32020R1294[1]

A Bizottság (EU) 2020/1294 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 15.) az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusról

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1294 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. szeptember 15.)

az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikkére,

mivel:

(1) Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelet meghatározza az energiaunió és az éghajlat-politika költséghatékony, átlátható és kiszámítható irányításához szükséges jogalkotási alapot. A cél annak biztosítása, hogy teljesüljenek az energiaunió célkitűzései és a Párizsi Megállapodással összhangban lévő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó hosszú távú uniós kötelezettségvállalások, és különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiaforrásokból előállított energia és az energiahatékonyság terén kitűzött célok és célkitűzések.

(2) Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) új, kötelező célt tűzött ki az Unió elé, mely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a bruttó végső energiafogyasztás legalább 32 %-át.

(3) Az Unió azon kötelező célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya elérje a 32 %-ot, a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk oly módon, hogy biztosítják a megújuló energiaforrásokból előállított energia megfelelő részarányát a bruttó végső energiafogyasztásban. A kötelezően elérendő átfogó uniós célkitűzés megvalósulását támogatják az arra irányuló tagállami kötelezettségvállalások, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv 23. és 25. cikke értelmében megújuló energiát használnak a fűtési és hűtési ágazatban, valamint a közlekedési ágazatban is. Ezen túlmenően az (EU) 2018/1999 rendelet meghatározza az egyes tagállamok esetében a megújuló energiaforrások részesedésének és az uniós célkitűzésnek a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatát, három - 2022-ben, 2025-ben és 2027-ben elérendő - referenciaponttal.

(4) A tagállamok és a Bizottság általi megfelelő nyomon követés és a korai korrekciós intézkedések lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak többek között a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentései alapján 2022-ben, 2025-ben és 2027-ben értékelnie kell a referenciapontok teljesítését.

(5) Amennyiben a Bizottság ezzel összefüggésben arra a következtetésre jut, hogy egy vagy több uniós referenciapont nem teljesült, azok a tagállamok, amelyek nem teljesítették a nemzeti referenciaértékeiket, gondoskodnak arról, hogy kiegészítő intézkedéseket hajtsanak végre a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2030-ra kitűzött uniós céltól való elmaradás leküzdése érdekében. Ezen intézkedések egyike lehet az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus részére történő önkéntes pénzügyi befizetés a célból, hogy részben vagy egészben megszüntessék a nemzeti referenciapontoktól való elmaradást, ugyanis a finanszírozási mechanizmus keretében finanszírozott létesítmények által termelt megújuló energia részt vevő tagállamok javára való statisztikai elszámolása relatív befizetéseik arányában történik. E mechanizmusnak elő kell segítenie, hogy a tagállamok növelhessék a megújulóenergia-ágazat részarányát a villamosenergia-ágazatban, a fűtési és hűtési ágazatban, valamint a közlekedési ágazatban.

(6) Az (EU) 2018/2001 irányelv a Bizottság számára előírja, hogy egy támogató keret révén - többek között az uniós finanszírozás fokozott felhasználásával - támogassa a tagállamoknak a megújuló energia területére vonatkozó törekvéseit. E támogatásnak különösen a megújuló energiával kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés fokozására kell irányulnia közös projektek, közös támogatási rendszerek és a megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak a más tagállamokbeli termelők előtti megnyitása révén. E tekintetben, valamint figyelemmel az (EU) 2018/2001 irányelv 5. cikkében foglalt követelményekre valamely tagállamnak a mechanizmusban való részvétele a megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok megnyitásának tekinthető.

(7) A megújuló energia Unió-szerte történő hasznosításának támogatása céljából a mechanizmusnak hozzá kell járulnia a támogató kerethez, különösen kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott támogatás révén.

(8) E kettős célkitűzés, azaz az (EU) 2018/1999 rendelettel létrehozott eltérés-megszüntetési funkció és az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott támogató keret előmozdítása érdekében az (EU) 2018/1999 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus létrehozásához és működéséhez szükséges rendelkezések meghatározása céljából.

(9) Az (EU) 2018/1999 rendelet előírja, hogy a mechanizmus forrásokhoz juthat a tagállamok befizetéseiből, az uniós finanszírozásból vagy a magánszektorbeli hozzájárulásokból. Ezeket a forrásokat külön-külön és a mechanizmus költségvetési tételén belül speciális finanszírozási forrásként kell elszámolni.

(10) Amint azt az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke előirányozza, a tagállamok által teljesített olyan kiegészítő befizetéseket, amelyek meghatározott kiadási tételeket finanszíroznak (mint például a megújuló energiával kapcsolatos új uniós projektek támogatása), az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 21. cikkének (5) bekezdése alapján külső címzett bevételként kell kezelni. A Bizottságnak a tagállamok felé történő rendszeres jelentéstétel révén biztosítania kell a külső címzett bevétel végrehajtásának átláthatóságát.

(11) A mechanizmus keretében nyújtott uniós finanszírozás kombinálható más uniós programokból származó finanszírozással, amennyiben erről a vonatkozó alap-jogiaktus rendelkezik, az abban meghatározott feltételek mellett.

(12) Az uniós beruházási támogatási eszközökkel és alapokkal vagy programokkal való koordináció, valamint az uniós beruházási támogatási eszköz keretében végrehajtott vegyes finanszírozási műveletek felhasználhatók a mechanizmus szerinti célkitűzések elérésének elősegítésére, különösen mivel lehetővé teszik a tőkeköltségek csökkentését a fogadó tagállamokban, ösztönözve ezáltal a megújuló energiával kapcsolatos projektekbe történő beruházásokat.

(13) A megújuló energiával kapcsolatos új projektek uniós és nemzeti támogatásának koordinációja alapulhat az (EU) 2018/2001 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint közzétett hosszú távú ütemterven.

(14) A magánszektor hozzájárulásai fontos szerepet játszhatnak a mechanizmus finanszírozásában és a megújuló energiával kapcsolatos projektek e mechanizmus keretében történő elterjedésének elősegítésében. Ezeket a hozzájárulásokat a legalább 32 %-os kötelező uniós célkitűzés kiegészítésének kell tekinteni. Így a magánszektorbeli hozzájárulások hozzáadott értéket teremthetnek, és biztosíthatják a projektek addicionalitását. Ezért az említett addicionalitás átláthatóságának növelése érdekében a magánszektorbeli hozzájárulásokból támogatott projektek által termelt megújuló energia összekapcsolható az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (13) bekezdésében említett uniós szintű zöld címkével, összhangban a fenntartható finanszírozási taxonómiával. A magánszektor hozzájárulásainak ösztönzése érdekében a mechanizmushoz hozzájáruló magánjogi jogalany kérheti, hogy megkapja a hozzájárulása mértékének megfelelő energiatermelésre vonatkozó származási garanciát, mely az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkével összhangban és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a megújulóenergia-termelés tekintetében adható ki.

(15) Az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében a mechanizmusból többek között a piaci árak feletti árprémium formájában is lehet támogatást nyújtani. Az említett rendelet 33. cikkében említett pályázat tárgya a mechanizmusból vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatás.

(16) A mechanizmusnak kellő időben megfelelő pénzügyi forrásokat kell a kiválasztott projektek rendelkezésére bocsátania, amelyek magukban foglalhatják a beruházási támogatás előzetes vagy részcélok elérése alapján történő folyósítását.

(17) Emellett az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében a mechanizmus pénzügyi eszközök, például alacsony kamatú hitelek formájában is nyújthat támogatást. E pénzügyi eszközök végrehajtása és az uniós pénzügyi eszközöknek a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti racionalizálására irányuló erőfeszítésekkel való összhang biztosítása érdekében helyénvaló az ilyen támogatást más uniós eszközökön vagy programokon keresztül nyújtani. A támogatás költséghatékonysága fokozható a visszafizetendő támogatási formák és a vissza nem fizetendő támogatási formák kombinálásával, például az uniós beruházási támogatási eszköz keretében végrehajtott vegyes finanszírozási műveletekhez való hozzájárulás révén.

(18) A mechanizmusnak a megújuló energiával kapcsolatos új projektek számára versenypályázati felhívások útján kell odaítélnie a támogatást, amelyek keretében az (EU) 2018/2001 irányelv értelmében a megújulóenergia-technológiaként meghatározott valamennyi technológia jogosult a finanszírozási mechanizmus keretében nyújtott támogatásra. Az energiatárolás csak akkor támogatható a mechanizmusból, ha az új megújulóenergia-kapacitással kombinálva valósul meg. A mechanizmus által támogatott megújulóenergia-projekteknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jogot.

(19) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a fogadó és a hozzájáruló tagállamok által megadott preferenciák alapján, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban a támogatás-odaítélési eljárásokat meghatározott technológiákra korlátozza, amennyiben a támogatási rendszer megújuló forrásokból energiát előállító minden termelő előtt való megnyitása nem vezetne optimális eredményre, különös tekintettel a villamos energia területére.

(20) Az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, valamint a fogadó és a hozzájáruló tagállamok által jelzett preferenciák alapján a Bizottság a mechanizmus támogató kerethez való hozzájárulásának részeként egyedi támogatás-odaítélési eljárásokat szervezhet, melyek célja kis léptékű vagy innovatív projektek támogatása, beleértve a legkülső régiókban és az izolált vagy kis szigeteken megvalósuló projekteket is.

(21) A mechanizmus odaítélési eljárásának biztosítania kell a megfelelő versenyt annak érdekében, hogy a pályázók felfedhessék valós költségeiket, elkerülhessék az összejátszást eredményező magatartást, minimalizálni lehessen a Bizottság és a pályázók tranzakciós költségeit, és növekedjen annak valószínűsége, hogy a sikeres pályázó valóban létrehoz új megújulóenergia-projekteket.

(22) Az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban a tagállamok által a nemzeti ütemterv-előirányzattól való eltérés megszüntetésére szánt önkéntes tagállami befizetésekből finanszírozott projektek támogatását a legalacsonyabb költséggel vagy árprémiummal pályázó projektek között kell elosztani. A mechanizmus támogató funkciója alá tartozó projektek esetében egyéb odaítélési kritériumok, valamint támogathatósági vagy kiválasztási kritériumok is meghatározhatók, többek között a projektek környezeti hatása tekintetében.

(23) A mechanizmusból származó támogatás folyósítása összekapcsolandó a megújulóenergia-kapacitás vagy -termelés olyan igazolt növekedésével is, amely a mechanizmus által támogatásban részesített projektek révén valósult meg a villamosenergia-ágazatban, a fűtési és hűtési ágazatban, valamint a közlekedési ágazatban. Ezeket az eredménycélokat rögzíteni kell a támogatási megállapodásban, és amennyiben a kapacitás (kW) vagy a termelt energia növekedése jelentősen elmarad a támogatási megállapodásban tervezett értéktől, a támogatást nyújtó hatóság alkalmazhatja az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet felfüggesztésre, megszüntetésre és csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit.

(24) A mechanizmust a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a teljesítménynek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott alapelveivel összhangban kell végrehajtani. A Bizottságnak mindenekelőtt megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek, például csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, illetve - szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés észlelése esetén - a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével.

(25) Amennyiben egy támogatás-odaítélési eljárás sikertelen, helyénvaló, hogy a Bizottság felajánlja a hozzájáruló tagállamnak azt a választási lehetőséget, hogy visszakapja az általa befizetett összeget, vagy megvárja, hogy a Bizottság új pályázati felhívást tegyen közzé; a mechanizmus külső címzett bevételnek minősülő pénzeszközei ugyanis automatikusan átvihetők. E célból megfelelő számviteli rendszert kell létrehozni. Abban az esetben, ha a tagállam megvárja, hogy a Bizottság új pályázati felhívást tegyen közzé, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre az új pályázati felhívás közzétételéig.

(26) Abban az esetben, ha a pályázó elmulasztja végrehajtani a projektet, a tagállamok jogos elvárásainak védelme érdekében helyénvaló úgy tekinteni, hogy a pályázó által végre nem hajtott projektben részt vevő tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegészítő intézkedéseket hajtottak végre a Bizottság által a várható termelési kapacitás, a tagállam által fizetett pénzügyi hozzájárulás, valamint azon ajánlatra alkalmazandó maximális árak alapján kiszámított és külön elszámolt energiamennyiség tekintetében, amelyben a tagállam kötelezettséget vállalt a részvételre, arra az időszakra vonatkozóan, amelyben a projekt a 27. cikk (2) bekezdése szerint statisztikai előnyökkel járt volna. Ez nem sértheti az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti, a megújuló energiára vonatkozó, 2030-ig elérendő legalább 32 %-os uniós célkitűzést.

(27) A támogatás-odaítélési eljárások tekintetében a Bizottságnak közvetlenül vagy egy végrehajtó ügynökségen keresztül kell végrehajtania a finanszírozási mechanizmust. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 69. cikkével összhangban a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben olyan konkrét végrehajtási feladatokat ruházzon át egy végrehajtó ügynökségre, mint a pályázati felhívások előkészítése, az értékelési eljárás, a támogatások szerződéses kezelése és a projektvégrehajtás nyomon követése. A vissza nem térítendő támogatásoktól eltérő, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott bármely formában nyújtott támogatás végrehajtása más uniós eszközökön vagy programokon keresztül történik, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok átruházásával.

(28) Az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (3) bekezdése értelmében a fogadó tagállamok fenntartják maguknak a jogot annak eldöntésére, hogy engedélyezik-e és milyen feltételekkel a területükön található létesítmények finanszírozási mechanizmuson keresztüli támogatását. E rendelkezésnek megfelelően a fogadó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy preferenciákat adjanak meg a mechanizmus keretében lefolytatandó pályázati felhívások tekintetében, amennyiben azok a projekt területükön való végrehajtásához kapcsolódnak, ideértve a projekt környezeti hatását is.

(29) Figyelembe véve a mechanizmus kettős célját - tehát egyrészt, hogy megszüntesse az uniós ütemterv-előirányzattól való eltérést az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése szerint, másrészt hogy támogató keretet biztosítson az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerint -, a tagállamoknak fontos szerepet kell játszaniuk a mechanizmus végrehajtásában.

(30) A finanszírozási mechanizmus keretében vissza nem fizetendő pénzügyi támogatásban részesülő létesítmények által évente megtermelt megújuló energiát statisztikailag hozzá kell rendelni a részt vevő tagállamokhoz oly módon, hogy az megfeleljen mind az adott pályázati felhívásban meghatározott relatív pénzügyi hozzájárulásoknak, mind pedig a statisztikai előnyök hozzájáruló és fogadó tagállamok közötti, az adott pályázati felhívásban megadottak szerinti elosztásának. A részt vevő tagállamok részére statisztikailag allokált megújuló energiát figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások részarányának az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikke szerinti kiszámítása során. A projektre vonatkozó támogatási megállapodás aláírása és az adott projekt megújulóenergia-termelésének megkezdése közötti időszakban úgy kell tekinteni, hogy a részt vevő tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegészítő intézkedéseket hajtottak végre a projekt várható termelési kapacitása, a vonatkozó pénzügyi hozzájárulás és a pályázati felhívással összefüggésben meghatározott maximális árak alapján kiszámított energiamennyiség tekintetében. Ezen időszak után úgy kell tekinteni, hogy a tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegészítő intézkedéseket hajtottak végre a ténylegesen termelt energia tekintetében. A kizárólag a tagállami befizetésektől eltérő forrásokból finanszírozott létesítmények által termelt megújuló energiát statisztikailag nem a tagállamok nemzeti hozzájárulásaiba kell beleszámítani, hanem azon uniós célkitűzésbe, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás legalább 32 %-a megújuló energiaforrásokból származzon.

(31) Ezért mind a hozzájáruló, mind a fogadó tagállamok nagy arányú ösztönzést kapnak arra, hogy részt vegyenek a mechanizmusban, és helyénvaló, hogy ezért javukra statisztikai előnyöket allokáljanak. Ami a hozzájáruló tagállamokat illeti, a mechanizmusnak lehetővé kell tennie, hogy javukra minden egyes kifizetett euró után megújuló energiát számoljanak el, továbbá hogy valamennyi ágazatban részesüljenek a költségmegtakarításokból és - a megújuló energiaforrások tisztán nemzeti szintű bevezetéséhez képest - olcsóbb megújulóenergia-potenciálból, valamint az alacsony tranzakciós költségekből. A mechanizmusnak elő kell segítenie a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2020. évi alapcélkitűzésnek való megfelelést is.

(32) A mechanizmusnak lehetővé kell tennie a fogadó tagállamok számára, hogy potenciálisan költségmentes előnyökhöz jussanak, profitáljanak a helyi beruházásokból és a munkahelyteremtésből, élvezzék az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének és a levegőminőség javításának előnyeit, korszerűsítsék nemzeti energiarendszereiket és mérsékeljék importfüggőségüket. Ezenkívül a fogadó tagállamok részére statisztikai előnyöket kell elszámolni az adott projekt által generált költségekhez, például a hálózati költségekhez kapcsolódóan. E költségek fedezése érdekében indokolt, hogy ezekben a statisztikai előnyökben a fogadó tagállamok abban az esetben is részesüljenek, ha a létesítményt a tagállami befizetésektől eltérő forrásokból finanszírozták.

(33) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1999 rendelet 44. cikke alapján létrehozott Energiaunió-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) végrehajtásához és működéséhez szükséges rendelkezéseket határozza meg.

2. cikk

Célkitűzések

(1) A mechanizmus Unió-szerte támogatja a megújuló energia hasznosítását.

(2) Ennek érdekében a mechanizmusnak a következő két funkciót kell ellátnia:

a) az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke (1) bekezdésének értelmében a megújuló energiával kapcsolatos új uniós projektek támogatása azzal a céllal, hogy az uniós ütemterv-előirányzattól való eltérés megszűnjön (a továbbiakban: eltérés-megszüntetési funkció);

b) az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének értelmében hozzájárulás egy támogató keret létrehozásához, amelynek célja a megújuló energia hasznosításának támogatása az Unióban, függetlenül az uniós ütemterv-előirányzattól való eltéréstől (a továbbiakban: támogató funkció).

(3) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a mechanizmus az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően, az e cikk (2) bekezdésében említett két funkció közötti különbségtétel nélkül allokálja forrásait a megújuló energia Unió-szerte történő hasznosításának támogatása érdekében.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "mechanizmus": az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkében említett uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus;

2. "a mechanizmus funkciói": az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus eltérés-megszüntetési funkciója és támogató funkciója;

3. "hozzájáruló tagállam": az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti mechanizmusba közvetlen befizetést teljesítő tagállam;

4. "fogadó tagállam": az a tagállam, amely a területén engedélyezi a mechanizmus által finanszírozott, megújuló energia termelésére szolgáló fizikai létesítmények telepítését;

5. "részt vevő tagállamok": a hozzájáruló tagállamok és a fogadó tagállamok;

6. "projektgazda": a megújulóenergia-projektet kidolgozó személy vagy jogalany;

7. "uniós finanszírozás": az uniós pénzügyi támogatás bármely formája, beleértve az uniós beruházási támogatási eszközöket és a pénzügyi eszközöket biztosító forrásokat vagy programokat, függetlenül attól, hogy az az Európai Unió költségvetésének részét képezi-e vagy sem;

8. "önkéntes pénzügyi befizetés": a tagállamok által az eltérés-megszüntetési funkció keretében az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljesített befizetés;

9. "kiegészítő befizetés": a tagállamok által a támogató funkció keretében az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül teljesített befizetés;

10. "befizetés": a kiegészítő befizetés és az önkéntes pénzügyi befizetés;

11. "koordináció": a finanszírozási mechanizmus és bármely más uniós vagy nemzeti finanszírozási eszköz közötti koordináció a 24. cikkel összhangban;

12. "vegyes finanszírozási művelet": az uniós költségvetésből támogatott olyan művelet, amely vagy uniós költségvetésből nyújtott vissza nem fizetendő és visszafizetendő támogatási formákat, vagy uniós költségvetésből nyújtott visszafizetendő támogatási formákat kombinál fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

13. "maximális ár": az a kWh-nkénti vagy kW-onkénti maximális ár, amely egy adott pályázati felhívás keretében támogatható, és amely felett a pályázatokat kizárják a támogatás-odaítélési eljárásból;

14. "megújuló energiaforrásokból előállított energia": vagy "megújuló energia" jelentése megegyezik az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában foglaltakkal;

15. "hozzáadott egység": az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikkével összhangban a termelési kapacitás (kW) vagy megtermelt energia (kWh) meghatározott mértéke, amely kizárólag a mechanizmus keretében nyújtott támogatás végrehajtása révén jött létre;

16. "ajánlatalapú kifizetés" (pay-as-bid): olyan támogatás-odaítélési eljárás, amelynek keretében a pályázóknak a pályázatukban ajánlott, a hozzáadott egység árának megfelelő támogatást ítélnek oda;

17. "elszámolásalapú kifizetés" (pay-as-clear): olyan támogatás-odaítélési eljárás, amelynek során a pályázóknak az odaítélési eljárás elszámolásakor meghatározott, hozzáadott egységenkénti árnak megfelelő támogatást ítélnek oda;

18. "változó árprémium"": kWh-nkénti árprémium formájában nyújtott működési támogatás, amelyet a létesítmény helye szerinti árzónában érvényes átlagos nagykereskedelmi ár és a támogatás-odaítélési eljárás által meghatározott ár közötti különbségként számítanak ki;

19. "rögzített árprémium": kWh-nkénti árprémium formájában a piaci áron felül nyújtott működési támogatás, melynek összegét a támogatás-odaítélési eljárás határozza meg;

20. "beruházási támogatás": a mechanizmus keretében a hozzáadott egységek létesítéséhez kapcsolódóan teljesített, kW-onként elszámolt kifizetések;

21. "működési támogatás": a mechanizmusból származó, egy vállalkozás folyamatos működéséhez kapcsolódó hozzájárulások, melyeket hozzáadott egységenként (kWh) folyósítanak.

4. cikk

Finanszírozási források

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke értelmében a mechanizmus keretében végrehajtott intézkedések a tagállamok befizetéseiből, uniós finanszírozásból vagy magánszektorbeli hozzájárulásokból finanszírozhatók.

(2) A mechanizmus részesülhet az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti tagállami önkéntes befizetésekből vagy az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tagállami kiegészítő befizetésekből.

(3) A mechanizmus az alkalmazandó alap-jogiaktusokkal összhangban más uniós programokból is kaphat költségvetési hozzájárulást. Amennyiben az alkalmazandó alap-jogiaktusok úgy rendelkeznek, ezeket a hozzájárulásokat e rendelet rendelkezéseivel összhangban kell felhasználni, mindenekelőtt az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdése szerinti támogató kerethez való hozzájárulásként. A Bizottság dönt arról, hogy ezeket a hozzájárulásokat mely pályázati felhívások esetében használják fel.

(4) A mechanizmus bármely magánjogi jogalanytól - legyen az természetes vagy jogi személy - kaphat magánszektorbeli hozzájárulást. A mechanizmushoz való hozzájárulását megelőzően a magánjogi jogalany a piaci verseny torzítása nélkül jelezheti, hogy preferálja azt a pályázati felhívást, amellyel kapcsolatban a befizetést tervezi, vagy azt a típusú technológiát vagy végfelhasználást, amelyet kész támogatni, és kérheti a megújuló energia termelésére kiadható származási garanciát. Ezt a preferenciát a Bizottság figyelembe veheti, de rá nézve nem kötelező. A magánjogi jogalany a pályázati felhívás végleges elemeire vonatkozó információk kézhezvételétől számított három hónapon belül befizeti a mechanizmushoz való hozzájárulását.

5. cikk

A finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A mechanizmust a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy pedig a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek bevonásával, közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkével összhangban a mechanizmus teljesíti a 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket oly módon, hogy finanszírozást nyújt az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott bármely formában, a vissza nem térítendő támogatást is beleértve. Vegyes finanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszközök formájában is nyújtható finanszírozás.

(3) A mechanizmus a 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket úgy is teljesítheti, hogy a pénzügyi támogatást a III. fejezetben meghatározottak szerint más eszközökkel és uniós programokkal való koordináció keretében nyújtja.

6. cikk

A mechanizmus hozzájárulása a támogató kerethez

(1) A mechanizmus hozzájárul az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti támogató kerethez, többek között a megújuló energiával kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentése, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés fokozása érdekében. E célból:

a) a Bizottság allokálhatja a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően kapott, uniós finanszírozásból származó forrásokat;

b) a mechanizmus keretében nyújtott támogatás e rendelet rendelkezéseinek megfelelően koordinálható más nemzeti vagy uniós programokból és/vagy eszközökből származó finanszírozással.

(2) Amennyiben a mechanizmus a támogató kerethez való hozzájárulás részeként nyújt támogatást, az 15. cikk (4) bekezdése szerinti támogatás-odaítélési eljárás elveit és e rendelet bármely más vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni.

II. FEJEZET

VISSZA NEM FIZETENDŐ TÁMOGATÁS FORMÁJÁBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

I. SZAKASZ

A tagállamok részvételi szándékának kifejezése és a támogatás-odaítélési eljárás

7. cikk

A tagállamok részvételi szándékának kifejezése

(1) A Bizottság minden évben felkéri a tagállamokat, hogy fejezzék ki részvételi szándékukat hozzájáruló és/vagy fogadó tagállamként a mechanizmus által szervezett támogatás-odaítélési eljárásokban, megoszt a tagállamokkal egy indikatív ütemtervet, amely tartalmazza az eljárásnak a részvételi szándék kifejezésétől a pályázati felhívás közzétételéig terjedő lépéseit, valamint tájékoztatást ad a részvételi szándék kifejezésére vonatkozó következő felkérés tervezett időpontjáról.

(2) A mechanizmusban fogadó tagállamként és adott esetben - az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikkének követelményeivel összhangban - harmadik országként részt venni kívánó tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják legalább a következő információkat:

a) a mechanizmus által támogatott projektek számára a fogadó tagállam területén rendelkezésre álló maximális teljes kapacitás vagy megtermelt megújuló energia, adott esetben technológiánként és évenként;

b) a preferált technológiák vagy végfelhasználói ágazatok;

c) a maximális kapacitás vagy a projektek keretében megtermelt megújuló energia, adott esetben technológiánként;

d) bármely helyszíni vagy földrajzi korlátozás, ha van;

e) a 27. cikknek megfelelően a fogadó tagállam számára allokálandó statisztikai előnyök elvárt minimális aránya, adott esetben technológiánként, beleértve a becsült rendszerintegrációs költségeket;

f) a projektgazdákra a hálózati költségek megosztása tekintetében alkalmazandó nemzeti szabályozási rendszer, technológiánként;

g) egyéb preferenciák vagy korlátozások, beleértve a környezetvédelmi kritériumokat is, magyarázattal.

(3) A mechanizmusban hozzájáruló tagállamként részt venni kívánó tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják legalább a következő információkat:

a) a mechanizmuson keresztül megtermelt azon megújulóenergia-mennyiség (kWh), amelyet a tagállamok támogatni akarnak és amely tekintetében statisztikai allokációban fognak részesülni;

b) az a kWh-nkénti/kW-onkénti indikatív maximális összeg, amelyet a tagállamok statisztikai előnyök céljára költeni kívánnak;

c) a finanszírozási mechanizmushoz való tervezett maximális pénzügyi hozzájárulás (EUR), támogatás-odaítélési eljárásonként;

d) a támogatás-odaítélési eljárás típusával kapcsolatos preferencia (technológiasemleges, több technológiára kiterjedő, technológiaspecifikus, projektspecifikus vagy végfelhasználás-specifikus) az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően;

e) a 27. cikkel összhangban a tagállamok részére allokálandó statisztikai előnyök elvárt minimális aránya, adott esetben technológiánként;

f) a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával kapcsolatos egyéb preferenciák, ideértve a környezetvédelmi kritériumokat is.

(4) Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) sérelme nélkül, a Bizottság nem hozza nyilvánosságra a tagállami részvételi szándék kifejezése keretében szolgáltatott információkat, kivéve, ha azt az érintett tagállam kifejezetten engedélyezi.

(5) A Bizottság a pályázati felhívások kidolgozása során figyelembe veszi a fogadó és a hozzájáruló tagállamok által e cikk alapján nyújtott információkat, különös tekintettel a következőkre:

a) a pályázati felhívás céljai;

b) a támogatások formája (beruházási vagy működési támogatás);

c) a támogatási időszakban termelt megújuló energia vagy az odaítélés alapjául szolgáló kapacitás (kWh vagy kW);

d) a támogatható technológiák;

e) a maximális ár;

f) a helyszíni, földrajzi és szabályozási korlátozások, valamint a környezetvédelmi kritériumok;

g) a projektek megvalósítási ideje;

h) a statisztikai előnyök megosztása a hozzájáruló és a fogadó tagállam között;

i) a pénzügyi támogatás odaítélésének kritériumai.

(6) A Bizottság az e cikk (5) bekezdésében említett maximális árat többek között a tagállamok által a részvételi szándék kifejezése során szolgáltatott információk, releváns összehasonlító adatok (például a korábbi pályázatok eredményei), költségelemzések, valamint adott esetben modellszámítás-eredmények alapján számítja ki. A számítás figyelembe veszi a megújulóenergia-technológia energiaköltség-szintjét, melyet rendszeresen aktualizálnak.

(7) A Bizottság a pályázati felhívás közzététele előtt tájékoztatja a tagállamokat a pályázati felhívás közzétételére irányuló szándékáról és az előző két bekezdésben említett tervezett tényezőkről.

(8) A tagállamok véleményt nyilváníthatnak a Bizottság által az előző bekezdés szerint közölt információkról. Ezen észrevételeknek a mechanizmus célkitűzései tekintetében történő felülvizsgálatát követően a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az (5) és (6) bekezdésben említett végleges tényezőkről.

8. cikk

A fogadó tagállamok kötelező erejű kötelezettségvállalásai

(1) A fogadó tagállamok a 7. cikk (8) bekezdésében említett információk kézhezvételétől számított három hónapon belül megerősítik a Bizottság felé a mechanizmusban való részvételre vonatkozó visszavonhatatlan és feltétel nélküli kötelezettségvállalásukat abból a célból, hogy a területükön található létesítmények a mechanizmus keretében a nemzeti szabályozási rendszerrel összhangban támogatásban részesülhessenek. Ez a kötelezettségvállalás kötelező erejű.

(2) Azon követelmények tekintetében, amelyeknek a területükön lévő projekteknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a mechanizmus keretében támogatásban részesüljenek, a fogadó tagállamok a következő információkat bocsátják rendelkezésre:

a) a mechanizmus által támogatott projektek számára a fogadó tagállam területén rendelkezésre álló maximális kapacitás, adott esetben technológiánként és évenként;

b) a projektek keretében előállított maximális megújuló energia és adott esetben a helyszíni korlátozások;

c) a projektgazdákra a támogatott hálózati költségek tekintetében alkalmazandó nemzeti rendszer;

d) egyéb releváns tényezők.

(3) A Bizottság a támogatás-odaítélési eljárás kialakításakor figyelembe veszi az e cikk (2) bekezdése alapján kapott információkat.

(4) A kötelezettségvállalását megerősítő fogadó tagállam megadja a Bizottságnak a mechanizmus végrehajtásához szükséges adminisztratív segítséget, különösen a megújuló energiaforrásokból előállított azon energiamennyiségre vonatkozó jelentéstétel céljából, amelyet a fogadó tagállamban található, a mechanizmus vissza nem fizetendő támogatásában részesülő projektek állítottak elő.

(5) E cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók a mechanizmusban részt vevő és a projekteknek otthont adó harmadik országokra is.

9. cikk

A maximális árakra vonatkozó bizottsági közlés

A fogadó tagállamok kötelező erejű kötelezettségvállalásai alapján és a 7. cikk (6) bekezdésében említett megközelítést alkalmazva a Bizottság az egyes pályázati felhívásokra vonatkozóan EUR-ban meghatározza és közli a részt vevő tagállamokkal a maximális árat és a rendelkezésre álló maximális költségvetést, valamint a tagállamok választási lehetőségeit arra az esetre, ha a pályázati felhívás eredménye nem éri el a maximális árat.

10. cikk

A hozzájáruló tagállamok kötelező erejű kötelezettségvállalásai

A hozzájáruló tagállamok a 9. cikkben említett maximális árakról szóló közlés kézhezvételétől számított három hónapon belül megerősítik a Bizottság felé visszavonhatatlan és feltétel nélküli kötelezettségvállalásukat arra nézve, hogy egy vagy több pályázati felhívással kapcsolatban befizetéseket folyósítanak a mechanizmus számára. A hozzájáruló tagállam kötelezettségvállalása kötelező erejű, és ki kell terjednie legalább a mechanizmushoz való hozzájárulásokkal kapcsolatos következő tényezőkre:

a) a tagállam pénzügyi hozzájárulásának mértéke (EUR) támogatás-odaítélési eljárásonként, vagy azon megújulóenergia-termelés mértéke (kW vagy kWh), amelyet a tagállam támogatni fog és amely tekintetében statisztikai allokációban fog részesülni, a végső maximális árnak, valamint a rendelkezésre álló maximális költségvetésnek megfelelően (EUR);

b) a befizetések időzítése;

c) annak feltüntetése, hogy a befizetésre az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján került-e sor;

d) a statisztikai előnyök megosztása a hozzájáruló és a fogadó tagállam között.

11. cikk

Pályázati felhívás

(1) A fogadó tagállamok és adott esetben harmadik országok kötelező erejű kötelezettségvállalásai, valamint a hozzájáruló tagállamok kötelező erejű kötelezettségvállalásai alapján a Bizottság kellő időben közzéteszi a pályázati felhívást vagy felhívásokat. A Bizottság egyidejűleg több pályázati felhívást is közzétehet, vagy ugyanazon pályázati felhívás keretében több támogatás-odaítélési eljárást is lefolytathat. A Bizottság dönthet úgy is, hogy nem tesz közzé pályázati felhívást, ha a hozzájáruló tagállamok és/vagy a fogadó tagállamok részvételi szándékának kifejezése olyan mennyiségre vonatkozik, amely túl alacsony a pályázati felhívás sikeres végrehajtásához, vagy ha a kapcsolódó tranzakciós költségek túlzottak lennének, amit minden egyes pályázati felhívás esetében értékelni kell.

(2) A pályázati felhívást a tagállami befizetéseknek az uniós költségvetésbe történő átutalását követően teszik közzé.

12. cikk

Értékelési eljárás

(1) A támogathatósági kritériumok ellenőrzését követően a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 200. cikkében meghatározott eljárással összhangban értékeli a benyújtott pályázatokat.

(2) A támogatást először a legalacsonyabb árat kínáló pályázónak ítélik oda, ezt követően pedig a legalacsonyabb ár felől haladnak a legmagasabb ár felé, kivéve, ha a 21. cikk értelmében ettől eltérő odaítélési kritériumokat alkalmaznak.

13. cikk

A támogatás-odaítélési eljárás sikertelensége

Amennyiben a hozzájáruló tagállamnak a mechanizmus számára történő befizetését követően az odaítélési eljárás nem zárul le - többek között - annak következtében, hogy a pályázati felhívásra nem jelentkezett megfelelő pályázó, a Bizottság két lehetőséget ajánl fel a hozzájáruló tagállamnak: vagy visszakapja a hozzájárulás összegét, vagy pedig fenntartja mechanizmusbeli hozzájárulását egy új pályázati felhívás keretében, amelyre vonatkozóan meg kell erősítenie a 10. cikk szerinti kötelezettségvállalását.

14. cikk

A projektgazdának a projekt végrehajtásával kapcsolatos mulasztása

(1) Amennyiben a projektgazda a projektet nem a pályázati felhívásban és a vonatkozó támogatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően hajtja végre, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet felfüggesztésre, megszüntetésre és csökkentésre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében a projekt nem jár a várt mértékű kapacitásbővüléssel vagy megújulóenergia-termeléssel, a statisztikai előnyöket a ténylegesen létrehozott kapacitás vagy megtermelt megújuló energia alapján osztják szét a tagállamok között. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a részt vevő tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegészítő intézkedéseket hajtottak végre a Bizottság által a várható termelési kapacitás, a tagállam által fizetett pénzügyi hozzájárulás, valamint azon pályázatra alkalmazandó maximális árak alapján számított energiamennyiség tekintetében, amelyben a tagállam kötelezettséget vállalt a részvételre, arra az időszakra vonatkozóan, amely során a projekt a 27. cikk (2) bekezdésének első mondata szerint statisztikai előnyökkel járt volna.

II. SZAKASZ

A támogatás-odaítélési eljárás kialakítása

15. cikk

A támogatás-odaítélési eljárás alapelvei

(1) A támogatásokat pályázati felhívások és az azokat követő támogatás-odaítélési eljárások útján kell allokálni.

(2) Amennyiben egy tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti önkéntes pénzügyi befizetéssel járul hozzá a mechanizmushoz, ez a hozzájárulás csak olyan odaítélési eljárás keretében kiválasztott projektek számára allokálható, amelynek egyetlen odaítélési kritériuma a legalacsonyabb ár.

(3) Amennyiben egy tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerinti kiegészítő befizetéssel járul hozzá a mechanizmushoz, ez a hozzájárulás a következő célokra fordítható: közös projektek, harmadik országokkal közös projektek, közös támogatási rendszerek, kis léptékű vagy innovatív technológiai projektek, a legkülső régiókban és izolált vagy kis szigeteken megvalósuló projektek, megújuló energiaforrásoknak az energiarendszerbe történő integrálását célzó projektek kidolgozása, vagy egyéb olyan projektek, amelyek hozzájárulnak az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdése szerinti támogató kerethez.

(4) Az odaítélési eljárás kialakításának meg kell felelnie a következő elveknek:

a) versenyalapú eljárás biztosítása a pályázatok értékelése során a megújuló energia költséghatékony hasznosítása érdekében;

b) a pályázók pénzügyi kockázatának mérséklése a különböző támogatás-odaítélési eljárásokban;

c) a pályázók és a hozzájáruló tagállamok tranzakciós költségeinek korlátozása.

16. cikk

A támogatás-odaítélési eljárás hatóköre

(1) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában történő elosztását az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése szerinti kritériumoknak megfelelően különböző hatókörű támogatás-odaítélési eljárások keretében kell végrehajtani, az alábbiak szerint:

a) technológiasemleges támogatás-odaítélési eljárások megvalósíthatóságának értékelése, amelyek keretében az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti valamennyi technológia támogatható;

b) alternatív megoldásként fontolóra vehető a több technológiára kiterjedő támogatás-odaítélési eljárások alkalmazása, amelyek során csak az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott technológiák támogathatók kompetitív módon;

c) technológiaspecifikus támogatás-odaítélési eljárások, amelyekben az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott valamely konkrét technológia támogatható;

d) projektspecifikus támogatás-odaítélési eljárások, amelyekben a projektfejlesztők egy előre meghatározott projekt kidolgozása terén versenyeznek, és amelyek korlátozásokat tartalmazhatnak egy adott technológiára és/vagy a fogadó tagállam által előre meghatározott konkrét helyszínre vonatkozóan;

e) végfelhasználás-specifikus támogatás-odaítélési eljárások, amelyekben csak egy adott végfelhasználásra - például fűtésre, hűtésre vagy közlekedésre - irányuló projektek támogathatók.

(2) A támogatás-odaítélési eljárás hatóköréről a Bizottság határoz, figyelembe véve a hozzájáruló és a fogadó tagállamok által megadott preferenciákat, a megújulóenergia-piac fejlődését az Unióban és más releváns körülményeket.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás-odaítélési eljárások nyitottak lehetnek a villamosenergia-ágazat, a fűtési és hűtési ágazat, valamint a közlekedési ágazat megújulóenergia-projektjei előtt a költséghatékony lehetőségek feltárása, valamint a konvergencia és az együttműködés előmozdítása érdekében.

17. cikk

A támogatások formája és allokációja

(1) A mechanizmus a következő célokkal allokál forrásokat:

a) a megújulóenergia-termelési kapacitás növelésére nyújtott beruházási támogatás;

b) a megújuló energiát hasznosító létesítmények üzemeltetésének ösztönzésére nyújtott működési támogatás a piaci bevételeken felüli változó és rögzített árprémiumok révén.

(2) Az odaítélt projektek támogatásának formájáról a Bizottság határoz, figyelembe véve a hozzájáruló és a fogadó tagállamok által megadott preferenciákat, a megújulóenergia-piac fejlődését az Unióban és más releváns körülményeket.

18. cikk

Beruházási támogatás

Amennyiben a mechanizmus beruházási támogatást nyújt, a támogatás formáját, folyósítását és egyéb konkrét szabályokat a vonatkozó pályázati felhívásban vagy felhívásokban kell meghatározni.

19. cikk

Működési támogatás

Amennyiben a mechanizmus működési támogatást nyújt, a támogatás változó vagy rögzített árprémium formáját öltheti. Folyósítását és egyéb konkrét szabályait a vonatkozó pályázati felhívásban vagy felhívásokban kell meghatározni.

20. cikk

Támogathatósági és kiválasztási kritériumok

A támogathatósági és kiválasztási kritériumokat a pályázati felhívásokban kell meghatározni, az intézkedés célkitűzéseinek kellő figyelembevételével és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 197. és 198. cikkével összhangban.

21. cikk

Odaítélési kritériumok

(1) A pályázatok odaítélési kritériumait a pályázati felhívásokban kell meghatározni, és azoknak meg kell felelniük az eltérés-megszüntetési funkció tekintetében az 15. cikk (2) bekezdésének, a támogató funkció tekintetében pedig az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikke (5) bekezdésének.

(2) Ami a támogató funkciót illeti, a pályázatok odaítélési kritériumainak a lehető legnagyobb mértékben tükrözniük kell a tagállamok által kifejezett preferenciákat, különösen a környezetvédelmi kritériumok tekintetében.

(3) A jelentős innovációt képviselő demonstrációs projektek esetében a pályázati felhívások egyedi odaítélési kritériumokat állapíthatnak meg, különösen a technológiaspecifikus, illetve a projektspecifikus támogatás-odaítélési eljárás keretében benyújtott pályázatok tekintetében.

22. cikk

Odaítélt javak és mennyiség

(1) A támogatás-odaítélési eljárás során odaítélt javak és mennyiség meghatározható létrehozott kapacitásban (kW) vagy megtermelt energiában (kWh). Alternatív megoldásként a mennyiséget költségvetési összegként (EUR) is meg lehet határozni, ez esetben a termelési kapacitás vagy az előállított energia a költségvetés kimerüléséig támogatható.

(2) Amennyiben a támogatás-odaítélési eljárást a kapacitás vagy a megtermelt megújuló energia alapján határozzák meg, az eljárásnak rögzítenie kell a célmennyiséget, és a támogatást a vonatkozó odaítélési kritériumok szerint a legmagasabb besorolású projekteknek kell odaítélni a célmennyiség eléréséig.

(3) Amennyiben a támogatás-odaítélési eljárást költségvetési összeg alapján határozzák meg, az eljárásnak rögzítenie kell a maximális költségvetési összeget, amelyet a vonatkozó odaítélési kritériumok szerint a legmagasabb besorolású projekteknek kell odaítélni a költségvetés kimerüléséig.

(4) A versenypályázati felhívások tárgyát képező mennyiségeket a támogatás-odaítélési eljárás megkezdése előtt kell meghatározni, és azok nem módosíthatók az eljárás végrehajtása során.

23. cikk

Végrehajtási időszakok

(1) A végrehajtási időszakokat úgy kell meghatározni, hogy technológiaspecifikusak legyenek, azaz minden technológia esetében reális időtartamot kell biztosítani a projekt teljesítésére, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az ajánlattevőktől jelentős szintű előzetes fejlesztés várható el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a technológiasemleges vagy a több technológiára kiterjedő odaítélési eljárásokban a végrehajtási időszakok az egyes technológiák tekintetében egységesek lehetnek annak érdekében, hogy a legrövidebb teljesítési idővel rendelkező projekteket és technológiákat lehessen kiválasztani, anélkül azonban, hogy egyes, hosszabb végrehajtási időszakot igénylő technológiák hátrányos különböztetést szenvednének.

(3) A végrehajtási időszakoknak minden tagállamra nézve egységeseknek kell lenniük, kivéve, ha a Bizottság indokolt mentességek alapján - például az adott országban található projektek szisztematikus hátrányainak enyhítése érdekében - arra a következtetésre jut, hogy helyénvaló országspecifikus végrehajtási időszakok meghatározása.

III. FEJEZET

A TÁMOGATÁS KOORDINÁCIÓJA

24. cikk

Kombinált finanszírozás, valamint a támogatás koordinációja a finanszírozási mechanizmus és más uniós vagy nemzeti eszközök között

(1) A projektek a mechanizmusból és más uniós vagy nemzeti, köz- vagy magánprogramokból és/vagy eszközökből származó finanszírozás kombinálásával is finanszírozhatók, amennyiben ezek a nemzeti közszférabeli mechanizmusok megfelelnek az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályoknak, és ugyanazokat a költségeket nem finanszírozzák kétszer az uniós költségvetésből.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) a mechanizmus összehangolhatja munkaprogramjait és odaítélési eljárásait - beleértve az ütemtervet, a pályázati eljárást és a nyomon követést - az egyéb uniós vagy nemzeti finanszírozásra vonatkozó munkaprogramokkal;

b) a mechanizmusból és más uniós eszközökből vagy programokból származó támogatás kombinációja nem haladhatja meg a projekt összköltségét;

c) a projekt nem kombinálhatja a mechanizmusból származó finanszírozást olyan tagállami támogatási rendszerekből származó finanszírozással, amelyek ugyanazokat a hozzáadott egységeket finanszíroznák;

d) az 5. cikk (2) bekezdése szerinti visszafizetendő és vissza nem fizetendő támogatás összege egy adott projekt esetében nem haladhatja meg a projekt összköltségét, függetlenül attól, hogy uniós vagy nemzeti, köz- vagy magánprojektről van-e szó;

e) egy adott projekt esetében az uniós eszközökből vagy programokból származó visszafizetendő támogatás nem használható fel az ugyanazon projektre vonatkozó, a mechanizmusból származó vissza nem térítendő támogatás előfinanszírozására;

f) egy adott projekt esetében a mechanizmusból származó vissza nem térítendő támogatás nem használható fel az ugyanazon projektre vonatkozó, uniós eszközökből vagy programokból származó visszafizetendő támogatás visszafizetésére.

IV. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK BEFIZETÉSEI A MECHANIZMUSBA ÉS A STATISZTIKAI ELŐNYÖK ALLOKÁLÁSA

25. cikk

A hozzájáruló tagállamok befizetései

A hozzájáruló tagállamok 10. cikk szerinti kötelező erejű kötelezettségvállalása alapján a Bizottság terhelési értesítéseket küld a hozzájáruló tagállamok részére. A tagállamok a terhelési értesítésben megjelölt határidőn belül teljesítik a befizetést az ugyanitt megjelölt számlára.

26. cikk

A statisztikai előnyök tagállamok részére történő allokálása

(1) A kizárólag tagállami befizetésekből finanszírozott támogatásban részesülő projektek által termelt megújuló energia statisztikai előnyök allokálását vonja maga után a részt vevő tagállamok részére, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikkével és a pályázati felhívásban meghatározott feltételekkel.

(2) Az olyan projektek által termelt megújuló energia, amelyek a mechanizmus révén kizárólag uniós finanszírozásból vagy magán-hozzájárulásokból származó pénzeszközökből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, nem rendelhető hozzá statisztikailag az egyes tagállamokhoz, hanem azt az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezően elérendő uniós célkitűzésbe kell beszámítani.

(3) A fogadó tagállamok megkapják a területükön található projektek által előállított megújuló energiának megfelelő statisztikai előnyök egy részét, és részesülnek a mechanizmus támogató funkciója keretében a tagállami hozzájárulásoktól eltérő forrásokból finanszírozott támogatásokban. A statisztikai előnyök fogadó tagállam számára történő allokációját a 27. cikkel összhangban kell meghatározni.

(4) Az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezően elérendő uniós célkitűzésbe beszámítható, energiatermelést eredményező uniós finanszírozást vagy magán-hozzájárulásokat a tagállamok kollektív hozzájárulásától elkülönítve kell elszámolni.

(5) Az egyrészről a tagállami befizetésekből származó forrásokból, másrészről az uniós finanszírozásból vagy magán-hozzájárulásokból finanszírozott mechanizmus révén támogatott projektek által termelt megújuló energia - a tagállami befizetésekből finanszírozott arány erejéig, valamint a statisztikai előnyöknek a hozzájáruló és fogadó tagállamok közötti elosztására vonatkozóan az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételek szerint - statisztikai előnyként számolható el a hozzájáruló tagállamok javára. A fogadó tagállamok számára biztosított statisztikai előnyök tekintetében a (3) bekezdést kell alkalmazni.

27. cikk

A statisztikai előnyök elosztása a hozzájáruló és a fogadó tagállamok között

(1) A hozzájáruló tagállamokhoz és a fogadó tagállamokhoz hozzárendelt megújuló energiának azon egyedi pályázati felhívás keretében támogatott létesítmények által termelt megújuló energiának kell lennie, amelyben a tagállamok részt vettek.

(2) A mechanizmus által támogatott létesítmények által termelt megújuló energia statisztikai előnyként számolható el a hozzájáruló tagállamok javára az ajánlattételi felhívásokban meghatározott és a tagállamokkal a 7. cikk (7) bekezdése és a 7. cikk (8) bekezdésével összhangban közölt végrehajtási időszak tekintetében, melyet a támogatott technológia várható értékcsökkenési időszaka vagy gazdasági élettartama alapján kell kiszámítani. Ezen időszakot követően minden statisztikai előny a fogadó tagállamokat illeti meg.

(3) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a mechanizmus által támogatott létesítmények által termelt megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelvnek megfelelően kell statisztikailag a tagállamokhoz rendelni, és a következőképpen kell elosztani:

a) 80 %-át a hozzájáruló tagállamok javára;

b) 20 %-át a fogadó tagállamok javára.

(4) A Bizottság javasolhatja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott elosztástól való eltérést, valamint az energiának a hozzájáruló és fogadó tagállamokhoz való, a hozzájáruló tagállamok esetében 50 % és 100 % közötti, a fogadó tagállamok esetében pedig 0 % és 50 % közötti tartományon belüli hozzárendelését oly módon, hogy a hozzájáruló és a fogadó tagállamok számára biztosított összes hozzárendelés elérje a 100 %-ot. A javasolt elosztás egy adott pályázati felhívásra alkalmazandó, és a következő kritériumokon alapul:

a) annak a valószínűsége, hogy a pályázati felhívás kiegyensúlyozott érdeklődést kelt a hozzájáruló tagállamokban és a fogadó tagállamokban, ami hatékony versenyt biztosít a pályázat tekintetében;

b) annak a valószínűsége, hogy a pályázati felhívás eredményeként a mechanizmus keretében nem vagy csak csekély mértékben kerül sor támogatás folyósítására;

c) a fogadó tagállamoknál esetlegesen felmerülő potenciális költségek, beleértve a rendszerintegráció költségeit is.

(5) A Bizottság a 7. cikk (7) és (8) bekezdésével összhangban tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy milyen arányú allokációt kíván szerepeltetni a pályázati felhívásban.

(6) A mechanizmusban részt vevő harmadik országokban található, mechanizmus által támogatott létesítmények által termelt megújuló energia esetében a statisztikai előnyök 100 %-át a hozzájáruló tagállamok részére kiosztani, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikkével.

28. cikk

A Bizottság jelentése az energiatermelésről és a statisztikai előnyök kiszámítása

(1) A fogadó tagállamok és a mechanizmusban részt vevő és a projekteknek otthont adó harmadik országok két alkalommal - a termelési évet követő év január 1-jéig és július 1-jéig - jelentik a Bizottságnak a mechanizmus által finanszírozott projektekből egy adott évben előállított energiára vonatkozóan elérhető adatokat.

(2) A részt vevő tagállamok javára elszámolandó tényleges statisztikai előnyöket a Bizottság évente kiszámítja, és a termelési évét követő év október 1-jéig közli a részt vevő tagállamokkal; a részt vevő tagállamok az (EU) 2018/2001 irányelv rendelkezéseivel összhangban tesznek jelentést a szóban forgó előnyökről. Az összes allokált statisztikai előnynek meg kell felelnie a ténylegesen termelt energiának, összhangban a tagállamok által közölt adatokkal és piaci értékekkel.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság a mechanizmus működését az (EU) 2018/1999 rendelet 45. cikke szerinti felülvizsgálat részeként értékelés alá vonja.

(2) Az értékelés a mechanizmus és más releváns uniós programok közötti szinergiák értékelésére, a mechanizmusnak az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében, az (EU) 2018/1999 rendelet 32. cikke (3) bekezdésének d) pontjában, 32. cikkének (4) bekezdésében és 33. cikkében meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulásának hatékonyságára, a mechanizmusból a projekteknek nyújtott visszafizetendő támogatási formák eredményességére, valamint a visszafizetendő támogatási formák és a vissza nem fizetendő támogatási formák uniós beruházási támogatási eszköz keretében végrehajtott vegyes finanszírozási műveletek révén történő kombinálásának eredményességére összpontosít.

(3) Az (1) bekezdésben említett értékelés eredményei alapján a Bizottság adott esetben javaslatokat tesz annak érdekében, hogy a mechanizmus mindinkább a (2) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítását szolgálja.

(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett értékelés eredményeit benyújtja az Energiaunió-bizottságnak, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azokat.

30. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Energiaunió-bizottságnak a mechanizmus működéséről, valamint a mechanizmus hozzájárulásáról a megújuló energiára vonatkozóan 2030-ig kötelezően elérendő uniós célkitűzéshez és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. A jelentést közzé kell tenni.

(2) A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Energiaunió-bizottságnak és az Európai Parlamentnek a tagállamoktól származó külső címzett bevételek és a mechanizmus révén kapott uniós finanszírozás felhasználásáról, az előző évben allokált támogatás összegéről és a mechanizmus fennmaradó, le nem kötött pénzeszközeiről.

31. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 328., 2018.12.21., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).