415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) és s) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] A Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Központ) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásának (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) adatai alapján, egységes adatbázisban vezeti

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 139. § (2) bekezdése szerinti, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartást (a továbbiakban együtt: igénybevevői nyilvántartás),

b) az Szt. 20/B. §-a és a Gyvt. 141/A. §-a szerinti országos jelentési rendszert és

c) az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti adatszolgáltatás rendszerét

[az a)-c) pont szerinti nyilvántartások és rendszerek a továbbiakban együtt: nyilvántartások].

(2)[2]

(3) A nyilvántartások nem minősülnek hatósági nyilvántartásnak.

(4) A nyilvántartások adatainak módosítását az informatikai rendszer naplózza.

(5) A nyilvántartásokhoz történt hozzáférést az informatikai rendszer naplózza, kivéve, ha az adatokat a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el.

2. § (1)[3] A nyilvántartásokba történő adatszolgáltatást - a 8/A. §-ban foglaltak kivételével - a nyilvántartások informatikai rendszerében kell teljesíteni.

(2) A nyilvántartásokba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel.

(3)[4] A fenntartó az adatszolgáltatás teljesítésére - a Magyar Államkincstár honlapján közzétett formanyomtatványon - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt jelöl ki (a továbbiakban: e-képviselő). Az egyéni vállalkozó fenntartó és a fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek.

(4)[5] A kijelölő okiratot a fenntartó elektronikus úton küldi meg a Központ részére. A fenntartó köteles a Központnak bejelenteni, ha az e-képviselő Központnak megküldött adatai megváltoztak vagy kijelölése megszűnt.

(5)[6] A Központ ellenőrizheti az e-képviselő ügyfélkapunál megadott személyazonosító adatainak és a kijelölésben foglalt személyazonosító adatainak egyezőségét. Ha az adatok nem egyeznek meg, a Központ a kijelölést visszautasítja.

(6) Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő - az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs). Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik.

(6a)[7] Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységgel és a szociális diagnózissal kapcsolatos adatszolgáltatásra külön adatszolgáltató munkatársakat kell kijelölni.

(7) Az adatszolgáltató munkatárs a nyilvántartások informatikai rendszerében jelölhető ki. A kijelöléshez meg kell adni az adatszolgáltató munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatszolgáltató munkatárs adatszolgáltatásra jogosult.

(8)[8] Az e-képviselő köteles a nyilvántartások informatikai rendszerében bejelenteni, ha az adatszolgáltató munkatárs Központnak megküldött adatai megváltoztak. Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése a nyilvántartások informatikai rendszerében vonható vissza.

2. Az igénybevevői nyilvántartás

3. § (1) Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - arra az engedélyesre terjed ki,

a) amelyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tart fenn,

b)[9] amelynek működéséhez a fenntartó részére - bármely szociális szolgáltatás vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, ide nem értve a gyermekétkeztetést (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) után - a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatást állapítottak meg,

c)[10] amely jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, ha e szolgáltatására a fenntartó hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik, vagy

d)[11] amely fejlesztő foglalkoztatást vagy gyermekek esélynövelő szolgáltatását nyújt, ha e szolgáltatására a fenntartó hatályos - a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti - finanszírozási szerződéssel rendelkezik.

(2) Nem terjed ki az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség az engedélyesre, ha

a) kizárólag az Szt. 20/C. § (2) bekezdése vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújt,

b) utána a fenntartó kizárólag az Szt. 20/C. § (2) bekezdése vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatás működéséhez részesül támogatásban a központi költségvetésről szóló törvény alapján, vagy

c) a családok átmeneti otthona titkos menedékházként működik.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti engedélyesek által nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjed az Szt. 20/C. § (2) bekezdésében és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével.

(3a)[12] Ha a családi bölcsődére, munkahelyi bölcsődére az (1)-(3) bekezdés alapján nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség, de olyan gyermeket lát el, akinek törvényes képviselője a Kincstár feladatellátásába tartozó egyes továbbadott támogatási programok keretében a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatására irányuló továbbadott térítésidíj-támogatásban részesül, e gyermekre adatot kell szolgáltatni az igénybevevői nyilvántartásba.

(4)[13] Az adatszolgáltatás az igénybevevők Szt., illetve Gyvt. szerinti adatainak a 4-6. § szerinti rögzítéséből, a 7. § szerinti időszakos jelentésből és a szolgáltatás tartalmával kapcsolatos, 7/A. § szerinti adatszolgáltatásból áll.

4. § (1)[14] Szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásra jogosult) az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott adatokat az Szt. 94/C. §-a, illetve a Gyvt. 32. § szerinti megállapodás megkötését követően, illetve - ha a megállapodás megkötése nem kötelező - a szolgáltatás első igénybevételét követően, legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig, óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén az igénybevétel első napját követő hónap 15-éig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.

(2) Ha házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükséglet vagy az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adat megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a változást követő 8 napon belül rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.

(3)[15]

(4)[16]

(5) Ha az igénybevevő Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) nem rendelkezik, illetve a TAJ nem ismert vagy hibás, az igénybevevői nyilvántartás az igénybevevőnek - a TAJ rögzítéséig - technikai kódot képez.

5. § (1) Ha szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az igénybevevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja vagy a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult legkésőbb a módosított feltételek szerinti igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig módosítja.

(2)[17]

(3)[18] A szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja visszamenőlegesen csak későbbi időpontra módosítható. Az (1) bekezdés szerinti egyéb adatok visszamenőlegesen nem módosíthatók.

(4)[19] Ha az igénybevevői nyilvántartásban rögzített adat - a TAJ, az (1) bekezdés szerinti adatok és az időszakos jelentés kivételével - megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a tudomásszerzést követő munkanap 24 óráig módosítja.

6. § (1)[20] Ha a szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a megszűnést követő munkanap 24 óráig, óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén a megszűnést követő hónap 15-éig rögzíti.

(2)[21] Ha az Szt. szerinti áthelyezés miatt az igénybevevő számára szolgáltatást nyújtó engedélyes megváltozik,

a) a korábbi engedélyes az áthelyezést megelőző nappal az (1) bekezdésben foglaltak szerint rögzíti az igénybevétel megszűnését,

b) az új engedélyes az áthelyezés napjával a 4. §-ban foglaltak szerint rögzíti az igénybevevő Szt. szerinti adatait.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) az áthelyezés időpontjának az Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodás módosításában meghatározott időpontot,

b)[22]

kell tekinteni.

(4)[23] A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az igénybevevő az igénybevétel megszűnésének napjától ugyanazt a szolgáltatást vagy másik bentlakásos szociális intézményi ellátást másik engedélyestől veszi igénybe.

7. § (1)[24] Az időszakos jelentés keretében az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban nyilatkozik arról, hogy a 4. § szerint rögzített személy a szolgáltatást - ide nem értve az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet - az adott napon igénybe vette-e, vagy - ha az az állami támogatás alapja - a 4. § szerint rögzített személlyel az adott napon fennállt-e a szolgáltatásra irányuló jogviszony.

(2) Az időszakos jelentési kötelezettséget

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) támogató szolgáltatás,

d) időskorúak nappali ellátása,

e) fogyatékos személyek nappali ellátása,

f) hajléktalan személyek nappali ellátása,

g)[25] éjjeli menedékhely,

h)[26] bölcsődei ellátás és

i)[27] fejlesztő foglalkoztatás

j)[28]

k)[29]

esetén naponta, az adott napot követő munkanap 24 óráig, azt követően kell teljesíteni, hogy a szolgáltatást az adott napon az igénybevevőnek nyújtották.

(3)[30] Az időszakos jelentési kötelezettséget

a) pszichiátriai betegek nappali ellátása és szenvedélybetegek nappali ellátása esetén legalább havonta, az adott hónap minden - szakmai program szerinti - nyitvatartási napjára,

b) a (2) bekezdésben és az a) pontban nem említett, adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett szolgáltatások esetén legalább havonta, az adott hónap minden napjára,

az adott hónap utolsó napját követő harmadik munkanap 24 óráig kell teljesíteni.

(4) Ha az igénybevevő nem rendelkezik TAJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult

a) szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén a TAJ-t hatvan napon belül nem szerzi be,

b)[31]

az érintett a határidő lejártát követő naptól az időszakos jelentésben nem tüntethető fel igénybevevőként.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók nappali melegedő, éjjeli menedékhely, valamint családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén, továbbá arra az igénybevevőre, aki TAJ igénylésére nem köteles.

(6)[32]

(7) Az időszakos jelentésben az igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, az időszakos jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a továbbiakban: önellenőrzés). Az önellenőrzés során meg kell jelölni

a) az igénybevételi napot,

b) a hibás adatot,

c) a helyes adatot és

d) a hiba okát.

7/A. §[33] (1) A nyújtott óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység tartalmával kapcsolatos adatszolgáltatást a következő hónap 15-éig kell teljesíteni.

(2) A szociális diagnózis tartalmával kapcsolatos adatszolgáltatást a szociális diagnózis adatainak felvételétől számított 15 munkanapon belül kell teljesíteni.

8. § (1) A rögzített adat a rögzítést követő egy éven belül az 5. §-ban és a 7. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl is törölhető.

(2) Az adatszolgáltatásnak az 5. §-ban, a 7. § (7) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározottakon túli pótlására vagy módosítására akkor van lehetőség, ha

a)[34] az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs számára az igénybevevői nyilvántartás - a Központ informatikai rendszerében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál vagy az e-képviselő, illetve az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt - az adatszolgáltatási határidőn belül nem volt elérhető, vagy

b)[35] a határidőn belül történő adatszolgáltatásra a működést engedélyező szerv késedelmes adatrögzítése vagy a Központ informatikai rendszerének hibája miatt nem volt lehetőség.

(3)[36] A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Központ engedélyezi és rögzíti.

(4) Ha az üzemzavar az elektronikus hírközlési szolgáltatónál lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus hírközlési szolgáltató igazolását az üzemzavar fennállásáról.

(5) Ha az üzemzavar az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az üzemzavart elhárító személy igazolását az üzemzavar fennállásáról, vagy informatikai eszköz vásárlása esetén a bizonylat másolatát.

8/A. §[37] (1)[38] A gyermekjóléti szolgáltatásnak a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerbe (a továbbiakban: GYVR) rögzítendő szolgáltatásai, a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások esetén - a 4-8. §-ban foglaltaktól eltérően - a Gyvt. szerinti adatok rögzítése és az időszakos jelentés úgy történik, hogy a GYVR a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Ar.) foglaltak szerint elektronikus úton, napi rendszerességgel adatot szolgáltat az igénybevevői nyilvántartás részére.

(2)[39] Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén az egyszemélyes szolgálat családsegítőjét, a család- és gyermekjóléti szolgálat vezetőjét, illetve a család- és gyermekjóléti központ vezetőjét, esetmenedzserét és asszisztensét,

b) gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményvezetőt,

c) gyermekvédelmi szakellátások esetén az Ar. szerinti gondozási hely vezetőjét

adatszolgáltató munkatársnak kell kijelölni. Az igénybevevői nyilvántartásban szereplő adatok helyességének figyelemmel kísérése érdekében további adatszolgáltató munkatársak is kijelölhetők.

(3)[40] Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén az e-képviselő és az adatszolgáltató munkatárs az igénybevevői nyilvántartásban közvetlenül nem rögzíthet vagy törölhet adatot, de folyamatosan figyelemmel kíséri a GYVR-ből az igénybevevői nyilvántartásba átkerülő adatok helyességét.

(4) Ha az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs az igénybevevői nyilvántartásban hibás vagy hiányos adatot észlel, az adatot az Ar.-ban foglaltak szerint a GYVR-ben kijavítja, vagy - ha az adat kijavítására nem jogosult - haladéktalanul értesíti az adat GYVR-ben történő kijavítására jogosultat és a Központot.

9. § (1) A Központ az igénybevevői nyilvántartásban rögzített[41]

a)[42] természetes személyazonosító és lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból,

b)[43] TAJ-t a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által vezetett nyilvántartásból

c)[44] köznevelési intézmény azonosító adatait a köznevelés információs rendszeréből

történő elektronikus adatigénylés útján ellenőrzi, illetve - ha az adat nem vagy hibásan áll a Központ rendelkezésére - kéri meg.[45]

(2)[46] Ha a működést engedélyező szerv vagy a Magyar Államkincstár területi szerve az igénybevevői nyilvántartásban olyan adatot észlel, amely a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakkal vagy a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti a Központot. Ha az adatok hatósági ellenőrzés során váltak ismertté, az értesítéshez mellékelni kell az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv és az ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat másolatát.

(3)[47]

(4)[48] A Központ a hibás adatot a tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül kijavítja vagy törli, és egyidejűleg a nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül tájékoztatja erről az adatszolgáltatásra jogosultat. A javítás nem terjedhet ki az időszakos jelentésben igénybevevőként fel nem tüntetett személy igénybevevőként történő feltüntetésére.

(5)[49] Ha a Központ megállapítja, hogy az időszakos jelentésben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a jogosulatlan adatrögzítést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről a nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül értesíti az adatszolgáltatásra jogosultakat.

10. § (1)[50] A Központ folyamatosan ellenőrzi, hogy az igénybevevő adott napon nem kerül-e egyidejűleg több olyan engedélyessel vagy szolgáltatással kapcsolatos napi jelentésben is feltüntetésre, amelyek esetében az állami támogatás szempontjából történő figyelembevételt jogszabály kizárja.

(2)[51] Ha a Központ megállapítja az (1) bekezdés szerinti adatrögzítést, az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül felhívja az érintett adatszolgáltatásra jogosultakat az időszakos jelentés adatainak módosítására, szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésére.

(3)[52] Ha az adatszolgáltatásra jogosultak önellenőrzéssel, valamint szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésével az (1) bekezdés szerinti adatrögzítést a felhívást követő három munkanapon belül nem szüntetik meg, a Központ az állami támogatás szempontjából figyelembe nem vehető időszakos jelentést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről értesíti a Magyar Államkincstár illetékes területi szervét, valamint az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat.

11. § (1)[53] A Központ az igénybevevői nyilvántartás adataiból készített összesítéseket és kimutatásokat - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetővé teheti.

(2)[54] A Központ az igénybevevői nyilvántartás adatait egyedi azonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(3)[55] Ha az engedélyest törlik a szolgáltatói nyilvántartásból, az igénybevevői nyilvántartás adatait a Központ haladéktalanul történeti állományba helyezi, és az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott időpontban törli.

3. Az országos jelentési rendszer

12. § (1)[56] Az országos jelentési rendszerbe

a) óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén a jelentési időszakot követő hónap 15-éig,

b) bölcsődei ellátás esetén évente kétszer, április 30-áig és szeptember 30-áig,

c)[57] az 1. melléklet 2.4. pontja szerinti adatok esetén havonta, a jelentési időpontot követő öt napon belül,

d)[58] az a)-c) pontban nem említett esetben évente kétszer, január 31-éig és július 31-éig

be kell jelenteni az 1. melléklet szerinti adatokat.

(2) Az országos jelentési rendszerbe - a megállapítást, illetve a módosítást követő nyolc napon belül - valamennyi, az Szt. vagy a Gyvt. alapján térítésidíj-köteles szolgáltatás esetén be kell jelenteni az intézményi térítési díjat és annak változását, ideértve az engedélyes által nyújtott gyermekétkeztetés intézményi térítési díját is.

(3) A titkos menedékházként működő családok átmeneti otthonának adatait a fenntartó nem jelenti az országos jelentési rendszerbe.

(4)[59] Az országos jelentési rendszerbe bölcsődei ellátás esetén

a) minden év március 15-éig be kell jelenteni a nyári zárva tartás várható idejét, és

b)[60] az elrendelés időpontját követő munkanap 24 óráig be kell jelenteni a Gyvt. 42/B. §-a szerinti zárva tartást, továbbá ha a rendkívüli zárva tartásra hatósági intézkedés miatt van szükség, a hatósági határozat iktatószámát, a hatósági határozatban elrendelt hatósági intézkedés típusát, időtartamát, az intézkedéssel érintett ellátotti létszámot, valamint a bölcsődei ellátás nyújtásában beállt egyéb változásokat.

13. § (1)[61] Ha a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül - a jelentéssel megegyező módon - értesíteni a Központot.

(2)[62] Ha a működést engedélyező szerv vagy a Magyar Államkincstár területi szerve az országos jelentési rendszerben olyan adatot észlel, amely a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakkal vagy a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti a Központot. Ha az adatok hatósági ellenőrzés során váltak ismertté, az értesítéshez mellékelni kell az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv, illetve az ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat másolatát.

(3)[63] A Központ a hibás vagy hiányos adatot a tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül kijavítja, kiegészíti, illetve törli, és egyidejűleg a nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül tájékoztatja erről az adatszolgáltatásra jogosultat.

14. § (1) Az országos jelentési rendszer adatai a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetők.

(2) A Központ az országos jelentési rendszer adatait egyedi azonosításra alkalmas módon átadja[64]

a) az államháztartásért felelős miniszternek és

b) a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(3)[65] Ha az engedélyest törlik a szolgáltatói nyilvántartásból, az országos jelentési rendszer adatait a Központ haladéktalanul történeti állományba helyezi, és a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába helyezett adatok törlésével egyidejűleg törli.

15. §[66] Az Szt. 92/L. § (3) bekezdése alapján kiszabott szociális igazgatási bírságra a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az működést engedélyező szervet említ, azon a Központot kell érteni.

4. Adatszolgáltatás az egyes szolgáltatásokra várakozó személyekről

16. § (1)[67]

(2)[68] Az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számának az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti összesítéseit a Központ megküldi a szociálpolitikáért felelős miniszternek.

5. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

18. § (1) A 2015. december 31-én házi segítségnyújtásban részesülő személyek esetén a 2016. január 1-jén hatályos rendelkezések szerint megállapított gondozási szükségletre és az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat az adatszolgáltatásra jogosult 2016. január 15-éig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.

(2) 2016. január 1-je és 2016. április 30-a között a fenntartó nem köteles teljesíteni időszakos jelentési kötelezettségét családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás után.

(3) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a fenntartónak 2016. évben először 2016. április 30-áig kell jelentenie az országos jelentési rendszerbe.

(4)[69] Biztos Kezdet Gyerekház esetén az igénybevevői nyilvántartásba 2017. december 31-ét követően kell adatot szolgáltatni.

(5)[70] Tanoda esetén a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés véglegessé válását követő 30. naptól kell adatot szolgáltatni az igénybevevői nyilvántartásba.

19. §[71] (1) Az 1. melléklet 1.11. és 2.5. pontja szerinti adatokat első alkalommal valamennyi szolgáltatás esetén 2021. január 31-éig, 2020. december 31-ei jelentési időpontra kell bejelenteni.

(2) Bölcsődei ellátás esetén az 1. melléklet 2.5. pontja szerinti adatokat 2021. április 1-jei jelentési időpontra nem kell bejelenteni.

20. §[72] Gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek átmeneti gondozása esetén

a) 2021. június 30-áig az egyes kormányrendeleteknek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer továbbfejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 205/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint,

b) 2021. július 1-jétől a Módr.-rel megállapított 8/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint

kell adatot szolgáltatni az igénybevevői nyilvántartásba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az országos jelentési rendszerbe bejelentendő adatok

1. Szociális szolgáltatások:

1.1. Falugondnoki szolgáltatás és tanyagondnoki szolgáltatás:

1.1.1. a jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma,

1.1.2. a jelentési időszakban futott kilométer,

1.1.3. a jelentési időpontban használt gépjármű forgalomba helyezésének időpontja és összes futott kilométere.

1.2. Étkeztetés: népkonyhai étkeztetés esetén a jelentési időszakban az igénybe vevők száma.

1.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:

1.3.1. a jelentési időpontban az ellátottak szociális rászorultság szerinti megoszlása,

1.3.2. a jelentési időszakban a riasztások száma.

1.4. Támogató szolgáltatás:

1.4.1. a jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma a fogyatékosság típusa szerint,

1.4.2. a jelentési időpontig az adott évben személyi segítéssel teljesített feladatmutató,

1.4.3. a jelentési időpontig az adott évben szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutató.

1.5. Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás:

1.5.1. a jelentési időszakban a gondozási órák összes száma,

1.5.2. a jelentési időszakban az egy gondozóra jutó gondozási órák száma,

1.5.3. a jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma diagnóziskódok, szenvedélybetegek ellátása esetén diagnóziskód hiányában a függőség típusa alapján.

1.6. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: a jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma.

1.7. Utcai szociális munka: jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma.

1.8. Nappali ellátás:

1.8.1. a jelentési időszakban fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a szolgáltatást igénybe vevők száma a fogyatékosság típusa szerint,

1.8.2. a jelentési időszakban szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a szolgáltatást igénybe vevők száma diagnóziskódok, szenvedélybetegek ellátása esetén diagnóziskód hiányában a függőség típusa alapján.

1.9. Bentlakásos intézményi ellátás:

1.9.1. valamennyi tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a hajléktalanok otthona, a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével

1.9.1.1. a jelentési időpontban a belépési hozzájárulással betölthető és betöltött férőhelyek száma,

1.9.1.2. a jelentési időpontban a belépési hozzájárulás megállapított összege,

1.9.1.3. a jelentési időpontig a belépési hozzájárulásból származó összes bevétel összege,

1.9.2. idősek otthona esetén

1.9.2.1. a jelentési időpontban az emelt szintű férőhelyekre történő bekerüléshez szükséges egyszeri hozzájárulás összege,

1.9.2.2. a jelentési időpontban ellátásban részesülők közül térítési díjpótlékot fizetők száma és a térítési díjpótlék átlagos összege,

1.9.3. fogyatékos személyek otthona, fogyatékos személyek gondozóháza, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona esetén a jelentési időszakban a szolgáltatást igénybe vevők száma a fogyatékosság típusa szerint,

1.9.4. hajléktalan személyek átmeneti szállása, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye, szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye esetén a jelentési időpontban külső férőhelyen ellátottak száma.[73]

1.10. Támogatott lakhatás:

1.10.1. a jelentési időpontban a belépési hozzájárulással betölthető és betöltött férőhelyek száma,

1.10.2. a jelentési időpontban a belépési hozzájárulás megállapított összege,

1.10.3. a jelentési időpontig a belépési hozzájárulásból származó összes bevétel összege.

1.11. Valamennyi szociális szolgáltatás:[74]

1.11.1. a jelentési időpontban az engedélyesnél szakmai munkakörben foglalkoztatottak száma,

1.11.2. a jelentési időpontban az engedélyesnél technikai munkakörben foglalkoztatottak száma,

1.11.3. a jelentési időpontban az engedélyesnél tartósan távollévő foglalkoztatottak száma.

2. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek:[75]

2.1. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás:[76]

2.1.1. az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységnek a jelentési időszakban történt igénybevétele feladatellátási helyek szerinti bontásban, valamint egyéni formában történő, első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható, csoportos vagy közösségi óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén a jelentési időszakban az igénybevevők száma a tevékenység típusa szerinti bontásban,

2.1.2. óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység kivételével a jelentési időszakban az igénybevevők száma a tevékenység típusa szerinti bontásban.

2.2. Bölcsődei ellátás:[77]

2.2.1. a jelentési időpontban a szabad férőhelyek száma,

2.2.2. az engedélyesnél a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása biztosított-e.

2.3. Családok átmeneti otthona:[78]

2.3.1. a jelentési időpontban a szolgáltatás igénybevételére várakozók száma,

2.3.2. a jelentési időpontban külső férőhelyen és a Gyvt. 184. § (1) bekezdése alapján bejegyzett szolgáltatási helyen ellátottak és az arra várakozók száma.

2.4. Nevelőszülői ellátás: a jelentési időpontban nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők száma.[79]

2.5. Valamennyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység:[80]

2.5.1. a jelentési időpontban az engedélyesnél szakmai munkakörben foglalkoztatottak száma a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők kivételével,

2.5.2. a jelentési időpontban az engedélyesnél technikai munkakörben foglalkoztatottak száma,

2.5.3. a jelentési időpontban az engedélyesnél tartósan távollévő foglalkoztatottak száma.

3. Kiegészítő szabályok:

3.1. Jelentési időpont:[81]

3.1.1. bölcsődei ellátás esetén április 1-je és szeptember 1-je,

3.1.2. a 2.4. pont szerinti adatok esetén minden hónap utolsó napja,[82]

3.1.3. a 3.1.1. és 3.1.2. pontban nem említett esetben december 31-e és június 30-a.[83]

3.2. Jelentési időszak:[84]

3.2.1. óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén minden naptári hónap,

3.2.2. a 3.2.1. pontban nem említett esetben a január 1-je és június 30-a, valamint a július 1-je és december 31-e közötti időszak.