15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet

a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 163. §-ában és a törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában, valamint a 3. §-ának a)-b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel a 63. §-ban, az Állami Bér-és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Pedagógusok Szakszervezetével, s a szakoktatást ellátók tekintetében a szakirány szerint illetékes miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: szakirány szerint illetékes miniszter) a 69-76. §-ban, a szakirány szerint illetékes miniszterekkel a 3. számú mellékletben, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökével, továbbá a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával a 65-68. §-ban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával a 91-94. §-ban foglaltak tekintetében, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a gimnáziumokra,

b) a szakközépiskolákra,

c) a szakmunkásképző iskolákra,

d) a szakiskolákra,

e) a Bányaipari Aknászképző Technikumra [a továbbiakban az a)-e) alattiak: iskola; az a)-e) alattiak együtt: középfokú iskola],

f) a középfokú iskolai diákotthonokra, kollégiumokra (a továbbiakban együtt: diákotthon),

g) a tanulókra,

h) a tanárokra, a nevelő-oktató munkát végző más szakemberekre, a gyakorlati oktatókra, a szakoktatókra, a nevelőtanárokra (a továbbiakban együtt: pedagógusok),

i) a nem pedagógus dolgozókra,

j) a tanulók szüleire, gondozóira, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),

k) az iskolák és a diákotthonok (a továbbiakban együtt: középfokú nevelési-oktatási intézmény) vezetőire, valamint

l) a középfokú nevelési-oktatási intézmények közösségeire.

A középfokú iskola működése

A tanév rendje

2. §

(1) A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

(2) A tanév rendjéről a művelődési miniszter évenként rendelkezik.

(3) Szünetel a tanítás március 15-én és 21-én.

3. §

(1) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg; ehhez ki kell kérni az iskolatanács, a szülői munkaközösség, a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai tanulói szervezete (a továbbiakban: KISZ), továbbá ahol működik, a tanulói szakszervezeti szerv véleményét. Ha a gyakorlati oktatás gazdálkodó szervezetnél, állami költségvetési szervnél, magánmunkáltatónál (a továbbiakban együtt: vállalat) folyik, a vállalat javaslatát is figyelembe kell venni. Egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról és programjáról a diákönkormányzatok képviselői (a továbbiakban: diákképviselők) döntenek.

(2) A tanév helyi rendjében kell meghatározni a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát a Művelődési Minisztérium által megszabott kereten belül, a megemlékezéseket, a nemzeti, a nemzetközi, a társadalmi ünnepek, az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját, továbbá a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelési értekezletek témáját.

(3) A szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között - a (2) bekezdésben foglalt tanítás nélküli munkanapokon kívül (beleértve a téli és a tavaszi szünet munkanapjait is) - tanítási óra, illetve tanítási nap nem maradhat el, illetőleg nem rövidíthető meg.

(4) Az iskolában csak olyan versenyre, vetélkedőre stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanévkezdés előtt meghirdettek és a tanév rendjében a nevelőtestület meghatározott.

(5) A tanév rendjének megállapításakor figyelembe kell venni a munkaidőalap védelmében kiadott rendelkezéseket. A szülőket is érintő rendezvényeket (szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró ünnepséget, ballagást stb.) csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni.

4. §

Ha az iskola fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelőoktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv) a szorgalmi időt meghosszabbíthatja.

Az elméleti és a gyakorlati oktatás

5. §

(1) Az elméleti és a gyakorlati oktatást - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig dél-

előtt, illetőleg ha tanterem vagy tanműhely hiánya indokolja, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni.

(2) Az elméleti oktatást a hét órától húsz óráig terjedő időszakon belül kell tartani.

(3) A gyakorlati oktatás hat óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb huszonegy óráig, illetve -ha a tanulónak munkabért fizetnek vagy a tizennyolcadik életévét betöltötte - huszonkét óráig tarthat. Ha a gyakorlati oktatást délelőtti-délutáni váltásban szervezték és annak időtartama a hét órát meghaladja, az igazgató a délutáni oktatás befejezésére - az előbbieknél - legfeljebb egy órával későbbi időpontot határozhat meg.

(4) Ha a gyakorlati oktatást vállalatnál szervezik, annak rendje - a (3) bekezdésben meghatározott keretek között - igazodik a vállalat munkarendjéhez.

6. §

(1) Az elméleti és a gyakorlati órák időtartama általában negyvenöt perc. Az órák között legalább tíz perc szünetet kell tartani.

(2) A szakmunkásképző iskolák és a speciális szakiskolák tanulói részére a napi gyakorlati oktatást folyamatosan kell tartani. Ennek során a tanulóknak huszonöt perc szünetet, továbbá ha a gyakorlati oktatás időtartama a nyolc órát eléri, harminc perc ebédidőt kell biztosítani.

(3) Az igazgató a (2) bekezdésben nem említett iskolákban - ha a gyakorlati feladatok indokolják - elrendelheti a gyakorlati oktatásnak a (2) bekezdésben foglaltak szerinti megtartását.

(4) Ha a tanulónak munkabért fizetnek, munkarendje igazodik a gyakorlati oktatást szervező vállalat munkarendjéhez, a gyakorlati oktatás időtartama azonban a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

7. §

Az élsportolók osztályának munkarendjét -indokolt esetben és mértékben - az iskola általános munkarendjétől eltérően lehet meghatározni. Az óráknak havi - esetleg több havi - átlagban ez esetben is meg kell egyezniük az óratervi órákkal.

8. §

(1) A tanulók elméleti oktatása évfolyamonként - szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában (a továbbiakban: szakoktatási intézmény) a szakirányoknak, illetve a képzési feladatoknak megfelelően - szervezett osztályok és a tantervben meghatározott esetben az osztályokon belül kialakított csoportok keretében folyik.

(2) A gyakorlati oktatás az osztályokon belül szakok, szakmák szerint kialakított foglalkoztatási csoportokban folyhat.

(3) Ha a tanulók létszáma, összetétele, valamint a képzés jellege indokolja, az osztályok, illetőleg a csoportok az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szervezhetők. Az osztályok, csoportok létszámára az 1. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

A tanórán kívüli foglalkozások

9. §

(1) A törvény 16. §-ában foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetőleg tevékenységek

a) a tanulószoba,

b) a szakkör, az érdeklődési kör, az önképzőkör, az énekkar, a művészeti csoport, a diáksportkör stb. (a továbbiakban együtt: diákkör),

c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap,

d) a konzultációs foglalkozás.

(2) A diákkör diákönkormányzati szervként működhet. A diákkör önköltséges alapon és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. A diákkör tevékenységének segítésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető.

(3) Az iskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat.

(4) A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulók öntevékenységére építve, a szülők és a társadalmi környezet - a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok és közösségeik - bevonásával, a tanulók igényei, valamint az iskolai feltételek alapján kell szervezni.

(5) A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a tanulók közösségei, a KISZ, a tanulói szakszervezeti szervek, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolatanács, továbbá más - az iskolában és az iskolán kívül működő - társadalmi szervezetek kezdeményezhetik.

(6) A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

10. §

Az iskola a tanulók részére étkezést biztosíthat és externátusi elhelyezésről gondoskodhat.

Ifjúságvédelem

11. §

(1) A törvény 17. §-ában megállapított ifjúságvédelmi feladatok összehangolását az iskolai ifjúságvédelmi felelős látja el.

(2) A helyi tanács Végrehajtó bizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: gyámhatóság) vagy más állami szerv intézkedését kell kezdeményezni, ha a szülő a tizennyolcadik életévét be nem töltött (a továbbiakban: kiskorú) gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatait nem teljesíti (pl. a gyermek gondozását elhanyagolja).

(3) Az igazgató együttműködik az iskolába járó állami gondozott tanulók törvényes képviselőjével, valamint a diákotthon és a nevelőotthon igazgatójával.

(4) Az állami gondozott tanulókat előnyben kell részesíteni a diákotthoni, tanulószobai stb. felvételről való döntéskor.

(5) Az iskola a veszélyeztetett tanulókról nyilvántartást vezet.

12. §

(1) Az iskolában, a gyakorlati oktatási helyen, továbbá az iskola által - az iskolában vagy az iskolán kívül - szervezett rendezvényeken szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) A kiskorú tanulók részére tilos a dohányzás, a tizennyolcadik életévüket betöltött (nagykorú) tanulók dohányzásának megengedéséről, illetve eltiltásáról pedig a házirendben kell rendelkezni.

(3) Az iskola dolgozói, valamint a nagykorú tanulók csak a többi tanulótól elkülönített helyen dohányozhatnak.

A működési szabályzat

13. §

(1) A működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A működési szabályzat elfogadásakor az őket érintő kérdésekben ki kell kérni az iskolatanács, a szülői munkaközösség, a diákképviselők, illetőleg a tanulói szakszervezeti szerv véleményét.

(2) A működési szabályzat tervezetét tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább hetvenöt százaléka jelen van. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai több mint ötven százalékának igenlő szavazata szükséges.

(3) A működési szabályzat, illetőleg módosítása az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv (a továbbiakban: helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv) jóváhagyásával válik érvényessé.

(4) Kísérleti iskola működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium, külföldön működő magyar iskola működési szabályzatát a fenntartó a Művelődési Minisztériummal egyetértésben, gyakorló iskola, illetőleg a kivételes művészi tehetségűek iskolája működési szabályzatát pedig a fenntartó felsőoktatási intézmény hagyja jóvá.

(5) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a működési szabályzat vagy módosítása jogszabállyal ellentétes. Ha a jóváhagyásra jogosult a működési szabályzat vagy módosítása jóváhagyásáról harminc napon belül nem nyilatkozott, az iskola a működési szabályzat, illetőleg módosítása szerint járhat el.

(6) Ha a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv, illetőleg a fenntartó felsőoktatási intézmény a jóváhagyást megtagadta, a nevelőtestület tizenöt napon belül kérheti a felettes szervtől, illetőleg a Művelődési Minisztériumtól a döntés felülvizsgálatát.

(7) Az iskola működési szabályzatában kell meghatározni

a) az iskola vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,

b) az iskola munkarendjét (munkakezdés, óraközi szünetek időtartama stb.),

c) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, rendjét, időbeosztását,

d) a tanulószobába, speciális tantervű osztályba stb. a felvételről való döntés, az externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

e) a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a pedagógusoknak munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatait,

g) a pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkkel való megbízásának elveit,

h) a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét,

i) az iskolai közösségek, a KISZ, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

j) az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elveit és módját.

k) a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formáit,

l) a tanulók jutalmazásának elveit,

m) a fegyelmező intézkedéseket,

n) az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

o) a szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatokat,

p) az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét.

(8) A működési szabályzathoz - jóváhagyás után - csatolni kell a diákönkormányzat döntését működési rendjéről és szerveinek jogköréről.

Eljárási rendelkezések

14. §

(1) A törvény 31. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntéseket az igazgató határozatba foglalja, ha

a) a jelentkezést, illetőleg a kérelmet (a továbbiakban: kérelem) részben vagy egészben elutasították, vagy

b) a döntés hivatalból történt.

(2) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(3) A határozat ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az igazgatónál kell előterjeszteni. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(4) A fellebbezés elbírálása - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

(5) A törvény 32. §-ának hatálya alá tartozó döntéseket az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetőleg ha az ügy jellege miatt indokolt (pl. a 25. §-ban megállapított esetben), írásba kell foglalni. A döntés elleni fellebbezés benyújtására, elbírálására és a másodfokú határozat közlésére a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A törvény 31-32. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a tizennyolcadik életévét betöltött tanuló mindig, a kiskorú tanuló pedig ha e rendelet másképp nem rendelkezik, önállóan járhat el.

(7) Ha e jogszabály rendelkezése alapján a tanuló nyilatkozata mellett a szülő nyilatkozata is szükséges, a határozatot, illetőleg a döntést a szülőnek is meg kell küldeni és a fellebbezési jog a szülőt megilleti.

A tanulók

A jelentkezés és a felvétel

15. §

Középfokú iskola első évfolyamára az általános iskolai tanulók az általános iskola útján, mások pedig közvetlenül a középfokú iskolában, az erre a célra forgalomba hozott nyomtatvány (jelentkezési lap) benyújtásával jelentkezhetnek.

16. §

(1) Aki a törvény 87. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felvételi korhatárt betöltötte, felvehető az első évfolyamra

a) gépíró és gyorsíró szakiskolába,

b) szakközépiskolába, ha a dolgozók szakközépiskolájában hasonló szakterületen nem folyik szakképzés abban a naptári évben is, amelyben a tizennyolcadik életévét még nem tölti be,

c) szakmunkásképző iskolába legkésőbb abban a naptári évben, amelyben a huszadik életévét még nem tölti be,

d) speciális szakiskolába legkésőbb abban a naptári évben, amelyben a huszonnegyedik életévét még nem tölti be.

(2) Aki a törvény 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott életkort betöltötte, kiegészítő képzésre szakmunkásképző iskolába lehet felvenni legkésőbb abban a naptári évben, amelyben a huszonhatodik életévét még nem tölti be.

17. §

(1) Az iskola felsőbb évfolyamaira a jelentkezők a következő korhatárok figyelembevételével vehetők fel:

a) a második évfolyamra, aki a tizenkilencedik,

b) a harmadik évfolyamra, aki a huszadik,

c) a negyedik évfolyamra, aki a huszonegyedik,

d) az ötödik évfolyamra, aki a huszonkettedik

életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be.

(2) A 16. §-ban meghatározott esetekben a felsőbb évfolyamokra való felvétel korhatára az első évfolyamra való felvétel életkori feltételeihez igazodik; ahhoz évfolyamonként két-két évet kell számítani.

18. §

(1) Az igazgató a középfokú iskolába való felvételről a jelentkezőknek az általános iskolában elért tanulmányi eredményei, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglalt esetekben a felvételi vizsgák, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgák eredményei alapján dönt.

(2) Abba az iskolába, amelyben az oktatás idegen nyelven is folyik, továbbá a gimnázium speciális tantervű osztályába a jelentkezők közül az vehető fel, aki eredményes felvételi vizsgát tett. A felvételi vizsga tartalmi követelményeit az illetékes szakmai munkaközösség javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg.

(3) Ha a szakoktatási intézményben a tanulmányokhoz különleges képességekre van szükség, a jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgát tesznek. A szakmai alkalmassági vizsga tartalmi követelményeit az igazgató az illetékes szakmai munkaközösség javaslatának figyelembevételével határozza meg.

(4) Ha a szakoktatási intézmény olyan munkakör betöltésére képesít, amelyet csak a pályaalkalmassági követelményeknek megfelelő személy tölthet be, az iskolába való felvételről a jelentkező alkalmasságára vonatkozó szakvélemény figyelembevételével kell dönteni.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott felvételi, illetőleg szakmai alkalmassági vizsgák követelményeiről, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálatról a felvételi időszakot megelőzően az iskola köteles tájékoztatót kiadni.

(6) A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból, a szakmai alkalmassági vizsgát pedig az iskola pedagógusaiból és a tanulók gyakorlati oktatását ellátó vállalat szakembereiből álló bizottság előtt kell tenni. A pedagógusokat az iskola igazgatója, a vállalati szakembereket a vállalat bízza meg.

(7) Nemzetiséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi feltételeknek megfelel - a nemzetiségi nyelven, illetőleg a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel kell venni.

19. §

Ha a jelentkező sorköteles és sorkatonai szolgálatot még nem teljesített, az állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság, a fővárosban a Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság hozzájárulásával jelentkezhet az iskolába.

20. §

(1) Az igazgató a felvételről értesíti a jelentkezőt.

(2) Ha a jelentkező több középfokú iskolába jelentkezett és az első vagy további - de nem az utolsó - helyen megjelölt iskola igazgatója nem vette fel, a döntésről értesíti az általános iskolát és a jelentkezőt; egyidejűleg a jelentkezési lapot továbbítja a második, illetve a következő helyen megjelölt iskolába.

(3) Ha a jelentkező egy középfokú iskolába jelentkezett és a jelentkezést az igazgató elutasította, illetőleg több iskolába jelentkezett és a jelentkezést mindegyik - a jelentkezési lapon megjelölt - iskola igazgatója elutasította, a 14. §-ban foglalt eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

21. §

(1) A tanuló beírásához be kell mutatni

a) a személyi igazolványát,

b) az alapfokú iskolai végzettséget tanúsító, illetőleg a törvény 81. és 83. §-ában meghatározott középiskolai tanulmányokról szerzett, vagy a már elvégzett középfokú iskolai évfolyamon kapott bizonyítványt,

c) külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány alapján való felvétel esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

(2) Ugyanannak az iskolának a magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beiratni.

22. §

(1) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség javaslatának figyelembevételével -az igazgató dönt.

(2) A tanulószobába való felvételről, az externátusi elhelyezésről és az iskolai étkezés biztosításáról az igazgató dönt. A fellebbezés elbírálása a fenntartó hatáskörébe tartozik.

23. §

(1) A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése érdekében másik iskolában elméleti órákon, valamint gyakorlati oktatásban vegyen részt. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges. A kérelemről annak az iskolának az igazgatója dönt, amelybe a tanuló jelentkezett.

(2) Ha a tanuló szakképesítés megszerzését segítő előképzésben, illetőleg képesítést is nyújtó képzésben vesz részt, vizsgát tehet. A vizsga alapján bizonyítványt kap.

(3) A tanuló a törvény 90. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak alapján olyan iskolán kívüli egyesületnek, körnek vagy klubnak lehet tagja, amelynek tevékenysége erkölcsi és testi, illetőleg szellemi fejlődését elősegíti.

A tanulmányi kötelezettségek teljesítése

24. §

Az igazgató a tanulót - kérelmére, a 25-28. §-ban foglaltak szerint - részben vagy egészben felmentheti a kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól. ha a tanuló egyéni adottságai, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.

25. §

(1) Az igazgató felmentheti a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól a tanulót, ha

a) az a tanuló egészségét veszélyezteti.

b) rendkívüli körülmények a tanuló érdekében indokolják.

(2) A felmentés legfeljebb egy-egy tanév időtartamára szólhat. Az indokoltságot megfelelően igazolni kell.

26. §

(1) A tanuló mentesíthető az orosz nyelv tanulása alól, ha külföldön járt iskolába és orosz nyelvet két vagy több tanéven át nem tanult.

(2) Mentesíthető a gyakorlati oktatásban egyes tevékenységek alól - a speciális szakiskolák tanulói kivételével - az a tanuló, aki a követelményeket egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni.

(3) A mentesítés indokát megfelelően igazolni kell.

(4) Ha a tanuló iskolát változtatott és valamelyik tantárgyból tanulmányi kötelezettségének a korábbi iskolában eleget tett, mentesíteni kell a tantárgy tanulása alól.

27. §

(1) A törvény 60. §-a alapján a tanulmányi idő megrövidítését a tanév, illetőleg a félév megkezdése előtt kell kérni. A kérelemben a rövidítés időtartamát meg kell jelölni.

(2) A tanuló számára engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse.

(3) A kérelemről az igazgató az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján dönt. A kérelem teljesítése esetén rendelkeznie kell az iskolalátogatási kötelezettségről, valamint a továbbhaladás módjáról is.

(4) A tanulmányi idő megrövidítése esetén a tanuló a tantárgyi követelmények teljesítése alól nem mentesíthető.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem engedélyezhetők szakoktatási intézményben olyan szakon, illetőleg olyan szakma vagy tantárgy tekintetében, amelyből a gyakorlati ismeretek elsajátítása csak a gyakorlati oktatásban való részvétellel lehetséges, továbbá gimnáziumban olyan választható gyakorlati tantárgyra vonatkozóan, amelyből a tanulók záróvizsgát tehetnek.

28. §

(1) Az igazgató - az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára - egyes tantárgyak kötelező foglalkozásain való részvétel alól felmentheti a tanulót, ha az a fejlődését elősegíti.

(2) A gyakorlati foglalkozásokon való rendszeres részvétel alól - az elméleti tantárggyal együtt értékelt gyakorlati foglalkozás kivételével - a tanulót nem lehet felmenteni.

29. §

(1) Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

(2) A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló

a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) beteg volt és ezt igazolja,

c) hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni.

(3) Ha a tanuló nem igazolta távolmaradását, mulasztása igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni, ha a tanuló igazolatlan mulasztása a húsz órát eléri.

(4) A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a kétszázötven elméleti, illetőleg a hatvan gyakorlati órát, szakmunkásképző iskolában és speciális szakiskolában - az összefüggő szakmai gyakorlatról való mulasztás nélkül - összesen a háromszáztíz órát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve ha a nevelőtestület osztályozóvizsga tételét engedélyezte.

(5) Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul távol maradt, illetőleg az igazoltan mulasztott órák száma az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámának tíz százalékát meghaladja, ide nem értve a betegség miatt, orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén az igazgató által meghatározott helyen és időben a tanuló eleget tehet az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek.

(6) A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, valamint az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell

A tanulók teljesítményének értékelése

30. §

(1) A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján - a tanítási órákon és a gyakorlati oktatásban végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembevételével - tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell értékelni.

(2) Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

(3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, a szakmunkásképző iskolákban ezek mellett beszámoltató vizsga, továbbá javítóvizsga alapján kell megállapítani.

(4) Ha a tantárgyra vonatkozó tantervi előírás másképp nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell.

(5) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.

(6) A magatartás minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

(7) A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett.

(8) A szorgalom minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

31. §

(1) A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt.

(2) Kiskorú tanuló tanulmányi érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni, félévi osztályzatairól pedig értesíteni kell.

(3) A tanév végi osztályzatokról és a tanuló továbbhaladásáról bizonyítványt kell kiadni. Nemzetiségi nyelven, illetőleg nemzetiségi nyelven és magyarul tanító iskolában (a továbbiakban együtt: nemzetiségi iskola) a bizonyítvány kétnyelvű.

32. §

(1) A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha

a) a 25. § alapján felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól,

b) a 27. § (1) bekezdése szerint tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték,

c) a 27. § (2) bekezdése alapján egy vagy több tantárgy tantervi követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték,

d) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.

(2) Ha a tanuló osztályozóvizsgán szerezte valamennyi tantárgyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

(3) Szakmai gyakorlatból - az elméleti tantárggyal együtt értékelt szakmai gyakorlat kivételével - nem lehet osztályozóvizsgát tenni.

33. §

Ha a tanuló más típusú vagy szakirányú iskolában, más szakon, szakmában, szakmai fakultációban, illetőleg tanulói jogviszonyának szünetelése vagy megszűnése után kívánja tanulmányait folytatni, a nem tanult vagy kevesebb óraszámban tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie.

34. §

(1) Az a tanuló, aki a tanév végén, illetőleg az osztályozó-, a különbözeti, illetőleg a beszámoltató vizsgán egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait.

(2) A tanuló javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

(3) A javítóvizsgát nem lehet megismételni.

(4) Szakmai gyakorlatból - az elméleti tantárggyal együtt értékelt szakmai gyakorlat kivételével - nem lehet javítóvizsgát tenni.

35. §

(1) Az iskola felsőbb évfolyamán az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott és szakoktatási intézményben - a speciális szakiskola kivételével - az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit is teljesítette.

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait a felsőbb évfolyamon folytathatja.

36. §

(1) Ha a tanuló a tanév végén kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, továbbá ha a szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette, tanulmányait - a 35. §-ban foglalt kivétellel - csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

(2) Tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja az is. akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásától eltiltottak [a továbbiakban az (1)-(2) bekezdésben foglaltak; évfolyamismétlésre utasítás].

37. §

(1) A tanuló osztályozó- és javítóvizsgát abban az iskolában tehet, amellyel tanulói jogviszonyban áll. Különbözeti vizsgára a tanuló abba az iskolába jelentkezhet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, beszámoltató vizsgát pedig a beszámoltatást végző iskolában tehet.

(2) A tanuló kérelmére - különösen indokolt esetben - a tartózkodási helyéhez közeli azonos típusú, illetőleg szakirányú másik iskola igazgatója engedélyezheti, hogy az osztályozó- vagy a javítóvizsgát abban az iskolában tegye le. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.

(3) Ha a tanuló a (2) bekezdés szerinti iskolában tett vizsgát, annak eredményéről a vizsgát lebonyolító iskola bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

38. §

(1) Az iskola az osztályozó-, a különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként két időszakot jelöl ki. A javítóvizsga időpontját augusztus 15-től 31-ig terjedő időszakban, vagy az elégtelen osztályozó-, különbözeti, illetőleg beszámoltató vizsgát követő három hónapon belül kell kijelölni. A vizsgák időpontjáról a tanulókat a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

(2) Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időpontoktól eltérő időben tegyen vizsgát, ha a vizsgaidőszakban a tanulói jogviszony szünetelése vagy más méltányolható körülmény miatt nem tud vizsgázni. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.

39. §

(1) A vizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből, illetőleg mindkettőből áll. A vizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni.

(2) A vizsgát az iskolatípusban a tanulmányok befejező évfolyamát követő vizsgára (a továbbiakban: tanulmányokat záró vizsga) vonatkozó vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell lebonyolítani. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg.

40. §

A jelentkezést ahhoz az iskolához kell benyújtani, ahol a tanuló vizsgázni kíván. A jelentkezést az igazgató bírálja el.

41. §

(1) Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(2) Ha a szakoktatási intézményben valamelyik szak. szakma, ágazat vagy leágazás oktatása megszűnik és másik szakirányú képzésre térnek át. az első évfolyam megismétlésére utasított tanuló az új szervezésű első osztályban, a magasabb évfolyam megismétlésére utasított tanuló pedig a tanult ismereteknek megfelelő új szervezésű felsőbb évfolyamú osztályban folytathatja tanulmányait.

(3) Ha a tanuló a (2) bekezdésben foglaltak alapján tanulmányait nem tudja vagy nem kívánja folytatni, az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint másik iskolával létesíthet tanulói jogviszonyt vagy az iskola másik szakán tanulhat tovább.

A tanulói jogviszony

42. §

(1) Ha a tanuló

a) méltányolható körülmények miatt (külföldi tartózkodás, külföldi tanulmányok folytatása stb.) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott időnél,

b) betegség miatt folyamatosan egy évnél, tbc-s megbetegedés miatt két évnél

hosszabb ideig a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, kérelmére az igazgató a tanulmányok megszakítását engedélyezheti. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.

(2) A tanulmányok megszakítása legfeljebb addig engedélyezhető, ameddig a tanuló - a 17. §-ban meghatározott életkor figyelembevételével - a megfelelő magasabb évfolyamra még felvehető lenne.

(3) Ha az igazgató a tanulmányok megszakítását engedélyezte, a tanulói jogviszony szünetel. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje az átvételét másik iskolába.

(4) A tanuló a megszakításra engedélyezett idő eltelte előtt bármikor folytathatja tanulmányait.

43. §

(1) A tanuló másik azonos típusú, illetőleg azonos szakirányú iskolába való átvétel iránti kérelmét teljesíteni kell, ha azt tanulmányainak folytatása céljából

a) egészségügyi ok,

b) szülei lakóhely-változtatása,

c) a gyakorlati oktatáshoz gyakorlóhelyet biztosító vállalat tevékenységének vagy telephelyének megszűnése, illetve a telephely másik településre költözése,

d) évfolyam ismétlésére utasítása és az iskolában a tanulmányainak megfelelő szak, szakma, ágazat, leágazás oktatásának megszűnése

miatt kéri.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átvételre a tanulmányi idő alatt bármikor sor kerülhet.

(3) Különböző típusú, illetőleg szakirányú iskolába az átvétel a szorgalmi időt követően történhet.

44. §

(1) Gimnázium és szakközépiskola között az első-második évfolyamon, szakmunkásképző iskola és szakiskola között pedig az első évfolyamon az igazgató segítse elő a tanuló átvételét, ha nem a képességeinek, egyéni adottságainak, sajátos helyzetének megfelelő tanulmányokat folytat.

(2) Gimnáziumban és szakközépiskolában az első-második évfolyamon - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - lehetővé kell tenni, hogy a tanuló a speciális tantervű osztályban megkezdett tanulmányait általános tantervű osztályban folytathassa.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti átvételre szorgalmi időben és azt követően is sor kerülhet.

45. §

Az átvételről az átvevő iskola igazgatója dönt. Kiskorú tanulónak az átvétel iránti kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges.

46. §

(1) A törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján szűnik meg a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak a tanulónak, aki bejelenti, hogy kimarad. Kiskorú tanuló bejelentéséhez a szülő beleegyezése szükséges.

(2) Megszűnik továbbá a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak a tanulónak is, aki

a) az elméleti vagy a gyakorlati oktatásról, illetőleg a kettőről együtt igazolatlanul negyven óránál többet mulasztott,

b) tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában oktatott másik szakon, szakmában nem tud vagy nem kíván tanulni,

c) tanulmányait átvétel alapján másik iskolában folytatja.

(3) Ha a tanulói jogviszony megszűnt, a tanulót az iskola nyilvántartásából törölni kell.

(4) A törlésről a tanulói jogviszony megszűnésének a törvény 27. §-a (2) bekezdésében meghatározott eseteiben, továbbá a (2) bekezdés b)-c) pontjának hatálya alá tartozó esetekben a tanulót és a kiskorú szülőjét - az indok megjelölésével - értesíteni kell.

(5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igazgató a tanulói jogviszony megszűnésének megállapítását határozatba foglalja: a határozattal kapcsolatban a 14. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A tanulót csak jogerős határozat alapján lehet az iskola nyilvántartásából törölni. A törlésről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell.

(6) Akinek a tanulói jogviszonya megszűnt -a megszűnésnek a (2) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó esete kivételével - középfokú iskola tanulói közé a megfelelő évfolyamra való felvétel útján juthat.

A középfokú iskolai tanulmányokat záró vizsgákra vonatkozó közös rendelkezések

47. §

(1) A törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a középfokú iskolai tanulmányok befejező évfolyamát követő első vizsgaidőszak (a továbbiakban: első vizsgaidőszak) -ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az utolsó tanítási napot követő első munkanaptól a következő hónap utolsó napjáig tart.

(2) Az iskola a tanulmányokat záró vizsga letételére szeptember-október hónapban, továbbá az egyes iskolatípusokra vonatkozó külön rendelkezésekben meghatározott időszakban is [a továbbiakban az (1)-(2) bekezdésben felsorolt időszakok együtt: vizsgaidőszak] köteles újabb lehetőséget biztosítani.

48. §

(1) A tanuló a tanulói jogviszony tartama alatt - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik -abban az iskolában tehet tanulmányokat záró vizsgát, amelyikben a tanulmányokat befejező évfolyamot elvégezte.

(2) A tanulói jogviszonyának megszűnését követően a volt tanuló minden olyan iskolába jelentkezhet tanulmányokat záró vizsgára, amelyben a tanulmányainak megfelelő vizsgabizottság működik.

49. §

(1) Ha a tanuló a tanulmányokat záró vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a tantárgyakból, illetőleg vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(2) Pótlóvizsgát általában a megkezdett vizsgát követő vizsgaidőszakban lehet tenni. Ha az iskolában több vizsgabizottság működik, az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló még a megkezdett vizsga időszakában másik bizottság előtt tehessen vizsgát.

(3) Ha az iskolában nem működik másik vizsgabizottság, a tanuló a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szervtől kérheti annak engedélyezését, hogy még abban a vizsgaidőszakban, másik azonos típusú vagy szakirányú iskolában működő vizsgabizottság előtt tehessen pótlóvizsgát. Ha a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv a kérelemnek helyt ad, kijelöli a vizsgabizottságot is.

50. §

(1) Ha a tanuló a tanulmányokat záró vizsgán vagy a pótlóvizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgarészekből, illetőleg egy vagy több, esetleg valamennyi tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgára jelentkezhet.

(2) Javítóvizsgára jelentkezhet akkor is a tanuló, ha

a) a vizsgáján elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos ok nélkül megszakította,

b) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltotta.

(3) A javítóvizsgát az (1) bekezdésben megjelölt esetben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a tanuló tudását elégtelenre minősítették. A tanuló a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben -függetlenül attól, hogy valamelyik tantárgyból vagy vizsgarészből már eredményesen vizsgázott - a vizsgát teljes egészében köteles megismételni.

(4) A javítóvizsga az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint megismételhető.

(5) A tanulmányokat záró vizsgát, a pótlóvizsgát és a javítóvizsgát az első vizsgaidőszakot követő egy éven belül az első vizsgaidőszakban, azt követően pedig a jelentkezés időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint lehet letenni.

51. §

(1) A tanulmányokat záró vizsgát, a pótlóvizsgát és a javítóvizsgát bizottság előtt kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, tartalmi követelményeire, a tanulók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az iskolatípusnak a tanulmányokat záró vizsgára vonatkozó vizsgaszabályzata tartalmazza.

(3) Ha a tanuló a tanulmányokat záró vizsgát több iskolában tette le, az iskolai végzettséget, illetőleg a szakképzettséget tanúsító bizonyítványt az az iskola állítja ki, amelyben a vizsga utolsó részéből, illetőleg tantárgyából sikeresen levizsgázott.

(4) A bizonyítványt kiállító iskola igazgatója a kiállítástól számított egy hónapon belül a vizsga eredményéről - bejegyzés céljából - értesíti azt az iskolát, amelyben a tanuló a tanulmányok befejező évfolyamát elvégezte.

A továbbtanulás elősegítése

52. §

(1) A középiskolai végzettséget megszerző tanuló felsőoktatási intézménybe való továbbtanulását - a szülővel együttműködve - elő kell segíteni.

(2) A felsőoktatási intézménybe jelentkező tanulót a középiskola köteles jellemezni és a továbbtanulási szándékát véleményezni (a továbbiakban együtt: jellemzés). A jellemzést az osztályfőnök készíti el.

(3) A jellemzést a tanulóval ismertetni kell: az ismertetést a tanuló - a jellemzésen - aláírásával tanúsítja. Ha a tanuló a jellemzésben foglaltakkal nem ért egyet, ellenvéleményét a jellemzésen feltüntetheti és arra írásban észrevételt is tehet, amelyet a jellemzéshez kell csatolni.

(4) A jelentkezés évében érettségizők jelentkezési lapját és jellemzését az iskola küldi meg, más jelentkezők pedig jelentkezési lapjukat közvetlenül juttatják el - a felvételi tájékoztatóban megjelölt időpontig - a felsőoktatási intézményhez.

A fegyelmi felelősség

53. §

(1) Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető.

(2) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz: alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.

(3) A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó; testi fenyítést alkalmazni tilos.

54. §

A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:

a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli intés,

c) megbízatás visszavonása.

55. §

(1) A tanuló a törvény 34. §-ának (4) bekezdésében felsoroltak közül valamennyi középfokú iskolában a következő fegyelmi büntetésekben részesíthető:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) áthelyezés az évfolyam másik osztályába,

d) áthelyezés másik, azonos típusú iskolába.

(2) Szakoktatási intézményekben fegyelmi büntetésként az ösztöndíj csökkentése is alkalmazható.

56. §

A törvény 34. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az iskolából és az iskolák meghatározott köréből, illetőleg az ország összes középiskolájából, szakmunkásképző iskolájából vagy középfokú oktatási intézményéből való kizárás fegyelmi büntetés egy évtől három évig terjedhet.

57. §

(1) Az ösztöndíjcsökkentés fegyelmi büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

(2) Az ösztöndíjcsökkentés az ösztöndíj egy havi összegének ötven százalékáig terjedhet.

(3) A tanulónak másik iskolába való áthelyezése előtt az átvevő iskola igazgatójával meg kell állapodni. Megállapodás hiányában az átvevő iskolát az érintett iskolák székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei szakigazgatási szerv jelöli ki. Az áthelyezett tanuló a határozat jogerőre emelkedését követő tanítási napon köteles tanulmányait a másik iskolában megkezdeni.

58. §

(1) Az 55. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában és a (2) bekezdésében szabályozott fegyelmi büntetések végrehajtása felfüggeszthető. A felfüggesztés hat hónaptól egy évig terjedhet.

(2) Ha a tanuló a felfüggesztés tartama alatt újabb fegyelmi büntetésben részesül, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

59. §

(1) A KISZ választott tisztségviselője ellen fegyelmi eljárást a KISZ közvetlen felsőbb szervezetének egyetértésével lehet indítani.

(2) A nem iskolai gyakorlóhelyen elkövetett kötelességszegés miatt is az iskola indíthat fegyelmi eljárást, és a tanulót a törvényben meghatározott fegyelmi büntetésekben részesítheti. Az eljárás megindítása előtt a vállalat véleményét ki kell kérni.

(3) A diákotthonban elkövetett fegyelmi vétség miatt az iskolában nem lehet fegyelmi eljárást indítani.

60. §

Ha a tanuló ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést félbeszakítja.

61. §

(1) A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot

a) az igazgató hozza

- megrovás,

- szigorú megrovás és

- áthelyezés másik párhuzamos osztályba fegyelmi büntetés esetén,

b) a nevelőtestület hozza

- az ösztöndíj csökkentése,

- áthelyezés másik, azonos típusú iskolába,

- eltiltás a tanév folytatásától,

- kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén,

c) a Művelődési Minisztérium hozza kizárás

- a szakirányhoz tartozó azonos típusú középfokú iskolákból,

- az ország összes középiskolájában, szakmunkásképző iskolájából,

- az ország összes középfokú iskolájából fegyelmi büntetés esetén [a továbbiakban a)-c) alattiak együtt: első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója].

(2) A Művelődési Minisztérium hatáskörébe tartozó fegyelmi határozat meghozatalára a nevelőtestület tesz javaslatot.

(3) Ha a határozatot az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület hozta, a fellebbezést a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv bírálja el. A Művelődési Minisztérium által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a művelődési miniszter (a továbbiakban együtt: másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) hatáskörébe tartozik.

62. §

(1) Végrehajtani csak jogerős határozatot lehet.

(2) A fegyelmi eljárás szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.

Az anyagi felelősség

63. §

(1) Ha az iskolát kár éri, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani.

(2) Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanusítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3) Ha a tanuló kártérítési felelőssége a törvény 37. §-a alapján megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani.

(4) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár huszonöt százalékáig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a mindenkori népgazdasági havi átlagjövedelem ötven százalékát.

(5) A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.

A házirend

64. §

(1) A házirendet a nevelőtestület állapítja meg a KISZ egyetértésével, a tanulói szakszervezet, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményének meghallgatásával.

(2) A házirendben a tanulók számára kell meghatározni a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket.

(3) A házirendet, továbbá a működési szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseit a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell.

A tanulók közösségei

65. §

(1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, valamint diákönkormányzati szerveik, azok képviselői, tanulói képviselőik, tisztségviselőik (küldötteik), aktíváik megválasztásában és visszahívásában.

(2) A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával.

(3) A tanulóközösségek egyetértési jogot gyakorolnak

a) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,

b) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében,

c) a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásában.

(4) A tanulóközösségek véleményezési jogot gyakorolnak

a) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, egy tanítás nélküli munkanap programjainak meghatározásában,

b) a házirend megállapításában,

c) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében,

d) a fakultációs irányok, programok megválasztásában,

e) a tanulók jellemzésében, fegyelmi ügyében,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,

g) a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában,

h) az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskola hagyományépítésében,

i) a tanulószobai felvétel, externátusi elhelyezés, iskolai étkezés biztosítása iránti kérelmek elbírálásában.

(5) A tanulóközösségek javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

(6) Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a tanulók évfolyamonként diákképviselőket választanak, akik a KISZ-szel együttműködve ellátják a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és a nevelőtestület előtt.

66. §

(1) Az osztály tanulói az osztály közösségi életének szervezésére, a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységre, az osztályban tanulók érdekeinek képviseletére osztály-diákbizottságot hozhatnak létre.

(2) A diákkör tagjai érdekeik képviseletére, a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alakíthatnak.

(3) A diákönkormányzati szervként működű diákkör - a 65. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről is.

67. §

A KISZ a középfokú nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatban az e rendeletben foglaltakon kívül - külön jogszabály rendelkezései szerint - döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

68. §

(1) A tanulóknak a politikai érdekképviseleti, a tanulmányi munkát segítő és a tanórán kívüli tevékenységére szervezett közösségei alkotják az iskolai diákmozgalmat.

(2) Az iskolai diákmozgalom szervezésével, tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat a diákmozgalmat segítő pedagógus látja el.

A középfokú nevelési-oktatási intézmények pedagógusai és más dolgozói

69. §

A középfokú iskolában a pedagógusnak a rendeletben előirt szakképesítéssel kell rendelkeznie.

70. §

(1) A közismereti tantárgyak oktatására a tantárgynak megfelelő egyetemi végzettségű tanárt kell alkalmazni.

(2) Szakmunkásképző iskolában és szakiskolában - ha egyetemi végzettségű tanárral a munkakört nem lehet betölteni - főiskolai végzettségű tanár alkalmazható.

71. §

(1) Szakoktatási intézményben a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyak oktatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú iskolai végzettségű, szakmai képzettségű tanárt,

b) felsőfokú iskolai végzettségű szakembert kell alkalmazni.

(2) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú iskolai képzés, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyak oktatására technikusi, illetőleg szakközépiskolai szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember is alkalmazható, ha vállalja, hogy az alkalmazásától számított öt éven belül felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítést szerez.

72. §

(1) Szakoktatási intézményben a gyakorlati oktatás ellátására a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szakiránynak megfelelő,

a) a 71. § (1) bekezdésében megjelölt képzettségű tanárt, illetőleg szakembert,

b) szakoktatót kell alkalmazni.

(2) Ha a feladat ellátása az (1) bekezdésben megjelölt szakképesítéssel rendelkezővel nem biztosítható, alkalmazható - szakközépiskolában az elméletigényes szakmai gyakorlati oktatás kivételével - a középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha vállalja, hogy az alkalmazásától számított öt éven belül a szakoktatói képesítést megszerzi.

(3) Szakmunkásképző iskolában, gépíró és gyorsíró szakiskolában, valamint speciális szakiskolában - ha a feladat ellátása a (2) bekezdésben meghatározott végzettségű szakemberrel sem biztosítható - alkalmazható a szakmunkásbizonyítvánnyal, illetőleg a szakiránynak megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező szakember.

73. §

A gimnáziumi gyakorlati fakultatív tantárgyak oktatására, a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, továbbá a gyakorlati oktatás ellátásához szükséges - a 71-72. §-ban meghatározott -képzettséggel rendelkező személy alkalmazható.

74. §

Nemzetiségi nyelven tanító iskolában valamennyi tantárgy tanítására, illetőleg a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító nemzetiségi iskolában (tagozaton, osztályban, csoportban) a nemzetiségi nyelven, valamint a mindkét nyelven tanított tantárgyak oktatására a nemzetiségi nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal is rendelkező tanárokat, szakembereket kell alkalmazni.

75. §

Diákotthoni nevelőtanárnak egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanár alkalmazható.

76. §

A rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló - a munkakör betöltéséhez szükséges, e rendeletben előírt szakképesítéssel nem rendelkező - személyt az igazgató továbbra is foglalkoztathatja, ha a munkakörnek a megfelelő képzettségű pedagógussal, illetőleg szakemberrel való betöltésére nincs lehetőség.

77. §

(1) A pedagógus munkaköri kötelességeit a nevelő-oktató munkával összefüggésben e jogszabály, a nevelési és oktatási terv, valamint a működési szabályzat tartalmazza.

(2) A pedagógus munkaköri kötelessége különösen az egyes pedagógus munkakörökre előírt, illetőleg a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési és a tanulókkal való egyéb közvetlen foglalkozási feladatok, továbbá a tanítás, a foglalkozás előkészítésével, a tanórán kívüli foglalkozásokkal szorosan összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik.

(3) A pedagógus megbízás alapján, alacsonyabb kötelező óraszámmal vagy a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával, illetőleg pótlékért pedagógiai vezetési, szervezési feladatokat is elláthat.

(4) A pedagógus megállapodás alapján elláthat az iskola tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat.

78. §

A diákmozgalmat segítő pedagógus megbízása, a diákmozgalmi tevékenységével kapcsolatos tevékenységének értékelése és jutalmazása tekintetében a KISZ közvetlen felettes szervét véleményezési és javaslattevő jog illeti meg.

79. §

(1) Az iskolai nevelő-oktató, illetőleg a diákotthoni nevelőmunkát felsőfokú iskolai végzettségű más szakemberek és középfokú végzettségű dolgozók segítik.

(2) A középfokú nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátásában gazdasági vezető vesz reszt, továbbá ügyviteli, műszaki és kisegítő dolgozók is közreműködnek.

80. §

Nemzetiségi iskolában, diákotthonban a nem pedagógus munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni azt, aki az iskolai oktatás nyelvét beszéli.

81. §

Az alkalmazható pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszámának megállapításához a 3. számú mellékletben foglaltak az irányadók. A gazdasági, az ügyviteli, a műszaki és a kisegítő dolgozók létszámát az ellátandó feladatoktól függően a középfokú nevelési-oktatási intézmény határozza meg.

82. §

A pedagógust és a középfokú nevelési-oktatási intézmény más dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a tanulók iskolán, illetőleg diákotthonon kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak.

Az iskola vezetője és közösségei

Az igazgató

83. §

(1) Az igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - külön jogszabályokban megállapított esetekben - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

(2) Az iskolát az igazgató képviseli. Ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körére az iskola dolgozójára átruházhatja.

(3) Az igazgató joga kiterjed

a) a gazdálkodási szempontból önálló iskolában a költségvetési előirányzatok,

b) a gazdálkodási szempontból részben önálló iskolában a költségvetési szakmai előirányzatok,

c) bérgazdálkodási jogkörrel felruházott iskolában a béralap

feletti önálló rendelkezésre.

(4) Az igazgató e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja jogkörét.

(5) Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá

a) a nevelőtestület vezetése,

b) a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése,

d) a személyi és szervezési feltételek biztosítása,

e) a tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működése feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete,

f) az iskolában működő politikai és társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása.

84. §

A nevelőtestület

(1) A nevelőtestület feladata az iskola pedagógiai programjának kidolgozása és elfogadása.

(2) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a) a működési szabályzat elfogadása, a jóváhagyását megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

b) a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének a meghatározása,

c) az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

d) a fakultációs irányok megválasztása,

e) az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése,

f) a speciális tantervű osztályok indításának, megszüntetésének kezdeményezése,

g) a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés,

h) a tanuló osztályozóvizsgára bocsátása,

i) a házirend megállapítása,

j) a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés,

k) a vezető pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása,

l) az iskolatanácsban a nevelőtestület képviseletében részt vevő pedagógusok kiválasztása,

m) a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,

n) a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása.

(3) A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik

a) a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,

b) az igazgatóhelyettesek megbízásakor,

c) iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában,

d) a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében,

e) a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításában,

f) a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában,

g) az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában,

h) az iskola fejlesztési, beruházási és felújítási tervei megállapításában, valamint

i) a külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.

(4) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

85. §

(1) A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógusa, a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú iskolai végzettségű főfoglalkozású dolgozója, valamint a gazdasági vezetője.

(2) A közös igazgatásban működő intézmények pedagógusai egy nevelőtestületet alkotnak.

(3) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató vagy az iskolában működő valamely választott testület kezdeményezésére, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatára.

(4) A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg e rendeletben meghatározott eseteket.

(5) A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési joggal rendelkező iskolai közösség képviselőjét is.

86. §

(1) A nevelőtestület a jogkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a működési szabályzat elfogadása és a házirend megállapítása kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával szakmai munkaközösség is megbízható.

(3) A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával.

87. §

Ha a nevelőtestület a döntési, véleményező, illetőleg javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdés tekintetében gyakorolja, a nevelőtestületi értekezletet összdolgozói értekezlet keretében kell megtartani. Ebben az esetben az iskola valamennyi dolgozóját azonos jogok illetik meg.

A szakmai munkaközösségek

88. §

(1) Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó, legalább három, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, szakmát, szakmacsoportot oktató, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére.

(2) Iskolaközi szakmai munkaközösség szervezhető az érintett iskolák közös megállapodásával az érdekelt pedagógusok kezdeményezése alapján.

89. §

(1) Az iskolai szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(2) Az iskolai szakmai munkaközösség dönt szakterületén

a) a továbbképzési programról,

b) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról,

c) minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntési jogkört átruházta. Az átruházott jogkör gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a nevelőtestületnek számol be.

(3) Az iskolai szakmai munkaközösség az adott tantárgy, szakma oktatásának (tantárgy-, szakmacsoport, nevelési terület) eredményességét ellenőrzi és javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

(4) Az iskolai szakmai munkaközösség véleményező jogkörébe tartozik szakterületén minden olyan kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van.

(5) Az iskolai szakmai munkaközösség tesz javaslatot

a) a felvételi, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsga tartalmi követelményeinek meghatározására,

b) a kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre,

c) a központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására,

d) a fakultáció és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira,

e) a tanulók osztályba, csoportba sorolására és tanulószobába való felvételére.

90. §

(1) Az iskolaközi szakmai munkaközösség határozott időre megválasztja a munkaközösségvezetőt, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(2) Az iskolaközi szakmai munkaközösség véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden olyan szakmai kérdésben,

a) amelyben az iskolai szakmai munkaközösségnek döntési joga van.

b) amelyet a megállapodásban meghatároztak.

A szülők közösségei

91. §

(1) Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai szülői munkaközösség választmánya látja el.

(2) Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak.

(3) Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. Az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei választják a választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak.

92. §

(1) Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik

a) működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,

b) a képviseletében eljáró személyek megválasztása,

c) a szülők körében társadalmi munka szervezése,

d) a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

(2) Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol

a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában.

b) a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások formáinak, rendjének megállapításában),

c) a házirend megállapításában,

d) az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,

e) a fakultáció iskolai programjának kialakításában, a speciális csoportok indításának kezdeményezésében,

f) a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

g) a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

(3) Az iskolai szülői munkaközösség társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága az igazgatóval együttműködve látja el.

(4) Az osztályok szülői munkaközösségei döntési és véleményező jogkörüket - az osztályra vonatkozóan - az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.

Az iskolatanács

93. §

(1) Az iskolatanács társadalmi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. E jogkörében a fenntartóval és az iskola igazgatójával egyetértésben meghatározza az iskolatanács összetételét és megalakításának időpontját.

(2) Az iskolatanács létszámát az iskola nagyságától, sajátosságaitól függően tíz-húsz fő között, a törvény 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek és az iskola kapcsolatának figyelembevételével kell meghatározni olyan módon, hogy az iskolát képviselők száma kevesebb legyen, mint az érdekelt szervek képviselőié.

(3) Hivatalból tagja az iskolatanácsnak az iskola igazgatója, a KISZ-nek, az iskolai szülői munkaközösségnek, az iskola dolgozói szakszervezeti szervének, az iskolai és a kapcsolódó diákotthoni nevelőtestületnek a választott képviselője, valamint egy diákképviselő. Az iskolatanács többi tagját az iskola felkérésére az érdekelt szervek - nemzetiségi iskola esetén a nemzetiségi szövetségek is - delegálják.

(4) Az iskolatanács elnökét a tagok titkos szavazással választják. Az elnök személyére - kettős jelölésben - a Hazafias Népfront tesz javaslatot.

(5) Az iskolatanács megbízásának időtartamát a Hazafias Népfront helyi bizottságával egyetértésben az iskola igazgatója határozza meg.

(6) Az iskolatanács működéséhez szükséges feltételekről az igazgató gondoskodik.

94. §

(1) Az iskolatanács maga határozza meg működési rendjét és munkaprogramját.

(2) Az iskolatanács véleményezi

a) a munkaterv, ezen belül a tanév rendje meghatározását,

b) a működési szabályzatnak az iskolatanács jogkörét érintő rendelkezéseit,

c) a házirend megállapítását,

d) az iskolában folyó ifjúságvédelmi tevékenység értékelését,

e) az iskolai pályaválasztási tevékenység értékelését,

f) a tanulók egészségügyi ellátása, az iskolai egészségvédelem feltételeinek alakulását,

g) az iskolai költségvetési tervezetet,

h) az iskola működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyben az igazgató, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és a KISZ az iskolatanács véleményét kéri.

(3) Az iskolatanács javaslattevő jogkörébe tartozik

a) a szülők tájékoztatása formáinak meghatározása,

b) a speciális tantervű osztályok, fakultatív foglalkozások, iskolai önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítása,

c) az iskola körzetében élő gyermekek, fiatalok érdekvédelmével összefüggő kérdések.

A felnőttek középfokú iskolai oktatására vonatkozó külön rendelkezések

95. §

A tanítási órák időtartamát negyven percben, a szünetekét pedig tíz percnél rövidebb, de legalább öt perc időtartamban is meg lehet határozni.

96. §

Ha a felnőttek oktatása tagozaton folyik, a tagozatvezető a tanulói jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdésben az igazgató jogkörét gyakorolja.

97. §

(1) A tanulók teljesítményének értékelése a 30. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. Az eltérést a működési szabályzatban kell megállapítani.

(2) A dolgozók iskolájának működésére a 95-96. §-ban foglalt eltérésekkel a középfokú iskola működésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A nemzetközi vonatkozású rendelkezések

98. §

(1) Ha külföldinek magyarországi középfokú iskolai felvételéről való döntéshez - a törvény 155. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglallak szerint - a Művelődési Minisztérium állásfoglalását figyelembe kell venni, a minisztériumhoz - a jelentkezési lappal együtt - fel kell terjeszteni

a) a jelentkező bizonyítványát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását,

b) szakoktatási intézménybe való jelentkezés esetén az oktatás költségeinek fizetésére a jelentkező - vagy helyette más - kötelezettségvállalását.

(2) Az állásfoglalás iránti felterjesztést az iskola igazgatója a jelentkezési lap kézhezvételét követő három napon belül a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv útján továbbítja a Művelődési Minisztériumhoz.

99. §

Szakoktatási intézménybe felvett külföldi az oktatás költségeit - a teljes képzési idő alatt -köteles viselni. E kötelezettség alól - kérelemre - az iskola fenntartója részben vagy egészben felmentheti.

100. §

Ha a külföldi tanuló nemzetközi egyezmény alapján jelentkezik a szakoktatási intézménybe, felvételére, tanulmányainak folytatására és a költségek viselésére az egyezményben foglaltak az irányadók.

101. §

(1) Ha a külföldi tanulót az igazgató az orosz nyelv tanulása alól mentesítette, meg kell jelölni, hogy - az anyanyelvén kívül - melyik idegen nyelvet kell tanulnia.

(2) A Művelődési Minisztérium nemzetközi megállapodás vagy ennek hiányában viszonosság alapján a tanulót felmentheti egyes tantárgyak tanulása alól.

102. §

(1) Ha az iskolába külföldön folytatott, nem befejezett középfokú iskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkező tanuló jelentkezik, és a tanulmányok beszámításáról nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy a bizonyítvány alapján megállapítható, hogy az iskola melyik évfolyamán folytathatja tanulmányait, az igazgató erre az évfolyamra veheti fel.

(2) A Művelődési Minisztérium - a törvény 156. §-ában foglaltak szerint - abban az esetben dönt, ha a bizonyítvány alapján nem állapítható meg, hogy a tanuló melyik évfolyamon folytathatja tanulmányait. A jelentkezést, a tanuló bizonyítványát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását az igazgató a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv útján terjeszti fel.

103. §

Ha a tanuló a külföldi iskolában olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amelyet a hazai iskolában nem tanítanak, osztályzatait e tantárgy nélkül kell figyelembe venni.

104. §

Külföldi megkeresést teljesíteni, illetve külföldre megkeresést küldeni a külön jogszabályban* meghatározottak szerint lehet.

AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

A gimnázium

105. §

A tanuló szakközépiskolából és szakmunkásképző iskolából a gimnáziumba a harmadik évfolyamig kérheti az átvételét.

106. §

(1) Ha a tanuló az érettségi évében felsőoktatási intézménybe jelentkezik, a felvételi tájékoztatóban foglaltak alapján közös érettségi-felvételi vizsgát tesz.

(2) Az országos tanulmányi versenyen - a külön jogszabályban meghatározott - helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból, amelyből a helyezést elérte, mentesül az érettségi vizsga vagy a záróvizsga letétele alól és jeles osztályzatot kap.

A szakközépiskola

107. §

A tanuló a rokon szakirányú képzést folytató szakközépiskolából a harmadik évfolyam megkezdéséig, az eltérő szakirányú képzést folytató szakközépiskolából vagy más típusú középfokú iskolából pedig a második évfolyam megkezdéséig kérheti az átvételét a szakközépiskolába.

108. §

A szakmai gyakorlat idejéből a tanuló két hetet - a külön jogszabály rendelkezései szerint -szakmai, illetve művészeti táborban tölthet.

109. §

Ha a tanuló a szakközépiskola utolsó évfolyamának befejezését követően nem tett a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő, technikusképesítő, illetőleg más szakmai képesítő vizsgát és a szakon tanulmányainak befejezését követően az oktatás megszűnt, a megszűnéstől számított két év eltelte után a rokon szakiránynak megfelelő vizsgára jelentkezhet.

110. §

(1) A 106. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a tanuló közös érettségi-képesítő-felvételi vizsgát tesz.

(2) Az országos tanulmányi versenyen - a külön jogszabályban meghatározott - helyezést elérő tanuló érettségi, érettségi-képesítő, illetőleg szakmai vizsgájára a 106. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A szakmunkásképző iskola

111. §

(1) Ha a tanuló vállalati gyakorlati oktatására a bányaiparban földalatti gyakorlati oktatóhelyen vagy vegyipari üzemben kerül sor, a felvételről való döntéshez az alkalmasságot megállapító orvosi vizsgálat mellett az illetékes üzemi orvos nyilatkozata is szükséges.

(2) A szakmunkásképző iskolai felvételről való döntés során figyelembe kell venni a gyakorlati oktatás megszervezésében részt vevő vállalatok igényeit és javaslatait.

(3) Ha a szövetkezet vagy a magánmunkáltató tanuló gyakorlati oktatására vonatkozó szándékát közli az iskolával, a tanuló személyére azonban nem tesz javaslatot, az iskola - a jelentkező egyetértésével - jelöli ki a tanulót. Kiskorú tanuló nyilatkozatához a szülő beleegyezése szükséges. Ha a szövetkezet, illetőleg a magánmunkáltató a kijelölt jelentkezőt elfogadja, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a tanuló gyakorlati oktatását a teljes képzési időre vállalja.

(4) A szövetkezet, illetve a magánmunkáltató által javasolt vagy elfogadott jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - az iskolába fel kell venni.

112. §

(1) A szakmunkásképzést folytató szakközépiskola első és második évfolyamának elvégzése után a tanuló a megegyező szakirányú szakmunkásképző iskola következő magasabb évfolyamára, a harmadik évfolyam elvégzését követően csak a harmadik évfolyamra vehető át.

(2) Az egyéb szakképzést folytató szakközépiskola második vagy harmadik évfolyamának elvégzése után a tanuló a különbözeti vizsgára vonatkozó rendelkezések szerint a megegyező szakirányú szakmunkásképző iskola második évfolyamára vehető át, ha a szakközépiskolára előírt szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott átvételre akkor is sor kerülhet, ha a tanuló a szakközépiskolában olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amelyet a szakmunkásképző iskola megfelelő évfolyamán nem oktatnak.

113. §

(1) Az alapszakmán belüli szakmaváltoztatás az üzemi képzés megkezdéséig - különbözeti vizsga nélkül - lehetséges.

(2) Az azonos szakmacsoporton belüli szakmaváltoztatás a második évfolyam megkezdéséig, illetőleg ha a képzési idő egy vagy két év, az első évfolyam első félévében engedélyezhető.

(3) Ha a tanuló az alapképzésben az új szakmára vonatkozó ismereteket nem tanulta, továbbá ha eltérő szakmacsoportban kezdte meg tanulmányait, a szakmaváltoztatásra csak tanulmányai újrakezdésével van lehetősége.

(4) Egészségügyi okból történő szakmaváltoztatáshoz a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézetének javaslata szükséges.

114. §

Szakmunkásképző iskolában az elméleti és a gyakorlati oktatást hetenkénti vagy kéthetenkénti váltással kell megszervezni. Idényjellegű szakmában vagy a képzés körülményei által indokolt esetben - a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv engedélyével - az oktatás más beosztásban is megszervezhető.

115. §

(1) Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezése után, ha pedig ez nem lehetséges, a következő tanév megkezdése előtt kell megtartani.

(2) A tanulók részére - vállalati gyakorlati oktatás esetén a vállalat hozzájárulásával - engedélyezhető, hogy az összefüggő szakmai gyakorlatból, két hetet szakmai építőtáborban teljesítsenek.

116. §

Ha a szakma oktatása az egyes iskolákban vagy az iskola székhelyén nem valósítható meg, a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv, illetőleg a Művelődési Minisztérium - a szakirány szerint illetékes miniszterrel egyetértésben - jelöli ki azokat az iskolákat, amelyek a szakma oktatásával kapcsolatos feladatokat a megyében, fővárosban, illetőleg több megyére vagy az országra kiterjedően ellátják.

117. §

(1) A szakmunkásképző iskola tanulóját az elméleti oktatás óráin való rendszeres részvétel alól akkor lehet felmenteni, ha vállalati gyakorlati oktatása biztosítva van, de az iskolába járását közlekedési, egészségügyi vagy más körülmény akadályozza (a továbbiakban: teljes felmentés).

(2) A tanulót a szakmai elméleti tantárgyak óráin való rendszeres részvétel alól akkor lehet felmenteni, ha a vállalati gyakorlati oktatása biztosítva van, de az iskolában a tanulók létszáma miatt a szakmában osztályrendszerű, illetőleg szakcsoportos oktatás nem szervezhető (a továbbiakban: részleges felmentés). Részleges felmentésnek minősül az is, ha a kiegészítő képzésre felvett tanulót az elméleti tantárgyak óráin való rendszeres részvétel alól felmentették.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján felmentett tanuló beszámoltató rendszerű oktatásban vesz részt.

(4) A beszámoltató rendszerű oktatást a közismereti tantárgyakból az az iskola szervezi, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, a szakmai elméleti tantárgyakból pedig az az iskola, amelyikben a szakma oktatása folyik.

(5) Ha a szakma oktatására az országban egy iskolát jelöltek ki, a tanuló a szakmai elméleti tantárgyak beszámoltató rendszerű oktatásán a kijelölt iskolában vesz részt.

(6) Ha a szakma oktatása több kijelölt iskolában folyik, a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv a kijelölt iskolák székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szervekkel egyetértésben határozza meg, hogy a tanuló melyik iskolában vesz részt a szakmai elméleti tantárgyak beszámoltató rendszerű oktatásán.

118. §

(1) A teljesen felmentett tanuló havonként öt nap, a részlegesen felmentett tanuló havonként három nap kivételével gyakorlati oktatásban vesz részt.

(2) A beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanuló a kötelező elméleti tantárgyak anyagából a tanév első és harmadik negyedévének végén köteles beszámolni (beszámoltatás); félévkor és év végén az osztályzatait a beszámoltató vizsga alapján kell megállapítani.

(3) A beszámoltató rendszerű oktatást végző iskola a beszámoltatásra, illetve a beszámoltató vizsgára való felkészülés érdekében, a kijelölt tantárgyak anyagából - az (1) bekezdés alapján nem gyakorlati oktatásban töltött időben - havonta legfeljebb kétnapos közismereti és kétnapos szakmai elméleti oktatást (konzultációt) szervez, az óratervben meghatározott óraszámok arányos csökkentésével. Egy napot egyéni tanulásra kell biztosítani.

(4) A törvény 83. §-ában meghatározott kiegészítő képzésre felvett, beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulót mentesíteni lehet az óratervben meghatározott közismereti tantárgyak tanulása alól. A szakmai elméleti tantárgyakból a beszámoltatásra és a beszámoltató vizsgára való felkészülés érdekében - az (1) bekezdés alapján nem gyakorlati oktatásban töltött időben - havonta két nap konzultációt kell szervezni. Egy napot egyéni tanulásra kell biztosítani.

(5) A tanuló nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt.

(6) Ha a félévben a tanuló beszámoltató vizsgája és a javítóvizsgája is elégtelen volt, a tanulmányait folytathatja, a tanév végi beszámoltató vizsgán azonban az évfolyam teljes anyagából köteles számot adni.

119. §

A szakmai elméleti tantárgyak beszámoltató rendszerű oktatásában részt vevő tanulót beszámoltató (konzultációs) csoportba kell beosztani. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.

120. §

A felmentett tanulót a közismereti tantárgyak beszámoltató rendszerű oktatására külön osztályba vagy beszámoltató (konzultációs) csoportba kell beosztani.

121. §

A szakma kiváló tanulója elnevezésű országos versenyen I-VI. helyezést elérő tanuló mentesül a szakmunkásvizsga alól.

122. §

(1) Szakmunkásképző iskolában az első vizsgaidőszak az utolsó tanítási napot követő első munkanaptól az azt követő második hónap 15. napjáig tart.

(2) Ha a képzési idő másfél év, az első vizsgaidőszak február-március hónap. Ebben a vizsgaidőszakban pótló-, és javítóvizsga is tehető.

123. §

A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló szakmunkásvizsgára a beszámoltatást végző iskolában jelentkezhet.

Az egészségügyi szakiskola

124. §

A tanuló az egészségügyi szakközépiskolában megkezdett tanulmányait az egészségügyi szakiskola azonos vagy a következő magasabb évfolyamán különbözeti vizsga nélkül, más középfokú iskolában megkezdett tanulmányait pedig a különbözeti vizsgára vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja.

A gépíró és gyorsíró szakiskola

125. §

A gépíró és gyorsíró szakiskola második évfolyamára különbözeti vizsga nélkül felvehető az, aki a gimnáziumban eredményes gyors-gépíró záróvizsgát tett, vagy a közgazdasági szakközépiskola igazgatási-ügyviteli, illetve gép-gyorsíró idegen nyelvű tagozatának második évfolyamát elvégezte. Más középfokú iskolában megkezdett tanulmányokat a különbözeti vizsgára vonatkozó rendelkezések szerint lehet a gépíró és gyorsíró szakiskolában folytatni.

A speciális szakiskola

126. §

(1) A speciális szakiskolában a szakmai vizsga szakmai gyakorlati és szakmai elméleti részből áll. A tanuló tudását a vizsga két részéből együttesen kell értékelni.

(2) A speciális szakiskolákban az osztályokat és a csoportokat a tanulók fogyatékosságának figyelembevételével, a fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolákra vonatkozó rendelkezések szerint kell megszervezni.

A felnőttek oktatása

A dolgozók gimnáziuma

127. §

A dolgozók gimnáziumában az oktatás esti és levelező tagozaton folyik.

A dolgozók szakközépiskolája

128. §

A dolgozók szakközépiskolájában az oktatás esti és levelező tagozaton folyik.

129. §

(1) A dolgozók négy és két évfolyamos szakközépiskolájára az vehető fel, aki a választott szak jellegének megfelelő munkakörben dolgozik és legalább kétéves - a választott szaknak megfelelő - szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A dolgozók közgazdasági szakközépiskolájába az is felvehető, aki egyéves - a választott szak jellegének megfelelő - szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A dolgozók közgazdasági szakközépiskolájának idegen nyelvű levelező tagozatára szakmai gyakorlat és munkaviszony hiányában is felvehető az, aki a képzés szakiránya szerint meghatározott idegen nyelvből sikeres vizsgát tett.

(4) A szakmai gyakorlatot - a szakközépiskolai végzettséggel betölthető munkakörökre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a munkáltató igazolja.

130. §

A dolgozók három évfolyamos szakközépiskolájába az vehető fel, aki szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy egészségügyi szakiskolai, gépíró és gyorsíró szakiskolai bizonyítvánnyal, illetőleg -jogszabályban meghatározott - középfokú egészségügyi szaktanfolyami képesítéssel rendelkezik.

131. §

A nappali tagozaton megkezdett tanulmányok a dolgozók szakközépiskolája azonos szakán, ágazatán az azonos vagy a következő évfolyamon bármikor folytathatók. A nappali tagozaton folytatott tanulmányok a felvételi követelmények szempontjából szakmai gyakorlatnak minősülnek.

132. §

A két évfolyamos szakközépiskola második évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló képesítővizsga helyett szakmai vizsgát tehet.

A DIÁKOTTHON

133. §

(1) A diákotthon munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanulók rendszeresen hazalátogathassanak, de a hazautazás nem lehet kötelező.

(2) A diákotthon működési szabályzatában kell meghatározni a diákotthon tagjainak jogait és kötelességeit, valamint a fegyelmi eljárás szabályait is.

134. §

(1) A diákotthonba való felvétel - a törvény 149. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon kívül - a fiatalok képességei, tehetségük fejlesztése érdekében is lehetséges.

(2) Az iskolába jelentkező tanuló az iskolába való jelentkezéssel egyidőben, az iskola útján jelentkezhet diákotthonba. Az iskolába felvett tanuló jelentkezhet

a) a következő tanévre - a szorgalmi idő utolsó napjáig - a diákotthonban, ha a jelentkezés idején diákotthoni tag, egyébként pedig az iskola útján,

b) tanév közben - a szorgalmi idő tartama alatt - az iskola útján.

(3) A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt - soron kívül - teljesíteni kell.

(4) Az állami gondozott tanuló felvétele - ha azt a törvényes képviselő kezdeményezi - kötelező.

135. §

(1) A diákotthoni felvétel (a továbbiakban: diákotthoni tagság) a 134. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.

(2) A felvételről való döntés előtt a diákotthonban működő önkormányzat véleményét meg kell hallgatni.

(3) A diákotthonba való felvételről a döntés elveit a működési szabályzat tartalmazza.

136. §

(1) Megszűnik a diákotthoni tagsága annak,

a) akit a 134. § (3), illetőleg (4) bekezdésében foglaltak alapján vettek fel, a tanulói jogviszony megszűnésekor, egyébként a tanév utolsó napján,

b) akit fegyelmi büntetésként a diákotthonból vagy az iskolából kizártak, a határozat jogerőre emelkedésének napján,

c) akinek a diákotthoni tagságát térítési díjhátralék miatt az igazgató megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

d) aki a diákotthoni tagságról - kiskorú tanuló a szülő beleegyezésével - lemond, a bejelentésben megjelölt napon.

(2) Az állami gondozott fiatal részére engedélyezhető, hogy indokolt esetben tanulmányainak befejezését követően - legfeljebb a következő tanév kezdetéig - a diákotthonban maradjon.

(3) Az állami gondozott fiatal a kizárásra vonatkozó fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után, ameddig a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója az elhelyezéséről nem gondoskodott, a diákotthonban marad.

(4) Ha kiskorúnak kellene a diákotthoni tagságát térítési díjhátralék miatt megszüntetni, a diákotthon vezetője köteles az illetékes gyámhatóság intézkedését kérni.

137. §

(1) A diákotthon tagja a diákotthon rendjének megsértéséért a törvény 151. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizárás fegyelmi büntetésen kívül

a) megrovás,

b) szigorú megrovás

fegyelmi büntetésben vagy fegyelmező intézkedésben részesíthető.

(2) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kizárás fegyelmi büntetés alkalmazása esetén a nevelőtestület, egyéb fegyelmi büntetés alkalmazása esetén a fegyelmi bizottság hozhat.

(3) Ha a határozatot a nevelőtestület hozta, a fellebbezést az a szerv bírálja el, amelyik a törvény 153. §-ának (1) bekezdése alapján a diákotthonba való felvételről másodfokon dönt. A fegyelmi bizottság által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik.

(4) A diákotthoni fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a diákotthoni tag osztályfőnökét és annak az iskolának az igazgatóját, amellyel tanulói jogviszonyban áll.

(5) A fegyelmi eljárás szabályainak meghatározásakor a rendelet 53. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 59. §-ának (1) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 2. számú mellékletben foglaltakat figyelembe kell venni.

138. §

Az externátusi elhelyezésben részesülő tanuló jogai - a szállás kivételével - és kötelességei azonosak a diákotthon tagjainak jogaival, illetve kötelességeivel.

139. §

(1) A diákotthoni közösségi élet irányításának legfőbb szerve a diákotthoni közgyűlés.

(2) A diákotthoni tagok érdekeik képviseletére, a diákotthon valamennyi tagját érintő döntések meghozatalában való közreműködésre, a diákotthoni közösségi élet és munkarend kialakítására, a döntések végrehajtásának megtervezésére és ellenőrzésére diákotthoni diáktanácsot hozhatnak létre.

140. §

(1) A diákotthoni közgyűlés dönt

a) a diákotthoni diáktanács és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásában,

b) a diákotthonok részére meghirdetett versenyeken való részvétel tekintetében.

(2) A diákotthoni közgyűlés egyetértési jogot gyakorol

a) a diákotthon ifjúsági turizmus céljaira való átengedése tekintetében és a térítési díjakból a költségek kifizetése után fennmaradó összegnek közösségi célokra való felhasználásában,

b) a diákotthonban működő ifjúsági klub vezetőjének megbízásában.

(3) A diákotthoni közgyűlés véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzat elfogadásakor a diákotthon tagjait érintő kérdésekben.

(4) A diákotthoni közgyűlés az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogait a diáktanácsra átruházhatja.

141. §

A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv - a fenntartó tanács művelődési szakigazgatási szervével egyetértésben - a diákotthont kijelölheti arra, hogy a kiemelkedő képességű tanulókkal foglalkozzék.

142. §

A diákotthonban folyó tevékenységre a rendelet 9. §-ában, az ifjúságvédelmi tevékenységre a 11-12. §-ában, a diákotthon működési szabályzatára a 13. §-ban, a jelentkezés elutasítása esetén a 14. §-ban, a diákotthon tagjainak kártérítési ügyeiben a 63. §-ban, a házirendre a 64. §-ban, a tanulók közösségeire a 65-68. §-ban, a pedagógusok munkaköri kötelességeire a 77. §-ban, a diákotthon vezetőjére és közösségeire a

83-87. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, a foglalkozási csoportok szervezési elveire és létszámhatárai az 1. számú, a pedagógusok és más dolgozók létszámára pedig a 3. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

143. §

A Bányaipari Aknászképző Technikum (a továbbiakban: technikum) tekintetében a szakközépiskolára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltérésekkel.

144. §

(1) A technikumban folyó nevelés-oktatás az irányító miniszter által meghatározott szakmunkásképesítéssel rendelkezők számára bányaipari aknásztechnikusi szakképesítést nyújt.

(2) A technikumnak négy évfolyama van.

145. §

(1) A tanuló a technikum negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után érettségi-képesítő vizsgát tehet.

(2) A technikumban szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány bányaipari aknásztechnikusi munkakör betöltésére képesít.

146. §

A technikum első évfolyamára az vehető fel, aki a huszonötödik életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be.

147. §

(1) A magánmunkáltatónál folyó gyakorlati oktatás felügyeletét az iskola székhelye szerint illetékes első fokú hatóság látja el. Az első fokú hatósági jogkört a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának a magánmunkáltató tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve, a megyei városi hivatal (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) gyakorolja.

(2) A szakigazgatási szerv - a magánmunkáltató kérelme alapján - elbírálja a gyakorlati oktatásra való alkalmasságát, s ennek megfelelően engedélyezi a tanuló gyakorlati foglalkoztatását.

(3) A tanuló foglalkoztatására adott engedélyt Vissza kell vonni, ha a gyakorlati oktatás feltételei olyan mértékben megváltoztak, hogy a kialakult helyzetben az engedély kiadását meg kellene tagadni.

(4) Az engedély megadása, illetve visszavonása előtt az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét be kell szerezni.

(5) A magánmunkáltató javaslatára beiskolázott tanulókról és a tanulói jogviszonyt érintő változásokról az iskola köteles a szakigazgatási szervet tájékoztatni. A szakigazgatási szerv e körülményekről nyilvántartást vezet.

148. §

(1) A rendeletben foglaltaktól a honvédelmi miniszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által fenntartott középfokú nevelési-oktatási intézmények tekintetében - a sajátosságaiknak megfelelő - eltéréseket külön jogszabály állapítja meg.

(2) Ha a tanuló a honvédelmi miniszter által fenntartott iskolával áll tanulói jogviszonyban, az e jogviszonyból eredő jogait és kötelességeit a honvédelmi miniszter által - a művelődési miniszterrel egyetértésben - megállapított rendelkezések szerint gyakorolhatja, illetve teljesítheti akkor is, ha tanulmányait vagy annak egy részét nem a honvédelmi miniszter által fenntartott iskolában folytatja.

149. §

A középfokú nevelési-oktatási intézmények legkésőbb 1987. szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni a működési szabályzatot. Addig az időpontig a rendtartásnak a működésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek a jogszabályokkal nem ellentétesek, működési szabályzatként lehet alkalmazni.

HATÁLYBALÉPÉS

150. §

Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

- a gimnázium és a polgári iskola I-IV. osztályának megszűnésével kapcsolatos intézkedések tárgyában kiadott 45 600/1948. (VI. 13.) VKM rendelet,

- a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. törvényerejű rendelet, valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 27/1965. (XII. 1.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 9/1965. (XII. 1.) MM rendelet,

- a szakmunkásképző iskolai végzettség feltüntetéséről szóló 3/1968. (VI. 4.) MüM rendelet,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet,

- a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosítására kiadott 1/1972. (I. 18.) MüM rendelet,

- a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosítására kiadott 15/1972. (VI. 14.) MüM rendelet,

- a szakmunkástanuló ösztöndíjak felemeléséről szóló 23/1972. (XII. 30.) MüM rendelet,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet képzés irányítására vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2/1973. (I. 26.) MüM rendelet,

- a fővárosi, megyei tanácsok végrehajtó bizottsága egyes szakigazgatási szerveinek a szakmunkásképzéssel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 6/1973. (V. 15.) MüM rendelet,

- a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 1/1975. (I. 21.) MüM rendelet,

- a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet,

- a középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről szóló 3/1977. (IV. 26.) OM-PM együttes rendelet,

- a gépíró és gyorsíró iskolákról szóló 5/1977. (VI. 27.) OM rendelet 1. §-a, 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése, 4-6. §-a 7. §-ának (1) bekezdése és 8. §-ának (1) bekezdése,

- a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet módosítására kiadott 24/1977. (XII. 28.) MüM-OM együttes rendelet,

- a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosítására kiadott 25/1977. (XII. 28.) MüM rendelet,

- a gépíró és gyorsíró iskolákról szóló 5/1977. (VI. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 11/1978. (X. 4.) OM rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 2. §-a,

- a középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről szóló 3/1977. (IV. 26.) OM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 12/1978. (X. 25.) OM-PM együttes rendelet,

- a szakmunkásképzés irányításával kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 7/1978. (VII. 4.) MüM rendelet,

- a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM - OM együttes rendelet módosításáról szóló 3/1979. (III. 7.) MüM-OM együttes rendelet,

- a középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről szóló 3/1977. (IV. 26.) OM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 5/1979. (VII. 21.) OM-PM együttes rendelet,

- a szakmunkásképző iskolák, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóira vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 1/1981. (I. 1.) MM rendelet,

- az egészségügyi szakközépiskolákban és az egészségügyi szakiskolákban az oktatói munkakörök ellátásához szükséges szakképesítésekről szóló 4/1981. (II. 7.) MM-EüM együttes rendelet,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 10/1982. (VII. 21.) MM rendelet,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 17/1983. (VII. 28.) MM rendelet,

- az egyes középfokú szakoktatási intézmények tanulóinak térítési díjairól, illetőleg jövedelempótlékáról szóló 4/1984. (I. 23.) MM rendelet 1-2. §-a,

- a középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről szóló 3/1977. (IV. 26.) OM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 5/1984. (I. 23.) MM-PM együttes rendelet,

- a szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók ösztöndíjáról szóló 1/1985. (I. 24.) MM rendelet,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 3/1985. (III. 7.) MM rendelet,

- a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet módosításáról szóló 5/1985. (III. 14.) MM rendelet,

- a II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Technikum működésének szabályozásáról szóló 139/1962. (M. K. 12.) MM utasítás,

- a középfokú oktatási intézményekben a beíratási díj és a tandíj megszüntetéséről szóló 153/1962. (M. K. 17.) MM utasítás,

- a középiskolai tanuló externátusi ellátásáról szóló 144/1964. (M. K. 16.) MM utasítás,

- a szakmunkásképző intézetek (iskolák), a szakmunkástanuló otthonok (kollégiumok) és üdülők egységes megjelöléséről szóló 131/1966, (Mü. K. 19.) MüM utasítás,

- egyes bentlakásos intézmények rendtartásáról szóló 146/1966. (M. K. 13.) MM utasítás,

- a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskola tantervének és óratervének bevezetéséről szóló 148/1966. (M. K. 13.) MM utasítás,

- egyes oktatási intézmények tevékenységének segítéséről szóló 172/1966. (M. K. 23.) MM utasítás,

- a művészeti szakközépiskolákról szóló 108/1967. (M. K. 7.) MM utasítás,

- a rendkívüli tárgyaknak az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban való tanításáról szóló 110/1968. (M. K. 8.) MM utasítás,

- március 21. napjának tanítási szünetté nyilvánításáról szóló 111/1968. (M. K. 3.) MM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskolai esti és levelező oktatásáról szóló 133/1969. (M. K. 11.) MM utasítás,

- a rendkívüli tantárgyaknak az általános iskolában, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban való tanításáról szóló 110/1968. (M. K. 8.) MM utasítás módosításáról szóló 148/1969. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a dolgozók élelmiszeripari szakközépiskolája óratervének és tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 145/1970. (M. K. 19-20.) MM utasítás,

- a dolgozók növénytermesztő és állattenyésztő szakközépiskolái óratervének és tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 146/1970. (M. K. 19-20.) MM utasítás,

- a dolgozók kertészeti szakközépiskolája óratervének és tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 147/1970. (M. K. 19-20.) MM utasítás,

- a dolgozók mezőgazdasági, gépészeti szakközépiskolája óratervének és tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 148/1970. (M. K. 19-20.) MM utasítás,

- a szakmunkásképző iskolát végzett dolgozók szakközépiskolai tanulmányainak folytatását elősegítő tanfolyamok szervezéséről szóló 114/1971. (M. K. 5.) MM utasítás,

- az egyes szakmunkástanulók téli szünetének eltérő időpontban történő kiadásáról szóló 124/1971. (Mü. K. 23.) MüM utasítás,

- az állami gondozottak, valamint a nevelőotthoni és a nevelőintézeti növendékek szakmunkásképzéséről szóló 132/1971. (M. K. 10.) MM utasítás 1. c)-ának (3)-(4) bekezdése, 3. §-ának (1) bekezdése, 4. §-ának (3) bekezdése, 6-8. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, valamint a 11. §-ának (1) bekezdése,

- a dolgozók szakközépiskolai esti és levelező tagozatáról szóló 133/1969. (M. K. 11.) MM utasítás módosítására kiadott 136/1971. (M. K. 11.) MM utasítás,

- a szakmunkás végzettséggel nem rendelkező dolgozók felvételéről a szakközépiskolák esti és levelező tagozatára tárgyú 150/1971. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a középiskolát végzett dolgozók szakközépiskolai tanulmányairól szóló 151/1971. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a dolgozók alumíniumipari, erdészeti, élelmiszeripari, kertészeti, növénytermesztő és állattenyésztő, vendéglátóipari, vegyipari, vízügyi szakközépiskolák kémiai tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 108/1972. (M. K. 5.) utasítás,

- új matematikai tanterv bevezetéséről a gimnáziumok szakosított tantervű matematika I. és fizika osztályai részére tárgyú 109/1972. (M. K. 5.) MM utasítás,

- a középiskolát végzett dolgozók szakközépiskolai esti és levelező tagozatainak óraterveiről és tanterveiről szóló 132/1972. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a szlovák nyelv és irodalom tantárgy tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 138/1972. (M. K. 15.) MM utasítás,

- a "Világnézetünk alapjai" tantárgy új tantervének és tantervi utasításainak bevezetéséről és tanításának egyes kérdéseiről szóló 140/1972. (M. K. 16.) MM utasítás,

- a képző- és iparművészeti szakközépiskolában esti tagozat bevezetéséről szóló 144/1972. (M. K. 18.) MM utasítás,

- az MHSZ központi repülőgépvezetői nyári kiképző táborában részt vevő szakközépiskolai tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlat alóli mentesítéséről szóló 123/1973. (M. K. 11.) MM utasítás,

- a dolgozók geológiai szakközépiskolája geofizikai ágazata óratervének és tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 139/1973. (M. K. 13.) MM utasítás,

- a középiskolát végzett dolgozók építőipari és épületgépészeti szakközépiskolai tanulmányainak szabályozásáról szóló 147/1973. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a dolgozók erdészeti, élelmiszeripari, kertészeti, növénytermesztő és állattenyésztő, valamint vendéglátóipari szakközépiskolai szakmai előkészítő biológiai tanterveinek bevezetéséről szóló 152/1973. (M. K. 15.) MM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskolai tanulmányaira vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 159/1973. (M. K. 16.) MM utasítás,

- a táncművészeti szakközépiskolai szak bevezetéséről szóló 172/1973. (M. K. 20.) MM utasítás,

- a román nyelv és irodalom tantárgy tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 174/1973. (M. K. 21.) MM utasítás,

- a korlátozott munkaképességű és súlyosan fogyatékos tanulók szakmunkásképzéséről szóló 102/1974. (Mü. K. 1.) MüM-EüM együttes utasítás 1. §-a, 3. §-a és 7. §-a,

- a szakmunkásképzésre vonatkozó adatszolgáltatás rendszeréről szóló 106/1974. (Mü. K. 6.) MüM utasítás,

- a dolgozók cipőipari szakközépiskolája bőrkonfekció ágazata óratervének és tantervének bevezetéséről szóló 111/1974. (M. K. 7.) MM utasítás,

- a horvát-szerb nemzetiségi nyelv és irodalom tantervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 115/1974. (M. K. 19.) OM utasítás,

- a szakmunkások szakközépiskolai továbbtanulásáról szóló 115/1974. (M. K. 9.) MM utasítás,

- a gimnáziumi és szakközépiskolai végbizonyítvány bevezetéséről szóló 119/1974. (M. K. 10.) MM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskoláinak esti és levelező tagozatán tanulóknak egyes tantárgyak tanulása és vizsgái alóli felmentéséről szóló 121/1974. (M. K. 12.) MM utasítás,

- az egyes szakközépiskolákban végzők szakmunkásképesítéséről szóló 129/1974. (Mü. K. 11.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák vezetőinek továbbképzéséről szóló 131/1974. (Mü. K. 12.) MüM utasítás,

- a 129/1974. (Mü. K. 11.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás végrehajtására kidolgozott tantervmódosítás bevezetéséről szóló 106/1975. (M. K. 4.) OM utasítás.

- az ipari szakmunkásképző iskolai tanműhelyeken termelési tevékenységének irányításával összefüggő feladatok átadásáról szóló 110/1975. (Mü. K. 7.) MüM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskolai képzésének további kiterjesztéséről szóló 117/1975. (M. K. 12.) OM utasítás,

- a 129/1974. (Mü. K. 11.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás végrehajtására kidolgozott tervmódosítások bevezetéséről szóló 106/1975. (M. K. 4.) OM utasítás kiegészítéséről rendelkező 126/1975. (M. K. 15.) OM utasítás.

- az új gimnáziumi rendtartás bevezetéséről szóló 109/1976. (M. K. 6.) OM utasítás,

- az új szakközépiskolai rendtartás bevezetéséről szóló 110/1976. (M. K. 6.) OM utasítás

- a 129/1974. (Mü. K. 11.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás módosításáról szóló 113/1976. (Mü. K. 17.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás.

- a dolgozók gimnáziumi rendtartásáról szóló 115/1976. (M. K. 7.) OM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskoláinak rendtartásáról szóló 116/1976. (M. K. 7.) OM utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák közismereti tanterveinek jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 105/1977. (M. K. 8.) OM utasítás,

- a gépíró és gyorsíró iskolák óraterveinek, tanterveinek és egyéb dokumentumainak jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 122/1977. (M. K. 21.) OM utasítás,

- az új gimnáziumi rendtartás bevezetéséről szóló 109/1976. (M. K. 6.) OM utasítás módosításáról rendelkező 116/1979. (M. K. 14.) OM utasítás,

- az új szakközépiskolai rendtartás bevezetéséről szóló 110/1976. (M. K. 6.) OM utasítás módosításáról rendelkező 120/1979. (M. K. 17.) OM utasítás,

- a dolgozók gimnáziumi rendtartásáról szóló 115/1976. (M. K. 6.) OM utasítás módosításáról rendelkező 124/1979. (M. K. 18.) OM utasítás,

- a dolgozók szakközépiskoláinak rendtartásáról szóló 116/1976. (M. K. 7.) OM utasítás módosításáról szóló 126/1979. (M. K. 18.) OM utasítás,

- a középfokú oktatási intézmények diákotthonai és kollégiumai rendtartásánalt bevezetéséről szóló 201/1979. (M. K. 12.) OM-MüM-EüM számú együttes utasítás,

- a szakmunkások szakközépiskolája nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 102/1980. (M. K. 14.) MM utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák rendtartásának bevezetéséről szóló 102/1980. (Mü. K. 1.) MüM utasítás,

- a gimnáziumi rendtartás bevezetéséről szóló 110/1976. (M. K. 6.) OM utasítás módosításáról és egységes szövegének megállapításáról rendelkező 112/1980. (M. K. 13.) OM utasítás,

- a szakközépiskolai rendtartás bevezetéséről szóló 110/1976. (M. K. 6.) OM utasítás módosításáról és egységes szövegének megállapításáról rendelkező 113/1980. (M. K. 13.) OM utasítás,

- a dolgozók gimnáziuma nevelési és oktatási terve, valamint a fakultatív rendszerű oktatás bevezetéséről szóló 103/1981. (M. K. 4.) MM utasítás 1. és 2. pontja,

- a középfokú iskolák tanulóit nevelő diákotthonok, kollégiumok nevelési tervének jóváhagyásáról és bevezetéséről szóló 111/1981. (M. K. 10.) MM utasítás,

- a szakmunkásképző iskolákban a fizika tantárgy tantervének módosításáról szóló 121/1981. (M. K. 13.) MM utasítás,

- a dolgozók egészségügyi, közgazdasági, ipari, építőipari, közlekedési, valamint vízügyi szakközépiskolái nevelési és oktatási tervének bevezetéséről szóló 139/1981. (M. K. 20.) MM utasítás,

- az egyes szakközépiskolákban végzők szakmunkásképesítéséről szóló 129/1974. (Mü. K. 11.) MüM-OM-MÉM együttes utasítás módosításáról szóló 202/1981. (M. K. 8.) MM-MÉM együttes utasítás,

- a dolgozók élelmiszeranalitikai, földmérési és térképészeti, mezőgazdasági, áruforgalmi, erdőgazdasági és elsődleges faipari, kereskedelmi, továbbá vendéglátóipari szakközépiskolái óraterveinek, nevelési terveinek, valamint a közismereti és a szakmai előkészítő tantárgyak tanterveinek bevezetéséről szóló 107/1982. (M. K. 6.) MM utasítás,

- a dolgozók egészségügyi, közgazdasági, ipari, építőipari, közlekedési, valamint vízügyi szakközépiskolai nevelési és oktatási tervének bevezetésével kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról szóló 109/1982. (M. K. 9.) MM utasítás,

- a szakközépiskolai óratervek, tantervek, valamint egyéb dokumentumok jóváhagyásáról és bevezetéséről rendelkező miniszteri utasítások hatályon kívül helyezéséről szóló 119/1982. (M. K. 15.) MM utasítás,

- a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolákban oktatható idegen nyelvek tanterveinek bevezetéséről szóló 128/1982. (M.K. 18.) MM utasítás,

- a gimnáziumi rendtartás módosításáról és egységes szövegének megállapításáról szóló 112/1980. (M. K. 13.) OM utasítás módosításáról rendelkező 128/1983. (M. K. 22.) MM utasítás,

- a szakközépiskolai rendtartás módosításáról és egységes szövegének megállapításáról szóló 113/1980. (M. K. 13.) OM utasítás módosításáról rendelkező 129/1983. (M. K. 22.) MM utasítás,

- a szakmunkásképző iskola rendtartásának módosításáról szóló 130/1983. (M. K. 22.) MM utasítás,

- a dolgozók négy éves szakközépiskoláiban a tanév végén teendő vizsgákról szóló 115/1984. (Mü. K. 11.) MM utasítás.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet a 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelethez

Az osztályok és csoportok szervezési elvei és létszámhatárai

Az osztályok és csoportok szervezésekor az alábbi elveket és létszámhatárokat kell irányadónak tekinteni. A normatívák érvényesítését a feltételek megteremtésétől függően fokozatosan kell biztosítani.

I.

GIMNÁZIUM

1. Az osztályokban a tanulók létszáma általában 36 fő. Egy osztályba legalább 20 és legfeljebb 40 tanulót lehet besorolni.

2. A tantervben előírt kísérletek végrehajtásakor - ha az osztályba besorolt tanulók száma meghaladja a 22-t - a tanulókat két csoportra osztva kell az órát megtartani.

3. Ha az iskola személyi és tárgyi adottságai lehetővé teszik, akkor egy osztályon belül két csoportban lehet tanítani a nemzetiségi nyelveket, az idegen nyelveket, a matematikát, illetve a speciális tantervű tantárgyakat.

4. A koedukált osztályok testnevelési óráit nemek szerinti csoportban lehet megtartani. (A csoportok évfolyamonként is szervezhetők). Szükség esetén a csoport létszáma - páratlan osztályszámnál - 20 fő alá is csökkenhet.

5. A fakultatív tantárgyak csoportnormatívája az alábbi:

Az igazgató a szabadon választható és a kötelező fakultatív órakeretet kölcsönösen felcserélheti a megadott csoportszámon belül.

A megadott fakultatív csoportszámokon túl a III. és a IV. évfolyamon egy tantárgy csoportbontásban tanítható.

6. A dolgozók gimnáziumában egy osztályba legalább 26 és legfeljebb 50 tanulót lehet besorolni.

Az esti tagozaton, ha az osztálylétszám 10 fő alá csökken, az oktatás levelező formában folytatható.

A levelező tagozaton meg kell szüntetni azt az osztályt, amelynek létszáma 5 fő alá csökken.

II.

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

1. Az osztályokban a tanulók létszáma általában 36 fő. Egy osztályba legalább 20 és legfeljebb 40 tanulót lehet besorolni.

2. Egy osztályba - általában - az azonos szakú (ágazatú), illetve szakmájú tanulók sorolhatók be. Indokolt esetben évfolyamonként legfeljebb az egy szakhoz tartozó ágazat, illetőleg három rokon szakma (szakmai csoport) tanulóiból is szervezhető osztály. Az azonos ágazatot, illetve szakmát tanulók létszáma az osztályban 10 főnél kevesebb nem lehet.

3. A tantervben előírt kísérletek végrehajtásakor a tanulókat két csoportra osztva kell az órát megtartani.

4. A szakirányban továbbtanulni szándékozók számára a heti kötelező óraszámon belül a tantervben előírt fakultatív tantárgyat, valamint a szakirányú továbbtanulás szempontjából szakmai tantárggyal nem helyettesíthető felvételi vizsgatárgyat a III. és a IV. évfolyamon külön csoportban kell tanítani.

5. A művészeti szakközépiskolák (képző- és iparművészeti, zeneművészeti) osztályaiban, csoportjaiban a tanulók létszáma 15-25 fő lehet.

6. A táncművészeti szakközépiskolában az osztály tanulólétszáma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. Ha a zeneművészeti szakközépiskolában a főtárgy az ének, minden tanulót külön kell tanítani.

8. A zeneművészeti szakközépiskolákban csoportonként kell oktatni

a zeneszerzés-előkészítő és

a zeneelméleti-szolfézs

főtárgyakat.

A csoportok létszáma a zeneszerzés-előkészítő főtárgy esetén 2-4 fő, a zeneelméleti-szolfézs esetén 8-12 fő.

9. A képző- és iparművészeti szakközépiskolában a gyakorlati órákat - a szakmai képzést adó főtárgy és a rajz-mintázás - szakmacsoportok szerint kell megtartani. A csoportok létszáma 4-12 fő lehet.

10. Az idegen nyelvek oktatásához - az orvosi latin kivételével - valamennyi évfolyamon, a szakirányú továbbtanulás szempontjából felvételi vizsgatárgynak minősülő tantárgyak oktatásához a III. és a IV. évfolyamon az osztályokat két csoportra lehet bontani.

11. Koedukált osztályok testnevelési óráit nemek szerinti csoportban lehet megtartani. (A csoportok évfolyamonként is szervezhetők.) Szükség esetén a csoport létszáma - páratlan osztályszámnál - 20 fő alá is csökkenhet.

12. A tantervben előírt tantárgyi gyakorlatok megtartásához az osztályokat három csoportra kell osztani.

13. Gyakorlati órák megtartásához az osztályokat csoportra kell osztani. Egy tanár felügyelete és vezetése alatt 8-12 főből álló csoport lehet.

III.

SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA

Elméleti oktatás

1. Az osztályokban a tanulók létszáma általában 28 fő. Egy-egy osztályba legalább 20 és legfeljebb 36 tanulót lehet beosztani.

A beszámoltató rendszerű oktatásban a konzultációs csoport létszáma 5-20 fő.

2. Egy osztályba - általában - az azonos évfolyamú és szakmájú tanulók sorolhatók be.

3. Indokolt esetben az osztály szervezhető azonos évfolyamú, de olyan különböző szakmájú két vagy több oktatási-termelési csoport tanulóiból, akik csoportonként közös alapképzésben vagy alapszakmai képzésben részesülnek, ennek megfelelően az óratervük és tantervi anyaguk szakmai csoportonként megegyezik vagy azonos évfolyamú, több rokon szakmájú csoport tanulóiból, ha a szakmák óraterve és tantervi anyaga azonos és a szakmai ismeret tantárgy kivételével a tanulóknak közösen oktatható.

4. Ha a 2. és 3. pont szerint az osztályok a főváros, megye területén levő iskolák közötti együttműködés útján sem alakíthatók ki, az azonos évfolyamú, de különböző szakmájú tanulókkal vegyes szakmai összetételű osztály is szervezhető, a megegyező tantárgyak (óratervek, illetőleg nevelési és oktatási tervek) alapján.

5. A 3. és 4. pont szerint szervezett osztályokban a közismereti - rokon szakma tanulóiból szervezett osztály esetében egyes szakelméleti -tantárgyakat közösen kell oktatni.

6. A 3. és 4. pont szerint szervezett osztályokat a szakmai elméleti tantárgyak oktatása szempontjából szakmai csoportokra kell osztani. Egy-egy szakmai csoportba azonos vagy - szakmai elméleti szempontból - közösen oktatható szakmájú tanulók tartozhatnak. A szakmai csoport létszáma legalább 10 főből áll.

7. Az osztályokat tanév közben megbontani, átszervezni csak kivételesen indokolt esetben lehet.

8. Koedukált osztályok testnevelési éráit nemek szerinti csoportban lehet megtartani. (A csoportok évfolyamonként is szervezhetők.) Szükség esetén a csoport létszáma - páratlan osztályszámnál - 20 fő alá is csökkenhet.

9. A műszerek és mérések tantárgy oktatása során, mérőtermi foglalkozásnál szervezett csoportok létszáma általában 7-8 fő; ennél nagyobb létszámú csoportok is kialakíthatók, ha a munkahelyek száma és a munkavédelmi feltételek azt lehetővé teszik.

10. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat az I. évfolyamon az osztályok két csoportba történő bontásával kell oktatni.

Gyakorlati oktatás

1. A tanműhelyi képzés és a vállalati csoportos oktatás esetén egy-egy csoportba beosztható tanulók létszáma a 2. pontban felsorolt szakmák és esetek kivételével 10-16 fő.

2. Az alábbi szakmákban és esetekben a csoportok létszáma a következő:

3. Az 1-2. pontban meghatározott normatíva felső határa feletti létszámú csoport szervezését, ha azt az iskola, illetőleg a gyakorlati oktatási hely körülményei, továbbá a képzési feladatok ellátása feltétlenül indokolja, az igazgató az alábbiak figyelembevételével engedélyezheti:

- Minden olyan szakmában, amelyben - a képzési feladattól függően - a normatíva szerinti csoportlétszám 6 fő, legfeljebb 10 főig, illetőleg, amelyben a normatíva felső határa 10 fő, legfeljebb 16 főig lehet tanulócsoport szervezését engedélyezni, ha a munkavédelmi feltételek és követelmények ily módon is megnyugtatóan biztosíthatók.

- A bányászatban, továbbá azokban a melegüzemi szakmákban (hegesztő műhelyekben, kovácsműhelyekben stb.), amelyekben központi rendelkezések írják elő a munkahelyek számát, (5 fő feletti tanulócsoport szervezésére engedélyt adni nem lehet; 16 fő feletti csoportszám egyik szakmában sem engedélyezhető.

4. Egy csoportba kell beosztani:

a) az azonos évfolyamú és szakmájú tanulókat,

b) olyan különböző szakmák tanulóit, amelyeknél közös alapképzés van és a gyakorlati oktatás tananyaga is megegyezik.

5. A csoportokat tanév közben megbontani, átszervezni csak kivételesen indokolt esetben lehet.

IV.

DIÁKOTTHON

1. Nem koedukált diákotthonban a csoport átlagos létszáma 30 fő. Egy-egy csoportba legalább 20 és legfeljebb 40 tanulót lehet beosztani.

2. Sportkollégium esetén a csoport átlagos létszáma 20 fő. Egy-egy csoportba legalább 13 és legfeljebb 25 tanulót lehet beosztani.

V.

KÖZÖS NORMATÍVA

Tanulmányi kirándulás, látogatás alkalmával felnőtt kísérőnként 20 tanuló osztható be.

2. számú melléklet a 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelethez

A fegyelmi eljárás szabályai

A fegyelmi tárgyalás

1. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, vállalatnál elkövetett fegyelmi vétség esetén a vállalatot - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével -értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét azzal a tájékoztatással, hogy a tanuló, a szülő, illetve a vállalat képviselőjének távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló és a szülő, külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja.

2. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a meghatalmazott, továbbá a vállalatot érintő kérdésekben a vállalat képviselője az ügyet, az ügyre vonatkozó iratot megismerhesse, véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

3. A fegyelmi tárgyaláson a tanulót tájékoztatni kell a terhére rótt kötelességszegésről a rendelkezésre álló bizonyítékokról és a jogairól.

4. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi Jogkör gyakorlója azonban a tanuló, a szülő kérésére, illetőleg ha az ügy jellege megkívánja, hivatalból is korlátozhatja vagy kizárhatja a nyilvánosságot.

5. Ha az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti.

A bizonyítás

6. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

7. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

A fegyelmi határozat

8. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a fegyelmi büntetés kihirdetését az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja.

9. A fegyelmi büntetést kiszabó határozatot írásban meg kell küldeni a tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek is -, a meghatalmazottnak, ha a vállalat az eljárásban részt vett, továbbá ösztöndíjcsökkenés fegyelmi büntetés esetén, ha az ösztöndíjat a vállalat fizeti, a vállalatnak.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette és fellebbezési jogáról lemondott.

10. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és a fellebbezési jogra való utalást.

11. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokú fegyelmi szerv a nevelőtestület, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a tanuló osztályfőnöke.

A fellebbezés

12. Az első fokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő fellebbezhet. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az első fokú fegyelmi jogkor gyakorlójához benyújtani.

13. A fellebbezési határidőt attól a naptól kell számítani, amelyiken a fegyelmi határozatot átvették. Ha a határozatot több érdekeltnek küldték meg, a határidő azon a napon kezdődik, amelyen az érdekeltek közül a legutolsó átvette. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az ezt elkövető első munkanapon jár le.

14. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott fellebbezést az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamenynyi iratát továbbítani kell az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

A kizárás

15. A fegyelmi eljárásban nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként sem várható el.

16. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az első fokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

17. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti.

A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárás esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója dönt.

Vegyes rendelkezések

18. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanuló képviseletében egyébként az általa választott meghatalmazott is eljárhat. Meghatalmazottként a tanuló közeli hozzátartozója és ügyvédi munkaközösség járhat el.

19. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. A jegyzőkönyvet oly módon kell elkészíteni, hogy abból a tárgyalás menete követhető legyen, s tartalmazza a tárgyaláson elhangzott minden nyilatkozat lényegét, főbb megállapításait. Szó szerint csak akkor kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetőjének megítélése szerint az ily módon történő rögzítés indokolt.

3. számú melléklet a 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelethez

A pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más dolgozók létszáma