BH 2015.4.112 I. A bírósági felülvizsgálat nem a közigazgatási eljárás része, mind szervezetileg, mind eljárásjogi szempontból önálló.

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Kfv.39126/2004/7., Fővárosi Törvényszék K.33949/2010/17., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27556/2011/7. (ÍH 2012.58), Fővárosi Törvényszék K.31793/2011/90., Fővárosi Törvényszék K.34300/2010/60., Kúria Kfv.37370/2012/14. (EH 2013.08.K36), Fővárosi Törvényszék Kf.649990/2013/27., Kúria Kfv.37690/2013/29., Kúria Kfv.37754/2014. (*BH 2015.4.112*), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30278/2014/99., 13/2015. (V. 14.) AB határozat, Fővárosi Törvényszék Kf.650018/2015/14., 3100/2015. (V. 26.) AB határozat, Fővárosi Törvényszék Kf.650032/2015/28., Kúria Kfv.37672/2015/28., Kúria Kfv.37582/2016/16. (EH 2017.08.K20), 7/2019. (III. 20.) AB határozat

***********

II. A közigazgatási határozat jogszerűségét a bíróság a határozat hozatalakor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján végzi el.

III. A "folyamatban lévő ügy" a jogerős közigazgatási határozattal lezárul. Amennyiben a jogalkotó ki akarja terjeszteni e fogalmat a bírói felülvizsgálatra, akkor erről kifejezetten rendelkeznie kell [1952. évi III. tv. 146. §, 335/A. §, 339/A. §; 2004. évi CXL. tv. 12. §; 1987. évi XI. tv. 12. § (2) bekezdés; 2010. évi CXXX. tv. 15. §; 2012. évi CXXVIII. tv. 18/A. § ; 1996. évi LVII. tv. 11. §, 78. §].

[1]Az alperes a 2010. október 28. napján kelt határozatában megállapította, hogy az I-X. r., XII. r. felperesek és az alperesi beavatkozó 2005 februárja és 2008 áprilisa között, valamint a felperesi beavatkozó 2005 februárja és 2007 vége között eltelt időszakban egységes, folyamatos és összetett módon - megállapodás, illetve összehangolt magatartás formájában megnyilvánuló - versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a alapján az I. r. felperest 145 millió forint, a II. r. felperest 200 millió forint, a III. r. felperest 140 millió forint, a IV. r. felperest 250 millió forint, az V. r. felperest 145 millió forint, a VI. r. felperest 40 millió forint, a VII. r. felperest 800 millió forint, a VIII. r. felperes 190 millió forint, a IX. r. felperes 180 millió forint, a X. r. felperest 120 millió forint, a XII. r. felperest 40 millió forint, míg a XIII. r. felperest 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

[2]A határozat indokolása szerint a felperesek között létrejött regionális és országos találkozók tárgya megegyezett, azonos célt szolgált és átfogó terv mentén működött, a felek folyamatosan ellenőrizték egymás lépéseit. A jogsértés megállapítására figyelemmel az alperes a Tpvt. 78. §-a alapján döntött a jogkövetkezményről, amelynek során figyelembe vette az enyhítő és súlyosbító körülményeket egyaránt.

[3]A határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperesek keresetet nyújtottak be.

[4]Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta oly módon, hogy az egységes és folyamatos jogsértés időtartamát a II. r., III. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., X. r. és XII. r. felperesek vonatkozásában rövidebb időtartamban határozta meg.

[5]Erre tekintettel - figyelembe véve az alperesi bírság kiszabás belső arányát - a bírságtételeket a jogsértés időtartamának csökkenése arányában leszállította. Ezt meghaladóan az érintett felperesek keresetét, valamint a I. r., IV. r. és IX. r. felperesek keresetét teljes egészében elutasította. Az elsőfokú bíróság a XIII. r. felperesre nézve oly módon változtatta meg az alperes határozatát, hogy a piacfelosztásban való részvételt nem tartotta megállapíthatónak. Erre tekintettel a XIII. r. felperesre kiszabott bírság összegét hatályon kívül helyezte és az alperest e vonatkozásban új eljárásra kötelezte.

[6]Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (6) bekezdése alapján okszerűen értékelte az eljárásban beszerzett bizonyítékokat, mivel a felperesek - a XIII. r. felperest kivéve - egységes, folyamatos és komplex jogsértést valósítottak meg.

[7]Az alperes fellebbezésében csak az elsőfokú ítéletnek az alperesi határozatot megváltoztató részeit támadta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az egységes és folyamatos jogsértés uniós terminológiáját.

[8]A fellebbezésükben a felperesek az elsőfokú ítéletnek a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően feltárt tényállás alapján okszerűtlenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azokból helytelen ténybeli és jogi következtetéseket vont le.

[9]A csatlakozó fellebbezést előterjesztő felperesek a korábban előadott érveiket ismételték meg.

[10]A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezésének helyt adott, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperes határozatát az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XII. r. és XIII. r. felperesekre vonatkozó rendelkezései tekintetében hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[11]Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy mivel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (1) bekezdése értelmében a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben a közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ebből következően irányadóak a fellebbezési eljárásra vonatkozó fejezet főbb rendelkezései is, tekintettel arra, hogy a XX. fejezet - e körben - eltérően nem rendelkezik. Így a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 253. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően a fellebbezések és az ellenkérelem keretei között kellett vizsgálnia az elsőfokú ítéletet, melynek során azonban nem mellőzhette a felperesek által hivatkozott Szakmaközi törvényt, illetőleg annak a 2012. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) beiktatott 18/A. és 21/A. §-át, amelyeket az elsőfokú bíróság még nem alkalmazhatott.

[12]A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

[13]Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogsértő, mivel téves jogértelmezésen alapul, amely abból adódott, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a Ket. 2008. évben történt átfogó módosítását, amellyel a jogalkotó egyértelműen elkülönítette a bírósági felülvizsgálatot a közigazgatási eljárástól, így már nem a bíróság jogerős ítéletével válik befejezetté a közigazgatási ügy.

[14]Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[15]A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.