267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

a hulladékká vált gépjárművekről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében, 59. §-ának (1) bekezdés b) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 12. és 36. §-ára - a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a gépjárművekre, valamint azok alkatrészeire és anyagaira, függetlenül attól, hogy ez utóbbiakat a gépjárművek karbantartása, javítása során építették be a gépjárműbe, és hogy ezek az eredeti vagy más gyártótól származnak-e,

b) a hulladékká vált gépjárművekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban* meghatározott:[1]

a)[2]

b) a környezet veszélyeztetése nélkül tartott muzeális jellegű,

c) a 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjai, és a 7. § kivételével a háromkerekű

gépjárművekre.

(3)[3] E rendelet 6. §-át a közúti járművek megvizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott különleges rendeltetésű járművekre nem kell alkalmazni." (2) A Gkr. 1. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű: a külön jogszabályban* meghatározott M1 és N1 járműkategóriájú, továbbá a motoros tricikli kivételével a háromkerekű gépjármű,[4]

b)[5]

c)[6] behozatal: gépjárműnek Magyarország területére történő magán vagy kereskedelmi célú bejuttatása,

d) bontás: a külön jogszabály* szerinti képesítéssel és feljogosítással végezhető hulladékkezelési tevékenység,[7]

e) zúzógép: az a berendezés, amely a hulladékká vált gépjárművet a hasznosítható összetevők visszanyerése céljából darabolja (így pl. tépi, aprítja vagy szétszedi),

f) érintett gazdasági szereplők: a gépjármű és alkatrészei, anyagai gyártója, forgalmazója, a gépjármű-biztosító szervezet, valamint azok a hulladékkezelők, akik a hulladékká vált gépjármű, illetve a gépjármű karbantartása, javítása során keletkezett hulladék kezelését végzik [így pl. átvevő, begyűjtő, regisztrált bontó-hulladékkezelő (a továbbiakban: bontó), zúzó, hasznosító, ártalmatlanító],

g)[8] visszavétel: az a tevékenység, amely során a tulajdonostól, a birtokostól, illetve az üzemeltetőtől (a továbbiakban: tulajdonos) a gyártó - vagy a nevében eljáró hulladékkezelő - a hulladékká vált gépjárművet a hulladék kezelése céljából átveszi.

A hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

A gyártó kötelezettségei

3. §

(1) A gyártó - az anyag- és alkatrész-beszállítóival együttműködve a leghatékonyabb megoldással (Kvt. 4. §)-köteles

a) a gépjárművet úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az anyag- és energiafelhasználásnál a veszélyes összetevők csökkentésével jár, továbbá elősegíti a gépjármű karbantartása, javítása, valamint a hulladékká vált gépjármű bontása során keletkező alkatrészek, anyagok újrahasználatát, a hulladék hasznosítását, illetőleg környezetkímélő ártalmatlanítását;

b) az anyag- és energiafelhasználás érdekében újrafeldolgozott anyagok alkalmazása arányának növelésére törekedni és erre anyag- és alkatrész-beszállítóit ösztönözni;

c) a külön jogszabályokban* meghatározottaknak megfelelően biztosítani a veszélyes összetevőkre, az alkatrészek jelölésére és a bontási információkra vonatkozó forgalmazási feltételeket.[9]

(2) A gyártó - az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve - köteles

a) a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavenni;

b)[10] az elérhető legjobb technika [Kvt. 4. § vb) ] alkalmazásával olyan átvevőhálózatot szervezni, kialakítani és üzemeltetni, amely a hulladékká vált gépjárművek visszavételét - közúton legfeljebb 50 km-en belül - biztosítja;

c) a visszavett hulladéknak a külön jogszabály* szerinti bontóhoz történő eljuttatásáról, kezeléséről, ezen belül legalább az e rendeletben előírt arányok szerinti hasznosítás teljesítéséről gondoskodni;[11]

d) tájékoztatást adni a következőkről:

da) a gépjárművek és összetevőik hasznosíthatóságáról,

db) a hulladékká vált gépjárművek környezetkímélő kezeléséről, különös tekintettel a folyadékok eltávolítására és a bontásra,

dc) a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik újra-használatának, újrafeldolgozásának és általában hasznosításának a leghatékonyabb megoldással történő fejlesztéséről,

dd) az ártalmatlanítani szükséges hulladék mennyiségének csökkentése, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás, és a hasznosítási arányok növelése terén elért eredményekről;

e) a d) pont szerinti tájékoztatást a gépjármű lehetséges vásárlói számára elérhetővé tenni, és az új járművek forgalmazásánál alkalmazott termékismertetőben szerepeltetni;

f)[12] a hulladékkal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek mellett a saját maga, illetve az átvevőhálózaton keresztül visszavett és kezelt hulladékokra vonatkozó éves adatokról - a telephelyek adatait összesítve - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: Főfelügyelőség) a 2. és 3. számú mellékletnek megfelelően tájékoztatni.

(3) A gépjármű karbantartása, javítása során keletkező hulladék-alkatrészek és anyagok kezelése az általános hulladékkezelési szabályok szerint történik, ha a gyártó, illetve a gépjárműalkatrész-gyártó a visszavételről és a további kezelésről másképp nem gondoskodik.

4. §

(1) A 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti visszavételi kötelezettséget a gyártó teljesítheti:

a) saját telephelyén;

b) szerződés alapján

ba) a forgalmazónál,

bb) a bontónál,

bc) a bontó nevében eljáró gazdálkodó szervezetnél (a továbbiakban: átvevő), illetve begyűjtőnél.

(2) Az (1) bekezdés alapján - a bb) pont kivételével -visszavett, hulladékká vált gépjárművet az átvevő szerződés alapján köteles a bontónak az átvételt követő 90 napon belül átadni.

(3)[13] A hulladékká vált gépjármű visszavételét a bontó az átvett gépjármű tulajdonosának a külön jogszabályban* meghatározott bontási átvételi igazolás kiállításával igazolja.

(4) A (2) bekezdés szerinti visszavétel esetén az átvevő is kiadhatja a vele szerződésben álló bontó bontási átvételi igazolását.

(5) Az átvételért és az átvételt igazoló bontási átvételi igazolásért a tulajdonosnak érték nélküli hulladékká vált gépjármű esetében sem számítható fel díj, kivéve, ha a gépjármű valamely alapvető összetevője [a motor, az alváz, a karosszéria, a váltómű, valamint a katalizátor (ha az típustartozék) ] hiányzik, vagy abban a gépjárműhöz utólag hozzáadott hulladék van.

(6) A hulladékká vált gépjárművet az átvevőnek vagy a gyártónak legalább ingyenesen át kell vennie a 14. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.

5. §[14]

(1) A gyártó köteles az általa létrehozott és működtetett, illetve szerződésekkel kialakított visszavételi és kezelési rendszer meglétét a Főfelügyelőségnek bejelenteni és a következőket igazolni:[15]

a) a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti átvevőhálózat meglétét (átvevőhelyek címe, üzemeltetője),

b) a 4. § (5) és (6) bekezdése szerinti díjmentes visszavétel feltételeinek meglétét,

c) a visszavételi és kezelési kötelezettségek teljesítését szerződés alapján biztosító átvevők és bontók, valamint a bontás során keletkező különböző hulladékok kezelését végzők listáját.

(2) Amennyiben a gyártó a Hgt.-ben meghatározott kötelezettségátruházási lehetőségek valamelyikét alkalmazza, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettséget átvállalónak kell megtennie. Ez esetben a gyártónak a más gyártókkal vagy a koordináló szervezettel, illetve a forgalmazókkal, illetőleg a kezelőkkel kötött megállapodásának hiteles másolatát kell a Főfelügyelőségnek jóváhagyásra megküldeni.

(3) A gyártó, illetve a gyártó kötelezettségét átvállaló az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget a 1. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon teljesíti.

(4)[16] A Főfelügyelőség a bejelentés alapján a gyártót, illetve a gyártó kötelezettségeit átvállalót nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás alapján a Főfelügyelőség a bejelentett gyártók, a gyártók kötelezettségeit átvállalók, valamint a velük szerződésben álló átvevők és bontók nyilvántartásának a honlapján való közzétételéről gondoskodik.

(5) A gyártó a megállapodás módosítását, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti átvevőhálózatban bekövetkezett változásokat köteles 8 napon belül bejelenteni a Főfelügyelőségnek.

(6) A gyártó és a forgalmazó a gépjármű értékesítésekor köteles a vásárlót tájékoztatni arról, hogy a gépjármű hulladékká válása esetén hol és milyen feltételekkel biztosítja annak visszavételét. Ezen információkat a lehetséges vásárlók számára is nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

6. §

A gyártónak - az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve - az átvevőhálózatban átvett hulladékká vált gépjármű kezelését, ezen belül kiemelten a hasznosítását úgy kell végeznie, hogy az újrahasználat, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás (visszanyerés és újrafeldolgozás együttesen) mértéke:

a) 2006. január 1. napjától az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 80 tömeg%-ot,

b) az 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetében az a) pont szerinti arányok legalább a 75, illetőleg a 70 tömeg%-ot,

c) 2015. január 1. napjától az a) pont szerint arányok legalább a 95, illetőleg a 85 tömeg%-ot elérje.

A hulladékká vált gépjármű kezelése

7. §[17]

(1) A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahaszná-latra, hasznosításra, illetőleg ártalmatlanításra történő továbbadását bontó végezheti.

(2) A bontó köteles minden, a gyártókkal, forgalmazókkal, átvevőkkel, koordináló szervezetekkel kötött szerződése alá tartozó, illetve minden más, a nyilvántartásba vételekor megjelölt típusú hulladékká vált gépjármű tulajdonostól történő átvételére, az átadó számára a bontási átvételi igazolás kiadására, majd a hulladékká vált gépjármű e jogszabály szerinti szétbontására és kezelésére.

(3) A bontó telephelyének és az ott történő tevékenységeknek - a külön jogszabályban* meghatározottakon túl -meg kell felelnie a 4. számú melléklet szerinti környezetvédelmi követelményeknek. Az átvevőnek a bontó részére történő átadást megelőző tárolás alatt is biztosítania kell a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott, a hulladékká vált gépjármű kezelés előtti tárolására vonatkozó minimális műszaki követelményeket.[18]

(4) Az átvétel helyétől az átvevő telephelyére, valamint az átvevőtől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani, valamint a hulladékká vált gépjármű átvevőnek a bontóhoz történő elszállításig a tárolás nem minősül veszélyes hulladékkal végzett tevékenységnek.

(5) A hulladékká vált gépjármű további kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani, amelynek során el kell választani és külön kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett összetevőket és anyagokat, a folyadékokat és a veszélyes összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és azokat a hasznosítható anyagokat, amelyeket a későbbi zúzógéppel történő darabolás (a továbbiakban: zúzás) során már nem különítenek el, hogy ezek ne szennyezzék be a roncs járműből azután keletkező zúzási hulladékot.

(6) A zúzást megelőzően - ha ezeket az anyagokat a zúzási eljárás során nem választják szét - legalább az alábbi alkatrészeket kell eltávolítani (így például kivágni vagy kibontani): katalizátorokat, rezet vagy alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, gumiabroncsokat, nagyobb méretű műanyag alkatrészeket, üvegeket.

(7)[19] A bontás során kinyert, elkülönített anyagok és alkatrészek a vonatkozó előírásoknak megfelelően, a 6. § szerinti gyártói kötelezettségek és a hasznosítási arányok teljesítése érdekében az arra külön jogszabály szerinti jogosultnak adhatók át újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra.

(8)[20] A bontó vagy a nevében eljáró hulladékkezelő - az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott rendszerbe tartozók kivételével - a hulladékká vált járművek átvételéről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról köteles a közlekedési hatóságot és a környezetvédelmi hatóságokat a szerződésben foglaltaknak, illetve a külön jogszabályoknak és e rendelet 1-3. számú mellékletének megfelelően tájékoztatni.

A tulajdonos kötelezettségei

8. §

(1) A gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá - amennyiben nem kívánja megjavíttatni - a biztosítók által külön jogszabályban* meghatározott módon jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjárművet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevőnek átadni.[21]

(2) Az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolás mindkét fél általi aláírását követően történhet meg a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása tényének a járműnyilvántartásokba történő bevezetése. A bontási átvételi igazolással és forgalomból történő kivonással kapcsolatos kötelezettségeket külön jogszabályok határozzák meg*.[22]

(3) A bontási átvételi igazolást a külön jogszabály* szerint kell selejtezni.[23]

Koordináló szervezet[24]

9. §

(1)[25] A gyártók 3. §-ban, 4. §-ban és 6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek átvállalására és teljesítésére létrehozott koordináló szervezet tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedély iránti kérelemről a Főfelügyelőség dönt.

(2)[26] Az engedély iránti kérelemben meg kell adni, illetve ahhoz csatolni kell az alapító okirat másolatát, a szervezet tagjainak azonosító adatait, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti információkat és üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket. A koordináló szervezetnek az e bekezdésben meghatározott adatokkal kapcsolatos minden változást a változást követő 15 napon belül - a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával - be kell jelentenie a Főfelügyelőségnek.

(3)[27] Annak a koordináló szervezetnek a tevékenysége engedélyezhető,

a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

b) amely alkalmas a visszavételi, újrahasználati és hasznosítási kötelezettségek teljesítésére, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére,

c) amely az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább 50 millió forint értékű - jegyzett tőkével rendelkezik, valamint

d) amely rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységhez előírt engedéllyel.

(4) A koordináló szervezet a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok kezelésére akkor alkalmas, ha

a) vállalja minden csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének teljesítését, és

b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a hulladékkezelés, újrahasználat, illetve a hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a hasznosítási arányok teljesítése.

(5)[28]

Nyilvántartás[29]

9/A. §[30]

Az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről és az 5. § szerinti bejelentést tevő gyártókról a Főfelügyelőség nyilvántartást vezet.

Ellenőrzés, jogkövetkezmények

10. §

(1)[31] E rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését a környezetvédelmi hatóság a közlekedési hatóság bevonásával évente ellenőrzi.

(2)[32] Az e rendeletben előírt kötelezettségek megsértése esetén a környezetvédelmi hatóság - a külön jogszabály szerint* - hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3)[33] Ha a koordináló szervezet vagy a gyártó (a továbbiakban együtt: kötelezett) az e rendeletben meghatározott kötelezettségének az ismételten kiszabott bírság ellenére sem tesz eleget, a Főfelügyelőség az e tény megállapítását követő 90. napon a koordináló szervezet engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az engedély visszavonását kimondó határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése közötti időszakban a koordináló szervezet a tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet.

(4) Az elhagyott, nem azonosítható tulajdonosú hulladék gépjármű esetében a tulajdonosi kötelezettségek - összhangban a Hgt. 30. §-ával - a települési önkormányzatokat terhelik.

Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések

11. §

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékká vált gépjármű visszavételére, kezelésére engedéllyel rendelkezők listáját, az engedéllyel rendelkező telephelyek címét, valamint az engedély érvényességének időpontját évente március 31. napjáig hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi. A változásokat azok jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Minisztérium ugyanott közzéteszi. A regisztrált bontó-hulladékkezelők jegyzékének a közzététele külön jogszabály* szerint történik.[34]

11/A. §[35]

A Főfelügyelőség e rendelet 3. számú mellékletében meghatározottak szerint a gyártók, illetve a koordináló szervezetek adataiból összesítő adatokat készít, és a tárgyévet követő év végéig megküldi azt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak.

12. §[36]

(1) A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság felé történő háromévenkénti jelentéstételről - a tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló 2001/753/EK bizottsági határozatnak megfelelően - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

(2)[37] Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, az újrahasználat/hasznosítás és újrahasználat/visszanyerés céljainak ellenőrzését szolgáló részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. április 1-jei 2005/293/EK bizottsági határozat 3. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti, a Főfelügyelőség által megküldött országos adatokból készült jelentésnek az Európai Bizottság részére történő megküldéséről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

13. §[38]

14. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 3-8. §, a 10. § és a 13. § rendelkezéseit 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

(3)[39]

(4)[40]

(5)[41]

15. §[42]

(1) Ez a rendelet az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1)-(3), (10), (12), (13) bekezdéseinek, 3. cikke (1), (4), (5) bekezdéseinek, 4. cikke (1) bekezdésének, 5. cikke (1) és (2), valamint (4) bekezdéseinek, 6. cikke (1)-(4) bekezdéseinek, 7. cikke (1) és (2) bekezdéseinek, 9. cikke (1) és (2) bekezdéseinek, továbbá a 12. cikkének, valamint az 1. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a következő közösségi határozatok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 2001/753/EK határozata (2001. október 17.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről;

b) a Bizottság 2005/293/EK határozata (2005. április 1.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, az újrahasználat/hasznosítás és újrahasználat/visszanyerés céljainak ellenőrzését szolgáló részletes szabályok megállapításáról.

1. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[43]

Gyártó/Hulladékkezelő/Koordináló szervezet adatai

Kitöltési segédlet

A gyártónak szükséges kitöltenie a Borítólapot és az 1. számú adatlapot, amelyen nyilatkozik a teljesítés módjáról, azaz arról, hogy a visszavételi és kezelési rendszerét önállóan megkötött szerződésekkel, önálló nyilvántartási rendszerrel, vagy a kötelezettségek átruházásával alakította ki.

A teljesítés módja:

Kérjük a borítólapon a megfelelő helyre beírt X-szel megjelölni, hogy a gyártó a visszavételi-kezelési rendszerének teljesítését önállóan, (hulladékkezelőkkel szerződésekkel kialakított rendszerben) vagy a kötelezettségek átruházásának lehetőségével élve hulladékkezelőkkel vagy koordináló szervezettel alakította ki.

A) Önálló teljesítés - szerződésekkel kialakított rendszer

B) Kötelezettség átruházása hulladékkezelő szervezetre

C) Kötelezettségek átruházása koordináló szervezetre

Amennyiben a gyártó önállóan teljesíti a számára előírt kötelezettségeket, ki kell töltenie a 2. számú adatlapot, amellyel igazolja a rendszer meglététét és megfelelőségét. A "B) " és " C) " esetben értelemszerűen a kötelezettségeket átvállalók adatait kell megadni.

Kötelezettséget átvállaló Hulladékkezelő/Koordináló szervezet:

Amennyiben a gyártó a hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) meghatározott kötelezettség-átruházási lehetőségek valamelyikét alkalmazza, akkor a visszavételi és kezelési rendszer meglétének és megfelelőségének igazolását a kötelezettséget átvállalónak (a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező hulladékkezelőnek, illetve koordináló szervezetnek) kell megtennie, azaz a Borítólapot, az 1. és 2. számú adatlapokat az Átvállalónak kell kitöltenie és benyújtania a Főfelügyelőségre.

Az R. 5. § (2) bekezdése értelmében, "a gyártó visszavételi kötelezettsége teljesítése érdekében alkalmazhatja a Hgt.-ben meghatározott kötelezettség-átruházási lehetőségeket. Ez esetben a gyártónak a más gyártókkal vagy a koordináló szervezettel, illetve a forgalmazókkal, illetőleg a kezelőkkel kötött megállapodásának hiteles másolatát kell a Főfelügyelőségnek jóváhagyásra megküldeni."

Az adatlapokon alkalmazandó rövidítések:

Jelentési kódok

A - adatszolgáltatás bejelentése

V- változás, az adatlapon szereplő valamely adat megváltozásának bejelentése

J - valamely hibás adat javítása

Változás kódok

M - megszűnés

AV - adatszolgáltatás visszavonása

U - új bejelentés

2. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[44]

3. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[45]

Kitöltési segédlet

1. A 3/1. táblázat szürke mezőinek kitöltése nem kötelező.

3. (**): Ahol lehetséges, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. mellékletében megadott Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámait kell használni.

4. Az adatszolgáltatásra kötelezettnek (gyártó, importáló, koordináló szervezet) az újrahasználatot (A) a következő módszer alapján kell kiszámolnia: a gépjármű saját tömege (W) mínusz a folyadékmentesítés, veszélyes alkotók eltávolítása és bontás/hasznosítható anyagok eltávolítása után maradó hulladékká vált gépjármű tömege (karosszéria) (Wb) mínusz a hasznosításra, visszanyerésre vagy végső ártalmatlanításra küldött hulladékok tömege.

A megvalósított visszanyerés/hasznosítás/áramtalanítás tömege a visszanyeréssel/hasznosítással vagy gyűjtéssel foglalkozó fogadó vállalatok nyilatkozatai, mérlegjegyei vagy a könyvelési és ártalmatlanítási elismervények egyéb formái alapján kerül meghatározásra.

A gépjármű saját tömegét (Wi)

i. az üzemelő gépjárműnek a nyilvántartási okmányok szerinti tömege (2), vagy

ii. a működőképes állapotú gépjárműnek a megfelelési nyilatkozatban - amely a módosított 70/156/EGK tanácsi irányelv (3) IX. mellékletében van leírva - említett tömege, vagy

iii. amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a gyártó előírásai szerint meghatározott tömeg alapján kell meghatározni.

A gépjármű saját tömege semmi esetre sem tartalmazhatja a vezető tömegét, amelyet 75 kg-ban határoznak meg, illetve az üzemanyag tömegét, amelyet 40 kg-ban szabnak meg.

A folyadékmentesítés, veszélyes alkotók eltávolítása és bontás/hasznosítható anyagok eltávolítása után maradó hulladékká vált gépjármű tömege (karosszéria) (Wb) a fogadó kezelőlétesítménytől származó információk alapján kerül meghatározásra.

5. A gépjárművek össztömegét (W1) az egyes gépjárművek saját tömegének (Wi) összegeként kell kiszámítani.

A hulladékká vált gépjárművek teljes számát, a hulladékká válást a bontási átvételi igazolás valamely regisztrált bontó-hulladékkezelő létesítmény általi vagy a megbízásukból átvételt végző átvevő általi kiadásától kell számítani.

6. A hulladékká vált gépjárműveknek egy zúzóberendezésből (shredderezőből) kimenő anyagáramának tömegét a zúzási időszakok és a bemenő hulladék gépjárművek száma alapján kell meghatározni. A zúzóberendezésbe bemenő hulladék gépjárművek számát a mérlegjegyek, elismervények és egyéb könyvelési okmányok alapján kell kiszámítani. A számított kimenő mennyiség tényleges visszanyerését/hasznosítását (a fémek kivételével) a visszanyeréssel/hasznosítással vagy gyűjtéssel foglalkozó fogadó vállalatok nyilatkozatai, mérlegjegyei vagy könyvelési és ártalmatlanítási elismervényeinek egyéb formái alapján kell figyelembe venni.

7. Az adatszolgáltatás alapja - kivéve a kezelő- és koordináló szervezeteket - a tényleges anyagmérleg, típusonként, EWC kód szerinti bontásban; az adatszolgáltatáshoz a teljes kezelt mennyiség vonatkozásában csatolandó a hasznosítói és ártalmatlanítási igazolás.

Amennyiben a gyártó megadja a Főfelügyelőség részére - a 8. pontban meghatározottakhoz hasonló módon-az általa forgalomba hozott gépjárművekre azok átlagsúlyát és az egyes anyagfajták átlagos súlyarányát, akkor adatszolgáltatási kötelezettségét ezen adatok felhasználásával is teljesítheti. E módszer alkalmazását, illetve a megalapozó számításokat a Kr. 5. §-a szerinti bejelentéssel együtt, illetve az átvételi rendszer változásaként kell bejelenteni.

Hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítésének minősül a gépjárműből származó hulladéknak az Európai Közösség más tagállamában történő, az Európai Közösségen belüli, az odairányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály szerinti szállítólevéllel történő hasznosítása és ártalmatlanítása is. A gépjárműből származó hulladék hasznosítási és ártalmatlanítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az Európai Közösségen belüli, az odairányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály alapján a kísérő dokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az ártalmatlanítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

8. A koordináló - és kezelő szervezetek az adatszolgáltatáshoz a hasznosítóval és az ártalmatlanítóval megkötött szerződést kötelesek csatolni. A kezelési és koordináló szervezetek adatszolgáltatásának alapja a rendszerben visszavett gépjárművek alábbi átlagtömege és az egyes anyagfajták átlagos aránya.

4. számú melléklet a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[46]

1. A hulladékká vált gépjárművek kezelése előtti tárolására és az átvevőhelyre vonatkozó minimális műszaki követelmények:

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felülettel ellátott tárolótér, mely kiömlést és csapadékvizet felfogó berendezéssel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel ellátott,

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő víztisztító, csapadékvíz-tisztító berendezés.

2. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephely minimális műszaki követelményei:

- közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felület, mely kiömlést felfogó kármentővel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel ellátott,

- üzemi gyűjtőhely és megfelelő tárolótartályok a folyadékmentesítés és bontás során kinyert vagy kiszerelt bontott anyagok, alkatrészek és hulladékok fajtánkénti gyűjtésére, raktározására, tárolására az alábbiak szerint:

a) olajjal szennyezett alkatrészek,

b) akkumulátorok,

c) szűrők,

d) PCB/PCT tartalmú kondenzátorok,

e) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, akkumulátorsav, klímaberendezés folyadéka, minden egyéb, a kiselejtezett gépjárműben található folyadék,

f) használt gumiabroncsok tűzvédelmi követelményeknek megfelelő tárolása.

3. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelyen a hulladékgépjárműből a veszélyes alkotók eltávolítására szolgáló kezelési műveletek:

a) akkumulátorok és folyadék állapotú gázt tároló tartályok eltávolítása,

b) övfeszítők és légzsákok robbanó patronjainak eltávolítása vagy hatástalanítása,

c) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, klímaberendezés folyadéka, minden egyéb, a hulladékká vált gépjárműben található folyadék eltávolítás, külön gyűjtése és raktározása, kivéve, ha arra az érintett alkatrész újrahasználatához szükség van,

d) higany tartalmú alkatrészek lehető legalaposabb eltávolítása.

4. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelyen végezhető az újrafeldolgozást elősegítő kezelési műveletek:

a) katalizátorok eltávolítása,

b) réz, alumínium és magnézium tartalmú fém alkatrészek eltávolítása, amennyiben ezeket a fémeket a zúzás során nem választják külön,

c) gumiabroncsok és nagyobb méretű műanyagok (lökhárító, műszerfal, folyadéktárolók stb.) eltávolítása, amennyiben a zúzás során azokat nem választják külön úgy, hogy anyagként hatékonyan újra fel lehessen dolgozni azokat,

d) üvegek eltávolítása.

5. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelyen történő raktározás:

A hulladékkezelést végző telephelyen a hulladék kezelését megelőző és a kezelést követő raktározási műveleteket úgy kell végezni, hogy az újrahasználatra alkalmas kibontott alkatrészek és a folyadékokat tartalmazó alkatrészek ne sérüljenek.