15/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. egyéb gyep: olyan gyep, amely nem Natura 2000 területen helyezkedik el;

2. egyéves sorköztakaró növény: legfeljebb 24 cm-es sortávra vetett kalászos gabonafélék, egynyári pillangós növények, egynyári keresztesvirágúak, egynyári fűszer- és aromanövények vagy ezen növények kizárólagos keverékei;

3. extenzív gyep: olyan gyep, ahol öntözés nem valósul meg;

4. forgatás nélküli művelés: olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik;

5. földhasználati kategória: szántó, Natura 2000 gyep, egyéb gyep, valamint ültetvény;

6. gyep: az állandó és az ideiglenes gyepterület;

7. kötelezettségalap: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet) szerinti Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (a továbbiakban: HMKÁ) 8. előírásának nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának kijelölésére vonatkozó kötelezettség alapja;

8. mikroöntözés: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 22. pontja szerinti fogalom;

9. Natura 2000 gyep: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülő, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület, amely esetében az adott táblának legalább 50%-a érintett;

10. pásztor: a legelőn tartott állatok felügyeletét ellátó személy.

II. FEJEZET

AZ AGRO-ÖKOLÓGIAI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. A támogatás igénybevételének feltételei

2. § (1) A mezőgazdasági termelésnek a megváltozott környezeti feltételekhez való igazítását célzó, a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását ösztönző Agro-ökológiai Program (a továbbiakban: támogatási program) keretében támogatásra (a továbbiakban: támogatás) az az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti egységes kérelmet benyújtó aktív mezőgazdasági termelő jogosult, aki

a) a támogatási programmal érintett területe vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet alapján jogosult fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatásra (a továbbiakban: alaptámogatás);

b) a mezőgazdasági üzem teljes területén elvégzett tevékenységekről gazdálkodási naplót vezet;

c) az egységes kérelemben vállalja a mezőgazdasági üzem e rendelet szerinti minden földhasználati kategóriájára az 1. mellékletben felsorolt egy vagy több mezőgazdasági gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat) teljesítését az 1. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján legalább 2 pont, de legfeljebb 4 pont értékben; és

d) a c) pont szerinti gyakorlatot a III-V. fejezetben meghatározott előírásoknak megfelelően földhasználati kategóriánként legalább 2 pont értékben teljesíti.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem kötelező gyakorlatot vállalnia az adott földhasználati kategóriára,

a) ha tárgyévben a mezőgazdasági üzem

aa) szántóterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt,

ab) egyéb gyepterületeinek együttes nagysága az 5 hektárt,

ac) ültetvény területeinek együttes nagysága az 1 hektárt

nem éri el;

b) Natura 2000 gyepterület vonatkozásában, mérethatártól függetlenül.

(3) A mezőgazdasági termelő a támogatási programban - az alaptámogatásban részesülő, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló erdősített terület kivételével - a mezőgazdasági üzemének teljes területével vesz részt, azzal, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott területméret alatti földhasználati kategóriába tartozó terület, valamint a Natura 2000 gyepterület (a továbbiakban együtt: gyakorlat teljesítése alól mentesített terület) akkor részesülhet támogatásban, ha a mezőgazdasági termelő ezen terület vonatkozásában az egységes kérelemben gyakorlatot vállal.

(4)[1] A támogatást igényelheti az a mezőgazdasági termelő is, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, aki vagy amely csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt áll.

2. A támogatási kérelem benyújtása

3. § (1) A mezőgazdasági termelő támogatást évente, az egységes kérelem keretében jogosult igényelni az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig.

(2) Az egységes kérelem keretében be kell jelenteni az egyes földhasználati kategóriákra vonatkozó választott gyakorlatot, azzal, hogy azon gyakorlat esetében, amely nem az adott földhasználati kategóriával érintett terület teljes egészére vonatkozik, meg kell jelölni, hogy a mezőgazdasági termelő mely táblákon kívánja a választott gyakorlatot teljesíteni.

(3) Az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően

a)[2] a megjelölt gyakorlat nem módosítható, és új gyakorlat nem válaszható

b)[3]

3. A támogatás mértéke, a támogatási döntés

4. § (1)[4] A támogatásra vonatkozó 2023. évi támogatási keretösszegeket, valamint a legkisebb és legmagasabb fajlagos támogatási összegeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke szerinti árfolyamon forintban kifejezett pénzügyi keretek összege és az előleg maximálisan kifizethető fajlagos összege az e rendelet szerinti támogatáshoz kapcsolódó támogatási összegekről szóló Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott közleményben kerül meghatározásra.

(3)[5] A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő támogatás fajlagos összegét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a (2) bekezdés szerinti, pénzügyi keret és az ellenőrzések alapján megállapított összes támogatható terület hányadosa alapján - a részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés eredményeként felszabaduló forrás és a jogorvoslat várható forrásigénye figyelembevételével - állapítja meg.

(4) A Kincstár által hozott támogatási döntés tartalmazza

a) azon földterület nagyságát, amelyre a támogatási kérelemben támogatást igényeltek,

b) a támogatható földterület nagyságát,

c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás összegét és

d) az esetlegesen alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást.

(5)[6] A mezőgazdasági termelő teljes támogatásra a vállalt gyakorlat teljesítésével érintett földterület után akkor jogosult, ha a mezőgazdasági üzem minden földhasználati kategóriájában teljesít összesen legalább 2 pont értékű, egységes kérelemben vállalt gyakorlatot.

(6)[7] Az (5) bekezdéstől eltérően, ha kizárólag a gyakorlat alól mentesített területek vonatkozásában nem kerül sor a vállalt gyakorlatok teljesítésére, úgy a támogatás a mezőgazdasági üzem fennmaradó részére teljes összegében kifizethető.

3a. Részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés[8]

4/A. §[9] (1) Amennyiben a mezőgazdasági termelő legfeljebb egy, gyakorlat teljesítése alól nem mentesített területekkel rendelkező földhasználati kategóriáján nem teljesíti a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti minimum 2 pontot, abban az esetben a támogatás előírásainak nem teljes gazdaságra történő betartása miatt csökkentett támogatási összeg kerül megállapításra.

(2) Ha a meg nem feleléssel érintett földhasználati kategória teljes meghatározott területe a gazdaság teljes meghatározott területének

a) legfeljebb 30%-át érinti, akkor a 4. § (5) bekezdése szerinti teljes támogatási összeg 50%-kal,

b) legfeljebb 50%-át érinti, akkor a 4. § (5) bekezdése szerinti teljes támogatási összeg 70%-kal

csökkentésre kerül.

(3) Nem nyújtható támogatás, ha a meg nem felelés mértéke a gazdaság teljes meghatározott területének több mint 50%-át érinti.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a gazdaság teljes meghatározott területébe nem értendő bele a gyakorlat teljesítése alól mentesített terület abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő e területek vonatkozásában nem teljesíti a 2 pontot.

4/B. §[10] Nem nyújtható támogatás, ha a mezőgazdasági termelő egynél több földhasználati kategória területén - ide nem értve a gyakorlat teljesítése alól mentesített területeket - nem teljesíti a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti minimum 2 pontot.

4. Ellenőrzés

5. § (1) A választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzését a Kincstár a bejelentett, Egységes kérelem rendelet szerinti agrotechnikai műveletek és az e rendeletben rögzített esetekben a gazdálkodási napló alapján végzi el.

(2) Ha a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) e célból létrehozott felületén elektronikusan vezeti, akkor a Kincstár részére a NÉBIH szolgáltatja a gazdálkodási naplóban szereplő adatokat.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapított adatok eltérnek az agrotechnikai műveletben, egységes kérelemben rögzített adatoktól vagy gazdálkodási napló adataitól, illetve az ellenőrzés olyan hibát tár fel, amely az agrotechnikai műveletben, egységes kérelemben rögzített adatok vagy a gazdálkodási napló adatai alapján nem volt megállapítható, az ellenőrzés adatait kell figyelembe venni a támogathatóság és a támogatási összeg megállapítása során.

(4) Ha egy választott gyakorlat olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket be kell jelenteni az egységes kérelemben, az egységes kérelemben szereplő adatok hibája vagy hiányossága nem pótolható és nem javítható ki az agrotechnikai műveletben rögzített adatoknak vagy a gazdálkodási napló adatainak figyelembevételével.

(5) Ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a gyakorlattal érintett terület eltér az egységes kérelemben bejelentett területtől, az ellenőrzés eredménye szerinti területet kell a gyakorlat teljesítése szempontjából figyelembe venni.

5. Támogatás igénybevételét kizáró feltétel

6. § A mezőgazdasági termelő nem jogosult támogatásra

a) azon földterület vonatkozásában, amely tekintetében alaptámogatásra nem jogosult,

b) ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

ba) a mezőgazdasági termelő a tárgyévben nem vezette a gazdálkodási naplót,

bb) a mezőgazdasági termelő nem teljesítette a mezőgazdasági üzem teljes területére - ide nem értve a gyakorlat teljesítése alól mentesített területet - kiterjedően minden földhasználati kategóriában legalább 2 pont értékű gyakorlatot, vagy

bc)[11]

III. FEJEZET

SZÁNTÓ FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

7. § A szántó földhasználati kategória esetén választható valamely gyakorlat kizárólag olyan szántóterületen választható, amelyen nem ideiglenes gyep termesztése folyik.

6. Talajtakarás szántóterületeken

8. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a talajtakarás szántóterületen gyakorlatot (a továbbiakban: gyakorlat1) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

(2) A gyakorlat1 azzal valósul meg, hogy a mezőgazdasági termelő a Feltételességi rendelet szerinti HMKÁ 6. előírások követelményein túl gondoskodik a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább tárgyévet követő év február 28-ig

a) őszi vetésű növénykultúrával,

b) takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövényállomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról, vagy

c) a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett

[az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: talajtakarási mód].

(3) A gyakorlat1-et választó mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem keretében a gyakorlat1-gyel érintett táblák vonatkozásában meg kell jelölnie a talajtakarás megvalósításának módját. Egy táblán egy talajtakarási mód választható.

(4) A gyakorlat1-et a mezőgazdasági termelő őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény vetésével akkor teljesíti, ha

a) az őszi vetésű növény vagy a takarónövény vetését a főnövény betakarítása vagy annak esetleges beforgatása vagy bedolgozása után 15 napon belül elvégzi, azzal, hogy amennyiben a főnövény betakarítását követően hosszabb idő telik el az őszi növény vagy a takarónövény vetéséig, akkor a tarlót fenn kell hagyni legalább a vetést megelőző 15. napig,

b) a takarónövény tervezett vetését és az elvetni kívánt növényfajt vagy magkeverék összetételét bejelenti az egységes kérelemben, és

c) az agrotechnikai művelet bejelentését az Egységes kérelem rendelet szerint megteszi.

(5) A gyakorlat1-et a mezőgazdasági termelő évelő szántóföldi növénykultúrák esetében a betakarítást követő tarlófennhagyással teljesíti.

(6) A gyakorlat1-et a teljes szántóterület vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a)[12] nem, vagy nem a főnövény betakarítása vagy tarlója lekerülése után 15 napon belül került elvetésre az őszi vetésű növénykultúra vagy takarónövény;

b) nem a (2) bekezdés b) pontja szerinti takarónövény került elvetésre;

c)[13] mezőgazdasági termelő az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai művelet bejelentésének

ca) nem tett eleget, vagy

cb) határidőn túl tett eleget, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat1 tényleges teljesítése;

d) a mezőgazdasági termelő nem biztosította a talajtakarást az egységes kérelemben választott talajtakarási módnak megfelelően legalább a tárgyévet követő év február 28. napjáig;

e) a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetés és az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (a továbbiakban: AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni a gyakorlat1-et a táblán;

f) a mezőgazdasági termelő az évelő szántóföldi növénykultúrát nem takarította be; vagy

g) a tárgyév bármely szakaszában a terület talajtakarás nélküli parlagként volt hasznosítva.

7. Növénytermesztés diverzifikációja

9. § (1) A növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat2) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia.

(2) A gyakorlat2 keretében biztosítani kell, hogy

a) a legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben a szántóterületein legalább két különböző növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a két legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el,

b) a 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő tárgyévben legalább háromféle szántóföldi növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a három legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át,

c) a 30 hektár feletti, de legfeljebb 300 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább négyféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a négy legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,

d) a 300 hektár feletti, de legfeljebb 1000 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább ötféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy az öt legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt,

e) az 1000 hektár feletti szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább hatféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a hat legnagyobb vetésterületű növénykultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, továbbá a legkisebb vetésterületű növénykultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 hektárt.

(3) A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

(4) A mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén belül minden egyes hektárt igénylési évenként csak egyszer lehet figyelembe venni a különböző növénykultúrák arányának kiszámítása céljából.

(5) A különböző növénykultúrák arányának kiszámításához egy adott növénykultúrával borított terület magában foglalja a Feltételességi rendeletben szabályozott nem termelő tájképi elemeket, amelyek a támogatható terület részét képezik.

(6) A gyakorlat2 szempontjából a Feltételességi rendeletben szabályozott növénykultúrák minősülnek különbözőnek.

(7) A talajtakarás nélküli és a tarlómaradvánnyal borított parlagot a gyakorlat2 szempontjából parlagként kell figyelembe venni.

(8) A vetett vagy telepített növénytakaróval rendelkező parlagot a gyakorlat2 szempontjából a vetőmagkeverékekkel bevetett területekre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

(9) A másodvetés a gyakorlat2 szempontjából külön növénykultúraként akkor vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén.

(10) Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői legalább egy komponens tekintetében egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.

(11) A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben egyéb, nem beazonosítható diverzifikációs növénykultúraként bejelentett területeken elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos, egyéb növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termesztenek.

(12) Azon a területen, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek, az adott növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha az érintett terület legalább 25%-át elfoglalja.

(13) A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben konyhakertként bejelentett területen elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelő a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termeszt.

(14) A gyakorlat2-t a teljes szántóterületre vonatkozóan nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú növénykultúrát termeszt, vagy

b) a növénykultúrák aránya nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

8. Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése

10. § (1) A nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat3) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére vonatkozik.

(2) A gyakorlat3 keretében növényvédő szer használatának tilalma mellett

a) az Egységes kérelem rendelet szerinti nem termelő tájképi elemek és területek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 10%-át, és

b) az a) pont szerinti területen belül a nem termelő tájképi elemek és a parlagon hagyott területek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 5%-át.

(3) A gyakorlat3 teljesítése során nem vehető figyelembe olyan nem termelő tájképi elem vagy terület, amelynek fenntartására vagy ápolására egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényeltek.

(4) A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával. Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat3 szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.

(5) A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.

(6) A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

(7) Az ideiglenes gyepen elhelyezkedő nem termelő tájképi elem a gyakorlat3 teljesítése szempontjából figyelembe vehető.

(8) A gyakorlat3-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) az egységes kérelemben bejelentett, az ellenőrzések alapján elfogadható nem termelő tájképi elemek és területek nagysága nem éri el a kötelezettségalap 10%-át,

b) a tájképi elemek és a parlagon hagyott területek együttes nagysága nem éri el a kötelezettségalap 5%-át,

c) növényvédő szert juttattak ki a nem termelő tájképi elemen vagy területen, vagy

d) a parlagon tartás időszaka alatt nem gondoskodott a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy tarlómaradványok megtartásával.

9. Táblaméret korlátozása

11. § (1) A táblaméret korlátozása gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat4) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia a tárgyévben.

(2) A gyakorlat4 keretében a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt, ha a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt.

(3) A gyakorlat4-et nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki

a) táblaméret korlátozásra irányuló egyéb forrásból finanszírozott támogatást igényelt, vagy

b) mezőgazdasági üzemének szántóterülete nem éri el az 50 hektárt.

(4) Ha két szomszédos táblán - beleértve a különböző mezőgazdasági termelők által művelt táblákat is - ugyanazon növényfaj vagy magkeverék vetése történik, a táblák elkülönítése érdekében legalább 3 méter szélességű bevetetlen vagy legfeljebb fűfélékkel vagy a 3. melléklet szerinti, a szomszédos táblától eltérő, legalább 8 növényből álló méhlegelő növények keverékével a bevetett területet kell biztosítani a táblák között.

(5) A gyakorlat4-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve a helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) bármely tábla mérete meghaladja a 30 hektárt;

b) bármely tábla egybeművelésben vesz részt;

c) ugyanazon növénykultúrával borított táblák között nem tartotta meg a legalább 3 méter széles elkülönítő sávot;

d) a mezőgazdasági üzem szántóterülete együttesen nem haladja meg az 50 hektárt; vagy

e) olyan mezőgazdasági termelő választja a gyakorlat4-et, aki részt vesz táblaméret korlátozásra irányuló egyéb forrásból finanszírozott intézkedésben.

10. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántón

12. § (1) A méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóföldön gyakorlatnak (a továbbiakban: gyakorlat5) a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére kell vonatkoznia.

(2) A gyakorlat5 keretében növényvédelmi kezelések során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos.

(3) A gyakorlat5 keretében fel nem használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi.

(4) A növényvédelmi kezelés során alkalmazott növényvédő szerek használatát a gazdálkodási napló adatai alapján, illetve szermaradvány kimutatására irányuló mintavételezéssel a Kincstár ellenőrzi.

(5)[14] A gyakorlat5-öt nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve a helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy fel nem használható növényvédő szer és hatóanyag került kijuttatásra a szántóterületen.

11. Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóföldi területen

13. § (1)[15] A karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat6) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább egy tábláján, de a szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. A gyakorlat6 keretében a kijuttatandó karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogén hatóanyag hektáronként minimálisan 35 kg, maximálisan 90 kg.

(2)[16] A gyakorlat6 keretében karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák - beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást, valamint minden olyan talajművelési munkálatot, ami garantálja, hogy a készítmény talajfelszín alá kerül -, illetve folyékony karbamid műtrágya esetén az azonnali bedolgozás mellett inhibitort is alkalmaznak a kijuttatás során.

(3) A gyakorlat6-ot választó mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni a gyakorlat6-tal érintett táblákat,

b) agrotechnikai műveletként minden szántóföldi növény termesztésére használt tábla vonatkozásában be kell jelentenie

ba) a karbamid műtrágya kijuttatását és azonnali bedolgozását,

bb) a folyékony karbamid műtrágya alkalmazása esetén az inhibitor használatát és

bc) a művelet elvégzésének időpontját.

(4) A karbamid műtrágya minimális mennyiségének felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(5) A gyakorlat6 nem teljesíthető olyan táblán, amelyet a mezőgazdasági termelő a gyakorlat9 teljesítése céljából is kiválasztott.

(6) A gyakorlat6-ot nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve a helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a tárgyévben a mezőgazdasági termelő

a) nem juttatott ki egyetlen táblán sem karbamid műtrágyát, vagy nem a szántóterületének legalább 5%-án juttatott ki karbamid műtrágyát;

b) nem az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget juttatta ki;

c)[17] a kijuttatott karbamid műtrágyát nem forgatta vagy nem dolgozta be azonnal;

d)[18] az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként a kijuttatást és a bedolgozást

da) nem jelentette be, vagy

db) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat6 tényleges teljesítése; vagy

e)[19] folyékony műtrágya esetén nem használt inhibitort, vagy nem jelentette be agrotechnikai műveletként, és ezt más módon sem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható; vagy

f) olyan táblára juttatott ki karbamid műtrágyát, amelyen a gyakorlat9 került kiválasztásra és teljesítésre.

12. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen

14. § (1)[20] A mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat7) keretében a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án a talajéletet és a talajállapotot javító mikrobiológiai készítményeket kell alkalmaznia a következő módok valamelyike szerint vagy azok tetszőleges kombinációjában: a vetés előtt, vagy a vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, vagy szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba dolgozva, beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást.

(2) A gyakorlat7 teljesítése során kizárólag olyan mikrobiológiai készítmény kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, felhasználható mikrobiológiai készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja, a kijuttatásra engedélyezett kultúra és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban

ca) vetés vagy ültetés előtt vagy azokkal egy menetben juttattak ki és dolgoztak a talajba, illetve

cb) szármaradványokra juttatták ki, majd azokat a talajba keverték.

(3) A mikrobiológiai készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott mikrobiológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a Támtv. 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(5) A gyakorlat7 nem teljesíthető

a) mikrobiológiai készítmények lábon álló kultúrában történő alkalmazásával vagy

b) mikrobiológiai készítmény csávázószerként történő kijuttatásával.

(6) A gyakorlat7 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat7-et be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(7) A gyakorlat7-et nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[21] a gyakorlat7-tel érintett szántó típusú tábla valamelyikén a mikrobiológiai készítmény használatát, az alkalmazott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

aa) nem jelentette be, vagy

ab) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat7 tényleges teljesítése;

b) nem teljesítette a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételt.

(8)[22] A gyakorlat7-et nemteljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület több mint 50%-án a mezőgazdasági termelő

a) nem az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően juttatta ki a mikrobiológiai készítményt, vagy

b) nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat7 tényleges teljesítése.

13. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen

15. § (1) A talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat8) keretében a mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló - beleértve a csávázószerként használt mikrobiológiai készítményt - vagy nitrogénmegkötő készítményt (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: kondicionáló) kell alkalmaznia a tárgyévben.

(2) A gyakorlat8 teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat8 vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

(3) A gyakorlat8 vonatkozásában elfogadott kondicionáló megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott kondicionáló mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a Támtv. 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(5) A gyakorlat8 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölnie azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyek tekintetében a gyakorlat8-at be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a kondicionáló pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(6) Ha a kondicionálót csávázószerként juttatják ki, a kijuttatás időpontjának meg kell egyeznie a vetés időpontjával.

(7) A gyakorlat8-at a gyakorlat8 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra került, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[23] a gyakorlat8-cal érintett szántó típusú tábla valamelyikén a kondicionáló használatát, az alkalmazott kondicionálók pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

aa) nem jelentette be, vagy

ab) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat8 tényleges teljesítése;

b) nem teljesítette a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételt; vagy

c) a táblán nem juttatott ki kondicionálót.

(8)[24] A gyakorlat8-at nemteljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület legalább 50%-án a mezőgazdasági termelő

a) nem juttatott ki kondicionálót, vagy

b) más módon sem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható, hogy az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően juttatott ki kondicionálót.

14. Forgatás nélküli talajművelés

16. § (1) A forgatás nélküli talajművelés gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat9) keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett.

(2) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák között nem szerepelhet

a) a tárgyévben parlagként vagy évelő szántóföldi növényként bejelentett terület és

b) olyan tábla, amely tekintetében a mezőgazdasági termelő a gyakorlat1 vagy gyakorlat6-ot választotta.

(3) A gyakorlat9 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat a szántó hasznosítású táblákat, amelyek tekintetében a gyakorlat9-et be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában valamennyi, tárgyévben elvégzett talajművelési munkálatot.

(4) A felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi.

(5) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblákon a talajművelés - ideértve a szervestrágya vagy növényi maradványok talajba dolgozását is - során olyan technológiát kell választani, amely nem jár a talaj forgatásával.

(6) A gyakorlat9 teljesítésébe bevont táblák vonatkozásában a termesztés során alkalmazott növényvédő szerek használatát a gazdálkodási napló adatai alapján a Kincstár ellenőrzi.

(7) A gyakorlat9-et a gyakorlat9 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) a gyakorlat9 teljesítésébe bevont területek valamelyikén

aa) forgatásos talajművelést végzett, vagy

ab) növényi maradványokat vagy egyéb anyagokat forgatott be;

b)[25] a gyakorlat9 teljesítésébe bevont területek valamelyikén olyan növényvédő szert juttatott ki, amely nem szerepel a gyakorlat9 keretében felhasználható hatóanyagok és szerek listáján, vagy a mezőgazdasági termelő más módon nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható, hogy a felhasznált növényvédő szer a gyakorlat9 keretében engedélyezettekkel azonos vagy ártalmatlan hatóanyagot tartalmaz;

c)[26] a műveleteket az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

ca) nem jelentette be, vagy

cb) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat9 tényleges teljesítése;

d) a gyakorlat9-be bevont táblán gyakorlat1 vagy gyakorlat6-ot teljesítette.

(8) A gyakorlat9-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a szántóterület több mint 50%-án a mezőgazdasági termelő nem, vagy nem az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően alkalmazott forgatás nélküli művelést szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett.

IV. FEJEZET

NATURA 2000 GYEP ÉS EGYÉB GYEP FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

15. Közös szabályok

17. § (1) Gyep földhasználati kategóriákra vonatkozó gyakorlat esetén, ha az adott gyakorlat Natura 2000 gyep és egyéb gyep területen is választható, az egyes földhasználati kategóriákban külön-külön kell kiválasztani és teljesíteni a gyakorlatot.

(2) Az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés során a gyakorlatnak való megfelelés a Natura 2000 gyep és egyéb gyep földhasználati kategóriákra vonatkozóan külön kerül ellenőrzésre.

16. Gyepek megőrzése

18. § (1) A gyepek megőrzése gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat10) keretében a tárgyévet megelőző év állandó gyepterületeit meg kell őrizni tábla szinten a jogszerű földhasználó személyében bekövetkező változástól függetlenül.

(2) A gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.

(3) A gyakorlat10 esetén a 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott 5 hektáros küszöbérték megállapításánál a tárgyévi állandó gyepterületet kell figyelembe venni. Az állandó gyepterület változása abban az esetben fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő állandó gyepterülete az előző évi gyepterület megőrzése mellett növekszik, vagy csökken, azzal, hogy az előző évi gyepterületei egy részének már más mezőgazdasági termelő a jogszerű földhasználója.

(4) A gyakorlat10-et nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki részt vesz a gyepterületek fenntartására, illetve legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló, egyéb forrásból finanszírozott támogatásban.

(5) A gyakorlat10 teljesítésébe Natura 2000 gyepterület nem vonható be.

(6) A gyakorlat10-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a tárgyévben december 31-ig a gyakorlat10 teljesítésébe bevont területek valamelyikén a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben a mezőgazdasági termelő feltörte, felszántotta, vagy más módon hasznosította a gyepet;

b) a tárgyévet megelőző évben állandó gyepterületként hasznosított területen a változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben a mezőgazdasági termelő feltörte, felszántotta, vagy más módon hasznosította a gyepet, és azt nem alakította vissza gyeppé az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak kezdetéig; vagy

c) a vállalásba bevont területek Natura 2000 fedvényen helyezkednek el.

d)[27] a kérelmező nem rendelkezik legalább egy, állandó gyeppel hasznosított, egységes kérelemben bejelentett táblával.

17. Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés

19. § (1)[28] A pásztoroló, illetve szakaszos legeltetésgyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat11) keretében a mezőgazdasági termelőnek tárgyév április 24-től október 30-áig (a továbbiakban: legeltetési időszak) folyamatosan pásztoroló, illetve szakaszos legeltetést kell folytatnia saját állatállománnyal a mezőgazdasági üzem adott földhasználati kategóriába tartozó gyepterülete legalább 50%-án, legeltetési terv készítése mellett.

(2) A gyakorlat11 Natura 2000 gyep és egyéb gyep terület tekintetében is választható.

(3) A gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblák mindegyikének legeltetéses hasznosításúnak kell lennie a tárgyévben.

(4) A gyakorlat11 teljesítésébe bevont gyepterületre vonatkozóan hektáronként legalább 0,2 az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti állategység legeltethető állatállomány megléte szükséges a legeltetési időszakban, a napi létszámok átlagát figyelembe véve.

(5) A legeltethető állatfajok közé a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 2. mellékletében felsorolt szarvasmarha fajták kivételével a szarvasmarhafélék, a lófélék, a juh és a kecske tartoznak.

(6) A legeltethető állategyedek és a minimális állategység megléte adminisztratív ellenőrzés keretében, a Tenyészet Információs Rendszer, az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer, valamint az Országos Lóinformációs Rendszer adatai alapján kerülnek ellenőrzésre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a teljes legeltetési időszakban az állatállomány tartójaként a gyakorlat11 teljesítését vállaló mezőgazdasági termelőnek kell szerepelnie.

(8) A mezőgazdasági termelő a legeltetési terv készítésének azzal tesz eleget, hogy az egységes kérelemben megjelöli

a) a gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblákat és

b) a gyakorlat11 teljesítésébe bevont táblánként a legeltetés tervezett típusát, valamint a legeltetni tervezett állatfajt.

20. § (1) A pásztoroló legeltetés akkor valósul meg, ha a legeltetési időszakban a teljesítésbe bevont táblán legeltetett állatokat pásztor felügyeli.

(2) Ha nem a mezőgazdasági termelő látja el a pásztori feladatot, akkor a pásztor olyan személy, aki

a) a mezőgazdasági termelővel legalább a legeltetési időszak alatt foglalkoztatotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll, és a szerződésben kifejezetten szerepelnek a legeltetett állatok őrzésével és felügyeletével kapcsolatos teendők, vagy

b) a mezőgazdasági termelővel azonos őstermelők családi gazdaságának tagja.

(3) Pásztoroló legeltetés esetén a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben nyilatkozik a pásztori feladatok ellátásának (2) bekezdés szerinti módjáról.

(4) A (2) bekezdés szerinti

a) foglalkoztatotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyt vagy

b) őstermelők családi gazdaságának tagságát

igazoló dokumentumokat a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

21. § (1)[29] A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot.

(2) Szakaszos legeltetés esetében, ha a saját állományon kívül egyéb legeltetett állat is jelen van a területen, a szakaszos legeltetés szabályait arra is alkalmazni kell.

22. § (1) A pásztoroló, illetve szakaszos legeltetéssel kapcsolatos műveleteket a mezőgazdasági termelő felvezeti a gazdálkodási napló legeltetési napló betétlapjára, amelyet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőriz.

(2) A gyakorlat11-et nem teljesítettnek kell tekinteni a teljesítésbe bevont tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a szakaszos legeltetéssel hasznosított területen kialakított bármely legelőszakaszon megszakítás nélkül 12 napot meghaladó ideig történt legeltetés,

b) a tábla legeltetéssel kapcsolatos adatait nem, vagy nem megfelelően rögzítette a mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplóban, vagy a legeltetést nem a legeltetési tervben megjelölt táblán valósította meg anélkül, hogy a változást agrotechnikai műveletként bejelentette volna, vagy

c) pásztoroló legeltetéssel hasznosított terület esetében a legeltetett állatot nem felügyeli pásztor.

(3) A gyakorlat11-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat11 teljesítésével érintett terület nem éri el a mezőgazdasági üzem gyepterületének 50%-át;

b) a gyakorlat11-gyel érintett területhez képest a bejelentett legeltethető állategyedek száma nem éri el hektáronként a 0,2 állategység állatállományt a legeltetési időszakban; vagy

c) a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a gyakorlat11-gyel érintett teljes területre vonatkozó legeltetési napló betétlappal.

18. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

23. § (1) Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat12) keretében az extenzív gyep évi egyszeri, kaszálék begyűjtésével járó kaszálásának meg kell valósulnia.

(2) A gyakorlat12 a gyakorlat13-mal együtt nem választható.

(3) A gyakorlat12 kizárólag egyéb gyepterületeken választható, azzal, hogy a mezőgazdasági üzem valamennyi egyéb gyepterületén teljesíteni kell a gyakorlat12-t.

(4) A gyakorlat12-t nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül.

(5) A mezőgazdasági termelőnek a gyakorlat12-vel érintett táblák vonatkozásában az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen (a továbbiakban: egységes kérelem felület) be kell jelentenie agrotechnikai művelet keretében

a) a kaszálás tervezett időpontját és

b) a kaszálás elvégzésének dátumát.

(6) A gyakorlat12 teljesítéséhez szükséges kaszálást - kaszálással hasznosított terület esetén a tisztító kaszálást is ideértve - a tárgyévben kell elvégezni.

(7) A gyakorlat12-t nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a)[30] a mezőgazdasági termelő a gyakorlat12-vel érintett gyep hasznosítású tábla esetében a kaszálás tervezett időpontját és elvégzésének pontos dátumát az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

aa) nem jelentette be, vagy

ab) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat12 tényleges teljesítése;

b) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat12 teljesítéséhez szükséges kaszálást nem teljesítette a vállalással érintett valamennyi gyep tábla esetében;

c) nincs extenzív gyep tábla a mezőgazdasági üzemben;

d) a mezőgazdasági termelő a gyakorlat13-at is választotta;

e) a gyakorlat12-vel érintett táblák valamelyike része az AKG keretében támogatott területeknek;

f) nem extenzív gyep tábla is része a mezőgazdasági üzem gyakorlat12-vel érintett területének; vagy

g) a gyakorlat12-vel érintett tábla Natura 2000 gyep területen helyezkedik el.

19. Kizárólag alternáló kasza használata

24. § (1)[31] A kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat13) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem - a 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - adott földhasználati kategória szerinti valamennyi gyepterületen a tárgyévben valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósítja meg, azzal, hogy a gyepterületet legalább évente egy alkalommal lekaszálja.

(2) A gyakorlat13 a gyakorlat12-vel együtt nem választható.

(3) A gyakorlat13 Natura 2000 gyep és egyéb gyep területen is választható.

(4) A mezőgazdasági termelőnek a gyakorlat13-mal érintett táblák vonatkozásában az egységes kérelem felületen agrotechnikai műveletként be kell jelentenie

a) a kaszálás tervezett időpontját és

b) a kaszálás elvégzésének dátumát.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mobilGazda alkalmazás segítségével a tevékenységgel érintett területek egyikén készített, legalább egy georeferált fényképet, amelyen a kaszálóeszköz és annak vágófelülete is szerepel.

(6) A gyakorlat13-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[32] a gyakorlat13-mal érintett gyep hasznosítású tábla valamelyikének vonatkozásában a (4) bekezdésben foglalt feltételt

aa) nem teljesítette, vagy

ab) annak teljesítését nem tudja igazolni, vagy az a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható,

b) nem teljesítette az (5) bekezdésben foglalt feltételt, vagy a mobilGazda alkalmazás segítségével készített georeferált fénykép nem a mezőgazdasági termelő valamely, a gyakorlattal érintett területén készült, vagy azon az eszköz és annak vágófelülete nem jól látható;

c) a gyakorlat13-mal érintett valamely gyep hasznosítású táblán

ca) a tárgyévben nem végzett kaszálást,

cb) az adott gazdálkodási évben nem alternáló kaszával végezte a kaszálást; vagy

d) a gyakorlat12-t is választotta.

V. FEJEZET

ÜLTETVÉNY FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

20. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben

25. § (1) A mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat14) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem ültetvényterületének legalább 50%-án mikroöntözést valósít meg a tárgyévben.

(2) A gyakorlat14 vállalása esetében az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az ültetvény hasznosítású táblákat, amelyeken a gyakorlat14 teljesítéséhez szükséges mikroöntözési technológia a tábla teljes területén ki van építve és használatban van.

(3) A Kincstár ellenőrzi a mikroöntözéses technológia alkalmazását és a tárgyévre vonatkozó, öntözési célú vízjogi engedély meglétét.

(4) A gyakorlat14-et nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat14 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) nincs a tábla teljes területén kiépítve mikroöntözés, vagy a mikroöntözés üzemképtelen;

b) a táblára vonatkozóan

ba) nincs tárgyévre vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedély vagy bejelentés, vagy

bb) a vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedélytől vagy a bejelentéstől lényegesen eltérő módon történt vízhasználat; vagy

c) a mezőgazdasági termelő nem jelentette be az egységes kérelemben, hogy mely tábla vonatkozásában teljesíti a gyakorlat14-et.

(5) A gyakorlat14-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) nem valósul meg a mikroöntözés a gyakorlat14 teljesítésébe bevont táblák mindegyikén, de legalább az ültetvényterület 50%-án; vagy

b) a mezőgazdasági termelő az öntözést nem a (4) bekezdés szerint valósította meg a bevont táblák mindegyikén, de legalább az ültetvényterület 50%-án.

21. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben

26. § (1) A méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat15) keretében a növényvédelmi kezelések során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos.

(2) A gyakorlat15 a mezőgazdasági üzem teljes ültetvényterületére vonatkozik.

(3) A gyakorlat15 keretében fel nem használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi.

(4) A növényvédelmi kezelés során alkalmazott növényvédő szerek használatát a gazdálkodási napló részeként vezetett permetezési napló adatai alapján, illetve szermaradvány kimutatására irányuló mintavételezéssel a Kincstár ellenőrzi.

(5)[33] A gyakorlat15-öt nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy fel nem használható növényvédő szer és hatóanyag került kijuttatásra a gyakorlat15-tel érintett ültetvényterületen.

22. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben

27. § (1) A biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat16) keretében az engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása szükséges a mezőgazdasági üzem ültetvényterületének legalább 50%-án.

(2) A gyakorlat16 teljesítése során kizárólag olyan biológiai ágensek alkalmazása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a felhasználható biológiai ágensek listáján, és

c) amelyet az adott biológiai ágens engedélyokiratával összhangban alkalmaztak.

(3) A gyakorlat16 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az ültetvény hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat16-ot teljesíteni kívánja, és

b) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a kijuttatott biológiai ágens pontos megnevezését és a kijuttatás időpontját.

(4) Az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében a Kincstár ellenőrzi a biológiai ágensek használatát.

(5) A biológiai ágens megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott biológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a Támtv. 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(7) A gyakorlat16-ot nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat16 teljesítése bevont tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem használt biológiai ágenst;

b) nem engedélyezett biológiai ágenst használt;

c) nem az engedélyokiratának megfelelően használta fel a biológiai ágenst; vagy

d)[34] a biológiai ágens alkalmazását az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

da) nem jelentette be, vagy

db) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat16 tényleges teljesítése;

(8) A gyakorlat16-ot nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) az ültetvényterület legalább 50%-án nem használtak, vagy nem megfelelően használtak biológiai ágenst;

b) a mezőgazdasági termelő nem jelentette be az egységes kérelem felületen a biológiai ágens alkalmazását az ültetvényterületnek a gyakorlat16 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a gyakorlat16 teljesítéséhez szükséges ültetvényterület 50%-án; vagy

c) nem jelölte meg a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben, hogy mely tábla esetében kívánja betartani a gyakorlat16-ot.

23. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben

28. § (1) A mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat17) keretében a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévben a mezőgazdasági üzem ültetvényterületének legalább 50%-án telepítéskori talajoltóként, a sorközben felhalmozott növényi maradványok lebontására vagy állománykezelésként mikrobiológiai készítményt kell alkalmaznia.

(2) A gyakorlat17 teljesítése során kizárólag olyan mikrobiológiai készítmény kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a felhasználható mikrobiológiai készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő kultúrára.

(3) A gyakorlat17 vállalása esetében

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az ültetvény hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat17-et a mezőgazdasági termelő be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként meg kell jelölni a gyakorlat17 teljesítésébe bevont táblákra vonatkozóan a kijuttatott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(4) A mikrobiológiai készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott biológiai ágens mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal és

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a Támtv. 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(6) A gyakorlat17-et nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat17 teljesítésébe bevont tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[35] a gyakorlat17-tel érintett ültetvény típusú tábla esetében az alkalmazott mikrobiológiai készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

aa) nem jelentette be, vagy

ab) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat17 tényleges teljesítése; vagy

b) nem teljesítette a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételt.

(7) A gyakorlat17-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) az ültetvényterület legalább 50%-án nem használt, vagy nem a (2)-(5) bekezdésben leírtaknak megfelelően használt mikrobiológiai készítményt; vagy

b)[36] a mikrobiológiai készítmény alkalmazását az ültetvényterületnek a gyakorlat17 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a teljes ültetvényterület 50%-án az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

ba) nem jelentette be, vagy

bb) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat17 tényleges teljesítése.

24. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben

29. § (1) A talaj- és növénykondicionáló szerek nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat18) keretében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem ültetvényterületének legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy nitrogénmegkötő készítményeket (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: kondicionáló) alkalmaz tárgyévben január 1-je és december 31. között.

(2) A gyakorlat18 teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,

a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,

b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat18 szempontjából elfogadható készítmények listáján, és

c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

(3) A gyakorlat18 vállalása esetében a mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni azokat az ültetvény hasznosítású táblákat, amelyekre a gyakorlat18-at a mezőgazdasági termelő be kívánja tartani, és

b) agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a kondicionálók pontos megnevezését és kijuttatásának időpontját.

(4) A készítmény megfelelő felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó érvényes számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott kondicionáló mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal,

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(5) Az (4) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági termelőnek a Támtv. 36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(6) A gyakorlat18-at nem teljesítettnek kell tekinteni a gyakorlat18-cal érintett tábla vonatkozásában, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a)[37] a gyakorlat18-cal érintett ültetvény hasznosítású tábla esetében a gyakorlat18 vállalását, teljesítését, az alkalmazott készítmények pontos megnevezését vagy kijuttatásának időpontját az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően agrotechnikai műveletként

aa) nem jelentette be, vagy

ab) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat18 tényleges teljesítése;

b) nem teljesítette a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltételt; vagy

c) a táblán nem juttatott ki kondicionálót.

(7) A gyakorlat18-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) az ültetvényterület legalább 50%-án nem használt, vagy nem az (1)-(5) bekezdésben leírtaknak megfelelően használt kondicionálót;

b)[38] a kondicionáló alkalmazását az ültetvényterületnek a gyakorlat18 teljesítésére bejelentett táblák mindegyikén, de legalább a gyakorlat18 teljesítéséhez szükséges ültetvényterület 50%-án az Egységes kérelem rendeletben szabályozott agrotechnikai műveletként

ba) nem jelentette be, vagy

bb) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat18 tényleges teljesítése; vagy

c) az egységes kérelemben nem jelentette be, hogy mely tábla vonatkozásában kívánja teljesíteni a gyakorlat18-at.

25. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével

30. § (1) A 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat19) keretében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén a sorköztakarás mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

(2) A gyakorlat19-et akkor választhatja a mezőgazdasági termelő, ha valamennyi ültetvény táblája vonatkozásában teljesül, hogy

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének legfeljebb 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el,

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága nem haladja meg az 1 hektárt.

(3) A gyakorlat19 választása esetén a talajtakarást az ültetvény hasznosítású tábla teljes területén a sorközök felületén egybefüggően kell megvalósítani.

(4) A gyakorlat19 vállalása esetében minden ültetvény hasznosítású tábla vonatkozásában meg kell jelölni

a) az egységes kérelem keretében a sorköztakarás módját (mulcsozással vagy egyéves növények termesztésével) és

b) egynyári növény esetén agrotechnikai műveletként az elvetett sorköztakaró növényt, valamint a tényleges vetési és betakarítási, talajbaforgatási vagy talajbadolgozási időpontját.

(5) Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozással történő sorköztakarásra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum vagy bármilyen egyéb szintetikus anyag.

(6) Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, a mulcsozásra felhasznált anyagnak január 1-jétől december 31-ig a területen kell lennie.

(7) Ha a sorköztakarás egyéves növények vetésével történik, a sorköztakaró növénynek vagy maradványainak a tárgyév május 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakban a területen kell lennie. A teljes időszakban annak a növénynek vagy maradványainak kell jelen lenni a területen, amit a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben bejelentett.

(8) A gyakorlat19-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat19-cel érintett táblák között van olyan, amely nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározottaknak;

c) az előírt időszakban nem vagy nem a megfelelő mértékben található meg valamely táblán a mulcs vagy az egységes kérelemben bejelentett takarónövény;

d)[39] a szükséges adatokat a gyakorlat19-cel érintett valamely ültetvény típusú tábla esetében a mezőgazdasági termelő az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően agrotechnikai műveletként

da) nem jelentette be, vagy

db) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat19 tényleges teljesítése;

e) mulcsozás esetén az nem felel meg az (5) bekezdésben foglaltaknak; vagy

f) nem egyéves sorköztakaró növénnyel valósult meg a talajtakarás.

26. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel

31. § (1) Az ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat20) választása esetén a talajtakarás a mezőgazdasági üzem ültetvény hasznosítású tábla teljes területén, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon.

(2) A gyakorlat20 vállalása esetében minden ültetvény hasznosítású tábla vonatkozásában meg kell jelölni

a) az egységes kérelem keretében a sorköztakarás módját (évelő kultúra vagy gyep) és

b) évelő kultúra esetén agrotechnikai műveletként a sorköztakaró növényt vagy a magkeverék összetevőit, valamint vetési és betakarítási, talajbaforgatási vagy talajbadolgozási időpontját.

(3) Sorköztakaró évelő kultúra olyan

a) évelő lágyszárú szántóföldi növény lehet, amely szántóföldi hasznosításként megjelölhető az egységes kérelemben; vagy

b) olyan keverék lehet, amelynek minden komponense évelő növény.

(4) A gyakorlat20 esetében a sorköztakaró évelő növényeknek vagy gyepnek a tárgyév teljes egészében a területen kell lennie. Ez alól kivételt csak a telepítés éve jelent, amikor az ültetvény és a sorköztakaró növény telepítése május 1-ig megtörténik.

(5) A gyakorlat20-at nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy

a) a gyakorlat20-szal érintett ültetvény vonatkozásában a sorköztakarás nem egybefüggő;

b) a sorköztakaró növény vagy magkeverék nem felel meg a (3) bekezdésben foglaltaknak;

c) a sorköztakaró növény - a telepítés évét kivéve - nem található a területen egész évben; vagy

d)[40] a sorköztakarás módját, valamint az agrotechnikai műveleteket a mezőgazdasági termelő az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően agrotechnikai műveletként

da) nem jelentette be, vagy

db) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat20 tényleges teljesítése.

27. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben

32. § (1)[41] A karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlat21) keretében a mezőgazdasági üzem ültetvényterületének legalább egy tábláján, de ültetvényterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. A kijuttatandó karbamid tartalmú készítményből származó összes nitrogén hatóanyag hektáronként minimálisan 35 kg, maximálisan 90 kg.

(2) A gyakorlat21 keretében karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák, illetve folyékony karbamid esetén az azonnali bedolgozás mellett inhibitort is alkalmaznak a kijuttatás során.

(3) A gyakorlat21-et a mezőgazdasági üzem ültetvény földhasználati kategóriájának minden olyan tábláján be kell tartani, ahol tárgyévben karbamid műtrágyát juttatnak ki.

(4) A gyakorlat21-et választó mezőgazdasági termelőnek

a) az egységes kérelem keretében meg kell jelölni a gyakorlat21-gyel érintett táblákat, és

b) agrotechnikai műveletként minden ültetvény tábla vonatkozásában be kell jelenteni

ba) a karbamid műtrágya kijuttatását és azonnali bedolgozását,

bb) a folyékony karbamid műtrágya alkalmazása esetén az inhibitor használatát és

bc) a művelet elvégzésének időpontját.

(5) A karbamid műtrágya minimális mennyiségének felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén

ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,

c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel

kell igazolnia.

(7) A gyakorlat21-et nem teljesítettnek kell tekinteni, ha az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem juttatott ki egyetlen táblán sem karbamid műtrágyát tárgyévben, vagy nem az ültetvényterületének legalább 5%-án juttatott ki karbamid műtrágyát;

b) nem az (1) bekezdés szerinti mennyiséget juttatta ki;

c) a kijuttatott karbamid műtrágyát nem dolgozta be azonnal;

d)[42] a kijuttatást és bedolgozást az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően agrotechnikai műveletként

da) nem jelentette be, vagy

db) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat21 tényleges teljesítése;

e)[43] az inhibitor alkalmazását az Egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően agrotechnikai műveletként

ea) nem jelentette be, vagy

eb) határidőn túl jelentette be, és nem tudja igazolni, vagy a támogatással összefüggésben keletkezett adatok alapján sem igazolható a gyakorlat21 tényleges teljesítése; vagy

f) folyékony karbamid használata esetében nem használt inhibitort.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

34. § A 2023. támogatási évben az alkalmazható készítményekről a közleményeket május 1-jéig kell közzétenni.

35. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

36. §[44] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatások felhasználását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2023. (VI. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet] megállapított 8. § (6) bekezdés a) pontját, 13. § (1) bekezdését, 13. § (6) bekezdés c) pontját, 19. § (1) bekezdését, 21. § (1) bekezdését, 24. § (1) bekezdését és 32. § (1) bekezdését a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

37. §[45] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokat szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2023. (IX. 27.) AM rendelettel [a továbbiakban: 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet] megállapított 13. § (2) bekezdését, 13. § (6) bekezdés c) pontját, 14. § (1) bekezdését és 18. § (6) bekezdését az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

38. §[46] E rendeletnek az anyakecsketartás csekély összegű támogatásáról szóló 26/2014. (XI. 20.) FM rendelet, a haszongalamb vásárlásához nyújtott csekély összegű támogatásról szóló 39/2019. (VIII. 23.) AM rendelet és az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet módosításáról szóló 58/2023. (X. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 58/2023. (X. 30.) AM rendelet] megállapított 4. § (5) és (6) bekezdését, valamint 3a. alcímét az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

39. §[47] E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 2. § (4) bekezdését a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

40. §[48] (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével e rendeletnek az egyes mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó támogatást és válságtámogatást tartalmazó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 46/2024. (IX. 2.) AM rendelettel [a továbbiakban: 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet] megállapított 4. § (3) bekezdését a 2023. évben indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[49] E rendeletnek a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelettel megállapított 8. § (6) bekezdés c) pontját, 12. § (5) bekezdését, 13. § (6) bekezdés d)-e) pontját, 14. § (7) bekezdés a) pontját, 14. § (8) bekezdését, 15. § (7) bekezdés a) pontját, 15. § (8) bekezdését, 16. § (7) bekezdés b)-c) pontját, 23. § (7) bekezdés a) pontját, 24. § (6) bekezdés a) pontját, 26. § (5) bekezdését, 27. § (7) bekezdés d) pontját, 28. § (6) bekezdés a) pontját, 28. § (7) bekezdés b) pontját, 29. § (6) bekezdés a) pontját, 29. § (7) bekezdés b) pontját, 30. § (8) bekezdés d) pontját, 31. § (5) bekezdés d) pontját, 32. § (7) bekezdés d)-e) pontját a folyamatban lévő eljárásokban, valamint a 2023. évi kérelmekre hozott döntés saját hatáskörben történő módosítása során, valamint a jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

41. §[50] E rendeletnek az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet, valamint a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról szóló 48/2024. (IX. 5.) AM rendelettel [a továbbiakban: 48/2024. (IX. 5.) AM rendelet] megállapított 40. § (2) bekezdését a 48/2024. (IX. 5.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Választható gyakorlatok pontozási rendszere

	A	B
1.	Választható jó gyakorlatok	Pont
2.	Talajtakarás szántóterületeken	1
3.	Növénytermesztés diverzifikációja szántóterületeken	1
4.	Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken	2
5.	Táblaméret korlátozás szántóterületeken	1
6.	Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántón, szántóterületeken	1
7.	Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóterületen	1
8.	Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóterületen	2
9.	Talaj-, növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóterületen	1
10.	Forgatás nélküli talajművelés szántóterületeken	2
11.	Gyepek megőrzése egyéb gyepen	1
12.	Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés Natura 2000 gyepen	2
13.	Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés egyéb gyepen	2
14.	Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása egyéb gyepen	1
15.	Kizárólag alternáló kasza használata Natura 2000 gyepen	2
16.	Kizárólag alternáló kasza használata egyéb gyepen	2
17.	Mikroöntözési technológiák alkalmazása az ültetvényekben	2
18.	Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben	1
19.	Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben	2
20.	Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben	2
21.	Talaj-, növénykondicionáló szerek alkalmazása ültetvényekben	1
22.	12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével ültetvényekben	1
23.	Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel ültetvényekben	2
24.	Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben	1

2. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez[51]

2023. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

	A	B
1.	Igénylés éve	2023
2.	Támogatási keretösszeg	246 226 481
3.	Fajlagos támogatási összeg minimuma	60,64
4.	Fajlagos támogatási összeg maximuma	105,10

3. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Méhlegelő növények listája

1) Lucerna (Medicago sativa L.)

2) Komlós lucerna (Medicago lupulina)

3) Takarmány lucerna (Medicago sativa)

4) Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)

5) Vöröshere (Trifolium pratense L.)

6) Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

7) Fehérhere (Trifolium repens L.)

8) Mézontófű (facélia) (Phacelia tanacetifolia)

9) Pohánka (hajdina) (Fagopyrum esculentum)

10) Őszi káposztarepce (Brassica napus L. ssp. Oleifera biennis)

11) Baltacim (Onobrychis viciifolia)

12) Napraforgó (Helianthus annuus)

13) Orvosi somkóró (Melilotus officinalis Desr.)

14) Fehérvirágú somkóró (Melilotus alba)

15) Fehér mustár (Sinapis alba)

16) Fehérvirágú édes csillagfürt (Lupinus albus L.)

17) Sárgavirágú édes csillagfürt (Lupinus luteus L.)

18) Kékvirágú édes csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

19) Olajretek [Raphanus sativus L. convar, oleiferus (Mill.) Metzger]

20) Borágó (Borago officinalis L.)

21) Borsmenta (Mentha x piperita)

22) Csombormenta (Mentha pulegium L.)

23) Lómenta (Mentha longifolia)

24) Citromfű (Melissa officinalis)

25) Ánizs (Pimpinella anisum)

26) Koriander (Coriandrum sativum)

27) Kígyószisz (Echium vulgare)

28) Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria)

29) Bíbor kasvirág (Echinacea purpurea)

30) Pillangóvirág (Cosmos bipinnatus)

31) Orvosi zsálya (Salvia officinalis)

32) Muskotályzsálya (Salvia sclarea)

33) Ligeti zsálya (Salvia nemorosa)

34) Kerti izsóp (Hyssopus officinalis)

35) Ánizs izsóp (Agastache phoeniculum)

36) Bazsalikom (Ocimum basilicum L.)

37) Oregánó (Origanum vulgare)

38) Kakukkfű (Thymus serpyllum)

39) Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

40) Takarmánybükköny (tavaszi bükköny) (Vicia sativa)

41) Pannonbükköny (Vicia pannonica)

42) Kerti mák (Papaver somniferum)

43) Szarvaskerep (Lotus corniculatus)

44) Korcshere (svédhere) (Trifolium hybridum L.)

45) Levendula (Lavandula angustifolia)

46) Tarka koronafürt (Securinega varia)

47) Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

48) Sárkerep lucerna (Medicago falcata)

49) Mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus)

50) Szegletes lednek (Lathyrus sativus)

51) Réti komócsin (Phleum pratense)

52) Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)

53) Murokrépa (Daucus carota L.)

54) Édeskömény - magtermesztés céljára szolgáló típusa (Foeniculum vulgare var. vulgare)

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet 32. §-a. Hatályos 2024.05.31.

[2] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 24. § a) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[3] Hatályon kívül helyezte a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 24. § b) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[4] Módosította a 25/2024. (IV. 9.) AM rendelet 6. §-a. Hatályos 2024.04.10.

[5] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 16. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[6] Módosította az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2023.10.31.

[7] Módosította az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2023.10.31.

[8] Az alcímet beiktatta az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 8. §-a. Hatályos 2023.10.31.

[9] Beiktatta az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 8. §-a. Hatályos 2023.10.31.

[10] Beiktatta az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 8. §-a. Hatályos 2023.10.31.

[11] Hatályon kívül helyezte a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet 34. §-a. Hatálytalan 2024.05.31.

[12] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § a) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[13] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 17. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[14] Módosította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 31. § a) pontja. Hatályos 2024.09.03.

[15] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § b) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[16] Megállapította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 23. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[17] Módosította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 26. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[18] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 18. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[19] Módosította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 31. § b) pontja. Hatályos 2024.09.03.

[20] Megállapította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 24. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[21] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[22] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[23] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[24] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[25] Módosította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 31. § c) pontja. Hatályos 2024.09.03.

[26] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 21. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[27] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 25. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[28] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § d) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[29] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § e) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[30] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 22. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[31] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § f) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[32] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 23. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[33] Módosította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 31. § d) pontja. Hatályos 2024.09.03.

[34] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 24. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[35] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[36] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[37] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[38] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.09.03.

[39] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 27. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[40] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 28. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[41] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 23. § g) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[42] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 29. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[43] Megállapította a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 29. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[44] Beiktatta a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 22. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[45] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 27. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[46] Beiktatta az 58/2023. (X. 30.) AM rendelet 9. §-a. Hatályos 2023.10.31.

[47] Beiktatta a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet 33. §-a. Hatályos 2024.05.31.

[48] Beiktatta a 46/2024. (IX. 2.) AM rendelet 30. §-a. Hatályos 2024.09.03.

[49] Módosította a 48/2024. (IX. 5.) AM rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.09.06.

[50] Beiktatta a 48/2024. (IX. 5.) AM rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.09.06.

[51] Megállapította a 25/2024. (IV. 9.) AM rendelet 7. §-a (lásd: 1. melléklet). Hatályos 2024.04.10.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

15/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

II. FEJEZET

AZ AGRO-ÖKOLÓGIAI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. A támogatás igénybevételének feltételei

2. A támogatási kérelem benyújtása

3. A támogatás mértéke, a támogatási döntés

3a. Részleges teljesítés miatti támogatáscsökkentés[8]

4. Ellenőrzés

5. Támogatás igénybevételét kizáró feltétel

III. FEJEZET

SZÁNTÓ FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

6. Talajtakarás szántóterületeken

7. Növénytermesztés diverzifikációja

8. Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése

9. Táblaméret korlátozása

10. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántón

11. Karbamid műtrágya környezetbarát használata szántóföldi területen

12. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen

13. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen

14. Forgatás nélküli talajművelés

IV. FEJEZET

NATURA 2000 GYEP ÉS EGYÉB GYEP FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

15. Közös szabályok

16. Gyepek megőrzése

17. Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés

18. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

19. Kizárólag alternáló kasza használata

V. FEJEZET

ÜLTETVÉNY FÖLDHASZNÁLATI KATEGÓRIA ESETÉN VÁLASZTHATÓ GYAKORLATOK

20. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben

21. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben

22. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben

23. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben

24. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben

25. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével

26. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel

27. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Választható gyakorlatok pontozási rendszere

2. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez[51]

2023. évi támogatási keretösszegek (euró), illetve fajlagos támogatási összegek (euró/hektár)

3. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Méhlegelő növények listája

Tartalomjegyzék