487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában,

a 11. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.1. pontjában,

a 12. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 20. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az e rendeletben meghatározottak szerint - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 4. § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel - építésügyi vizsgát tesz és építésügyi szakmai továbbképzést teljesít

a)[2] az Éhk. 1. §-ában és 3. §-ában meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat ellátó kormánytisztviselő,

b)[3] a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos ügyekben döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat ellátó kormánytisztviselő, és

c)[4] az örökségvédelmi igazgatási feladatok jogi támogatása munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő

d)[5] az Éhk. 2. melléklet c) pontja szerinti feladatokat ellátó kormánytisztviselő.

[az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő].[6]

(1a)[7] A kormánytisztviselő építésügyi vizsga kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

(2)[8] Az építésügyi vizsgáztatással és az építésügyi szakmai továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai irányítását és felügyeletét az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, valamint a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A szakmai továbbképzés irányítása tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az irányítási jogkört a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(3)[9] A miniszter a műemlékvédelemmel kapcsolatos továbbképzési program fejlesztése érdekében gondoskodik az építésügyi vizsga során elért vizsgaeredmény adatok rendszeres elemzéséről és statisztikai kiértékeléséről.

2. Szakmai továbbképzés

2. § (1)[10] Az alapvizsga letétele alól mentességgel rendelkező kormánytisztviselő szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(1a)[11] Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(2)[12] A szakmai továbbképzés célja a kormánytisztviselő szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek biztosítása az adott továbbképzési időszak alatt bekövetkező jogszabályi változások figyelembevételével.

(2a)[13] Az 1. melléklet D) pontja szerinti témakörökre épülő építésügyi szakmai továbbképzés programtulajdonosa a miniszter. A szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételének elvégzéséről a miniszter gondoskodik.

(3)[14] Munkakörhöz kapcsolódó szakmai továbbképzés esetén a miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés lebonyolításához egységes belső továbbképzési program álljon rendelkezésre. Az építésügyet vagy a kulturális örökségvédelmet érintő szabályozási környezet, vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplő szakmai továbbképzést is elrendelhet.

(4)[15] A szakmai továbbképzés tematikáját az 1. melléklet tartalmazza, amelyből

a)[16] az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kormánytisztviselőnek az 1. melléklet A)-C) pontjában,

b)[17] az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kormánytisztviselőnek az 1. melléklet D) pontjában,

c)[18] az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kormánytisztviselőnek az 1. melléklet D) pont 1-4. alpontjában

d)[19] az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormánytisztviselőnek az 1. melléklet B) és C) pontjában

foglalt témakörökből kell szakmai továbbképzést teljesítenie.

(5)[20] A továbbképzési programot évente a tematikában meghatározott témakörök alapján kell elkészíteni. Az építésügyi vizsgával vagy az annak letétele alóli mentességgel nem rendelkező kormánytisztviselő az első szakmai továbbképzési időszakát a 3. § (2) bekezdése szerint teljesíti. Az építésügyi vizsgával vagy az annak letétele alóli mentességgel rendelkező kormánytisztviselő az első szakmai továbbképzési időszakát a (4) bekezdés szerinti tartalmú továbbképzéssel teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott 96 tanulmányi pontnak felel meg.

(6)[21] A (4) bekezdés a) és d) pontja szerinti szakmai továbbképzést az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a miniszter szakmai irányításával szervezi.

(6a)[22] A (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti szakmai továbbképzést a miniszter szervezi.

(7)[23] A szakmai továbbképzést szervező a szakmai továbbképzés teljesítésére a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján - a következő évre vonatkozóan, minden év október 31-ig - éves továbbképzési tervet készít, és azt a miniszter részére minden év december 1-jéig megküldi.

(8)[24] A miniszter szakmai továbbképzésekkel kapcsolatos feladatainak informatikai támogatásáról a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LTK) gondoskodik.

3. Építésügyi vizsga

3. § (1) Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó

a) bizonyítsa, hogy birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti, valamint a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági feladatok közé tartozó eljárások lefolytatására, a döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítésére vagy meghozatalára, az ellenőrzések lefolytatására;

b) megalapozott ismeretet szerezzen az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok körében az eljárások elektronikus formában történő ügyintézéséről, a döntések elektronikus formában történő megfelelő előkészítéséről, illetve meghozataláról, ennek keretében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) és az elektronikus építési napló alkalmazási ismeretéből.

(1a)[25] A 2. melléklet D) pontja szerinti témakörökre épülő építésügyi vizsga programtulajdonosa a miniszter, amely gondoskodik a program nyilvántartásba vételének elvégzéséről.

(2)[26] A kormánytisztviselő az építésügyi vizsgát az első szakmai továbbképzési időszak első évében teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló jogszabályban meghatározott 32 tanulmányi pontnak felel meg. A kormánytisztviselő az első továbbképzési időszakra előírt szakmai továbbképzési kötelezettségét teljesíti az építésügyi vizsga letételével.

(2a)[27] A (2) bekezdés szerinti építésügyi vizsga letétele alól mentesül az a kormánytisztviselő, aki a továbbképzési időszaka előtti öt évben az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter építésügyi feladatellátásának keretében hatósági jellegű feladatok ellátásában legalább három évet közreműködött.

(3)[28] Az építésügyi vizsgát az építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal a miniszter szakmai irányításával (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) szervezi.

4. § (1)[29] A kormánytisztviselő az építésügyi vizsgát megelőzően a vizsgaszervező által biztosított felkészítő tanfolyamon vesz részt. A felkészítés tartalma nem terjedhet túl az építésügyi vizsgakövetelményekben meghatározott témakörökön, valamint az annak alapján kiadott tananyag tartalmán.

(2)[30] Az építésügyi vizsga 4. § (4a) bekezdése szerinti szervezését és a vizsgával kapcsolatos feladatok végrehajtását a miniszter látja el.

(3) Az építésügyi vizsga tematikáját a 2. melléklet tartalmazza.

(4)[31] Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kormánytisztviselőnek a 2. melléklet A)-C) pontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tenni. Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormánytisztviselőnek a 2. melléklet B) és C) pontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tennie.

(4a)[32] Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kormánytisztviselőnek a 2. melléklet D) pontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tennie. Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kormánytisztviselőnek a 2. melléklet D) pont 1-4. alpontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tennie.

(5)[33] A (4) bekezdés szerinti építésügyi vizsgára vonatkozóan a miniszter gondoskodik[34]

a) az építésügyi vizsgaszabályzat elkészítéséről,

b) az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő tananyag elkészítéséről,

c) a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről,

d) az ellenőrző kérdések összeállításáról és azok közzétételéről,

e) a vizsgakérdések összeállításáról,

f) a vizsgafelkészítők és vizsgák elektronikus meghirdetéséről,

g) a vizsgafelkészítők és vizsgák megvalósításáról, valamint

h) a vizsgafelkészítők és vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus kezeléséről.

(5a)[35] A miniszter felsőoktatási intézmény vagy más szervezet bevonásával együtt gondoskodik a (4a) bekezdés szerinti építésügyi vizsgára vonatkozóan[36]

a) az építésügyi vizsgaszabályzat elkészítéséről,

b) az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő elektronikus tananyag és ellenőrző kérdések elkészítéséről és közzétételéről,

c) a vizsgafelkészítőn nyilvántartásba vett oktató biztosításáról,

d) az elektronikus vizsgakérdések összeállításáról,

e) a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről,

f) a vizsgafelkészítők és vizsgák elektronikus meghirdetéséről,

g) a vizsgafelkészítők és vizsgák megvalósításáról, valamint

h) a vizsgafelkészítők és vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus kezeléséről.

(6) A miniszter hagyja jóvá

a)[37] az (5) bekezdés a) pontja és az (5a) bekezdés a) pontja szerinti építésügyi vizsgaszabályzatot, valamint

b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti tananyagot,

amelyeket a tárgyévet megelőző év november 30-áig a miniszter által működtetett e-epites.hu honlapon közzé kell tenni.

(7)[38] A (6) bekezdés szerinti vizsgaszabályzatot és tananyagot minden év november 30-áig felül kell vizsgálni. A felülvizsgált vizsgaszabályzat és tananyag (6) bekezdés szerinti közzétételét követő 60. naptól már a felülvizsgált vizsgaszabályzatot és tananyagot kell alkalmazni.

(8)[39] A munkáltató közigazgatási szerv a vizsgára kötelezett kormánytisztviselők névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek.

5. § (1)[40] A vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére - a tárgyévet megelőző év október 31-ig - éves vizsgatervet készít, amelyet a miniszter részére december 1-jéig megküld.

(2)[41] A 4. § (4) bekezdése szerinti építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) bírálja el. A bizottság két tagja a vizsgaszervező képviselője, egy tagja a vizsgaszervező által felkért (3) bekezdés szerinti oktató, vagy a miniszter által kijelölt személy lehet.

(3) A szakmai továbbképzésen oktató az lehet, aki rendelkezik[42]

a) az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel,

b) az 1. melléklet A) és D) pontjában, valamint a 2. melléklet A) és D) pontjában foglalt - az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti - területen szerzett legalább 10 éves, ebből

ba) legalább 5 éves hatósági, vagy

bb) legalább 5 éves műemlékvédelmi

gyakorlattal,

c) az 1. melléklet B) és C) pontjában, valamint a 2. melléklet B) és C) pontjában foglalt témakörök tekintetében az oktatott témakörrel, illetve a vizsgakövetelménnyel összefüggő szakmai gyakorlattal és

d) a miniszter által szervezett, beszámolóval záruló felkészítő tanfolyam elvégzésének igazolásával.

(4)[43] A (3) bekezdés szerinti oktató a minisztertől kérheti oktatói feladat végzése alóli felmentését.

6. § (1)[44] Az építésügyi vizsga formája elektronikus teszt. Az építésügyi vizsga megoldására 240 perc áll rendelkezésre, amelyből a 2. melléklet B) és C) pontja szerinti témakör 60-60 percet vesz igénybe.

(1a)[45] A 4. § (4a) bekezdése szerinti építésügyi vizsga formája elektronikus teszt. Az építésügyi vizsga megoldására 120 perc áll rendelkezésre.

(2) Az építésügyi vizsga eredményét témánként és ismeretkörönként pontérték alapján, százalékban kell meghatározni, és azt megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni. A megfelelt minősítéshez valamennyi témakörben legalább 70%-os eredmény szükséges.

(3) Az építésügyi vizsga a 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül korlátlanul ismételhető.

(4) Eredményes vizsga esetén a teljesítést igazoló tanúsítványt a 3. mellékletben meghatározott formában kell kiállítani.

(5)[46] Az építésügyet érintő szabályozási környezet vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a kormánytisztviselőnek a 2. mellékletben foglalt témakörök változással érintett részeiből a miniszter rendkívüli szakmai vizsgát is elrendelhet. A rendkívüli vizsgára egyebekben a vizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók.

6/A. §[47] A miniszter építésügyi vizsgával kapcsolatos feladatainak informatikai támogatásáról az LTK gondoskodik.

4. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

8. § (1) Aki e rendelet hatálybalépéséig

a) az elektronikus építési napló ismereteiből vizsgát tett, annak az építésügyi vizsga elektronikus építési napló ismeretek vizsgarészéből nem kell vizsgát tennie,

b) építésügyi vizsgát tett, vagy építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséget szerzett, mentesül az építésügyi vizsga 2. melléklet A) pontja szerinti építésügyi témakörök vizsgarész teljesítésének kötelezettsége alól,

c) teljes körű vagy részleges mentességet kapott az építésügyi vizsga letételének kötelezettsége alól, az e rendelet szerinti építésügyi vizsgát teljesíteni köteles.

(2)[48] Az (1) bekezdés szerinti, valamint annak a köztisztviselőnek, akinek 2014. július 1-jéig megkezdődött a továbbképzési kötelezettsége, az építésügyi vizsgát 2015. július 1-jéig kell teljesíteni.

(3) A 2014. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésőbb 2014. február 28-ig küldi meg a vizsgaszervezőnek.

(4)[49] A vizsgaszervező a 2014. évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsga felkészítő időbeosztását legkésőbb 2014. március 31-ig készíti el és teszi közzé. Az LTK a 2014. évre vonatkozó éves továbbképzési tervet, a felkészítő tananyagot és az építésügyi vizsgaszabályzatot legkésőbb 2014. március 31-ig készíti el és teszi közzé az e-epites.hu honlapon.

(5)[50] Az oktatói, illetve vizsgáztatói feladatok ellátására 2014. január 1-jétől folyamatosan lehet jelentkezni a miniszternél.

9. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. § A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

11. §[51]

12. §[52]

13. §[53]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

ÉPÍTÉSÜGYI SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS TÉMAKÖREI

A) ÉPÍTÉSÜGYI TÉMAKÖRÖK

1. Az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

2. A településrendezési eszközök alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

3. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai

4. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

5. Szabálytalan építési tevékenység feltárása, az építésügyi szankciórendszer alkalmazása

6. Építésügyi bírság kiszabása

7. Építésfelügyeleti bírság kiszabása

8. Építésügyi és építésfelügyeleti kötelezések végrehajtása

9. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

10. Építési termékek építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó szabályok alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

11. Az energetikai követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

12. Az építésügyi szabványok alkalmazása

13. Az építményekkel szemben támasztott követelmények

14. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység[54]

15. Építésügyi fogalomrendszer

16. Az építésügyi eljárásokban a szakhatóságokra vonatkozó előírások

17. Az építőipari kivitelezésre vonatkozó előírások

18. Az építési napló

19. Az építési folyamat szereplői

20.[55]

21.[56]

22.[57]

B) ÉTDR TÉMAKÖRÖK

1. Az ÉTDR által használt adatok és iratok köre, típusa

2. Ügyféloldali cselekmények

3. Építésügyi hatósági eljárási cselekmények

4. Hatósági eljárásokhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

5. Társhatóságok közreműködése: szakhatóság, településképi véleményezés, belföldi jogsegély

C) ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ TÉMAKÖRÖK

1. Az e-építési napló által használt szerepkörök

2. Az e-építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos cselekmények

3. Az e-építési napló rendszere

4. Az e-építési napló vezetésével kapcsolatos vállalkozó kivitelezői cselekmények

5. Az e-építési naplóhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

D) MŰEMLÉKVÉDELMI TÉMAKÖRÖK

1. Műemlékvédelem alapjai

2. A műemlékvédelem mint hatósági tevékenység

3. Műemlékfelügyeleti tevékenység ismeretei

4. Műemlékvédelem sajátos tárgyai és területei

5. Műemlékek kutatása

6. Műemlékek (és tartozékok, berendezések) helyreállítása, rekonstrukciója

6.1. Műemléki restaurálás és konzerválás

6.2. Épületdiagnosztika és épületkárosító tényezők

6.3. Történeti építőanyagok alapismeretei

6.4. Történeti épületszerkezetek védelme

6.5. Műemlék-tartozékok, berendezések és felszerelések védelme

7. Műemlékek fenntartása, megőrzése

8. Műemlékek fejlesztése, korszerűsítése

2. melléklet a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA TÉMAKÖREI

A) ÉPÍTÉSÜGYI TÉMAKÖRÖK

1. Az Országgyűlés, a Kormány és az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai[58]

2. A sajátos építményfajták viszonya az általános építésügyi szabályokhoz

3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer

4. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladat- és hatáskörök

5. Az építményekkel szemben támasztott követelmények, az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

6. A településrendezési eszközök alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

7. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai

8. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

9. Szabálytalan építési tevékenység feltárása, építésügyi szankciórendszer alkalmazása

10. Építésügyi bírság kiszabása

11. Építésfelügyeleti bírság kiszabása

12. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntések végrehajtása

13. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

14. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai

15. Építési termékek építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó szabályok alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

16. Az energetikai követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

17. Az építésügyi szabványok alkalmazása

18. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység[59]

19. Építésügyi fogalomrendszer

20. Az építészeti értékek védelmének eszközei

21.[60]

22. Tervtanácsok működése

23. Az építésügyi eljárásokban a szakhatóságokra vonatkozó előírások

24. Építésügyi hatóság, mint szakhatóság

25. Az építőipari kivitelezésre vonatkozó előírások

26. Az építési napló

27. Az építési folyamat szereplői

28.[61]

B) ÉTDR TÉMAKÖRÖK

1. Az ÉTDR által használt adatok és iratok köre, típusa

2. Ügyféloldali cselekmények

3. Építésügyi hatósági eljárási cselekmények

4. Hatósági eljárásokhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

5. Társhatóságok közreműködése: szakhatóság, településképi véleményezés, belföldi jogsegély

C) ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ TÉMAKÖRÖK

1. Az e-építési napló által használt szerepkörök

2. Az e-építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos cselekmények

3. Az e-építési napló rendszere

4. Az e-építési napló vezetésével kapcsolatos vállalkozó kivitelezői cselekmények

5. Az e-építési naplóhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

D) MŰEMLÉKVÉDELMI TÉMAKÖRÖK

1. Műemlékvédelem alapjai

2. A műemlékvédelem mint hatósági tevékenység

3. Műemlékfelügyeleti tevékenység ismeretei

4. Műemlékvédelem sajátos tárgyai és területei

5. Műemlékek kutatása

6. Műemlékek (és tartozékok, berendezések) helyreállítása, rekonstrukciója

6.1. Műemléki restaurálás és konzerválás

6.2. Épületdiagnosztika és épületkárosító tényezők

6.3. Történeti építőanyagok alapismeretei

6.4. Történeti épületszerkezetek védelme

6.5. Műemlék-tartozékok, berendezések és felszerelések védelme

7. Műemlékek fenntartása, megőrzése

8. Műemlékek fejlesztése, korszerűsítése

3. melléklet a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez[62]

[63]

4. melléklet a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez[64]

[65]