2023. évi XXXVIII. törvény

a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:)

"b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak közlése;"

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:)

"c) rendszeres adatszolgáltatás: a polgárok adatainak ismétlődő közlése."

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Statisztikai adatszolgáltatás: a nyilvántartás 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak, valamint a nyilvántartásban kezelt technikai jellegű, nem személyes adatoknak a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti közlése."

3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célból felhasználhatják, és azokat nyilvánosságra hozhatják, valamint statisztikai adatszolgáltatást végezhetnek."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A járási hivatal a (6) bekezdésben meghatározott és rendelkezésre álló adatok szolgáltatását, - az ott megjelölt célból, feltételekkel és korlátok között - egyedi adatszolgáltatás keretében teljesítheti."

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nyilvántartásból rendszeres adatszolgáltatást vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást igénybe vevő szervezet vagy személy - az adatszolgáltatás igénybevételéhez - a nyilvántartást kezelő szerv részére megadott adataiban bekövetkezett változásokról az adatváltozást követő három munkanapon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet."

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/J. §-sal egészül ki:

"19/J. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság - az Európai Unió pénzügyi érdekei védelme érdekében - az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzéséhez a természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje adatok igénylésére jogosult.

(2) A Magyar Országos Horgász Szövetség a horgásznyilvántartás, valamint a rekreációs halásznyilvántartás működtetése céljából, a közfeladatainak ellátása érdekében a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje adatokat jogosult igényelni."

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"p) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az e hatósági hatáskörében ellátandó feladatai végrehajtásához."

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó és rendszeres adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet."

8. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/F. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott igénybevételre jogosult szervek az ott meghatározott célból - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetik a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat, arcképmást, aláírást és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, valamint az érvényességére vonatkozó adatot.

(2a) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szerv az ott meghatározott célból - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelheti a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat és az arcképmást."

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/F. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szervek, az ott meghatározott célból, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek, továbbá az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (4) bekezdése szerint az e-közigazgatásért felelős miniszter a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból."

9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az intézetben történt születést bejelentő intézet a születés bejelentéséhez - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján - jogosult a szülőknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványai okmányazonosítójának, valamint azok érvényességére vagy érvénytelenségük tényére vonatkozó adatok igénylésére."

10. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/L. § A nyilvántartást kezelő szerv a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítása céljából, a Program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatok elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében átadja a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy részére a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait és érvényes lakcímadatait, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket."

11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/N. § A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság a kérelmező személyazonosságának, valamint személyi adatainak és vezetői engedélye adatainak ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, valamint 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat."

12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 11. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés a)-j) és l) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-i) és l) pontja" szöveg,

b) 24/M. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében az "orvos" szövegrész helyébe a "személy" szöveg,

c) 36. § (5) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft.-t" szövegrész helyébe a "Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személyt, a Magyar Országos Horgász Szövetséget" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés j) pontja.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

14. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy a Program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Program megvalósításának ideje alatt kezeli

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a szerinti személy (a továbbiakban: Programban részt vevő személy) természetes személyazonosító és lakcímadatait, elhalálozás esetén az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényére és idejére vonatkozó adatokat, külföldön történő letelepedés esetén az e tényre vonatkozó adatokat, valamint

b) a Programban részt vevő személy által megjelölt, a Programban való részvételt vállaló kontaktszemélynek a természetes személyazonosító és lakcímadatait."

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Program megvalósítására kijelölt jogi személy a Programban részt vevő személyekről és az általuk tett jelzésekről - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatokat szolgáltat az informatikáért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter részére."

15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 141. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv lefolytatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott előzetes véleményalkotási eljárást."

17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 7. § (5) bekezdése szerinti előzetes véleményalkotási eljárás során a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba tekinthet be. Az előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell."

18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (4) bekezdésében a "7/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg lép.

5. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

19. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"n) az Nytv. 24/L. §-a szerinti, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítására a Kormány által kijelölt jogi személy részére az Nytv.-ben meghatározott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett külföldön történő letelepedéséről, valamint elhalálozása, holttá nyilvánítása tényéről és idejéről."

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

"b) az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, külföldön történő letelepedéséről, továbbá a bevándorolt és a letelepedett polgár családi állapotának változásáról;"

(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ-nyilvántartást vezető kincstár,

d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,

e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti, az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,

f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,

g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,

i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,

j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,

k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató,

l) az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy,

m) az (1) bekezdés i) pontja szerinti bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásokról szóló törvény szerinti nyilvántartását vezető szerv,

n) a (2) bekezdés f) pontja szerinti gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv

kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."

6. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

20. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 2. mellékletében foglalt táblázat E:39 mezőjében a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvos" szöveg,

b) 2. mellékletében foglalt táblázat E:40 mezőjében a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvos" szöveg,

c) 2. mellékletében foglalt táblázat E:43 mezőjében a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvos" szöveg,

d) 2. mellékletében foglalt táblázat E:44 mezőjében a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvos" szöveg,

e) 2. mellékletében foglalt táblázat E:45 mezőjében a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szövegrész helyébe az "országos tisztifőorvos" szöveg

lép.

7. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

21. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:)

"g) a humán reprodukciós eljárás nyomon követése az eljárás orvosszakmai eredményességének, és ennek alapján a humán reprodukciós eljárások orvosszakmai minőségének értékelése, az értékelés szempontjainak felülvizsgálata és fejlesztése."

22. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 18. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti célból az egyes humán reprodukciós eljárások végzéséhez kapcsolódó TAJ számot, nemet, születési dátumot és postai irányítószámot kezeli. Az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségbiztosítási szerv a szakmai minőségértékelésért felelős szerv megkeresésére átadja ezen adatokat a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére, illetve gondoskodik az adatokhoz történő hozzáférésről.

(7) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a humán reprodukciós eljárásban érintett nő, férfi, illetve az eljárás eredményeképpen megszületett gyermek egészségügyi adatait, valamint TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát a - 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt cél érdekében - az érintettek személyazonosító adatainak összekapcsolásával is kezeli.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti személyes adatokat tartalmazó adatkezelés esetében a szakmai minőségértékelésért felelős szerv - álnevesítés alkalmazásával - az érintett személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat - az adatok részére történő átadását követően haladéktalanul - elválasztja az érintettekre vonatkozó egyéb adatoktól, továbbá az így elválasztott adatokat olyan technikai azonosítóval látja el, amelynek ismerete nélkül a kapcsolat a szolgáltatott adatok és az érintett személy között nem állítható helyre. Az így elválasztott adatok közötti kapcsolat kizárólag a szakmai minőségértékelésért felelős szerv által, a 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott cél elérése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig állítható helyre. Az adatkezelési cél teljesülése esetén az adatokat haladéktalanul és véglegesen személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.

(9) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a (6) és (7) bekezdés szerint kezelt személyes adatot más szerv vagy személy részére nem továbbíthat."

8. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

23. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a a következő (8)-(8c) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A 68. § alkalmazásában az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelősnek kell tekinteni azt a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót is, aki által nyújtott ellátással összefüggésben

a) bíróság vagy hatóság megállapította, hogy az egészségügyi szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatást, és

b) az ellátásra jogosult az a) pont szerinti szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatás következtében vesz igénybe természetbeni vagy pénzbeli egészségbiztosítási ellátást.

(8a) A bíróság a (8) bekezdés a) pontja szerinti megállapítást tartalmazó jogerős ítéletét, a hatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti megállapítást tartalmazó végleges határozatát a 68. § szerinti követelésnek a 70. § (1) bekezdés b) pontján alapuló, a megtérítésre irányuló eljárása lefolytatása céljából megküldi az egészségbiztosítónak. Az ítéletben vagy határozatban foglaltakat az egészségbiztosító a kézbesítéstől számított legfeljebb egy évig, a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvényesítés esetén a követelés megtérüléséig kezeli.

(8b) A (8) és (8a) bekezdés szerinti követelés érvényesítése során a 68. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően kármegosztás nem alkalmazható.

(8c) A (8) bekezdés szerinti összefüggés megállapításának rendjét a Kormány rendeletben határozza meg."

24. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2n) bekezdéssel egészül ki:

"(2n) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 18. § (8c) bekezdése szerinti megállapítás rendjét és a megállapításra jogosult szervet rendeletben határozza meg."

25. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg,

b) 18. § (6) bekezdés c) pontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg,

c) 18. § (6) bekezdés d) pontjában a "külön jogszabály" szövegrész helyébe a "jogszabály" szöveg,

d) 18. § (6) bekezdés e) pontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg

lép.

9. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

26. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fegyveres biztonsági őr az lehet, aki

a) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

b) tizennyolcadik életévét betöltötte,

c) fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasságát az e törvényben foglaltak szerint igazolja, és

d) rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel."

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.

(2b) A (2) bekezdés szerinti alkalmassági követelményt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint, rendszeres időközönként ellenőrizni kell."

(3) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jogviszony létesítésekor a (2) bekezdés szerinti alkalmassági feltételeket - az (5b) bekezdés szerinti kivétellel - az érintett igazolja."

(4) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. §-a a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági feltétel igazolásához szükséges vizsgálatok elvégzését a jogviszony létesítését megelőzően a fegyveres biztonsági őr munkáltatója kezdeményezi.

(5b) Ha e törvény lehetővé teszi,

a) a (2) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági feltétel a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vonatkozásában meghatározott egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek való megfeleléssel,

b) a (2) bekezdés d) pontja szerinti alkalmassági feltétel a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet által lebonyolított belső képzés keretében tett eredményes vizsgával

is igazolható.

(5c) Az (5b) bekezdés b) pontja szerinti belső képzésre csak a fegyver viselésére való egészségi és pszichológiai alkalmasság igazolását követően kerülhet sor.

(5d) A jogviszony létesítését megelőzően az érintett köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységtől vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5e) A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi."

27. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha)

"b) rendelkezik a miniszteri rendeletben előírt képesítéssel vagy a 6. § (5b) bekezdés b) pontja szerinti vizsgával, valamint"

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A rendészetért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrség) fegyveres biztonsági őr jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel

a) a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek,

b) az e törvény felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletben meghatározott egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek, és

c) a 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételnek, vagy a 6. § (5b) bekezdés b) pontja szerinti belső képzés keretében eredményes vizsgát tett.

(1c) Az egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása céljából

a) az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az egészségi és pszichikai alkalmasságot vizsgáló szerv,

b) az alkalmasság minősítésére vonatkozó adatot a fegyveres biztonsági őrséget működtető rendvédelmi szerv

kezeli."

(3) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr (1b) bekezdés b) pontja szerinti egészségi és pszichikai alkalmasságát az e törvény felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell ellenőrizni.

(2b) Az (1b) bekezdés b) pontja szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek meg nem felelő személy a rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben fegyveres biztonsági őri szolgálatot nem láthat el.

(2c) A (2b) bekezdés szerinti körbe tartozó személy egészségi és pszichikai alkalmasságának visszaállítását célzó - az e törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott - intézkedésekről a fegyveres biztonsági őrséget működtető rendvédelmi szerv gondoskodik.

(2d) A (2a) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása vagy a (2c) bekezdés szerinti, az egészségi és pszichikai alkalmasság visszaállítását célzó fejlesztést szolgáló intézkedések megtétele céljából

a) az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az egészségi és pszichikai alkalmasságot vizsgáló szerv,

b) az alkalmasság minősítésére, és a javasolt fejlesztési intézkedésekre vonatkozó adatot a fegyveres biztonsági őrséget működtető rendvédelmi szerv

kezeli."

(4) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

visszavonja, ha)

"ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei - a (2b) bekezdés szerinti eset kivételével, amíg az egészségi és pszichikai alkalmasságának visszaállítására tett intézkedésnek helye van - megszűntek,"

28. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a 6. § (2) bekezdés c) pontjában előírt, a fegyver viselésére való alkalmasság feltételeit és a fegyver viselésére való alkalmasság vizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(5b) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az általa irányított rendvédelmi szervnél működő fegyveres biztonsági őrségben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr, illetve az e munkakörbe jelentkező személy egészségi és pszichikai alkalmasságának követelményeit, az egészségi és pszichikai alkalmasság vizsgálatát végző szervezetet, az egészségi és pszichikai alkalmasság vizsgálatának és ellenőrzésének fajtáit és eljárási szabályait, az egészségi és pszichikai alkalmasság visszaállítását célzó intézkedések rendjét, valamint az egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem felelés esetén követendő eljárás szabályait."

29. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (2) bekezdésében az "A fegyveres" szövegrész helyébe az "A (2a) bekezdés hatálya alá tartozó személyek egészségi és pszichikai alkalmasságát ide nem értve, a fegyveres" szöveg lép.

10. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

30. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

31. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

12. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

32. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

"8a. Rendszeres adatszolgáltatás: a nyilvántartási adatoknak az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres közlése."

33. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásához informatikai adatkapcsolat útján, közvetlen lekérdezéssel, térítésmentesen jogosult megismerni és átvenni az alvázszámmal vagy rendszámmal azonosított jármű 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait."

34. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból)

"a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás, rendszeres adatszolgáltatás, járműéletút-adatszolgáltatás és - a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén - egyedi adatszolgáltatás,"

(igényelhető.)

35. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):

a közterület-felügyelet]

"ha) közúti közlekedéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában, a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e) pontjában, továbbá a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott adatokat;"

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"o) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatokat;"

(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A KSH az (1) bekezdés o) pontja szerint átvett adatokat a statisztikai adat-előállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az adatoknak az adatigénylő által meghatározott célra történő és az ahhoz kapcsolódó feldolgozásának, felhasználásának lezárását követően a KSH az adatokat törli."

36. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat a KSH részére

a) egyedi azonosításra alkalmas módon,

b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon

statisztikai célra továbbíthatja."

37. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Automatizált keresés a PCC SEE Megállapodás alapján

27/H. § (1) A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2023. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXXV. törvény), a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 2023. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXXVI. törvény), valamint a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2023. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXXVII. törvény) alapján, bűncselekmények megelőzése és vizsgálata, az eltűnt személyek és azonosítatlan emberi maradványok azonosításában történő segítségnyújtás, valamint a keresést végző Fél bíróságainak vagy ügyészségi hatóságainak a hatáskörébe tartozó egyéb jogsértések kezelése, továbbá a közbiztonság fenntartása céljából történő adatigénylés teljesítéséhez a nyilvántartó mint nemzeti kapcsolattartó pont biztosítja a 2023. évi XXXV. törvénnyel, a 2023. évi XXXVI. törvénnyel, valamint a 2023. évi XXXVII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezményekben (a továbbiakban együtt: PCC SEE Megállapodás) részes más, harmadik ország kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést.

(2) A nyilvántartó a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság által egyedi ügyben elrendelt adatlekérdezés esetén - az elrendelő hatóság által meghatározott járműre, tulajdonosára vagy üzembentartójára vonatkozó adatok tekintetében - az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, biztonságos informatikai kapcsolat útján, közvetlen automatizált keresési lehetőséget biztosít a PCC SEE Megállapodásban részes más, harmadik ország nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

(3) A közvetlen adathozzáférés útján történő automatizált keresés csak a teljes forgalmi rendszám vagy a teljes alvázszám alapján végezhető el."

38. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 2. § 8. pontjában az "által meghatározott" szövegrész helyébe az "által, vagy jogszabályban meghatározott" szöveg,

b) 10. §-ában a "p)" szövegrész helyébe a "17." szöveg és az "n)" szövegrész helyébe a "14." szöveg,

c) 27. §-ában az "értesítésért igazgatási" szövegrész helyébe az "értesítésért jogszabályban meghatározott igazgatási" szöveg

lép.

13. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

39. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 28. § (1) bekezdése szerinti tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint a 28. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést -, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

40. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik:)

"d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából Magyarország vagy valamely tagállam által kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár,"

41. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"f) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

42. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában a "tagállam [28. § (1) bekezdés] állampolgára" szövegrész helyébe a "tagállam állampolgára" szöveg és a "személy [28. § (2) bekezdés]," szövegrész helyébe a "személy," szöveg lép.

14. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

43. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"A FEGYVER JOGSZERŰ HASZNÁLATÁHOZ ELŐÍRT FELTÉTELEK KISKORÚ SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ IGAZOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4/I. § Ezen alcím alkalmazása során

a) kiskorú: a tizenhatodik életévét betöltött, de a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy;

b) törvényes képviselő: a kiskorú törvényes képviseletére jogosult az a személy, akit a 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelemben hozzájárulóként megjelöltek, vagy aki a kiskorú törvényes képviseletét a kérelem előterjesztését követően e személy helyébe lépve jogszerűen gyakorolja.

4/J. § (1) A rendőrség - a vadászati hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a törvényes képviselő hozzájárulásával előterjesztett kérelem alapján igazolja a kiskorú számára

a) a fegyver jogszerű használatához szükséges elméleti és jártassági követelményként a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését,

b) azt a tényt, hogy a kiskorú nem cselekvőképtelen, továbbá nem esik a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, valamint

c) azt a tényt, hogy a kiskorú nem esik a 3/A. § (2) bekezdése szerinti korlátozás alá.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeket igazoltnak kell tekinteni abban az esetben, ha a kiskorú rendelkezik a 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedéllyel.

(3) A rendőrség az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek vizsgálata céljából, az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására irányuló eljárás, valamint a 4/L. §-ban meghatározott ellenőrzés során

a) a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint az (1) bekezdés b) pontjában,

b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a 3/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint

c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 3/A. § (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és az átvételtől számított 5 éven át kezeli.

4/K. § A 4/J. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat a vadászjegy kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a rendőrség a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara részére továbbítja. A 4/J. (1) bekezdése szerinti kérelem teljesítésének a megtagadásáról a rendőrség a vadászati hatóságot, valamint az Országos Magyar Vadászkamarát tájékoztatja.

4/L. § (1) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a 4/J. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállását legalább évente egy alkalommal - a 4/J. § (2) bekezdése szerinti esetben a 4/J. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételre nézve a 3/A. § (4) bekezdésében előírtak szerint - vizsgálja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség a 4/J. § (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott feltétel hiányát állapítja meg, erről haladéktalanul tájékoztatja a vadászati hatóságot, valamint az Országos Magyar Vadászkamarát.

(3) A (2) bekezdésben előírtak szerint kell eljárni a 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedély visszavonása esetén is abban az esetben is, ha az engedély visszavonására nem a lőfegyver, lőszer tárolására vonatkozó feltételek, illetve a lőfegyver sportlövészeti célú tartásához előírt sportlövővé válás feltételeinek a hiánya miatt került sor.

4/M. § A törvényes képviselő személyében, illetve a 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelem elbíráláshoz szükséges adatokban a kérelem előterjesztését követően beállott változást a kiskorú köteles haladéktalanul bejelenteni és hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem elbírálására jogosult rendőri szervnek."

15. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

44. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény VI/C. Fejezete a következő 72/D. §-sal egészül ki:

"72/D. § A 72/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a tömegrendezvény helyszíne

a) a külvilágtól minden irányból fizikai akadállyal elválasztott,

b) az év minden napján a nap 24 órájában élőerővel őrzött és

c) beléptető és kamerarendszerrel felszerelt."

16. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

45. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy az EGT-állampolgár vagy családtag már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli, és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja."

17. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

46. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Magyarországon harmadik országbeli állampolgár - a 2. § r) pontja szerinti EU Kék Kártya kivételével - egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben a tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár meglévő jogcíme mellett más jogcímen kap tartózkodásra jogosító engedélyt - ideértve a menedékjogról szóló törvény szerinti jogcímeket is -, a korábbi tartózkodási jogcímen kiadott tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti."

47. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"p) magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel;"

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"y) magas szintű szakmai képzettség: olyan tudás, készségek és kompetenciák, amelyeket a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat igazol, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns, és amelyet jogszabályban meghatározott időszak alatt szereztek."

48. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2/A. § g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki)

"gc) EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgár számára;"

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2/A. § h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben)

"hc) az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a 20/B. § szerinti mobilitáshoz való jogot."

49. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag a III. Fejezet EU Kék Kártyára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a IV., V., és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."

50. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 18. § (1b) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár)

"a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 20/A. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt valamely feltételnek,

b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel nem rendelkezik,"

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 18. § (1b) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár)

"e) az EU Kék Kártya kiállítását követő két évben legalább egymást követő három hónapon keresztül, vagy az EU Kék Kártya kiállítását követő két év eltelte után legalább egymást követő hat hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,"

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 18. § (1b) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:

(Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár)

"h) a 20/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek azért nem felel meg, mert

ha) a munkáltató nem teljesítette a jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra, illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy

hb) már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek,

és az idegenrendészeti hatóság által jogszabály szerint biztosított időtartam alatt új munkaviszonyt nem jelent be,

i) nem jelentette be a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekben bekövetkezett változást vagy a 29/A. § (9) bekezdés a) pontjában foglaltakat, kivéve, ha igazolja, hogy a bejelentés rajta kívül álló okból nem érkezett meg az illetékes hatósághoz, vagy

j) nem tesz eleget a 20/B. §-ban meghatározott feltételeknek."

51. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat EU Kék Kártyát:)

"b) akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,"

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat EU Kék Kártyát:)

"g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,"

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Ha az EU Kék Kártya visszavonására vagy meghosszabbításának megtagadására a 18. § (1b) bekezdés h) pont ha) vagy hb) alpontja alapján kerül sor, az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni az EU Kék Kártya birtokosát, valamint észszerű határidőt kell biztosítani az érintett harmadik országbeli állampolgár részére új munkahely keresésére.

(2c) Ha az EU Kék Kártya birtokában történő foglalkoztatás nem haladja meg a kettő évet, a (2b) bekezdés szerinti határidő legalább három hónap, kettő éven túli foglalkoztatás esetén legalább hat hónap."

(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az idegenrendészeti hatóság az EU Kék Kártya kiadásáról, visszavonásáról, illetve meghosszabbításának megtagadásáról szóló döntésről értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely által a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelemben részesül, egyúttal tájékoztatást kér a védelem fennállásáról.

(6) Az Európai Unió valamely tagállamától Magyarországnak címzett (5) bekezdés szerinti tájékoztatáskérést a menekültügyi hatóság a tájékoztatáskérés iránti megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül megválaszolja."

52. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20/B. és 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20/B. § (1) Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, ha

a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkettő hónapig jogszerűen tartózkodott vagy második tagállamban hat hónapot tartózkodott, és

b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről - a 13. § (1) bekezdés h) pontja vagy a 18. § (1b) bekezdés d) pontja alapján történő elutasítás esetén a döntés okának megjelölésével - legfeljebb harminc napon belül értesíti az első tagállamot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a 18. § (1b) bekezdése szerinti EU Kék Kártyát visszavonó döntés előtt - ha a harmadik országbeli állampolgár bejelentette második tagállamba költözését - értesítést kér a második tagállamtól az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről. A második tagállam döntése előtt az EU Kék Kártya visszavonásának nincs helye.

20/C. § (1) Az EU Kék Kártya a kiadásától számított egyéves időszak alatt kizárólag

a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban való, vagy

b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való,

magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

(2) Az EU Kék Kártya birtokosa az (1) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaviszonyt a jogszabályban meghatározott állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb 30 napig nem kezdheti meg."

53. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 38. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki

az EU kék kártyával rendelkezik, és)

"bb) legalább öt évig EU Kék Kártyával, illetve magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából, kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott."

54. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (9) és (10) bekezdés alapján hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye."

55. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha)

"f) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésre állását az idegenrendészeti hatóság óvadék letételével biztosítottnak látja, és óvadék letételét rendeli el."

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetet az idegenrendészeti hatóság hivatalból megszüntetheti, ha a harmadik országbeli állampolgár körülményeiben beállt jelentős változás okán a továbbiakban nem feltételezhető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn."

56. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény az 56. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Idegenrendészeti óvadék

56/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár esetében fennállnak-e az idegenrendészeti óvadék letételének feltételei. A harmadik országbeli állampolgár óvadék letételének engedélyezését nem kérheti. Ha a kiutasított, kitoloncolására váró harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítás végrehajtására irányuló eljárásban való rendelkezésre állása és a kitoloncolás eredményessége az idegenrendészeti hatóság mérlegelése alapján idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható, erről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgárt, és nyilatkoztatja, hogy az óvadék jogszabályban meghatározottak szerinti letételét vállalja-e. Ha a harmadik országbeli állampolgár az óvadék letételét a jogszabályban meghatározottak szerint vállalja, az idegenrendészeti hatóság óvadék letételéről határozatot hoz.

(2) Az idegenrendészeti hatóság - a kitoloncolás megszervezéséig - az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti az idegenrendészeti óvadék letételét.

(3) Az idegenrendészeti hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti óvadék letételét követően az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén az idegenrendészeti óvadékot a harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár eleget tesz rendelkezésreállási kötelezettségének, az idegenrendészeti óvadék átutalási költséggel csökkentett összegét - amennyiben a kiutasítás végrehajtásának költségeit, a tartására és ellátására fordított összeget, valamint az általa szándékosan okozott kárt a kiutasított nem térítette meg, annak levonása után - a harmadik országbeli állampolgár részére vissza kell adni.

(6) Ha az idegenrendészeti óvadékot a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza, vagy az óvadék - önhibájából eredően - a részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével nem adható vissza, annak összege a magyar államra száll."

57. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában hozott döntésével nem szüntetheti meg az őrizetet."

58. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat, ha mérlegelése szerint a harmadik országbeli állampolgár magatartása a továbbiakban nem veszélyezteti az idegenrendészeti eljárás sikeres lefolytatását, vagy egyéb okból más magatartási szabályok meghatározása indokolt."

59. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvény szerinti különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon - különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel - engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód."

60. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja."

61. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]

"k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe."

62. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 96. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

"l) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe."

63. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 99. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

"m) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe."

64. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 102. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

"e) az idegenrendészeti óvadék megfizetése esetén

ea) az idegenrendészeti óvadék összegét,

eb) az idegenrendészeti óvadék nyilvántartási tételszámát,

ec) az idegenrendészeti óvadék letételének (megfizetés) időpontját,

ed) az idegenrendészeti óvadék letételét megállapító határozat számát,

ee) ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék más személy részére történő átutalását kéri, ezen személy nevét, lakcímét, szálláshelyét, vagy tartózkodási helyének címét, valamint az úti okmánya, tartózkodásra jogosító engedélye vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványa számát, továbbá bankszámlaszámát,

ef) az idegenrendészeti óvadék visszaadásának napját,

eg) az idegenrendészeti óvadék összege államra szállásának időpontját."

65. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 110/D. §-sal egészül ki:

"110/D. § A szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozók a 69. § (1b) bekezdése szerinti ellenőrzést az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (3) bekezdése szerinti hatálybalépés napjától számított három évig nem kötelesek elvégezni."

66. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"f) az idegenrendészeti óvadék összege mértékét, az idegenrendészeti óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint az idegenrendészeti óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket;"

67. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

"q) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

68. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 20/A. § (3) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "kettő" szöveg,

b) 45/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "tagállamának hatósága" szövegrész helyébe a "tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága" szöveg,

c) 54. § (6) bekezdés e) pontjában a "kerül." szövegrész helyébe a "kerül, vagy" szöveg,

d) 54. § (8) bekezdésében a "pontja alapján" szövegrész helyébe a "pontja, valamint a (6a) bekezdés alapján" szöveg,

e) 63. § (2) bekezdésében a "kifogással élhet" szövegrész helyébe a "végrehajtási kifogással élhet" szöveg,

f) 73. § (1) bekezdés d) pontjában az "időpontja;" szövegrész helyébe az "időpontja és" szöveg,

g) 111. § (1) bekezdés o) pontjában az "a tagállamok" szövegrész helyébe az "az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam" szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 18. § (1b) bekezdés f) pontjában a "vagy" szövegrész,

b) 20. § (4) bekezdés c) pontjában a "keresőtevékenység folytatása céljából," szövegrész,

c) 20. § (5) bekezdésében a "vagy hatvanhat munkanapon" szövegrész,

d) 20/A. § (2) bekezdés e) pontja,

e) 20/A. § (2) bekezdés h) pontja,

f) 45/A. § (1) bekezdés d) pontjában a "súlyos" szövegrész,

g) 54. § (6) bekezdés d) pontjában a "vagy" szövegrész,

h) 73. § (1) bekezdés e) pontjában az "és" szövegrész,

i) 73. § (1) bekezdés f) pontja.

18. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

70. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Magyarországon az e törvény hatálya alá tartozó külföldi - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben az e törvény hatálya alatt álló külföldi e törvényben meghatározott magyarországi tartózkodásra jogosító jogcíme mellett más jogcímen igényel magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyt - ide nem értve a menedékjogi kérelem ismételt előterjesztését -, az ügyfelet írásban tájékoztatni kell, hogy az újonnan kért engedély megadásával egyidőben e törvény szerinti tartózkodásra jogosító jogcíme visszavonásra kerül."

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Európai Unió valamely tagállama által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi e jogcíme mellett a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § r) pontja szerinti EU Kék Kártyát (a továbbiakban: EU Kék Kártya) kaphat. Ha a Magyarország által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi EU Kék Kártyában részesül, a menekültügyi hatóság intézkedik a külföldi személyazonosító igazolványa visszavonása érdekében."

71. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 92/G. §-sal egészül ki:

"92/G. § E törvénynek a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontját a 2024. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

72. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

"s) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

73. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontjában a "második alkalommal történő megszüntetése" szövegrész helyébe az "a megszüntetése" szöveg lép.

19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

74. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (2) bekezdés a) pontjában a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdése és 4/J. §-a szerinti" szöveg lép.

20. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

75. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt."

76. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szociális szövetkezet megfelel a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 21/B. § (2) bekezdésében foglalt start szociális szövetkezet feltételeinek, a közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett ingó tárgyi eszközöket a start szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti."

77. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (8) bekezdésében a "7" szövegrész helyébe a "6" szöveg lép.

78. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (7) bekezdése.

21. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

79. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 76. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdés b) pontjának;"

(való megfelelést szolgálja.)

22. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

80. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

23. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

81. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"c) a rendőrség, az e törvényben foglalt feladatai ellátása, valamint a törvényben meghatározott engedélyezési, illetve a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek kiskorú számára történő igazolására vagy ellenőrzésére irányuló eljárás során az engedély kiadásához, illetve a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek megállapítása és ellenőrzése, továbbá a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,"

24. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

82. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy)

"a) a képzés, kiegészítő képzés és vizsgák részletes tartalmi feltételeit, a képzés, a kiegészítő képzés és a vizsga díját, valamint a vizsgaszabályzatot a köznevelésért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,"

(rendeletben állapítsa meg.)

25. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

83. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:

a rendőrség a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat]

"bd) a fegyver jogszerű használatához előírt feltételek kiskorú számára történő igazolásával, illetve ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatainak az ellátása során,"

26. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

"29/A. Az előzetes véleményalkotási eljárás

43/A. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint lefolytatott előzetes véleményalkotási eljárás keretében tájékoztatást nyújt arról, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti vezetői kinevezéssel, elismeréssel vagy vezényléssel érintett személy kapcsán felmerül-e olyan adat, amely alapján a rendvédelmi szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat megingató információk kerülhetnek nyilvánosságra.

(2) Előzetes véleményalkotási eljárást

a) vezetői beosztásba tartozó kinevezést,

b) a 179. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elismerést, valamint

c) a (3) bekezdés a) pontja szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést

megelőzően lehet lefolytatni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatására

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az e miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv tekintetében,

b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az a) pont szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának kezdeményezésére

kerülhet sor."

85. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 55. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:)

"e) beleegyezésével, ha az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során jogszabály alapján "Alkalmas kategória-váltással" minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel."

86. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 62. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha kormányzati, rendvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdek szükségessé teszi, az (1) bekezdés alapján elrendelt más szervhez vezénylést a miniszter a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével - meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a más szervhez vezénylés folyamatos és a vezénylés időtartama a (2) bekezdésben foglalt öt éves időtartamot a hosszabbítás időtartamával meghaladhatja.

(6) Ha a miniszter az (5) bekezdés szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntését az (1) bekezdés alapján elrendelt, más szervhez vezénylés leteltét követő harminc napon belül hozza meg, és ennek következtében a vezénylés meghosszabbítására a más szervhez vezénylés leteltét követően kerül sor, abban az esetben a más szervhez vezénylést a vezénylés leteltét követően a meghosszabbítás időpontjáig folyamatosnak kell tekinteni."

87. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 157/B. §-sal egészül ki:

"157/B. § A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében - a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével - megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül."

88. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 166. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomnak vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban jubileumi jutalomként vagy szolgálati elismerésként részesült."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 166. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagja akkor is jogosult a jubileumi jutalomra, ha szolgálati viszonya a 73. § (1) bekezdése vagy a 74. § (1) bekezdése alapján szünetel, azzal az eltéréssel, hogy ha a hivatásos állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, az e törvény szerinti jubileumi jutalmat - egyéb kizáró ok hiányában - részére

a) utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy

b) ha szolgálati viszonya a szünetelés utolsó napjánál korábbi időpontban, a 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napjáig

kell folyósítani.

(5) Amennyiben a jubileumi jutalom kifizetésére a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül sor, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a jubileumi jutalom megállapítása során a szolgálati viszony szünetelését megelőző napon a hivatásos állomány tagját megillető távolléti díj összegét kell figyelembe venni."

89. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 104. alcíme a következő 240/A. §-sal egészül ki:

"240/A. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban hivatalból dönt a kártérítés mérsékléséről vagy elengedéséről, ha a gondatlan károkozás

a) a szolgálati gépjármű szolgálati feladat teljesítése céljából történő igénybevétele során következett be, és

b) nem tartozik a 229. § (2) bekezdésében foglalt esetkörbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, hivatalból történő mérséklésre vagy elengedésre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg."

90. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 275. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és vizsgálata céljából)

"j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv előzetes véleményalkotási eljárás keretében."

91. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalóra a XIX. Fejezet rendelkezései közül a 228-255. § szabályait megfelelően alkalmazni kell. A 239. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítésre kötelezett a kártérítési eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben bírósághoz fordulhat. Ha a kártérítésre kötelezett nem él jogorvoslati jogával, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható."

92. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:)

"j) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság"

(időtartama alatt.)

93. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/T. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A "C", "D" és "E" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazottat a szolgálati ideje alapján meghatározott fizetési fokozatba kell besorolni."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/T. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az "A" munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy

a) 24 év elismerhető szolgálati idő után 300 000 forintnál,

b) 35 év elismerhető szolgálati idő után 330 000 forintnál

nem lehet kevesebb."

94. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 329. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlési Őrség esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:)

"g) a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében - a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével - a hivatásos pótlék mértékének miniszteri rendeletben meghatározott sávon belüli megállapítása."

95. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 335. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 121. § (2) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba rendfokozati vizsga teljesítése nélkül előléptethető.

(7) A 125. § (3) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő kinevezése, előléptetése esetén a rendfokozati vizsgát utólag nem kell teljesítenie."

96. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"14. meghatározza az előzetes véleményalkotási eljárás részletes szabályait,"

97. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:

meghatározza)

"b) az egyes vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál alkalmazandó hivatásos pótléksávokat és az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét,"

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:)

"24. meghatározza a rendvédelmi szervek és a hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,"

98. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 342/F. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál foglalkoztatott munkavállaló tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait."

99. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

"l) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,"

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:)

"f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,"

100. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/F. §-sal egészül ki:

"342/F. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendeletben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben - az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével - az (1) bekezdés szerinti tárgykörben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg."

101. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

102. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 368/D. és 368/E. §-sal egészül ki:

"368/D. § A 12. melléklet szerinti "A" munkaköri kategóriába tartozó rendvédelmi alkalmazott alapilletménye 2023. július 1. napját követően nem lehet alacsonyabb a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv6.) 1. mellékletének hatálybalépését megelőző napon részére megállapított alapilletmény mértékénél.

368/E. § E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 287/C. § (11a) bekezdésében foglaltakat a 2023. július 1. napján folyamatban lévő kártérítési eljárások során alkalmazni kell."

103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 62. § (2) bekezdésében a "legfeljebb" szövegrész helyébe a "- az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb" szöveg,

b) 76. §-ában az "a szolgálati viszonyával" szövegrész helyébe az "a jubileumi jutalom kifizetésére a 166. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell intézkedni, a szolgálati viszonyával" szöveg,

c) 121. § (1) bekezdésében a "tarozó" szövegrész helyébe a "tartozó" szöveg,

d) 144. § (4) bekezdés a) pontjában a "gondozott gyermek," szövegrész helyébe a "gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák," szöveg,

e) 149/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "szabadságot elhalaszthatja" szövegrész helyébe a "szabadságot legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja" szöveg,

f) 248. § f) pontjában a "jogviszony keretében" szövegrész helyébe a "jogviszony vagy a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója részére e törvény szerinti jogviszonyra tekintettel haláleset vagy baleset miatt megállapított szociális támogatás - a temetési és szociális segély kivételével - keretében" szöveg,

g) 288/Q. § (2) bekezdésében az "illetmény" szövegrész helyébe az "alapilletmény" szöveg,

h) 289. § (6) bekezdésében az "illetmény" szövegrész helyébe az "alapilletmény" szöveg,

i) 289/A. § (1) bekezdésében az "illetmények" szövegrész helyébe az "alapilletmények" szöveg,

j) 289/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "illetmény" szövegrészek helyébe az "alapilletmény" szöveg,

k) 289/A. § (4) bekezdésében az "illetmény" szövegrész helyébe az "alapilletmény" szöveg,

l) 317/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "150-400%-a" szövegrész helyébe a "150-600%-a" szöveg,

m) 12. mellékletében a "Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai" szövegrész helyébe a "Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategóriákhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai" szöveg, a "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" szövegrész helyébe a "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai" szöveg; a "Felsőfokú tábla (felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó illetmények alsó és felső határa" szövegrész helyébe a "Felsőfokú tábla a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó alapilletmények alsó és felső határaihoz" szöveg,

n) 12. melléklet "C" munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében, "D" munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében, "E" munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében az "illetmény" szövegrész helyébe az "alapilletmény" szöveg

lép.

104. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 121. § (2) bekezdésében az "- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben -" szövegrész,

b) 240. § (1) bekezdés a) pontjában a "személyi" szövegrész,

c) 275/A. §-a,

d) 319/A. § (6) bekezdése,

e) 342. § (1) bekezdés g) pontjában az "a)," szövegrész.

27. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

105. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A központi szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani."

28. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

106. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 130. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"d) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

29. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása

107. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 27. §-a.

30. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

108. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában a "jogviszonyban, közszolgálati" szövegrész helyébe a "jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati" szöveg lép.

31. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

109. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény

a) 5. alcíme,

b) 3. melléklete.

32. Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény módosítása

110. § Nem lép hatályba a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 60. alcíme.

33. Záró rendelkezések

111. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2-5. §, a 7. §, a 8. §, a 10. §, a 12-14. §, a 4-7. alcím, a 32-36. §, a 38. §, a 68. § b) és g) pontja, a 69. § f) pontja, a 20. alcím, a 24. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím, a 30. alcím, a 31. alcím és az 1. melléklet 2023. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. alcím 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. alcím, a 19. alcím, a 23. alcím és a 25. alcím 2023. november 1-jén lép hatályba.

(5) Az 1. alcím, a 15. §, a 10. alcím, a 11. alcím, a 13. alcím, a 46-53. §, a 67. §, a 68. § a) pontja, a 69. § a), d) és e) pontja, a 70. §, a 72. §, a 21. alcím, a 22. alcím és a 28. alcím 2023. november 19-én lép hatályba.

(6) A 8. alcím, a 16. alcím, az 54-64. §, a 66. §, a 68. § c)-f) pontja, a 69. § b), c) és g)-i) pontja, a 71. § és a 73. § 2024. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 32. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.

(8) A 37. § a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2023. évi XXXV. törvénnyel kihirdetett, a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás 26. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

(9) A 65. § és a 29. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(10) A 37. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(11) A 65. § és a 29. alcím hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

112. § A 16. § és a 18. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

113. § Az 1. alcím, a 15. §, a 10. alcím, a 11. alcím, a 13. alcím, a 46-53. §, a 67. §, a 68. § a) pontja, a 69. § a), d) és e) pontja, a 70. §, a 72. §, a 21. alcím, a 22. alcím és a 28. alcím a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

114. § A 65. § és a 29. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2023. évi XXXVIII. törvényhez

1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "A" munkaköri kategória című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

" "A" munkaköri kategória

A)B)
1Alsó határ (Ft)Felső határ (Ft)
2garantált bérminimum441 000

"

2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

"Vezetői munkaköri osztály

A)B)C)
1A vezetői munkaköri kategória
megnevezése
A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény alsó határa (Ft)A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft)
2Főigazgató850 0001 166 000
3Igazgató, főosztályvezető530 000929 000
4Osztályvezető420 000814 000

"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére