T/7690. számú törvényjavaslat indokolással - egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról

2019. évi CXVI. törvény egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése, továbbá az okmány gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt, kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás."

2. §

Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. fejezet

a) I. alcím 7. pont d) alpontja,

b) IV. alcím 2. pont a) alpontja"

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében."

(2) Az Nytv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában."

(3) Az Nytv. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az anyakönyvvezető továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Nem kerül hivatalból kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén.

(4) Az anyakönyvvezető - ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz - végzi az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést, jogszabályban meghatározott esetben az ujjnyomat felvételezést, valamint továbbítja a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiállításához szükséges adatokat."

(4) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

"k) ellátja a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött esetén a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat."

(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

"l) ellátja a 28/C. §-ban meghatározott értesítési szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

m) ellátja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok házasságkötés során választott házassági nevének felvétele esetén az állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat."

(6) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

"n) vezeti a 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást."

(7) Az Nytv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:

a) az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat, kérelmeket és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az értesítési cím-bejelentőlapot;

b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat;

c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, adatszolgáltatási korlátozással és annak visszavonásával, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos - alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat."

(8) Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

"l) arcképmását és - ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan - aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett, illetve, ha videó technológiával történt személyazonosítást követően egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelmet terjesztett elő;"

(9) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése következő r) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

"r) személyazonosító igazolvány kérelem és adatlap ügyszámát."

(10) Az Nytv. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyilvántartás - a polgár írásbeli hozzájárulása esetén - tartalmazza a polgár ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.

(5) A polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása és a (4) bekezdésben meghatározott cél megszűnése esetén - a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejárta vagy érvénytelensége esetén - az ujjnyomatot haladéktalanul törölni kell."

(11) Az Nytv. 14. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

"r) a születést anyakönyvező anyakönyvvezető által a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok."

(12) Az Nytv. 14. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

"s) az anyakönyvvezető által a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgároknak a hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges adatok."

(13) Az Nytv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az elektronikus anyakönyv tájékoztatása alapján a nyilvántartást kezelő szerv az újszülött intézetben történt születése tényét továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak, a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából."

(14) Az Nytv. 17. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

"g) elhalálozás ténye, helye és ideje."

(15) Az Nytv. a következő 19/F. §-sal egészül ki:

"19/F. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására kizárólag elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

a) közvetlen hozzáféréssel, vagy

b) elektronikus felületen keresztül

van lehetőség.

(3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait kell feltüntetnie.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokról ad tájékoztatást."

(16) Az Nytv. 21. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"cs) a lakcím, az értesítési cím, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak ellenőrzése céljából a járművezetők vizsgáztatását és pályaalkalmassági vizsgálatát végző szervezet (vizsgaközpont);"

(17) Az Nytv. 21. §-a a következő gy) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"gy) a lakcím, az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, valamint a nemre vonatkozó adatok kivételével a vizsgára jelentkező adatainak, vagy a mentesség ellenőrzése céljából a Magyar Vöröskereszt;"

(18) Az Nytv. 21. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"m) a közjegyző

ma) az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye adatok, a nem, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével, illetőleg a lakcímadatok vonatkozásában a történeti adatokat is beleértve - a fizetési meghagyásos eljáráshoz, az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz, a végrehajtási eljáráshoz, az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, igazolás, kivonat kiállítása iránti eljáráshoz;

mb) a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hagyatéki eljáráshoz, az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljáráshoz;

mc) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, valamint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz, továbbá az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye adatok, a nem, és a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az egyéb közjegyzői nemperes eljárásokhoz;

n) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;"

(19) Az Nytv. 21. §-a a következő x) és y) ponttal egészül ki:

" x) a családi állapot, valamint a házasságkötés helye adatok kivételével a születést anyakönyvező anyakönyvvezető a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez;

y) a családi állapot, valamint a házasságkötés helye adatok kivételével az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez."

(20) Az Nytv. 22. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"n) az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez szükséges adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez."

(21 ) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, valamint az okmánykibocsátó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetésvégrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont]) igénylésére jogosultak."

(22) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/E. § (1) Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 18. § (5) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

(2) Az anyakönyvvezető a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése céljából a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat jogosult igényelni."

(23) Az Nytv. 24/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartást kezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot és az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatot átadja."

(24) Az Nytv. 24/F. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott arcképelemzési tevékenységet végző szerv tevékenységének igénybevételére jogosult szervek, valamint az automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból."

(25) Az Nytv. "IV. fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:

"24/H. § A nyilvántartást kezelő szerv az útiokmány-nyilvántartás és a közúti közlekedési nyilvántartás részére továbbítja a 7. § (4) bekezdésében meghatározott személyek esetében a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adatokat."

(26) Az Nytv. a következő alcímmel és 28/C. §-sal egészül ki:

"Elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás

28/C. § (1) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozatot tehet, mely alapján a nyilvántartást kezelő szerv - a polgár elhalálozása esetén -elektronikus úton értesíti a nyilatkozatban megjelölt és az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervet az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.

(2) A polgár nyilatkozata tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) értesítés küldésére vonatkozó kifejezett kérelmét és

c) az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szerv megnevezését.

(3) A polgár a nyilvántartásban tárolt nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján visszavonhatja, a visszavonást követően a nyilatkozatot haladéktalanul törölni kell.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilatkozatot a polgár elhalálozásának nyilvántartásba történő bejegyzését követő 5. évet követően törli."

(27) Az Nytv. 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt - a (13a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség."

(28) Az Nytv. 29. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) A személyazonosító igazolványt a 7. § (3) és (4) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott esetben hivatalból kell kiadni."

(29) Az Nytv. 29. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

"(16a) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezheti az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolványának pótlását annak érvényességi idején belül azzal - az okmányazonosító, a kiállításának ideje, a 29. § (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor, a 29. § (5) bekezdés szerinti kódszám, a 29. § (6) bekezdés szerinti adattároló kód, a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója, a szolgáltatásazonosító és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével - megegyező adattartalommal."

(30) Az Nytv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A nyilvántartás kezelő szerv a magánútlevél kiállítása céljából továbbított ujjnyomatot az útiokmány-nyilvántartás részére történő átadást követően haladéktalanul törli."

(31) Az Nytv. VI. fejezete a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartást kezelő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek

a) megnevezését

b) székhelyét, levelezési címét,

c) elektronikus levélcímét, telefonszámát,

d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható elektronikus levélcímét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét a nyilvántartást kezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személyi azonosítóját. A nyilvántartást kezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik a nyilvántartást kezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét a nyilvántartást kezelő szervtől a szakmai felügyeletet ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni."

(32) Az Nytv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Törvényes képviselő a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján is tehet."

(33) Az Nytv. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állandó személyazonosító igazolványt, valamint a 7. § (3) bekezdésében meghatározott újszülött és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott polgárok részére hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt az okmánykibocsátó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet állítja ki."

(34) Az Nytv. 47. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"f) az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatás-azonosító kezelését, felhasználását és annak műszaki követelményeit."

4. §

Az Nytv.

a) 9. § (2) bekezdés g) pontjában a "személyazonosító igazolvány nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "nyilvántartásban" szöveg,

b) 17. § (7) bekezdésében az "a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásból" szöveg,

c) 21. § q) pontjában a "biztosításával összefüggésben" szövegrész helyébe a "biztosításával összefüggésben, valamint jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához" szöveg,

d) 28/A. § (1) bekezdésében a "céljából kezeli" szövegrész helyébe a "céljából résznyilvántartásként kezeli" szöveg

lép.

3. A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény módosítása

5. §

(1) A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény (a továbbiakban: 1993. évi XL. törvény) 2. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Vöröskereszt az (1) bekezdés e) pontjában foglalt, elsősegélynyújtás oktatással kapcsolatos feladatai keretében végzi a közúti járművezetők, járművezető-jelöltek (a továbbiakban együtt: járművezetők) elsősegélynyújtás oktatását, kizárólagos vizsgáztatását, valamint megállapítja - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a vizsgakötelezettség alóli mentesülést.

(1b) A Vöröskereszt a közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek megszerzéséről vagy a közúti elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesüléséről - igazolás kiállítása céljából -elektronikus nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a járművezető

aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

ab) születési helyét,

ac) születési idejét, valamint

ad) anyja születési családi és utónevét;

b) a Vöröskereszt vizsgabizottsága

ba) előtt tett sikeres vizsga időpontját,

bb) által kiállított, az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzését tanúsító vizsgaigazolás sorszámát (Vöröskereszt nyilvántartási száma); vagy

c) a közúti járművezetők elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettsége alóli mentesülés esetén

ca) a mentesülést megalapozó igazolást kiadó megnevezését,

cb) a mentesülési igazolás sorszámát és kiadási dátumát.".

(2) Az 1993. évi XL. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Vöröskeresztet feladatai ellátása során az (1b) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésén kívül hatósági jogkör nem illeti meg."

(3) Az 1993. évi XL. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) A 2. § (1b) bekezdés b) és c) alpontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartás alapján a járművezető-jelölt - kérésére - igazolást kap arról, hogy az előírt elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezik.

(3) A Vöröskereszt elektronikus úton értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet 2. § (1b) bekezdésében foglalt adatairól."

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

6. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén - ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható - a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők."

(2) Az Rtv. 29. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően - személyazonosság megállapítása céljából - a helyszínen ellenőrizni lehet.

(4b) Ha az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében."

(3) Az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

[A(z) (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat]

"af) az érintett személy személyazonosságának megállapítása érdekében,"

(használható fel.)

7. §

Az Rtv.

a) 6/A. § (4) bekezdés b) pontjában az "állami vezető" szövegrész helyébe a "politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a "központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról" szövegrész helyébe a "kormányzati igazgatásról" szöveg, a "politikai vezetőnek" szövegrész helyébe a "politikai felsővezetőnek" szöveg,

c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "határrendészeti szabálysértést" szövegrész helyébe a "tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést" szöveg,

d) 29/A. § (1) bekezdésében a "29. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "29. § (4) és (4a) bekezdésében szöveg,

e) 97. § h) pontjában az "előzetesen letartóztatott" szövegrész helyébe a "letartóztatott" szöveg

lép.

8. §

Hatályát veszti az Rtv.

a) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál" szövegrész,

b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" szövegrész,

c) 7. § (1a) bekezdésében a " , továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő" szövegrész,

d) 7. § (1a) bekezdés a) pontjában a "menekültügyi eljárással," szövegrész,

e) 67. § (1) bekezdésében az "állami szolgálati jogviszony," szövegrész.

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

9. §

(1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat."

(2) A Bvsz. tv. 28/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]

"f) anyja születési nevére."

10. §

A Bvsz. tv.

a) 9/A. § (1) bekezdésében a "szervek" szövegrész helyébe a "szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezet" szöveg,

b) 9/A. § (2) bekezdésében az "az autonóm államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szerv, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szerv" szöveg,

c) 9/A. § (4) bekezdésében az "az autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szervek" szöveg

lép.

11. §

Hatályát veszti a Bvsz. tv.

a) 10. § (2) és (2a) bekezdése, valamint

b) 10. § (6) bekezdésében az "a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint" szövegrész.

6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

12. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)

a) 14/A. § (4) bekezdésében az "állami vezető" szövegrész helyébe a "politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár" szöveg,

b) 69. § (2) bekezdésében az "alá eső munkaköröket, tisztségeket" szövegrész helyébe az "alá eső munkaköröket, álláshelyeket, tisztségeket" szöveg,

c) 74. § i) pont id) alpontjában a "kormányhivatal, valamint" szövegrész helyébe a "kormányzati főhivatal, valamint" szöveg

lép.

13. §

Hatályát veszti az Nbtv.

a) 30. § (1) bekezdésében az "állami szolgálati," szövegrész, valamint

b) 74. § g) pontjában az "az állami szolgálati jogviszony," szövegrész.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

14. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XX. törvény) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, továbbá ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött intézetben született, ezt a tényt közli az állami adóhatósággal.

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az adóazonosító jel elhelyezése, továbbá az adóigazolvány kiállítása céljából az állami adóhatóság az adatok átadását követően 8 órán belül gondoskodik a gyermek adóazonosító jelének képzéséről és az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről, valamint az adóigazolvány hivatalból történő kiadásáról."

(2) Az 1996. évi XX. törvény 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha)

"c) az abban szereplő adat megváltozott."

(3) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt - a (7b) bekezdés kivételével - az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére."

(4) Az 1996. évi XX. törvény 21. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, lakcímét, valamint ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött intézetben született, ennek tényét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos, valamint az anyasági támogatás és a családi pótlék hivatalból történő megállapításával összefüggő feladatok ellátása céljából.

(7a) A Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére a (7b) bekezdés kivételével az egészségbiztosítási szerv a kincstár adatátadása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból állítja ki."

(5) Az 1996. évi XX. törvény 21. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) A kincstár az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött (7) bekezdésben meghatározott adatainak átadását követően haladéktalanul TAJ számot képez, és erről adatot szolgáltat az egészségbiztosítási szerv részére. Az egészségbiztosítási szerv az adatok átadását követő 8 órán belül gondoskodik az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a TAJ szám elhelyezése céljából a TAJ számnak, valamint a hivatalból kiállításra kerülő TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány adatainak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről."

(6) Az 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"k) a kincstárnak a jogszabályokban meghatározott feladatai ellátásához a polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről."

(7) Az 1996. évi XX. törvény "Felhatalmazó rendelkezések" című alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:

"40/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány és az adóigazolvány hivatalbóli kibocsátását és megszemélyesítését végző hatóságot,

b) jelölje ki a magyar állampolgár Magyarországon létrejött házasságkötéssel megváltozó családi nevével vagy utónevével kiállított TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány és adóigazolvány hivatalbóli kibocsátását és megszemélyesítését végző szervet."

15. §

Az 1996. évi XX. törvény

a) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az "elhalálozásáról" szövegrész helyébe az "elhalálozása tényéről, helyéről, idejéről" szöveg,

b) 37. § (3) bekezdésében az "oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv" szövegrész helyébe az "oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv, valamint az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár" szöveg

lép.

8. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

16. §

(1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: 1997. évi XLVII. törvény) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § A közúti járművezetők egészségi alkalmassági adatairól a vizsgálatot végző szerv az EESZT útján haladéktalanul értesíti a közúti közlekedési nyilvántartó szervet."

(2) Az 1997. évi XLVII. törvény 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35/A. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv működtetőként ellátja az EESZT mint az egészségügyi ellátóhálózat informatikai rendszereinek együttműködését biztosító, az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott központi elektronikus szolgáltatásokat megvalósító egészségügyi ágazati informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A működtető az (1) bekezdésben meghatározottakon túl biztosítja a törvényben meghatározott egyéb, az EESZT útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat."

(3) Az 1997. évi XLVII. törvény 35/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az EESZT útján törvényben meghatározott esetben, a 4. § szerinti célból az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, az EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére is továbbítható adat."

(4) Az 1997. évi XLVII. törvény III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás

35/O. § A 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja

a) a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,

b) a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,

c) az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint."

9. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

17. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) bekezdésében az "A 83. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében" szöveg lép.

10. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

18. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) a következő 21/D. §-sal egészül ki:

"21/D. § (1) Hivatalból történik az 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kiállított, érvényes magánútlevéllel rendelkező polgár részére a magánútlevél kiállítása, ha házasságkötésére irányuló szándéka bejelentésekor a házasságkötést követően viselni kívánt, a korábbitól eltérő házassági név viselésére vonatkozó szándékáról nyilatkozik, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.

(2) A magánútlevél kiállítására csak abban az esetben kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás keretében, ha a magánútlevél lejárat szerinti érvényessége a házasság megkötésének napján is fennáll.

(3) Ha a házasságkötési szándék bejelentését követően a magánútlevél érvénytelenítésre kerül, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárásban magánútlevél nem állítható ki.

(4) A magánútlevél kiállításához szükséges arcképmás, aláírás és ujjnyomat adatokat az anyakönyvvezető veszi fel, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat.

(5) Az (1) bekezdés szerint hivatalból kiállításra kerülő okmány érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év."

(2) Az Utv. 26. § (1) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

"d) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat."

(3) Az Utv 27. §-a a következő (1e) és (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadhatja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a video technológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.

(1f) Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadhatja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére."

11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

19. §

(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 1998. évi LXXXIV. törvény) 4. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"b) intézetben született újszülött: az az újszülött, akinek születését az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése szerint jelentik be az illetékes anyakönyvvezetőnek;"

(2) Az 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén - feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. Egyéb esetekben a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani."

12. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

20. §

(1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1999. évi XLIII. törvény) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni, vagy elektronikus dokumentumként megküldeni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy papír alapú, vagy elektronikus példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik."

(2) Az 1999. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készítve, vagy a bizonyítvány elektronikus példányát az üzem a nyilvántartáshoz csatolva megőrzi."

13. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

21. §

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

"8. § (1) Ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a 7. § (3) bekezdésben meghatározott képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

14. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

22. §

(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXXXIV. törvény) a következő 4/A-4/E. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Magyarországon szerzett kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság és a magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén a nyilvántartó automatikusan bejegyzi a járművezetési jogosultságot az engedély-nyilvántartásba, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó hivatalból gondoskodik a vezetői engedély automatikus kiállításáról, ha a járművezető a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.

(3) A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a vezetői engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, továbbá az anyakönyvvezetőnél a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatokat megtette és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.

4/B. § Ha a vezetői engedély 4/A. §-ban foglaltak szerinti automatikus kiállítása valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt akadályba ütközik, arról a nyilvántartó értesíti az ügyfelet.

4/C. § A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a forgalmi engedély és törzskönyv automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha az okmány jogosultja a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.

4/D. § A Nyilvántartó a 4/A. és 4/C. §-okban foglalt esetekben hivatalból gondoskodik az okmányok kiállításáról, ha az okmány jogosultja a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatát visszavonta, továbbá vezetői engedély esetében akkor is, ha a hivatalbóli okmánykiállítás akadálya elhárult.

4/E. § A vezetői engedélyt és a törzskönyvet, valamint a hivatalból kiállításra kerülő forgalmi engedélyt az okmánykibocsátó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet állítja ki."

(2) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedési igazgatási hatóság:]

"a) vezetői engedély kiállítása kapcsán

aa) ellenőrzi a külföldi vezetői engedély cseréjére, honosítására, visszahonosítására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,

ab) eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,

ac) az aa)-ab) alpontokban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély kiállításáról,

ad) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a vezetői engedély ügyfél részére történő kiadásáról;"

(3) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár esetén továbbítja a Nyilvántartó részére a vezetői engedély, törzskönyv, forgalmi engedély házasságkötésből eredő névváltozás miatti, hivatalbóli okmánycseréjéhez szükséges adatokat."

(4) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyfélnek személyesen kell eljárnia

a) a külföldi vezetői engedély cseréje, honosítása vagy visszahonosítása iránti kérelem benyújtása ügyében, vagy

b) ha a vezetői engedély automatikus kiállítása visszautasításra került,

c) ha a vezetői engedély automatikus kiállításának ügyfél által elhárítható akadálya van."

(5) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető,)

"aj) az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésére (sikeres vizsga időpontja, vizsgaigazolás sorszáma) vagy az elsősegély-nyújtási vizsgakötelezettség alóli mentesülés tényére (mentesülés megállapításának időpontja és a mentesülési igazolás sorszáma) vonatkozó adatokat,

ak) vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatait; továbbá"

(6) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontja a következő hd) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti: h) a vizsgaközpont elektronikusan]

"hd) a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott, járművezetői képzés és vizsgáztatás folyamatában tett nyilatkozatairól,"

(7) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

"i) a vizsgálatot végző szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában meghatározott egészségi alkalmassági adatokról és azok változásáról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül,

j) a Magyar Vöröskereszt fővárosi, megyei szervezete elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában foglalt adatokról,

k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a járművezető 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott, az anyakönyvvezetőnél a házasságkötési szándék bejelentésekor tett nyilatkozatairól."

(8) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat ingyenesen."

(9) Az 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"h) az okmánykibocsátó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet a vezetői engedély, törzskönyv és hivatalból kiállításra kerülő forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez a nyilvántartásból az okmányra kerülő adatokat ingyenesen."

23. §

Az 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében az "- a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a "Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány" adatai kivételével -" szövegrész helyébe az "- az (1) bekezdés a) pont aa), ab), ai) és aj) alpontjaiban foglalt adatok kivételével - " szöveg lép.

24. §

Hatályát veszti az 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontjában a "továbbá" szövegrész,

b) 14/A. § a) pontja.

15. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

25. §

(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXIV. törvény) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - ellátja

a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében, valamint

b) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletben

meghatározott hatósági feladatokat."

(2) A 2004. évi XXIV. törvény 23. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

26. §

A 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában, valamint 18/D. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "kiszabott közérdekű" szövegrész helyébe a "kiszabott elzárás, közérdekű" szöveg lép.

16. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

27. §

(1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: 2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adó- és vámhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 14. §-a szerinti adatszolgáltatást követően az újszülött belföldi gyermek adóazonosító jelét 8 órán belül elektronikus úton átadja a kiutaló részére. Az állami adó- és vámhatóság a kiutaló részére elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig."

(2) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekekre vonatkozóan az életkezdési letéti számla megnyitása a (3) bekezdés szerinti eljáráson kívül is kezdeményezhető a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél vagy a kiutalónál benyújtott kérelem útján. A kérelemhez csatolni kell a külföldi gyermek és a külföldi szülő személyazonosító igazolványának a másolatát. A 2. § 3a. pont b) alpontjában meghatározott személy esetén a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a nevére kiadott "Magyar igazolvány"-t, a magyar nyelvre fordított külföldi anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell."

(3) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (4) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás során az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek esetében a kiutaló a szükséges adatok továbbításával haladéktalanul a külföldi gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a gyermek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, állampolgárságáról, adóigazolvány kiállítására vonatkozó kérelemről, valamint - amennyiben rendelkezésre áll - az adóigazolvány postázási címéről."

(4) A 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutaló)

"b) amennyiben a gyermek nem születéskor kerül e törvény hatálya alá, az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel és az adott évi kamatokkal növelve utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőlegesen nem jogosult."

28. §

Hatályát veszti a 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése.

17. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

29. §

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény

a) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a "határozat" szövegrész helyébe a "határozat - ideértve a 27. § (1b) bekezdésében foglalt határozatokat is " szöveg,

b) 30. § (4) bekezdésében a "harmadik" szövegrész helyébe a "nyolcadik" szöveg,

c) 31. § (2) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "hatvan" szöveg

lép.

18. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

30. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés o) pontjában és 8. § (5) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "kormányzati főhivatal" szöveg lép.

19. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

31. §

(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hivatásos konzuli tisztviselőnél tett szándékbejelentés esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok."

(2) Az At. "A házasulók bejelentése a névviselésről" alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése"

(3) Az At. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal megváltoztatható.

(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.

(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről."

(4) Az At. 61. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján - az eljárás megindításához szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok megküldésével - haladéktalanul bejelenti az illetékes anyakönyvvezetőnek."

(5) Az At. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Intézetben történt születés esetén az egészségügyi szolgáltató az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján haladéktalanul

a) bejelenti - az 1. mellékletben meghatározott adatok megküldésével - a születést,

b) továbbítja a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, intézetben rögzített születési statisztikai adatokat, és

c) továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - kivéve titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén - hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, és

d) a másik szülő hozzájárulását a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához az EAK rendszeren keresztül az illetékes anyakönyvvezető felé."

(6) Az At. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az anyakönyvvezető tudomására jut, be kell jegyeznie az anyakönyvbe

b) a Magyarországon történt születést, abban az esetben is, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta,

c) a Magyarországon történt halálesetet, abban az esetben is, ha az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1)-(2a) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad.

Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről."

(7) Az At. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban az (1)-(2a) és (4) bekezdés szerinti időpontban az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni."

(8) Az At. 82. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az EAK rendszer az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak, kivéve az újszülött választott utónevének anyakönyvezhetőségével kapcsolatban fennálló akadály esetén.

(1b) Az EAK rendszer a házasságkötés bejegyzését követően - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett a házasuló - a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot haladéktalanul továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.

(1c) Az EAK rendszer az arcképmás, az aláírás, illetve az ujjnyomat adatot annak továbbításáig vagy az (1d) pontban meghatározott törlés időpontjáig kezeli. Adattovábbítás kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére teljesíthető.

(1d) Az EAK rendszer az (1a) pontban fennálló akadály esetén és a 27. § (3) bekezdésében meghatározott esetben haladéktalanul törli a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához felvételezett arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot."

(9) Az At. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:

"101/B. § (1) Ha az egyes eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról szóló törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése során a házasuló a házasságkötést követően viselni kívánt házassági névviselési formáról nem nyilatkozott vagy a korábban tett nyilatkozatot megváltoztatja, a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető a 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) A Módtv.2. hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése esetén a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető - az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat hiányában - a házasuló erre irányuló kérésére felvételezi az arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot és továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak."

(10) Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

32. §

Az At.

a) 14. § (1a) bekezdésében a "tisztviselő" szövegrész helyébe a "tisztviselő, valamint az egészségügyi szolgáltató" szöveg,

b) 61. § (1) bekezdésében a "születést anyakönyvezés" szövegrész helyébe a "születést - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - anyakönyvezés" szöveg

lép.

33. §

Hatályát veszti az At.

a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 77. § d) pontjában a "vagy állami tisztviselője" szövegrész;

b) 62. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és a (2a) bekezdésében a "valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja" szövegrész;

c) 62. § (4) bekezdésében a " , továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt" szövegrész;

d) 1. melléklet a) pont 3.4. alpontja és 14-15. pontja.

20. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

34. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvényben foglalt kivételekkel az idézést, illetve az értesítést írásban kell közölni úgy, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja."

(2) A Szabs. tv. 87. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az idézésben, illetve értesítésben meg kell jelölni

a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,

b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(2b) Az idézett az idézésben felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával."

(3) A Szabs. tv. 89. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)]

"d) az (5) bekezdésben meghatározott esetben hirdetményi úton,

e) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre"

(történhet.)

(4) A Szabs. tv. 139. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) A szabálysértési elzárás végrehajtását

a) az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetésvégrehajtási intézetbe történő előállítására,

b) a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell megkezdeni az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is, ha az elkövető büntetésvégrehajtási intézetbe történő átszállítására

a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia."

35. §

A Szabs. tv.

a) 89. § (5) bekezdésében a "határozatot és a bíróság végzését" szövegrész helyébe a "hivatalos iratot" szöveg,

b) 89. § (6) bekezdésében a "döntést" szövegrész helyébe a "hivatalos iratot" szöveg

lép.

21. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

36. §

(1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Kormány meghatározza a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét."

(2) Az Lrtv. 14. §-a következőj) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"j) határozza meg a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét."

22. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

37. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 10. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) A személyazonosság megállapítása céljából

a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, valamint a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során,

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során,

c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrség a rendőri igazoltatás során

közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(2) A Körtv. 15. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, valamint a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során a szabálysértési eljárás alá vont személlyel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a szabálysértési eljárás alá vont személyt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti, illetve kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.

(5b) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során az ügyféllel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.

(5c) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrség a rendőri igazoltatás során az igazoltatottal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását."

23. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

38. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) központi szerv: a nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szerv,"

(2) Az Arcképtörvény 1. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"n) automatizált összehasonlítás: az arcképelemző rendszer gépi interfész útján történő igénybevételével végzett, elemzői kiértékelés nélküli, szoftveres arckép összehasonlításon alapuló eljárás,

o) találati lista: az arcképelemző rendszer által elvégzett informatikai jellegű összehasonlító tevékenység eredménye alapján képzett, arckép profilokat, technikai kapcsoló számokat, valamint az arckép profilok alapját képező arcképmásokat és azok metaadatait tartalmazó adathalmaz."

(3) Az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdése a következő p)-r) ponttal egészül ki:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

"p) a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása, ellenőrzése,

q) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása az ügyfélazonosítás keretében,

r) az elektronikus ügyintézés során a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban a személyazonosság ellenőrzésének támogatása."

(4) Az Arcképtörvény 9. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv eljárása során jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét, valamint az automatizált összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében."

(5) Az Arcképtörvény 6. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A 3. § (3) bekezdés p) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igazoltatás során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az Rtv. 29. §-a alapján igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.

(2) A 3. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott célból jogosult az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv az elektronikus ügyintézés során az általa rögzített arcképmás felhasználásával az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személy személyazonossága ellenőrzésének támogatása érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni.

(3) A 3. § (3) bekezdés r) pontjában meghatározott célból jogosult a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárások esetén az eljáró szerv, az elektronikus ügyintézés során az általa rögzített arcképmás felhasználásával, az ügyfél személyazonossága ellenőrzésének támogatása érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni."

(6) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást igényelni, közvetlen adatkapcsolat útján."

(7) Az Arcképtörvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot, vagy tájékoztatja az igénybevételre jogosult szervet az arckép profil nyilvántartás tekintetében a nem megfeleltethetőség tényéről.

(8) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (3) bekezdés szerinti kiértékelési tevékenység akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmás megfeleltethető az arcképelemző rendszer által végzett összehasonlítás eredményeképpen előálló találati lista egy vagy több elemével.

(6b) A (6) bekezdés szerinti nem megfeleltethetőség tényéről az arcképelemző tevékenységet végző szerv abban az esetben tájékoztatja az igénybevételre jogosult szervet, ha a találati lista elemeivel összehasonlítva az arcképelemző tevékenységet végző szerv nem állapít meg releváns találatot a (3) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenysége során. "

(9) Az Arcképtörvény 11. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A (3) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemzői tevékenység nem végezhető el."

(10) Az Arcképtörvény 12. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult az arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.

(5b) Az (5) bekezdés szerinti kiértékelési tevékenység akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmás megfeleltethető az arcképelemző rendszer által végzett összehasonlítás eredményeképpen előálló találati lista egy vagy több elemével."

(11) Az Arcképtörvény 12. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Az (5) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemzői tevékenység nem végezhető el."

(12) Az Arcképtörvény a következő 9/A-9/D. alcímmel egészül ki:

"9/A. Személyazonosság megállapításának, ellenőrzésének támogatása rendőri intézkedés során automatizált összehasonlítás igénybevételével

12/A. § (1) A központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a 3. § (3) bekezdés p) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint képzett arckép profilt a központi szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásokból képzett arckép profilokkal összehasonlítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére haladéktalanul továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott, sorrendben az első öt legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számokat.

(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hozzáférésre felhatalmazott személye az erre a célra rendszeresített eszköz segítségével jogosult átvenni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdés szerint továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó természetes személyazonosító adatokat, valamint az arcképmást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (2) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a (3) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számok kizárólag az igazoltatás során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használhatók fel. A (3) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv annak átvételét követő harminc napon belül köteles törölni.

9/B. Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása automatizált összehasonlítás igénybevételével

12/B. § (1) Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus azonosítás során az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából az ügyfélről arcképmást készíthet.

(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv - ha törvény alapján a természetes személyazonosító adatok kezelésére jogosult - az ügyfél természetes személyazonosító adatai közlésével a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől kérheti, hogy az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.

(3) A központi szerv az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által a 3. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A központi szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.

(5) A (4) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére haladéktalanul továbbítja az összehasonlító tevékenység eredményét.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (3) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.

(7) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv által az ügyfélről készített arcképmás, valamint a (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az elektronikus ügyintézés során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használható fel. Az ügyfélről készített arcképmást, valamint a (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az elektronikus azonosítási szolgáltatást végző szerv annak központi szerv részére történő továbbítását követően haladéktalanul köteles törölni.

9/C. Az elektronikus ügyintézés során a személyazonosság ellenőrzésének támogatása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban automatizált összehasonlítás igénybevételével

12/C. § (1) Elektronikus ügyintézés keretében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadása során az eljáró szerv (a továbbiakban: elektronikus ügyintézést biztosító szerv) az ügyfélről arcképmást készíthet, amennyiben az ügyfélről egységes arcképmás- és aláírásfelvételezésre irányuló eljárásban utolsó alkalommal készített arcképmás nyilvántartásba vételétől három év eltelt.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél személyazonosító adatai közlésével a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől kérheti, hogy az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.

(3) A központi szerv az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a 3. § (3) bekezdés r) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az elektronikus ügyintézést biztosító szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A központi szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.

(5) A (4) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére haladéktalanul továbbítja az összehasonlító tevékenység eredményét.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (3) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.

(7) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az elektronikus ügyintézés során az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használható fel. A (2) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv annak központi szerv részére történő továbbítását követően haladéktalanul köteles törölni.

9/D. A személyazonosság ellenőrzésének támogatása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban automatizált összehasonlítás igénybevételével

12/D. § (1) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló eljárásokban az eljáró szerv az ügyfél személyazonosító adatai közlésével a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől kérheti, hogy az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy nyilvántartásba vett arcképmásaihoz tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.

(2) A központi szerv az eljáró szerv által a 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a részére automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbított arcképmásból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmásból arckép profil nem képezhető, a központi szerv ennek tényéről az eljáró szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A központi szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az eljáró szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.

(4) A (3) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az eljáró szerv részére haladéktalanul továbbítja az összehasonlító tevékenység eredményét.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott továbbítást, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a központi szerv a (2) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat, valamint az általa képzett arckép profilt haladéktalanul törli.

(6) Az eljáró szerv által az (1) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó ügyben használható fel. Az (1 ) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az eljáró szerv annak központi szerv részére történő továbbítását követően haladéktalanul köteles törölni."

24. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

39. §

(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az e-ügyintézési szolgáltatásainak működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen elektronizálni, ehhez az elektronikus információs rendszereket biztosítani."

(2) Az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:)

"d) videotechnológiával történő azonosítás."

(3) Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az veheti igénybe, aki a 31. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel.

(4b) A 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációja és a 31. § (7) bekezdés szerinti eljárás a 35/A. §-ban meghatározott módon történik a szolgáltatás első használatakor."

(4) Az E-ügyintézési tv. 35. § (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:)

"d) videotechnológiával történő azonosítás esetén az okmányszám, az okmány típusa, az okmány érvényességére vonatkozó adatok és - ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe."

(5) Az E-ügyintézési tv. 21. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § (1) Az ügyfél a 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációt elektronikus úton teheti meg a szolgáltatás első használatakor. A regisztrációhoz az ügyfélnek be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.

(3) Az elektronikus azonosítási szolgáltató a közölt okmányazonosító adat alapján az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti azonosítás sikerességét az elektronikus azonosítási szolgáltató jelzi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv és a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv felé a 35. § (5) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása céljából.

(5) A 35. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatással regisztrált ügyfél esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet értesíti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány okmányszámáról, a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

b) az útiokmány-nyilvántartás adatkezelő szerve az útiokmány okmányszámáról, az útiokmány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról,

c) a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv a vezetői engedély okmányszámáról, a vezetői engedély érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról."

(6) Az E-ügyintézési tv. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SDG Rendelet) végrehajtásához szükséges, az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet határozza meg."

(7) Az E-ügyintézési tv. 105. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"s) az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozással és annak működtetésével kapcsolatos részletszabályokat."

(8) Az E-ügyintézési tv. a következő 111/B. §-sal egészül ki:

"111/B. § E törvény az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

40. §

Az E-ügyintézési tv.

a) 35. § (1) bekezdés c) pontjában az "azonosítás" szövegrész helyébe az "azonosítás, valamint" szöveg,

b) 35. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdés a) és b) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben" szöveg,

c) 35. § (4) bekezdésében az "az (5)-(18) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (4a)-(18) bekezdésben és a 35/A. §-ban" szöveg,

d) 35. § (13) bekezdésében az "(1) bekezdés b) és c) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b)-d) pontja" szöveg,

e) 35. § (18) bekezdésében a "Nyilvántartást kezelő szervet" szövegrész helyébe a "Nyilvántartást vezető szervet szöveg",

f) 51. § (1) bekezdésében a "szabályokat" szövegrész helyébe a "szabályokat - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - szöveg

lép.

41. §

Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész.

25. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

42. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § [Adóazonosító jel megállapítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes személynek,

a) akire vonatkozóan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott,

b) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

c) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges."

(2) Az Art. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állítja ki az adóigazolványt annak a természetes személy adózónak, akire vonatkozóan - házasságkötésére tekintettel - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott."

26. Záró rendelkezések

43. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 36. § 2020. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § (6) bekezdés n) pontja, a 3. § (10), (18), (29), (31) és (32) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3. § (1)-(5) bekezdése, a 3. § (8) és (9), (11)-(17), (19)-(22), (25)-(28), (30) és (33) bekezdése, a 3. § (34) bekezdés c) pontja, az 5. §, a 14-17.§, a 18. §, a 19-20. §, 22. §, a 27. §, a 31. és 32. §, a 33. § b)-d) pontja, a 39. § (2)-(5) bekezdése, a 41-42. § 2021. február 1-jén lép hatályba.

44. §

E törvény

a) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet,

b) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

45. §

E törvény 6. §-a, a 7. § b)-e) pontja, 8. §-a és 12. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2019. évi ... törvényhez

1. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 4. pont 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az apa és az anya)

"4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata, az azt igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága."

2. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 6-13. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. Az anya 5. pont szerinti adatának igazolása

6.1. A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

6.2. Ha az anya özvegy, a volt férj

6.2.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és

6.2.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

6.3. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.

7. Születéssel kapcsolatos egyéb adatok

7.1. Az anya nyilatkozata arról, hogy

7.1.1. a gyermekre tettek-e apai elismerő nyilatkozatot, ha igen a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető, gyámhatóság, hivatásos konzuli tisztviselő, közjegyző vagy bíróság megnevezése a település megjelölésével.

7.1.2. a gyermek emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásból származik-e.

7.1.3. a hivatalból kiállításra kerülő születési anyakönyvi kivonatot, állandó személyazonosító igazolványt, személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ számról szóló hatósági igazolványt és adóigazolványt hogyan kéri kézbesíteni.

7.1.4. az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló eljárás hivatalbóli megindítását visszautasítja-e (igen/nem).

7.2. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.

7.3 Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.

7.4. Megjegyzés az örökbefogadáshoz adott hozzájárulásról.

7.5. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén).

8. Az anya aláírása.

9. Az anya elérhetősége (telefonszám, e-mail cím).

10. A bejelentés időpontja.

11. Az egészségügyi szolgáltató neve és címe, az egészségügyi szolgáltató vezetője által kijelölt személy neve, elektronikus aláírása, elektronikus bélyegzője.

12. Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.

13. Az anyakönyvvezető aláírása."

3. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 6. pontja a következő 6.3. és 6.4. alponttal egészül ki:

(Megjegyzés)

"6.3. a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről

6.4. a hivatalból kiállítandó személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiállításához szükséges adatok felvételezésének tényéről."

4. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. Nyilatkozatok

8.1. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a házasságkötést követően viselni kívánt nevéről,

8.2. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermek családi nevéről."

5. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről cím 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén)."

6. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 6. pontja a következő 6.3. alponttal egészül ki:

(Megjegyzés)

"6.3. a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről."

7. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről cím 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén)."

8. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. A szervet megjelölő azonosító, a haláleset eseményazonosítója. 2. A halottvizsgálati bizonyítvány azonosítója."

9. A 2010. évi I. törvény 1. melléklet d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről cím 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. A kiállított anyakönyvi kivonathoz többnyelvű formanyomtatványt kér-e, ha igen hány példányban, milyen nyelven (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén)."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Kormány több döntést is hozott, amely egyes az állampolgárok széles körét érintő eljárások elektronizálását és egyszerűsítését célozta.

1. Vezetői engedély igényléséhez, kiállításához és nyilvántartásaihoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása

A vezetői engedély igényléséhez, kiállításához, érvényességének meghosszabbításához, a kategória bővítéséhez kapcsolódó ügyintézési folyamatok egyszerűsítése és elektronizálása érdekében a Magyarországon első jogosítványt szerző, új vizsga kategóriát teljesítő, vagy az orvosi alkalmasságot meghosszabbító személy valamennyi feltétel teljesítését követően azonnal rendelkezhet vezetési jogosultsággal, és a vezetői engedély igénylése és gyártása automatikusan és illetékmentesen fog történni.

A vezetői engedély okmány kiállításához szükséges arcképmás-felvétel és aláírás automatikusan átvételre kerül a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, vagy az útlevél-nyilvántartásból, amennyiben legfeljebb 3 éves arcképmás-felvétel rendelkezésre áll. Ha nem vehető át arcképmásfelvétel, akkor mobiltelefonos applikáció vagy böngészőből futtatható alkalmazás segítségével történhet meg az arcképfelvétel feltöltése; vagy a vizsgát követően, a legközelebbi okmányirodában automatikusan foglalt időpontban történik az arcképmás-felvételezés és aláírás.

Az egészségügyi alkalmasságról szóló vélemény, valamint az elsősegély-nyújtási vizsga eredménye szintén elektronikusan kerül továbbításra a személyes ügyintézés lecsökkentése érdekében.

2. Házasság

Az eljárások egyszerűsítése érdekében célként fogalmazódott meg, hogy a születési névtől, egyéb viselt névtől eltérő, a házasságkötés során választott házassági névhez (a továbbiakban: házassági név) kapcsolódó okmánycserék automatikusan valósuljanak meg. E körben hivatalból is kiállításra kerülhessen állandó személyazonosító igazolvány, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány annak a polgárnak, akinek a névadata a házasságkötéssel egyidejűleg megváltozott, továbbá az állami adó- és vámhatóság, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is hivatalból fog intézkedni a névváltozás okán az új adóigazolvány, illetve TAJ kártya kiállításáról.

Az egyszerűsítés a magyar hatóságok által kiállított személyazonosító és jogosultság-igazoló okmányokkal rendelkező magyar állampolgárok, Magyarországon kötött házasságára, és az azokhoz kapcsolódó eljárásokra vonatkozik; figyelemmel arra, hogy nem indokolt a csekély számban előforduló kivételes esetek aránytalanul komplex és költséges informatikai leképezésére pazarolni a rendelkezésre álló erőforrásokat.

3. Az újszülöttek okmányellátásával és az alanyi jogon járó családtámogatásokkal összefüggő módosítások

A családok számára nyújtott támogatásokhoz és egyes élethelyzetekhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítéséről szóló 1203/2019. (IV. 17.) Korm. határozatban döntés született arról, hogy a születést anyakönyvező anyakönyvvezető az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött törvényes képviselője részére az intézetből való távozásakor átadja

- a születési anyakönyvi kivonatot;

- a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt;

- az állandó személyazonosító igazolványt,

- a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt és

- az adóigazolványt.

A törvényjavaslat szerinti módosítások alapján az intézetben történt születést követően az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton haladéktalanul elindítja az okmányok kiállításához szükséges adatokat, amelyek eljutnak az érintett hatóságokhoz, ahonnan a kézbesítés érdekében általában a születést anyakönyvező anyakönyvezetőhöz kerülnek az elkészült okmányok, aki gondoskodik azok megfelelő kézbesítéséről.

4. Elhalálozás

Magyarországon évente átlagosan mintegy 130.000 haláleset történik, a halálozás kapcsán azonban az automatizáció lehetősége korlátozott. A temetkezési vállalkozó által végzett tevékenység, a temetés megszervezése, vagy az azon történő egyházi szerepvállalás az állam hatókörén kívül eső folyamatokat jelent, így kizárólag az anyakönyvezéshez kapcsolódó, illetőleg az azt megelőző (bejelentési eljárás) és követő eljárások (értesítések), valamint az okmányok esetében kerülhet sor a folyamatok bizonyos fokú elektronizálására.

Célként fogalmazódott meg a hatályos szabályozás szerinti eljárás elektronikus ügyintézés eszközrendszerének felhasználásával történő racionalizálása, az elhalt hozzátartozói adminisztrációs terheinek a csökkentése, valamint az elektronizálás kiteljesedése révén a kapcsolódó eljárások gyorsítása.

E cél magvalósításához az alábbi fejlesztések és jogszabály-módosítások szükségesek:

- a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus dokumentumként történő továbbítása az érintettek felé az EESZT rendszeren keresztül, valamint a hozzátartozók bejelentési kötelezettségeinek csökkentése,

- a halál tényére vonatkozó adat automatikus továbbítása a hagyatéki eljárás megindítása céljából

- az elhalálozásról történő értesítési szolgáltatás létrehozása

- a közüzemi szolgáltatók értesítése az elhalálozás tényéről.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §-hoz

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

[Itv. 33. § (2) bekezdés]

Szükséges annak az élethelyzetnek a szabályozása, amikor az állandó személyazonosító igazolvány gyártáshibás, tároló eleme nem vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat, illetve az nem működik. Ebben az esetben a jogszabály alapján az igazolvány cseréjére jogosult a polgár, és a jogszabály módosítással kimondásra kerül az is, hogy illetékmentesen, ami a teljes eljárásban érvényesül.

4. §-hoz

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

(1)-(3) bekezdéséhez

[Nytv. 6. § (2) és (2a) bekezdés, 7. § (3) bekezdés]

Az anyakönyvvezető a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vétele mellett közreműködik az újszülött részére állandó személyazonosító igazolványa kiadásában is.

Az anyakönyvvezető ellátja a házasságkötéssel egyidejűleg megváltozott névadat esetén a személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat, végzi a kiállításhoz szükséges adatok felvételezését.

(4) bekezdéséhez

[Nytv. 9. § (2) bekezdés k) pont]

Az újszülött részére történő személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat jellegükre tekintettel a nyilvántartást kezelő szerv látja el.

(5)-(6) bekezdéséhez

[Nytv. 9. § (2) bekezdés l)-n) pont]

A nyilvántartást kezelő szerv feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni új feladataként az értesítési szolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány házasságot kötött polgárok részére történő kiadásával kapcsolatos hatósági feladatokat jellegükre tekintettel a nyilvántartást kezelő szerv látja el.

A létrehozásra kerülő jogosultság-nyilvántartást a nyilvántartást vezető szerv fogja vezetni.

(7) bekezdéséhez

[Nytv. 9. § (3) bekezdés]

A bekezdés a jogalkalmazás tapasztalatai alapján pontosítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás megőrzött alapiratai felsorolását.

(8) és (9) bekezdéséhez

[Nytv. 11. § (1) bekezdés l) és r) pont]

A módosítás egyrészt pontosítja a polgárról vezetett adatok felsorolását tartalmazó rendelkezés fogalomhasználatát, másrészt bővíti a polgárról a nyilvántartásban vezetett adatok körét. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás új adatként nyilván fogja tartani a személyazonosító igazolvány ügyszámát, mely egyedileg azonosítja az eljárást.

A nyilvántartás akkor is nyilván fogja tartani a polgár arcképmását, ha videó technológiával történt személyazonosítást követően kerül sor az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre.

(10) bekezdéséhez

[Nytv. 11. § (4) és (5) bekezdés]

A rendelkezés bővíti a nyilvántartás adattartalmát a polgár ujjnyomatával, melyet kizárólag pótlás céljából lehet nyilvántartani. Az ujjnyomat nyilvántartásával lehetővé válik az elektronikus úton történő személyazonosító igazolvány pótlás.

(11) bekezdéséhez

[Nytv. 14. § r) pont]

A nyilvántartás részére adatok küldését végző új szervek esetén szükséges az adatforrások körét is bővíteni, ezért bővül a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatforrásainak köre a születést anyakönyvező anyakönyvvezetővel.

(12) bekezdéséhez

[Nytv. 14. § s) pont]

A módosítás következtében nyilvántartás adatforrása kiegészül az anyakönyvvezetővel, aki ellátja a házasságkötéssel egyidejűleg megváltozott névadat esetén a személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány hivatalból történő kiadásának kezdeményezésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

(13) bekezdéséhez

[Nytv. 16. § (1a) bekezdés]

Az elektronikus anyakönyv megküldi a nyilvántartás részére, hogy az újszülött intézetben születette. E tény szükséges ahhoz, hogy a kiállításra kerülő okmányok a megfelelő címzett részére kerüljenek megküldésre.

(14) bekezdéséhez

[Nytv. 17. § (2) bekezdés g) pont]

A nyilvántartásból szolgáltatandó adatok körének új csoporttal történő kiegészítésére került sor.

(15) bekezdéséhez

[Nytv. 19/F. §]

A nyilvántartásból történő adatkérésre vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni a nyilvántartást kezelő szerv új szolgáltatási funkciójára (az elhalt természetes személyazonosító adataira vonatkozó adatok szolgáltatása) vonatkozó rendelkezéseket. Az új szolgáltatás a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül elektronikus azonosítást követően ad elektronikus kapcsolattartás útján tájékoztatást a polgár elhalálozásáról. A rendelkezés meghatározza továbbá a szolgáltatott adatok körét, az adatigénylők körét és az adatigénylés módját.

(16)-(17) bekezdéséhez

[Nytv. 21. § cs) és gy) pont]

A módosítás bővíti a nyilvántartásból adatok lekérdezésére jogosultak körét. Az adatlekérdezésre az igénylő feladatkörének hatékony ellátása érdekében van szükség.

A Vöröskereszt adatigénylési jogosultságát teremti meg.

(18) bekezdéséhez

[Nytv. 21. § m) és n) pont]

A közjegyzőknek a fizetési meghagyásos és végrehajtási eljárás lefolytatásához szükségük van a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre. A részükre történő adatszolgáltatással kapcsolatos - a járási hivataloknál felmerült - jogértelmezési probléma rendezése érdekében célszerű az Nytv. 21. § m) pontjának módosítása, illetőleg kiegészítése, a közjegyzők részére fizetési meghagyásos és végrehajtási eljárás lefolytatásához történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi felhatalmazással mint konkrét jogalappal. A fizetési meghagyásos és a végrehajtási eljárás lefolytatásánál az azonosításhoz a természetes személyazonosító adatok, a kézbesítéshez a lakcím, értesítési cím ismerete szükséges. A fizetési meghagyásos és a végrehajtási eljárásban a kézbesítési kifogás elbírálásához szükség van az érintett történeti lakcímadatainak, továbbá az eljárás megszüntetése szempontjából az elhalálozás idejének ismeretére is.

Továbbá indokoltnak tartjuk valamennyi közjegyzői nemperes eljárásban a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre vonatkozó felhatalmazás megteremtését is. A 2008. évi XLV. törvény rendelkezik az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról, ezek között szerepel az Nytv. 21. § m) pontjában megjelölt bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, valamint az n) pontjában megjelölt Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése. Ezen eljárások lefolytatásához jelenleg az Nytv. a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatkör átadására vonatkozik a törvényi felhatalmazás.

Azonban a 2008. évi XLV. törvényben megnevezett többi nemperes közjegyzői eljárás lefolytatása is indokolja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylést, a tényállás tisztázása, ügyfélazonosítás, és a döntés meghozatala, kézbesítése érdekében, álláspontunk szerint a természetes személyazonosító adatok (név, születési hely, születési idő, anyja neve), lakcím (lakóhely, tartózkodási hely), értesítési cím adatok átadására kiterjedően.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 118. § (1) és (4) bekezdése konkrét felhatalmazást tartalmaz a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre a hagyatéki eljárásban az örökhagyó valamint az öröklésben érdekelt személy e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából.

A Hetv. 116. § (1)-(2) bekezdésében felsorolja, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó valamint a hagyatéki eljárásban érdekelt személy mely személyes adatait kezelheti.

Hivatkozott rendelkezések alapján az Nytv. 21. § m) pontjának módosításával a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a közjegyzők részére szolgáltatható adatkörbe a következő adatokat javasoljuk: természetes személyazonosító adatok (név, születési hely, születési idő, anyja neve), lakcím (lakóhely, tartózkodási hely), értesítési cím, állampolgárság, családi állapot, elhalálozás helye és ideje.

Az Nytv. 21. § n) pontjának módosítása csupán arra irányul, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére történő adatátadást tartalmazza, /a közjegyzők részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó valamennyi felhatalmazást az m) pont szabályozza.

(19) bekezdéséhez

[Nytv. 21. § x) és y) pont]

Az újszülött hivatalbóli okmányellátása céljából a születést anyakönyvező anyakönyvvezető a törvényben meghatározott adatok igénylésére válik jogosulttá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Az adatigényléssel az anyakönyvvezető ellenőrizheti az újszülött lakcímét. Az adatigényléssel az anyakönyvvezető ellenőrizheti a házasulandók szükséges adatait.

(20) bekezdéséhez

[Nytv. 22. § n) pont]

Az újszülött hivatalbóli okmányellátása céljából az egészségügyi szolgáltató a törvényben meghatározott adatok igénylésére válik jogosulttá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Az egészségügyi szolgáltató által igényelhető adatok könnyítik az adatok berögzítését. Továbbá a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv is adatot igényelhet a nyilvántartásból.

(21) bekezdéséhez

[Nytv. 24. § (1) bekezdés]

A módosítás meghatározza azon adatok körét, amelyeket a megszemélyesítés során az okmánykibocsátó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet megismerhet.

(22)-(25) bekezdéséhez

[Nytv. 24/E. § (1)-(2) bekezdés, 24/F. § (1) bekezdés és (2a) bekezdés, 24/H. §]

Az arcképelemzési nyilvántartás adattartalmát képezik az ún. metaadatok is (az arckép profil alapját képző arcképmás nyilvántartásba kerülésének a dátuma, valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési éve és neme), a módosítás az ezek átadására vonatkozó felhatalmazást fogalmazza meg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben. A személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása funkció kialakítása érdekében szükséges továbbá megadni a felhatalmazást az ágazati jogszabályban (Nytv.) is arra vonatkozóan, hogy az elemzői kiértékelésen, illetőleg az automatizált összehasonlításon alapuló arcképelemzés során az igénybevételre jogosult szerv az érintett személy természetes személyazonosító adatainak (4T) a közlésével megkaphassa a személyaidat- és lakcímnyilvántartást (SZL) kezelő szervtől az érintett arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot (TKSZ)

Az anyakönyvvezető adatot igényelhet a nyilvántartásból, hogy megállapíthassa a házasodni kívánó polgárok rendelkeznek-e érvényes okmánnyal.

(26) bekezdéséhez

[Nytv. 28/C. §]

A módosítás bevezette az elhalálozásról történő értesítési szolgáltatást, amely a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján megtett nyilatkozata halála esetére. A szolgáltatók elektronikus úton értesülnek az elhalálozott természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, az elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.

(27) és (28) bekezdéséhez

[Nytv. 29. § (13) és (13a) bekezdés]

A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére személyazonosító igazolványát főszabály szerint a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni, azonban az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére az hivatalból kerül kiadásra. A Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár részére - ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz - személyazonosító igazolványát hivatalból kell kiadni.

(29) bekezdéséhez

[Nytv. 29. § (16a) bekezdés]

A rendelkezés az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus pótlásának lehetőségét teremti meg és meghatározza mindazon adatokat, amelyek majd a kiállításra kerülő új okmányon eltérnek a korábbi okmányon szereplőktől.

(30)-(31) bekezdéséhez

[Nytv. 29/A. § (7) bekezdés,. 33/B. §]

A rendelkezés a nyilvántartást kezelő szerv új feladataként meghatározott jogosultságkezelési nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza, valamint meghatározza a nyilvántartás adattartalmát.

A nyilvántartást kezelő szerv adattovábbítási tevékenysége kerül meghatározásra.

(32) bekezdéséhez

[Nytv. 34. § (5) bekezdés]

A rendelkezés a polgár hatóság előtti megjelenésének a számát csökkenti azzal, hogy a törvényes képviselő cselekvőképtelen kiskorú kérelmező személyazonosító igazolványa kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is megteheti.

(33) bekezdéséhez

[Nytv. 36. § (6) bekezdés]

Az okmány kiállítására jogosult hatóság mellett szükséges a megszemélyesítést végző szervezet kijelölése is.

(34) bekezdéséhez

[Nytv. 47. § (2) bekezdés f) pont]

Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználási szabályait ki kell egészíteni azokkal a műszaki követelményekkel, amelyek a felhasználás biztosításához, a kártya kezeléséhez szükségesek.

a 4. §-hoz

[Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pont, 17. § (7) bekezdés, Nytv. 21. § q) pont, 28/A. § (1) bekezdés]

Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pontjában, illetve a 17. § (7) bekezdésében a személyazonosító igazolvány nyilvántartásra utaló megnevezéseket szükséges hatályon kívül helyezni. Az Nytv. 21. § q) pontjának szövegcserés módosítása a nyilvántartásból történő adatigénylésre vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni a kincstár adatigénylési céljának bővítésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdésének szövegcserés módosítása a címnyilvántartás fogalmát pontosítja.

5. §-hoz

a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény

[1993. évi XL. törvény. 2. § (1a)-(1c) bekezdés, 2. § (3) bekezdés, 2/A. §]

A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény (a továbbiakban: 1993. évi XL. törvény) 2. § (1) bekezdése felsorolja, hogy a Vöröskereszt - alaptevékenysége körében - mely feladatokat látja el. Ezek között, a 2. § (1) bekezdés e) pontjában szerepel, hogy a Vöröskereszt elsősegélynyújtás oktatásával hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez.

Az 1993. évi XL. törvényben szükséges rendelkezni a közúti járművezetők elsősegély-nyújtási vizsga teljesítésével kapcsolatos nyilvántartásról annak érdekében, hogy ez egy új nyilvántartásként létrejöhessen, és onnan az elsősegély-nyújtási vizsga teljesítésével vagy az alóli mentesüléssel kapcsolatos adatok a közúti közlekedési nyilvántartásba elektronikusan, informatikai adatkapcsolat útján megérkezhessenek. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a járművezetők sikeres vizsgájával, vagy a vizsga alóli mentesülésével kapcsolatos adatait.

A nyilvántartás vezetésével hatósági jogkört gyakorol a Magyar Vöröskereszt, ezért szükséges a nyilvántartás céljának és a kezelt adatokhoz való hozzáférési jogosultságra vonatkozó rendelkezéseknek a meghatározása.

6. §-hoz

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

(1) bekezdéséhez

[Rtv. 29. § (4) bekezdés]

Az Rtv. 29. §-a határozza meg, hogy a rendőr az igazoltatás során mit tehet a személyazonosság megállapítása érdekében.

Az Rtv. 29. § (4) bekezdése értelmében az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, azonban az nincs rögzítve, hogy az milyen célra használható fel. Ennek meghatározása érdekében indokolt az Rtv. 29. § (4) bekezdésének kiegészítése.

Az ismeretlen személy (balesetben érintett személy, magatehetetlen, kommunikációra képtelen személy) azonosítása érdekében az Rtv. 42. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet, így a jogszabály szerint alapvetően lehetőség van az intézkedés alá vont személyről fényképfelvétel készítésére.

(2) bekezdéshez

[Rtv. 29. § (4a) és (4b)]

Az Rtv. kiegészül az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével történő személyazonosság megállapításának eljárásával. Eszerint, ha egy igazoltatás során a személyazonosság megállapítása sikertelen, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatott személyről az intézkedés helyszínén fényképfelvételt készíthet. Az így elkészített fényképfelvételt az igazoltató rendőr automatizált eljárásban, rendszer-rendszer kapcsolat útján továbbítja az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény szerinti központi szervnek, amely az arcképmásból arckép profilt képez. Az arckép profilt a központi szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja, és az összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére haladéktalanul továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott, sorrendben az első öt legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számokat. Viszont ha az arcképelemző rendszer igénybevételével sem lehet az igazoltatott személy személyazonosságot megállapítani, abban az esetben az igazoltatott előállítható a további adategyeztetések érdekében.

(3) bekezdéshez

[Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pont af) alpont]

Az online azonnali szoftveres elemzés megvalósítása érdekében indokolt az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pontjának új af) alponttal történő kiegészítése.

a 7. §-hoz

[Rtv. 6/A. § (4) bekezdés b) pont, 7. § (1) bekezdés b, be) alpont, 7/B. § (2) bekezdés a) pont, 29/A. §, 97. § (1) bekezdés h) pont]

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény elfogadását követően szükséges az állami vezető fogalom helyett a korábbi állami vezetőbe tartozó személyi kör felsorolása, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényre hivatkozás módosítása.

Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdés a) pontjának javaslat szerinti módosítása biztosítja a tiltott határátlépés szabálysértése elkövethetőségét a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) megbízhatósági vizsgálat során eljáró tagja részére elsősorban a román és az ukrán határszakaszon határellenőrzést ellátó rendőri állomány vonatkozásában. A tiltott határátlépés szabálysértésének elkövetését az NVSZ csak olyan határátkelőkön kíséreli meg, ahol van arra lehetőség, hogy a hazánkkal határos országba ne lépjen be, vagyis ahol van lehetőség a magyar határ átlépése után visszafordulni.

Az Rtv. 29. §-ának módosításával kapcsolatos koherencia-módosítást is elvégez a javaslat, amelynek keretében egy hivatkozás kiegészítésre kerül.

A javaslat továbbá terminológiai pontosítást hajt végre. A Be. -vel ugyanis az előzetes letartóztatás elnevezése a kényszerintézkedés pontosabb megjelölése érdekében letartóztatásra változott. A módosítás ezt a terminológiai változást vezeti át az Rtv. -n.

a 8. §-hoz

[Rtv. 7. § (1) bekezdés a) pont, b) pont bc) alpont, (1a) bekezdés a) pont, 67. § (1) bekezdés]

Az Rtv. 7. § (1) bekezdés a) pontja jelenleg a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel kapcsolatos feladatkörnél azt rögzíti a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai között, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését. A törvényi rendelkezések alapján ennél azonban szélesebb körben van lehetőség lefolytatni a kifogástalan életvitel ellenőrzését, így a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőknél, illetve az ott már tanulói hallgatói jogviszonyban állóknál (többek között a tisztjelölteknél), valamint a miniszteri rendeletben meghatározott körben a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba jelentkezőknél, vagy állóknál. Ezeket a feladatokat a törvényi rendelkezések értelmében jelenleg is folytathatja a rendőrség, tehát érdemi változást nem jelent a jelen módosítás, ugyanakkor az Rtv.-ben megjelenő feladatkör nem volt összhangban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben foglaltakkal. A módosítást követően az Rtv. azt fogja tartalmazni, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését. Ezzel a két törvényi szabályozás összhangja biztosítható.

A javaslat hatályon kívül helyezi az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv" fordulatot. A hatályon kívül helyezésnek nem célja, hogy a védett állomány körén változtasson, csupán az Rtv.-n belüli kollíziót hivatott feloldani. A deregulálás indoka, hogy a hivatkozott fordulat eredeti rendeltetése - a 2013. július 20-i hatályba lépésekor - az volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal [2019. július 1-je óta Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: OIF)] meghatározott jogviszonyban foglalkoztatott személyi állományát nevesítse a védett állomány körében. Ezáltal lehetőség volt a megbízhatósági vizsgálat elvégzésére az akkor még az idegenrendészeti hatósági és menekültügyi hatósági feladatok mellett állampolgársági ügyekkel is foglalkozó szervek személyi állománya vonatkozásában is. A rendelkezés ebben a formában azonban már nem helytálló, mivel az állampolgársági ügyek a kormányhivatalok hatáskörébe kerültek, az OIF személyi állománya pedig hivatásos állományú vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyú lett. A módosítással egyértelművé válik, hogy a kormányhivatalok esetében csak azon, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők vonatkozásában van helye megbízhatósági vizsgálatnak, akik döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak. Ez a szűkítés - a hatályos szabályozással egyezően - nem vonatkozik a jövőben sem a 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában nevesített szervek személyi állományára.

Az OIF személyi állománya tekintetében pedig - mint rendőrség - fennáll a lehetőség a megbízhatósági vizsgálat lefolytatására:

a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő személyi állomány vonatkozásában az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján,

a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak állomány vonatkozásában pedig az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjára visszahivatkozó bc) alpontja alapján.

A javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az Rtv. 7. § (1a) bekezdés a) pontjából a menekültügyi eljárásra utaló szövegrészt, ugyanis a menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatait az OIF látja el, amelynek személyi állományában nincsenek sem kormánytisztviselők, sem pedig kormányzati ügykezelők.

A fentieken túl a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2019. március 1-jei hatálybalépését követően az állami tisztviselőkre és az állami szolgálati jogviszonyra utaló rendelkezések szerepeltetése a továbbiakban indokolatlan, tekintettel arra, hogy 2019. március 1-je óta ilyen jogviszony nem állhat fenn.

a 9-11. §-hoz

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény

(1) bekezdés és a 11. §

[Bvszt. 10. § (1) bek. és hatályon kívül helyezések]

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 10. § (2) bekezdése - a 2019. február 1. óta hatályos módosítás miatt - az (1) bekezdéshez képest nem tartalmaz specialitást, emellett a közalkalmazotti jogviszony sem kerül alkalmazásra. A (2a) bekezdésben foglaltak pedig a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltakból következnek.

(2) bekezdéséhez

[Bvszt. 28/A. § (1) bekezdés f) pont]

A büntetés-végrehajtási szervezet részére a kapcsolattartók személyazonosságának megállapítása érdekében a jövőben a törvényjavaslatban szereplő módosítás biztosítani fogja a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból meghatározott adatokhoz való hozzáférést. Tekintettel arra, hogy a személyazonosság igazolásához a kapcsolattartó adatai közül az anyja neve adat is releváns lehet, így indokolt, hogy a kapcsolattartókra vonatkozó nyilvántartásba a büntetés-végrehajtási szervezet ezt az adatot is regisztrálja.

10. §

[Bvszt. 9/A. § (1)-(2), (4)]]

A javaslat - az autonóm államigazgatási szervek mintájára - megteremti a lehetőséget a büntetésvégrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti vásárlások lebonyolítására, tekintettel a büntetés-végrehajtási szervek által nyújtott kedvező árakra, továbbá arra, hogy az Országgyűlés Hivatala látja el az Országgyűlési Őrség gazdálkodási feladatait is.

Az Országgyűlés Hivatala jelenleg nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 123. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének módosításával - az autonóm államigazgatási szervek mintájára - ki lehet terjeszteni a Korm. rendelet hatályát az Országgyűlés Hivatalra, de ehhez a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) módosítása szükséges. A Bv. Sztv. 9/A. §-ának módosításával, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ában meghatározott szervekre történő utalással nem csak az Országgyűlés Hivatala, de az ott felsorolt más szervek is lehetőséget kapnak, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékeket és szolgáltatásokat igénybe tudják venni, amennyiben a Központi Ellátó Szerv felé igénybejelentéssel élnek. A Központi Ellátó Szerv megkeresésére az autonóm államigazgatási szervekhez hasonlóan a Kttv. 2. §-ában meghatározott szerveknek kötelezettségük nem áll fenn. A Bv. Sztv. módosításával párhuzamosan a Korm. rendelet módosítása is szükséges.

Igényként merült fel továbbá az is, hogy a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alá tartozó gazdasági társaságok esetében is legyen lehetőség az ellátás igénybevételére. Ezek a gazdasági társaságok ugyanakkor nem a miniszter irányítása vagy vezetése alá tartoznak, hanem a miniszter a tulajdonosi jogkör gyakorlója. Ezen kör vonatkozásában szintén szükséges a Bv. Sztv. módosítása. A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletben (a továbbiakban: BM rendelet) meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékeket és szolgáltatásokat a Bv. Sztv. 9/A. § (1) bekezdése, valamint a BM rendelet 2. mellékletének módosítását követően az érintett gazdasági társaságok is igénybe tudják venni.

12-13. §-hoz

[Nbtv. 14/A. § (4) bekezdés, 30. § (1) bekezdés, 69. § (2) bekezdés, 74. § id) alpont, 74. § g) pont]

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása kizárólag a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálybalépésével bekövetkezett fogalmi változásokkal kapcsolatos módosításokat végzi el annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti koherenciát ismételten megteremtse.

Ennek keretében az állami vezető fogalom helyébe egy felsorolás lép, amely magában foglal minden olyan vezetőt, akit korábban az állami vezető fogalmába bele kellett érteni.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, tisztségek, beosztások felsorolásba az álláshely fogalmát is beilleszti, továbbá a kormányzati hivatal helyett a kormányzati főhivatal kifejezést alkalmazza. Hatályon kívül helyezi továbbá az időközben megszűnt állami szolgálati jogviszonyra utaló szövegrészeket.

14. §-hoz

(1) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 14. §]

Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza a polgár adóazonosító jelét. Ezért a módosítás nyomán a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján az állami adóhatóságnak haladéktalanul képezni kell a gyermek adóazonosító jelét annak érdekében, hogy az adóigazolvány mihamarabb megszemélyesítésre kerülhessen, valamint az adóazonosító jel rögzítésre kerüljön a hivatalból kiadásra kerülő személyazonosító igazolvány tároló elemén. Az adóazonosító jel nélkül az állandó személyazonosító igazolvány nem kerülhet kiállításra, valamint az okmány három napon belül történő kiszállítása sem történik meg.

(2) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 17. § c) pont]

A rendelkezés az adóigazolvány bevonása esetkörét bővíti ki az adatváltozással. Adatváltozás esetén az adóigazolvány bevonására azért van szükség, mert az adóigazolvány a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének III. 1.58. pontja alapján biztonsági okmánynak minősül.

(3) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 21. § (3) bekezdés]

Az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött TAJ számról szóló hatósági igazolványa kiadására vonatkozó eljárás kivételként került meghatározásra.

(4) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 21. § (7), (7a) bekezdése]

Az adatszolgáltatás kiegészítésre került az intézetben történt születés tényével.

Az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött TAJ számról szóló hatósági igazolványa kiadására vonatkozó eljárás kivételként került meghatározásra.

(5) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 21. § (7b) bekezdése]

Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza a polgár TAJ számát. Ezért a módosítás nyomán a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján a kincstárnak haladéktalanul képezni kell a gyermek TAJ számát annak érdekében, hogy a TAJ számról szóló hatósági igazolvány mihamarabb megszemélyesítésre kerülhessen, valamint TAJ szám rögzítésre kerüljön a hivatalból kiadásra kerülő személyazonosító igazolvány tároló elemén. A TAJ szám nélkül az állandó személyazonosító igazolvány nem kerülhet kiállításra, valamint az okmány három napon belül történő kiszállítása sem történik meg.

(6) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés k) pont]

A nyilvántartást kezelő szerv rendszeres adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni, hogy a kincstár az általa kezelt nyilvántartásokban szereplő polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről automatikus adatátadás útján kapcsolati kód alkalmazásával értesül.

(7) bekezdéséhez

[1996. évi XX. törvény 40/B. §]

Az okmány kiállítására jogosult hatóság mellett szükséges a megszemélyesítést végző szervezet kijelölése is. E bekezdés felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány hivatalbóli kibocsátását végző hatóság kijelölésére.

Rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás a Kormány részére a házasságkötés miatti névváltozás kapcsán hivatalból kiállított TAJ kártya kibocsátására és megszemélyesítésére jogosult szerv kijelölésére.

a 15. §-hoz

[1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés c) pont, 37. § (3) bekezdés]

A nyilvántartást kezelő szerv rendszeres adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugdíj-biztosítási nyilvántartásában szereplő polgár elhalálozásának tényéről, helyéről és idejéről automatikus adatátadás útján kapcsolati kód alkalmazásával értesítésre kerüljön.

16. §-hoz

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

(1) bekezdéséhez

[1997. évi XLVII. törvény 24/A. §]

A 1997. évi XLVII. törvényben szükséges megteremteni az egészségi alkalmassági vélemény elektronikus továbbításának jogalapját.

(2) és (3) bekezdéséhez

[1997. évi XLVII. törvény 35/A. §, 35/B. § (4) bekezdés]

Az EESZT-ből külső rendszerek részére történő adattovábbításhoz szükséges rögzíteni a működtető ez irányú kötelezettségét. Továbbá törvényben szükséges rögzíteni az EESZT új funkcióját, amely szerint külső, nem csatlakozott szervek részére is továbbíthat adatokat.

(4) bekezdéséhez

[1997. évi XLVII. törvény 35/O. §]

Törvényben szükséges rögzíteni az EESZT-hez nem csatlakozott, külső szervek részére történő adattovábbítás feltételeit, az adattovábbításra jogosultak, valamint a továbbítandó adatok körét.

17. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) bekezdés

A nyugellátásban részesülő személy nyugellátási jogosultságát befolyásoló körülményekben bekövetkezett változásokkal, illetve elhalálozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségek körének szűkítése a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetére.

18. §-hoz

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

(1) bekezdéséhez

[1998. évi XII. törvény 21/D. §]

A házasságkötés miatt bekövetkező névváltozás esetén hivatalból kerül magánútlevél kiállítására abban az esetben, ha bizonyos feltételek együttesen fennállnak: 1. a házasságkötés olyan névváltozást eredményez, hogy a házasságkötési szándék bejelentésekor érvényes magánútlevél már nem lesz alkalmas a személyazonosításra 2. az ügyfél a hivatalból történő okmánykiállítást elfogadja 3. a magánútlevél lejárat szerint érvényessége a házasságkötés kitűzött időpontjában is fennáll 4.a magánútlevél nem kerül érvénytelenítésre a házasságkötési szándék bejelentését követően (pl. elvesztését, eltulajdonítását nem jelentik be).

Kizárólag abban az esetben kerül kiállításra a magánútlevél hivatalból, ha mindegyik feltétel együttesen teljesül, azok bármelyikének hiánya a hivatalból történő okmánykiállítást megakadályozza. A törvényjavaslat céljához illeszkedően a polgárt olyan helyzetbe szükséges hozni, mint amilyenben a házasságkötés miatti névváltozást megelőzőn volt, ezért a hivatalból kiállított magánútlevél érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év.

(2) bekezdéséhez

[1998. évi XII. törvény 26.§ (1) bekezdésének d) pont]

Az eljárás során szükséges a személyazonosítás céljára bemutatott okmányok ellenőrzése az okmány-nyilvántartásokban. A személyazonosító igazolványok a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részeként vannak nyilvántartva, ellenőrzésükhöz a jogalap mind az Utv., mind az Nytv. oldaláról rendezett. A módosítás a vezetői engedélyek tekintetében teremti meg az ellenőrzés jogalapját.

(3) bekezdéséhez

[1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1e) és (1f) bekezdés]

A videotechnológiával történő személyazonosítás végrehajtásához az ezt végző szervezet számára hozzáférést kell biztosítani az útiokmány-nyilvántartás meghatározott adatköréhez.

Ugyancsak hozzáférést kell biztosítani az útiokmány-nyilvántartáshoz az anyakönyvvezető részére annak érdekében, hogy a hivatalbóli okmánykiállításra való jogosultságot megállapíthassa.

19. §-hoz

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

(1)-(2) bekezdéshez

[4. § b) pont, 34. § (1) bekezdés

A családtámogatási eljárások alapvetően írásban előterjesztett kérelem alapján indulnak. Ez az eljárásrend egészül ki azzal, hogy az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetén az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló eljárás hivatalból indul meg az EESZT rendszer útján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapott adatok alapján, kivéve, ha a szülő az eljárás hivatalból történő megindítását visszautasítja. Ennek nyomán az újszülött törvényes képviselőjének ügyintézési kötelezettsége csökken.

20. §-hoz

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

(1)-(2) bekezdéséhez

[24. § (1) és 38. § (1) bekezdése]

A halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus továbbításának jogi alapjait teremtik meg a rendelkezések.

21. §-hoz

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 8. §-a

A települési önkormányzat a település közbiztonságának biztosításában közreműködik. E feladatkörében bárki számára nyilvánvaló módon jelenleg is kihelyezhet képfelvevőt, feltéve, hogy e feladatköréről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján gondoskodik. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a települési önkormányzat a település közbiztonságának biztosításában való szerepvállalása keretében jogosult képfelvevő üzemeltetésére és kezelésére. Ha a települési önkormányzat e feladatát nem közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján látja el, ebben az esetben a képfelvevők üzemeltetésének és kezelésének feladatait a jegyző, vagy a képviselőtestület által a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő látja el. A képfelvevők kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő által kihelyezett képfelvevőkre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásának előírása indokolt.

22-24. §-hoz

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

(1) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 4/A-4/E. §]

A Nyilvántartó feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezések között szükséges meghatározni a nyilvántartó új feladataként a vezetői engedély automatikus kiállítását, annak feltételeit, valamint a forgalmi engedély és törzskönyv automatikus kiállításával kapcsolatos feladatait.

(2)-(3) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont, és 5. § (3)]

Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel pontosítani szükséges a közlekedési igazgatási hatóság feladatkörét, továbbá meghatározni az személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv ehhez kapcsolódó feladatait.

(4) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés]

A vezetői engedély automatikus kiállításának bevezetésére tekintettel pontosítani szükséges, hogy melyek azok az esetek, amikor az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

(5) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aj) és ak) alpont]

A vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges feltételek informatikai szakrendszer által történő, automatikus ellenőrizhetősége érdekében szükséges kibővíteni az engedély-nyilvántartás adattartalmát.

(6)-(7) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pont hd) alpont, i)-k) pontok]

Az (5) bekezdéssel összefüggésben, az ahhoz fűzött indokok miatt szükséges rendelkezni a nyilvántartás új adatainak forrásairól, illetve rögzíteni, hogy az egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok a jelenlegi papír alap helyett a jövőben elektronikusan érkeznek meg a nyilvántartásba.

(8) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés g) pont]

A rendelkezés rögzíti a vizsgaközpont új feladatát és pontosítja a VEN-ben lévő adatokhoz való hozzáférési jogosultságát.

(9) bekezdéséhez

[1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés h) pont]

A nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak körének kiegészítésére vonatkozó rendelkezés, az automatikus okmánykiállítás kapcsán.

24. §-hoz

[1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdés]

Az engedély-nyilvántartás azon adatai, amelyek más hatósági nyilvántartásból kerülnek átemelésre, nem közhitelesek, mivel ezek esetében nem az engedély-nyilvántartás az elsődleges nyilvántartás. Szövegmódosítás történt a tekintetben is, hogy az eddig folyó szöveggel történt hivatkozások átfordításra kerültek jogszabályhelyre történő hivatkozásra. A kivételek közül így csak az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének (mentesülésnek) igazolásra vonatkozó hivatkozás új.

25. §-hoz

[1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpont, 14/A. § a) pont]

A hatályon kívül helyezés az a) pont esetén az engedély-nyilvántartás adattartalmának bővítése miatti felsorolás kiegészítése okán szövegpontosítást szolgál, a b) pont esetén az egészségi alkalmassági vélemény nyilvántartóhoz történő elektronikus megérkezése miatt szükséges, amely utóbbira vonatkozó rendelkezés átkerült a nyilvántartót érintő adatforrások közé.

25-26. §-hoz

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

(1) bekezdéshez

[(Ftv. 6. § (4) bekezdés]

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 1-i 91/477/EGK tanácsi irányelvben foglalt, a tagállamok között végbemenő nemzetközi tűzfegyver-szállításokkal összefüggő hatósági együttműködés előmozdítása érdekében az Európai Unió Bizottsága megalkotta a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletet (a továbbiakban: Végrehajtási Rendelet), amely uniós szabályozó a 2019. szeptemberi hatálybalépését követően megvalósuló valamennyi nemzetközi együttműködés során az abban meghatározott informatikai rendszer használatára kötelezi a hatáskörrel felruházott tagállami hatóságokat.

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) 6. § (4) bekezdésében lefektetett előírás értelmében a lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek a más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, amely kijelölés tehát az Országos Rendőrfőkapitányság feladatává teszi a tűzfegyverek tagállamok közti szállításával összefüggő egyedi hatósági ügyekben megvalósuló nemzetközi együttműködésnek a Végrehajtási Rendeletben, valamint a tárgykör tekintetében irányadó további uniós szabályozókban meghatározott módon történő lefolytatását.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az egyedi ügyekben megvalósuló együttműködés mellett a Végrehajtási Rendelet a konkrét ügyektől függetlenül felmerülő egyes további - például a szóban forgó uniós norma 5. cikke szerinti tűzfegyverlista feltöltésére és naprakészen tartására vonatkozó -hatósági feladatok ellátását is a megfelelő hatáskörrel felruházott tagállami szervek kötelezettségévé teszi, az Ftv. 6. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés módosítása útján szükséges deklarálni, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság hatósági hatásköreit megállapító felhatalmazás az egyedi ügyekben történő hatósági ügyintézés mellet az ez utóbbi feladatkörök előírásszerű ellátására is hasonlóképpen kiterjed.

(2) bekezdéshez

[Ftv. 23. § (1b) bekezdés]

Megfelelési záradék.

a 26. §-hoz

[Ftv. 3/A. § (2) bekezdésében b) pont bc) alpont, 18/D. § (2) bekezdés bc) alpont]

A törvény alapján engedélyköteles tevékenységek végzésére feljogosító hatósági engedély megadását kizáró előéleti követelményeket az Ftv. 3/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések állapítják meg, amely körben a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott elzárás a jelen törvénymódosítást megelőzően annak ellenére nem jelent meg, hogy a szóban forgó szankciót a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 33. § (1) bekezdés b) pontja - a c)-d) pont szerinti közérdekű munkához, illetve pénzbüntetéshez hasonlóan - úgyszintén önálló büntetési nemként nevesíti.

Tekintettel arra, hogy az elzárás büntetésnek a hatósági engedély megszerzését kizáró okok köréből a közérdekű munka büntetéshez, valamint a pénzbüntetéshez képest történő mellőzésének jogpolitikai indoka hiányzik, az Ftv. 3/A. § (2) bekezdésének szövegében a Btk. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szankciók mellett a továbbiakban e büntetési nemet is meg kell jeleníteni.

27-28.. §-hoz

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény

(1) bekezdéséhez

[2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (1) bekezdése]

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása a Szaz. tv-ben foglalt adóazonosító jel megállapítására és adókártya kiállítására vonatkozó módosítással való összhang megteremtése miatt szükséges.

(2) bekezdéséhez

[2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (4) bekezdése]

A módosító rendelkezés bürokráciacsökkentő hatással bír, a kérelemhez nem szükséges a dokumentumok hiteles másolatát csatolni, elegendő az egyszerű másolat.

(3) bekezdéséhez

[2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (6) bekezdése]

Az életkezdési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladatkörök pontosítása szükséges tekintettel arra, hogy a konzulátusok a külföldön született gyermekek személyes adatait, különösen a bekövetkezett változásokat nem tudják továbbítani a kiutaló részére, csak a konzulátusokhoz benyújtott kérelmeket és az ahhoz csatolt dokumentumokat tudják továbbítani.

(4) bekezdéséhez

[2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (13) bekezdése b) pont]

Hiánypótló rendelkezés. Jelenleg nem szabályozott, hogy az utólagosan a nyilvántartásba vett gyermekek esetén visszamenőlegesen milyen kamatmértékkel kell számolni.

a 28. §-hoz

[2005. évi CLXXIV. törvény) 5. § (2) bekezdése]

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása a Szaztv-ben foglalt módosítással való összhang megteremtése miatt szükséges.

29. §-hoz

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény

[Szjstv. 3. § (4) bekezdés c) pont, 30. § (4) bekezdés, 31. § (2) bekezdésében]

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (Szjstv.) 30. § (4) bekezdése alapján az elkövető a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében a befizetésre nyitva álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig jelentkezhet személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2019. január 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdése az elkövetőnek ugyanerre nyolc napot biztosít. A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében az Szjstv. 30. § (4) bekezdésének azonos normatartalmú módosítása szükséges. Az Szjstv. 2018. január 1-jétől hatályos módosítása meghatározta a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság átvételét és végrehajtását. Nem rendelkezett azonban egyértelműen a végrehajtást elrendelő hatóságról, ezért e rendelkezés kiegészítése indokolt. Az Szjstv. 27. § (1b) bekezdése értelmében az Európai Unió tagállamaitól érkező külföldi határozatot pénzbírságot kiszabó külföldi határozatnak kell tekinteni, és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a végrehajtás átvételét

a) jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság,

b) szabálysértés elkövetését megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség, vagy

c) sértett, sértettet segítő szervezet vagy köz javára fizetendő jóvátétel vonatkozásában kezdeményezik.

A központi hatóságról az Szjstv. 3. § (4) bekezdése rendelkezik és a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével és átadásával kapcsolatban a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szervet jelöli meg központi hatóságként. A módosítás egyértelművé teszi, hogy e rendelkezés az Szjstv. 27. § (1b) bekezdése szerinti határozatokra is vonatkozik.

Indokolt az Szjstv. 31. § (2) bekezdésében szereplő 30 napos határidőt 60 napra módosítani. Ha az elkövető igazolja, hogy a külföldi határozatban megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, az általános szabálysértési hatóság értesítése alapján a központi hatóság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a határozatot kibocsátó külföldi hatóságot, hogy a megfizetés tényéről 30 napon belül nyilatkozzon. Ha a megadott határidőn belül a külföldi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. A jelenlegi 30 napos határidő túl rövid a válasz visszaérkezésére, a gyakorlati tapasztalatok alapján ennél több időt szükséges biztosítani, mielőtt az eljárást a hatóság megszüntetné.

30. §-hoz

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

[Mavtv. 4. § (1) bekezdés o) pont, 8. § (5) bekezdés]

A kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálybalépésével bekövetkezett fogalmi változással összhangban indokolt a kormányhivatal helyett a kormányzati főhivatal szerepeltetése.

31-33. §-hoz

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

(1) bekezdéshez

[At. 17. § (3) bekezdés]

A törvény 17. § (3) bekezdése szerint megtett nyilatkozat esetén a hivatásos konzuli tisztviselő előtti eljárásban nem lehetséges az arcképmás, aláírás, illetve ujjnyomat felvételezése.

(2)-(3) bekezdéshez

[At. 20. §]

Ha a házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, az szükségszerűen a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok cseréjével jár. A házasságkötést követő okmánycserét a hatóságok hivatalbóli okmánykiállítással segítik elő, így a módosítás a házasságkötést megelőző eljárás során az anyakönyvvezető feladataként határozza meg az okmányok kiállításához szükséges arcképmás, aláírás, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomat felvételezését.

Figyelembe véve, hogy a házasságkötést megelőzően a házasuló egy alkalommal megváltoztathatja a házassági névviselésre vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezetőnek intézkednie kell a választott névviselési formának megfelelő aláírás, valamint szükség esetén az arcképmás és ujjnyomat felvételezéséről is.

(4) bekezdéshez

[At. 61. (1a) bekezdés

A módosítás megteremti a haláleset Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térbe történő bejelentésének és anyakönyvezésének alapjait. A halottvizsgálati bizonyítvány kiállításának és anyakönyvvezetőnek történő továbbításának részletszabályait továbbra is a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet fogja szabályozni. A haláleset bejelentését követően az eltemettetésre kötelezettnek vagy a megbízott temetkezési szolgáltatónak a jövőben is meg kell jelennie az anyakönyvvezető előtt személyesen az elhalt okmányainak érvénytelenítése, valamint a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok közlése érdekében.

(5) bekezdéshez

[At. 61. § (3) bekezdés]

A módosítás megteremti az intézetben történt születésnek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszer (a továbbiakban: EAK rendszer) részére, anyakönyvezés céljából történő bejelentésének jogi alapjait. Továbbá meghatározza, hogy az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton köteles továbbítani a jogszabályban meghatározott születési statisztikai adatokat és az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint a nyilatkozatokat.

(6) bekezdéshez

[At. 61. § (7) bekezdés]

Az At. 61. § (7) bekezdésének módosítása jogalkalmazást könnyítő jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy az EAK rendszer nem tartja nyilván az érintett arcképmását, aláírását, valamint ujjnyomatát, így szabályozni szükséges az adatok továbbításával kapcsolatos folyamatot is. Az adatok továbbítása a házasságkötési szándék bejelentését követően vagy a házassági névviselési formára vonatkozóan tett nyilatkozatot követően az EAK rendszer és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közötti rendszer-rendszer kapcsolat útján fog megtörténni. Az EAK rendszer a továbbítás időtartamáig fogja kezelni az anyakönyvvezető által felvételezett adatokat. A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló úgy is megváltoztathatja a házassági névviselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, hogy a házasságkötést követően is a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viseli. Ez esetben nem indokolt új okmány kiállítása, ezért szükséges előírni, hogy ebben az esetben az EAK rendszer automatikusan értesítést küldjön a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak, annak érdekében, hogy az okmányok ne kerüljenek kiállításra, továbbá figyelemmel arra, hogy a felvételezett arcképmás, aláírás, valamint ujjnyomat adat kezelésének célhoz kötöttsége az újabb nyilatkozat következtében megszűnik, így az adatok törléséről is intézkedni kell.

(7) bekezdéshez

[At. 62. § (5) bekezdés]

A jegyzőkönyv felvételére vonatkozó hatályos rendelkezés újraszabályozása miatt szükséges a rendelkezést új helyen szabályozni.

(8) bekezdéshez

[At. 82. § (1a)-(1c) bekezdés]

A rendelkezés az EAK rendszer új feladataként rögzíti a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmás, aláírás, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomat személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére történő továbbításának, valamint e továbbításig történő tárolásának kötelezettségét. Az At. 27. § (3) bekezdése alapján, ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell. Tekintettel arra, hogy az arcképmás, az aláírás, valamint az ujjnyomat adat kezelésének célhoz kötöttsége ez esetben is megszűnik, így indokolt, hogy a kezelt adatok törlése érdekében az EAK rendszer az adatok törléséről automatikus értesítést küldjön a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak is.

(9) bekezdéshez

[At. 101/B. §]

Átmeneti rendelkezések.

(10) bekezdéshez

[At. 1. melléklet]

A melléklet módosítása a bejelentésekre vonatkozó jegyzőkönyv adattartalmának módosítását szolgálja. A házasságkötési szándék bejelentésére szolgáló jegyzőkönyv adattartalmának módosítása elsősorban a házassági névre vonatkozó nyilatkozat, valamint a hivatalbóli okmánykiállításhoz szükséges adat felvételezés tényére vonatkozó kiegészítést tartalmazza. Egyúttal az 1. melléklet rendelkezései alapján a jegyzőkönyvön az anyakönyvi kivonathoz kérelmezhető többnyelvű formanyomtatvány kiállítására vonatkozó kérelem is megjelenik, tekintettel a már korábban elkészült informatikai fejlesztések megvalósulására. Továbbá több, a hatályos formanyomtatványokat érintő pontosító javaslat egyértelműsíti a jegyzőkönyvek adattartalmi igényét.

a 32. §-hoz

[At. 14. § (1a), 61. § (1) bekezdés]

A szövegcserés rendelkezés az elektronikus módon történő születés bejelentés során mellékelt okiratokra vonatkozó kiegészítést tartalmaz, egyúttal az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdés módosításával összhangban álló pontosítást tartalmaz.

a 33. §-hoz

[At. 4. § (1) bekezdés b) pontja 77. § d) pont, 1. melléklet a) pont 3.4. alpontja és 14-15. pont, 47. § (4) bekezdése, 62. § (1)-(2a) bekezdés, 62. § (4) bekezdés]

Hatályon kívül helyező rendelkezések:

Az At. 20. §-ának módosításával összhangban indokolt a kisegítő rendelkezés hatályon kívül helyezése.

Az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány bevezetésére figyelemmel a jövőben nem indokolt előírni, hogy az eltemettetésre kötelezett, illetve a nevében eljáró temetkezési szolgáltató a papír alapú példányt bemutassa.

A hatályon kívül helyező rendelkezés az anyakönyvbe bejegyzésre jogosultakra vonatkozó pontosítást is eszközöl, amely biztosítja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel való összhangot.

34. §-hoz

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

(1) és (2) bekezdéséhez

[Szabs. tv. 87. § (2a)-(2b) bekezdés]

A javaslat pontosít a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) idézésre, illetve értesítésre vonatkozó szabályain. Az idézés és értesítés kézbesítésére megjelölt ötnapos határidő mellett már nem szerepel, hogy ha ugyanabban az eljárásban az idézett személlyel szemben korábban eljárási cselekményt foganatosítottak, úgy az idézést három nappal korábban kell megkapnia. A mellőzés indoka, hogy

a) nem határozható meg egyértelműen, hogy mi értendő az érintettel szemben foganatosított eljárási cselekmények alatt, illetve

b) nem állapítható meg annak oka, hogy az eljárásba korábban már "bevont" személy esetében mi indokolja az ötnapos határidő csökkentését, illetve

c) a Szabs. tv. 87. § (3) bekezdése jelenleg is lehetőséget biztosít arra, hogy az idézett személy beleegyezése esetén az eljárási cselekmény foganatosítható legyen akkor is, ha az idézés kézbesítésére a Szabs. tv.-ben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, így a háromnapos kivételes kézbesítési határidő felesleges.

A javaslat a könnyebb alkalmazhatóság érdekében önálló bekezdésben határozza meg az idézés és az értesítés kötelező tartalmi elemeit, egyidejűleg pontosítva is azokon. A tartalmi elemek meghatározása a Be. terminológiájával összhangban történik. Az új (2b) bekezdés beiktatásával pedig biztosított lesz az a lehetőség, hogy az idézett felhívható legyen arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

(3) bekezdéséhez

[89. § (1) bekezdés d)-e) pont]

A Szabs tv. 89. § (1) bekezdése látszólag tételes felsorolást ad a szabálysértési eljárásban keletkező hivatalos iratok kézbesítési módjaira. A felsorolásban ugyanakkor nem szerepel a Szabs. tv. 89. § (5) és (6) bekezdéseiben szabályozott hirdetményi kézbesítés, így ezzel indokolt kiegészíteni a felsorolást. Ugyancsak hiányzik a taxatív felsorolásból az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti elektronikus kézbesítés lehetőségére utalás, holott az E-ügyintézési törvény mögöttes szabályként vonatkozik a szabálysértési eljárásokra is. Az elektronikus kézbesítés részletszabályait az E-ügyintézési törvény határozza meg.

(4) bekezdéséhez

[139. § (1b) bekezdés]

A szabálysértési elzárást főszabály szerint büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Büntetés-végrehajtási intézetbe ugyanakkor törvény kifejezett eltérő rendelkezése értelmében kizárólag hivatali munkaidőben van lehetőség befogadni a fogvatartottakat a szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében.

Jelenleg két kivételt ismer ezen főszabály alól a Szabs. tv.:

1. Amikor a szabálysértési elzárás során őrizetbe vett - és ebből következően rendőrségi fogdán elhelyezett - személy esetében a bíróság szabálysértési elzárást szab ki, de a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a beszámítási szabályokra tekintettel a két napot nem haladja meg, akkor célszerűségi szempontokból nem kerül sor a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadásra és a szabálysértési elzárás hátralévő - legfeljebb két nap - időtartamát a rendőrségi fogdán kell végrehajtani.

2. A másik esetkörben az elkövető nincs szabálysértési őrizetben, hanem elfogását követően -körözésére tekintettel - kellene megkezdeni a már korábban kiszabott szabálysértési elzárást. Ha az elfogásra olyan időben kerül sor, hogy a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkaidőben már nem tudja befogadni az érintettet, akkor a szabálysértési elzárást az elfogás helye szerinti rendőrségi fogdában kell átszállítani és az elkövető hivatali munkaidőben kerül átszállításra a büntetésvégrehajtási intézetbe (kivéve, ha akkor már csak legfeljebb két nap van hátra, mert ebben az esetben célszerűségi okokból nem kerül sor az átszállításra).

A javaslat a speciális rendelkezések harmadik esetkörét teremti meg:

Ez az esetkör részben kapcsolódik az 1. pontban leírtakhoz, itt azonban arról van szó, hogy a szabálysértési elzárás során őrizetbe vett személy vonatkozásában a bíróság olyan időben hozza meg a szabálysértési elzárás kiszabására irányuló döntést, hogy az elkövető hivatali munkarendben történő átszállítására a büntetés-végrehajtási intézetbe már nincsen lehetőség. Ha még 2 napnál több van hátra a szabálysértési elzárásból, akkor az 1. pont szerinti kivételszabály alkalmazására nincsen lehetőség, ugyanakkor a büntetés-végrehajtási intézetbe sem lehet átszállítani, ebből következően szabadon kellene engedni az érintettet és külön intézkedni a szabálysértési elzárás későbbi időpontban történő megkezdésére. Ez nem célszerű. Éppen ezért a javaslat kimondja, hogy ezekben az esetekben az egyébként a szabálysértési őrizetet végrehajtó rendőrségi fogdán kell megkezdeni a szabálysértési elzárást és a következő lehetséges alkalommal, hivatali munkaidőben kell átszállítani őt a büntetés-végrehajtási intézetbe.

a 35. §-hoz

[Szabs. tv. 89. § (5) és (6) bekezdés]

A szövegcserés módosítás indoka az, hogy a hirdetményi kézbesítés lehetőségét nem indokolt a határozatra és a bíróság végzésére szűkíteni. A módosítással a Be. kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseihez hasonlóan bármely hivatalos irat hirdetményi úton történő kézbesítésére lehetőséget biztosít a szabályozás a szabálysértési eljárásban.

36. §-hoz

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény

(1) bekezdéséhez

[Lrtv. 2/A. §(3a) bekezdés]

A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően mindegyik tagállam összeállítja az alapvető szolgáltatások jegyzékét. A jegyzék olyan szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek fenntartásához szükségesek. E jegyzéket a Kormány határozza meg.

(2) bekezdéséhez

[Lrtv. 14. § j) pont]

A 2/A. § (3a) bekezdésében a Kormány részére meghatározott feladat végrehajtása érdekében a felhatalmazó rendelkezések kiegészítésére kerül sor, ennek megfelelően kormányrendeletben kerül meghatározásra az alapvető szolgáltatások jegyzéke.

37. §-hoz

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

[Körtv. 10. § (7b) bekezdés, 15. § (5a)-(5c)]

Indokolt a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben rögzíteni annak a lehetőségét, hogy a rendőrség a következő tevékenységei során is ellenőrzést végezhessen a körözési nyilvántartásban szereplő adatok vonatkozásában:

1. a szabálysértési eljárás során - amelyet azonban nem indokolt csak a rendőrség által lefolytatott szabálysértési eljárásokra korlátozni,

2. a rendőrség által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során,

3. a rendőrök által végzett igazoltatás során.

A cél, hogy az 1. és 2. pont szerinti eljárás során is megállapításra kerülhessen, ha az eljárásban érintett személy egyébként körözés alatt áll. Nyilvánvaló tény, hogy a rendőrség által folytatott szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárások során is szükséges az érintettek ellenőrzése a körözési nyilvántartási rendszerben, hogy még csak véletlenül se fordulhasson elő, hogy az érintett személy vonatkozásában úgy végez eljárási cselekményeket a rendőrség bármely szerve, hogy nem derül ki, az érintettet egyébként más eljárásban, más okból körözik. A fentieken túl a rendőrség szolgálati szabályzatában jelenleg is szerepel olyan előírás, amely alapján minden igazoltatás során kötelező a körözési nyilvántartásban történő ellenőrzés. Ennek jogalapját szükséges egyértelműen rögzíteni a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben is.

38. §-hoz

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

(1) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § e) pontja]

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: 2015. évi CLXXXVIII. törvény) szükséges a központi szerv fogalmának kiegészítése, amely alapján egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a nyilvántartás vezetésén kívül az arcképelemző rendszer működtetéséért a központi szerv felelős, elhatárolva feladatát az arcképelemző tevékenységet végző szervtől.

(2) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § n) pontja]

Az automatizált összehasonlítást, azaz a szoftveres arckép összehasonlítást egyértelműen el kell határolni az elemzői kiértékelésen alapuló arcképelemző tevékenységtől. Továbbá meghatározásra kerül a törvény által használt találati lista fogalma is.

(3) bekezdéshez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés p)-r) pont]

A 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. §-a módosításának célja, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog érvényesítése érdekében a célhoz kötöttség elvének megfelelően megteremtse az adatkezelés jogalapját a rendőri intézkedéssel érintett személyek személyazonosságának megállapítása, ellenőrzése, továbbá az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása, valamint a személyazonosító okmányok kiadása iránti kérelmet előterjesztő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása esetén.

(4) bekezdéshez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (5)]

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásokban az eljáró szerv a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése céljából igénybe vegye az arcképelemző rendszer automatizált összehasonlításon alapuló szolgáltatását.

(5) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. §]

A 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ának módosítása az adatigénylésre jogosult szervek felsorolásának kiegészítését tartalmazza a törvény 3. §-ában megjelölt adatkezelési célokkal összhangban. Ezáltal az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a 3. § (3) bekezdés p) pontjában meghatározott célból jogosult az arcképelemző rendszer általi automatizált (gépi) összehasonlítást igénybe venni.

Ha az intézkedés alá vont személy helyszíni lefényképezését követően az azonosítás a helyszínen végrehajthatóvá válik, akkor mellőzhető az egyébként elkerülhetetlen előállítás, növelve a rendőrség közterületi jelenlétét. Emellett az életvitelszerűen a közterületen élőkkel szemben végrehajtott rendőri intézkedések és a talált ismeretlen személyazonosságú holttestek tekintetében, esetleg balesettel érintett ismeretlen személyazonosságú személy vonatkozásában is jogos érdek, hogy az intézkedés alá vont személy azonosítása minél egyszerűbben és gyorsabban megtörténjen. Továbbá a közigazgatási szerv a 3. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott célból jogosult az arcképelemző rendszer általi automatizált (gépi) összehasonlítást igénybe venni.

Ha az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személy a személyazonosító okmány kiadására irányuló ügyben eljáró hatóság hivatali helyiségében a helyszíni arcképmás-felvételezést követően az ügyfél azonosítás a közigazgatási szerv azonosítási számmal ellátott, videotechnológiával rendelkező, erre a célra rendszeresített eszköz segítségével végrehajthatóvá válik, akkor mellőzhető az egyébként elkerülhetetlen ügyintéző általi hivatali ügyintézés, növelve a közigazgatási szerv hatékonyságát, csökkentve az ügyintézők leterheltségét. Emellett az állampolgárok ügyintézése vonatkozásában is jogos érdek, hogy az elektronikus (távoli) ügyintézést igénybe vevő személy azonosítása minél egyszerűbben és gyorsabban megtörténjen, amely hozzájárul a Kormány bürokráciacsökkentési célkitűzései megvalósításához. Ezzel az elektronikus azonosítást végző kormányzati szolgáltatás (KAÜ) által kínált háromféle ügyfélazonosítási megoldás (ügyfélkapus, elektronikus személyazonosító igazolvány használatán alapuló, telefonos) mellett egy negyedik (arcképes) azonosítási megoldás válna elérhetővé a polgárok számára.

Fentieken túlmenően a közigazgatási szerv a 3. § (3) bekezdés r) pontjában meghatározott célból jogosult az arcképelemző rendszer általi automatizált (gépi) összehasonlítást igénybe venni.

Ha a polgár az eljáró hatóság hivatali helyiségében a sikeres személyazonosítást követően okmányigénylést kezdeményez - amelyhez új okmánykép (arcképmás) felvételezése szükséges -, és az okmánykép készítéséhez a közigazgatási szerv azonosítási számmal ellátott, videotechnológiával rendelkező, erre a célra rendszeresített eszköz segítségével a kérelmezőről arcképmás készítése végrehajthatóvá válik, akkor mellőzhető az egyébként elkerülhetetlen hivatali ügyintézés, növelve a közigazgatási szerv hatékonyságát, csökkentve az ügyintézők leterheltségét. Emellett az állampolgárok ügyintézése vonatkozásában is jogos érdek, hogy a polgárok személyazonosság ellenőrzésének támogatása, az okmánykép készítése és az okmány ügyintézés minél egyszerűbben és gyorsabban megtörténjen, hivatali helyiségben elhelyezett robot, megfelelő otthoni asztali számítógép vagy a polgár birtokában lévő kompatibilis mobil eszköz segítségével.

(6) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés]

A módosítás az NSZKK részére történő adatszolgáltatás hiányzó törvényi szabályozását kívánja pótolni.

(7)-(9) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (6), (6a) és (6b), (8a) bekezdés]

A módosítás az NSZKK részére történő adatszolgáltatás hiányzó törvényi szabályozását kívánja pótolni.

A módosítással meghatározásra kerülnek a törvény által használt eredményesség, eredménytelenség, valamint a nem megfeleltethetőség esetei is.

(10)-(11) bekezdéséhez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (5a) és (6a) bekezdés]

A módosítás az NSZKK részére történő adatszolgáltatás hiányzó törvényi szabályozását kívánja pótolni.

A módosítással meghatározásra kerülnek a törvény által használt eredményesség, eredménytelenség, valamint a nem megfeleltethetőség esetei is.

(12) bekezdéshez

[2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/.-9/D. alcím]

A 2015. évi CLXXXVIII. törvény III. Fejezetének négy új alcímmel történő kiegészítésének indoka, hogy a rendőri intézkedéssel érintett személy személyazonosságának megállapítása, továbbá a személyes és az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása, valamint a személyazonosító okmányok kiadását kérelmező személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása céljából egy teljesen új eljárás kerül bevezetésre. A javasolt módosításban az újdonság, hogy emberi beavatkozás, azaz elemző személy kiértékelése nélküli, kizárólag automatizált összehasonlítás, tehát nem elemzés történne. Jelenleg a szoftveres összehasonlítást követően az arcképelemző tevékenységet végző szerv az összehasonlítás eredményét minden esetben kiértékeli, és annak eredményessége esetén az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot. Az automatizált összehasonlítás megteremtése a rendőri intézkedéssel érintett személy személyazonosságának megállapítása céljából a rendelkezésre álló idő rövidségére, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása, valamint személyazonosító okmányok kiadását kérelmező személyek személyazonosság ellenőrzésének támogatása céljából a hivatali ügyintézés folyamatának egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés biztosítására rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel indokolt.

Az eljárás során technikai újdonság, hogy központi szerv (illetőleg az általa működtetett arcképelemző rendszer) részére közvetlenül, rendszer-rendszer kapcsolaton (gépi interfészen) kerül továbbításra az igazoltatás során készített arckép.

Ha az arcképelemző rendszer számára beküldött arcképmásból arckép profil képezhető, a központi szerv az így létrehozott profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal automatizált eljárás keretében összehasonlítja. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv részére haladéktalanul továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot, illetőleg számokat vagy a profilképzés sikertelenségéről tájékoztatja. Fontos kiemelni, hogy az automatizált összehasonlítást az arcképelemző rendszer csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásokból képzett arckép profilok körében végezné el.

24. §-hoz

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

(1) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 6. § (3) bekezdés]

A módosítás indoka, hogy

- az ügyfélkapcsolatok és az interoperabilitási kötelezettségek hatékony végrehajtásához, kiszolgálásához szükség van a belső működés digitalizálására,

- minél kevesebb a "hibrid" elem az ügyintézés folyamatában (pl. nem nyomtatják ki szervezeten belül a dokumentumokat), annál kevesebb az ügyintézési mozzanat (nincs szükség dokumentumkonverziókra bizonyos pontokon, nincsenek dokumentumhitelességgel és átalakítással kapcsolatos adminisztratív teendők és költségek, stb.), jobban nyomon követhető, biztonságosabb, átláthatóbb az ügyintézés folyamata, nem romlik az adatok minősége (pl. papír alapúról a kiadmányozáshoz begépelésre nincs szükség),

- az elektronikusan keletkeztetett dokumentumok jó minőségűek, méretük kisebb, jobban kereshetőek - megszűnik az iratkezelő rendszerekben tárolt és kezelt szkenelt dokumentumok problematikája, jó minőségű és hiteles dokumentumok keletkeznek,

- csökken a papírfelhasználás és az azzal járó nyomtatási költségek,

- javul a hivatalok munkaidő-kihasználása és gyorsul tőle az érdemi ügyintézés,

- érdemi minőségi javulást lehet elérni az irattárazás, levéltárba adás folyamataiban.

(2) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 35. § (1) bekezdés d) pont]

A 2015. évi CCXXII. törvény 35. §-a szabályozza a Kormány által biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatásokat és az azok igénybevételéhez szükséges ügyfél-regisztrációt. A hatályos szabályozás alapján az elektronikus azonosítási szolgáltatások a következők:

- tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítás,

- ügyfélkapu,

- részleges kódú telefonos azonosítás.

A Javaslat a fentieket új elektronikus személyazonosítási móddal, a videotechnológiával történő azonosítással egészíti ki, amelynek meghatározó eleme biometrikus adat (videojellel készült arcképmás) felhasználásával történő ügyfél-azonosítás. Az azonosítás folyamata a következő:

1. az ügyfél a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) felületen kiválasztja a videotechnológiával történő azonosítást és elindítja az alkalmazást;

2. érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) felmutatása;

3. a személyazonosító igazolvány, az útlevél MRZ-kódját, vagy a vezetői engedély okmányszámát az alkalmazás leolvassa, és a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban tárolt adatokkal;

4. az ügyfélről videojellel készült arcképmás arckép profillá történt átalakítását követően az alkalmazás az ügyfélről az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásából képzett arckép profillal összehasonlítja;

5. a meghatározott egyezőségi arány felett az azonosítás sikeres.

(3) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 35. § (4a) és (4b) bekezdés]

A rendelkezések a KÜNY-regisztráció folyamatát szabályozzák a videotechnológiával történő azonosítás esetében. A szolgáltatás regisztrációja annyiban sajátos a jelenlegi regisztrációs eljáráshoz képest, hogy regisztráció céljából nincs szükség az ügyfél személyes megjelenésére, hanem az videokapcsolat útján a szolgáltatás első használatával végbemegy. A regisztráció folyamata megegyezik az (1) bekezdéshez fűzött indokolásban ismertetett azonosítási folyamattal. Az azonosítási folyamat lényege, hogy a videojel útján felvett személyazonosító adatok és az okmányazonosító adatok a közhiteles hatósági nyilvántartásban tárolt adatokkal összevetésre, ellenőrzésre kerülnek. Ehhez biztosítani szükséges, hogy az azonosítási szolgáltató adatokat vegyen át az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból (amely az ügyfél által felmutatott személyazonosításra alkalmas okmány típusától függően lehet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás). A szabályozás megteremti ezen adatátvétel jogalapját, konkrétan meghatározza az azonosítási szolgáltató által átvehető adatokat, amelyek kizárólag az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése céljából kezelhetők.

(4) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 35. § (10) bekezdés d) pont]

A sikeres KÜNY-regisztrációhoz felhasznált adatokat (ezek kapcsolati kód segítségével a közhiteles hatósági nyilvántartásból átvett adatok) a KÜNY tárolja. A videotechnológiával történő azonosítással regisztrált ügyfél esetében a KÜNY az alábbi adatokat tartalmazza:

- természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, egyedi azonosító szám;

- az okmányszám, az okmány típusa, az okmány érvényességére vonatkozó adatok és az érintett elektronikus levelezési címe (utóbbit csak akkor, ha az ügyfél KÜNY-tárhelyet igényelt és ehhez megadta az e-mail címét).

(5) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 35/A. §]

A Video kommunikáción keresztül történő azonosítás a Központi Azonosítási Ügynök új azonosítási lehetőségeként megjelenő szolgáltatás a jelenlegi telefonos azonosítás, eSzemélyi és Ügyfélkapu azonosítás mellett. Az új azonosítási mód nemcsak a Magyarországon élő, hanem a külföldön élő magyar állampolgárok, külképviseletek ügyintézési terheit is jelentősen csökkenti, tekintettel arra, hogy az állampolgárok akár ügyfélkapu regisztráció nélkül, online is egyszerűen intézhetik ügyeiket, igényelhetnek okmányokat a video technológia segítségével. Az így történt regisztrációhoz szükséges, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás értesítse a KÜNY-t a személyazonosító igazolvány szükséges adatairól.

(6) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 51. §]

Rendelkezés arról, hogy az E-ügyintézési tv. az SDG Rendeletnek való megfelelést szolgálja.

(7) bekezdéséhez

[2015. évi CCXXII. törvény 105. § s) pont]

Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára az SDG Rendelet végrehajtása érdekében.

(8) bekezdéséhez

[E-ügyintézési tv. 111/B. §-hoz]

Rendelkezés arról, hogy a törvény az SDG Rendeletnek való megfelelést szolgálja.

a 40. §-hoz

[2015. évi CCXXII. törvény 35. § (1) bekezdés c) pont, 35. § (3)-(4), 35. § (13), 35. § (18) bekezdés, 51. § (1) bekezdés]

A 35. § (1) bekezdés c) pontjában a szövegcsere a 35. § (1) bekezdésben foglalt módosításhoz kapcsolódó szövegpontosítás.

A 35. § (3) bekezdésében a szövegcsere indoka az, hogy a videotechnológiával történő azonosítás igénybevételéhez - ahogy a többi, Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás esetében is - az ügyfélnek regisztrálnia kell a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba (KÜNY), ezt követően az ügyfél díjmentesen biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely (KÜNY-tárhely) használatára jogosult, amennyiben azt a regisztráció során igényelte.

A 35. § (4) bekezdésében a szövegcsere indoka, hogy a videotechnológiával történő azonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek vehetik igénybe:

- Magyarország területén és külföldön élő magyar állampolgárok,

- bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott jogállású személyek,

A 35. § (13) és (18) bekezdésében a szövegcsere kodifikációs pontosítást tartalmaz.

a 41. §-hoz

[E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés b) pont]

Kodifikációs technikai okokból szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.

42. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 33.§-ához

(1) bekezdéshez

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. A rendelkezés meghatározza az állami adó- és vámhatóság új feladatkörét, ami alapján a házasságkötésre tekintettel bekövetkezett névváltozás okán hivatalból intézkedik az adóigazolvány hivatalból történő kiállítása iránt.

(2) bekezdéshez

A házasságkötés során választott házassági névhez kapcsolódó okmánycserék automatikusan valósulnak meg, amelynek keretében a házassági névváltozás esetén az állami adó- és vámhatóság hivatalból fog intézkedni az új adóigazolvány kiállításáról. A névváltozásról az adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartás (SZL) adja át az állami adó-és vámhatóságnak.

A szabályozási cél megvalósítása érdekében szükséges az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) olyan irányú módosítását is, amely alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból állítja ki az adóigazolványt a házasságkötésre tekintettel bekövetkezett névváltozásra figyelemmel.

43. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

44. §-hoz

Megfelelési klauzula.

45. §-hoz

Sarkalatos rendelkezések.