23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet

egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről

A társadalombiztosításról szóló többször módosított 1975. évi II. törvény 124. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

Keresetkiegészítés[6]

5/A. §[7]

(1) Keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az alábbiakban előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett:

(2) Nem jogosult keresetkiegészítésre az a személy, aki saját jogú nyugellátásra jogosult.

(3) A keresetkiegészítés az egyéb feltételek fennállása esetén akkor is jár, ha az egészségkárosodott dolgozót a betanítás vagy képzés ideje alatt a munka végzése alól felmentették.

(4)[8] A jogosultat keresetkiegészítésként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti távolléti díjának 50%-a illeti meg.

5/B. §[9]

(1)[10]

(2)[11] A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2a)[12] A keresetkiegészítés iránti hatósági ügyben eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el, és a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(2b)[13] A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociálpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével.

(3)[14] A kérelemhez mellékelni kell a munkáltató igazolását a kérelmező eredeti, föld alatti bányamunka körébe eső munkaköréről, annak időtartamáról, jelenlegi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyáról, munkaköréről, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti távolléti díj összegéről. A munkáltató az igazolást a keresetkiegészítést kérelmező erre irányuló kérelmétől számított nyolc napon belül köteles kiadni.

(4)[15] A keresetkiegészítés iránti kérelem elbírálása során a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell. A szakkérdést nem kell vizsgálni, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát hatályos határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény állapítja meg.

(5)[16]

(6)[17] A keresetkiegészítés az új munkakörbe történő áthelyezés, illetve az új munkahelyen a munkába lépés napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

5/C. §[18]

(1)[19] A keresetkiegészítésre való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását az ellátás megállapítását megalapozó határozatban, szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményében meghatározott időpontban felül kell vizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat, szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény alapján a keresetkiegészítésre jogosult állapota véglegesnek tekinthető.

(2)[20] A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a rendszeres felülvizsgálaton kívül a keresetkiegészítésben részesülőt - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).

(3)[21]

5/D. §[22]

(1)[23] A keresetkiegészítés összegét évente, minden év január 1-jétől az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével kell megemelni.

(2) A keresetkiegészítést havonta, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A jogalap nélkül felvett keresetkiegészítés visszafizetésére, megtérítésére a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41-43. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

5/E. §[24]

(1) Szünetel a keresetkiegészítés folyósítása, ha az abban részesülő személy

a) keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül,

b) a részére biztosított képzésben neki felróható okból nem vesz részt.

(2) A keresetkiegészítésre való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a keresetkiegészítésre jogosult

a) meghalt,

b) a keresetkiegészítés folyósításának megszüntetését kéri,

c) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket,

d) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították,

e)[25] részére bányászok egészségkárosodási járadékát állapítanak meg,

f) keresőtevékenysége megszűnik,

g) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

(3) A keresetkiegészítésnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni.

(4)[26] A keresetkiegészítést a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a bányászok egészségkárosodási járadéka megállapításának napját megelőző nappal kell megszüntetni.

(5) A keresetkiegészítést a (2) bekezdés b)-c) és f)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(6)[27] A keresetkiegészítésre való jogosultság a (2) bekezdés b) és e)-g) pontja szerinti megszüntetés után - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - feléled, feltéve, hogy a kérelmező keresőtevékenységet folytat és egészségkárosodásának mértéke eléri a 29%-ot. Nem kell vizsgálni az egészségkárosodás mértékét, ha a kérelmező erről érvényes és hatályos határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel rendelkezik.

(7) Ha a keresetkiegészítésre való jogosultság megszüntetésére a (2) bekezdés g) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától éledhet fel.

(8) Az (1) bekezdés szerinti szünetelést és a (2) bekezdés b) és e)-g) pontja szerinti megszüntetést követően a jogosultat a szünetelést, illetve megszüntetést megelőzően folyósított keresetkiegészítésnek az időközbeni emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összege illeti meg.

(9)[28] A keresetkiegészítésben részesülő a (2) bekezdés d)-f) pontjában foglaltakról, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.

(10)[29] A munkáltató az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) és f) pontjában foglaltakról, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.

(11) A keresetkiegészítésre való jogosultság feléledése esetén a keresetkiegészítés megállapítására vonatkozó eljárási szabályok megfelelően irányadók.

Bányászok egészségkárosodási járadéka[30]

5/F. §[31]

(1) A bányászok egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,

a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult,

b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,

c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és

d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl járadékra jogosult az a személy is, aki

a) bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,

b) a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

c) 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, és

d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

5/G. §[32]

(1)[33] A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb a szociális vetítési alap összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.

(1a)[34] Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadék havi összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának

a) - amennyiben az Mmtv. 19. §-a, vagy 33. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégezték - a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,

b) - amennyiben felülvizsgálatra nem került sor - az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével.

Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadékra a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

(2) Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg.

(3) Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét.

(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.

(5)[35] A járadékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell. Az (1) bekezdésben meghatározott korlát összege a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik.

5/H. §[36]

(1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)[37] A járadék iránti kérelmet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) bírálja el. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele

a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.

(3a)[38] A járadék iránti kérelmet - a (2) bekezdéstől eltérően - az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy

a)[39] - amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték - a felülvizsgálat során hozott döntés véglegessé válásától számított 24 hónapon belül,

b) - amennyiben felülvizsgálatra nem került sor - korlátozás nélkül

nyújthatja be. Az a) pont szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolást - kivéve, ha a 2011. december 31-én folyósított rokkantsági nyugdíjat rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján állapították meg -, valamint a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.

(3b)[40]

(4) A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére.

5/I. §[41]

(1) A járadék - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

(2)[42] Az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy esetén a járadék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetésének napját követő naptól esedékes. Az 5/H. § (3a) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén, a felülvizsgálat során hozott döntés végrehajtásának időpontjára visszamenőleg a járadék és a felülvizsgálat során hozott döntés alapján folyósított megváltozott munkaképességű személyek ellátása összege különbözetének kifizetéséről a kormányhivatal dönt, és azt a nyugdíjfolyósító szerv egy összegben folyósítja.

(3)[43]

5/J. §[44]

A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása során felhasznált, az egészségkárosodás mértékének megállapítására vonatkozó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal, komplex minősítéssel rendelkezik, annak hatálya alatt az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékét nem kell vizsgálni.

5/K. §[45]

A járadékra jogosult tizenöt napon belül értesíti a kormányhivatalt a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról.

5/L. §[46]

(1) A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető.

(2)[47] A kormányhivatal a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).

5/M. §[48]

(1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult

a) meghalt,

b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,

c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,

e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,

f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,

g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy

h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

(2) A járadékot az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni.

(3) A járadékot az (1) bekezdés b)-d), valamint g) és h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

5/N. §[49]

(1) A járadékra való jogosultság az 5/M. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti megszüntetés után - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - újból megállapítható, ha az 5/F. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak.

(2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból.

(3) A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik.

(4)[50] A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók azzal, hogy az 5/H. § (2) és (3a) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, az 5/M. § (3) bekezdése szerinti időponttól visszaszámított 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.

6. §

Vegyes rendelkezések

(1)[51] A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles legkésőbb a bányász munkaviszonyának megszűnésekor igazolni, hogy e jogszabály alapján kedvezményre jogosult-e, továbbá el kell látni az 1987. december 31. utáni, a munkaviszony megszűnése napjáig terjedő időben elért, nyugdíjjárulék-köteles, személyi jellegű kifizetést (juttatást) tartalmazó igazolással.

(2)[52] Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(3)[53] Az e rendeletben meghatározott kedvezmények a tanbányákra is kiterjednek.

7. §[54]

E rendelet alkalmazásában:

a) "bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet" kifejezésen magyarországi bányavállalatot, bányát, bányászati tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságot, bányavállalkozást, továbbá az ezekből kivált (önállósult) gazdasági egységet,

b) "bányászati tevékenység", "bányászat", "bányavállalkozó" kifejezéseken a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény fogalommeghatározását,

c)[55]

d)[56] egészségkárosodás alatt az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait,

e)[57] keresőtevékenységen a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységet

f)[58] rendszeres pénzellátás alatt az Mmtv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott rendszeres pénzellátást, valamint a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást,

g)[59] saját jogú nyugellátás alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított saját jogú nyugellátásokat

kell érteni.

8. §[60]

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

8/A. §[61]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv, 11. cikk (1) bekezdés d) pontja és 21. cikk (1) bekezdése,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk.

8/B. §[62]

(1) A 2011. december 31-én folyamatban lévő, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. december 31-ig megállapított bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben e rendelet alapján kell eljárni.

(2)[63] Az e rendelet alapján 2012. július 1-jét megelőzően megállapított keresetkiegészítés összegének tekintetében e rendelet 2012. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

8/C. §[64]

(1) A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[65] A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. §-a alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon - első alkalommal 2015. június 12-éig - teljesíti.

8/D. §[66]

A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. §-a alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a nyugdíjfolyósító szerv technikai adószámon - első alkalommal 2017. március 12-éig - teljesíti.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelethez[67]