20/2012. (X. 15.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre, a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ezen jogalanyok gazdasági tevékenységére vonatkozóan, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő személyre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § (1) Az adatszolgáltatók az 1. mellékletben felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PSZÁF rendeletben 20AA, 20AB, 20ABU, illetve F20A táblakód alatt meghatározott információkat a bank, a szakosított hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező ezen típusú pénzügyi intézmények magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével-a2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PSZÁF rendelet tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges - a 3. mellékletben meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 136. § (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.

(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 147. § (1) és (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.

5. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

6. §[1] (1) A 2012. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2013. január 1-jét követően teljesítendő adatszolgáltatásokra a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 14/2011. (X. 13.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)[2]

(3)[3]

7. §[4] (1)[5]

(2)[6]

Simor András s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 20/2012. (X. 15.) MNB rendelethez

A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

I.

II.

2. melléklet a 20/2012. (X. 15.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson -adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertana tekintetében 2013. évre vonatkozó módosítások egyrészt egyes meghatározásokat pontosítanak, másrészt a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód kisebb jelentőségű változásait tükrözik.

2. A szektorok

Az adatszolgáltatásokban - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a következő szektorok szerepelnek:

Nem-rezidensek:

L) Külföld

Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat a I. A. 4. és a I. F. 6. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.

3. Magyarország területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).

4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza - a fizikai jelenlét hiányában -, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.

Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem-rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén - ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is - van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem-rezidensnek minősül - többek között -aza szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódja (az egységes statisztikai számjel 13-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

Az adatszolgáltatásokban a külföldi vállalkozás Magyarországon létesített kereskedelmi képviseletét nemrezidensnek, míg a rezidens vállalkozás külföldön létrehozott kereskedelmi képviseletét rezidensnek kell tekinteni.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (ide tartoznak a betéti társaságok, a közkereseti társaságok és az egyéni cégek),

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (együtt: hitelintézetek) tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A hitelintézetek között szerepel (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően) a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül az egységes statisztikai számjele (ESS) részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon. Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják. Ide tartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1 és F2 alcsoportkód alatti listák), a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatti listák), valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F7 alcsoportkód alatti lista) tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. Ide tartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók.

I) Társadalombiztosítási alapok

Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

Lakosság: A háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében az MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.[8]

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódjukat (egységes statisztikai számjel 13-15. számjegyét) nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.[9]

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorba kell besorolni. Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba vagy a H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni.

A fentiekben említett, a 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első 8 számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a I. A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nemrezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I. A. 3. és a I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS)

Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szabályozza.

Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a 4 számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában. Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73, 92

b) Az ESS 13-15. számjegye 591, 593, 594, 692, 693, 952

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) Az ESS 13-15. számjegye 381, 383, 391, 392, 393, 396, 561, 562.

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 32, 36, 37.

b) Az ESS 13-15. számjegye 382, 951.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

Az ESS 13-15. számjegye 394, 395.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 23.

b) Az ESS 13-15. számjegye 811, 961.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

a) Az ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55.

b) Az ESS 13-15. számjegye 563, 569, 599, 699.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Az ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941, 942.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók

1.1. Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.

- Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti ("E" jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.

- Amennyiben módosított ("M" jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.

- Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N".

- Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára "nemleges" jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját "nincs adat" információval veszi.

- A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.

- Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.

- Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.

1.2. Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára arról, hogy az adatok:

- mely adatszolgáltatásból származnak,

- mely időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),

- mely adatszolgáltatótól érkeznek,

- az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),

- a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,

- mely tábla mely sorában szerepelnek.

1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Az EBEAD rendszer használatának feltételei:

- az Internetre közvetlenül vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,

- HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,

- Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

- E-mail postafiók,

- HTTPS alapú kommunikáció,

- sikeres felhasználói teszt,

- a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

2.2. Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

2.2.1. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,

- az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

2.2.2. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

- postai úton történő regisztráció az MNB-nél,

- a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

2.3. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).

2.4. Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Az adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén - a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve - az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

D. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

- egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük;

- az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

E. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére. Az F95, F97 és F99 azonosító kódú adatszolgáltatások kivételével aD, az F, a HésaK jelű adatszolgáltatások esetében a becslés alkalmazásáról illetve módszeréről az adatszolgáltató köteles az MNB Statisztika szakterületét legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal írásban tájékoztatni.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya kijelöléses és küszöbértékes adatszolgáltatások esetén

A kijelöléses adatszolgáltatás tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll.

A küszöbértékes adatszolgáltatás azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a tárgyidőszak napi adatszolgáltatások esetében a vonatkozó munkanap, heti adatszolgáltatásoknál a naptári hét, havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, féléves adatszolgáltatásoknál a naptári félév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak. Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

7. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap[10]

a) könyvelési szünnapot,

b) pénztári szünnapot, vagy

c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen jelent-e.

A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

- Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves és éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

8. Eljárás nemleges adatszolgáltatás esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, a I. B. 1.1. alpontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.

F. Fogalmak

1. Az "Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról" (azonosító kód: D01) és a "Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan" (azonosító kód: K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak

1.1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

1.2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

1.3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.

1.4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

1.5. Évesített kamatláb: a I. F. 3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:

1.6. Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.

1.7. Kötésnap: az üzletkötés napja.

1.8. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.

1.9. Összesített hosszú pozíció: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 41. § (1) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.10. Összesített rövid pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.11. Összesített nyitott pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdésében meghatározott pozíció.

1.12. Szavatoló tőke: a Hpt. 5. melléklete szerinti tőke.

1.13. Származékos ügylet típusok

1.13.1. Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).

1.13.2. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

1.13.3. Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (pl. vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call).

1.13.4. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2, és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.

1.13.5. Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): Két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet) azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.

1.13.6. Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5 pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet is.

1.13.6.1. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).

1.13.6.2. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS): Az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nem csak devizadeviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

1.13.6.3. Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában (illetve forintban és devizában) meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.

1.14. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása.

1.15. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

1.16. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

2.1. ISIN-kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2.2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

- A KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap",

- A KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.

2.3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.[11]

2.4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapírletétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

2.5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

2.6. Értékpapír-sorozat: a Tpt-ben meghatározott fogalom.

2.7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

2.8. Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.

2.9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

2.10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.

2.11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.

2.12. Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.

2.13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

2.14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint "equity" típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

2.15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír. A nemzetközi terminológia szerint "debt" típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.

2.16. Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok címletértékének csökkenése, amely nem jár együtt az értékpapírok forgalomban lévő mennyiségének változásával.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 azonosító kódú kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

3.1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

3.2. Átstrukturált hitelek: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott hitel.

3.3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

aa) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

ab) A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

ac) A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (aa), ab) eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az ac), valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Pl. ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

Ak: a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

X: az évesített kamatláb

rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni. Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

1. képlet

2. képlet

3.4. Fedezett hitel: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet által elismert fedezettel biztosított hitel, amennyiben a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

3.5. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

3.6. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

3.7. Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

3.8. Rossznak minősített hitel: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. melléklet V. fejezet (17) bekezdése szerinti hitel.

3.9. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.

3.10. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

3.11. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

- elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,

- a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodás, ha a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők az átárazott szerződések is, kivéve az az átárazás, amely

- automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

- fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen - az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján - növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.

Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.

A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában. Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.

3.12. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)

Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

4.1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

4.2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.

4.3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.

4.4. Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

- Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,

- Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,

- Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,

- Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4.5. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

4.6. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

4.7. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

4.8. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

4.9. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

4.10. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Ide tartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

4.11. Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

4.12. Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

- csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

4.13. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik (pl. credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya). Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

4.14. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amelyen ténylegesen tárolható elektronikus pénz, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos feltöltötte-e már legalább egyszer a kártyáját vagy sem, illetve, hogy a tárgyidőszak utolsó munkanapján tárol-e a kártya elektronikus értékeket vagy sem. Azok a kártyák, amelyek csak technikailag alkalmasak e-pénz tárolására, de gyakorlatilag nincs hozzájuk kapcsolható e-pénz kibocsátás, nem tartoznak ide. Azok a kártyák sem tartoznak ide, amelyek nem maguk tárolják az elektronikus értékeket, hanem csupán hozzáférést biztosítanak egy máshol (pl. bankszámlán) tárolt előre kifizetett pénzösszeghez.

4.15. Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

4.16. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

4.17. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

4.18. Érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintés nélküli fizetési forgalmat (P27 azonosító kódú adatszolgáltatás 03., 04., 05. tábla).

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

4.19. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

4.20. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen, vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

4.21. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában, a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4.22. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

4.23. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

4.24. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

4.25. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

4.26. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól, és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

4.27. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): a kártyahamisítás minden formája ide értendő (pl. duplikált - skimming - kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása).

4.28. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

4.29. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a 4.24.4.28. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

4.30. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

4.31. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

4.32. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

4.33. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk "manipulált" gépbe ragadt pénzt.

Elektronikus pénz adatszolgáltatás (P42)

4.34. Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

4.35. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, vagy egyéb eszközön történik..

4.36. Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

5.1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

5.2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

5.3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.

5.4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem-rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.

5.5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (pl. adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

5.6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem-rezidens féltől megszerzett, vagy nem-rezidens fél részére átruházott.

5.7. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

5.8. Egyéb változások - kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

5.9. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

5.10. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

5.11. Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (pl. szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog), beleértve az emissziós kvótákat is.

5.12. Hitelazonosító (adósságazonosító):. költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.

5.13. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

5.14. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

5.15. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

5.16. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem-rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg-(előre) fizetések.

5.17. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

5.18. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem-rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

5.19. Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

5.20. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

5.21. Külföldi közvetett befektető: olyan nem-rezidens vállalat, amely közvetve ellenőrzéssel rendelkezik a vállalatban (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja).

5.22. Külföldi közvetett befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben közvetve ellenőrzéssel vagy befolyással rendelkezik az adatszolgáltató (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább a 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.23. Külföldi közvetlentőke-befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkezik.

5.24. Külföldi közvetlentőke-befektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkező nem-rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

5.25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28 azonosító kódú adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások - törlések.

5.26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

5.27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

5.28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

5.30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első 8 karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az "FB000000" szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a "00000004" nyolc karakteres kód.

5.32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem-rezidens partnerrel szemben.

5.33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét

5.34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

5.35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

5.36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

5.37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

5.38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

5.39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem-rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem-rezidens fél, vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

5.40. Társvállalatok: azok a vállalatok, amelyek ugyanazon közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető vállalat ellenőrzése alatt állnak, de egyik társvállalat sem gyakorol ellenőrzést az adatszolgáltató felett, illetve az adatszolgáltató sem gyakorol ellenőrzést a társvállalat felett (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.41. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.

5.42. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

5.43. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

5.44. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

5.45. Tranzakciók: a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi - függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem -, de nem tartozik az egyéb változások közé.

5.46. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés, és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

5.47. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncának csúcsán lévő többségi - az adott vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül 50% feletti szavazati joggal rendelkező - befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol ellenőrzést (nincs további 50% feletti szavazati joggal rendelkező tulajdonosa).. Végső befektető lehet rezidens vagy nem-rezidens magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető.

5.48. Vállalatcsoport: a vállalatok olyan köre, amely a közvetlentőke-befektetések elszámolása szempontjából tartalmazza a közvetlentőke-befektetőket és -befektetéseket, továbbá azon vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon - végső - befektető ellenőrzése, illetve befolyása alatt állnak (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

6. A Felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak

6.1 Rövidítések:

6.1.1. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.

6.1.2. GBC: Giro Bankkártya Zrt.

6.1.3. Hitkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

6.1.4. Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.

6.1.5. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények.

6.1.6. Ptv.: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény.

6.1.7. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

6.1.8. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

6.2 Fogalmak:

6.2.1. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

6.2.2. Átstrukturált szerződés (2010. január 1-jétől kezdődően): a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezete szerinti szerződés.

6.2.3. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

6.2.4. Befektetési jegy: a Batv. 3. § 15. pontja szerinti értékpapír.

6.2.5. Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz)is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci ügyletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött ún. bankközi ügyleteket.

6.2.6. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

6.2.7. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

6.2.8. Elszámolási számla: A nostro és loro számlák közös megnevezése.

6.2.9. Eredeti lejárat: (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött "élettartamát" jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai, illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata).

6.2.10. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont szerinti értékpapírátruházás.

6.2.11. Értékpapírosítás: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén valamely eszköz vagy eszközcsoport átruházásra kerül az eszközátruházótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére, és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázata vagy annak egy része áthárításra kerül az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany által kibocsátott értékpapírokba, értékpapírosítási befektetési jegyekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba és/vagy pénzügyi származtatott eszközökbe befektetőkre, és:

a) a hitelkockázat áthárítása esetében az átruházás a következő módon valósul meg:

aa) az értékpapírosított eszköz közgazdasági értelemben vett átruházása az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére. Ez az eszközátruházótól az értékpapírosított eszköz tulajdonjogának átruházásával vagy köztes részesedéssel történik, vagy

ab) hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmussal;

és

b) amennyiben az ilyen értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátására sor kerül, azok nem az eszközkibocsátó fizetési kötelezettségét képviselik

6.2.13. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

6.2.14. Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

6.2.15. Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.

6.2.16. Fizetési számla: A Ptv. 2. § 8. pontja szerinti számla.

6.2.17. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (pl. áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

6.2.18. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, roll-over) hiteleket is.

6.2.19. Hátralévő futamidő: A hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott eredeti lejárata és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

6.2.20. Hitelkártya (credit kártya): a I.F. 4.8. alpont szerinti funkcióval rendelkező kártya.

6.2.21. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

6.2.22. Hitelleírás: (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában) az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.

6.2.23. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a I. F. 2.15. alpont szerinti értékpapír.

6.2.24. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

6.2.25. ISIN kód: a I. F. 2.1. alpont szerinti értékpapír-azonosító.

6.2.26. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.

6.2.27. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

6.2.28. Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 74. pontja szerinti értékpapír.

6.2.29. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

6.2.30. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (pl. szindikált hitel, klub hitel, loan participation). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

6.2.31. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

6.2.32. Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

6.2.33. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

6.2.34. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

6.2.35. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető, szavazati jogot nem biztosító részjegy, célrészjegy tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos minden nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

6.2.36. Külföld (L szektor): A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő "GMU hitelintézetek" kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe az ÁHT és

az egyéb szektorok (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is) tartoznak.

6.2.37. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó, értékpapírosítást végző vállalat.

6.2.38. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

6.2.39. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

6.2.40. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

6.2.41. Lombard hitel nyújtása: a hitel céljától függetlenül minden olyan hitelnyújtás, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi azért, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

6.2.42. Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.

6.2.43. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

6.2.44. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.

6.2.45. Penziós ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

6.2.46. Repó- és fordított repóügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontja szerinti ügyletek.

6.2.47. Sajátos szállításos repó ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontja szerinti repóügylet Hitkr.-ben meghatározott speciális típusa.

6.2.48. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

6.2.49. Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:

- a cash-pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi -összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (pl. zero balancing, target balancing), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.

- a kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

6.2.50. Újratárgyalt (prolongált) szerződés: a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek

6.2.51. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.

6.2.52. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

01. Állományi adatok külföld

Értéknap: _ Az állománytípusa: K (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

02. Állományi adatok belföld

Értéknap: _ Az állománytípusa: B (belföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

03.Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

04.Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Értéknap:

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

OS.Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

MNB azonosító: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

06. Letéti számla állományok

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjelenítenie, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra, illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

Az adatokat a 01., 02. és 06. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, a 03. és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A táblák kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Állományi adatok külföld és 02. tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem-rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I. A. 3. pontja tartalmazza.

2. A táblák elkészítésénél - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" (azonosító kód: F01) adatszolgáltatásra előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" sorai és a jelen adatszolgáltatás állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

5. A deviza eredményszámláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03. tábla: Nyitott pozíciók

Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04. tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f) oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti+mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a

03. nyitott pozíciós tábla l) oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05. tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, spot, határidős (forward, futures), opció, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap) és a nem amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletek deviza-deviza és deviza-forint tranzakcióit kell szerepeltetni, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén a táblában csak a kezdeti és a lejáratkori devizacsere ügyleteket kell megjeleníteni, míg a kamatok cseréjét nem kell feltüntetni. A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén, ha rollover történik (tehát az adott ügyletet újraértékelik, és a különbözettel elszámolnak a felek, majd a tőkét egy új ügyletként újra nyitják), abban az esetben az új tőkeösszegre vonatkozóan kötött új ügyletet újra le kell jelenteni.

A mark-to-market swapok esetében a tőkeösszegeket az ügylet kötésekor kell jelenteni "TH" technikai tranzakció jelző nélkül, ezt követően pedig csak a futamidő alatti kamatperiódusonként történő tőkeösszeg változást kell jelenteni, ahol az ügylet értéknapjának a tőkeösszeg változásának napját, lejáratnak az eredeti lejáratot kell tekinteni és "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyleteket is fel kell tüntetni a jelentésben, ahol az eredeti, azaz az első alkalommal megkötött ügyletet és az amortizálódás során jelentett tranzakciókat is "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell jelenteni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatásban - az alábbi kivételektől eltekintve - tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatónak összevontan kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatónak lehetősége van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát. Amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

- Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva.

- Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon paraméterekkel és törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. A deviza eredmény számláit az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatónak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetnie kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

8. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a "TH" technikai jelző használata kötelező. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopait üresen kell hagyni.

9. A tábla t) oszlopában kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e az ügylethez letéti számla követelmény. A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez, ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A kitöltés során használandó kódokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

06. tábla: Letéti számla állományok

1. A táblában külön ki kell emelni a 01. és 02. tábla mérlegtételei közül azon letéti számla állományokat, amelyeket partnerkockázat csökkentés céljából helyeznek el. A 01. és 02. táblában jelentendő, devizában fennálló mérlegtételeken kívül a forintban fennálló letéti számla állományokat is szerepeltetni kell a 06. táblában. A bank saját ügyleteihez kapcsolódó letéti számla állományokat kell jelenteni, míg az ügyfél tételekhez kapcsolódó állományokat nem kell megadni. A tábla 01-24. soraiban szerepeltetendő letéti számla állományokat eredeti denominációban tizedesjegyek nélkül kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, míg a 25. sorban összesítve, forintra átszámítva kell megadni a letéti számla állományokat

2. A táblában a határidős (forward, futures), opciós, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap), a nem amortizálódó, illetve az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletekhez, a deviza kamatcsere ügyletekhez (only interest rate swap) és egyéb (pl. határidős értékpapír) ügyletekhez kapcsolódó letéti (margin) számla állományokból származó követeléseket és tartozásokat ügyletenként kell meghatározni és besorolni amelyet devizanemenként, valamint belföld és külföld bontásban kell megadni a b), d), f) és h) megfelelő oszlopaiban. A c), e), g) és i) oszlopokban ki kell emelni, hogy a b), d), f) és h) oszlopban jelzett állományokból mennyi a swap ügyletekhez kapcsolódó belföldi és külföldi letéti számlaállomány követelés, valamint tartozás. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti számla követelmény állományt jelenteni kell attól függetlenül, hogy bizonyos ügyletek [pl. deviza kamatcsere ügyletek (only interest rate swap)] nem jelentendőek csak a K14 azonosító kódú adatszolgáltatásban.

A belföldi és külföldi megkülönböztetés azon alapul, hogy a partner külföldi vagy belföldi.

MNB azonosító: D24

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)

I.1. Adatok a kereskedési tevékenység aktivitásáról

I.2. Adatok az árfolyamok különbségére kötött határidős ügyletekről, beleértve a leszállításra nem kerülő (eredmény elszámolásos) határidős ügyleteket is

2 Az ügylet egyik oldala sem, vagy csak az egyik oldala G10 deviza. Ha az ügyletben kizárólag a G10 csoporton kívül eső és különböző régiókba tartozó devizák szerepelnek, akkor a táblázat kitöltésénél a névleges értéket egyenlő arányban kell szétosztani a szóban forgó régiók között.

I.3. Információk az "internetes ügyfélplatform"-on történő tranzakciókról

I.4. Az algoritmikus (algoritmic=Algo) és a nagy gyakoriságú (high-frequency trading=HFT) kereskedési tevékenységek feltárása

I.5. Információk a központilag elszámolt tranzakciókról

A jelentett teljes forgalomból mennyi volt központi szerződő feleken keresztül elszámolva az alábbi OTC derivatívák közül?

MNB azonosító: D24, D25

Kitöltési előírások

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (nyitott kötésállomány)

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2013. áprilisában kötött tranzakciókat kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyletek mikor zárulnak le. A saját számlás és a megbízásos ügyletek adatait (összevontan) egyaránt szerepeltetni kell.

3. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2013. június 30-án meglévő nyitott kötésállományokat kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték.

4. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoporton belül kötött ügyleteket (pl. fióktelepek, leányvállalatok) is jelenteni kell. A belső, könyvelési célú ügyleteket nem kell szerepeltetni a táblákban.

5. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoport (pl. fióktelepek, leányvállalatok) tagjainak nyitott állományát az adatszolgáltató anyacégnek konszolidáltan kell jelentenie. A cégen, cégcsoporton belül kötött ügyletekből keletkező nyitott kötésállományt nem kell szerepeltetni a táblákban.

6. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a tőzsdei forgalomra.

7. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban minden egyes ügyletet külön-külön kell számításba venni, azokat nem szabad nettósítani (egymással szemben valamilyen módon elszámolni). Így pl. 1 millió USD vásárlása EUR ellenében és 2 millió USD eladása EUR ellenében 3 millió USD forgalomnak számít.

8. Az adatokat millió USD-ben, kerekítve, tizedesjegyek nélkül kell megadni, a kerekítést csak a havi összesen értékek képzésekor kell alkalmazni, nem tranzakciónként.

9. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban az USD értékre történő átszámításokat az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Amennyiben egy tranzakció egyik oldalán sem USD szerepel, akkor csak az egyik oldal USD értékét kell meghatározni, preferált a vételi oldal.

10. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban az átszámításokat a 2013. június 30-án érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Az adatszolgáltatók alkalmazhatják a saját belső árfolyamaikat, amennyiben azok nem térnek el jelentősen a piaci árfolyamoktól.

11. Adatokat csak az üresen hagyott (színezés nélküli) cellákban kell közölni. (Az összegző értékeket tartalmazó, sárga cellákban automatikusan képződnek az adatok.)

12. Az egyes táblák lábjegyzetei minden esetben lényeges információkat tartalmaznak. Ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a táblák helyes kitöltéséhez.

13. A táblákon belüli és táblák közötti kötelező összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Jelentő dealer: az MNB által a pont szerint kijelölt adatszolgáltató. A jelentő dealerek listáját a 3. melléklet 14. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A BIS adatszolgáltatási iránymutatását (kizárólag tájékoztatási céllal), valamint az annak alapján összeállított, a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 15. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

01. tábla forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I. A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla:

Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

01. tábla: Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az elszámolóház által vezetett értékpapírszámlákhoz kapcsolódó valamennyi ügylet adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A 01. tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d)-h), p) és r) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

j) Visszavásárlási ár: visszavásárlási árat csak repó, illetve szállításos repó esetén kell megadni. n) Kamat: a repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

01. tábla Napi forgalom a határidős piacon

02. tábla Napi nyitott pozíciók (a klíring után)

kontraktus

MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla A tőzsdenapon lezárt pozíciók kontraktus

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet forint

MNB azonosító: E14

Kitöltési előírások Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E2Q

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a certifikátok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E20

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)