2021. évi LIX. törvény
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 14/A. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát. A jegyző a tárolásra való alkalmasságról hatósági bizonyítványt állít ki.
(7) Az ingatlan a (6) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha
a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,
b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és
c) az ingatlanon tárolt, a (6) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás - tekintettel a lakókörnyezet jellegére is - nem jelentős.
(8) Ha a (6) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzemben tartó a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 500 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(9) Ha az ingatlannak a (6) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (7) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (8) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.
(10) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (8) és (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (6) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban hatósági bizonyítvány kiállítására nem került sor."
2. § A Kkt. 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A vizsgaközpontnak a közúti járművezetők, valamint a közúti szakemberek vizsgára bocsátásával összefüggő feladatai ellátásában a képző szerv a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott körben közreműködik."
3. § (1) A Kkt. 29. § (1b) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül:)
"b) - ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el - a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam tulajdonába megszerzett földrészlet."
(2) A Kkt. 29. §-a a következő (1d)-(1f) bekezdéssel egészül ki:
"(1d) Ha a NIF Zrt. a helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás megvalósításához szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja.
(1e) Az építtető által az állam részére megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen az állam javára megszerzett földrészlet, és az országos vagy helyi közutakkal kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, egyéb eszközök e törvény erejénél fogva az építtető vagyonkezelésébe és az építtető és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek. Az országos vagy helyi közutak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése napján az építtető vagyonkezelői joga e törvény erejénél fogva megszűnik az építtető által az állam javára megvásárolt, kisajátított, létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, valamint egyéb eszközök tekintetében.
(1f) A NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan, vagy a beruházással érintett területrésze, az ingatlanon, vagy annak egy részén más szerv javára fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog bejegyeztetésére az (1c) bekezdésben foglaltak az irányadók."
(3) A Kkt. 29. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3d) A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a kapcsolódó közúti beruházás forgalomba helyezésének napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül, amely vagyonkezelő köteles a tulajdonosi joggyakorlónál a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és a végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást, felújítást."
4. § A Kkt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett, saját használatú út" megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út."
5. § A Kkt. 46/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A vizsgaközpont a közlekedési hatóság által a 18. § (2) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásból, továbbá a 18. § (9) bekezdése szerinti névjegyzékből az ott nyilvántartott adatokat, valamint az elektronikus vezetési kartonból a gyakorlati oktatásra és az oktató jármű futásteljesítményére vonatkozó adatokat az e törvényben foglalt feladatai ellátásához - a képzés, a vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak, valamint a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzése érdekében - közvetlen adathozzáféréssel átveheti.
(5) A vizsgaközpont a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.
(6) A közlekedési hatóság és a vizsgaközpont az általa kezelt adatokat - személyazonosításra alkalmatlanná tett módon - statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(7) A képző szerv a 18. § (8a) bekezdése szerinti vizsgára bocsátással összefüggő feladatai céljából adatkezelési jogosultsággal rendelkezik a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők személyes adataira - név, születési név, anyja neve, születési hely, idő - vonatkozóan. A képző szerv az adatokat az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.
(8) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a vizsgaközpont adatkérése alapján, a közúti járművezetők tanfolyami és a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésén, továbbképzésén, a pályaalkalmassági vizsgálaton és utánképzésén résztvevő, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a résztvevők, valamint jelentkezők természetes személyazonosító adatait."
6. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított 39. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az a) pont a következő 39a. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy)
"39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak - ideértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is - kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését,
39a. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 50. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy)
"50. a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra történő belépés és az előzetes tájékoztatás feltételeit, valamint a helyi önkormányzat tűrési kötelezettségét"
(rendeletben állapítsa meg.)
7. § A Kkt.
a) 20. § (1c) bekezdésében az "(1) bekezdés k), m) és o) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés k), m), o) és p) pontjában" szöveg,
b) 29. § (9) bekezdésében a "közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon" szövegrész helyébe a "közforgalom elől elzárni az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon" szöveg,
c) 29/E. § (11) bekezdésében a "kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak esetében" szövegrész helyébe a "kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak esetében" szöveg,
d) a 44. § (8) bekezdésében a "jogosult díjmentesen átvenni" szövegrész helyébe a "közvetlen adathozzáféréssel, díjmentesen jogosult átvenni" szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a Kkt.
a) 48. § (3) bekezdés a) pontjának az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 4. § (10) bekezdésével megállapított 39. alpontja,
b) 48. § (3) bekezdés j) pontjában az "és az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész.
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következő 21/B. §-sal egészül ki:
"21/B. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:
a) az állampolgárság kivételével a közúti járművezetők tanfolyami és a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésén, továbbképzésén, a pályaalkalmassági vizsgálaton és utánképzésén részt vevő, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak ellenőrzése céljából a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;
b) az állampolgárság kivételével az alapvizsgára és az időszakos vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;
c) az állampolgárság kivételével az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, továbbá a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetői képzésén részt vevők, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a víziközlekedésről szóló törvény szerinti vizsgaközpont;
d) az állampolgárság kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint a pilóta nélküli légijárműrendszer üzemben tartókról vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódóan a kérelmezők adatainak ellenőrzése céljából a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési hatóság;
e) az állampolgárság kivételével a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési vizsgaközpont."
(2) Hatályát veszti a Nytv. 21. § cs) pontja.
3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
10. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a a következő (4)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatottak képesítéseit és azok vizsgáztatói tanúsítását - megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által a közúti közlekedési, a hajózási, valamint a vasúti vizsgáztatásra kijelölt közlekedési vizsgaközpont (a továbbiakban: légiközlekedési vizsgaközpont) végzi.
(4a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a vizsgaközpont adatkérése alapján a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések és vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a vizsgán résztvevők, valamint a vizsgára jelentkezők természetes személyazonosító adatait.
(4b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a légiközlekedési hatóság adatkérése alapján a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartókról vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódóan a kérelmezők adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a résztvevők, valamint jelentkezők természetes személyazonosító adatait."
11. § Az Lt. 3. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:
"(1g) A légiközlekedési hatóság gazdasági célú légiközlekedési tevékenység vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység ellenőrzésével összefüggő eljárásában - ha a tevékenység gazdasági feltételeire vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogsértésre utaló adat merült fel -, az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről az állami adó- és vámhatóság a légiközlekedési hatóság erre irányuló megkeresésére, a megkereséstől számított 15 napon belül adatot szolgáltat."
12. § Az Lt. 3/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A légiközlekedési vizsgaközpont az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben jogosult a légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait kezelni és ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - uniós jogi aktus vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - nyilvántartani a vizsga teljesítését követő 40 évig."
13. § Az Lt. 3/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A légiközlekedési hatóság meghatározza és honlapján közzéteszi azokat az általa készített kérelem-formanyomtatványokat és kitöltési útmutatókat, amelyeket az eljárás indításához az ügyfél használni köteles, továbbá
a) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő,
b) a nemzeti szabályozás alá tartozó polgári légiközlekedési területre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő, jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő általános és egyedi jellegű, e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe veendő,
c) a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO-dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények e törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendelet alapján figyelembe veendő részét tartalmazó - jogszabály által meghatározott módon kiadott - dokumentumokat."
14. § Az Lt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijárművezető-növendék által vezetett légijárműre, valamint az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedély megszerzésére, megújítására irányuló képzés, vagy típus átképzés alatt álló személy által vezetett állami légijárműre."
15. § Az Lt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a légiközlekedési vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(2) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a légiközlekedési vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a légiközlekedési vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy
b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi."
16. § Az Lt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § (1) A komplex motoros meghajtású légijármű vezetésére vonatkozó típusképzésen való részvételt a képzőszervezet a képzés megkezdése előtt legalább tíz munkanappal, írásban bejelenti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi érdek vizsgálata céljából.
(2) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a képzésre jelentkező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét - nem magyar állampolgár esetén a személyazonosításra alkalmas, arcképmását tartalmazó okmány másolatával együtt -,
b) a képzés helyét, idejét és célját,
c) a bejelentő szervezet nevét és elérhetőségét, valamint
d) a képzésre jelentkező képzés ideje alatti tartózkodási helyét.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a bejelentést annak beérkezésétől számított két munkanapon belül megküldi a terrorizmust elhárító szervnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak a közbiztonsági, terrorfenyegetettségi és a nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából.
(4) A terrorizmust elhárító szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a bejelentés beérkezésétől számított négy munkanapon belül megküldi az adattárakban történő ellenőrzés eredményét tartalmazó szakvéleményét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonsági, továbbá - a (3) bekezdés szerinti szerv szakvéleménye alapján - nemzetbiztonsági vagy terrorfenyegetettségi érdeksérelem esetén az érintett személy számára a komplex motoros meghajtású légijármű vezetésére vonatkozó típusképzésen való részvételt megtiltja.
(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az (5) bekezdés szerinti döntését a (4) bekezdés szerinti szakvélemények megérkezését követő két munkanapon belül határozatban közli a bejelentővel.
(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatát a bejelentő a határozat közlésétől számított három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevélhez csatolni kell az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatát."
17. § Az Lt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében, továbbá azon repülőterek esetében, ahol a tárgyévet megelőző év legforgalmasabb 6 hónapjának összesített műveletszáma meghaladja a 4500-at, legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni."
18. § (1) Az Lt. 50/A. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A repülőtér üzembentartója köteles)
"d) jelentős változás esetén, de legalább évente, a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal adatot szolgáltatni a légiközlekedési hatóság számára arról, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységgel összefüggő tevékenységek a repülőtér mely területein zajlanak.
e) a repülőtér üzemeltetését a jóváhagyott repülőtérrendnek, valamint a jóváhagyott repülőtéri kézikönyvnek megfelelően végezni."
(2) Az Lt. 50/A. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:]
"f) a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó követelményeket, intézkedéseket, így különösen a fejlesztési, a szolgáltatási, valamint a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat."
(3) Az Lt. 50/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében - ideértve azokat a repülőtereket is, amelyek az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek - a repülőtér üzemben tartója repülőtéri kézikönyvben határozza meg a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket, valamint a repülésbiztonsággal összefüggő teljesítménymutatókban mérhető szolgáltatási színvonal megfelelő szintjének, továbbá a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó garanciális követelményeket, intézkedéseket, így különösen a fejlesztési, a szolgáltatási, valamint a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat."
(4) Az Lt. 50/A. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2c) A (2) bekezdés szerinti repülőtérrendet és annak módosításait - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér kivételével - továbbá a (2a) bekezdés szerinti repülőtéri kézikönyvet, valamint ezek jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amelynek során vizsgálja a jogszabályi rendelkezésnek való megfelelést, továbbá a repülőtér működésének a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhangját, az e körben a repülőtér üzemben tartója által meghatározott mutatókat."
(5) Az Lt. 50/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a repülőtérrend vagy a repülőtéri kézikönyv nem felel meg a (2) bekezdésben, valamint a (2a) bekezdésben foglaltaknak, nem tartalmazza az ehhez kapcsolódó követelményeket, intézkedéseket, teljesítménymutatókat, vagy a repülőtér működése nem áll összhangban a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával, akkor a repülőtér üzemben tartóját kötelezi a repülőtér működésének a közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhangját biztosító szempontok (2) bekezdésben foglalt repülőtérrendbe, valamint a (2a) bekezdésben foglalt repülőtéri kézikönyvbe történő beillesztésére."
(6) Az Lt. 50/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjét a katonai légügyi hatóság jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek."
19. § Az Lt. 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A közlekedésért felelős miniszter - a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezettel történő egyeztetést követően - a Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé a (3) bekezdés szerinti terep- és akadályadatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményekre vonatkozó szakmai szabályokat."
20. § Az Lt. 61/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadvány szerkesztéséhez a 41. § (1a) bekezdésében meghatározott repülőtér üzemben tartója köteles adatot szolgáltatni a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet részére."
21. § (1) Az Lt. 66/A. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben és az Európai Unió rendeletében előírt)
"j) repülőtérrendre, valamint repülőtéri kézikönyvre, illetve ezekben meghatározottak alkalmazására"
(vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Nincs helye a légiközlekedési bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta öt év eltelt.)
(2) Az Lt. 66/A. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4c) A légiközlekedési hatóság a repülőtér engedélyét visszavonhatja, amennyiben a repülőtérnek a repülés biztonságával összefüggő szolgáltatási színvonala a repülés biztonságát veszélyezteti."
22. § Az Lt. 71. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
"2a. külföldi állami légijármű: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25. törvényerejű rendelet 3. cikk b) pontjában meghatározott, a katonai, a vám- és a rendőri szervek céljára szolgáló külföldi légijármű;"
23. § (1) Az Lt. 73. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"f) a légiközlekedési vizsgaközpontot."
(2) Az Lt. 73. § (3) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"l) a légiközlekedési vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását,
m) a légiközlekedési vizsgaközpont felügyeleti szerve által kiszabható bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait."
24. § Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő w)-y) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
"w) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés repülőhajózó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek és képzéseinek részletes szabályait a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,
x) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés léginavigációs szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek és képzéseinek részletes szabályait a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,
y) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés repülőműszaki földi szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek és képzéseinek részletes szabályait a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,"
(rendeletben állapítsa meg.)
25. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
"zs) az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizálása, egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 23-i (EU) 2019/103 bizottsági végrehajtási rendelet."
26. § Az Lt. a következő 79. §-sal egészül ki:
"79. § E törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LIX. törvénnyel megállapított 67. § (9) bekezdésében szereplő áruszállítás esetén fizetendő felügyeleti díjat első alkalommal 2021. július 1-től szükséges megfizetni, a harmadik negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig."
27. § Az Lt.
a) 61. § (5) bekezdésében az "A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2021. december 31-ig" szövegrész helyébe az "A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2023. december 31-ig" szöveg,
b) 66/A. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdés a), c), d), e), valamint g) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a), c), d), e), g), valamint j) pontjában" szöveg,
c) 67. § (9) bekezdésében az "A felügyeleti díj éves mértéke - a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján - az utasonként 150 forint - de" szövegrész helyébe az "A felügyeleti díj éves mértéke a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján utasonként 150 forint, valamint áruszállítás esetén tonnánként 1 000 forint, de összesen" szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti az Lt.
a) 37. § (1) bekezdés b) pontjában a "tulajdonos, illetve" szövegrész,
b) 41. § (1a) bekezdésében és 41. § (8a) bekezdésében "a repülőtér honlapján vagy" szövegrész,
c) 74. § (2) bekezdés j) pontja.
4. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
29. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az útdíjköteles elemi útszakaszok, úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában is a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartása tartalmazza
a) a jármű felségjelzéssel ellátott forgalmi rendszámát,
b) a díjmentes használat vagy közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentesség jogcímének megjelölését, továbbá
c) a díjmentes használati, illetve közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedési jogosultság kezdő időpontját és annak időtartamát."
30. § A Kknyt. 19. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhet:)
"c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam járművek ismételt nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező hatósága az erre irányuló eljárásához a 9. § (2) bekezdés a), b), d), e), g) meghatározott adatok tekintetében."
31. § A Kknyt. III. fejezete az "Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján" alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:
"Automatizált keresés az (EU) 2019/520 irányelv alapján
27/F. § (1) A nyilvántartó mint nemzeti kapcsolattartó pont az (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelve végrehajtásában közreműködő európai uniós tagállami nemzeti kapcsolattartó pont részére elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít a jármű teljes forgalmi rendszámát, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos adatokat, és a keresett időpontot tartalmazó adatigénylés alapján, a megadott jármű vonatkozásában a 9. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokhoz.
(2) A nyilvántartó az útdíj-, úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának megállapítása esetén, az annak ellenőrzésére jogszabályban felhatalmazott szervezetek és hatóságok részére, a jármű teljes forgalmi rendszáma, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos adatok, továbbá a keresett időpont megadásával elrendelt adatlekérdezése alapján az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, biztonságos informatikai kapcsolat útján, közvetlen automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
Automatizált keresés az 1999/37/EK irányelv alapján
27/G. § (1) A nyilvántartó mint nemzeti kapcsolattartó pont az 1999/37/EK tanácsi irányelv végrehajtásában közreműködő európai uniós tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, a gépjármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, vagy forgalmi engedélyének számát tartalmazó adatigénylése alapján a 9. § (2) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít.
(2) A nyilvántartó a járművek ismételt nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokban a jármű jogi helyzetének tisztázása érdekében az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelv végrehajtásában közreműködő és az EUCARIS szoftveralkalmazást használó más európai uniós tagállam gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A nyilvántartó, a jármű jogi helyzetének tisztázása céljából, a járművek ismételt nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokban eljáró más hatóságok és szervek részére közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti, az Irányelvet átültető és az EUCARIS szoftveralkalmazást használó más európai uniós tagállam gépjármű-nyilvántartási adatállományában, amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak."
32. § (1) A Kknyt. 43. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény)
"e) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelvnek, valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
f) 27/F. §-a az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Kknyt. 43. § (3) bekezdése a következő d)-e) pontokkal egészül ki:
(E törvény)
"d) a gépjárművek osztályozásáról, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználóinak kötelezettségeiről, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a bejelentett szervekre vonatkozó minimális alkalmassági feltételekről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
e) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részletes kötelezettségeiről, az EETS területi nyilatkozatok minimális tartalmáról, az elektronikus kapcsolódási pontokról, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a 2009/750/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/204 bizottsági végrehajtási rendelet"
(végrehajtását szolgálja.)
33. § A Kknyt. 19. § (2) bekezdés g) pontjában az "utánképzési és vizsgáztatási, valamint" szövegrész helyébe az "utánképzési, vizsgáztatási és okmánykiállítási, valamint" szöveg lép.
5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
34. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének képesítő okmányait a vizsgaközpont állítja ki."
(2) A Vkt. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A hajózási hatóság statisztikai célra az Európai Bizottság számára évente személyazonosításra alkalmatlan módon elektronikus úton átadja a tárgyévet megelőző év december 31-éig nyilvántartásába vett tengerész képesítő okmányokkal kapcsolatban kezelt alábbi adatköröket:
a) a tengerész születési dátuma,
b) a tengerész állampolgársága,
c) a tengerész neme,
d) a képesítő okmány bejegyzett száma,
e) a képesítő okmány kiadását igazoló érvényesítési száma,
f) szolgálati minőség,
g) a kiállítás dátuma vagy az újraérvényesítés legutóbbi dátuma,
h) a lejárat dátuma,
i) a képesítő okmányok státusa,
j) korlátozások,
k) elismert képesítések esetén
ka) az eredeti képesítő okmányt kiadó ország megnevezése,
kb) az eredeti képesítő okmány száma,
kc) az elismerést igazoló érvényesítés száma."
35. § (1) A Vkt. 48/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a vizsgaközpont adatkérése alapján az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, továbbá a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetői képzésén részt vevők, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a résztvevők, valamint jelentkezők természetes személyazonosító adatait."
(2) A Vkt. 48/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hajózási hatóság a büntetett előéletre, a foglalkozástól eltiltásra vagy a járművezetéstől eltiltásra vonatkozóan kezelt adatot)
"b) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vizsga letételéig, vagy a hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatályának lejáratáig"
(kezeli.)
36. § A Vkt. 90. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"o) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1159 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
6. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
37. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
1. Általános fogalmak:)
"1.4. keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete legalább 600 mm, de kisebb, mint 1435 mm;"
38. § A Vtv. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj a vasúti közlekedési hatóságot illeti meg, amelyet a vasúti közlekedési hatóság hatósági feladataival összefüggésben használ fel."
39. § A Vtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében megvásárolt, kisajátított vagy egyéb jogcímen a NIF Zrt. által megszerzett földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül továbbá a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan beruházással érintett területrésze az ingatlanon fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére."
40. § A Vtv. 79/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A vasúti igazgatási szerv részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységért az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság felügyeleti díjat fizet, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj 0,4%-a. Előző évi fizetett hálózat-hozzáférési díj, vagy elszámolt hálózat-hozzáférési díj hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban ténylegesen fizetett hálózat-hozzáférési díjak alapján kell megfizetni. A felügyeleti díj a vasúti igazgatási szervet illeti meg, amely azt feladataival összefüggésben használja fel."
41. § A Vtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság - bírság kiszabása mellett -a veszély elhárításának igazolásáig a mulasztás jellegétől, a mulasztással érintett kör nagyságától és a mulasztás súlyától függően
a) a vasúti pálya üzemének megszüntetését,
b) a szerelvény további közlekedésének megtiltását és várakozóhelyre való közlekedését,
c) a vizsgált jármű forgalomból való kivonását,
d) a vasúti személyzet munkavégzésének felfüggesztését, vagy
e) a vasúti társaság tevékenység végzésétől történő eltiltását
rendeli el."
42. § A Vtv. 81. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(17) A vasúti közlekedési hatóság a feladatai ellátásához szükséges információk és adatok - beleértve az üzleti titkot is - szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti indítványra, vagy hivatalból a vasúti társaságot, a megfelelőségértékelő szervezetet, a kockázatértékelő szervezetet, a karbantartást végző szervezetet, valamint a VPSZ-t."
43. § (1) A Vtv. 82/A. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás
a képzést és vizsgáztatást végző személy és az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személy)
"bb) vizsgaeredményeire, alkalmassági minősítésére, képesítésére vonatkozó adatokat, az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvos orvosi pecsétjének számát,"
(tartalmazza.)
(2) A Vtv. 82/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A nyilvántartásból közvetlen adatátvétel útján igényelheti
a) a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság az egészségi alkalmassági vizsgálati feladatai ellátásához
aa) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott személyek természetes személyazonosító adatait és nyilvántartási számát;
ab) az egészségügyi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személy (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott adatait;
b) a vasúti képzési módszertani központ és vasúti vizsgaközpont a feladatai ellátásához a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott személyek, valamint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak közül a képzést és vizsgáztatást végző személyek
ba) természetes személyazonosító adatait és
bb) nyilvántartási számát;
c) a vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátásához a társaságnál alkalmazásban álló munkavállalók
ca) (2) bekezdés a) pont aa), ad) alpontjában meghatározott, valamint
cb) (2) bekezdés c) pont ca), cc) alpontjában meghatározott adatait."
44. § A Vtv. 82/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A közlekedési hatóság felhívására, a vasúti közlekedési biztonsági feladatainak ellátása érdekében hatósági ellenőrzés, illetve azt követően hatósági eljárás lefolytatása céljából a vasúti társaság - elektronikus kapcsolattartás esetén - elektronikus úton adatot szolgáltat az országos jelentőségű vasútvonalakon, térségi, elővárosi, helyi vagy városi vasúti pályahálózaton a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóról a hatóság által meghatározott időszakra vonatkozóan a munkavállaló természetes személyazonosító adatai alapján a munkavállaló
a) nyilvántartási számáról
b) tényleges napi munkaidejéről és
c) vezénylésével kapcsolatos adatairól.
(9) A közlekedési hatóság a (8) bekezdés szerinti adatokat hatósági ellenőrzés, illetve az azt követő hatósági eljárás végleges lezárását követő 5 évig kezeli."
45. § (1) A Vtv. 82/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer üzembe helyezése, annak naprakészen tartása érdekében az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek a közlekedési hatóság felhívására, az abban meghatározott módon és határidőben kötelesek az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adataikat, adatállományokat, tömeges adatállományaikat - az elektronikus információs rendszer üzembe helyezéséhez szükséges adatfeltöltés, valamint a rendszeres adatszolgáltatás teljesítése érdekében - elektronikus úton a közlekedési hatóság részére átadni."
(2) A Vtv. 82/B. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv)
"c) a vizsgaközpont adatkérése alapján az alapvizsgára és az időszakos vizsgára jelentkezők adatainak ellenőrzése céljából a vizsgaközpontnak díjmentesen átadja a jelentkezők természetes személyazonosító adatait."
(3) A Vtv. 82/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat az Európai Bizottság és annak szervei, a más EGT-tagállamokban működő vasútbiztonsági hatóságok, valamint a más EGT-tagállamokban működő balesetvizsgáló szervezetek megkeresése esetén - viszonosság esetén - továbbítja."
46. § A Vtv.
a) 11/C. § (2) bekezdésében a "forrásból nyújtott támogatást" szövegrész helyébe a "forrásból erre a célra nyújtott támogatást" szöveg,
b) 35. § (1) bekezdésében a "a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe "a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő hatósági eljárásokról, valamint a vasúti közlekedési hatóság felügyeleti tevékenysége részletes szabályairól szóló kormányrendeletben" szöveg,
c) 35. § (6a) bekezdésében a "vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe "a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő hatósági eljárásokról, valamint a vasúti közlekedési hatóság felügyeleti tevékenysége részletes szabályairól szóló kormányrendeletben" szöveg,
d) 80. § (1) bekezdés f) pontjában "a vasúti pályák" szövegrész helyébe "az országos vasúti pályahálózat" szöveg,
e) 81. § (1) bekezdésében a "különösen a lényeges dokumentumokhoz," szövegrész helyébe a "különösen a lényeges valós idejű forgalmi adatokhoz, dokumentumokhoz," szöveg,
f) 82. § (2) bekezdésében a "80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott" szövegrész helyébe a "80. § (1) bekezdés c), h) és j) pontjaiban meghatározott" szöveg,
g) 82/A. § (2) bekezdésében az "A nyilvántartás" szövegrész helyébe a "A nyilvántartás a nyilvántartási számon, valamint a nyilvántartásba vétel időpontján túlmenően" szöveg,
h) 82/A. § (2) bekezdés e) pontjában az "és időszakos vizsgálatát végző természetes személy" szövegrész helyébe "és időszakos vagy rendkívüli vizsgálatát végző természetes személy - vasúti jármű vizsgabiztos -" szöveg,
i) 88. § (2) bekezdés 13. pontjában a "szakmai képzésére és vizsgáztatására" szövegrész helyébe a "szakmai képzésére - ideértve a távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel, digitális tananyaggal összefüggő szabályokat is - és vizsgáztatására" szöveg
lép.
47. § Hatályát veszti a
a) Vtv. 35. § (4) és (5) bekezdésében a "- a közlekedési hatóság által kiállított -" szövegrész,
b) Vtv. 80/B. §-a.
7. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
48. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot a hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap."
49. § Az Ngtv. 6/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában köteles az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását igénybe venni, a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit a közműszolgáltatóval elkészíttetni."
50. § Az Ngtv. 6/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6/P. § (1) Ha a kerékpárút építése során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását - beleértve a tervezést és az engedélyek megszerzését is - a közműszolgáltató az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését követően a nem engedélyköteles kiváltás esetén 90 napon belül, az engedélyköteles kiváltás esetében 150 napon belül, vagy a hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül saját költségére köteles elvégezni.
(2) Nem engedélyköteles útépítések esetén, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását - beleértve a tervezést és az engedélyek megszerzését is - a közműszolgáltató az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését követően a nem engedélyköteles kiváltás esetén 90 napon belül, az engedélyköteles kiváltás esetében 150 napon belül, vagy a hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül saját költségére köteles elvégezni.
(3) A közmű kiváltásának megvalósulását a hatóság hivatalból vagy az építtető kérelmére ellenőrzi.
(4) Az építtető a közműkiváltás megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó kérelem benyújtásának okát köteles megindokolni. Az építtető kérelmére indult ellenőrzést a hatóság 8 napon belül lefolytatja."
51. § Az Ngtv. 6/Q. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül az intermodális csomópontok megvalósításához szükséges, az állam javára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam javára megszerzett földrészlet. Az építtető vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül továbbá a megvalósítást megelőzően is állami tulajdonban álló ingatlan beruházással érintett területrésze az ingatlanon fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, és ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően."
52. § (1) Az Ngtv. "A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések" alcíme a következő 6/T. §-sal egészül ki:
"6/T. § (1) Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, és a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 31/A. § és 31/B. § hatálya alá nem tartozó ingatlan használatát, birtoklását lehetővé tevő jogviszony e törvény erejénél fogva akkor szűnik meg, ha
a) az ingatlan e törvény alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és
b) a jogviszony fennmaradása egyúttal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a jogviszony a beruházás megvalósítója (különösen a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti építtető vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti fejlesztési közreműködő) írásbeli tájékoztatásában meghatározott időpontban szűnik meg, amely nem lehet korábbi, mint a tájékoztatás kézbesítésétől számított 91. nap. A tájékoztatás kézbesítettnek minősül a postára adást követő 8. napon abban az esetben, ha a tértivevény szerint "a cím nem azonosítható", "elköltözött", "címzett ismeretlen", "átvételt megtagadta", "kézbesítés akadályozott", "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.
(3) A jogviszony megszűnését követő napon a jogosult köteles az ingatlant a tulajdonosa vagy vagyonkezelője birtokába adni. Az ingatlan birtokbaadása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a (4) bekezdés szerinti kártalanítás megfizetésére nem vagy nem megfelelő mértékben került sor.
(4) Ha a jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg, akkor a jogosult teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra jogosult. A kártalanítást a beruházás megvalósítója köteles a jogosultnak megfizetni. A kártalanítás mértékére a kisajátításról szóló törvény kártalanítás összegének megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni."
(2) Az Ngtv. a következő 17. §-sal egészül ki:
"17. § E törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6/T. §-át, a Módtv3. hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell."
53. § Az Ngtv. 6/O. § (1) bekezdésében a "kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak" szövegrész helyébe a "kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak" szöveg lép.
8. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
54. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások érvényesítése mellett, továbbá az e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel."
9. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása
55. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Nem terjed ki e törvény hatálya az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság mint megrendelő által kötött szerződések alapján megvalósított, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó közlekedési infrastrukturális építési beruházásokra."
10. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
56. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény hatálya kiterjed az útdíjszedőre, az útdíjszolgáltatóra, a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzemben tartóira és használóira állampolgárságuktól, illetve honosságuktól függetlenül, továbbá az ellenőrzésben részt vevő szervekre."
57. § (1) Az Útdíjtv. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"4. EETS: európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a díjfizetésre kötelezettek gépjárművenként egyetlen fedélzeti eszköz segítségével, az útdíjszolgáltató közreműködésével megfizessék a szolgáltatásba bevont gépjárművek után az útdíjköteles elemi útszakaszok használatának ellenértékét;"
(2) Az Útdíjtv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"15. szerződött díjfizető: aki az útdíjköteles elemi útszakasz használata érdekében, szerződésben vállalta egy vagy több útdíjköteles gépjárműre vonatkozó útdíj megfizetését;"
(3) Az Útdíjtv. 2. § 28. és 29. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
"28. üzemben tartó: a gépjármű - magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szerv nyilvántartása szerint az úthasználat időpontjában nyilvántartott - nem tulajdonos üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa;
29. viszonteladó: az útdíjszolgáltató által az útdíjszedési feladatainak teljesítéséhez bevont, szerződött közreműködő;"
58. § Az Útdíjtv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ugyanazon útszakasz használatáért ugyanazon gépjármű után nem keletkezhet egyszerre használatidíj-és útdíjfizetési kötelezettség. Ha a gépjárműre az adott naptári napon az egyébként irányadó díjkategóriában megállapított legrövidebb érvényességi idejű használati díj értékét meghaladó összegű útdíj került megfizetésre, az adott naptári napon a használati díj megfizetésének elmulasztásából eredő jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye."
59. § Az Útdíjtv. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az útdíjszedő megállapítja az útdíj összegét és beszedi az adott útdíjköteles elemi útszakasz vonatkozásában e törvény szerint bevallást benyújtó útdíjszolgáltatótól. Az útdíjszedő a megállapított útdíj összegét akkor is jogosult beszedni, amennyiben azt az útdíjszolgáltató vitatja. E rendelkezés nem érinti az útdíjszolgáltató azon jogát, hogy az útdíjszedővel való elszámolást kezdeményezzen, és a jogosulatlanul beszedett útdíjat visszakövetelje. Az útdíj útdíjszedő részére történő megfizetésnek nem lehet feltétele, hogy az annak megfelelő pénzösszeg az útdíjszolgáltatóhoz a díjfizetésre kötelezettől beérkezzen. Az útdíjnak megfelelő összeg díjfizetésre kötelezett által az útdíjszolgáltató részére történő szerződésszerű megfizetése kizárja az e törvény szerinti jogosulatlan úthasználatot, amennyiben a megfizetés tényét a díjfizetésre kötelezett igazolja.
(5) Az útdíjszolgáltató az útdíj beszedésével kapcsolatos műveletek során a szerződött díjfizetővel az UD rendszerhez való hozzáférésre vonatkozó szerződésben meghatározott, az e törvény hatálya alá tartozó gépjárművek útdíjköteles elemi útszakaszokon történő közlekedésére vonatkozóan az útdíjszedő részére az útdíjszedővel fennálló szerződésének megfelelő módon és gyakorisággal bevallást nyújt be, továbbá az útdíjszedő által a (4) bekezdés alapján megállapított útdíjat az útdíjszedőnek megfizeti. Az útdíjszolgáltató jogosult az útdíjat a szerződött díjfizetővel kötött, hatályos szerződés rendelkezéseinek és a jogszabályoknak megfelelően a díjfizetésre kötelezettől beszedni, vagy a díjfizetésre kötelezett által előre megfizetett útdíjegyenleg terhére elszámolni. Az útdíjszedő a beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet az útdíjszolgáltatóknak. Az útdíjszolgáltatónak fizetendő költségtérítés mértékét az egyetemes útdíjszolgáltatónak fizetendő költségtérítés meghatározásával azonos módszertan szerint kell megállapítani."
60. § Az Útdíjtv. 7. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Amennyiben egy útdíjköteles gépjárműben több fedélzeti eszköz működik, a szerződött díjfizető, ennek hiányában az úthasználó felelőssége, hogy a rá vonatkozó szerződések szerint megfelelő fedélzeti eszközt a szerződésében foglaltak szerint működtesse.
(5) A szerződött díjfizető köteles az útdíjszolgáltatóval való szerződéskötés során, valamint a szerződés hatálya alatt az útdíjszolgáltatóval a valóságnak megfelelő adatokat közölni. Az adatszolgáltatás pontatlanságából, illetve a valótlan adatszolgáltatásból eredő kár a szerződött díjfizetőt terheli."
61. § Az Útdíjtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek további díjat vagy indokolatlan költséget az UD rendszerhez való hozzáférésért."
62. § Az Útdíjtv. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába (a továbbiakban: mentességi nyilvántartás) történő bejegyzése alapján áll fenn. A mentesség hatálya a bejelentésben megjelölt, legfeljebb egyéves időszakra terjed ki."
63. § Az Útdíjtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A 9. § (1) bekezdés a), e) és g) pontjában meghatározott járművek a közlekedési igazgatási hatósághoz, vagy az a) pont esetén közvetlen hozzáféréssel elektronikusan a b)-d), h), j) és k) pontjában meghatározott járművek a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez, az f) és i) pontban meghatározott járművek a katasztrófavédelmi hatósághoz történő előzetes bejelentése alapján, annak tudomásulvételét és a mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően a jármű üzembentartóját útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli."
64. § Az Útdíjtv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Amennyiben a felügyeleti szerv megállapítja, hogy az útdíjszedő gyakorlata, vagy más körülmény miatt az UD rendszer nem felel meg a meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási feltételeknek, felhívja az útdíjszedőt, hogy legfeljebb hat hónapon belül tegye alkalmassá a rendszert az EETS irányelvben meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási követelmények teljesítésére. Amennyiben az útdíjszedő a határidőt elmulasztja, a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabása mellett a felügyeleti szerv kötelezi az irányelv szerinti kötelezettségei teljesítésére."
65. § (1) Az Útdíjtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországon útdíjszolgáltató vagy EETS szolgáltatói tevékenységet kizárólag az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint nyilvántartásba vett szervezetek végezhetnek. Az EETS szolgáltatót a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi, ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeket teljesíti."
(2) Az Útdíjtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben meghatározott céllal elektronikus nyilvántartást vezet
a) a Magyarországon nyilvántartásba vett EETS szolgáltatókról,
b) az útdíjköteles elemi útszakaszokon útdíjszedői feladatokat ellátó szervezet(ek) megnevezéséről,
c) az útdíjköteles elemi útszakaszokon alkalmazott díjszedési technológiáról,
d) az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj megállapításával összefüggő adatokról - így különösen a díjkategóriák és más, a díjfizetést befolyásoló jellemzőkről, valamint az alkalmazott díjtételekről -,
e) az útdíjszedő által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott területi nyilatkozat teljes szövegéről."
66. § (1) Az Útdíjtv. 31. § (1) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"5. az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
(2) Az Útdíjtv. 31. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"c) a gépjárművek osztályozásáról, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználóinak kötelezettségeiről, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a bejelentett szervekre vonatkozó minimális alkalmassági feltételekről szóló 2019. november 28-i (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
d) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részletes kötelezettségeiről, az EETS területi nyilatkozatok minimális tartalmáról, az elektronikus kapcsolódási pontokról, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a 2009/750/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. november 28-i (EU) 2020/204 bizottsági végrehajtási rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
67. § Az Útdíjtv.
a) 2. § 2. pontjában a "jelen törvényben előírt bevallási kötelezettség teljesítése" szövegrész helyébe az "az e törvényben előírt úthasználat során a bevallási kötelezettség teljesítése" szöveg,
b) 2. § 3. pontjában a "díj mértékének meghatározása során alkalmazott" szövegrész helyébe a "díj mértékének meghatározása során az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon alkalmazott" szöveg,
c) 2. § 6. pontjában a "hozzáférést biztosít az EETS-hez, és ennek keretében az UD rendszerhez" szövegrész helyébe a "hozzáférést biztosít az EETS-hez, és továbbítja az útdíjakat a megfelelő útdíjszedőnek" szöveg,
d) 2. § 7. pontjában az "UD rendszer keretében" szövegrész helyébe az "UD rendszerben" szöveg,
e) 3. § (6) bekezdésében az "általa üzemeltetett gépjárművel az (1) bekezdésben meghatározott előírások" szövegrész helyébe az "általa üzemeltetett gépjárművel az e törvényben meghatározott előírások" szöveg,
f) 3. § (7) bekezdésében a "járművezető" szövegrészek helyébe az "úthasználó" szöveg,
g) 4. § (2) bekezdésében az "- erre vonatkozó szakmapolitikai döntés esetén -" szövegrész helyébe az "- a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint -" szöveg,
h) 6. § (10) bekezdésében az "Az egyetemes útdíjszolgáltató az úthasználati jogosultság ellenértékének" szövegrész helyébe "Az útdíjszolgáltató az úthasználati jogosultság ellenértékének" szöveg,
i) 20. § (2) bekezdés c) pontjában az "útdíjszolgáltató éves árbevételének" szövegrész helyébe az "útdíjszolgáltató éves magyarországi árbevételének" szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti az Útdíjtv.
b) 10/A. §-a,
c) 15/A. alcíme és
d) 16. alcíme.
11. Záró rendelkezések
69. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(2) A 26. §, a 27. § c) pontja, a 38. § és a 40. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) Az 5. §, a 9. §, a 10. §, a 12. §, a 23. § és a 35. § 2021. július 1. napján lép hatályba.
(4) A 29-32. § és a 10. alcím 2021. október 19-én lép hatályba.
(5) A 7. § d) pontja 2022. január 1. napján lép hatályba.
70. § (1) Ez a törvény
1. a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. november 21-i 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
2. a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelvnek, valamint a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
3. a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1159 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
4. az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
1. a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet,
2. az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizálása, egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 23-i (EU) 2019/103 bizottsági végrehajtási rendelet,
3. a gépjárművek osztályozásáról, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználóinak kötelezettségeiről, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a bejelentett szervekre vonatkozó minimális alkalmassági feltételekről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
4. az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részletes kötelezettségeiről, az EETS területi nyilatkozatok minimális tartalmáról, az elektronikus kapcsolódási pontokról, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a 2009/750/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 28-i (EU) 2020/204 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke