187/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet

egyes továbbadott támogatások kihelyezésének részletes szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában és 15a. pontjában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

b)[1] bölcsődei szolgáltató:

ba) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett családi bölcsőde vagy munkahelyi bölcsőde, nem önkormányzati fenntartású bölcsőde vagy nem önkormányzati fenntartású mini bölcsőde, valamint a napközbeni gyermekfelügyeletet nyújtó szolgáltató,

bb) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (a továbbiakban: EFOP Plusz) keretében meghirdetett EFOP Plusz_6.2.1-23-2024-00001 "Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása" és EFOP_Plusz_6.3.1-23-2024-00001 azonosító számú, "Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása" című felhívások esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett és a Gyvt. 5. § s) pontja szerinti fenntartó által működtetett, bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltató vagy napközbeni gyermekfelügyeletet nyújtó szolgáltató,

c) egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

d) felkészítő szervezet: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) keretében meghirdetett GINOP-5.1.9-17 azonosítószámú, az "Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése - képzés és mentorálás" című felhívás támogatott projektje keretében a célcsoport felkészítését és képzését lebonyolító, valamint a célcsoport üzleti terveit jóváhagyó szervezet,

e) főállású személy:

ea) egyéni vállalkozó esetében: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, valamint ha foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik,

eb) kisadózó esetében: az a személy, aki a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (1) vagy (4a) bekezdése szerinti tételes adót fizet,

ec) vezető tisztségviselő esetében: a nem természetes személy vezető tisztségviselője, aki e tisztséget a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti teljes munkaidős munkaviszony keretében látja el,

f) igénybevevői nyilvántartás: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti igénybevevői nyilvántartás,

g)[2] kevésbé fejlett régió: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Közép-Dunántúl, az EFOP Plusz esetében Pest vármegye is,

h) kisgyermeket nevelő: az a személy, aki a Gyvt. 42/A. §-a alapján bölcsődei ellátásra jogosult gyermeket nevel saját háztartásában, és e gyermek vér szerinti szülője, örökbefogadó szülője, vagy - amennyiben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyéb foglalkoztatási jogviszonyt létesít - nevelőszülője,

i)[3] munkaerőpiacra történő visszatérés:

ia) az EFOP Plusz keretében meghirdetett projektek esetében 2023. március 31-ét követően munkavállalóként, közszolgálati jogviszonyban vagy az egyszerűsített foglalkoztatástól eltérő egyéb jogviszonyban, valamint önfoglalkoztatóként történő munkába állás, ahol a munkába állás kezdőnapjának új jogviszony esetén a foglalkoztatási vagy önfoglalkoztatói jogviszony kezdőnapját, tartós távollét esetén az ismételt munkába állás napját kell tekinteni,

ib) a GINOP keretében meghirdetett projektek esetében a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4/A. alcíme szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó továbbadott támogatás (a továbbiakban: támogatás) iránti kérelem benyújtását követően munkavállalóként, közszolgálati jogviszonyban vagy önfoglalkoztatóként történő munkába állás, ahol a munkába állás kezdőnapjának új jogviszony esetén a foglalkoztatási vagy önfoglalkoztatói jogviszony kezdőnapját, tartós távollét esetén az ismételt munkába állás napját kell tekinteni,

j) projekt fizikai befejezése: a támogatási időszak utolsó napja,

k) projekt megkezdése: a támogatási időszak első napja,

l) sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermek:

la) a támogatási igény bírálata során a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerinti gyermek,

lb) a kifizetési igénylés elbírálása során az igénybevevői nyilvántartásban sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésben, gondozásban részesülőként nyilvántartott gyermek,

m) támogatási időszak: a támogatást igénylő által az üzleti tervének megvalósítására meghatározott 12 hónapos időtartam,

n) támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti összeg,

o) támogatást igénylő: a támogatás iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a támogatásban részesülő kedvezményezett,

p) vállalkozás: a 3. és 4. célterület vonatkozásában kettős könyvvitelt vezető korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, vagy egyéni cég, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy a Katv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy betéti társaság,

q) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) szerinti Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer.

r)[4] kkv: a 6. célterület esetében a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I. Melléklete szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.

s)[5] igénylői azonosító: a 7. és 8. célterület esetében a támogatás igényléséhez használatos informatikai rendszerben képzett, személyhez kötött azonosító,

t)[6] menekült hátterű szülő: a magyar hatóság által elismert befogadott, menedékes, menekült, oltalmazott, illetve hontalan státuszú személy,

u)[7] egyedülálló szülő: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontja szerinti személy,

v)[8] fejlett régió: EFOP Plusz esetében Budapest,

w)[9] ösztönző támogatás: a tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelőknek nyújtott ösztönző támogatás.

2. A rendelet hatálya

2. §[10] (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár) mint továbbadott támogatások kihelyezésével összefüggő feladatokat ellátó szervként jogszabályban kijelölt szervre, valamint a támogatást igénylőre.

(2) E rendelet hatálya kiterjed a Kincstár e rendeletben szabályozott támogatással kapcsolatos eljárására, valamint a támogatással összefüggő valamennyi jog gyakorlására és kötelezettség teljesítésére.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó - 3. § (2) bekezdésében meghatározott célterületeken igényelhető - támogatások nyújtása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

3. A támogatás jellege, célterületei

3. § (1) A támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.

(2) A támogatás a következő célterületeken igényelhető:

a) kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása (a továbbiakban: 1. célterület),

b) kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása a Közép-magyarországi régióban (a továbbiakban: 2. célterület),

c) fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (a továbbiakban: 3. célterület),

d)[11] álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása (a továbbiakban: 4. célterület),

e)[12] képzési célú ösztöndíj támogatása (a továbbiakban: 5. célterület)

f)[13] kkv kapacitásbővítő támogatás (a továbbiakban: 6. célterület).

g)[14] kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása (a továbbiakban: 7. célterület),

h)[15] tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása (a továbbiakban: 8. célterület).

(3) A 3. és a 4. célterületen igényelhető támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatási kategóriába sorolt támogatásnak minősül.

(4)[16] Az 1-6. célterületen igényelhető támogatás mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

(5)[17] A (3) bekezdésben foglalt támogatásról 2021. július 31-ig lehet támogatási döntést hozni.

(6)[18] A 6. célterületen a támogatás a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet] 85/A-85/F. §-a szerinti átmeneti támogatásként vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatási kategóriába sorolt támogatásként nyújtható.

4. Összeférhetetlenségi szabályok

4. § (1) A támogatásra vonatkozó bármely döntés előkészítésében, meghozatalában vagy az ellenőrzésben nem vehet részt

a) a támogatást igénylő,

b) a támogatást igénylő szervezet tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, könyvvizsgálója, a támogatást igénylő szervezetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkező személy,

c) a támogatást igénylő szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója,

e) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A döntés előkészítésében, meghozatalában vagy az ellenőrzésben részt vevő személy a döntés-előkészítési, döntéshozatali eljárás vagy ellenőrzés megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés és bírálat során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot, adótitkot, hivatali titkot és egyéb magántitkot megőrzi.

(3) Amennyiben a döntés előkészítése, meghozatala vagy az ellenőrzés során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy ezt a Kincstárnak haladéktalanul - legfeljebb 8 napon belül - írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt, és a korábbi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(4) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, az összeférhetetlenség megállapítása a Kincstárnál kezdeményezhető. Amennyiben a Kincstár az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt, és a korábbi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(5) A kifogás elbírálásában nem vehet részt az, aki a kifogással érintett döntés előkészítésében, meghozatalában vagy a támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vett.

5. A támogatás igénylésével és a támogatási jogviszonnyal összefüggő általános rendelkezések

5. § (1) A Kincstár a támogatásokkal kapcsolatosan honlapján közleményeket és elektronikus űrlapokat tesz közzé.

(2) A közlemények tartalmazzák a pályázati kiírásokat, a határidőket és a támogatási keretösszegeket. A közlemények a támogatási jogviszony részét képezik.

(3) A közleményekben foglaltak és az elektronikus űrlapok alkalmazása a támogatást igénylőkre nézve kötelező.

6. § A támogatást igénylőnek kell a támogatási feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania, őt terheli a kérelmével és a támogatási jogviszonyával összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával kapcsolatosan, valamint a Kincstár által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség. A minden kétséget kizáróan nem bizonyított tény, körülmény a támogatást igénylő terhére nem értékelhető.

7. § (1) A támogatói okirat kibocsátása után a Kincstár

a) a támogatást igénylő nevét,

b) a támogatás tárgyát képező célterület elnevezését,

c) az elnyert támogatás összegét,

d) a döntés évét és a hónapját

nyilvánosságra hozza.

(2)[19] A Kincstár nyilvánosságra hozatali kötelezettsége az 1., a 2., az 5., a 7. és a 8. célterület esetén nem terjed ki a személyes adatokra, és annak teljesítése statisztikai módon történhet.

(3) A támogatással összefüggő bármely, Kincstárhoz benyújtott kérelem elbírálásához, a támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez a Kincstár elsősorban a támogatások kihelyezésére vonatkozó jogszabályok alapján létrehozott adatkapcsolatokat használja fel, amely adatokat a Kincstár által kiadott közlemények nevesítik.

(4)[20] A 7. és a 8. célterület kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó támogatással összefüggő bármely, Kincstárhoz benyújtott kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a Támogatási törvény 79/D. §-ában felsorolt, hivatkozott vagy a támogatás kapcsán a jogosultság megállapítása tekintetében adatot tartalmazó nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy módosítottak, amennyiben a módosítás a támogatási jogosultság feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul, kivéve, ha az adott célterületre vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.

8. § (1) A támogatás folyósítása érdekében a hatályos támogatói okirat alapján a támogatást igénylő kifizetési igénylést nyújt be, kivéve, ha az adott célterületre vonatkozó szabály másképp rendelkezik.

(2)[21] A támogatást a Kincstár a támogatást igénylőnek

a) az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,

b) a 7. és 8. célterület tekintetében a támogatási kérelemben

szereplő belföldi fizetési számlájára folyósítja.

(3) A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a támogatást igénylő szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

9. § (1) A támogatási jogviszony szünetelésének nincs helye.

(2)[22] Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogviszonyban - ideértve a fenntartási kötelezettség időszakát is - jogutódlásnak és a támogatási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek harmadik személy részére történő átadásának - a 3. és a 4. célterület kivételével - nincs helye. A támogatást igénylő halála vagy jogutóddal történő megszűnése esetén az addig érvényesen megállapított visszafizetési kötelezettség a támogatást igénylő polgári jog szerinti jogutódját terheli.

(3) E rendelet alkalmazásában méltányossági kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) Az idegen nyelven kiállított dokumentum benyújtása esetében a támogatást igénylőnek csatolnia kell a dokumentum magyar nyelvű fordítását is.

(5) A támogatást igénylő köteles a támogatási jogviszonnyal összefüggésben keletkezett iratokat a támogatási döntés meghozatalának napjától számított 10 évig megőrizni.

6. A kapcsolattartás általános szabályai, jognyilatkozatok hatályossága, a döntés tartalmi elemei

10. § (1) A Kincstár írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) meghatározott elektronikus úton tart kapcsolatot a támogatást igénylővel.

(2) Amennyiben a döntés ellen kifogás benyújtásának van helye, úgy a kifogásolt döntés a kifogás elbírálásáról szóló döntés közléséig nem keletkeztet sem jogokat, sem kötelezettségeket, kivéve, ha a Kincstár a kifogásolt döntésben vagy a kifogást elbíráló döntésben bármilyen összegű kifizetésről rendelkezett.

(3) Az e rendelet alapján a Kincstár által hozott döntés tartalmazza

a) a Kincstár megnevezését, az ügy számát,

b)[23] a támogatást igénylő nevét, címét - az 1., a 2., az 5., a 7. és a 8. célterület esetén lakóhelyét, tartózkodási helyét, a 3., a 4. és a 6. célterület esetén székhelyét - és a 7. és 8. célterület kivételével ügyfél-azonosítóját, a 7. és 8. célterület esetén igénylői azonosítóját,

c) az ügyben hozott döntést,

d) a kifogás benyújtásával kapcsolatos tájékoztatást,

e) a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés kivételével a döntés indokolását,

f) a kiadmányozó elektronikus aláírását,

fa) a támogatói okirat,

fb) a kérelmet elutasító, a támogatási jogviszony megszűnésével, valamint a követelések érvényesítésével összefüggő döntés és

fc) a kifogásról hozott döntés

esetében.

7. Ügyintézési határidő, határidők számítása

11. § (1) A kérelmet és a vis maior bejelentést 60 napon belül kell elbírálni.

(2) Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. A döntés-felülvizsgálati eljárás esetén az ügyintézési határidő az okról való tudomásszerzést követő napon indul.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a felfüggesztés esetében a felfüggesztés megszűnéséig vagy a hiánypótlásra való felhívás esetében annak teljesítéséig tartó időtartam, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra felhívó döntésben foglalt határidő leteltéig számított időtartam. A határidőbe nem számít bele a Kincstár működését - beleértve az elektronikus kapcsolattartást biztosító információs rendszerek használatát - ellehetetlenítő üzemzavar, üzemszünet vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.

(4) A határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, valamint a jognyilatkozat közlésének napja.

(5) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(6) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Kincstárnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

8. A kérelmek benyújtására vonatkozó általános rendelkezések

12. § (1) A kérelmet - a 14. alcímben szabályozott esetek kivételével - elektronikus úton, a Kincstár által biztosított elektronikus űrlapon, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolandó dokumentumokat elektronikus úton elektronikus formában vagy papíralapú dokumentumok esetében digitalizált, olvasható formában kell csatolni a kérelemhez.

(3) A támogatási kérelmet célterületenként legkésőbb a benyújtás lehetőségének forráskimerülés vagy egyéb ok miatti felfüggesztéséig lehet benyújtani. A benyújtás felfüggesztéséről a Kincstár hivatalos honlapján célterületenként közleményt tesz közzé. A felfüggesztés kezdő napja a közlemény közzétételétől számított harmadik nap.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakat követően a támogatási kérelmek elbírálása során, a rendelkezésre álló adatok alapján a Kincstár azt állapítja meg, hogy a rendelkezésre álló forrást a benyújtott és teljesített támogatási igények nem merítik ki, vagy a felfüggesztésre okot adó egyéb körülmény megszűnik, a felfüggesztés megszüntetéséről közleményt ad ki. A rendelkezésre álló forrás teljes kimerülése esetén a Kincstár a kérelem benyújtási lehetőségének lezárásáról közleményt ad ki.

13. § (1) A kérelem benyújtását követően a kérelem módosításának nincs helye, de a 12. § (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a (3) bekezdés szerinti visszavonás után a kérelem megváltozott tartalommal újra benyújtható.

(2) A kérelem benyújtására nyitva álló, valamint eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(3) A támogatást igénylő támogatási jogviszonnyal kapcsolatban benyújtott kérelmét a kérelem tárgyában hozott döntés közléséig elektronikusan - az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint - visszavonhatja. A kérelem visszavonásának tudomásulvételéről a Kincstár értesíti a támogatást igénylőt. A visszavonás tudomásulvételével szemben a támogatást igénylő nem élhet kifogással. A kérelem visszavonására irányuló jognyilatkozatot visszavonni nem lehet.

14. § (1) A kérelem benyújtása, valamint az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatásra, arra csak a Kincstár - a rendelkezésre álló forrásra, valamint az e rendeletben meghatározott jogosultsági és az egyes célterületek esetében meghatározott támogatási feltételek teljesülésére tekintettel hozott - támogatói okirata alapján válik jogosulttá a támogatást igénylő.

(2) A támogatásról szóló döntést a Kincstár a kérelmek hiánytalan beérkezésének sorrendjében hozza meg.

9. Az ügyfél-nyilvántartásba vétel részletes szabályai

15. § (1)[24] A 7. és a 8. célterület kivételével, ha a támogatást igénylő ügyfél-azonosítóval még nem rendelkezik, úgy a támogatási kérelem szolgál az ügyfél-nyilvántartásba vétel alapjául, és a Kincstár a támogatást igénylőt az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe hivatalból veszi nyilvántartásba. A 7. és a 8. célterület esetében a Kincstár a támogatást igénylőt a támogatási kérelem alapján, az ezen célterületekre létrehozott, Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszertől elkülönült nyilvántartási rendszerbe hivatalból veszi nyilvántartásba.

(2) Az 1., a 2. és az 5. célterület esetében a támogatási kérelem tartalmazza a kérelmező[25]

a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) anyja születési családi és utónevét,

c) születési helyét és idejét,

d) állampolgárságát,

e) adóazonosító jelét,

f) lakóhelyét és amennyiben van, a tartózkodási helyét,

g) társadalombiztosítási azonosító jelét,

h) a fizetési számlaszámát és annak devizanemét, a támogatást igénylő hozzáférését biztosító fizetési számlaszám létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetési számlakivonat másolatát, vagy két hónapnál nem régebbi fizetési számlaszerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél hozzáférését biztosító fizetési számlaszámát,

i) E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségét, továbbá

j) annak a személynek, akire tekintettel a támogatást igényli,

ja) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

jb) anyja születési családi és utónevét,

jc) születési helyét és idejét,

jd) állampolgárságát,

je) adóazonosító jelét,

jf) lakóhelyét és amennyiben van, a tartózkodási helyét,

jg) társadalombiztosítási azonosító jelét.

(3) A 3. és 4. célterület esetében a támogatási kérelem tartalmazza

a) az egyéni vállalkozóként támogatást igénylő

aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

ab) anyja születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) állampolgárságát,

ae) adóazonosító jelét,

af) egyéni vállalkozói adószámát,

ag) egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

ah) egyéni vállalkozói székhelyét,

ai) egyéni vállalkozói statisztikai számjelét,

aj) egyéni vállalkozói levelezési címét, ha az nem azonos a székhelyével,

ak) egyéni vállalkozó iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével,

al) egyéni vállalkozói nyilvántartásba való felvétel napját,

am) egyéni vállalkozó nevére szóló fizetési számlaszámát és annak devizanemét, valamint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett egyéni vállalkozó pénzforgalmi számlaszámát, valamint csatolni a bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat másolatát,

an) egyéni vállalkozó E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségét,

b) a nem természetes személynek minősülő támogatást igénylő esetében

ba) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének családi és utónevét, születési családi és utónevét,

bb) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének anyja születési családi és utónevét,

bc) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének születési helyét és idejét,

bd) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének állampolgárságát,

be) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének adóazonosító jelét,

bf) a gazdasági társaság, egyéni cég törvényes képviselőjének lakóhelyét és amennyiben van, úgy a tartózkodási helyét,

bg) a támogatást igénylő elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,

bh) a támogatást igénylő székhelyét,

bi) a támogatást igénylő telephelyét vagy telephelyeit, továbbá fióktelepét és fióktelepeit,

bj) a támogatást igénylő adószámát,

bk) a támogatást igénylő cégjegyzékszámát,

bl) a támogatást igénylő statisztikai számjelét,

bm) a támogatást igénylő levelezési címét, ha az nem azonos a székhelyével,

bn) a támogatást igénylő iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével,

bo) a támogatást igénylő nyilvántartásba vételének napját,

bp) a támogatást igénylő pénzforgalmi számlaszámát és annak devizanemét,

bq) a támogatást igénylő E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.

(4)[26] A 6. célterület esetében a támogatási kérelem tartalmazza a nem természetes személynek minősülő kérelmező (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatait, azzal, hogy szövetkezet kérelmező esetén a szövetkezet (3) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott adatait, valamint a (3) bekezdés b) pont bk) alpontja tekintetében a nyilvántartási számát kell feltüntetni.

15/A. §[27] (1) A 7. célterület esetében a támogatási kérelem tartalmazza a kérelmező

a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) anyja születési családi és utónevét,

c) születési helyét és idejét,

d) állampolgárságát,

e) adóazonosító jelét,

f) lakóhelyét és amennyiben van, a tartózkodási helyét,

g) társadalombiztosítási azonosító jelét,

h) a fizetési számlaszámát és annak devizanemét, a támogatást igénylő hozzáférését biztosító fizetési számlaszám létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetési számlakivonat másolatát, vagy két hónapnál nem régebbi fizetési számlaszerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát, amely tartalmazza a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokat, valamint fizetési számlaszámát,

i) az elektronikus eljárásra vonatkozó jogszabályok szerinti hivatalos elérhetőségét, továbbá

j) annak a személynek, akire tekintettel a támogatást igényli,

ja) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

jb) anyja születési családi és utónevét,

jc) születési helyét és idejét,

jd) állampolgárságát,

je) adóazonosító jelét,

jf) lakóhelyét és amennyiben van, a tartózkodási helyét,

jg) társadalombiztosítási azonosító jelét.

(2) A 8. célterület esetében a támogatási kérelem tartalmazza a kérelmező

a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) anyja születési családi és utónevét,

c) születési helyét és idejét,

d) állampolgárságát,

e) adóazonosító jelét,

f) lakóhelyét és amennyiben van, a tartózkodási helyét,

g) társadalombiztosítási azonosító jelét,

h) a fizetési számlaszámát és annak devizanemét, a támogatást igénylő hozzáférését biztosító fizetési számlaszám létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetési számlakivonat másolatát, vagy két hónapnál nem régebbi fizetési számlaszerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát, amely tartalmazza a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokat, valamint fizetési számlaszámát,

i) az elektronikus eljárásra vonatkozó jogszabályok szerinti hivatalos elérhetőségét.

10. A felfüggesztés

16. § (1)[28] Ha a kérelem érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától vagy adatszolgáltatás rendelkezésre állásától függ, amelyben az eljárás vagy az adatszolgáltatás más szerv feladat- vagy hatáskörébe tartozik, vagy a Kincstárnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a Kincstár a kérelem elbírálását az előzetes döntésről való tudomásszerzésig vagy adatszolgáltatás teljesítéséig - de legfeljebb a projekt fizikai befejezéséig - felfüggeszti.

(2) Az eljárás a támogatást igénylő kérelmére nem függeszthető fel.

(3) Fel kell függeszteni a támogatás folyósítását köztartozás fennállása esetén, amennyiben hiánypótlást követően sem teljesül a 8. § (3) bekezdésben előírt feltétel, valamint akkor, ha a támogatási jogviszony létrejöttét követően a támogatást igénylő olyan nyilatkozatot tesz vagy a Kincstár olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatói okirat visszavonásának alapjául szolgálhat. A felfüggesztésről és annak okáról - bűncselekmény gyanúja kivételével - a támogatást igénylőt tájékoztatni kell.

11. A hiánypótlás

17. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz vagy más okból hibás, és a kérelemben található hiba a támogatást igénylő közreműködése nélkül a Kincstár által jogszabály alapján e rendelet hatálya alá tartozó támogatások vonatkozásában elérhető nyilvántartásokból származó adat útján nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, a támogatást igénylőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidő legalább 3 nap, és nem haladhatja meg a 15 napot. A hiánypótlási felhívás teljesítésére megállapított határidő nem hosszabbítható meg.

(3) Amennyiben a hiánypótlást a támogatást igénylő a hiánypótlásra nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.

(4) Hiánypótlásra azonos tárgykörben csak egyszer van lehetőség.

(5)[29] Hiánypótlási felhívásnak a döntés-felülvizsgálati eljárás és a kifogás elbírálása során is helye van.

12. Helyszíni ellenőrzés

18. § (1) A támogatási kérelem elbírálása során és a támogatói okiratban foglaltak teljesítésének ellenőrzésére a Kincstár, valamint a Kincstár e rendelet hatálya alá tartozó feladatainak teljesítését ellenőrizni jogosult szervek a kérelem benyújtását követően, a támogatási jogviszony fennállása alatt - a követelés megállapításához, valamint a megállapított követelés végrehajtásához való jog elévüléséig - helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosultak a támogatást igénylő székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén.

(2) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy a támogatási kérelemben, valamint a támogatói okiratban foglaltak teljesítésével összefüggő adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, és a jogosultsági, valamint támogathatósági feltételeknek.

(3) A támogatást igénylő köteles a helyszíni ellenőrzés során a megbízólevéllel rendelkező ellenőrökkel a helyszíni ellenőrzés szabályszerű lefolytatása érdekében együttműködni, az ellenőrzés véghezviteléhez szükséges felvilágosítást megadni, a támogatási kérelemmel, kifizetési igényléssel vagy beszámolóval kapcsolatos, valamint a támogatási jogviszonnyal összefüggésben keletkezett iratok eredeti példányát az ellenőrök kérésére rendelkezésre bocsátani.

(4) A támogatási kérelmet el kell utasítani vagy a támogatói okiratot vissza kell vonni, ha a támogatást igénylő a helyszíni ellenőrzést az akadályozás befejezésére vonatkozó felszólítás ellenére ismételten vagy továbbra is akadályozza, vagy azt teljes egészében meghiúsítja.

(5) A helyszíni ellenőrzés a támogatási jogviszonnyal összefüggésben keletkezett vagy azzal kapcsolatos iratok átvizsgálásával, és a támogatott tevékenység helyszínen történő megtekintésével történik.

19. § (1)[30] A helyszíni ellenőrzést a Kincstár megbízólevelével rendelkező ellenőr, valamint a Kincstár ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, szervezet megbízólevelével rendelkező ellenőr (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytatja le.

(2) Az ellenőr részére kiállított, iktatószámmal ellátott megbízólevél tartalmazza:

a) a "Megbízólevél" megnevezést,

b) az ellenőr nevét, beosztását, a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

c) a helyszíni ellenőrzés alá vont támogatást igénylő nevét,

d) a célterület és a vizsgált időszak meghatározását,

e) a vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,

f) a megbízólevél érvényességi idejét,

g) a kiállítás keltét,

h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(3) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzés szempontjából lényeges körülményeket, tényeket, adatokat jegyzőkönyvben rögzíti, és a jelen levő támogatást igénylőt és annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatja. Az ellenőr a tényállás tisztázása során a támogatást igénylő javára szolgáló tényeket és körülményeket is köteles feltárni és rögzíteni.

20. § A helyszíni ellenőrzés során a támogatást igénylő jogosult:

a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) megfelelő képviseletről gondoskodni,

c) a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni,

d) a jegyzőkönyv átvételét követő 8 napon belül az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

21. § A helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról - kivéve azt az esetet, amikor az értesítés következtében az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása vagy meghiúsítása valószínűsíthető - a támogatást igénylőt az ellenőrzés tervezett időpontját megelőzően 5 nappal kell értesíteni annak érdekében, hogy akadályoztatása esetén képviseletét biztosítani tudja. A támogatást igénylő képviselője köteles e minőségét megfelelő módon igazolni.

22. § (1) Ha a támogatást igénylő iratai hiányosak vagy rendezetlenek, nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, a Kincstár kötelezi a támogatást igénylőt, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb 8 napon belül rendezze, pótolja vagy javítsa. Ez az időtartam az eljárás határidejébe nem számít bele.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a helyszíni ellenőrzés eredményének értékelése során úgy kell tekinteni, hogy a támogatást igénylő az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget, és ez a körülmény a helyszíni ellenőrzés akadályozásának minősül.

23. § (1) A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt, a támogatási kérelem, a kifizetési igénylés elbírálása vagy a támogatási jogviszony kapcsán jelentőséggel bíró vagy a támogatói okiratban foglaltak teljesítésének ellenőrzésére szolgáló tényt, körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. A helyszíni ellenőrzés során keletkezett másolatot, fényképet, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, amely ezáltal a jegyzőkönyv részének minősül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a Kincstár megnevezését, az ellenőr nevét, az ellenőrzés tárgyát és a támogatási kérelem iratazonosító számát,

b)[31] a 7. és a 8. célterület kivételével az ellenőrzés alá vont támogatást igénylő ügyfél-azonosítóját, a 7. és a 8. célterület esetén igénylői azonosítóját, az 1., a 2., a 7. és a 8. célterület esetén nevét és a lakóhelyét, a 3., a 4. és a 6. célterület esetén elnevezését és székhelyét,

c) a természetes személy támogatást igénylő személyes adatait, vagy a nem természetes személynek minősülő támogatást igénylő képviseletében eljáró személy személyes adatait és a képviseletre való jogosultságát alátámasztó okiratot,

d) a támogatást igénylő vagy a képviseletében eljáró személy tájékoztatásának megtörténtét az ellenőrzés céljáról, tárgyáról, várható időtartamáról és a lehetséges jogkövetkezményekről,

e) az ellenőrzésre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az ellenőrzés során tapasztalt és feltárt lényeges tényeket, körülményeket,

f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, és

g) az ellenőr és a támogatást igénylő vagy a támogatást igénylő képviseletében eljáró személy aláírását.

(3) A jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles a helyszínen átadni vagy azt a támogatást igénylő részére a jegyzőkönyv lezárásától számított 15 napon belül megküldeni.

II. FEJEZET

A MEGSZŰNÉS ÉS A MEGSZÜNTETÉS ESETEI, A KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

13. Az eljárás és a támogatási jogviszony megszűnése, megszüntetése

24. § (1) A Kincstár az eljárását megszünteti, ha a döntést még nem közölte és

a) a támogatást igénylő a kérelmét visszavonta, vagy

b) a támogatást igénylő - vagy ha a támogatást más személyre tekintettel igénylik, úgy e személy - halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében a támogatói okirat kibocsátása vagy egyéb, folyamatban lévő eljárás lefolytatása okafogyottá vált.

(2) A Kincstár az eljárását megszünteti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény tisztázása nem vezetett eredményre, és a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben döntést hozni nem lehetséges.

25. §[32] A támogatási jogviszony a teljesítést - ideértve az ellenőrzéstűrési, valamint a dokumentummegőrzési és a fenntartási kötelezettséget is - megelőzően csak vis maior, a támogatói okirat Kincstár általi visszavonása, felmondás, a támogatást igénylő támogatási jogviszonytól való elállása, a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetek alapján, valamint a 3. és 4. célterület tekintetében a vállalkozást alapító vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó által a támogatási időszak alatt igénybe vett csecsemőgondozási díj esetében szűnik meg.

26. § A Kincstár a támogatói okiratot visszavonja, ha:

a) bebizonyosodik, hogy a támogatást igénylő a Kincstár döntését érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott, vagy a támogatási jogosultság megállapítására, a támogatási kérelem, a kifizetési igénylés vagy egyéb kérelem, beszámoló elbírálására vonatkozó, a Kincstár döntését érdemben befolyásoló adatot eltitkolt, vagy valótlan nyilatkozatot tett,

b) a támogatást igénylő megszegi a támogatói okiratban vagy e rendeletben foglalt kötelezettségét,

c) a támogatást igénylő nem tesz eleget a helyszíni ellenőrzés során együttműködési, ellenőrzéstűrési kötelezettségének,

d) a támogatást igénylő a támogatási kérelemben adott nyilatkozatát visszavonja,

e) a támogatást igénylő végelszámolás, jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, kényszertörlési, jogutód nélküli megszűnésre vezető egyéb eljárás vagy egyéb, a támogatást igénylő fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás alá kerül,

f) az 52. § (4) bekezdés alapján történő záró elszámolásra irányuló kifizetési igénylésről szóló döntés meghozatalakor a támogatást igénylő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy köztartozás mentességét 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolással felszólításra sem igazolja.

27. § (1)[33] Ha a támogatást igénylő a kérelmét visszavonta, vagy az e rendeletben meghatározott valamely megszűnési ok bekövetkezik, a Kincstár - a vis maior, a felmondás, a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint a 3. és 4. célterület tekintetében a vállalkozást alapító vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó által a támogatási időszak alatt igénybe vett csecsemőgondozási díj kivételével - a jogosulatlan igénybevételt megállapítja, egyúttal a támogatói okiratot visszavonja, és rendelkezik a támogatást igénylő esetleges visszafizetési kötelezettségéről.

(2) A támogatási jogviszony megszűnésének időpontja az (1) bekezdés szerinti döntés közlésének napja.

(3)[34] A támogatási jogviszonyt az 1., a 2., az 5., a 7. és a 8. célterület kivételével felmondani nem lehet.

(4)[35] Az 1., a 2., az 5., a 7. és a 8. célterület szerinti támogatási jogviszony felmondása esetén a Kincstár tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási jogviszony jövőre nézve történő megszűnéséről, valamint arról, hogy az addig jogszerűen igénybe vett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(5)[36] Ha a támogatási jogviszonytól a 3-4. és 6. célterület esetében a támogatást igénylő eláll, a Kincstár a támogatói okiratot visszavonja, és tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási jogviszony megszüntetésének jogkövetkezményeiről, az addig folyósított támogatás visszafizetésének kötelezettségéről.

14. Vis maior

28. § (1)[37] Amennyiben a támogatási jogviszony fennállása alatt a támogatást igénylőn kívül álló, előre nem látott, elháríthatatlan okból bekövetkező esemény (vis maior) miatt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése lehetetlenné vált, úgy a vis maior eseményre vonatkozóan bejelentést kell benyújtania a támogatást igénylőnek, vagy amennyiben cselekvőképessége kizárttá vagy korlátozottá vált, úgy törvényes képviselőjének a Kincstár felé, az annak alátámasztására vonatkozó igazolás csatolásával együtt. A bejelentést a törvényes képviselő papír alapon is megteheti. A 7. és a 8. célterület kivételével a támogatást igénylő halálát nem kell bejelenteni.

(2) Vis maior eseménynek minősül különösen:

a) a támogatást igénylő vagy ha a támogatást más személyre tekintettel igénylik vagy állapítják meg, úgy e személy halála,

b) a támogatást igénylő 30 napot meghaladó keresőképtelensége.

(3) A vis maior eseményt legkésőbb a vis maior esemény igazolására jogszabály által feljogosított szervezet vagy hatóság által kiállított igazolás vis maior kérelem benyújtására jogosult személy által történő kézhezvételétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kötelezettség teljesítése lehetetlenné vált. A vis maior esemény alátámasztásául csatolni kell - amennyiben a vis maior esemény kapcsán jogszabály alapján hatóság által kötelezően kiállításra vagy meghozatalra került - a vis maior eseményről szóló hatósági bizonyítványt vagy hatósági határozatot. A haláleset bekövetkeztét a Kincstár az általa elért közhiteles nyilvántartásból állapítja meg.

(4) A támogatás igénylője a vis maior esemény bekövetkezését követően a vis maior igazolás benyújtásával egyidejűleg tett nyilatkozata alapján mentesíthető a vis maior esemény bekövetkeztéig jogszerűen igénybe vett támogatás visszafizetése, valamint a további időszakra fennálló kötelezettségek alól. Amennyiben a támogatás igénylője a vis maior esemény bekövetkezését követően a vis maior igazolás benyújtásával egyidejűleg tett nyilatkozata alapján nem kívánja fenntartani a támogatási jogviszonyt, a vis maior esemény bekövetkeztének időpontjára visszamenőleg a támogatási jogviszony megszűnik.

(5) A vis maior bejelentés elbírálásáról a Kincstár a vis maior igazolás benyújtóját értesíti.

(6) Amennyiben a vis maior bejelentést a Kincstár nem fogadja el, úgy a támogatási jogviszonyból eredő kötelezettségek - a támogatási feltételek teljesítésének elmaradása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket is beleértve - továbbra is terhelik a támogatást igénylőt.

15. A követelések érvényesítése

29. § (1) Ha a Kincstár a támogatói okiratot visszavonja, a támogatást igénylő a támogatástól eláll, vagy a támogatást igénylőnek egyéb okból kifolyólag visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a támogatást igénylő az addig folyósított támogatás összegét ügyleti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(2) Ha a visszafizetési kötelezettség a Kincstár érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(3) Ha a támogatást igénylő visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, a Kincstár a követelés összegét az adott célterületre vonatkozóan a támogatást igénylő részére jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja.

(4) A Kincstár a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, valamint egyéb, a támogatást igénylő fizetésképtelenségével vagy megszüntetésével összefüggésben induló eljárásba bekapcsolódik, valamint követelését bejelenti, ha ez az adott eljárás természetével összefér.

29/A. §[38] (1)[39] E § alkalmazásában Támogató az 1-6. célterület vonatkozásában a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezője szerinti irányító hatóság, a 7-8. célterület vonatkozásában a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezője szerinti irányító hatóság.

(2) A Kincstár a támogatásban részesült kedvezményezett által jogosulatlanul felhasznált, az általa visszakövetelt, visszafizetett, behajtás alatt álló és a behajtásért felelős szerv nyilatkozata alapján behajthatatlanná minősített követelésekről nyilvántartást vezet, amelynek adatait a Támogató részére elszámolásonként rendezve átadja.

(3)[40] A Kincstár a visszafizetett követelések összegét az 1-6. célterület vonatkozásában a GINOP előirányzat felhasználási keretszámlájára, a 7-8. célterület vonatkozásában az EFOP Plusz felhasználási keretszámlájára a Kincstár részére megküldött visszafizetési felszólítás alapján visszautalja.

(4) A Kincstár a behajtás alatt álló és behajthatatlannak minősített követelésekkel célterületenként a pénzügyi záráskor számol el.

(5)[41] A Támogató a (4) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő, a Kincstárral szembeni követelés behajtását a projektek pénzügyi zárásáig felfüggeszti, a projektek pénzügyi zárásakor fennmaradt behajthatatlan követeléssel kapcsolatban finanszírozási döntést kezdeményez. A behajtás alatt álló követelések behajtásával, finanszírozásával kapcsolatban az Operatív Program programzárásáig a Támogató és a Kincstár a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

16. Fizetési halasztás, részletfizetés

30. § (1)[42] Fizetési halasztást és részletfizetést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) kizárólag az 1-5., valamint a 7. és a 8. célterületen, a támogatást igénylőnek a fizetési határidő lejártát megelőzően benyújtott kérelmére a Kincstár 12 hónapos időtartamra engedélyez.

(2) A fizetési kedvezmény előterjesztése a kamatfizetési kötelezettséget nem érinti.

(3) A fizetési kedvezmény érvényét veszti, és a fizetési kötelezettség teljes összege járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé, ha a kötelezett az esedékes részlet befizetését nem teljesíti.

III. FEJEZET

A KIFOGÁS ÉS A DÖNTÉS-FELÜLVIZSGÁLAT

31. § (1) A kifogással összefüggő eljárás kérelemre, a döntés-felülvizsgálati eljárás hivatalból indul.

(2) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás vagy számítási hiba van, a Kincstár a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az érdemben nem hat ki a támogatási jogviszonyra.

17. A kifogás

32. § (1) A támogatást igénylő a Kincstár döntése ellen kifogást nyújthat be, ha a támogatói okirat kiadására vagy a támogatási kérelem elutasítására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére, a támogatási jogviszony megszüntetésére vonatkozó, továbbá a vis maior bejelentés elbírálása tárgyában hozott érdemi döntés jogszabálysértő.

(2) Nincs helye kifogás benyújtásának a támogatási kérelem forráshiány miatt történő elutasítása tárgyában hozott döntés, valamint a kifogás tárgyában hozott döntés ellen.

33. § (1) A kifogást a támogatást igénylő a kifogásolt döntés közlésétől számított 10 napon belül egy alkalommal, elektronikus úton, a megsértett jogszabályi rendelkezés, valamint a kifogás alapjául szolgáló indokok és a kifogást alátámasztó bizonyítékok megjelölésével nyújthatja be.

(2) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a kifogás elbírálására jogosult szerv azt érdemben el nem bírálta.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a kifogásnak a kifogással megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

34. § (1) A kifogással megtámadott döntést hozó a kifogást megvizsgálja, és amennyiben a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának vagy a kifogásra irányuló eljárás megszüntetésének nincs helye, és a kifogásnak nem ad helyt és annak megfelelően döntését nem módosítja vagy vonja vissza, az iratokat felterjeszti a kifogás elbírálására jogosultnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást 30 napon belül be kell fejezni.

35. § A kifogással megtámadott döntést hozó a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a kifogást a 33. § (1) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,

b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,

d) a kifogást olyan döntés ellen nyújtották be, amely ellen e rendelet szerint kifogás benyújtásának nincs helye,

e) a kifogást nem a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással terjesztették elő, kivéve, amennyiben a vis maior kérelem benyújtása az arra jogosult által papír alapon történt.

f)[43] a kifogás nem tartalmazza jogszabály, a felhívás vagy a támogatói okirat megsértett rendelkezésére történő hivatkozást.

36. § (1) A kifogás elbírálására jogosult a kifogást a felterjesztést követően 30 napon belül bírálja el. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt a kifogás benyújtóját tájékoztatni kell.

(2) A kifogás elbírálására jogosult a következő döntést hozhatja:

a) a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, és gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról,

b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.

37. § A kifogás elbírálására irányuló eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a kifogást annak benyújtója erre irányuló írásbeli nyilatkozatával visszavonta,

b) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnt meg,

c) a támogatást igénylő a kifogással támadott döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tett.

18. A döntés-felülvizsgálat

38. § (1) A Kincstár a támogatási kérelem benyújtását követően és a támogatási jogviszony fennállása során az általa hozott döntést, a jogviszonyból származó követelés megállapításának, valamint megállapítása esetén annak végrehajtásához való jog elévüléséig felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat eredményeképpen a Kincstár a jogszabálysértő döntését módosítja vagy visszavonja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, a támogatást igénylő terhére történő módosítás vagy visszavonás időbeli korlátja nem érvényesül, ha a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ügydöntő határozatával megállapította, hogy a támogatást igénylő a támogatási jogviszonnyal kapcsolatosan csalást, költségvetési csalást vagy egyéb bűncselekményt követett el.

(3) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti eljárását az arra okot adó körülmény észlelését követő naptól számított 60 napon belül köteles befejezni, amely határidő egy alkalommal, 60 nappal meghosszabbítható. A körülmény alapulhat különösen helyszíni ellenőrzésen, adminisztratív ellenőrzés eredményén, a támogatásokkal összefüggésben a Kincstár részére adatot szolgáltató szerv adatközlésén, valamint a Kincstár ellenőrzésére jogosult szerv megállapításain.

(4) A módosított vagy a visszavonásról szóló döntés ellen kifogást lehet benyújtani.

IV. FEJEZET

AZ 1. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

19. Támogatási kérelem

39. § (1) A támogatási kérelmet e rendelet hatálybalépését követően, az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként legfeljebb havi 40 000 forint lehet. A támogatás összege nem haladhatja meg a támogatást igénylő által fizetett személyi térítési díj 100%-át.

(3) Amennyiben a támogatást igénylő által fizetett személyi térítési díj 40 000 forint összegű vagy az alatti összeg, akkor a támogatás összege a teljes személyi térítési díjjal megegyező mértékű, gyermekenként és mindazon hónapok tekintetében, melyekben a támogatási jogosultság fennáll.

20. A támogatás igénybevételének feltételei

40. § (1) Támogatói okirat annak a munkaerőpiacra visszatérő, kisgyermeket nevelő támogatást igénylőnek bocsátható ki:

a) akinek lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - a tartózkodási helye Magyarország kevésbé fejlett régióiban fekvő településen van, és

aa) lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - tartózkodási helye olyan, a Kincstár közleményében közzétett listán szereplő, kevésbé fejlett régiókban fekvő településen van, ahol bölcsődei, mini bölcsődei vagy munkahelyi bölcsődei ellátás nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll ugyan, de a településen él olyan gyermek, akinek ellátása férőhely-hiány miatt elutasításra került,

ab) a támogatási kérelméhez csatolta az önkormányzat által fenntartott bölcsődében a férőhely hiány miatti elutasító határozatot azon gyermekre vonatkozóan, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be, vagy

ac) a szülő nyilatkozik arról, hogy azon gyermek, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be, sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésben, gondozásban részesül,

b) akinek az a) pont szerinti lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - tartózkodási helye megegyezik azon gyermek lakóhelyével vagy - amennyiben a gyermek tartózkodási hellyel rendelkezik - a tartózkodási helyével, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be,

c) akinek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően arra a gyermekre vonatkozóan, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítottak, és

d) aki olyan bölcsődei szolgáltatót vesz igénybe gyermekének napközbeni ellátására a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében, amelynek szolgáltatási helye Magyarország kevésbé fejlett régióiban fekvő településen van.

(2) A támogatásra való jogosultság nem szűnik meg abban az esetben, ha a kisgyermeket nevelő a támogatás időtartama alatt csecsemőgondozási díjra válik jogosulttá.

(3) A kisgyermeket nevelő több gyermekre tekintettel is igényelhet támogatást, amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak több gyermek esetében is teljesülnek. Ebben az esetben minden gyermek vonatkozásában külön támogatási kérelmet kell benyújtani.

(4) Ugyanazon gyermek után egyidejűleg csak egy kisgyermeket nevelő részesülhet támogatásban.

(5) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) amennyiben a támogatást igénylő nem részesül azon gyermek vonatkozásában, akire tekintettel a támogatást igényli, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban, úgy a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj megállapításáról rendelkező határozatot,

b) amennyiben a támogatást igénylő lakóhelye vagy amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik, tartózkodási helye nem szerepel a Kincstár közleményében foglalt települések listáján, az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti határozatot.

41. § (1) A támogatási jogviszony megszűnik, amennyiben a támogatást igénylő az első kifizetési igénylés jóváhagyását követően

a) a támogatási jogviszony során bármikor 3 egymást követő hónapban kifizetési igénylést nem terjeszt elő, vagy

b) foglalkoztatása a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, és a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül nem válik ismét foglalkoztatottá.

(2) Ha a támogatást igénylőnek a foglalkoztatotti jogviszonya a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, de a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül ismét foglalkoztatottá válik, úgy a munkaerőpiacra történő visszatérését e rendelet alkalmazása szempontjából folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a támogatási jogviszony az (1) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, támogatási kérelem ugyanazon gyermekre tekintettel ismételten benyújtható. Ebben az esetben az újabb támogatási kérelem elbírálásakor a munkaerőpiacra történő visszatérés időpontját, valamint a 40. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és c) pontjában foglaltakat nem kell vizsgálni.

21. A kifizetés igénylése

42. § (1) Az első kifizetési igényléshez - az egyéni vállalkozóként munkaerőpiacra visszatérő kisgyermeket nevelő kivételével - csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a munkába történő visszatérés tényéről és napjáról.

(1a)[44] Az első kifizetési igénylést legkésőbb a támogatói okirat közlésének napját követő hatodik hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Ha a támogatást igénylő az első kifizetési igénylést határidőben nem nyújtja be, a támogatási jogviszony megszűnik.

(2) Kifizetés csak abban az esetben teljesíthető, amennyiben a támogatást igénylő a kifizetési igényléséhez csatolja a bölcsődei szolgáltató által a személyi térítési díjról kiállított, pénzügyileg teljesített számlát, amelynek teljesítési időszaka nem lehet korábbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának hónapja.

(3) A kifizetési igénylés benyújtására folyamatosan, havi időszakra vonatkozóan, támogatói okiratonként külön-külön van lehetőség.

(4) Kifizetés olyan számla alapján teljesíthető, amely

a) azon gyermek bölcsődei ellátásának tárgyhavi, személyi térítési díjára vonatkozik, akire tekintettel a támogatás megállapításra került, és aki a számlán szereplő időszakban az igénybevevői nyilvántartásban a számlát kiállító bölcsődei szolgáltatónál érvényes igényléssel rendelkezik,

b) pénzügyileg teljesített,

c) benyújtott számla korábban még nem került benyújtásra, vagy a Kincstár a számla alapján még nem teljesített kifizetést,

d) a 40. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerinti bölcsődei szolgáltató által került kiállításra,

e) a támogatást igénylő nevét és azon gyermek nevét is tartalmazza, akire tekintettel a támogatás megállapításra került, és

f) a számla olvasható, továbbá az egyéb, jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemmel rendelkezik.

(5) Támogatás a Gyvt.-ben meghatározottak figyelembevételével a gyermek óvodai nevelésének megkezdéséig vagy a támogatás folyósítására közleményben meghatározott végső időpontig folyósítható.

(6) A rendelkezésre álló keret kimerüléséről a Kincstár a keret kimerülését megelőző 90 nappal közleményt ad ki.

V. FEJEZET

A 3. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

22. Támogatási kérelem

43. § (1) A támogatási kérelmet e rendelet hatálybalépését követően, az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2) A támogatási kérelem mellékleteként csatolni kell a felkészítő szervezet által jóváhagyott üzleti tervet.

(3) A Kincstár a támogatási kérelemre jóváhagyható támogatás összegének meghatározásáról a (2) bekezdés szerinti üzleti terv alapján dönt. A támogatási összeg kiszámításának alapjául a 44. § g) pont ga) és gb) alpontja szerinti esetben az üzleti tervben szereplő, a támogatási időszakra tervezett bérköltség és annak 40%-ában meghatározott átalány összege, a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a támogatási időszakra tervezett éves bevétel 60%-a és annak 40%-ában meghatározott átalány összege szolgál.

(4) Az igényelhető támogatás legfeljebb 4 573 800 forint.

(5) A támogatási kérelem konzorciumi formában nem nyújtható be.

(6) A támogatási kérelmet csak az a vállalkozást alapító személy nyújthatja be, akinek a nevére a felkészítő szervezet által jóváhagyott üzleti terv és tanúsítvány szól.

(7) A támogatás a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül.

23. A támogatás igénybevételének feltételei

44. § Támogatói okirat annak a támogatást igénylőnek bocsátható ki

a) amelyben a vállalkozást alapító vezető tisztségviselő

aa) a GINOP 5.1.9-17 azonosító számú, az "Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése - képzés és mentorálás" című felhívás keretében támogatott felkészítő szervezetek által lebonyolított projektek keretében a projektbe történő bevonás időpontjában betöltötte a tizennyolcadik életévét és még nem töltötte be a harmincadik életévét,

ab) rendelkezik a felkészítő szervezet által jóváhagyott üzleti tervvel és az erről szóló tanúsítvánnyal,

ac) a létrehozott társas vállalkozásban minősített többségi tulajdonnal rendelkezik,

ad) nem egyedüli vagy minősített többségi tulajdonosa más vállalkozásnak vagy cégnek, valamint nem tölt be vezető tisztségviselői pozíciót más vállalkozásban vagy cégben,

ae) a vállalkozásban - társas vállalkozás és az egyszemélyes gazdasági társaság esetében munkaviszony keretében - személyes közreműködőként vesz részt, és

af) a vállalkozásban önálló képviseleti joggal rendelkezik,

b) amely a támogatási kérelem benyújtása előtt legfeljebb három hónappal alakult,

c) amelynek egyéni vállalkozás esetében az ÖVTJ, társas vállalkozás esetében a TEÁOR szerinti főtevékenysége megegyezik az üzleti tervben jóváhagyott főtevékenységgel,

d) amely székhelye, valamennyi telephelye és fióktelepe Magyarország kevésbé fejlett régióiban található,

e) amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozások meghatározása alcíme alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül,

f) amely vállalja, hogy

fa) a felkészítő szervezet által a vállalkozást alapító részére jóváhagyott üzleti tervet valósítja meg,

fb) a vállalkozást alapító a támogatási időszak során önfoglalkoztatási kötelezettségének folyamatosan eleget tesz,

fc) egyéni vállalkozás esetén az ÖVTJ, társas vállalkozás esetében a TEÁOR szerinti főtevékenységét a támogatási időszak alatt nem módosítja, új főtevékenységet nem vesz fel,

fd) a fenntartási kötelezettségét teljesíti, amelynek keretében a támogatást igénylő a tevékenységét a támogatási időszak utolsó napját követő naptól számított további 12 hónapig folytatja, valamint egyéni vállalkozás esetében azt nem is szünetelteti, valamint

g) amely az alábbi jogi és adózási formák valamelyikében működik:

ga) kettős könyvvitelt vezető korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság vagy egyéni cég,

gb) az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy

gc) a Katv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy betéti társaság.

45. § Nem adható ki támogatói okirat azon támogatást igénylő részére, amely

a) végelszámolás, jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, kényszertörlési, a megszüntetésére irányuló egyéb, vagy egyéb a támogatást igénylő fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás alatt áll,

b) felnőtt tematikájú - különösen szexuális tartalmú vagy 18 év feletti vendégkört kiszolgáló - szolgáltatást nyújt, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet végez,

c) lízingtevékenységet végez,

d) a támogatásból megvalósítandó fejlesztés eredményét - kölcsönzési cél kivételével - bérbeadási célra kívánja megvalósítani,

e) az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

46. § A Kincstár a támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról és annak szabályairól.

47. § (1) A támogatást igénylőnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző 2 pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra az Atr. 11. §-ában foglaltak irányadóak.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(4) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző 2 pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján általános csekély összegű támogatás esetén a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(8) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(9) A támogatásból megvalósítandó, a jóváhagyott üzleti tervben tervezett tevékenységre, szolgáltatásra és beruházásra a támogatási időszak alatt - a GINOP-8.8.1-17 kódszámú, a foglalkozás ösztönzése célú hitelprogram keretében felvett támogatás kivételével - hazai vagy uniós forrásból származó további támogatásban a támogatást igénylő nem részesülhet.

48. § (1) A támogatást igénylő a projekt fizikai befejezésének időpontját magában foglaló naptári évben realizált nettó árbevételének, egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételének - a 44. § g) pont gc) alpont szerinti vállalkozás esetén az éves bevételének - el kell érnie az egymillió forintot.

(2) A Kincstár a támogatást igénylőt terhelő (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elfogadásáról azt követően dönt, ha bevételi előírásra vonatkozóan az állami adóhatóság nyilvántartásából származó adat rendelkezésére áll.

(3) A támogatást igénylő köteles a projekt fizikai befejezéséről, a Kincstár által meghatározott adattartalmú záró elszámolásra irányuló kifizetési igénylésben a Kincstár felé beszámolni.

24. Előzetes kifizetés

49. § (1) A támogatási kérelem előzetes kifizetés igénylésnek is minősül.

(2) Az előzetes kifizetés összege a támogatói okiratban jóváhagyott támogatás összegének 50%-a.

(3) A jóváhagyott előzetes kifizetés összege a támogatói okirat hatálybalépését követően folyósítandó.

25. A támogatással történő elszámolás, kifizetési igénylés és beszámolás, a támogatás folyósítása

50. § (1) A támogatásból finanszírozott költségek elszámolhatóságának kezdő időpontja a projekt megkezdése.

(2) Bérköltségként a támogatási időszak során felmerült alábbi költségek számolhatóak el:

a)[45] a 44. § g) pont ga) alpontja szerinti esetben a támogatást igénylő által foglalkoztatott személy munkaviszonyból származó jövedelme, és arra tekintettel a támogatást igénylőt terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összege,

b)[46] a 44. § g) pont gb) alpontja szerinti esetben az Szja tv. szerinti vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem, továbbá a támogatást igénylő által foglalkoztatott személy munkaviszonyból származó jövedelme, és arra tekintettel a támogatást igénylőt terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összege,

c)[47] a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a bevétel 60%-ának megfelelő összeg, továbbá a támogatást igénylő által foglalkoztatott személy munkaviszonyból származó jövedelme, és arra tekintettel a támogatást igénylőt terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összege.

(3) Az elszámolható bérköltség havi összege legfeljebb 272 250 forint, a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti támogatást igénylő esetében az 51. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított, a garantált bérminimum figyelembevételével számított összeg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott összegen túl a támogatást igénylő átalányként a részére jóváhagyható bérköltség további 40%-ának megfelelő összegre jogosult. A bérköltséggel történő elszámolás minősül az átalány számításának alapjául.

51. § (1) Az időközi kifizetési igénylést a támogatói okirat hatálybalépését követően, a támogatási időszak ötödik hónapjában, a támogatási időszak első négy hónapja során felmerült bérköltséggel való elszámolásra kell benyújtania a támogatást igénylőnek.

(2) Az időközi kifizetési igénylés alapján folyósítható összeg kiszámítása során a Kincstár a 44. § g) pont ga) és gb) alpontja szerinti esetben a támogatási időszak első három hónapja során felmerült bérköltséget és az ahhoz kapcsolódó átalány összeget veszi figyelembe, az állami adóhatóság nyilvántartásából származó adatok ismeretében.

(3) Az időközi kifizetési igénylésben a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a támogatást igénylőnek meg kell adnia a támogatási időszak első négy hónapja során realizált bevételre vonatkozó adatokat is. Az időközi kifizetési igénylés alapján folyósítható összeg kiszámítása során a Kincstár a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a támogatási időszak első három hónapja során realizált bevétel 60%-ának megfelelő összeget vesz figyelembe bérköltségként és az átalány alapjául. A kifizetés feltétele továbbá a főállású kisadózó után az adott hónapokra a tételes adó megfizetése.

(4) A 44. § g) pont ga) és gb) alpontja szerinti esetben az időközi beszámolót a támogatói okirat hatálybalépését követően, a támogatási időszak kilencedik hónapjában, a támogatási időszak ötödik hónapjától kezdődően a nyolcadik hónappal bezárólag felmerült bérköltséggel és az ahhoz kapcsolódó átalánnyal való elszámolásra kell benyújtania a támogatást igénylőnek.

(5) A 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben időközi beszámolót a támogatói okirat hatálybalépését követően, a támogatási időszak kilencedik hónapjában, a támogatási időszak ötödik hónapjától kezdődően a nyolcadik hónappal bezárólag realizált bevétellel és az ahhoz kapcsolódó átalánnyal való elszámolásra kell benyújtania a támogatást igénylőnek. A beszámoló elfogadásának feltétele továbbá a főállású kisadózó után az adott hónapokra a tételes adó megfizetése.

(6) Az időközi beszámoló elfogadásáról a Kincstár a (2) és (3) bekezdésekben foglalt számítási módszertan szerint dönt, de az időközi beszámoló alapján támogatást nem folyósít.

52. § (1) A záró elszámolásra irányuló kifizetési igénylést a támogatási időszak végét követő naptári hónapban kell benyújtani.

(2) A záró kifizetési igénylés vizsgálata, az annak alapján folyósítható összeg kiszámítása során a Kincstár a korábban jóváhagyott támogatási összegeket, az annak, valamint az időközi beszámoló alapjául szolgáló adatokat, továbbá

a) a 44. § g) pont ga) és gb) alpontja szerinti esetben a támogatási időszak kilencedik hónapjától kezdődően a tizenkettedik hónappal bezárólag felmerült bérköltséget, az ahhoz kapcsolódó átalány összeget,

b) a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a támogatási időszak során realizált bevételt és az ahhoz kapcsolódó átalány összeget

veszi figyelembe.

(3) A záró kifizetési igénylés alapján a 44. § g) pont gc) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele továbbá a főállású kisadózó után az adott hónapokra a tételes adó megfizetése. A kifizetés feltétele továbbá, hogy az állami adóhatósághoz bevallott, a támogatási időszakot érintő adóévekre vonatkozó bevételek összege elérje a támogatást igénylő által a támogatási időszakra az időközi kifizetési igénylésben, az időközi beszámolóban, valamint a záró elszámolásra irányuló kifizetési igénylésben nyilatkozott bevételek összegét.

(4) A záró elszámolásra irányuló kifizetési igénylésről a Kincstár az állami adóhatóság nyilvántartásából származó adatok ismeretében, a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján és a (2) és (3) bekezdésben foglaltak vizsgálatával dönt, és folyósít támogatást.

VI. FEJEZET

A 2. ÉS A 4. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

26. A 2. célterület szerinti támogatásra való jogosultság különös feltételei

53. § (1) A 2. célterület szerinti támogatásokra a IV. Fejezetben foglalt szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a támogatási kérelem benyújtására és támogatás igénybevételére az jogosult, akinek lakóhelye vagy amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik, a tartózkodási helye - a Kincstár közleményében szereplő - olyan, a közép-magyarországi régióban lévő olyan településen vagy kerületben van, ahol bölcsődei, mini bölcsődei vagy munkahelyi bölcsődei ellátása nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll ugyan, de a településen vagy kerületben él olyan gyermek, akinek ellátása férőhely-hiány miatt elutasításra került.

(3) A 40. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően a 2. célterület vonatkozásában igénybe vett bölcsődei szolgáltatás Magyarország kevésbé fejlett régióiban és a közép-magyarországi régióban fekvő településen is igénybe vehető.

(4) A 40. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a támogatási kérelemhez a 40. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti határozatot abban esetben kell csatolni, amennyiben a támogatást igénylő lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - tartózkodási helye nem szerepel a Kincstár (2) bekezdés szerinti közleményében foglalt települések és kerületek listáján.

27. A 4. célterület szerinti támogatásra való jogosultság különös feltételei

54. § (1) A 4. célterület szerinti támogatásokra az V. Fejezetben foglalt szabályokat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A 44. § a) pont aa) alpontjában foglaltaktól eltérően a támogatási kérelem benyújtására és támogatás igénybevételére az jogosult, aki a támogatást igénylő vállalkozás alapítójaként a GINOP 5.1.9-17 azonosító számú, az "Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése - képzés és mentorálás" című felhívás keretében támogatott felkészítő szervezetek által lebonyolított projektekbe történő bevonás időpontjában a harmincadik életévét betöltötte.

VI/A. FEJEZET[48]

VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

54/A. §[49] A támogatást igénylő vállalkozás indokolt kérelmére az 1. § m) pontja szerinti támogatási időszak kezdete a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartamával elhalasztható. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott határidőket a támogatási időszak módosított kezdő időpontjától kell számítani.

54/B. §[50] (1) Ha a bölcsődei szolgáltató a 39. § (2) és (3) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében valamint a 42. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi térítési díj helyett a veszélyhelyzet ideje alatt más jogcímen - különösen rendelkezésre állási díjként - állít ki számlát a támogatást igénylő részére azon gyermek ellátásával összefüggésben, amely gyermekre tekintettel a kisgyermeket nevelő a támogatást igényli, úgy ezen számla kifizetési igénylés keretében benyújtható és a továbbadott támogatás kifizetésének alapjául szolgál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérő jogcímen kiállított számla a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő hónap utolsó napjáig nyújtható be.

54/C. §[51] A 41. § (1) bekezdésétől eltérően a támogatási jogviszony nem szűnik meg, ha az első kifizetési igénylés jóváhagyását követően a támogatást igénylő

a) a támogatási jogviszony során 3 egymást követő hónapban kifizetési igénylést nem terjeszt elő, vagy

b) foglalkoztatása megszűnik, és a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül nem válik ismét foglalkoztatottá,

és az a) vagy b) pontokban hivatkozott három hónap vagy annak egy része a veszélyhelyzet időtartamára esik.

54/D. §[52] A 41. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a veszélyhelyzet időtartama során a támogatást igénylőnek a foglalkoztatotti jogviszonya a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, de a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül ismét foglalkoztatottá válik, úgy a munkaerőpiacra történő visszatérését e rendelet alkalmazása szempontjából folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

54/E. §[53] A 48. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető.

54/F. §[54] (1) Az 51. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelettel, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvénnyel a tételes adó megfizetése alól átmenetileg mentesített, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisadózó vállalkozások esetében a mentesítést, annak időtartama alatt a Kincstár az időközi kifizetés feltételének, illetve az időközi beszámoló elfogadása tekintetében a tételes adó megfizetésének tekinti.

(2) Az 51. § (3) és (5) bekezdése, valamint az 52. § alkalmazása során a Katv. hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a 43. § (3) bekezdése szerint tervezett éves bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető.

(3)[55] A 3. és 4. célterületen a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet főtevékenységként végző, a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. §-a szerint a tételes adó megfizetése alól átmenetileg mentesített vállalkozások esetében a mentesítés - annak időtartama alatt - az időközi kifizetés feltételének, illetve az időközi beszámoló elfogadása tekintetében a tételes adó megfizetésének minősül.

(4)[56] A (3) bekezdés szerinti, tételes adó megfizetése alól mentesített vállalkozások esetében az 51. § (3) és (5) bekezdése, valamint az 52. § alkalmazása során a 43. § (3) bekezdése szerint tervezett éves bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső, a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésében meghatározott hónapok számával arányosan csökkenthető.

VI/B. FEJEZET[57]

AZ 5. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

27/A. Támogatási kérelem, a támogatás mértéke[58]

54/G. §[59] (1) A támogatási kérelmet az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2)[60] A támogatás mértéke havonta 100 000 forint, ha a képzési órák száma havonta eléri a GINOP-5.3.13-20 azonosító számú, "Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása" című felhívásban meghatározott óraszámot. Az ösztöndíjra való támogatási jogosultság a képzés időtartamára, legfeljebb 12 egymást követő, képzéssel érintett hónapra állapítható meg.

(3) A GINOP-5.3.13-20 azonosító számú felhívásban meghatározott alacsonyabb intenzitású képzések esetén a támogatás mértéke havi 40 000 forint, de legfeljebb összesen 200 000 forint.

(4) A rendelkezésre álló keret kimerüléséről a Kincstár a keret kimerülését megelőző 90 nappal közleményt ad ki.

27/B. A támogatás igénybevételének feltételei[61]

54/H. §[62] (1) Támogatói okirat annak a támogatást igénylőnek bocsátható ki,

a) akinek állandó lakóhelye, vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - tartózkodási helye a Közép-magyarországi régión kívüli településen van,

b) aki a támogatási kérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte,

c) aki a támogatási kérelem benyújtásakor csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,

d)[63] akinek az iskolai végzettsége nem haladja meg a középfokú végzettséget, szakképzettséggel nem vagy legfeljebb középfokú szakiskolai végzettséggel vagy a támogatási kérelem benyújtásának événél legalább 5 évvel korábban megszerzett szakképesítéssel vagy a megszerzés időpontjától függetlenül csak részszakképesítéssel rendelkezik,

e) aki a támogatási kérelem benyújtásakor nem, vagy legfeljebb 3 hónapja folytat tanulmányokat a támogatási kérelemben megjelölt képzésen, és a képzés kezdetének időpontja későbbi, mint a GINOP-5.3.13-20 jelű felhívás megjelenése, és

f) akinek a támogatási kérelmében megjelölt, engedéllyel rendelkező képző intézmény által nyújtott képzés

fa) általános iskola 5-8. osztályainak elvégzésére irányuló képzés,

fb) középfokú oktatási intézmény 9-12. osztályainak elvégzésére irányuló képzés vagy

fc)[64] iskolarendszerű oktatásban vagy felnőttképzés keretében megvalósuló, az Országos Képzési Jegyzékben szabályozott szakképzés vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakmára felkészítő szakmai oktatás, szakképesítésre felkészítő szakmai képzés, részszakmára felkészítő szakmai oktatás.

(2) Ugyanazon gyermekre tekintettel egyidejűleg egy támogatást igénylő részesülhet képzési ösztöndíj támogatásban.

(3) A támogatást igénylő egy képzésre vonatkozóan jogosult ösztöndíjra.

(4) A támogatást igénylő az ösztöndíjjal támogatott képzés időszaka alatt nem vehet részt

a)[65] a GINOP-5.3.13-20 jelű felhívás szerinti támogatott nyelvi vagy informatikai képzésben,

b) támogatott munkahelyi képzésben.

(5) A támogatást igénylő az ösztöndíjjal támogatott képzés időszaka alatt nem részesülhet

a) bértámogatásban,

b) az 1. és 2. célterület szerinti támogatásban.

(6) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultságot megállapító határozatot, ha a támogatást igénylő nem részesül gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban,

b)[66] a tanulói jogviszony igazolása céljából az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolatát vagy a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolatát,

c) a támogatási kérelemben megjelölt felnőttképzés esetén a felnőttképzési szerződést,

d) a képzést nyújtó intézmény nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a képzés minden hónapjára havonta jelenléti igazolást állít ki a képzésen való részvételről, valamint ha a képzés vizsgával zárul, akkor a képzést lezáró vizsgán való megjelenésről.

(7) A támogatást igénylő a támogatási kérelemben köteles feltüntetni az alábbi adatokat:

a) a képzés neve,

b) a képzés kezdő és záró időpontja,

c) a havi képzési alkalmak, illetve órák száma,

d) a képző intézmény adatai,

e) a támogatás igénylésekor meglévő végzettségével kapcsolatos adatok.

(8) A támogatási jogviszony megszűnik, ha a támogatást igénylő

a) a támogatói okirat közlését követő 6 hónapon belül a képzést nem kezdi meg,

b)[67] a képzés megkezdését követően két egymást követő, képzéssel érintett hónapban kifizetési igénylést nem nyújt be,

c) által két egymást követő hónapra benyújtott kifizetési igénylés elutasításra kerül, vagy

d) állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye a támogatási jogviszony alatt Közép-magyarországi régióban található településre változik.

(9) Ösztöndíjra való jogosultság legkorábban a támogatási kérelem benyújtásának hónapjára állapítható meg.

27/C. A kifizetés igénylése az 54/G. § (2) bekezdése szerinti képzések esetén[68]

54/I. §[69] (1) A kifizetési igénylés folyamatosan, havi időszakra vonatkozóan nyújtható be.

(2) Az első kifizetési igénylést legkésőbb a támogatói okirat közlését követő hetedik hónapig kell benyújtani.

(3) A támogatást igénylőnek a kifizetési igénylést az adott hónapra legkésőbb az adott hónapot követő hónap 20. napjáig kell benyújtania.

(4) Kifizetés csak abban az esetben teljesíthető, ha a támogatást igénylő a kifizetési igényléséhez csatolja az ösztöndíjjal támogatott képzést nyújtó intézmény által az adott hónapra kiállított képzésen való részvételt igazoló jelenléti igazolást.

(5) A (8) bekezdés alapján visszatartott összeg kifizetése iránti igénylést a záróvizsgán való megjelenésről kiállított igazolás, vagy a záróvizsga sikeres teljesítését igazoló dokumentum kiállításának napját követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

(6) Ha a képzés nem záróvizsgával zárul, a támogatást igénylőnek a (8) bekezdés alapján visszatartott összeg iránti kifizetési igénylést a képzés sikeres elvégzését igazoló dokumentum csatolásával a dokumentum kiállításának napját követő hónap 20. napjáig kell benyújtania.

(7) Az ösztöndíj, illetve annak a (8) bekezdés szerint visszatartott összege legfeljebb a GINOP-5.3.13-20 azonosító számú felhívásban meghatározott időpontig folyósítható.

(8) Az ösztöndíj összegéből havonta 40 000 forint visszatartásra kerül. A visszatartott összegből 20 000 forint a képzést lezáró vizsgán való megjelenést igazoló, a képzést nyújtó intézmény által kiállított igazolás alapján kerül egy összegben kifizetésre. A visszatartott összegből fennmaradó további 20 000 forint a képzés sikeres, hivatalos dokumentummal igazolt elvégzése esetén a benyújtott kifizetési igénylés alapján egy összegben kerül folyósításra.

(9) Ha a képzés nem záróvizsgával zárul, a képzés sikeres elvégzésének igazolásával, a (8) bekezdés alapján havonként visszatartott 40 000 forint a benyújtott kifizetési igénylés alapján egy összegben kerül folyósításra.

27/D. A kifizetés igénylése az 54/G. § (3) bekezdése szerinti képzések esetén[70]

54/J. §[71] (1) Az ösztöndíj egyösszegű kifizetése iránti igénylést legkésőbb a képzés sikeres elvégzését követő hónap 20. napjáig lehet benyújtani.

(2) A támogatást igénylő az adott havi képzésen való részvételét a tárgyhónapot követően a Kincstár felé igazolja. A benyújtott igazolás alapján ösztöndíj-folyósítás nem történik.

(3) Az ösztöndíj összege a vizsgával záruló képzés sikeres, hivatalos dokumentummal igazolt elvégzése esetén a benyújtott kifizetési igénylés alapján egy összegben kerül folyósításra.

(4) Ha a képzés nem vizsgával zárul, a képzés sikeres elvégzésének igazolásával az ösztöndíj a benyújtott kifizetési igénylés alapján egy összegben kerül folyósításra.

(5) Az egyösszegű ösztöndíj legfeljebb a GINOP-5.3.13-20 azonosító számú felhívásban meghatározott időpontig folyósítható.

VI/C. FEJEZET[72]

A 6. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

27/E. A támogatási kérelem, a támogatás mértéke[73]

54/K. §[74] (1) A támogatási kérelmet az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2) A Kincstár támogatói döntést a közleményében meghatározott időpontig, de legkésőbb 2022. március 31-én adhat ki.

(3) Támogatás legalább három fő, legfeljebb huszonöt fő új munkavállaló teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatásához igényelhető.

(4) A támogatás új munkavállalónként a bérköltség és annak legalább 30%-ában, legfeljebb 40%-ában meghatározott százalékos átalány, összesen legfeljebb 4 000 000 forint. A támogatás a munkavállaló legfeljebb nyolchavi bérköltségéhez igényelhető. Egy főre legfeljebb havi bruttó 309 000 forint bérköltség és a bérköltséget terhelő szociális hozzájárulási adó összege igényelhető.

(5) A (4) bekezdés szerinti átalány regisztrált álláskereső esetében 35%-ra, legalább hat hónapja nyilvántartott, 25 év alatti álláskereső vagy legalább tizenkét hónapja nyilvántartott, 25 év feletti álláskereső esetében 40%-ra növelhető.

(6) Az átalány egyszerűsített költségelszámolás keretében eszközbeszerzésre, immateriális javak beszerzésére, valamint kötelező tájékoztatás költségére használható fel.

(7) Támogatási kérelem konzorciumi formában nem nyújtható be.

(8) A támogatási kérelem Ügyfélkapun történő benyújtására a támogatást igénylő cégjegyzésre jogosult képviselője jogosult.

27/F. A támogatás igénybevételének feltételei[75]

54/L. §[76] (1) Támogatói okirat annak a kevésbé fejlett régióban bejegyzett székhelyén, működő vagy új telephelyén vagy fióktelepén legalább három fő új munkavállaló foglalkoztatására támogatást igénylő, köztartozásmentes támogatást igénylőnek bocsátható ki, aki[77]

a) rendelkezik legalább egy teljes, beszámolóval lezárt üzleti évvel - ide nem értve az előtársaságként való működés időszakát -,

b) legutolsó két lezárt - csak egy lezárt üzleti évvel rendelkező támogatást igénylő esetén a lezárt - közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok általi jóváhagyott beszámolója, valamint a jóváhagyást igazoló dokumentuma a Kincstár által kiadott közleményben meghatározottak szerint elérhető,

c) Magyarországon székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni cég vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezet vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe,

d) éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt,

e) a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,

f) vállalja, hogy a foglalkoztatásbővítés a GINOP-5.3.17-21 azonosító számú, "KKV kapacitásbővítő támogatás" című felhívás megjelenését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest nettó növekedést eredményez,

g) vállalja, hogy a projektben foglalkoztatott munkavállalókkal határozatlan idejű vagy legalább 16 hónapra szóló határozott idejű munkaszerződést köt, amelyből a támogatott foglalkoztatás ideje maximum 8 hónap, és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség ideje a támogatott foglalkoztatási idővel megegyező idő,

h) vállalja, hogy legkésőbb a támogatói okirat kiadását követő 90. napon igazolja a teljes létszámnövekedést,

i) vállalja, hogy részére a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó továbbadott támogatás keretében állományba vett személyek után, egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján nyújtott kedvezmények kivételével, más forrásból támogatás nem nyújtható, továbbá vállalja, hogy e személyeket más projekt alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettség nem érinti,

j) a bírálat során a Kincstár konzorciumi partnere által, szakmai értékelési szempontrendszer alapján kiadott megfelelt minősítést kap, és

k) vállalja, hogy az üres álláshelyeit a KarrierM állásportál honlapján rögzíti, és együttműködik az azt működtető szervezettel.

(2) Ha a támogatott szervezet nem tesz eleget az (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott vállalásainak, a Kincstár a támogatási összeg arányos csökkentését kezdeményezheti, vagy ha a támogatott szervezet a minimálisan elvárt háromfős létszámnövekedést sem teljesíti, a támogatói okiratot visszavonja.

(3) Nem adható ki támogatói okirat a 45. §-ban meghatározott esetkörök mellett a támogatást igénylő részére, ha

a) nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdése szerinti követelménynek,

b) kérelmében elsődleges mezőgazdasági termékek előállításához igényel támogatást,

c) nem felel meg a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcímében foglalt rendelkezéseknek, ha átmeneti támogatási kategória alatt igényel támogatást,

d) a kérelmében megadott megvalósítási helyszín a megvalósításra nem alkalmas.

(4) A Kincstár a támogatás odaítélésekor tájékoztatja a támogatást igénylőt a foglalkoztatásbővítő támogatás állami támogatási tartalmáról, támogatási kategóriájáról és annak szabályairól.

(5) Ha a támogatást csekély összegű (de minimis) támogatási jogcímen nyújtja a Kincstár, a 47. § (1)-(8) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(6) Ha a támogatást átmeneti támogatás jogcímen nyújtja a Kincstár, a támogatás az Európai Bizottság SA.56994 (2020/N) számú határozatában foglaltakkal, a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 85/A-85/F. §-ával, valamint az Atr. szabályaival összhangban nyújtható.

27/G. Előzetes kifizetés[78]

54/M. §[79] (1) A támogatási kérelem előzetes kifizetésigénylésnek is minősül.

(2) Az előzetes kifizetés mértéke a támogatói okiratban jóváhagyott bérköltség legfeljebb 100%-a, amelyet a Kincstár a közleményében meghatározott feltételek szerint folyósít.

(3) Az előzetes kifizetés a támogatói okirat hatálybalépését követően folyósítható.

27/H. A támogatással történő elszámolás, kifizetési igénylés és beszámolás, a támogatás folyósítása[80]

54/N. §[81] (1) A továbbadott támogatást egyszerűsített költségelszámolás keretében kell biztosítani az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (-1) bekezdésének megfelelően.

(2) A támogatással érintett munkavállalókhoz kapcsolódó, igazoltan kifizetett személyi jellegű kifizetéseket a Kincstár a százalékos átalány vetítési alapjaként veszi figyelembe a támogatás folyósításának időszakában.

(3) A támogatott foglalkoztatásban érintett munkavállalók bérkifizetéseiről a támogatott foglalkoztatási időszakot követő hónap 15. napjáig elszámolást kell benyújtania a támogatást igénylőnek. Az elszámolás alapján a Kincstár a támogatást igénylő részére az előzetes kifizetést elszámolja, és az átalányt kifizeti, vagy az elszámolt összeget az előzetes kifizetésbe beszámítja.

(4) A záró elszámolást a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség leteltét követően, a Kincstár által kiadott közleményben meghatározott időpontig kell benyújtania a támogatott szervezetnek. Ha a támogatást igénylő a foglalkoztatási kötelezettségét nem az előírtak szerint teljesíti, a Kincstár az elmaradás arányában a támogatás visszakövetelését előírja.

VI/D. FEJEZET[82]

A 7. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

27/I. Támogatási kérelem[83]

54/O. §[84] (1) A támogatási kérelmet az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként legfeljebb havi 50 000 forint lehet. Egyedülálló szülő, a menekült hátterű szülő, a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a sajátos nevelési igényű, a korai fejlesztésre jogosult, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő számára gyermekenként legfeljebb havi 65 000 Ft támogatás biztosítható. A támogatás összege nem haladhatja meg a támogatást igénylő által fizetett személyi térítési díj 100%-át.

27/J. A támogatás igénybevételének feltételei[85]

54/P. §[86] (1) Támogatói okirat annak a munkahelyét megtartott, vagy munkaerőpiacra visszatérő, kisgyermeket nevelő támogatást igénylőnek bocsátható ki:

a) akinek lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - a tartózkodási helye a kevésbé fejlett régió és fejlett régió teljes területén, a Kincstár által kiadott Közleményben (a továbbiakban: Közlemény) meghatározott régióban fekvő településen van, és

aa) gyermekét napközbeni ellátás keretében az 1. § b) pont bb) alpontja szerinti bölcsődei szolgáltatónál helyezi el,

ab) a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekét egyedül neveli, menekült hátterű, valamint azon gyermek, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be, a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésben, gondozásban részesül, tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek,

b) akinek az a) pont szerinti lakóhelye vagy - amennyiben tartózkodási hellyel rendelkezik - tartózkodási helye megegyezik azon gyermek lakóhelyével vagy - amennyiben a gyermek tartózkodási hellyel rendelkezik - a tartózkodási helyével, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be,

c) akinek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően arra a gyermekre vonatkozóan, akire tekintettel támogatási kérelmet nyújtott be, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítottak.

(2) A támogatásra való jogosultság nem szűnik meg abban az esetben, ha a kisgyermeket nevelő a támogatás időtartama alatt csecsemőgondozási díjra válik jogosulttá.

(3) A kisgyermeket nevelő több gyermekre tekintettel is igényelhet támogatást, amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak több gyermek esetében is teljesülnek. Ebben az esetben minden gyermek vonatkozásában külön támogatási kérelmet kell benyújtani.

(4) Ugyanazon gyermek után egyidejűleg csak egy kisgyermeket nevelő részesülhet támogatásban.

(5) A támogatási kérelemhez, a Közleményben rögzítettek szerint csatolni kell

a) - amennyiben a támogatást igénylő nem részesül azon gyermek vonatkozásában, akire tekintettel a támogatást igényli, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban - a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj megállapításáról rendelkező határozatot, és

b) gyermekét egyedül nevelő, a menekült hátterű szülő, a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a sajátos nevelési igényű, a korai fejlesztésre jogosult, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő esetében ezek igazolására szolgáló hivatalos dokumentumot.

54/R. §[87] (1) A támogatási jogviszony megszűnik, amennyiben a támogatást igénylő az első kifizetési igénylésről szóló döntés közlését követően

a) a támogatási jogviszony során bármikor 3 egymást követő hónapban kifizetési igénylést nem terjeszt elő, vagy

b) foglalkoztatása a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, és a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül nem válik ismét foglalkoztatottá.

(2) Ha a támogatást igénylőnek a foglalkoztatotti jogviszonya a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, de a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül ismét foglalkoztatottá válik, úgy a foglalkoztatását e rendelet alkalmazása szempontjából folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a támogatási jogviszony az (1) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, támogatási kérelem ugyanazon gyermekre tekintettel ismételten benyújtható. Ebben az esetben az újabb támogatási kérelem elbírálásakor a munkaerőpiacra történő visszatérés időpontját, valamint az 54/P. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell vizsgálni.

27/K. A kifizetés igénylése[88]

54/S. §[89] (1) Az első kifizetési igényléshez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a munkába történő visszatérés tényéről és kezdőnapjáról.

(2) Az első kifizetési igénylést legkésőbb a támogatói okirat közlésének napját követő hatodik hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Ha a támogatást igénylő az első kifizetési igénylést határidőben nem nyújtja be, a támogatási jogviszony megszűnik.

(3) Kifizetés csak abban az esetben teljesíthető, amennyiben a támogatást igénylő a kifizetési igényléséhez csatolja a bölcsődei szolgáltató által a személyi térítési díjról kiállított, pénzügyileg teljesített számlát, amelynek teljesítési időszaka nem lehet korábbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának hónapja, kivéve a Közlemény közzétételét követő 60. napig benyújtott kérelmek esetében, amelyek speciális szabályait a Közlemény tartalmazza.

(4) A kifizetési igénylés benyújtására folyamatosan, havi időszakra vonatkozóan, támogatói okiratonként külön-külön van lehetőség.

(5) Kifizetés olyan számla alapján teljesíthető, amely

a) azon gyermek bölcsődei ellátásának, napközbeni gyermekfelügyeletének tárgyhavi, személyi térítési díjára vonatkozik, akire tekintettel a támogatás megállapításra került, és aki a számlán szereplő időszakban az igénybevevői nyilvántartásban a számlát kiállító bölcsődei szolgáltatónál érvényes igényléssel rendelkezik,

b) pénzügyileg teljesített,

c) korábban még nem került benyújtásra, vagy a Kincstár a számla alapján még nem teljesített kifizetést, ideértve az 1. és a 2. célterület keretében már benyújtott számlákat is,

d) az 54/P. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározottak szerinti bölcsődei szolgáltató által került kiállításra,

e) a támogatást igénylő nevét és azon gyermek nevét is tartalmazza, akire tekintettel a támogatás megállapításra került, és

f) a számla olvasható, továbbá

g) az egyéb, jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemmel rendelkezik.

(6) Támogatás a Gyvt.-ben meghatározottak figyelembevételével a gyermek óvodai nevelésének megkezdéséig, vagy a Közleményben meghatározott végső időpontig folyósítható.

(7) A rendelkezésre álló keret kimerüléséről a Kincstár Közleményt ad ki.

VI/E. FEJEZET[90]

A 8. CÉLTERÜLET SZERINTI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

27/L. Támogatási kérelem, a támogatás mértéke[91]

54/T. §[92] (1) A támogatási kérelmet az elektronikus benyújtó felület megnyitásától a forrás kimerüléséig vagy a benyújtás egyéb okból történő felfüggesztéséig lehet benyújtani.

(2) A támogatás mértéke a technikumi képzésben résztvevő esetében havonta 59 000 forint, az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében havonta 125 000 forint. Az ösztöndíjra való támogatási jogosultság legfeljebb 20 képzéssel érintett hónapra állapítható meg.

(3) A rendelkezésre álló keret kimerüléséről a Kincstár Közleményt ad ki.

27/M. A támogatás igénybevételének feltételei[93]

54/U. §[94] (1) Támogatói okirat annak a támogatást igénylőnek bocsátható ki,

a) akinek lakóhelye, vagy tartózkodási helye a kevésbé fejlett régiók és fejlett régió teljes területén, a Közleményben meghatározott régióban fekvő településen van,

b) aki a támogatási kérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte,

c) aki a támogatási kérelem benyújtásakor a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben aktív tanulói, vagy a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,

d) aki a támogatási kérelem benyújtásakor a technikumi vagy alapképzés utolsó két évfolyamának valamelyikén tanul,

e) aki vállalja tanulmányainak befejezését, felsőoktatási képzés esetén az abszolutórium megszerzését abban a tanulmányi félévben, amelyre vonatkozóan részére az utolsó ösztöndíj-kifizetés történik,

f) aki vállalja a képzésének megfelelő tanulmányok befejezését igazoló dokumentum (oklevél) megszerzését a tanulmányainak befejezését követő 6 hónapon belül,

g) aki vállalja, hogy a képzésének megfelelő tanulmányok befejezését igazoló dokumentum megszerzését követő legfeljebb 6 hónapon belül a bölcsődei ellátásban helyezkedik el, vagy

h) amennyiben az ösztöndíj folyósítása alatt már bölcsődei ellátásban dolgozott nem szakképzett kisgyermeknevelőként, vállalja, hogy a végzettség vagy képesítés megszerzését követően is a bölcsődei ellátásban dolgozik tovább.

(2) Az ösztöndíj folyósítását nem zárja ki, ha a támogatást igénylő egyéb tanulmányi vagy szociális ösztöndíjban is részesül.

(3) Ösztöndíj a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időszakban is folyósítható. Amennyiben a támogatást igénylő az ösztönző támogatásra jogosult, az a teljes tanulmányi félévre folyósítható az alapképzésben résztvevő hallgató részére és teljes tanévre folyósítható technikumi képzésben résztvevő tanuló részére, a megkezdett tanulmányi félévben vagy tanévben havi kifizetés mellett.

(4) Amennyiben a támogatást igénylő a támogatásra jogosult és az ösztöndíj igénylése a megkezdett tanulmányi időszak előrehaladása során utólag történik meg, akkor az ösztöndíj a technikumi képzésben résztvevő esetén a tanév, a hallgatói jogviszonyban lévő esetén a félév első napjáig visszamenőleges hatállyal egyösszegű kifizetés mellett is lehetséges.

(5) A támogatási kérelemhez csatolni kell az aktív tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolását szolgáló dokumentumot elektronikus formában, amelynek legalább a képző intézmény nevét, a szak megnevezését, a képzés időtartamát és a folyamatban lévő évfolyamot tartalmaznia kell, oly módon, hogy az alkalmas legyen a jogosultsági feltételek igazolására.

(6) A támogatást igénylő a támogatási kérelemben köteles feltüntetni az alábbi adatokat:

a) a képzés neve,

b) a képzés kezdő és záró időpontja,

c) a képző intézmény adatai,

d) a folyamatban lévő évfolyamot,

e) az ösztöndíj igényléssel érintett első és utolsó hónapot.

(7) A támogatási jogviszony megszűnik, ha a támogatást igénylő

a) a tanulmányainak befejezését, felsőoktatási képzés esetén az abszolutórium megszerzését abban a tanulmányi félévben, amelyre vonatkozóan részére az utolsó ösztöndíj-kifizetés történik, nem teljesíti, vagy azt nem igazolja a Közleményben meghatározott időpontig,

b) a képzésének megfelelő tanulmányok befejezését igazoló dokumentumot (bizonyítvány, oklevél) a tanulmányainak befejezését követő 6 hónapon belül nem szerzi meg, vagy azt nem igazolja a Közleményben meghatározott időpontig,

c) a képzésének megfelelő tanulmányok befejezését igazoló dokumentum megszerzését követő legfeljebb 6 hónapon belül a bölcsődei ellátásban nem helyezkedik el, vagy amennyiben az ösztöndíj folyósítása alatt már bölcsődei ellátásban dolgozott, nem a bölcsődei ellátásban dolgozik tovább, vagy a foglalkoztatást nem igazolja a Közleményben meghatározott időpontig,

d) a képzésben való részvételét a Közleményben meghatározott időpontig nem igazolja,

e) lakóhelye és amennyiben rendelkezik tartózkodási hellyel, tartózkodási helye is a támogatási jogviszony alatt Budapestre változik.

(8) Amennyiben a tanulmányok befejezését igazoló dokumentum megszerzése a támogatást igénylő önhibáján kívül, vagy rendkívüli esemény miatt nem valósul meg a tanulmányok befejezését követő 6 hónapon belül, a dokumentum megszerzésének határideje egy alkalommal, legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható egyéni elbírálás alapján. A határidő hosszabbításra vonatkozó kérelmet a Kincstár bírálja el.

(9) Amennyiben a végzettség megszerzése után a bölcsődei ellátásban való elhelyezkedés a támogatást igénylő önhibáján kívül, vagy rendkívüli események okán akadályozott, a munkába állás 6 hónapos határidejének egyszeri, legfeljebb 12 hónappal történő meghosszabbítására kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz a Közleményben meghatározott feltételek szerint.

(10) Ösztöndíjra való jogosultság a technikumi képzésben résztvevő esetén legkorábban a támogatási kérelem benyújtásának hónapját magában foglaló tanévben, hallgató esetén legkorábban a támogatási kérelem benyújtásának hónapját magában foglaló félévre vonatkozóan állapítható meg.

27/N. A kifizetés igénylése[95]

54/V. §[96] (1) A támogatási kérelem első kifizetési igénylésnek is minősül.

(2) További kifizetési igénylést a Közleményben rögzített gyakorisággal és határidőig szükséges benyújtani.

(3) A támogatást igénylő oktatási intézménnyel fennálló aktív jogviszonyát legalább félévente ellenőrizni kell.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba léptető rendelkezések

55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

28/A. Átmeneti rendelkezések[97]

55/A. §[98] E rendeletnek az egyes továbbadott támogatások kihelyezésének részletes szabályairól szóló 187/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 385/2020. (VIII. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § b) pontját, 25. §-át, 27. § (1) bekezdését, 50. § (2) bekezdés a)-c) pontját a Módr. hatálybalépését megelőzően keletkezett, de a Módr. hatálybalépésekor még fennálló támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

29. Az európai unió jogának való megfelelés

56. §[99] Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet végrehajtásához, 6. cikk (1) bekezdésében foglalt ellenőrzéshez szükséges rendelkezéseket, továbbá az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény 3.10. pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök