21/1971. (XII. 31.) MüM rendelet

az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról

Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet (Iszt) végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (Iszt. R.) 45. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az illetékes ágazati miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával (továbbiakban: OKISZ) és - az alkalmazottak tekintetében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

I. rész

A TAGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. §

Az ipari szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) tagjainak munkavégzésére vonatkozó jogszabályokban megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően, a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell gyakorolni. A joggal való visszaélés tilos; azt akinek terhére a visszaélés történt emiatt hátrány nem érheti. Aki jogával visszaélt, az ezért alkalmazott felelősségrevonáson felül viseli a visszaélés elhárításának következményeit is.

2. §

A munkamegállapodáson kívül a tagsági munkavégzéssel kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Jogszabály vagy a szövetkezet belső szabályzata azonban ilyen kötöttséget előírhat. A kötelező alakiság elmulasztása esetén - ha jogszabály, vagy a szabályzat kivételt nem tesz - a nyilatkozat érvénytelen. A tag kérelmére a lényeges érdekeit érintő nyilatkozatot akkor is írásban kell megtenni, ha az egyébként nem volna kötelező.

3. §

Az írásbeli közlés csak akkor hatályos, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A kézbesítés akkor is hatályos, ha az átvételt megtagadják, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozzák. E körülményeket írásban rögzíteni kell.

4. §

A szövetkezet írásbeli határozatában köteles a tagot arról is tájékoztatni, hogy van-e helye kérelemnek vagy fellebbezésnek és azt hol, mennyi idő alatt lehet benyújtani, valamint hogy ennek van-e halasztó hatálya.

5. §

(1) Határidő számítása esetén nap megjelölés alatt naptári nap értendő, kivéve ha a jogszabály kifejezetten munkanapot jelöl meg.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely a nap elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le

(Szvt. 88. §-ához)

6. §

(1) Ha a jogosult a munkavégzéssel összefüggő igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül azt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(2) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, vagy az igénynek a vitát eldöntő szerv előtti érvényesítése, valamint a kötelezett részéről való elismerés az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újból kezdődik.

7. §

(1) A csökkent munkaképességű-, a nő- és a fiatalkorú tagok védelmével, a gyermekgondozási segéllyel, valamint a tanulmányi szerződéssel összefüggő kérdésekben a Munka Törvénykönyvének (Mt.) és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek (Mt. V.), valamint munkaügyi miniszteri rendeleteknek, továbbá az egyéb általános érvényű jogszabályoknak (a továbbiakban: munkajogi jogszabályok) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályok hatálya nem terjed ki a bedolgozó tagokra.

(3) Ha a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó bizottság szövetkezeti tag ügyét tárgyalja, a bizottság két tagját a szövetkezet jelöli ki, az egyiket a vezetőség, a másikat pedig a szövetkezeti bizottság.

(4) A szövetkezet köteles újból munkával ellátni azt a tagját, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés folytán megrokkant és a rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkamegállapodása hatályát vesztette, ha munkaképessége visszanyerése után a szövetkezetnél munkára jelentkezik.

8. §

(1) A tagokra vonatkozóan a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról és a munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.

(2) A munkakönyv "a munkáltató neve és székhelye" rovatába "tag" bejegyzést kell beírni.

(Iszt. 23. §-ához)

9. §

Ha a tagot változó munkahelyen kívánják foglalkoztatni, ezt a munkamegállapodásba kell foglalni. A munkamegállapodás külön megegyezés nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a tagokat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják (pl. építőipar egyes munkaköreiben); ezeket a munkaügyi szabályzat határozza meg. A tagot a munkamegállapodás megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell.

(Szvt. 73. §-ához)

10. §

(1) A munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban töltött időket a munkajogi jogszabályok szerint kell számítani a (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.

(2) Figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a tag iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosként, nyilvántartásba vett háziiparosként, vagy iparengedéllyel rendelkező kiskereskedőként megszakítás nélkül dolgozott, feltéve, hogy ezt követően harminc napon belül, legkésőbb 1956. december 31. napjáig ipari szövetkezeti tagsági viszonyba lépet és azóta is szövetkezetnél tag. Ugyanez vonatkozik a segítő, közreműködő családtagra is, ha a kisiparossal, háziiparossal vagy a kiskereskedővel együtt lépett be a szövetkezetbe.

(Iszt. 23-25. §-aihoz)

11. §

Érvénytelen az a munkamegállapodás, amelynek megkötése jogszabályba, illetőleg a szövetkezet belső szabályzatába ütközik. Ha pedig a munkamegállapodásnak csak valamely rendelkezése ellenkezik a jogszabállyal, vagy a szövetkezet belső szabályzatával, csak ez a rendelkezés érvénytelen és a munkamegállapodás tartalma a jogszabálynak (szabályzatnak) megfelelően alakul.

12. §

Ha a munkamegállapodás hatályát veszti, a tag részére az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét, valamint a munkajogi jogszabályokban megszabott igazolásokat (munkavállalói igazolási lap stb.), továbbá ki kell fizetni munkadíját és azzal egy tekintet alá eső járandóságát.

13. §

(1) Tilos olyan második vagy további munka végzésére irányuló jogviszony létesítése, amely a tag munkájával összeférhetetlen. Olyan más tagsági viszonyt, munkaviszonyt, vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyt pedig, amely korlátozná a tag tagsági viszonyából eredő munkavégzési kötelességének teljesítését, csak a szövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli engedélyével szabad létesíteni; a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a szövetkezetnél előzetesen be kell jelenteni. A tag iparjogosítvány, vagy működési engedély kiadását is csak a szövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli engedélyével kérheti.

(2) A szövetkezet a tagjával az annak munkakörébe tartozó feladatok elvégzésére munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. A szövetkezet a tagjával annak munkakörén kívül eső feladatok elvégzésére sem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, ha ez a túlmunka elrendelésére vonatkozó korlátok megkerüléséhez, vagy a tag egyéb érdekei sérelméhez vezetne.

(3) Nem szabad a hatóságnál alkalmazott dolgozót az ellenőrzött szövetkezetnél foglalkoztatni. E korlátozás nem vonatkozik a szerzői jog szerinti Védelemben részesülő alkotó munkára.

(4) Ha a tag munkaideje tagsági viszonyában és munka végzésére irányuló egyéb jogviszonyában azonos időtartamra esik, csak egy ilyen egyéb jogviszonyt létesíthet olyan munkakörben és munkakörre, amelyben a munka jellegéből adódóan a feladatok elvégzése nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet.

(5) Ha a szövetkezeti tag munkáját a szövetkezetnél nem főfoglalkozásban végzi és munkaideje a szövetkezetnél a főfoglalkozásban végzett munkájával azonos időtartamra esik, a szövetkezettől az egyébként járó személyi alapmunkadíjának csak a felét kaphatja meg.

(Mt. 35. §-ához)

14. §

Az állandó munkahelyen kívül történő munkavégzés esetén járó költségtérítésre a munkaviszonyban állókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(Mt. 37. §-ához)

15. §

(1) Ha a munkaidő heti negyvennégy óra, a munkaügyi szabályzat - a heti pihenőnapon felül - kéthetenként egy szabadnapot biztosíthat. Egyébként a hatnaposnál rövidebb munkahét újabb területeken történő bevezetéséhez - ha a heti munkaidő a negyvennégy órát eléri, vagy meghaladja - a munkaügyi miniszter engedélye szükséges.

(2) A radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyeken legalább napi három órát dolgozó és a fizikai munkát végző vak munkaideje heti harminchat óra.

(3) Ha az egészségre ártalmas munkakörben dolgozó munkaidejét heti negyvennégy órára, vagy ennél alacsonyabb mértékre csökkentik, az e címen adott pótszabadságot a radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyen járó pótszabadság kivételével meg kell szüntetni.

16. §

(1) Az építőipari és építőanyagipari, a tervező és beruházó szövetkezeteknél, valamint az egyéb ipar alágazatba sorolt szövetkezetek építő- és építőanyagipari részlegeinél foglalkoztatott szövetkezeti tagokra nézve a munkaidőkeret, a munkaidőbeosztás és az évvégi termelési szünet tekintetében azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak.

(2) Az építőipari ágazatba sorolt szövetkezetek a szövetkezeti tagokat a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó szabályok szerint téli munkaszünetre küldhetik.

(Mt. 42. §-ához, Mt. V. 52. §-ához)

17. §

(1) A magasabb vezető munkakört betöltő tagoknak évi tizenkét munkanap pótszabadság jár.

(2) A radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó részére, ha naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen, évenként tizenkét munkanap pótszabadság jár. Ha a dolgozó ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tizennyolc munkanap, ha pedig legalább tíz évet eltöltött, huszonnégy munkanap pótszabadság illeti meg.

(Mt. V. 56. és 60. §-aihoz.)

18. §

A szabadság számítása és kiadása, valamint a munkája mellett továbbtanuló tagot megillető kedvezmények tekintetében a munkajogi jogszabályok megfelelően irányadók.

(Mt. V. 61. §-ához.)

19. §

Az ügynök, üzletszerző, propagandista, fordító, valamint az üdülőben foglalkoztatott tagok munkadíját és egyéb járandóságait a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó jogszabályok szerint kell megállapítani.

20. §

A tag részére a személyi fizetésnek megfelelő alapmunkadíjat csak a közgyűlés állapíthat meg. Ilyen díjazásban a szövetkezet nem termelő állományú létszámának legfeljebb tizenöt százaléka részesíthető.

[Mt. V. 64. §-ának (4) bekezdéséhez.]

21. §

Ha a teljesítménykövetelményt a szövetkezet vezetősége hagyta jóvá, felülbírálási kérelemnek nincs helye.

22. §

(1) A helyettesítés, a készenlét és a munkaközi szünet díjazására, a túlmunka, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékére, az éjszakai munka pótlékára, a munkával nem töltött idők díjazására, az átlagkereset kiszámítására és a díjazások kifizetésére vonatkozó munkajogi jogszabályokat a tagok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a közös műhelyben dolgozó tag a szövetkezet oldaláról felmerült okból nem tud munkát végezni, az Iszt. R. 20. §-ának figyelembevételével járó térítés mértékét a munkaügyi szabályzat állapítja meg.

(3) A 16. § (1) bekezdésében megjelölt szövetkezetek, illetőleg részlegek tagjaira nézve a teljesítménykövetelmények megállapítása, a túlmunka, a szabadságidőre járó térítés, valamint a bérpótlékok tekintetében azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak.

[Mt. V. 71. §-ának (2) bekezdéséhez.]

23. §

Ha a szövetkezeti végrehajtás előreláthatólag nem vezetne eredményre, a jogerős határozat végrehajtására az Szvt. R. 42. §-a az irányadó.

24. §

A részesedési alap felosztásának szabályait - külön jogszabálynak megfelelően - a részesedési szabályzat állapítja meg.

(Mt. 50. §-ához.)

25. §

(1) A szövetkezet, amennyiben ennek feltételei biztosíthatók, köteles a tagok üzemi étkezéséről gondoskodni.

(2) A szövetkezet engedélyezheti nyugdíjasai, más vállalatnak, vagy szövetkezetnek nála munkát végző dolgozói, a gyakorlati oktatásban részesülő szakmunkástanulói, valamint kivételesen a tagok családtagjai részére az üzemi étkezés igénybevételét.

(3) A szövetkezet étkezési hozzájárulást csak a saját dolgozói, nyugdíjasai és szakmunkástanulói által ténylegesen igénybevett üzemi étkezéshez nyújthat.

26. §

(1) A szövetkezet a részesedési alap nem pénzbeni részesedésre szolgáló része terhére dolgozói és családtagjai szervezett üdüléséről gondoskodhat.

(2) Az üdülés megszervezése érdekében a szövetkezet üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdülés céljaira épületet bérelhet, más szövetkezettel, vállalattal, szervvel e célból együttműködhet, vagy az üdülésre más alkalmas módon (pl. sátortábor létesítésével) lehetőséget teremthet.

(3) A munkaügyi szabályzatban kell meghatározni

a) az üdülés céljaira rendelkezésre álló összeg felhasználásának módját,

b) az üdülésben való részvétel feltételeit és a fizetendő térítés mértékét,

c) az ellátásra fordítható összeget (nyersanyagnormát).

(4) Ha a munkaügyi szabályzat másként nem rendelkezik, egy személy évenként legfeljebb tizennégy napig veheti igénybe a kedvezményes üdültetést. Ha más igény nincs, az üdültetést a teljes üzemelési költség megtérítése ellenében tizennégy napon túl is igénybe lehet venni.

27. §

(1) A szövetkezet dolgozóinak elhelyezése érdekében önállóan vagy más szövetkezettel, vállalattal, szervvel közösen munkásszállást létesíthet és tarthat fenn.

(2) A munkásszállás létesítésénél, fenntartásánál és a dolgozók által fizetett térítési díjak megállapításánál a vállalati munkásszállásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(Mt. 51-54. §-aihoz.)

28. §

(1) A szövetkezet a munkajogi jogszabályoknak megfelelően gondoskodik a tagok egészségének és testi épségének védelméről.

(2) Az előző bekezdésben említett jogszabályok végrehajtását - az Iszt. R. 46. §-ának alapján - az OKISZ ellenőrzi. E jogszabályok alkalmazása során - ha a jogszabály rendelkezéséből más nem következik,

- a szakszervezet vállalati szerve helyett a szövetkezeti bizottságot,

- a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője helyett a szövetkezeti bizottság munka- és egészségvédelmi felelősét,

- a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő helyett az illetékes szövetség munkavédelmi felügyelőjét,

- a felettes (illetékes) szakszervezeti szerv, a a SZOT munkavédelmi osztálya, illetve a felügyeleti szerv helyett az OKISZ-t kell érteni.

(3) A szövetkezetnél egyes védőberendezések alkalmazását, illetve egyes egyéni védőeszközök, illetőleg védőfelszerelésfajták használatát - az OKISZ javaslatára - a munkaügyi miniszter rendelheti el.

29. §

(1) Egészségvédelmi és biztonsági vizsgát kötelesek tenni:

a) a szövetkezeti elnök, a műszaki vezető és a biztonsági megbízott,

b) műszaki és műszaki-tervezői munkakörben foglalkoztatott tagok,

c) az egészségre és testi épségre veszélyt jelentő munkaterületeken a csoportvezetői (brigádvezetői) és ennél magasabb munkakörű tagok,

d) a saját vagy mások testi épségét különösen veszélyeztető munkakörben dolgozók,

e) tanműhelyekben, műszaki jellegű és egyéb balesetveszélyes tárgyak elméleti és gyakorlati oktatását végzők.

A d) pontban említett munkaköröket a szövetkezet sajátosságának megfelelően a munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörökben újonnan felvett, illetve beosztott tag a munkábaállás előtt köteles az egészségvédelmi és biztonsági vizsgát letenni. E munkakörökben a biztonsági vizsgát meg kell ismételni, az ágazati miniszterek és a SZOT rendelkezései alapján az OKISZ által kiadott irányelvnek megfelelően.

(3) Az OKISZ által szervezett vizsgabizottság előtt kötelesek egészségvédelmi és biztonsági vizsgát tenni az elnökök, a műszaki vezetők és a biztonsági megbízottak. Az (1) bekezdésben felsorolt többi dolgozó a szövetkezetnél szervezett vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

(4) Az OKISZ által szervezett vizsgabizottság elnökét és tagjait az OKISZ, a szövetkezeti vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a szövetkezet elnöke jelöli ki megfelelő szakismeretekkel és biztonsági vizsgával rendelkező dolgozók közül. A szövetség munkavédelmi felügyelője, illetve a szövetkezet biztonsági megbízottja hivatalból tagja a bizottságnak; a bizottság létszáma legalább három fő.

30. §

Az üzemi balesetek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására - átmenetileg - e rendelet hatálybalépésekor érvényes szabályokat kell alkalmazni.*[1]

31. §

A szövetség munkavédelmi felügyelője és az OKISZ jogkörére a 28. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy

a) az egészségvédelmi és biztonsági szabályok megszegésével, illetőleg az előírt balesetelhárítási és egészségvédelmi oktatás mellőzésével foglalkoztatott egyes dolgozók további foglalkoztatásának eltiltására a szövetkezet elnökét vagy a dolgozó más felettesét felhívhatja;

b) a dolgozót fenyegető veszély esetén a munka, illetőleg üzemleállításra - megfelelő határidő kitűzésével - a szövetkezet vezetőségét felhívhatja;

c) ha a dolgozót közvetlen veszély fenyegeti és a baleset bekövetkezése azonnal is várható, a veszély elhárításáig egyes üzemrészek, gépek vagy az egész szövetkezet működésének felfüggesztését elrendelheti, továbbá egyes dolgozókat a munkavégzéstől eltilthat;

d) a szövetkezetnél elő nem írt, de a dolgozók testi épsége érdekében szükséges védőberendezések és egyéb védőeszközök használatát esetenként elrendelheti;

e) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályok megszegése miatt a felelős dolgozóval szemben a szövetkezet székhelye szerint illetékes járási (megyei városi kerületi) hivatalnál, illetőleg városi tanács végrehajtó bizottságánál szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

32. §

Ha a munkavédelmi felügyelő felhívását a szövetkezet nem teljesíti, a felügyelő az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulhat.

33. §

A pénzbírság címén befolyt összeget a munkavédelmi feladatokat ellátó szerv számlájára kell befizetni.

(Iszt. 26. §-ához.)

34. §

A bedolgozó tag munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a 16/1967. (XII. 27.) MüM rendelet megfelelően irányadó.

II. rész

AZ ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK

35. §

Csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a szövetkezet annak az átlagosnál jobb munkájával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak, aki

- legalább tíz éve van munkaviszonyban a szövetkezettel, illetve ezen időn belül csupán áthelyezéssel változtatott munkahelyet, vagy

- legalább három éve van munkaviszonyban a szövetkezettel és a tárgyévben vagy a megelőző évben kormánykitüntetést, miniszteri kitüntetést, a "Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója", az "Ipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója" kitüntetést, illetve szocialista brigád tagjaként arany-, ezüst- vagy bronz jelvényt kapott.

36. §

Az Mt. V. 29 § a) és b) pontjában meghatározott felmondási időtartam mind a szövetkezet, mind a dolgozó felmondása esetén meghosszabbodik:

a) az I-III. kategóriába sorolt szövetkezeteknél foglalkoztatott műszaki vezető és főkönyvelő esetén kilenc héttel;

b) a IV. kategóriába sorolt szövetkezeteknél foglalkoztatott műszaki vezető, főkönyvelő, valamint a szövetkezeti kategóriától függetlenül valamennyi műszaki osztályvezető, gazdasági adminisztratív vezető, műszaki-gazdasági tanácsadó, kiemelt mérnök, kiemelt közgazdász, főépítésvezető, építésvezető, főművezető, üzemvezető esetén négy héttel;

c) minden egyéb műszaki vagy adminisztratív állománycsoportba tartozó dolgozó, részlegvezető, fiókvezető esetén két héttel;

d) az a)-c) pont alá nem tartozó dolgozó esetén, aki legalább öt éve a szövetkezettel vagy annak jogelődjével munkaviszonyban áll - ideértve azt az esetet is, ha a dolgozó áthelyezéssel került a szövetkezethez - két héttel.

37. §

Ha a munkaviszonyt a szövetkezet mondja fel, a munkavégzés alóli felmentés időtartama harminc napnál rövidebb felmondási idő esetén tizenöt nap, harminctól hatvan napig terjedő felmondási idő esetén huszonnégy nap, annál hosszabb felmondási idő esetén harminc nap.

38. §

(1) A munkaügyi szabályzat rendelkezése esetén - kizárólag a tagsági viszonyhoz fűződő jogosultságok és kötelezettségek kivételével - a szövetkezet alkalmazottjára a szövetkezeti taggal azonos feltételeket kell alkalmazni a munkajogi jogszabályok keretein belül a mellékletben felsorolt kérdésekben.

(2) Egyébként a szövetkezet alkalmazottjára - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. rész

VEGYES RENDELKEZÉSEK

39. §

A munkajogi jogszabályok alkalmazásánál - ha a szövetkezetre vonatkozó jogszabályokból más nem következik -

- vállalaton a szövetkezetet;

- dolgozón a tagot, illetve az alkalmazottat;

- kollektív szerződésen a szövetkezet munkaügyi szabályzatát, illetőleg a részesedési alappal kapcsolatos kérdésekben a részesedési szabályzatot;

- munkaviszonyon a tagsági viszonyt;

- munkaszerződésen a munkamegállapodást;

- munkabéren a munkadíjat;

- igazgatón a szövetkezet belső szabályzatában feljogosított szervet, illetve vezetőt;

- munkaügyi döntőbizottságon a szövetkezeti döntőbizottságot;

- felügyeleti szerven a közgyűlést, illetve az állami törvényességi felügyeletre tartozó ügyekben a tanácsot

kell érteni.

40. §

Egy és kétműszakos munkaidőbeosztás esetén csak azokon a területeken szabad a munkaközi szünetet a munkaidőn belül (szombaton pedig a munkaidő végén) kiadni, ahol a korábbi szabályok azt biztosították.

41. §

(1) Ez a rendelet az 1972. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A kisipari szövetkezetek tagjainak munkajogi szabályzatáról szóló 6/1969. (OÉ 10.) OV számú határozat;

a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM együttes rendelet 1. §-ának (3) bekezdése;

a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet - 18/1971. (IX. 19.) MüM rendelettel megállapított - 3. §-a (3) bekezdésének a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezése;

a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 16/1967. (XII. 27.) MüM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a kisipari szövetkezetekre vonatkozó rendelkezése;

a kisipari szövetkezetekre vonatkozó egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról szóló 4/1970. (VII. 23.) MüM rendelet;

a kisipari szövetkezetekre vonatkozó egyes munkaügyi rendelkezések kiegészítéséről szóló 19/1971. (X. 23.) MüM rendelet, végül

a kisipari termelőszövetkezeti alkalmazottak munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 4/1968. (I. 16.) KipM rendelet

hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 21/1971. (XII. 31.) MüM rendelethez

Mt. V. 18. § (2) bekezdése: A változó munkahelyek, illetőleg munkakörök meghatározása;

Mt. V. 44. § (1) bekezdése: A munkaidő beosztás előzetes közlése;

Mt. 39. § (1) bekezdése: A munkaidő beosztás, a túlmunka és készenlét elrendelése;

Mt. 40. § A munkaközi szünet biztosítása;

Mt. V. 47. § (1) bekezdése: A munkaidő megszakításával kiadott munkaközi szünet mértéke;

Mt. 41. § (1) bekezdése: Eltérés a pihenőnap kiadására vonatkozó szabálytól, amennyiben azt az Mt. megengedi;

Mt. V. 52. § (1) bekezdése: A vezető állású és ezekkel azonos elbírálás alá eső dolgozók pótszabadsága;

Mt. V. 56. § (1) bekezdése: A szabadság kiadása az esedékesség évén túl;

Mt. V. 62. § (2) bekezdése: A bérrendszerek, a bérformák és a munka díjazása egyéb feltételeinek szabályozása;

Mt. V. 63. § (3) bekezdése: A munkanormák bevezetésének és megváltoztatásának rendje;

Mt. V. 65. § A bérpótlék feltételeinek és mértékének megállapítása;

Mt. V. 68. § (1) bekezdése: Hatvan napos értesítési határidő megállapítása téves kifizetéseknél;

Mt. 49. § (1) bekezdése: Hóközi részfizetés előírása;

Mt. V. 72. §: A hozzájárulások és juttatások feltételeinek és mértékének megállapítása;

Mt. V. 73. § (1) bekezdése: A munkaruha és a formaruha juttatása, ezek visszaszolgáltatásának szabályozása;

6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdése: Az éjszakai pótlék mértéke különösen huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén;

3. § (1) bekezdése: Túlmunka ellenértékeként járó díjazás, illetve szabad idő;

3. § (2) bekezdése: A túlmunkáért ellenértékben nem részesülők köre;

4. § (3) bekezdése: A túlmunka idejére járó munkabér és pótlék, illetve átalány megállapítása;

5. § (1) bekezdése: Túlmunka ellenértékeként járó szabad idő kiadása, illetve szabad idő helyett pénzbeni díjazás;

6. § (1) bekezdése: Túlmunka ellenértékeként szabad idő átalány;

7. § (3) bekezdése: A készenléti díj feltételei és mértéke;

8/A. § A munkaközi szünet díjazása;

9. § (1) bekezdése: Pihenőnap kiadása heti pihenőnapon végzett munka esetén;

10. § (3)-(4) bekezdése: Munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként magasabb mértékű túlórapótlék meghatározása, illetve szabad idő kiadása;

15. § (1) bekezdése: Szabadság kiadás előzetes közlése;

7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 6. §: Állásidőre járó díjazás mértéke;

7. § (3) bekezdése: Az átlagkereset elszámolásának módja;

8/1967. (X. 8.) MüM rendelet 4. §: Az üzemi étkezés formái, nyersanyag normái; a hozzájárulás és térítés mértéke, a részvétel feltételei;

10/1967. (X. 8.) MüM rendelet 4. §: Heti 44 órás munkaidő esetén a heti pihenőnapon felül kéthetenként szabadnap biztosítása;

6. § (2) bekezdése: Eltérés a bérpótlékra vonatkozó szabályoktól.