2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet[1][2]

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ában, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a gazdasági miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendeljük el:

Fogalommeghatározások

1. § A rendelet alkalmazásában

a) ökológiai termelés: a környezeti adottságok harmonikus használatán alapuló termék-előállítási műveletek összessége a vonatkozó szabályoknak megfelelően végrehajtva,

b) termelési mód: a termelés minősítése a műveletek elvégzése során alkalmazott eljárások és felhasznált anyagok alapján,

c) termék előállítása: a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítása, illetve a terméket bármely vonatkozásban érintő művelet,

d) forgalmazás: a termék értékesítése céljából történő tárolása, kiállítása, bemutatása, szállítása, valamint piaci, bolti, áruházi és vendéglátóipari elhelyezése,

e) termék jelölésének módja: a terméken - a külön jogszabályban előírt jelölésen túlmenően - ökológiai termelésre utaló, felismerhető jelzés alkalmazása - annak csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán, illetve egyéb alkalmas részén -, vagy ha ez egyáltalán nem lehetséges, a termék kísérő okmányán,

f) alkotórészek (összetevők): a termék feldolgozásánál felhasznált anyagok, beleértve az adalékanyagokat is, amelyeket az élelmiszerekről szóló jogszabályokban foglaltakkal összhangban alkalmaztak.

g)[3] ökológiai állattartás: a házi vagy háziasított szárazföldi állatfajok (beleértve a rovarokat is), továbbá az édes- és sósvízi állatfajok egyedének tartása. Nem minősül ökológiai állattartásnak a vadon élő állatok vadászata és halászata;

h)[4] géntechnológiával módosított szervezet (GMO): a géntechnológiai tevékenységről szóló külön jogszabály által meghatározott szervezet;

i)[5] GMO származék: minden olyan anyag, amelyet géntechnológiával módosított szervezet termelt vagy ebből származik, de nem tartalmazza azt;

j)[6] GMO-k és GMO származékok használata: azok felhasználása a rá vonatkozó külön jogszabály szerint élelmiszerként, élelmiszer-összetevőként (beleértve az adalék- és aromaanyagokat), technológiai segédanyagként (beleértve az extrakciós oldószereket), takarmányként, takarmánykeverékként, -alapanyagként, -adalékanyagként, -előállítás segédanyagaiként, valamint állatok táplálására használt egyéb anyagként, növényvédő szerként, állatgyógyászati készítményként, trágyaként, talajjavító anyagként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként, továbbá tenyészállatként;

k)[7] állatgyógyászati készítmények: azok a készítmények, amelyek megfelelnek az állatgyógyászati készítményekről szóló külön jogszabály előírásainak;

l)[8] homeopátiás állatgyógyászati készítmények: azok a készítmények, amelyek megfelelnek az állatgyógyászati készítményekről szóló külön jogszabály előírásainak;

m)[9] takarmányok, takarmánykeverékek, -alapanyagok, -adalékanyagok, -előállítás segédanyagai, állatok táplálására használt egyéb anyagok [2. számú melléklet C)-D) pontja szerint]: azok, amelyeket a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló külön jogszabály határoz meg;

n)[10] ökológiai gazdálkodást folytató egységek, gazdaságok: azok a gazdálkodási egységek, gazdaságok, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt mezőgazdasági ökológiai termelés követelményeinek;

o)[11] ökológiai módon előállított takarmányok, illetve takarmány-alapanyagok: azok a takarmányok, illetve takarmány-alapanyagok, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt mezőgazdasági ökológiai termelés követelményeinek;

p)[12] átállásból származó takarmányok, illetve takarmányalapanyagok: azok a takarmányok, takarmány-alapanyagok, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt átállási követelményeknek;

r)[13] hagyományos takarmányok, illetve takarmány-alapanyagok: azok, amelyek nem tartoznak az o)-p) pontok alatti anyagok körébe.

Az ökológiai termelés és feldolgozás feltételei

2. § (1) Az ökológiai termelésben kötelező - növénytermesztésre, állattartásra, növényi és állati termékek ökológiai termelésére vonatkozó - alapkövetelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)[14] Az egyes szereknek és anyagoknak a talajjavításhoz, a tápanyag-utánpótláshoz, a növények kondicionálásához, a kártevők és a betegségek elleni védekezéshez, a takarmányozáshoz, valamint az állattartó épületek és berendezéseik tisztítására és fertőtlenítésére - az elismert ellenőrző szervezet egyetértésével - felhasználható anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A feldolgozásnál alkalmazható egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok és technológiai segédanyagok), vagy nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A termelő vetőmagként vagy vegetatív szaporítóanyagként kizárólagosan ökológiai gazdálkodásból származót használhat. A vetőmag és vegetatív szaporítóanyag ökológiai gazdálkodásból származónak tekintendő, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően termelték, az anyanövényeket legalább egy generációban vagy évelő kultúrák esetén legalább két vegetációs időszakon keresztül.

(5)[15] A termék-előállítás során GMO-t vagy GMO származékokat - az állatgyógyászati készítmények kivételével - nem használtak fel.

3. §[16]

4. § (1) A 2. és 3. számú mellékletben foglalt anyagok, szerek és termékek használatára vonatkozó jegyzéket - az Európai Közösségek előírásainak változásaival is összhangban - időszakosan felül kell vizsgálni és módosítani.

(2)[17]

5. § (1)[18] Az ellenőrző szervezetek alapvető ellenőrzési feladatait és intézkedéseit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)[19] Az ökológiai gazdálkodó egységben faj és korcsoport szerint tartható állatlétszámot a 6. számú melléklet, az állattartó hely megengedhető legkisebb alapterületét a 7. számú melléklet tartalmazza.

Az ökológiai termelésből származó termékek jelölésének részletes feltételei

6. § (1) Ökológiai termelésre utaló kötelező jelölésként a terméken, annak kísérő okmányán az "ökológiai" vagy "biológiai" kifejezést kell alkalmazni. Ez nem zárja ki az "öko" vagy "bio" rövidítések kötelező jelölésen kívüli használatát, ha azt a jogszabályi előírásokkal összhangban alkalmazzák.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelöléssel kizárólag az R. 15. § (3) bekezdésében foglalt előírások teljesítésével előállított termék látható el.

(3)[20] A terméken fel kell tüntetni annak az ellenőrző szervezetnek a nevét és kódszámát, aki a legutolsó ellenőrzést végezte.

(4) A magyar megnevezésnek megfelelő kifejezések az egyes országok használatában:

(5) A termék reklámjának a jelöléssel összhangban kell lenni.

(6)[21] Ha mezőgazdasági terméket és élelmiszert előállító vagy forgalmazó vállalkozás (cég) nevében az (1) bekezdés szerinti ökológiai termelésre utaló jelölés kifejezése vagy annak rövidítése önállóan, elő- vagy utótagként szerepel és az adott vállalkozás nem e rendelet előírásai szerinti terméket állít elő vagy forgalmaz, akkor a terméken és a kísérő okmányán köteles jól olvashatóan feltüntetni, hogy azt nem az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint állította elő.

(7)[22] Ha a mezőgazdasági termék 2000. január 27-ét megelőzően elfogadott márkanevében az (1) bekezdés szerinti ökológiai termelésre utaló jelölés kifejezése önállóan, elő- vagy utótagként szerepel és a terméket nem e rendelet előírásai szerint állítják elő vagy forgalmazzák, akkor a terméken és a kísérő okmányán jól olvashatóan fel kell feltüntetni, hogy azt nem az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint állították elő.

(8)[23] A (6)-(7) bekezdés szerinti jelölések feltüntetése 2006. július 1. napjáig megengedett.

7. § (1) A mezőgazdasági termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha az a következő együttes feltételeknek megfelel:[24]

a) a jelzése világosan mutatja, hogy az ökológiai termelésre vonatkozik,

b) a jogszabályban foglaltak szerint előállított, illetve forgalmazott,

c) ionizáló sugárzással nem kezelt,

d) géntechnológiával nem módosított.

(2) Több összetevőből álló, illetve feldolgozott termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:

a) a mezőgazdasági eredetű alkotórészeinek kilencvenöt százaléka olyan termék vagy olyan termékből származik, amelyet a jogszabályban foglaltak szerint állítottak elő, illetve forgalmaztak. A számítás a feldolgozás előtti teljes tömegre - és nem a végtermékre - vonatkoztatva történik,

b) nem mezőgazdasági eredetű alkotórészként kizárólag a 3. számú melléklet A) részében felsorolt anyagokat tartalmaz, és feldolgozása során kizárólag a B) részében felsorolt anyagot alkalmaztak, továbbá megállapítható, hogy azok felhasználása nélkül nem lehetséges a termék előállítása,

c) nem ökológiai termelésben előállított mezőgazdasági eredetű alkotórészként csak a 3. számú melléklet C) részében felsorolt terméket használták fel,

d) a feldolgozása során - beleértve az alkotórészek feldolgozását is - ionizáló sugárzással nem kezelték, és

e)[25] nem tartalmaz géntechnológiával módosított, azokból származó, illetve azok felhasználásával előállított terméket,

f)[26] nem tartalmaz ugyanazon mezőgazdasági eredetű ökológiai követelményeknek megfelelő és nem megfelelő összetevőt.

8. § A 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek nem megfelelő alkotórészek felhasználásával előállított, több összetevőből álló termék jelölése és reklámja ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:

a) a 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek a mezőgazdasági eredetű alkotórészek legalább hetven százaléka megfelel,

b)[27] kielégíti a 7. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban foglalt követelményeket,

c) az utalás egyértelműen és kizárólag az ökológiai gazdálkodásból származó, mezőgazdasági eredetű összetevőkre vonatkozik,

d) az összetevőket csökkenő sorrendben tünteti fel,

e) az alkotórészek felsorolását tartalmazó jelölés azonos színnel és betűméretben, illetve formában szerepel,

f) az utalás csak "a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát az ökológiai termelés szabályai szerint állították elő", vagy "a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát a biológiai termelés szabályai szerint állították elő" kifejezést használja, és színben, méretben, valamint stílusban a kereskedelmi leírásnál nem kiemeltebb.

Az ökológiai termelés tanúsításának módja

9. § Az ellenőrző szervezet az 5. számú mellékletben foglalt "A", illetve "B" minta szerint tanúsítványt állít ki. A "B" minta szerinti tanúsítványt az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel esetén kell kiállítani.

A hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

10. § (1) A hatósági eljárás során

a) az ellenőrző szervezet elismerésének engedélyezése iránt - az R. 7. §-a alapján - benyújtott kérelemre százötvenezer forint összegű,

b) a jegyzékben nem szereplő ország ellenőrző szervezetének tanúsítása elfogadása iránt - az R. 14. §-a alapján - benyújtott kérelemre ötvenezer forint összegű

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A díjat a kérelem benyújtásakor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdálkodó Szervezet 10032000-01494549-00000000 számú számlájára készpénzzel vagy csekken kell befizetni.

(3) Az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az elsőfokú eljárás megindításakor fizetendő díj összegének ötven százaléka. A jogorvoslati kérelem díját a (2) bekezdésben foglalt módon kell befizetni.

(4) A díjbevételek nyilvántartásáról és kezeléséről a minisztérium gondoskodik. Az igazgatási szolgáltatási díjbevételek összegét a minisztérium a kormányrendeletben és e rendeletben meghatározott feladataival kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezésére használhatja fel.

11. § (1) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni. A jogorvoslati eljárás díját vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A díj visszatérítéséről a minisztérium rendelkezik.

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség,

b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása,

c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati díj visszatérítése,

d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság megállapítása,

e) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése

tekintetében alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) A termék jelölésén az ökológiai termelési módra való áttérésre utaló jelzéseket alkalmazni lehet, ha a termék egyetlen növényi eredetű alkotórészből áll, és[28]

a) a követelményeknek - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglalt átállási időszak kivételével - megfelel,

b) a betakarítást megelőzően legalább tizenkét hónap ellenőrzött átállási időszak eltelt,

c) a jelzését a vásárlója nem tévesztheti össze azon termék jelzésével, amely e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelel,

d) az a) és b) pontokban foglalt feltételeknek való megfelelőséget az ellenőrző szervezet ellenőrzi és igazolja.

(2) A (1) bekezdésben foglalt termék jelölésénél "ökológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék", vagy "biológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék" kifejezést kell alkalmazni. Ennek használata sem színben, sem méretben vagy stílusban nem lehet a kereskedelmi leíráshoz viszonyítottan kiemelt. A kifejezés szövegében az ökológiai vagy biológiai szóra utalás sem lehet kiemelt.

(3)[29] Az elismert ellenőrző szervezet feltételrendszerében a nemzetközi előírásokkal is összhangban meghatározhatja - a minisztérium jóváhagyásával - a rendeletben nem szabályozott állatfajok ökológiai tartásának módját. Az ellenőrzőszervezet meghatározása nem terjedhet ki a vízkultúrákban nevelt vízi állatokra, továbbá a külön jogszabály szerinti vadászható és halászható állatfajokra.

13. §[30] Ha az ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag piaci beszerzése akadályokba ütközik, az ellenőrző szervezet hozzájárulásával kivételesen felhasználható a nem ökológiai termelésből származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag.

13/A. §[31] Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében a következő közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 2092/1991/EGK rendelete az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről,

valamint annak végrehajtására és módosítására, illetve kiegészítésére

- a Bizottság 1535/1992/EGK rendelete,

- a Bizottság 3457/1992/EGK rendelete,

- a Bizottság 207/1993/EGK rendelete,

- a Bizottság 2608/1993/EGK rendelete,

- a Bizottság 468/1994/EK rendelete,

- a Bizottság 2381/1994/EK rendelete,

- a Bizottság 1201/1995/EK rendelete,

- a Bizottság 1202/1995/EK rendelete,

- a Tanács 1935/1995/EK rendelete,

- a Bizottság 418/1996/EK rendelete,

- a Bizottság 1488/1997/EK rendelete,

- a Bizottság 1900/1998/EK rendelete,

- a Bizottság 330/1999/EK rendelete,

- a Tanács 1804/1999/EK rendelete,

- a Bizottság 1073/2000/EK rendelete,

- a Bizottság 1403/2000/EK rendelete,

- a Bizottság 1437/2000/EK rendelete,

- a Bizottság 2020/2000/EK rendelete,

- a Bizottság 436/2001/EK rendelete,

- a Bizottság 1788/2001/EK rendelete,

- a Bizottság 2491/2001/EK rendelete,

- a Bizottság 473/2002/EK rendelete.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében az Európai Tanácsnak az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről szóló 2092/1991/EGK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez

A mezőgazdasági ökológiai termelés alapkövetelményei

A) Növénytermesztés és növényi termékek

1.A. E mellékletben foglalt követelményeket kell teljesíteni az ökológiai termelésre kiválasztott területeken[32]

a) a vetést megelőzően legalább kétéves ellenőrzött átállási időszak,

b) évelő kultúrák (kivéve rét, legelő) esetén az első betakarítást megelőzően legalább hároméves ellenőrzött átállási időszak,

c) rét, legelő esetén az első hasznosítást megelőzően két év ellenőrzött átállási időszak alatt is.

Az ellenőrző szervezet - a minisztérium jóváhagyásával - kivételes esetekben ezt az időszakot meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti, figyelembe véve a terület korábbi hasznosítási módját. Az ellenőrző szervezet természetközeli területeken az átállási időszak lerövidítésére vonatkozó kérelmet abban az esetben javasolhatja minisztériumi elfogadásra, ha legalább három éve legalább három éve igazolhatóan nem alkalmaztak e rendeletben tiltott kezeléseket.

Az átállási időszak legkorábban azon a napon kezdődik, amikor a termelő az ellenőrző szervezettel szerződést köt, illetve a meglévő termelési egységébe bevonandó új területét írásban bejelenti.

1.B. Abban az esetben, ha a növényvédelmi hatóság által kötelezően elrendelt védekezés során a növényi kártevők és betegségek ellen olyan anyaggal kezelték a területet vagy annak egy részét, ami a 2. számú melléklet B) részében nem szerepel, az átállási időszak a minisztérium által jóváhagyott időre csökkenthető. Az átállási időszak csökkentésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a területet az ökológiai gazdálkodásra már átállították, vagy azt megkezdték és folyamatban volt,

b) az alkalmazott növényvédőszer-maradék határérték alatti szintre csökkenjen a területen lévő növényben, illetve terményben,

c) az elrendelt növényvédelmi kezelést követő betakarítás terményeit tilos az ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva forgalmazni.

2. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a következőképpen kell fenntartani, illetve növelni:

a) pillangós virágú, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével,

b) a rendelet előírásai szerint termelő gazdaságokból származó komposztált vagy nem komposztált szerves anyag talajba juttatásával, az ökológiai állattartásból származó érett istállótrágya felhasználásával.

A 2. számú melléklet A) részében felsorolt, egyéb szerves vagy ásványi eredetű, trágyázáshoz használható anyag csak olyan mértékben alkalmazható, amely szükséges a vetésforgóban termesztett növények megfelelő tápanyagellátásához vagy a talajjavításhoz, ha ez az a) és b) pont alatt közölt módszerekkel nem lehetséges. Felhasználásukhoz az ellenőrző szervezet egyetértése szükséges.

Komposzt vagy a talajaktiválásra megfelelő - genetikailag nem módosított - mikroorganizmusok vagy növényi alapú készítmények használhatók. Kőzetlisztből, érett istállótrágyából vagy növényi anyagokból készült preparátumok, úgynevezett biodinamikus készítmények e célra egyaránt felhasználhatók.

A talajba kijuttatott trágya nitrogén hatóanyag tartalma nem haladhatja meg évente és hektáronként a 170 kg mennyiséget.

3. Kártevők, betegségek és gyomok elterjedését a következő módszerek kombinálásával lehet megakadályozni:

- géntechnológiával nem módosított rezisztens, toleráns fajok és fajták kiválasztásával,

- vetésforgó kidolgozásával,

- talajműveléssel,

- a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, számukra előnyös körülmények biztosításával,

- gyomperzseléssel, gyomszabályozással, fizikai módon történő gyomirtással.

A termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2. számú melléklet B) részében felsorolt anyagokat alkalmazni, feltéve, ha azok a minisztérium külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és felhasználási engedélyével rendelkeznek. A felhasználáshoz az ellenőrző szervezet egyetértése szükséges.

4. A természeti területeken, erdőkben és mezőgazdaságilag művelt területeken vadon termő, ehető növények és azok részeinek gyűjtése ökológiai termelési módnak tekinthető, ha az ellenőrző szervezet igazolja, hogy

a) az érintett területet a termékek begyűjtését megelőző hároméves időtartam alatt a 2. számú mellékletben felsorolt anyagokon kívül mással nem kezelték,

b) a növények begyűjtése a természetes termőhely egyensúlyát és a gyűjtésre használt területen élő fajok fennmaradását károsan nem befolyásolja.

B) Állattartás és állati termékek

Az állattartás és állati termékek ökológiai követelményeinek részletes feltételeit az ellenőrző szervezet szabályzatban köteles előírni, figyelembe véve az ökológiai állattartásra kialakult nemzetközi gyakorlatot és a következő általános alapelveket, mint alapvető minimális követelményeket:

1. Tartási alapelvek

Az állatokat természetszerű körülmények között kell tartani, figyelemmel az állatfaj és kor szerinti, valamint élettani sajátosságaira. Ennek megfelelően gondoskodni kell az állat mozgásigényének kielégítéséről, továbbá nyugodt pihenésének lehetővé tételéről. Az állat elhelyezésénél a természetes szellőzés és fényviszonyok érvényesülését biztosítani kell.

A fajta kiválasztásakor a tartás módjához és helyéhez legalkalmasabb fajtát kell előnyben részesíteni. Géntechnológiával módosított fajok (fajták) használata tilos.

Az állategészségügyi helyzet jó szinten tartása érdekében a megelőzést kell előtérbe helyezni, amelyet az egészséges tartásmóddal kell elérni.

A gazdaságban az állatállomány sűrűsége nem lehet több két számosállatnál hektáronként.

2. Takarmányozási alapelvek

Az állatok etetését saját termelésű takarmánnyal kell megoldani.

Az üzemi takarmánybázis kiegészítéséhez ökológiai termesztésből származó takarmány vásárlása megengedett.

A nem ökológiai termesztésből származó takarmányok aránya évente - szerves szárazanyagra vonatkozóan - a következő lehet:

a) a kérődző állatfaj egyedénél a teljes takarmányfogyasztás tíz százaléka;

b) a nem kérődző állatfaj egyedénél a fogyasztás húsz százaléka.

5. Az ökológiai gombatermesztésben csak olyan szubsztrátot lehet felhasználni, amely kizárólag a következő összetevőkből áll:[33]

a) istállótrágya és állati ürülékek [beleértve a 2. számú melléklet A) része 1.2. pontja szerinti termékeket: az istállótrágyán kívül, a szárított istállótrágyát és baromfitrágyát, az állati ürülékből készült komposztot, valamint a folyékony állati ürülékeket], ha a rendelet szerinti gazdálkodási egységből származnak vagy megfelelnek a 2. számú melléklet A) részének 1.2. pontja szerinti követelményeknek, arányuk nem haladja meg a 25%-ot és e rendelet szerinti termelőegységből származó termék nem áll rendelkezésre;

b) az a) pontba nem tartozó, ökológia gazdaságból származó mezőgazdasági alapanyagok (például szalma),

c) a kémiai anyagokkal nem kezelt tőzeg;

d) a kivágás után kémiai anyagokkal nem kezelt fa; továbbá

e) a 2. számú melléklet A) része 1.1. pontjának megfelelő ásványi anyag, valamint víz és talaj.

2. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez1[34]

A talajjavításhoz és a tápanyag-utánpótláshoz, a növények kondicionálásához, a kártevők és betegségek elleni védekezéshez, a takarmányozáshoz, az állattartó épületek és berendezések tisztításához és fertőtlenítéséhez kivételesen - az ellenőrző szervezet egyetértésével - használható anyagok, illetve szerek jegyzéke, valamint felhasználásuk feltételei

A)

Talajjavításhoz és trágyázáshoz kivételesen - az ellenőrző szervezet egyetértésével - az I. számú melléklet A) 2. pontja rendelkezéseivel összhangban használható anyagok

B)

Növényvédő szerek, kártevők és betegségek ellen kivételesen - az ellenőrző szervezet egyetértésével - az 1. számú melléklet A) 3. pontja rendelkezéseivel összhangban használható anyagok

1. Biológiai és biotechnikai módszerek:

- rovarok elleni védekezés természetazonos feromonokat tartalmazó csapdák, illetve légtérterítés,

- növényi és állati eredetű riasztóanyagok,

- természetes ellenségek alkalmazása, például fürkészdarazsak, rablóatkák, rablópoloskák, gubacsszúnyogfélék, katicabogár, nematódák,

- természetes mikroorganizmusok alkalmazása, például bacillus thuringiensis, granulóz vírus és rovarpatogén gombákkal (géntechnológiával nem módosított szervezetek),

- hidrolizált fehérjék (csak csalogatásra),

- mechanikus védőeszközök, például a védőhálók, csigák elleni kerítések, enyvezett műanyagcsapdák, enyvezett övek,

- sterilizációs módszerek.

2. Kórokozók elleni készítmények (fungicidek, baktericidek):

- kénkészítmények,

- szervetlen rézkészítmények (rézoxid, rézhidroxid, rézszulfát, rézoxiklorid), 2005. december 31-ig legfeljebb 8 kg fémréz/ha/év mennyiségben, 2006. január 1-jétől legfeljebb 6 kg fémréz/ha/év mennyiségben,

- kovaföld és kőpor,

- lecitin (genetikailag nem módosított szervezetből),

- növényi olajok,

- kálium permanganát (szőlő- és gyümölcskultúrákban),

- kalcium poliszulfid.

3. Állati kártevők elleni készítmények (inszekticidek, akaricidek):

- kénkészítmények,

- azadirachtin Azadirachta indica növényből (Neem-kivonat),

- piretrinek (Chrysanthemum cinerariaefoliumból extrahált készítmények),

- Quassia kivonat Quassia amarából,

- Rotenon kivonatok (Derris sp., Lonchocarpus sp. és Therphrosia sp.),

- vizes kivonat Nicotiana tabacumból (levéltetvek ellen szubtrópusi gyümölcsfákon és trópusokon, a vegetációs időszak kezdetén (ha 2002. március 31-ig alkalmazták),

- növényi olajok, ilyen például a menta-, fenyő-, kömény-, repceolaj,

- paraffinolaj,

- ásványolajok (csak szőlő- és gyümölcskultúrákban),

- káliszappan oldatok,

- kalcium poliszulfid,

- zselatin,

- kvarcliszt,

- piretroidok (csak deltamethrin vagy lambda-cihalotrin csapdában, speciális csalogató anyagokkal, Ceratitis capitata és Batrocera ellen),

- diammónium foszfát (csak attraktánsként csapdában),

- metaldehid (csigák ellen csapdában a magasabb rendű állatokat riasztó anyaggal együtt, 2006. március 31-ig használható fel),

- vas (III) ortofoszfát (csigák ellen talajfelszínre szórva növénykultúrában).

4. Sebzáró anyagok a gyümölcs-, szőlő- és dísznövénytermesztésben:

- növényi viaszok és olajok,

- méhviasz,

- kovaföld, kőpor,

- mészkészítmények.

5. Segédanyagok:

- hatásnövelő anyagok, ilyenek például a fenyőgyantaolajok, paraffinolajok,

- káliszappan,

- etilén (banánérleléshez),

- kalinit (banánérés gátlásához).

6. Az állattartó épületek és felszerelések élősködők, valamint kórokozók elleni védelme anyagai:

- az 1-5. pontokban felsorolt anyagok,

- a rágcsálók elleni készítmények (rodenticidek).

C)

Takarmány-alapanyagok

1. Növényi eredetű takarmány-alapanyagok

1.1. Gabonafélék, szemes termények, ezek termékei és melléktermékei

Ebbe a csoportba az alábbiak tartoznak:

szemes zab, zabdara, zabpehely, zabpelyva és zabkorpa; szemes árpa, árpaprotein és árpadara; szemes rizs, törtrizs, rizskorpa és rizscsíra-pogácsa; szemes köles; szemes rozs, rozsdara, rozskorpa; szemes cirok; szemes búza, búzadara, búzakorpa, búzagluten és búzacsíra; szemes tönkölybúza; szemes tritikálé; szemes kukorica, kukoricakorpa, kukoricadara, csírapogácsa, kukoricaglutén; malátapor; sörtörköly.

1.2. Olajmagvak, olajos termések, ezek termékei és melléktermékei

Ebbe a csoportba az alábbiak tartoznak:

repcemag, repcepogácsa és repcehüvely; szójabab, pörkölt szójabab, szójapogácsa, szójapehely, extrudált szója, szójahüvely; napraforgómag; napraforgó-pogácsa; gyapotmag és gyapotmag-pogácsa; lenmag, lenmagpogácsa, szezámmag, szezámmag-pogácsa; tökmag, tökmagpogácsa, tarlórépamag, tarlórépamag-pogácsa; pálmamag, pálmamag-pogácsa, préseléssel nyert olivapép.

1.3. Hüvelyes pillangós növények magvai, ezek termékei és melléktermékei

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

csicseriborsómag; cicorlencsemag; szegletes-lednekmag; borsómag; borsódara és borsóhéj; bab héja és darája; lóbabtermés, a bükkönyfélék magjai és édes csillagfürtmag.

1.4. Gumós növények, ezek termékei és melléktermékei

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

nedves répaszelet, szárított répaszelet, takarmányrépa; leveles répafej; édesburgonya; csicsóka, maniókagyökér, burgonyapép (burgonyakeményítő kinyerésének mellékterméke), burgonyafehérje és tápióka.

1.5. Egyéb magvak és termések, ezek termékei és melléktermékei

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

szentjánoskenyér-hüvely, citrusfélék pépje, almavelő, paradicsompép és szőlőpép.

1.6. Szálastakarmányok és tömegtakarmányok

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

lucerna, lucernaliszt, lóhere, lóhereliszt, zöld szálastakarmányok, szálastakarmányok keverékei, széna, sziázsok-szenázsok, gabonafélék szalmája, és takarmányozásra termesztett gyökérzöldségek, tökfélék, káposztafélék és egyéb tömegtakarmány növények.

1.7. Egyéb növényi termékek és melléktermékek az alábbiak:

melasz (az összetett takarmányok kötőanyagaként), algaliszt (amelyet szárított alga összezúzásával és a jódtartalom csökkentése miatti átmosásával nyernek), növényi porok és kivonatok, növényi fehérjekivonatok (kizárólag fiatal állatoknak adható), fűszerek és gyógynövények.

2. Állati eredetű takarmány-alapanyagok

2.1. Tej és tejtermékek:

nyers tej, tejpor, fölözött tej, fölözött tejpor, író, írópor, tejsavó, tejsavópor, alacsony cukortartalmú tejsavópor, fizikai eljárással kinyert tejsavófehérje-por, kazeinpor és laktózpor.

2.2. Hal vagy egyéb tengeri állat, ezek termékei és melléktermékei:

hal, nem-finomított halolaj és tőkehalmáj-olaj, tengeri puhatestűekből és rákokból enzimes eljárással nyert, oldható vagy oldhatatlan autolizátumok, hidrolizátumok, illetve proteolizátumok (kizárólag fiatal állatoknak adható), továbbá halliszt.

3. Ásványi eredetű takarmány-alapanyagok

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak

Nátrium:

- finomítatlan tengeri só

- durva kősó

- nátrium-szulfát

- nátrium-karbonát

- nátrium-bikarbonát

- nátrium-klorid

Kalcium:

- algamész és márga

- tengeri állatok mészváza (beleértve a szépiacsontot is)

- kalcium-karbonát

- kalcium-laktát

- kalcium-glükonát

Foszfor:

- csontból származó dikalcium-foszfát csapadék

- fluortalanított dikalcium-foszfát

- fluortalanított mono-kalcium-foszfát

Magnézium:

- vízmentes magnézium

- magnézium-szulfát

- magnézium-klorid

- magnézium karbonát

Kén:

- nátrium-szulfát.

D)

Takarmány-adalékanyagok, a takarmány-előállítás segédanyagai

1. Takarmány-adalékanyagok

1.1. Nyomelemek

E 1 Vas:

- vas (II)-karbonát

- vas (II)-szulfát monohidrát

- vas (III)-oxid

E 2 Jód:

- vízmentes kalcium-jodát

- kalcium-jodát hexahidrát

- kalium-jodid

E 3 Kobalt:

- kobalt (II)-szulfát, monohidrát vagy heptahidrát

- bázikus kobalt-karbonát monohidrát

E 4 Réz:

- réz (II) oxid

- bázikus réz (II)-karbonát monohidrát

- réz (II)-szulfát pentahidrát

E 5 Mangán:

- mangán (II)-karbonát

- mangán (II)-oxid és mangán (IV)-oxid

- mangán (II)-szulfát, mono-, illetve tetrahidrát

E 6 Cink:

- cink-karbonát

- cink-oxid

- cink-szulfát mono-, illetve heptahidrát

E 7 Molibdén:

- ammónium-molibdát

- nátrium-molibdát

E 8 Szelén:

- nátrium-szelenát

- nátrium-szelenit.

1.2. Vitaminok, provitaminok és azonos hatású, kémiailag egyértelműen azonosítható vegyületek

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

- lehetőleg a takarmányokban természetesen jelenlévő nyersanyagokból származók, vagy

- a természetazonos szintetikus vitaminok (kizárólag az együregű gyomrú állatok számára adhatók).

1.3. Enzimek:

- a takarmányozási célra engedélyezett enzimek és ezek készítményei.

1.4. Mikroorganizmusok

Ebbe a kategóriába az alábbiak tartoznak:

- a takarmányozási célra engedélyezett mikroorganizmusok és ezek készítményei.

1.5. Konzerváló anyagok:

- E 236 hangyasav - csak a silóhoz engedélyezett

- E 260 ecetsav - csak a silóhoz engedélyezett

- E 270 tejsav - csak a silóhoz engedélyezett

- E 280 propionsav - csak a silóhoz engedélyezett.

1.6. Kötőanyagok, tapadásgátló anyagok és koaguláló szerek:

- E 551b szilikagél

- E 551c kovaföld

- E 553 szepiolit

- E 558 bentonit

- E 559 kaolinit

- E 561 vermikulit

- E 599 perlit.

2. A takarmány-előállítás segédanyagai

A silótakarmány-készítés segédanyagai a következők:

tengeri só, durva kősó, enzimek, élesztők, tejsavó, cukor, cukorrépapép, gabonafélék lisztje, melasz, tejsav-, ecetsav, hangyasav- és propionsavtermelő baktériumok.

Ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a silózott takarmány megfelelő fermentációját, az ellenőrző szervezet engedélyezheti tejsav, hangyasav, propionsav vagy ecetsav felhasználását a silókészítésben.

E)

Az állattartó épületek és berendezéseik (például felszerelések és eszközök) tisztítására és fertőtlenítésére engedélyezett anyagok

Ebbe a kategóriába az alábbi anyagok tartoznak:

- kálium- és nátriumszappan,

- víz és gőz,

- mész,

- égetett mész,

- mésztej,

- nátrium-hipoklorid (mint folyékony fehérítőszer),

- nátrium-hidroxid,

- kálium-hidroxid,

- hidrogén-peroxid,

- természetes növényi kivonatok,

- citromsav, perecetsav, hangyasav, tejsav, oxálsav és ecetsav,

- alkohol,

- salétromsav (fejőeszközökhöz),

- foszforsav (fejőeszközökhöz),

- formaldehid,

- fejőberendezések és tőgy tisztításához, fertőtlenítéséhez használatos készítmények,

- nátrium-karbonát.

3. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez

Az anyagok e melléklet szerinti felsorolása nem mentesít a külön jogszabályokban foglalt előírások (például engedély) alól.

A feldolgozásnál alkalmazható egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok és technológiai segédanyagok), vagy nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű anyagok és felhasználásuk feltételei

E melléklet alkalmazásában:

1. Alkotórészek (összetevők): olyan anyagok, amelyeket az 1. § f) pontja határoz meg.

2. Mezőgazdasági eredetű, alkotórészek:

a) mezőgazdasági termékek vagy azokból mosással, tisztítással, hő-, illetve mechanikai kezeléssel, illetve fizikai eljárással történő nedvességtartalom-csökkentéssel előállított termék (nyers élelmiszerek),

b) az a) bekezdésben foglaltak szerinti termékekből származó, az élelmiszer-feldolgozásban használt egyéb folyamatokkal előállított termékek, kivéve, ha ezek az anyagok az 5. vagy 7. pont szerint élelmiszer-adalékanyagoknak vagy aromaanyagoknak minősülnek (feldolgozott élelmiszerek).

3. Nem mezőgazdasági eredetű alkotórészek: az olyan, nem jellegzetesen mezőgazdasági termelésből származó alkotórészek, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikéhez tartoznak:

3.1. Élelmiszer-adalékanyagok, beleértve azok hordozóit is, az 5. és 6. pontban meghatározottak szerint.

3.2. Aromaanyagok a 7. pont meghatározása szerint.

3.3. Víz és só.

3.4. Mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények.

3.5. Ásványi anyagok (beleértve a mikroelemeket is) és vitaminok.

4. Technológiai segédanyagok: olyan anyagok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz, és e melléklet B) részében felsorolásra kerültek.

5. Élelmiszer-adalékanyagok: olyan anyagok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz és e melléklet A) 1. részében felsorolásra kerültek.

6. Hordozóanyagok, beleértve a hordozó oldószereket is: olyan önálló technológiai hatással nem rendelkező anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok oldására, hígítására, szétoszlatására vagy egyéb fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy technológiai funkcióikat megváltoztatnák.

7. Aromaanyagok: olyan anyagok és kivonatok, amelyeket a hatályos élelmiszerjog szabályoz, e melléklet A) 2. részében foglaltak figyelembevételével.

8. Az ökológiai termékek feldolgozása során, beleértve e melléklet A), C) részében felsorolt alkotó részeket és a B) rész szerinti technológiai segédanyagokat olyan eljárásokat (például füstölést) lehet alkalmazni, amelyeket a hatályos élelmiszerjog engedélyez.

Általános követelmények

E melléklet A), B) és C) részei azokat az alkotórészeket és technológiai segédanyagokat sorolják fel, amelyek a 7. § (2) bekezdése szerinti több összetevőből álló, feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához használhatók fel, a borok kivételével.

Az A) és C) részben felsorolt alkotórészek és a B) részben felsorolt technológiai segédanyagok bármelyike csak a hatályos élelmiszerjog vonatkozó előírása, illetve engedélyezése szerint alkalmazható.

A)

A megengedhető nem mezőgazdasági eredetű alkotórészek jegyzéke

[a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint]

A.1. Élelmiszer-adalékanyagok és azok hordozói

A.2. A hatályos élelmiszerjogban foglalt követelményeket kielégítő természetes aromaanyagok és aromakészítmények

A.3. Víz és só

Ivóvíz

Só, étkezési minőség alapvetően nátrium-klorid vagy kálium-klorid komponensekkel, amely általánosan használt az élelmiszer-feldolgozásnál.

A.4. Mikroorganizmus készítmények

Az élelmiszer-feldolgozásnál hagyományosan használt bármilyen mikroorganizmus készítmény, kivéve azokat, amelyek genetikailag módosított szervezeteket, illetve azok közreműködésével előállított anyagokat tartalmaznak.

A.5. Ásványi anyagok (beleértve a mikroelemeket is) és vitaminok

A megengedett értékhatáron belül, csak a szükséges mértékig használhatók.

B)

A megengedhető technológiai segédanyagok és egyéb anyagok jegyzéke

[a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint]

B.1. A. A megengedhető technológiai segédanyagok, amelyek valamennyi élelmiszer előállítása során használhatók

B.1. B. A megengedhető technológiai segédanyagok, melyek állati termékek előállítása során is használhatók

Az elismert ellenőrző szervezet szabályzatában köteles előírni az alkalmazható listát a nemzetközi és az Európai Unió tagállamainak gyakorlatával összhangban.

B.2. Mikroorganizmus és enzim készítmények

Technológiai segédanyagként általában használt bármilyen mikroorganizmus vagy enzimkészítmény, kivéve a géntechnológiával módosított mikroorgaznimusokat és azok közreműködésével előállított enzimkészítményeket.

C)

A megengedhető nem ökológiai termelésből származó, mezőgazdasági eredetű alkotórészek jegyzéke [a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerint]

C.1. Feldolgozatlan növényi termékek, valamint azokból e melléklet2. a) pontjában meghatározottak szerint előállított termékek

C.2. E melléklet 2. b) pontjában meghatározottak szerint előállított feldolgozott növényi termékek

C.2.2. Cukrok, keményítő és más egyéb - gabonafélékből és gumós növényekből - származó termékek:

répacukor (2003. április 1-ig)

keményítő (rizsből, vagy kémiailag nem módosított vaxy kukoricából)

rizspapír

kelesztő nélküli kenyérlap (pászka)

fruktóz

C.2.3. Vegyes

borsó fehérje (Pisum spp.)

rum, csak cukornádszirupból

cseresznye, amit csak gyümölcsből és e melléklet A.2. pontja szerinti színezőanyagokkal kezeltek

C.3. Állati termékek

zselatin

ehető, vízben élő szervezetek, melyek nem vízkultúrából erednek

tejsavópor (herasuola)

állati bél (2004. április 1-jéig).

4. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez

Az elismert ellenőrző szervezetek alapvető feladatai és intézkedései

A) 1.

Mezőgazdasági üzemekben termelt vagy begyűjtött növények és növényi termékek

1. A termelés olyan egységben folytatható, ahol a táblák, valamint a tárolóhelyek világosan elválaszthatók más - nem a rendelet előírásai szerinti termelést folytató - termelőegységtől. A feldolgozó és csomagolóhelyek részét képezhetik ennek az egységnek, ha tevékenységük az itt előállított mezőgazdasági termékek feldolgozására és csomagolására korlátozódik.

2. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor a termelőnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell írásban rögzítenie:

- a termelőegység teljes leírását, amely tartalmazza a termőterületeket, a tárolóhelyeket, a szabadföldi táblákat, a begyűjtésre alkalmas területeket, valamint azokat a helyeket, ahol feldolgozó, csomagoló műveleteket végeznek,

- a termelőnek a termelőegység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedését, amellyel a rendelet előírásainak teljesítését kívánja biztosítani,

- vadon termő növények esetében az 1. számú melléklet A) 4. pontjában foglalt alapkövetelmények teljesítését és annak igazolását,

- a táblákon, a begyűjtési területeken azon anyagok, illetve szerek alkalmazásának legutolsó időpontját, amelyek használata nem egyeztethető össze a 2. számú mellékletben foglaltakkal,

- a termelő nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályok előírásai szerint folytatja tevékenységét, és amennyiben ezen előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltak szerint intézkedik.

Ezt a leírást, a tett intézkedéseket, valamint e rendelet előírásaitól való eltéréseket, a hiányosságokat az ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyvnek) tartalmaznia kell. A jelentést a termelőegység felelős képviselője aláírásával jóváhagyja, és megteszi a szükséges intézkedéseket az eltérések, illetve hiányosságok kijavítására. Ha valamilyen változás történik a gazdaság működésében, a termelőegység felelős képviselője köteles haladéktalanul értesíteni az ellenőrző szervezetet.

3. A termelő évente - az ellenőrző szervezet által megjelölt határidőig - táblánkénti bontásban köteles bejelenteni a termelési tervét.

4. Minden írott dokumentációt, bizonylatot meg kell őrizni, amely lehetővé teszi az ellenőrző szervezet számára, hogy ellenőrzéskor a helyszínen nyomon kövesse a vásárolt nyersanyagok eredetét, jellegét és mennyiségét, valamint az ilyen anyagok felhasználását. Ezen kívül meg kell őrizni az eladott mezőgazdasági termékek jellegével, mennyiségével és az áruküldemény címzettjével kapcsolatos valamennyi írott dokumentumot és bizonylatot.

Ha a termelőegység maga dolgozza fel saját mezőgazdasági terményeit, a számlának tartalmaznia kell e melléklet B) 2. részében leírt információkat. A közvetlenül a gazdaságból értékesített mennyiségekről napi nyilvántartást kell vezetni.

5. A termelőegységben tilos olyan anyagot tárolni, amely nem felel meg a 2. §-ban foglalt előírásoknak.

6. Az ellenőrző szervezet - a rendkívüli ellenőrzések kivételével - köteles a helyszínen a termelőegység valamennyi létesítményét évente legalább egyszer, átállás alatt lévő egység valamennyi létesítményét pedig évente legalább kétszer teljes körűen ellenőrizni.

Az ellenőrző szervezet e rendelet alapján nem engedélyezett anyagok, termékek és eljárások vizsgálatára mintát vehet. Amennyiben azonban felmerül a gyanú, hogy nem engedélyezett terméket használtak fel, a mintavétel kötelező. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet minden látogatás után el kell készíteni, ezt az egységért felelős képviselő ellenjegyzi, és 5 évig megőrzi.

7. A termelő az ellenőrző szervezet számára köteles bemutatni a szabadföldi táblákat, a termelő- és tárolóhelyeket, valamint a vásárolt anyagok számláit és minden vonatkozó igazoló dokumentumot. A termelő az ellenőrző szervezetet az ellenőrzés céljából szükséges minden felvilágosítással köteles ellátni, továbbá naplószerűen rögzíteni a végzett műveleteket és a felhasznált anyagokat.

8. A rendelet előírásainak megfelelő termékeket tárolni, és más egységekbe átszállítani - beleértve a nagykereskedőket és a kiskereskedelmi üzleteket is - csak a tartalmának keveredését megakadályozó, megfelelő kiszerelésben és zárt csomagolási egységben lehet úgy, hogy a lezárás megsérülése nélkül ne lehessen a csomagolás tartalmát megváltoztatni. Ebben az esetben a terméket a következő jelöléssel kell ellátni:

a) a termeléséért vagy feldolgozásáért felelős személy nevének és címének feltüntetésével; ahol a termék eladója ettől eltérő személy, olyan nyilatkozat is szükséges, amely alapján a tétel elfogadható, és az ellenőrző szervezet képes egyértelműen azonosítani a termék előállításáért felelős személyt,

b) a termék megnevezésével, beleértve az ökológiai gazdálkodóra hivatkozást.

8.1. A csomagolási egység lezárása azonban nem szükséges, ha a szállítás olyan termelő és más közreműködő személy között történik, aki ugyanazon ellenőrző szervezet ellenőrzési körébe tartozik, ezen kívül a terméket olyan kísérő okmánnyal továbbítják, amely ennek tényét igazolja.

9. Ha egy termelő ugyanazon területen több, nemcsak e rendeletnek megfelelő termelőegységet üzemeltet, a rendelet hatálya alá nem tartozó termékeket, termelőegység területeit és a felhasználásra szánt anyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) raktárait is ellenőrizni kell. Az 1. pontban meghatározott egységben termesztett növényekkel azonos fajtájúak, vagy tőlük nehezen megkülönböztethetők, ezekben az egységekben nem termeszthetők. Ettől eltérést az ellenőrző szervezet megengedhet

a) évelő növénykultúrák (gyümölcs-, szőlő- és komlótermesztés) esetében, feltéve, ha az alábbi feltételeket teljesítik:

aa) a termelést az átállási tervbe illesztetten, annak részeként folytatják, amelyre a termelő kötelezettséget vállal és gondoskodik arról, hogy az ökológiai termelésre átállást megkezdi a lehető legrövidebb időn belül, amely legfeljebb öt év lehet,

ab) megfelelő intézkedésekkel biztosítják a különböző egységek területéről származó termékek későbbi keveredésének megakadályozását,

ac) az ellenőrző szervezetet értesítik az érintett termények betakarításáról legalább 48 órával a munka megkezdése előtt,

ad) a betakarítási munka befejezését követően közvetlenül a termelő tájékoztatja az ellenőrző szervezetet az adott egységben betakarított termés pontos mennyiségéről és a más területről származó terméktől megkülönböztető ismérvekről (minőség, szín, átlagos tömeg stb.), valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről,

ae) az átállásra vonatkozó tervet, valamint az aa)-ab) pontokban előírt intézkedések tervezetét az ellenőrző szervezet jóváhagyta. A jóváhagyást azonban az átállási időszak beindulását követően évente meg kell erősíteni;

b) a minisztérium által jóváhagyott mezőgazdasági kutatási tevékenység esetében, ha megfelelnek az ab), ac) és ad) pontokban foglalt előírásoknak;

c) vetőmag, vegetatív szaporító anyagok és facsemeték termelése esetében, ha megfelelnek az ab), ac) és ad) pontokban foglalt előírásoknak;

d) kizárólag legeltetésre használt rét, legelő esetében.

10. Ha a termelő ellenőrző szervezetet kíván változtatni, azt csak az adott év december 31-ével teheti meg az átállási idő beiktatása nélkül, feltéve, ha a korábbi ellenőrző szervezet tételesen igazolja (a táblák, státusz megjelölésével) az addigi általa ellenőrzött tevékenységet.

A) 2.

Állattenyésztésből származó állatok és állati termékek

1. A termelés olyan egységben folytatható, amely világosan elválasztható más - nem a rendelet előírásai szerinti termelést folytató - termelő egységtől. A feldolgozó és csomagolóhelyek részét képezhetik ennek az egységnek, amennyiben tevékenységük az itt előállított mezőgazdasági termékek feldolgozására és csomagolására korlátozódik.

Az állattartó egység első ellenőrzésekor a termelőnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell írásban rögzíteni:

a) az állattartó épületek, legelők, karámok és szabadtéri kifutók, valamint a gazdaságban tartott állatok, állati termékek, nyersanyagok és egyéb alapanyagok tárolására, csomagolására és feldolgozására szolgáló helyiségek teljes leírását,

b) az istállótrágya tárolására szolgáló létesítmények teljes leírását,

c) az istállótrágya kiszórási tervét az ellenőrző szervezettel vagy ellenőrző hatósággal egyeztetve, továbbá a növénytermelésbe vont földterületek teljes leírását,

d) szükség szerint a trágya kihelyezésére más gazdasággal kötött szerződés ismertetését,

e) az ökológiai állattartóegység gazdálkodási tervét (például a takarmányozással, szaporítással, egészségüggyel stb. kapcsolatos tevékenységet),

f) minden olyan gyakorlati intézkedést, amelyet annak céljából tesznek, hogy az állattartó gazdaság biztosítsa a rendeletnek való megfelelést,

g) a termelő nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályok előírásai szerint folytatja tevékenységét, és amennyiben ezen előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltak szerint intézkedik. Az a)-g) pontokban foglalt leírást és intézkedéseket, valamint e rendelet előírásaitól való eltéréseket és a hiányosságokat vizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amit a termelőegység felelős képviselőjének is alá kell írni, és meg kell tennie a szükséges lépéseket az eltérések és hiányosságok kijavítására.

Amennyiben változás történik a gazdaság működésében, a termelőegység felelős képviselője köteles az ellenőrző szervezetet arról haladéktalanul értesíteni.

2. Az állatok és állati termékek ellenőrzésére az A) 1. rész 1. és 4-8. pontjában előírt általános követelmények érvényesek az alábbi eltéréssel. Az allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok tárolása kivételesen megengedhető, ha az 1. számú melléklet szerinti készítmény használatát állatorvos írja elő, továbbá ha azt ellenőrzött és zárt helyen tárolják. A felhasználásról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

3. Az állatokat folyamatosan, az egyes fajokra alkalmazott technikákkal és módon azonosítani kell, nagytestű emlősöket egyedileg, baromfit vagy kistestű emelősöket pedig egyedileg vagy csoportosan.

4. Az állatokról a nyilvántartásokat regiszter formájában kell összeállítani és bármikor az ellenőrző szervezet vagy hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az adott állatcsoport (például csorda, nyáj) tartási rendszerének teljes leírását, továbbá az alábbi adatokat:

- a beszállított állatok esetében fajonkénti csoportosításban az állat eredetét és érkezési dátumát, az átállási idejét, azonosító jelét és állatorvosi nyilvántartását;

- a gazdaságból kiszállításra kerülő állatok esetében fajonkénti csoportosításban: az állat életkorát, számát, vágás esetén testének tömegét, azonosító jelét, továbbá a célállomás megnevezését;

- az elhullások adatait (dátum, diagnózis);

- a takarmányozás módját: típusát, beleértve a takarmánykiegészítőket és az adagok különböző összetevőinek arányait, a legelőre hajtás időszakait, ahol korlátozás van érvényben;

- a betegség megelőzése és a kezelés, valamint az állatorvosi ellátás adatait: a kezelés dátumát, a diagnózist, a kezelésre használt termék típusát, a kezelés módszerét és az állatorvos kezelési előírásait, beleértve az ok megjelölését és azokat az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, amelyek az állati termékek értékesítése előtt érvényesek.

5. Ha a termelő ugyanazon területen több, nemcsak e rendeletnek megfelelő állattartó egységet üzemeltet, a rendelet hatálya alá nem tartozó egységeket is vizsgálni kell az élőállatok és állati termékek esetében, továbbá az állatok kezelésére, nyilvántartására, az alkalmazott eszközök, anyagok tárolására vonatkozó előírások ellenőrzése céljából.

Ettől való eltérést az ellenőrző szervezet megengedhet a minisztérium által jóváhagyott mezőgazdasági kutatást végző termelők esetében, feltéve, ha az alábbi feltételeket teljesítik:

- az ellenőrző szervezettel egyeztetett megfelelő intézkedésekkel biztosítják a különböző egységekből származó állatok, állati eredetű termékek, istállótrágya és takarmány állandó elkülönítését,

- a termelő előzetesen tájékoztatja az ellenőrző szervezetet az állatok vagy állati eredetű termékek elszállításáról vagy értékesítéséről, továbbá

- az adott egységben előállított termék pontos mennyiségéről és más egységből származó terméktől megkülönböztető ismérvekről, valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről.

6. Ha a termelő ellenőrző szervezetet kíván változtatni, azt csak az adott év december 31-ével teheti meg az átállási idő beiktatása nélkül, feltéve, ha a változás időpontjáig a korábbi ellenőrző szervezet igazolja az ellenőrzése alatt végzett tevékenységét (táblák, állatok státusza megjelölésével stb.).

B)

Növényi és állati termékek és alapvetően növényi és állati eredetű élelmiszerek feldolgozó és csomagolóegységei

1. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor a termelőnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell rögzítenie:

a) a termelőegység teljes leírását, amelyben ismertetik a mezőgazdasági termékek átvételénél, feldolgozásánál, csomagolásánál, címkézésénél és a feldolgozás előtti és utáni tárolásánál használt berendezéseket, valamint a szállítás folyamatát,

b) a termelőegység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedést, amellyel e rendelet előírásainak teljesítését kívánják biztosítani. Ezt a leírást és a tett intézkedéseket az egység felelős vezetője által jóváhagyott ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyv) tartalmaznia kell. A jelentéshez csatolni kell az üzemeltető nyilatkozatát arról, hogy a műveleteket a jogszabályok előírásai szerint hajtja végre, és amennyiben ezen előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltak szerint intézkedik.

Amennyiben változás történik a gazdaság működésében, a feldolgozóegység felelős képviselője köteles az ellenőrző szervezetet arról haladéktalanul értesíteni.

2. Minden írásos dokumentációt, bizonylatot, jelentést meg kell őrizni és ellenőrzéskor a helyszínen az ellenőrző szervezet rendelkezésére kell bocsátani, hogy nyomon követhesse a következőket:

- a termelőegységhez beszállított, a rendelet hatálya alá tartozó termékek megnevezését, eredetét, jellegét és mennyiségét;

- a termelőegységből kiszállított, a rendelet hatálya alá tartozó termékek megnevezését, jellegét, mennyiségét és címzettjét;

- bármely egyéb felvilágosítást, amelyet az ellenőrző szervezet igényel az ellenőrzéséhez. Így például az egységhez beszállított és felhasznált anyagok, adalékanyagok, valamint technológiai segédanyagok eredetét, jellegét és mennyiségét, továbbá a feldolgozott termékek összetételét.

3. Ahol a rendelet hatálya alá nem tartozó termékeket is feldolgoznak, csomagolnak vagy tárolnak:

- a termelő egységen belül biztosítani kell a rendelet hatálya alá tartozó termékek térben vagy időben elkülönített tárolását a feldolgozás előtt és után is;

- a műveleteket folyamatosan kell végezni a teljes munkafolyamat befejezéséig, térben vagy időben elkülönítve a rendelet hatálya alá nem tartozó termékekkel végzett műveletektől;

- amennyiben a műveleteket időszakosan végzik, azokat előzetesen be kell jelenteni az ellenőrző szervezettel egyeztetett határidőig;

- minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy biztosítsák a tételek azonosítását és elkerüljék az összekeveredést olyan termékekkel, amelyek előállítása nem a rendelet előírásainak megfelelően történt;

- a rendelet hatálya alá tartozó termékek feldolgozása előtt meg kell tisztítani a felhasználandó berendezéseket, hatékonyságukat felül kell vizsgálni, és erről feljegyzést kell készíteni.

4. Az ökológiai gazdálkodásból származó tejet, tojást és tojástermékeket a rendelet hatálya alá nem tartozó termékektől elkülönülten kell begyűjteni. Ettől eltérően az ellenőrző szervezet előzetes hozzájárulásával lehetséges az egyidejű begyűjtés is, feltéve, ha megfelelő intézkedéseket tesznek a rendelet hatálya alá nem tartozó termékekkel való keveredés megelőzésére, valamint az ökológiai gazdálkodás szerinti termékek beazonosítására. A termelő a begyűjtés idejéről, helyéről és a termékek átvételének idejéről tájékoztatja az ellenőrző szervezetet.

5. Az ellenőrző szervezet köteles - a rendkívüli ellenőrzések kivételével - évente legalább egyszer a termelőegység valamennyi létesítményét teljes körűen a helyszínen ellenőrizni.

Az ellenőrző szervezet e rendelet alapján engedéllyel nem rendelkező anyagok és eljárások vizsgálatára mintát vehet.

Ha felmerül a gyanú, hogy nem engedélyezett terméket használtak fel, a mintavétel kötelező.

Minden ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az ellenőrzött egységért felelős képviselő ellenjegyzi és öt évig megőrzi.

6. A termelő, illetve az általa megbízott személy köteles lehetővé tenni az ellenőrző szervezet részére a termelőegység vizsgálatát, valamint az írásos bizonylatokba és a vonatkozó dokumentumokba való betekintést. Az ellenőrző szervezetet minden olyan felvilágosítással el kell látni, amely az ellenőrzés céljából szükséges.

7. Amennyiben a termelőegység felelős képviselője tudja vagy gyanítja, hogy az általa előállított, feldolgozott, importált vagy más gazdasági egységből beszállított terméke nem teljesíti a rendelet előírásait, kezdeményezi az érintett termékről az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés eltávolítását vagy a termék elkülönítését és beazonosítható jelölését. Az üzem csak abban az esetben dolgozhatja fel, csomagolhatja vagy forgalmazhatja a terméket, ha tisztázódott, hogy az megfelel a rendeletben foglaltaknak, kivéve, ha nem ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel hozzák forgalomba. Az ilyen kétséges esetekben a termelő haladéktalanul értesíti az ellenőrző szervezetet, amelyik előírhatja, hogy a terméket csak akkor hozhatják az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel forgalomba, ha az üzem által szolgáltatott vagy más forrásból származó információk alapján megbizonyosodott arról, hogy a gyanú alaptalan volt.

8. A rendelet előírásainak megfelelő termékeket tárolni, és más egységekbe átszállítani - beleértve nagykereskedőket vagy kiskereskedelmi üzleteket is - csak a tartalom keveredését megakadályozó, megfelelő kiszerelésben és zárt csomagolási egységben lehet, úgy, hogy a lezárás megsérülése nélkül ne lehessen a csomagolás tartalmát megváltoztatni. Ebben az esetben a terméket a következő jelöléssel kell ellátni:

a) a termeléséért vagy feldolgozásáért felelős személy nevének és címének feltüntetésével; ahol a termék eladója ettől eltérő személy, olyan nyilatkozat is szükséges, amely alapján a tétel elfogadható, és az ellenőrző szervezet képes egyértelműen azonosítani a termék előállításáért felelős személyt,

b) a termék megnevezésével, beleértve az ökológiai termelési módra hivatkozást.

A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék beérkezésekor ellenőrizni kell a csomagolási egység lezárását, az A) 8.1. pontban előírtak betartását, valamint össze kell vetni a címke és az árukísérő bizonylatok adatait. Az ellenőrzések eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha az ellenőrzés elvégzése után gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett termék nem a rendeletben előírt ellenőrzési rendszerbe tartozik, csak akkor kezdhető meg a feldolgozás vagy csomagolás, ha tisztázódott az, hogy a termék megfelel a rendeletben foglaltaknák, kivéve, ha ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés nélkül hozzák forgalomba.

C)

Az R. 13. §-a (3) bekezdése szerinti országokból származó növényi, illetve állati termékekből összeállított növényi termékek, állati termékek és élelmiszerek behozatala

1. A rendszeres ellenőrzési intézkedések megkezdésekor az importőrnek és az ellenőrző szervezetnek a következőket kell rögzítenie:

- az importáló megnevezését, telephelyeinek és az általa folytatott tevékenység átfogó leírását, pontosan jelezve a terméknek az ország területére történő beléptetését, ismertetve minden olyan létesítményt, amelyet az importőr a behozott áru raktározására használ fel. Ha az importőr egyéb tevékenységet is végez, például a mezőgazdasági termék feldolgozását, csomagolását, címkézését, valamint a feldolgozást megelőző és azt követő tárolását és szállítását, akkor alkalmazni kell a B) rész rendelkezéseit is;

- az importőrnek az egység szintjén hozott valamennyi gyakorlati intézkedését, amellyel a rendelet előírásainak teljesülését biztosítja. Ezt a leírást és a tett intézkedéseket az importőr által jóváhagyott ellenőrzési jelentésnek (jegyzőkönyvnek) tartalmaznia kell. A jelentésnek ezen kívül tartalmaznia kell az importőr alábbi kötelezettségvállalását:

= úgy bonyolítja le tevékenységét, hogy az megfeleljen a rendelet előírásainak, és ha az előírásokat megsértené, az ellenőrző szervezet az R. 11. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltak szerint intézkedik, továbbá

= az ellenőrző szervezet számára biztosítja a bejárást az általa használt raktárakba, és elősegíti az ellenőrzést.

2. Ha változás történik a gazdaság működésében, az importőr felelős képviselője köteles arról haladéktalanul értesíteni az ellenőrző szervezetet.

3. Minden írásos dokumentációt, bizonylatot, jelentést meg kell őrizni és ellenőrzéskor a helyszínen az ellenőrző szervezet rendelkezésére bocsátani, hogy nyomon követhesse a hivatkozott termék minden egyes tételénél a következőket:

- az adott tétel megnevezését, eredetét, jellegét mennyiségi mutatói alapján, és szükség szerint az ellenőrző szervezet igényei által meghatározott egyéb részleteket,

- az adott tétel természetének jellemzőit, rendeltetési helyét és szükség szerint az ellenőrző szervezet igényei által meghatározott egyéb részleteket.

4. Az importőr köteles értesíteni az ellenőrző szervezetet minden egyes behozott szállítmányról. Ennek keretében köteles a vevő nevét, címét és minden olyan részletes adatot is szolgáltatni, amelyet az ellenőrző szervezet részére előír, például a behozott ökológiai termékek ellenőrző bizonyítványainak másolatban történő igazolását.

5. Amennyiben az importőr tudja vagy gyanítja, hogy az általa importált termék nem teljesíti e rendelet előírásait, kezdeményezi az érintett termékről az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés eltávolítását, vagy a termék elkülönítését és beazonosítható megjelölését, továbbá haladéktalanul értesíti az ellenőrző szervezetet.

6. Ha a rendelet hatálya alá tartozó behozott termék olyan helyen kerül tárolásra, ahol más mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert dolgoznak fel vagy raktároznak, akkor a következők szerint kell eljárni:

- a rendelet hatálya alá tartozó termékeket az egyéb mezőgazdasági termékektől, élelmiszerektől elkülönítve kell elhelyezni és tartani,

- minden intézkedéssel biztosítani kell a tételek azonosítását és az esetleges keveredésének megakadályozását olyan termékkel, amelyet nem e rendeletnek megfelelően állítottak elő.

7. Az ellenőrző szervezet - a rendkívüli ellenőrzések kivételével - évente legalább egy esetben köteles teljes körű helyszíni ellenőrzést végezni az importáló cég telephelyeinek valamennyi létesítményében, és ahol indokolt azoknál a kiválasztott egyéb tároló létesítményeknél is, amelyeket az importáló cég használatba vesz.

Az ellenőrző szervezet köteles ellenőrizni a 3. pontban foglalt követelmények szerinti írásos dokumentációkat, valamint az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványokat.

Az ellenőrző szervezet mintát vehet e rendelet alapján engedéllyel nem rendelkező anyagok és eljárások vizsgálatára. A hatóságilag el nem fogadott anyagok gyanúja esetén kötelező mintát vennie. Minden egyes ellenőrzési kiszállásról vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a vizsgált egységért felelős képviselő köteles aláírni.

8. Az importőr köteles vizsgálat céljából biztosítani az ellenőrző szervezet bejutását minden telephelyére, továbbá rendelkezésére bocsátani a kapcsolódó iratokat, kimutatásokat, különös tekintettel a behozatallal kapcsolatos bizonylatokra. Az importáló köteles ellenőrző szervezetet minden olyan információval ellátni, ami az ellenőrzés lefolytatásához szükséges.

9. A rendelet hatálya alá tartozó termékeket csak megfelelően csomagolva, a tartalom esetleges keveredését kizárva, az exportőr és az adott tétel - tanúsítvány szerinti - azonosítását szolgáló jelöléssel ellátva kell importálni.

A rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében a feladó köteles ellenőrizni a csomagok és a konténerek lezárását és az egyes tételek azonosságát, hogy megfelelnek-e az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványban vagy azzal egyenértékű bizonyítványokban foglaltaknak, valamint össze kell vetni a címke és az árukísérő bizonylatok adatai tartalmát. Az ellenőrzések eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha az ellenőrzés során problémák merülnek fel a behozott termék eredetét illetően, vagyis azt nem a rendelet előírásainak megfelelő exportálótól hozták be, és nem elfogadott ellenőrző szervezet tanúsítja, akkor a terméket csak a kétségek tisztázása után lehetséges feldolgozni, csomagolni, kiszerelni és forgalomba hozni, kivéve, ha azt ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés nélkül hozzák forgalomba.

10. A rendelet hatálya alá tartozó termékek tárolhatók, valamint egyéb helyekre, nagykereskedők részére és kiskereskedelmi egységekhez is kiszállíthatók, azzal a kikötéssel, hogy tárolásuk és szállításuk során megfelelően csomagoltak és a tartalmuk keveredésének meggátolása érdekében lezártak úgy, hogy a lezárás megsérülése nélkül ne lehessen a csomagolás tartalmát megváltoztatni. Ebben az esetben a terméket a következő jelöléssel kell ellátni:

a) a termék importálója nevével, címével, valamint olyan irányú közlést, amelynek alapján az ellenőrző szervezet képes minden kétséget kizáróan azonosítani az importáló személyt,

b) a termék megnevezésével, beleértve az ökológiai gazdálkodásra hivatkozást.

D)

A rendelet hatálya alá tartozó termékek termelésében, feldolgozásában, illetve importjában részt vevő olyan egységek, amelyek az érintett műveletek részbeni vagy teljes elvégzésére harmadik féllel kötnek szerződést

A harmadik féllel kötött szerződésben foglalt műveletekre a termelőegység és tevékenysége teljes körű leírásának tartalmaznia kell:

- az alvállalkozók listáját az általuk elvégzett tevékenység leírásával;

- a termelőegység szintjén minden gyakorlati intézkedés dokumentálását, hogy a termelőegység által forgalomba hozott termék útja nyomon követhető legyen a szállítóhoz, vagy ha az nem azonos, az értékesítőhöz, az átvevőhöz, illetve a vásárlóhoz;

- a termelőegység kötelezettségvállalását arra, hogy gazdasági egységét az ellenőrző szervezet helyszíni ellenőrzésének aláveti.

5. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez

6. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez[37]

7. számú melléklet a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelethez[38]