19/2001. (X. 10.) BM rendelet

az egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének "Személy- és vagyonőr szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című részének helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép.

2. §

Az R. mellékletének "Magánnyomozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című részének helyébe az e rendelet 2. számú melléklete lép.

3. §

Az R. mellékletének "Rendőrszervező (tiszt) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című, a szakképesítés vizsgáztatási követelményeiről szóló IV. részének helyébe az e rendelet 3. számú melléklete lép.

4. §

Az R. mellékletének "Rendőr szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című, a szakképesítés vizsgáztatási követelményeiről szóló IV. részének helyébe az e rendelet 4. számú melléklete lép.

5. §

Az R. mellékletének "Határrendész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei" című, a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírásokról szóló IV. részének helyébe az e rendelet 5. számú melléklete lép.

6. §

(1) Az R. melléklete kiegészül az e rendelet 6. számú melléklete szerint a nyilvántartási és okmányügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeivel.

(2) E rendelet kihirdetése előtt kiadott, a BM Központi Hivatal által szervezett nyilvántartó és okmányügyintézői tanfolyamok elvégzését igazoló tanúsítványok beszámítása a 6. számú melléklet IV/4. pontjában írt szabályok szerint történik.

7. §

Az R. melléklete kiegészül az e rendelet 7. számú melléklete szerint a határrendész szervező (tiszt) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeivel.

8. §

Az R. melléklete kiegészül az e rendelet 8. számú melléklete szerint a temetkezési szolgáltató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeivel.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 8919 01

2. A szakképesítés megnevezése: Személy- és vagyonőr

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A személy- és vagyonőr a polgári jogi szerződés alapján a megbízót megillető jogok és a jogszabályban a személyes vagyonőrre vonatkozó jogosultságok keretein belül megelőző, őrző-védő munkájával, figyelő, ellenőrző, átvizsgáló és támadáselhárító tevékenységével biztosítja megbízója személyének testi épségét, vagyonának biztonságát, segíti jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A személy- és vagyonőr tevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséget, fejlett problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel.

A tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, továbbá a személyek és a vagyontárgyak őrzése, védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szakmai elveket, szabályokat és módszereket kell ismernie.

Feladatcsoportok:

- létesítmény, telephely, terület őrzése, védelme, az oda történő be- és kiléptetés, szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzése;

- jármű és más ingóság őrzése és védelme;

- szállítmány kísérése, őrzése, valamint pénz- és értékszállítás végzése;

- személy testi épségének, személyi szabadságának védelme, azok ellen irányuló támadás elhárítása;

- a védett személy, őrzött létesítmény vagy egyéb vagyontárgy biztonságát fenyegető veszélyhelyzet felismerése, az ilyen jellegű cselekmények megszüntetésére irányuló felszólítás, ellenszegülés esetén az ezzel arányos kényszerítő testi erő alkalmazása, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása és a hatóságnak történő átadása;

- rendezvény biztosítása;

- rendkívüli esemény megelőzése, az elhárításban való közreműködés;

- a szakmai tevékenysége ellátásához szükséges mechanikai, elektronikai és egyéb védelmi eszköz kezelése.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Közigazgatási ismeretekből:

Ismerje:

- a jog társadalomban betöltött szerepét, a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek főbb feladatait;

- az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit;

- a szabálysértés fogalmát;

- a szabálysértési eljárás alá vont jogait és kötelezettségeit;

- a becsületsértés, a magánlaksértés, az ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, a valótlan bejelentés, a tulajdon elleni szabálysértések, a veszélyeztetés kutyával, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység, a jogosulatlan címhasználat; a tűzvédelmi szabálysértés, az ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés tényállásait, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.

Legyen jártas:

- a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről szóló jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazásában, amelyek ezen eszközök megszerzésére, tartására vonatkoznak.

b) Büntetőjogból és büntetőeljárás-jogból:

Ismerje:

- a bűncselekmény fogalmát;

- a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó meghatározásokat;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;

- a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a segítségnyújtás elmulasztása, a kényszerítés, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a magántitok jogosulatlan megismerése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy támogatója elleni erőszak, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, a vesztegetés, a közveszélyokozás, a terrorcselekmény, a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, a közveszéllyel fenyegetés, a rendbontás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal, a visszaélés kábítószerrel, az üzleti titok megsértése, a lopás, a sikkasztás, a csalás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a rongálás, a jogtalan elsajátítás, az orgazdaság bűncselekmények tényállási elemeit;

- a büntetőeljárás szakaszait;

- a helyszín fogalmát.

Legyen jártas:

- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség büntetőjogi fogalmak, továbbá a személyi szabadság megsértése bűncselekmény tényállási elemeinek értelmezésében.

c) Polgári jogból:

Ismerje:

- a személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeit;

- a tulajdon és a birtok fogalmát;

- a szerződés főbb jellemzőit;

- a kártérítésre vonatkozó általános rendelkezéseket, különösen a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat.

Legyen jártas:

- a felelős őrzés és a megbízás nélküli ügyvitel szabályaiban;

- a birtokvédelem területén a jogos önhatalom alkalmazásában.

2.2. Szakmai ismeretek

Ismerje:

- a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató szervezetek és személyek működésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit;

- a szakmai kamarára vonatkozó főbb jogszabályok rendelkezéseit;

- a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait;

- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

- a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő fontosabb fogalmakat;

- az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket;

- a terület, a szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket;

- a rendezvények csoportosítását, fajtáit és az egyes rendezvények biztosításának speciális feladatait;

- az őr-, járőr-, kísérő szolgálat alapelveit, fogalmát;

- a pénz- és értékszállítás, -kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit;

- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló és elhárító tevékenység szabályait;

- a munkavédelemre, a tűzvédelemre, a katasztrófaelhárításra vonatkozó szabályokat;

- az elektronikus jelző és riasztó rendszerek helyét, szerepét;

- a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit;

- az elsősegélynyújtás szabályait (az eszméletvesztés, a mérgezés, a vérzések, a csonttörések, az égési sérülések elsődleges ellátásának módjait, az áramütéses balesetek sérültjeinek elsősegélyét, az újraélesztés szabályait);

- a helyszín fogalmát, biztosításának követelményeit;

- a környezetvédelem alapvető elveit, előírásait;

- a katasztrófa meghatározását, a katasztrófahelyzet felszámolásában részt vevő szervezetek főbb jellemzőit és feladataikat;

- a rendkívüli események megelőzésének és elhárításának szabályait.

Legyen jártas:

- a formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásában;

- az őr-, járőr-, kísérő őri szolgálatokra való felkészülésre, a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában;

- az objektumokba történő be- és kiléptetés, ruházat-, csomag- és szállítmány-ellenőrzés végrehajtásában;

- az őrzött vagyont fenyegető magatartás felismerésében, az elkövető személy felszólításában, továbbá ellenszegülésének, támadásának elhárításában;

- a szakmai tevékenység ellátásához szükséges mechanikai, elektronikai és egyéb védelmi eszközök kezelésében;

- az őrzése alatt álló vagyontárgy átvételében, átadásában;

- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátására vonatkozó szabályok és módszerek alkalmazásában;

- rendkívüli események, a jogos védelem és végszükség esetén foganatosítandó intézkedésekben;

- a személy- és vagyonőrzésben alkalmazott személyes objektumőrző kutyák szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának alapvető szabályaiban;

- a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófával fenyegető helyzetben szükséges intézkedésekben;

- a részére biztosított támadáselhárító önvédelmi eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásában;

- a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásában, kísérésében és a hatóságnak történő átadásában;

- szolgálati okmányainak vezetésében.

Ismerje:

- az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait;

- a helyszín biztosításának előírásait;

- a hátrahagyott nyomok megőrzésének módjait;

- a személy- és tárgyleírás módjait;

- a hatékony kommunikáció eszközeit,

- az alapvető kommunikációs technikákat és azok jelentőségét.

2.3. Önvédelmi ismeretek

Legyen jártas:

- a támadások elhárításában: ütések, rúgások alkalmazásában;

- a fogásokból történő szabadulásban;

- az eszközökkel történő támadások elhárításában;

- az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kísérésében;

- a különböző fegyveres támadások elhárításában;

- a támadáselhárító eszközök szakszerű alkalmazásában.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A személy- és vagyonőr szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- betöltött 18. életév,

- cselekvőképesség,

- állandó belföldi lakóhely,

- az Országos Képzési Jegyzékben előírt iskolai végzettség,

- büntetlen előélet,

- szakmai alkalmasság (munkaalkalmasság vizsgálata),

- szakmai felkészítő tanfolyamon való részvétel igazolása, továbbá

- a jelentkező feleljen meg a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen - írásban és szóban - a jogi és szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgarészen a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásbeli vizsga:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó feladatsort kell megoldani.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsga:

A belügyminiszter által jóváhagyott szóbeli tételsorokból

- a jogi ismeretek tantárgyból egy,

- a szakmai ismeretek tantárgyból két témakör felhasználásával kialakított tétel.

Gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján:

- szakmai ismeretek tantárgyból egy, a jártasság követelményszintű témakörök felhasználásával kialakított feltevés (szituáció) megoldása,

- önvédelmi ismeretek tantárgyból három meghatározott gyakorlat bemutatása.

A vizsga időtartama: max. 30 perc/fő.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Önvédelmi vizsga alól kérelmére a vizsgabizottság mentesítheti azt a vizsgázót, aki igazolja, hogy valamely küzdősportban sportminősítést (pl. övfokozat) szerzett.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgát elméleti és gyakorlati osztályzattal kell értékelni.

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi és szakmai részét külön-külön adható érdemjeggyel kell értékelni.

A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek számtani átlaga adja.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi gyakorlatok bemutatására külön-külön adott érdemjegyek számtani átlaga adja.

V. Egyéb tudnivalók

1. Szakmai felkészítő tanfolyamot csak - a külön jogszabályban meghatározott módon - nyilvántartott szakképző intézmény, illetve oktatási vállalkozás folytathat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint.

2. A szakmai felkészítésre fordítható képzési idő minimum 320 óra. A képzési időkeretből 225 órát szakmai elméleti, 95 órát szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani.

A szakmai gyakorlati képzés időkeretét a szakmai követelmény III. fejezet 2.2. pontjában meghatározott követelmények gyakorlati feladatainak, valamint a 2.3. pontban rögzített önvédelmi ismeretek oktatására, illetve begyakoroltatására kell fordítani.

A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 70%-án jelen volt.

A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében központi képzési program kerül kiadásra. A szakmai követelmények III. fejezetében szereplő oktatási feladatok a képzés teljes óraszámának 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ban a tanfolyam résztvevői vagy a leendő munkáltató igénye szerint mód van olyan szakmai ismeretek oktatására, amelyek elősegítik a szakmai felkészítést, illetve hatékonyabb elhelyezkedést biztosítanak.

3. Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető.

Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított feltételek lehetővé teszik, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarész ugyanazon vizsganapon lefolytatható.

4. Javító-, illetve pótlóvizsgát legkorábban a sikertelen vizsgát követő 30 nap után szervezett szakmai vizsgán lehet letenni. Javítóvizsgát elégtelen osztályzatú vizsgarészből, illetve vizsgatárgyból kell tenni."

2. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"MAGÁNNYOMOZÓ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 01

2. A szakképesítés megnevezése: Magánnyomozó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló, javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejező- és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. Ismerni kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi - alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, büntetőeljárási, államigazgatási jogi és szabálysértési jogi - rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, módszereket. A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:

- adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;

- személyek, események megfigyelése, dokumentálása;

- megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;

- nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás, másolat kérése, kivonat készítése;

- a megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevő tevékenység;

- személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Közigazgatási ismeretekből:

Ismerje:

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét;

- a jog, a jogrendszer, a jogszabály meghatározását és a jogrendszer tagozódását;

- az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódását;

- az államigazgatási ügy és az ügyfél fogalmát;

- az államigazgatási eljárás megindításának feltételeit és módjait;

- a tényállás tisztázásának eszközeit;

- a közigazgatási szerv határozatára vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- a hatósági bizonyítványra, az igazolványra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- a jogorvoslati rendszert;

- a végrehajtási eljárást.

Legyen jártas:

- az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseiben;

- a jogalkotás és a jogforrási hierarchia alapvető kérdéseiben;

- a tevékenységi körét érintő jogszabályok figyelemmel kísérésében és azok tartalmának helyes értelmezésében;

- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján az igazoltatás, a fokozott ellenőrzés, a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása, magánlakásban és a közterületnek nem minősülő egyéb helyen való intézkedési jogosultság, a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés és az így szerzett adatok bizonyítási eszközként való felhasználásában, valamint a felsorolt tevékenységekre jogosítottak működési kereteiben;

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján a személyes adat, a különleges adat, a közérdekű adat, az adatkezelés, az adattovábbítás, az adatok nyilvánosságra hozatala, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatbiztonság szabályaiban, jogsértés esetén az érintett jogainak érvényesítési lehetőségében;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alkalmazásában;

- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szankciórendszerében, a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjében; valamint egyéb, szabálysértésekkel kapcsolatos jogszabályok előírásainak ismeretében;

- a magánnyomozás, a vállalkozás keretében végzett, valamint a személy- és vagyonvédelem gyakorlásának személyi feltételeit illetően, az engedélyezésre és az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezésekben;

- a magánnyomozót megillető jogokban és kötelezettségekben;

- a veszélyes fenyegetés, a magánlaksértés, a valótlan bejelentés, a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység, a jogosulatlan címhasználat tényállásainak felismerésében;

- a titokvédelemre vonatkozó szabálysértési tényállások értelmezésében.

b) Polgári jogból:

Ismerje:

- a polgári jog alapelveit, a polgári jog alanyaira vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- a tulajdonjog megszerzésének módjait;

- a szerződésre, annak létrejöttére, alakiságára, tartalmára és tárgyára vonatkozó főbb szabályokat;

- a szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;

- a szerződés módosításának szabályait;

- a szerződés megszegésének következményeire vonatkozó szabályokat;

- a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket;

- a polgári jogi felelősség szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseit, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat;

- a végrehajtási eljárás főbb elemeit.

Legyen jártas:

- a személyhez fűződő jogok jogszerű védelme kérdéseiben;

- a névviseléshez, a jó hírnévhez, a kép- és a hangfelvételhez fűződő, illetőleg a magántitok, az üzleti, a hivatásbeli titok, a kegyeleti jog tartalmát illetően;

- a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi védelmének és jogérvényesítés módjaiban;

- a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok tartalmában és a jogbitorlás jogkövetkezményeiben;

- az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás és más közhitelű nyilvántartás adatainak tanulmányozásában, valamint a szükséges dokumentációk beszerzésében;

- a megbízási szerződés elkészítésében, a vállalt kötelezettsége jogszerű teljesítésében;

- az általa észlelt, megfigyelt, felderített adatok jogilag megengedett módon és formában történő rögzítésében és felhasználásában.

c) Büntetőjogból:

Ismerje:

- a büntetőjog fogalmát, forrásait, a Btk. hatályát és szerkezeti tagozódását;

- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;

- az általános törvényi tényállást és annak elemeit;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;

- az emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, az üzleti titok megsértése bűncselekmények tényállását;

- az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény fő rendelkezéseit, az állam- és szolgálati titok megsértése tényállását;

- a pénzmosás, a devizagazdálkodás megsértése, az adó-, társadalombiztosítási csalás, a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése, a társadalom- és egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megszegése, a csempészet és vámorgazdaság, a lopás, a csalás, a sikkasztás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekmények tényállását.

Legyen jártas:

- a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a jogosulatlan adatkezelés, a különleges személyi adatokkal visszaélés, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal bűncselekmények felismerésében és törvényi tényállás szerinti minősítésében;

- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség eseteinek értelmezésében.

d) Büntetőeljárási jogból:

Ismerje:

- büntetőeljárás alapelveit, azok szerepét;

- büntetőeljárás alanyait;

- a terhelt, a tanú, a védő, a sértett, a szakértő, a magánvádló, a magánfél az egyéb érdekeltek és ezek képviselőinek jogait;

- a bizonyítás eszközeit és azokra vonatkozó szabályokat;

- a büntetőeljárás megindítását és szakaszait;

- a bejelentés, a feljelentés alapján a nyomozó hatóság intézkedéseit;

- a nyomozás befejezésének feltételeit és következményeit.

Legyen jártas:

- az ártatlanság vélelmére és a jogorvoslati jogosultság alapelvére, lehetőségeire vonatkozó előírások értelmezésében;

- a tárgyi bizonyítási eszközökre és az okiratra vonatkozó szabályok alkalmazásában.

2.2. Kriminalisztikai ismeretekből:

Ismerje:

- a kriminalisztika tárgyát;

- a krimináltaktika, krimináltechnika és a kriminálmetodika tárgyát, szerepét a kriminalisztikában;

- a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó szabályokat;

- a nyomrögzítés módjait.

Legyen jártas:

- a helyszín biztosításának követelményeiben;

- a hátrahagyott nyomok megőrzésének módjaiban;

- az adatgyűjtés módjaiban és a személyek kikérdezésének taktikájában;

- a személy- és tárgyleírás követelményeiben és módjait illetően.

2.3. Pszichológiai ismeretekből:

Ismerje:

- a pszichológia szerepét a magánnyomozói munkában;

- a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét, módjait;

- az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;

- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

- az emberi agresszió, az erőszak, a feszültség és a konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

- a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső személyiségjegyeket;

- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A magánnyomozói szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- cselekvőképesség,

- belföldi lakóhely,

- középiskolai érettségi,

- szakmai alkalmasság,

- szakmai felkészítő tanfolyamon való részvétel,

- büntetlen előélet, továbbá a jelentkező feleljen meg a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A vizsgára bocsátás előfeltétele: a vizsgát szervező intézmény által megjelölt szakmai témákból vizsgadolgozat elkészítése. A jelölt vizsgadolgozatát a vizsgára jelentkezéssel egy időben adja le értékelésre a szakmai vizsgaszervező intézménynek.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi, a kriminalisztikai és a pszichológiai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit kell számon kérni.

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat elkészítésével és a vizsgabizottság előtt történő megvédésével kell teljesíteni.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásban számon kérendő ismeretek:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A vizsga időtartama: 150 perc.

Szóbeli vizsga:

- a jogi ismeretek tantárgyakból jogáganként egy,

- a kriminalisztikai ismeretek és a pszichológiai ismeretek tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsorból egy-egy témakört felölelő tétel.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szóbeli vizsgarész alól - a vizsgabizottság mérlegelése alapján - csak a jogi, illetve rendőri tanulmányokról szóló és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott oktatási intézményben szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészből, illetve elégtelen érdemjegyű vizsgatantárgyból kell tenni.

5. Szakmai vizsga értékelése

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve ha valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek részét külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgyak kérdéseire adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek számtani átlaga adja.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a benyújtott szakmai dolgozatra és a bizottság előtti megvédésére a külön-külön adott érdemjegyek számtani átlaga adja.

V. Egyéb tudnivalók

1. Szakmai felkészítő tanfolyamot csak a - külön jogszabályban meghatározott módon - nyilvántartott szakképző intézmény, illetve oktatási vállalkozás folytathat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint.

2. A szakmai felkészítésre fordítható képzési idő minimum 350 óra. A képzési időkeretből 245 órát szakmai elméleti, 105 órát szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani. A tanfolyam résztvevői vagy a leendő munkáltatók igénye szerint a képzési időkereten felül mód van olyan ismeretek oktatására, amelyek elősegítik a szakmai felkészítést, illetve hatékonyabb elhelyezkedést biztosítanak.

3. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 70%-án jelen volt.

4. Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított feltételek lehetővé teszik, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarész ugyanazon napon lefolytatható."

3. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"RENDŐRSZERVEZŐ (TISZT)

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró rendőrszervező (tiszt) szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.

1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei

a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.

b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a rendőrszervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

Írásbeli vizsga

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főosztályra.

A képzésben résztvevő komplex vizsgadolgozatot készít az alábbi alaki és tartalmi követelmények szerint:

A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.

A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgához kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főosztályra.

A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ezirányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgycsoportonként - bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntető-eljárásjog, kriminológia tantárgyak), államtudományok (alkotmányjog, közigazgatási jog, emberi jogi alapismeretek tantárgyak), rendőri ismeretek [közrendvédelmi ismeretek, csapatszolgálati ismeretek, közlekedési ismeretek, igazgatásrendészeti ismeretek, bűnügyi (operatív) ismeretek tantárgyak], kriminalisztika (krimináltechnika, krimináltaktika, kriminálmetodika tantárgyak) - egy-egy tételt húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsgán a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.

3. A szakmai vizsgán számonkérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképzés során elsajátítandó ismeretek körét a tantárgycsoportok, az ezekhez tartozó tantárgyak, illetve azok témakörei, az elsajátítási szinteket az oktatás során támasztott követelmények fejezik ki.

A vizsga tantárgycsoportjai, tantárgyai és témakörei

A büntetőjog általános részéből:

- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;

- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

- a bűncselekmény fogalma;

- a törvényi tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;

- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

- a bűncselekmény elkövetői;

- a büntetés fogalma és célja;

- a büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere, az egyes büntetések és intézkedések; a büntetés kiszabása;

- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

- a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

- az állam elleni bűncselekmények;

- a személy elleni bűncselekmények;

- a közlekedési bűncselekmények;

- a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

- a közrend elleni bűncselekmények;

- a gazdasági bűncselekmények;

- a vagyon elleni bűncselekmények;

- a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárási jogból:

- a büntetőeljárás fogalma, feladata;

- a büntetőeljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;

- a büntetőeljárás alanyai;

- a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;

- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

- a büntetőeljárás megindítása;

- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;

- a nyomozás teljesítése;

- a nyomozás felfüggesztése;

- a nyomozás megszüntetése;

- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

- nyomozás a vétségi eljárásban;

- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

- az elsőfokú bírósági eljárás;

- a másodfokú bírósági eljárás;

- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

- külön eljárások;

- különleges eljárások.

Kriminológiából:

- a kriminológia tudományelméleti kérdései;

- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

- a makro környezet szerepe a bűnözésben;

- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

- a személyiség szerepe a bűnözésben;

- egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

- a bűnözés oksági kérdései;

- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

- a bűnözés megelőzése;

- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

- a rendőrök által elkövetett jogsértések;

- a rendőr-szociológia egyes kérdései;

- a vagyon elleni bűnözés alakulása, főbb kriminológiai jellemzői;

- a szervezett bűnözés;

- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzése;

- a gazdaság elleni bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

- a kábítószer-bűnözés;

- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

- a fiatalok bűnözése;

- viktimológia;

- a számítógépes bűnözés és a hitelkártyacsalás.

Magyar Alkotmányjogból:

- alkotmányjogi alapfogalmak;

- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;

- a magyar állampolgárság;

- alapvető jogok és kötelességek;

- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;

- képviselet és választójog;

- az Országgyűlés;

- a köztársasági elnök;

- a Kormány;

- az Alkotmánybíróság;

- a bíróságok;

- az ügyészség;

- a helyi önkormányzatok.

Közigazgatási jogból:

- bevezetés a közigazgatási jogba;

- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

- a közigazgatás szervezete;

- a közigazgatás személyzete;

- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

- a közigazgatási jog érvényesülése;

- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

- az államigazgatási eljárás általános kérdései;

- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

- az első fokú eljárás és a határozathozatal;

- a jogorvoslatok;

- a végrehajtás;

- a nemzetközi jog alapjai, különös tekintettel a diplomáciai, konzuli és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességekre és kiváltságokra, valamint az ezek fennállása esetén követendő eljárásra.

Emberi jogi alapismeretekből:

- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

- az emberi jogok a II. világháború után;

- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

- az emberi jogok és a rendvédelem.

Közrendvédelmi ismeretekből:

- a közrend, a közbiztonság védelme Magyarországon;

- a rendőrség szolgálati tagozódása;

- a közrendvédelmi elemző-értékelő tevékenység;

- a járőr- és őrszolgálat;

- a körzeti megbízotti szolgálat;

- a bűnmegelőzési és nyomozati tevékenység a közrendvédelem területén;

- a fogda- és kísérő őri szolgálat;

- a fokozott ellenőrzés, az ügyeleti és vonatkísérő szolgálat;

- a nyilvántartásban szereplő személyek ellenőrzése;

- a körözési tevékenység;

- a közrendvédelmi vezető személyügyi feladatai, az állomány körében előforduló rendkívüli események;

- a rendőrségi ügyvitel; a parancsnoki revízió;

- a közrendvédelmi alegységek munkaterve, munkaértekezletek rendje;

- együttműködés egyes közrendvédelmi feladatok végrehajtásában;

- a rendőrség kapcsolata az önkormányzatokkal és más társadalmi önvédelmi szervezetekkel;

- a közrendvédelmi munka statisztikai kifejeződése;

- az ellenőrzés szerepe a közrendvédelmi munkában;

- a közrendvédelmi vezetői tevékenység sajátosságai;

- a nyilvántartások felhasználása a közrendvédelmi munkában;

- a tervezés, a tervszerűség általános szabályai;

- a közrendvédelmi vezető munkastílusa, munkamódszere, beszámolási kötelezettsége;

- a személyi számítógép alkalmazása a parancsnok munkájában;

- a polgári rendészeti tevékenység;

- a működési terület leírása és a közterületi szolgálat szervezése;

- a közrendvédelmi vezető szolgálati okmányai.

Csapatszolgálati ismeretekből:

- a csapatszolgálati ismeretek alapelvei;

- a csapatszolgálati tevékenység a parancsnoki munkában;

- az állomány pszichikai felkészítése csapatszolgálati feladatokra;

- a rendőri erők menetének általános elvei;

- a szolgálati csoportok;

- a felderítő, kutató csoport alkalmazása;

- a munkatérkép vezetése;

- a zárás elvei és gyakorlata;

- a kutatás elvei és gyakorlata;

- a bekerítés elvei és gyakorlata;

- az üldözés elvei és gyakorlata;

- rendezvénybiztosítás;

- tömegoszlatás;

- állami vezetők, külföldi delegációk utazásának nyílt rendőri biztosítása;

- objektumok őrzése és védelme;

- elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén végzendő rendőri feladatok;

- a légi közlekedés jogellenes cselekményekkel szembeni védelme;

- a terrorcselekmény elhárítása, felszámolása.

Közlekedési ismeretekből:

- a közlekedés fogalma, helye és szerepe;

- a közúti, a vízi és a légi közlekedési jog és szabályai;

- a közlekedésrendészeti rendőri szervek helye és szerepe;

- a rendőri szervek közúti közlekedési hatósági tevékenysége;

- a közúti forgalomellenőrzés;

- a közúti közlekedést befolyásoló tényezők;

- a közlekedésrendészeti rendőri szervek megelőzési tevékenysége;

- a vízi- és légi rendészeti feladatok;

- a baleset-megelőzés rendőri feladatai;

- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített okmányok és iratkezelési okmányok;

- a közlekedés ágazati irányítása;

- a rendőri szervek szakhatósági tevékenysége;

- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített technikai eszközök;

- a forgalomellenőrzés és akcióellenőrzés;

- a forgalomirányítás;

- veszélyes áruk szállításával kapcsolatos rendőri feladatok;

- a baleset-megelőzés vezetői feladatai;

- a baleseti helyszínelés és a vizsgálati munka a közlekedésrendészeti parancsnoki tevékenységben;

- a közlekedésrendészeti parancsnok feladatai.

Igazgatásrendészeti ismeretekből:

a) szabálysértési jogból:

- történeti áttekintés;

- a szabálysértési jog viszonya más jogágakhoz;

- a szabálysértés általános elvei;

- kapcsolódó más jogszabályok;

- különös rész: egyre gyakrabban előforduló szabálysértések;

- speciális eljárási szabályok;

- a végrehajtási eljárás.

b) rendészeti ismeretekből:

- a rendészet helye, szerepe az igazgatásrendészeti szolgálati ágon belül;

- a személyi igazolvány;

- a közúti, vízi és légi közlekedés rendőrhatósági igazgatása;

- a nukleáris anyagokkal kapcsolatos rendészeti tevékenység;

- a kábítószerrel kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a kézifegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek és a lőterek rendészete;

- az ipari célokra szolgáló robbanóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- pirotechnikai termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- a játékautomatákkal kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló szabályozás.

Bűnügyi (operatív) ismeretekből:

- az Országos Rendőr-főkapitányság szervezete; a bűnügyi szolgálat szervezete, feladatrendszere;

- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

- a minősített adatok csoportosítása, a minősített adat létrejöttének feltételei, a minősítésre jogosultak köre a rendőrségen, a minősítési eljárás rendje, valamint a minősített adatok megismerésének és védelmének szabályai;

- a rendőrség titkos információszerző és feldolgozó munkájának módja, alapkövetelményei és annak szabályozása; a konspiráció;

- a titkos információgyűjtő munka kerete;

- a titkos információgyűjtés sajátossága a bűnügyi munka különböző területein;

- a titkos információgyűjtés erői, a rendőrség személyi információbázisa;

- a titkos információgyűjtés eszköztára; a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználási lehetőségei;

- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az így beszerezhető, felhasználható információk;

- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei; az információvásárlás;

- a környezettanulmányozás;

- a figyelés;

- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;

- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködési feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;

- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

- bevezetés a kriminalisztikába;

- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

- az azonosítás elmélete;

- krimináltechnikai fényképezési eljárások;

- a nyomozási cselekmények rögzítésének lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

- nyomtan, általános rész;

- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

- anyagmaradványok;

- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

- kriminalisztikai ballisztika;

- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

- személyleírás és személyazonosítási eljárások;

- krimináltechnikai csapdák;

- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazási lehetőségei.

Krimináltaktikából:

- bevezetés a krimináltaktikába;

- a nyomozás;

- a körözés;

- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

- a nyomozás tervezése, szervezése;

- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

- a kutatás;

- a helyszíni szemle;

- a kihallgatás;

- a bizonyítási kísérlet;

- a helyszínelés;

- a felismerésre bemutatás;

- a forrónyomos felderítés;

- a nyomozás befejezése;

- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében; jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

- az emberölés nyomozása;

- az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés nyomozása;

- a testi sértés nyomozása;

- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

- a közúti, vízi és légi közlekedési balesetek vizsgálata;

- az erőszakos közösülés nyomozása;

- a megrontás nyomozása;

- visszaélés kábítószerrel nyomozása;

- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

- visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

- a garázdaság nyomozása;

- a közokirat-hamisítás nyomozása;

- a lopás nyomozása, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás nyomozása;

- a sikkasztás nyomozása;

- a csalás nyomozása;

- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása.

Pszichológiai ismeretekből:

- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása; főbb kriminálpszichológiai irányzatok;

- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozásának zavarai;

- az agresszió problémaköre;

- pszichés betegségek, személyiségzavarok;

- személypercepció a rendőri munkában;

- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

- a segítő viselkedés motivációja;

- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

- a stressz és a megküzdési stratégiák;

- kommunikáció;

- a benyomáskeltés és a kapcsolatteremtés módja;

- tömeglélektan.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből

a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) képes a tantárgyi ismereteket egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása

Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.

A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegyeinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

A gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása

A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben résztvevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői, vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg."

4. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"RENDŐR

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

IV. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírása szerint a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszerű képzést követően:

- a Központi Programban előírt tantárgyak tananyagaiból (moduljaiból) folytatott tanulmányok eredményes befejezése,

- a Központi Programban meghatározott időtartamú és formájú szakmai gyakorlat eredményes teljesítése,

- az előírtaknak megfelelő gépjárművezetői engedély.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszeren kívüli képzést követően:

- a III. fejezetben előírt szakmai követelmények alapján készült képzési programban foglaltak elsajátítása,

- rendelkezzen a Belügyminisztériumnál, a BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél eltöltött hivatásos szolgálati vagy három év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal,

- az előírt gépjárművezetői engedély, illetve annak a szakmai vizsga időpontjáig történő megszerzése.

A rokon (határrendész) szakképesítéssel jelentkező az átképzésre vonatkozó Központi Programban leírtak teljesítését követően bocsátható szakmai vizsgára.

A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A belügyminiszter által kiadott feladatsor megoldása, amely a rendészeti igazgatási ismeretek elsajátítását ellenőrzi.

Tantárgy:

Rendészeti igazgatási ismeretek

Időtartam: 120 perc.

Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsgát szervező intézmény által a vizsga tantárgyaiból összeállított, megtörtént vagy kitalált, videofelvételen rögzített vagy írásos formában feldolgozott események, cselekmények jogi és rendőr-szakmai, elméleti-gyakorlati szempontú, komplex megoldása, valamint a kapcsolódó elméleti kérdések megválaszolása.

Tantárgy:

Közrendvédelmi ismeretek

Csapatszolgálati ismeretek

Közlekedési ismeretek

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, és a tantárgy témaköreiből összeállított - a belügyminiszter által kiadott - kérdéseket kell megválaszolnia.

Tantárgy: Nyomozási ismeretek

A vizsga értékelésére vonatkozó előírások

Az írásbeli és szóbeli vizsgarészt egy-egy, 1-5-ig adható érdemjeggyel kell értékelni, amelyeknek számtani átlaga adja a szakmai elmélet osztályzatát.

A gyakorlati vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyeinek számtani átlaga adja a vizsga szakmai gyakorlati osztályzatát."

5. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"HATÁRRENDÉSZ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

IV. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírása szerint a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszerű képzést követően:

- a Központi Programban előírt tantárgyak tananyagaiból (moduljaiból) folytatott tanulmányok eredményes befejezése,

- a Központi Programban meghatározott időtartamú és formájú szakmai gyakorlat eredményes teljesítése,

- az előírtaknak megfelelő gépjárművezetői engedély.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszeren kívüli képzést követően:

- a III. fejezetben előírt szakmai követelmények alapján készült képzési programban foglaltak elsajátítása,

- rendelkezzen a Belügyminisztériumnál, a BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél hivatásos, szerződéses szolgálati, vagy három év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal,

- az előírt gépjárművezetői engedély, illetve annak a szakmai vizsga időpontjáig történő megszerzése.

A rokon (rendőr) szakképesítéssel jelentkező az átképzésre vonatkozó Központi Programban leírtak teljesítését követően bocsátható szakmai vizsgára.

A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A belügyminiszter által kiadott feladatsor, amely a rendészeti igazgatási ismeretek elsajátítását ellenőrzi. Tantárgy:

Rendészeti igazgatási ismeretek

Időtartam: 120 perc.

Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsgát szervező intézmény által a vizsga tantárgyaiból összeállított feladatok megoldása, valamint a kapcsolódó elméleti kérdések megválaszolása.

Tantárgy:

Határőrizeti ismeretek

Határforgalmi ismeretek

Határvédelmi ismeretek

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként egy-egy tételt húz, és a tantárgyak témaköreiből összeállított - a belügyminiszter által kiadott - kérdéseket kell megválaszolnia.

Tantárgy:

Határőrizeti ismeretek

Határforgalmi ismeretek

Nyomozási ismeretek

A szakmai vizsga értékelése

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt egy-egy érdemjeggyel kell értékelni, amelyeknek számtani átlaga adja a szakmai elméleti vizsga osztályzatát.

A gyakorlati vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyeinek számtani átlaga adja a szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát."

6. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"NYILVÁNTARTÁSI ÉS OKMÁNYÜGYINTÉZŐ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3452 04

2. A szakképesítés megnevezése: Nyilvántartási és okmányügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nyilvántartási és okmányügyintézővel szemben támasztott követelmény, hogy jól ismerje az okmányiroda feladatainak összefüggéseit, az elvégzendő munkafolyamatokat, széles szakmai látókörrel, jó kommunikációs készséggel, fejlett szervezési és problémamegoldó képességgel rendelkezzen. Munkája során ismerje és alkalmazza a vonatkozó jogi és igazgatási, továbbá számítástechnikai ismereteket.

Feladata a személyazonosító igazolvány, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az egyéni vállalkozói igazolvány, valamint a közúti forgalomban való részvételre és a közúti járművezetésre jogosító okmányok - továbbá jogszabály által az okmányiroda hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos okmányok - ügyfelek részére történő kiállítása (érvényesítés, érvénytelenítés, csere, bevonás) és kiadása, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyiratkezelés.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Igazgatási és jogi ismeretek alkalmazása

A nyilvántartási és okmányügyintéző a személyazonosító igazolvány, a személyazonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány, az egyéni vállalkozói igazolvány, a közúti járművezetői engedélyek és a gépjárműokmányok kiadása során ismeri és alkalmazza a hatósági feladatok ellátásával összefüggő jogszabályokat, különös tekintettel az adatvédelemre és a biztonsági okmányokra vonatkozó szabályokra.

Ismerje és munkája során alkalmazza:

- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- a helyi önkormányzatokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló rendeleteket;

- az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló rendeletet;

- a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló rendeletet;

- az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló rendeletet;

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok és információk nyilvánosságáról szóló törvényt;

- az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit;

- a magyar állampolgárságról szóló törvény rendelkezéseit;

- a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényt;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott rendeletet;

- a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló rendeletet;

- a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, valamint a hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló rendeleteket;

- a menedékjogról szóló törvényt;

- a menekültügyi eljárás részletes szabályairól, továbbá a kérelmezők a menedékesek és a befogadottak okmányairól szóló rendeletet;

- a külföldre utazásról szóló törvényt;

- a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott rendeletet;

- a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényt;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló rendeletet;

- a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényt;

- az egyéni vállalkozásról szóló törvényt;

- a gazdasági kamarákról szóló törvényt;

- az egyéni vállalkozói igazolványról szóló rendeletet;

- a gazdasági kamarák egyes feladatainak átadásáról szóló törvényt;

- a devizáról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- a közúti közlekedésről szóló törvényt, valamint a végrehajtására kiadott rendeletet;

- a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényt;

- a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletet;

- a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről; a villamosvezetők képzéséről, a vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletek vonatkozó rendelkezéseit;

- a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletet;

- a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló rendeletet;

- az 1949. évi Genfi és az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény rendelkezéseit;

- a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényt;

- a szabálysértésékről szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendelet vonatkozó rendelkezéseit;

- a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet;

- a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló rendeletet;

- a polgári törvénykönyvről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit;

- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról;

- a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletet;

- a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendeletet;

- a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló rendeletet;

- a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletet;

- a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló rendeletet;

- a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló rendeletet.

2. Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

A nyilvántartási és okmányügyintéző tevékenysége során önállóan végzi az okmányirodai feladatokat, amelyek ellátásához:

- ismerje az egyes okmányirodai ügyvitel-alkalmazások szoftver-környezetét, a bejelentkezés és a kilépés szabályait;

- legyen képes az okmányirodai ügyviteli alkalmazásokban az adatok felvételezésére, módosítására;

- legyen képes az okmányirodai ügyviteli alkalmazások beépített lekérdezési műveleteinek, listázási lehetőségeinek használatára;

- legyen képes a bemutatott okmányok és a nyilvántartásokból kapott adatok egyeztetésére és az adatrögzítés megkezdésére;

- ismerje az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának menetét;

- ismerje az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításának menetét;

- sajátítsa el az ideiglenes személyazonosító igazolvány nyomtatásának menetét;

- ismerje az állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges lekérdezési eljárásokat;

- ismerje a személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó "Intézkedés felvitele" eseteit (bevonás, leadás, találás, selejtezés, visszaadás, visszavonás, elhalálozás, magyar állampolgárság megszűnése, magyar állampolgár külföldön történő letelepedése);

- ismerje a személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó okmánynyilvántartás, ügyintézői tevékenységhez kapcsolt választási lehetőségeit;

- ismerje a személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó okmányselejtezés menetét;

- ismerje a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításának menetét (kérelem, anyakönyvi adatváltozás, személyi azonosító lap, lakcímbejelentő lap alapján, élveszületési lapról);

- ismerje a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításához szükséges lekérdezési eljárásokat;

- sajátítsa el a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatásának menetét;

- ismerje a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításához kapcsolódó adatrögzítés lehetséges változatait (születési folyószám-foglalás, házasságbejelentés, haláleset-bejelentés, felbontott vagy érvénytelenített házasság, személyazonosító lap, nyilatkozat, technikai változás rögzítése);

- ismerje az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárásokat (első igazolvány kiadása, csere adatváltozás és rongálódás miatt, pótlás, találás, visszavonás, leadás, visszaadás, lecserélés);

- ismerje az egyéni vállalkozói igazolvány engedélyezési eljárásának menetét (általános eljárás; egyéni vállalkozás alapítása, ha a kérelmező már volt egyéni vállalkozó, de vállalkozását megszüntette; a vállalkozás folytatása öröklés jogcímén);

- ismerje az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításához szükséges lekérdezési eljárásokat;

- sajátítsa el az egyéni vállalkozói igazolvány nyomtatásának menetét;

- legyen képes az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos adatváltozások módosítására (általános eljárás; regisztráció a közhiteles nyilvántartásban az adatváltozás bejelentést megelőzően; speciális tevékenység ellátása; vállalkozói igazolvány cseréje adatváltozás következtében; a vállalkozó megyehatárt érintő székhely módosítása és fő tevékenységi körének megváltozása);

- ismerje az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének eseteit (általános eljárás; a jegyző a vállalkozói igazolványt visszavonja; az egyéni vállalkozó halála; cselekvőképesség elvesztése);

- ismerje az állandó és ideiglenes járművezetésre jogosító okmányok kiadásának és nyilvántartásának feladatait (első vezetői engedély kiadása, vezetői engedély kiadása újabb vezetési jogosultsági kategória megszerzésekor, vezetői engedély cseréje az egészségi alkalmasság érvényességének lejárta miatt, külföldi hatóság által kiadott vezetői engedély honosítása, nemzetközi vezetői engedély kiadása);

- ismerje a járművezetésre jogosító okmányok eltulajdonításával, megsemmisülésével, találásával, leadásával és visszaadásával összefüggő eljárás szabályait;

- sajátítsa el az ideiglenes járművezetésre jogosító okmány nyomtatásának menetét;

- ismerje a járművezetésre jogosító okmányok kiállításához szükséges lekérdezési eljárást;

- ismerje a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok (törzskönyv, forgalmi engedély és igazoló lap, érvényesítő címke, rendszám, ideiglenes forgalmi engedély, egy alkalomra szóló forgalmi engedély) kiállításához, kiadásához, cseréjéhez, bevonásához, visszaadásához, elvesztéséhez kapcsolódó eljárások szabályait;

- ismerje a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányokhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelését;

- sajátítsa el a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok nyomtatási feladatait.

3. Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek

E tantárgy keretében kell az ügyintézőnek elsajátítania a feladata ellátásához szükséges számítástechnikai ismereteket és az okmányirodai infrastruktúra működésének, továbbá a működtetésnek és a hiba elhárításának lehetőségeit.

Ennek során:

- ismerje az okmányirodában működtetett hálózati eszközöket;

- ismerje az okmányhálózat működését és biztonsági elemeit;

- használja - az okmányirodai ügyviteli alkalmazási ismeretek keretében elsajátított elméleti és gyakorlati tudnivalók alapján - az egyes okmányok kiadását szolgáló multifunkcionális munkaállomást;

- ismerje a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az adatbázis kezelés alapjait;

- használja az internetet;

- ismerje az elektronikus levelezőrendszer használatát;

- képes legyen használni az ügyiratkezelő programot;

- tudja kezelni az okmányirodai ügyviteli alkalmazások során használatos eszközöket (digitális kamera, szkenner, okmánynyomtató, lamináló, vonalkód leolvasó);

- sajátítsa el a digitális kép és aláírás felvételezés ismereteit;

- ismerje az okmánynyomtatók használatának és karbantartásának, valamint a biztonsági tintapatron cseréjének előírásait;

- sajátítsa el a laminálás technológiáját;

- ismerje az infrastruktúra hibaelhárításának lehetőségeit és a szakszerviz igénybevételének kötelezettségét.

4. Szervezés és kommunikáció

E tantárgy keretében kell elsajátítani az alapvető szervezési feladatokat, valamint a szakszerű ügyintézés során alkalmazandó pszichológiai és kommunikációs ismereteket.

Ennek során:

- ismerje a szakszerű ügyintézés menetét;

- ismerje az egyes feladatcsoportok ügyintézésének folyamatát;

- legyen képes munkaszervezéssel az ügyfélforgalom befolyásolására;

- ismerje a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módját;

- ismerje a kommunikáció alapszabályát;

- ismerje fel a kommunikáció valóságtartalmát;

- legyen képes az emberi agresszió, a feszültség és a konfliktus feloldására;

- az ügyfelekkel való kommunikáció során tanúsítson etikus és korrekt magatartást.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A nyilvántartási és okmányügyintéző szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- erkölcsi bizonyítvány,

- középiskolai érettségi,

- a szakmai, elméleti tantárgyak tananyagának elsajátítása,

- 120 óra szakmai gyakorlat a szakmai gyakorlati képzést végző intézményben.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A vizsgázók az írásbeli vizsgán a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex feladatlapot oldanak meg az alábbi tantárgyakból:

- Igazgatási és jogi ismeretek

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

- Szervezés és kommunikáció

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai követelmények alapján a vizsgaszervező által megjelölt gyakorlati képzést végző intézményben kell lefolytatni. A vizsga tantárgyai:

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

- Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek

A gyakorlati vizsga időtartama: 60 perc.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó a szóbeli vizsgán a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex tételsor alapján ad számot. A tételsort a vizsga napját megelőzően legalább 30 nappal a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani. A vizsga tantárgyai:

- Igazgatási és jogi ismeretek

- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsga vizsgáztatási követelményei megegyeznek a szakképesítés szakmai követelményei című III. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól - annak komplexitása miatt - felmentés nem adható, kivéve e rendelet hatálybalépését megelőzően a BM Központi Hivatal által szervezett okmányirodai tanfolyamok elvégzéséről szóló alábbi igazolások alapján:

- nyilvántartási és okmányügyintéző - oklevél (sorszám/év) vagy tanúsítvány (BM-L sorozatszámú),

- egyéni vállalkozói igazolvány ügyintéző - tanúsítvány (BM-E sorozatszámú),

- közlekedésigazgatási ügyintéző - tanúsítvány (BM-K2 sorozatszámú).

5. A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból legalább elégséges eredményt ért el. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetve osztályzatot kapott.

Javító-, illetve pótvizsgát csak a mulasztott vagy sikertelen vizsgatárgyból, illetve vizsgarészből kell tenni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

Az írásbeli vizsgarészt a központi feladatlaphoz kiadott útmutató alapján egy érdemjeggyel kell értékelni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság dönt.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni.

V. Egyéb rendelkezések

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény előírásai szerint vizsgaszervező intézményként a Regionális Képző és Átképző Központok működnek."

7. számú melléklet a 19/2001. (X. 10.) BM rendelethez

"HATÁRRENDÉSZ SZERVEZŐ (TISZT)

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8912 02

2. A szakképesítés megnevezése: Határrendész szervező (tiszt)

II. A szakképesítés munkaterülete

I. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A határrendész szervezővel (tiszttel) szemben alapvető elvárás, hogy nagyfokú felelősség- és hivatástudattal, a beosztásával járó feladatok ellátásához szükséges jogi, szakmai és társadalomtudományi ismeretekkel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkezzen.

Munkája során legyen alkalmas a határrendészeti, határforgalmi, határvédelmi határőrizeti, idegenrendészeti, nyomozó hatósági, továbbá bűnmegelőzési, bűnüldözési, rendészeti feladatok ellátására és ezen szolgálati tevékenységek szervezésére, irányítására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A határrendész szervező (tiszt) a határrendészeti, határforgalmi, idegenrendészeti, a bűnügyi felderítő, valamint az ügyeleti szakismeretek alkalmazásának területén:

- ismeri a Határőrség szervezeti felépítését, tagozódását, általános és speciális feladatait, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolati, információ- és nyilvántartási rendszerét, sajátos munkaszerveződését, a határrendészeti tevékenység alapvető munkafázisait;

- jellemezni tudja a Határőrség ügyeleti nyilvántartási rendszerét, azon belül a Határőrség (BM) információs rendszerének felépítését, működésének szabályozóit, az ügyeleti szolgálatok feladatrendszerét (jogait és kötelességeit), a rendészeti szervekkel kialakított együttműködést, a Határőrség rendészeti nyilvántartásának feladatait;

- ismeri a határrendészeti szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi szervezetek közötti együttműködés lehetőségeit, a Határőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, az ide vonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;

- ismeri a Határőrséget érintő nemzetközi sztendereket, a határrend, közrend és közbiztonság, a bűnmegelőzés és bűnüldözés magyarországi sajátosságait, a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;

- felismeri a Határőrség szempontjából speciális bűncselekményeket, azok elkövetőit, a bűnözők konspirációs módszereit;

- tájékozott a bűnüldöző munkában felhasználható eszközök és módszerek alkalmazásában;

- szakmai munkája során végrehajtja a bűnügyi felderítő és vizsgálati munkát;

- közreműködik a struktúrájában és módszereiben változó szervezett bűnözés visszaszorításában;

- ismeri és önállóan képes megfogalmazni a szabálysértési törvény szabályait;

- ismeri a vezetői munka alapelveit, a határrendészeti menedzsment specialitásait, irányítja és vezeti a rábízott határőr erőket;

- képes a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki ellenőrzésre, a munkaértekezletek megtartására és a szakmai és egyéb együttműködésből adódó feladatok végrehajtására;

- jártas a határőr szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, nyilvántartó, elemző és értékelő tevékenység folytatásában;

- tájékozott a határőrszolgálat szervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatainak végrehajtásában, a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltésében, vezetésében, az információs rendszerek nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználásában;

- alkalmazza a határőrizeti, határforgalmi, határvédelmi gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális műszaki és számítástechnikai eszközöket;

- önállóan képes a különböző határrendészeti szakterületek speciális szabályainak alkalmazására, a felmerülő szakmai problémák szakszerű megoldására.

A határrendész szervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén:

- ismerje azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival - képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;

- képes alkalmazni a magyar büntetőeljárás-jog szabályait, ismeri a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatáskörére, illetékességére vonatkozó szabályokat;

- ismeri a büntető bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a külön eljárás és a különleges eljárás formáit;

- ismeri a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;

- ismeri a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, különös tekintettel a határrendészeti igazgatás speciális tevékenységére;

- ismeri a közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogszabályokat, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, felelősségük sajátos rendszerét;

- ismeri a jogállamiság lényegét, az alapvető emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó szabályokat, képes azok betartására, és betartatására;

- ismeri az alapvető emberi, állampolgári jogok és a határrendészeti tevékenység összefüggéseit, az ide vonatkozó jogszabályokat;

- képes alkalmazni a büntetőeljárás során a bizonyításra vonatkozó általános szabályokat, a bizonyítási eszközöket;

- önállóan képes határrendészeti tevékenysége során a törvényességet érvényre juttatni;

- képes eldönteni, hogy milyen esetekben indítható büntetőeljárás.

A határrendész szervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén:

- ismeri a különböző bűncselekmény csoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;

- ismeri az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak, a bűnmegelőzés szerepét, jelentőségét.

Határrendész szervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazása során:

- felismeri a bűncselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;

- felismeri a bűncselekmények során bekövetkezett elváltozások közötti összefüggéseket és azokból helyes következtetéseket tud levonni;

- ismeri a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;

- jártas a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseiben, ismeri az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját;

- alkalmazza az egyes bűncselekmények nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekményeket és azok speciális taktikai szabályait.

A határrendész szervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazása területén:

- ismerje az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat;

- tanúsítson a határrendészeti intézkedések, valamint munkája során toleranciát, empátiát, és képes legyen a kontrollált magatartásra.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró határrendész szervező (tiszt) szakmai vizsgát a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.

1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei

a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.

b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a határrendész szervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

írásbeli vizsga

A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főosztályra.

A képzésben résztvevő egy komplex vizsgadolgozatot készít, melynek alaki és tartalmi követelményei a következők:

A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban, a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani, és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.

A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgához kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főosztályra.

A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ez irányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgycsoportonként - bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntető-eljárásjog, kriminológia tantárgyak), államtudományok (alkotmányjog, közigazgatási jog, emberi jogi alapismeretek tantárgyak), határrendészeti szakismeretek (határrendészeti általános, határőrizeti, határforgalmi, idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi, valamint bűnügyi-felderítő szakismeretek tantárgyak), kriminalisztika (krimináltechnika, krimináltaktika, kriminálmetodika tantárgyak) - egy-egy tételt húz és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsga tantárgycsoportjai, tantárgyai és témakörei:

A büntetőjog általános részéből:

- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;

- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

- a bűncselekmény fogalma;

- a törvényi tényállás fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;

- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

- a bűncselekmény elkövetői;

- a büntetés fogalma és célja;

- a büntetőjog szankciórendszere, az egyes büntetések és intézkedések, a büntetés kiszabása;

- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

- a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

- az állam elleni bűncselekmények;

- a személy elleni bűncselekmények;

- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

- a vagyon elleni bűncselekmények;

- a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárási jogból:

- a büntetőeljárási jog fogalma, feladata;

- az eljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;

- a büntetőeljárás alanyai;

- a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;

- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

- a büntetőeljárás megindítása;

- általános eljárási szabályok;

- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;

- a nyomozás elrendelése, teljesítése;

- a nyomozás felfüggesztése;

- a nyomozás megszüntetése;

- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

- nyomozás a vétségi eljárásban, a pótnyomozás szabályai;

- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

- az elsőfokú bírósági eljárás;

- a másodfokú bírósági eljárás;

- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

- külön eljárások;

- különleges eljárások.

Kriminológiából:

- a kriminológia tudományelméleti kérdései;

- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

- makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;

- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

- a személyiség szerepe a bűnözésben;

- egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

- a bűnözés oksági kérdései;

- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

- a bűnözés megelőzése;

- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

- a határőrök által elkövetett jogsértések;

- a határőr-szakszociológia egyes kérdései;

- az államhatárhoz kapcsolódó bűncselekmények főbb kriminológiai jellemzői;

- a szervezett bűnözés;

- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzői;

- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

- a kábítószer-bűnözés;

- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

- a fiatalok bűnözése;

- viktimológia.

Magyar Alkotmányjogból:

- alkotmányjogi alapfogalmak;

- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;

- a magyar állampolgárság;

- alapvető jogok és kötelességek;

- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;

- képviselet és választójog;

- az Országgyűlés;

- az Alkotmánybíróság;

- a köztársasági elnök;

- a Kormány;

- a bíróságok;

- az ügyészség;

- a helyi önkormányzatok.

Közigazgatási jogból:

- bevezetés a közigazgatásjogba;

- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

- a közigazgatás szervezete;

- a közigazgatás személyzete;

- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

- a közigazgatási jog érvényesülése;

- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

- az államigazgatási eljárás általános kérdései;

- az elsőfokú eljárás és a határozathozatal;

- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

- a jogorvoslati eljárás;

- a végrehajtási eljárás.

Emberi jogi alapismeretekből:

- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

- az emberi jogok a II. világháború után;

- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

- az emberi jogok és a rendvédelem.

Határrendészeti általános ismeretekből:

- a határőrizet története (kialakulásától napjainkig);

- a vezetés, irányítás általános elvei;

- a határőrségi humánerőforrás-gazdálkodás főbb elvei;

- a Határőrség gazdálkodása.

Határőrizeti ismeretekből:

- az államhatár és az államhatár őrizetével kapcsolatos fogalmak;

- a határőr járőrszolgálat ellátásának rendje;

- a határőrizet általános elvei, határőrizeti feladatokat ellátó szervek, szervezetek;

- a határőrizeti rendszer felépítése és működtetése;

- a határőrizeti tevékenység megszervezése és irányítása alap-, megerősített és rendkívüli szolgálatban;

- a határvadász alegységek határrendészeti alkalmazásának elvei, rendje, feladatrendszere;

- határőrizeti akció megszervezése és irányítása;

- a Határőrség tevékenysége különleges helyzetekben;

- a schengeni elveknek megfelelő határőrizet.

Határforgalmi ismeretekből:

- a határforgalom-ellenőrzést meghatározó jogszabályok;

- a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények;

- a határőr-kirendeltség állományának kötelmei;

- a határforgalom-ellenőrzés megszervezése, a határőr-kirendeltség erői-eszközei;

- a határőr-kirendeltség adatkezelése;

- a dokumentáció készítésének szabályai.

Idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekből:

- bevezetés az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekbe;

- a Határőrség idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési feladatai, szervei, működési és együttműködési elvei;

- a szabálysértésre vonatkozó általános szabályok határőrségi sajátosságai;

- az államhatárhoz kapcsolódó és egyéb szabálysértések eljárási szabályai;

- az útlevélrendészet változásának folyamata és fejlődésének tendenciái 1903-1998. között;

- a külföldre utazást meghatározó jogszabályok és az ebből adódó határőrségi feladatok;

- az idegenrendészet alapjai, a Határőrség idegenrendészeti hatósági feladatai;

- a külföldiek ellenőrzése;

- az idegenrendészeti kényszerintézkedések;

- a Schengeni Egyezmények, a Dublini és az Amszterdami Egyezmény határőrségi gyakorlata;

- a menekültügyre vonatkozó általános szabályok alkalmazása a Határőrségnél;

- a menedékjogról szóló törvény;

- a Határőrség menekültügyi feladatai és tevékenysége;

- a hatályos visszafogadási egyezmények és az azokból adódó feladatok;

- az államhatár rendjével összefüggő egyéb nemzetközi kötelezettségek;

- az államhatár rendjével összefüggő egyéb államigazgatási és szakhatósági feladatok;

- az idegenrendészeti feladatokat ellátó helyi szervek tevékenységének szervezése és vezetése, annak folyamata és tartalma;

- az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési tevékenység szakirányítása.

Határőrségi bűnügyi-felderítő (operatív) ismeretekből:

- a Határőrség Országos Parancsnokságának szervezete (igazgatóságok), a nyomozó hatóság szervezete és feladatrendszere;

- a Határőrség titkos információszerző és -feldolgozó munkájának alapkövetelménye, módja és szabályozása, a konspiráció;

- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

- a titkos információgyűjtés erői, a Határőrség személyi információbázisa;

- a titkos információgyűjtés eszköztára, a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználásának lehetőségei;

- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az általa beszerezhető, felhasználható információk;

- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei, az információvásárlás;

- a környezettanulmányozás;

- a figyelés;

- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;

- a titkos információgyűjtő munka kerete;

- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos, megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;

- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

- a titkos információgyűjtés sajátosságai a bűnügyi munka különböző területein;

- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködésének feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

- bevezetés a krimináltechnikába;

- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

- az azonosítás elmélete;

- a krimináltechnikai fényképezési eljárások;

- a nyomozási cselekmények rögzítési lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

- nyomtan, általános rész;

- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

- anyagmaradványok;

- kriminalisztikai ballisztika;

- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

- személyleírás és személyazonosítási eljárások;

- krimináltechnikai csapdák;

- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásának lehetőségei.

Krimináltaktikából:

- bevezetés a krimináltaktikába;

- a nyomozás;

- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

- a nyomozás tervezése, szervezése;

- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

- a kutatás;

- a helyszíni szemle;

- a körözés;

- a kihallgatás;

- a bizonyítási kísérlet;

- a helyszínelés;

- a felismerésre bemutatás;

- a forrónyomos felderítés;

- a nyomozás befejezése;

- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében, jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

- visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása;

- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

- visszaélés robbanóanyaggal, robbanószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

- a garázdaság nyomozása;

- a közokirat-hamisítás nyomozása;

- a lopás nyomozása;

- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása;

- a hatáskörbe utalt bűncselekmények;

- tiltott határátlépés;

- határjel rongálás;

- jogellenes belföldi tartózkodás;

- embercsempészés;

- az úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás.

Pszichológiai ismeretekből:

- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása, a főbb kriminálpszicholó-giai irányzatok;

- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozási zavarai;

- az agresszió problémaköre;

- pszichés betegségek, személyiségzavarok;

- személypercepció a határőri munkában;

- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

- a segítő viselkedés motivációja;

- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

- a stressz és a megküzdési stratégiák.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből:

a) megfelelő elmélet- és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása:

Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.

A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegyeinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása:

A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben részt vevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői, vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg."

8. számú melléklet a 19/2001. (X. 10f) BM rendelethez

"TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÓ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 7899 03

2. A szakképesítés megnevezése: Temetkezési szolgáltató

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A temetkezési szolgáltató a vállalkozás gyakorlása során ellátja, illetve irányítja a jogszabályoknak megfelelően - részben vagy teljeskörűen - az elhunytak temetésre való felvételét, a halottszállítást, az elhunyt temetésre való előkészítését, a temetéshez szükséges kellékek biztosítását, a ravatalozást, búcsúztatást, a sírba helyezést, a hamvasztásos temetést, az urna elhelyezését-kiadását, a hamvak szórását, az exhumálást, sírnyitást és az újratemetést.

A temető tulajdonosának megbízása alapján ellátja, illetve irányítja a temetési helyek, temetők temetésre való előkészítését, fenntartását és üzemeltetését.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A temetkezési tevékenység ellátásának szakmai alapja:

- a temetkezési szolgáltatásra, a temetőfenntartásra, a temetőüzemeltetésre vonatkozó jogszabályok,

- az eltemetőkkel, a hozzátartozókkal való kegyeleti kommunikáció,

- a temető- és a temetkezési kultúra gyakorlatának elsajátítása és alkalmazása.

1. A temetőkre és a temetkezésre vonatkozó általános jogi ismeretek alkalmazása

A temetkezési szolgáltató - a hatályos jogszabályok - alapján a kegyeleti követelményekre tekintettel, azok szigorú betartásával végzi feladatát. Ennek során:

- képes a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt és a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazni,

- önállóan képes segíteni a helyi önkormányzati rendelet szakmai előkészítését,

- előkészíti a temetőszabályzatot, a kegyeleti közszolgáltatási szerződést,

- figyelemmel kíséri, ismeri és munkája során alkalmazza a temetkezési szolgáltatás ellátására vonatkozó egyéb jogszabályokat,

- közreműködik az igazgatási és hatósági eljárásban a közegészségügyi, környezet-egészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi normák szerint,

- jellemezni tudja és képes alkalmazni a temetkezési vállalkozás irányításának általános és sajátos ismereteit,

- ismeri és képes alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a kegyeleti joggal kapcsolatos fogalmakat és előírásokat,

- ismeri a halottakkal kapcsolatos közegészségügyi előírásokat,

- ismeri a tűzvédelmi és az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat.

2. A kegyeleti kommunikáció alkalmazása

A temetkezési szolgáltató képes a kegyeleti kommunikáció elméleti és gyakorlati szabályait alkalmazva elvégezni feladatát. Ennek során:

- végzi a temetkezési szolgáltatás gyakorlati teendőinek ellátását a pszichológiai, beszéd- és viselkedéskultúra, valamint a tárgyalástechnikai alapismeretek birtokában,

- önállóan kezeli az ügyfelekkel felmerülő konfliktust.

3. A temető- és temetkezési kultúra alkalmazása

A temetkezési szolgáltató szakszerűen tudja érvényesíteni a teljes körű szolgáltatás során a hazai temető- és temetkezési kultúra, a halottkultusz gyakorlatát.

4. A temetkezési szolgáltatás szakmai ismereteinek alkalmazása

A temetkezési szolgáltató a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján végzi feladatát. Önállóan gondoskodik - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a teljes körű temetkezési szolgáltatás megszervezéséről, lebonyolításáról, manuális elvégzéséről, az adminisztratív teendők és okmányozás ellátásáról, a nyilvántartások vezetéséről. Menedzseli a szolgáltatást, ellenőrzi a technológiai és ügyviteli folyamatokat. Ennek során:

- elvégzi az ügyfélfogadással és a temetésfelvétellel kapcsolatos gyakorlati teendőket,

- ellátja a temetésrendező és szervezői feladatokat,

- elvégzi a halottak belföldi és nemzetközi szállításának, átvételének, átadásának gyakorlati feladatait,

- elvégzi az elhunyt és a kellékek ravatalozásra való előkészítését és elkészíti a ravatalt,

- közreműködik a hagyományos földbe temetés végrehajtásában,

- lebonyolítja a hamvasztásos temetést,

- elvégzi az urna elhelyezésének, a hamvak kiadásának, szórásának gyakorlati feladatait,

- közreműködik az exhumálásban, a rátemetés elvégzésében,

- ellátja a rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos szolgálatot,

- kivitelezi a temetkezési emlékhelyen végzendő szolgáltatásokat,

- elvégzi az alapkellékek feliratozását, díszítését,

- közreműködik a kertészeti díszítések, a kegyeleti koszorú elkészítésében.

5. A temetőfenntartás, temetőüzemeltetés ismereteinek alkalmazása

A temetkezési szolgáltató a temetők fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok szerint tudja alkalmazni azokat a szolgáltatási, szakmai ismereteket, amelyek a temetőben, temetkezési emlékhelyen valósulnak meg. Önállóan képes előkészíteni a temetési helyeket, menedzseli és koordinálja a temető funkciójának megfelelően a temető használatát. Ennek során:

- ellátja a temető fenntartását, az építmények, közművek, a tárgyi és infrastrukturális létesítmények, közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását,

- közreműködik a temető- és sírhelygazdálkodással összefüggő létesítési, bővítési, hamvasztóépítési feladatok megvalósításában,

- ellátja a temetőgondnoki, temetőüzemeltetési alapfeladatokat,

- elvégzi a temetési helyek lezárásával, megszüntetésével, újra betemetésével kapcsolatos gyakorlati teendőket,

- elvégzi a műemléki, a hősi temetők, temetkezési helyek, valamint a nemzeti sírkert betemetésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat,

- ellátja a lezárt temetőkkel kapcsolatos sajátos fenntartási és üzemeltetési feladatokat,

- közreműködik a kegyeleti park kialakítása, fenntartása és üzemeltetése szakmai feladatainak elvégzésében,

- gondozza a temetési helyeket és a temetői közterületeket,

- szervezi a temetőben működő vállalkozási tevékenységet.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai felkészítő tanfolyam javasolt óraszáma: 250 óra.

A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények előírásai szerint kell megszervezni, illetve lefolytatni.

Az írásbeli vizsgarész, a szakmai dolgozat "védése", valamint a szóbeli vizsgarész egy napra is szervezhető, amennyiben a vizsgázók létszáma nem haladja meg a 20 főt. 20 fő felett csak a szakmai dolgozat "védése" tartható meg egy napon a szóbeli vizsgarésszel.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- Korhatár: 21. életév betöltése.

- Iskolai végzettség: középiskolai érettségi.

- Szakmai gyakorlat: 2 éves temetkezési szolgáltatásban eltöltött gyakorlat.

- A szakmai felkészítő (elméleti-gyakorlati) tanfolyamon való részvétel.

- Szakmai dolgozat elkészítése és bírálatra történő benyújtása a vizsgaszervező intézményhez a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

- írásbeli 120 perc.

- Szóbeli és a szakmai dolgozat

védése minimum 20 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

3.1. Az írásbeli vizsga tartalma:

- teljes körű temetkezési szolgáltatás tartalma, technológiai vázlata, a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi feltételek, közegészségügyi feladatok,

- a vállalkozás gyakorlásának jogszabályokban előírt általános és szakmai feltételei,

- a magyar nép temetkezési kultúrájának leírása a kezdetektől napjainkig,

- a temetőfenntartás és temetőüzemeltetés főbb szakmai területei és jogszabályi előírásai.

Az írásbeli vizsgarészt a fentiekben megjelölt témakörökből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott, komplex írásbeli feladat megoldásával kell teljesíteni.

3.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szakmai követelményekben meghatározott ismeretek alapján összeállított kérdések, azok alkalmazási készségéről kell számot adni a következő témakörökben:

- Temetkezésre vonatkozó jogszabályok.

- Közegészségügyi, környezet-egészségügyi, munkavédelmi normák.

- Kegyeleti kommunikáció.

- Temető- és temetkezési kultúra.

- Temetkezési szolgáltatás gyakorlata.

- Temetőfenntartás, temetőüzemeltetés gyakorlata.

A szóbeli vizsgarészt a felsorolt témakörökből kialakított, a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai kérdések alapján kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán a vizsgázónak szakmai jogi és szakmai ismeretekből egy-egy kérdésre kell választ adnia.

3.3. A gyakorlati vizsga tartalma:

- teljes körű temetkezési szolgáltatás felvétele: eltemetés megrendelése

a) hagyományos földbe temetés, valamint

b) hamvasztásos temetés

esetén (ajánlás, okmányozás, számlázás, ügyintézés),

- kegyeleti közszolgáltatási szerződés elkészítése.

A gyakorlati vizsgarészt a megjelölt témakörökre elkészített szakmai dolgozat elkészítésével, majd a vizsgabizottság előtti "védésével" kell teljesíteni. A szakmai dolgozatot a szóbeli vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 30 nappal korábban kell értékelésre benyújtani a szakmai vizsgát szervező intézményhez. A vizsgázó dolgozatáról a vizsgaszervező intézmény vezetője készít véleményt, és érdemjegyjavaslatával együtt adja át a szakmai vizsgabizottság elnökének. A szakmai dolgozat "védésére" a szóbeli vizsgarész napján is sor kerülhet.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

Eredményes szakmai vizsgát az a jelölt tett, aki minden vizsgarész vizsgakövetelményét teljesítette. Javító- és pótlóvizsgát az eredménytelen vizsgarészből, illetve vizsgatárgyból kell tenni, az eredménytelen vizsgát követő 30 nap eltelte után.

Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarészt akkor teljesítette eredményesen a vizsgázó, ha a feladatra adható összpontszám legalább 50%-át elérte.

A szóbeli vizsgarész érdemjegyét a szóbeli vizsgakérdésekre adott érdemjegyek számtani átlaga adja.

A szakmai vizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai dolgozat értékelésére és a vizsgabizottság előtti "védésére" adott érdemjegyek számtani átlaga adja."