115/2024. (V. 23.) Korm. rendelet

a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló 380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"18a. független magánbefektető: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 72. pontja szerinti magánbefektető, azzal, hogy az újonnan létrehozott vállalkozás esetén az alapítók független magánbefektetőnek minősülnek,"

(2) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"27. innovatív vállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás,"

(3) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"30. kezességvállalás mértéke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti százalékos veszteségfedezeti arány,"

(4) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"32. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv (kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés),"

(5) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"37. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti ügylet,"

(6) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 38. és 38a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"38. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 71. pontja szerinti befektetés,

38a. kölcsön: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 82. pontja szerinti megállapodás,"

(7) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"44. kvázisajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 66. pontja szerinti finanszírozási forma,"

(8) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"48. megbízott fél: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 79. pontja szerinti entitás,"

(9) A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"60. sajáttőke-befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés,"

2. § A Korm. rendelet 5. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

(Ha a KFItv. alapján nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a KFItv.)

"5. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés c), i) és k) pontja, 28. § a), b), e), g), h) és k) pontja, valamint 29/A. § (2) bekezdés 1., 5., 6., 10., 12., 13., 16. pontja alapján kockázatfinanszírozási támogatás,"

(nyújtható.)

3. § (1) A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem ítélhető meg támogatás)

"b) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére a kockázatfinanszírozási támogatás, az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és - a 45. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a csekély összegű támogatás kivételével, azzal, hogy az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kockázatfinanszírozási támogatás esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem részesíthetők a nehéz helyzetükre hivatkozással előnyben az egyéb vállalkozásokkal szemben."

(2) A Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem ítélhető meg)

"a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek

aa) termeléséhez a 6-9., 12/A-14. és 16. alcím szerinti támogatás,

ab) feldolgozásához és forgalmazásához a 6-9., 12/A-14. és 16. alcím szerinti támogatás, valamint - ha a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg - a 19. alcím szerinti támogatás,"

(3) A Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a kedvezményezett a (2) bekezdés a)-c) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 19. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 19. alcím szerinti támogatásban."

4. § A Korm. rendelet 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az egy projekthez több forrásból igénybe vett összes állami támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - mértéke nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Amennyiben a 10-11. és 19. alcím szerinti támogatás, a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható."

5. § A Korm. rendelet 12. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

[Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege]

"5. kockázatfinanszírozási támogatás esetén a támogatható vállalkozásonként meghaladja a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,"

6. § A Korm. rendelet a következő 10. alcímmel egészül ki:

"10. Kockázatfinanszírozási támogatás

24. § (1) A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz juttatása érdekében kockázatfinanszírozási célú befektetés támogatási program formájában, közvetlenül az állam által vagy megbízott félen (a továbbiakban együtt: támogatást nyújtó) keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtható végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási program keretében

a) a támogatást nyújtó a pénzügyi közvetítőknek a 26. §-nak megfelelően hozzájárulást nyújt, és

b) a pénzügyi közvetítők a 25. §-sal összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket hajtanak végre a támogatható vállalkozásokba.

(3) A támogatható vállalkozások olyan, tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások, amelyek az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor

a) semmilyen piacon nem működtek még,

b) bejegyzésüket követően kevesebb mint 10 éven át működtek valamely piacon,

c) az első kereskedelmi értékesítésüket követően kevesebb mint 7 éven át működtek valamely piacon, vagy

d) a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló olyan mértékű befektetést igényelnek, amely meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50%-át.

(4) Amennyiben a támogatható vállalkozás esetében a támogathatóság a (3) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kerül meghatározásra, kizárólag az így meghatározott időszak vehető figyelembe az ugyanazon vállalkozásba történő további befektetések esetén.

(5) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10%-a.

(6) Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek összefonódás útján jöttek létre, a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve azt az összefonódásban részt vevő vállalkozást, amelynek árbevétele kevesebb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel 10%-a.

(7) Ha a (3) bekezdés b) pontját olyan támogatható vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(8) Amennyiben a támogatható vállalkozás új gazdasági tevékenysége keretében

a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására irányuló beruházást,

b) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetést vagy

c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházást valósít meg, a vállalkozások abban az esetben is támogathatóak, ha új gazdasági tevékenység indítása céljából, üzleti terven alapuló sajáttőke-befektetési igényük meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 30%-át.

25. § (1) A támogatható vállalkozásokba történő befektetés első kockázatfinanszírozási célú befektetésként vagy kiegészítő befektetésként nyújtható sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetések teljes kintlévő összege több forrásból végrehajtott befektetés esetén sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A (2) bekezdés szerinti maximális befektetési összeg kiszámítása során

a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében azok kintlévő névértékét,

b) kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértékét

kell figyelembe venni.

(4) Kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) Sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezhet kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható vállalkozásba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50%-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.

(6) A támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetésre - akár a 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogathatósági időszak eltelte után is - akkor kerülhet sor, amennyiben

a) a kiegészítő befektetés esetén is teljesül a (2) bekezdésben meghatározott feltétel,

b) az első kockázatfinanszírozási célú befektetéshez készült üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét,

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik más vállalkozásnak - ide nem értve a kockázatfinanszírozási célú befektetéseket végrehajtó pénzügyi közvetítőt vagy a független magánbefektetőt - a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése értelmében vett kapcsolt vállalkozásává, kivéve, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

26. § (1) A pénzügyi közvetítőknek nyújtott, a 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás

a) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló sajáttőke-befektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás,

b) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten befektetést szolgáló kölcsön,

c) a támogatható vállalkozásokba közvetlenül vagy közvetetten történő befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás

formájában nyújtható.

(2) Az állami befektető - ideértve a megbízott felet is -, valamint a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők között kockázat-nyereség megosztási rendszer kerül kialakításra.

(3) Kezességvállalástól eltérő formájú befektetés esetén az aszimmetrikus nyereségrészesedést előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez képest.

(4) Amennyiben az állami befektető és a magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(5) A kezességvállalás formájú befektetés esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot, a támogatást nyújtót terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várható veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a nem várható veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem várható veszteségeket fedező részére piaci kezességvállalási díjat fizet.

(6) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek nyújtott hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(7) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje

a) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10%-át,

b) a 24. § (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt támogatható vállalkozások esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40%-át,

c) a 24. § (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés és a 24. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt támogatható vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60%-át.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21a. cikke szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás.

(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánbefektetői részvételi arány

a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,

b) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,

c) az Európai Védelmi Alapból az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a továbbiakban: (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet] összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,

d) az uniós űrprogram keretében az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a továbbiakban: (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet] összhangban támogatásban részesülő vállalkozások és

e) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet] vagy a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások vonatkozásában a (7) bekezdés b) pontja esetében 20%-ra, a (7) bekezdés c) pontja esetében 30%-ra csökken.

(10) Amennyiben a befektetést a 24. § (3) bekezdésében és a 25. § (6) bekezdésében foglaltak szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtják, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagnak felel meg, és a minimális részvételi arányoknak a (7) és (9) bekezdés szerinti befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül.

27. § (1) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban kerültek bejegyzésre vagy telepedtek le. A pénzügyi közvetítőkkel és alapkezelőkkel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárás célja a 26. § (2)-(5) bekezdése szerinti kockázat-nyereség megosztási rendszerek kialakítása és az (5) és (6) bekezdés szerinti nyereségorientált döntések megalapozása.

(3) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők kiválasztására irányuló eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.

(4) Olyan pénzügyi közvetítő és alapkezelő kerülhet kiválasztásra, amelyet az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hoztak létre.

(5) A pénzügyi közvetítők és alapkezelők a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtására vonatkozó befektetési döntéseiket nyereségorientált módon kell meghozniuk.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő feltételek teljesítése érdekében

a) a támogatást nyújtó átvilágítási folyamatot határoz meg annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú befektetés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatmegosztási politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és - az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából - a hatékonyság elérése,

b) a támogatható vállalkozásokba történő befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét,

c) minden egyes sajáttőke-befektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát kell kidolgozni.

(7) A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket üzleti alapon kell irányítani.

(8) A (7) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítő és - a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően - az alapkezelő

a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével, a bevált gyakorlatok szerint, szabályozói felügyelet alatt jár el,

b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely az (1) bekezdésnek megfelelő nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alkalmazásával vélelmezhető,

c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke tartósan megegyezzen a támogatást nyújtó érdekével,

d) meghatározza a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését,

e) a befektetők számára lehetővé teszi a befektetési alap irányítótestületeiben - felügyelőbizottságban vagy tanácsadó bizottságban - való képviseletet.

(9) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, melynél a támogatható vállalkozások részére a befektetés kezességvállalás, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a jelen alcím szerinti befektetés elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósulnának meg.

(10) A (9) bekezdésben szereplő feltétel teljesítése érdekében a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből.

28. § (1) A 24. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő kis- és középvállalkozások részére a (2)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel nyújtható kockázatfinanszírozási célú befektetés, amennyiben a 24-28. §-ban foglalt feltételek - a 24. § (3) bekezdése, a 25. § (2) és (6) bekezdése, a 26. § (7) bekezdése, illetve a 27. § (10) bekezdése kivételével - teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kis- és középvállalkozások szintjén a kockázatfinanszírozási célú befektetésnek teljesítenie kell a 19. alcímben foglalt feltételeket.

(3) A támogatható vállalkozásokba saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában befektetést biztosító intézkedések esetén a pénzügyi közvetítő számára nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje az (1) bekezdés szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti magánbefektetői részvételi arány

a) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozások,

b) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján támogatásban részesülő vállalkozások,

c) az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások,

d) az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban támogatásban részesülő vállalkozások és

e) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból támogatásban részesülő vállalkozások vonatkozásában 30%-ra csökken."

7. § A Korm. rendelet 35. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók, amennyiben azok világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kerülnek alátámasztásra. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át."

8. § A Korm. rendelet 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről, bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás más, csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget."

9. § A Korm. rendelet 57. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet)

"b) 5. § 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,"

(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)

10. § A Korm. rendelet

a) 2. § 8. pontjában az "1407/2013/EU" szövegrész helyébe az "(EU) 2023/2831" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "1407/2013/EU" szövegrész helyébe az "(EU) 2023/2831" szöveg,

c) 13. § b) pontjában a "2024" szövegrész helyébe a "2031" szöveg,

d) 22. § (2) bekezdésében a "hirdetéshez" szövegrész helyébe a "reklámtevékenységhez" szöveg

lép.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

12. § Ez a rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

b) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök