2008. évi CIII. törvény

a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról[1]

I. Fejezet

A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

1. § A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tbtvr.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni."

2. § A Tbtvr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át."

3. § A Tbtvr. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át."

4. § A Tbtvr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat."

II. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

5. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 29. §-t követően a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:

"Ügyfélszolgálat, panaszkezelés

29/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyfélszolgálatot az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár székhelyén vagy telephelyén kell működtetni.

(3) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár köteles biztosítani, hogy a székhelyén vagy telephelyén működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8-18 óráig nyitva tartson, illetve telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8-18 óráig elérhető legyen.

(4) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében az Fgytv. 17/B. §-ának (3) bekezdése szerinti hangfelvételek rögzítésére vonatkozó kötelezettséget nem kell alkalmazni."

III. Fejezet

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

6. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges."

(2) A Krt. 8. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy vagy gazdasági társaság rendelkezhet,"

(3) A Krt. 8. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:"

(4) A Krt. 8. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:"

(5) A Krt. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak."

7. § A Krt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli."

IV. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

8. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]

"c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. § szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,"

[folytathat.]

9. § (1) Hpt. 11. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok"

(2) A Hpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A pénzügyi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását."

10. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel -a hitelintézet:]

"d) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;"

(2) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel -a hitelintézet:]

"j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás megszerzéséhez;"

11. § A Hpt. 15. §-ának (1) bekezdés e a következő e) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás]

"e) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;"

12. § (1) A Hpt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e) természetes személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti -függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez."

(2) A Hpt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik."

13. § (1) A Hpt. 37. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése"

(2) A Hpt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben

a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminchárom vagy a ötven százalékos határértéket."

(3) A Hpt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni."

(4) A Hpt. 37. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell]

"a) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,

b) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,"

14. § A Hpt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a kérelmező javára gyakorol hat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorol hat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik - a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független - személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot."

15. § A Hpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen."

16. § A Hpt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)-(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(6) A hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyel et a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.

(7) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni."

17. § A Hpt. a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:

"38/B. § (1) Ha a kérelmező

a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak,

vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságnak.

(2) Az érintett felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozatában ismerteti."

18. § (1) A Hpt. 39. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)"

(2) A Hpt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a minősített befolyás engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg."

(3) A Hpt. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a minősített befolyás megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyel et a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti."

19. § A Hpt. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) Ha a Felügyelet a 38/A. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a minősített befolyás megszerzésének, illetve a meglévő minősített befolyás mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a Felügyelet a minősített befolyás megszerzését, illetve a meglévő minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot."

20. § A Hpt. 41. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben]

"a) minősített befolyást szerzett,

b) minősített befolyását úgy módosította, hogy

1. az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy

2. az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy"

21. § A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki]

"a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;"

22. § (1) A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni."

(2) A Hpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani."

23. § A Hpt. 51. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"k) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal"

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

24. § A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

"e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,"

25. § A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha]

"b) vállalkozásban minősített befolyást szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,"

26. § A Hpt. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a - pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,]

"b) minősített befolyással rendelkezik."

27. § A Hpt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon."

28. § A Hpt. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben minősített befolyással rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék."

29. § (1) A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon."

(2) A Hpt. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik."

30. § (1) A Hpt. 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - könyv szerinti értéken számított - minősített befolyásnak minősülő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában."

(2) A Hpt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított -közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában."

(3) A Hpt. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő minősített befolyásának teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát."

31. § A Hpt. 96/M. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]

"d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,"

32. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]

"m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,"

[betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.]

33. § A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]

"e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik."

34. § A Hpt. 157. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény]

"b) minősített befolyással"

[rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.]

35. § A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:

"e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos;"

36. § A Hpt. 190. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]

"a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,"

37. § (1) A Hpt. 2. számú mellékletének III/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére."

(2) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

"49. ÁÉKBV: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

50. ellenőrzött vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom."

38. § A Hpt. 5. számú melléklete 14. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:]

"a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,"

39. § A Hpt. 6. számú mellékletének I. része a következő 11. ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról."

V. Fejezet

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

40. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki]

"d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél minősített befolyással rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;"

VI. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

41. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsi) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"zsi) minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom."

42. § Az Mpt. 49. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha]

"b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,"

43. § Az Mpt. 134. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"h) a pénztári tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseinek körét (befektetési politika), illetve ennek egyes szabályait, a választható portfóliókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a pénztártag választható portfólióba történő besorolása aktualizálásának, illetve a pénztártag egyik portfólióból a másikba történő átsorolásának részletes szabályait."

VII. Fejezet

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

44. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, és a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

"Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:"

"a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint létrehozott gazdasági társaság"

VIII. Fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

45. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"21. minősített befolyás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom."

(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"65. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik,"

(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 78. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"78. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott személy és az élettárs,"

(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. központi szerződő fél: tőzsdei, tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet és törvényben meghatározott szervezett piacon kötött ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság,"

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 92. minősített befektető:]

"a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amelynek kizárólagos tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő befektetés,"

(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 117. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"117. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,"

(7) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 136. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"136. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján -egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat."

(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 137. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"137. kereskedési nap: minden munkanap, kivéve, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít,"

(9) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 138. és 139. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"138. tőzsdére bevezetett értékpapír átvezetése: tőzsdére bevezetett értékpapír tőzsdei forgalomban tartásának megszüntetése valamely tőzsdén, feltéve, hogy az értékpapírt más tőzsdén forgalmazzák, vagy az értékpapírt egyidejűleg más tőzsdére bevezetik,

139. tőzsdéről való kivezetés: tőzsdei termék tőzsdei forgalomban tartásának megszűntetése, feltéve, hogy a tőzsdei termékkel más tőzsdén nem kereskednek."

46. § A Tpt. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megelölni azt a befektetési vállalkozást, hitelintézetet, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta."

47. § A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, demateriali-zált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül -befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja."

48. § A Tpt. 15. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha"

49. § A Tpt. 54. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít."

50. § A Tpt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. Első napnak azt a napot követő nap számít, amelyen a részvényes tudomást szerzett vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudomást kellett volna szereznie

a) a szavazati jogot biztosító részvény megszerzéséről, eladásáról és a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéről, megszűnéséről, függetlenül attól, hogy ez mely napon következik be, vagy

b) a kibocsátó által közzétett tájékoztatás alapján, hogy megváltozott azoknak a részvényeknek a mennyisége, amelyekhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a saját részvények esetén a kibocsátónak kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési mértékek a következők: öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalék.

(4) A szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5) és (6) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a részvényes a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a részvényes ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a részvényes letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy - a részvényessel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a részvényes javára gyakorol hat, vagy

h) a részvényes meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorol hat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor figyelembe kell venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) alapkezelő társaság szavazati jogát, ha az alapkezelő társaság az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a részvényes, a részvényes másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett vagy bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a részvényestől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,

b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és

bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési alapkezelőt, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,

c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.

(9) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terhe li azt a személyt is, aki közvetlenül vagy közvetve olyan, a Bszt. szerinti pénzügyi eszköznek - ideértve a határidős, opciós szerződéseket is - van a birtokában, amely - a birtokos egyedüli saját kezdeményezésére vagy megállapodás alapján - a kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé.

(10) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a tájékoztatási kötelezettséget az anyavállalata, vagy ha az anyavállalata is ellenőrzött vállalkozás, akkor annak anyavállalata teljesíti.

(11) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedés esetén mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) a kibocsátó döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt, és

c) a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok nem haladják meg az 5%-ot.

(12) Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha

a) biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,

b) az árjegyzői tevékenység megkezdését és megszüntetését megelőzően értesíti a Felügyeletet,

c) elkülönített nyilvántartást vezet az árjegyzői tevékenységhez szükséges részvényekről és pénzügyi eszközökről.

(13) Ha az árjegyző a kibocsátóval, tőzsdével árjegyzői megállapodást kötött, akkor a megállapodást a Felügyelet kérésére bemutatja.

(14) Az e §-ban meghatározott tájékoztatást elmulasztó személy a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséig a részvénytársaságban a szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(15) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását."

51. § A Tpt. 181/U. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]

"d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,"

52. § A Tpt. 201. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Bennfentes személy:]

"j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír."

53. § (1) A Tpt. 201/B. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni

a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve]

"ac) a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és"

[ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.]

(2) A Tpt. 201/B. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:]

"d) a minősített befolyásával működő társaság"

[által kötött ügyleteket.]

54. § A Tpt. 204. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rész rendelkezéseinek alkalmazása során pénzügyi eszköznek minősül:]

"a) a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,

b) az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,"

55. § A Tpt. 217. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik."

56. § (1) A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lép nek:

"(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell"

"c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, természetes személy esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;"

(2) A Tpt. 300. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás van, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának igazolását vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik."

57. §[2] (1) A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy]

"a) biztosított a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés;"

(2) A Tpt. 303. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy]

"f) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik."

58. § A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha]

"a) minősített befolyását teljes egészében megszüntette, vagy"

59. § A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (3) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja."

60. § (1) A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző."

(2) A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre."

61. § A Tpt. 317. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:]

"d) a tőzsdei termék bevezetésének, átvezetésének és kivezetésének feltételeit és eljárási rendjét;"

62. §[3] (1) A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolóházi tevékenységfolytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]

"a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik;"

(2) A Tpt. 338. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolóházi tevékenységfolytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]

"c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;"

63. § A Tpt. 339. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]

"c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint - ha tőzsdei tevékenységet nem végez - tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést;"

64. § A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyel et adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt. Az MNB e törvény szerinti szakhatósági közreműködésére a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni."

65. § (1) A Tpt. 340/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. A Felügyelet az engedélyt a 336. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körére adja meg."

(2)[4] A Tpt. 340/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak vagy központi szerződő fél tevékenységet nem végző elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik]

"a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,"

(3) A Tpt. 340/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt."

66. § (1) A Tpt. 340/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi szerződő félként történő tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza."

(2)[5] A Tpt. 340/D. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A központi szerződőfélként történő tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik]

"b) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,"

(3) A Tpt. 340/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt."

67. § A Tpt. 342. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"342. § (1) A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy - ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot - a befolyásszerzést két munkanapon belül

a) bejelenti a Felügyeletnek,

b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

(2) A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy - ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken vagy megszűnik - a befolyásszerzést két munkanapon belül - a bejelentés pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével -

a) bejelenti a Felügyeletnek,

b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.

(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű befolyás megszerzéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg ezt a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi."

68. § (1) A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt."

(2) A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Felügyelet az engedélyt nem adja ki, ha

a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,

b) a szabályzat nincs összhangban az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével,

c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja."

69. § A Tpt. 347. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató tulajdonát képező, és az ügyfeleiket megillető bármely pénzügyi eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani."

70. § (1) A Tpt. 350/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt."

(2) A Tpt. 350/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha

a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,

b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,

c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja."

(3) A Tpt. 350/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi."

71. § (1) A Tpt. 350/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza. Az engedélyezési eljárásban - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt."

(2) A Tpt. 350/E. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha

a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek,

b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzat rendelkezéseivel,

c) az MNB a szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulást megtagadja."

(3) A Tpt. 350/E. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Felügyelet engedélyét követően a központi szerződő fél a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi."

72. § A Tpt. 351. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege, d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A központi értéktár közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az általa folytatott tevékenység végzésével összefüggésben szerezhet"

"d) elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben, ideértve a külföldi elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetet;

e) olyan járulékos vállalkozásban, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, tőzsdében, központi értéktári, elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben lehet tulajdoni részesedése."

73. § A Tpt. 353. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem kell alkalmazni a (4) és (5) bekezdésben meghatározott előírást a központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében."

74. § A Tpt. 356. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Vezető állású személyekre és minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó feltételek"

75. § A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által - a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]

"d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár és annak minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik."

76. § A Tpt. 368. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni."

77. § (1) A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]

"a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatással;

b) befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;"

[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]

(2) A Tpt. 376. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye]

"e) a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;"

[kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.]

78. § A Tpt. 394. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás a (2)-(3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]

"a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,"

79. § A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

"n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;"

80. § (1) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

"f) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre vonatkozó részletes szabályokat,"

(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

"i) a tőzsdei termék átvezetésével és kivezetésével kapcsolatos előírásokat,"

81. § (1) A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]

"1. a bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nevét, székhelyét;"

(2) A Tpt. 4. számú melléklete f) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az értékpapír-sorozatok tőzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza]

"4. a tőzsdei bevezetésben közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet nyilatkozatát, amelyben egyetemleges felelősséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, vagy tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képező értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak;"

82. § A Tpt. 25. számú melléklete a következő 24. ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"24. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról."

IX. Fejezet

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

83. § (1) A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"5. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;"

(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;"

(3) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 92. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;"

(4) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 93. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"93. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs;"

(5) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 94. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"94. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom."

84. § A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]

"c) a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,"

85. § A Bit. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:]

"i) a szolgáltatás csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére;"

86. § A Bit. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A biztosító egyesület legfelsőbb szerve állapítja meg a 22. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a biztosító egyesület legfelsőbb szerve nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.

(4) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint."

87. § A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezni."

88. § A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosításközvetítő -ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:]

"c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,

d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,"

89. § A Bit. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább kár-eseményenkénti 1 120 200 euró, illetve évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét."

90. § A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik."

91. § A Bit. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban minősített befolyást."

92. § (1) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik."

(2) A Bit. 48. §-a (6) bekezdésének a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Felügyelet az ügynököt a nyilvántartásából törli, ha

a) a nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit."

93. § (1) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges:]

"i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban, vagy biztosítóban minősített befolyás szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez,"

(2) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges:]

"k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő minősített befolyás megszerzéséhez,"

94. § A Bit. 58. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]

"f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,"

95. § A Bit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:

a) a 111. § (3) bekezdésének b)-g) és i)-k) pontjaiban,

b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának

igazolását."

96. § A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]

"k) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,"

97. § A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuá-riusaként) az alkalmazható, aki]

"b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;"

98. § A Bit. 91. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki]

"a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,

aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy"

99. § A Bit. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.

(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;

b) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;

f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;

j) az 58. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;

k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező -közvetlen részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik."

100. § A Bit. 111/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111/A. § (1) Ha a kérelmező

a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító, az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat."

101. § A Bit. a 111/A. §-t követően a következő 111/B. §-sal egészül ki:

"111/B. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 111. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(7) A szükséges információk pótlásának nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el."

102. § A Bit. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy büntetett előéletű;

b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

e) természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;

g) részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;

h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(3) Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést, akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni."

103. § A Bit. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,

köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal."

104. § A Bit. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki biztosító részvénytársaságban

a) minősített befolyást szerzett,

b) minősített befolyását megszüntette,

c) minősített befolyását úgy módosította, hogy

ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

d) a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,

köteles arról 30 napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet."

105. § A Bit. a 114. §-át követően a következő 114/A. §-sal egészül ki:

"114/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító szövetkezetekre."

106. § A Bit. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség)."

107. § A Bit. 132. §-a (4) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:]

"e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással rendelkezik vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik,

f) a biztosítóban minősített befolyással rendelkező kapcsolt vállalkozás által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol."

108. § A Bit. 133. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével."

109. § A Bit. 149. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]

"b) nem áll a biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;"

110. § A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal," [szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

111. § A Bit. 165. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

112. § A Bit. 189/J. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]

"d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,"

113. § A Bit. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyeleti Tanács elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása."

114. § A Bit. 219. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"219. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló döntés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.

(3) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.

(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások."

115. § A Bit. 220. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A végelszámoló vagy felszámoló a végelszámolásról szóló döntés, illetve a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételét követően azonnal köteles annak tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan szerződőt, biztosítottat, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található. A biztosítottnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a biztosítási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is."

116. § A Bit. 228. §-a az alábbi (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) Ha a (2) bekezdés szerinti biztosító egyesület e rendelkezés szerinti szolgáltatását igénybe vevő tagai az Öpt. rendelkezései szerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzését követően a biztosító egyesület legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó szerződésállomány átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység megszüntetéséről.

(5) Ha a biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő 30 napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján kell jóváírni, a biztosító egyesület fedezeti tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő 30. napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.

(6) Ha a biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő 30 napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján, és ezen időpontig kell a fedezeti tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes."

117. § A Bit. 235. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

"b) a függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzés szabályait, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeit, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat,"

[rendeletben állapítsa meg.]

118. § A Bit. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

119. § A Bit. 5. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.

120. § A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.

121. § A Bit. 13. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.

X. Fejezet

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény módosítása

122. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegével megegyező összegben az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kizárólag a következő eszközöket tarthatja birtokában:

d) olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amely nem tartozik a b) pont alatt felsorolt tételek közé és kielégíti az alábbi feltételek mindegyikét:]

"db) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt., illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) értelmében nem rendelkezik minősített befolyással az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben, vagy olyan vállalkozás, amely nem áll a Hpt. vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézettel,"

XI. Fejezet

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

123. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"36. minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom."

124. § Az Fnyt. 34. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek megfelelő teljesülése esetén írhat elő eltérő hozzájárulásokat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat."

125. § Az Fnyt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény]

"c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben minősített befolyással rendelkezik."

126. § Az Fnyt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása."

127. § Az Fnyt. 90. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"c) az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról."

XII. Fejezet

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

128. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá]

"a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott függő ügynök;"

XIII. Fejezet

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

129. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni"

130. § (1) A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a 6-70. pont számozása 7-71. pontra változik:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"6. azonosító adatok:

a) természetes személy azonosító adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása;"

(2) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"11. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,"

(3) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"57. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,"

(4) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"70. üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,"

131. § A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]

"e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő sajátszámlás kereskedés,"

132. § (1) A Bszt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]

"w) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást."

(2) A Bszt. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor."

133. § (1) A Bszt. 37. §-át megelőző fejezetcím és alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"IX. FEJEZET

A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése "

(2) A Bszt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,

j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,

k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez, és

l) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,

c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(4) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - felfüggesztette,

b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosító ban,

ba) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

bb) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

(5) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg."

134. § A Bszt. a 37. §-t követően a következő 37/A. és 37/B. §-okkal egészül ki:

"37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a kérelmező javára gyakorol hat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorol hat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik - a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független - személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

37/B. § (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni

a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,

b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és

c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is."

135. § A Bszt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

(5) A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. §-ának (2) bekezdése szerint jár el.

(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni."

136. § A Bszt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § Ha a kérelmező

a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,

d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,

e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

f) anyavállalata az a)-e) pont szerinti vállalkozásnak,

g) ellenőrzött vállalkozása az a)-e) pont szerinti vállalkozás,

akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal."

137. § A Bszt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.

(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet."

138. § (1) A Bszt. 43. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet"

(2) A Bszt. 43. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]

"d) a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és"

(3) A Bszt. 43. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan]

"b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,"

(4) A Bszt. 43. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha]

"a) a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy"

139. § (1) A Bszt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa."

(2) A Bszt. 45. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és]

"a) az ügylet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezetett részvényre, pénzpiaci eszközre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapírra vagy más nem-komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan jön létre,"

140. § (1) A Bszt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli."

(2) A Bszt. 47. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet]

"c) arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről."

141. § A Bszt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében - ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja - a 40-50. §-ban, az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmaznia."

142. § (1) A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]

"b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,"

(2) A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]

"e) a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára."

143. § (1) A Bszt. 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre."

(2) A Bszt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre."

144. § A Bszt. 68. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás port-fóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést

a) legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,

b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és

c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta

elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja."

145. § A Bszt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti."

146. § (1) A Bszt. 72. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet"

(2) A Bszt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik."

147. § (1) A Bszt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki

a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és

b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,

ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ - kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre - addig az időpontig, amíg azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni."

(2) A Bszt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta."

(3) A Bszt. 77. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében részt vevő alkalmazottai - ide nem értve a pénzügyi elemzőt - és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e."

(4) A Bszt. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik."

148. § A Bszt. 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]

"d) a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak."

149. § A Bszt. 97. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad megbízást, aki vagy amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és]

"f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal."

150. § A Bszt. 108. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely"

(2) A Bszt. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik."

151. § A Bszt. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (5) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozás nak."

152. § A Bszt. 118. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

"j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, és"

153. § A Bszt. 120. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

"e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,

eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a

szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adat át adás,"

154. § A Bszt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak."

155. §[6] A Bszt. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik."

156. § A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza]

"a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,"

157. § A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során]

"d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,"

158. § A Bszt. 171. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti."

159. § A Bszt. 183. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"d) az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról."

160. § A Bszt. 2. melléklete 18. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban le kell vonni:]

"a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,"

XIV. Fejezet

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

161. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"7. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;"

(2) A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;"

(3) A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"61. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom,"

(4) A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 62. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"62. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs."

162. § A Vbit. 22. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]

"f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,"

163. § A Vbit. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a viszontbiztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 7. és 30. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.

(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;

b) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;

f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;

j) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;

k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság, a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik."

164. § A Vbit. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Ha a kérelmező

a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV, vagy

b) az a) pontban foglalt vállalkozások anyavállalata, vagy

c) az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy,

a Felügyelet kikéri az a)-c) pontokban meghatározottak székhelye szerint érintett illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat."

165. § A Vbit. az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:

"54/A. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és az 53. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(7) A szükséges információk pótlásának nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el."

166. § A Vbit. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy büntetett előéletű;

b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

e) természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;

g) részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;

h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(3) Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést, akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon viszontbiztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni."

167. § A Vbit. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,

köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal."

168. § A Vbit. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban

a) minősített befolyást szerzett;

b) minősített befolyását megszüntette;

c) minősített befolyását úgy módosította, hogy

ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy

d) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította, köteles arról 30 napon belül írásban értesíteni a Felügyeletet."

169. § A Vbit. az 57. §-t követően a következő 57/A. §-sal egészül ki:

"57/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosító szövetkezetekre."

170. § A Vbit. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség)."

171. § A Vbit. 88. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"o) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,"

172. § A Vbit. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

173. § A Vbit. 156. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"c) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról."

174. § A Vbit. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 5. melléklete lép.

XV. Fejezet

Hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések

175. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Tpt. - e törvény 57. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény 62. §-ával módosított -338. §-ának (5) bekezdése, a Tpt. - e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdése, a Bszt. - e törvény 155. §-ával módosított - 144. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(3) Hatályát veszti:

a) a Tbtvr. 15/A. §-a,

b) a Hpt. 9. §-ának (5) bekezdése, 37. §-ának (6) bekezdése, 217. §-a,

c) a Tpt. 208. § -a, a 228. §-ának (2) bekezdése, 304. §-ának a) pontja, 10. számú melléklete,

d) a Bit. 11. §-ának (3) bekezdése,

e) az Fnyt. 34. §-ának (9) bekezdése,

f) a Bszt. 182. §-át megelőző cím és 182. §-a,

g) az Mpt. 68/A. §-ának (6) bekezdése.

(4) E törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti.

176. § (1) A Hpt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 17. §-ának (2) bekezdése, 37/A-39/A. §-a, a Bit. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 111. §-a, 111/B. §-a, 113. §-ának (1) bekezdése, 114. §-ának (1) bekezdése, a Bszt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 37-38. §-a e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy az e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a Hpt., a Bit. és a Bszt. minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

(2) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően biztosító egyesület felelősségbiztosítási ágazat művelésére akkor alapítható, illetve felelősségbiztosítási ágazat művelésére tevékenységi engedélyt akkor kaphat, ha megfelel a Bit. - e törvénnyel módosított - 22. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak. Ezt a szabályt e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni. E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokban a Felügyelet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt arra vonatkozóan, hogy az új jogszabályi feltételek mellett is kívánja-e az engedélyezési eljárás lefolytatását.

(3) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő, tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító egyesületnek legkésőbb 2009. december 31-éig kell gondoskodni arról, hogy alapszabálya megfeleljen a Bit. - e törvénnyel módosított - 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti követelményeknek.

(4) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő, tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító egyesületre a Bit. - e törvénnyel módosított - 24. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit az egyesület alapszabályának e törvény szabályainak megfelelő módosításától - de legkésőbb 2010. január 1-jétől -kezdődően kell alkalmazni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell azon biztosító egyesületekre, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás során e törvény hatálybalépését követően valamely felelősségbiztosítási ágazat tekintetében tevékenységi engedélyt kapnak.

177. § (1) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő független biztosításközvetítő a Bit. - e törvénnyel módosított - 39. §-ában szereplő új értékhatároknak 2009. június 30-át követően köteles megfelelni, és ezt a Felügyeletnek az éves jelentésében igazolni.

(2) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusként) már alkalmazásban álló személy a Bit. - e törvénnyel módosított - 86. §-a (1) bekezdésének b) pontjában szereplő új feltételeknek 2010. január 1-jétől köteles megfelelni.

(3) Amennyiben 2008. június 30-án a Felügyel et ált al már nyilvántartásba vett, felsőfokú végzettséggel vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel nem rendelkező, biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyt illetően a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapot követő 30 napon belül a külön jogszabály szerinti hatósági vizsga megszerzéséről a Felügyelet az általa meghatározott módon bejelentést kap, a Felügyelet e személyt nem törli a nyilvántartásból.

178. § (1) Tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás folytatásával felhagyó elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által teljesítés garanciavállalására megkötött szerződések 2009. január 1-jével átszállnak arra a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetre, amellyel a tőzsde az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó garanciavállalásra szerződést kötött.

(2) A Tpt. - e törvény 57. §-ával módosított -303. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 62. §-ával módosított - 338. §-ának (5) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével módosított -340/A. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdésében, a Bszt. - e törvény 155. §-ával módosított - 144. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban.

(3) Az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a Tpt. - e törvény 57. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 62. §-ával módosított - 338. §-ának (5) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdésében, a Tpt. - e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével módosított -340/D. §-ának (3) bekezdésében, a Bszt. - e törvény 155. §-ával módosított - 144. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak.

(4) A tőzsde 2009. március 31-ig köteles módosítani a szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseinek.

179. § E törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

1. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a

2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2008. évi CIII. törvényhez

"3. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni."

2. melléklet a 2008. évi CIII. törvényhez

"5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai

1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása

a) neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.

B) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

f) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.

C) A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása

a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytatja,

d) amennyiben biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor

da) annak a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetnek a neve, amelynek a szaktanácsadói tevékenységét irányítja,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.

D) Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

a) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,

b) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat.

2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,

g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása,

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő,

i) a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,

j) erkölcsi bizonyítvány.

B) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása."

3. melléklet a 2008. évi CIII. törvényhez

"12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a továbbengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről.

2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről.

3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörléséről.

6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.

7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.

12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.

13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról.

15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.

17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.

18. A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.

19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.

20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).

21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv).

22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.

23. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és a 88/357/EGK irányelvének módosításáról (negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv).

24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási irányelve (konszolidált).

28. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

29. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.

30. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.

31. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről.

32. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

33. A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.

34. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.

35. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról."

4. melléklet a 2008. évi CIII. törvényhez

"13. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

1. A 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítői (ügynöki, vezérügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik

a) "biztosításközvetítő" szakképesítéssel; vagy

b) "függő biztosításközvetítői" szakképesítéssel; vagy

c) "független biztosításközvetítői" szakképesítéssel; vagy

d) "biztosítási tanácsadó" szakképesítéssel; vagy

e) külön jogszabály szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával; vagy

f) külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.

2. Amennyiben a függő biztosításközvetítő kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 17. pontjában foglalt "Jogvédelem" biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell

a) "biztosításközvetítő" szakképesítéssel; vagy

b) "jogvédelmi biztosításközvetítő" szakképesítésével; vagy

c) "függő biztosításközvetítői" szakképesítéssel; vagy

d) "független biztosításközvetítői" szakképesítéssel; vagy

e) "biztosítási tanácsadó" szakképesítéssel; vagy

f) külön jogszabály szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával; vagy

g) külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.

3. A 45. §-ban meghatározott független biztosításközvetítői (alkuszi, többes ügynöki) tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik

a) "biztosításközvetítő" szakképesítéssel; vagy

b) "független biztosításközvetítői" szakképesítéssel; vagy

c) "biztosítási tanácsadó" szakképesítéssel; vagy

d) külön jogszabály szerinti független biztosításközvetítői hatósági vizsgával.

4. Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási szaktanácsadói tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik

a) "biztosítási tanácsadó" szakképesítéssel; vagy

b) "biztosítási szakjogász" szakképesítéssel; vagy

c) "aktuárius" szakképesítéssel."

5. melléklet a 2008. évi CIII. törvényhez

"1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni."

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el.

[2] A Tpt. 303. § (2) bekezdése korábban lép hatályba. Hatályos 2008.12.25.

[3] A Tpt. 338. § (5) bekezdése korábban lép hatályba. Hatályos 2008.12.25.

[4] A Tpt. 340/A. § (2) bekezdése korábban lép hatályba. Hatályos 2008.12.25.

[5] A Tpt. 340/D. § (3) bekezdése korábban lép hatályba. Hatályos 2008.12.25.

[6] A Bszt. 144. § (4) bekezdése korábban lép hatályba. Hatályos 2008.12.25.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére