38/2018. (XI. 14.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) alapvető feladatai ellátása érdekében szolgáltatandó információk (a továbbiakban: adatszolgáltatások) és az adatszolgáltatások teljesítésére kötelezettek (a továbbiakban: adatszolgáltatók) körét, valamint az adatszolgáltatások gyakoriságát, teljesítésének módját és határidejét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges - a 3. mellékletben meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

2. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 14. sora, valamint az ott meghatározott, az "A hitelintézetek saját tulajdonában lévő értékpapírok állományának napi adatai" (MNB azonosító kód: E24) megnevezésű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó, a 2. mellékletben foglalt tábla és kitöltési előírások 2019. április 1-jén lépnek hatályba.

3. § (1) Az adatszolgáltató a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 27/2017. (XI. 21.) MNB rendelet szerinti, 2019. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése során a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 27/2017. (XI. 21.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 36. sora szerinti "Nyugdíjban, ellátásban, járadékban, valamint egyéb járandóságban részesülők állománystatisztikai adatai" (MNB azonosító kód: F69) megnevezésű, 2019. január-április hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítési határideje 2019. május 31.

4. §[1]

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet a 38/2018. (XI. 14.) MNB rendelethez

A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen az MNB alapvető feladatai ellátásához teljesítendő adatszolgáltatások

I.

II.

2. melléklet a 38/2018. (XI. 14.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint a hitelintézet, illetve annak valamely szervezeti formája kötelezett, az ott nevesített pénzügyi intézmény típuson - az 1. melléklet eltérő rendelkezése hiányában - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) 8. §-a, valamint 11. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott működési formákban működő minden pénzügyi intézményt - azaz a bank és szakosított hitelintézet esetén a részvénytársaságként és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepeként működő jogalanyokat, szövetkezeti hitelintézet esetén pedig a részvénytársaságként és a szövetkezetként működő jogalanyokat - érteni kell.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT-fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson - adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertanában 2019-ben az előző évihez képest lényeges változás nem történt.

2. A szektorok

Az adatszolgáltatásokban - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő non profit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat az I. A. 4. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1 Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, Ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.

3. Magyarország területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).

4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza - a fizikai jelenlét hiányában -, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.

Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem-rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén -ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is - van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nemrezidensnek minősül - többek között - az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódja (a statisztikai számjel 13-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

Az adatszolgáltatásokban a külföldi vállalkozás Magyarországon létesített kereskedelmi képviseletét nem-rezidensnek, míg a rezidens vállalkozás külföldön létrehozott kereskedelmi képviseletét rezidensnek kell tekinteni.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - Idetartoznak:

- a gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (Idetartoznak az egyéni cégek),

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit Intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Két alcsoport alkotja ezt a szektort.

A hitelintézetek alcsoportba (C-HIT alcsoportba) a központi bankon kívüli azon monetáris pénzügyi intézmények tartoznak, amelyek a pénzügyi közvetítésben betétek, betétet helyettesítő eszközök elfogadásával, valamint saját kockázatra történő hitelnyújtás, értékpapír-befektetés révén vesznek részt. A hitelintézetek között szerepel a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül a statisztikai számjele részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. Ide sorolandók a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a lakástakarékpénztárak és a hitelintézeti fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben C1, C2, C3, C4, C5 és C7 alcsoportkód alatt szereplő Intézmények).

A pénzpiaci befektetési alapok alcsoporthoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerint meghatározott fogalom.) Idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a C6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények.

A monetáris pénzügyi intézmények szektorát a központi bank és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek együttesen alkotják (B+C szektor).

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon, elsősorban hitelnyújtás vagy értékpapír-befektetés formájában.

A szektoron belül két alcsoport különböztethető meg.

Az egyéb pénzügyi közvetítők (befektetési alapok kivételével) alcsoportba (D-EPK alcsoportba) sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapkezelők, a sajátszámlás kereskedést is végző befektetési vállalkozások, a nemzeti otthonteremtési közösségek, a kockázati tőkealapok és magántőkealapok és ezek kezelői, valamint a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D1, D2, D4, D5, D6, D7, D8, D9 és D99 alcsoportkód alatti listán szereplő intézmények).

A nem pénzpiaci befektetési alapok alcsoportba azok a befektetési alapok tartoznak, amelyek olyan befektetési jegyeket bocsátanak ki, amelyek nem tekinthetők betétek közeli helyettesítőjének, befektetéseik pedig jellemzően hosszabb lejáratú pénzügyi eszközökre és reáleszközökre irányulnak. Idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D3 alcsoportkód alatt szereplő Intézmények.

Az alakuló, de még működési engedélyt nem kapott befektetési alapokat átmenetileg az alapkezelőjüknek megfelelő alcsoportba kell sorolni.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket.

Idetartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, a nemzeti otthonteremtési közösség szervezője és a befektetési vállalkozások közül azok, amelyek sajátszámlás tevékenységet nem végezhetnek.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosítók alcsoportot a biztosítók és a viszontbiztosítók alkotják, a gazdálkodási formájuktól függetlenül (idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1, F2 és F7 alcsoportkód alatt szereplő intézmények). A pénztárak alcsoportot a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak alkotják (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. Idetartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók.

I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+l).

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet (a továbbiakban: MRP szervezet) és az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.[37]

Lakosság: A háztartások szektorán belül idetartoznak az MRP szervezet, a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.[38]

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit Intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi Intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében az MNB által adott technikai törzsszámmal (FB azonosítóval). Ha Igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, Illetve MNB technikai törzsszámmal (FB azonosítóval), akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódjukat (statisztikai számjel 13-15. számjegyét) nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorba kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról Is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba vagy a H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni.

A fentiekben említett, a 3. melléklet 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (a statisztikai számjel első 8 számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és főszabály szerint ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez. Amennyiben a hónap utolsó munkanapjára vonatkozóan jelentős változás történik a fájl publikálását követően, a listákat az MNB - az adatszolgáltatók értesítése mellett - legkésőbb a következő hónap első munkanapján frissíti és újraközli. Ebben az esetben ez a lista tekintendő a szervezeti besorolások hó végére érvényes állapotának, és ezt kell figyelembe venni a fenti adatszolgáltatások kitöltésénél.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, és nincs egy listán sem, akkor a statisztikai számjele alapján a I. A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nemrezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy a statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I. A. 3. és a I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. A statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. A statisztikai számjel

A statisztikai számjel használatát a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szabályozza.

A statisztikai számjel első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. A statisztikai számjel 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a 4 számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. A statisztikai számjel 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában. A statisztikai számjel 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása a statisztikai számjel segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) a statisztikai számjel 13-14. számjegye 11, 12, 13, 14, 15, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73,[39]

b) a statisztikai számjel 13-15. számjegye 591, 593, 594, 692, 693, 952.

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) a statisztikai számjel 13-14. számjegye 31, 34, 35,

b) a statisztikai számjel 13-15. számjegye 381, 383, 391, 392, 393, 396, 397.

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) a statisztikai számjel 13-14. számjegye 32, 36, 37,

b) a statisztikai számjel 13-15. számjegye 382, 951.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a statisztikai számjel 13-15. számjegye 394, 395.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) a statisztikai számjel 13-14. számjegye 23,

b) a statisztikai számjel 13-15. számjegye 811, 921, 961.[40]

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit Intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

a) a statisztikai számjel 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 56,

b) a statisztikai számjel 13-15. számjegye 599, 699.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a statisztikai számjel 13-15. számjegye 931 (és adószámuk 51-re végződik), 932, 941, 942.

B. Az adatszolgáltatások ERA rendszeren való beküldésére vonatkozó előírások[41]

1. Az ERA rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok

1.1. Technikai feltételek:

a) internet kapcsolat,

b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c) e-mail postafiók és

d) az ERA rendszer megfelelő szolgáltatásához tartozó érvényes regisztráció.

1.2. A regisztráció módja

1.2.1. Az ERA rendszer használatának előfeltétele az MNB honlapján az ERA rendszerben (elérési útvonal: https://era.mnb.hu/) az adatszolgáltató képviseletére az adatszolgáltató törvényes képviselője által elektronikus úton írásban kijelölt természetes személy regisztráció során történő azonosítása.

1.2.2. A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető "Súgó" tartalmazza.

1.3. A regisztráció típusai

1.3.1. Tanúsítvány alapú regisztráció szükséges, amennyiben

a) az adatszolgáltató az MNB által felügyelt személy, szervezet, vagy

b) az adatszolgáltatást a beküldéskor fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

1.3.2. Az 1.3.1. alpontban foglaltakon kívüli esetben, az adatszolgáltató döntésétől függően az ERA rendszerhez történő regisztráció történhet

a) tanúsítvány alapú regisztráció vagy

b) felhasználónév-jelszó alapú regisztráció

útján.

1.3.3. A regisztráció előfeltételei:

a) tanúsítvány alapú regisztráció esetén a regisztráló felhasználónak rendelkeznie kell fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal, és a fokozott biztonságú aláíró tanúsítvány csak olyan hitelesítés-szolgáltatótól származhat, amelynek a gyökértanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette, gyökér tanúsítványba foglalva azt;

b) regisztráció kizárólag a regisztrációs folyamat során keletkező, az adatszolgáltató cégjegyzésre jogosult képviselője által elektronikusan, cégszerűen aláírt vagy az Ügyfélkapu által biztosított Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítéssel (AVDH) ellátott regisztrációs lap eredeti példányának az MNB részére történő eljuttatásával igényelhető.

1.4. Bejelentkezés

Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.

A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi.

1.5. Az adatszolgáltatások ERA rendszeren keresztül való teljesítésének szabályai

1.5.1. A szükséges jogosultságok birtokában az ERA rendszer az MNB honlapján keresztül érhető el. Az ERA rendszeren keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy jogosult adatszolgáltatást beküldeni.

1.5.2. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "Beérkezett" elektronikus levél üzenetet kap. Az e rendelettel elrendelt L11, L70, L71, L72, L73, L74, T02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével az üzenet jelentése, hogy az adott adatszolgáltatást az üzenetben jelzett időpontban az adatszolgáltató teljesítette, de nem jelenti azt, hogy az adatszolgáltatás tartalmilag hibátlannak minősül. Az ellenőrzést követően az MNB módosító adatszolgáltatás beküldését kérheti. Az L11, L70, L71, L72, L73, L74, T02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás esetében az üzenet jelentése, hogy az adatszolgáltató által feltöltött küldemény beérkezett, és a küldeményben szereplő információk feldolgozása megkezdődött.

1.5.3. Amennyiben az adatszolgáltató az e rendelettel elrendelt L11, L70, L71, L72, L73, L74, T02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást, valamint a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen az MNB felügyeleti feladatai ellátása érdekében, MNB rendelettel elrendelt felügyeleti jelentést, adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti adatszolgáltatás) hibásan teljesíti, akkor az adatszolgáltató "visszautasított" státuszról szóló elektronikus levél üzenetet kap, míg sikeres teljesítés esetén "feldolgozott" státuszról szóló elektronikus levél üzenetet kap.

1.5.4. Az L11, L70, L71, L72, L73, L74, T02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást, valamint a felügyeleti adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató az ERA rendszerben megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan "feldolgozott" státuszról szóló elektronikus levél üzenetet kapott.

1.6. Az űrlapon teljesítendő adatszolgáltatások speciális szabályai

1.6.1. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus "beérkezett" elektronikus levél üzenetet kap.

1.6.2. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató ERA rendszerbe feltöltött űrlapon teljesített adatszolgáltatására vonatkozóan az érkeztetési számot tartalmazó automatikus elektronikus levél üzenetet kapott.

1.7. Az adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatással kapcsolatos bejelentés szabályai

1.7.1. Az 1. melléklet értelmében az adatszolgáltatást elektronikus úton, az ERA rendszerben teljesítő adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

1.7.2. Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltató adatszolgáltatásra használt informatikai rendszerének működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

1.7.3. A bejelentést az adatszolgáltató - az 1.7.6. alpontban foglaltak kivételével - az ERA rendszerben elérhető felületen, illetve elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amely során - az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll - mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

1.7.4. Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó a bejelentést érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is megteheti.

1.7.5. A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

1.7.6. Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemszünete, üzemzavara miatt vagy az 1.7.2. b) alpont szerinti esetben a bejelentést elektronikus úton nem tudja megtenni, az üzemszünet végéig, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2615) teheti meg az MNB részére.

1.7.7. Az 1.7. pont alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemszünet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgálatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti esemény;

e) üzemzavar: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti esemény.

1.8. Az ERA rendszer, valamint az ERA rendszer egyes szolgáltatásainak használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, valamint a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

2. Az adatszolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó tartalmi követelmények

2.1. Mind az eredeti, mind a módosító adatszolgáltatás beküldésekor az adott vonatkozási időhöz és gyakorisághoz tartozó, teljes tartalommal rendelkező adatszolgáltatást kell beküldeni.

2.2. Az L10, L11, L70, L71, L72, L73, L74, P56, P67, P68, P69, T02, W08 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével, amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása nemleges (a továbbiakban: nemleges adatszolgáltatás) és az adatszolgáltatás egyik táblája sem tartalmaz kötelezően kitöltendő mezőt, akkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N". Az L11, L71, L72, L73, L74, T02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tekintetében az adatszolgáltató nemleges adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tábláinak kötelezően kitöltendő valamennyi mezőjébe "0" értéket köteles írni. Az L10, L70, P56, P67, P68, P69, W08 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tekintetében az adatszolgáltatónak nemleges adatszolgáltatásra nincs lehetősége.

2.3. Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatáson belül bármely táblára jelezheti, hogy arra vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ebben az esetben - amennyiben a tábla nem tartalmaz kötelezően kitöltendő mezőt - az adott táblát "nemleges'-ként küldheti.

C. A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén - a nemleges adatszolgáltatások kivételével - az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELŐLAP tábla

D. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),

- egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük,

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük,

- az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

E. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján Ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

Az F95, F97 és F99 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások kivételével a D, az F, a K és az M jelű adatszolgáltatások esetében a becslés alkalmazásáról illetve módszeréről az adatszolgáltató köteles az MNB Statisztikai igazgatóságát legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal írásban tájékoztatni.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztikai Igazgatósága részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya kijelöléses és küszöbértékes adatszolgáltatások esetén

A kijelöléses adatszolgáltatás tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség - a kijelölésben foglalt eltérő rendelkezés hiányában - az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően a kijelölés MNB általi visszavonásáig, illetve az MNB által felügyelt intézmény esetében a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig, EGT-fióktelep esetében a tevékenység befejezésének időpontjáig folyamatosan fennáll.

A küszöbértékes adatszolgáltatás azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a tárgyidőszak napi adatszolgáltatások esetében a vonatkozó munkanap, heti adatszolgáltatásoknál a naptári hét, havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, féléves adatszolgáltatásoknál a naptári félév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben Is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Ennek megfelelően az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan - az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - azon adatszolgáltató számára, amely

a) a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (a továbbiakban: IFRS-ek) alapján vezeti számviteli nyilvántartását, az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírásokban meghatározottak,

b) nem állt át az IFRS-ek alapú könyvvezetésre és beszámoló készítésre, a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezések

az irányadóak.

Az adatszolgáltatásban szereplő adatok - az egyes adatszolgáltatások kitöltési előírásai eltérő rendelkezése hiányában - más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak. Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

7. Eljárás bankszünnap esetén

A bankszünnap

a) könyvelési szünnapot,

b) pénztári szünnapot, vagy

c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen jelenthet.

A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

- ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell;

- ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni;

- ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő D01, D02 és K14 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás a következő - nem bankszünnap - munkanap 12 óráig, az egyéb napi adatszolgáltatások a megelőző munkanap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.[42]

Havi, negyedéves, féléves és éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

8. Eljárás nemleges adatszolgáltatás esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, az I. B. 2.2. és 2.3. pontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.[43]

9. A teljesített adatszolgáltatás módosítása

Amennyiben az adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítése után az abban szerepeltetett adatokat befolyásoló információk birtokába jut - ideértve a havi, negyedéves és éves adatszolgáltatásokban jelentett adatok végleges (auditált) változatának rendelkezésre állását is -, adatszolgáltatását módosítja. Az adatszolgáltató az általa - számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérés esetén a módosításról, valamint a módosítással érintett időszak tartamáról az MNB Statisztikai igazgatóságát előzetesen, elektronikus úton tájékoztatja (e-mail cím: statisztika_fm@mnb.hu).

F. Fogalmak

1. Az "Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról" (MNB azonosító kód: D01) és a "Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan" (MNB azonosító kód: K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak

1.1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

1.2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az Induló láb eladási oldalának devizaneme.

1.3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az Induló láb eladott összege.

1.4. Értéknap: az a munkanap, amelyen egy adott treasury ügylet alapján a felek egymásnak teljesíteni kötelesek, a következők szerint:

a) spot értéknap: az ügyletkötéstől számított legfeljebb második munkanap;

b) határidős értéknap: a spot értéknapnál időben távolabbi értéknap;

c) tom/next értéknap: az üzletkötést követő első banki munkanap;

d) overnight értéknap: az üzletkötés napja.

1.5. Évesített kamatláb: az I. F. 3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:

1.6. Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.

1.7. Kötésnap (trade date): az üzletkötés napja.

1.8. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.

1.9. Összes nettó hosszú pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.10. Összes nettó rövid pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.11. Teljes nettó devizapozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.12. Szavatoló tőke: a CRR 437. cikke szerinti tőke.

1.13. Származékos ügylet típusok

1.13.1. Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).

1.13.2. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

1.13.3. Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (pl. vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call)

1.13.4. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2. és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.

1.13.5. Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet), azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.

1.13.6. Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5. pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet Is.

1.13.6.1. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) - devizacsere-ügylet (swap).

1.13.6.2. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIR5): az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú töke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nemcsak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

1.13.6.3. Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.

1.14. Terminálás: a két fél együttes döntése alapján egy kamatcsere ügylet lejárat előtt történő lezárása a futamidő lerövidítésével.

1.15. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása.

1.16. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

1.17. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az Induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

2.1. ISIN kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2.2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja (settlement date).

- A KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap",

- a KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.

2.3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a MÁK. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapírletétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

2.5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

2.6. Értékpapír-sorozat: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 45. pontja szerinti fogalom

2.7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

2.8. Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.

2.9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

2.10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.

2.11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.

2.12. Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.

2.13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

2.14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint "equlty" típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

2.15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír. A nemzetközi terminológia szerint "debt" típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.

2.16. Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőkéjének visszafizetése, amely történhet egy összegben a futamidő végén vagy részletekben a futamidő alatt.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 MNB azonosító kódú kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

3.1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hő végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

3.2. Átstrukturált hitel: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján átstrukturálnak minősülő hitel.

3.3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő Időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés Is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

aa) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos Időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

ab) A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Idetartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

ac) A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (aa), ab) eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet Is alkalmazható. Az ac), valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Pl. idetartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

1. képlet

Ak: a k sorszámú hitelrészlet Illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik Igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének Időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, az évesített kamatláb meghatározásánál csak az 1-es képlet alkalmazható, mert ebben a képletben lehet figyelembe venni a futamidő alatt eltérő kamatlábak hatását.

2. képlet

X: az évesített kamatláb

rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot Is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni. Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

3.4. Fedezett hitel: a hitel fedezettségét a CRR 4. cikk (1) bekezdés 58. és 59. pontjában, valamint 197-203. cikkében meghatározott fedezetek alapján kell megállapítani. A kamatstatisztikai jelentések új szerződései esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzés, akkor Is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna. A fedezet értéke meg kell, hogy haladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

3.5. Hitelköltség mutató: az új szerződésre vonatkozó hitelköltség mutató számítására a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet] a teljes hiteldíj mutató számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók, a következő eltérésekkel:

- a hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a feltételhez kötött kamatkedvezményeket is érvényesíteni kell a kamatláb és az abból történő hitelköltség mutató megállapításakor munkavállalónak nyújtott hitel esetében, amennyiben a szerződésben nem rögzíti a hiteldíj mutatót, abban az esetben a szerződésben rögzített szerződéses kamatlábat kell hitelköltség mutatóként jelenteni;

- a támogatott konstrukciók esetében lakáshitelnél a kamattámogatás, áruvásárlási hitelnél az eladótól kapott hozzájárulás mértékével korrigált kamatlábat kell figyelembe venni a hitelköltség mutató számításánál; hitelköltség mutató - néhány egyedi konstrukciótól eltekintve - általában nagyobb vagy egyenlő az adott soron jelentett évesített kamatlábnál;

- újratárgyalt hitel esetében az újratárgyalás hónapjától a hitel lejáratáig terjedő időszakra kell a hitelköltség mutató értékét újraszámolni, az új szerződéses kamatlábat alapul véve;

- megtakarítással kombinált hitel esetében, ahol az áthidaló kölcsön és a lakáskölcsön jogszabály szerinti összevont induló teljes hiteldíj mutató értéke kerül megállapításra, nem alkalmazható a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése, tehát a két hitelre külön-külön hitelköltség mutatót kell megállapítani, illetve a két hitellel kapcsolatban felmerült minden olyan költséget, amelyek mindkét hitelt terhelik (pl. Ingatlan értékbecslés, ügyintézői díj, TAKARNET díj), a futamidő arányában szét kell osztani a két hitel között, és a cash-flow-k számításánál a szétosztott költségeket kell figyelembe venni az átlagos hitelköltség mutató esetében.

3.6. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

3.7. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

3.8. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

3.9. Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

3.10. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.

3.11. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával. Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal. A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

3.12. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

- elsőként határozza meg a betét és a hitel kamatlábát,

- a meglévő hitelre és betétre vonatkozó új megállapodás, ha a betét és a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendő az átárazott szerződés is, kivéve az az átárazás, amely

- automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

- fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendő a tárgyhónapban kötött új betétszerződés akkor Is, ha az a tárgyhónapban lejár, illetve ha az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet. Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen - az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján - növeli a már meglévő lekötött betétet. Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.

Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben Is változás van. A hitel esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor Is, ha a hitelt részletekben veszik Igénybe.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

Amennyiben a szerződés rögzíti a kamatláb alapjául szolgáló referenciakamatot, akkor a kamatláb nem tekinthető a szerződéskötéskor még nem ismertnek függetlenül attól, hogy a folyósítás megtörtént-e vagy sem.

Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.

3.13. Újratárgyalt szerződés: az új szerződés egyik alkategóriája. Újratárgyalnak minősül

- a meglévő betétre, hitelre vonatkozó új megállapodás, ha a betét, hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van,

- az átárazott szerződés, kivéve az az átárazás, amely automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Újratárgyalt hitelnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti deviza nemváltás nem minősül újratárgyalnak.

Amennyiben olyan hitel eladására vagy átvállalására kerül sor, amely a hitelintézeti szektoron kívüli körből kerül át a hitelintézethez, az nem minősül újratárgyalásnak. Amennyiben a háztartási szektorba tartozó ügyfél döntése és aktív közreműködése útján átviszi egyik hitelintézettől egy másikhoz a hitelét feltéve, hogy a hitelt újratárgyalják, abban az esetben ez újratárgyalásnak minősül.

Egy adós több hitelének egy hitellé történő egyesítése, valamint egy hitel több hitellé való szétbontása szintén újratárgyalt szerződésnek tekintendő.

Ha egy hónapon belül történik meg egy új hitel szerződéskötése, amelyet még az adott hónapon belül újratárgyalnak, az Is újratárgyalnak minősül.

3.14. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (MNB azonosító kód: P07, P27, P34)

Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

4.1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

4.2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.

4.3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai-és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.

4.4. Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, Illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

- Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,

- Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,

- Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,

- Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit, illetve delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4.5. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

4.6. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, Illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit, illetve delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

4.7. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

4.8. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval Is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit, Illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

4.9. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval Is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit, Illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

4.10. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére, Illetve áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Idetartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya Igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak Ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

4.11. Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszthatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között. Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

4.12. Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszthatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között. Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

- csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

4.13. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit, illetve delayed debit, sem pedig a credit, illetve delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik (pl. credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya). Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

4.14. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van elektronikus pénz tranzakciók lebonyolítására. Egyaránt idetartoznak az elektronikus pénzt közvetlenül tároló kártyák és azok, amelyek hozzáférést biztosítanak elektronikus pénz számlához.

4.15. Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

4.16. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

4.17. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

4.18 Érintéses fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintkezés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintéses fizetési forgalmat (P27 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03., 04., 05. tábla).

4.19. Virtuális kártya: kizárólag internetes tranzakciók során használható kártya, függetlenül attól, hogy a tranzakció lebonyolításához szükséges kártyaadatok milyen formában állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

4.20. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

4.21. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: az adott vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

4.22. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában, a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4.23. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

4.24. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

4.25. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

4.26. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received) azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

4.27. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell Itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól, és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

4.28. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): a kártyahamisítás minden formája ideértendő (pl. duplikált - skimming - kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása).

4.29. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak Ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

4.30. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések idetartoznak, amelyek a 4.25.-4.29. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

4.31. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PlN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél, valamint interneten abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

4.32. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

4.33. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

4.34. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk "manipulált" gépbe ragadt pénzt.

4.35. Visszaélés azonosítás nélkül lebonyolított tranzakcióknál: olyan visszaélés, amelyet a fizikai elfogadóhelyek esetében PIN kód használata nélkül, például a fizetési kártya érintéses funkcióját a kártyatársaságok által meghatározott tranzakciós értékekre vonatkozó limit alatt használva követtek el vagy az elfogadóhely csak aláírást kért a tranzakció lebonyolításához. A nem fizikai elfogadóhelyen elkövetett visszaélések esetében például Idetartoznak azok a visszaélések, amelyeknél az elfogadóhely csak a kártyán található CVC kódot kérte, de nem alkalmaztak például egyszer használatos jelszót a tranzakció jóváhagyásához.

Elektronikus pénz adatszolgáltatás (MNB azonosító kód: P42)

4.36. Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

4.37. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, egyéb eszközön történik, vagy a számlán tárolt elektronikus pénzhez csak ezekkel az eszközökkel lehet hozzáférni.

4.38. Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

5.1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

5.2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi Ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

5.3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.

5.4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem-rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés, Illetve kamatfizetés) kezességet vállal.

5.5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (pl. adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

5.6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nemrezidens féltől megszerzett, vagy nem-rezidens fél részére átruházott.

5.7. Egyéb változások (a derivativa adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

5.8. Egyéb változások - kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

5.9. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

5.10. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, Illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

5.11. Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (pl. szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog), beleértve az emissziós kvótákat is.

5.12. Hitelazonosító (adósságazonosító): költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.

5.13. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

5.14. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy Időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

5.15. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

5.16. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem-rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

5.17. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

5.18. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem-rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

5.19. Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

5.20. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

5.21. Külföldi közvetett befektető: olyan nem-rezidens vállalat, amely közvetve ellenőrzéssel rendelkezik a vállalatban (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja).

5.22. Külföldi közvetett befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben közvetve ellenőrzéssel vagy befolyással rendelkezik az adatszolgáltató (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább a 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.23. Külföldi közvetlentőke-befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkezik.

5.24. Külföldi közvetlentőke-befektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkező nem-rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

5.25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások - törlések.

5.26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

5.27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlentöke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

5.28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen-tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, Illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

5.30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen-tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első 8 karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám (FB azonosító). Új, Induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az "FB000000" szám helyettesíti. Nemrezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a "00000004" nyolc karakteres kód.

5.32. Pénzügyi derivativa pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivativa ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem-rezidens partnerrel szemben.

5.33. Pénzügyi derivativa tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét

5.34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

5.35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

5.36. Rulírozó (revolving) hitel: az alábbi feltételeknek megfelelő hitel:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig jogosult pénzösszeg használatára vagy felvételére,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelt folyósító pénzügyi intézményt a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzösszeg használata, felvétele, illetve visszafizetése következtében nőhet, illetve csökkenhet,

- a hitel többször Igénybe vehető, és

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

5.37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

5.38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

5.39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem-rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem-rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

5.40. Társvállalatok: azok a vállalatok, amelyek ugyanazon közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető vállalat ellenőrzése alatt állnak, de egyik társvállalat sem gyakorol ellenőrzést az adatszolgáltató felett, Illetve az adatszolgáltató sem gyakorol ellenőrzést a társvállalat felett (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.41. Többdevizás (multicurreny) hitel: olyan ügylet, amelynek keretében a hitelnyújtó lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak Ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a hitelnyújtó döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

5.42. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

5.43. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

5.44. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

5.45. Tranzakciók: a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi - függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem -, de nem tartozik az egyéb változások közé.

5.46. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés, és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

5.47. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncának csúcsán lévő többségi - az adott vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül 50% feletti szavazati joggal rendelkező -befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol ellenőrzést (nincs további 50% feletti szavazati joggal rendelkező tulajdonosa). Végső befektető lehet rezidens vagy nemrezidens magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető.

5.48. Vállalatcsoport: a vállalatok olyan köre, amely a közvetlentőke-befektetések elszámolása szempontjából tartalmazza a közvetlentőke-befektetőket és -befektetéseket, továbbá azon vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon - végső - befektető ellenőrzése, illetve befolyása alatt állnak (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

6. A statisztikai mérleg és eredménykimutatás, valamint a statisztikai mérleget részletező (M jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

6.1. Aktuális kamatláb: a 3.1. pont szerinti fogalom.

6.2. Beruházási hitel: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: pénzes hitelpiaci felügyeleti adatszolgáltatási MNB rendelet) 1. melléklet 2. pontjában meghatározott fogalom.

6.3. Bruttó fennálló tőkeösszeg: valamely követelés vagy tartozás partnerekkel, ügyfelekkel szemben fennálló, bruttó, elhatárolt kamatokat nem tartalmazó névértéke (tőkeértéke). Ez a könyv szerinti érték értékvesztéssel növelt, felhalmozott kamatokkal csökkentett, statisztikai értékelési különbözettel korrigált állománya.

6 4. Deviza swap ügylet (Currency swap): az 1.13.6. pont szerinti fogalom.

6.5. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): az 1.13.6.1. pont szerinti fogalom.

6.6. Eladási (put) opció: olyan származtatott ügylet, mely az opciós díj megfizetése ellenében kötelezettség nélküli jogot biztosít egy meghatározott jövőbeli Időpontban egy meghatározott mennyiségű termék előre rögzített áron történő eladására.

6.7. Eladott hitelderivatíva: azon hitelderivatívák, amelyeknél az adatszolgáltató valamilyen formában a védelmet eladta (azaz a hitelkockázatot átvállalta).

6.8. Értékpapírosítás: a CRR értelmében olyan tranzakció, amelynek keretében egyes hitel jellegű követelések átruházásra kerülnek valamely értékpapírosítást végző intézményhez, illetve a követeléshez tartozó hitelkockázat vagy annak egy része áthárításra kerül az értékpapírosítást végző Intézmény által kibocsátott értékpapírokba. A kockázatok áthárítása kétféle módon valósulhat meg: az egyik esetben tényleges követelés-átruházás történik - ebben az esetben a számviteli szabályok függvényében a követelés kikerülhet a hitelintézet könyveiből -, míg a másik esetben hitelderivatívákkal vagy garanciákkal történik a kockázatok áthárítása, ebben az esetben a követelés továbbra is a hitelintézet mérlegében marad. Típusai:

6.8.1. Hagyományos értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírosítás tárgyát képező követeléseket a hitelintézet részben vagy teljes egészében az értékpapírosítást végző intézményre ruházza át, a követelés a számviteli szabályok függvényében kikerülhet a hitelintézet könyveiből.

6.8.2. Szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírosítás tárgyát képező követelésekkel kapcsolatos kockázatok áthárítása hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és a követelés állománya továbbra Is az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet mérlegében marad.

6.9. Évesített kamatláb: a 3.3. pont szerinti fogalom.

6.10. Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele részére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.

6.11. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a hitelintézet kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a hitelintézet kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni.

6.12. Forgóeszköz hitel: a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet szerinti fogalom.

6.13. Forward (tőzsdén kívüli határidős ügylet): olyan, szervezett piacon kívül (OTC-n) megkötött, meghatározott mennyiségű termék megvásárlására vagy eladására szóló származtatott ügylet, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor.

6.14. Futures (tőzsdei határidős ügylet): a szervezett piacon (tőzsdén) megkötött, meghatározott mennyiségű termék megvásárlására vagy eladására szóló származtatott ügylet, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor.

6.15. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): az 1.13.2. pont szerinti fogalom.

6.16. Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS): egy adott pénzügyi eszköz tartásából kifolyólag futott hitelkockázat transzferálására, azaz a partner (referenciaentitás) fizetésképtelensége esetén felmerülő veszteségek fedezésére alkalmas származtatott ügylet. Két szereplője van: a védelem eladója, aki a hitelkockázatot átvállalja és a védelem megvásárlója, aki a hitelkockázatot továbbadja. A védelem megvásárlója az ügylet lejáratáig meghatározott időközönként, meghatározott összeget (swap prémium vagy swap spread) fizet a védelem eladójának. A védelem eladója ezért cserébe vállalja azt a kötelezettséget, hogy ha az ügylet futamideje alatt a védelem megvásárlójának partnere fizetésképtelenné válik, akkor megtéríti a védelem megvásárlójának összes olyan veszteségét, amely a partner fizetésképtelenségéből fakad.

6.17. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

6.18. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS) az 1.13.6.2. pont szerinti fogalom.

6.19. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): az 1.13.4. pont szerinti fogalom.

6.20. Különleges célú gazdasági egység (Financial Vehicle Corporation; FVC): értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A különleges célú gazdasági egységek listáját az ügyfelek szektormeghatározását segítő, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

6.21. Mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV): a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet szerinti fogalom.

6.22. Money market ügylet: a 3.7. pont szerinti fogalom.

6.23. Projektfinanszírozási hitel: a pénz- és hitelpiaci felügyeleti adatszolgáltatási MNB rendelet 1. melléklet 2. pontjában meghatározott fogalom.

6.24. Rulírozó (revolving) hitel: az 5.36. pont szerinti fogalom.

6.25. Statisztikai értékelési különbözet: a hó végi tőkeérték és a (nettó) könyv szerinti érték eltéréséből az elhatárolt (statisztikai) kamat és az értékvesztés által nem magyarázott összegek. Itt kell kimutatni az effektív kamat számítása miatti eltérést, valamint az instrumentumok kezdeti értékeléséből fakadó valós érték különbözetet is.

6.26. Statisztikai kamatjövedelem: a statisztikai kamatbevétel vagy ráfordítás az instrumentumok tőkeértéke és szerződés szerinti kamatlába alapján számított, az időszakra járó vagy fizetendő kamat, beleértve (értékpapírok esetében) a kibocsátási diszkontból vagy prémiumból (a névértéktől eltérő kibocsátási értékből) eredő, a futamidő alatt egyenletesen halmozódó kamatot Is. A statisztikai kamatjövedelem részének tekintendő a kamatokkal együtt felszámított díj és jutalék Is: többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok. Nem tekinthető ugyanakkor a statisztikai kamatjövedelem részének az eltérő értékelési módszer (például effektív kamatláb módszer) alkalmazásából fakadó különbözet. A statisztikai felhalmozott kamat a statisztikai kamatjövedelem pénzügyileg még nem rendezett része, amely mérlegállományként jelenik meg az Időszak végén.

6.27. Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:

6.27.1. cash-pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi - összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (pl. zero balancing, target balancing), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.

6.27.2. kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

6.28. Szerződéses kamatláb: a 3.10. pont szerinti fogalom.

6.29. Többdevizás (multicurreny) hitel: az 5.41. pont szerinti fogalom.

6.30. Tőzsdei/nem tőzsdei ügylet: az adott ügylet megkötésére tőzsdei vagy tőzsdén kívüli (OTC) piacon került sor.

6.31. Új szerződés: a 3.11. pont szerinti fogalom.

6.32. Vásárolt hitelderivativa: azon hitelderivatívák, amelyeknél az adatszolgáltató valamilyen formában a védelmet megvásárolta (azaz a hitelkockázatot transzferálta).

6.33. Vételi (call) opció: olyan származtatott ügylet, mely az opciós díj megfizetése ellenében kötelezettség nélküli jogot biztosít egy meghatározott jövőbeli időpontban egy meghatározott mennyiségű termék előre rögzített áron történő megvételére.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító kód: AL7

Kitöltési előírások

Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői

I. Általános előírások

A táblában a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Külföldről származó, adósság típusú források változásainak összetevői

A táblában a tárgyhónapban történt állománynövelő és állománycsökkentő tranzakciókat, valamint az átértékelődéseket kell megadni forint- és devizabontásban, millió forintban kifejezve.

A 2-8. sorban az állománycsökkentő tranzakciókat, a 10-12. sorban az állománynövelő tranzakciókat kell jelenteni, minden esetben plusz előjellel. Ebben az adatszolgáltatásban tranzakció minden olyan állományváltozás, amely nem árfolyamváltozásból származik. A hosszú hátralévő futamidejű tételek rövid hátralévő futamidejűvé válásának hatását nem a 6. és 7. sorban, hanem a 16. sorban kell jelenteni annak ellenére, hogy tranzakció. A külföldi devizában denominált tételek tranzakcióinak forintra történő átszámítása a tárgyhónap munkanapjaira számolt átlagos havi devizaárfolyam alapján történik. A szerződések módosításából származó állományváltozásokat tranzakcióként kell kezelni. Amennyiben egy adósságelem lejárat előtt meghosszabbításra kerül, azt bruttó módon kell jelenteni: az eredeti forrás előtörlesztésre (1., 3., 5-7. sorok), az új forrás pedig bevonásra kerül (9-11. sorok). Ha olyan adósságot prolongálnak, amely a tárgyhónapban válik (válna) rövid hátralévő futamidejűvé, akkor a röviddé válást is jelenteni kell.

A 14. sorban a rövid hátralévő futamidejű források tárgyhavi állományváltozásából az ár- és árfolyamváltozásból származó átértékelődéseket kell jelenteni. Az átértékelődésekből eredő állományváltozás megegyezik a teljes állományváltozásnak a nem tranzakciókból származó részével. A teljes állományváltozás megegyezik a különböző devizákban nyilvántartott záróállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, a tárgyhónap utolsó napján érvényes, ún. záróárfolyamon átszámított forintösszege és a szintén különböző devizákban nyilvántartott nyitóállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, ún. nyitóárfolyamon (előző havi záróárfolyam) átszámított forintösszege különbségével. Ha az átértékelődések növelik az állományt, akkor a jelentendő érték előjele plusz, ha csökkentik, akkor mínusz.

A 16. sorban azt az állománynövekedést kell jelenteni a rövid hátralévő futamidejű források esetében plusz előjellel, amely abból származik, hogy a tárgyhónapban a hosszú hátralévő futamidejű állomány vagy annak egy része rövid hátralévő futamidejűvé vált. A jelentendő érték a röviddé válás napján fennálló, a tárgyhónapban röviddé váló állományok összege, átlagos havi devizaárfolyamon forintra átszámítva.

Rövid eredeti futamidőn a legfeljebb egy éves eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Hosszú eredeti futamidőn az egy éven túli eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Rövid hátralévő futamidő alatt az értendő, hogy a visszafizetésig legfeljebb egy év van hátra.

Ezen adatszolgáltatás szempontjából külföldről származó, adósság típusú forrásnak minősülnek az M04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban külföldi partnerrel szemben jelentett Instrumentumok, valamint a külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében az adatszolgáltatónak a külföldi tulajdonosra vonatkozóan rendelkezésére álló Információk alapján kell megbecsülnie a külföldi tulajdonú értékpapírok állományváltozásának összetevőit.

Az adatok megadása során az MNB által az összes devizanemre megadott, a munkanapokkal súlyozott havi átlagos, valamint a nyitó- és a záróárfolyamokat szükséges alkalmazni. Az MNB ezen árfolyamokat a tárgyhónapot követő első munkanapon 15 óráig az adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló rendszeren keresztül küldi meg az adatszolgáltató részére.

A külföld szektor meghatározását e melléklet I. A. pontjában foglalt előírások szerint kell elvégezni.

MNB azonosító kód: AL8[44]

Kitöltési előírások

Az NHP, az NHP+ és az NHP fix keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai

I. Általános előírások

1. Az NHP-ban, az NHP+-ban és az NHP fixben részt vevő adatszolgáltató az NHP, NHP+ és NHP fix keretében az MNB felé fennálló bármely tartozása megszűnéséig köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatásban az NHP, NHP+ és NHP fix keretében - az NHP 2013. június 1-jén indult első szakaszában (a továbbiakban: NHP első szakasz), az NHP 2013. október 1-jén indult második szakaszában (a továbbiakban: NHP második szakasz), az NHP 2016. január 1-jén indult harmadik szakaszában (a továbbiakban: NHP harmadik szakasz), a 2015. március 16-án indult NHP+, vagy a 2019. január 1-jén indult NHP fix konstrukcióban - az MNB által refinanszírozásra kerülő, a kis-és középvállalkozásoknak, az MNB-vel kötött NHP, NHP+, illetve NHP fix Keretszerződés és az azok részét képező Terméktájékoztatók szerinti feltételekkel nyújtott hitel, pénzügyi lízing, faktoring (a továbbiakban együtt: KKV hitelek) adatait, valamint a KKV hitelek lejelentett adataiban beállt minden változást jelenteni kell. Az NHP, az NHP+ és az NHP fix keretében közvetett úton, ún. ernyőbankon keresztül részt vevő hitelintézetek által nyújtott KKV hitelek adatairól az MNB-vel kötött NHP, NHP+, illetve NHP fix Keretszerződés alapján ernyőbanki szerepet betöltő hitelintézet teljesít adatszolgáltatást.

2. A táblában felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.10. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

3. Időpontra vonatkozó adat esetén az adatot ÉÉÉÉ.HH.NN formátumban szükséges megadni.

4. Az adatokat CSV formátumban kell megküldeni, az adatokat pontosvessző (";") karakterrel elválasztva.

5. A kiváltott hitelre vonatkozó adatot [da)-dm) oszlop] - a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - jelenteni abban az esetben kell, ha a KKV hitel célja az NHP keretein kívül nyújtott hitel kiváltása, vagy a KKV hitel az NHP és az NHP fix keretében nyújtott KKV hitelt vált ki (a továbbiakban: NHP-hitelkiváltás), vagy a KKV hitel állományátruházás keretében került átvételre. Az állományátruházás keretében átvett KKV hitelről teljesített adatszolgáltatásban a kiváltott hitel adataira vonatkozó da)-dm) oszlopban feltüntetendő adatok az átvett NHP-s, illetve NHP fixes KKV hitel adataiként értelmezendők. Amennyiben a kiváltott hitelre vonatkozóan jelentendő adatok egyéb forrásból - az adatszolgáltató saját nyilvántartása, az adatszolgáltató által hozzáférhető egyéb nyilvántartások, így különösen a központi hitelinformációs rendszer - nem állnak az adatszolgáltató rendelkezésére, ezen adatok vonatkozásában az adatszolgáltatásnak a KKV hitelt felvevő kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) nyilatkozatán kell alapulniuk.

6. A tábla helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az NHP, az NHP+ és az NHP fix keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

aa) Az adatszolgáltatás típusa attól függ, hogy az adatszolgáltató az MNB által refinanszírozni kért KKV hitel adatairól küld adatot, vagy a KKV hitel korábban már megadott adataiban beállt változást jelenti. A kódlista szerint kell kitölteni.

ab) Ebben az oszlopban kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltató a KKV hitel refinanszírozását az NHP I. vagy II. pillére, az NHP első, második vagy harmadik szakasza, az NHP+ vagy az NHP fix keretében kéri az MNB-től. A kódlista szerint kell kitölteni.

ba) A KKV KSH-törzsszáma (adószám első nyolc karaktere), numerikusan. Amennyiben a KKV KSH-törzsszámmal nem rendelkezik, akkor a tevékenység végzésére jogosító igazolvány száma.

bb) A KKV szektorának meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában foglaltak az irányadók. A kódlista szerint kell kitölteni.

bc) A KKV neve.

bd) A KKV székhelye.

ca) A KKV hitelre vonatkozó szerződésnek az adatszolgáltatónál alkalmazott egyedi szerződésazonosítója.

cb) A KKV hitelre vonatkozó szerződés aláírásának időpontja. Amennyiben a KKV hitelre vonatkozó szerződést a felek a szerződésben foglaltak szerint nem azonos időpontban írják alá, akkor a KKV hitelre vonatkozó szerződés szerinti legkésőbbi aláírási időpontot kell jelenteni.

cc) A KKV hitel folyósítási időpontja. Amennyiben a folyósítás több részletben történik, az első részlet folyósításának időpontját kell megadni. A további részletek folyósításakor ez az oszlop nem módosítandó, csak a ci) oszlopban szereplő összeget kell megnövelni az újabb folyósított részlet összegével, az újabb folyósítást megelőző munkanapon, illetve az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában az újabb folyósítást megelőző, az NHP harmadik szakaszának I. és II. pillére keretében folyósított refinanszírozási hitelek igénybevételének módjáról és feltételeiről szóló Terméktájékoztatóban (a továbbiakban: NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztató) meghatározott adatszolgáltatási napon. Az adott KKV hitelre vonatkozó első adatszolgáltatás a folyósítás napjának ismeretében teljesítendő, az NHP, az NHP+ vagy az NHP fix keretében refinanszírozni kért KKV hitel tekintetében a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanapon, illetve az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában a KKV hitelszerződés megkötését követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig).

cd) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott lejárati időpont.

ce) Az adatszolgáltató által az MNB-vel kötött NHP, NHP+, illetve NHP fix Keretszerződésben foglaltaknak megfelelően felszámított kamatok, díjak és költségek kölcsönösszegre vetített arányának és az MNB által az NHP, az NHP+ vagy az NHP fix keretében nyújtott - az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében a CIRS ügyletben nyújtott euró - forrás éves kamatának különbsége, bázispontban kifejezve.

cf) A KKV hitel célja. A kódlista szerint kell kitölteni.

cg) Ebben az oszlopban kell feltüntetni, hogy a KKV hitel folyósítása több részletben történik-e. A kódlista szerint kell kitölteni.

ch) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott teljes hitelösszeg. Részletekben történő folyósításnál is a teljes hitelösszeget kell megadni. Amennyiben a KKV hitel több sorban kerül jelentésre, mert pl. több célja van, illetve több hitelt vált ki, abban az esetben a KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott hitelösszeget is fel kell osztani az egyes sorok között a hitelcéloknak, illetve kiváltásoknak megfelelően.

ci) A KKV hitel összegének folyósított részletekkel növelt, illetve tőketörlesztésekkel csökkentett értéke. Az oszlop értékének módosítását a folyósítást, illetve a törlesztést megelőző munkanapon - az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitel esetében az újabb folyósítást, illetve törlesztést megelőző, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon - 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig) kell teljesítenie az adatszolgáltatónak, ha a KKV számára való folyósítás feltételei fennállnak. Ha a várt törlesztés mégsem folyik be az adatszolgáltatóhoz, akkor sem állítható vissza az oszlop értéke. Ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül, akkor az oszlopban "0" értéket feltüntetve kell a változásról teljesítendő adatszolgáltatást megküldeni, a co) oszlopnál megadott határidőben. Amennyiben a KKV hitel több sorban kerül jelentésre, mert pl. több célja van, illetve több hitelt vált ki, abban az esetben a KKV hitel összegét fel kell osztani az egyes sorok között a hitelcéloknak, illetve kiváltásoknak megfelelően.

cj) A KKV hitel fedezetének jellegeként legfeljebb két típusú fedezetet lehet megadni, a fedezetek fontosságának sorrendjében. A kódlista szerint kell kitölteni. Több típusú fedezet esetében az egyes fedezetek kódját egymást követően, szóköz alkalmazása nélkül kell megadni.

ck) Az oszlopot akkor kell kitölteni, ha a KKV hitel mögötti biztosítékhoz olyan állami viszontgarancia vagy azzal egyenértékű helytállási kötelezettség kapcsolódik, amely a Terméktájékoztatóban foglaltak szerint a követelés fedezeti értékét befolyásolja, továbbá a Terméktájékoztatóban felsorolt azon esetekben, ahol a KKV-val szembeni követelést az MNB fedezetként nem fogadja el. A garantőr által nyújtott teljes készfizető kezességvállalás vagy garancia arányát a KKV hitel összegének százalékában kell megadni, egyéb esetekben az oszlopot a kódlista szerint kell kitölteni.

cl) A legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. A KKV hitelre vonatkozó szerződésben előírt törlesztés napját követő nap, ha az összeg nem folyik be az adatszolgáltató által megadott bankszámlára. Az adatszolgáltatást a késedelem beálltát követő 5., illetve faktoring hitelcél esetén a 30. munkanapon, az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitel vonatkozásában a késedelem beálltát követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon kell teljesíteni.

cm) Az átstrukturálás tervezett, naptári nap szerinti időpontját kell megadni.

cn) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben szereplő gyakoriság. A kódlista szerint kell kitölteni.

co) A KKV hitellel kapcsolatos megjegyzésként egy legfeljebb 128 karakter hosszúságú szöveg írható be. Itt kell jelenteni, ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek kivételével az adatszolgáltatást a KKV megszűnését vagy a KKV hitelre vonatkozó szerződés megszűnését vagy megszüntetését eredményező tényről vagy jognyilatkozatról való tudomásszerzés napján 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig), illetve, amennyiben az adatszolgáltató az adott munkanapon 15 óra (szombati munkanap esetén 12 óra) után szerez tudomást az adott tényről, jognyilatkozatról, abban az esetben a tudomásszerzést követő munkanapon 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig) kell teljesítenie az adatszolgáltatónak. Ezen adatszolgáltatást az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában a tudomásszerzés napján, illetve azt követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon 15 óráig kell teljesíteni. Ha a beruházási hitel tartós részesedés megszerzésére irányul, akkor az oszlopnak tartalmaznia kell a "RÉSZESEDÉS" karaktersort, valamint a megadott sorrendben az érintett vállalat nevét, KSH-törzsszámát és az elért részesedés nagyságát. Itt kell feltüntetni, amennyiben a beküldésre korábban hibásan beküldött adat javítása miatt kerül sor. Amennyiben a KKV hitelt nem közvetlenül a hitelintézet nyújtja, a köztes szerepet betöltő pénzügyi vállalkozás azonosítóját itt kell feltüntetni.

da) A kiváltott KKV hitel célja. A kódlista szerint kell kitölteni.

db) Az NHP-ban és az NHP fixben refinanszírozni kért KKV hitel esetében az oszlop kitöltése abban az esetben is kötelező, ha a KKV hitel célja nem hitelkiváltás, de a KKV hitelt nyújtó hitelintézet a KKV-val a KKV hitelre vonatkozó szerződés megkötését megelőzően nem állt szerződéses kapcsolatban. A kódlista szerint kell kitölteni.

dc) Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha a kiváltott hitelt folyósító hitelintézet nem azonos a KKV hitelt folyósító hitelintézettel.

dd) A részben kiváltott hitel kiváltás időpontjában fennálló teljes állományát kell jelenteni. Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha ez az összeg nagyobb, mint a ch) oszlopban megadott hitelösszeg.

de) A kiváltott hitel folyósítási időpontja. Részletekben történő folyósítás esetén az első folyósítás időpontját kell megadni. Amennyiben a folyósítás időpontja nem ismert, a kiváltott hitelre vonatkozó szerződés aláírásának napját kell megadni. A felek általi eltérő időpontban történő aláírás esetén a cb) oszlop kitöltésére vonatkozó előírás az irányadó.

df) A kiváltott hitelre vonatkozó szerződésnek a kiváltott hitelt folyósító hitelintézetnél alkalmazott egyedi szerződésazonosítóját kell ebben az oszlopban megadni.

dg) A kiváltott hitel devizanemének megadásakor alkalmazandó deviza ISO-kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

dh) A kiváltott hitel devizanemének megfelelő devizában kell megadni az összeget.

di) A kiváltott hitel esetében a legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. Ha a kiváltott hitel nem esett késedelembe, akkor az oszlopot üresen kell hagyni.

dj) A kiváltott hitel lejáratának napját kell megadni.

dk) A kiváltott hitel kamatozása lehet fix vagy referenciahozamhoz (pl. 3 hónapos BUBOR) kötött. Fix kamatozás esetén az adatszolgáltató által felszámított díjak és költségek hitelösszegre számított éves díját (teljes hitelköltséget) kell megadni, bázispontban kifejezve. Referenciahozamhoz kötött kamatozás esetén a referenciahozamot kell megnevezni (pl. 3M BUBOR) és az összes díj és költség figyelembevételével számított teljes éves felárat kell megadni, bázispontban megjelölve (Formátuma: "referenciahozam megnevezése + YYY", ahol YYY a felár bázispontban megadott értéke).

dl) Ebben a mezőben a tőketörlesztés évenkénti gyakoriságát kell megadni. A kódlista szerint kell kitölteni.

dm) A kiváltott hitel legutóbbi átstrukturálásának időpontját kell megadni.

MNB azonosító kód: D01, D02

Kitöltési előírások

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról Operatív napi jelentés a cégcsoport tagok devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek[45]

Az adatszolgáltatásnak a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás vonatkozásában a benyújtását megelőző napra, míg a D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás vonatkozásában a benyújtást megelőző második napra, mint értéknapra vonatkozó, átértékelendő deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjelenítenie, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni. A D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tekintetében kizárólag a napi nyitott pozíciókat kell bemutatni, egyedi leányvállalatonkénti nyitott pozíciós szinten.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra, Illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban.

A forintra történő átszámításhoz az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni. A D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentendő devizák esetében, amennyiben az adott devizanemre az MNB nem publikál napi gyakorisággal devizaárfolyamot, akkor az adatszolgáltatónak saját magának kell piaci inputokon alapuló devizaárfolyamot meghatároznia, majd alkalmaznia.

A D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tekintetében az adatokat a 01., 02. és 06. táblában tizedesjegy nélkül, kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, a 03. és 04. táblában tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékelt (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

A D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az adatokat tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 1. pontja tartalmazza.

II. A D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tábláinak kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A táblák kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. 01. tábla: Állományi adatok külföld és 02. tábla: Állományi adatok belföld

2.1. Az állományi adatokat tartalmazó 01. és 02. táblában azon deviza állományi adatokat kell szerepeltetni, amelyek az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás értelmében átértékelendő pozíciónak minősülnek.

2.2. A 01. táblában a nem-rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I. A. 3. pontja tartalmazza.

2.3. A táblák elkészítésénél - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásra előírt értékelési elveket kell alkalmazni. Az M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás sorai és a jelen adatszolgáltatás állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.4. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

2.5. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a teljes nettó nyitott pozícióra hatást gyakorló tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

2.6. A deviza eredményszámláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

2.7. Amennyiben az állományok főkönyvi nyilvántartása forinttól eltérő devizanemben történik, a származékos ügyletek valós értékének mérlegben megjelenő részét az egyéb eszköz vagy egyéb forrás tételek között szükséges kimutatni.

2.8. Az azonnali elszámolás keretében a forintban indított, de forinttól eltérő devizanemű számlaszámra érkező fizetési műveletek elszámolása és konvertálása esetében a devizaszámlák állomány változásait és tranzakcióit a vonatkozási napra vonatkozó elszámolások alapján kell jelenteni.[46]

3. 03. tábla: Nyitott pozíciók

Mind a mérleg szerinti, mind a teljes nettó nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a CRR 352. cikkében meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

A származékos ügyletek teljes devizapozícióra gyakorolt hatását az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozástól (IFRS-ek vagy magyar számviteli előírások) függetlenül - a valós értékelés hatásait figyelmen kívül hagyva, a notional értékeket az adott napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva - kell bemutatni a teljes nettó nyitott pozíciós adatok között, a következő bontásnak megfelelően: azonnali pozíció, nettó határidős pozíció, visszavonhatatlan garanciák pozíciója, jövőbeli bevételek/kiadások pozíciója, opciós ügyletek pozíciója.

4. 04. tábla: Nyitott pozíciók összesen

4.1. A tábla a mérleg szerinti, illetve a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

4.2. A teljes nettó devizapozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

4.3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f) oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a teljes nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l) oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4.4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

5. 05. tábla: Tranzakciós adatok

5.1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, spot, határidős (forward, futures), opció, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap) és a nem amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletek deviza-deviza és deviza-forint tranzakcióit kell szerepeltetni, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén a táblában csak a kezdeti és a lejáratkori devizacsere ügyleteket kell megjeleníteni, míg a kamatok cseréjét nem kell feltüntetni.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén, ha rollover történik (tehát az adott ügyletet újraértékelik, és a különbözettel elszámolnak a felek, majd a tőkét egy új ügyletként újra nyitják), abban az esetben az új tőkeösszegre vonatkozóan kötött új ügyletet újra le kell jelenteni.

A mark-to-market swapok esetében a tőkeösszegeket az ügylet kötésekor kell jelenteni "TH" technikai tranzakció jelző nélkül, ezt követően pedig csak a futamidő alatti kamatperiódusonként történő tőkeösszeg változást kell jelenteni, ahol az ügylet értéknapjának a tőkeösszeg változásának napját, lejáratnak az eredeti lejáratot kell tekinteni és "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyleteket is fel kell tüntetni a jelentésben, ahol az eredeti, azaz az első alkalommal megkötött ügyletet és az amortizálódás során jelentett tranzakciókat is "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Amennyiben egy határidős vagy swap ügylet esetében a két fél együttesen úgy dönt, hogy termin értéknap előtt lezárják az adott ügyletet teljes mértékben (nem ellenügylettel, hanem határidő előtt terminálnak), abban az esetben az eredeti ügyletet törölni kell egy törlés tétellel, majd egy módosító tételt felvéve az eredeti ügylet termin értéknapját módosítani kell a lezárás napjára.

A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell jelenteni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

5.2. Az adatszolgáltatásban - az alábbi kivételektől eltekintve - tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatónak összevontan kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopát ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatónak lehetősége van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopát ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopának a kitöltése.

5.3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát. Amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

5.4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5.5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5.6. A korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével, a következők szerint:

• tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót Ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva,

• tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon paraméterekkel és törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

5.7. A deviza eredmény számláit az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatónak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetnie kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopát üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

5.8. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a "TH" technikai jelző használata kötelező. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopát üresen kell hagyni.

5.9. A tábla t) oszlopában kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e az ügylethez letéti számla követelmény. A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez, ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A kitöltés során használandó kódokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5.10. A tábla u) oszlopában kell megjelölni a banki ügyletazonosítót. Ez az adatszolgáltató saját rendszereiben alkalmazott egyedi ügyletazonosító, amely az ügyletkötés beazonosítását szolgálja. A kamatozó devizacsere ügyletek esetén a K14 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás ugyanezen tartalmú mezőjében alkalmazott banki ügyletazonosítónak meg kell egyeznie a jelen oszlopban megjelölt ügyletazonosítóval.

6. 06. tábla: Letéti számla állományok

6.1. A táblában külön ki kell emelni a 01. és 02. tábla mérlegtételei közül azon letéti számla állományokat, amelyeket partnerkockázat csökkentés céljából helyeznek el. A 01. és 02. táblában jelentendő, devizában fennálló mérlegtételeken kívül a forintban fennálló letéti számla állományokat is szerepeltetni kell a 06. táblában. A bank saját ügyleteihez kapcsolódó letéti számla állományokat kell jelenteni, míg az ügyfél tételekhez kapcsolódó állományokat nem kell megadni. A tábla 01-24. sorában szerepeltetendő letéti számla állományokat eredeti denominációban tizedesjegyek nélkül kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, míg a 25. sorban összesítve, forintra átszámítva kell megadni a letéti számla állományokat

6.2. A táblában a határidős (forward, futures), opciós, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap), a nem amortizálódó, illetve az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletekhez, a deviza kamatcsere ügyletekhez (only interest rate swap) és egyéb (pl. határidős értékpapír) ügyletekhez kapcsolódó letéti (margin) számla állományokból származó követeléseket és tartozásokat ügyletenként kell meghatározni és besorolni, amelyet devizanemenként, valamint belföld és külföld bontásban kell megadni a megfelelő - b), d), f), Illetve h) - oszlopban. A c), e), g) és i) oszlopban ki kell emelni, hogy a b), d), f) és h) oszlopban jelzett állományokból mennyi a swap ügyletekhez kapcsolódó belföldi és külföldi letéti számlaállomány követelés, valamint tartozás. A táblában minden, ügylethez kapcsolódó letéti számla követelmény állományt jelenteni kell attól függetlenül, hogy bizonyos devizaárfolyam kockázatot hordozó ügyletek [pl. deviza kamatcsere ügyletek (only interest rate swap)] nem jelentendők csak a K14 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban, vagy nem deviza származékos ügyletek [pl. kamatswap ügyletek (interest rate swap)].

A belföldi és külföldi megkülönböztetés azon alapul, hogy a partner külföldi vagy belföldi.

6.3. Előírások a letéti számlák jelentéséhez

• Amennyiben a letéti szerződés (CSA) egy külföldi székhelyű bankkal kerül megkötésre, azonban a szerződés alapján egyéb, a cégcsoporthoz tartozó bankokkal (köztük akár belföldi székhelyű is lehet) kötött ügyletek is a margin számítás alapjául szolgálnak, akkor a letéti szerződéssel és a főkönyvi kimutatással egyezően a partner székhelye szerint külföldiként kell kimutatni az állományt (függetlenül attól, hogy belföldi székhelyű bankkal kötött ügyletekhez tartozó letétek is vannak a külföldi partnerrel szemben történő elszámolásban).

• Ha az adott partnerrel szembeni letéti állomány a követelést/kötelezettséget nettósítva (az ügyletek nettósított piaci értékét) tartalmazza, ennek ellenére a 06. táblában nem az ügyletek nettósított egyenlegét kell jelenteni, hanem ügyletenként kell megállapítani és besorolni a megfelelő oszlopba, hogy az adott ügylet miatt követelés vagy kötelezettség áll-e fenn.

• Amennyiben a letéti szerződésben foglaltak szerint a letéti állomány egy adott partnerrel szemben meglévő összes nyitott ügylet eredőjeként kerül megállapításra, és a letéti szerződés rögzíti a két fél között, hogy nem ügyletenként történik meg az adott partnerrel az elszámolás, hanem több ügylet eredőjéből származó letéti szintek/sávok alapján, akkor elfogadható a becslés alkalmazása az ügylet szintre történő felosztáshoz/visszaosztáshoz.

Amennyiben az adott partnerrel/ ügyféllel szembeni teljes letétet a következők szerint osztják fel: teljes letét = Initial Margin (IM) + Variation Margin (VM), abban az esetben az alábbi becslési módszerrel történő felosztást javasoljuk az ügylet szintre történő lebontás esetében. Kiemelten fontos, hogy ne ütközzenek a szerződésben foglaltakkal a felosztás során:

- az Initial Margin (IM) kizárólag azokra az ügyletekre osztható fel, amelyekhez kapcsolódóan az képződött, tehát olyan ügyletekre ne kerüljön visszaosztásra, ahol nem alkalmazható. Ebben az esetben az ügylet kötéskori értéke alapján javasolt az IM szétosztása.

- a Variation Margin-t (VM) minden esetben nettó jelenérték változás (NPV) alapján javasolt felosztani a maradék, régebben kötött nyitott ügyletekre vonatkozóan, az adott napon kötött új ügyletekre nem osztható vissza.

• Amennyiben egy ügylet mögött értékpapír fedezet áll, azt is jelenteni kell. Kizárólag az adatszolgáltató saját mérlegében megjelenő értékpapírokat kell jelenteni. A kapott értékpapír óvadékot, amely nem jelenik meg az adatszolgáltató saját mérlegében, nem kell kimutatni.

• A letétek értékelésekor minden esetben az adatszolgáltató által is alkalmazott értékelési módszer alapján kell jelenteni, nem elvárt a napi piaci értékelés.

• A letéti számla állományok között minden ügylet mögötti letétet jelenteni kell, tehát nem csak a derivatív ügyletekhez kapcsolódókat. Kizárólag a mérlegben is szereplő likvid letéti állományokat kell jelenteni, a likviditási hatással nem járó letéti állományokat (pl. ügyvédi, végrehajtási letét, bankgarancia mint fedezet) nem kell jelenteni. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti állományt jelenteni kell, amely likviditási hatással jár függetlenül attól, hogy kapcsolódik-e hozzá letéti szerződés vagy sem.

II. A D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblájának kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla kitöltésére a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájára vonatkozó előírások alkalmazandók, az alábbi kiegészítésekkel.

1. A csoporttagok elszámolási/kiértékelési devizanemével szembeni pozíciókat kell jelenteni, az a) oszlopban az adott kiértékelési devizanemnek megfelelő ISO kódot, a b) oszlopban azt a devizanemet kell feltüntetni, amely devizával szemben keletkezik a leányvállalat nyitott pozíciója.

2. Ha a leányvállalat elszámolási/kiértékelési devizaneme a forinttól eltérő, akkor a leányvállalat devizanemében fennálló nettó pozíciót is jelenteni kell.

3. A nyitott pozíciós adatok között a kiértékelés devizaneme és a forinttal szembeni pozíciókat is fel kell tüntetni. A táblában a HUF kivételével szerepeltetni kell az adott devizanemben fennálló nettó pozíciót is [pénzügyi (vagyis az aktuális devizaárfolyamon értékelendő) eszközök - pénzügyi (vagyis az aktuális devizaárfolyamon értékelendő) források, pl: RUB-RUB, EUR-EUR pozíciók].

4. A devizapozíciót nem kell részletesen megbontani, csak a mérleg szerinti nettó nyitott pozíciót, a mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciót (a D01 MNB azonostó kódú adatszolgáltatás táblája g)-k) oszlopainak összevonásával), illetve a teljes nettó nyitott pozíciót kell jelenteni.

5. Az f) oszlopban a nyitott devizapozícióval rendelkező csoporttag LEI-kódját kell megadni. A táblában több csoporttag nyitott pozíciója is szerepeltethető. Ebben az esetben minden sor végén az f) oszlop azonosítja, hogy melyik csoporttaghoz rendelhető a nyitott pozíciós érték.

6. Adatszolgáltatást csak a fontosnak minősülő leányvállalatok nyitott pozíciójáról kell teljesíteni. Fontos leányvállalatnak minősül a CRR szerinti konszolidációs körbe tartozó, de a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást nem teljesítő azon leányvállalat, amely

a) hitelintézet vagy

b) a CRR 352. cikke szerinti, egyedi szinten értelmezett nyitott devizapozíciója a tárgynapot megelőző negyedév végén eléri vagy meghaladja a 300 millió forintot.

Az értékhatár elérése esetében a következő negyedév végéig szükséges a D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban bemutatni az adott leányvállalat nyitott pozícióját. Ha a következő negyedév végén már nem éri el az egyedi nyitott pozíció az értékhatárt, akkor az adott leányvállalat a következő negyedévi D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásból kihagyható.

7. A konszolidációs körbe tartozó, de nem hitelintézetnek minősülő leányvállalatok nyitott pozícióit a könyvelési események számviteli feldolgozásának függvényében, a legfrissebb állapotnak megfelelően kell jelenteni. A véglegesített beszámolókkal való egyezőséget - azok eltérő időhorizontja miatt - nem kell biztosítani.

MNB azonosító kód: D24, D25

Kitöltési előírások

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (nyitott kötésállomány)

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A D24 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2019. áprilisában kötött tranzakciókat kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyletek mikor zárulnak le. A saját számlás és a megbízásos ügyletek adatait (összevontan) egyaránt szerepeltetni kell.

3. A D25 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2019. június 30-án meglévő nyitott kötésállományokat kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték.

4. A D24 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoporton belül kötött ügyleteket (pl. fióktelepek, leányvállalatok) is jelenteni kell. A belső, könyvelési célú ügyleteket nem kell szerepeltetni a táblákban.

5. A D25 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoport (pl. fióktelepek, leányvállalatok) tagjainak nyitott állományát az adatszolgáltató anyacégnek konszolidáltan kell jelentenie. A cégen, cégcsoporton belül kötött ügyletekből keletkező nyitott kötésállományt nem kell szerepeltetni a táblákban.

6. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a tőzsdei forgalomra.

7. A D24 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban minden egyes ügyletet külön-külön kell számításba venni, azokat nem szabad nettósítani (egymással szemben valamilyen módon elszámolni). Így pl. 1 millió USD vásárlása EUR ellenében és 2 millió USD eladása EUR ellenében 3 millió USD forgalomnak számít.

8. Az adatokat millió USD-ben, kerekítve, minimum 6 tizedesjegy pontossággal kell megadni. Negatív érték és nem numerikus adat a táblákban nem szerepeltethető.

9. A D24 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az USD értékre történő átszámításokat az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Amennyiben egy tranzakció egyik oldalán sem USD szerepel, akkor csak az egyik oldal USD értékét kell meghatározni, preferált a vételi oldal.

10. A D25 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az átszámításokat a 2019. június 30-án érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Az adatszolgáltatók alkalmazhatják a saját belső árfolyamaikat, amennyiben azok nem térnek el jelentősen a piaci árfolyamoktól.

11. Adatokat csak az üresen hagyott (színezés nélküli) cellákban kell közölni. (Az összegző értékeket tartalmazó, sárga cellákban automatikusan képződnek az adatok.)

12. Az egyes táblák lábjegyzetei minden esetben lényeges információkat tartalmaznak. Ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a táblák helyes kitöltéséhez.

13. A táblákon belüli és táblák közötti kötelező összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Jelentő dealer: az MNB által az I.1. pont szerint kijelölt adatszolgáltató. A jelentő dealerek listáját a 3. melléklet 13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A BIS adatszolgáltatási iránymutatását (kizárólag tájékoztatási céllal), valamint az annak alapján összeállított, a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 14. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: E04

Kitöltési előírások

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I. A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla:

Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: E06

Kitöltési előírások

Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a központi értéktári tevékenységet végző szervezet által vezetett értékpapírszámlákhoz kapcsolódó valamennyi ügylet adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A 01. tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d)-h), p) és r) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

j) Visszavásárlási ár: visszavásárlási árat csak repó, illetve szállításos repó esetén kell megadni,

n) Kamat: a repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

t) A repó ügylet KELER által előállított egyedi azonosítója, amely egyértelműen beazonosítja a tranzakciót.

u) Hosszabbítás esetén a hosszabbított (eredeti) repó ügylet KELER által előállított egyedi azonosítója.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: E14

Kitöltési előírások

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, Illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, Illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező Instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nemrezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok

állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban. Kivételt képeznek az adatszolgáltatók által a KELER Zrt-től letéti őrzésre átvett értékpapírok, amelyeket az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

b) Az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt, értékpapír letéti számlán tartható értékpapírt. A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.

Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Az E20, E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével).

Az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni. A certifikátokat szintén darabban kell jelenteni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló - az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett - tőkeértéket kell szerepeltetni. Ha az adatszolgáltatásban a tőketörlesztéses értékpapíroknál "KELER-számlával nem egyező értékpapír állomány" megnevezésű hibaüzenet jelenik meg, az adatszolgáltató köteles minden esetben írásban tájékoztatni az MNB-t az eltérés Indokáról. A tájékoztatást lejárt tőketartozás, késedelmes fizetés, az értékpapír okiratának módosulása vagy munkaszüneti napra hivatkozás esetén a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személy részére kell megküldeni. A feltehetően kerekítési különbségekből adódó eltéréseket az MNB indokolás nélkül elfogadottnak tekinti.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

1. Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg az adatszolgáltatásokban: az óvadéki és a szállításos repót (ez utóbbi alá értve a sajátos szállításos repót is).

- Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

- Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásában. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

2. Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

- Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel az adatszolgáltatásában csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként az adatszolgáltatásában kimutatja.

- Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

- A fentiek szerint kell az adatszolgáltatást elkészíteni abban az esetben Is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján- saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell az adatszolgáltatásokban kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01. és 05. táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06. táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06. és 05. táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01 táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

c) Hitel- vagy egyéb megállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel- vagy egyéb megállapodás keretében (pl. lombard hitel, értékpapír kölcsön ügylet, értékpapír határidős ügylet) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban. Ugyanakkor amennyiben az adatszolgáltató ügyfele a hitel- vagy egyéb megállapodás fedezetéül szolgáló értékpapírját átmenetileg (az ügylet futamidejére) az adatszolgáltatótól más jelentő letétkezelőhöz helyezi át, akkor ezeket az értékpapírokat a futamidő alatt a másik letétkezelőnek kell jelentenie a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06. táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla tartalmazza az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem-rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát, tulajdonosi bontásban. Az E20 és E21 adatszolgáltatásban a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nemrezidensek szektora).

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok és a certifikátok esetén a DRB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DRB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r/ oszlop szolgál).

g-től r-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h/oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az s/ oszlop szolgál),

s/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02. táblára vonatkozó előírások csak az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás adatszolgáltatóira vonatkoznak.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Az egyes oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az f)-o) oszlopokban, a szektorbontásnál az "egyéb monetáris intézmények"-nél az e melléklet I. A. 4. pontjának az ezen szektorra vonatkozó rendelkezéseitől nem kell eltérni.

d/ Ebben az oszlopban kell jelenteni annak az országnak az ISO kódját, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e/ A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepel. Az egyéb oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05. táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e/ A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

Az egyéb oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

MNB azonosító kód: E22

Kitöltési előírások

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő értékpapírok állományának havi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban jelentendő értékpapírok köre

a) Az adatszolgáltatásban - az l) oszlop kivételével - az adatszolgáltató tulajdonában lévő, a számviteli mérlegben megjelenített értékpapírok hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát kell szerepeltetni, továbbá a könyv szerinti állomány mellett az l) oszlopban ki kell mutatni a megtörtént értékpapír-elszámolások, -transzferek nyomán előálló, az adatszolgáltató tulajdonában lévő "fizikai" értékpapír készletet is.

b) Az adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve, hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e.

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük, azonban amennyiben az adatszolgáltató fedezetként ún. pool koncepció keretében tart értékpapírokat (központi banknál vagy bármely egyéb esetben), az így elkülönített állományokat külön soron szükséges jelenteni.

c) Az adatszolgáltatásban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban).

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. Az adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken, ezer egységben, az értékpapír jelentési devizanemében szerepeltetendők.

Az adatszolgáltatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint kell szerepeltetni. A certifikátokat szintén darabban kell jelenteni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően. Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni, amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló - az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett - tőkeértéket kell szerepeltetni.

4. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. A kitöltéshez szükséges kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, az ellenőrzési szempontokat pedig a 3. melléklet 5. pontja szerinti, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A tábla egyes oszlopainak kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

c/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány kódlista alapján meghatározott, kereskedési- vagy banki könyvi tartását kell megadni.

d/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány, kódlista alapján meghatározott, számviteli portfólió szerinti besorolását kell jelenteni.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány d) oszlopban jelentett számviteli portfóliónak megfelelő értékelési módszerét kell megadni a kódtár alapján. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató egy tételt az általa alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon, de a jelen adatszolgáltatásban nevesített számviteli portfólióktól eltérő kategóriában mutat ki, akkor ezt a tételt a jelen adatszolgáltatásban az alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő "Egyéb" kategóriában szükséges szerepeltetni.

f/ A részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén DRB kódjelet (darab), hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódját kell megadni.

g/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, az a) és b) oszlopban megadott ISIN kódú és elnevezésű értékpapír állományából a c)-e) oszlopban megadott jellemzőkkel bíró (a kódérték kombinációnak megfelelő) számviteli mérlegben szereplő állományt kell itt jelenteni, az f) oszlopban megadott megfigyelési egységben kifejezve, az alkalmazott számviteli politikának megfelelően, a kötési Időpont szerinti elszámolás vagy a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával.

h/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, g) oszlopban megadott állományból a szabad (meg nem terhelt) állományt kell jelenteni, az f) oszlopban megadott megfigyelési egységben kifejezve.

i/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, g) oszlopban megadott állomány könyv szerinti értékét kell megadni, ezer forintban kifejezve.

A tábla g)-i) oszlopában az adatszolgáltató könyveiben szereplő értékpapírok állományát kell jelenteni. Nem szerepelhetnek benne a letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok, valamint a sajátszámlás repó-ügyletek és az értékpapír-kölcsönszerződések következtében az adatszolgáltató mérlegében nem szereplő állományok.

j/ A saját tőkében az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt eszközökhöz kapcsolódóan kimutatott valós értékelési tartalékot szükséges Itt jelenteni. Egyéb értékelési módszer esetében nulla értéket kell jelenteni.

k/ Abban az esetben, ha az értékelési módszer nem a valós érték (e oszlop), itt szükséges jelenteni az értékpapír valós értékét, az értékelési módszertől függetlenül.

l/ Az a) és b) oszlopban megadott ISIN kódú és elnevezésű értékpapír állományából a megtörtént értékpapírelszámolások, -transzferek nyomán előálló, az adatszolgáltató tulajdonában lévő "fizikai" készletet kell itt jelenteni, függetlenül attól, hogy az a számviteli mérlegben megjelenik-e. Azaz vételi ügyletek esetén azon készletet kell jelenteni, amely nem csak jogi értelemben (kötésnap szerint) került az adatszolgáltató tulajdonába, hanem annak elszámolása is megtörtént már. Az eladott, és a könyvekben a kötésnaptól kezdődően már esetleg nem szereplő értékpapírok Is szerepeltetendők az l) oszlopban az elszámolás megtörténtéig. Az értékpapír repó és -kölcsön típusú ügyletek esetében is figyelembe kell venni a fizikai készletnél a megtörtént értékpapír transzfereket. Azaz a szállításos repóval megkapott vagy a kölcsönbe kapott értékpapírokat szerepeltetni kell az l) oszlopban a "fizikai" készletnél, ugyanakkor a szállításos repóval átadott vagy a kölcsönbe adott értékpapírokat nem szerepeltethetők az l) oszlopban. (Az l) oszlopban jelentett adatoknak összhangban kell lenniük az E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett saját tulajdonú állományokkal.)

Amennyiben egy adott ISIN kódú értékpapírból az adatszolgáltató rendelkezik "fizikai" készlettel, ugyanakkor a számviteli mérlegében az adott papírnak nincs könyv szerinti állománya, a tábla c)-e) és g)-k) oszlopát üresen kell hagyni.

m/ Az l) oszlopban megadott fizikai állományból le kell vonni az óvadéki repó ügyletek keretében zárolt állományt, illetve a bármely egyéb okok miatt zárolt állományt is. (A fordított óvadéki repó keretében vagy egyéb okok miatt a partnernél lévő zárolt állomány nem növeli az adatszolgáltatónál lévő szabad fizikai állományt.)

n/ A g) oszlopban jelentett számviteli állományt, amennyiben a már megkötött, de még nem teljesített azonnali értékpapír ügyletek hatását nem tartalmazza, akkor azokat Itt kell figyelembe venni (vétel pozitív, eladás negatív előjellel). Továbbá a forward ügyletek (eladási szerződéseket negatív előjellel, vételit pozitívval), és az egyéb derivatív ügyletek hatását (pl.: futures, options, total-return swaps delta-ekvivalens értéke) kell itt jelenteni. o/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, g) oszlopban megadott állomány fedezetként való felhasználásának típusát kell megadni, a kódlista alapján.

p/ Az értékpapírt kibocsátó Intézmény LEI-kódját kell itt megadni.

MNB azonosító kód: E23

Kitöltési előírások

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A 01. tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a "DRB" kód (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja. (A deviza ISO kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

8. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

MNB azonosító kód: E24

Kitöltési előírások

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő értékpapírok állományának napi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban jelentendő értékpapírok köre

a) Az adatszolgáltatásban - a j) oszlop kivételével - az adatszolgáltató tulajdonában lévő, a számviteli mérlegben megjelenített értékpapírok tárgynapra vonatkozó záró állományát kell szerepeltetni, továbbá a j) oszlopban ki kell mutatni a megtörtént értékpapír-elszámolások, -transzferek nyomán előálló, az adatszolgáltató tulajdonában lévő "fizikai" értékpapír készletet is.

b) Az adatszolgáltatásban a tőzsdén nem kereskedett tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokon, valamint befektetési jegyeken kívül valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta ki, illetve, hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt. A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük, azonban amennyiben az adatszolgáltató fedezetként ún. pool koncepció keretében tart értékpapírokat (központi banknál vagy bármely egyéb esetben), az így elkülönített állományokat külön soron szükséges jelenteni.

c) Az adatszolgáltatásban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban).

e) Csoportszintű adatszolgáltatás esetén a teljes magyarországi konszolidációs kör által egyedi szinten tulajdonolt értékpapírok állományát, valamint azon külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által egyedi szinten tulajdonolt értékpapírok állományát kell jelenteni, mely pénzügyi intézmények értékpapír állományának összesített könyv szerinti nyilvántartási értéke - a csoporttagok általi kibocsátásokkal együtt - a tárgyidőszakot megelőző negyedév végén meghaladta az 1 milliárd forintot.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. Az adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken, ezer egységben, az értékpapír jelentési devizanemében szerepeltetendők.

Az adatszolgáltatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint kell szerepeltetni. A certifikátokat szintén darabban kell jelenteni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően. Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni, amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló - az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett - tőkeértéket kell szerepeltetni.

4. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. A kitöltéshez szükséges kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, az ellenőrzési szempontokat pedig a 3. melléklet 5. pontja szerinti, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A tábla egyes oszlopainak kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

c/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány kódlista alapján meghatározott, kereskedési- vagy banki könyvi tartását kell megadni.

d/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány kódlista alapján meghatározott, számviteli portfólió szerinti besorolását kell jelenteni.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő állomány d) oszlopban jelentett számviteli portfóliónak megfelelő értékelési módszerét kell megadni a kódtár alapján. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató egy tételt az általa alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon, de a jelen adatszolgáltatásban nevesített számviteli portfólióktól eltérő kategóriában mutat ki, akkor ezt a tételt a jelen adatszolgáltatásban az alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő "Egyéb" kategóriában szükséges szerepeltetni.

f/ A részesedést megtestesítő értékpapírok és certifikátok esetén a "DRB" kódot (darab), hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódját kell megadni.

g/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, az a) és b) oszlopban megadott ISIN kódú és elnevezésű értékpapír állományból a c)-e) oszlopban megadott jellemzőkkel bíró, (a kódérték kombinációnak megfelelő) számviteli mérlegben szereplő állományt kell itt jelenteni, az f) oszlopban megadott megfigyelési egységben kifejezve, az alkalmazott számviteli politikának megfelelően, a kötési Időpont szerinti elszámolás vagy a teljesítési időpont szerinti elszámolás alkalmazásával.

h/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, g) oszlopban megadott állományból a szabad (meg nem terhelt) állományt kell jelenteni, az f) oszlopban megadott megfigyelési egységben kifejezve.

i/ Abban az esetben, ha az értékelési módszer nem a valós érték (e oszlop), itt szükséges jelenteni az értékpapír valós értékét, az értékelési módszertől függetlenül.

j/ Az a) és b) oszlopban megadott ISIN kódú és elnevezésű értékpapír állományából a megtörtént értékpapír-elszámolások, -transzferek nyomán előálló, az adatszolgáltató tulajdonában lévő "fizikai" készletet kell itt jelenteni, függetlenül attól, hogy az a számviteli mérlegben megjelenik-e. Azaz vételi ügyletek esetén azon készletet kell jelenteni, amely nem csak jogi értelemben (kötésnap szerint) került az adatszolgáltató tulajdonába, hanem annak elszámolása is megtörtént már]. Az eladott, és a könyvekben a kötésnaptól kezdődően már esetleg nem szereplő értékpapírok is szerepeltetendők a j) oszlopban az elszámolás megtörténtéig. Az értékpapír repó és -kölcsön típusú ügyletek esetében is figyelembe kell venni a fizikai készletnél a megtörtént értékpapír transzfereket. Azaz a szállításos repóval megkapott vagy a kölcsönbe kapott értékpapírokat szerepeltetni kell a j) oszlopban a "fizikai" készletnél, ugyanakkor a szállításos repóval átadott vagy a kölcsönbe adott értékpapírokat nem szerepeltethetők aj) oszlopban). (Aj) oszlopban jelentett adatoknak összhangban kell lenniük az E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett saját tulajdonú állományokkal.)

Amennyiben egy adott ISIN kódú értékpapírból az adatszolgáltató rendelkezik "fizikai" készlettel, ugyanakkor a számviteli mérlegében az adott értékpapírnak nincs könyv szerinti állománya, a tábla c)-e) és g)-i) oszlopát üresen kell hagyni.

k/ A j) oszlopban megadott fizikai állományból le kell vonni az óvadéki repó ügyletek keretében zárolt állományt, illetve bármely egyéb okok miatt zárolt állományt is. (A fordított óvadéki repó keretében vagy egyéb okok miatt a partnernél lévő zárolt állomány nem növeli az adatszolgáltatónál lévő szabad fizikai állományt.)

l/ A g) oszlopban jelentett számviteli állományt, amennyiben a már megkötött, de még nem teljesített azonnali értékpapír ügyletek hatását nem tartalmazza, akkor itt kell figyelembe venni (vétel pozitív, eladás negatív előjellel). Továbbá a forward ügyletek (eladási szerződéseket negatív előjellel, vételit pozitívval) és az egyéb derivatív ügyletek hatását (pl.: futures, options, total-return swaps delta-ekvivalens értéke) kell itt jelenteni.

m/ Az értékpapír tulajdonosának LEI-kódját kell itt megadni.

n/ Az értékpapírt kibocsátó intézmény LEI-kódját kell itt megadni.

o/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, g) oszlopban megadott állomány fedezetként való felhasználásának típusát kell megadni, a kódlista alapján.

MNB azonosító kód: E27

Kitöltési előírások

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző szervezetnek (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint "Nemzeti Kódkiadó Szervezet", ISIN kódot adott ki, és az értékpapír kibocsátása az adatszolgáltatás vonatkozási napján megtörtént (01. tábla és 02. tábla). Az egyes értékpapírok adatait első alkalommal de materializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való megkeletkeztetés napjára vonatkozóan teljesített adatszolgáltatásban, nyomdai úton előállított értékpapír esetében a KELER Zrt. által ismert kibocsátási napra vonatkozóan teljesített adatszolgáltatásban kell jelenteni.

Adatot kell szolgáltatni továbbá azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be. Ez alól kivétel a befektetési jegyek rábocsátása és visszaváltása miatti mennyiségi változás, amelyet az értékpapír többi attribútumának változásával egyidejűleg kell jelenteni.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO kód használata mellett.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN kódja és egyéb alapadatai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) Az ISIN kőd kiadásának, megszüntetésének, Illetve (esetleges módosítások esetén) a módosítás hatálybalépésének dátuma.

b) , c), h), i), t), u), v), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.

d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.

f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési jegyet kibocsátó alapnak a KELER Zrt. által kiadott technikai törzsszámát kell beírni. A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok esetén az egyes részalapokat a KELER Zrt. egyedi technikai törzsszámmal látja el. Új, Induló befektetési alapnál, részalapnál és kockázati tőkealapnál a technikai törzsszámot az FB megjelölés + az alap, részalap és kockázati tőkealap által első sorozatban kibocsátott értékpapír ISIN kódjának utolsó 6 számjegye képezi. Olyan nem-rezidens kibocsátó esetén, amely nem rendelkezik KSH-törzsszámmal, a "00000001" nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l) Csak befektetési jegyek és kockázati tőkejegyek esetén kell kitölteni.

q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) oszlop valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o) oszlopban meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.) Rábocsátás esetén a rábocsátással növelt összes kibocsátott értéket kell tartalmaznia.

r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való megkeletkeztetés napja, nyomdai úton előállított értékpapír esetében a KELER Zrt. részére a kibocsátótól rendelkezésre álló, ismert kibocsátási időpont. Amennyiben az adatszolgáltató egy korábban már jelentett értékpapír első kibocsátásának dátumára küld módosítást, akkor a módosítás típusaként az első kibocsátás dátumának javítását kell megjelölnie, a kódlista szerint.

s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

v) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg

Az a)-e) és x) oszlop lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke "M", a Kitöltés dátuma mező pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak az ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u)-x) oszlopában szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

A tábla oszlopai:

b) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően Irányadónak tekintendők.

d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO kódja, darabban megadott adatok esetén "DB", százalékos adatok esetén "PC" kód.

e) Törlesztés esetén - százalékos érték megadásánál - és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb "Kódkiadó Szervezet" által kiadott ISIN kódja és egyes alapadatai

A tábla oszlopai:

e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító kód: E43

Kitöltési előírások

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkéntl adatok nem szerepelnek bennük).

3. Minden opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

5. A táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

MNB azonosító kód: E48

Kitöltési előírások

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás mindazon részvényekre kiterjed, amelyek a tárgyhónapban (annak legalább egy napján) BÉT-es papírok voltak.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A devizanemek meghatározásánál a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódokat kell alkalmazni. A GMU tagdevizákban denominált értékpapíroknál (pl. Graphisoft) "EUR"-t kell szerepeltetni.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Azokat a részvényeket kell jelenteni, amelyek a tárgyhó utolsó napján BÉT-es papírok voltak.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

f/ A részvény havi záró árát forintban kell megadni. Ha az adott hónapban nem volt belőle forgalom, akkor a legutolsó záróárat kell megadni.

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A táblát csak azokra a részvényekre vonatkozóan kell kitölteni, amelyeket az adott hónapban vezettek be a tőzsdére vagy vezettek ki onnan, továbbá azokra a BÉT-es részvényekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatos valamely részvénytársasági esemény módosította a papír ISIN-kódját, mennyiségét, devizanemét vagy címletét.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

c/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott részvény tőzsdei eseményben érintett mennyisége, darabban kifejezve.

i/ Itt kell röviden utalni arra az eseményre, ami a cl oszlopban szerepel, azt kiváltotta, illetve magyarázza (a tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja esetén zártkörű alaptőke-emelés, dolgozói részvény átalakítása, kötvény átalakítása, osztalék átváltása stb.; az egyéb társasági eseménynél pl. részvények felosztása).

MNB azonosító kód: E50

Kitöltési előírások

Az állampapírok, az államadósság és az állami követelések felhalmozott és eredményszemléletű kamata

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az eredményszemléletű elszámolás azt jelenti, hogy a pénzkölcsön nyújtásáért a hitelező annak fennállta alatt folyamatosan részesül kamatjövedelemben. A kamat tényleges megfizetése azonban rendszerint szakaszosan történik, ezért a hitelezőnek kamatkövetelése halmozódik fel az adóssal szemben. A kamat pénzügyi rendezése ennek a kamatkövetelésnek a törlesztése.

Az eredményszemléletű kamat számításának módszertani segédletét a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A forgalomban lévő állampapírokon felhalmozódott kamat állománya

Az állampapírokat típusonként, azon belül sorozatonként részletezve, ISIN kóddal ellátva kell felsorolni. A kincstári takarékjegyeket lejárat szerint (egy, illetve két éves lejáratú) a táblákban szereplő ISIN kódokon kell jelenteni. A táblában fel kell tüntetni valamennyi állampapírt, amely a tárgyhónapban, annak bármely napján forgalomban volt.

A c), d), e), g), h) oszlopokban használt fogalmak magyarázatát az e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

e) Felhalmozott kamat állománya

A felhalmozott kamat állománya tartalmazza a kuponból adódó (névleges) felhalmozott kamat állományát (g oszlop) és a kibocsátási diszkontból/prémiumból fakadóan felhalmozott kamat állományát.

h) Eredményszemléletű kamatkiadás

Az eredményszemléletű kamatkiadás a nettó pénzforgalmi kamatkiadás időbeli és egyéb korrekciójával áll elő. Időbeli korrekciót jelent a felhalmozott kamat átértékelődéstől megtisztított állományváltozása. Egyéb korrekciót jelent a kibocsátási és visszaváltási ár névértéktől való eltéréséből fakadó pénzforgalmi kamat kiszűrése.

02. tábla: A központi költségvetés adósságán és követelésein felhalmozódott kamat állománya

A negyedéves táblában az állampapírokon túl az ÁKK Zrt. által kezelt egyéb adósságelemek és követelések adatait kell feltüntetni.

Az adósságelemeket és követeléseket típusonként kell felsorolni, a hiteleket, betéteket, swapokat tovább bontani nem kell.

A táblában azokat az adósságelemeket kell feltüntetni, amelyek a tárgynegyedév végén fennálltak. A forgalmi adatok viszont a tárgynegyedév egészére vonatkoznak.

A b)-g) oszlopok tartalma megegyezik a 01. tábla megfelelő tételeivel.

Követelésekre nettó pénzforgalmi kamatbevételt, illetve eredményszemléletű kamatbevételt kell kimutatni.

Az állampapírok és a hitelek állományainak és kamatfizetéseinek bemutatásánál ezeket az adósságelemeket a hozzájuk kapcsolódó derivatívák nélkül (eredeti devizanem és kamatozás szerint) kell jelenteni. A derivatívák (swapok) tartozás oldalra nettózott könyv szerinti értékét (árfolyamát), illetve a derivatívákra elszámolt, kiadási oldalra nettózott kamatforgalmat külön sorokban kérjük kimutatni. A derivatívákra (a derivatívák miatt) felhalmozott kamatot, vagy eredményszemléletű kamatkiadást nem kell számítani.

MNB azonosító kód: E53

Kitöltési előírások

A magyar állam értékpapír-kibocsátásai

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás a Magyar Állam Magyarországon vagy külföldön történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásaira vonatkozik.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Minden egyes kibocsátást külön sorban kell jelenteni.

2. A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

01.1. tábla: Az államkötvény-aukciók eredményei

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

g/ Aukció sorszáma: az adott államkötvényből kibocsátásra kerülő aktuális tranche sorszámát mutatja meg.

h/ Az adott aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

i/ Az adott aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

j/ Az adott aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

k/ Az aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

l/ Az aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

m/ Az aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

n/ Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

o/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

p/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

q/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

r/ Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

s/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

t/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

A kibocsátási adatoknak tartalmaznia kell a nem kompetitív értékesítési eredményeket is (n/-s/ oszlop).

01.2. tábla: Diszkontkincstárjegy-aukciók eredményei

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ és h/ pontokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ A kincstárjegy futamideje napokban.

i/ Az adott aukción kialakult minimális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

j/ Az adott aukción kialakult maximális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

k/ Az adott aukción kialakult átlagos ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

l/ Az adott aukción kialakult minimális éves diszkontláb, százalékban megadva.

m/ Az adott aukción kialakult maximális éves diszkontláb, százalékban megadva.

n/ Az adott aukción kialakult átlagos éves diszkontláb, százalékban megadva.

o/ Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

p/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

q/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

r/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

s/ Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

t/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

u/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

01.3. tábla: Kamatozó kincstárjegy-kibocsátási adatok

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

f/ A kincstárjegy futamideje napokban kifejezve.

g/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

h/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

i/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

02.1. és a 02.2. tábla: Államkötvény/Diszkontkincstárjegy visszavásárlási aukciók eredményei

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

f/ A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

g/ A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

h/ A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

i/ A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok mennyisége, darabban megadva.

j/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

k/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

l/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

m/ A visszavásárlási aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

n/ A visszavásárlási aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

o/ A visszavásárlási aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

03. tábla: A magyar állam által zárt körben (Magyarországon és külföldön) kibocsátott, forintban denominált államkötvények adatai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott államkötvény kibocsátott összes mennyisége névértéken, millió forintban megadva.

h/ A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

04. tábla: A magyar állam által devizában, szindikálással kibocsátott államkötvények adatai (Magyarországon és külföldön)

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

A g/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Devizakódok) tartalmazza.

A h/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i/ Az adott államkötvény kibocsátott összes mennyisége névértéken ezer devizában, a denomináció devizanemében megadva.

j/ A kibocsátott összes mennyiség névértéken, a teljesítés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámolva, millió forintban megadva.

k/ A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

MNB azonosító kód: E58

Kitöltési előírások

A magyar állam által kibocsátott kamatozó értékpapírok cash-flow és kamatadatai

I. Általános előírások

A jelentésben a Magyar Állam által kibocsátott valamennyi kamatozó típusú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír aktuális cash-flow és kamatadatait kell szerepeltetni. (Jelenleg ez a forintban és devizában denominált államkötvényeket, a kamatozó kincstárjegyeket, a féléves kincstárjegyeket és a kincstári takarékjegy pluszt foglalja magába.)

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni. Az adatokat 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Azokat az oszlopokat, amelyek egy bizonyos eseményhez kapcsolódóan nem értelmezhetőek, üresen kell hagyni (0 sem megengedett). Például tőketörlesztés esetén a kamatperiódus kezdete és vége, ill. a megállapított éves kamat oszlopok nem értelmezhetőek.

01. tábla: A magyar állam által kibocsátott kamatozó értékpapírok cash-flow és kamatadatai

A táblában kizárólag azon papírok adatait kell szerepeltetni, amelyek a tárgyidőszakban kerültek kibocsátásra, vagy amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszakban egyéb esemény következett be (kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás, lejárat).

Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100 százalék legyen. Ha a futamidő alatt a kibocsátáskor jelentett tőketörlesztések adatai megváltoznak az új adatokat a fentebb leírt módon kell jelenteni.

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában meg kell adni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot. Változó kamatozású államkötvények esetén az aktuális kamatot az új kamatperiódus első hónapjában mint tárgyhónapban kell jelenteni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

c/ és d/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott kamatperiódusra megállapított kamat nagysága évesítve, százalékban kifejezve

i/ A kibocsátást negatív, a kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás és lejárat eseményeket pozitív előjellel kell jelenteni.

2-es kód esetén a ténylegesen kifizetett kamat nagyságát kell megadni, százalékban kifejezve.

3-as és 4-es kód esetén a tőketörlesztés és visszavásárlás arányát kell megadni az eredeti névértékhez képest.

5-ös kóddal csak a teljes állomány futamidő végén történő lejáratát kell szerepeltetni. Tőketörlesztő papír esetén az utolsó törlesztés jelenti a lejáratot, amelyet 3-as kóddal kell feltüntetni.

MNB azonosító kód: E60

Kitöltési előírások

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

I. Általános előírások

1. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási Időpontjában még nyitott ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében.

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az adatszolgáltatásban jelentendő ügyletek kódját a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában az alábbiak figyelembe vételével.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A denomináció meghatározására felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

1. A táblában szerződő partnerek alatt repó ügyletben az eladókat és vevőket, egyéb értékpapír ügyletben az értékpapír átadót és az értékpapír átvevőt kell érteni. Ha az ügyletben szereplő valamelyik azonosító nem ismeretes, akkor "N.A."-t kell helyette beírni. Ha az ügylet másik szereplője befektetési alap, akkor a partner neve/törzsszáma oszlopokban az alap nevét és "technikai törzsszámát" kell szerepeltetni, nem pedig az alapkezelő nevét/törzsszámát.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

c) és f) Mindig az értékpapírt átadó szervezetet kell Partner1-nek, és az értékpapírt átvevő szervezetet kell Partner2-nek tekinteni. Ha valamelyik partner a háztartások szektorba tartozó rezidens, akkor 00000004-es technikai azonosítót kell megadni, egyéb rezidens szereplő esetén annak 8 jegyű KSH-törzsszámát. Befektetési alapok esetében a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet vonatkozó listájában megadott "technikai törzsszám"-ot kell szerepeltetni. Amennyiben valamelyik partner nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

Az e) Illetve h) oszlopban alkalmazandó szektorbontásnál az e melléklet I. A. 4. és 5. pontjában, valamint az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók. A rezidens partnerek szektor kódjait alapvetően a főszektor kódján, egy karakterrel megadva kell jelenteni, kivéve a C és D szektorba tartozó partnereket, amelyek esetében a szervezetek kétkarakteres szektorkódjai jelentendőek. A nem-rezidens partnerek szektor kódjait a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak alapján kell meghatározni, és három karakterrel jelenteni.

i) és k) A letétkezelő (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezet) törzsszáma, ahonnan, illetve ahová transzferálják az értékpapírt. Amennyiben a Partneri vagy a Partner2 e melléklet I. F. 2.3. alpontja szerinti jelentő letétkezelő, és az értékpapírt a saját KELER Zrt. számlájáról, illetve számlájára transzferálják, akkor nem a KELER Zrt.-t, hanem magát kell a Partneri, illetve Partner2 letétkezelőjeként szerepeltetni.

Amennyiben valamelyik partner letétkezelője nem-rezidens, akkor a 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

m) és n) A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

o) A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja (Devizakódok) tartalmazza. A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a "DRB" kódot (darab) kell megadni.

q) A repó-típusú ügyletben szereplő értékpapírok értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. Értékpapírkölcsön és óvadékba adott értékpapír esetén az ügylet kezdetekor nyilvántartott értéket kell megadni.

r) Az ügyletben szereplő értékpapírok értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni Értékpapírkölcsön és óvadéki értékpapír esetén megegyezik a q) oszlopban jelentett adattal.

s) Értékpapírkölcsönzés esetén a készpénz óvadék értékét kell ebben az oszlopban ezer forintban megadni (amennyiben az m oszlopban 3 vagy 6 érték szerepel).

t) és u) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó, illetve bruttó árat kell megadni. Értékpapírkölcsön esetén az értékpapír, illetve a kötelezettség az adatszolgáltatás összeállításakor nyilvántartott - kölcsönzési díjat nem tartalmazó - értékét kell megadni.

v) Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet induló dátumát kell megadni.

w) Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet lejáró dátumát kell megadni. Ha az ügylet típusa "Sajátos szállításos repó ügylet keretében átvert értékpapír továbbadása (értékpapír mozgással)" vagy "Sajátos szállításos repó ügylet keretében átvett értékpapír továbbadása (értékpapír mozgás nélkül)", az oszlopot csak akkor szabad kitölteni, ha az értékpapír továbbadása repó-típusú ügylet keretében történik. Abban az esetben, ha az értékpapír egyszerű adásvétellel került továbbadásra, a "Második transzfer dátuma" oszlopot üresen kell hagyni.

02. tábla: Az óvadékként szereplő értékpapírok adatai

1. Ebben a táblában azokról az értékpapírokról kell adatokat szolgáltatni, amelyek a 01. táblában megadott ügyletekben óvadékként szerepelnek.

2. Ha egy ügyletben több értékpapírt is óvadékba adtak, akkor mindegyikről külön sort kell kitölteni.

3. A keretjellegű óvadék esetén (ha ugyanaz az óvadékba adott papír több, 01. táblában szereplő ügylet óvadékául szolgál) az érintett ügyleteket maradéktalanul fel kell sorolni a 02. tábla "a" oszlopában, és mindegyik mellett az adott értékpapírt kell feltüntetni "Az óvadékként szereplő értékpapír"-nál. Ez utóbbi mennyiségét pedig szét kell osztani az egyes ügyletek között úgy, hogy a 02. tábla e) oszlopában szereplő mennyiség összességében kiadja az óvadékban szereplő papír mennyiségét.

4. Ha több ügylethez többfajta fedezet tartozik, és így nem egyértelmű az, hogy melyik ügyletnél mi a fedezet, akkor becsléssel kell szétosztani az ügyletek között az óvadékként szereplő értékpapírokat, illetve azok mennyiségét.

5. Az a) oszlopban annak az ügyletnek a 01. táblában szereplő sorszámát kell megadni, amelyben az itt jelentendő papír óvadékként szerepel.

MNB azonosító kód: E61, E62

Kitöltési előírások

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

I. Általános előírások

1. A forintban és devizában kibocsátott értékpapírokat egyaránt jelenteni kell.

2. Abban az esetben, ha a beküldött adatszolgáltatás hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes adatszolgáltatást ismételten el kell küldeni.

3. Nem önkormányzati kötvénykibocsátó adatszolgáltatók esetében, amennyiben az adatszolgáltató meglévő értékpapírjához az adott hónapban jelentésköteles esemény nem kapcsolódik, nemleges adatszolgáltatás kell küldeni mindaddig, amíg a következő jelentésköteles esemény be nem következik. Nemleges adatszolgáltatás helyett egy korábbi tárgyhóra vonatkozó tábla újbóli beküldése nem megengedett.

4. Kötvényt kibocsátó önkormányzatok esetében az adatszolgáltatást az értékpapír kibocsátás, illetve rábocsátás hónapjában, valamint a tőketörlesztés ütemezésének változásakor kell teljesíteni. Nemleges adatszolgáltatást nem kell teljesíteni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

2. A numerikus adatokat a 01. tábla m) oszlopában, illetve a 02. tábla f) és h) oszlopában 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

3. A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek/kötvények adatai

A táblában kizárólag azon papírok adatait kell szerepeltetni, amelyek a tárgyidőszakban kerültek kibocsátásra, vagy amelyek esetében rábocsátás történt.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

c/ Kibocsátás esetén a kibocsátás dátumát, rábocsátás esetén a rábocsátás dátumát kell itt szerepeltetni.

f/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A tőkeváltozást jelölő eseményeknél a kibocsátás és a rábocsátás események kódjain kívül más kód megadása tilos.

h/ és j/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2., illetve 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. (Ha egy értékpapírt több országban bocsátanak ki, akkor minden országbeli kibocsátást külön sorban kell feltüntetni, és a különböző kibocsátási helyekhez kapcsolódó kibocsátott mennyiségeket a k/ oszlopban jelenteni.)

k/ A kibocsátott mennyiség az első kibocsátás és a rábocsátás(ok) alkalmával forgalomba kerülő állományt jelenti, és nem az összes kibocsátott állományt.

g/, l/ és n/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kamatfizetés gyakoriságára vonatkozó kódok megadásánál -amennyiben van ilyen - figyelmen kívül kell hagyni az első kibocsátás dátuma után, illetve a lejárat vagy utolsó kamatfizetés előtt előforduló rövidebb időszakokat.

o/ Kibocsátási ár: a fennálló (rábocsátás esetén tőketörlesztéssel korrigált, felhalmozott kamat nélkül) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

02. tábla: A forgalomban lévő jelzáloglevelek/kötvények cash-flow adatai

A táblában a kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos következő pénzügyi eseményeket kell jelenteni: kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás.

Kamatfizetés jelentése:

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában kamatperiódusonként kell megadni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot (éves kamatlábat és fizetendő kamatot). Változó kamatozású értékpapírok esetén a kamatokat (kamatlábakat és fizetendő kamatokat) kamatperiódusonként, a kamatperiódus kezdetének hónapjában (előre) kell megadni, kivéve a kötvényt kibocsátó önkormányzatokat, amelyeknek a kibocsátás hónapjában kell jelenteniük a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot.

Amennyiben a kamat mértéke nem áll rendelkezésre az adatszolgáltatás elkészítésekor (pl. Indexhez kötött papírok esetén), akkor becsült kamatot kell megadni a tárgyidőszakot érintő kamatperiódus(ok)ra. A becslés történhet más hasonló jellemzőkkel bíró értékpapírok Ismert kamatai alapján, vagy az előző kamatperiódus kamatának megadásával. Ilyen esetben a kamatláb ismertté válásakor, de legkésőbb a következő kamatperiódus első hónapjáról szóló adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a tényleges kamatot. Egy adott kamatperiódus adatainak Ismételt jelentésekor a kamatperiódus kezdete és kamatperiódus vége dátumok nem változhatnak meg a korábban becsült vagy hibásan jelentett kamat megadásához képest. Amennyiben a kamatperiódus kezdete és vége dátumok is hibásan kerültek megadásra, a helyes adatokat a soron következő adatszolgáltatásban kell jelenteni.

Az utólag kamatprémiumot fizető papírok esetén az utólag megállapított kamatprémiumot a kamatmegállapítás hónapjában és a kamatmegállapítás hónapjára vonatkozóan kell megadni (azaz a táblában a kamatperiódus kezdete és vége a kamatmegállapítás hónapjának eleje és vége legyen), nem kell a teljes kamatperiódusra jelenteni.

A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak becsléssel megadott kamatadatokról a későbbiekben, a kamat ismertté válásakor sem kell adatszolgáltatást teljesíteniük.

Tőketörlesztés jelentése:

Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100.0000 százalék legyen. Ha a futamidő alatt a kibocsátáskor jelentett tőketörlesztések adatai megváltoznak, az új adatokat a 02. táblában, hasonló módon kell jelenteni.

Amennyiben a papírt a futamidő végén egy összegben fizetik vissza, a 100.0000 százalékot már a kibocsátáskor jelenteni kell 3-as eseménykóddal.

Visszavásárlás jelentése:

Visszavásárlást mindig abban a hónapban kell jelenteni, amikor a visszavásárlás megtörtént. Amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, azokat értékpapíronként összesítve (egy sorban) kell jelenteni. A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak a visszavásárlásról nem kell adatot szolgáltatniuk.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

c/ A felhasználható kódokat 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

f/ Az adott kamatperiódusra megállapított névleges kamat, százalékban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal (pl. a 3 havi CHF LIBOR + kamatfelár alapján kiszámolt kamat, 2.4000).

g/ Esemény dátumaként a fizetés tényleges vagy várható időpontját kell megjelölni. Kamatfizetés esetén, amennyiben a kifizetés időpontja előre nem határozható meg másként, a kamatperiódus végét kell megadni.

Visszavásárlás esetén, amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, az esemény dátuma az utolsó visszavásárlás időpontja legyen.

h/ Az adott napon felmerülő cash-flow elem nagysága, százalékban kifejezve.

2-es kód esetén a kamatperiódusra fizetendő kamat nagyságát kell megadni, százalékban kifejezve, mely a következő képlet segítségével számolható ki:

Fizetendő kamat (%) = (kamatperiódus vége - kamatperiódus kezdete) / 365 x megállapított éves kamat (az f/ oszlopban szerepeltett adat).

MNB azonosító kód: E64

Kitöltési előírások

Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve a letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó árinformációk

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hó végére, mint tárgynapra vonatkozóan kell elkészíteni.

2. A táblák és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. A denominációnál megadható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig a GMU tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblák hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla - Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai

1. A táblában az adatszolgáltató által, belföldre és külföldre kibocsátott (forintban és devizában denominált) valamennyi értékpapírt szerepeltetni kell.

2. A nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

f/ Az adatszolgáltató által kibocsátott belföldön nem letétben lévő, vagy külföldön letétkezelt értékpapírok állománya. A további oszlopokban ezen állományt kell megbontani saját és nem a kibocsátó tulajdonában álló részre.

i/ A legutoljára ismertté vált (felhalmozott kamatot is tartalmazó) bruttó (piaci) ár, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a névérték százalékában, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében egy darabra vetítve, az eredeti denominációban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal. A BÉT-re bevezetett részvények esetében nem kell ár-adatot szerepeltetni.

j/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kódok hierarchikus sorrendben szerepelnek, mindig a legelső rendelkezésre álló árforrást és a hozzá tartozó áradatot kell jelenteni.

02. tábla - Hitelintézetek és letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által birtokolt, ill. letétkezelt magyar értékpapírok áradatai

1. Az adatszolgáltatás 02. táblájában nem kell szerepeltetni az állampapírokat, a befektetési jegyeket, illetve a BÉT-re bevezetett részvényeket. Kizárólag a magyar rezidensek által kibocsátott értékpapírok ár-adatait kell feltüntetni. A lejárt értékpapírokat a 02. táblában nem kell szerepeltetni.

2. Az adatszolgáltatónál letétkezelt, az 1. pontban nevesített típusokba nem sorolható értékpapírok esetében az árak meghatározásakor az alábbiak szerint kell eljárni. Abban az esetben ha a papírral a tárgyhónapban történt tényleges adásvétel, akkor a megadott árnak a kötések mennyiséggel súlyozott átlagárának kell lennie. A fentiek hiányában tőzsdén kívüli forgalomban az adatszolgáltatási időszakban kötött ügyleteknek az eladási átlagára; ennek hiányában a vételi átlagára; ennek hiányában a legjobb nyilvános eladási ajánlat árfolyama. Amennyiben az értékpapír árfolyamértéke a fenti módokon nem határozható meg, akkor az értékpapír névértékét (ennek hiányában a nyilvántartási értékét) kell megadni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

d/ Az értékpapír árát részesedési viszonyt megtestesítő papír esetében egységárban, hitelviszonyt megtestesítő papír esetén a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kifejezve kell megadni, 4 tizedesjegy pontossággal (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000.)

e/ A d/ oszlopban megadott értékpapír ár fajtája. A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kódok hierarchikus sorrendben szerepelnek, mindig a legelső rendelkezésre álló árforrást és a hozzá tartozó áradatot kell jelenteni.

f/ A tárgyidőszak során az adott értékpapírra vonatkozó tényleges adásvételi ügyletek száma.

g/ A tárgyidőszak során az adott értékpapírból történt tényleges adásvételi ügyletek mennyisége, darabban vagy ezer devizában kifejezve.

MNB azonosító kód: F02

Kitöltési előírások

Biztosítók statisztikai mérlege

A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A statisztikai célú mérleget negyedévente a végleges hó végi főkönyvi kivonat alapján - ha szükséges analitikus kimutatások felhasználásával - kell összeállítani, de a hó végi állományokat módosítani kell a hó utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintő - év közben a tárgyhót követő harmadik munkanap végéig, év végén a mérlegkészítés napjáig ismertté vált - helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel.

Az értéknap a fizetési megbízások pénzügyi teljesítésének napja. Az értéknapos állományok megállapításához az értéknapig lekönyvelt állományokat a következőképp kell helyesbíteni:

- előszűr az állományokból ki kell venni a későbbi értéknapokra vonatkozó tételeket,

- azután az állományokba bele kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, le nem könyvelt, de a hó végével, mint értéknappal teljesített tételeket.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetén az IFRS-ekben foglaltak és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírások, a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetén a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezések az irányadók. A statisztikai mérleg a lefedett vagyon tekintetében annyiban tér el a számviteli mérlegtől, hogy a külföldi fióktelep eszközeit és forrásait a statisztikai mérlegben nem szabad szerepeltetni. A külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott alapítói vagyon a nem-rezidensekkel szembeni követelések között, a részvény, illetve az egyéb tőkebefektetés, vagyoni érdekeltség sorokon kell, hogy megjelenjen.

3. A deviza- és valuta kész letek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket valamely magyar országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A külföldi alapító által befizetett és még fel nem használt alaptőke (törzstőke) értékelése azonos a többi devizatételével.

4. Az átvezetési számla a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője és a pénzeszközökkel együtt kell kimutatni. A biztosítóknál a különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, így szektoronként az egyéb követelés, illetve a passzív időbeli elhatárolás soron kell kimutatni.

5. A statisztikai mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (továbbiakban: vagyontárgyak) - eredeti szerződés szerinti lejárattal, a Számv. tv. előírásai alapján az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével, valamint az értékelési különbözettel növelt könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni ott, ahol külön soron nem kell megadni az eszköz könyv szerinti bruttó értékét és negatív előjellel értékvesztését, pozitív előjellel értékelési különbözetét. A vagyontárgyak állományát a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével nem kell csökkenteni.

6. A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkező pénzbevételt a biztosító kötelezettségeként a források között az egyéb kötelezettségek soron, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között, amennyiben a penzió tárgya értékpapír akkor a hitelek között, amennyiben egyéb vagyontárgy akkor az egyéb követelések között, a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A valódi penziós ügylet keretében eladott, illetve átvett értékpapírok és egyéb vagyontárgyak állományával nem szabad csökkenteni, illetve növelni a biztosító tulajdonában lévő vagyontárgyak állományát. (A vagyontárgyak nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét tényleges eladásként/vételként kell kezelni a statisztikai mérlegben is.)

7. A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a statisztikai mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik. Az ügyfelek szektorbesorolását a jelen melléklet I. A. pontjában foglaltak, valamint a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák alapján kell elvégezni.

8. Az eszköz oldal egyes szektorainak egyéb követelés sorain kell kimutatni a biztosítási ügyletekből, áruszállításból és szolgáltatásból, a nem értékpapír tárgyú valódi penziós ügyletből eredő követeléseket (könyv szerinti nettó értéken). Itt szerepeljenek az adott szektorral szemben fennálló aktív időbeli elhatárolások, a kamatok aktív időbeli elhatárolása kivételével. Ez utóbbi - aktív kamatelhatárolásokat - szektorbontás nélkül, a III.1. soron kell jelenteni.

9. A tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: F07

Kitöltési előírások

Befektetési alapok statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. Az adatokat befektetési alaponként külön táblában kell jelenteni.

2. Abban az esetben, ha egy alap a hónap utolsó napján szűnik meg, akkor annak tekintetében már nem kell a megszűnés hónapjára mint tárgyidőszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni.

3. Az adatszolgáltatás kitöltésére, valamint a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak tartalmára vonatkozóan az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetén az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírásokban, a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetén a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezésekben, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben foglaltak az irányadók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblákon belüli összefüggéseket és a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat, illetve a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 5., illetve 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege

A táblában a megnevezett eszköz, illetve forrástételek állományi adatait kell jelenteni.

A statisztikai mérleg minden sora forint (a), euro (b), egyéb deviza (c), és összesen (d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a (b) és (c) devizaoszlopokban szerepeltetni. A forint követeléseket és kötelezettségeket, valamint a devizával vagy külföldiekkel kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint (a) oszlopban kell kimutatni. A (b) és (c) oszlopokban szereplő deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát a nettó eszközérték számításánál használt devizaárfolyamon, forintra átszámított értéken kell közölni.

A befektetési alap portfóliójában lévő valamennyi eszközt piaci értéken kell szerepeltetni.

A Készpénz és betétek soron a monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó intézményekkel kötött betétszerződések alapján fennálló betétek állományát kell jelenteni, az eredeti (szerződés szerinti) lejáratnak megfelelően. A további szektorokkal szemben fennálló követeléseket az Egyéb eszközök között kell kimutatni.

Szintén az Egyéb eszközökben kell jelenteni az üzletrészek állományát.

A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, a tárgyévben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolni, mivel annak összegét az értékkülönbözet magában foglalja.

A derivatív ügyletek tárgynapi nettó eszközértékét ügyletenként kiértékelve kell közölni. Ennek értelmében a pozitív egyenlegű ügyletek az eszköz-, míg a negatív egyenlegűeket a forrásoldalon kell jelenteni.

02-04. tábla: Értékpapírok állománya

A 01. tábla különböző típusú értékpapírjainak egyedi részletezése. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában), illetve piaci értéken, millió forintban kell a táblában szerepeltetni.

05. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege, átsorolások

Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

- változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában (pl. egy nem pénzpiaci alap pénzpiacivá alakul vagy fordítva, egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét),

- változás történik az egyes állományok instrumentum, lejárat vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).

Az átsorolás miatti csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az előírt táblaszerkezetben és formátumban kell jelenteni. A táblának csak azokat az átsorolásokat kell tartalmaznia, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében meghaladja a 100 millió forintot.

Az átsorolásokat segíti a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet.

Ha nem történt átsorolás az adott hónapban, akkor a táblát nemleges státusszal kell beküldeni.

A 100 millió forintos korlát az átsorolás miatt érintett sorok összesen oszlopára is vonatkozik.

Saját feltárt hiba miatti besorolás-javítás is átsorolásnak tekintendő, amennyiben a javítás nem visszamenőlegesen, az összes érintett időpontra vonatkozóan történt, hanem egyik időpontról a másikra.

06. tábla: Tájékoztató adatok

A befektetési alap tulajdonosi jövedelme a tulajdonában lévő különféle eszközük (betétek, értékpapírok, részvények, befektetési jegyek, tárgyi eszközök) után a tárgyidőszakban kapott (a tárgyidőszakra járó) jövedelem, amelyet kamatok, osztalékok és bérleti díjak bontásban kell bemutatni, millió forintban kifejezve. Kamatjövedelmet kell elszámolni a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után, ideértve a diszkontpapírokat is. Kamatjövedelemnek kell tekinteni továbbá a birtokolt befektetési jegyek tárgyidőszaki hozamából az adott hónapra járó kamatot. Nem szerepeltethetőek ugyanakkor a tulajdonosi jövedelmek (és ezen belül a kamatok) között a derivatív ügyletek kamatjellegű bevételei vagy kiadásai.

Árváltozás

Árváltozás alatt ebben az esetben a piaci értékben (és bizonyos esetekben a deviza árfolyamban) bekövetkezett változást értjük, melyet legkönnyebben indirekt módszerrel lehet kiszámolni. A nem pénzügyi eszközök árváltozása az eszközök mérleg szerinti állományának változása a tárgyhónapban, csökkentve a tárgyhavi adásvétel miatti forgalommal.

A pénzügyi derivativák árváltozása: a mérleg szerinti - előző hónaphoz viszonyított - állományváltozást korrigálni kell az összes derivatívákkal kapcsolatos pénzforgalommal és -amennyiben volt az adott hónapban, akkor - az átsorolással is.

Eladott és visszavásárolt befektetési jegyek

Ebben a két sorban a saját kibocsátású befektetési jegyek havi forgalmát kell jelenteni, piaci értéken, külön soron az eladott és a visszavásárolt tételeket.

Az Egyéb eszközökön belül jelentett üzletrészek állományát a tájékoztató adatokban is kell jelenteni.

07. tábla: Egyes eszköz- és forrás tételek devizanem szerinti bontása

A 01 tábla egyéb deviza oszlopában szereplő egyes tételek devizanem szerinti részletezése. Az adatokat millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat ebben a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből Is megállapítható.

08. tábla: Kibocsátott befektetési jegyek adatainak részletezése

A 01. tábla Befektetési jegyek nettó eszközértéke sorában jelentett hó végi nettó eszközérték kiszámításához figyelembe vett darabszámokat, valamint a befektetési jegyekhez tartozó, 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell értékpapír-sorozatonként (ISIN kódonként) megjeleníteni.

MNB azonosító kód: F20

Kitöltési előírások

Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 170. §-a, Illetve 5. melléklet 22. pontja szerinti mérleg-jelentéseket kell megküldeni. Az Időközi negyedéves jelentéseket a negyedik negyedévről szóló előzetes gyorsmérleg és az éves költségvetési beszámolóhoz igazodó végleges éves mérleg egészíti ki.

Az adatszolgáltatást alrendszerenként (központi költségvetés, önkormányzatok, TB alapok, elkülönített alapok) összesítve, a nemzetgazdasági elszámolásokra pedig önállóan kell teljesíteni. Amennyiben valamely szerv vagy (működési, ellátási) szektor adatai hiányoznak az összesítésből, azt az adatszolgáltatáskor jelezni kell.

MNB azonosító kód: F21

Kitöltési előírások

Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az Országos Egészségbiztosítási Alap és az Országos Nyugdíjbiztosítási Alap és költségvetési szerveik törvényi előirányzataira, valamint az ezen előirányzatok teljesítéséről szóló országos összesítésű bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatokat kell jelenteni a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerkezetben, alaponként külön-külön táblában. A táblákat pénzforgalmi szemléletben kell kitölteni. A táblákban az adatokat ezer forintban kell feltüntetni, a teljesítések oszlopát kumulált adatokkal kell kitölteni. A táblákat excel formátumban kell beküldeni, a táblázat fejlécében jelölve a tárgyévet és a tárgyhót.

MNB azonosító kód: F28

Kitöltési előírások

A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 169. §-a, illetve 5. melléklet 21. pontja szerinti, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a többcélú kistérségi társulásokra, a jogi személyiségű társulásokra, valamint a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó költségvetési jelentést kell megküldeni.

A negyedévek jelentéseit az év végéről szóló végleges (éves beszámolóból vett) jelentés egészíti ki.

Az adatokat megyénkénti és országos összesen bontásban kell átadni.

MNB azonosító kód: F32

Kitöltési előírások

A központi költségvetés bruttó adóssága

Általános előírások

Az adatszolgáltatás az ÁKK Zrt. által az államadósság havi alakulásáról készített szöveges tájékoztatóból és táblából áll. A táblában a központi költségvetés adóssága és az adósságváltozás összetevői szerepelnek hitel/értékpapír, forint/deviza, belföldi/külföldi bontásban. A forint értékpapírokat fajta szerint meg kell bontani.

MNB azonosító kód: F39

Kitöltési előírások

Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. A statisztikai mérleget az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint vezetett nyilvántartások alapján kell összeállítani. A statisztikai mérlegben szerepeltetett adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan egyéb előírások hiányában az adatszolgáltató könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

2. A statisztikai mérleg az adatszolgáltató rezidens (belföldi) részére vonatkozik, a külföldi fióktelep (fióktelepek) eszközeit és forrásait ki kell hagyni. Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe az annak átadott vagyonnal mint részesedéssel szerepeltetendő a mérleg eszköz oldalán.

3. A kockázati tőkealap-kezelőknek a kezelésükben lévő alapokról külön-külön kell jelenteniük.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A különféle eszközök, követelések összesen sorait értékvesztéssel csökkentett, értékelési különbözettel korrigált nettó értéken kell kitölteni.

A nyújtott hitelek és kölcsönök közé tartozik minden hitel vagy hitel jellegű követelés. Ide kell sorolni a halasztott fizetésből és a pénzügyi lízingből, illetve a faktoring ügyletből eredő követeléseket, továbbá valódi penziós ügyletből származó követeléseket is.

Az adatszolgáltatónak a saját munkavállalói részére nyújtott hitelek állományát is a megfelelő szektornál, a háztartásoknál kell szerepeltetni.

Az "Adatszolgáltató-specifikus tájékoztató adat" sort csak annak az adatszolgáltatónak kell kitöltenie, akit az MNB az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kijelölésben erre külön felhívott. A sor elvárt adattartalmát az MNB a kijelölésben határozza meg.

MNB azonosító kód: F57

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás a MÁK napi számlaszintű kimutatása aggregálásával készített táblákból áll. A táblákban a központi költségvetés, az elkülönített pénzügyi alapok és a társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási forgalmai, illetve az állami költségvetés finanszírozásához kapcsolódó pénzforgalmak szerepelnek a kincstári számlák alapján. A táblák tartalmának, szerkezetének esetleges változásait év elején a MÁK köteles egyeztetni az MNB-vel. Az évközi változásokról az MNB-t (a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személyt) az adatküldést megelőzően tájékoztatni kell.

MNB azonosító kód: F58

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás és egyes alrendszerei (központi költségvetés, elkülönített alapok, TB alapok) pénzügyi helyzetét bemutató, táblákból és szöveges magyarázatokból álló jelentést kell megküldeni. Az adatszolgáltatásnak a következő tartalmú táblákat kell magába foglalnia:

A központi költségvetés előzetes mérlege

A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak részletezése

Kimutatás az ÁFA befizetésekről

Kimutatás a családtámogatásokról

Kimutatás a lakástámogatásokról

A TB alapok hitelállományának havi alakulása

A társadalombiztosítási költségvetés előzetes mérlege

A társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak havi alakulása

A nem TB alapot terhelő ellátások pénzforgalmának havi alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előzetes teljesítése (alaponként)

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételekről

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokról

Tájékoztató az adósságtörlesztésekről

MNB azonosító kód: F95

Kitöltési előírások

Állami, önkormányzati nagy vállalatok éves pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatást a kijelölt adatszolgáltatónak akkor is teljesítenie kell, ha a tárgyév végén már nem áll többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban.

2. Az adatszolgáltatást a magyar számviteli előírások szerint elkészített éves beszámoló alapján, az ott megadott adatokkal összhangban kell teljesíteni. Az adatokat a tárgyév utolsó napjára vonatkozóan kell megadni, millió forintban, egész számra kerekítve. Az adatszolgáltatás az év végi mérlegadatokat forint, deviza és összesen bontásban tartalmazza. A valutában, devizában fennálló tételeket is forintban kifejezve kell megjeleníteni, átszámításuk az adatszolgáltató által használt (tárgyidőszak végi) árfolyamok segítségével, ennek hiányában az MNB által közzétett, a tárgyidőszak utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történhet. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla vastagon szedett, kiemelt sorain jelentett adatoknak meg kell egyezniük az éves beszámoló vonatkozó soraiban megadott adatokkal. A kiemelt sorok alatti, az adott mérlegcsoporthoz tartozó egyes mérlegtételek, alábontások, illetve egyéb kiemelések összege nem feltétlenül adja ki a vastagon szedett fő mérlegtételt.

A tábla egyes soraira vonatkozó kitöltési előírások:

1-5. sor: Befektetett pénzügyi eszközök

A tartósan adott kölcsönök között kell feltüntetni az egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott kölcsönöket.

6-14. sor: Követelések összesen (forgóeszközök része)

Adott kölcsönök alatt a rövid lejáratú követelések között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnernek kölcsönadott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a követelések között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni pozitív összegű cash-pool és elszámolási számla követelést is. Vevőkövetelések (8. sor) alatt az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket kell figyelembe venni.

Az államháztartással szembeni követelések (12. sor) elsősorban adójellegű követeléseket tartalmaz, és a központi kormányzattal, az önkormányzatokkal, valamint a társadalombiztosítási alapokkal szembeni követelések együttes értékét kell megadni.

A 13. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb követelést, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

A követelések összesen adatát (6. sor) mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni, a részletező tételeket azonban bruttó (értékvesztéssel nem csökkentett) értéken. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét külön soron (14. sor), negatív előjellel kell szerepeltetni.

15. és 16. sor: Értékpapírok (forgóeszközök része)

A 16. sorban a Magyar Állam által kibocsátott, forgóeszközként nyilvántartott értékpapírok (államkötvények, kincstárjegyek, kincstári takarékjegyek) állományát kell feltüntetni.

17. sor: Pénzeszközök

A készpénz- és betétállomány összegét kell feltüntetni.

19-27. sor: Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek

Átvett állami, önkormányzati vagyon miatti kötelezettségként kell jelenteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe átvett állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan képzett, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket (27. sor).

A 26. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb hátrasorolt és tartós kötelezettséget, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

28-37. sor: Rövid lejáratú kötelezettségek

A rövid lejáratú kötelezettségeken belül meg kell bontani a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségeket, amelyekből kiemelésre kerülnek a kapott kölcsönök és a szállítói állomány (áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségek). Kapott rövid kölcsön, hitel alatt a kötelezettségek között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnertől kölcsön kapott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a kötelezettségek között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni cash-pool és elszámolási számla kötelezettséget is. A kapott rövid kölcsönök és hitelek közül külön soron kell szerepeltetni a banki hiteleket és az államháztartástól kapott kölcsönöket.

Az egyéb kötelezettségeken belül kell jelenteni az államháztartással szembeni kötelezettségállományt (36. sor), amely a központi költségvetéssel, a társadalombiztosítással vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló adó és járulék kötelezettségeket tartalmazza.

A 37. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

38-45. sor: Kiegészítő adatok

Az államháztartástól kapott pénzeszközök soron (38. sor) az államháztartástól vagy az államháztartás tulajdonosi jogait gyakorló vagyonkezelő szervezettől kapott tőkeemelés, transzfer vagy kölcsön tárgyévi pénzforgalmát kell feltüntetni, beleértve az Európai Uniótól származó pénzeszközöket is.

A 39. sorban szereplő, tárgyévben leírt követeléseket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 40. sorban az adatszolgáltató más vállalatban birtokolt részvényeinek és részesedéseinek saját tőke értékét kell megadni, amely a tulajdonolt társaságok saját tőkéjének tulajdoni hányaddal szorzott összege.

A 45. sorban kizárólag a tulajdonos(ok) részéről pénzben (pénzeszköz vagy értékpapír átadásával) megvalósított tőkeemelést vagy tőkekivonást kell megjeleníteni.

MNB azonosító kód: F97

Kitöltési előírások

Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

Az első adatszolgáltatást az első naptári negyedévről mint tárgynegyedévről kell elkészíteni, és a tárgyévre vonatkozó utolsó adatszolgáltatás a tárgyév negyedik negyedévéről készül. A tárgyév négy negyedévére vonatkozó adatszolgáltatást annak a kijelölt adatszolgáltatónak Is el kell készítenie, amely tulajdonosi körében (szektorában) vagy tevékenységében a tárgyév folyamán változás történt.

2. Az adatszolgáltatás tábláját a számviteli előírások figyelembevételével, a számviteli nyilvántartások alapján, millió forintban kell kitölteni. A jelentendő adatok a kijelölt adatszolgáltatóra mint önálló jogalanyra vonatkoznak, vállalatcsoportra vonatkozó, konszolidált adatok nem szerepeltethetők.

Minden alkalommal adatot kell szolgáltatni a tárgyévet megelőző naptári évről, Illetve a tárgyév adott negyedévéről (tárgynegyedévről). Amennyiben az előző évre vonatkozó adatok változtak az előző adatszolgáltatás óta, a táblában frissíteni kell azokat. Az évközi negyedévek adatai, illetve az év végére, év egészére vonatkozó adatok becsléseket tartalmazhatnak. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató nem zárja le könyvelt a naptári negyedévek végén, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg. Az évközi negyedévek (előzetes) adatait azok esetleges (újabb információ miatti) változása esetén nem kell újra jelenteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla egyes soraira vonatkozó kitöltési előírások:

12. Ebből: Nem számlázott szolgáltatás, előleg

Az aktív Időbeli elhatárolásokból ki kell emelni a bevételek és a ráfordítások elhatárolásának azt a részét, amely (még) nem számlázott szolgáltatásokhoz, adott előlegekhez kapcsolódik. Ilyen az igénybevett folyamatos szolgáltatásokra adott előleg, előfizetési díj, bérleti díj vagy a teljesített szolgáltatások még nem számlázott, vevő követelések között meg nem jelenített része (pl. mérőben maradt energia). A tétel becsléssel is meghatározható.

13. Mérlegfőösszeg

Év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt becslést is tartalmazhat. Fenn kell azonban állnia a táblán belül az alábbi összefüggéseknek:

13. sor = 1. sor +3. sor +4. sor +5. sor +6. sor + 9. sor + 11. sor, illetve

13. sor > 14. sor + 16. sor + 24. sor (mivel a tábla a céltartalékokra nem kérdez rá)

14. Saját tőke

Év közben, illetve év végi előzetes (első) adatszolgáltatáskor az évközi halmozott, illetve előzetes, megszavazott osztalékkal nem csökkentett eredményt tartalmazó saját tőkét kell jelenteni. Az éves adatot a későbbiekben módosítani kell az éves beszámolónak megfelelő összegre. Az évközi, illetve év végi első (tárgynegyedévi) adatszolgáltatásban az egyértelmű elszámolás érdekében akkor is a saját tőkében kell szerepeltetni a megszavazott osztalékot, ha annak összege már egyébként ismert, vagy esetleg már kifizették.

15. Ebből: Eredmény

Év közben, illetve év végén az első adatszolgáltatásban (negyedik negyedévi tárgyidőszak esetén) előzetes, osztalékot is tartalmazó számviteli eredmény. Amennyiben az adatszolgáltató könyvei a tárgynegyedévre vonatkozóan még nincsenek lezárva, az eredményt (az elhatárolások becslésével összhangban) becsülni kell. A későbbi adatszolgáltatásokban, az éves adatok véglegessé válása után, az eredményt módosítani kell az éves beszámoló szerinti eredményre, és így kell szerepeltetni az "Adat az előző év végén" oszlopban. Ennek megfelelően változhat a sajáttőke, illetve a kötelezettségek adata is.

18. Ebből: Átvett állami, önkormányzati vagyon miatti kötelezettség

A koncesszióba, vagyonkezelésbe átvett állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan képzett, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott összeget kell szerepeltetni ezen a soron (amennyiben az adatszolgáltató ilyen kötelezettséget kimutat).

23. Ebből: Kötelezettségek tulajdonos felé

Jellemzően osztalékból, részesedésből fakadó kötelezettség az alapítókkal, tulajdonosokkal szemben, függetlenül attól, hogy a mérlegben milyen tételen helyezkedik el (részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség, egyéb rövid lejáratú kötelezettség). Az adat tartalmát a saját tőkével, az eredménnyel, illetve a fizetett osztalékkal (32. sor) összhangban kell megállapítani.

27. Belföldi vállalatnak adott forint kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató forintban. A részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

28. Belföldi vállalatnak adott deviza kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató külföldi pénznemben. A részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

29. Államháztartástól kapott pénzeszközök

Az államháztartástól, tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezettől kapott tőkeemelés, kölcsön, támogatás pénzforgalma a tárgyévben. Ide kell sorolni az uniós támogatásokból átvett pénzösszeget is.

30. Működési költségek összesen

Az üzemi, üzleti eredményig terjedő valamennyi költség, ráfordítás tárgyévi összege, beleértve az anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordításokat, valamint az értékcsökkenést. Meghatározásánál év közben becslés is alkalmazható.

MNB azonosító kód: F98

Kitöltési előírások

Éves beszámolót készítő vállalatok mérlege és eredménykimutatása

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az Igazságügyi Minisztérium az általa elektronikusan feldolgozott, nem konszolidált éves vállalati beszámolóknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 1. és 4. melléklete szerinti mérlegeit és a Számv. tv. 2., 3. és 5. melléklete szerinti eredménykimutatásait köteles megküldeni, szöveges állományban, CSV formátumban. Külön fájlban kell szerepeltetni a (normál, nem egyszerűsített) éves beszámoló adatokat és az ettől eltérő beszámolási formák mérlegeit és eredménykimutatásait. Az adatszolgáltatásnak a naptári évvel megegyező üzleti éves és a naptári évtől eltérő, de a tárgyév során záruló üzleti évvel rendelkező vállalatok mérlegeit és eredménykimutatásait is tartalmaznia kell. Az adatállományokban - vállalatonként egy sorban - szerepeltetni kell a vállalatok KSH-törzsszámát (az adószám első nyolc karakterét), az üzleti év végének dátumát, a beszámoló pénznemét és pénzegységét, valamint a tárgyévi mérleg és eredménykimutatás adatokat.

MNB azonosító kód: F99

Kitöltési előírások

Vagyonkezelő és csoportfinanszírozó tevékenységet végző vállalatok pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

Az adatszolgáltatás előzetes - évközi negyedéves, Illetve év végi -, az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerinti mérlegadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az éves beszámoló végleges adatai alapján nem kell megismételni.

2. Az adatokat a tárgynegyedév (naptári negyedév) utolsó napjára vonatkozóan kell megadni, millió forintban, egész számra kerekítve. Az eltérő üzleti évet választó adatszolgáltatónak is a naptári negyedévet kell tárgynegyedévnek tekintenie, ezért azok az eltérő üzleti évet választó adatszolgáltatók, amelyeknél a fordulónap nem esik egybe a naptári negyedév végével, szintén a naptári negyedév végére vonatkozó állományi adatokat kell, hogy szerepeltessék az adatszolgáltatásban.

3. Külföldi fiókteleppel rendelkező adatszolgáltató esetén a bekért mérlegfőösszeg (38. sor) az adatszolgáltató saját, nem konszolidált, külföldi fiókteleppel együttes adata, de a külföldi fióktelep eszközeit (37. sor) és kötelezettségeit (64. sor) külön kell kimutatni. Más sorokon a fióktelep tételei nem szerepelhetnek, csak az adatszolgáltató vállalat rezidens részének eszközei és kötelezettségei jelentendők.

4. Az évközi negyedévek adatai, illetve az év végére, az év egészére vonatkozó adatok megadásánál becslés alkalmazható. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató nem zárja le könyveit a naptári negyedév végén, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg.

5. A táblában a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az adatszolgáltató szempontjából az anyavállalati, illetve leányvállalati viszony a számvitelről szóló törvényben meghatározottak szerint értendő.

A 01-09. sorban az adatszolgáltató tulajdonában lévő részvényekre, egyéb részesedésekre, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó, könyv szerinti nettó (értékhelyesbítéssel, értékelési különbözettel vagy értékvesztéssel korrigált) mérlegértéket, valamint névértéket és piaci értéket kell megadni. A névérték részvények, részesedések esetében a birtokolt vállalatok jegyzett tőkéjének az adatszolgáltatóra eső részét jelenti. Amennyiben valamely mérlegtétel esetében a piaci értéken számított állományi adat nem áll rendelkezésre, részvényeknél, részesedéseknél a legfrissebb rendelkezésre álló saját tőke adatot kell használni, figyelembe véve az adatszolgáltató tulajdoni hányadát az érintett vállalkozásokban, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál pedig a könyv szerinti nettó érték használható.

A 10-66. sorban a forint és deviza bontásban közölt tételek összegének meg kell egyeznie a tárgynegyedév végi összesen értékkel. A valutában, devizában fennálló tételeket is forintban kell jelenteni, az adatszolgáltató által használt árfolyamok, ennek hiányában a hivatalos MNB devizaárfolyam alkalmazásával. Az állományi adatok esetében a tárgyidőszak végi árfolyamot, a forgalmi adatok esetében a tárgyidőszakra vonatkozó átlagárfolyamot kell alkalmazni.

A táblában - a 65. és a 66. sor kivételével - a negyedév végi állományi adatokat kell jelenteni. A 65. és 66. sor (belföldi részvények, részesedések forgalma és saját tőke forgalma) a oszlopában a tárgynegyedévet megelőző negyedévben történt tranzakciók összegét, b oszlopában pedig a tárgynegyedévben történt tranzakciók összegét kell jelenteni, nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan). Az adatszolgáltatás szempontjából forgalomnak, tranzakciónak számít az alapítás, a tőkeemelés, a tőkeleszállítás vagy a megszüntetés, az átvett vagy átadott eszközök összegével. Nem számít tranzakciónak a saját tőke elemeinek átrendezésével megvalósított tőkeemelés vagy tőkeleszállítás.

A tábla egyes soraira vonatkozó kitöltési előírások:

01-05. sor: Részvények, egyéb részesedések

A részvények, egyéb részesedések soraiban a befektetett pénzügyi eszközök (hosszú) és a forgóeszközök (rövid) alatt az értékpapíroknál nyilvántartott részvényeket (tőzsdei és nem tőzsdei), egyéb részesedéseket kell megadni.

06-09. sor: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ezekben a sorokban kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, a befektetett eszközök között (hosszú), valamint a forgóeszközként (rövid) kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok együttes állományát. A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok alatt a különféle államkötvényeket, kincstárjegyeket, kincstári takarékjegyeket kell érteni.

10-16. sor: Tartósan adott kölcsönök

Az adatokat mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell szerepeltetni. Adott kölcsönnek minősül a vállalkozás által a belföldi és külföldi partnereknek nyújtott hitel, a belföldi és külföldi partnerrel szemben fennálló pénzügyi lízing követelés, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelés is.

17-29. sor: Követelések összesen és részletezése

A követeléseket mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni. Az elszámolt értékvesztést külön sorban (29. sor), negatív előjellel kell megadni. A követelések részletező tételei bruttó, értékvesztéssel nem csökkentett összeggel jelentendők.

Az adott rövid kölcsönök alatt a követelések között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnernek kölcsönadott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a követelések között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni pozitív összegű cash-pool és elszámolási számla követelést Is.

A követelés az államháztartással szemben sor elsősorban adójellegű követeléseket tartalmaz.

Az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket (vevők) az egyéb követelések között kell jelenteni.

34. és 35. sor: Aktív időbeli elhatárolások

A magyar számviteli előírások szerinti mérlegnek megfelelő tartalmú tételek. Az aktív időbeli elhatárolásokból ki kell emelni a kamatelhatárolás állományát (35. sor).

36. sor: Nem pénzügyi eszközök

A magyar számviteli előírások szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek mérlegcsoportok együttes összege (állománya) az időszak végén, mérleg szerinti nettó értéken.

38. sor: Mérlegfőösszeg

Év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt az ezen a soron jelentett adat becslést Is tartalmazhat. Az adatszolgáltatásban a kiemelt sorok eszköz és forrás oldali összegének is meg kell egyezni a mérlegfőösszeggel.

40-42. sor: Saját tőke

Év végi adatszolgáltatáskor az üzleti évre vonatkozó osztalékkal nem csökkentett eredményt tartalmazó saját tökét kell jelenteni. Az osztalékot annak megszavazásáig a saját tőkében kell kimutatni. Amennyiben év közben, illetve az adatszolgáltatás határidejéig nem készül teljes körű zárás, a saját tőke meghatározásánál becslést kell alkalmazni a pontosabb adatok megadása érdekében.

43-61. sor: Kötelezettségek

A hosszú és rövid lejáratú hitel és kölcsön típusú tartozásokat külön soron kell szerepeltetni a kötelezettségek alatt.

Az osztaléktartozásra vonatkozó sorokban az osztalékból, részesedésből fakadóan az alapítókkal, tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget kell megadni, függetlenül attól, hogy a mérlegben milyen tételen helyezkedik el (kapcsolt, jelentős tulajdoni vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség, egyéb rövid lejáratú kötelezettség).

A tartozás az államháztartással szemben soron kell megjeleníteni a központi költségvetéssel, a társadalombiztosítással vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló adó és járulék köteIezettségeket.

Az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségeket (szállítók) az egyéb kötelezettségek között kell jelenteni.

62. és 63. sor: Passzív időbeli elhatárolások

Amennyiben az adatszolgáltató könyvei a tárgyidőszakra vonatkozóan nincsenek lezárva, becsléssel is meghatározható.

65. sor: Belföldi részvények, részesedések forgalma

Az adatszolgáltató tulajdonában lévő belföldi részvények és részesedések forgalmát nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan) kell megadni.

66. sor: Saját tőke forgalma

Ebben a sorban az adott negyedévben történt alapítás, tőkeemelés illetve tőkeleszállítás vagy megszüntetés tranzakcióit nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan) kell megadni. A saját töke elemeinek átrendezésével megvalósított tőkeemelés vagy tőkeleszállítás, Illetve az osztalékfizetés nem számít tranzakciónak.

MNB azonosító kód: K02, K12

Kitöltési előírások

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. A K02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon kötött piaci kamatozású, az overnight kötéseken kívüli fedezetlen bankközi pénzpiaci ügyleteinek adatait tartalmazza.

2. A K12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon piaci feltételekkel kötött fedezetlen bankközi pénzpiaci overnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza.

3. A hitelkeret-szerződés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell mindkét adatszolgáltatás esetében.

4. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási időpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: K04

Kitöltési előírások

Jelentés a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek kamatlábáról és a mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban bankközi ügyletként a fedezett és fedezetlen bankközi hitel- és betétügyleteket kell jelenteni, amely körbe a refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek is beletartoznak. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell továbbá az alárendelt kölcsöntőkeként kapott bankközi hiteleket és betéteket is.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a látra szóló és folyószámlabetéteket, a folyószámlahiteleket, valamint a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 06. táblájában jelentett letéti számlaállományokat.

2. A 01. táblában az adatszolgáltatók külföldi partnereikkel az adott hónap során kötött bankközi ügyletek adatait (forint és deviza egyaránt) kell jelenteni. A 02. táblában az adatszolgáltatók egymással, azaz a bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek között létrejött, az adott hónap során kötött bankközi devizaügyleteket kell jelenteni. Nem kell jelenteni a szövetkezeti hitelintézetekkel kötött devizahitel és devizabetét ügyleteket.

3. Az adatszolgáltatásban a tárgyhónap során megkötött és az adott hónap végén nyitott bankközi ügyletek adatait kell megadni.

4. A hitelkeret-szerződést nem a megkötéskor, hanem a lehíváskor kell jelenteni a lehívott összegeknek megfelelően és a lehíváskor érvényes kamatlábat kell megadni. Amennyiben a már lehívott hitelkeret bővítésre kerül, az új hitelkeret növekményt annak lehívásakor kell csak jelenteni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

6. A táblákban jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblákban felhasználható további kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A külföldi bankközi ügyletek kamatlábai

a) ISO kód: a bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem. A HUF denominációval rendelkező hitel- és betétügyleteket is jelenteni kell.

b) A szerződő partner azonosító kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő felet a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

c) A szerződés összege: az adatokat az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, milliós nagyságrendben.

d) A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdő Időpontja: az ügylet értéknapját kell megadni

e) A bankközi ügylet záró időpontja: a naptári nap megjelölése.

f) Instrumentum típusa: az ügylet típusát a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

g) , h) Referenciakamat: a g) és h) oszlopot csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és változó kamatozású. A referenciakamatot (pl. 6M BUBOR vagy 3M EURIBOR vagy 3M CHFLIBOR) a kódlistának megfelelően kell megadni.

i) Évesített kamatláb (%-ban): ha az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és fix kamatozású, vagy ha az ügylet eredeti devizaneme az előbbiekben meghatározottakon kívüli egyéb deviza, függetlenül a kamatozás típusától (fix vagy változó kamat), akkor a szerződéses kamatlábból számított évesített kamatlábat kell megadni, a névérték százalékában.

Ha az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és változó kamatozású, akkor a referenciakamathoz viszonyított kamatfelárat kell megadni, százalékban kifejezve.

Ha a változó kamat megegyezik a referenciakamattal, 0 értéket kell beírni. Ha a kamat fix, az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I.F.3.3. alpontjában található 2. vagy az e melléklet I.F.1.5. alpontjában található képletet kell használni, annak függvényében, hogy azt százalékosan vagy összegszerűen határozták meg.

j) Felvét vagy kihelyezés: a kódlista alapján kell kitölteni.

k) Törlés, lezárás, módosítás: amennyiben a tárgyidőszakot megelőző hónap végén még nyitott bankközi ügylet a tárgyhónap során, a szerződésben rögzített lejárat előtt lezárásra vagy módosításra kerül, azt is új bankközi ügyletként kell jelenteni, a kódlista szerint.

Az ügylet szerződés szerinti lejárat előtti lezárása esetén az eredeti bankközi ügyletet ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve az új lejárattal, abban a hónapban, amikor az ügylet lezárása megtörténik egy "L" lezárás jelzővel ellátva kell ismét lejelenteni.

Szerződésmódosítás esetén az eredeti bankközi ügyletet Ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve a módosuló paraméterekkel az új szerződést a szerződésmódosítás hónapjában "M" módosító jelzővel ellátva kell lejelenteni. Ha a szerződésmódosítás csak a szerződéses összeget érinti (pl.: előtörlesztés esetén), akkor az ügyletet csak akkor kell módosításként jelenteni, ha a szerződéses összeg legalább 5 milliárd forinttal változik.

l) Szerződő partner SWIFT kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél SWIFT kódját kell jelenteni.

02. tábla: A belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábai

a) ISO kód: A bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem. A HUF denominációval rendelkező hitel és betét ügyleteket ebben a táblában nem kell jelenteni.

b) A szerződő partner azonosító kódja: a bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél megnevezése a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye) megadásával.

A c)-k) oszlop kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

03. tábla: A mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek tárgyév december 31-én fennálló állományának aktuális kamatlábai

04. tábla: A mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek tárgyév december 31-én fennálló állományának aktuális kamatlábai

A 03. és 04. táblát évente csak egyszer kell teljesíteni, a tárgyév december 31-én fennálló, a I.1 pont szerinti, nyitott bankközi állományokkal rendelkező ügyletekre vonatkozóan.

Az a)-c) oszlop kitöltésére a 01. és 02. tábla a)-c) oszlopánál leírtak az irányadók.

d) A bankközi ügyletből a tárgyév december 31-én fennálló állomány: a fennálló hitelállományt az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, milliós nagyságrendben.

Az e-g) oszlop kitöltésére a 01. és 02. tábla d)-f) oszlopánál leírtak az irányadók.

h) Aktuális (állományi) kamatláb (%-ban): a tárgyév december 31-én fennálló állományra vonatkozó aktuális kamatlábat kell megadni, amely az állományokra a tárgyév utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő.

Az i) oszlop kitöltésére a 01. és 02. tábla j) oszlopánál leírtak az irányadók.

A 03. tábla j) oszlopának kitöltésére a 01. tábla l) oszlopánál leírtak az irányadók.

MNB azonosító kód: K14

Kitöltési előírások

Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban minden kamatswap (az egy és többdevizás kamatcsere) ügyletet és határidős kamatláb megállapodást jelenteni kell, a többdevizás kamatcsere ügyletek (kamatozó devizacsere ügyletek és deviza kamatcsere ügyletek) esetében pedig minden devizapár kombinációt jelenteni kell. Az egyszerű devizacsere ügyleteket (simple currency swap vagy Fx swap) ebben a jelentésben nem kell szerepeltetni.

2. Az adatszolgáltatásban csak a saját számlás ügyleteket kell jelenteni.

3. Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni azokat az ügyleteket, amelyeket a bank az ún. fixing kockázat kezelése céljából kötött.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I F. 1 pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla

a) oszlop: Értéknap. Kamatozás kezdő dátuma.

b) oszlop: Ügylet lejáratának napja. Amennyiben az ügylet lejárata munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap.

c) oszlop: Partner törzsszáma.

• A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens és a B (központ bank), C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

• A partner SWIFT kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem-rezidens hitelintézet.

• 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

• 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem-rezidens partnerek esetén.

d) , f) oszlop: A szerződés szerint kapott, illetve adott összeg névértéke eredeti devizában. Az ügyletek során ténylegesen elcserélt tőkeösszeg vagy az a névlegesen elcserélt tőke, amely a kamatfizetések alapját képezi. Amortizálódó kamatozó devizacsere ügylet (CCIRS, ami amortizálódik, beleértve az MTM ügyletet is amennyiben amortizálódik) és az amortizálódó deviza kamatcsere ügylet (csak kamatcsere történik és a töke "notional" amortizálódik) esetében is a tőkeösszeget kell jelenteni.

h), i), k) és l) oszlopok: Fizetett, illetve kapott kamat referenciakamata. Ha a kamat változó kamat, a referenciakamatot kell megadni, a kódlistának megfelelően (pl. 6M BUBOR vagy 3M EUR LIBOR vagy 1D HUFONIA). Ha a kamat fix kamat (esetleg egy összegben kerül meghatározásra a szerződésben), akkor ezeket az oszlopokat nem kell kitölteni.

j) és m) oszlop: Fizetett, illetve kapott kamat évesített kamatlába (%). Ha a kamat fix, akkor azt kell megadni, hogy mennyi az értéke a névérték százalékában, ha változó, akkor a referenciakamathoz viszonyított kamatfelárat kell megadni, százalékban. Ha a változó kamat megegyezik a referenciakamattal, 0 értéket kell beírni. Ha a fizetett, illetve kapott kamat fix, az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I. F. 3.3. pontjában található 2. képletet vagy az e melléklet I. F. 1.5. pontjában található képletet kell használni, annak függvényében, hogy azt százalékosan vagy összegszerűen határozták meg.

n) oszlop: Az ügylet típusa. Az amortizálódó ügyletet, - ezen ügyletből kiemelve - az amortizálódó deviza kamatcsere ügyletet, a deviza kamatcsere ügyletet, valamint az egyéb ügyleteket kell megjelölni. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

o) oszlop: Letéti számla követelmény kapcsolódik-e a tranzakcióhoz. A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez. Ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

p) oszlop: Idő előtti terminálás (lezárás). Amennyiben egy kamatcsere ügylet a két fél együttes döntése alapján a lejárat előtt akár nettósítással, akár ellenügylet kötése nélkül, a futamidő lerövidítésével (azaz terminálással) kerül lezárásra, azt mindkét esetben új kamatcsere ügyletként kell jelenteni oly módon, mintha egy, az eredetivel megegyező jellemzőjű, de ellentétes irányú ügylet kötésével került volna sor a lezárásra. Idő előtti lezárás esetén meg kell jelölni, hogy az adott ügylet Idő előtti lezárás miatt jött létre a 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista szerinti kódot használva, egyébként üresen kell hagyni az oszlopot.

q) oszlop: Banki ügyletazonosító. Az adatszolgáltató saját rendszereiben alkalmazott egyedi ügyletazonosító, amely az ügyletkötés beazonosítását szolgálja.

r) oszlop: Kötés napja (trade date). Az ügyletkötés napját kell feltüntetni, amely meg kell egyezzen az adatszolgáltatás tárgynapjával.

s) oszlop: Banki/kereskedési könyvi. Annak megfelelően töltendő ki, hogy az adott ügylet a kereskedelmi könyv vagy a banki könyv részét képezi-e.

t) oszlop: Tőketörlesztés módja amortizálódó swap esetében. Csak abban az esetben kell kitölteni, ha a kamatcsere ügylet típusa amortizálódó swap. Jelezni kell, hogy milyen módon amortizálódnak a swap tőkeösszegei: annuitásos módon, egyenletesen vagy egyéb módon. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista szerinti kódot használva kell kitölteni, egyébként üresen kell hagyni az oszlopot.

u) oszlop: Tőketörlesztés gyakorisága hónapban amortizálódó swap esetében. Numerikus érték, a tőketörlesztés gyakorisága hónapokban kifejezve. Csak abban az esetben kell kitölteni az oszlopot, ha a kamatcsere ügylet típusa amortizálódó swap.

v) oszlop: MTM Swap esetén melyik láb változik. Csak abban az esetben kell kitölteni az oszlopot, ha az ügylet típusa MTM típusú kamatozó devizacsere, beleértve az amortizálódó MTM típusú ügyletet is. Jelezni kell, hogy a kapott vagy fizetett láb névértéke módosul. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista szerinti kódot használva kell kitölteni az oszlopot, egyébként azt üresen kell hagyni.

w) oszlop: MTM igazítás gyakorisága hónapban. Numerikus érték, az MTM árfolyam kiigazítás gyakorisága, hónapokban kifejezve.

x) oszlop: Terminálás esetén az ellenirányú ügylet melyik ügyletet terminálja (eredeti ügylet banki ügyletazonosítója). Csak abban az esetben kell kitölteni az oszlopot, ha a p) oszlopban idő előtti terminálás szerepel, egyébként üresen kell hagyni. Az eredeti ügylet banki azonosítóját kell feltüntetni.

02. tábla

a)-c) oszlop: a 01. tábla ugyanezen oszlopainál leírtak szerint kell eljárni.

d) oszlop: A megállapodás szerződés szerinti összege. Egységnyi devizában kifejezve kell megadni.

e) oszlop: Felvét vagy kihelyezés. Az ügylet iránya az adatszolgáltató szempontjából. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján kell kitölteni.

f) oszlop: A szerződés szerinti évesített kamatláb (%) fix kamat esetén. Az FRA szerződés megkötésének napján (trade date) rögzített fix kamatláb értéke, 2 tizedesjegy pontossággal.

g) és h) oszlop: A változó kamat referenciakamata, futamideje és megnevezése. Az FRA szerződésben rögzített változó kamat referenciakamata (pl. 6M BUBOR vagy 3M EURLIBOR vagy 1D HUFONIA), a kódlistának megfelelően.

i) oszlop: Kapja, vagy fizeti a változó kamatot. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján kell kitölteni.

Ha az adatszolgáltató kapja a változó kamatot, és fizeti a fixált kamatot, nettó elszámolással => a referenciakamat emelkedése esetében nyereség származik az ügyletből (az eredmény arányos ezzel: változó kamat az értéknapon - fixált kamat a kötés napján).

Ha az adatszolgáltató fizeti a változó kamatot, és kapja a fixált kamatot, nettó elszámolással => a referenciakamat emelkedése esetében veszteség származik az ügyletből (az eredmény arányos ezzel: fixált kamat a kötés napján - változó kamat az értéknapon).

j) oszlop: Ügylet devizaneme. Az FRA szerződés szerinti tőkeösszegének devizaneme.

k)-o) oszlop: A 01. tábla ugyanezen oszlopainál leírtak szerint kell eljárni.

MNB azonosító kód: K21

Kitöltési előírások

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről

I. Általános előírások

A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. táblában (Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek ügyletenkénti bontású egyedi információi) annyi sort kell jelenteni, ahány új hitelszerződést kötött az adatszolgáltató a nem pénzügyi vállalatok szektorába tartozó ügyfeleivel az adott hónap során.

2. Az adatszolgáltatásban a money market típusú hitelek új szerződéseinek részletező adatait is jelenteni kell.

3. A táblában az EUR, HUF és CHF-en kívüli devizákban denominált hitelszerződések adatait is jelenteni kell.

4. A 01 táblában jelenteni kell az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt az adatszolgáltatón belül -átstrukturált hiteleket.

5. A folyószámlahiteleket (és az Idesorolandó rulírozó és roll over hiteleket) az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni.

6. Újratárgyalt hitelként a kamatstatisztikában használt, e melléklet I. F. 3. pontjában új szerződésként meghatározott hitel jelentendő.

7. A nem pénzügyi vállalatok besorolására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

8. A 01. táblában jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblában felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, a tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerint, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: K23

Kitöltési előírások

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről

I. Általános előírások

1. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket e melléklet I. A. 4. pontja tartalmazza.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. táblában annyi sort kell jelenteni, ahány új hitelszerződést kötött az adatszolgáltató a háztartások és a háztartásokat segítő non-profit intézmények szektorába tartozó ügyfeleivel az adott hónap során.

2. A folyószámlahiteleket (és az ide sorolandó rulírozó és roll over hiteleket) az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni.

3. A táblában az EUR, HUF és CHF-en kívüli devizákban denominált hitelszerződések adatait is jelenteni kell.

4. A 01. tábla kitöltése során az újratárgyalt hitelként a kamatstatisztikában használt, e melléklet I. F. 3. pontjában hivatkozott fogalmak között új szerződésként meghatározott hitel jelentendő.

5. A 01. táblában az alábbi konstrukciókat is jelenteni kell:

• az ügyfél törlesztési nehézségei miatt az adatszolgáltatón belül átstrukturált hiteleket, továbbá

• a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hiteleket.

6. A 01. táblában jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblában felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, a tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerint, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: L10

Kitöltési előírások

Felvett vállalati és háztartási hitelek adatai

I. Általános előírások

1. A KHR vállalkozásokra, illetve természetes személyekre vonatkozó adatbázisainak szerkezetét, tartalmát érintő módosításokról - ide nem értve a szerződések adatbázisba történő felvitelét és onnan való törlésüket - az adatszolgáltató a módosítást követő 10 munkanapon belül levélben tájékoztatja az MNB-t.

2. Az adatszolgáltatás tábláit azonosító nélküli, csv formátumú flle-ban kell megküldeni.

3. Az érdemi adatok megadásakor pontosvessző (;), idézőjel ("") és új sor karakter nem alkalmazható.

4. Az adatszolgáltatást az ERA rendszerben elérhető Nagyméretű Állományok Kezelése (NAK) szolgáltatás útján kell teljesíteni, melyhez külön regisztráció, valamint a hozzá kapcsolódó kliensalkalmazás telepítése szükséges.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és 02. táblában a referenciaadat-szolgáltató azonosítójaként az érintett referenciaadat-szolgáltató KSH-törzsszámát (adószám első nyolc karaktere) szükséges megadni.

2. A 01. táblában a szerződések adatait a KSH-törzsszámmal (adószám első nyolc karaktere) és az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval is jelölt vállalkozásonként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval, valamint az adott szerződést a KHR-en belül azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: szerződés KHR-azonosítója) jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozók esetében a bb), ea) és eb) oszlopot üresen kell hagyni.

3. A 02. táblában a szerződések adatait az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval és a természetes személyt és a szerződést a KHR-en belül együttesen azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: ügyfél KHR-azonosítója) jelölt személyenként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított egyedi azonosítóval, valamint a szerződés KHR-azonosítójával jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az adott személyhez, illetve adott szerződéshez minden esetben ugyanazon, a megküldött adatok érintett személlyel való kapcsolatának megállapítására semmilyen módon nem alkalmas azonosítók kapcsolódjanak.

MNB azonosító kód: L11

Kitöltési előírások

Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai

I. Általános előírások

1. A 01. és 02. táblában a vállalkozásokra (beleértve a külföldi székhellyel rendelkező vállalkozásokat is), a 03-05. táblában a természetes személyekre (beleértve a külföldi természetes személyeket is) és a velük kötött, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti szerződésekre vonatkozó hitelkockázati, fedezeti és egyéb kiegészítő adatokat kell kimutatni.

2. Szindikált hitel esetében az ügylet főszervezője megosztja az adott szerződés KHR-azonosítóját a többi hitelezővel. Az ügyletben részt vevő összes hitelező a saját nyilvántartása szerinti adatokat ezzel a megosztott szerződés KHR-azonosítóval jelenti.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01-05. tábla aa) oszlopában az adott szerződés KHR-azonosítóját, a 05. tábla ba) oszlopában pedig az ügyfél KHR-azonosítóját kell megadni.

2. A 01. tábla ae) és a 03. tábla ag) oszlopában a KHR-ben nyilvántartott, a tárgynegyedévben megszűnt szerződések megszűnésének okára vonatkozó adat jelentendő, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott utolsó előfordulás kódok használatával. A megszűnt szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség a további tárgyidőszakokban megszűnik.

3. A 01. tábla ac) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok besorolására a Kkvtv. 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

4. A 01. tábla ad) oszlopában az alkalmazott hitelkockázati tőkekövetelmény számítási módszertől függetlenül a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettség, illetve a tartalmában annak megfelelő hitel jelentendő.

5. A 01. tábla ah), valamint a 03. tábla ah) oszlopában hitelkiváltás céljából kötött szerződésnek kell tekinteni azokat a szerződéseket, amelyeket célzottan az adatszolgáltatónál vagy egy másik pénzügyi intézménynél fennálló hitel kiváltása céljából, nem jogfolytonos ügyletként (pl. refinanszírozási hitel, adósság rendező hitel vagy hitelkiváltás céljából folyósított lakáshitel) kötöttek. A 03. tábla al) oszlopában azt az információt kell megadni, hogy a lakáshitel lakás-előtakarékossági megtakarítás felhasználásával kombinált-e. A 01. tábla ak) és a 03. tábla ad) oszlopában meg kell adni, hogy az adatszolgáltató kizárólag követeléskezelés céljára vette-e át a hitelt egy másik adatszolgáltatótól. Követeléskezelés céljára átvett hitelen az engedményezés útján történt követelésvásárlás alapján, vagy jogutódlás, portfólió átruházás jogcímén fennálló követelés értendő.

6. A 01. tábla ai) és a 03. tábla al) oszlopát a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján kell kitölteni.

7. A 01. és 03. tábla ba) oszlopában az egyes hitelügyletekhez elszámolt értékvesztések teljes összegét kell kimutatni, összhangban a felügyeleti mérlegben, Illetve a főkönyvben nyilvántartott értékekkel. A hitelekkel és a mérlegen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatban képzett céltartalékot nem kell jelenteni. A 01. és 03. tábla bb) oszlopát az egyedi szinten IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak kell kitöltenie, megadva, hogy a követelés az IFRS 9 alapján az 1., 2. vagy 3. értékvesztési szakaszba (Stage1, Stage2, Stage3) tartozik-e.

8. A 01. és 03. tábla bc)-bf) oszlopában szereplő értékeket a CRR-ben meghatározott definíciók és módszertan szerint kell meghatározni, az alábbiak szerint.

A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek esetében elsősorban a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 2. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 111. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 122. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 123. cikke alkalmazandó, ingatlanfinanszírozás esetén a 124-126. cikk, nemteljesítő és kiemelkedően magas kockázatú kitettség esetén pedig a 127. és 128. cikk az irányadó. A PD és az LGD értéket nem kötelező megadni a 01. és 03. táblában.

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazó hitelintézetek esetében a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 3. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 166. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 153. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 154. cikke alkalmazandó. A PD és az LGD érték meghatározásához a vállalati ügyfelek esetén (01. tábla) a CRR 160. és 161. cikke, a háztartási ügyfelek esetén (03. tábla) a CRR 163. és 164. cikke alkalmazandó.

Ha egy ügylethez több kockázati súly tartozik, akkor azt egy sorban, a kockázati súlyoknak a kapcsolódó kitettségértékekkel súlyozott átlagos értékével kell megadni.

A lehívott és a le nem hívott állományok hitelkockázati mutatóit egyetlen soron, a megfelelő kitettségértékekkel súlyozva kell jelenteni.

Azokat az oszlopokat, amelyekben a CRR előírásai alapján kell jelenteni az adatokat, nem kell kitöltenie azon adatszolgáltatónak, amely működése nem tartozik a CRR vonatkozó cikkei (tőkemegfelelés) hatálya alá.

9. A 01. és 03. tábla ca) oszlopában a tárgyidőszak végén fennálló ügyleti kamat évesített értékét kell feltüntetni.

10. A 01. és 03. tábla cb) oszlopában a kamatozás módja a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódtár szerint töltendő.

A 01. és 03. tábla cc) oszlopában referenciakamatlábhoz kötött kamatozás esetében a referenciakamat kamatperiódusának hossza, nem referenciakamathoz kötött ügyletek esetében fix kamatozású hitelek esetén az eredeti (nem hátralévő) futamidő, változó kamatozású (nem referenciakamathoz kötött és nem fix kamatozású) hitelek esetén a legjobb becslés szerinti adat jelentendő.

A 01. és 03. tábla cd) oszlopa csak abban az esetben töltendő ki, ha a kamatozás módja referenciakamatlábhoz kötött fix vagy változó felárral. Ha a kamatfelár nem változik a teljes futamidő alatt, az eredeti (nem hátralévő) futamidő jelentendő. A kamat és a kamatfelár periódus hosszát hónapokban kifejezve, egész számra kerekítve kell megadni.

A 01. és 03. tábla ce) oszlopában az az Időpont jelentendő, amikor a kamat a tárgyidőszakot követően legközelebb változni fog. Referenciakamathoz kötött termékek esetén az az időpont jelentendő, amikor a báziskamat legközelebb változni fog, nem referenciakamathoz kötött ügyletek esetében a kamat átárazódásának időpontja, amely fix kamatozású hitelek esetén megegyezik a lejárat dátumával, változó kamatozású, nem referenciakamathoz kötött hitelek esetén pedig a legjobb becslést kell alkalmazni. A 01. és 03. tábla cf) oszlopa csak akkor töltendő ki, ha a kamatozás referenciakamathoz kötött, fix vagy változó felárral. Azt a vonatkozási időpont utáni legközelebbi időpontot kell megadni, amikor a kamatfelár változni fog, amennyiben a kamatozás referencia kamatlábhoz kötött és a felár változó, illetve a lejárat dátumát, ha a kamatfelár nem változik a teljes futamidő alatt (referencia kamathoz kötött fix felárral). Abban az esetben, ha egy KHR-azonosítóhoz több lehívás is tartozik, akkor a legjellemzőbb (legnagyobb összegű) hitel paramétereit kell megadni.

A 01. és 03. tábla cm) oszlopában a kamatbázis, a 01. és 03. tábla ch) oszlopában pedig a tőketörlesztés módja a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódtár szerint töltendő ki.

A 01. és 03. tábla cc)-cf), illetve cj)-cl) oszlopát lejárt, felmondott vagy folyószámlahitelek esetén üresen kell hagyni. A nem kamatozó instrumentumokat a cb) oszlopban külön kóddal kell jelölni. Abban az esetben, ha egy KHR-azonosítóhoz több lehívás is tartozik, akkor a kamatozással, tőketörlesztéssel kapcsolatos oszlopokban [01. és 03. tábla ca)-cm) oszlop] a legjellemzőbb (legnagyobb összegű) hitel paramétereit kell megadni.

11. A 03. tábla bg) oszlopában a folyósításkori hitelfedezeti arány alatt a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletben (a továbbiakban: JTM rendelet) foglaltaknak megfelelően a hitelbírálatkon kitettség és a fedezet forgalmi értékének hányadosát kell érteni.

12. A 01. tábla bg), valamint a 03. tábla bn) oszlopában az adott szerződéshez kapcsolódó fennálló hátralék esetén a legrégebbi késedelembe eséstől eltelt napok számát kell kimutatni.

13. A 01. tábla bh) és a 03. tábla bq) oszlopában a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódoknak megfelelően kell szerepeltetni az ügyfél/ügyletszintű nem teljesítő minősítést.

14. A 02. tábla ba) oszlopában típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezetek közül azokat, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők. Ha egy adott hitelügylet mögött többfajta fedezet áll, akkor azokat a 02. és 04. táblában külön sorokban kell feltüntetni úgy, hogy a szerződés azonosítója [aa) oszlop] azonosak, míg a ba)-bc) oszlopban jelentett értékek eltérnek.

A 04. tábla ba) oszlopában fedezet típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezeteket, a következők szerint:

a JTM rendelet hatálya alá tartozó jelzáloghitelhez, illetve gépjárműhitelhez kapcsolódó ingatlan fedezet és gépjármű fedezet teljes körűen szerepeltetendő,

egyéb hiteltípus fedezete és az ingatlanon, illetve gépjárművön kívüli egyéb fedezet esetén pedig azokat kell jelenteni, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők.

A fedezetek értékét a 02. és 04. tábla bb) oszlopában, az adatszolgáltató fedezeti nyilvántartásában szereplő hitelfedezeti (vagy hitelbiztosítéki) érték alapján kell megadni, míg a bc) oszlopban a rendelkezésre álló forgalmi érték alapján. A bc) oszlopot üresen kell hagyni abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a fedezet forgalmi értékére vonatkozó információ, azonban ingatlan és gépjármű fedezet esetén mindig szerepeltetni kell a forgalmi értéket. Ha egy fedezet egyszerre több szerződéshez is kapcsolódik, akkor szerződésenként akkora részt kell kimutatni, amekkora a fedezet teljes értékéből az adott kitettséghez a kockázatok fedezésére figyelembe vehető.

Fedezetlen hitel esetében a 02. és 04. táblában nem kell adatot szerepeltetni.

15. A 03. tábla aj) oszlopában meg kell adni, hogy az adott hitelt ügynökön keresztül folyósították-e vagy közvetlenül az adatszolgáltató nyújtotta.

16. A 03. tábla ak) oszlopában kell jelölni, hogy az adott hitelt az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnek minősítette-e.

17. A 03. tábla bh)-bl) oszlopában jelentendő adatokra a JTM rendeletnek a JTM-mutató számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók.

18. A 03. tábla bi) oszlopában jelentendő adatokra a JTM rendelet JTM számítására vonatkozó előírásai azzal az eltéréssel irányadók, hogy a JTM rendelet 2. § 6. pont c) alpontja szerinti esetben a havi törlesztőrészietet 100 százalékos értéken kell figyelembe venni.

19. A 01. és 03. táblában jelentendő adatok köre a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelügyletekre egyaránt kiterjed (pl. hitelkeret).

20. A 03. tábla bo) oszlopában a hitelkerettel rendelkező termékek esetében a vonatkozási Időpontban rendelkezésre álló hitelkeret összegét kell megadni. Amennyiben a tárgyidőszakban a keretösszeg változik (pl. keretemelésre kerül sor), akkor a tárgyidőszak utolsó napján rendelkezésre álló (pl. keretemelés esetén a megemelt) hitelkeret összegét kell jelenteni.

21. A 03. tábla bp) oszlopában a vonatkozási Időpontban le nem hívott (szabad, még ki nem használt) hitelkeret összegét kell jelenteni.

22. A 05. tábla bc) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti országot kell megadni, a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott országkódok feltüntetésével.

23. A 04. tábla bd) oszlopában a fedezet elhelyezkedése szerinti település megnevezését kell megadni a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadottak alapján.

24. A 05. tábla be) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti járást kell megadni a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján.

25. A 05. tábla bf) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti település típust kell megadni a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján.

MNB azonosító kód: L70

Kitöltési előírások

Projektfinanszírozási hitelek, konszolidációs körön kívüli társasággal szembeni, ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó kitettségek és értékesítési célú ingatlanok

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az MNB által kijelölt adatszolgáltatónak az Intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletének megfelelően jelentett COREP adatszolgáltatásokkal és az ezen adatszolgáltatásokhoz alkalmazott számviteli szabályozással összhangban kell teljesítenie.

2. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

3. A táblák kitöltésekor alkalmazandó deviza- és országkódokat a 3. melléklet 4.1. és 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblák kitöltésekor felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (kódlista) tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

L7001 tábla: Projektfinanszírozási hitelek és konszolidációs körön kívüli társasággal szembeni, ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó kitettségek

1. A sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: itt kell jelenteni a 002. soron nem szereplő, a számviteli konszolidációs körön kívüli, 100 millió forint bruttó értéket meghaladó nem projektfinanszírozási hitelként nyújtott Ingatlanfinanszírozási kockázatvállalásokat, így különösen:

• az ingatlanalapokkal szemben - kibocsátott befektetési jegyen, vagy nyújtott hitelen keresztül -fennálló ingatlanfinanszírozási kitettségeket;

• az anyabanki vagy egyéb tulajdonban lévő ingatlankezelő, -fejlesztő cégnek nyújtott hiteleket.

002. sor: a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációs kör azon, 100 millió forint bruttó értéket meghaladó ingatlan és egyéb (nem ingatlan) projektfinanszírozási kitettségeit kell idesorolni, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikk (8) bekezdés a)-c) pontjában foglalt speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó feltételek bármelyikének, ideértve a nem hitel formájában fennálló kitettségeket Is (pl. lízing). Ezen a soron a tábla további soraiban jelentett egyes projektfinanszírozási hitelek összesített adatait kell jelenti.

003-nnn. ismétlősorok: az egyes projektfinanszírozási hitelekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, külön soron. Egy projektet egy soron kell jelenteni abban az esetben is, ha azt több azonos típusú Ingatlan alkotja (pl. lakópark). Külön soron kell feltüntetni az egy helyen lévő, de egymástól független értékű és egymástól függetlenül értékesíthető projekteket. Külön soron kell feltüntetni a projektfinanszírozási hiteleket hitelszerződésenként, a különböző devizában lehívott, de egy hitelszerződéshez tartozó többdevizás kitettségeket a megfelelő devizakód megjelenítésével. Több soron kell feltüntetni az olyan projekteket, amelyek több ingatlantípust is érintenek, a megfelelő ingatlantípus megjelenítésével. Egy Ingatlan így több soron is szerepelhet, amennyiben más hitelszerződésbe is bevonták pótfedezetként, ekkor az Ingatlan allokált értékeinek összege kiadja az ingatlan teljes értékét. A több soron történő jelentés esetén a 100 millió forintos jelentési határnak való megfelelést együttesen kell vizsgálni. A projekt neve oszlopban az ilyen, külön sorokra bontott kitettségek összetartozására kell utalni, a szerződésre vonatkozó részeknek azonosaknak, míg az altípusra vonatkozó adatoknak egyedieknek kell lenniük.

A nem ingatlanfinanszírozási projekthitelek esetében csak azokat az oszlopokat kell kitölteni, amelyek az ezen típusú kitettségek esetén értelmezhetőek, ellenkező esetben azokat üresen kell hagyni.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) maximum 30 karakter hosszúságú, egyedi szöveges azonosítót kell megadni. Az azonos projektet minden Időszakra vonatkozó adatszolgáltatásban ugyanazon névvel szükséges jelölni.

d) a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 3. mellékletében a 7F táblakódú felügyeleti jelentés 7F13 sorára vonatkozó kitöltési előírással összhangban kell kitölteni.

e) a jelentés időpontjára vonatkozó, mérlegen belüli bruttó kitettség aktuális értéke, fedezetek, értékvesztés és egyéb kiigazítások nélkül. Több soron történő jelentés esetén (pl. több típusú fedezet) a kitettség értékét el kell osztani a sorok között (pl. a fedezetek értékének arányában).

i) a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételekre képzett értékvesztést, illetve céltartalékot is jelenteni kell, pozitív előjellel.

j) az adott projektfinanszírozási kitettséghez kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmény.

k) az adott kitettséghez tartozó I. pilléres tőkekövetelmény és a legutolsó lezárt felügyeleti felülvizsgálat (a továbbiakban: SREP) által elrendelt, a projektfinanszírozási kitettségeket tartalmazó részportfólióra előírt többlet-tőkekövetelményből az adott részportfólióra visszaszámolt SREP-ráta szorzata, vagyis az adott projektfinanszírozási kitettségre vonatkozó I. és II. pilléres tőkekövetelmény összegeként előálló teljes tőkekövetelmény.

m) a CRR szerint elismert biztosítéknak minősülő tételek követelésre allokált hitelfedezeti értékét kell jelenteni.

n) a fedezetként szereplő Ingatlanok piaci értéke. Az ingatlan ezen értékét banki ügyletek között kitettség-arányosán, más hitelezőkkel szembeni ügyletek esetén a jelzálogjog bejegyzési rangsorának figyelembevételével kell felosztani (több, azonos ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén kitettség arányosan kell az Ingatlan értékét allokálni, több, eltérő ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén az ingatlan értékét az adatszolgáltató javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjog értékével csökkenteni kell).

o) a fedezetként szereplő ingatlanok hitelbiztosítéki/likvidációs értéke. Az ingatlan ezen értékét banki ügyletek között kitettség-arányosan, más hitelezőkkel szembeni ügyletek esetén a jelzálogjog bejegyzési rangsorának figyelembevételével kell felosztani (több, azonos ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén kitettség arányosan kell az Ingatlan értékét allokálni, több, eltérő ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén az ingatlan értékét az adatszolgáltató javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjog értékével csökkenteni kell).

p) az Ilyen biztosítékok CRR szerint egyéb elismert biztosítéknak minősülő tételek követelésre allokált hitelfedezeti értékét kell jelenteni.

q) a szerződés szerinti tőketörlesztési ütemezésnek megfelelően kell az adatot megadni.

r) a késedelmes ügyleteknél az az időpont, amikor a hatályos szerződés szerinti első fizetési késedelem beállt. Ha az ügyfél teljesen rendezte késedelmét, akkor üresen kell hagyni az oszlopot. Az első késedelem időpontját kell feltüntetni akkor is, ha az ügyfél később elmaradásának egy részét rendezte.

s) az átstrukturált ügyleteknél az az időpont, amikor az átstrukturálásra vonatkozó hatályos szerződést megkötötték.

t) az ügyfél elmúlt 3 hónapban teljesített befizetései alapján kell besorolni.

u) az ügyfél elmúlt 3 hónapban teljesített befizetései alapján kell besorolni.

v) Az ügyletek besorolását a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet szerint kell elvégezni. A "teljesítő átstrukturált" kategóriát további két csoportra kell bontani aszerint, hogy az utolsó átstrukturálás óta volt-e olyan év, amikor az ügyfél tőketörlesztése elérte a 3 százalékot. Ha egy "teljesítő átstrukturált" ügylet megfelel az átstrukturált kategóriából való kivezetés feltételeinek, akkor az a tőketörlesztés mértékétől függetlenül "teljesítő, nem átstrukturált" ügyletként jelentendő.

w) A CRR 147. cikk (8) bekezdés a) pontja szerinti kitettség.

x) A CRR 147. cikk (8) bekezdés b) pontja szerinti kitettség.

y) A CRR 147. cikk (8) bekezdés c) pontja szerinti kitettség.

L7002 tábla: Értékesítési célú ingatlanok

1. A sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: saját tulajdonú, nem banküzemi ingatlanok, melyek kereskedelmi vagy olyan ingatlanok, amelyeket az adatszolgáltató értékesítési céllal szerzett meg (általában a követelés fejében vett át). Az ingatlanok körének meghatározásánál a számviteli konszolidáció alapján kell eljárni, azaz a saját tulajdonú, egyedileg nem felügyelt vagyonkezelő cégek mérlegében lévő ingatlanokat Is fel kell tüntetni. A számviteli konszolidáción kívüli, de a CRR. 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja szerint szoros kapcsolatban álló cégekben lévő ingatlanokat az L7001 tábla 001 során kell összevontan jelenteni. Nem kell jelenteni azt az Ingatlant, amely nem kapcsolódik az adatszolgáltató egy volt hiteléhez sem, és piaci alapon történt a megszerzése. Nem kell feltüntetni a legfeljebb 100 millió forint bruttó értékű ingatlant. (A nem projekthitel vállalati hitelek fejében átvett ingatlanokat is fel kell tüntetni, amennyiben azok értéke meghaladja a jelentési küszöbértéket.) Összeghatártól függetlenül fel kell tüntetni azt az ingatlant, amely az adatszolgáltató korábbi projekthitelének fedezete volt.

002-nnn. ismétlősorok: az egyes Ingatlanokra vonatkozó adatokat kell jelenteni, külön soron. Több kapcsolódó ingatlan (pl. lakópark) esetén azokat összevontan kell értékelni és a táblában egy soron kell jelenteni. Az egy helyen lévő, de egymástól független értékű és értékesíthető ingatlanokat külön soron kell feltüntetni.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) maximum 30 karakter hosszúságú, egyedi szöveges azonosítót kell megadni. Az azonos ingatlant minden Időszakra vonatkozó adatszolgáltatásban ugyanazon névvel szükséges jelölni.

e) a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 3. mellékletében a 7F táblakódú felügyeleti jelentés 7F13 sorára vonatkozó kitöltési előírással összhangban kell kitölteni, vagyis az értékesítési célú ingatlanok esetében azt kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e valamilyen pénzáram (pl. bérleti díj) az Ingatlanhoz.

f) az ingatlanok piaci értéke, értékbecslés hiányában az eredeti bekerülési értéken vett bruttó értéke szorozva az adatszolgáltató tulajdoni hányadával.

g) azt az értéket kell jelenteni, amelyet az adatszolgáltató hitelbiztosítéki értékként venne figyelembe, ha az adott ingatlan egy hitelben fedezetként szolgálna. Amennyiben az adatszolgáltató ilyen értékelést nem végez, akkor az erre vonatkozó "legjobb" becslésnek az adatszolgáltató tulajdoni hányadára eső részét kell jelentenie (értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti érték elfogadható).

h) azt az időpontot kell jelenteni, amikor a bankcsoport megszerezte az ingatlan tulajdonjogát (függetlenül a csoporton belüli átadásoktól).

j) a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációba tartozó ingatlan esetén az érték 0, csak a számviteli konszolidációba tartozó tulajdon esetén a konszolidált módon számított csoport kitettség-értéket (vagy annak arányosított részét) kell feltüntetni, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan.

k) az adatszolgáltató által nyújtott refinanszírozásra az adatszolgáltató által elszámolt értékvesztés vagy az általános finanszírozás adott ingatlanra eső elszámolt értékvesztés, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan, pozitív előjellel.

l) a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációs körön belüli ingatlan esetén a közvetlen tőkekövetelmény, konszolidációs körön kívüli Ingatlan esetén a refinanszírozás szabályozói tőkekövetelménye, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan.

m) az adott kitettséghez tartozó I. pilléres tőkekövetelmény és a legutolsó lezárt SREP által elrendelt, az ingatlankitettségeket tartalmazó részportfólióra előírt többlettőkekövetelményből az adott részkitettségre visszaszámolt SREP-ráta szorzata, vagyis az adott ingatlankitettségre vonatkozó I. és II. pilléres tőkekövetelmény összegeként előálló teljes tőkekövetelmény.

MNB azonosító kód: L71

Kitöltési előírások

Negyedéves jelentés a kockázattal súlyozott kitettségek megoszlásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatónak egyedi, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében konszolidált alapon is teljesítenie kell.

2. Az adatokat a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletének megfelelően jelentett COREP adatszolgáltatásokkal összhangban kell kimutatni.

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatok alapján számított kitettségérték adatokat kell tartalmaznia.

4. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A tábla egyes oszlopainak kitöltésére vonatkozó előírások:

A kitettség, kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény (I. pilléres tőkekövetelmény) fogalmának tartalmára a CRR harmadik részében foglaltak az irányadók. A kockázati kategóriák szerinti besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti C 02.00 kódú táblában jelentett adatokkal összhangban kell elvégezni. Az ügyfelek (nem pénzügyi vállalkozások és háztartások) szerinti besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 1. rész 35. pont e) és f) alpontjával összhangban kell elvégezni.

2. A tábla egyes sorainak kitöltésére vonatkozó előírások:

Az egyes kitettségeket, kockázattal súlyozott kitettségeket és tőkekövetelményeket (a továbbiakban együtt: összegeket) a felmerülésük helyszínének megfelelően kell besorolni. Amennyiben az egyes kockázatokra vonatkozó összegek földrajzi megbontására a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet útmutatással szolgál, akkor azzal egyező módon kell a besorolást elvégezni (pl. a jelentős hitelkockázati és hozzá kapcsolódó piaci kockázati kitettségértékeket a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti C 09.03 táblával egyezően). Amennyiben valamely kockázathoz tartozó összegeket az adatszolgáltató nem tudja a kockázatoknak megfelelően az országok között megbontani, akkor azokat vagy az egyes országokra számított, az alapmutató szerinti működési kockázat kitettségértékének (Irányadó mutató) arányában kell felosztania, vagy annak egészét hazainak kell tekintenie.

[47]

[48]

MNB azonosító kód: L72[49]

Kitöltési előírások

Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról

I. Általános előírások

1. A tábla kitöltése során a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 20/2015. (VI. 29.) MNB rendeletben (a továbbiakban: Jmmr.) foglaltak az irányadóak, a jelen kitöltési előírások figyelembevételével.

2. A tételeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell jelenteni, könyv szerinti nettó értéken.

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatokat kell tartalmaznia.

4. A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni.

5. Az eredeti futamidő az adott forrásra vonatkozóan a jelzáloglevél vagy fedezett értékpapír kibocsátásakor, az önálló zálogjog eladásakor vagy a refinanszírozási jelzáloghitel felvételekor fennálló futamidő.

6. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

JMM tábla: Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról

1. A táblát a Jmmr. 1. § (1) bekezdése szerinti hitelintézeti csoport (a továbbiakban: hitelintézeti csoport) tagjának nem kell kitöltenie.

2. A tábla egyes sorainak kitöltésére vonatkozó előírások:

003. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által kibocsátott, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 11. §-a szerinti, nem a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű forint értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés.

004. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett, a CRR 129. cikk (1) bekezdésének megfelelő, nem a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű forint értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés.

005. sor: itt kell jelenteni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti, kapott forint pénzkölcsönöket, amennyiben azok eredeti futamideje 3 éven túli, és a pénzkölcsönt nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagja nyújtotta.

006. sor: itt kell jelenteni a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti forint vételár-tartozásokat, amennyiben azok eredeti futamideje 3 éven túli, és az önálló zálogjogot nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagja szerezte meg.

007. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által 2015. március 31. előtt kibocsátott, a Jht. 11. §-a szerinti, nem a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű deviza értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés.

008. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett, a CRR 129. cikke szerint, 2015. március 31. előtt kibocsátott, nem a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű deviza értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés.

009. sor: itt kell jelenteni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti pénzkölcsön-nyújtások állományát, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti vételár-követelések összegét, amennyiben azok eredeti futamideje 3 éven túli, és nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében vannak nyilvántartva.

011. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által, Jht. 11. §-a szerinti, 2015. március 31. előtt kibocsátott, a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű forint értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés. A soron ezen jelzáloglevelek állományát az MNB által a tárgyidőszak utolsó munkanapjára meghatározott befogadási értékük 20 százalékáig lehet figyelembe venni.

012. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által, Jht. 11. §-a szerinti, 2015. március 31. előtt kibocsátott, a hitelintézet, illetve hitelintézeti csoport esetén ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében nyilvántartott, 3 éven túli eredeti futamidejű deviza értékpapírokat, amelyek tekintetében rendelkezésre áll a Jmmr. 1. melléklet 3. pont e) alpontja szerinti hitelminősítés. A soron ezen jelzáloglevelek állományát az EKB által a tárgyidőszak utolsó munkanapjára meghatározott befogadási értékük 20 százalékáig lehet figyelembe venni.

013. sor: a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójának Jmmr. 1. melléklet 2-6. pontja szerint számított értéke (a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerinti képlet SF elemének értéke)

014. sor: a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerinti képlet J elemének értéke

017. sor: a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerinti képlet J eleme értékének csökkentésére figyelembe vehető, a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerint meghatározott jelzáloglevél-állomány értéke

018. sor: a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerinti képlet A elemének értéke

019. sor: a Jmmr. 1. melléklet 6a. pontja szerinti képlet alapján számított érték

021. sor: itt kell jelenteni a hitelintézet által, illetve hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által nyújtott forint lakossági jelzáloghiteleket, amennyiben azok 1 éven túli hátralévő lejáratúak. A jelzáloghiteleket könyv szerinti nettó értékük alapján kell feltüntetni. A jelzáloghiteleket egy összegben, a szerződés szerint hátralévő futamidő alapján kell jelenteni. A késedelmes és éven belül lejáró nem késedelmes törlesztőrészleteket is a hitel végső lejáratának megfelelően kell jelenteni. A felmondott hiteleket nem kell jelenteni.

022. sor: itt kell jelenteni hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport lakás-takarékpénztár tagjai által nyújtott forint lakossági jelzáloghiteleket, könyv szerinti nettó értékük alapján, amennyiben azok 1 éven túli hátralévő lejáratúak.

023. sor: itt kell jelenteni hitelintézeti csoport esetén a hitelintézeti csoport tagjai által a hitelintézeti csoporthoz tartozó lakás-takarékpénztár részére nyújtott forrásokat. Amennyiben a 022. sor értéke 0, a sor értéke 0.

024. sor: ebben a sorban a Jmmr. szerinti jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) értékét kell megadni, amely a stabil jelzálog alapú források, valamint a finanszírozott forint lakossági jelzáloghitelek állományának hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia.

KONSZJMM tábla: Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról - Konszolidált tételek

1. A "konszolidált" fogalmat - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Jmmr. 1. § (1) bekezdése és 3. § (4) bekezdése szerint kell értelmezni.

2. A táblát a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetnek kell kitöltenie, a JMM táblára vonatkozó kitöltési előírások szerint azzal, hogy az a hitelintézeti csoport tagjaival konszolidált adatokat tartalmazza.

MNB azonosító kód: L73

Kitöltési előírások

Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról

I. Általános előírások

1. A tábla kitöltése során hitelintézetek eszközei és forrásai közötti általános denominációs összhang szabályozásáról szóló 25/2015. (VII. 30.) MNB rendelet (a továbbiakban: Demr.) foglaltak az irányadóak, a jelen kitöltési előírások figyelembe vételével.

2. A tételeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken.

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatokat kell tartalmaznia.

4. A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni.

5. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

DEM tábla: Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról

1. A táblát a Demr. 1. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetet is tartalmazó csoport (a továbbiakban: hitelintézeti csoport) hitelintézet tagjának nem kell kitöltenie.

2. A tábla egyes sorainak kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: a deviza eszközök és források különbségét abszolút értéken feltüntetve kell jelenteni.

005. sor: ebben a sorban a Demr. szerinti devizaegyensúly mutató (DEM) értékét kell megadni, amely a deviza eszközök és források közötti denominációs eltérés, valamint a mérlegfőösszeg hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia.

KONSZDEM tábla: Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról - konszolidált tételek

1. A "konszolidált" fogalmat - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Demr. 2. § (3) bekezdése szerint kell értelmezni.

2. A táblát a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetnek kell kitöltenie, a DEM táblára vonatkozó kitöltési előírások szerint azzal, hogy az a hitelintézeti csoporton belüli hitelintézet tagokkal konszolidált adatokat tartalmazza.

3. Amennyiben a teljeskörű konszolidáció nem megoldható, az adatszolgáltató a DEM táblában jelentendő konszolidált mérlegfőösszeget a csoporton belüli hitelek tőkeösszegének konszolidálásával, vagyis az adósságkonszolidáció egyszerűsített módszerével is meghatározhatja.

MNB azonosító kód: L74

Kitöltési előírások

Negyedéves jelentés a bankközi finanszírozási mutatóról

I. Általános előírások

1. A táblák kitöltése során a pénzügyi vállalatoktól származó források hitelintézetek általi igénybevételének szabályozásáról szóló 10/2018. (III. 27.) MNB rendeletben (a továbbiakban: Bfmr.) foglaltak az irányadók, a jelen kitöltési előírások figyelembevételével.

2. A tételeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell jelenteni, könyv szerinti értéken.

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatokat kell tartalmaznia.

4. A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése szerint kell elvégezni.

5. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

BFM tábla: Negyedéves jelentés a bankközi finanszírozási mutatóról

1. A sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: itt kell jelenteni a Bfmr. 1. melléklete 3. pontja szerinti, pénzügyi vállalattól származó azon forrásokat, amelyeket a bankközi finanszírozási mutató számlálójában nem kell figyelembe venni. A több jogcímen mentesíthető tételeket csak egyszer lehet beszámítani.

002-013. sor: Az egyes mentesítési jogcímek "ebből" értelemben töltendők. Azaz, ha egy tétel több jogcímen mentesíthető, akkor minden vonatkozó sorban fel kell tüntetni. Emiatt a 002-013. sorok összege meghaladhatja az 001. sor értékét. Az egyes sorok tartalmára a Bfmr. 1. melléklet 3. pontjának felsorolása az irányadó.

006. sor: speciális intézménynek a CRR 117. cikk (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bankok és a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdésében felsorolt, a hivatkozott Irányelv hatálya alá nem tartozó intézmények minősülnek.

014. sor: itt kell jelenteni a Bfmr. 1. melléklet 5. a) pontja szerinti, pénzügyi vállalattól származó forrásokat, amelyeket a bankközi finanszírozási mutató számlálójában kedvezményes súllyal kell figyelembe venni.

015. sor: Itt kell jelenteni a Bfmr. 1. melléklet 5. b) pontja szerinti, pénzügyi vállalattól származó további forrásokat, amelyeket a bankközi finanszírozási mutató számlálójában kedvezményes súllyal kell figyelembe venni. A loro számlák egyenlegeit csak a kedvezményben részesíthető összegig kell feltüntetni, az ezt meghaladó egyenleget az egyéb források (016. sor) között kell kimutatni.

016. sor: itt kell jelenteni a pénzügyi vállalattól származó összes forrás, valamint a mentesített források (001. sor), az anyabanki források (014. sor), illetve az egyéb loro számlák egyenlegének (015. sor) különbözetét.

017. sor: itt kell jelenteni a pénzügyi vállalattól származó összes forrást, amely a mentesített források (001. sor), az anyabanki források (014. sor), az egyéb loro számlák egyenlegének (015. sor), valamint az egyéb pénzügyi vállalatoktól kapott források (016. sor) összege.

018. sor: Itt kell jelenteni az adatszolgáltató saját tőke nélkül számított összes kötelezettségének értékét.

019. sor: ebben a sorban a Bfmr. szerinti bankközi finanszírozási mutató (BFM) értékét kell jelenteni, amely a pénzügyi vállalattól származó források (014. sor +...+ 016. sor) súlyozott összegének, valamint a mérlegfőösszeg és a saját tőke különbségének (018. sor) a hányadosa. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos formában kell kimutatnia.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

h) itt kell jelenteni a tábla a)-f) oszlopában jelentett állományoknak a Bfmr. 1. melléklet 4. és 5. pontja szerint hátralévő lejárat és devizanem szerint differenciáltan súlyozott értékeinek összegét.

KONSZBFM tábla: Negyedéves jelentés a bankközi finanszírozási mutatóról - konszolidált tételek

1. A "konszolidált" fogalmat - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél Irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Bfmr. 3. § (3) bekezdése szerint kell értelmezni.

2. A táblát a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetnek kell kitöltenie, a BFM táblára vonatkozó kitöltési előírások szerint azzal, hogy az a hitelintézeti csoport tagjaival konszolidált adatokat tartalmazza.

MNB azonosító kód: M01-M05, M11-M15

Kitöltési előírások

A hitelintézetek statisztikai mérlege és eredménykimutatása

A hitelintézetek statisztikai mérlegét részletező adatszolgáltatások

I. Általános előírások

1. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések magyarázatát e melléklet I. F. 6. pontja, valamint az ott hivatkozott, a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 1. melléklet 2. és 3. pontja tartalmazza.

2. Az adatszolgáltató az MNB részére készített jelentések alátámasztásául minden hónap végére vonatkozóan köteles főkönyvét a Számv. tv. 114/H. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie, azaz figyelembe kell venni a tárgyhónapot érintő, de a tárgyhónap végéig még nem könyvelt, a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált tételeket.

3. A negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan, amennyiben az előzetes és a végleges adatokra vonatkozó beküldési határidő között változtak az egyes adatszolgáltatásokban jelentendő adatok, kétszer kell az adatszolgáltatást teljesíteni: az első teljesítési határidő, azaz a tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanapja utáni változások esetén a negyedéves számviteli zárással összhangban lévő adatokkal frissítve, legkésőbb a tárgyidőszakot követő második hónap 12., illetve a II-IV. negyedévbe tartozó havi adatszolgáltatások esetén a tárgyidőszakot követő második hónap 11. napjáig újra kell küldeni az adatszolgáltatást.

4. Az adatszolgáltatásokban a rezidens és nem-rezidens partnerek szektor szerinti besorolását az alábbi táblázat alapján kell elvégezni:

5. Az adatszolgáltatásokban az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását a 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett lista tartalmazza.

6. Az adatszolgáltatások tábláiban a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet.

7. Az adatszolgáltatások jelentésfájljának elkészítésére vonatkozó előírásokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A kitöltéssel kapcsolatos részletes előírások

1. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, rezidens részének (egyedi) adatait kell szerepeltetni. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézetnek az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. táblájában külön ki kell mutatnia a külföldi fióktelep adataival együttes állományokat is. (A külföldi fiókteleppel nem rendelkező hitelintézet az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. tábláját nemlegesen küldi.)

Statisztikai szempontból az adatszolgáltató hitelintézet külföldi fióktelepe különálló külföldi (nem rezidens) hitelintézetnek minősül, így az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában a fiókteleppel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát ennek megfelelően, a külföldi hitelintézettel szemben kell kimutatni.

Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában szereplő, az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, egyedi adatait kell tovább részletezni.

A külföldi fiókteleppel nem rendelkező hitelintézet esetében az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájában, a külföldi fiókteleppel rendelkező hitelintézet esetében pedig a 02. táblában jelentett állományoknak összhangban kell lenniük az adatszolgáltató számviteli nyilvántartásában, továbbá azon hitelintézet esetében, amely az IFRS-ek alapján vezeti számviteli nyilvántartását, a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 2. melléklete szerinti SF0101, SF0102 és SF0103 táblában jelentett állományokkal, figyelembe véve az e rendeletben szabályozott besorolási vagy értékelési eltéréseket. A külföldi fiókteleppel rendelkező adatszolgáltatónak az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában a külföldi fióktelepe adataival konszolidált adatokat is szerepeltetnie kell. A tárgyévi eredmény, valamint a saját tőke összegének egyeznie kell a külföldi fiókteleppel együttes, illetve a külföldi fióktelep nélküli kimutatásban.

2. A devizatételek forintértékének meghatározása

2.1. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben és év végére vonatkozóan is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve a deviza- és valutakészleteket az értékelést megelőző utolsó hónapban alkalmazott középárfolyamon kell értékelnie. Az állományváltozásokat a könyvekben szereplő forintértéken kell szerepeltetni, ha ez nem állapítható meg, akkor az MNB havi átlagos középárfolyamán. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.2. A deviza alapú követelések, kötelezettségek forint értékét az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a megfelelő deviza kategóriában (euro vagy egyéb deviza oszlopban) kell kimutatni. A devizatételekre képzett értékvesztés és statisztikai értékelési különbözet, valamint az elhatárolt kamatok forintértékét a megfelelő deviza kategóriában (euro vagy egyéb deviza oszlopban) kell jelenteni. Hasonlóképpen kell eljárni az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban is: a deviza alapú tételeket, valamint az azokhoz kapcsolódó tételeket a követelés, kötelezettség devizaneme szerinti bontásban, egységnyi forintban kell jelenteni. Az M05 és M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a vételi és eladási pozíciók (notional) névértéke esetében a kötéskori névértékeket eredeti devizanemekben szükséges megadni.

3. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a negatív összegként szerepeltetendő tételeket - például eszköz oldali értékvesztések - negatív előjellel kell jelenteni. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában a bevételeket, kiadásokat, költségeket, ráfordításokat - az esetlegesen előforduló negatív kamatok kivételével - jellemzően pozitív előjellel kell feltüntetni. Az egyenlegező tételek pozitív és negatív értéket egyaránt felvehetnek. Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban szereplő egyes értékmezők esetében alkalmazandó előjeleket a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

4. Lejárat meghatározása

Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. (A lejáratok meghatározásakor egy év alatt 365 napot, szökőévben 366 napot kell érteni.)

5. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblája egyes Instrumentumait (egyes pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit), illetve a 03. tábla ezen instrumentumokkal kapcsolatos havi statisztikai kamatbevételeit és kamatráfordításait az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban kell részletezni. A vonatkozó instrumentumok és az instrumentumok közötti megfeleltetések az alábbiak:

6. Az adatszolgáltatásokban szerepeltetendő adatok tartalmi és formai követelményeit a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az M02-M05 és az M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások egyes adatleíró mezőihez tartozó lehetséges kódértékeket a 3. melléklet 4.13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

Az adatszolgáltatásokban az értékadatokat alapvetően egységnyi forintban kell jelenteni. Ez alól kivételt képeznek az M02-M05, M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások ügylet darabszámra és a kamatlábakra vonatkozó értékmezői. A darabszámok esetén pozitív egész számokat, a kamatlábakra vonatkozó értékek jelentésekor pedig százalékos formájú, 4 tizedesjegy pontosságú értékadatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásokban (pl. egy 1,35 százalékos állományi betéti kamatláb esetén a jelentendő értékadat: 1,3500).

7. A hiteleket (követeléseket) és a betéteket (kötelezettségeket) bruttó módon kell kimutatni, más eszközökkel és forrásokkal nem nettósíthatók.

A pénzügyi derivativa követelések és tartozások állományi adatait (pozícióit) és tranzakcióit piaci értéken, bruttó módon, ügyletenként kiértékelve kell összesíteni, és így kell az adatszolgáltatásokban szerepeltetni. A követelés és tartozás oldali tételek a derivatívák esetében sem nettósíthatók.

8. Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban az azonos tulajdonságokkal rendelkező - az egyes adatleíró mező tekintetében rendre ugyanazon értékeket felvevő - tételeket aggregálni kell, és ennek megfelelően kell jelenteni. (Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden adatleíró mező mentén megegyeznek.)

9. Az M02-M05 és M12-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban azokat a tételeket is szerepeltetni kell, amelyek állománya az időszak végén ugyan nulla, de tartozik hozzájuk olyan értékmező - például átsorolás, tárgyidőszakra jutó (statisztikai) kamat, felhalmozott (statisztikai) kamat tárgyidőszaki záró állomány -, amelyet a kitöltési előírások értelmében jelenteni kell.

10. A CRR szerinti nem teljesítő (defaulted) hitelek kezelése az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban

Az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban az "Állományi aktuális kamatláb" és "Állományi évesített kamatláb" oszlopok kitöltésekor a CRR 178. cikk (1)-(5) bekezdése alapján nem teljesítőnek (defaulted) minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Amennyiben az adatszolgáltatás adott oszlopában azért nem szerepelne kamatláb, mert az állomány csak a CRR 178. cikk (1)-(5) bekezdése alapján nem teljesítőnek (defaulted) minősített hiteleket tartalmaz, az aktuális és évesített kamatlábra is "na" értéket kell jelenteni.

11. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01 és 02. táblájában az eszközöket és forrásokat alapvetően elhatárolt kamatokkal együttes könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni. Egyes eszköz és forrás fajtáknál ezen felül fel kell tüntetni az instrumentum bruttó tőkeértékét, statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét is, az instrumentum megnevezésében, illetve sorkódjában foglaltaknak megfelelően.

12. Az M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblájában a sorkódok értékelésre vonatkozó betűjelének jelentése az alábbi:

MNB azonosító kód: P02

Kitöltési előírások

Fogadott és küldött euroátutalások és eurobeszedések

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. tábla: Euroátutalások számbavétele:

a) Fogadott oszlop: az adatszolgáltatóhoz vagy annak számlavezetőjéhez euróban beérkezett forgalmat kell jelenteni (tehát nem releváns az, hogy a kedvezményezett ügyfél forint- vagy euroszámlájára, illetve eurótól eltérő devizaszámlára érkezett-e az összeg).

b) Küldött oszlop: a külföldi bankoknál vezetett euronostro számlán vagy nemzetközi elszámoló-központok (pl: STEP2, TARGET2) segítségével elszámolt átutalásokat kell jelenteni függetlenül attól, hogy azok az ügyfelek forint vagy euro-, illetve eurótól eltérő devizaszámláiról kerültek indításra.

c) A 02. táblában az SCT (azaz az European Payments Council által meghatározott SEPA credit transfer) formátumban történő euroátutalások körében az SCT formátumban érkező átutalásokat a Fogadott oszlopban és az SCT formátumban indított átutalásokat a Küldött oszlopban kell jelenteni. A 02. táblában azon adatszolgáltatóknak kell adatot jelenteniük, amelyek csatlakoztak az SCT sémához (scheme-hez) vagy anyabankjukon, számlavezetőjükön keresztül fogadnak vagy küldenek SCT formátumban átutalásokat.

2. A 03. és a 04. tábla: Eurobeszedések számbavétele:

Eurobeszedésnek a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan euróbani pénzforgalmi szolgáltatás minősül, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő euróbani megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik.

a) Fogadott (kötelezettként, azaz fizető félként) oszlop: az adatszolgáltatóhoz vagy annak számlavezetőjéhez - mint a kötelezett, azaz a fizető fél bankjához - euróban beérkezett terhelési forgalmat kell jelenteni (tehát nem releváns az, hogy a kötelezett ügyfél forint- vagy eurószámláját, illetve eurótól eltérő devizaszámláját terheli az összeg).

b) Küldött (jogosultként, azaz kedvezményezettként) oszlop: az adatszolgáltató, II. annak ügyfele (tehát a jogosult, azaz a kedvezményezett) által indított beszedési forgalmat kell jelenteni függetlenül attól, hogy azok az ügyfelek forint vagy euro-, illetve eurótól eltérő devizaszámláiról kerültek indításra.

c) A 04. táblában az SDD (azaz az European Payments Council által meghatározott SEPA direct debit) formátumban történő eurobeszedések körében az SDD formátumban érkező terheléseket a Fogadott oszlopban és az SDD formátumban indított beszedéseket a Küldött oszlopban kell jelenteni. A 04. táblában azon adatszolgáltatóknak kell adatot jelenteniük, amelyek csatlakoztak az SDD sémához (scheme-hez) vagy anyabankjukon, számlavezetőjükön keresztül fogadnak vagy küldenek SDD formátumban beszedéseket.

3. Nem kell jelenteni az ún. on-us tételeket, tehát az adott adatszolgáltatónál vezetett számlák közötti jóváírásokat, terheléseket (átvezetéseket).

4. Az adatokat 1 tizedesjegy pontossággal, a táblában megadott mértékegységben kell jelenteni.

MNB azonosító kód: P03

Kitöltési előírások

Eseti felvigyázói értesítések

Általános előírások

Eseti adatszolgáltatás minden olyan eseményről, amely során

• az adatszolgáltató azonnali klíringet hajtott végre;

• az adatszolgáltató kiegészítő pénzügyi fedezetet vagy biztosíték pótlékot vetett ki, módosított vagy vont vissza;

• az adatszolgáltató klíringtagjának klíringjoga felfüggesztésre került vagy megszűnt;

• az adatszolgáltató klíringtagja fizetési vagy biztosítékadási kötelezettségének esedékességkor nem tett eleget, vagyis (értékpapír-, pénzoldali, illetve biztosíték) nem-teljesítés alakult ki;

• biztosítékok felhasználására került sor;

• kényszerintézkedést kellett foganatosítani;

• új klíringtag vagy energiapiaci alklíringtag csatlakozására került sor.

Nemteljesítés esetén az adatszolgáltató a nemteljesítő klíringtag által megadott nemteljesítési indokot, a nemteljesítési indokot igazoló dokumentumokat továbbítja az MNB részére.

A táblák helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 9. pontja, illetve 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P04

Kitöltési előírások

A fizetési számlák száma

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Rt.) 2. § 8. pontja szerinti számlák darabszámát kell jelenteni. A táblákban csak a tárgynegyedév utolsó napján élő aktív számlák tüntetendők fel. A nulla és a negatív egyenlegű számlák darabszáma beleértendő a táblák egyes soraiban lévő darabszámokba.

2. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A számlák száma típus és tulajdonosi kör szerint

Azokat a számlákat kell jelenteni, amelyek részt vehetnek az elszámolásforgalomban, és róluk a számlatulajdonos harmadik személy részére történő átutalásra megbízást adhat. Nem jelentendők a főszámlához csatlakozó alszámlák, valamint a kizárólag betétgyűjtésre vagy hitelnyilvántartására szolgáló számlák.

02. tábla: Elektronikus úton elérhető számlák száma

A 01. táblában feltüntetett összes számla darabszámából a 02. táblában azokat a számlákat kell kiemelni, amelyekhez a számlatulajdonosnak elektronikus úton, internet vagy erre a célra biztosított szoftver és vonali kommunikációs kapcsolat segítségével hozzáférése van.

MNB azonosító kód: P05

Kitöltési előírások

Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatás a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók egyes forintban, illetve devizában lebonyolított fizetési forgalmát tartalmazza. A jelentendő fizetési forgalom szempontjából figyelembe kell venni a Pft. 2. § 8. pontja szerinti fizetési számlákon (beleértve a hitel- és betétszámlákon), valamint a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlákon (jelentésköteles számlák) bonyolított forint- és devizafizetési forgalmakat a 2. pont szerinti korlátozásokkal.

2. A cash-pool forgalmat akkor kell jelenteni, ha tényleges könyvelés is történik a cash-pool elszámolásban résztvevő tagszámlák és a központi számla között. Nem kell jelenteni - a bankkártyával kezdeményezett átutalások kivételével - a bankkártyák használatával lebonyolított forgalmat. A bankkártyás fizetésekhez kapcsolódóan a kereskedelmi elfogadóhely részére átutalt forgalmat csak a 2. (jóváírási forgalom) táblában kell jelenteni, a tranzakció irányának megfelelő oszlopban. Az adatszolgáltatásban azt a fizetési forgalmat sem kell jelenteni, amelynél mindkét fél (a fizető és a kedvezményezett) a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listában a C1, C3, C4 vagy C7 csoportban szerepel. Kivételt képez ez alól a nem pénzpiaci ügyletből eredő átutalás (pl. ingatlan értékesítése más hitelintézetnek, ügynöki tevékenység, egyéb szolgáltatás elszámolása más hitelintézettel). Jelentendő azonban az adatszolgáltató által vásárolt áruk, szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése, továbbá a munkabérek és adók fizetése során keletkezett forgalom. Nem kell jelenteni az ÁKK Zrt-vel bonyolított állampapír kibocsátáshoz kapcsolódó forgalmat és az adatszolgáltató két fiókja között könyvelési célból végrehajtott tranzakciókat.

3. Belföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben (a továbbiakban: pénzforgalmi MNB rendelet) ekként meghatározott fizetési forgalmat. Határon átnyúló fizetési forgalomnak kell tekinteni azt a fizetési forgalmat, amelynél vagy a megbízó pénzforgalmi szolgáltatója vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója Magyarországon kívül nyújtja pénzforgalmi szolgáltatását, függetlenül a fizetési művelet devizanemétől, azaz egy Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató és egy külföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató között megvalósult fizetési műveletet. A pénzforgalmi szolgáltatón belüli pénzforgalom kizárólag belső forgalomként jelentendő.

4. Azt a belföldi levelezőbanki szolgáltatásból eredő forgalmat, amely esetében a szövetkezeti hitelintézet az országos elszámolás-forgalomhoz közvetett módon - levelezőbankján keresztül - csatlakozik (a továbbiakban: levelezett szövetkezeti hitelintézet), a levelezőbanknak kell jelentenie, a saját adataitól elkülönítetten, külön táblában. Ennek érdekében a levelezett szövetkezeti hitelintézet köteles az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat teljes körűen és megfelelő időben a levelezőbank rendelkezésére bocsátani. A levelezett szövetkezeti hitelintézetek által vezetett jelentésköteles számlákon lebonyolított forgalom adatait a levelezőbank összesítve küldi meg az MNB-nek. A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző, egyéb kategóriába tartozó pénzforgalmi szolgáltató fizetési forgalma saját maga által jelentendő, függetlenül attól, hogy önállóan vagy levelezőbankon keresztül kapcsolódik az országos elszámolás-forgalomhoz. A vostro számlákon könyvelt határon átnyúló fizetési forgalmat, azaz egy külföldi bank és egy másik belföldi bank ügyfele közötti forgalmat nem kell jelenteni.

5. Forint- és devizafizetések, valamint a konverziós ügyletek számbavétele:

5.1. Terhelési tábla: jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az országos elszámolásforgalomban (BKR, VIBER, PEK) teljesített átutalást forintfizetésnek, a külföldi bankoknál vezetett nostro számlán, vagy nemzetközi elszámoló-központok (pl: STEP2, TARGET) segítségével elszámolt átutalásokat devizafizetésnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy azok az ügyfelek forint, vagy deviza számláiról kerültek indításra.

5.2. Jóváírási tábla: jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatóhoz, vagy annak számlavezetőjéhez forintban beérkezett forgalom forint jóváírás, a devizában érkezett forgalom deviza jóváírás (tehát nem az számít, hogy a kedvezményezett ügyfél forint- vagy devizaszámlájára érkezett a fizetés).

5.3. Belső és konverziós tételek: a forint jóváírási és a forint terhelési forgalom forint forgalomnak, a deviza jóváírási és a deviza terhelési forgalom deviza forgalomnak számít.

5.4. Amennyiben az okmányos meghitelezésből (akkreditív) eredő forint fizetések adatai az adatszolgáltatónál nem különíthetőek el, azokat azon fizetési mód altípusnál (pl. átutalás) kell jelenteni, amellyel az adatszolgáltató az okmányos meghitelezésből (akkreditív) eredő forint fizetéseket rendszereiben együtt kezeli.

6. Hitelek számbavétele:

6.1. Amennyiben a folyósítás a hitelszámláról történő közvetlen átutalással történik, illetve a törlesztés közvetlenül a hitelszámlán kerül jóváírásra, azaz a folyósított vagy törlesztett összeg nem kerül az adatszolgáltatónál vezetett fizetési számlán jóváírásra:

- a folyósítást, azaz a hitelszámla terhelését az 1. tábla 12. vagy 37. sorában;

- a törlesztést, azaz a hitelszámla jóváírását a 2. táblában, a használt fizetési módnak és devizanemnek megfelelő sorban kell jelenteni.

6.2. Amennyiben a hitelfolyósítás vagy törlesztés az adatszolgáltatónál vezetett fizetési számla jóváírását, illetve megterhelését eredményezi, a hitel- és fizetési számla közötti forgalom az adatszolgáltató és az ügyfél közötti forgalomnak tekintendő, azaz

- folyósításkor a hitelszámla terhelését az 1. tábla 24. vagy 40. sorában, a fizetési számla jóváírását a 2. tábla 9. vagy 14. sorában,

- törlesztéskor a fizetési számla terhelését az 1. tábla 24. vagy 40. sorában, a hitelszámla jóváírását a 2. tábla 9. vagy 14. sorában kell jelenteni.

7. Az adatszolgáltatásban alkalmazott szektorszintű megbontások:

A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az Irányadók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírásokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett módszertani segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P06

Kitöltési előírások

Stressz tesztek

Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató által központi szerződő félként és általános klíringtagként garantált piacokra kell jelenteni.

Az adatszolgáltatás vonatkozásában stressz teszt az, amely megmutatja, hogy az adatszolgáltató által garantált piacokon tapasztalt eddigi legszélsőségesebb esemény (ár-, illetve forgalomváltozás) esetén a nemteljesítési kockázatokat (elméleti veszteségeket) milyen mértékben fedezik az egyéni, kollektív és egyéb garanciaelemek.

Tapasztalati adatok hiányában az eddigi legszélsőségesebb esemény paramétereit becsülni kell.

A stressz teszteket az adatszolgáltató napi gyakoriságú adatok alapján az MNB által előzetesen meghatározott paraméterek szerint végzi el és az MNB által előzetesen meghatározott táblaszerkezetben küldi meg az MNB részére.

Személyes adat esetén a természetes személyhez kapcsolódó adatokat a természetes személy anonimitását biztosítva kell szolgáltatni.

MNB azonosító kód: P07

Kitöltési előírások

Bankkártya elfogadói üzletág

Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya elfogadói üzletág adatait foglalja magában, vagyis az adatszolgáltató által belföldön üzemeltetett készpénzfelvételi és kereskedői elfogadóhelyek számát (ATM, POS, imprinter), valamint az ezeken a berendezéseken, hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított forgalmat. Az elfogadói forgalomra vonatkozó adatokat az elfogadásban érdekelt adatszolgáltatóknak kell szolgáltatniuk akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett ATM és POS hálózatot vesznek Igénybe.

2. A bankoktól mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igényire vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldje be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.7. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 4. pontja tartalmazza.

5. A forgalmi értékeket tartalmazó táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB tárgyidőszaki deviza átlagárfolyamon átszámítva kell megadni.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P08

Kitöltési előírások

Fizetési kártya elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltatóhoz tartozó kereskedői elfogadóhelyekhez kapcsolódóan a kereskedőktől beszedett díj és jutalék jellegű tételeket kell jelenteni. A bevételekre vonatkozó adatokat az elfogadásban érdekelt adatszolgáltatóknak kell szolgáltatniuk akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett eszközöket vesznek igénybe. Az adatszolgáltatásban a kereskedőket a tárgyidőszakban náluk lebonyolított teljes fizetési kártyás forgalom összértéke alapján kell kategóriákba sorolni, és ezt a besorolást minden tárgyidőszakban el kell végezni. Az értékhatáron lévő esetekben az alacsonyabb értékhatárral rendelkező kategóriába kell sorolni a kereskedőt.

2. A bankoktól mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi meg az MNB-hez. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldje be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

3. Az adatszolgáltatásban az adatokat kereskedői szerződésenkénti - azaz adatszolgáltatóval kártyaelfogadási szolgáltatás igénybevételére szerződött felenkénti - megbontásban szükséges megadni.

4. Egy kereskedőnél több elfogadóhelyen - a kártyaelfogadási szolgáltatásban meghatározott, a kártyaelfogadásba bevont egységnél - is lehetséges a kártyaelfogadói szolgáltatás nyújtása, ezeket kereskedőnként összevontan kell kezelni. Az elfogadóhelyek körének egyeznie kell a P07 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában jelentett elfogadóhelyek körével.

5. A táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB tárgyidőszaki deviza átlagárfolyamon átszámítva kell megadni.

6. A táblák kitöltésénél használandó kódokat, illetve a kitöltést segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 4.8., illetve 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P09

Kitöltési előírások

Állami támogatással telepített POS-berendezések

I. Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás keretében a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támogatásról szóló 47/2016. (XII. 6.) NGM rendelet alapján, állami támogatással telepített POS-berendezésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni.

2. Az adatszolgáltatásban az 1. pont szerinti POS-berendezésekkel kapcsolatosan kell a kártyaelfogadási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatónak az általa belföldön üzemeltetett kereskedői elfogadóhelyek számát, az ott üzemelő POS-berendezések számát, valamint az ezeken a POS-berendezéseken hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal, belföldön lebonyolított forgalmat és az elfogadói szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó bevételeket jelenteni. Az elfogadói forgalomra és a bevételekre vonatkozó adatokat az elfogadásban érdekelt adatszolgáltatónak kell szolgáltatnia akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett POS hálózatot vesz igénybe. Az adatszolgáltatásban a kereskedőket a tárgyidőszakban náluk lebonyolított teljes fizetési kártyás forgalom összértéke alapján kell kategóriákba sorolni, és ezt a besorolást minden tárgyidőszakban el kell végezni. Az adott kategória alsó értékhatárával egyező összegű fizetési kártyás forgalmat lebonyolító kereskedőt az adott kategória alatti kategóriába kell besorolni.

3. A bankoktól mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldi be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

4. A forgalmi értékeket tartalmazó táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB tárgyidőszaki deviza átlagárfolyamon átszámítva kell megadni.

5. Az adatszolgáltatás 04. táblájában az adatokat kereskedői szerződésenkénti - azaz adatszolgáltatóval kártyaelfogadási szolgáltatás igénybevételére szerződött felenkénti - megbontásban szükséges megadni.

6. A 04. tábla esetében egy kereskedőnél több elfogadóhelyen - a kártyaelfogadási szolgáltatásban meghatározott, a kártyaelfogadásba bevont egységnél - is lehetséges a kártyaelfogadói szolgáltatás nyújtása, ezeket kereskedőnként összevontan kell kezelni. Az elfogadóhelyek körének egyeznie kell a 01. táblában jelentett elfogadóhelyek körével.

7. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P27

Kitöltési előírások

Bankkártya kibocsátói üzletág

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a bankkártya kibocsátói üzletág adatait foglalja magában, vagyis a hitelintézet által kibocsátott kártyák számát és a velük lebonyolított hazai és külföldi forgalmat.

2. A bankoktól mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből, és küldi meg az MNB-nek. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank vagy a szponzorbank küldi meg az MNB-nek azzal, hogy amennyiben a szponzorbank jelenti az adatokat, abban az esetben a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával kell az adatokat megküldenie.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.7. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

4. A forgalmi értékeket tartalmazó táblákban a devizában keletkező adatok forint értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán, vagy a beszámolási Időszakra vonatkozó MNB tárgyidőszaki deviza átlagárfolyamon átszámítva kell megadni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 4. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P34

Kitöltési előírások

Visszaélések a bankkártya üzletágban

Általános előírások

1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya üzletágban mind a kibocsátói, mind pedig az elfogadói oldalon felmerült károkat és az ezekből keletkező veszteségeket tartalmazza.

2. A bankoktól mint adatszolgáltatóktól teljes körű szolgáltatást Igénybe vevő szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltető adatszolgáltató (bank) gyűjti ki a rendszerből és küldi az MNB-hez. Szponzorált bankok esetében, amennyiben a szponzor bank küldi az adatszolgáltatást, a saját adataitól elkülönítetten, a szponzorált bank Giro kódjával, illetve törzsszámával kell beküldeni.

3. Az ATM tulajdonosa ellen elkövetett visszaéléseket (07. tábla 11-18 sorai) annak a hitelintézet adatszolgáltatónak kell jelenteni, amely az ATM berendezésen a szolgáltatást nyújtja (acqulring institution ID), akár saját, akár más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett ATM hálózatot vesz igénybe

4. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.7. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 4. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P38

Kitöltési előírások

Csoportos beszedéshez kapcsolódó felhatalmazások

Az adatszolgáltatásban a GIRO Zrt. által üzemeltetett felhatalmazó-levél közvetítő (FELHAT) alrendszerben az adott hónapban forgalmazott, a BKR szabványkönyv szerinti a kötelezett bankja által küldött felhatalmazási adatok (FELHBE) és a felhatalmazási adatok vételének címzett általi visszaigazolása (FELHAP) üzeneteket kell összesíteni, a táblában foglaltak szerint.

A sorszám oszlop értéke konstans "0001".

MNB azonosító kód: P39

Kitöltési előírások

Fizetési rendszer statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a dátumokat "ÉÉÉÉ-HH-NN." formában kell jelenteni.

2. Az adatszolgáltatásban klíring tranzakciónak a pénzmozgással járó, non-klíring tranzakciónak a pénzmozgással nem járó tranzakció tekintendők.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

4. A táblákban a sorszám oszlop értékeit vezető nullákkal feltöltve, négy karakter hosszan kell kitölteni sorfolytonosan (pl. 0001, 0002).

5. A táblák "Bankkód" oszlopában minden esetben az MNB által kiadott bankkódot kell megadni. A Bankkód az MNB által kiadott bankkódot jelenti.

6. A hibakód megjelölésénél és a hiba leírásánál minden esetben a GIRO szabványkönyvben foglaltakat kell alapul venni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az éjszakai elszámolásban sorban maradt, illetve a napközbeni elszámolásban fedezethiány miatt görgetett vagy visszautasított tranzakcióval bíró bankok listája

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag számára az adott elszámolásban, illetve napközbeni elszámolás esetében az adott ciklus elszámolására és kiegyenlítésére rendelkezésre álló fedezet (az éjszakai elszámolás esetében az MNB által megadott keret, a napközbeni elszámolás ciklusai esetében a VIBER terheléssel beszedett fedezet) nem bizonyult elegendőnek minden tranzakciója elszámolására és kiegyenlítésére.

Teljes köteg csak az éjszakai elszámolásban maradhat sorban.

Az eseményeket, amennyiben ilyen előfordul, elszámolási naponként, elszámolásonként (éjszakai vagy napközbeni) és ciklusonként kell jelenteni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) ebben az oszlopban kell megjelölni, hogy az éjszakai elszámolást vagy a napközbeni elszámolást érintette-e az esemény, és amennyiben a napközbeni elszámolást, akkor az esemény melyik ciklusra vonatkozik;

d) a "Sorban maradt köteg" fogalom a napközbeni elszámolás esetében nem értelmezhető, így ezt az oszlopot a napközbeni elszámolást érintő eseményre vonatkozóan kitölteni nem kell;

f), g) a napközbeni elszámolás esetében az f) és a g) oszlop adatai megegyeznek.

02. tábla: Az éjszakai elszámolás esetén tételeiket a rendkívüli szakaszban küldő bankok listája

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag a rendkívüli küldési szakaszban fejezte be tételeinek küldését.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e) az összes sorban maradt tranzakció (klíring és non-klíring) darabszámát szerepeltetni kell,

f) csak a pénzmozgással járó, klíring tranzakciók értékét kell szerepeltetni.

03. tábla: Az éjszakai és a napközbeni elszámolásban visszautasított tranzakciók

Ebben a táblában azon tranzakciókról kell Információt szolgáltatni, amelyet a klíringtagok benyújtottak az adatszolgáltatónak, de annak feldolgozását az elszámolóház valamilyen formai vagy tartalmi hiba miatt visszautasította. Mind a kötegszintű, mind a tranzakciószintű hibákat jelenteni kell. Nem kell jelenteni a klíringtagok ügyfeleitől, a közvetlen benyújtóktól befogadott tranzakciókat.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) a kódlista szerint kell megjelölni, hogy melyik elszámolást, illetve ciklust érintette az esemény,

f) a hiba miatt visszautasított kötegek darabszáma köteg szintű hiba esetén töltendő ki;

g) a hiba miatt visszautasított tranzakciók darabszáma tranzakció szintű hiba esetén töltendő ki.

04a. tábla: Napi tranzakciószám és az elszámolás időtartama az éjszakai elszámolásban

Ebben a táblában kell szerepeltetni az éjszakai elszámolás főbb adatait. A tranzakció darabszámra, illetve értékre vonatkozó adatok csak a klíring tranzakciókat tartalmazhatják.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

f) az egyedi kötegek (002) első szakaszbeli elszámolásra való befogadásának kezdete;

h), k), m) az adott szakasz eredményeinek rendelkezésre állásának időpontja.

04b. tábla: Tranzakciószám és az elszámolás időtartama a napközbeni elszámolásban ciklusonként

Ebben a táblában kell szerepeltetni a napközbeni elszámolás főbb adatait. A tranzakció darabszámra, Illetve értékre vonatkozó adatok csak a klíring tranzakciókat tartalmazhatják.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) a napközbeni elszámolás ciklusainak sorszáma;

e) az adott elszámolási ciklus azon időpontja, amelytől kezdve az átvett fájl már az adott ciklusban kerül feldolgozásra, illetve a nap első ciklusa esetén az az Időpont, amikortól a központi rendszer feldolgozásra kinyit;

f) azon utolsó fájl elő-feldolgozásának befejezési időpontja, amely még az adott ciklusban kerül(het) elszámolásra; az átvétel a központi rendszer határát Is jelenti, ez az időpont az átvett megbízások teljes és sikeres adatbázisba kerülésének Időpontja;

g) az adott ciklus elszámolási tevékenységeinek sikeres inicializálása esetén az inicializálási folyamat befejezésének időpontja; ekkor a központi rendszer a ciklus átvételi tevékenységeihez kötődően mindent tevékenységet lezárt, illetve az elszámoláshoz szükséges folyamatokat sikeresen elindította; az elszámolási folyamat inicializálását követően a folyamatosan beküldött fájlok már a következő ciklusban kerül(het)nek elszámolásra, illetve utolsó ciklus esetén visszautasításra;

h) az az időpont, amikor az IG2 a fedezet-lehívásokat megelőzően az előzetes pozíciós jelentések klíringtagok részére történő kiküldését megkezdte;

i) az az Időpont, amikor az első fedezetlehívó üzenet feladásra kerül a GIRO SWIFT végpontjára;

j) amennyiben nincs szükség fedezetlehívó üzenet visszahívására, akkor a fedezetlehívó SWIFT üzenetekre érkező legutolsó bejövő SWIFT válaszüzenet időbélyege, minden egyéb esetben a fedezetlehívó üzenet törlés(ek)re visszaérkező SWIFT válaszüzenet időbélyege;

k) az a SWIFT időbélyeg, amikor a legutolsó, az egyenlegek VIBER-ben történő átvezetését elindító SWIFT üzenet elhagyja a GIRO Zrt. SWIFT végpontját;

l) az az időpont, melytől kezdve az utolsó eredményfájl legyártását követő sikeres konzisztencia ellenőrzés eredményeképpen, az első eredmény fájl elindításra került a GIROHálón.

05. tábla: Kommunikációs hibák

Ebben a táblában a kommunikációs vonalak meghibásodásának adatait kell szerepeltetni, szolgáltatónként. Nem tekintendő kommunikációs hibának az, ha a vonal rendelkezésre áll, de a partner nem válaszol (pl. ki van kapcsolva).

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) a meghibásodott vonalat szolgáltató vállalkozás rövid neve;

d) az egy vonalkiesésre jutó kiesett Időt kell megadni (c oszlop adata osztva b oszlop adatával),

e) a leghosszabb ideig tartó vonalkiesés időtartama;

f) a havi rendelkezésre állási érték %-ban, négy tizedesjegy pontossággal megadva;

g) a bármely rendszertag irányában, mindkét kommunikációs szolgáltató vonalán egy időben előfordult szolgáltatás-kiesés összes időtartamát kell megadni.

06. tábla: Off-line adatforgalmazás

Azokat az eseteket kell itt jelenteni, amelynél a klíringtag a küldését vagy fogadását nem a szokásos módon, az adatszolgáltató által biztosított kommunikációs vonalakon keresztül, hanem bármilyen más megoldással bonyolította le.

Nem kell jelenteni az olyan off-line adatforgalmazást, amely előre egyeztetett módon (pl. bankszünnap miatt) történt.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) a kódlista szerint kell megjelölni, hogy melyik elszámolást, illetve ciklust érintette az esemény;

c) röviden indokolni kell, hogy mi tette szükségessé az off-line adatforgalmazást.

07. tábla: Elszámolásforgalmi kommunikációs vonalak sávszélességének változása

Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által biztosított kommunikációs vonalak sávszélességét. Minden klíringtagi viszonylatot, illetve az adatszolgáltató két (vagy több) központja közötti sávszélességet is jelenteni kell. Első alkalommal valamennyi vonal sávszélességét jelenteni kell, a további adatszolgáltatásokban már csak a változásokat kell jelenteni. Változásnak minősül az új vonal kiépítése, a meglévő vonal megszüntetése és a meglévő vonal sávszélességének változása.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) a kommunikációs vonalat szolgáltató vállalkozás rövid nevét kell megadni;

b) klíringtag viszonylatok esetében a klíringtag MNB által kiadott bankkódját kell itt jelenteni, más, az adatszolgáltatón belüli viszonylat esetében az adatszolgáltató számára az MNB által kiadott bankkódot (980);

c) a vonal sávszélességét Kbit/sec-ben kell megadni;

d) változás jellege: új vonal, megszüntetés, sávszélesség változás.

08a. tábla: Köteg visszavonások az éjszakai elszámolásban

Ebben a táblában kell jelenteni a rendszertag által korábban küldött kötegek visszavonásának részletes adatait az éjszakai elszámolásban.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) a köteg visszavonásának időpontjában érvényes elszámolási dátum;

f) a visszavonás végrehajtójaként "k"-val kell jelölni a klíringtag által a monitor felületen végrehajtott visszavonást, "o"-val a klíringtag írásbeli kérésére az adatszolgáltató, operátorai által végrehajtott visszavonást).

08. b tábla: Visszavonások a napközbeni elszámolásban

Ebben a táblában kell jelenteni a rendszertag által korábban küldött kötegek, batch-ek (bilaterális küldési csomagok) és tranzakciók (pl. InterGIRO monitoron keresztül) visszavonásának részletes adatait a napközbeni elszámolásban, elszámolási ciklusonként.

Egy visszavonási műveletnek számít, ha a klíringtag köteget, batch-et vagy egyedi tranzakciót von vissza.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) elszámolási ciklus kódja, a kódlista szerint;

d)-e) a recall és a cancel tranzakciókat együtt kell kimutatni.

09. tábla: Lezárt reklamációk

Ebben a táblában kell jelenteni azokat a reklamációkat, amelyek a klíringtagoktól érkeztek (vagyis pl. a közvetlen benyújtókét nem kell jelenteni), és amelyek kivizsgálása lezárult. A reklamációkat a lezárás napja szerinti időszakban kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) a reklamáció befogadásának dátuma;

c) a reklamáció rövid ismertetése;

d) a reklamáció kimenetele: "Elintézve" - az adatszolgáltatónak volt, Illetve van teendője a reklamációval kapcsolatban; "Elutasítva" - az adatszolgáltatónak nem volt, Illetve nincs teendője a reklamációval kapcsolatban;

g) melyik platformot érintette a reklamáció: a kódlista szerint kell kitölteni.

10. tábla: Igénybe vett javítások (elszámolásforgalommal kapcsolatban)

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor az adatszolgáltató más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy az elszámolásforgalom normális működését helyreállítsa. Csak a fődarabokat, Illetve az operációs rendszert érintő javításokat kell jelenteni. Nem kell jelenteni azokat a javításokat, szervizeket, amelyeket szerződés keretében, rendszeresen hajtanak végre az adatszolgáltató szállítói.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e) a javítást/szervizelést végző partnercég nevét kell szerepeltetni;

f) , g) a hiba, illetve a hibajavítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni;

h) azt a platformot kell - a kódlista szerint - megjelölni, amelyen a javítást eszközölték.

11. tábla: Az elszámolásforgalmi rendszeren végrehajtott módosítások

Ebben a táblában az elszámolásforgalmat lebonyolító rendszerekben végrehajtott változtatásokat kell jelenteni. A táblában jelenteni kell az éves beruházási tervben szereplő változtatások végrehajtását, illetve a nem tervezett változtatások közül a hardver fődarabok cseréjét, az operációs rendszer, Illetve a kifejezetten az elszámoláshoz fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) M betűvel kell jelölni, ha a módosítás a Mártonffy utcában, és V betűvel, ha a Vadász utcában történt;

e) azt a platformot kell - a kódlista szerint - megjelölni, amelyen a módosításra sor került.

12. tábla: Klíringtagi kimutatás

A táblában kell jelenteni közvetlen klíringtagonként a választott fedezetbiztosítási paramétert, s annak egyéb jellemzőit, amennyiben releváns.

Első alkalommal valamennyi induló fedezetbiztosítási paramétert jelenteni kell (kezdeti beállítások), majd a kezdeti beállítást követően minden, a fedezetbiztosítási paraméterben történt változást kell jelenteni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) azt az első elszámolási napot jelenti, amikortól a jelentett fedezetbiztosítási paraméter módosítás (kezdeti beállítás, illetve annak későbbi változtatása) érvényessé válik;

d) a kódlista szerinti kódokat kell használni;

e) az "X" összeg forintban, abban az esetben, ha a választott fedezetbiztosítási paraméter értéke 3. Ha a választott fedezetbiztosítási paraméter értéke 3-tól eltérő, akkor a mezőt üresen kell hagyni.

MNB azonosító kód: P41

Kitöltési előírások

Felvigyázói statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a dátumokat az "ÉÉÉÉ.HH.NN." formában, az időpontokat "ÓÓ:PP" formában, az időtartamokat pedig "PPP" formában kell jelenteni. A 01a. tábla w) és x) oszlopában, a 01b. tábla l) és m) oszlopában, a 02a. tábla c), e) oszlopában jelentett adatokat, valamint a rendelkezésre állási mutatókat három tizedesjegy pontossággal, az általános kerekítési szabályok szerint kell megadni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

3. A kitöltéshez szükséges kódokat, a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. Az adatszolgáltatás táblái közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01a. tábla: Üzemzavarok

Ebben a táblában kell jelenteni az adatszolgáltatónál adott hónapban elhárított, megoldott, az ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető meghibásodásokat, üzemzavarokat.

Az adatszolgáltatásban szereplő hibákat az a) oszlopban egyedi azonosításra alkalmas kóddal kell ellátni a következő formátumban: Hééhhnnss, ahol "H" jelenti a hibát, az éé: az adatszolgáltatás évének utolsó két számjegye, a hh: a vonatkozó hónap, az nn: a nap, az ss: az adott napon előforduló hibák sorszáma. Amennyiben az üzemzavar egynél több üzleti szolgáltatást érint, az üzemzavart ugyanazzal a hibakóddal, de más üzleti szolgáltatás kóddal külön soron kell jelenteni.

Az f), g), s), valamint a v) oszlopban egyértelmű, tömör szöveges leírás szükséges.

A hibát a h)-n) oszlopok valamelyikébe kell besorolni akkor, ha ismert az üzemzavar oka. A h)-n) oszlopban "I" jelenti azt, hogy a hiba az adott típusba esik, "N" azt, hogy nem áll vele kapcsolatban. Amennyiben az adott üzemzavar oka ismeretlen és az üzemzavar körülményeinek kivizsgálása a beküldési határidőn belül maradéktalanul nem történt meg, a g) oszlopban a "Nem ismert" szöveget kell feltüntetni, a h)-n) oszlopban "N" betűt kell jelenteni. Az adatszolgáltató ebben az esetben a vizsgálat lezárását követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb a következő havi adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy új, már minden szükséges információt tartalmazó módosított jelentést köteles küldeni. A módosító jelentésben a hibát a h)-n) oszlopok valamelyikébe be kell sorolni.

Az o) oszlopban azt kell megjelölni, hogy az üzemzavar az adatszolgáltató üzletmenet folytonossági tervében meghatározott minősítése szerint krízis-, katasztrófahelyzetet eredményezett-e.

A t) oszlopban az adott szolgáltatás üzemidejéből kiesett üzemidőt kell jelenteni. A kiesett üzemidőt

- alapvetően az érintett szolgáltatásokat támogató rendszerek rendelkezésre álló naplóállományaiban foglaltak szerint kell megállapítani,

- nem szabad a w) és x) oszlopokban meghatározott ismérvek, jelentett értékek függvényében arányosítani.

Az u) oszlopban az üzemzavar által érintett üzleti szolgáltatás kódját kell megadni. Egy soron egy üzleti szolgáltatás kód szerepelhet. Amennyiben az adatszolgáltató

- új üzleti szolgáltatást kíván bevezetni, az MNB-től haladéktalanul új kódot kell kérnie,

- az adott kódhoz tartozó, MNB kódlistában foglalt üzleti szolgáltatás tartalmának változtatását javasolja, a javaslatról az MNB-t haladéktalanul értesítenie kell.

A v) oszlopban az üzemzavar által elsődlegesen érintett rendszerelemet kell feltüntetni. Egyazon rendszerelemet a táblában következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

A w), illetve x) oszlopban azt kell szerepeltetni, hogy az adott üzemzavar az adott szolgáltatást érintő teljes ügyfélkör, illetve az összes tranzakció hány %-át érinti.

01b. tábla: Szolgáltatási szint csökkenést előidéző események

Ebben a táblában az ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető szolgáltatás-kiesést nem okozó, de az adatszolgáltató által nyújtott szolgáltatások szintjének csökkenését előidéző eseményeket kell jelenteni (pl.: szolgáltatás lassulása).

A tábla oszlopait 01 a. táblánál közölt szempontok szerint értelemszerűen kell kitölteni.

01c. tábla: Kötegelt feldolgozású szolgáltatások hibanaplója

01d. tábla: Kötegelt feldolgozású szolgáltatásoknál bekövetkezett szolgáltatási szint csökkenését előidéző események

A táblák oszlopait a 01a. és 01b. tábláknál megadott szempontok szerint értelemszerűen kell kitölteni kötegelt feldolgozású üzleti szolgáltatás, illetve üzleti szolgáltatás kötegelt elemi szolgáltatása során bekövetkezett üzemzavar, illetve szolgáltatási szint csökkenést előidéző esemény esetén.

02a. tábla: Rendelkezésre állás

A tábla b) oszlopában az összes kiesett időt kell jelenteni. Ebbe nem számit bele az az időtartam, amely az adott üzemzavart érintően már egy másik szolgáltatás kapcsán beszámításra került.

Ebben a táblában kell összesíteni az adatszolgáltató ügyfelei által közvetlenül érzékelhető üzemzavarokat és az ilyen jellegű üzemzavarok által okozott szolgáltatás-kieséseket figyelembe vevő, tárgyhónapra vonatkozó - az egyes üzleti szolgáltatások mutatóit tartalmazó, integrált - rendelkezésre állási mutatót. Amennyiben az adatszolgáltatónak az egyes üzleti szolgáltatások mutatóinak kiszámításához használt üzemidőkre, valamint az integrált rendelkezésre állási mutató számítása során használt, adott tárgyévre vonatkozó súlyokra vonatkozóan változtatási javaslata van, arról az MNB-t legkésőbb a tárgyév első havi jelentésének beérkezési határidejét megelőző 30. munkanapig értesíteni köteles.

Az egyes üzleti szolgáltatások mutatóinak vetítési alapja az az időtartam, amely alatt az adatszolgáltató az adott szolgáltatást ügyfelei részére nyújtja. Az f) oszlopban jelentendő, havi átlagos rendelkezésre állási mutató számítása során a 02c. táblában jelentett napi rendelkezésre állási adatokat kell alapul venni.

02b. tábla: Üzleti szolgáltatások összes kiesése

Ebben a táblában az egyes üzleti szolgáltatások tárgyhavi összes szolgáltatás-kiesését kell jelenteni.

02c. tábla: Üzleti szolgáltatások napi rendelkezésre állási adatai

Ebben a táblában az üzleti szolgáltatások üzemidő-hosszabbítással növelt teljes üzemideje és szolgáltatáskiesése alapján a tárgyhónapra számított napi rendelkezésre állási mutatókat kell jelenteni.

03. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor szükség volt arra, hogy az adatszolgáltató, illetve megbízottja javításokat (az adatszolgáltató által, illetve megbízásából telepített hardverrel és szoftverekkel kapcsolatosan) végezzen az ügyfeleknél. Azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltató alkalmazottai, illetve megbízottjai kisebb módosításokat hajtottak végre (pl. egér cseréje), oktatási, betanítási, illetve első installációt végeztek, nem kell jelenteni.

A g) oszlopban az ügyfél rövid nevét, a h) oszlopban az ügyfél törzsszámát kell jelenteni. Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

A k) oszlopban abban az esetben kell a 01a. Üzemzavarok táblában jelentett hibakódot, illetve a 01b. Szolgáltatási szint csökkenést előidéző események táblában jelentett eseménykódot szerepeltetni, ha az ügyfélnél végzett javításra a rendelkezésre állást közvetlenül befolyásoló üzemzavar vagy szolgáltatási szint csökkenést előidéző esemény miatt került sor. Amennyiben az ügyfeleknél végzett javítás nem köthető az adatszolgáltató rendelkezésre állását közvetlenül befolyásoló üzemzavarhoz, illetve szolgáltatási szint csökkenést előidéző eseményhez, a mezőt üresen kell hagyni.

04. tábla: Igénybe vett javítások

Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor az adatszolgáltató más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy a bekövetkezett üzemzavarokat, szolgáltatási szint csökkenést előidéző eseményeket elhárítsa, illetve az üzleti (az elszámolóházi, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet lebonyolító) rendszerek normális működését helyreállítsa. Nem kell jelenteni azokat a karbantartásokat, amelyeket szerződés keretében, rendszeresen hajtanak végre az adatszolgáltató szállítói. A tábla oszlopait a 03. táblánál közölt szempontok szerint értelemszerűen kell kitölteni.

05. tábla: Üzemidő-hosszabbítások

Ebben a táblában kell jelenteni mindazon eseteket, amikor az adatszolgáltató a szokásostól eltérően tartott nyitva az ügyfelek részére.

Amennyiben adott üzleti szolgáltatás kapcsán már meghosszabbított üzemidő hosszabbítására kerül sor, az eredeti üzemidő kezdeteként és végeként az adott üzemidő-hosszabbítást megelőzően hosszabbított üzemidő kezdetét és végét kell jelenteni.

Ha az üzemidő meghosszabbítása az adatszolgáltató ügyfelének kérése miatt vált szükségessé, az f) oszlopban az üzemidő-hosszabbítást kérelmező ügyfél rövid nevét kell feltüntetni. Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni. Ha az üzemidő meghosszabbítására az adatszolgáltatónál bekövetkezett üzemzavar, vagy egyéb ok miatt került sor, az f) oszlopban nem kell adatot szerepeltetni.

A h) oszlopban a hosszabbítás pontos indokát (pl.: technikai ok tömör leírását) kell jelenteni. Ügyfélkérelem alapján történő üzemidő-hosszabbításnál a hosszabbítás pontos indokán kívül az ügyfél által közölt indoklást is szerepeltetni kell a h) oszlopban.

Az i) oszlopban az üzemzavar által érintett üzleti szolgáltatás kódját kell megadni. Egy soron egy üzleti szolgáltatás kód szerepelhet.

A j) oszlopban azt kell megjelölni, hogy milyen típusú tranzakciók esetében vált szükségessé az üzemidő meghosszabbítása. Egyazon tranzakciókört következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni. A k), illetve l) oszlopban az üzemidő-hosszabbítással érintett tranzakciók számát és értékét kell jelenteni, amennyiben azok az adott üzleti szolgáltatásra értelmezhetők. (Amennyiben az adatszolgáltatás során az adott üzleti szolgáltatás értelmezhető, az adott üzleti szolgáltatást érintő további üzemidő-hosszabbítások során jelenteni kell az üzemidő-hosszabbítással érintett tranzakciók számát és értékét.)

Az m) oszlop kitöltésénél a 03. tábla k) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

06. tábla: Lezárt reklamációk

Ebben a táblában kell jelenteni azokat az üzemeltetéssel, továbbá az elszámolóházi, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységgel kapcsolatban felmerült reklamációkat, amelyek az ügyfelektől érkeztek, illetve már le vannak zárva (a kivizsgálás lezárult).

Egyazon ügyfelet következetesen minden esetben ugyanolyan módon kell jelölni.

A d) oszlopban azt kell megjelölni, hogy a reklamáció üzemeltetéssel - technikai jellegű reklamáció - vagy az elszámolóházi, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységgel - üzleti jellegű reklamáció -kapcsolatban merült fel. "T" jelenti azt, hogy technikai, "U" azt, hogy üzleti jellegű az adott reklamáció. Az e) oszlopban a reklamáció rövid, tömör leírását kell megadni, a reklamációt kiváltó ok feltüntetésével.

Az f) oszlopban a reklamáció eredményét kell megadni. "El" jelenti azt, hogy az adatszolgáltatónak volt teendője a reklamációval kapcsolatban; "EU" jelenti azt, hogy az adatszolgáltatónak nem volt teendője a reklamációval kapcsolatban.

A g) oszlopban az elintézés módját (beleértve az ügyfélnél keletkezett kár megtérítésének módját, valamint az esetlegesen kifizetett kártérítés összegét), vagy az elutasítás okát kell tömören ismertetni.

Az i) oszlop kitöltésénél a 03. tábla k) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

07. tábla: Az üzleti rendszereken végrehajtott módosítások

Ebben a táblában az adott hónapban, üzleti (az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységet, központi szerződő fél tevékenységet lebonyolító) rendszerekben végrehajtott változtatásokat kell jelenteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az éves beruházási tervben szereplő változtatások végrehajtását, a nem tervezett változtatások közül a hardver fődarabok cseréjét, az operációs rendszer, a kifejezetten az elszámolóházi, illetve a központi értéktári tevékenységhez fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását. A b)-d) oszlopban egyértelmű, tömör szöveges leírás szükséges. A b) oszlopban a változtatás leírását kell megadni, a c) oszlopban a változtatás indokát kell tömören leírni (pl: felmerülő piaci igény leírása, üzleti indíttatású változtatás lényege). A d) oszlopban azt kell jelenteni, hogy a változtatás zökkenőmentes volt-e vagy adódtak problémák, amennyiben igen, azoknak ml az oka, illetve milyen módon hárították el őket.

Az e) oszlop kitöltésénél a 03. tábla k) oszlopánál közölt szempontok szerint kell eljárni.

08. tábla: A biztosíték- és garanciaelemek napi adatai

A táblában a tárgyhónapra vonatkozó napi biztosítékigényt, valamint az egyéni és kollektív biztosítékok napi állományát kell jelenteni forintban a megadott bontásban.

A biztosítékállomány napi értékébe bele kell számítani mindazon eszközöket, díjakat, egyéb befolyt követeléseket, melyek egy esetleges nemteljesítés esetén adott garanciaelem kapcsán egyaránt felhasználhatók (pl.: kollektív garanciaalap esetén kamat).

MNB azonosító kód: P42

Kitöltési előírások

Elektronikus pénz

Általános előírások

1. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 4. pontja tartalmazza.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. Azon szerver alapú rendszerek esetén, amelyeknél kártya vagy egyéb eszköz is kibocsátásra kerül, de az csak a számla azonosítására szolgál, és nem tárol elektronikus pénzt, csak a szerver alapú rendszerekre vonatkozó táblákat kell kitölteni.

MNB azonosító kód: P44

Kitöltési előírások

Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

3. Az adatszolgáltatónak az értékpapír típusokba való besorolást a következők szerint kell elvégeznie: kötvények:

kötvények és más, a kibocsátáskor egy éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

rövidlejáratú értékpapírok:

a kibocsátáskor egy éves, vagy egy éven belüli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

részvények és befektetési jegyek:

részvények és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírok, letéti igazolások, valamint zárt, illetve nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok;

egyéb értékpapírok: a fenti három fő típusba nem sorolható értékpapírok.

A. Az állományi és a forgalmi értékadatokat, beleértve a fizetés nélküli transzferek, az új kibocsátások és az értékpapír megszűnések értékadatait is, értékpapír típusonként a következőképpen kell meghatározni:

- a fizetéses tranzakciót vételáron kell feltüntetni,

- a fizetés nélküli tranzakciót, amennyiben az tőzsdei elszámolásból származik, a központi szerződő fél által kiszámított értéken, biztosítéki célú zárolás és feloldás esetén haircut nélküli áron, egyéb esetben névértéken kell feltüntetni.

5. A külföldi pénznemben denominált értékpapírok értékét a következőképpen kell átszámítani forintra:

- az állományi értékadatokat az MNB által közzétett, a tárgyév utolsó üzleti napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon,

- a forgalmi adatokat a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon

kell forintra átszámítani.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Közvetlen értékpapírszámla tulajdonosok

Ha a számlatulajdonos hitelintézeti tevékenységi engedéllyel rendelkező központi szerződő fél vagy központi értéktár, besorolását nem hitelintézetként, hanem központi szerződő fél, illetve központi értéktár minőségében kell elvégezni.

02a. tábla: Az értékpapírszámlák állománya eredet szerint

A d oszlopban a közvetlen értéktári kapcsolaton (linken) keresztül tartott értékpapírállományt kell jelenteni, értékpapír típusonként.

Az e oszlopban a közvetett értéktári kapcsolaton keresztül tartott értékpapírállományt kell jelenteni, értékpapír típusonként. Az ún. "account operator" kapcsolat közvetett kapcsolatnak minősül.

02b. tábla: Az értékpapírszámlák állománya értékpapírszámla tulajdonos szerint

A b oszlopban a közvetlen értéktári kapcsolaton (linken) keresztül tartott értékpapírállományt kell jelenteni, értékpapír típusonként.

A 02a. tábla a oszlop összesen mezőjében értékpapír típusonként szereplő értékeknek meg kell egyezniük a 02b. tábla a oszlopában lévő, azonos bontású értékekkel.

03 és 04. tábla: Értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

A b-d oszlopban azokat a központi értéktáron belüli transzfer megbízásokat kell jelenteni, amelyek más központi értéktárat nem érintenek, függetlenül attól, hogy azok a T2S platform közbeiktatásával vagy anélkül kerülnek kiegyenlítésre.

Az e-g oszlopban azokat a központi értéktáron belüli transzfer megbízásokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatónál értékpapírszámlával rendelkező másik központ értéktár értékpapírszámláját érintik.

A h-j oszlopban azokat a transzfermegbízásokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató értéktáron kívül vezetett értékpapírszámláit érintik, függetlenül attól, hogy azt egy másik központi értéktárnál vagy egyéb intézménynél vezeti.

A 03. és 04. táblában minden értékpapír tranzakciót jelenteni kell. A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tranzakciók esetében az adatszolgáltató által teljesített értékpapírszámla transzfer megbízásokat

- bruttó módon és

- egyszeres számbavétellel (egy összefüggő, de külön adott vételi és eladási megbízást egy transzfer megbízásként)

kell kimutatni a táblákban megadott részletezettséggel. Így kell jelenteni a központi szerződő fél saját számláját érintő, a központi szerződő fél által indított tranzakciókat is.

A 03. és 04. táblában a központi szerződő félen keresztül elszámolt tranzakciók esetében a teljesített értékpapír számla tranzakciókat nettó alapon és

- egyszeres számbavétellel (azaz mind a nettó tartozik, mind a nettó követel pozíciók könyvelését

- egyszer kell figyelembe venni)

kell kimutatni a táblákban megadott részletezettséggel. A központi szerződő félen keresztül elszámolt tranzakciókat fizetés nélküli tranzakcióként kell feltüntetni, kivéve azokat a tranzakciókat, amelyek nemteljesítés következményeként jönnek létre, valamint a fizikai leszállítással járó tételeket.

A DVD tranzakciót FoP tranzakcióként kell jelenteni, és annyiszor kell számba venni, ahány FoP megbízással teljesül a DVD ügylet könyvelése.

A REPÓ tranzakció esetében a nyitó és lejáró lábat, illetve az esetleges elvonást kell jelenteni, a repó hosszabbítást nem.

Ha egy transzfer megbízás egyszerre több értékpapírfajtára vonatkozik, az adatszolgáltatásban a transzfer megbízás számát, illetve értékét az értékpapír fajták száma alapján kell számba venni.

A 03. és 04. táblákban értékpapír transzfer megbízásként kell jelenteni a következő tranzakciókat is:

- az értékpapírszámla tulajdonos adatszolgáltatónál vezetett saját értékpapírszámlája és megbízói omnibus értékpapírszámlája közötti értékpapír átvezetéseket,

- egyoldalú, együttes és kedvezményezetti értékpapír zárolásra és a zárolás feloldására szóló megbízásokat,

- automatikus értékpapír kölcsönzés, vagy automatikus biztosítékátvezetés miatti értékpapír mozgásokat.

A 03. és 04. táblákban nem szabad értékpapír transzfer megbízásként jelenteni a következő tranzakciókat:

- a 07. és 08. táblában közölt értékpapír kibocsátások, rábocsátások, törlések és a társasági események miatti értékpapír mozgások,

- az adatszolgáltató értéktárában fizikailag őrzött értékpapírok kiadása vagy értékpapírok fizikai megőrzésre történő átvétele miatti értékpapírszámla terhelések vagy jóváírások,

- az adatszolgáltató rendszere miatt a tranzakció lebonyolítása során közbeiktatott, kizárólag technikai jellegű (technikai számlákon lebonyolított) értékpapír mozgások.

05. és 06. tábla: Központi szerződő fél (CCP) értékpapírszámláján teljesített értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

A 05. és 06. táblában csak a központi szerződő félen keresztül elszámolt értékpapír tranzakciókat kell jelenteni a 03. és 04. táblánál leírt, a központi szerződő félre vonatkozó szempontok figyelembe vételével.

07. és 08. tábla: Új értékpapír kibocsátások és értékpapír megszűnések száma és értéke

Új kibocsátásként kell figyelembe venni a létező ISIN kódok alatti, tárgyidőszaki kibocsátásokat és rábocsátásokat, beleértve a nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyeket is.

Értékpapír megszűnésként kell figyelembe venni a létező ISIN kódok alatti tárgyidőszaki értékpapír teljes- és résztörléseket, beleértve a nyílt végű befektetési alapok törölt befektetési jegyeit is.

MNB azonosító kód: P45

Kitöltési előírások

Visszaélések a pénzforgalomban

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a bankkártyákkal kapcsolatos visszaéléseket kivéve (amelyeket a P34 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban kell jelenteni) minden pénzforgalmi jellegű visszaélést tartalmaz.

2. A nem forintban elkövetett visszaéléseket, amennyiben rendelkezésre áll napi árfolyam, úgy azon, ennek hiányában az MNB által közzétett, a tárgyidőszakra vonatkozó átlagárfolyamon kell átszámítani forintra.

3. Azokat a pénzforgalmi visszaéléseket, amelyek esetében a szövetkezeti hitelintézet a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon - levelezőbankján keresztül - csatlakozik (a továbbiakban: levelezett szövetkezeti hitelintézet), a levelezőbanknak kell jelentenie, a saját adataitól elkülönítetten, külön táblában. Ennek érdekében a levelezett szövetkezeti hitelintézet köteles az adatszolgáltatás előállításához szükséges adatokat teljes körűen és megfelelő időben a levelezőbank rendelkezésére bocsátani. A levelezett szövetkezeti hitelintézetek pénzforgalmi visszaélési adatait a levelezőbank összesítve küldi meg az MNB-nek.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Pénzforgalmi visszaélések

A b, j, r oszlopban, azon visszaélési kísérletet, amely esetében az eltulajdonítani kívánt összeg nem állapítható meg, 0 összeggel kell jelenteni.

Pénzforgalmi visszaélésnek minősül minden olyan cselekmény, amely során valaki jogosulatlanul próbál rendelkezni egy ügyfélszámla vagy bármely ügyfélkövetelés (pl. betét) felett, ideértve a hamis beszedési felhatalmazást is. Azon eseteket szükséges jelenteni, amelyeket az adatszolgáltató is visszaélésnek minősít, és a megfelelő szervezeti egysége (pl. bankbiztonság, belső ellenőrzés) ennek megfelelően kezeli. Nem pénzforgalmi visszaélésnek, hanem belső visszaélésnek minősül az adatszolgáltató dolgozója által vagy közreműködésével elkövetett visszaélés, továbbá a hitelezési visszaélés, ezért a jelen adatszolgáltatásban ezeket a visszaéléséket jelenteni nem kell. A visszaéléseket az ügyfélazonosítást lebonyolító pénzforgalmi szolgáltatónak kell jelentenie.

Sikertelen visszaélési kísérletnek minősül minden olyan eset, amelynél a megbízás teljesítésére nem kerül sor. Nem minősülnek visszaélési kísérletnek mindazon esetek, amelyeknél a számla felett rendelkezők authorizációja hiúsul meg, így például internetbanknál az aláíró jelszó többszöri elrontása, vagy papír megbízásnál az aláírástévesztés (ha az ügyfél ezt elismeri, vagy tudomásul veszi).

Sikeres visszaélésnek minősül minden olyan eset, ahol a megbízást az adatszolgáltató teljesíti, akkor is, ha az eltulajdonított összeget az adatszolgáltató később visszakapja.

A visszaéléseket az alábbiak szerinti meg kell bontani:

a) átutalási tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések: Itt kell jelenteni azon visszaéléseket, amelyek a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti átutalási megbízás - a csoportos átutalási megbízást, a hatósági átutalási megbízást és az átutalási végzést kivéve - alapján indított átutalási tranzakciókhoz kapcsolódóan, valamint az adatszolgáltatónál vezetett számlára indított (belső) forint átutalási tranzakciókhoz kapcsolódóan követtek el;

b) csoportos beszedési tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések: itt kell jelenteni azon visszaéléseket, amelyeket a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti csoportos beszedési megbízás alapján lebonyolított forint fizetésekhez kapcsolódóan követtek el. A csoportos beszedések közé értendők a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott, és a banki belső számlaforgalomban teljesített csoportos beszedések is;

c) egyéb: itt kell jelenteni minden olyan, az adatszolgáltatásban meghatározott pénzforgalmi visszaélést, amely nem sorolható a a) és b) pont szerinti kategóriába.

Amennyiben a bekövetkezett káron az adatszolgáltató és az ügyfél osztozik, úgy az adott kár ügyfelet terhelő részét az e, f, m, n, u és v, míg az adatszolgáltató terhelő részét a g, h, o, p, w és x oszlopban kell jelenteni.

Az egyes sorokban az alábbi csatornákat alapvetően az authorizáció módja szerint, az alábbiak alapján kell értelmezni.

a) Papíralapú megbízás: az ügyfél által nyomtatványon adott megbízás; de minden olyan csatorna idetartozik, amelynél a jogosultságot az adatszolgáltató az aláírás vizsgálatával ellenőrzi, ideértve azon eseteket is, ahol a papíros megbízáshoz adathordozón található részletezés is kapcsolódik.

b) Adathordozón történő benyújtás: jellemzően a csoportos megbízásoknál fordul elő, hogy a megbízásokat valamilyen adathordozón - floppy vagy cd - juttatja el a megbízó a számlavezetőhöz. Akkor kell ezen a soron jelenteni a visszaélést, ha a jogosultságvizsgálathoz más csatornát, illetve eszközt nem vesznek igénybe.

c) Office banking: az ügyfél rendelkezésére álló (saját vagy a számlavezető által kihelyezett) számítógépen és a számlavezető által megadott feltételek szerint telepített programcsomag használatával összeállított, az adatszolgáltatóhoz távközlési hálózaton keresztül (ideértve az internetet is) eljuttatott megbízások.

d) Internetbank: Webböngészőn keresztül megadott megbízások.

e) Telebank: telefonos megbízás, az úgynevezett "call center" által fogadott megbízásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy vezetékes telefonról vagy mobil készülékről kezdeményezték a hívást, valamint, hogy ügyintéző közreműködésével vagy billentyűzeten [DTMF, azaz Dual-Tone Multi-Frequency (TONE mode)] adták a megbízást.

f) Online: azokat az interneten megadott megbízásokhoz kapcsolódó visszaéléseket kell jelenteni, amelyeket valamilyen online fizetési szolgáltatáson keresztül adtak meg. Itt kell tehát azon visszaéléseket jelenteni, amelyek a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei által a megbízásos online átutalást vagy számlainformációk összesítését végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül indított megbízásokhoz kapcsolódnak.

g) Mobiltelefon: mobiltelefonos alkalmazáson keresztül kezdeményezett, továbbá az aktív SMS-en, illetve egyéb, nem hang alapú technológia alkalmazásával mobiltelefonon benyújtott, illetve fogadott megbízások.

h) Egyéb: minden olyan csatorna, amely nem tartozik az a)-g) pontban meghatározott csatornák közé.

MNB azonosító kód: P46

Kitöltési előírások

Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla

A táblában a vásárlásra felhasználható, előre fizetett (pre-paid) egyenlegek nagyságát kell jelenteni a negyedév utolsó napjára vonatkozóan.

02. tábla

A táblában a negyedév során nem távközlési célból mobiltelefonnal (hitelintézet, mint számlavezető közreműködése nélkül) lebonyolított - mind az előre fizetett, mind az ügyfél által utólag fizetendő - vásárlásokat kell jelenteni.

MNB azonosító kód: P47

Kitöltési előírások

Postai fizetési forgalom

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett, a Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás - a nem belföldi postautalvány alapján teljesített, egyéb készpénzátutalás (pl. Western Union Money Transfer) kivételével -, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatás forgalmát, valamint azon postahelyek számát kell jelenteni, ahol e szolgáltatások az ügyfelek számára igénybe vehetők. A nem belföldi és nem nemzetközi postautalvány alapján teljesített, egyéb készpénzátutalás (pl. Western Union Money Transfer) forgalmát a P48 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban kell jelenteni.

2. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P48

Kitöltési előírások

Készpénzátutalási forgalom

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a nem belföldi és nem nemzetközi postautalvány alapján teljesített készpénzátutalási forgalmat kell jelenteni (pl. Western Union Money Transfer). Az adatokat a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozottaknak az általuk igénybe vett közvetítők adatával együtt kell megadni. Amennyiben egy intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújt Magyarországon készpénzátutalási szolgáltatást, akkor a készpénzátutalási tevékenységet végző magyarországi közvetítője köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

2. A devizában lebonyolított forgalmat a tárgyidőszakra vonatkozóan az MNB által közzétett átlagárfolyamon, vagy a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani.

3. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító kód: P49

Kitöltési előírások

Központi szerződő fél statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként kell jelenteni.

A Tpt. szerinti központi szerződő fél adatszolgáltató, illetve ugyanezen központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző Tpt. szerinti elszámolóház adatszolgáltató nem jelentheti nemlegesként ugyanazon táblát, amennyiben az adott tábla tartalma ezen adatszolgáltatók bármelyikének tevékenységéből, illetve együttes tevékenységéből adódóan értelmezhető.

3. Az elszámolt ügyletek értékadatait ügylettípusonként a következőképpen kell meghatározni:

Derivatív ügyletek:

Az értékadatokat az alapul szolgáló termék (a továbbiakban: alaptermék) piaci értéke alapján kell meghatározni. Az opciós ügyleteket az alaptermék lehívási ára (tehát nem az opciós díj) alapján kell számba venni. Határidős ügyletek esetében az alaptermék tranzakciókori piaci értékét, notional határidős kontraktusok esetében magának a határidős ügyletnek a tranzakciókon piaci értékét kell figyelembe venni. Az értékadatok megállapításához a vonatkozó nap végi ár, vagy a havi átlagár is alkalmazható.

Repó ügyletek:

Az értékadatokat a pénzügyi oldal alapján kell meghatározni. Az induló láb estében a számbavételnél a repó kamatot nem, csak a repó vételárat kell figyelembe venni. Visszavásárlás és elvonás esetén a visszavásárlási árat kell figyelembe venni.

Értékpapír ügyletek:

Az értékadatokat tranzakciós értéken kell szerepeltetni. A fizetés nélküli tranzakciókat a központi szerződő fél által kiszámított értéken kell figyelembe venni.

4. Az értékpapír transzfer megbízások értékadatait a következőképpen kell meghatározni:

A "Szállítás fizetés ellenében" (DvP) tranzakcióknál az értékadatokat a vonatkozó fizetési adatok alapján kell megállapítani. A fizetés nélküli értékpapír transzfereket az értékpapírok piaci értékén kell számba venni. Piaci értékként az adott értékpapír havi átlagos piaci értéke is használható. Ha piaci érték nem áll rendelkezésre, az adott értékpapír legutolsó ismert árát kell figyelembe venni, ha ez sem áll rendelkezésre, akkor névértéken kell jelenteni.

5. A külföldi pénznemben denominált, elszámolt ügyletek és értékpapír transzfer megbízások értékének forintra történő átszámítását a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon kell elvégezni.

6. Az elszámolt ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni.

A nováció az eredeti szerződéses kötelezettségek felváltása új kötelezettségekkel. A nováció eredménye lehet pl. bruttó fizetési kötelezettségek nettó fizetési kötelezettséggel való felváltása vagy új kötelezett belépése az ügyletbe.

7. Ha az adatszolgáltató központi szerződő fél nem hazai piac számára is nyújt központi szerződő fél szolgáltatást, úgy a 02-07. táblát országonként külön kell kitölteni.

8. A 10. és 11. táblát az elszámolt tőkepiaci ügyletek teljesítésére igénybevett központi értéktáranként külön kell kitölteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01a. tábla: Tőkepiaci klíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a központi szerződő félként elszámolt tőkepiacok tekintetében kell megadnia az általános és egyéni klíringtagjainak a számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

01b. tábla: Energiapiaci klíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a központi szerződő félként elszámolt energiapiacok tekintetében kell megadnia az általános és egyéni klíringtagjainak a számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

01c. tábla: Energiapiaci alklíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a nem központi szerződő félként elszámolt piacok tekintetében kell megadnia az alklíringtagok számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

Amennyiben egy klíringtag, alklíringtag több, a 01a., 01b. és 01c. tábla kitöltése szempontjából releváns piacon is jelen van, úgy az adott tagot minden, érintett táblában le kell jelenteni.

02a. tábla: Elszámolt tőkepiaci tőzsdei derivatív ügyletek száma

1. A táblában a tárgyidőszakban elszámolt tőzsdei derivatív kontraktusok számát kell szerepeltetni, azaz ha egy tranzakció több kontraktust tartalmaz, ez utóbbiak számát kell az adatszolgáltatásban megadni.

2. Az ügyleteket az I. Általános előírások 6. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni.

Ha a központi szerződő fél a nováció során ténylegesen belép az ügyletbe, akkor az ennek eredményeképpen létrejövő új ügyleteket kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a központi szerződő fél garantálja ugyan az ügyletek teljesítését, de nem lép be automatikusan az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az ügyleteket egyszeresen kell figyelembe venni. Ha viszont nemteljesítés esetén a központi szerződő fél ténylegesen belép az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az eredeti egy ügyletet kétszeresen kell számba venni.

3. Nem szabad derivatív ügyletként figyelembe venni azokat az alaptermék tranzakciókat, amelyek a derivatív ügylet lejáratakor a fennálló nyitott pozícióból eredő kötelezettségnek az alaptermék fizikai leszállításával való kiegyenlítésére szolgálnak. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír tranzakciók számát a 06. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

02b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek száma

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók számát a 02a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

03a. tábla: Elszámolt tőkepiaci tőzsdei derivatív ügyletek értéke

1. A tőzsdei derivatív ügyletek értékét a 02a. tábla 2. pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.

2. Nem szabad derivatív ügyletként figyelembe venni a 02a. tábla 3. pontja szerinti alaptermék tranzakciókat. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír tranzakciók értékét a 07. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

03b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek értéke

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók értékét a 03a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

04. és 05. tábla: Elszámolt repó ügyletek száma és értéke

1. A táblákban a repó ügyletek két lábát, azaz az értékpapír átadást és az értékpapír visszaadást két tranzakcióként kell figyelembe venni.

2. A repó ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembe vételével.

06. és 07. tábla: Elszámolt azonnali értékpapír ügyletek száma és értéke

1. A táblákban kell kimutatni az elszámolt tőzsdei azonnali piaci ügyletek számát, illetve értékét, valamint azoknak az értékpapír tranzakcióknak a számát, illetve értékét, amelyek célja derivatív ügyletekből eredő kötelezettségek (nyitott pozíciók) fizikai értékpapír szállítással történő lejáratkori teljesítése.

2. Az azonnali értékpapír ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni, a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembe vételével.

08. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (horizontális link) útján elszámolt ügyletek száma

1. A táblában az adatszolgáltatónak a 02a., 02b., 04. és 06. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak a számát kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél funkciót betöltő más központi szerződő féllel létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

2. Az ügyletek számát a I. Általános előírások 6. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három ügylet jön létre: a központi szerződő fél és a saját klíringtagja között, a központi szerződő fél és a másik központi szerződő fél között, a másik központi szerződő fél és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügyletet kell szerepeltetni.)

09. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (horizontális link) útján elszámolt ügyletek értéke

1. A táblában az adatszolgáltatónak a 03a., 03b., 05. és 07. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak az értékét kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél funkciót betöltő más központi szerződő féllel létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

2. Az ügyletek értékét a I. Általános előírások 6. pontja szerint nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három, az eredeti ügylet értékével megegyező értékű ügylet jön létre: a központi szerződ fél és a saját klíringtagja között, a központi szerződő fél és a másik központi szerződő fél között, a másik központi szerződő fél és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügylet összesített értékét kell szerepeltetni.)

10. és 11. tábla: Az elszámolt ügyletek teljesítésére központi értéktárnak (CSD) adott értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

1. A b-d oszlopban csak azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató által elszámolt olyan derivatív, repó és azonnali értékpapír ügyletek közvetlen teljesítésére szolgálnak, amelyeknél a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé.

2. Az e-g oszlopban csak azokat az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét kell jelenteni, amelyeknél a központi szerződő fél garantálja ugyan a vonatkozó ügyletek teljesítését, de jogilag nem lép be az ügyletbe.

3. A 10. és 11. táblában nem kell jelenteni azokat az értékpapír tranzakciókat, amelyek közvetlen célja nem a vonatkozó ügyletek teljesítése, hanem biztosítékadás.

12. tábla: A központi szerződő fél által garantált tőkepiaci ügyletek pénzoldali kiegyenlítése (tranzakciók értéke)

1. A 12. táblában azoknak a fizetéses értékpapír transzfer megbízásoknak, illetve az értékpapír elszámolásokhoz tartozó pénz tranzakcióknak az értékét kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató által elszámolt olyan derivatív, repó és azonnali értékpapír ügyletek közvetlen teljesítésére szolgálnak, amelyeknél a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. Ennek megfelelően a táblában nem szabad szerepeltetni azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét, amelyeknél a központi szerződő fél garantálja ugyan a vonatkozó ügyletek teljesítését, de jogilag nem lép be az ügyletbe, továbbá azokat sem, amelyek közvetlen célja nem a vonatkozó ügyletek teljesítése, hanem biztosítékadás.

2. A 12. táblában az értékpapír transzferek értékét kell jelenteni.

MNB azonosító kód: P51

Kitöltési előírások

Napi valutaforgalmi jelentés

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás a tárgynapon teljesített valuta befizetések és kifizetések összesített adatait tartalmazza.

2. A napi adatokat tartalmazó adatszolgáltatást főszabály szerint csak havonta kell megküldeni az MNB-nek.

3. Amennyiben az MNB a piaci információk alapján szükségesnek látja, akkor az adatszolgáltatónak - a havi adatszolgáltatás mellett - a fiókok összesített adatait a tárgynapot követő munkanapon 12 óráig is be kell küldenie az adatszolgáltatás 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott bankszakmai felelősének. Az adatokat ezt követően addig kell naponta megküldeni, ameddig az MNB nem értesíti az adatszolgáltatókat a napi adatszolgáltatás felfüggesztéséről. Az MNB az adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló rendszeren keresztül értesíti az adatszolgáltatókat a napi adatszolgáltatás elrendeléséről illetve felfüggesztéséről.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Hitelintézeti fiókok és közvetítők ügyfelekkel kapcsolatos összesített valutaforgalma

A táblában a hitelintézet saját fiókjaiban - ideértve a valutaváltó-automatákon keresztül bonyolított fizetéseket is - és a hitelintézet által igénybe vett, pénzváltási tevékenységet közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) fiókjaiban a tárgynapon teljesített valuta befizetések és kifizetések összesített adatait kell jelenteni, egységnyi devizában kifejezve.

Befizetésnek minősül az ügyféltől a tárgynapon átvett, csekk ellenében átvett, számlára befizetett, forintra vagy más valutára váltott valuta összeg. A pénztári és a zsákos befizetéseket egyaránt figyelembe kell venni.

Kifizetésnek minősül az ügyfélnek csekk ellenében átadott, számláról, forint vagy más valuta ellenében a tárgynapon kiadott valuta összege.

A hitelintézeti fiókok és a közvetítő ügyfélforgalmát elkülönítve kell jelenteni.

A fiókok egymás közötti forgalma, a fiókok és a közvetítők közötti forgalom, továbbá a hitelintézeti központ és a fiókok, illetve a közvetítők közötti forgalom az adatszolgáltatásban nem jelenthető.

Az egyes devizanemek ISO kódját a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Hitelintézeti fiókok fizetési számlához nem kapcsolódó valutaváltásból származó forint forgalma

A táblában a hitelintézet saját fiókjaiban - ideértve a valutaváltó-automatákon keresztül bonyolított fizetéseket is - a tárgynapon, fizetési számlához nem kapcsolódóan, valutaforgalom ellenértékeként teljesített forint befizetések és kifizetések összesített adatait kell jelenteni.

Befizetésnek számít az ügyféltől a tárgynapon átvett, csekk ellenében átvett, valutára váltott forint összeg. A pénztári és a zsákos befizetéseket egyaránt figyelembe kell venni, amennyiben nem fizetési számlához kapcsolódnak.

Kifizetésnek minősül az ügyfélnek csekk ellenében átadott, valuta ellenében a tárgynapon kiadott forint összeg.

A hitelintézeti fiókok egymás közötti forgalma, továbbá a hitelintézeti központ és a fiókok közötti forgalom az adatszolgáltatásban nem jelenthető.

MNB azonosító kód: P53

Kitöltési előírások

Jelentés a forintbankjegy-kereskedelemről

Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell a hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek és a Magyar Posta Zrt. egymás közötti forintbankjegy-kereskedelmének adatait, valamint az általuk külföldre eladott, illetve onnan vásárolt forintbankjegyekre vonatkozó adatokat. Jelenteni kell továbbá a Magyar Államkincstár számára eladott, illetve onnan vásárolt forintbankjegyekre vonatkozó, a Magyar Posta Zrt. számára a hitelintézeti készpénzfelesleg befizetés szolgáltatás keretében befizetett, illetve a Magyar Posta Zrt. által a hitelintézeti készpénzellátás szolgáltatás keretében kifizetett forintbankjegyekre vonatkozó, valamint az "Egyéb" szerződő partner alatt az összes, a felsorolt forgalmi kategóriákon kívül lebonyolított forintbankjegy-kereskedelemre vonatkozó adatokat is. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza az MNB-től felvett és az MNB-be befizetett forintbankjegyek állományát. Az adatszolgáltatásban a vásárolt, az eladott és a címletváltás során cserélt forintbankjegyek mennyiségét kell jelenteni.

2. Azt a belföldi levelezőbanki szolgáltatásból eredő forgalmat, amely esetében a szövetkezeti hitelintézet az országos forintbankjegy-kereskedelemhez közvetett módon - levelezőbankján keresztül - csatlakozik (a továbbiakban: levelezett szövetkezeti hitelintézet), a levelezőbanknak kell jelentenie, a saját adataitól elkülönítetten, külön táblában. Ennek érdekében a levelezett szövetkezeti hitelintézet köteles az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat teljes körűen és megfelelő időben a levelezőbank rendelkezésére bocsátani. A levelezett szövetkezeti hitelintézetek forintbankjegy-kereskedelemre vonatkozó adatait a levelezőbank szövetkezeti hitelintézetenkénti bontásban részletezve küldi meg az MNB-nek.

3. Az adatokat címletenkénti bontásban és összesítve is jelenteni kell, a mennyiséget darabszám szerint megadva.

A tárgynapon vásárolt, eladott és a címletváltás során átadott és átvett forintbankjegyeket napi bontásban kell megadni. Tárgynapnak a tranzakcióban részt vevő felek közötti szerződésben megjelölt teljesítési dátumot kell megadni, a tranzakcióban részt vevő összes jelentésköteles szereplőnek azonos dátummal kell jelentenie a tranzakciót.

4. Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a P05 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett készpénzforgalmat.

Külföldi partner esetében a szerződő partner törzsszámaként [táblák a) oszlopa] a 00000001 kódot kell szerepeltetni, Egyéb partner esetében pedig a 00000002 kódot kell használni.

MNB azonosító kód: P54

Kitöltési előírások

Jelentés a kibocsátott forgatható utalványokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény (a továbbiakban: Fszt.) szerint kibocsátott forgatható utalvány forintban kifejezett tárgyidőszaki állományának, a tárgyidőszakban bekövetkezett állományváltozás jogcímenkénti adatainak, továbbá a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkoztatva a forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett, a visszaváltás fedezetéül szolgáló pénzeszközök rendelkezésre állásának a kimutatására szolgál.

2. Kibocsátott forgatható utalvány alatt az utalványbirtokosnál kintlévő és visszaváltható forgatható utalványt kell érteni.

3. A forgatható utalvány elnevezésétől függetlenül a táblákban az értékadatokat forintban kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Kibocsátott forgatható utalvány állomány alakulása

A forgatható utalvány külföldi hivatalos pénznemre szóló pénzeszköz ellenében történő kibocsátása esetén az értékadatokat a kibocsátott forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező forintösszegben kell kimutatni (az Fszt.-ben meghatározott visszaváltási kötelezettség alapján).

A tábla soraiban a következő adatokat kell szerepeltetni:

1. sor: a kibocsátott forgatható utalvány tárgyidőszak első napján fennálló állományának értéke;

2. sor: az utalványkibocsátó által a tárgyidőszak alatt kibocsátott (értékesített) forgatható utalványok értéke;

3. sor: az utalványkibocsátó által a tárgyidőszak alatt az utalványbirtokosok részére visszaváltott, újra forgalomba hozható (kibocsátható) forgatható utalványok értéke, az utalványbirtokosok terhére felszámított (a részükre kifizetendő összegből levont) visszaváltási díj, jutalék vagy költség figyelembevétele nélkül;

4. sor: az utalványkibocsátó által a tárgyidőszak alatt az utalványbirtokosok részére visszaváltott, újra forgalomba nem hozható (ki nem bocsátható) forgatható utalványok értéke, az utalványbirtokosok terhére felszámított (a részükre kifizetendő összegből levont) visszaváltási díj, jutalék vagy költség, továbbá a sérülés miatti értékcsökkenés figyelembevétele nélkül;

5. sor: azon, lejárathoz kötött felhasználhatóságú, kibocsátott forgatható utalványok értéke, amelyek a lejáratot követő (az Fszt.-ben meghatározott) visszaváltási időszak eltelte miatt a tárgyidőszakban visszaválthatatlanná váltak;

6. sor: a kibocsátott forgatható utalvány tárgyidőszak utolsó napján fennálló állományának értéke, amelyet a következőképpen kell kiszámítani: 1 sor + 2 sor - 3. sor - 4. sor - 5. sor = 6. sor

02. tábla: Forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök kezelése

A táblában az értékadatokat a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkoztatva kell megadni.

A forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök devizában denominált fedezetként való elhelyezése esetén a forintértéket a tárgyidőszak utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámítva kell megadni.

A tábla soraiban a következő adatokat kell szerepeltetni:

1. sor: a forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök elhelyezésére szolgáló, hitelintézetnél vezetett letéti számla egyenlege;

2. sor: a forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök elhelyezésére szolgáló állampapír állomány piaci értéke;

3. sor: a forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök kezesi biztosítási szerződéssel fedezett összege;

4. sor: a forgatható utalvány kibocsátás ellenében átvett pénzeszközök bankgaranciával fedezett összege;

5. sor: a kibocsátott forgatható utalvány állomány rendelkezésre álló fedezetét az 1-4. sorok összesítésével kell meghatározni;

6. sor: a forgatható utalvány kibocsátása ellenében az utalványforgalmazó által átvett azon, úton lévő pénzeszközök értéke, amely pénzeszközök a forgatható utalvány kibocsátását követően (az Fszt.-ben meghatározott időszakon belül) még nem kerültek jóváírásra az utalványkibocsátó saját fizetési számláján, vagy azokat az utalványforgalmazó más módon (pl. pénztári készpénzbefizetéssel) még nem bocsátotta az utalványkibocsátó rendelkezésére.

MNB azonosító kód: P55

Kitöltési előírások

Pénzforgalmi bevételek

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltató által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) jutalék- és díjbevételeket kell jelenteni, a meghatározott kategóriák szerint megbontva.

2. Az adatszolgáltatásban jelentésköteles bevételnek minősülnek:

a) a hitelintézet által teljesített M01 és M11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban (a továbbiakban együtt: Statisztikai mérleg adatszolgáltatás) 03. táblájának 22. (sorkód: 051) és 23. (sorkód: 052) során, a 2 oszlopban jelentett bevételek,

b) a Statisztikai mérleg adatszolgáltatásra nem kötelezett adatszolgáltatónál

ba) a magyar számvitel előírások alkalmazása esetében a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 6. melléklete szerinti 82A kódú felügyeleti jelentés tábla 82A111 és 82A112 sorkódú során, az e és f oszlopban jelentett bevételek;

bb) az IFRS-ek alkalmazása esetében a pénzpiaci adatszolgáltatási MNB rendelet 6. melléklete szerinti PI82A kódú felügyeleti jelentés tábla PI82A02 sorkódú során, az a és b oszlopban jelentett bevételek.

3. Az adatszolgáltatásban a jelentésköteles bevételek tárgyidőszakra vonatkozó részét kell jelenteni. Az adatszolgáltatásban jelentett tárgyidőszaki adatok naptári év elejétől halmozott összegének meg kell egyeznie a tárgyidőszaki jelentésköteles bevételek összegével.

4. Az adatokat millió forintban, három tizedessel kell megadni.

5. Az adatszolgáltatásban jelentendő bevételek és az egyes pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások közötti összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Az adatszolgáltatás kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az adatszolgáltatásban alkalmazott jutalék- és díjtípusok a következők.

Fix (a, d, g oszlop): ebbe a kategóriába tartozik minden olyan jutalék- és díjbevétel, amely nem függ sem az adatszolgáltató ügyfelei által lebonyolított tranzakciók számától, sem pedig azok értékétől. Ide sorolandóak jellemzően a szolgáltatásokért fizetett időszaki jutalékok és díjak (pl. éves és havidíj), valamint a szolgáltatások igénybevételéhez vagy tranzakciók lebonyolításához szükséges jogosultság megszerzéséért fizetett jutalékok és díjak (pl. számlanyitási díj, kártya-kibocsátási díj). Amennyiben a fix összegű jutalék vagy díj felszámítása függ az ügyfél által igénybe vett szolgáltatások vagy lebonyolított tranzakciók mennyiségétől vagy értékétől (pl. kedvezmények esetén), azt továbbra is a fix kategóriában kell jelenteni.

Tranzakciószámmal arányos (b, e, h oszlop): ebben a kategóriában kell jelenteni minden olyan jutalék- és díjbevételt, amely esetén a teljes jutalék- és díjbevétel az adatszolgáltató ügyfelei által lebonyolított tranzakciók számának változásához kapcsolódóan változik. Itt kell jelenteni minden olyan bevételt, amelynél a számítás módja szerint adott összegű díj kerül felszámításra minden egyes tranzakcióhoz kapcsolódóan, és így a tranzakciók számának változásával az ezen díjtételhez kapcsolódó bevételek is változnak.

Tranzakciók értékével arányos (c, f, i oszlop): ebben a kategóriában kell jelenteni minden olyan jutalék- és díjbevételt, amely esetén a teljes jutalék- és díjbevétel az adatszolgáltató ügyfelei által lebonyolított tranzakciók értékének változásához kapcsolódóan változik. Itt kell jelenteni minden olyan bevételt, amelynél a számítás módja a tranzakció értékének függvénye, tehát az adott tranzakció értékének változásával a tranzakcióhoz kötődő bevétel is változik.

Amennyiben egy tranzakciónál több típusú jutalék vagy díj is felszámításra kerül, a bevételeket típusonként megbontva kell jelenteni.

Azoknál a tranzakcióknál, amelyeknél az adatszolgáltató alkalmaz a tranzakció értékével arányos jutalékot vagy díjat (akár fix vagy tranzakciószámmal arányos jutalékkal vagy díjjal kombinálva, akár önállóan), de az adott tranzakciónál a tranzakció értéke miatt az adatszolgáltató az általa meghirdetett minimum vagy maximum jutalékot vagy díjat alkalmazza, a jutalék- és díjbevételt a tranzakciószámmal arányos kategóriában kell jelenteni.

Azoknak a kiegészítő szolgáltatásoknak a jutalék- és díjbevételeit, amelyeket akár a szolgáltatások igénybevételével, akár a tranzakciók lebonyolításával összefüggésben fizetnek az ügyfelek, de a kiegészítő szolgáltatás nem feltétlenül szükséges a pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételéhez vagy a tranzakció lebonyolításához, a 03. sorban összesítve kell jelenteni. A tranzakciók lebonyolításához kapcsolódó jelentésköteles bevételeket a belső, belföldi és a határon átnyúló tranzakciók esetén egyaránt jelenteni kell.

A bevételek esetén meg kell határozni, hogy melyik nemzetgazdasági szektorhoz kapcsolódnak. Az adatszolgáltatásban a bevételeket az e melléklet I.A.2. pontjában meghatározott szektor-meghatározási szabályokat figyelembe véve az alábbi bontásnak megfelelően szükséges kategorizálni és feltüntetni:

a) J) Háztartások szektorába sorolandó ügyfelek fizetési forgalma,

b) A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolandó ügyfelek fizetési forgalma,

c) Egyéb: az a) és b) pont szerinti szektorokba nem besorolható ügyfelek fizetési forgalma.

2. Az adatszolgáltatásban jelentendő jutalék- és díjbevételek típusai

2.1. Időszaki bevételek

Számlacsomaghoz és számlavezetéshez kapcsolódó időszaki bevételek (01. sor): Ebbe a sorba tartozik minden olyan jelentésköteles bevétel, amelyet az adott számlacsomag eléréséhez az adatszolgáltató időszakos jelleggel számol fel, azonban a számlavezetésen vagy a szolgáltatáscsomag elérésén felül közvetlenül külön szolgáltatáshoz nem kapcsolódik (pl. számlavezetési díj, csomagdíj). Ezen a soron kell jelenteni a számlavezetéshez kapcsolódó egyszeri tételeket is (pl. számlanyitási díj, számlazárási díj, módosítási díj).

Fizetési kártya kibocsátáshoz kapcsolódó időszaki bevételek (02. sor): Ebbe a sorba az adatszolgáltató által önállóan vagy szponzorbankon keresztül kibocsátott fizetési kártyákhoz kapcsolódó olyan időszaki és egyszeri jutalékok, díjak tartoznak, amelyek értéke nem függ a fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciók számától és értékétől (pl. kártya éves díja, kártya-kibocsátási díj).

Egyéb, nem tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek (03. sor): Ebbe a sorba tartozik minden olyan jelentésköteles bevétel, amely nem kapcsolódik közvetlenül tranzakciók lebonyolításához, számlavezetéshez, szolgáltatáscsomagok eléréséhez és fizetési kártya kibocsátáshoz, így ezektől eltérő külön szolgáltatás elérését biztosítja (pl. internetbank elérés, további bankszámlakivonat kiállítási díja).

2.2. Terhelési tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek

E körben kell jelenteni minden olyan jelentésköteles bevételt, amelynek értéke a terhelési tranzakciók számától és értékétől függ, vagy az adott tranzakciós szolgáltatás közvetlen elérését biztosítja (pl. meghatározott fix díjért adott számú tranzakció bonyolítható le, további szolgáltatások azonban nem vehetőek igénybe).

Átutalásokhoz kapcsolódó bevételek (04. sor): Ebbe a sorba tartoznak azok a jelentésköteles bevételek, amelyek a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet (a továbbiakban: pénzforgalmi MNB rendelet) szerinti átutalási megbízás alapján - a hatósági átutalás és átutalási végzés kivételével - valamint az adatszolgáltatónál vezetett számlára (belső átutalások) indított átutalásokhoz kapcsolódnak. A csoportos átutalások esetén nem csak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belső számlaforgalomban teljesített átutalások is jelentendők.

Csoportos beszedésekhez kapcsolódó bevételek (05. sor): Ebben a sorban kell jelenteni azokat a jelentésköteles bevételeket, amelyek a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti csoportos beszedésekhez kapcsolódnak. Nemcsak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belső számlaforgalomban teljesített beszedések is ideértendőek.

Fizetési kártyás vásárlásokhoz kapcsolódó bevételek (06. sor): Ebben a sorban kell jelenteni az adatszolgáltató azon jelentésköteles bevételeit, amelyeket az adatszolgáltató kártyabirtokos ügyfelei fizettek az adatszolgáltató által önállóan vagy szponzorbankon keresztül kibocsátott kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalomhoz kapcsolódóan.

Készpénzfelvételekhez kapcsolódó bevételek (07. sor): Ebben a sorban kell jelenteni a pénzforgalmi MNB rendelet szerint az adatszolgáltatónál vezetett fizetési számlák terhére történt készpénzkifizetésekhez kapcsolódó, valamint az adatszolgáltató által önállóan vagy szponzorbankon keresztül kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított készpénzfelvételi tranzakciókhoz kapcsolódó, az adatszolgáltató kártyabirtokos ügyfele által fizetett jelentésköteles bevételeket.

Egyéb terhelési tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek (08. sor): Ebben a sorban kell jelenteni az adatszolgáltató minden olyan jelentésköteles bevételét, amely terhelési tranzakciókhoz kapcsolódik, de az előző sorok egyikébe sem sorolható.

2.3. Jóváírási tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek

E körben kell jelenteni minden olyan jelentésköteles bevételt, amelynek értéke a jóváírási tranzakciók számától és értékétől függ, vagy az adott tranzakciós szolgáltatás közvetlen elérését biztosítja (pl. meghatározott fix díjért adott számú tranzakció jóváírása érhető el, további szolgáltatások azonban nem vehetőek igénybe ezért).

Készpénz befizetésekhez kapcsolódó bevételek (09. sor): Ebben a sorban kell jelenteni a pénzforgalmi MNB rendelet szerint az adatszolgáltatónál vezetett fizetési számlák javára történt készpénzbefizetésekhez kapcsolódóan, valamint az adatszolgáltató által önállóan vagy szponzorbankon keresztül kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított készpénzbefizetési tranzakciókhoz kapcsolódóan az adatszolgáltató kártyabirtokos ügyfelei által fizetett jelentésköteles bevételeket.

Egyéb jóváírási tranzakciókhoz kapcsolódó bevételek (10. sor): Ebben a sorban kell jelenteni az adatszolgáltató minden olyan jelentésköteles bevételét, amely jóváírási tranzakciókhoz kapcsolódik, de az előző sorokba nem sorolható be.

2.4. Bankközi bevételek (11. sor)

Itt azokat a jelentésköteles bevételeket kell jelenteni, amelyeket az adatszolgáltatónak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listában a C1, C3, C4, C5 vagy C7 csoportban szereplő intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfelei fizettek, továbbá amelyeket az adatszolgáltató nem a saját ügyfeleitől kapott. Ezeket a bevételeket az adatszolgáltatás többi során nem kell szerepeltetni.

MNB azonosító kód: P56

Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok

Az adatszolgáltatás adattartalma:

P5601 - Saját ATM-mel rendelkező intézmények és szolgáltatók egyedi ATM-ekre vonatkozó adatai

a) Intézmény neve

b) Intézmény törzsszáma

c) Bankfiókkód

d) ATM egyedi azonosítója

e) Az ATM nyilvánosan hozzáférhető

f) ATM elérhetősége

fa) ország

fb) Irányítószám

fc) megye

fd) város

fe) közterület neve

ff) közterület jellege

fg) házszám

fh) emelet

fi) ajtó

fj) további adatok

g) Bankfiókhoz telepített

h) 24 órában elérhető

i) ATM beépítettsége

j) Készpénz-felvételi funkció

k) Készpénz-befizetési funkció

l) Átutalási funkció

m) Földrajzi koordináták - szélesség

n) Földrajzi koordináták - hosszúság

o) Akadálymentesen megközelíthető

p) Akadálymentesen használható

q) Az ATM felfüggesztésének időtartama

q1) Az ATM felfüggesztésének kezdete

q2) Az ATM felfüggesztésének vége

r) Az ATM megszüntetésének dátuma

s) A beküldött adatok a valóságnak megfelelnek

P5602 - Bankkártyát elfogadó intézmények hálózati egységeire vonatkozó adatok

a) Intézmény neve

b) Intézmény törzsszáma

c) Bankfiókkód

d) Hálózati egység elérhetősége

da) ország

db) irányítószám

dc) város

dd) megye

de) közterület neve

df) közterület jellege

dg) házszám

dh) emelet

di) ajtó

dj) további adatok

e) Készpénzfelvétel lehetséges bankkártyával

f) Földrajzi koordináták - szélesség

g) Földrajzi koordináták - hosszúság

h) Akadálymentesen megközelíthető

i) Akadálymentesen használható

j) Fiók nyitvatartása

ja) Hétfő

jb) Kedd

jc) Szerda

jd) Csütörtök

je) Péntek

jf) Szombat

jg) Vasárnap

k) A hálózati egység felfüggesztésének időtartama

k1) A hálózati egység felfüggesztésének kezdete

k2) A hálózati egység felfüggesztésének vége

l) A hálózati egység megszüntetésének dátuma

m) A hálózati egység nyújt-e a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 123. § (1) bekezdés f) pontja szerint bejelentésköteles befektetési szolgáltatást

n) A beküldött adatok a valóságnak megfelelnek

MNB azonosító kód: P56

Kitöltési előírások

Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban a pénzforgalom lebonyolításában részt vevő intézmények hálózati egységeinek és az általuk belföldön üzemeltetett bankjegykiadó automaták (a továbbiakban: ATM-ek) elhelyezkedési és szolgáltatási adatait kell jelenteni hálózati egységenkénti, illetve ATM-enkéntl bontásban. Az ATM-ekre vonatkozó adatokat az ATM-ek üzemeltetésében érdekelt adatszolgáltatónak kell jelentenie függetlenül attól, hogy azokat saját maga üzemelteti, vagy harmadik féltől veszi igénybe az ATM-hálózat üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatást. A hálózati egységek esetében az adatszolgáltató maga az elfogadásban érdekelt intézmény, akár saját maga által üzemeltetett, készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezésekkel vagy ATM-ekkel rendelkezik, akár más jogi személytől vesz igénybe ilyen szolgáltatást hálózati egységeiben. A hálózati egységek és az ATM-ek esetében az elhelyezkedési adatokat címszerűen és földrajzi koordinátákkal is meg kell adni. A hálózati egységek és az ATM-ek megadásánál szerepeltetni kell, hogy az adott hálózati egység, ATM akadálymentesen megközelíthető-e, illetve akadálymentesen használható-e.

2. Jelen adatszolgáltatás nem minősül bejelentésnek, az nem helyettesíti a Magyar Nemzeti Bank előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás szabályairól szóló 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet szerint, az ERA rendszeren keresztül történő, az "E-ügyintézés Engedélyezés" szolgáltatáson belül elérhető releváns elektronikus űrlap benyújtását azon pénzügyi intézmények esetében, melyek befektetési szolgáltatás végzésére is jogosultak. Az MNB a fióktelep nyilvántartásba vételét az ehhez rendszeresített, az ERA rendszerben kitöltendő űrlap megküldését követően rögzíti.

3. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait vagy maga a szponzorált bank küldi be, vagy a szponzorbank, de a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált intézményt feltüntetve.

4. A kitöltésnél használandó kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályok

1. P5601 - Saját ATM-mel rendelkező intézmények és szolgáltatók egyedi ATM-ekre vonatkozó adatai

Az egyes cellákban jelentendő adatok:

Az a) cellában az adatszolgáltató nevét kell feltüntetni.

A b) cellában az adatszolgáltató törzsszámát kell feltüntetni.

A c) cellában az adatszolgáltatással érintett ATM-hez kapcsolódó 8 számjegyű bankfiókkódot szükséges megadni, amennyiben a g) cellában "az ATM bankfiókhoz telepített" érték kerül megadásra (a bankfiókkód első 3 számjegye az MNB által kiadott bankkód, amely után egy négyjegyű, a hitelintézet által szabadon meghatározható fiók-azonosító következik; a bankfiókkódot egy ellenőrző szám zárja le melynek képzési szabályait a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet írja elő).

A d) cellában az ATM olyan (intézményi ATM állományon belül egyedi) alfanumerikus azonosítóját kell feltüntetni, amely az MNB és az adatszolgáltató számára is alkalmas az egyes készülékek egyértelmű megkülönböztetésére. Erre a célra felhasználható az ATM gyári száma, az ATM elfogadó-hálózaton belüli logikai azonosítója, vagy ezek hiányában bármilyen, a fenti feltételnek megfelelő azonosító.

Az e) cellában azt szükséges megadni a vonatkozó kódlista alapján, hogy az ATM nyilvánosan hozzáférhető-e. Ha az érintett ATM csak korlátozottan, a fogyasztók zárt köre számára érhető csak el - pl.: munkahelyen, irodában telepített ATM - akkor a "nem" opciót kell kiválasztani.

Az f) cellában az ATM elérhetőségére vonatkozó cím adatokat szükséges megadni. Amennyiben a megadott címadatot az ERA rendszer hibásnak jelöli, de az adatszolgáltató azt helyesnek ítéli, úgy az "Ellenőrzött" jelölőnégyzetet bepipálva azt a rendszer elfogadja.

A g) cellában szükséges megadni a vonatkozó kódlista alapján, hogy az ATM bankfiókhoz telepített-e. A bankfiókban elhelyezett, a bankfiók előterében elhelyezett, a bankfiók falába épített és a bankfiók közvetlen közelében (bejárattól számított 10 méteres távolságon belül) önállóan álló ATM-ek bankfiókhoz felépítettnek minősülnek.

A h) cellában szükséges megadni a vonatkozó kódlista alapján, hogy az ATM 24 órában elérhető-e. Az ATM akkor is a 24 órában elérhető kategóriába sorolandó, amennyiben bankfiók előterébe telepített és a fiók nyitvatartási ideje után is elérhető bankkártyás beléptetés után.

Az m) és n) cellában az ATM földrajzi elhelyezkedését az északi szélesség, illetve a keleti hosszúság decimális fokban, 5 tizedesjegy pontossággal kifejezve szükséges megadni.

Az o) cella kitöltése szempontjából akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül - külső segítség nélkül - kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) nem korlátozott. Az akadálymentes megközelíthetőség megadásánál figyelemmel kell lenni a vonatkozó hatályos jogszabályokra, valamint a kibocsátott, a fogyatékkal élő fogyasztókra vonatkozó, vagy őket érintő hatályos ajánlásokra is.

A p) cella kitöltése szempontjából egy épület akadálymentesen használható, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül - súlyos fogyatékossággal bíró használó esetén az állandó kísérőjének segítségével - használható. Ehhez megfelelő méretű, formájú kezelőeszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes. Az akadálymentes használhatóság követelményei közé tartozik, hogy az adott ATM rendelkezzen Braille írással ellátott kezelőfelülettel, valamint vertikális elhelyezése tegye lehetővé a kerekes székből való használatot. Az akadálymentes használhatóság megadásánál figyelemmel kell lenni a vonatkozó hatályos jogszabályokra, valamint a kibocsátott, a fogyatékkal élő fogyasztókra vonatkozó, vagy őket érintő hatályos ajánlásokra is.

A q1) és q2) cella kitöltése szempontjából felfüggesztésnek minősül az az eset, ha az adatszolgáltató bizonyos időszakra (pl. ideiglenesen karbantartás alatt álló ATM esetében) felfüggeszti az érintett ATM működését. Az ATM-ek egy napnál rövidebb ideig tartó, előre nem látható, technikai okok miatti üzemen kívüli volta nem minősül felfüggesztésnek.

2. P5602- Bankkártyát elfogadó intézmények hálózati egységeire vonatkozó adatok

Az egyes cellákban jelentendő adatok:

Az a)-d) cella kitöltésére az 1. pont a)-d) cellára vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

Az f) és g) cella kitöltésére az 1. pont m) és n) cellára vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

A h) és i) cella kitöltésére az 1. pont o) és p) cellára vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

A j) cellában a hálózati egység nyitvatartására vonatkozó adatokat szükséges megadni a hét napjainak megfelelő bontásban. A nyitvatartási adatok megadását kétszer két számjegy formátumban szükséges megadni (pl.: 08:00). Amennyiben a hálózati egység egy adott napon zárva tart, azt a következő formátumban szükséges megadni: 00:00 - 00:00. Amennyiben a hálózati egység egy adott napon folyamatosan nyitva tart azt a következő formátumban szükséges megadni: 00:00 - 23:59 vagy 00:00 -00:00.

A k1) és k2) cella kitöltésére az 1. pont q1) és q2) cellára vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

Az m) cellában, amennyiben a hálózati egység a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 123. § (1) bekezdés f) pontja szerinti bejelentésköteles befektetési szolgáltatást végez, "igen"-t kell szerepeltetni, ellenkező esetben "nem"-et. Amennyiben az adatszolgáltató "igen"-t szerepeltet, kötelessége meggyőződni arról, hogy az ERA rendszeren keresztül, az "E-ügyintézés Engedélyezés" szolgáltatáson belül elérhető releváns elektronikus űrlap a Magyar Nemzeti Bank előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás szabályairól szóló 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet szerint benyújtásra került-e, azaz az érintett hálózati egység nyilvántartásba vétele megtörtént-e. Ellenkező esetben az adatszolgáltatás elutasításra kerül.

A közvetítőként befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények esetében "nem"-et szükséges szerepeltetni.

MNB azonosító kód: P57[50]

Kitöltési előírások BKR forgalom tranzakció szintű adatai

Az adatszolgáltatás keretében az éjszakai, a nappali és az azonnali elszámolás klíring és non-klíring forgalomra vonatkozó, tranzakció szintű adatokat kell jelenteni. Klíring tranzakciónak a pénzmozgással járó, non-klíring tranzakciónak a pénzmozgással nem járó tranzakció tekintendő. Az átadott állományok tartalmazzák a másodlagos számlaazonosítókkal és a fizetési kérelmekkel kapcsolatos üzenetekre vonatkozó adatokat is.

Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató az MNB által előzetesen meghatározott adatszerkezetben küldi meg az MNB részére.

Az adatokat az érintettel kapcsolatba nem hozható, azaz anonimizált formában kell szolgáltatni.

MNB azonosító kód: P58, P59

Kitöltési előírások

Eseti nyilatkozatpénzforgalmi szolgáltatást érintő üzemzavarról

Negyedéves nyilatkozat a P58 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett üzemzavarokról

Általános előírások

1. A P58 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás (a továbbiakban: eseti adatszolgáltatás) tartalma, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése:

a) Az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából üzemzavarnak minősül minden eseti, az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által nyújtott valamely pénzforgalmi szolgáltatást érintő fennakadás, kiesés.

b) Részletes adatszolgáltatást kell készíteni minden olyan üzemzavarról, amely

ba) az ügyfelek részére nyújtott elektronikus banki szolgáltatások (pl. internetbank, telebank) esetében legalább negyed óra,

bb) az ügyfelek részére nyújtott bankkártya-szolgáltatások esetében legalább negyed óra,

bc) a beérkező és kimenő VIBER tranzakciók feldolgozásában legalább fél óra,

bd) az ügyfelek fizetési megbízásainak teljesítését érintő egyéb esetekben legalább két óra

fennakadást, kiesést okoz.

c) Részletes adatszolgáltatást kell készíteni:

ca) az MNB által jóváhagyott, az MNB-hez (mint a VIBER működtetőjéhez) közvetlenül, a GIRO Zrt.-n vagy a KELER Zrt.-n keresztül benyújtott VIBER üzemidőhosszabbítási kérelem hátteréről (pl. az érintett belső folyamatokról, rendszerekről, a kérelem okáról),

cb) a VIBER-monitor szolgáltatás fél óra időtartamnál hosszabb leállásáról, amennyiben az adatszolgáltató az MNB VIBER-monitoring szolgáltatását is igénybe veszi,

cc) a BKR üzletszabályzat szerinti Rendkívüli Küldési Szakasz igénybevételének okáról.

d) Az adatszolgáltatásra kötelezettnek jelen adatszolgáltatás keretén belül jelentenie kell minden olyan, az a)-c) pont szerinti követelményeknek megfelelő üzemzavart is, amely nem az adatszolgáltatásra kötelezett rendszereiben történt (hanem például az adatszolgáltatóval szerződött harmadik fél szolgáltatóknál), de az adatszolgáltatásra kötelezett által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat érintette, kivéve, ha az üzemzavar az MNB-nél, vagy a GIRO Zrt.-nél merült fel. Továbbá nem kell jelenteni az ügyfelek számára előzetesen bejelentett, tervezett üzemszünetet. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell a szolgáltatók felé dedikált kommunikációs interfész ügyfél online interfészétől eltérő rendelkezésre állását vagy teljesítménye elmaradását is.

e) Amennyiben a szakosított hitelintézetként működő, Tpt. 411. §-a alapján továbbműködő elszámolóháznak, központi értéktárnak vagy központi szerződő félnek az adott eseményhez kapcsolódóan VV08 és P58 MNB azonosító kódú adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik, akkor elegendő a W08 MNB azonosító kódú adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tennie.

f) A fizetési rendszerhez közvetetten csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tehet a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett közvetítője útján, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatást érintő üzemzavar az adatszolgáltatásra kötelezett közvetítőnél lépett fel és az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok az adatszolgáltatásra kötelezett közvetítő számára maradéktalanul rendelkezésre állnak. A fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett közvetítő a közvetett résztvevők számára fennálló adatszolgáltatási kötelezettségnek ilyen esetben egy jelentés keretén belül úgy tesz eleget, hogy az üzemzavar hatásai a fizetési rendszerhez közvetetten csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett résztvevőknél egyedileg is azonosíthatóak legyenek.

g) Az eseti adatszolgáltatás aa)-b), da)-j) és qa)-qb) oszlopainak mindegyike, a ca)-cr) oszlopok közül legalább egy oszlop kitöltése kötelező.

h) Az eseti adatszolgáltatás kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, a kitöltést segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. Az eseti adatszolgáltatáson túlmenően az adatszolgáltató a P59 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás keretében negyedévente köteles nyilatkozni arról, hogy a tárgynegyedév során keletkezett-e az 1. pontban foglaltak szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége és amennyiben igen, úgy köteles feltüntetni az adatszolgáltatás alapjául szolgáló üzemzavarok számát és időpontját, amennyiben pedig nem, akkor nemleges adatszolgáltatást köteles küldeni. A fizetési rendszerhez közvetetten csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett szervezet negyedéves nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tehet a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett közvetítője útján. A fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett közvetítő a számára fennálló, valamint az általa közvetített, közvetett résztvevők számára fennálló nyilatkozattételi kötelezettségnek ilyen esetben egy nyilatkozat keretén belül úgy tesz eleget, hogy abban saját nyilatkozata, illetve a fizetési rendszerhez közvetetten csatlakozó, adatszolgáltatásra kötelezett résztvevők nyilatkozatai egyedileg megjelenjenek.

MNB azonosító kód: P60

Kitöltési előírások

Központi szerződő fél forgalmi statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi szerződő félnek a központi szerződő fél tevékenység kapcsán elszámolt és garantált piacok vonatkozásában kell jelentenie, függetlenül attól, hogy milyen piacról van szó (pl.: tőkepiac, energiapiac). Ezen felül az adatszolgáltatási kötelezettség a központi szerződő fél elszámoláshoz kapcsolódó egyéb tevékenysége [pl.: különböző pénzügyi infrastruktúrák közötti kapcsolatokon (linkeken) keresztül nyújtott szolgáltatások)] kapcsán is fennáll.

2. Az adatszolgáltatás vonatkozásában piacnak minősülnek a központi szerződő fél által elszámolt és garantált piacok, függetlenül attól, hogy azok elszámolása egyben (pl.: multinet elszámolás) vagy külön-külön történik meg. Az elszámolt és garantált piacok tekintetében a megkülönböztetési ismérv a kereskedési hely/platform, illetve a kereskedett instrumentumok lejárata (azonnali és határidős). A pénzügyi és egyéb infrastruktúrák közötti linkeken keresztül nyújtott szolgáltatások esetében a piacok megkülönböztetésének alapja az adott piacot elszámoló központi szerződő fél vagy elszámolóház, a kereskedett termék (pl.: áram, gáz, C02), valamint az ügyletek lejárata (azonnali és határidős).

3. Amennyiben a központi szerződő fél tevékenységi körének bővítése kapcsán új piacok elszámolását és garantálását készül végezni, vagy másik pénzügyi, illetve egyéb infrastruktúrán keresztül kezd elszámoláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani, úgy köteles erről a változás megtörténte előtt 30 nappal értesíteni az MNB központi szerződő fél felvigyázóját.

4. A nem HUF teljesítési devizanem esetén a forintosításhoz az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

5. Az adatszolgáltatás kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Az adatszolgáltatásban használt fogalmak

Kötésszám: T napi ügyletkötések száma (db) - egyszeresen számolva

Forgalom: aznapi ügyletkötések értéke - egyszeresen számolva. Értelmezhető értékre (Ft), és naturáliára egyaránt.

Önkötés: klíringtagon belüli T napi forgalom. Értelmezhető értékre (Ft) és naturáliára egyaránt. Az aznapi teljes kötésszám azon része, amelynek zárása klíringtagon belül történik, azaz más piaci szereplőt nem érint. Az ilyen típusú kötések összessége értendő klíringtagon belül zárható nyitott kötésállománynak [például amikor egy brókercégen keresztül két különálló megbízó köt ügyletet egymással (más brókercéget, illetve egyéb piac szereplőt nem érint az ügylet elszámolása és kiegyenlítése) függetlenül attól, hogy milyen piacon és milyen termékben történt az ügyletkötés] Az önkötés nem összekeverendő az internalizált forgalommal (amikor a klíringtag ügyfelei között nettósít, ha van erre engedélye). Önkötés csak ott értelmezhető, ahol nem egyszintű a klíringtagsági rendszer, valamint az elszámoláshoz kapcsolódó szolgáltatások esetén, így ezekben az esetekben az önkötés értéke nulla lesz.

Multinettósított forgalom: multilateriális elszámolást követő nettó forgalom. Értelmezhető értékre (Ft) és naturáliára egyaránt.

Nyitott kötésállomány: T napon nyitott teljes kötésállomány. Értelmezhető értékre (Ft) és naturáliára egyaránt.

Klíringtagon belül zárható nyitott kötésállomány: a T napi nyitott kötésállomány azon része, amelynek zárása megtörténhet egy klíringtagon belül, azaz más piaci szereplőt nem érint. Az ilyen típusú nyitott pozíciók összege értendő klíringtagon belül zárható nyitott kötésállománynak.

Elszámolt árkülönbözet a származékos piacon T napon elszámolásra kerülő árkülönbözet (Ft).

Opciós ügylet elszámolt prémiuma: az árkülönbözet elszámolással egyidejűleg kiegyenlítésre kerülő opciós ügyletek prémiuma (Ft).

Energiapiac: áram-, gáz- és egyéb energiahordozó piacok.

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Forgalom és nettósítási hatás az azonnali tőkepiacokon

Ebben a táblában kell szerepeltetni T napra vonatkozóan a központi szerződő félként elszámolt azonnali tőkepiaci forgalmat, piaconkénti bontásban.

02. tábla: Forgalom és nyitott kötésállomány a tőzsdei derivatív piacokon

Ebben a táblában a központi szerződő félként elszámolt tőkepiaci derivatív piacok forgalmára vonatkozóan kell adatot szolgáltatni T napra vonatkozóan, piaconkénti bontásban.

03. tábla: Forgalom és nettósítási hatás a központi szerződő félként elszámolt azonnali energiapiacokon

Ebben a táblában kell jelenteni T napra vonatkozóan a központi szerződő félként elszámolt azonnali energiapiaci forgalmat, piaconkénti bontásban. A multinettósított forgalmat is az adott piacra vonatkozóan kell megadni.

04. tábla: Forgalom és nyitott kötésállomány a központi szerződő félként elszámolt derivatív energiapiacokon

Ebben a táblában a központi szerződő félként elszámolt energiapiaci derivatív piacok forgalmára vonatkozóan kell adatot szolgáltatni T napra vonatkozóan, piaconkénti bontásban

05. tábla: Az általános klíringtagként nyújtott szolgáltatás forgalma az azonnali (energia) piacokon

Ebben a táblában kell szerepeltetni a központi szerződő fél nem központi szerződő fél tevékenységével összefüggő, elszámoláshoz kapcsolódó szolgáltatásaihoz kötődő azonnali energiapiaci forgalmat T napra vonatkozóan, piaconkénti bontásban. A fizikai határidős ügylet szállítását is az azonnali ügyletek között kell jelenteni.

06. tábla: Az általános klíringtagként nyújtott szolgáltatás forgalma a derivatív (energia) piacokon

Ebben a táblában kell szerepeltetni a központi szerződő fél nem központi szerződő fél tevékenységével összefüggő, elszámoláshoz kapcsolódó szolgáltatásaihoz kötődő derivatív energiapiaci forgalmat T napra vonatkozóan, piaconkénti bontásban.

07. tábla: A központi szerződő fél forgalmának tagi megoszlása (kötések száma)

Ebben a táblában kell szerepeltetni a központi szerződő fél T napra vonatkozó forgalmát, piaconkénti és klíringtagonkénti/alklírlngtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint).

08. tábla: A központi szerződő fél forgalmának tagi megoszlása (kötések értéke Ft-ban)

Ebben a táblában kell szerepeltetni a központi szerződő fél T napra vonatkozó forgalmát, piaconkénti és klíringtagonkéntl/alklíringtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint).

09. tábla: A központi szerződő fél forgalmának tagi megoszlása (forgalom naturáliákban)

Ebben a táblában kell szerepeltetni a központi szerződő fél T napra vonatkozó forgalmát, piaconkénti és klíringtagonkénti/alkliringtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint).

10. tábla: A központi szerződő fél nyitott kötésállományának tagi megoszlása (pozíciók száma)

Ebben a táblában kell jelenteni piaconkénti és klíringtagonkénti/alkliringtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint) a derivatív piaci nyitott pozíciók számát, T napra vonatkozóan.

11. tábla: A központi szerződő fél által elszámolt határidős piacok nyitott kötésállományának klíringtagon belül zárható pozíciói (pozíciók száma)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által elszámolt piacok vonatkozásában kell megadni azoknak a derivatív piaci pozícióknak a számát, amelyek klíringtagon belül zárhatók T napra vonatkozóan.

12. tábla: A központi szerződő fél nyitott kötésállományának tagi megoszlása (pozíciók értéke Ft-ban)

Ebben a táblában kell jelenteni piaconkénti és klíringtagonkénti/alklíringtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint) a derivatív piaci nyitott pozíciók aktuális értékét T napra vonatkozóan.

13. tábla: A központi szerződő fél által elszámolt határidős piacok nyitott kötésállományának klíringtagon belül zárható pozíciói (pozíciók értéke Ft-ban)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által elszámolt piacok vonatkozásában kell megadni azoknak a derivatív piaci pozícióknak az aktuális értékét, amelyek klíringtagon belül zárhatók T napra vonatkozóan.

14. tábla: A központi szerződő fél nyitott kötésállományának tagi megoszlása (pozíciók értéke naturáliában)

Ebben a táblában kell jelenteni piaconkénti és klíringtagonkénti/alklíringtagonkénti bontásban (direkt ügyfél szint) a derivatív piaci nyitott pozíciók aktuális értékét naturáliában T napra vonatkozóan.

15. tábla: A központi szerződő fél által elszámolt határidős piacok nyitott kötésállományának klíringtagon belül zárható pozíciói (pozíciók értéke naturáliában)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által elszámolt nem tőkepiacok vonatkozásában kell megadni azoknak a derivatív piaci pozícióknak az aktuális értékét naturáliában, amelyek klíringtagon belül zárhatók T napra vonatkozóan.

16. tábla: Önkötések a központi szerződő fél által elszámolt piacokon (önkötések száma)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által központi szerződő félként elszámolt piacok vonatkozásában kell megadni az önkötések számát piaconkénti és klíringtagi bontásban, T napra vonatkozóan.

17. tábla: Önkötések a központi szerződő fél által elszámolt piacokon (önkötések értéke Ft-ban)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által központi szerződő félként elszámolt piacok vonatkozásában kell megadni az önkötések értékét piaconkénti és klíringtagi bontásban, T napra vonatkozóan.

18. tábla: Önkötések a központi szerződő fél által elszámolt piacokon (önkötések értéke naturáliában)

Ebben a táblában a központi szerződő fél által központi szerződő félként elszámolt piacok vonatkozásában kell megadni az önkötések értékét naturáliában, piaconkénti és klíringtagi bontásban, T napra vonatkozóan.

19. tábla: Multinet és származékos piaci elszámolás összefoglaló napi adatai

Ebben a táblában kell jelenteni a tőkepiacok vonatkozásában a T napi azonnali és származékos piaci forgalmi adatokat, a származékos piaci nyitott kötésállományt, az azonnali piacokon a multilateriális nettó (multinet) elszámolást követő multinettósított forgalmat, valamint a származékos piacon elszámolásra kerülő árkülönbözeteket, forintban kifejezve. Az árkülönbözet elszámolással egyidejűleg kiegyenlítésre kerülő opciós ügyletek prémiumát külön oszlopban kell jelenteni. Az opciós ügyleteknél a forgalmat árfolyamértéken kell jelenteni.

A 07-18. táblára vonatkozó közös szabály:

Mind a kliringtagok/alklíringtagok, mind pedig a piacok száma bővülhet. Új piac esetén az első naptól kell értéket jelenteni az adott táblában.

MNB azonosító kód: P62

Kitöltési előírások

Harmadik fél fizetési szolgáltatókra vonatkozó adatok

I. Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásban a Hpt. szerinti fizetés-kezdeményezési szolgáltatást és számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) egyes forintban, illetve devizában lebonyolított fizetési forgalmát, valamint a velük szerződött ügyfelek számát kell jelenteni. A jelentendő fizetési forgalom szempontjából figyelembe kell venni a Rt. 2. § 8. pontja szerinti fizetési számlákon (beleértve a hitel- és betétszámlákon), valamint a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlákon (jelentésköteles számlák) bonyolított forint- és devizafizetési forgalmakat a 2. pont szerinti korlátozásokkal.

2. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Forint és deviza fizetések a harmadik fél szolgáltatóknál

A táblában a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók által lebonyolított forgalmat kell jelenteni.

Az a oszlopban található megbízási típusok esetében a következő meghatározások szerint kell besorolni a fizetési forgalmat.

• Átutalás: ebbe a sorba a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti átutalási megbízás - a csoportos átutalási megbízást, a hatósági átutalási megbízást és az átutalási végzést kivéve - alapján, valamint a megbízásos online átutalást végző szolgáltató ügyfelének a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóinál vezetett számláira indított (belső) forint átutalási forgalmak tartoznak.

• Csoportos átutalás: a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti csoportos átutalási megbízás alapján lebonyolított forint fizetéseket kell jelenteni, ideértve a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belső számlaforgalomban teljesített csoportos átutalásokat is. A kötegekben lévő megbízások darabszámát és értékét kell feltüntetni.

• Csoportos beszedés: a pénzforgalmi MNB rendelet szerinti csoportos beszedési megbízás alapján lebonyolított forint fizetéseket kell jelenteni, ideértve a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belső számlaforgalomban teljesített csoportos beszedések is. A ténylegesen teljesített csoportos beszedések darabszámát és értékét kell jelenteni.

• Kártyás vásárlás: fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási tranzakciók.

A b oszlopban kell jelenteni, hogy az adott tranzakció melyik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát érintett (a KSH-törzsszám megadásával).

A c oszlopban meg kell jelölni, hogy forintban vagy devizában történt-e a tranzakció. Az országos elszámolás-forgalomban (BKR, VIBER, PEK) teljesített átutalást forintfizetésnek, a külföldi bankoknál vezetett nostro számlán, vagy nemzetközi elszámoló-központok (pl: STEP2, TARGET) segítségével elszámolt átutalásokat devizafizetésnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy azok az ügyfelek forint vagy deviza számláiról kerültek indításra.

A d oszlopban a benyújtás módja szerint kell csoportosítani a tranzakciókat, itt a következő kategóriákat kell alkalmazni.

• Internet: a pénzforgalmi szolgáltató webes felületén, internetböngésző használatával benyújtott megbízásokat kell itt jelenteni.

• Mobil: mobiltelefonos alkalmazás útján benyújtott megbízásokat kell itt jelenteni.

• Egyéb: bármilyen egyéb, az első két kategóriába nem tartozó módon benyújtott megbízásokat kell itt jelenteni.

Az f oszlopban a devizában keletkező tranzakciók értékét az adatszolgáltatónak a tranzakció napján érvényes saját árfolyamán vagy a beszámolási időszakra vonatkozó MNB tárgyidőszaki deviza átlagárfolyamon kell forintra átszámítani, és a különböző devizákban keletkezett tranzakciók forintértékét kell összesíteni a "Devizanem" oszlop deviza kódján.

02. tábla: Regisztrált ügyfelek száma a harmadik fél szolgáltatóknál

A szolgáltató engedélyének típusánál (a oszlop) a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

Számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató:

Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató:

Kártyakibocsátási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató:

A b oszlopban kell jelenteni azon fizetési számlák számát, amelyekről az adott időszakban fizetési tranzakciót indítottak, vagy amelyekre vonatkozóan számlainformációkat kértek le.

MNB azonosító kód: P63

Kitöltési előírások

Hitelesítéssel és kivételkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatások

I. Általános előírások

1. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy az ügyfél-hitelesítés során a Rt. 2. § 4a. pontja szerinti erős ügyfél-hitelesítést (a továbbiakban: erős ügyfél-hitelesítés) a Pft. 55/C. §-ában meghatározottak szerint alkalmazza, vagy az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: SCAr.) 10-18. cikke szerinti, az erős ügyfél-hitelesítés alóli kivételszabályok alkalmazásával az erős ügyfél-hitelesítést mellőzi.

2. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

3. A táblákban a sorszám oszlop értékeit vezető nullákkal feltöltve, négy karakter hosszan kell kitölteni sorfolytonosan (pl. 0001, 0002).

II. Részletes előírások

01. tábla: Csalás arány statisztika

A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak ebben a táblában kell jelentenie az SCAr.-ben meghatározottak szerinti 90 napos gördülő átlag alapján számított csalás arányt és azokat az eseteket, amikor a csalás arány eltér a kockázat alapú kivétel feltételéül meghatározott referencia csalási aránytól.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) ebben az oszlopban kell feltüntetni a kódlistában szereplő tranzakció típusokat, d) ebben az oszlopban kell feltüntetni a tranzakció típushoz az SCAr.-ben meghatározott és ennek alapján a kódlistában szereplő küszöbértéket,

c) ebben az oszlopban kell feltüntetni az SCAr.-ben meghatározott számítási mód szerint számított csalás arányt,

d) ebben az oszlopban kell megadni az SCAr.-ben meghatározott referencia csalási aránytól való eltérés százalékos értékét, ha a csalási arány két egymást követő negyedévben (180 nap) meghaladta a referencia arányt.

02. tábla: Ügyfél-hitelesítés statisztika

A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak ebben a táblában kell jelentenie az ügyfél-hitelesítésre vonatkozó minden statisztikai adatot, beleértve az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazásával hitelesített fizetési műveleteket, valamint az SCAr. 10-18. cikke szerinti, az erős ügyfél-hitelesítés alóli kivételszabályok bármelyike alapján végrehajtott műveleteket, amelyek esetében nem kerül alkalmazásra erős ügyfélhitelesítés.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) ebben az oszlopban kell feltüntetni a kódlistában szereplő tranzakció típusokat,

b) ebben az oszlopban kell feltüntetni a kódlistában szereplő befogadási csatornákat,

c) a kódlista szerinti ügyfél-hitelesítési típusokat kell szerepeltetni,

d) a kódlista szerinti erős ügyfél-hitelesítés alóli kivétel okát kell szerepeltetni,

e) a tranzakciók számát kell szerepeltetni,

f) a tranzakciók értékét kell szerepeltetni.

MNB azonosító kód: P64

Kitöltési előírások

Pénzforgalmi szolgáltatói tájékoztatás súlyosabb működési, biztonsági eseményről

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából működési és biztonsági eseménynek minősül a pénzforgalmi szolgáltató által előre nem tervezett olyan egyedi esemény vagy egymáshoz kapcsolódó események olyan sorozata, amelynek a pénzforgalmi szolgáltatás, az annak megfelelő nyújtásához szükséges technikai támogató feladatok (a továbbiakban együtt: fizetéshez kapcsolódó szolgáltatás) integritására, rendelkezésre állására, titkosságára, hitelességére, illetve folyamatosságára negatív hatása van, függetlenül annak eredetétől (külső/belső) és szándékosságától (szándékos/véletlenszerű). Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed azokra a helyzetekre, eseményekre is, amelyek esetén a működési, biztonsági esemény a Európai Unión (a továbbiakban: EU) kívül (például az EU-n kívül létrehozott anyavállalatnál vagy leányvállalatnál) keletkezett, de közvetlenül (valamelyik fizetéshez kapcsolódó szolgáltatást az érintett EU-n kívüli pénzforgalmi szolgáltató nyújtja) vagy közvetve (az esemény folytán más módon sérül a pénzforgalmi szolgáltatónak a képessége arra, hogy pénzforgalmi tevékenységét ellássa) befolyásolja az EU-n belüli pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatásait.

2. A működési, biztonsági események minősítése

2.1. A pénzforgalmi szolgáltatónak csak a súlyosabbnak minősülő működési és biztonsági eseményeket kell jelentenie. Azok a működési és biztonsági események minősülnek súlyosabbnak, amelyek megfelelnek az alábbi táblázat szerinti

a) "nagyobb mértékű hatás" egy vagy több kritériumának, vagy

b) "kisebb mértékű hatás" három vagy több kritériumának.

2.2. A táblázatban használt fogalmak:

• érintett fizetési műveletek: mindazok a belföldi és határon átnyúló fizetési műveletek, amelyeket a működési, biztonsági esemény közvetlenül vagy közvetve befolyásolt vagy valószínűleg befolyásolni fog, különösen azok a fizetési műveletek, amelyeket nem lehetett kezdeményezni vagy feldolgozni, továbbá azok, amelyekben a fizetésre vonatkozó üzenetet megváltoztatták vagy amelyek végrehajtására csalárd módon adtak utasítást (függetlenül attól, hogy a fizetési művelet összegét sikerült-e visszaszerezni vagy sem).

• fizetési műveletek szokásos szintje: azoknak a belföldi és határon átnyúló fizetési műveleteknek az egy évre vetített napi átlaga, amelyeket azokkal a pénzforgalmi szolgáltatásokkal hajtottak végre, amelyeket a működési, biztonsági esemény befolyásolt. A számítás során referencia időszaknak a működési, biztonsági eseményt megelőző év tekintendő. Ha a pénzforgalmi szolgáltató szerint ez a mérték (pl. a szezonalitás miatt) nem reprezentatív, más, reprezentatívabb mutató használata szükséges, és ennek indokát a B - időközi jelentés tábla "Érintett műveletek" sora megjegyzés részében fel kell tüntetni.

• pénzforgalmi szolgáltatás érintett igénybe vevői: mindazok az ügyfelek (belföldi, illetve külföldi, fogyasztói vagy vállalati ügyfelek), akikkel, illetve amelyekkel a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatozó szerződéses jogviszonyban áll, és akik, illetve amelyek a működési, biztonsági esemény következményeit elszenvedik, vagy valószínűleg el fogják szenvedni (abszolút értékkel és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők teljes számához képest százalékban is meghatározva). A pénzforgalmi szolgáltatónak a múltbeli tevékenysége alapján készített becsléssel kell megállapítania, hogy a működési, biztonsági esemény ideje alatt a pénzforgalmi szolgáltatást hány igénybe vevő használta. Csoport esetén az egyes pénzforgalmi szolgáltatóknak csak a saját igénybe vevőiket kell figyelembe venniük. A többi pénzforgalmi szolgáltatónak működési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató csak a saját pénzforgalmi szolgáltatásainak (amennyiben van ilyen) igénybe vevőit kell figyelembe vennie, az ilyen működési szolgáltatásokat igénybe vevő pénzforgalmi szolgáltatónak pedig kizárólag a saját igénybe vevői szempontjából kell értékelnie a működési, biztonsági eseményt.

• pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők teljes száma: azoknak a hazai és a határon átnyúló szolgáltatásokat igénybe vevőknek az összesített száma (vagy a legfrissebb rendelkezésre álló számadat), akikkel, illetve amelyekkel működési, biztonsági esemény idején a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéses jogviszonyban állt, és az érintett pénzforgalmi szolgáltatáshoz hozzáfértek, függetlenül ezek méretétől és attól, hogy aktív vagy passzív igénybe vevőknek minősülnek-e.

• szolgáltatás kimaradásának időtartama: az az időtartam, amikor a fizetéshez kapcsolódó szolgáltatás valószínűleg nem áll majd a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők rendelkezésére, illetve amikor a fizetési megbízást a pénzforgalmi szolgáltató nem tudja teljesíteni. A pénzforgalmi szolgáltatónak figyelembe kell vennie azt az időtartamot, amikor a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó bármelyik feladat, folyamat vagy csatorna kiesik vagy feltehetően ki fog esni, és emiatt az adott pénzforgalmi szolgáltatást kezdeményezni, illetve végrehajtani nem lehet, illetve az adott fizetési számlához nem lehet hozzáférni. A szolgáltatás kimaradásának időtartama attól a pillanattól számítandó, amikor a kimaradás elkezdődik, és figyelembe veendők a pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésére nyitva álló időszak, továbbá a zárva tartás és a karbantartás ideje is, amennyiben ezen utóbbiak relevánsak. Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem tudja meghatározni, mikor kezdődött a szolgáltatás kimaradása, a kimaradás időtartamát kisegítő szabályként a kimaradás észlelésének időpontjától kell számítania.

• gazdasági hatás: annak - a teljességre törekedve történő - meghatározása, hogy milyen pénzbeli költséggel jár a működési, biztonsági esemény, figyelembe véve ezeknek a költségeknek az abszolút értékét, illetve adott esetben azt is, hogy a pénzforgalmi szolgáltató méretéhez (például a pénzforgalmi szolgáltató alapvető tőkéjéhez) képest mekkora a jelentőségük.

• belső eszkaláció magas szintje: annak ténye, hogy a működési, biztonsági eseményt jelentették, vagy valószínűleg jelenteni fogják a pénzforgalmi szolgáltató ügyvezetőinek. A pénzforgalmi szolgáltatónak figyelembe kell vennie továbbá, hogy a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokra gyakorolt hatása miatt a működési, biztonsági eseményről a rendszeres tájékoztatástól eltekintve a működési, biztonsági esemény fennállása alatt folyamatosan kapott-e vagy a jövőben valószínűleg kap-e tájékoztatást az informatikai igazgató (vagy hasonló beosztású személy). A pénzforgalmi szolgáltatónak figyelembe kell vennie azt is, hogy a működési, biztonsági eseménynek a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokra gyakorolt hatása miatt bevezették-e, illetve a jövőben valószínűleg bevezetik-e a vészhelyzeti üzemmódot.

• többi pénzforgalmi szolgáltató vagy a releváns infrastruktúrák esetleges érintettsége: annak meghatározása, hogy a működési, biztonsági eseménynek milyen rendszerszintű hatása valószínűsíthető, azaz van-e esély arra, hogy a működési, biztonsági esemény az eredetileg érintett pénzforgalmi szolgáltatón kívül átterjed más pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzügyi infrastruktúrákra, illetve a kártyás fizetési rendszerekre. A pénzforgalmi szolgáltatónak értékelnie kell a működési, biztonsági eseménynek az érintett pénzügyi piacra - az őt és más pénzforgalmi szolgáltatókat támogató pénzügyi infrastruktúrákra, illetve a kártyás fizetési rendszerekre - gyakorolt hatását, így különösen a következőket: a működési, biztonsági esemény megtörtént-e már, vagy a jövőben valószínűleg megismétlődik-e más pénzforgalmi szolgáltatóknál is, befolyásolta-e vagy a jövőben valószínűleg befolyásolni fogja-e a pénzügyi infrastruktúrák zökkenőmentes működését, és veszélyeztette-e vagy a jövőben valószínűleg veszélyeztetni fogja-e a teljes pénzügyi rendszer stabil működését. A pénzforgalmi szolgáltatónak az érintettség mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lennie például arra, hogy az érintett részegység, szoftver kizárólagos használatú vagy közforgalmú, hogy a veszélyeztetett hálózat belső vagy külső, hogy a pénzforgalmi szolgáltató megszakította-e vagy a jövőben valószínűleg megszakítja-e kötelezettségeinek teljesítését olyan pénzügyi infrastruktúrában, amelyeknek tagja.

• reputációs hatás: annak meghatározása, hogy a működési, biztonsági esemény milyen módon áshatja alá konkrétan a pénzforgalmi szolgáltató és - általánosabb értelemben - az alapul szolgáló szolgáltatás vagy akár az egész pénzügyi piac iránt megnyilvánuló bizalmat. A pénzforgalmi szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy legjobb tudomása szerint a működési, biztonsági esemény milyen szinten kapott vagy a jövőben valószínűleg milyen szinten kap nyilvánosságot a pénzügyi piacon. A pénzforgalmi szolgáltatónak különös tekintettel kell lennie arra, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a működési, biztonsági eseménynek káros társadalmi hatása lesz. A pénzforgalmi szolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a működési, biztonsági esemény nyilvánosan látható folyamatot érintett-e, és ezért valószínűleg a média [figyelembe véve a hagyományos médiát (újságok) és az internetes felületeket, a közösségi hálózatokat, stb. is] foglalkozni fog vagy már foglalkozott is vele, jogszabályi vagy hatósági határozatba foglalt kötelezettségek elmulasztására került sor vagy a jövőben valószínűleg sor fog kerülni, illetve hogy ugyanilyen típusú működési, biztonsági esemény korábban előfordult-e már.

3. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató nem rendelkezik olyan tényleges adatokkal, amelyekkel alátámasztható annak megítélése, hogy valamely kritérium egy adott küszöbértéket elért-e, illetve az esemény megoldása előtt valószínűleg elér-e (ez előfordulhat például a vizsgálat kezdeti szakaszában), ebben az esetben becslést kell alkalmaznia.

4. A pénzforgalmi szolgáltató a 2. pontban felsorolt kritériumok táblázat szerinti értékelését az esemény életciklusa alatt folyamatosan köteles végezni annak érdekében, hogy el tudja dönteni változott-e az esemény állapota akár negatív (nem súlyosabbról súlyosabbra), akár pozitív (súlyosabbról nem súlyosabbra) irányba.

5. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A "0 - Fejléc" tábla minden adatszolgáltatás esetében kitöltendő. Az adatszolgáltatás további tábláit a pénzforgalmi szolgáltató annak függvényében köteles kitölteni, hogy a súlyosabb működési, biztonsági esemény feldolgozási folyamatának melyik fázisában jár.

2. A - Kezdeti jelentés:

2.1. A tábla a súlyosabbnak minősülő működési, biztonsági eseményről az MNB-nek szóló első értesítés teljesítésére szolgál.

2.2. A táblát a pénzforgalmi szolgáltatónak a súlyos működési, biztonsági esemény észlelésétől számított 4 órán belül kell megküldenie.

2.3. A kezdeti jelentést a pénzforgalmi szolgáltatónak abban az esetben is teljesítenie kell, amikor egy korábban észlelt, súlyosabbnak nem minősülő működési, biztonsági esemény súlyosabb működési, biztonsági eseménnyé alakul át. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltató az állapotváltás felismerése után haladéktalanul küldje el a kezdeti jelentést.

2.4. Amennyiben a "Jelentés típusa" konszolidált, a táblával együtt teljesítendő a "D - Érintett PSZ" tábla is, amelyben a kezdeti jelentésbe felvett pénzforgalmi szolgáltatókat kell megadni.

3. B - Időközi jelentés:

3.1. Az időközi jelentést - a 3.2. pontban foglaltak kivételével - rendszeresen, legkésőbb addig az időpontig kell benyújtani, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató korábbi jelentésében (azaz a kezdeti jelentésben vagy a korábbi időközi jelentésben) a következő frissítés időpontjaként megjelölt azzal, hogy a következő frissítés időpontja 3 munkanapnál későbbi nem lehet.

3.2. A pénzforgalmi szolgáltató minden alkalommal köteles időközi jelentést beküldeni, amikor értékelése szerint a jelentett súlyosabb működési, biztonsági esemény tekintetében releváns állapotváltozás következett be.

3.3. Az utolsó időközi jelentést akkor kell beküldeni, amikor a szokásos, napi üzletmenet helyreállt és a pénzforgalmi szolgáltató ismét a szokásos módon működik. A pénzforgalmi szolgáltató akkor tekintheti úgy, hogy ismét a szokásos módon működik, amennyiben a tevékenységek, illetve műveletek visszatérnek arra szolgáltatási szintre, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltató maga határozott meg, vagy amelyeket kívülről, egy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás rögzít a feldolgozási időket, a kapacitást, a biztonsági követelményeket stb. illetően, és a rendkívüli intézkedések már nincsenek érvényben.

3.4. Ha a súlyosabb működési, biztonsági esemény észlelésétől számított 4 órán belül helyreáll a szokásos működés, akkor a pénzforgalmi szolgáltató egyidejűleg a kezdeti jelentést és az utolsó időközi jelentést is benyújtja a kezdeti jelentés megküldésére a 2.2. pontban előírt határidőn belül.

4. C-Záró jelentés:

4.1. A záró jelentést - a 4.2. pontban foglaltak kivételével - a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb 2 héttel azt követően köteles benyújtani, hogy szokásos üzletmenete a 3.3. pont alapján helyreálltnak tekinthető.

4.2. Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a súlyosabb működési, biztonsági esemény észlelése után 4 órán belül az összes, a záró jelentés összeállításához szükséges információ rendelkezésére áll, akkor a kezdeti jelentéssel együtt a záró jelentést is meg kell küldenie.

4.3. A pénzforgalmi szolgáltató a záró jelentésben köteles mindenre kiterjedő információkat adni (például a hatásra vonatkozóan nem becsléseket, hanem tényleges számadatokat).

5. A jelentéshez csatolandó további adatok, dokumentumok

A pénzforgalmi szolgáltató a Pft. 55/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató elkészítését követő első jelentésküldéskor - függetlenül a jelentés típusától (kezdeti, időközi, záró jelentés) - köteles annak egy példányát csatolni az adott jelentéshez.

[51]

MNB azonosító kód: P67[52]

Kitöltési előírások Lényegi fontosság meghatározása

I. Általános előírások

1. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak az Európai Unión belüli értékpapírkiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-ai 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok kiszámításának paraméterei és a központi értéktáraknak a fogadó tagállamokban folytatott tevékenységei tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2016. november 11-ei (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint értelmezendők.

2. Az adatszolgáltatásban az értékeket euróban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyamokat a központi értéktár határozza meg a következők szerint: az alkalmazott átváltási árfolyamok tárgyév utolsó napján érvényes átváltási árfolyamok. Amennyiben rendelkezésre áll, az átváltásához az Európai Központi Bank átváltási árfolyamát kell alkalmazni.

3. A 01. és a 02. táblában, az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kritériumokat figyelembe véve, a központi értéktárnak az adatokat a következők szerint kell jelentenie:

a) az adatszolgáltatásban a tárgyév december 31-én érvényes értékpapírokra vonatkozó adatokat kell jelenteni, a törölt értékpapírok nélkül,

b) az egyes ISIN azonosítók tekintetében a tárgyév december 31-én alkalmazott és az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkével összhangban azonosított piaci értéket kell használni.

4. A 03. és a 04. táblában, az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kritériumokat figyelembe véve, a központi értéktárnak az adatokat a következők szerint kell jelentenie:

a) Az adatoknak tartalmazniuk kell a központi értéktár által teljesített kiegyenlítési megbízások értékeit, a következő szerint:

aa) az adatoknak tartalmazniuk kell a központi értéktár teljesítéseinek abszolút értékét a tárgyév tekintetében;

ab) a központi értéktár által teljesített kiegyenlítési megbízások valamennyi kategóriáját fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy olyan ügyletekre vonatkoznak, amelyeket a kereskedési helyszínen hajtottak végre vagy olyanokra, amelyekre tőzsdén kívül került sor;

ac) a több ügyletből álló műveletek esetében, úgymint a repó-, illetve kölcsönzési megállapodásokat is, kiegyenlítéskor mindkét oldalt be kell jelenteni;

ad) a központi értéktárak közötti kiegyenlítés esetében a központi értéktár [kibocsátó központi értéktár (issuer CSD) vagy befektető központi értéktár (investor CSD)] az ügylet mindkét oldalát köteles bejelenteni, vagyis jelentenie kell a kapott két kiegyenlítési megbízást;

ae) ha valamely ügylet kiegyenlítésében egynél több központi értéktár érintett standard, egyedi kialakítású vagy közvetett kapcsolat útján, akkor csak az ügylet két oldalát kiegyenlítő központi értéktár (kibocsátó központi értéktár vagy befektető központi értéktár) szolgáltat adatokat, és ez a központi értéktár bejelenti a beérkezett két kiegyenlítési megbízást, az ügyletnek csupán egyetlen oldalát "kiegyenlítő" befektető központi értéktár nem szolgáltat adatot;

af) a közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktárak vagy interoperábilis kapcsolatok útján történő, központi értéktárak közötti kiegyenlítés esetében mindegyik központi értéktár jelenti az ügylettel összefüggésben hozzá beérkezett egyetlen kiegyenlítési megbízást.

b) A kiegyenlítési megbízások a következő ügyletfajtákhoz kapcsolódhatnak:

ba) értékpapírok vétele vagy eladása (ideértve az értékpapírok elsődleges piaci vételét vagy eladását);

bb) biztosítékkezelési műveletek [ideértve a háromszereplős biztosítékkezelési műveleteket vagy az automatikus biztosítottsági műveleteket (triparty collateral management operations or auto-collateralisation operations)];

bc) az értékpapír-kölcsönzéssel és -kölcsönvétellel (securities lending/borrowing) összefüggő műveletek;

bd) repóügyletek;

be) egyéb (ideértve a forgalommal kapcsolatos vállalati eseményeket, vagyis a piaci követeléseket és transzformációkat).

c) A következő ügyletfajtákat az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni:

ca) az állományokhoz kapcsolódó vállalati események, például a készpénzeskifizetések (például készpénzes osztalék, kamatfizetés), értékpapír-felosztások (például tőkeosztalék, bónusz), reorganizációk [például konverzió (conversion), részvényfelosztás (stock split), visszavásárlás (redemption), pályázati kiírás (tender offer)];

cb) elsődleges piaci műveletek, az értékpapírok első ízben történő keletkeztetésének folyamatára (the process of initial creation of securities) utalva;

cd) befektetési jegyek értékesítése és visszaváltása, a befektetési jegyek technikai létrehozatalát és visszavásárlását értve ezalatt, kivéve, ha a befektetési jegyek ilyen értékesítése és visszaváltása központi értéktár által működtetett értékpapírkiegyenlítési rendszer átutalási megbízásain keresztül valósul meg;

ce) újraértékelési műveletek (realignment operations).

d) Az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdés b) pontjában szereplő fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FOP) esetében a piaci érték meghatározásának az egyes kiegyenlítési megbízások teljesítésének napján érvényes értéken kell alapulnia.

5. A 01. táblában, a kibocsátó székhelye szerinti országot kell figyelembe venni a (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritériumokat tekintve.

6. A 02. és a 04. táblában, az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában és 6. cikk (1) bekezdés b) pontjában szereplő kritériumokat figyelembe véve, az anyavállalat székhelye szerinti országot kell figyelembe venni olyan résztvevők és egyéb értékpapírszámla-tulajdonosok esetében, amelyek fióktelepek.

7. A központi értéktárnak jelentenie kell továbbá a székhely szerinti tagállam tekintetében nyújtott szolgáltatásokat is (például az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritérium alkalmazásában a központi értéktár által szolgáltatandó adatnak tartalmaznia kell a központi értéktár székhelye szerinti tagállam kibocsátói által kibocsátott értékpapírokat, nem csupán a fogadó tagállamok kibocsátói által kibocsátott értékpapírokat).

II. A táblák egyes oszlopaira vonatkozó részletes előírások

01. tábla: az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti lényegi fontosság

A 3-30. oszlopban kell megjeleníteni - fogadó tagállamonként - a fogadó tagállam kibocsátói által kibocsátott olyan pénzügyi eszközök összesített piaci értékét, amelyek első rögzítését, illetve értékpapírszámlán történő központi számlavezetését a központi értéktár végzi. Amennyiben valamely fogadó tagállam kibocsátói esetében nem végzett ilyen szolgáltatást a központi értéktár, akkor azon oszlopokat üresen kell hagyni.

02. tábla: az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti lényegi fontosság

A 3-30. oszlopban kell megjeleníteni - fogadó tagállamonként - azoknak a pénzügyi eszközöknek az összesített piaci értékét, amelyek értékpapírszámlán történő központi számlavezetését a fogadó tagállambeli résztvevők és egyéb értékpapírszámla-tulajdonosok számára a központi értéktár végzi. Amennyiben az adott fogadó tagállambeli résztvevők és egyéb értékpapírszámla-tulajdonosok számára nem végzett ilyen szolgáltatást a központi értéktár, akkor azon oszlopokat üresen kell hagyni.

03. tábla: az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti lényegi fontosság

A 3-30. oszlopban kell megjeleníteni - fogadó tagállamonként - a fogadó tagállam kibocsátói által kibocsátott pénzügyi eszközökre kötött és a központi értéktár által elszámolt ügyletekre vonatkozó kiegyenlítési megbízások éves értékét. Az értékeket euróban kell megjeleníteni. Amennyiben valamely fogadó tagállam kibocsátói esetében nem végzett ilyen szolgáltatást a központi értéktár, akkor azon oszlopokat üresen kell hagyni.

04. tábla: az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti lényegi fontosság

A 3-30. oszlopban kell megjeleníteni - fogadó tagállamonként - a központi értéktár által a fogadó tagállambeli résztvevők és egyéb értékpapírszámla-tulajdonosok számára teljesített kiegyenlítési megbízások éves értékét. Az értékeket euróban kell megjeleníteni. Amennyiben az adott fogadó tagállambeli résztvevők és egyéb értékpapírszámla-tulajdonosok esetében nem végzett ilyen szolgáltatást a központi értéktár, akkor azon oszlopokat üresen kell hagyni.

05. tábla: az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti lényegi fontosság

A 3. oszlopban kell megjeleníteni, hogy a központi értéktár mely tagállam jogának hatálya alatt működteti az értékpapír-kiegyenlítési rendszert.

MNB azonosító kód: P68[53]

Kitöltési előírások Leginkább releváns pénznemek meghatározása

I. Általános előírások

1. A táblában és a kitöltési előírásokban használt fogalmak az Európai Unión belüli értékpapírkiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-ai 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2016. november 11-ei (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint értelmezendők.

2. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell - a tárgyév egészére vonatkozóan - a központi értéktár által egyes pénznemekben történt kiegyenlítések abszolút értékét, a kiegyenlítések során használt, eredeti pénznemekben kifejezve.

3. Az adatszolgáltatásba a központi értéktár által kiegyenlített, kifizetés ellenében létrejött valamennyi kiegyenlítési megbízási kategóriát bele kell foglalni tekintet nélkül arra, hogy azok olyan ügyletekkel kapcsolatosak-e, amelyeket kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül hajtanak végre.

4. A több ügyletből álló műveletek, mint például az értékpapír-repóügyletek, illetve az értékpapírkölcsönzési ügyletek esetében mindkét oldalt jelenteni kell a kiegyenlítést követően.

5. A központi értéktáron belüli kiegyenlítés esetében a központi értéktárnak [kibocsátó központi értéktár (issuer CSD) vagy befektető központi értéktár (investor CSD)] jelentenie kell egy ügylet mindkét oldalát, azaz jelentenie kell mindkét beérkezett kiegyenlítési megbízást.

6. Amennyiben több központi értéktár vesz részt egy ügylet kiegyenlítésében standard, egyedi kialakítású vagy közvetett kapcsolatokon (standard, customised or indirect links) keresztül, akkor a jelentési kötelezettség csak az ügylet két oldalát kiegyenlítő központi értéktárra (kibocsátó központi értéktár vagy befektető központi értéktár) vonatkozik. Ezen két beérkezett kiegyenlítési megbízásról kell adatot szolgáltatni. Az ügylet egy oldalát "kiegyenlítő" befektető központi értéktárnak nem kell jelentenie.

7. A központi értéktárak közötti közös kiegyenlítési infrastruktúrán vagy interoperábilis kapcsolatokon keresztüli kiegyenlítés esetén minden egyes központi értéktárnak jelentenie kell az ügyletekkel kapcsolatban beérkezett egyedüli kiegyenlítési megbízást.

8. A kiegyenlítési megbízások a következő típusú ügyletekkel kapcsolatban jöhetnek létre:

a) értékpapír-vásárlás és -eladás (ideértve az elsődleges piacon történő értékpapír-vásárlást és -eladást);

b) fedezetkezelési műveletek [ideértve a háromoldalú fedezetkezelési (triparty collateral management operations) vagy a biztosítékkal történő automatikus fedezési műveleteket (auto-collateralisation operations)];

c) értékpapír-kölcsönzési és -kölcsönvételi műveletek;

d) repóügyletek;

e) egyéb [ideértve az áralakulásokkal kapcsolatos vállalati eseményeket, azaz a piaci követeléseket (market claims) és az átalakulásokat (transformations)].

9. Az alábbi ügylettípusokat az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni:

a) részvényekre vonatkozó vállalati események, mint például készpénzelosztás (pl. készpénzosztalék, kamatjövedelem), értékpapír-elosztás (pl. részvényben fizetett osztalék, ingyen részvények kibocsátása), átszervezés [pl. átszámítás (conversion), részvényfelosztás (stock split), visszaváltás (redemption), részvényjegyzési ajánlat (tender offer)];

b) elsődleges piaci műveletek, melyek az értékpapírok kezdeti előállításának folyamatát jelentik;

c) a befektetési jegyek előállítása és visszaváltása, amely a befektetési jegyek technikai előállítását és visszaváltását jelenti, kivéve, ha e befektetési jegyek előállítása és visszaváltása átutalási megbízásokon keresztül történik, központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben;

d) átszervezési műveletek.

II. A tábla egyes oszlopaira vonatkozó részletes előírások

A 3-42. oszlopban kell jelenteni a központi értéktár által végzett kiegyenlítések abszolút értékét, a kiegyenlítések során használt eredeti pénznemben. Amennyiben valamelyik pénznemben nem történt kiegyenlítés, akkor az adott oszlopot üresen kell hagyni. Amennyiben olyan pénznemben történt kiegyenlítés, amelyet a 3-42. oszlop nem tartalmaz, akkor a táblát további oszloppal szükséges kiegészíteni, és abban szükséges jelenteni az adott pénznemben végzett kiegyenlítést.

MNB azonosító kód: R01

Kitöltési előírások

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók végső befektetőjének és nem-rezidens partnereinek törzsadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltatónak törzsadatokat kell jelentenie

a) azon nem-rezidens partnereire vonatkozóan, amelyek tekintetében az R02, R03, R12, R13 vagy R29 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, továbbá

b) a rezidens vagy nem-rezidens végső befektetőjéről, a vállalatcsoport adatszolgáltatóban szavazati joggal közvetlenül rendelkező külföldi tagokról és a vállalatcsoport azon külföldi tagjairól, amelyben az adatszolgáltató közvetlenül szavazati joggal rendelkezik, abban az esetben is, ha az általa teljesített, az a) pontban hivatkozott adatszolgáltatásokban egyébként ezen partnerek tekintetében nincs adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az adatszolgáltatás tábláját az adatszolgáltatónak annyiszor kell kitöltenie, ahány jelentésköteles partnere van.

2. Az adatszolgáltatást

a) az 1. a) alpont szerinti esetben első alkalommal annak az R02, R03, R12 vagy R13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve annak az R29 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásnak a tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni, amelyben a partner tekintetében az adatszolgáltató adatokat közöl,

b) az 1. b) alpont szerinti esetben első alkalommal az adatszolgáltató által első ízben teljesített R02, R03, R12 vagy R13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanapjáig, illetve az első ízben teljesített R29 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő év június 20-ig kell teljesíteni,

c) egy már jelentett partner tekintetében abban az esetben kell teljesíteni, ha a partner korábban jelentett adataiban változás történt. Adatváltozás esetén az adatszolgáltatás valamennyi mezőjét ismételten ki kell tölteni a 14-16. sorokba 0-1-0-t írva. A partner megszűnése vagy vállalatcsoportból történő kikerülése esetén is ki kell tölteni az adatszolgáltatás valamennyi mezőjét ismételten, a 14-16. sorokba 0-0-1-et írva.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 5. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Tárgyidőszak:

Az R01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás eseti gyakoriságú adatszolgáltatás, tárgyidőszaka egy konkrét naptári nap. Az R02, R03, R29 MNB azonosító kódú adatszolgáltatáshoz kapcsolódó R01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tárgyidőszakaként annak a hónapnak az első napját kell megadni, amikortól az adott adatszolgáltatásban jelentett vagy módosított partner adatok érvényesek. Az R12 és R13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatáshoz kapcsolódó R01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás esetén pedig tárgyidőszakként annak a negyedévnek az első hónapja első napját kell megadni, amikortól az adott adatszolgáltatásban jelentett vagy módosított partner adatok érvényesek.

Amennyiben az adatszolgáltató hibás adatszolgáltatást teljesített, és azt szeretné módosítani, ugyanarra a tárgyidőszakként megadott vonatkozási napra kell a módosított adatszolgáltatását ismételten beküldenie.

Amennyiben az adatszolgáltató által jelentett partner törzsadatokban a későbbiekben változás történik, a változás napjának mint tárgyidőszaknak a megadásával kell az adott partner adataival kitöltött TORZS táblát beküldeni.

A táblákban a szürke mezőket nem kell kitölteni.

A partner neve esetén a cégiratokkal egyező teljes cégnevet, a partner országa esetén a székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím szerinti országot kell megadni. A partnerazonosító kód - a rezidens végső befektetőként jelentett partner kivételével - az adatszolgáltató által tetszőlegesen meghatározott, legfeljebb 10 karakterből álló, alfanumerikus kód, amelyben a kis és nagybetű nem kerül megkülönböztetésre. A rezidens végső befektetőként jelentett partner esetében a partner KSH-törzsszámát (adószám első 8 karaktere) kell megadni.

A TORZS táblában szerepeltetendő kódokat a 3. melléklet 4.9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza

A nem-rezidens partner országa soron a partner székhelye szerinti országnak vagy nemzetközi szervezetnek a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott ISO kódját kell szerepeltetni.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást, illetve a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 9., illetve 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.