35/1997. (XI. 26.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. § (2) bekezdés a)-d) és g)-k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Az adóraktári engedély

1. § (1)[1] Az adóraktári engedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített, az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon vagy a vámhatóság által elfogadott formátumban, számítógépes adathordozón (a továbbiakban: engedélykérelem) a megyeszékhelyen működő (Pest megyében a 18. számú, a fővárosban-a Jöt. 5. § (1) bekezdése szerint - a 16. vagy a 18. számú) vámhivatalhoz vagy a jövedéki központhoz (a továbbiakban: jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal) kell benyújtani. Az adóraktári engedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

(2) Az engedélykérelemben a jövedéki termék EAN kódszámának feltüntetése nem kötelező.

2. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez - a (7), (9)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell[2]

a)[3] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;

b)[4] az állami adóhatóság által a Jöt. 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;

c) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;

d) a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetőknek, személy(ek)nek (a továbbiakban: vezető) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

e)[5] a jövedéki termék előállítására, a jövedéki termék előállításához szükséges anyagok és az előállított, a betárolt jövedéki termékek raktározására, tárolására, illetve szállítására adóraktárként működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek, illetve terméktávvezeték (a továbbiakban: adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

f)[6] az adóraktár berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;

g)[7] az adóraktárban használt tartályok vagy edények jegyzékét, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, illetve - a szőlő borászati üzem és a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozó iránti adóraktári engedélykérelem esetében - a szőlőbor tárolására rendelkezésre álló összes tárolókapacitásra vonatkozó nyilatkozatot (adóraktáranként és összesen, hektoliterben);

h) az alapanyag és a tárolt, a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adóraktáron belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

i)[8] az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt hatósági engedélyek - a bor adóraktári engedélyt kérelmező kivételével -, hitelesítési bizonylatok, szakhatósági hozzájárulások listáját, adóraktárankénti összeállításban [kiadó hatóság, engedély (bizonylat) megnevezése, száma, kiadásának időpontja];

j)[9] a termékkísérő okmány - a kikötői adóraktár esetében a 39. § (6) bekezdése szerinti tankolási okmány - aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;

k) az adóraktár mintavételi szabályzatát,

l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

m)[10] a termékmérleg nyilvántartásnak [62. § (1) bekezdés], a vevő nyilvántartásnak [64. § (1) bekezdés], az adózott jövedéki termék nyilvántartásnak [38. § (3) bekezdés], a mintavételi nyilvántartásnak [22. § (1) bekezdés], a termelési naplónak [63. § (1) bekezdés], a lefejtési naplónak [48. § (5) bekezdés] és a bérfőzetőtől megvásárolt pálinka nyilvántartásának [78. § (3) bekezdés] mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását.

(2)[11] A kérelmező az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát - a kikötői adóraktár esetében az adóraktár területéhez tartozó partszakaszt is tartalmazó helyszínrajzot -, műszaki, technikai és építési dokumentumait, az (1) bekezdés i) pontja szerinti engedélyek, bizonylatok, hozzájárulások eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá - a szőlőbor és az ásványolajtermékek kivételével - a jövedéki termékek gyártmánylapját a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére benyújtja vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatja.

(3) A kérelmezőnek, ha megbízható adós nyilatkozatot adott az engedélykérelmében, csatolnia kell a Jöt. 7. § 18. pontjában foglalt feltételek - kivéve a vámszempontból megbízható feltétel - teljesülését igazoló eredeti bizonylatokat, okiratokat.

(4)[12] A Jöt. 19. § (2) bekezdése szerinti egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell az arról szóló nyilatkozatát is, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezeti.

(5) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb bizonylatokat eredetben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell csatolni.

(6)[13] A Jöt. 49. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában összefüggő helyrajzi számokon szereplő üzemnek kell tekinteni azt a több helyrajzi számon elhelyezkedő üzemet is, amely helyrajzi számainak folytonosságát csak közút, vasúti vágány vagy vízfolyás szakítja meg.

(7)[14] A Jöt. 54/G. §-ának (1) bekezdése szerinti szőlő borászati üzemre vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra adóraktári engedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolnia kell továbbá

a)[15]

b)[16] a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, illetve - a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: hegyközségi törvény) hatálya alá nem tartozó szőlőterület esetén - a szőlőterület fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének a szőlőterület kérelmező általi művelését tanúsító igazolását, eredetben;

c) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

d) a külön jogszabály szerint vezetett pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását, adóraktáranként.

(8)[17] Amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelmező a Jöt. 54/C. § (1) bekezdése szerinti szőlőterületet is művel és a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.

(9)[18] Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének, ha bor adóraktárként köteles továbbműködni, az adóraktári engedély iránti kérelemhez

a) az egyszerűsített adóraktári engedélyét [adóraktár-betétlapo(ka)t] eredetben és az azokról a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által kiadott hiteles másolato(ka)t,

b) az (1) bekezdés b)-d), f)-h) és j)-m) pontjaiban foglalt okiratokat, dokumentumokat

kell csatolnia.

(10)[19] A szőlőtermelőnek, ha az új szőlőtermését részben vagy egészben szőlőbornak dolgozza fel és a gazdasági évben előállításra kerülő szőlőbor mennyisége meghaladja az 1000 hektolitert, bor adóraktári engedély iránti kérelmet kell benyújtania, és a kérelemhez csatolnia kell az (1) bekezdés b)-m) pontjaiban és a (7) bekezdés d) pontjában foglalt okiratokat, dokumentumokat.

2/A. §[20] (1) A Jöt. 54/E. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell:[21]

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;

b)[22] a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, illetve a hegyközségi törvény hatálya alá nem tartozó szőlőterület esetén - a szőlőterület fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének a szőlőterület kérelmező általi művelését tanúsító igazolását, eredetben;

c) a szőlőbor tárolására rendelkezésre álló összes tárolókapacitásra vonatkozó nyilatkozatot (adóraktáranként és összesen, hektoliterben);

d)[23] az adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

e) amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy őstermelő, és a borkísérő okmány aláírására jogosult személy nem azonos az engedélyt kérelmező természetes személlyel, a borkísérő okmány aláírására jogosult személy(ek) közjegyző által hitelesített vagy az aláírásra jogosult személy(ek) által a kérelem személyesen történő benyújtásakor, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal képviselőjének jelenlétében megadott aláírás mintáját;

f) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

g) a Jöt. 54/E. §-ának (5) bekezdése szerinti pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként;

h)[24] az e rendelet 56/C. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti esetekben, továbbá a pince helyszínrajzát, amelyen pontosan fel kell tüntetni a kérelmező által adóraktárként használt pincerészt, azon belül a tárolóedények pontos helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát, űrtartalmát.

i)[25] a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).

(2)[26] A Jöt. 54/C. § (1) bekezdése szerinti szőlőterületet is művelő kérelmezőnek, amennyiben a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.

(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére kell benyújtania vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatnia.

(4) A Jöt. 54/E. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelmezőnek csatolnia kell továbbá

a) a Jöt. 54/E. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről az állami adóhatóság által kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;

b) a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).

(5) A szőlő borászati üzem engedélyesének, ha egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell

a) a bor adóraktári engedélyt [adóraktár-betétlapo(ka)t] eredetben és az azokról a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által kiadott hiteles másolato(ka)t;

b) a nyilatkozatát arról, hogy az utolsó három gazdasági év átlagában előállított, illetve a gazdasági évben előállításra kerülő szőlőbor mennyisége nem haladta, illetve nem haladja meg az 1000 hektolitert.

(6)[27] A szőlőtermelőnek, ha az új szőlőtermését részben vagy egészben szőlőbornak dolgozza fel és a gazdasági évben előállításra kerülő szőlőbor mennyisége nem haladja meg az 1000 hektolitert, egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet kell benyújtania, és a kérelemhez csatolnia kell az adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, továbbá az (1) bekezdés e), g) és i) pontjaiban foglalt okiratot, illetve listát is.

3. § (1) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben és az ahhoz csatolt, vagy a helyszínen megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak helyszíni ellenőrzésének eredményét a kérelmező jelenlétében felvett jegyzőkönyvben rögzíti. A helyszíni szemlén az adóraktár fekvése - a fővárosban a Jöt. 5. § (1) bekezdése - szerinti vámhivatal (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) is részt vesz.

(3) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal, ha az adóraktár illetékességi területén kívül található, a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktár vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot 8 napon belül megküldi a területileg illetékes jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak.

4. § (1)[28] Ha a kérelmezőnek a Jöt. szerint jövedéki biztosítékot kell nyújtania, a helyszíni szemlét követő 15 napon belül a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását határozatban közli a kérelmezővel.

(2)[29] Az adóraktári engedélyt a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az (1) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 9. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetben való kézhezvételét követő 15 napon belül, egyéb esetben az adóraktári engedélykérelem benyújtásától számított 60 napon belül a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedélyhez csatolja a hitelesített pincekönyvet, valamint a kérelemhez benyújtott nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.

(3)[30] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak megküldi az adóraktári engedély egy példányát, továbbá a jóváhagyott nyilvántartások mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásokat 8 napon belül köteles hitelesíteni.

(4)[31] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a Jöt. 54/C. § (5) bekezdése alapján a szőlőtermelőnek kiadott adóraktári engedély egy példányát az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg köteles megküldeni a szőlőtermelő vámhatósági nyilvántartási számát kiadó vámhivatalhoz. A szőlőtermelő vámhatósági nyilvántartási száma az adóraktári engedély érvényességének napjával hatályát veszti.

5. § A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a Jöt. 20. § (1) bekezdése alapján az adóraktári engedély iránti kérelmet - kivéve az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet - elutasítja, ha a kérelmező[32]

a)[33] a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök - a bor adóraktári engedélyt kérelmező kivételével -, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította;

b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon - a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott - hivatalos zárak nem alkalmazhatók;

c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;

d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;

e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal nem rendelkezik;

f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;

g) a Jöt. 19., 20. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg.

6. § (1) A Jöt. 21. § (7)-(9) bekezdésének alkalmazásában az adóraktári engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [az adóraktár-betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni.

(2)[34] A bejelentési kötelezettséggel járó változást a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - a termékkísérő okmány (a kikötői adóraktár esetében a tankolási okmány) és a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul - be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán vagy annak megfelelő tartalmú számítógépes adathordozón teljesíthető. A bejelentés az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemnek minősül.

(3) Az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemhez - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - csatolni kell[35]

a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [adóraktár-betétlapo(ka)t];

b)[36] az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék kapcsán azt már bemutatták;

c) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén az adóraktári engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adóraktár engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti adóraktári engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;

d) az adóraktári engedélyes vezetőjének személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát.

e)[37] a termékkísérő okmány (a kikötői adóraktár esetében a tankolási okmány) közjegyző által hitelesített aláírás mintáját, illetve a borkísérő okmány aláírására jogosult(ak) személyében bekövetkezett változás esetén a 2/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti aláírás mintát;

f)[38] a Jöt. 23. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, az adóraktár engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdésének b) és j) pontjában foglalt igazolást, valamint a Jöt. 22. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.

(4) Az adóraktár engedélyesének további adóraktár működtetése iránti kérelme esetén az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. § (1) bekezdés e)-k) pontjában meghatározott dokumentációt, okiratokat kell csatolni.

(5)[39] Ha a bor adóraktár engedélyese a Jöt. 54/C. § (1) bekezdése szerinti szőlőterület művelésébe kezd, az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemben meg kell adnia a művelése alá vont szőlőterület helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), telepítésének évét, és csatolnia kell - a 2. § (8) bekezdése szerint - a szőlőterület használati jogcímének igazolását.

(6)[40] Ha a szőlő borászati üzem vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozó adóraktár engedélyese a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozásával is kíván foglalkozni, vagy e tevékenységét további telephelyen is kívánja végezni, az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemhez a 2. § (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott listát kell csatolnia.

(7)[41] Az egyszerűsített adóraktári engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell a változással érintett egyszerűsített adóraktári engedélyt [adóraktár-betétlapo(ka)t] eredetben és az azokról a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által kiállított hiteles másolato(ka)t, továbbá

a) ha a változást a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése jelenti, a 2/A. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat;

b) a borkísérő okmány aláírására jogosult(ak) személyében bekövetkezett változás esetén a 2/A. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti aláírás mintá(ka)t;

c) ha az egyszerűsített adóraktár engedélyese a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozásával is kíván foglalkozni, vagy e tevékenységét további telephelyen is kívánja végezni, a 2/A. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott okiratot;

d) új pincekönyv megnyitása esetén a 2/A. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott nyilvántartást;

e) a Jöt. 54/E. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékesítési tevékenység végzése esetén a 2/A. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazolást;

f) jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén az egyszerűsített adóraktári engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az egyszerűsített adóraktár engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a hegyközségi kódszámra vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti egyszerűsített adóraktári engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;

g) a Jöt. 23. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az egyszerűsített adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye halotti anyakönyvi kivonatát, az egyszerűsített adóraktár használati jogcímének megállapítására vonatkozó okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2/A. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti aláírás mintát, továbbá - a Jöt. 54/E. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a 2/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást is.

(8)[42] Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének további egyszerűsített adóraktár működtetése iránti kérelme esetén az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre a 2/A. § (1) bekezdésének c)-d), f)-g) pontjában meghatározott dokumentációt, okiratot kell csatolnia.

(9)[43] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján az adóraktári engedélyt és/vagy az adóraktár-betétlapot bevonja, és új adóraktári engedélyt és/vagy adóraktár-betétlapot ad ki. Az adóraktár engedélyesének egyik adóraktárára vonatkozó engedélye megszünése esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktárra vonatkozó adóraktár-betétlapot vonja be.

7. § (1) Ha az adóraktári engedélyes tevékenységét több adóraktárban folytatja, az adóraktári engedélyről minden adóraktárában a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell tartania, az eredeti adóraktári engedélyt a Jöt. 5. § (4) bekezdésében említett helyen, biztonságosan kell megőriznie.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak illetékesség változás esetén az adóraktár engedélyesére és az adóraktár(ak)ra vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül kell megküldenie az engedélyezésre illetékessé váló vámhivatalhoz.

8. § (1)[44] A Jöt. 21. § (10) bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben, szakhatósági hozzájárulásokban foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának és - a bor kivételével - a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását.

(2) A Jöt. 22. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik.

9. § (1) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő banki átutalás.

(2) Jövedéki biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely

a) a Jöt-ben meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig, de legalább 1 évig érvényes,

b) eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló bank arra vállal kötelezettséget, hogy a Jöt. 22. § (12) bekezdésében meghatározott esetekben, a vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - teljesít,

c) a fizetési igény bejelentésére a vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,

d)[45] visszavonhatatlan vagy a kizárólag vámhatóság jóváhagyásával visszavonható.

(3) Nem fogadható el a bankgarancia, ha a bankgaranciát nyújtó, illetőleg felülgarantáló belföldi hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 157. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

(4) A bankgaranciának tartalmazni kell

a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b) külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló belföldi bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát;

c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát;

d) a garancia összegét számmal és betűvel;

e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját;

f)[46] a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.

(5)[47] A megbízható adósnak minősülő jövedéki engedélyes kereskedő, importáló, exportáló esetében a nyújtandó jövedéki biztosítékra a Jöt. 22. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(6)[48] A Jöt. 22. § (11) bekezdésben nevesített Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a Jöt. és az e rendelet alkalmazásában csak az Alapítvány alapító és társult bankjai által bankgaranciát nyújtó pénzintézeten keresztül vállal jövedéki garanciát.

Keretengedély

10. § Jövedéki termék adómentes beszerzéséhez és felhasználásához szükséges keretengedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú engedélykérelmen a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A keretengedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

11. § (1) A keretengedély iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell

a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést vagy a vállalkozói igazolványt;

b)[49] az állami adóhatóság által a Jöt. 26. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;

c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

d) a jövedéki termék feldolgozására szolgáló üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: adómentes üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;

e) a jövedéki termékek feldolgozása esetén az adómentes üzem üzemi berendezéseinek technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát;

f) az adómentes üzem jövedéki termékek tárolására szolgáló tárolótartályai, tárolóedényei jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele), a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;

g) a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adómentes üzemen belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

h) az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt hatósági engedélyek, hitelesítési bizonylatok, szakhatósági hozzájárulások listáját [kiadó hatósága, engedély (bizonylat) megnevezése, száma, kiadásának időpontja];

i) a jövedéki termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;

j)[50] az alkoholtermék denaturálására vonatkozó nyilatkozatot, a denaturálás leírását, valamint a Jöt. 47. § (3) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, a 76. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel;

k) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak közjegyző által hitelesített aláírási mintáját;

l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

m) a jövedéki termékre vonatkozó mintavételi szabályzatát;

n)[51] az adómentes jövedéki termék nyilvántartásának [72. § (3) bekezdés], a mintavételi nyilvántartásnak [22. § (1) bekezdése], az adómentes tüzelőolaj és fűtőolaj nyilvántartásnak [75. § (2) bekezdés], a regenerálási naplónak [74. § (8) bekezdés], az alkoholos gyümölcs vevőnyilvántartásnak [75/A. § (2) bekezdés] és az alkoholtermék nyilvántartásnak [75/A. § (4) bekezdés] a mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;

o)[52] a Jöt. 27. § (9) bekezdésében foglalt feltétel fennállásának az illetékes hatóság általi igazolását vagy a hatósági előírások teljesítése esetén szükséges költség-ráfordítások levezetését;

p)[53] a Jöt. 37. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén az ott előírt feltétel teljesítéséről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság igazolását;

(2) A kérelmező az engedélyezési eljárás során az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az (1) bekezdés h) pont szerinti hatósági engedélyek, hitelesítési bizonylatok, szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére benyújtja vagy a helyszínen bemutatja.

(3) A Jöt. 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységet végző kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie.

(4) A kérelmezőnek a (1) bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb okiratok, bizonylatok benyújtását eredetben vagy hiteles másolatban kell teljesíteni.

12. § (1) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adómentes üzemben a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint helyszíni szemlét tart.

(2) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal határozatban közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását.

(3)[54] A keretengedélyt a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték 9. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedélyhez csatolja a nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. A keretengedély kiadása során a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedélyben rögzíti - a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével - azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan a felszámolási arányszám szerinti elszámolást teljesíteni kell.

(5)[55] A Jöt. 37. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén keretengedélynek a külön jogszabály szerint kiadott és a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által záradékolt elvi engedély minősül.

(6)[56] A külön jogszabály szerint kiadott elvi engedéllyel rendelkező felhasználó az elvi engedély kézhezvételét követően a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz köteles benyújtani a fűtőolaj adómentes beszerzésének és felhasználásának elszámolására a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal kialakított nyilvántartásának mintáját, vagy számítógépes nyilvántartás-vezetésének leírását, amelynek elfogadásáról a vámhivatal határozatban rendelkezik.

13. § A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a)[57] az adózatlan jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételei (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök és tartályok [kivéve a Jöt. 37. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti tevékenység során használt tartályokat] nem biztosítottak;

b) az adózatlan jövedéki termék biztonságos raktározásának, tárolásának feltételei nincsenek meg, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;

c) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtették meg;

d) a tevékenység folytatására és az adózatlan jövedéki termékek felhasználásával előállításra kerülő termékekre a kérelmező nem rendelkezik jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal, vagy

e) a kérelmező a Jöt. 26. § (4) bekezdés a), b) pontja értelmében szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg.

14. § (1)[58] Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 3. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. része azon pontjainak kitöltésével kell kérni - a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával -, amelyekben módosulás, illetve változás következik be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a jövedéki adóügyben eljáró hatóság visszavonja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a (2) bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor.

(4)[59] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Jöt. 37. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómentes célú felhasználás esetén a külön jogszabály szerint engedélyezett mennyiség módosítására, illetve újabb keretmennyiség megállapítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

15. § (1) A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok - 14. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli - egyéb változása esetén, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, illetve - a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyének változása esetén haladéktalanul - bejelentést kell tenni a jövedéki adó ügyben eljáró vámhivatalhoz. A bejelentéshez csatolni kell a változással kapcsolatos - a 11. § (1) bekezdésében megjelölt - okmányokat, bizonylatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljáráshoz a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a keretengedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adómentes felhasználó cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben a keretengedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat kell csatolni.

(3)[60] Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 11. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakat nem kell teljesíteni, a 11. § (1) bekezdés d)-h), j)-m) pontjaiban foglaltakat pedig csak abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat a változás érinti.

(4)[61] Az adómérték változása esetén a jövedéki biztosítékot az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napnál hosszabb ideig érvényes keretengedély esetében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal hivatalból, határozatban módosítja, és az adómentes felhasználó a Jöt. 22. § (9) bekezdésének rendelkezése szerint köteles gondoskodni az új jövedéki biztosíték teljesítéséről. Nem kell a jövedéki biztosítékot módosítani, amennyiben az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napon belül lejár a keretengedély érvényessége.

(5)[62] A Jöt. 27. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az adómentes felhasználó örököse, illetve özvegye 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, a keretengedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adómentes üzem használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 11. § (1) bekezdésének b) és k) pontjában foglalt igazolásokat, valamint a Jöt. 26. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását kell csatolni a keretengedély módosítása iránti kérelemhez.

Jövedéki engedély az export, az import és a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez

16. § A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, export- és importtevékenység folytatásához a jövedéki engedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú engedélykérelmen a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A jövedéki engedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

17. § (1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell[63]

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést vagy a vállalkozói igazolványt;

b)[64] az állami adóhatóság által a Jöt. 69. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;

c) a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat;

d) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

e) a jövedéki termékek raktározására, tárolására szolgáló raktár, tárolótér, tárolótartály (a továbbiakban: telephely) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, továbbá a Jöt. 69. § (4) bekezdése szerinti esetben az előírt tárolótartály térfogat, illetve raktárterület meglétét igazoló dokumentumokat;

f)[65] a tevékenység folytatására a jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, valamint a tárolótartályok hitelesítési bizonylatait, a külön jogszabály szerint előírt használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeit;

g) a Jöt. 71. § (6) bekezdése szerinti együttes tevékenység folytatása esetén a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó érvényes működési engedélyt és a számítógépes jövedéki nyilvántartás-vezetés leírását.

h)[66]

i)[67] a jövedéki nyilvántartásnak [96. § (1) bekezdés] és az alkoholtermék nyilvántartásnak [75/A. § (4) bekezdés] a mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

(2)[68] A kérelmezőnek a (1) bekezdés b)-d), g)-h) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell csatolni.

(3)[69] Annak a szőlőtermelőnek, aki a saját termelésű szőlőjéből bérfeldolgozásban előállított szőlőborát jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia kell a 17. § (1) bekezdés b)-d), f)-g) és i) pontjaiban meghatározott okiratokat.

18. §[70] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a jövedéki engedélyt a 6. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtatványon adja ki. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a jövedéki engedélyhez csatolja a jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásokat vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.

19. § (1) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni.

(2)[71] A bejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) Ha a székhely változása következtében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak az illetékessége is változik, a kérelmet, valamint a jövedéki engedélyesre és a telephelyre vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül meg kell küldeni az engedélyezésre illetékessé váló vámhivatalhoz.

(4) Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell

a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 69. § (4) bekezdésében előírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat;

b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat;

c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat;

d) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a jövedéki engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a jövedéki engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig a jövedéki engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;

e) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

f)[72]

(5)[73]

(6) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki.

(7) A telephely megszüntetése esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a megszüntetésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja.

20. § (1) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét több telephelyen folytatja, a jövedéki engedélyről telephelyenként a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell a telephelyein tartania. Az eredeti jövedéki engedélyt a Jöt. 5. § (4) bekezdésében említett helyen kell biztonságosan megőrizni.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő, importáló, exportáló jövedéki biztosítékának teljesítésére a 9. §-t értelemszerűen kell alkalmazni.

Felhasználói engedély[74]

20/A. §[75] (1) A felhasználói engedély iránti kérelmet a 6/A. számú melléklet szerinti adattartalommal, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A felhasználói engedély iránti kérelem vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványa térítés ellenében, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

(2) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt;

b) az állami adóhatóság által a Jöt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;

c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

d) a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére szolgáló üzem, illetve a teljesen denaturált alkoholtermék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: felhasználó üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;

e) a teljesen denaturált alkoholtermékek tárolására szolgáló tárolótartályok, tárolóedényzetek jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele) és hitelesítési bizonylatainak listáját (kiadó hatóság, a bizonylat száma, kiadásának időpontja);

f) a betárolt teljesen denaturált alkoholtermék készletrevétele, kiszerelése, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;

g) a felhasználó üzemben folytatott kiszerelési tevékenységhez jogszabályban előírt hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

h) a teljesen denaturált alkoholtermékről a 24. számú melléklet szerinti vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

(3) A kérelmezőnek a felhasználó üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, a (2) bekezdés e) pont szerinti hitelesítési bizonylatok, a (2) bekezdés g) pont szerinti hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére kell benyújtania vagy a helyszínen bemutatnia.

(4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetben vagy hiteles másolatban kell csatolni.

(5) A felhasználói engedély kiadására, módosítására a 12. § (1), (3) bekezdésében, 13. § a)-d) pontjában, 15. § (1)-(2) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a felhasználói engedélyt a 6/B. számú melléklet szerinti adattartalmú formanyomtatványon kell kiadni,

b) a felhasználói engedély módosítását a 6/A. számú melléklet szerinti adattartalmú formanyomtatványon kell kérni.

Nyilvántartásba vett felhasználó[76]

20/B. §[77] (1) A teljesen denaturált alkoholtermék felhasználását végző személy e tevékenységét a Jöt. 48/B. §-a szerinti nyilvántartásba vételhez a 6/C. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon a székhelye, ennek hiányában a telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely) szerint illetékes hatósági felügyeletét ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. A vámhatósági nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentés formanyomtatványa térítés ellenében a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál szerezhető be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot, vagy a vállalkozói igazolványt;

b) az éves szinten - a bejelentés év közbeni teljesítése esetén a tárgyévben időarányosan - felhasználni tervezett teljesen denaturált alkoholtermék mennyiséget és a felhasználás célját;

c) jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a vámhatósági nyilvántartási szám jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a szőlőtermelő cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti vámhatósági nyilvántartási szám megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;

d) a teljesen denaturált alkoholtermék felhasználásáról a 25. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti okmányokat eredetben vagy hiteles másolatban kell a bejelentéshez csatolni.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásba vétel visszaigazolását a 6/D. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon teljesíti.

(5) A bejelentésben megadott adatok változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, a 6/C. számú melléklet szerinti formanyomtatványon - be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a bejelentésben megadott adatok változását a jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása jelenti, a jogelőd engedélyét és a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a teljesen denaturált alkoholterméket felhasználó cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az (1) bekezdés szerinti, a jogutódra vonatkozó okmányokat, igazolásokat kell csatolni.

Kötelező érvényű vámtarifa-besorolás[78]

20/C. § (1) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelmet a 6/E. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy az internetről letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez (a továbbiakban: VPVI) kell két példányban benyújtani. A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnál, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál és a VPVI-nél szerezhető be.

(2) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a jövedéki termék, a jövedéki termékből előállított termék (a továbbiakban együtt: előállított termék) leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt);

b) az előállított termék - kivéve szőlőbor - gyártmánylapját, illetve az ásványolajtermék esetében az előállítás technológiai leírását;

c) az előállított termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást;

d) minden olyan egyéb dokumentumot, amely elősegíti az előállított termék vámtarifaszám alá történő besorolását.

(3) Amennyiben a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás meghatározásához termékminta szükséges, a VPVI által elvégzett vizsgálat költségei azt az adóraktár engedélyest vagy azt az adómentes felhasználót terhelik, aki a termékére kéri, vagy akinek a termékére a vámhatóság kezdeményezi a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást.

(4) Ha a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a (2) bekezdésében foglalt információkat a besoroláshoz a VPVI rendelkezésére bocsátani.

(5) Új kötelező érvényű vámtarifa-besorolást kérhet az adóraktár engedélyes és az adómentes felhasználó vagy kezdeményezhet a vámhatóság, ha olyan új körülmény merült fel, amely a korábban kiadott besorolást megváltoztathatja.

(6) Amennyiben a Jöt. 32. § (22) bekezdése alapján az adóraktár engedélyes vagy az adómentes felhasználó az engedélyét visszaadja, a készleten maradt jövedéki termékét vagy az abból előállított terméket vámhatósági felügyelet mellett, külön engedély nélkül értékesítheti.

Mintavétel

21. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (2) bekezdés b)-d) pontja és (4) bekezdés a)-c) pontja szerint belső minőség-ellenőrzéshez, az adóellenőrzés céljaira, illetve az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira mintaként felhasznált jövedéki termék után adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha azokat az engedélykérelemhez benyújtott a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vette és mintavételi nyilvántartásába bejegyezte.

(2) A belső minőség-ellenőrzés céljaira szolgáló mintának a már készletre vett jövedéki termékből vett minta minősül.

(3) A jövedéki termékekből a vámhatóság mintát vesz, ha a jövedéki termék minőségét az adóellenőrzés céljaira szakértői vizsgálattal kell megállapítani. A mintát az adóraktári engedélyes, az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint kell venni. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó bocsátja rendelkezésre.

(4)[79] A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás céljára a termékmintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében az adóraktár engedélyes vagy az adómentes felhasználó mintavételi szabályzatában foglaltak szerint kell venni. Amennyiben a mintavétel a vámhatóság által kezdeményezett kötelező érvényű vámtarifa-besoroláshoz történik, a mintát és a mintavételhez szükséges edényt az adóraktár engedélyes vagy az adómentes felhasználó köteles díjmentesen rendelkezésre bocsátani.

22. § (1)[80] Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesíthető mintákról az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített mintavételi nyilvántartást kell vezetnie. A mintavételi nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2) A mintavételi nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a minta sorszámát, a jövedéki termék nevét, a mintavétel helyét,

b) a mintavétel időpontját,

c) a mintát vevő személy megnevezését,

d) a mintavétel célját,

e) a vett minta mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben).

(3) A mintavételi nyilvántartást az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak jövedéki termékenként naprakészen kell vezetnie, és havonta le kell zárnia.

(4)[81][82]

23. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a mintavételi nyilvántartásba vett adatokat mintavételi (vizsgálati) jegyzőkönyvvel kell igazolnia.

(2) A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül résztvevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és - a hatóság által vett minta esetén - bélyegzőlenyomatát.

(3) A mintavételi jegyzőkönyvet - az (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya - a minta sorszámával ellátva - a mintavételi nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a mintát kíséri.

(4) A mintavételi jegyzőkönyvet az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira végzett mintavétel esetén 3 példányban kell kiállítani, melynek harmadpéldánya a mintát vevő hatóság példánya.

Szakértői vizsgálat

24. § (1)[83] Ha a kitároló és betároló adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó, vagy köztük és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal között a jövedéki termék mennyiségének vagy minőségének megállapításával kapcsolatban vita merül fel, annak eldöntéséhez az e paragrafus szerint adott szakértői vélemény vehető figyelembe.

(2) A szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzatában foglaltak szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó köteles rendelkezésre bocsátani.

(3) Ha a szakértői vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott esetben került sor, a szakértői vizsgálat költségei az adóraktár engedélyesét vagy az adómentes felhasználót terhelik.

(4)[84] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal veszi és juttatja el az (5) bekezdés szerinti laboratóriumba.

(5)[85] A minta

a) a vizsgálatra jogszabályban feljogosított laboratóriumban,

b) a Nemzeti Akkreditáló Testület által minősített vizsgáló laboratóriumban, a szőlőbor esetében az Országos Borminősítő Intézetben,

c) a jövedéki termék - kivéve a szőlőbor - gyártójának, forgalmazójának ISO 9000 szabványok szerinti minősítéssel rendelkező laboratóriumában vizsgálható. Többféle, egymástól eltérő vizsgálati eredmény esetében a mérések eredményeit az MSZ EN ISO 4259 szabvány előírásainak figyelembevételével kell kiértékelni.

(6)[86] A Jöt. 36. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölt 98-as oktánszámú ólmozatlan benzin minőségi követelményét a hatályos magyar szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. A Jöt. 36. § (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt viszkozitás alatt az ASTM D 445 szabvány szerinti kinematikai viszkozitást, desztilláció alatt pedig az ASTM D 86 szabvány szerinti atmoszférikus desztillációt kell érteni.

Megsemmisítés

25. § (1) Az adóraktár engedélyese a Jöt. 13. § (2) bekezdés e) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (4) bekezdés d) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisítését a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon végzi.

(2)[87] Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése

a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással,

b)[88][89] a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel, vagy hulladékfeldolgozó üzemben végzett elégetéssel, az alkoholtermék előállítása során melléktermékként keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő alkoholtermék esetében, továbbá az előállító adóraktárban - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek - vámhivatali ellenőrzés mellett történő - vegyipari felhasználásával;

c)[90] a denaturált szesz esetében ecet gyártására vagy egyéb ipari célra való felhasználással,

d) a sör és a szőlőbor esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,

e)[91] a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,

f)[92] az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhivatali ellenőrzés mellett végzett elégetéssel,

történhet.

(3) A megsemmisítést a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett oly módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően jövedéki terméket ne lehessen visszanyerni.

(4)[93] A szőlőfeldolgozás során keletkezett borseprő és derítési alj 100 litert, a seprőtészta 100 kilogrammot meghaladó mennyiségben való megsemmisítésének időpontját 5 munkanappal megelőzően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban be kell jelenteni. A megsemmisítésről a 26. § szerint kell a megsemmisítési jegyzőkönyvet felvenni.

(5)[94] Jövedéki termék megsemmisítési céllal adóraktárból, adómentes felhasználótól vagy importálótól

a) adóraktárba termékkísérő okmánnyal,

b) szennyvíztisztító, hulladékhasznosító telepre, égetőműbe olyan szállítólevéllel szállítható, amely tartalmazza a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, valamint a vámhivatal által alkalmazott azonosító jelek számát és megnevezését.

(6)[95] A jövedéki termék nem adóraktárban történő megsemmisítése esetén a vámhivatal a szállítólevélen igazolja a betárolás és a megsemmisítés megtörténtét.

26. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki termék megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban előzetesen kell bejelentenie.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak - ha a megsemmisítés feltételei fennállnak - a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.

(3) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a megsemmisítést ellenőrző hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;

b) a megsemmisítés helyét, idejét, módját és körülményeit;

c)[96] a megsemmisített jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, származásának igazolását, továbbá az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében a dohánygyártmánnyal együtt megsemmisített adójegyek darabszámát, általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét;

d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó által tett intézkedéseket;

e) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(4) A megsemmisítési jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek eredeti példánya a termékmérleg nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A megsemmisítési jegyzőkönyv a Jöt. 13. § (5) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyvnek minősül.

Megsemmisülés

27. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (2) bekezdés f) pontja és a (4) bekezdés e) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisülésének bejelentését a (3) bekezdés szerint teljesítette, és a (2) bekezdésben és a 28. § (3) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.

(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés szempontjából nem vehető figyelembe az a megsemmisülés, amely a műszaki, technológiai előírások megtartásával, kellő gondossággal és körültekintéssel egyébként elhárítható műszaki hiba vagy mulasztás miatt keletkezett.

(3) A jövedéki termék raktározását, tárolását, illetve - adófelfüggesztés melletti szállítás esetén - a jövedéki termék kitárolását végző adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak az adómentes jövedéki termék megsemmisülését - annak bekövetkeztét követően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul be kell jelentenie.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a bejelentés alapján haladéktalanul vizsgálatot kell tartania, és arról megsemmisülési jegyzőkönyvet kell felvennie.

28. § (1) A megsemmisülési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a vizsgálatot végző hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;

b) a megsemmisülés helyét, idejét, módját és körülményeit;

c) a megsemmisült jövedéki termék megnevezését, származásának igazolását;

d) a megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, megállapításának adatait és módját;

e) a megsemmisült jövedéki terméknek a bejelentett jövedéki termékkel való azonosságának vagy különbözőségének megállapítását;

f) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, az adófelfüggesztéssel szállítást végző által tett intézkedéseket;

g) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát ennek hiányában személyigazolványa számát vagy útlevele számát.

(2) A megsemmisülési jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya az adóraktár engedélyese termékmérleg nyilvántartásának vagy az adómentes felhasználó jövedéki nyilvántartásának mellékletét képezi, a másodpéldány a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal nyilvántartása mellékletét képezi, a harmadpéldány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.

(3) A megsemmisülés nem tekinthető igazoltnak, ha az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

a) a megsemmisülés tényét annak felfedése után haladéktalanul nem jelentette be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak,

b) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal vizsgálatáig nem tárta fel a megsemmisülés körülményeit, illetve nem gondoskodott a helyszín biztosításáról, valamint a további megsemmisülés megakadályozásáról.

Hivatalos zár

29. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás keretében az adóraktár üzemi helyisége, a keretengedélyes adómentes üzeme, vagy a jövedéki engedélyes telephelye, üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein, a szállító eszközökön, a csomagokon, - szükség szerint - a mintákon hivatalos zárat helyezhet el.

(2) Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét minősül.

(3) A hivatalos zárat abból a célból kell alkalmazni, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.

(4) A benyújtott dokumentumok alapján és a helyszíni vizsgálat során a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvben meghatározza az üzemi- és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják.

30. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár vagy az adómentes felhasználó üzeme üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében kell tartani, másod-, illetve harmadpéldánya az engedélyező, illetve a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.

(2) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell

a) a műszaki leírást készítő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését,

b) az adóraktár vagy az adómentes üzem megnevezését (típusát), pontos címét,

c) az adóraktári engedély vagy a keretengedély számát, jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal megnevezését,

d) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó megnevezését, adószámát,

e) az adóraktár vagy az adómentes üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábra is csatolható),

f) az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosítójelét, méretét és űrtartalmát),

g) az alkalmazott hivatalos zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott ólomzárak feltüntetésével),

h) a záradékot.

(3) A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell

a) az adóraktár engedélyes nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja, azon változtatást csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi;

b) az adóraktár engedélyes vagy adómentes felhasználó, valamint a készítők, illetőleg a jóváhagyó aláírását.

A tevékenység szüneteltetése, újbóli megkezdése, befejezése[97]

31. § (1)[98]

(2)[99] Az egyszerűsített adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését - annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.

(3) A jövedéki termék előállításának, illetve tárolásának szüneteltetése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a tevékenység újbóli megkezdésekor távolít el.

Felelős üzemvezető

32. § (1) Az adóraktár engedélyesének a székhelyén, illetve adóraktáranként ki kell jelölni azt a személyt, aki a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal az együttműködésért és a hatósági felügyelet helyszíni feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).

(2) Az adóraktár engedélyesének a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon.

Üzemakadály

33. § (1) A hivatalos zárral biztosított üzemi berendezést és a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást - a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után, a vámhivatal kiküldöttje jelenlétében lehet végrehajtani.

(2) Amennyiben az adóraktárban a termelés és tárolás során jövedéki termék megsemmisül, vagy olyan üzemi berendezés működésében keletkezik zavar, rendellenesség, amelyen a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat alkalmazott, akkor azt a vámhivatalnak - az észlelést követően haladéktalanul - be kell jelenteni.

(3) Az üzemakadály észlelése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban, 2 példányban bejelentést kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a meghibásodott üzemi berendezés megnevezését, a mérőberendezés esetén annak típusát, számát, számlálókészülékének állását, az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.

34. § (1) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.

(2) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést, a ki- és betárolást azonnal meg kell szüntetni. Nem vonatkozik e rendelkezés azokra az esetekre, amikor a termelés azonnali megszüntetése a kőolajfinomítóban, illetve a pirolízis üzemben a folyamatos technológia megszakítását jelenti.

(3) Ha a mérőberendezést, valamint a hivatalos zárral ellátott üzemi berendezést helyben nem lehet kijavítani, a termelést, szállítást csak másik mérőberendezés, üzemi berendezés felszerelése után szabad folytatni.

35. § (1) Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal távolíthatja el.

(2)[100] Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál az ok megjelölésével írásban - ideértve a faxot és az elektronikus levelet is - azonnal be kell jelenteni.

(3) A hivatalos zárat az adóraktár engedélyese által erre kijelölt felelős üzemvezető jogosult levenni baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése, illetve következményének elhárítása céljából, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt adott.

(4) A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét - a levétel időpontjának feltüntetésével - a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak átadni.

Készletbevallás, készletfelvétel

36. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 33. § (3) bekezdés szerinti készletfelvételhez a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak készletbevallást ad.

(2) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket - tárolóegységenként részletezve - kell feltüntetnie.

(3) A készletbevallásnak tartalmaznia kell

a) a tárolóhely megnevezését;

b) a tárolóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;

c)[101] a tárolóegységekben lévő jövedéki terméket termékazonosító számonként, mennyiségét -az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az adó alapjául szolgáló mértékegységben;

d) a készletbevallás átadásának időpontját;

e) a felelős üzemvezető aláírását, és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.

(4) A készletbevallást - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott formában - számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani.

(5)[102] A (3) bekezdés szerinti készletbevallásban a 2710 00 74 vámtarifaszámú fűtőolajok mennyisége tömegben (kilogrammban) is megadható.

37. § (1) A készletfelvétel Jöt. 33. § (3) bekezdésében előírt ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.

(2) Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.

(3) A tételes ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, adó alapjául szolgáló mértékegységnek, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek.

(4) Az egyszerűsített ellenőrzés lehet:

a) szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból áll, és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy

b) adminisztratív, amely a termékmérleg és a készletbevallás vizsgálatából

áll.

(5) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jogosult a jövedéki termékből a készletfelvétel alkalmával mintát vetetni, és azt arra jogszabály által kijelölt szakintézményben megvizsgáltatni, ha ez a termék jellegének, minőségének, adó alapjául szolgáló mértékegységnek vagy vámtarifaszámának a megállapításához szükséges. A mintavétel tényét, valamint a jövedéki termékből vett minta mennyiségét készletfelvételi jegyzőkönyvön a vámhivatal igazolja.

(6) Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál és a megbízható adómentes felhasználónál végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben akkor, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével.

(7) Tételes ellenőrzést kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá, ha az adóraktári engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul.

(8) Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani.

(9) A ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét - így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - a készletfelvételi jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.

Adóraktárak működése

38. § (1) Ha a jövedéki termék importálójának személye nem azonos annak az adóraktár engedélyesnek vagy adómentes felhasználónak a személyével, amelynek adóraktárába vagy üzemébe a jövedéki terméket az importálást követően beszállítják, a Jöt. 11. § (2) bekezdésében meghatározott befogadó nyilatkozat, illetve a (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kizárólag a 8. számú melléklet szerinti szigorú számadású formanyomtatványon adható meg, illetve vehető figyelembe. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó adóraktár, adómentes felhasználó hatósági felügyeletet ellátó vámhivatala ellenjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adófelfüggesztéssel történő vámkezelésre csak az (1) bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozat bemutatásával kerülhet sor.

(3)[103] Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékről a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 7. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4)[104] Jövedéki termék alapanyagból adóraktár részére bérmunkában előállított jövedéki termék a bérmunkát végző adóraktárból a bérmunkát megrendelő adóraktárba adófelfüggesztéssel szállítható, illetve betárolható.

Ásványolaj adóraktár

39. § (1) Az ásványolaj adóraktár az ásványolajtermék gyártásához és tárolásához - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által hitelesített tárolótartályt használhat.

(2)[105] Nem kell az OMH által hitelesíttetni a cseppfolyós és a sűrített gáztöltő, továbbá a kőszénkokszoló tartályait, valamint az adalékanyagok gyártása, kiszerelése esetében tárolásra használt hordókat és a 220 liternél kisebb űrtartalmú kannákat, palackokat.

(3) Az adóraktár engedélyesnek az előállított és a tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmazni.

(4) Az OMH által hitelesített tartályokon, mérőműszereken a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat helyezhet el.

(5)[106] Az ásványolaj termékek kitárolása

a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az OMH által hitelesített mérőberendezés,

b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az OMH által hitelesített átfolyásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés,

c) a kikötői adóraktárból a külföldi célállomású hajók üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén OMH által hitelesített átfolyásmérő

alkalmazásával történhet.

(6)[107] A gázolajnak a kikötői adóraktárból a külföldi célállomású hajók üzemanyagtartályába történő kiszolgálásával egyidejűleg a kikötői adóraktár engedélyese tankolási okmányt állít ki. A tankolási okmány a kikötői adóraktár által rendszeresített szigorú számadású bizonylat, amely tartalmazza:

a) a hajó üzemeltetőjének megnevezését, a székhelye (lakóhelye) szerinti állam megnevezését,

b) a hajó nevét, lajstromozási jelét,

c) a hajó külföldi célállomását,

d) a hajó üzemanyagtartályába betöltött gázolaj mennyiségét (literben),

e) a gázolaj betöltésének időpontját (év, hó, nap, óra),

f) a gázolaj betöltésének a hajó parancsnoka általi elismerését, illetve a vámhatóság általi igazolását,

g) amennyiben a kikötői adóraktár állandó felügyeletét

ga) nem határvámhivatal látja el, a hajó üzemeltetőjének kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy folyamatosan közlekedve, a legrövidebb időn belül kéri a hajó és rakománya kiléptetését,

gb) határvámhivatal látja el, a hajó és rakománya egyidejű kiléptetésének vámhivatali igazolását,

h) a 2. § (1) bekezdés j) pontja szerint aláírásra jogosult személy aláírását.

(7)[108] A kikötői adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha a gázolajat a külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajók üzemanyagtartályába kiszolgálta, és azt a (6) bekezdés szerinti tankolási okmánnyal dokumentálja.

(8)[109] A kikötői adóraktár engedélyese a termékmérleg havi zárásakor köteles az átfolyásmérő óraállását - a tárgyhó utolsó napján mért értéknek megfelelően - feljegyezni, és azt a termékmérleg havi zárásában megadni.

(9)[110] A külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajó adómentes gázolajjal való kiszolgálásának feltétele, hogy a gázolaj betöltésével és a tankolási okmány kiállításával egyidejűleg a hajó parancsnoka a gázolajat a hajó készletkönyvébe bevezesse, és azt a vámhivatal ellenjegyezze.

Alkoholtermék adóraktár

40. § (1)[111] A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.

(2)[112] A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem és a szeszfőzde - a termelőkapacitásának megfelelő - az OMH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az OMH hitelesítette.

(3) Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és az OMH előzetes engedélyével végezhet.

(4)[113] A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére - ha azt nem semmisítik meg - külön szeszmérőgépet vagy az OMH által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.

(5)[114] A Jöt. rendelkezései alapján kizárólag szeszüzem által előállítható, értékesíthető cukorcefre alatt az olyan - alkoholtartalmú jövedéki termék előállítására alkalmas - anyagot kell érteni, amelynek szénhidráttartalma 50%-ot meghaladó mértékben cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből származik, és amelyből etilalkohol erjeszthető.

(6) E rendelet alkalmazása szempontjából az etilalkohol-tartalmú anyagok közül kozmaolajnak minősül az alkoholtermékek finomításának azon mellékterméke, amely legalább 70 térfogatszázalékban három, illetve több szénatomszámú alkoholt tartalmaz.

(7)[115] Az alkoholterméknek, a sörnek, a bornak, a pezsgőnek és a köztes alkoholterméknek cefre dúsítására való felhasználását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a felhasználás megkezdése előtt 5 munkanappal be kell jelenteni.

(8)[116] Amennyiben gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással a 22. számú mellékletben meghatározott kihozatalt meghaladó mennyiségben történt az alkoholtermék előállítása, - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholterméket meg kell semmisíteni, vagy az alkoholtermékben lévő etilalkohol vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét a szeszfőzdének akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolnia kell. Az alkoholterméket abban az esetben is meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.

(9)[117] Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt az Országos Borminősítő Intézet által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.

41. § (1) A szeszmérő gépet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel, vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.

(2)[118] A szeszmérő gép beépítését, kijelzését, számítógépes csatlakozását úgy kell az adóraktár engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges - a vámhivatal és az OMH által meghatározott - feltételeknek.

42. § (1) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot - ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva - hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2)[119] Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel vagy a 25-26. §-ban foglaltak szerint megsemmisíteni.

43. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.

(2)[120] A Siemens típusú vagy a vámhatóság által engedélyezett egyéb típusú, gyártmányú szeszmérő gépen a próbamérést csak az OMH végezheti el a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében. A próbamérésről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, illetve az OMH jegyzőkönyvet készít.

(3) Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.

(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

44. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a mérőberendezést határozattal mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja, és használatát megtiltja, ha

a) bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy

b) a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy

c) a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.

(2) A vámhatóság az (1) bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról az OMH-t értesíti.

(3)[121] Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a vám- és pénzügyőrség regionális parancsnoksága soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.

45. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

(2) Hivatalos zárat alkalmazni kell

a)[122] a szeszüzemben a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;

b)[123]

c) az italgyárban, az etanol üzemben a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;

d) a szeszpalackozóban, az üzemi szeszraktárban a tárolótartályra és a folyadékállást jelző mércére;

e) a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszeszvíz elvezető csövét is;

f) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatali engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas készülékekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a 46. § (4) bekezdésében szereplő készülékeket.

46. § (1)[124] A szesz gyártására alkalmas készüléket - a (4) bekezdésben foglalt készülékek kivételével - csak olyan személy állíthat elő, tarthat birtokban, aki (amely) annak gyártására, használatba vételére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott, és csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2)[125] Az (1) bekezdésben megjelölt személy a szesz gyártására alkalmas készülék értékesítését, beszerzését - annak időpontját 15 nappal megelőzően - a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi, és azon hivatalos zárat helyez el, melyet a használatbavételkor távolít el.

(3)[126] A rendeltetésszerűen szesz előállítására használt készülékeket csak szeszüzem vagy szeszfőzde tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.

(4) Nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerűen használt túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.

47. § (1)[127] Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedély csak italgyárnak adható, vagy olyan személy részére, amely (aki) etilalkohol-tartalmú termék előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.

(2)[128] Az (1) bekezdésben foglalt készüléket a vámhivatali engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az (1) bekezdés szerinti készülékkel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén - annak időtartamára - a készüléket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárral látja el.

(3) Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzemben tartó csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett semmisítheti meg.

48. § (1) A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani.

(2)[129] A szesz hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szesz, illetve az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy

a) kitárolás és betárolás (átvétel) alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok,

b) lefejtés és készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok

alapján, a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

(3)[130] A valódi szeszfok megállapítására csak hitelesített szeszfokmérőt vagy hitelesített alkohol-sűrűségmérőt szabad alkalmazni. A hitelesítést az erről kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

(4) Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C-ra átszámított értékét kell érteni.

(5)[131] A betárolt (átvételre kerülő) alkoholtermék lefejtéséről a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 18. számú melléklet szerinti lefejtési naplót kell vezetni. A napló vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

49. § (1)[132] Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.

(2)[133] A szeszes ital hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szeszes ital és az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy

a) a kitárolás és a betárolás alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok alapján, illetve

b) a lefejtés és a készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján,

a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

50. § Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2-71 szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani.

51. § (1) A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a palackon feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani.

(2) A mennyiség megállapításánál a 0,5 hektoliterfokot elérő vagy meghaladó részt egész fokkal kell felkerekíteni, a 0,5 hektoliterfokot el nem érő részt figyelmen kívül kell hagyni. Több mennyiségi adat összesítésénél a kerekítést csak az összesített mennyiségre lehet alkalmazni.

52. § (1) A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok mennyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha

a) a próbaszesz mennyisége a valódi szeszfok megállapításához nem elég;

b) a próbaszesz valódi szeszfokát az adóraktári engedélyes vitatja;

c) a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértéket nem éri el;

d) gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;

e) a készletben lévő szesz és szeszes ital valódi szeszfoka, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrzéssel megbízott és az adóraktár engedélyese között vita merül fel;

f) gyanú merül fel arra, hogy az előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.

(2) Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a szesztermelési napló adatai alapján kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.

(4) Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az (1) bekezdés d)-g) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

Teljes denaturálás

53. §[134] (1) Az alkoholtermék teljes denaturálással előállítottnak (a továbbiakban: denaturált szesz) akkor minősül, ha tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább

a) a 2 tömegszázalék metil-etil-ketont, 3 tömegszázalék metil-izobutil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy

b) 1 tömegszázalék metil-etil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy

c) 2 tömegszázalék izopropil-alkoholt, 1 tömegszázalék terc-butanolt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot

tartalmaz, és alkoholtartalma eléri a 92 térfogatszázalékot.

(2) A denaturált szesz előállítása során (a továbbiakban: teljes denaturálás)

a) 2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutil-ketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot,

b) 1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot,

c) 2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot

kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.

(3) A teljes denaturáláshoz csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek minőségét analízis bizonyítvánnyal (a továbbiakban: műbizonylat) igazolják.

(4) A denaturált szesz csak szeszüzemben, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját - azt legalább 5 nappal megelőzően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak be kell jelenteni.

(5) A teljes denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) a szeszüzem adóraktári engedélyszámát;

b) a denaturálás időpontját;

c)[135] a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;

d) az (1) bekezdés szerint felhasznált anyagok megnevezését és mennyiségét (liter, kilogramm);

e)[136] a denaturált szesz valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.

(6) Denaturált szesz csak a szeszüzem által kiadott műbizonylattal hozható forgalomba.

(7) A szeszüzemben a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.

(8)[137] A teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat tilos a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.

Részleges denaturálás[138]

53/A. § (1) A részleges denaturáláshoz - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholtermék tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább

a) 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (a továbbiakban: I. típusú részleges denaturálószer),

b) 0,5 tömegszázalék dietilftalátot (a továbbiakban: II. típusú részleges denaturálószer),

c) 0,5 tömegszázalék metil-etil-ketont (a továbbiakban: III. típusú részleges denaturálószer),

d) 3 tömegszázalék etil-acetátot (kizárólag etil-acetát gyártáshoz, a továbbiakban: IV. típusú részleges denaturálószer),

e) 3 tömegszázalék xilolt (kizárólag acetoklór hatóanyag gyártáshoz, a továbbiakban: V. típusú részleges denaturálószer)

kell alkalmazni.

(2) A részleges denaturálást úgy kell elvégezni, hogy minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez

a) az I. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,79 gramm denatónium benzoátot,

b) a II. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,36 liter dietilftalátot,

c) a III. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,5 liter metil-etil-ketont

kell hozzákeverni.

(3) Az alkoholtermék részleges denaturálása az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a 76. § (1) bekezdése szerinti esetben a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által engedélyezett, az adómentes felhasználó keretengedélyében rögzített más eljárással is lehetséges, amennyiben annak eredményeként a denaturált alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik.

(4) A részleges denaturálás a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett és - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak szeszüzemben végezhető: A részleges denaturálás időpontját a szeszüzem a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban köteles bejelenteni.

(5) A részleges denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) a szeszüzem adóraktári engedélyszámát;

b) a denaturálás időpontját;

c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter- és hektoliterfok mennyiségét;

d) a felhasznált részleges denaturálószer típusát [a (3) bekezdés szerinti esetben megnevezését] és mennyiségét (liter, kilogramm);

e) a részlegesen denaturált alkoholtermék valódi szeszfokát, liter és hektoliterfok mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés szerinti esetben a részleges denaturálásról készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő részleges denaturálószer alkalmazását engedélyező vámhatósági határozat másolatát.

(7) A IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az alkoholtermék denaturálása az etil-acetát és az acetoklór termék előállítását végző keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó telephelyén is elvégezhető, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazása mellett.

(8) Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A részleges denaturáláshoz csak olyan anyag használható fel, amelynek minőségét műbizonylattal igazolják.

(9) A részlegesen denaturált alkoholtermék alkoholtartalomnak el kell érni a 92 térfogatszázalékot.

(10) A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a felhasznált alkoholtermék műbizonylatának számát, a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.

(11) A részlegesen denaturált alkoholt az egyéb alkoholterméktől elkülönítve kell a szeszüzemben tárolni. A nem ugyanazon denaturálószerrel denaturált alkoholterméket összekeverni tilos.

Denaturált szesz kiszerelése[139]

53/B. § (1) A denaturált szesz kiszerelését végző felhasználói engedélyesnek telephelyenként a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 24. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes terméknyilvántartás is alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást naptári hónaponként kell lezárni, és abban a készletváltozásokat jogcímenként összegezni. A nyilvántartás zárlata alapján jelentést kell készíteni, melyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell benyújtani.

(3) A Jöt. 48/A. §-ában előírt éves elszámoláshoz a készletfelvételt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal előzetesen egyeztetett időpontban kell megtartani, amelyet a vámhivatal a helyszínen ellenőrizhet. A felhasználói engedélyes a készletfelvétel alapján a tárgyévről elszámolást készít, melyet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenjegyzését követő 5 munkanapon belül köteles benyújtani a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz. Ameny-nyiben a felhasználói engedélyes több telephellyel rendelkezik, összesített elszámolást is köteles benyújtani a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz.

(4) A (3) bekezdés szerinti elszámolásban a teljes dena-turálás típusa szerinti részletezésben ki kell mutatni a tárgyévi nyitókészletet, a tárgyévben beszerzett, kiszerelt (felhasznált) és értékesített mennyiséget és - figyelembe véve a külön jogszabály szerinti veszteséget is - a nyilvántartás szerinti zárókészlet. Ha a készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet kisebb, mint az elszámolásban kimutatott nyilvántartás szerinti zárókészlet, a különbözetre az adót a tárgyévben beszerzett denaturált szesz átlagos valódi szeszfoka alapján kell megállapítani.

(5) A denaturált szeszt a teljes denaturálás típusa szerint külön kell tárolni és a kiszerelés csak változatlan állapotban, a denaturálás megváltoztatása nélkül történhet.

(6) A felhasználói engedélyes köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a kiszerelés céljából tárolt termékkészlet és az abból kiszerelt termék mennyiségének megállapítását és a kiszerelési művelet ellenőrzését.

(7) A felhasználói engedélyesnek a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt. A felhasználói engedélyesnek a felelős üzemvezető telephelyenkénti kijelölését és a felelős üzemvezető személyében bekövetkező változást a kijelölést, illetve a változást követő 15 napon belül a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz írásban be kell jelentenie.

(8) A felhasználói engedélyesnek az érvényes engedélyét vagy az érvényes engedély jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát a denaturált szesz beszerzésekor az adóraktár engedélyesének be kell mutatnia.

(9) A denaturált szesznek a kiszerelés, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználói engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni a megsemmisülés helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.

Denaturált szesz felhasználása[140]

53/C. § (1) A nyilvántartásba vett felhasználónak az éves szinten felhasználni tervezett denaturált szesz mennyiségét telephelyenként és összesítve a felhasználás helye szerint a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell írásban bejelentenie, a tárgyévet megelőző év december 31-éig.

(2) A nyilvántartásba vett felhasználónak a 25. számú melléklet szerinti adattartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást vagy a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell folyamatosan telephelyenként vezetnie.

(3) A nyilvántartást a nyilvántartásba vett felhasználónak naptári hónaponként le kell zárni, és a készletváltozásokat jogcímenként összegezni kell.

(4) A nyilvántartásba vett felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a termékkészlet és a felhasználási művelet ellenőrzését.

Sör adóraktár

54. §[141] (1)A sörgyár és a sörfőzde a gyártott sör térfogatmennyiségének mérésére az OMH által hitelesített üzemi berendezéseket, eszközöket alkalmazza. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel, és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el. Hitelesíteni - az 56. § (3) bekezdése kivételével - az ászoktartályt, a nyomótankot, a fejtőtankot, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordókat és szállítótartályokat kell.

(2) Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, az adóraktár engedélyesének nem kell hitelesíttetni.

55. § (1) A jövedéki adó alapjául a Jöt. 53. § (2) bekezdése alkalmazásában az adóraktárban gyártott sörválaszték - jogszabály szerinti - gyártmánylapján lefektetett eredeti névleges (erjedés előtti) extraktartalmát kell figyelembe venni, ha a kész sörben a szokásos analitikai módszerekkel meghatározott tényleges Balling (Plató) fok a sörszabványban (MSZ 8761) elfogadott + 0,5 (-0,3) szóráson belül van. Ha a hatósági ellenőrzés során talált, a szabvány határértékein kívül eső sör után magasabb Balling fok esetén a mért érték, alacsonyabb Balling fok esetén a gyártmánylap szerinti (névleges) érték után kell az adót megfizetni.

(2) Import sör esetében az eredeti gyártó által tanúsított Balling (Plató) fok értéket kell az adó alapjában figyelembe venni.

56. § (1) A sörgyártásra alkalmas főzőüst és komlóforraló üstöt - a (3) bekezdésben foglalt készülékek kivételével - csak sörfőzde és sörgyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2)[142] Az egyszerűsített adóraktár engedélyes és a bor adóraktár engedélyes az (1) bekezdés szerinti esetben is köteles hivatalos zárat felhelyezni az edényzetre.

(3) Nem kell engedélyt beszerezni a tudományos és oktatási intézmények által, tudományos és oktatási célra használt sörfőző egységekre, berendezésekre.

(4)[143] Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt csak olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott. A gyártónak a főzőüst és a komlóforraló üst értékesítését - azt 15 nappal megelőzően - a készülék típusának, űrtartalmának megadásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie.

Bor adóraktár[144]

56/A. § (1) Az adóraktár engedélyese a bor előállítását és kezelését kizárólag a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint végezheti.

(2) A romlott bor után az adóraktár engedélyese csak akkor mentesülhet véglegesen az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, ha a bor előállítását és kezelését az (1) bekezdésben foglaltak szerint végezte, s a bor a kellő gondosság ellenére vált emberi fogyasztásra alkalmatlanná és e körülményeket a vámhatóság szakhatósági vélemény alapján megállapította. A szakhatósági véleményt - az adóraktár engedélyesének saját költségére - a vonatkozó jogszabályban kijelölt szervtől kell kérni.

(3) A hamisított bor megromlás jogcímen az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól nem mentesíthető.

(4) A romlott bor után a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak akkor mentesülhet az adóraktár engedélyese véglegesen az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha azt ipari feldolgozásra alkoholtermék adóraktárnak igazoltan átadta, vagy a vámhivatal képviselőjének jelenlétében megsemmisítették.

56/B. §[145] A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bor készletfelvétele alkalmával a mennyiséget számítással vagy méréssel állapítja meg.

56/C. §[146] (1) A Jöt. 54/E. §-a (7) bekezdésének alkalmazásában nem minősül közösen használt helynek az a pince, amelyen belül a külön-külön egyéni vállalkozóként működő közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek elhatárolását, továbbá az ott tartott tárolóedényeknek az adott közeli hozzátartozó általi kizárólagos használatát egyértelműen azonosítható módon jelölik.

(2) Egy pincén belül nem közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek esetén is biztosítani kell a pincerészekre vonatkozóan az (1) bekezdésben foglalt feltételeket (körülményeket).

56/D. §[147] (1) Az egyszerűsített adóraktár engedélyes és a bor adóraktár engedélyes a pincéjéből végső fogyasztóknak elvitelre kimérve legfeljebb 10 liter űrtartalmú edényzetben adhat el bort.

(2)[148] Az egyszerűsített adóraktár engedélyes és a bor adóraktár engedélyes az (1) bekezdés szerinti esetben is köteles zárjegyet felhelyezni az edényzetre.

56/E. §[149] (1) Az a személy, aki (amely) a Jöt. 54/A. § (2) bekezdésében meghatározott mobil palackozóval rendelkezik, a mobil palackozó birtokbavételét követő 5 munkanapon belül köteles két példányban a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz

a) személyi adatait (név/cégnév, székhely/lakóhely, adószám/adóazonosító jel, cégjegyzékszám/vállalkozási igazolvány száma),

b) a mobil palackozó típusát, kapacitását, tárolásának telephelyét

bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a palackozási tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyt. A bejelentést a vámhivatal ellenjegyzi és egy példányát visszaküldi a mobil palackozót üzemeltető személynek.

(2) Mobil palackozóval végzett palackozást annak megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően a mobil palackozó üzemeltetője köteles

a) a palackozás helyét (helyeit), időpontját (év, hó, nap, napszak),

b) a palackozásra kerülő bor várható mennyiségét

írásban (levél, fax) bejelenteni a székhely (lakóhely) szerinti illetékes vámhivatalhoz. Amennyiben a palackozás a hét több munkanapján történik, a bejelentés hetente, a palackozást megelőző hét utolsó munkanapjáig teljesíthető. A bejelentésben megadott helytől, időtől csak objektív körülmény (így különösen műszaki hiba) miatt lehet eltérni, és azt a mobil palackozót üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz.

(3) A mobil palackozó üzemeltetője folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a lepalackozott borról. A nyilvántartásban naponta kell bevezetni a palackozás dátumát, a palackozást igénybe vevő adóraktár engedélyes adóraktári engedélyszámát, illetve a szőlőtermelő regisztrációs számát, a palackozott bor mennyiségét, a letöltött palackok űrtartalom szerinti darabszámát.

Pezsgő és köztes alkoholtermék adóraktár

57. §[150] A pezsgő üzemnek és a köztes alkoholtermék üzemnek a gyártott pezsgő és a köztes alkoholtermék mennyiségének megállapításához az OMH által hitelesített töltőtartályokat kell alkalmaznia. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

Dohánygyártmány adóraktár

58. § (1) A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép és egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, főbb részeinek leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a jövedéki ügyben eljáró vámhivatal a gépet, az egyéb eszközt ellenőrzi és azonosító jellel látja el.

(2) A dohánygyár, a dohányüzem adóraktár engedélyese adóraktáranként olyan fermentáltdohány-nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amelyből a beszerzett dohány fajtája és mennyisége, a gyártáshoz felhasznált, illetve igazoltan megsemmisült, megsemmisített fermentált dohány fajtája és mennyisége megállapítható.

(3)[151] A Jöt. 61. §-a e)-f) pontjainak alkalmazásában kész dohányvágat alatt az olyan dohánygyártmányt kell érinteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigarettadohány esetén kézi töltésű cigaretta készítésére szolgál.

Hatósági felügyelet ellátásának feltételei

59. § (1) A Jöt. 33. § szerinti hatósági felügyelet ellátásához az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó

a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításához szükséges hitelesített mérőműszerekről, eszközökről, edényekről, táblázatokról, a mintavételhez szükséges edényzetről, a vett minták biztonságos tárolásáról gondoskodik, és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak részére bocsátja;

b) az adóraktár vagy adómentes üzem műszaki berendezéseinek és felszerelésének megvizsgálásához, valamint az üzemi berendezések hivatalos zárral történő biztosításához szükséges eszközöket és segítő személyzetet az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátja;

c) együttműködik az ellenőrzéssel megbízottakkal és részükre a szükséges felvilágosítást megadja.

(2) A hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való ellátása esetén az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról.

(3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott feltételeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához egyéb feltételeket is meghatározhat, melyeket az engedélyben rögzíteni kell. Ezek szükségessé váló módosítása határozattal történhet.

60. § (1)[152] Az adóraktárában vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása akkor rendelhető el, ha azt a jövedéki adóérdekek szükségessé teszik. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően határozattal rendeli el. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedélyben vagy határozatban a jövedéki termék felhasználásával előállított termékekre vevőnyilvántartás vezetési kötelezettséget is előírhat.

(2) A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét

a) meghatározott jelentési kötelezettség mellett végezheti;

b) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján folytathatja;

c) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban bejelentett időpontban és jelenlétében végezheti.

61. § (1) A 60. § szerint elrendelt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentést kérelemre - a körülmények mérlegelése alapján - a területi parancsnokság adhat. A kérelmet a területi parancsnoksághoz címezve, az adóraktári engedélyt kiadó jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnál írásban kell benyújtani.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak a benyújtott kérelem alapján a folyamatos jelenlétre és vizsgálatra vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül kell megküldenie az illetékes területi parancsnoksághoz.

(3) A területi parancsnokság a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által felterjesztett kérelem és ügyiratok alapján határozattal dönt a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal elrendelt hatósági felügyelet alóli felmentésről vagy annak elutasításáról.

(4) A területi parancsnokság felmentése érvényét veszti, ha az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a felmentésnél támasztott feltételeket működése során nem teljesíti, vagy terhére a Jöt. 74-77. §-okban meghatározott jogkövetkezményeket érvényesítették.

61/A. §[153] A budapesti 16. számú vámhivatal Jöt. 5. § (1) bekezdése szerinti illetékességi területéhez tartozó Ferihegyi Repülőtér területén jelentkező jövedéki ügyben első fokon a 2. számú Repülőtéri Vámhivatal jár el.

A termékmérleg nyilvántartás, termékmérleg

62. § (1)[154] A jövedéki termék előállítását végző adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített 7. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg nyilvántartásokat a Jöt. 24. § (4) bekezdésében foglaltak alapján folyamatosan vezetnie kell. A nyilvántartások vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes terméknyilvántartás is alkalmazható. Az adóraktárban nem jövedéki termék előállításához keretengedély nélkül felhasznált jövedéki termékről vezetett termékmérlegben az e célra történt felhasználást, készletcsökkenést az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(2)[155] Az adóraktár termékmérleg nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni, és a készletváltozásokat jogcímenként összegezni kell. A termékmérleg zárását az országos parancsnokság által meghatározott adattartalommal kell elkészíteni (a továbbiakban: havi zárás).

(3)[156] A havi zárást adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kell bemutatni.

(4)[157] Az adóraktárankénti havi zárások alapján az adóraktár engedélyesének összesített zárást kell jövedéki termékenként készíteni, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz, az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.

(5)[158] A Jöt. 13. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kitárolást végző adóraktár engedélyes a 7. számú melléklet szerinti termékmérleg 3. e) pontjában annak a jövedéki terméknek a mennyiségét számolhatja el végleges mentesüléssel járó kitárolásként, amely után a tárgyhót követő hó 20-ig megfizeti a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti termékdíjat. A termékdíj megfizetését igazoló bizonylatot (a terhelés napján kelt bankszámlakivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás), valamint a tárgyhóban keletkezett termékdíjfizetési kötelezettségének elszámolását az adóraktár engedélyes a (4) bekezdésben előírt összesített zárás benyújtásával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyhót követő hó 25-ig köteles bemutatni a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak.

63. §[159] (1)[160] Az adóraktár engedélyesének - kivéve az egyszerűsített adóraktár, a szőlő borászati üzem, a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozó és a dohánygyártmány adóraktár engedélyesét - a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyetet ellátó vámhivatal által hitelesített termelési naplót kell - az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben - vezetnie. A termelési napló vezetése alól a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataltól felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési napló vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2)[161] Az adóraktár engedélyese a jövedéki terméke előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával és/vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.

(3)[162] Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a 2909 19 00 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállításához gyártott bioetanolról külön termelési naplót köteles vezetni, amelyben a felhasznált alapanyagokat, alapanyagfajtánként tételesen fel kell tüntetnie. Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a bioetanol gyártására felhasznált alapanyag jellegéről és eredetéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-éig igazolást állít ki és ad át a bioetanolt beszerző kőolaj finomító adóraktár engedélyese részére.

Pincekönyv és a szőlőborról vezetett termékmérleg[163]

63/A. § (1)[164] A szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról a külön jogszabály által meghatározott pincekönyvet kell vezetni.

(2)[165] Nem kell termékmérleget vezetni a Jöt. szerint szőlőbornak minősülő azon termékekre, amelyek további borászati eljárásokon - kivéve a palackba és a kannába történő kiszerelést - esnek keresztül. E termékek esetében az adókötelezettséggel való elszámolás a pincekönyv alapján történik.

(3)[166][167] Termékmérleget - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a palackos, a kannás és a hordós kiszerelésű szőlőborra 6 számjegyű vámtarifaszám bontásban kell vezetni. A készletváltozások adatait a pincekönyvből, illetve a külön jogszabály szerinti műveleti naplóból kell a termékmérlegbe átvezetni. A hordós bort csak azt követően kell a termékmérlegbe átvezetni, ha az az adóraktárból kiszállításra kerül, ideértve a termelői borkimérés keretében történő értékesítését is. A hordós bort a termékmérlegben a bevételezéssel egyidejűleg kiadásba kell helyezni.

(4) Az egyszerűsített adóraktár esetében a Jöt. 24. § (4) bekezdése szerinti termékmérlegnek a pincekönyv minősül.

(5)[168] A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségét naponta, hordós, palackos és kannás kiszerelésenként összesítve, egy-egy tételben kell a termékmérlegben kiadásba helyezni.

Borkísérő okmány

63/B. §[169] (1) A borkísérő okmány az országos parancsnokság engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint állítható elő.

(2) A borkísérő okmány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál, térítés ellenében szerezhető be.

(3) A borkísérő okmányt az annak alkalmazására kötelezett személy az országos parancsnokság engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, az engedélyében meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával.

(6)[170] A szőlő, a szőlőbor (a bor adóraktár esetében csak a hordós szőlőbor), a sűrített must, a töményített must, a tartósított must és a borászati melléktermék készlet alakulásáról a 7/A. számú melléklet szerinti adattartalommal, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy számítógépen előállított, azonos adattartalmú lapon elszámolást kell készíteni. Az elszámolást

a) a szőlőtermelőnek a vámhatósági nyilvántartási számot kiadó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,

b) a szőlőfelvásárlónak, illetve a mustelőállítónak a nyilvántartásba vételi igazolást kiadó vámhivatalhoz a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, illetve a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,

c)[171] az egyszerűsített adóraktári engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig,

d)[172] a bor adóraktár engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a tárgyhót követő hó 15. napjáig

(7)[173] A bor adóraktár engedélyes a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőbor készletéről és készletváltozásairól a 62. § (2) bekezdésében meghatározott havi zárást nyújt be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(8)[174] A (6) bekezdés szerinti formanyomtatvány a vámhivataloknál, a hegyközségeknél és a helyi önkormányzatoknál térítés ellenében szerezhető be. A hegyközség hegybírója a külön jogszabály szerinti szüreti jelentés - a helyi önkormányzat jegyzője a szőlőtermelő, illetve az adóraktár engedélyes szőlőterülete - alapján, a 7/B. melléklet szerinti adattartalommal adja ki a szőlőtermés igazolását.

(9)[175] A bor adóraktár engedélyes és az egyszerűsített adóraktár engedélyes a Jöt. 548. § (4) bekezdése alapján a természetes személy szőlőtermelő részére adómentesen előállított és kiadott szőlőborról a 23. számú melléklet szerinti adattartalommal, szőlőtermelőnként nyilvántartást vezet.

Vevőnyilvántartás

64. § (1)[176] Az adóraktár engedélyese az értékesítéseiről - adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban - tételesen vagy számítógépen olyan vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített formában az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.

(2) Az adóraktár engedélyesének a Jöt. 25. §-ában meghatározott vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia, és azt kizárólag a vámhatóságnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátania.

(3) A tranzit adóraktár engedélyese a tranzitterületen működő boltokba történő kiszállításról vezet folyamatosan nyilvántartást (boltonként, jövedéki termékenként).

(4)[177] Az üzemanyag-tároló adóraktár engedélyesének a Jöt. 25. § (1) bekezdésében előírt külön nyilvántartásában a nem saját tulajdonát képező üzemanyag kitárolását tulajdonosonként, mennyiségben megadva kell szerepeltetnie.

Termékkísérő okmány

65. § (1) A Jöt. 11. § (5) bekezdésében meghatározott termékkísérő okmány a jövedéki adóbevallások (termékmérleg nyilvántartások) szigorú számadású bizonylata. A termékkísérő okmány kizárólag a országos parancsnokság engedélyével - az engedélyben meghatározott feltételek szerint - gyártható, illetve állítható elő.

(2)[178] A termékkísérő okmány formanyomtatványként történő előállítása kizárólag az országos parancsnokság engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint végezhető. A termékkísérő okmányt az adóraktár engedélyese az országos parancsnokság engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, az engedélyében meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A felhasznált, számítógéppel előállított termékkísérő okmányok azonosító számait havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig meg kell adni az országos parancsnokságnak.

(3)[179] A termékkísérő okmányon a szállított jövedéki termék azonosítására - a szőlőbor esetében a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vámtarifaszámot és a kereskedelemben használatos termék megnevezést - a dohánygyártmányok esetén a Jöt.-ben használt megnevezést - kell szerepeltetni. Amennyiben az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 22.) Korm. rendelet alapján kialakításra került a termékazonosító kód (ETK/EAN), úgy annak feltüntetése is megengedett.

(4) Az ásványolajtermékek csővezetéki szállítása, átadása esetén, amennyiben az átadások tényét jegyzőkönyv dokumentálja, és a jegyzőkönyv tartalmazza a termékkísérő okmány valamennyi adatát, külön termékkísérő okmányt nem kell kiállítani, hanem a jegyzőkönyvet kell termékkísérő okmánynak tekinteni. A jegyzőkönyvet szigorú számadási nyomtatványként kell kezelni.

(5) Az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin repülőtéri adóraktárból a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgépbe való kitárolása esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatallal előzetesen egyeztetett, elfogadott adattartalmú üzemanyagkiadási jegy termékkísérő okmánynak minősül, amelyet szigorú számadási nyomtatványként kell kezelni.

(6) A nemzetközi repülőtér területén a tranzit adóraktárból a tranzitterületen működő üzletbe való kitárolás esetén termékkísérő okmányként az Egységes Vámárunyilatkozat szolgál.

(7)[180] Az importált jövedéki terméknek az árutovábbítási eljárásban történt szállítása során az árut kísérő vámokmányt termékkísérő okmánynak kell tekinteni.

(8)[181] Az adófelfüggesztéssel szállított alkoholterméket fogadó adóraktár engedélyesnek és adómentes felhasználónak az átvételkor megállapított mennyiséget kell a termékkísérő okmányon visszaigazolnia a kitároló adóraktárnak, és a lefejtéskor megállapított (ténylegesen betárolt) mennyiséget kell a 7. számú melléklet szerinti termékmérleg nyilvántartásban készletre vennie.

(9)[182] A szőlőbor egyszerűsített adóraktárból adófelfüggesztéssel történő kiszállítása esetén a borkísérő okmányt kell termékkísérő okmánynak tekinteni.

(10)[183] A bor adóraktár engedélyesének a termékkísérő okmányon a szőlőbor esetében a termék azonosítását a kiszerelési mód (hordós, palackos, kannás) és a pincekönyv termékelőállítás lapja szerinti termék megnevezések feltüntetésével, a vámtarifaszámot pedig hat számjegyű bontásban kell megadnia.

(11)[184] A szőlőtermelők bérfeldolgozásban előállított adómentes szőlőbora a bor adóraktárból termékkísérő okmánnyal, az egyszerűsített adóraktárból a három példányos borkísérő okmánnyal szállítható. Amennyiben az átvétel az adóraktárban történik, a szőlőtermelő az átvételt a termékkísérő okmány, illetve a borkísérő okmány második példányán igazolja. A terméket a szállítás során az első példány kíséri.

(12)[185] A természetes személy adóraktár engedélyes az adómentes szőlőborát a külön jogszabályban meghatározott mennyiségen felül a termékkísérő okmány, illetve a három példányos borkísérő okmány első példányával szállíthatja.

(13)[186] A jövedéki termék adóraktárból végleges rendeltetéssel külföldre történő kiszállítása esetén, amennyiben az exportáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének személyével, az exportáló a 8/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon a kiviteli ellenőrzést megelőzően az adóraktár hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal által ellenjegyzett kiszállítási nyilatkozatot köteles átadni az adóraktár engedélyesnek, amelyet a jövedéki termék kiszállításakor a termékkísérő okmányhoz; illetve a borkísérő okmányhoz kell csatolni. A termékkísérő okmányon, illetve a borkísérő okmányon a külföldre való kiléptetés vámhivatal általi igazolásának feltétele a kiszállítási nyilatkozat csatolása a vámokmányokhoz.

66. § (1) A termékkísérő okmány elektronikus úton, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal általi ellenjegyzésére akkor van lehetőség, ha a termékkísérő okmányt kiállítója és a termék betárolója olyan jogtiszta elektronikus rendszert működtet, amely a vámhatóság számítógépes rendszerével kompatibilis.

(2) Az elektronikus adatcserével történő adatszolgáltatásra kiadott engedélyben az alkalmazandó sorszámtartományt az engedélyező adja meg. Elektronikus formában történő termékkísérő okmány előállítás esetén a nyomtatvány használatától való eltekintés is engedélyezhető, ha a nyomtatott forma helyi értékpontosan a nyomtatványnak megfelel.

(3) A termékkísérő okmány formanyomtatványát a 10. számú melléklet tartalmazza.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal külön engedélyével a termékkísérő okmányon elektronikus pecsét is alkalmazható.

Egyszerűsített kísérő okmány

67. §[187] (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyszerűsített kísérő okmánynak tartalmazni kell

a) a feladó adóraktár nevét, a feladás helye szerinti adóraktár címét, az adóraktári engedélye számát, az eladó adószámát;

b) a bizonylat számát;

c) a (vevő) címzett nevét, címét, adószámát, engedélye számát, rendeltetési hely címét;

d) a kiadás dátumát (teljesítés idejét);

e) a fuvarozó adatait, gépjármű adatokkal együtt;

f) termék megnevezését, vámtarifaszámát, fajtakódját, mennyiségét a jövedéki adó szerinti mértékegységben;

g) átadó-átvevő aláírását, bélyegző lenyomatát.

(2)[188] Az egyszerűsített kísérő okmány előállítására és a felhasznált azonosító számok elszámolására a 65. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, az egyszerűsített kísérő okmány formanyomtatványát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az adóraktár engedélyes a nem saját tulajdonú ásványolajtermék szabadforgalomba történő kitárolásakor az egyszerűsített kísérő okmányon a vevő helyett a termék felett rendelkezni jogosult tulajdonost (név, cím) tünteti fel. Ebben az esetben a fuvarozónak rendelkeznie kell az ásványolajtermék tulajdonosa által a fuvarozásra adott meghatalmazással, továbbá a szállítás címére vonatkozó diszpozícióval, amely a termékkísérő okmány elválaszthatatlan részét képezi.

(4)[189] Amennyiben az adóraktár engedélyes által szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék a kiszállítást követő 72 órán belül teljes mennyiségében visszaszállításra kerül az adóraktárba az adásvételi ügylet meghiúsulása miatt, a kiszállított jövedéki termékre kiállított egyszerűsített kísérő okmányt érvényteleníteni kell.

(5)[190] A szőlőbor egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba történő kiszállítása esetén a borkísérő okmány minősül egyszerűsített kísérő okmánynak.

(6)[191] A bor adóraktár engedélyesének az egyszerűsített kísérő okmányon a vámtarifaszámot a palackos, a kannás és a hordós kiszerelésű szőlőborra hat számjegyű bontásban kell megadnia.

(7)[192] A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségéről a bor adóraktár engedélyesének palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti összesítésben naponta kell egy-egy egyszerűsített kísérő okmányt kiállítania.

(8)[193] Az adóraktár engedélyes a jövedéki termék - kivéve az ásványolajtermék és a dohánygyártmány - továbbforgalmazók (jövedéki engedélyes kereskedők, nem jövedéki engedélyes kereskedők) részére gépjárműről történő értékesítése esetén az egyszerűsített kísérő okmányt (egyszerűsített adóraktárak esetében a borkísérő okmányt) a vevő (címzett) feltüntetése nélkül állíthatja ki, amennyiben az egyszerűsített kísérő okmányhoz, illetve a borkísérő okmányhoz a 93. § (1) bekezdése szerinti, értelemszerűen kitöltött terítőjárati szállítólevelet mellékel. A gépjárműről történő értékesítés esetén az adóraktár engedélyesnek a 93. § (1)-(2) bekezdését és a 94. § (1)-(3) bekezdését alkalmaznia kell. A gépjárművel szállított jövedéki termékkel naponta kell a szállítást végzőnek elszámolnia.

(9)[194] Azon termékdíj köteles jövedéki termék adóraktárból vagy adómentes felhasználótól történő kiszállítása, amely után a Kt. szerint a termékdíjat meg kell fizetni, egyszerűsített kísérő okmány alkalmazásával történhet. Az egyszerűsített kísérő okmányon a termék leírásánál fel kell tüntetni a "termékdíjköteles jövedéki termék" szöveget.

Kiegészítő okmányok

68. § (1) A termékkísérő okmány, illetve az egyszerűsített kísérő okmány adattartalmának biztosításához az ásványolajtermék - kivéve a sűrített földgáz - adóraktárból történő kitárolása esetén - a 69. §-ban foglalt eltéréssel - egy olyan szállítási bizonylatot is ki kell állítani, amely[195]

a) termékkísérő okmány, illetve egyszerűsített kísérő okmány számát,

b) a termék tényleges hőmérsékletét,

c) kitárolt mennyisége környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti, közúti és uszályszállítás esetén mért vagy számított tömegét,

d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét,

e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát,

f) a termék minőségét, az érvényes MSZ-re, műszaki leírásra vagy szerződésben rögzített specifikációra való hivatkozással,

g) az üzemanyag és a tüzelőolaj minőségtanúsítását

tartalmazza.

(2) A vámhivatal előzetes jóváhagyása után nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti bizonylatot, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mérőberendezésen keresztül mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot adja meg, valamint ha a számlán és a termékkísérő okmányokon az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott adatok is megtalálhatók. A vonatkozó kérelmet az adóraktár engedélyesének a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtania.

69. §[196] Az üzemanyag célú cseppfolyós gázt értékesítő, kitároló, felhasználó adóraktár a termékkísérő okmány mellett, annak mellékleteként egy olyan bizonylatot is kiállít, amely tartalmazza[197]

a) megnevezését, vámtarifaszámát,

b) átadott-átvett mennyiségét,

c) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét),

d) átadása-átvétele keltét,

e) a termék minőségét az érvényes MSZ szerint,

f) a termék minőségtanúsítását,

g) az eladó, kitároló adóraktár megnevezését.

70. § (1) Az adóraktárban előállított, tárolt adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek a Jöt. 14. § (8) bekezdés a) pontja szerinti felhasználása, elfogyasztása (a továbbiakban: felhasználás) esetén az Szt. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza

a) a felhasznált jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát,

b) a felhasznált jövedéki termékek mennyiségét (a jövedéki adó alapjául szolgáló mértékegységben),

c) a felhasználás célját, jogcímét,

d) a felhasználás időpontját,

e) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személy aláírását, a cég bélyegzőlenyomatát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső bizonylatokról külön nyilvántartást kell - felhasználási jogcímként - jogcímenként vezetni, melyet havonta a termékmérleg nyilvántartással egyidőben le kell zárni.

Adóvisszaigénylés

71. §[198] (1) A Jöt. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóvisszaigénylési (-levonási) jogosultság igazolásához szükséges okmányok:

a)[199] a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkező saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerűsített termékkísérő okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedőtől az adóraktárba való visszaszállítása esetén a jövedéki engedélyes kereskedőhöz, illetve nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat és - a Jöt. 7. § 1. pontjának g) alpontja szerint keveredett termék átvétele esetén - a 96. § (9) bekezdése szerint felvett jegyzőkönyv;

b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és - adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített termékkísérő okmány;

c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány;

d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, az Szt. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány;

e)[200] az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a nemzetközi légi forgalomban részt vevő repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést és a repülőgép külföldre történő kilépését igazoló határvámhivatali igazolás;

az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv, amelynek tartalmaznia kell a megsemmisített vagy érvénytelenített adójegyek általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét is.

(2) A Jöt. 31. § (1) bekezdés b) pontja esetében benyújtandó okmány

a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt,

b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat;

c) a külföldre kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány,

d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv.

(3) A Jöt. 31. § (1) bekezdés c) pontja esetében benyújtandó okmány

a)[201][202]

b)[203] az adóraktár engedélyes vagy az importáló által az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla és - adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített kísérő okmány;

c)[204][205]

d) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel külföldre kiléptető, tranzitterületre történt betárolást igazoló vámokmány;

e) az üzemanyag petróleum esetében a nemzetközi légi forgalomban részt vevő repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést és a repülőgép külföldre történő kilépését igazoló határvámhivatali igazolás;

f)[206] a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére történő kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy - a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében - az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.

(4) A Jöt. 31. § (4) bekezdésben meghatározott visszaigénylési jog érvényesíthetőségének feltétele, hogy a jövedéki termék beszerzése előtt legalább 15 nappal korábban a vásárlási szándékot jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz előzetesen bejelentsék. A bejelentésnek a beszerzendő jövedéki termék mennyiségén kívül a pontos felhasználási célt, a felhasználási arányszámot, a felhasználás telephelyét, az elszámoláshoz szükséges mérésügyi törvényben meghatározott hitelesítéseket, a vezetendő nyilvántartást, valamint a szükséges engedélyeket is kell tartalmaznia.

(5) A Jöt. 31. § (1) bekezdés d) pontja esetében benyújtandó okmány

a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 71. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló által kiállított számla;

b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerűsített kísérő okmány;

c)[207] az adómentes célra beszerzett ásványolajtermék, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által felvett jegyzőkönyv.

(6) A Jöt. 39. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az adóvisszaigényléshez benyújtandó okmány

a) a gázolaj adózott beszerzéséről szóló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót,

b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele,

c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - szállítójárművenként és összesítve - a felhasznált gázolaj mennyiségét,

d)[208] a szállítóeszközök gépkönyve vagy a gépkönyv adott időszakra vonatkozó kivonata, amely tartalmazza a tényleges vagy átlagfogyasztást, továbbá a megtett és felszámításra jogosító időt vagy távolságot.

e) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolajmennyiségről szóló belső bizonylatok.

(7)[209][210] A Jöt. 40/A. §-a szerinti adóvisszaigénylési (-levonási) jogosultság igazolásához szükséges okmány

a) a bioetanolról vezetett külön termékmérleg nyilvántartás, amelyhez csatolni kell a bioetanolt előállító alkoholtermék adóraktár engedélyesének a 63. § (3) bekezdése szerint kiállított igazolását,

b) az ETBE gyártmánylapja, amely tartalmazza a bioetanol ETBE előállításához felhasznált bioetanol mennyiségét és arányát,

c) a motorbenzin gyártmánylapja, amely tartalmazza a motorbenzinbe kevert ETBE mennyiségét és arányát.

(8)[211] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóvisszaigényléshez benyújtott okmányok átvételét az adóvisszaigénylési kérelem másolatán, az adóvisszaigénylés teljesítését, illetve teljes vagy részleges elutasítását pedig a benyújtott okmányok eredeti példányán igazolja.

Adómentes felhasználás

72. § (1) Az adómentes felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását és a gyártási eljárás ellenőrzését.

(2)[212] Az adómentes felhasználónak az érvényes keretengedélyét (ideértve a 12. § (5) bekezdése szerinti engedélyt is) vagy az érvényes keretengedély jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát az adózatlan jövedéki termék beszerzésekor az adóraktár engedélyesének, illetve importálás esetén a vámkezelést végző vámhivatalnak be kell mutatnia.

(3)[213] Az adómentes felhasználónak az adómentes célra beszerzett, tárolt és felhasznált adózatlan jövedéki termékekről - telephelyenként és összesítve - a 12. számú, illetve - a tüzelőolaj és a fűtőolaj esetében - a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitélesített folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást havonta kell lezárni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az adózottan beszerzett jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve kell tárolni.

(4) A jövedéki termék felhasználási arányszám szerinti elszámolását a keretengedélyben rögzített időszakonként kell teljesíteni.

(5)[214] Az adómentes felhasználónak a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt.

(6)[215] Az adómentes felhasználónak a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon.

(7)[216] Az adómentes felhasználó esetében a 31. § rendelkezéseit értelemszerűen, illetve a 48. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(8)[217] A Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználási jogosultság megszűnését követően is köteles a felhasználó elszámolni - negyedévente - a készleten maradt, adómentes célra beszerzett fűtőolaj mennyiségével. A külön jogszabály szerinti elvi engedély visszavonása esetén a fűtőolajat vissza kell szállítani adóraktárba.

(9)[218] A Jöt. 37. § (1) bekezdésének); pontjában megjelölt adómentes felhasználó a Jöt.-ben előírt tárgynegyedéves elszámolásában a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülést a Jöt. 13. § (3) bekezdés b) pontjában alkalmazásában a termékdíjköteles ásványolaj termék előállításához felhasznált azon ásványolaj termék mennyiségére számolhatja el, amelyből előállított jövedéki termék után a termékdíjat megfizeti. A termékdíj megfizetését igazoló bizonylatot (a terhelés napján kelt bankszámlakivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás), valamint a tárgyhóban keletkezett termékdíj fizetési kötelezettségének elszámolását az adómentes felhasználó a tárgyhót követő hó 25-éig köteles bemutatni a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak.

(10)[219] A (9) bekezdés szerinti adómentes felhasználó az előállított termékdíjköteles jövedéki termékről a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal termékmérleget köteles vezetni.

73. § (1) A keretengedély iránti kérelemben megadott felhasználási arányszám teljesülését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal próbagyártással, szakértői vizsgálattal ellenőrizheti. A próbagyártást vagy szakértői vizsgálatot üzemi körülmények között a technológiai leírásban foglaltaknak megfelelően hatósági felügyelete mellett kell elvégezni.

(2)[220] Felhasználási arányszám az a hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához szükséges jövedéki termék - beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is - mennyiségi arányát mutatja a belőle (is) előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően. A felhasználási arányszámot a gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmények, gyógyszerhatóanyagok és intermedierek gyártóberendezéseinek tisztításához a Jöt. 47. § (1) bekezdése a) pontja alapján adómentesen felhasznált alkoholtermék esetében berendezésenként és tisztítási műveletenként, a tisztítási eljárás technológiai előírásai figyelembevételével kell meghatározni. A jövedéki termék felhasználási arányszámát a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben kell megadni.

(3)[221] A keretengedély iránti kérelemben a várható felhasználási arányszám - az alapanyag minőség és/vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben - tűréshatárokkal is megadható.

(4)[222] Kenőanyaggyártás esetében a várható felhasználási arányszámot a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal termékféleségenként vámtarifaszámra összevontan is elfogadhatja, és a 12. számú melléklet szerinti elszámolás a 3811 vámtarifaszámra összevontan történhet.

74. § (1) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul a megsemmisülés helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.

(2) Az adómentes felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával és termékkísérő okmánnyal, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal is köteles igazolni.

(3)[223] Az adómentes felhasználás során szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék mennyiségét az adómentes felhasználónak a 12. számú melléklet szerinti nyilvántartásában a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vett mintával és laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva kell nyilvántartásba vennie, továbbá az alkoholtermék esetében a 48. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmaznia kell. Amennyiben a megsemmisítésre vagy tisztításra (regenerálásra) kerülő szennyezett jövedéki termék mennyiségének laboratóriumi vizsgálat alapján történő megállapítása műszakilag nem oldható meg, illetve jelentős költségtöbblettel jár, a vámhivatal a mennyiség megállapításának más módját is engedélyezheti.

(4) A kenőolajok keverésére szolgáló tartály tisztítására (áttöltésére) felhasznált, a Jöt. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kenőolajokat a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, vámhivatali ellenőrzés mellett elégetéssel meg kell semmisíteni. A megsemmisített mennyiséget az adómentes felhasználó elszámolásában - az egyéb rendelkezések betartása esetén - igazolt megsemmisülésként kell figyelembe venni.

(5)[224] A 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót (a továbbiakban: hígító) előállító adómentes felhasználó vagy a hígító kiszerelésére jövedéki engedéllyel rendelkező személy, illetve a vegyipari, gyógyszeripari termelés során melléktermékként keletkezett hígítót értékesítő gyártó a hígító 5 liternél nagyobb kiszerelésben való értékesítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé legalább két munkanappal korábban, írásban köteles bejelenteni, és a vevő adatait (neve, címe, adószáma), továbbá az értékesítésre kerülő mennyiséget kiszerelési egységenként (kanna, hordó, tartály stb.), valamint az értékesítés rendeltetési helyét (címét) megadni.

(6)[225] Az aroma előállítása során keletkezett vizes alkoholos oldat újrafelhasználása esetén - a felhasználást 3 nappal megelőzően - az adómentes felhasználónak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie az arománkénti felhasználási arányszámot.

(7)[226] A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék megsemmisítése a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett történik, amelyről a 26. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8)[227] A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék tisztításáról (regenerálásáról) a 19. számú melléklet szerinti tartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített regenerálási naplót kell folyamatosan vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A regenerálás a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett készüléken végezhető. Az alkoholtermék regenerálása szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékkel is történhet. Az adómentes felhasználónak a szennyezetté, alkalmatlanná vált alkoholtermék regenerálásával nyert alkoholterméket denaturálnia kell, kivéve, ha az újrafelhasználás során - műszaki indokok és az illetékes szakmai szövetség igazolása alapján - denaturáló szer nem alkalmazható. A regenerálással visszanyert jövedéki termékre az adómentes felhasználónak a felhasználást 3 nappal megelőzően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie a felhasználási arányszámot, illetve arányszámokat.

(9)[228] A Jöt. 37. § (1) bekezdésének e) pontja és 47. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében a keretengedélyben szereplő felhasználási arányszám helyett a technológiai változtatás miatt módosuló, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz bejelentett felhasználási arányszám szerinti elszámolás alkalmazható, ha a vámhivatal az új arányszám elfogadását a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem utasította el. A módosuló felhasználási arányszámot az alkalmazása előtt 5 munkanappal korábban kell bejelenteni.

75. § (1)[229] A Jöt. 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti üzemanyagok adómentes beszerzésének, felhasználásának elszámolására külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2)[230] Az adómentes célra beszerzett tüzelőolaj és fűtőolaj beszerzéséről és felhasználásáról a 13. számú melléklet szerinti tartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

75/A. §[231] (1) Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs kiszállítását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján végezheti. Az alkoholos gyümölcs értékesítésekor az adómentes felhasználó a Jöt. 71. § (5) bekezdése szerinti szállítólevelet köteles kiállítani, amelyen a szállított termék tömegben mért mennyiségét, valódi szeszfokát és hektoliterfok mennyiségét is fel kell tüntetni.

(2)[232] Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs értékesítéséről a Jöt. 71. § (7) bekezdés szerint a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített vevőnyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(3) A bonbongyártónak az alkoholos gyümölcs beszerzését a betárolással egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie, és a 73. § (2) bekezdése szerinti felhasználási arányszámot meg kell adnia.

(4)[233] Az alkoholos gyümölcsöt felhasználó bonbongyártó az alkoholos gyümölccsel beszerzett alkoholtermék mennyiségéről a 20. számú melléklet szerinti adattartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és elszámolni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A felhasználás során keletkezett veszteségként a külön jogszabály alapján megállapított veszteségnorma szerinti mennyiség számolható el. Az alkoholos gyümölcs felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermék mennyiségét a 48. §-ban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.

(5) A bonbongyártás során visszanyert alkoholos lé adóraktárba, illetve külföldre való szállítása a Jöt. 11. §-a szerinti adófelfüggesztéssel történő szállításnak minősül. Az adóraktárba való szállítás termékkísérő okmány kiállításával, a külföldre való kiszállítás vámokmánnyal történhet.

(6) Az adófizetési kötelezettség a készletfelvétellel megállapított készlethiány után a készlethiány megállapításának időpontjában, az alkoholos lé azon mennyiségére pedig, amelyre vonatkozóan az adóraktár által történő átvétel vagy külföldre történő kiléptetés visszaigazolása a bonbongyártótól történő kiszállítást követő 30 napig nem történik meg, a kiszállítást követő 31. napon keletkezik.

76. §[234] (1) Az adómentes felhasználó vegyipari és kozmetikai felhasználási célra kivételes esetben az 53/A. § (1)-(2) bekezdésében nem említett olyan részleges denaturálószer alkalmazását is kérheti a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataltól, amelynek meghatározott arányban való bekeverésével az alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik. Ebben az esetben az adómentes felhasználó a keretengedély iránti kérelmében a Jöt. 47. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt előírást az általa kért denaturálási eljárás megadásával teljesíti. A kérelméhez továbbá csatolnia kell az eltérés műszaki indokolását, és az illetékes szakmai szövetség támogató nyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adómentes felhasználó a részlegesen denaturált alkohol megrendeléséhez köteles a szeszüzemnek átadni az 53/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottól eltérő denaturálószer alkalmazásának engedélyezését tartalmazó vámhatósági határozat másolatát.

(3) Az alkoholterméknek az 53/A. § (1) bekezdésében meghatározott IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az adómentes felhasználó üzemében történő részleges denaturálását - kérelemre - a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedélyben engedélyezi.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a denaturálás nélkül adómentesen beszerzett alkohol betárolását az adómentes felhasználó köteles a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul bejelenteni és egyidejűleg a denaturálás felügyeletét kérni. A denaturálás megtörténtéig az adómentesen beszerzett alkohol nem használható fel.

(5) A (3) bekezdés szerinti denaturálás a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett végezhető, melynek időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni. A denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya az adómentes felhasználó, a második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) az adómentes felhasználó keretengedélyének számát;

b) a denaturálás időpontját;

c) a denaturálásra kerülő alkohol valódi szeszfokát, liter- és hektoliterfok mennyiségét;

d) a részleges denaturálószer típusát (megnevezését) és mennyiségét;

e) a denaturálás módját;

f) a nyert denaturált alkohol mennyiségét.

(6) A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. A denaturálási eljárás során a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A Jöt. 47. § (3) bekezdése, illetve e paragrafus (1) bekezdése szerinti esetben a szakmai szövetség nyilatkozata hiányában független akkreditált laboratóriumi szakvélemény is csatolható.

76/A. §[235] (1) A bérfőzető a gyümölcscefre átadásakor nyilatkozatot köteles adni a szeszfőzdének arról, hogy

a) a gyümölcscefre milyen gyümölcsből készült,

b) nem tartalmaz ipari étkezési cukorból vagy mézből származó alkoholt.

A szeszfőzde a nyilatkozat hiányában nem főzheti le a bérfőzető gyümölcscefréjét.

(2)[236] Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcscefréből, szőlőtörkölyből, szőlőborból vagy borászati melléktermékből a 22. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a gyümölcspálinka, borpárlat előállításra, azt a szeszfőzde a bérfőzető részére csak az alábbi esetekben adhatja ki:

a) a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja,

b) borpárlat esetén továbbá akkor is, ha a borpárlatot az Országos Borminősítő Intézet által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítési bizonylat alapján a bevizsgált alapanyagból számítható mennyiséget.

A gyümölcspálinkát, borpárlatot meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett, illetve - a b) pont szerinti esetben - az előállított borpárlat mennyisége meghaladja a minősítési bizonylat alapján számítható mennyiséget.

(3) Ha a bérfőzető az előállítást követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti pálinkát, borpárlatot nem kívánja bevizsgáltatni, vagy ezen időpontig nem tudja igazolni, hogy arra akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kért, a bérfőzött pálinkát, borpárlatot a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében a legközelebbi szeszfőzdei elszámolás során meg kell semmisíteni.

(4) A 22. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben lefőzött terméket a szeszfőzde elkülönítetten köteles tárolni, és azt mindaddig nem kell a Jöt. 44. § (1) bekezdés b), c) pontja alá tartozónak tekinteni, amíg a bérfőzető részére történő kiadás (2) bekezdés szerinti feltétele nem valósul meg.

Bérfőzés[237]

77. § (1) A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni.

(2)[238] Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, azt csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisíthető.

(3) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka mennyiségét a kiadott litermennyiség és kiadáskor mért valódi szeszfok alapján hektoliterfokban kell megállapítania.

(4) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött pálinka mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé havonta kell elszámolnia. Az elszámolásban bérfőzetőnkénti bontásban meg kell adni az adott hónapban a bérfőzető részére főzött és átadott pálinka mennyiségét.

(5) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az elszámolási időszakot - a szeszfőzde engedélyesének írásos kérelme alapján, indokolt esetben - 2 hónapban is meghatározhatja.

(6) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinkáról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső származási igazolványt kell kiállítania.

(7) A származási igazolvány csak akkor fogadható el egyszerűsített kísérő okmányként, ha a pálinka fajtája azonosítható és alkoholtartalmában egy egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(8) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a szeszfőzde által átadott - (4) bekezdés szerinti - elszámolás alapján bérfőzetőnként összesíti és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott pálinka mennyiségét. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bérfőzetőnként göngyölített adatokat az országos parancsnokság részére tárgyhót követő hónapban átadja.

78. § (1) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka származási igazolványát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által rendszeresített, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalok által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott és hitelesített származási igazolványtömb nyomtatvány felhasználásával kell kiadnia.

(2)[239] A származási igazolványt a szesztermelési napló adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek kell átadni, a második példánya a szeszfőzde engedélyesének könyvelési bizonylata, a harmadik példánya a származási igazolványtömbben marad.

(3)[240] Származási igazolványt a bérfőzető nevére kell kiállítani akkor is, ha a bérfőzetett pálinkát a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzetőtől megvásárolt pálinkáról a 14. számú melléklet szerinti adattartalommal a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön termékmérleg nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4)[241] A bérfőzetőnek a bérfőzött pálinka átvételekor a tárgyévben más szeszfőzdében főzött pálinka mennyiségéről a származási igazolványon írásban kell nyilatkoznia, valamint a bérfőzött pálinka és a származási igazolvány átvételét a származási igazolvány és a szesztermelési napló megfelelő rovatának aláírásával és adóazonosító jelének feltüntetésével kell igazolnia.

79. § (1) A származási igazolványtömb nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A szeszfőzde engedélyesnek az átvett származási igazolványtömbökről nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A betelt származási igazolványtömböket a szeszfőzde engedélyesnek az utolsó bejegyzés időpontjától számított 6 évig kell megőriznie, és azt követően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell nyújtania.

80. § (1)[242] A bérfőzető a bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem idegenítheti el, azt kizárólag alkoholtermék adóraktár részére értékesítheti. Az értékesített pálinka származási igazolványának eredeti példányát az alkoholtermék adóraktárnak át kell adni.

(2) Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött pálinka teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti származási igazolvány visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását.

(3) A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a "Származás igazolására alkalmatlan" felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a származási igazolványtömbben maradt példányához kell csatolnia.

(4) Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.

(5)[243] A származási igazolvány - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérfőzött pálinka továbbértékesítése esetén a kiállításától számított egy éven belül, az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására három éven belül használható fel. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 2 évig alkalmas a főzető birtokában lévő pálinka származásának igazolására.

(6)[244] A származási igazolvány érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bérfőzető kérelmére 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú bérfőzött pálinka a bérfőzető birtokában van és az azonosítható.

Lefoglalás, elkobzás

81. § (1)[245]

(2)[246][247] A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a Jöt. 81. § (2) bekezdése szerinti termék, zárjegy (adójegy) és eszköz lefoglalásánál - elháríthatatlan akadály kivételével - két hatósági tanút kell alkalmaznia.

(3)[248] Ha a hatósági tanúk alkalmazására elháríthatatlan akadály miatt nem kerülhet sor, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Elháríthatatlan akadály esetén hatósági tanúkként eljárhatnak a vám- és pénzügyőrség olyan alkalmazottai is, akik nem a vámhivatal hatósági feladatait ellátó tagjai.

(4)[249] A hatósági tanú díjazására a tanúk díjazásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[250] A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a Jöt. 81. §-a alapján elkobzás alá eső jövedéki terméket, adójegyet, zárjegyet, cukorcefrét és az abból előállított terméket, az egyéb eszközt (a továbbiakban: lefoglalt termék) - a jövedéki eljárás lefolytatása során történő azonosításra alkalmas módon - azonosító jellel, jelzéssel látja el.

(6)[251] Amennyiben az OBI a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően került előállításra vagy kezelésre, erről köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minőségvizsgálat eredményét átadni.

82. § (1) A lefoglalásról készített jegyzőkönyvnek az Art. 57/A. § (5) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a lefoglalást végző vámhivatal megnevezését;

b) a lefoglalás helyét, időpontját, okát, körülményeit;

c) a lefoglalt termék megnevezését, azonosítását, mennyiségét, értékét;

d) az alkalmazott azonosító jel, jelzés leírását;

e) a lefoglalt termékkel kapcsolatos intézkedéseket, a tárolás helyét, módját, a lefoglalt termék átadás-átvételének elismerését, továbbá minden olyan körülményt, amelynek az eljárás további lefolytatása során jelentősége lehet;

f) a lefoglalást elszenvedő panaszjogára való felhívást.

(2) A lefoglalt termék értékeként a termékre vonatkozóan kötött jogügylet igazolásául szolgáló okiraton (számla, vámokmány, adásvételi szerződés stb.) feltüntetett érték, ennek hiányában a lefoglalást szenvedő által adott értéknyilatkozat adata vehető figyelembe. Amennyiben a lefoglalást szenvedő nem ad értéknyilatkozatot, vagy az általa adott értéknyilatkozat a piaci árakra tekintettel nem fogadható el, a lefoglalt termék értékét a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal becsléssel állapítja meg.

(3) A jegyzőkönyvet az eljárásban közreműködők aláírják. A lefoglalást elszenvedő aláírásának hiánya a lefoglalásnak nem akadálya, de az aláírás megtagadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a lefoglalt termék tulajdonosának, illetve, ha nem a tulajdonos birtokában van, akkor birtokosának.

83. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt terméket saját vagy bérelt raktárába, illetve a tárolásra a vámhivatallal szerződést kötött adóraktári engedélyes adóraktárába szállítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elszállításnak akadálya van, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt termék megtalálásának helyén gondoskodik a biztonságos megőrzésről, valamint a használatot és az elidegenítést megtiltja. Az előzőek betartásának ellenőrzése érdekében a lefoglalt terméket vagy a lefoglalt termék csomagolását, tárolótartályát, tárolóhelyiségét hivatalos zárral látja el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a lefoglalt termék értéke az 5 millió forintot meghaladja, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a termék őrzéséről gondoskodni, egyéb esetben az ügy összes körülményére figyelemmel dönt a vagyonvédelem módjáról.

(4)[252]

(5)[253] A lefoglalt terméknek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által üzemeltetett raktárba történő tárolása esetén a fizetendő raktárdíj tekintetében a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 64. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

84. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal lefoglalást megszüntető vagy a lefoglalt termék elkobzását elrendelő határozatában rendelkezik az értékesítésről, illetőleg a megsemmisítéséről, valamint a 83. § (4)-(5) bekezdése szerinti költségek viseléséről.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik az elkobzott jövedéki termék megsemmisítéséről vagy értékesítéséről.

(3) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedése előtt is jogosult a lefoglalt termék előzetes értékesítésére vagy megsemmisítésére, ha

a) az gyors romlásnak van kitéve,

b) az huzamosabb tárolásra alkalmatlan,

c) annak kezelése, tárolása és őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna.

(4) Az előzetes intézkedés vagy megsemmisítés elrendeléséről határozatban kell intézkedni.

85. § (1) A lefoglalt termék 84. § szerinti megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni.

(2) A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

a) a megsemmisítésről intézkedő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;

b) az elkobzást, illetve az előzetes értékesítést vagy a megsemmisítést elrendelő határozat számát;

c) a megsemmisítés helyét, időpontját, módját;

d) a megsemmisített jövedéki termék pontos megnevezését, mennyiségét, azonosító adatait, a lefoglalt dologgal való azonosságának megállapítását;

e) a jelen lévő közreműködők nevét, személyi adatait, aláírását;

f) a megsemmisítés során felmerült költséget;

g) annak tényét, hogy a megsemmisítendő jövedéki termék átadása a megsemmisítést végző részére térítésmentesen vagy térítéssel történt, és a térítés összegét.

(3) A megsemmisítés a helyi lehetőségek és a megsemmisítendő mennyiség függvényében a vonatkozó környezetvédelmi előírásokra figyelemmel teljesíthető

a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással;

b)[254] a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a cukorcefre kivételével - szennyvíztisztító telepen való kiürítéssel, kiöntéssel, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;

c)[255] a denaturált szesz esetében ecet gyártására vagy egyéb ipari célra való felhasználással, a pálinka, a borpárlat esetében újrafinomítással vagy a gyümölcspálinka gyümölcscefre dúsítására való felhasználással;

d)[256] a cukorcefre esetében szeszüzem által történő feldolgozással, szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel, kiürítéssel;

e)[257] a sör és a bor esetében szennyvíztisztító-, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;

f)[258] a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, a pezsgő újrafeldolgozásával, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek vagy borpárlatnak történő feldolgozásával;

g) az ásványolajtermék esetében a nyers kőolajba való bekeveréssel, újrafeldolgozással vagy szabványosított termékké való átalakítással, vagy az előbbi lehetőségek hiányában a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, a vámhivatali ellenőrzés mellett elégetéssel;

h) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy esetén égetéssel;

i)[259] a Jöt. 81. § (2) bekezdés e)-f) pontja alatt említett eszköz, berendezés esetén hulladékgyűjtő telephelyen történő alaktalanítással.

(4) A (3) bekezdés i) pontja alá tartozó eszközök és berendezések megsemmisítése alól a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyeletét ellátó területi parancsnokság parancsnoka a készülék oktatási, múzeumi célra történő alkalmazás esetén, az intézmény vezetőjének írásos kérelme alapján felmentést adhat.

(5) Amennyiben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által alkalmazott megsemmisítés során költség merül fel, azt az állam viseli.

(6) A jövedéki termék megsemmisítése, ha az a megsemmisítést végző részére egyértelmű anyagi haszonnal jár (pl. újrafeldolgozás értékesítési célból, alapanyagként való felhasználás stb.) csak a piaci árviszonyokra tekintettel megállapított ellenszolgáltatás ellenében, szerződés alapján történhet. Az így meghatározott összeget a jövedéki bírság bevételi számlára kell befizetni.

86. § (1)[260] A Jöt. 81. § (10) bekezdés b) pontja szerint elkobzott termék értékesítésével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal adóraktári engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt és azt a nem jövedéki engedélyes kereskedőt bízhatja meg, amely (aki) az adott jövedéki termék forgalmazására érvényes jövedéki/működési engedéllyel rendelkezik.

(2) A megbízásra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban ajánlati felhívást kell megjelentetnie.

(3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell

a) az értékesítendő jövedéki termékek megnevezését, mennyiségét és kiszerelési egységét;

b) a lefoglalt termék értékét;

c) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes dokumentáció átadás-átvételének helyét és idejét.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlattevőt bízza meg az értékesítéssel.

(5) Az értékesítés során keletkezett iratokat a 89. § (1) bekezdésében említett raktári nyilvántartás mellékleteként kell kezelni.

87. § (1) Az értékesítési árból legalább az értékesítéssel kapcsolatos, az államot terhelő költségeket fedezni kell. A fennmaradó összeget a jövedéki bírság bevételek között kell elszámolni.

(2) Ha a 83. § (4), (5) bekezdése szerinti költségek tekintetében a fizetésre kötelezett nem teljesített és a végrehajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, úgy az (1) bekezdésben említett fennmaradó összeg terhére a tárolás, a szállítás, az őrzés stb. költsége is elszámolható.

(3) Amennyiben az elkobzott jövedéki termék nem értékesíthető, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az elkobzott jövedéki terméket meg kell semmisítenie. A megsemmisítésről készített jegyzőkönyvhöz ez esetben azokat az iratokat is csatolni kell, amelyek az értékesítés eredménytelenségét bizonyítják.

88. § Ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a bíróság döntése alapján a legfoglalást meg kell szüntetni, de a lefoglalt termék az előzetes értékesítés vagy megsemmisítés miatt természetben már nem adható ki, a jövedéki termék lefoglalásakor alapul vett érték alapján, annak megtérítése időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.

89. § (1) A lefoglalt termékről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybe a lefoglalt termékkel kapcsolatos valamennyi adat, intézkedés bevezetésre kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) az ügyfél nevét, adatait, székhelye (lakhelye) pontos címét;

b) a lefoglalt termék megnevezését, mennyiségét, értékét;

c) a lefoglalás időpontját, helyét;

d) a lefoglalt termék őrzési helyét, az azonosításához szükséges adatokat;

e) a lefoglalás megszüntetését elrendelő határozat számát, keltét;

f) a termék kiadásának időpontját, illetőleg ennek hiányában a részére kifizetett összeget;

g) az elkobzást elrendelő jogerős határozat számát, keltét;

h) a megsemmisítés időpontját, helyét, módját;

i) az értékesítésre történő átadás időpontját, helyét, az értékesítéssel megbízott adatait;

j) az értékesítés időpontját, adatait;

k) a lefoglalt termékkel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, bevételt és annak rendezettségét.

90. § (1) Ha az elkobzás alá eső jövedéki terméket a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy a közterületi felügyelet foglalja le - kivéve a büntetőeljárás során történt lefoglalást -, arról haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az értesítést követően haladéktalanul köteles a lefoglalt dolgot és a jegyzőkönyvi iratokat átvenni, és az eljárást a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint lefolytatni.

Terítőjáratok

91. § (1)[261] A jövedéki engedélyes kereskedő

a) dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére,

b) tüzelőolaj, gázolaj és repülőbenzin árukészletének végfelhasználók részére

gépjárműről történő kiszolgálása, értékesítése (a továbbiakban: terítőjárat) csak a kiszolgálást, értékesítést végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az a) pont esetében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz, a b) pont esetében a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentése alapján, továbbá az a) pont esetében azt követően lehetséges, ha a vámhivatal a bejelentést a jövedéki engedélyre való rájegyzéssel tudomásul vette, vagy a bejelentés tudomásul vételét határozatban visszaigazolta.

(2) Az előzetes bejelentésben a jövedéki engedélyes kereskedőnek meg kell adni

a) annak a telephelyének (raktárának) a címét, engedélyszámát, amelynek árukészletét a terítőjárattal értékesíti;

b) a terítőjáratot végző gépjárművek típusát, forgalmi rendszámát;

c) a terítőjárattal érintett értékesítési körzetek (települések) megjelölését.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő a bejelentést írásban, az első kiszállítás előtt legalább 10 nappal korábban teljesíti. A (2) bekezdés szerint közölt adatokban bekövetkező változást legalább 3 nappal korábban (a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak változását legkésőbb az azt megelőző napon) be kell jelenteni a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz.

(4)[262] A terítőjárat

a)[263] az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha kizárólag fogyasztási dohány, szivar és szivarka értékesítése történik, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott közúti gépjárművel végezhető,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben olyan forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjárművel végezhető, amely alkalmas arra, hogy az üzemanyagot a felhasználás helyszínére szállítsa, olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgáló tömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki az üzemanyagot, továbbá rendelkezik a gépjármű forgalmi engedélyét kiadó, illetve annak érvényességét meghosszabbító hatósági felügyeleti szervnek az üzemanyagszállítási tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

92. § (1)[264] Terítőjárattal a 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az előzetes megrendelés nélküli értékesítés mellett - a szállítóeszköz jobb kihasználása érdekében - előzetes megrendelés teljesítésére történő szállítás, továbbá a jövedéki engedélyes kereskedő visszárujának visszaszállítása is megengedett.

(2)[265] Terítőjáratnak minősül a 91. § (1) bekezdés a) pontjában említett jövedéki termék áruválasztékának, árának, egyéb jellemzőinek továbbforgalmazókkal való megismertetése, továbbforgalmazók egyedi igényeinek felmérése céljából végzett gépjárműről történő értékesítés is, ha az így értékesített jövedéki termék mennyisége továbbforgalmazónként (vevőnként) nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve a cigaretta esetében a kereskedelmi mennyiség 5-szörösét, és a gépjármű legfeljebb a kereskedelmi mennyiség 50-szeresét, illetve a cigaretta esetében a kereskedelmi mennyiség 250-szeresét szállítja (a továbbiakban: képviselői tevékenység).

(3) A képviselői tevékenységet az a személy folytathat, aki a jövedéki engedélyes kereskedő által adott, névre szóló megbízással rendelkezik és a jövedéki termék szállítását a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóság által előzetesen jóváhagyott, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott gépjárművel végzi (a továbbiakban: területi képviselő).

(4) A képviselői tevékenységet a 91. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben külön jelezni kell, és a jövedéki engedélyre történő rájegyzésben - a területi képviselő személyének megjelölésével együtt - külön fel kell tüntetni.

(5) A terítőjárat jövedéki termék beszerzésére, a jövedéki engedélyes kereskedő raktárai közötti forgalom lebonyolítására, továbbá mozgóboltként nem üzemeltethető.

93. § (1) A jövedéki termék terítőjárattal végzett szállítása a gépjárműre kiállított olyan szállítólevéllel (a továbbiakban: terítőjárati szállítólevél) történhet, amely tartalmazza

a) a jövedéki engedélyes kereskedő megnevezését, adószámát, jövedéki engedélyének számát, a kiszállító raktárhelyiségének nevét, címét, engedélye számát;

b) a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, a gépjárművezető - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselő - nevét;

c) a gépjárműre induláskor felrakott jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét;

d) a c) pont szerinti mennyiség megbontását az előzetes megrendelésre szállított, a vevő nevére kiállított számlával, szállítólevéllel bizonylatolt és a szabad rendelkezésű mennyiségre, továbbá az előzetes megrendelésre szállított mennyiség vevőnkénti részletezését;

e) a terítőjárat értékesítési körzetét;

f) a terítőjárati szállítólevél kiállításának időpontját (év, hónap, nap);

g) a kiszállító raktárhelyiség vezetőjének (megbízottjának) és a gépjárművezetőnek - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselőnek - az aláírását.

(2) A terítőjárati szállítólevél szigorú számadású, két példányban kiállítandó bizonylat, amelynek eredeti példánya a szállítmányt kíséri, a másik példánya a kiszállító raktár jövedéki nyilvántartásának bizonylata.

(3)[266] A terítőjárati szállítólevél

a) a kizárólag fogyasztási dohányt, szivart és szivarkát értékesítő terítőjárat esetén 7 napig, a 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéb esetekben a kiszállítás keltét követő 2 napig,

b) a 94. § (2) bekezdése szerinti képviselői tevékenységet folytató terítőjárat esetén a kiszállítás keltét követő 7 napig,

c) a 91. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kiszállítás kelte napjának 24 órájáig

érvényes.

94. § (1) A gépjárműről előzetes megrendelés nélkül értékesített jövedéki termékről a helyszínen számlát vagy szállítólevelet kell kiállítani. A vevőnek a jövedéki termék átvételét a számlán vagy a szállítólevélen aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolnia kell.

(2) A területi képviselő egy vevőnek naponta legfeljebb egy számlát állíthat ki.

(3) A terítőjáratot végző gépjárművön található jövedéki termékkészletnek meg kell egyezni a visszáruként visszavett jövedéki termék, valamint a terítőjárati szállítólevélen feltüntetett jövedéki termék összes mennyiségének és az azon számlákon, szállítóleveleken szereplő jövedéki termékek mennyiségének különbségével, amelyeken a vevő a jövedéki termék átvételét az (1) bekezdés szerint igazolta. A gépjárművön található mennyiség adatának bármely időpontban rendelkezésre kell állnia.

(4) A terítőjárat tevékenységével kapcsolatban feltárt jogsértésért a felelősség a jövedéki engedélyes kereskedőt terheli.

(5)[267] A 91. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt termékek terítőjárat keretében történő értékesítése készpénzfizetés ellenében nem megengedett.

95. § (1)[268] A terítőjáratot folytató gépjármű vezetőjének a szállított jövedéki termékkel

a) a kizárólag fogyasztási dohányt, szivart és szivarkát értékesítő terítőjárat esetén 8 naponként, a 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéb esetekben 3 naponként,

b) a 94. § (2) bekezdése szerinti képviselői tevékenységet folytató terítőjárat esetén 8 naponként,

c) a 91. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben naponta kell elszámolni.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő a terítőjárat számára kiadott jövedéki termékekről gépjárművenként a telephely jövedéki nyilvántartásához csatolt, külön nyilvántartást (a továbbiakban: túranyilvántartást) vezet.

(3) A túranyilvántartásban az előzetes megrendelésre számlával, szállítólevéllel kiszállított és az előzetes megrendelés nélkül kiszállított (szabad rendelkezésű) jövedéki termékeket elkülönítve kell szerepeltetni, az utóbbiakat csak a terítőjárat elszámolása után, a tényleges értékesítésnek megfelelően lehet a jövedéki nyilvántartásban véglegesen készletcsökkenésként szerepeltetni.

Jövedéki termékek forgalmazása[269]

96. § (1)[270] A jövedéki engedélyes kereskedőnek, valamint az export és import tevékenységet folytató jövedéki engedéllyel rendelkező alanynak - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 15-17. számú mellékletek szerinti tartalommal kell folyamatosan, telephelyen a helyszínen, több telephely esetén összesítve is - az általa meghatározott helyen - a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és hitelesített jövedéki nyilvántartását vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2) A Jöt. 71. § (12) bekezdésben megjelölt jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki és vevőnyilvántartását a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján vezeti.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló a jövedéki termék készletéről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felhívására haladéktalanul átadja a készleteiről vezetett nyilvántartást és zárókészlet kimutatását. A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén az adatokat a vámhatóság által meghatározott formában, számítógépes adathordozón - külön kérésre - átadja.

(4)[271] Az üzemanyagtöltő állomás jövedéki termékkészletének jövedéki ellenőrzése során a 24. § (3)-(5) bekezdéseit értelemszerűen, illetve a 37. § szerinti ellenőrzési módokat kell alkalmazni. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alkalmával minden esetben vizsgálja, hogy az utolsó jövedéki ellenőrzés időpontja óta végzett beszerzések esetében a Jöt 72. § (8) bekezdésében előírt rendelkezések teljesülnek-e, a forgalmazott jövedéki termékek megfelelnek-e a Jöt 72. § (15) bekezdése rendelkezéseinek, továbbá - szükség esetén - vizsgálja a Jöt 71. § (8) bekezdésében előírt rendelkezés betartását.

(5)[272] Az üzemanyagtöltő állomásnak a pénztárgép forgalmazója által kiállított igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az általa használt pénztárgép a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. §-ában meghatározott, kútfejjel összekötött, APEH által engedélyezett típusú.

(6)[273] A nem jövedéki engedélyes kiskereskedőnek a Jöt. 72. § (10) bekezdésében meghatározott szállítólevelet a 21. számú melléklet szerinti adattartalommal kell kiállítania.

(7)[274] A Jöt. 72. § (16) bekezdésében meghatározott nyilvántartást az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozások esetében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal, egyéb esetekben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesíttetni kell, és azt az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a kiskereskedelmi tárolótelepen kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az országos üzemanyagtöltő állomással rendelkező vállalkozások esetében az ugyanazon számítógépi programon alapuló, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott nyilvántartást nem kell üzemanyagtöltő állomásonként külön-külön engedélyeztetni.

(8)[275] Amennyiben a jövedéki termék ellenértékének kiegyenlítése a Jöt. 72. § (10) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint készpénzkímélő fizetőeszköz (üzemanyagkártya) használatával történik, és a jövedéki termék tulajdonosa, valamint a kártya kibocsátója nem azonosak, ezen értékesítéssel kapcsolatos, a jövedéki termék tulajdonosa és a kártya kibocsátója közötti elszámolás pénzügyi-technikai műveletnek tekintendő, nem minősül jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek.

(9)[276] Az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal - az objektív akadályoztatás felmerülésének esetét kivéve - a bejelentést követő 24 órán belül köteles kivizsgálni és jegyzőkönyvet felvenni. Objektív akadályoztatás felmerülése esetén a vámhatóság a késedelemről értesítést küld a bejelentőnek, és egyúttal megadja a jegyzőkönyvfelvétel időpontját. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a keveredés helyét, idejét, módját és körülményeit, a keveredett jövedéki termékek megnevezését, vámtarifaszámát, származásának igazolását, a keveredett jövedéki termékek mennyiségét és hőmérsékletét, - illetve ha ez utóbbi nem állapítható meg - a keveredett anyag hőmérsékletét.

(10)[277] A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérelemre felmentést adhat az (1) bekezdésben előírt telephelyenkénti nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő számítógépes nyilvántartási rendszeréből az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások adattartalma bármikor megállapítható.

(11)[278] A Jöt. 72. § (18) bekezdésének alkalmazásában borkimérésre jogosító üzletkörnek a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében - a 220. Munkahelyi vendéglátó üzletkör kivételével - valamennyi, a 200. Vendéglátás üzletköri csoportba tartozó üzletkör minősül. Az 1998. június 21-ét megelőzően kiadott működési engedélyek esetében a II/1., II/2., II/3. és II/5. üzletkört kell borkimérésre jogosító üzletkörnek tekinteni.

(12)[279] A kétütemű motorok hajtóanyagaként használt keverék üzemanyag a Jöt. 72. § (15) bekezdésének alkalmazásában szabványosnak tekintendő, amennyiben a keveréket alkotó komponensek közül a motorbenzin kielégíti a rá vonatkozó hatályos magyar szabvány előírásait.

(13)[280] A Jöt. 68. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem tekintendő jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő

a) - amennyiben több üzlettel rendelkezik - egy vagy több üzletét másik nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja,

b) a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti, és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik, nem jövedéki engedélyes kereskedőnek értékesíti,

c) - amennyiben gazdasági társaságot alapít - jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja,

továbbá, amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő másik nem jövedéki engedélyes kereskedővel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik jövedéki engedélyes kereskedő tulajdonába kerül.

(14)[281] A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki árukészletének (12) bekezdés szerinti átadását, értékesítését megelőzően az átadás-átvétel tervezett időpontját az üzlet fekvése szerint illetékes vámhivatalnak köteles írásban bejelenteni. Az átadás-átvétel a vámhivatallal a bejelentés alapján egyeztetett időpontban, a vámhivatal jelenlétében történhet, kivéve, ha az átadás-átvétel tervezett időpontját 2 héttel megelőzően tett bejelentés alapján a vámhivatal nem ajánlott fel időpontot az esemény lebonyolítására. A jövedéki termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla vagy a számlát helyettesítő okmány, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, és az átadás-átvételről felvett - amennyiben az átadás-átvétel a vámhivatal jelenlétében történik -, a vámhivatal által is aláírt jegyzőkönyv szolgál.

(19)[282] Ásványolaj terméknek a Jöt. 68. § (5) bekezdése szerinti értékesítésére a (14) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az átadás-átvételre kizárólag az ásványolaj termék tárolási helye szerint illetékes vámhivatal jelenlétében, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett kerülhet sor, mely jegyzőkönyv igazolja az ásványolaj termék eredetét.

97. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel 1998. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelet , a 13/1995. (VII. 12.) PM rendelet és a 25/1996. (XI. 19.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1-20. § és az 1-6. számú melléklet a kihirdetés napján lép hatályba.

(3)[283] A 96. § (5) bekezdése 1998. szeptember 30-án lép hatályba.

(4) A közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt az 1998. évben kiadott adóraktári engedélyek esetében pótlólag, legkésőbb 1998. december 31-ig kell benyújtani. A vámhatóság e rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 1998. október 31-ig a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a számítógépes kapcsolati rendszer műszaki követelményeit.

(5) A Jöt. hatálybalépésének napján a Jszt. szerinti nagykereskedelmi, export, import tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany a Jöt.-ben előírt jövedéki engedély iránti kérelmét a Jszt. szerinti jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat csatolásával nyújtja be, egyebekben a 17. § (1) bekezdésében előírtakat nem kell teljesítenie. A jövedéki engedély kiadásához a kérelmezőnek - amennyiben a jövedéki biztosítékot ingatlanban nyújtja - 1998. február 28-ig be kell mutatnia a jövedéki biztosíték bankgaranciában vagy készpénzben való teljesítését igazoló okmányt, bizonylatot, amelyet követően a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a jövedéki engedélyt 1998. március 1-jei hatállyal adja ki.

(6) A Jszt. szerint ingatlanban nyújtott és 1997. december 31-ét követően is fennálló jövedéki biztosíték esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal felé az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg, de legkésőbb 1998. április 30-án határozattal intézkedik az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak az adóraktári engedély kiadása napjával, illetve 1998. július 1-jei határnappal történő feloldásáról. Ha a (5) bekezdésben foglalt esetben a jövedéki biztosítékot ingatlanban nyújtják, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal 1998. január 15-ig intézkedik az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom 1998. március 1-jei határnappal történő feloldásáról. A vámhivatal a földhivatal felé történő intézkedésével egyidejűleg az előbbiek szerinti határozatok egy példányát a kérelmezőnek is megküldi.

(7) Az e rendelet kihirdetésének napján a vámtörvény előírásai szerint vámraktár létesítési engedéllyel rendelkező azon kérelmezők esetében, amelyek tranzit adóraktár vagy vámadóraktár engedélyezése iránti kérelmüket 1997. december 31-ig benyújtják, a Jöt. 85. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a Jöt. 85. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, adóraktárként való működtetési szándékra vonatkozó bejelentést a vámraktárra kell teljesíteni, és a jövedéki biztosíték tekintetében a Jöt. 22. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell érvényesíteni.

(8) A Jöt. 85. § (1)-(3) bekezdése, továbbá e § (7) bekezdése alapján benyújtott engedélykérelmek esetén a 2. § (1) bekezdés b), d), e) pontjában, illetve a 11. § (1) bekezdés b), c), d) pontjában előírt rendelkezések teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményei nem állnak be, ha a pótlásra 1998. január 31-ig sor kerül.

(9) Azok a Jszt. szerinti termelő jövedéki alanyok, akik a Jöt. 85. § (1) bekezdése alapján 1998. január 1-jén adóraktári tevékenység keretében folytathatják tovább tevékenységüket, mentesülnek e rendelet 31. § (2) bekezdése értelmében az 1998. január 1-jei időpontra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól.

(10)[284] Azon 1998. január 1-je előtt gyártott és értékesített, adózottan beszerzett Jöt. szerinti jövedéki termék esetében, amelyre a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerint az adóvisszaigénylési jogosultság 1997. december 31-ig nem keletkezett meg, illetve az 1998. január 1-je előtt gyártott és 1997. december 31-ét követően értékesített, adózottan beszerzett jövedéki termék esetében a Jöt. 31. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján történő adóvisszaigényléshez az e rendelet 71. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt az 1998. január 1-je előtt fogyasztási adóalanynak minősülő személy vagy az importáló által kiállított hiteles számla benyújtásával lehet teljesíteni.

(11)[285] A több üzemanyagtöltő állomást működtető nem jövedéki engedélyes kereskedő 1999. március 1. napjától 1999. március 31. napjáig az ólmozott motorbenzin termékkészletéből az üzemanyagtöltő állomásai között áttárolhat. Az áttárolt terméket a Jöt. 71. § (5) bekezdése szerinti szállítólevél kíséretében szállíthatja.

(12)[286] Az üzemanyagot forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedő a franchise rendszerben beszerzett ólmozott motorbenzin készletét 1999. március 1. napjától 1999. március 31. napjáig visszáruként visszaszállíthatja, illetve visszavásárolhatja.

(13)[287] Az adómentes felhasználó 1999. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 1998. december 31-ét követően elbírált keretengedély iránti kérelme esetében a Jöt. 26. §-a (6) bekezdésének a jövedéki biztosíték érvényesíthetőségére vonatkozó rendelkezését a vámhatóság a keretengedély tárgyidőszakának [Jöt. 27. § (2) bekezdés] meghatározásában veszi figyelembe.

(14)[288] Az a bonbongyártó, amely (aki) 1998. december 31-én fel nem használt alkoholos gyümölcskészlettel rendelkezik, készletbevallást ad a telephely szerint illetékes, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak, megállapítja az 1999. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott készletet, amelyet - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet - az R. 20. számú melléklete szerinti nyilvántartásba nyitó állományként beállít.

(15)[289] Amennyiben a bonbongyártó 1998. december 31-ig nem nyújtotta be a Jöt. 51. § (4) bekezdése szerinti engedélykérelmet, vagy a benyújtott engedélykérelem elutasításáról a vámhatóság 1998. december 31-ig jogerőre emelkedett határozatot hozott, 1999. január 1-jétől alkoholos gyümölcskészletét vámhivatali felügyelet mellett értékesítheti.

(16)[290] A szabadforgalomba bocsátott ásványolajtermék bértárolását végző azon személyek esetében, amelyek (akik) e tevékenységüket a Jöt. módosításáról szóló 1998. évi LIX. törvény kihirdetését megelőzően kezdték meg, és 1998. december 31-ig a jövedéki engedély iránti kérelmüket benyújtották, tevékenységüket jövedéki engedély nélkül az engedélykérelem elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 1999. január 31-ig folytathatják.

1. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[291]

Kérelem benyújtásának időpontja:

Kérelmet átvevő vámhivatal megnevezése, aláírása:

KÉRELEM adóraktári tevékenység folytatásának engedélyezésére

I. Személyi adatok

1. Természetes személy esetében

1.1. Neve: ..................................................................................................................................

1.2. Születési helye, ideje: .........................................................................................................

1.3. Anyja neve: .........................................................................................................................

1.4. Állampolgársága: ................................................................................................................

1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye): .............................................................................

1.6. Személy igazolvány (útlevél) száma: ..................................................................................

1.7. Vállalkozói, illetve mezőgazdasági őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése: ............................................................................................................................

1.8. Adószáma: ..........................................................................................................................

1.9. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................

1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: ..........................................................................................

1.11. Levelezési címe: ...............................................................................................................

1.12. Hegyközségi kódszáma vagy a jegyző által kiadott igazolás iktatási száma: ....................

2. Gazdasági társaság esetében

2.1. Cégneve (elnevezése): ........................................................................................................

2.2. Rövidített cégneve: .............................................................................................................

2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte: ...................................................................................

2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye): ...........................................................................

2.5. Adószáma:...........................................................................................................................

2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma: .......................................................................................

2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: .................................................................................................................

2.8. Levelezési címe: .................................................................................................................

2.9. Hegyközségi kódszáma vagy a jegyző által kiadott igazolás iktatási száma: ......................

2.10. A vezető neve: ..................................................................................................................

2.11. Születési helye, ideje: .......................................................................................................

2.12. Anyja neve: .......................................................................................................................

2.13. Állampolgársága: ..............................................................................................................

2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye): ...........................................................................

2.15. Adóazonosító jele: ............................................................................................................

2.16. Személyi igazolvány (útlevél) száma: ................................................................................

3. Állami adóhatóság igazolásának száma, kiadásának kelte: ....................................................

4. Nyilatkozatok

4.1. Adótartozásra: ....................................................................................................................

4.2. Csőd- és felszámolási eljárásra: ..........................................................................................

4.3. Kettős könyvvezetésre: .......................................................................................................

4.4. Az éves beszámoló hitelesítésére: .......................................................................................

4.5. Egyéb köztartozásra: ...........................................................................................................

4.6. Közvetlen számítógépes kapcsolatra: .................................................................................

4.7. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja): ...............................................

4.8. Megbízható adós kedvezményének igénybevételére: .........................................................

4.9. Az utolsó három gazdasági év átlagában előállításra kerülő szőlőbor mennyiségére: ........

4.10. A szőlőbor értékesítésének módjára: ................................................................................

4.12. A szőlő értékesítésére, felhasználására: ............................................................................

5. Kérelmező által végzett tevékenységek (cégbejegyzés szerint): ............................................

II. Adóraktári adatok (adóraktáranként)

1. Adóraktár címe: .....................................................................................................................

2. Adóraktár helyrajzi száma: ....................................................................................................

3. Adóraktár típusa: ...................................................................................................................

4. Adóraktár használati jogcíme

4.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):

4.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra: ........................................................................

4.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad: ............................................................................

5. Termelő adóraktár esetén (jövedéki termékenként)

5.1. Jövedéki termék és a tevékenység megnevezése: ...............................................................

5.2. Jövedéki termék vámtarifaszáma: .......................................................................................

5.3. Jövedéki termék fajtakódja (a kitöltési útmutató szerint): ..................................................

5.4. Mennyiségi egysége: ..........................................................................................................

5.5. Jövedéki termék EAN kódszáma (kitöltése nem kötelező): ................................................

5.6. Jövedéki termék gyártmánylapja, magyar szabványa száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése: ............................................................................................................................

5.7. Alkoholtermék gyártmánylap szerinti alkoholfoka: ............................................................

5.8. Sör gyártmánylap szerinti Balling-foka: .............................................................................

6. Tranzit és vám adóraktár esetén a jövedéki termék Jöt. 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti megjelölése: ..................................................................................................................

7. Az adóraktár tároló/keverő tartályainak adatai (azonosítószám, űrtartalom, hitelesítési bizonyítvány száma, érvényességi ideje): ..................................................................................

8. Termékkísérő okmány és egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosultak

8.1. Neve: ..................................................................................................................................

8.2. Munkaköre: ........................................................................................................................

8.3. Beosztása: ...........................................................................................................................

8.4. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................

9. Felelős üzemvezető

9.1. Neve: ..................................................................................................................................

9.2. Munkaköre: ........................................................................................................................

9.3. Beosztása: ...........................................................................................................................

9.4. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................

III. Szőlőterületi adatok (szőlőterületenként)

1. Szőlőültetvény

1.1. Helye: .................................................................................................................................

1.2. Helyrajzi száma: .................................................................................................................

1.3. Nagysága (m2): ...................................................................................................................

1.4. Telepítésének éve: ..............................................................................................................

2. Szőlőültetvény használati jogcíme

2.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig): ...............................................................

2.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra: ........................................................................

2.3. Bérleti szerződés esetén a tulajdonos ..................................................................................

2.3.1. Neve: ...............................................................................................................................

2.3.2. Címe: ...............................................................................................................................

2.4. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad: ............................................................................

IV. Vámhatósági nyilvántartási adatok

1. Vámhatósági nyilvántartási szám ..........................................................................................

1.1. Száma: ................................................................................................................................

1.2. Kiadásának kelte: ................................................................................................................

1.3. Kiadó vámhivatal: ..............................................................................................................

V. A csatolt okiratok db száma és megnevezése: ......................................................................

Kelt: ..........................................................

.............................................................................

a kérelmező aláírása (bélyegzője)

2. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[292]

Adóraktári engedély

Az engedélyező hatóság megnevezése:

Az adóraktár engedélyes engedélyszáma:

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 21. § (4) bekezdése és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. § (5) bekezdése alapján az adóraktár működtetését az alábbiak szerint engedélyezem:

I. Adóraktár engedélyes

Neve, cégneve (elnevezése): ......................................................................................................

Rövidített neve: .........................................................................................................................

Székhelye (ennek hiányában telephelye), (lakóhelye): ..............................................................

Adószáma: .................................................................................................................................

Adóazonosító jele: .....................................................................................................................

Egységes statisztikai jelzőszáma: ..............................................................................................

Számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: ..........................................

A vezető neve: ...........................................................................................................................

Születési helye, ideje: ................................................................................................................

Anyja neve: ...............................................................................................................................

Állampolgársága: .......................................................................................................................

Állandó lakóhelye (tartózkodási helye): ....................................................................................

Fent nevezett adóraktári engedélyes az adóraktári engedély mellékleteként kiállított és hitelesített adóraktár-betétlap(ok)on megjelölt helyen és feltételek mellett jogosult adóraktár működtetésére.

Kelt: ...........................................

..................................................................

az engedélyező hatóság aláírása

(bélyegzője)

II. Adóraktár-betétlap(ok) kiadása/visszavonása

Az adóraktár-betétlap(ok) engedélyszáma Az adóraktár-betétlap(ok) kiadásának/visszavonásának dátuma Az engedélyező vámhivatal aláírása, bélyegzője

III. Adóraktár-betétlap

Adóraktár-betétlap engedélyszáma:

Kiadásának dátuma:

1. Az adóraktár engedélyes neve: ..............................................................................................

2. Adóraktár címe, helyrajzi száma, egyéb adatai: ....................................................................

3. Az adóraktárban folytatható tevékenység megnevezése (adóraktár típusra): .........................

4. Termelő adóraktár esetén (jövedéki termékenként)

4.1. Jövedéki termék megnevezése: ...........................................................................................

4.2. Jövedéki termék vámtarifaszáma: .......................................................................................

4.3. Jövedéki termék fajtakódja: ................................................................................................

4.4. Jövedéki termék EAN kódszáma: .......................................................................................

4.5. Jövedéki termék gyártmánylapja, magyar szabványa száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése: ............................................................................................................................

5. Tranzit és vámadó raktár esetén a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki termék megnevezése: .................................................................................................................

6. Termékmérleg-nyilvántartás vezetésének termékmélysége (jövedéki termék megnevezése, vámtarifaszáma): .......................................................................................................................

7. Termékkísérő okmány és egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosultak

7.1. Neve: ..................................................................................................................................

7.2. Munkaköre: ........................................................................................................................

7.3. Beosztása: ...........................................................................................................................

8. Az adóraktár biztosítása érdekében tett intézkedések: ...........................................................

9. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezése: .......................................................

10. A hatósági felügyelet ellátásának módja: .............................................................................

11. Az adóraktár a jelen engedélyben rögzített, valamint az adóraktári engedélykérelemhez csatolt bizonylatokban, dokumentációkban szereplő feltételek, körülmények fennállása, teljesítése mellett működhet. A hatósági felügyeletnek 10. pontban rögzített módját határozattal az engedélyező vámhivatal megváltoztathatja.

Kelt: .................................................

......................................................................

az engedélyező vámhivatal aláírása

(bélyegzője)

2/A. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[293]

Kérelem benyújtásának időpontja:[294]

Kérelmet átvevő vámhivatal megnevezése, aláírása:[295]

KÉRELEM[296]

a vámhatósági nyilvántartási szám megszerzéséhez[297]

I. Személyi adatok[298]

1. Természetes személy esetében[299]

1.1. Neve: ..................................................................................................................................[300]

1.2. Születési helye, ideje: .........................................................................................................[301]

1.3. Anyja neve: .........................................................................................................................[302]

1.4. Állampolgársága: ................................................................................................................[303]

1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye): .............................................................................[304]

1.6. Személy igazolvány (útlevél) száma: ..................................................................................[305]

1.7. Vállalkozói, illetve őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése: ......[306]

1.8. Adószáma: ..........................................................................................................................[307]

1.9. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................[308]

1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: ..........................................................................................[309]

1.11. Levelezési címe: ...............................................................................................................[310]

1.12. Hegyközségi kódszáma vagy a jegyző által kiadott igazolás iktatószáma: .......................[311]

2. Gazdasági társaság esetében[312]

2.1. Cégneve (elnevezése): ........................................................................................................[313]

2.2. Rövidített cégneve: .............................................................................................................[314]

2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte: ...................................................................................[315]

2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye): ...........................................................................[316]

2.5. Adószáma: ..........................................................................................................................[317]

2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma: .......................................................................................[318]

2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma: .................................................................................................................[319]

2.8. Levelezési címe: .................................................................................................................[320]

2.9. Hegyközségi kódszáma vagy a jegyző által kiadott igazolás iktatószáma: .........................[321]

2.10. A vezető neve: ..................................................................................................................[322]

2.11. Születési helye, ideje: .......................................................................................................[323]

2.12. Anyja neve: .......................................................................................................................[324]

2.13. Állampolgársága: ..............................................................................................................[325]

2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye): ...........................................................................[326]

2.15. Adóazonosító jele: ............................................................................................................[327]

2.16. Személyi igazolvány (útlevél) száma: ..............................................................................[328]

3. Nyilatkozatok[329]

3.1. Szőlőbor előállításának nem végzésére: .............................................................................[330]

3.2. Szőlő értékesítésének módjára: ...........................................................................................[331]

3.3. Szőlő felhasználására: .........................................................................................................[332]

4. Kérelmező által végzett tevékenységek:[333]

5. Borkísérő okmány aláírására jogosultak[334]

5.1. Neve: ..................................................................................................................................[335]

5.2. Munkaköre: ........................................................................................................................[336]

5.3. Beosztása: ...........................................................................................................................[337]

5.4. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................[338]

6. Felelős üzemvezető[339]

6.1. Neve: ..................................................................................................................................[340]

6.2. Címe: ..................................................................................................................................[341]

6.3. Munkaköre: ........................................................................................................................[342]

6.4. Beosztása: ...........................................................................................................................[343]

6.5. Adóazonosító jele: ..............................................................................................................[344]

II. Szőlőterületre vonatkozó adatok (szőlőterületenként)[345]

1. Szőlőültetvény[346]

1.1. Helye: .................................................................................................................................[347]

1.2. Helyrajzi száma: .................................................................................................................[348]

1.3. Nagysága (m2): ...................................................................................................................[349]

1.4. Telepítésének éve: ..............................................................................................................[350]

2. Szőlőültetvény használati jogcíme[351]

2.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig): ...............................................................[352]

2.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra: ........................................................................[353]

2.3. Bérleti szerződés esetén a tulajdonos ..................................................................................[354]

2.3.1. Neve: ...............................................................................................................................[355]

2.3.2. Címe: ...............................................................................................................................[356]

2.4. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad: ............................................................................[357]

III. A csatolt okiratok (db) száma és megnevezése:[358]

Kelt: ...................................................[359]

........................................................................[360]

a kérelmező aláírása (bélyezgője)[361]

2/B. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[362]

VÁMHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSI SZÁM[363]

Vámhatóság megnevezése:[364]

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 54/C. (3) bekezdése szerinti bejelentése alapján nyilvántartásba vettem:[365]

I. Szőlőtermelő[366]

Neve, cégneve (elnevezése): ......................................................................................................[367]

Rövidített cégneve: ....................................................................................................................[368]

Székhelye (ennek hiányában telephelye), (lakóhelye): ..............................................................[369]

Adószáma: .................................................................................................................................[370]

Adóazonosító jele: .....................................................................................................................[371]

II. Fent nevezett szőlőtermelő azonosításához az alábbi vámhatósági nyilvántartási számot adom ki: .....................................................................................................................................[372]

A vámhatósági nyilvántartási kódszámot minden kérelemnél, illetve jelentésnél kötelező feltüntetni.[373]

Fent nevezett szőlőtermelő a vámhatósági nyilvántartási szám megszerzése iránti kérelmében megadott adatok változását köteles a változást követő 15 napon belül a vámhatósági nyilvántartási számot kiadó vámhatósághoz bejelenteni.[374]

Kelt: .......................................................[375]

...........................................................................[376]

az engedélyező hatóság aláírása[377]

(bélyegzője)[378]

3. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

4. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

5. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

6. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

6/A. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[379]

Kérelem benyújtásának időpontja:

Kérelmet átvevő vámhivatal megnevezése, aláírása:

KÉRELEM felhasználói engedély megszerzéséhez

I. Személyi adatok

1. Egyéni vállalkozó esetében

1.1. Neve:

1.2. Születési helye, ideje:

1.3. Anyja neve:

1.4. Állampolgársága:

1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

1.6. Vállalkozói igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:

1.7. Adószáma:

1.8. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.9. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):

2. Jogi személy, jogi személyiséggel, nem rendelkező szervezet esetében

2.1. Cégneve (elnevezése):

2.2. Rövidített cégneve:

2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:

2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye):

2.5. Adószáma:

2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:

2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

2.8. Levelezési címe:

2.9. A vezető neve:

2.10. Születési helye, ideje:

2.11. Anyja neve:

2.12. Állampolgársága:

2.13. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

2.14. Adóazonosító jele:

2.15. Személyi igazolvány (útlevél) száma:

3. Állami adóhatóság igazolása száma, kiadásának kelte:

4. Nyilatkozatok

4.1. Csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásra:

4.2. Egyéb köztartozásra:

4.3. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összege, teljesítési módja):

4.4.Könyvvezetési kötelezettségre:

II. A denaturált szesz kiszerelésére vonatkozó adatok (felhasználó üzemenként, raktáranként)

1. Üzem (raktár) címe:

2. Üzem (raktár) helyrajzi száma:

3. Üzem (raktár) használati jogcíme:

3.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):

3.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:

3.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:

4. Beszerzésre kerülő denaturált szesz (a teljes denaturá-lás típusa szerinti részletezésben):

III. A csatolt okiratok darabszáma és megnevezése

6/B. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[380]

FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY

Az engedélyező hatóság megnevezése: A felhasználói engedély száma:

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. § (2) bekezdése és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. § (5) bekezdése alapján a denaturált szesz kiszerelését az alábbiak szerint engedélyezem:

I. Felhasználói engedélyes

Cégneve (elnevezése):

Rövidített neve:

Székhelye (ennek hiányában telephelye), (lakóhelye):

Adószáma:

Egységes statisztikai jelzőszáma:

Számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

A vezető neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Állampolgársága:

II. Felhasználói engedélyes tevékenység engedélyezése

1. Engedélyezett kiszerelés helye:

2. Beszerezhető denaturált szesz (a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben):

3. Jövedéki ellenőrzés módja:

4. Fent nevezett felhasználói engedélyes a denaturált szesz kiszerelésére a megjelölt helyen és feltételek mellett jogosult.

5. A felhasználói engedélyes a jelen engedélyben rögzített, valamint a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolt bizonylatokban, dokumentációkban szereplő feltételek, körülmények fennállása, teljesítése mellett működhet. A jövedéki ellenőrzésnek a 3. pontban rögzített módját határozattal az engedélyező vámhivatal változtathatja meg.

6. A felhasználói engedélyes a Jöt. 48/A. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartás-vezetési kötelezetségének

a) a kérelemhez csatolt nyilvántartás,

b) az engedélyezett számítógépes nyilvántartás alapján tesz eleget.

6/C. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[381]

Kérelem benyújtásának időpontja:

Kérelmet átvevő vámhivatal megnevezése, aláírása:

BEJELENTÉS vámhatósági nyilvántartásba vételhez

I. Személyi adatok

1. Egyéni vállalkozó esetében

1.1. Neve:

1.2. Születési helye, ideje:

1.3. Anyja neve:

1.4. Állampolgársága:

1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

1.6. Vállalkozói igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:

1.7. Adószáma:

1.8. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.9. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):

2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében

2.1. Cégneve (elnevezése):

2.2. Rövidített cégneve:

2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:

2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye):

2.5. Adószáma:

2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:

2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

2.8. Levelezési címe:

2.9. A vezető neve:

2.10. Születési helye, ideje:

2.11. Anyja neve:

2.12. Állampolgársága:

2.13. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

2.14. Adóazonosító jele:

II. Felhasználói tevékenység feltételeire vonatkozó adatok (felhasználói üzemenként, raktáranként)

1. Üzem (raktár) címe:

2. Üzem (raktár) helyrajzi száma:

3. Üzem (raktár) használati jogcíme

3.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):

3.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:

3.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:

4. A felhasználásra vonatkozó adatok

4.1. Éves szinten (illetve a kérelem évközbeni benyújtása esetén a tárgyévben időarányosan) felhasználni tervezett denaturált szesz mennyisége (literben):

4.2. Felhasználás célja:

4.3. Felhasználás helye (telephelye):

III. Csatolt okiratok darabszáma és megnevezése:

6/D. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[382]

VÁMHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

Vámhatóság megnevezése:

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján nyilvántartásba vettem:

I. Felhasználó

Neve, cégneve (elnevezése):

Rövidített cégneve:

Székhelye (ennek hiányában telephelye), (lakóhelye):

Adószáma:

Adóazonosító jele:

II. A fent nevezett felhasználót az alábbi számon nyilvántartásba vettem:

A vámhatósági nyilvántartási számot minden kérelemnél, illetve jelentésnél kötelező feltüntetni.

Fent nevezett felhasználó a vámhatósági nyilvántartási szám megszerzése iránti kérelmében megadott adatok változását köteles a változást követő 15 napon belül a vámhatósági nyilvántartási számot kiadó vámhatósághoz bejelenteni.

Fent nevezett felhasználó a Jöt. 48/B. § (4) bekezdésében előírt nyilvántartás-vezetési kötelezetségének

a) a kérelemhez csatolt nyilvántartás,

b) az engedélyezett számítógépes nyilvántartás alapján tesz eleget.

6/E. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[383]

Kötelező Érvényű Vámtarifa-besorolás (KÉV) iránti kérelem

7. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[384][385]

Termékmérleg adattartalma

(jövedéki termékenként)

1. Nyitókészlet (tárgyhó első napján):

2. Növekedés tételszám, időpont, termékkísérő okmány/belső bizonylat száma, szállító megnevezése, telephelye címe)

a) termékelőállítás

termelt mennyiség saját előállításban:

termelt mennyiség bérmunkában:

b) betárolás adófelfüggesztéssel

saját adóraktárból betárolt mennyiség:

más adóraktárból betárolt mennyiség:

saját rendelkezésre importból:

más rendelkezésére importból:

adófelfüggesztés melletti szállításból visszaszállított:

3. Csökkenés (tételszám, időpont, termékkísérő okmány/belső bizonylat száma, szállító megnevezése, telephelye címe)

a) felhasználás adóraktárban

jövedéki termék előállításához

saját termékhez:

bérmunkában előállított termékhez:

nem jövedéki termék előállításához:

saját termékhez:

bérmunkában előállított termékhez:

mintavételi nyilvántartás szerint vett minta:

igazoltan megsemmisített:

igazoltan megsemmisült:

Összesen (végleges mentesülés):

b) adóköteles felhasználás adóraktárban

reprezentációs célra:

belső égésű motorok üzemanyagaként vagy tüzelőanyagként való felhasználásra:

egyéb, nem termelési célú felhasználásra:

Összesen:

c) kitárolás adófelfüggesztéssel

saját adóraktárba:

más adóraktárba:

adómentes felhasználó üzembe:

exportra:

d) kitárolás szabadforgalomba

jövedéki engedélyes kereskedő részére:

saját nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyre:

más nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyre:

exportra:

végfelhasználónak:

e) kitárolás végleges mentesüléssel

NATO-nak

külföldi célállomású hajónak

termékdíj megfizetése mellett

f) szőlőtermelőnek adómentesen átadott[386]

4. Zárókészlet (a tárgyhó utolsó napján):

5. Az adófelfüggesztéssel kitárolt, 30 napon belül vissza nem igazolt mennyiség:

7/A. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[387]

A szőlő, szőlőbor, sűrített must, töményített must, tartósított must, borászati melléktermék elszámolása (szőlőtermelőnként, szőlőfelvásárlónként, adóraktáranként, mustelőállító üzemenként)

* Csak bor adóraktár esetén.

* * Csak a szőlőfelvásárlónak kell kitöltenie.

7/B. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[388]

A szőlőtermés igazolásának adattartalma

I. Szőlőtermelő azonosítása

1. Neve:

2. Címe:

3. Adószáma/adóazonosító jele:

II. Szőlőterület

1. Helye:

2. Helyrajzi száma:

3. Nagysága:

III. Megtermelt szőlő mennyisége

8. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Sorszám:

Hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezése:

Befogadó nyilatkozat

I.

Adóraktár engedélyes/adómentes felhasználó megnevezése:

Adóraktár engedélyes/adómentes felhasználó engedélyszáma:

Az adóraktár/adómentes felhasználó üzem címe:

Az adóraktár-betétlap engedélyszáma:

A betárolás tervezett időpontja:

A jövedéki termék megnevezése:

A jövedéki termék vámtarifaszáma:

A jövedéki termék fajtakódja:

A jövedéki termék mennyisége (adó alapjául szolgáló mértékegységben):

A befogadó nyilatkozat kelte:

A befogadó nyilatkozatot adó aláírása (bélyegzője):

II.

Hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenjegyzése:

Dátum, aláírás, bélyegzőlenyomat:

8/A. számú melléklet a 35/1997. (XI. 20.) PM rendelethez[389]

Kiszállítási nyilatkozat

Sorszám:

I. Exportáló megnevezése:

Exportáló engedélyszáma:

Exportáló címe:

Adóraktár engedélyes megnevezése:

Adóraktár címe:

Adóraktár betétlap engedélyszáma:

Külföldi vevő és a rendeltetési ország:

Vámokmány megnevezése és azonosító száma:

Vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés időpontja:

Adóraktárból történő kitárolás tervezett időpontja:

Jövedéki termék megnevezése:

Jövedéki termék vámtarifaszáma:

Jövedéki termék fajtakódja:

Jövedéki termék mennyisége (adó alapjául szolgáló mértékegységben):

Kiszállító nyilatkozat kelte:

Kiszállító nyilatkozatot adó exportáló aláírása (bélyegzője):

II. Adóraktár hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal ellenjegyzése:

Dátum, aláírás, bélyegzőlenyomat

9. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Termelési napló adattartalma

Gyártott jövedéki termék megnevezése, vámtarifaszáma, mennyiségi egysége

1. A gyártás megkezdésének időpontja:

2. Az üzemi berendezés (tartály) száma:

3. A gyártási tétel száma:

4. Az alapanyagként felhasznált termékek (komponensek) mennyisége, vámtarifaszáma:

5. A gyártott jövedéki termék mennyisége:

6. Gyártás befejezésének, a labor minősítésének az időpontja (ásványolajtermék):

10. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

11. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

12. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[390]

Adómentes felhasználó által vezetett nyilvántartás adattartalma

(jövedéki termékenként)

Jövedéki termék megnevezése, vámtarifaszáma:

Nyitókészlet (tárgyhó első napján):

I. Növekedés

1. Betárolás

a) szállító adóraktáranként [mennyiség (alkoholtermék esetében liter, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok), időpont, termékkísérő okmány száma]:

b) az adómentes felhasználó adómentes tárolásra engedélyezett telephelye(i) szerinti bontásban [mennyiség (alkoholtermék esetében liter, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok), időpont, termékkísérő okmány száma]:

2. Technológiából visszanyert

a) tisztítás nélkül újra felhasználható [mennyiség (alkoholtermék esetén liter, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok), időpont, belső bizonylat száma]:

b) újra fel nem használható [mennyiség (alkoholtermék esetén liter, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok), időpont, belső bizonylat száma, analízis bizonylat száma]:

3. Regenerált [mennyiség (alkoholtermék esetében liter, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok), időpont, belső bizonylat száma]:

Összesen:

II. Felhasználás (előállított termékenkénti bontásban)

1. Termékelőállításra kiadott (gyártás alá vett):

2. Az adómentes felhasználó adómentes tárolásra engedélyezett telephelye(i)re visszaszállítás:

3. Regenerálásra átadott:

4. Mintavételi nyilvántartás szerint vett minta:

5. Igazoltan megsemmisített:

6. Igazoltan megsemmisült:

7. Adóraktárba szállított:

Összesen:

Zárókészlet (tárgyhó utolsó napján):

Készleteltérés (a ténylegesen felmért és a könyv szerinti készlet különbsége):

Elszámolható hiány:

A felhasználási arányszám szerinti és a tényleges felhasználás eltérése [havonta, illetve a keretengedélyben rögzített időpontban (időszakonként) elszámolva]:

Adóköteles készlethiány:

13. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[391]

Adómentesen beszerzett tüzelőolaj és fűtőolaj beszerzésének és felhasználásának folyamatos nyilvántartása[392]

Mennyiségi egység:

tüzelőolaj: hektoliter, 15 °C hőmérsékleten

fűtőolaj: kilogramm

1. Nyitókészlet (a tárgyhó első napján):

2. A beszerzés részletezése (időpont, szállító megnevezése és telephelye szerinti részletezésben):

3. A felhasználás részletezése (jogcím, időpont):

elektromos áram termeléséhez:

hőtermeléshez:

egyéb:

4. Visszaszállítás adóraktárba:

5. Zárókészlet (a tárgyhó utolsó napján):

14. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

A bérfőzetőtől a szeszfőzde által felvásárolt pálinka nyilvántartása

1. A bérfőzetőknek kiadott, a főzetőktől megvásárolt pálinka mennyisége (liter, hektoliterfok):

2. A bérfőzőkkel az időszaki elszámolás miatt elszámolt (még ki nem adott) pálinka, fogyasztási borpárlat mennyisége (liter, hektorliterfok):

3. A származási igazolvány(ok) száma:

4. A bérfőzető neve, lakhelye és az átvételt igazoló aláírása:

15. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet végző kereskedő jövedéki nyilvántartásának adattartalma

1. Nyitókészlet (a tárgyhó első napján):

2. Készletnövekedés (időpont, szállító megnevezése és telephelye/adóraktára szerinti részletezésben)

a) belföldről adóraktárból beszerzett termék fajtája, mennyisége:

b) belföldről szabadforgalomban beszerzett termék fajtája, mennyisége:

c) importként beszerzett termék fajtája, mennyisége:

d) visszáru mennyisége:

3. Készletcsökkenés

a) értékesített termék fajtája, mennyisége:

b) saját kiskereskedelmi eladóhely részére kiszállított termék fajtája, mennyisége:

4. Zárókészlet (a tárgyhó utolsó napján):

16. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Az exportáló jövedéki nyilvántartás adattartalma

I. Az első belföldi tulajdonos nyilvántartása a saját és a bizományi konstrukcióban exportált termékek esetén

1. Az exportált termék megnevezése:

2. Az exportált termék mennyisége:

3. Az export számla száma:

4. A vámokmány megnevezése és azonosító száma:

5. A külföldi vevő és a rendeltetési ország megnevezése:

6. A vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés időpontja:

7. A vámhatáron való kiléptetés időpontja:

II. A bizományos nyilvántartása

1. A megbízó megnevezése:

2. Az exportált termék megnevezése:

3. A külföldi vevő megnevezése:

4. A megbízónak adott export számla száma:

5. A vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés időpontja:

6. A vámhatáron való kiléptetés időpontja:

17. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez

Az importáló jövedéki nyilvántartásának adattartalma

I. A tényleges első belföldi tulajdonos nyilvántartása a saját és a bizományi konstrukcióban importált termékek esetén

1. Az importált termék megnevezése:

2. Az importált termék mennyisége:

3. Az import számla száma:

4. A vámokmány megnevezése és azonosító száma:

5. A vámhatáron történt belépés időpontja:

6. A betároló adóraktár/vámraktár engedély száma:

7. A belföldi forgalom számára történő vámkezelés időpontja:

8. A betároló raktár megnevezése, címe, a raktár üzemeltetőjének adószáma:

9. A készletre vétel időpontja:

10. A beszerzés céljának megjelölése (feldolgozás, továbbértékesítés stb.):

II. A bizományos nyilvántartása

1. A megbízó megnevezése:

2. Az importált termék megnevezése:

3. A megbízónak adott import számla száma:

4. A betároló adóraktár/vámraktár engedély száma:

5. A betároló raktár megnevezése, címe, a raktár birtokos adószáma:

III. A saját számlás importáló a 15. számú melléklet szerinti nyilvántartást is vezeti.

18. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[393]

Lefejtési napló adattartalma (betárolt alkoholtermékek lefejtéséhez)[394]

Lefejtett alkoholtermék megnevezése, vámtarifaszáma és mennyiségi egysége:[395]

1. A lefejtés megkezdésének időpontja:[396]

2. Tárolótartály száma:[397]

3. A lefejtés alá vont (átvett) alkoholtermék mennyisége (liter vagy tömeg, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok):[398]

4. A lefejtett (ténylegesen betárolt) alkoholtermék mennyisége (liter vagy tömeg, hőmérséklet, szeszfok, hektoliterfok):[399]

5. A lefejtés befejezésének időpontja:[400]

19. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[401]

Regenerálási napló (jövedéki termék megnevezése, vámtarifaszáma)[402]

1. Regeneráló készülék jele, száma:[403]

2. Regenerálás megkezdésének, befejezésének ideje:[404]

3. A regenerálás alá vont jövedéki termék (mennyisége, vámtarifaszáma):[405]

4. A regenerálás alá vont jövedéki termék szennyezettségi foka:[406]

5. A regenerálás után nyert jövedéki termék (mennyisége, vámtarifaszáma):[407]

20. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[408]

Az alkoholos gyümölccsel beszerzett alkohol nyilvántartása, hektoliterfokban[409]

Nyitó állomány:[410]

I. Növekedés[411]

Beszerzés:[412]

Felhasználás után visszanyert:[413]

Összesen:[414]

II. Csökkenés[415]

Felhasználás (bonbongyártásra kiadott):[416]

Kiszállítás[417]

- adóraktárba:[418]

- külföldre:[419]

Megsemmisítés:[420]

Összesen:[421]

Veszteség:[422]

Záróállomány:[423]

21. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[424]

Szállítólevél későbbi időpontban számlázható tételekre[425]

1. Szállítólevél száma:[426]

2. Kiállító (szerződő fél) neve, címe:[427]

3. Adószáma:[428]

4. Működési engedély száma:[429]

5. Vevő (szerződő fél) neve, címe:[430]

6. Adószáma:[431]

7. Szerződés kelte, száma, amely alapján a számlázás későbbi időpontban történik:[432]

8. A szállítás rendeltetési helye:[433]

9. Vásárlás időpontja:[434]

10. Szállított termék megnevezése, vámtarifaszáma, mennyisége:[435]

11. Dátum, szállítólevelet kiállító aláírása, bélyegzőlenyomata:[436]

22. számú melléklet a 35/1997. (XI 26.) PM rendelethez[437]

23. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[439]

A természetes személy szőlőtermelő részére adómentesen átadott szőlőborról vezetendő nyilvántartás adattartalma

Szőlőtermelő neve:

Szőlőtermelő vámhivatali nyilvántartási száma:

Bérfeldolgozási szerződés száma, dátuma:

Feldolgozásra átvett szőlő mennyisége (kilogramm):

Előállított szőlőbor mennyisége (liter):

Kiadott szőlőbor mennyisége (liter), kiadásának dátuma, borkísérő okmányának/termékkísérő okmányának száma (a kiadás sorrendjében):

24. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[440]

Felhasználói engedélyes által vezetett nyilvántartás adattartalma

Denaturált szesz

(a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben, literben)

1. Nyitókészlet (tárgyhó első napján):

a) lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

b) kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

Nyitókészlet összesen:

2. Növekedés (időpont, tételszám, műbizonylat szerinti valódi szeszfok, egyszerűsített kísérő okmány száma, szállító megnevezése, telephelye címe)

3. Kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

4. Csökkenés:

a) értékesítés (kiszerelt mennyiség, kiszerelési egységenként és darabszámban) tételszám, időpont, bizonylat száma, vevő megnevezése és telephelye címe

b) egyéb csökkenés (például megsemmisülés) a csökkenést igazoló irat száma, kelte, kiállító szakhatóság megnevezése

Csökkenés összesen:

5. Zárókészlet (tárgyhó utolsó napján):

a) lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

b) kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

Zárókészlel összesen:

6.1. Tárolótartály(ok) űrtartalma:

6.2. Hitelesítési bizonyítvány száma, érvényességi ideje:

25. számú melléklet a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelethez[441]

Nyilvántartásba vett felhasználó által vezetett terméknyilvántartás adattartalma

Denaturált szesz

(a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben, literben)

1. Nyitókészlet (tárgyhó első napján):

a) lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

b) kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

Nyitókészlet összesen:

2. Növekedés (időpont, tételszám, egyszerűsített kísérő okmány vagy szállítólevél száma, szállító megnevezése, telephelye címe)

3. Csökkenés:

a) a tevékenység folytatásához felhasznált mennyiség (tételszám, belső bizonylat száma)

b) egyéb csökkenés (például megsemmisülés) a csökkenést igazoló irat száma, kelte, kiállító szakhatóság megnevezése

Csökkenés összesen:

4. Zárókészlet (tárgyhó utolsó napján):

a) lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

b) kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

Zárókészlet összesen:

5.1. Tárolótartály(ok) űrtartalma:

5.2. Hitelesítési bizonyítvány száma, érvényességi ideje: