontban meghatározott feltételeknek. A Bizottság alacsonyabb kiegészítő hányadot is meghatározhat, amely a nemzeti felügyeleti hatóság által jóváhagyható maximális kiegészítő hányadot jelenti. Amennyiben a nemzeti felügyeleti hatóság a Bizottságnak küldött értesítésében szükséghelyzetre hivatkozik, a Bizottság az értesítést követő 24 órán belül határozatot hoz. Az e pont szerinti határozathozatala céljából a Bizottság konzultál az Európai Központi Bankkal. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a Tanácsot a nemzeti felügyeleti hatóságnak az e pont szerinti kiegészítő hányad megtartására vonatkozó határozatáról.

c) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a b) pontban említett kiegészítő hányad az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott pénzeszközökre gyakorolt hatásra tekintettel, a továbbiakban már nem feltétlenül szükséges a kockázatkezelési követelményeknek való megfeleléshez, a nemzeti felügyeleti hatósággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően határoz a kiegészítő hányad csökkentéséről. A Bizottság az e pont szerinti határozatot legkorábban négy hónappal azt követően fogadhatja el, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságnak a kiegészítő hányad megtartásáról szóló határozata véglegessé vált. A Bizottság a határozatát a legfrissebb elérhető információkra alapozza.

d) A központi értéktár által az e bekezdéssel összhangban ideiglenesen megtartott összegek kizárólag azon kiadások, kockázatok és veszteségek fedezésére használhatók fel, amelyek az Ukrajnában folyó háború miatt a központi értéktárnál tartott pénzeszközök tekintetében merültek fel nála, és csak annyiban, amennyiben az ilyen kiadások, kockázatok és veszteségek a felmerülésük időpontjában nem fedezhetők a központi értéktár belső forrásaiból. Azon ideiglenesen megtartott összegek, amelyeket e ponttal összhangban felhasználtak, többé nem illetik meg az Uniót. Az e bekezdéssel összhangban nyújtott vagy kapott bármely információ kizárólag arra a célra használható fel, amelyre azt nyújtották vagy kapták.

e) Ha az ideiglenesen megtartott összegeket öt éven belül nem használják fel a d) pontban említett célra, a nemzeti felügyeleti hatóságnak a Bizottsággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően meg kell határoznia, hogy az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott pénzeszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel, a kockázatkezelési követelmények teljesítéséhez továbbra is szükség van-e az említett összegekre vagy az említett összegek egy részére. A nemzeti felügyeleti hatóságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett összegekre vonatkozó határozatáról és azon időtartamról, ameddig az említett összegek továbbra is megtarthatók. A nemzeti felügyeleti hatóság határozata véglegessé válik, kivéve, ha a Bizottság az értesítést követő öt napon belül úgy határoz, hogy az e pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek. A Bizottság e célból konzultál az Európai Központi Bankkal. A továbbiakban nem megtartott összegeket át kell utalni az Unió számára.

f) A központi értéktáraknak legkésőbb az e cikk szerinti korlátozó intézkedések megszüntetésekor át kell utalniuk az Unió számára minden megmaradó fel nem használt ideiglenesen megtartott összeget. A nemzeti felügyeleti hatóság a Bizottsággal és adott esetben az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően határozhat úgy, hogy a továbbiakban is megtartja az összegeket, amennyiben az Ukrajnában folyó háború által a központi értéktáraknál tartott pénzeszközök tekintetében gyakorolt hatásra tekintettel, az említett összegekre vagy az említett összegek egy részére továbbra is szükség van a releváns kockázatkezelési követelmények teljesítéséhez. A nemzeti felügyeleti hatóság határozata véglegessé válik, kivéve, ha a Bizottság az értesítést követő öt napon belül úgy határoz, hogy az e pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek. A Bizottság e célból konzultál az Európai Központi Bankkal. A továbbiakban nem megtartott összegeket át kell utalni az Unió számára.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.)." "

2. Az 5a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(11) A (8) bekezdésben említett központi értéktáraknak a (13) bekezdésben említett jogi aktusban meghatározott szabályokkal összhangban be kell nyújtaniuk a Bizottság és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaik részére az évközi pénzügyi beszámolókat és az auditált éves pénzügyi kimutatásokat.

Minden év június 30-ig jelentést kell tenniük továbbá az előző év december 31-én a (10) bekezdés szerint ideiglenesen megtartott, fennmaradó összegekről, azon ideiglenesen megtartott összegekről, amelyek a (10) bekezdés d) pontjával összhangban az előző évben felhasználásra kerültek, valamint azon ideiglenesen megtartott összegekről, amelyeket a (10) bekezdés d) és e) pontjával összhangban át kell utalni az Unió számára.

(12) Az érintett központi értéktáraknak maradéktalanul együtt kell működniük az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, valamint biztosítaniuk kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (*2) alapján az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében az Európai Ügyészség (EPPO), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és adott esetben a releváns nemzeti hatóságok számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

(13) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján rendeleteket fogadjon el, amelyekben meghatározza a (11) bekezdésben előírt, a Bizottság és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság részére történő jelentésekre, valamint az olyan bevételi műveletek végrehajtására vonatkozó konkrét részletes szabályokat, mint például a központi értéktárak általi kifizetések és a pénzügyi hozzájárulások végleges összegeinek a megállapítása. Az említett szabályok adott esetben kiegészíthetik az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott, a bevételi műveletekre vonatkozó horizontális szabályokat a pénzügyi hozzájárulás sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében. A Bizottság e célból konzultál a releváns nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

(14) Az uniós költségvetésbe befizetett pénzügyi hozzájárulást a XLI. mellékletben felsorolt uniós kiadási eszközök révén Ukrajna támogatására kell felhasználni. A XLI. mellékletet évente és első alkalommal 2025. január 1-jét megelőzően felül kell vizsgálni, és az - az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság együttes javaslata alapján elfogadott tanácsi végrehajtási rendelet útján - módosítható.

Az uniós költségvetésből finanszírozott kiadási eszközökre felhasznált összegeknek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételt kell képezniük.

(*2) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1.o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)." "

3. E rendelet az e rendelet melléklete szerinti XLI. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. május 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL L, 2024/1470, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1470/oj .

(2) A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o.).

(3) A Tanács 2014/512/KKBP határozata (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).

(4) A Tanács (KKBP) 2022/335 határozata (2022. február 28.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 57., 2022.2.28., 4. o.).

(5) A Tanács (KKBP) 2022/395 határozata (2022. március 9.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 81., 2022.3.9., 8. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/792 rendelete (2024. február 29.) az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (HL L, 2024/792, 2024.2.29.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj.

(7) COM(2024) 150 final.

(8) A Tanács (KKBP) 2024/577 határozata (2024. február 12.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L, 2024/577, 2024.2.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/577/oj).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(10) A Tanács (EU) 2024/576 rendelete (2024. február 12.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról (HL L, 2024/576, 2024.2.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/576/oj).

(11) A Tanács (KKBP) 2021/509 határozata (2021. március 22.) az Európai Békekeret létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2015/528 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2021.3.24., 14.o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1.o.).

MELLÉKLET

"XLI. MELLÉKLET

A pénzügyi hozzájárulás allokálása kiadási eszközökre

1. A (KKBP) 2024/1470 határozat által módosított 2014/512/KKBP határozat 1a. cikkének (11) bekezdésével összhangban az uniós költségvetésbe átutalt összegeket a következő kulcs szerint kell allokálni az Ukrajnát támogató uniós kiadási eszközökre:

a) az (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) létrehozott Ukrajna-eszköz: 100 %;

b) az Ukrajnának szánt további mennyiségek közös beszerzésére irányuló együttműködést támogató, valamint az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis helyreállítását, újjáépítését és korszerűsítését célzó uniós programok: 0 %.

2. Az előre nem látható helyzetekre vagy az új fejleményekre és igényekre való reagálás érdekében az 1. pontban említett százalékoktól éves szinten legfeljebb 10 %-ig el lehet térni.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/792 rendelete (2024. február 29.) az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj)."

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1469/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)