389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. §-a (1) bekezdésének 7., 24., 26-27. és 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed

a) a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia,

b) a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,

c)[2]

kötelező átvételének szabályaira, a Menetrendadásra kötelezett és a Befogadó közötti tranzakciók áraira, továbbá ezen árak alkalmazási feltételeinek megállapítására.[3]

(1a)[4] A rendelet alkalmazási köre kiterjed továbbá a kötelező átvételi rendszerben értékesített, kapcsoltan termelt villamos energia elszámolására, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlan értékesítés esetében történő visszatérítésre.

(2) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a háztartási méretű kiserőműben termelt villamos energiára.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti termelésből származó villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha

a)[5] az erőműnek az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: 56/2002. GKM rendelet) szerinti kötelező átvételhez való jogosultságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végleges határozatban megállapította, vagy

b) kizárólag megújuló energiaforrásból, vagy hulladékból nyert energiával, vagy mindkettő felhasználásával termelték, vagy

c)[6] biomassza, biogáz vagy hulladékból nyert energia továbbá megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás ugyanazon technológiai (primer-energiaátalakítási) folyamatban történő felhasználása (a továbbiakban: vegyes tüzelés) történik, akkor a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás felhasználásának aránya sem havonta, sem az adott naptári évben nem haladja meg a 70%-ot.

(4)[7]

(5)[8] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 7. §-ának (2) bekezdése és a VET felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti pályázat alapján létesített szélerőműben vagy szélerőműparkban (a továbbiakban együtt: szélerőmű) termelt villamos energia termelője a pályázat eredményének megfelelő feltételek szerint (különösen: időtartam, mennyiség, átvételi ár stb.) jogosult a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítésre.

(6)[9] A 2016. december 31-ét követően benyújtott kérelemre e rendelet szerinti kötelező átvételi jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelem:

a) jogutódláson alapuló, változatlan kötelező átvételi jogosultság bejegyzésére,

b) erőműegység feletti rendelkezési jog átadásán alapuló, változatlan kötelező átvételi jogosultság bejegyzésére vagy

c) a kötelező átvételi jogosultság megállapítása során figyelembe vett egyéb állami támogatás mértékének megváltozása miatti módosításra

irányul.

(7)[10] A (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a Hivatal kötelező átvételi jogosultságot állapít meg, ha a kötelező átvételi jogosultságot átadóval szemben a jogutódlás időpontjában vagy a kötelező átvételi jogosultság rendelkezési jog átadásán alapuló megállapítására vonatkozó, (6) bekezdés b) pontja szerinti kérelem elbírálásakor nem áll fenn a 9/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(8)[11] A kötelező átvételi jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a (6) bekezdés a) pontja esetén a jogutód, a (6) bekezdés b) pontja esetén az erőműegység felett rendelkezési jogot szerző személy nyújtja be a Hivatalhoz. Az üggyel érintett további - kérelmezőn kívüli - ügyfelek (7) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelését a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(9)[12] A (6)-(8) bekezdés vonatkozásában ügyfélnek minősülnek mindazon személyek, akik a kötelező átvételi jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapjául szolgáló jogügyletben érintettek.

(10)[13] A (6) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a jogutód a jogutódlást követő harminc napon belül nyújtja be a Hivatalhoz.

(11)[14] A kötelező átvételre jogosult erőműegység feletti rendelkezési jog átadása legkorábban akkor hatályosul, amikor a kötelező átvételi jogosultság (6) bekezdés b) pontja szerinti bejegyzése a kötelező átvételre jogosult erőműegység feletti rendelkezési jogot szerző részére megtörténik.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a)[15] Befogadó: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia elsődleges vásárlója, aki - a VET 10. §-ának (4) bekezdés alapján - egyúttal a kötelező átvételi mérlegkör felelőse;

b)[16] átvételi bázisár: az e rendelet 1. számú mellékletében megállapított, az egyes években alkalmazandó kötelező átvételi árak kiszámításának alapjául szolgáló ár;

c)[17]

d)[18] napi termelési menetrend: a Menetrendadásra kötelezett által a Befogadó részére előzetesen megadott, a KÁT termelőnek vagy összevont menetrend esetén a Menetrend-csoportba tartozó KÁT termelőknek a nap minden elszámolási mérési időintervallumára vonatkozó tervezett termelési adatait tartalmazó menetrendje a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment nélkül;

e)[19] KÁT termelő: a kötelező átvétel alá eső, megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelője;

f) éves termelési időszak: naptári év (naptári év közben történő üzembe helyezés esetén a kereskedelmi üzem kezdete és az adott naptári év december 31. közötti időszak);

g) hulladékhasznosító erőműegység: települési, kommunális vagy ipari hulladékot villamosenergia-termelésre felhasználó erőműegység;

h) kereskedelmi üzem: az erőműegység működésének az az időszaka, amikor a próbaüzem sikeres lezárása után értékesítésre termel villamos energiát;

i) kiadott hő: a VET 3. §-ának 23. pontja szerinti hasznos hő;

j) kiadott villamos energia: a termelt villamos energiának az erőműegység technológiai célú fogyasztásával, azaz az energiaátalakítási folyamat fenntartásához szükséges fogyasztással csökkentett része;

k)[20] napon belüli termelési menetrend: a napi termelési menetrend adott részeinek módosítása céljából a Menetrendadásra kötelezett által a Befogadó részére előzetesen megadott, a KÁT termelőnek vagy összevont menetrend esetén a Menetrend-csoportba tartozó KÁT termelőknek a nap minden elszámolási mérési időintervallumára vonatkozó tervezett termelési adatait tartalmazó menetrendje a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment nélkül;

l)[21]

m)[22]

n)[23] önfogyasztás: az erőműegység telephelyének teljes villamosenergia-fogyasztása, beleértve az erőműegység villamosenergia- és hőenergia-termelésének, a termelőeszközök üzemének és üzemeltetésének fenntartására a saját termelésből vagy a hálózatból felhasznált villamos energiát, valamint az erőműegységet tulajdonló gazdasági társaságnak és az erőműegység üzemeltetőjének a telephelyen történő, villamosenergia-tárolástól eltérő minden egyéb célú villamosenergia-fogyasztását is (ha az erőműegységben termelt villamos energiát csak részben értékesítik a kötelező átvételi rendszerben, akkor az önfogyasztást az értékesített mennyiségek arányában, ha a telephelyen több erőműegység üzemel, akkor az önfogyasztást az erőműegységek tényleges technológiai célú felhasználását is figyelembe véve kell megosztani);

o)[24] szabályozási pótdíj: a Menetrendadásra kötelezettnek a napon belüli termelési menetrendjétől való, a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment alapján módosított, a KÁT mérlegkörrel megegyező irányú eltérése esetén a Menetrendadásra kötelezett által a Befogadó számára fizetendő díj;

p) tárgyév: a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítés árai érvényességének éves időszaka minden év január 1-jétől december 31-ig.

q)[25] telephely: a villamosenergia-termelési tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában vagy alapszabályában, továbbá termelői engedélyében foglalt tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, valamint minden olyan, a kérelmező által meghatározott ingatlan, amely alkalmas a villamosenergia-termelési tevékenység végzésére.

r)[26] Menetrendadásra kötelezett: a Befogadó részére értékesítő KÁT termelő vagy összevont menetrendadási szerződés esetén a Menetrend-csoport Képviselő;

s)[27] Menetrend-csoport Képviselő: a KÁT termelők által összevont menetrendadás céljából kijelölt - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti - gazdálkodó szervezet,

t)[28]

u)[29] villamosenergia-termelés megkezdése: az erőműegység közcélú hálózattal történő első párhuzamos kapcsolásának időpontja, melyet az illetékes hálózati engedélyes jegyzőkönyvvel igazol.

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a VET, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint a felhatalmazásuk alapján kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.

A villamos energia kötelező átvételének általános szabályai

3. §[30]

(1) A kötelező átvételi rendszerben a KÁT termelő jogosult a Hivatal kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatában foglaltaknak megfelelő mennyiségű villamos energiát, a határozatban megjelölt átvételi időtartam alatt, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos árképzési szabályok szerint a Befogadónak átadni, a Befogadó köteles azt befogadni, valamint a KÁT termelővel a villamos energia ellenértékét a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a kötelező átvételi mérlegkörben elszámolni.

(2) A KÁT termelők a kötelező átvételi mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra jogosultak az alábbi feltételek szerint:

a) A KÁT termelők összevont menetrendadási csoport alakítása esetén egy Menetrend-csoport Képviselőt jelölnek ki. A Menetrend-csoport Képviselő több összevont menetrendadási csoportot is képviselhet, azonban a KÁT termelő - menetrendje tekintetében - egy csoport tagja lehet, azzal, hogy az e rendelet és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) szerinti KÁT termelők közösen is alakíthatnak csoportot.

b) A Menetrend-csoport Képviselő és az összevont menetrendadási csoport tagjai a Befogadóval az annak üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást kötnek, amely a közvetített szolgáltatások kapcsán tartalmazza a közvetítés lehetőségét.

c) A Menetrend-csoport Képviselő és az összevont menetrendadási csoport tagjai az összevont menetrendadással összefüggő jogaikról és kötelezettségeikről külön megállapodást kötnek egymással.

d) A Menetrend-csoport Képviselő a 7. § (5)-(6) bekezdése szerinti menetrendeket KÁT termelőnként adja meg, azonban a Befogadó és a Menetrend-csoport Képviselő a 7. § (11) bekezdése szerinti szabályozási pótdíjat az összevont menetrend alapján számolják el. A Menetrend-csoport Képviselő és a csoporttagok a Menetrend-csoport Képviselő által a Befogadó részére megfizetett szabályozási pótdíj szétosztásáról a c) pont szerinti megállapodásban rendelkeznek.

e) Ha egy Menetrend-csoporthoz villamosenergia-tárolóval rendelkező KÁT termelő csatlakozik, a villamosenergia-tároló használatára a Menetrend-csoport Képviselő jogosult az összes Menetrend-csoport tag tekintetében.

f) Erőműegységeinek összevont kezelése esetén a KÁT termelő a Befogadóval az annak üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást köt.

g) Ha több KÁT termelő ugyanazon rendszerhasználót kívánja használni a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsmentje során, akkor a Befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást kötnek.

h) Ha egy KÁT termelőnek több erőműegysége van a KÁT mérlegkörben és a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsmenttel kíván élni, akkor a Befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást köt az összes KÁT mérlegkörben lévő erőműegységére vonatkozóan.

i) A 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsmenttel olyan Menetrend-csoport Képviselő élhet, aki rendelkezik villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel.

(3) A kötelező átvétel keretében alkalmazandó árak számításának alapját képező bázisárakat az 1. számú melléklet, az árak alkalmazásánál figyelembe veendő zónaidőket a 3. számú melléklet, az áralkalmazási feltételeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az 1. számú mellékletben meghatározott bázisárak alapján a Hivatal minden évben elvégzi az 5. számú mellékletben meghatározott számítást, és a honlapján a tárgyévi január hónap 10. munkanapjáig közzéteszi a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát.

(5) A (4) bekezdés szerinti árak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

(6) Az e rendelet szerinti kötelező átvételi árak a közcélú csatlakozási ponton a Befogadó által átvett, a (8)-(13) bekezdés szerint meghatározott mennyiségű vagy utasított eltérés hatására betáplált villamos energiára vonatkoznak.

(7) A 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment során igénybe vett rendszerhasználó a közcélú csatlakozási pontra vonatkoztatott önálló elszámolási ponton csatlakozik a KÁT mérlegkörhöz.

(8) Az e rendelet szerint elszámolható (elszámolási) villamosenergia-mennyiség az erőműegységnek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon kialakított elszámolási mérőhelyein elszámolási mérési időegységenként mért, előjelhelyesen összegzett villamosenergia-mennyiség alapján, az elszámolási ponti azonosító jelhez tartozó képlet szerint kerül meghatározásra. Az elszámolási mérési időegységenként elszámolható villamosenergia-mennyiség nem haladhatja meg a termelt villamos energiának az önfogyasztással csökkentett mértékét.

(9) A havi elszámolási villamosenergia-mennyiség az elszámolási mérési időegységenkénti mennyiségek - e rendeletben meghatározott - napszakok vagy zónaidők időtartama szerinti összegzésével kerül meghatározásra. Ha az erőműegység villamosenergia-termelése ugyanazon technológiai (primerenergia-átalakítási) folyamatban különböző energiaforrásokból történik, az adott hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden zónaidőre azonosan kell alkalmazni.

(10) A (8) bekezdés szerinti elszámolási villamosenergia-mennyiség megegyezik a közcélú hálózati csatlakozási ponton mért, vagy arra vonatkoztatott betáplálási mérésadattal azon KÁT termelők esetén, ahol a műszaki feltételek egyidejű betáplálást és vételezést nem tesznek lehetővé, továbbá az adott csatlakozási ponton az adott KÁT termelő kötelező átvétel alá eső termelésén kívül más betáplálás sem lehetséges.

(11) Ha az elszámolási mérés nem a közcélú csatlakozási ponton történik, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és a csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. E korrekciót az elszámolási ponti képletnek is tartalmaznia kell.

(12) A hálózatra csatlakozás során a biztonsági, a műszaki és a gazdasági szempontok összhangja érdekében az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a Befogadó és az erőműegység üzemeltetője a csatlakozási és az elszámolási pont kijelölésében együttműködnek és meghatározzák az elszámolási ponthoz tartozó képletet.

(13) E rendelet alkalmazásakor az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt főberendezés - kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket - esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani.

(14) A VET 5. §-a szerinti rendszerszintű szolgáltatás vagy elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében értékesített szabályozási energiának a kötelező átvételi rendszeren kívüli, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerinti elszámolásán felül, a Befogadó a KÁT termelőnek a (8) és (11) bekezdés szerinti villamosenergia-mennyiség ellenértékét a (3)-(5) bekezdés szerinti áron fizeti meg az utasítás hatályának időtartama alatt is azzal, hogy a KÁT termelő utasított eltéréseit a 15. számú melléklet 5. és 6. pontja szerint kell elszámolni a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsmenttel együtt. A Befogadó az ezzel összefüggő villamos energia költségeket és bevételeket a VET 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mértékének meghatározása során előjelhelyesen figyelembe veszi.

(15) A (14) bekezdésben hivatkozott utasított eltérésekre vonatkozó adatokat az erőműegység üzemeltetője ellenőrizhető módon kimutatja és nyilvántartja, valamint ellenőrzés céljából a Hivatal rendelkezésére bocsájtja.

(16) Ha a (8) bekezdés szerinti mérés nem hitelesített mérőberendezéssel történik, akkor a kötelező átvételben értékesített villamosenergia-mennyiség tekintetében a 9. §-t kell alkalmazni.

(17)[31] A kötelező átvételre jogosult termelő kérésére - a kötelező átvételi jogosultság jogutódlás vagy az erőműegység feletti rendelkezési jog átadása miatti megállapításának esetét kivéve - a kötelező átvételi jogosultságot a Hivatal nem vonhatja vissza.

II. Fejezet

A VILLAMOS ENERGIA KÖTELEZŐ ÁTVÉTELÉNEK EGYES ESETEI

A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvétele

4. §

(1) A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai az e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségére vagy a kötelező átvétel időtartamára vonatkozóan a Hivatal e rendelet hatálybalépését megelőzően határozatot hozott (az 5 MW-nál nagyobb vízerőművek kivételével) vagy a termelő a határozatra vonatkozó hiánytalan kérelmét e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtotta.

(2) A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai - az (1) bekezdés szerinti eltéréssel - az e rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha

a) a Hivatalnak a kötelező átvétel mennyiségére és időtartamára vonatkozó határozata e rendelet hatálybalépését követően került kiadásra, és

b) az erőműegység 20 MW-nál, vagy vízerőmű esetén 5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű.

(3) A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai - az (1) bekezdés szerinti eltéréssel - az e rendelet 1. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha

a) a Hivatalnak a kötelező átvétel mennyiségére és időtartamára vonatkozó határozata e rendelet hatálybalépését követően került kiadásra, és

b) az erőműegység névleges teljesítőképessége 20 MW-nál nagyobb, de nem haladja meg az 50 MW-ot.

(4) A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai - az (1) bekezdés szerinti eltéréssel - az e rendelet 1. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha a villamos energia termelése 50 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőműegységben, vagy 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű vízerőműben történik).

(5) A hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai az e rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha a hulladékhasznosító erőműegység nem rendelkezik a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítási szolgáltatásra vonatkozó megrendeléssel, és[32]

a) a Hivatalnak a kötelező átvétel mennyiségére és időtartamára vonatkozó határozata e rendelet hatálybalépését megelőzően került kiadásra, továbbá a belföldön keletkezett és begyűjtött, veszélyesnek nem minősülő hulladék

aa) megfelel a külön jogszabályban meghatározott hulladékgyűjtési és hulladékválogatási feltételeknek,

ab) nem tartozik az Európai Hulladék Katalógus (EWC) 05-15 főcsoportjainak valamelyikébe.

b) a Hivatalnak a kötelező átvétel mennyiségére és időtartamára vonatkozó határozata e rendelet hatálybalépését követően került kiadásra, továbbá a belföldön keletkezett és begyűjtött, veszélyesnek nem minősülő hulladék

ba) megfelel a külön jogszabályban meghatározott hulladékgyűjtési és hulladékválogatási feltételeknek, és

bb) nem tartozik az Európai Hulladék Katalógus (EWC) 05-15 főcsoportjainak valamelyikébe, továbbá

bc)[33] a hulladékhasznosító erőműegység rendelkezik a hulladékgazdálkodási hatóság által kiállított nyilatkozattal arról, hogy a hulladék tüzelőanyagként történő felhasználástól eltérő egyéb módon tovább már nem hasznosítható.

(6)[34] A használt berendezést is magában foglaló erőműegységben termelt villamos energia kötelező átvételi árait - az (1), valamint a (6a) és (6b) bekezdés szerinti eltéréssel - az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott bázisáraknak megfelelően kell megállapítani a kötelező átvételi jogosultságnak a kérelmező részére első alkalommal történő meghatározásakor, ha az erőműegységre vonatkozó engedély e rendelet hatálybalépése után került kiadásra.

(6a)[35] Ha a kötelező átvételi jogosultsággal rendelkező termelő a (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó erőműegységét értékesíti, az erőműegység új tulajdonosa esetében az értékesített erőműegységben termelt villamos energia kötelező átvételi árai a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott bázisárakon alapulnak.

(6b)[36] E rendelet alkalmazásában nem minősül használt berendezést magában foglalónak az az erőműegység, amely esetében az engedélyben szereplő valamennyi főberendezés gyártási éve a 6. § (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában 10 évnél nem régebbi, továbbá a főberendezések elsőként Magyarországon kerültek üzembe helyezésre és igazolhatóan nem üzemeltek többet 1600 napnál.

(7)[37] Vegyes tüzelés esetén a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrásra számított villamosenergia-mennyiség is a kötelező átvétel alá tartozik - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti áron - az adott hónapban, ha a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás felhasználási aránya sem az adott hónapban, sem az adott évben nem haladja meg a 10%-ot.

(7a)[38] Ha a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás felhasználási aránya meghaladja a (7) bekezdés szerinti részarányt, akkor a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrásból előállított villamosenergia-mennyiség tekintetében a 9. §-t kell alkalmazni.

(8)[39] Vegyes tüzelés esetén, ha a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás részaránya az 50%-ot meghaladja, akkor a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségére a (2)-(6) bekezdésben meghatározott átvételi árnál 10%-kal alacsonyabb átvételi árat kell alkalmazni.

(9)[40] Ha az erőműegység villamosenergia-termelése ugyanazon technológiai (primer-energiaátalakítási) folyamatban részben megújuló energiaforrással vagy részben hulladékból nyert energiával történik, akkor a kötelező átvétel e § szerinti egyes eseteinek megfelelően figyelembe veendő villamosenergia-mennyiséget arányosan, az adott hónapban felhasznált tüzelőhő energiaforrások szerinti összetétele alapján megbontva, hőtermelés esetén a hőtermelésre is azonos energiaforrás-struktúrát figyelembe véve kell kiszámítani. Az adott hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden zónaidőre azonosan kell alkalmazni. A számítást havonta a KÁT termelőnek kell elvégeznie, és azt a kereskedelmi szabályzatban meghatározott részletszabályok alapján kell igazolnia a Befogadó részére a tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapjáig.

(10)[41] Számszakilag nyilvánvalóan helytelen számítás esetén a Befogadó a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül felhívja a KÁT termelőt a számítás helyesbítésére. A Befogadó a helyesbítésre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő 5 munkanapon belül bejelentést tesz a Hivatalnak.

(10a)[42] Ha a (9) bekezdés szerinti igazolás nem történik meg vagy a számítás nyilvánvalóan helytelen és helyesbítés nem történt, akkor az összes kötelező átvétel keretében értékesített villamosenergia-mennyiség tekintetében a 9. §-t kell alkalmazni.

(11)[43] Az erőműegység feletti rendelkezési jog átadása esetén a Hivatal - ha a jogszabályi feltételek fennállnak - az erőműegységre a Hivatal határozatában megállapított kötelező átvételi időtartamból és kötelező átvétel alá eső villamosenergia-mennyiségből a rendelkezési jog átadása időpontjában még fennmaradó részt állapítja meg azon személy számára, aki az erőműegységgel az átadást követően rendelkezni jogosult.

(12)[44] A KÁT mérlegkörben lévő KÁT termelő - biomasszát vagy biogázt felhasználó erőműegység kivételével - kizárólag akkor jogosult a KÁT mérlegkör helyett más mérlegkörhöz való csatlakozásra, ha a kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett a támogatás METÁR rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolására prémium típusú támogatási szerződést köt. Ebben az esetben az alkalmazandó támogatott ár a termelőre vonatkozó aktuális kötelező átvételi árak időben egyenletes termelés melletti átlagának 1. számú melléklet szerinti szorzótényezővel módosított értékével egyezik meg, és a támogatás időtartama változatlan marad. A kötelező átvételre jogosult termelő - biomasszát vagy biogázt felhasználó erőműegység kivételével - a KÁT mérlegkörhöz a KÁT mérlegkörből történő kilépést követően nem csatlakozhat újra.

(12a)[45] A KÁT mérlegkör (12) bekezdése szerinti önkéntes elhagyása esetén a Befogadó a támogatott árat havonta a 14. számú melléklet 2. pontja szerinti szabályozási pótdíjcsökkentés fajlagos értékével növeli meg, amely

a) biogáz erőmű esetén a KÁT mérlegkörben értékesítő biogáz erőművek adott hónapra összesített szabályozási pótdíj csökkentése adott havi összegeinek és a biogáz erőművek 3. § (8) és (11) bekezdése szerinti adott havi összesített tényleges termelési mennyiségeinek hányadosa,

b) naperőmű esetén a KÁT mérlegkörben értékesítő naperőművek adott hónapra összesített szabályozási pótdíj csökkentés adott havi összegeinek és a naperőművek 3. § (8) és (11) bekezdése szerinti adott havi összesített tényleges termelési mennyiségeinek hányadosa,

c) szélerőmű esetén a KÁT mérlegkörben értékesítő szélerőművek adott hónapra összesített szabályozási pótdíj csökkentés adott havi összegeinek és a szélerőművek 3. § (8) és (11) bekezdése szerinti adott havi összesített tényleges termelési mennyiségeinek hányadosa,

d) vízerőmű esetén a KÁT mérlegkörben értékesítő vízerőművek adott hónapra összesített szabályozási pótdíj csökkentés adott havi összegeinek és a vízerőművek 3. § (8) és (11) bekezdése szerinti adott havi összesített tényleges termelési mennyiségeinek hányadosa,

e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó egyéb erőmű esetén a KÁT mérlegkörben értékesítő az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó egyéb erőművek adott hónapra összesített szabályozási pótdíj csökkentése adott havi összegeinek és az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó egyéb erőművek 3. § (8) és (11) bekezdése szerinti adott havi összesített tényleges termelési mennyiségeinek hányadosa.

(12b)[46] Ha a (12a) bekezdés a)-e) pontja szerinti valamely kategóriában nincsen a KÁT mérlegkörben értékesítő erőmű, abban a kategóriában a szabályozási pótdíjcsökkentés fajlagos értéke az adott erőműtípus részére az adott hónapban adható maximális érték fele.

(13)[47] A kötelező átvételre jogosult erőműegység a kötelező átvétel keretében megállapított támogatás igénybevételével egyidejűleg a közcélú hálózaton piaci alapon úgy értékesíthet villamos energiát, ha másik mérlegkörhöz csatlakozik, továbbá a kötelező átvételi támogatás METÁR rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti kifizetésére a Befogadó Üzletszabályzata szerinti Prémium támogatási szerződést köt a Befogadóval. Ebben az esetben a (12)-(12b) bekezdés szerint meghatározott támogatott árat és időtartamot kell alkalmazni, és a továbbiakban az erőműegység KÁT mérlegkörhöz való csatlakozására - biomasszát vagy biogázt felhasználó erőműegység kivételével - nincs lehetőség.

(14)[48] A (13) bekezdéstől eltérően a KÁT termelőnek nem kell más mérlegkörhöz csatlakoznia és a kötelező átvételi támogatás METÁR rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti kifizetésére prémium támogatási szerződést kötnie a Befogadóval, ha a kötelező átvételi rendszerben értékesíthető villamos energiát[49]

a) a VET 5. §-ának megfelelően az átviteli rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához igényelt villamosenergia-termelés során az átviteli rendszerirányító részére értékesíti,

b) az elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében az elosztó hálózati engedélyes részére értékesíti, vagy

c) a KÁT termelő a 7. § (7) bekezdése szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment alapján értékesíti piaci alapon.

5. §[50]

III. Fejezet

A KÖTELEZŐ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS

A kötelező átvételi jogosultság megállapítására vonatkozó eljárás

6. §[51]

(1) Az 1. § (6) bekezdése szerinti esetekben a KÁT termelőnek a kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének megállapítása céljából a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatvány alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) kell benyújtania a Hivatalhoz.

(2)[52] A kötelező átvételre való jogosultságot a KÁT termelő elveszíti, ha a villamosenergia-termelés nem kezdődik meg a kereskedelmi üzem megkezdésének a kérelemben meghatározott, tervezett időpontjától számított három - 2016. január 1-jét követően benyújtott, napelemes erőműre vonatkozó kérelem esetén egy - éven belül.

(2a)[53] 2016. január 1-jét követően benyújtott, napelemes erőműre vonatkozó kérelem esetén kérelmezhető a Hivataltól a (2) bekezdés szerinti, villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó határidő 1 évvel történő meghosszabbítása a kötelező átvételi ár 18,75%-os csökkentése mellett a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a beruházás helyszínéül szolgáló terület feletti rendelkezési jog igazolása,

b) a beruházás finanszírozásához szükséges források rendelkezésre állásának igazolása,

c) a hálózati csatlakozási szerződés meglétének igazolása, és

d) az építési engedély meglétének igazolása.

(2b)[54] A kötelező átvételi jogosultság (2) bekezdés szerinti elvesztése nem vonatkozik azokra az engedélyköteles erőműegységekre, amelyek kivitelezése 2016. július 1-je előtt megkezdődött.

(2c)[55]

(3) A KÁT termelő a kérelméhez csatolni köteles azokat a hitelt érdemlő dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy milyen fajtájú és összegű más támogatást (így különösen beruházási támogatás, adómentesség vagy adókedvezmény, egyéb közvetlen ártámogatás vagy kedvezményes csatlakozási díj) vett, vesz vagy tervez igénybe venni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemhez mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének pénzintézeti igazolását.

(5)[56] Ha egy adott beruházás a VET 11. § (7) bekezdése szerinti, a kötelező átvételi jogosultságát megállapító határozatban figyelembe vettől eltérő mértékű egyéb támogatásban részesül, akkor a Hivatal e beruházás esetében az indokolt beruházási költség és az egyéb támogatás aránya alapján módosított kötelező átvételi időtartamot határoz meg. A Hivatal a támogatások jelenértékét veszi figyelembe, ha egy beruházás több éven keresztül kap egyéb támogatást. Ha az egyéb támogatás mértéke megváltozik, a KÁT termelőnek a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kérnie kell a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének ismételt megállapítását.

(6) Kötelező átvételi jogosultság nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 9/A. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll.

(7)[57] A kötelező átvételre jogosult termelő a villamosenergia-termelést a KÁT mérlegkörben kezdi meg, amelyhez a Befogadó Üzletszabályzata szerinti KÁT mérlegkör-tagsági szerződést köt a Befogadóval. A szerződés megkötésére vonatkozó eljárásrendet a kereskedelmi szabályzat és Befogadó Üzletszabályzata határozza meg. A KÁT mérlegkörhöz való csatlakozás legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehetséges, amelyben a villamosenergia-termelés várhatóan megkezdődik. A Befogadó a Hivatal határozatában megállapított időtartam és a kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan - éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül - veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik.

(8)[58] A biomasszából vagy biogázból (kivéve a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázból) villamos energiát termelő KÁT termelő a Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti meg, ha a Hivatal és a Befogadó felé hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az erőműegység hatásfoka eléri a 7. számú mellékletben meghatározott értékeket. E bekezdés szempontjából biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő KÁT termelő esetében nem minősül az értékesítés megkezdésének, ha a KÁT termelő korábban már a kötelező átvételi rendszerben értékesített.

(9)[59] A kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat a telephely tekintetében akkor módosítható, ha

a) a telephely helyrajzi száma telekalakítási eljárásban hozott határozat következtében módosul, de a telephely fizikai elhelyezkedése nem változik, vagy

b) az erőműegység telephelyeként a határozatban több helyrajzi szám került megjelölésre, de az erőműegység tényleges telephelyeként nem valamennyi megjelölt helyrajzi számú ingatlan szolgál.

(10)[60] A kötelező átvételi jogosultság megállapítására, módosítására vonatkozó eljárásban nem alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 49. §-a.

6/A. §[61]

A kötelező átvételi jogosultság gyakorlásának szabályai

7. §[62]

(1) A KÁT termelő az e rendelet feltételeinek megfelelő villamos energiát a kötelező átvétel keretében, a Hivatal határozatában megállapított kötelező átvételi időtartam alatt, a Hivatal által meghatározott éves mennyiségek, vagy az előbbiek szorzataként meghatározott összes átveendő energia mértékéig értékesítheti az e rendelet szerinti átvételi áron.

(2) Ha a villamosenergia-termelés biomassza felhasználásával történik a KÁT termelő a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően igazolja erdei biomassza és fásszárú biomassza esetében, hogy a biomassza fenntartható gazdálkodásból származik, és nem tartozik a VET 10. § (2) bekezdése hatálya alá. A Magyarország területén kívül keletkezett erdőgazdálkodásból származó biomassza esetén a fenntartható gazdálkodást a KÁT termelő a Forest Stewardship Council (FSC) vagy Programme for the Endorsement of Forest Certification (PEFC) tanúsítványával igazolja, és nyilatkozik a VET 10. § (2) bekezdése alóli mentességről.

(3) Ha a villamosenergia-termelés biomassza felhasználásával történik, a KÁT termelő nyilatkozik, hogy a tüzelőanyagként felhasznált biomassza emberi élelmezés céljára nem alkalmas. Az élelmiszer-biztonsági szerv a biomasszának a KÁT termelő nyilatkozatának megfelelő minőségét szúrópróba-szerűen ellenőrzi.

(4) A KÁT termelő biomasszából vagy biogázból nyert villamos energia kötelező átvételi jogosultság keretében történő támogatásra akkor jogosult, ha a megtermeléséhez felhasznált energiaforrás energiatartalma a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke alapján a 29. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjában említett célokra figyelembe vehető.

(5) A Menetrendadásra kötelezett a Befogadó részére a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: finanszírozási rendelet), a kereskedelmi szabályzatban és a mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint a hónap minden napjára napi termelési menetrendet ad.

(6) A Menetrendadásra kötelezett a finanszírozási rendeletben, a kereskedelmi szabályzatban és a mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint jogosult napon belüli termelési menetrend nyújtására. Ha a Menetrendadásra kötelezett a napon belüli termelési menetrendet nem vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, akkor a napi termelési menetrend automatikusan napon belüli termelési menetrenddé válik.

(7) A Menetrendadásra kötelezett az önálló kiegyenlítő menedzsmentje során jogosult

a) a napon belüli termelési menetrendadási határidőt követően, de a villamos energia tényleges szállítását megelőzően menetrend alapú villamos energia ki- és beszállítására a KÁT mérlegkör és valamely - a szervezett villamosenergia-piac mérlegkörétől eltérő - piaci mérlegkör között,

b) a tényleges szállítás időszakában tény alapú villamos energia - nem közvetlenül végfelhasználási célra történő - vételezésére a KÁT mérlegkörből a KÁT mérlegkörben önálló elszámolási ponttal rendelkező rendszerhasználó részére és

c) a tényleges szállítás időszakában tény alapú villamos energia betáplálására a KÁT mérlegkörbe a KÁT mérlegkörben önálló elszámolási ponttal rendelkező rendszerhasználó részéről.

(8) Az a)-c) pont végrehajtására vonatkozó szabályokat a kereskedelmi szabályzat állapítja meg. A Befogadó az a)-c) pont végrehajtásával összefüggő villamos energia költségeit és bevételeit a 15. számú mellékletben meghatározottak szerint számolja el és a VET 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mértékének meghatározása során előjelhelyesen veszi figyelembe.

(9) A Befogadó és az önálló kiegyenlítő menedzsmentben a (7) bekezdés a) pontja szerint részt vevő mérlegkör-felelős az önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő belkereskedelmi menetrendeket a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint bejelenti. Ha a KÁT mérlegkör és a piaci mérlegkör egymás viszonylatában értett, belkereskedelmi menetrendje eltérő, akkor az átviteli rendszerirányító a KÁT mérlegkör menetrendjét tekinti érvényesnek, és ebben az értelemben módosítja az érintett mérlegkör-felelős menetrendjét.

(10) Az önálló kiegyenlítő menedzsmentben a (7) bekezdés b) és c) pontja szerint részt vevő rendszerhasználó termelési és fogyasztási menetrendje a KÁT mérlegkör viszonylatában nulla értékű.

(11) A Menetrendadásra kötelezettnek a menetrendek tekintetében teljes kiegyenlítési kötelezettsége van. Ha a KÁT termelő - összevont menetrend esetén a Menetrend-csoportba tartozó KÁT termelők - által az adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége eltér (7) bekezdés szerinti önálló kiegyenlítő menedzsment figyelembe vételével a Menetrendadásra kötelezett napon belüli termelési menetrendje szerinti villamosenergia-mennyiségtől a Menetrendadásra kötelezett a 14. számú mellékletben meghatározott szabályozási pótdíjat fizet a Befogadónak. Ha a Menetrendadásra kötelezett a napi termelési menetrendet nem vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, akkor a szabályozási pótdíj számítása során azt nulla értékkel kell figyelembe venni.

(12) A 3. § (2) bekezdése szerinti összevont menetrendadás esetén a 14. számú melléklet szerinti szabályozási pótdíj megfizetéséért a Menetrend-csoport Képviselő a Menetrend-csoportjába tartozó KÁT termelőkkel egyetemlegesen felel.

(13) A Befogadó a (11) bekezdés szerinti szabályozási pótdíj havi összegét a VET 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mértékének meghatározása során csökkentő tényezőként veszi figyelembe.

Eredetigazolás

8. §

(1)[63]

(2)[64]

(3)[65]

(4)[66]

(5)[67]

(6)[68]

(7)[69]

(8)[70]

(9)[71]

(10)[72]

(11)[73]

(12)[74]

Ellenőrzés

9. §[75]

(1) Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a KÁT termelő, vagy az általa e rendelet hatálya alatt értékesített villamos energia (vagy annak egy része) nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, akkor határozatában[76]

a) megállapítja, hogy hány kWh értékesítése történt a kötelező átvétel keretében e rendelet előírásainak megsértésével összefüggésben,

b)[77] a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra - kapcsoltan termelt villamos energia esetében kizárólag az értékesítés időpontjában hatályos jogszabályokra - figyelemmel megállapítja a Befogadó részére fizetendő visszatérítés pontos összegét, valamint a visszatérítés időbeli ütemezését a teljesítésre (részteljesítésre) nyitva álló határidő megállapításával,

c)[78] meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a KÁT termelő továbbra is értékesíthet villamos energiát a kötelező átvétel keretében, valamint

d)[79] a VET 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírságot szab ki a KÁT termelővel szemben, és szükség esetén további, VET szerinti jogkövetkezményt alkalmaz.

(2)[80] A KÁT termelő köteles az (1) bekezdés szerinti határozatban megállapított villamosenergia-mennyiség minden kWh-ja után az általa kapott, a rá vonatkozó kötelező átvételi árak és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti referencia piaci árak különbségét visszatéríteni a Befogadónak.

(3)[81] Mentesül a (2) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alól az a KÁT termelő, aki a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő villamosenergia-értékesítés során a kötelező átvétel keretében történő, jogszabályi feltételeknek megfelelő villamosenergia-értékesítéshez viszonyítva nem jutott vagyoni előnyhöz, és a felhasználóknak kárt nem okozott.

(3a)[82] A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárása során enyhítő körülményként figyelembe veszi, ha a KÁT termelő a jogosulatlanul értékesített villamos energia mennyiség után a Befogadóval együttműködve a (2) bekezdés szerinti áron önként elszámolt.

(4)[83] A KÁT termelő köteles a határozatban megállapított visszatérítést a Befogadó részére megfizetni, aki a visszatérítés összegét a 7. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles kezelni.

(5) Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában követelését a Befogadó

a)[84] megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia esetén az általa kapott, a 4. § (1)-(2) bekezdés alapján alkalmazott árak és a 4. § (4) bekezdése alapján alkalmazott árak különbségének,

b)[85] megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia esetén az általa kapott, a 4. § (3)-(4) és (6)-(8) bekezdése alapján alkalmazott árak, hulladékból nyert energiával termelt villamos energia esetén az általa kapott, a 4. § (5)-(6) bekezdése alapján alkalmazott árak 0,17-szeresének[86]

mértékéig a KÁT termelőnek fizetendő árba történő beszámítással érvényesítheti.

(6)[87] Amennyiben a KÁT termelő nem teljesíti az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket, akkor mindaddig nem jogosult kötelező átvétel keretében villamos energiát értékesíteni, amíg e feltételeket nem teljesíti.

(7)[88] A Hivatal az azonos KÁT termelőhöz tartozó erőműegységeket erőműegységenként is ellenőrizheti, és jogosult az e §-ban és a 9/A. §-ban foglaltakat a KÁT termelővel szemben erőműegységenként alkalmazni.

A kötelező átvételi rendszerben való részvételből történő kizárás[89]

9/A. §[90]

(1) A kötelező átvételi rendszerben nem értékesíthet az a KÁT termelő,[91]

a)[92] aki az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak,

b)[93] aki az 1. § (6) bekezdése vagy a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül - továbbá az e rendelet alapján a KÁT termelő részére a Hivatal kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatában meghatározott mennyiségű villamos energia Befogadó részére történő átadásáig, vagy a Hivatal határozatában megjelölt átvételi időtartam lejártáig - az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette,

c)[94] aki ellen az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van hatályban,

d)[95] akivel szemben az 1. § (6) bekezdése vagy a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül - továbbá az e rendelet alapján a KÁT termelő részére a Hivatal kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatában meghatározott mennyiségű villamos energia Befogadó részére történő átadásáig, vagy a Hivatal határozatában megjelölt átvételi időtartam lejártáig - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § vagy 21. §-a szerinti rendelkezések megsértését a Gazdasági Versenyhivatal bírság kiszabásával egyidejűleg véglegesen megállapította,

e)[96] akivel szemben az 1. § (6) bekezdése vagy a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül - továbbá az e rendelet alapján a KÁT termelő részére a Hivatal kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatában meghatározott mennyiségű villamos energia Befogadó részére történő átadásáig, vagy a Hivatal határozatában megjelölt átvételi időtartam lejártáig - a bíróság - a jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban - bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,

f)[97] akiről a Hivatal határozatában megállapítja, hogy a jogosultság megállapítására vagy a jogosultság gyakorlásának ellenőrzésére irányuló eljárásban valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,

g)[98] aki a tevékenységére vonatkozó jogszabályi vagy villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott előírásoknak nem tesz eleget,

h)[99]

i)[100]

j)[101]

k)[102]

l)[103] aki kényszertörlési eljárás alatt áll,

m)[104] aki a 6. § (2b) bekezdés szerinti esetben az erőmű kivitelezésének megkezdését hitelt érdemlően nem tudja igazolni.

(2)[105] A Hivatal a kizáró okok fennállását a kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatának meghozatalát követően is vizsgálja. A Befogadó a KÁT mérlegkör tagsági szerződések megkötésekor vizsgálja a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítéshez szükséges engedélyek meglétét. Ha a Befogadó az (1) bekezdésében foglalt körülmények bármelyikét észleli, eljárást kezdeményez a Hivatalnál.

(3)[106] Ha a Hivatal az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, akkor a kötelező átvételi rendszerben való értékesítést a kizáró ok fennállásáig felfüggeszti.

(3a)[107] Ha a Hivatal az (1) bekezdés g) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, a kötelező átvételi rendszerben való értékesítést a kizáró ok fennállásáig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés oka a felfüggesztéstől számított 3 hónap elteltével is fennáll, úgy a Hivatal rendelkezhet a kötelező átvételi jogosultságból történő kizárásról.

(4)[108] Ha a Hivatal az (1) bekezdés b) vagy d)-f) és l)-m) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, rendelkezik a kötelező átvételi jogosultságból történő kizárásról.

(5)[109] Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során olyan adatról, tényről, információról szerez tudomást, amely alapján feltételezi, hogy a hatósági ellenőrzés eredményeként a KÁT termelővel szemben a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike kerül alkalmazásra, úgy a Hivatal határozatával kötelezi a Befogadót, hogy a KÁT termelővel - a hatósági ellenőrzés lezárásáig -, az érintett KÁT termelőre vonatkozó kötelező átvételi árak helyett a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti referencia piaci áron számoljon el. Ha a hatósági ellenőrzést lezáró döntésben nem kerül sor a (3) bekezdésben meghatározott kizárási okok alkalmazására, úgy a Befogadó köteles a KÁT termelő részére a hatósági eljárás megkezdésének időpontjára visszamenőlegesen megtéríteni a KÁT termelőre vonatkozó kötelező átvételi árak és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti referencia piaci árak különbségét az elszámolt villamosenergia-mennyiség után.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a termelő

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - 2008. január 1-én lép hatályba.

(2) A (9)-(10) bekezdés 2008. január 2-án lép hatályba.

(3) A rendelet 8. §-a 2008. január 9-én lép hatályba.

(4) A rendelet 13. számú mellékletének hatálybalépéséről külön jogszabály rendelkezik.

(5)[110]

(6) Az e rendelet alapján meghatározott árakat az e rendelet hatálybalépése után termelt villamos energiára kell alkalmazni.

(7)[111]

(8) E § (7) bekezdése továbbá (9)-(10) bekezdése 2008. január 3-án hatályát veszti.

(9)[112]

(10)[113]

Átmeneti rendelkezések

11. §

(1)[114] E rendelet rendelkezéseit a (2)-(8) és (15) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti KÁT termelőkre.

(2)[115]

(3)[116]

(4)[117]

(5)[118]

(6)[119]

(7)[120]

(8)[121]

(9)[122]

(10)[123]

(11)[124]

(12)[125]

(13)[126]

(14)[127]

(15)[128]

11/A. §[129]

11/B. §[130]

(1)[131]

(2) A kötelező átvétel mérlegkörében 2011. július 1-jét megelőzően értékesített, kapcsoltan termelt villamos energia elszámolására az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezések alapján kerül sor.

11/C. §[132]

E rendeletnek a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 232/2017. (VIII. 14.) Korm. rendelettel módosított rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

11/D. §[133]

E rendeletnek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 256/2018. (XII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 6. § (10) bekezdését a MódR. hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a MódR. hatálybalépéséig benyújtott szünetelési kérelmeket a Hivatal köteles érdemben elbírálni, de a továbbiakban szünetelés kérésére nincs lehetőség.

11/E. §[134]

A villamosenergia-termelést az egyes villamos energia tárgyú rendeletek módosításáról szóló 229/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódKr.) hatálybalépése előtt megkezdő, kötelező átvételre jogosult erőműegység esetében, amelyre a termelő a MódKr. hatálybalépését megelőzően nem kötötte meg a KÁT mérlegkör-tagsági szerződést, vagy nem kérte a támogatás METÁR rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolását, legkésőbb a MódKr. hatálybalépésétől számított egy éven belül megköti a Befogadó Üzletszabályzata szerinti KÁT mérlegkör-tagsági szerződést vagy prémium támogatási szerződést. Prémium támogatási szerződés megkötése esetén az erőműegység KÁT mérlegkörhöz - biomasszát vagy biogázt felhasználó erőműegység kivételével - nem csatlakozhat. Az e bekezdés szerinti erőműegységek esetében a támogatási időtartam számítása a MódKr. hatálybalépését követő hónap első napján megkezdődik.

Az Európai Unió Jogának Való Megfelelés

12. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energia piacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról.

c)[135]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[136]

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi bázisárai (áfa nélkül*)

1.1. A 4. § (1) bekezdése alá tartozó, megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: nap- és szélenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója:

i) biogáz erőmű esetén: 1,044,

ii) egyéb erőmű esetén: 1,025.

1.2. A 4. § (1) bekezdése alá tartozó, nap- és szélenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1.

2.1. A 4. § (2) bekezdése alá tartozó, megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: napenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója:

i) biogáz erőmű esetén: 1,056,

ii) egyéb erőmű esetén: 1.

2.2. A 4. § (2) bekezdése alá tartozó, napenergiával termelt villamos energia kötelező, átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1.

3.1. A 4. § (3) bekezdése alá tartozó megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: szélenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1,119.

3.2. A 4. § (3) bekezdése alá tartozó, szélenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1.

4. A 4. § (4) és (6) bekezdése alá tartozó megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1.

5. A 4. § (5) bekezdése alá tartozó hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

A kötelező átvétel helyett választott prémium támogatás támogatott árának az időben egyenletes termelés melletti átlagárra vonatkozó szorzója: 1.

2. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[137]

3. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A kötelező átvétel esetében figyelembe veendő napszakok (zónaidők) időtartam

1. A napszakok időtartamának meghatározása során alkalmazott erőműegység-csoportosítás.[138]

2. Az 1. számú melléklet szerinti árak alkalmazása szempontjából az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát munkanapokon[139]

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), valamint

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás tartama alatt

a következőképpen kell figyelembe venni:

a)

b)[140]

c)

3. Nem munkanapnak számító napokon az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát a következőképpen kell figyelembe venni:

a)

b)[141]

c)

4. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[142]

Áralkalmazási feltételek

I. Általános szabályok

1. A fizetések a Befogadó és a KÁT termelő viszonylatában a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban végzett mérések alapján, a 3. § (6) bekezdése szerinti villamos energia vonatkozásában az adott elszámolási pontra meghatározott villamosenergia-mennyiségen alapuló számla, továbbá a 9. § (1) bekezdésén alapuló módosító számla alapján történnek.

2. A fizetések a Befogadó és a Menetrendadásra kötelezett viszonylatában a 7. § (7) bekezdés szerinti önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő villamosenergia-mennyiség esetén a 15. számú mellékletben meghatározottak szerinti számla, valamint a 7. § (11) bekezdése szerinti szabályozási pótdíj esetén a 14. számú mellékletben meghatározottak szerinti számviteli bizonylat alapján történnek.

3. A jogosult az eredeti számláját, számviteli bizonylatát - a 4. pont szerinti kivétellel - a kötelezett részére úgy nyújtja be, hogy azt a kötelezett a számlában, számviteli bizonylatban feltüntetett esedékesség időpontját legalább huszonegy munkanappal megelőzően kézhez vehesse.

4. A Befogadó a szabályozási pótdíjról szóló eredeti számviteli bizonylatát a kötelezett részére úgy nyújtja be, hogy azt a kötelezett a számviteli bizonylatban feltüntetett esedékesség időpontját legalább tizenöt munkanappal megelőzően kézhez vehesse.

5. A kötelezett a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlára, számviteli bizonylatra vonatkozó kifogását a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított húsz, szabályozási pótdíj tekintetében tizennégy munkanapon belül közli a jogosulttal. A helytelen mérési adatokkal összefüggő kifogásokat a kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelő elszámolási mennyiségi adatok reklamációját követően, de legkésőbb a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási adatokra vonatkozó reklamációs határidőig lehet a Befogadó részére benyújtani. A számlára, számviteli bizonylatra vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

6. A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak szerinti késedelmi kamatot, valamint a behajtási költségátalányról szóló törvény szerinti behajtási költségátalányt fizet a másik fél részére.

7. Ha a jogosult és a kötelezett ugyanazon jogi személy részét képezi, az elszámolások - számla helyett - a társaság számviteli szabályozása szerint kötött belső megállapodás és az ennek megfelelő, mérésen alapuló belső bizonylatok alapján történnek.

8. A KÁT termelő a mérlegkör-tagsági szerződésben, a Menetrend-csoport Képviselő az összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint pénzügyi biztosítékot nyújt. A pénzügyi biztosítékot a Befogadó jogosult a KÁT termelő vagy a Menetrend-csoport Képviselő lejárt fizetési kötelezettsége kielégítése céljából lehívni.

II. Különös szabályok

A villamos energia Befogadója és a KÁT termelő, valamint a Menetrendadásra kötelezett között érvényesülő árak alkalmazási feltételei

1. A KÁT termelő havonta egy számlát (a továbbiakban: havi számla) állít ki a Befogadó részére. A KÁT termelő a 9. § (1) bekezdése szerinti esetben módosító számlát állít ki a Befogadó részére a Hivatal határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül.

2. A havi számla 3. § (6) bekezdésében meghatározott, a tárgyhó utolsó napján 24:00 óráig gyűjtött elszámolási villamosenergia-mennyiségek díjának összegét tartalmazza.

3. A havi számlát a KÁT termelő a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától állítja ki a Befogadó részére.

4. A KÁT termelő a havi számlát telephelyenként, a telephelyen belül erőműegységenként, az erőműegységen belül termelési eljárásonként megbontva állítja ki.

5. Hóközi árváltozás esetén a KÁT termelő az árváltozással érintett időszakoknak megfelelően megbontva állítja ki a számlát.

6. Az önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő villamosenergia-mennyiség ellenértékének negatív értékű havi összesített egyenlege esetén a Menetrendadásra kötelezett a Befogadó részére, pozitív értékű havi összesített egyenlege esetén a Befogadó a Menetrendadásra kötelezett részére havonta az 1. pontban meghatározott számlával egyidőben egy számlát állít ki az önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő villamos energia ellenértékéről.

7. A Befogadó a Menetrendadásra kötelezett részére havonta a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától egy számviteli bizonylatot állít ki a szabályozási pótdíjról.

8. Ha a 6. pont szerinti számla vagy a 7. pont szerinti számviteli bizonylat vonatkozásában a Menetrendadásra kötelezett az esedékesség napjáig az ellenértéket nem fizeti meg, akkor a Befogadó a nem vitatott ellenértéket és az I. Általános szabályok 6. pontja szerinti - a számla vagy számviteli bizonylat esedékességének napjától a beszámítás napjáig terjedő időszakra meghatározott - késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt az 1. és 6. pont szerinti számlaértékébe beszámíthatja.

9. Menetrend-csoport esetén a 8. pont szerinti beszámítás során a Befogadó a beszámítandó összeget az adott hónapban a Menetrend-csoporthoz tartozó tagok között a 14. számú melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint osztja szét. Ha a beszámított összeg nem fedezi teljes mértékben a beszámítandó összeget valamely tag esetében, úgy a Befogadó a fennmaradó összeget a Menetrend-csoport többi tagjával szemben a 14. számú melléklet 1. pontjában meghatározottak szerinti arányban számíthatja be.

10. A KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a Menetrend-csoport Képviselő a tény mérési adatok villamosenergia-ellátási és -elosztói szabályzat szerinti korrekciója esetén a módosított adatoknak megfelelően az 1. és 6. pont szerinti számla és a 7. pont szerinti számviteli bizonylat tekintetében a Befogadóval a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási adatokra vonatkozó reklamációs határidőt követően elszámol.

5. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi árainak meghatározása

1. A 4. § (1) bekezdése szerinti villamos energia tárgyévre vonatkozó, január 1-jétől érvényes - a zónaidőnként termelt villamos energia mennyiségek alapján számított, súlyozott - átlagos kötelező átvételi árát a tárgyévet megelőző év - a zónaidőnként termelt villamos energia mennyiségek alapján számított, súlyozott - átlagos átvételi ára és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének szorzata alapján kell meghatározni.

2. A 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti villamos energia tárgyévre vonatkozó, január 1-jétől érvényes - a zónaidőnként termelt villamos energia mennyiségek alapján számított, súlyozott - átlagos kötelező átvételi árát a tárgyévet megelőző év - a zónaidőnként termelt villamos energia mennyiségek alapján számított, súlyozott - átlagos átvételi ára és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex 1% pontos hatékonyságjavítási tényezővel csökkentett értékének szorzata alapján kell meghatározni.

3. E rendelet alkalmazásában, az 1. és 2. pontban hivatkozott "a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, a megelőző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex" a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan havonta közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított fogyasztói árindexeinek átlagát jelenti.[143]

6. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[144]

7. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvétele keretében történő értékesítés megkezdéséhez biomassza vagy biogáz felhasználása esetén teljesítendő minimális hatásfok követelmények

Az előírt hatásfok követelmények az erőműegység névleges hő- és villamosenergia-termelése esetén értendők 15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar nyomás, 60% relatív páratartalom mellett.

8. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[145]

9. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[146]

10. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[147]

11. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[148]

12. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[149]

13. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[150]

14. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[151]

A szabályozási pótdíj megállapítására vonatkozó szabályok

1. Egy adott (i) elszámolási időegységre a Menetrendadásra kötelezettre eső szabályozási pótdíj összege a 2. és 3. pont figyelembevétele nélkül:

1.7. Az 1.1-1.5. pontban, valamint a 15. számú mellékletben az SZi ki és SZi be mennyiségeket nulla értékkel kell figyelembe venni és a Befogadó ebben az értelemben módosítja az érintett Menetrendadásra kötelezett önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő menetrendjét, amennyiben[152]

MDi KÁT < abs(SZi ki) + abs(SZi be);

1.8. Amennyiben a Menetrendadásra kötelezett a 7. § (5) bekezdés szerinti menetrendadási kötelezettségét nem teljesíti, az adott napra nem élhet a 7. § (7) bekezdés a) pont szerinti jogával és Befogadó ebben az értelemben módosítja az érintett Menetrendadásra kötelezett önálló kiegyenlítő menedzsmenttel összefüggő menetrendjét.[153]

2. A KÁT termelő szabályozási pótdíj csökkentésének összege, mely nem haladhatja meg az 1. pont szerinti szabályozási pótdíj havi összegét:

3. Menetrend-csoport esetén a szabályozási pótdíj csökkentés a következő képlet alapján számítandó:

4. M szabályozási pótdíj csökkentés mértékének bázisértékei:

a) naperőmű és szélerőmű esetén: 3 Ft/kWh;

b) az a) pont alá nem tartozó erőmű esetén: 0,5 Ft/kWh.

5. A 4. pont szerinti M szabályozási pótdíj csökkentés mértéke

a) 2021. január 1-től MB *0,95;

b) 2022. január 1-től MB *0,85;

c) 2023. január 1-től MB *0,70;

d) 2024. január 1-től MB *0,50;

e) 2025. január 1-től MB *0,25;

f) 2026. január 1-től nulla;

ahol MB a 4. pont szerinti M szabályozási pótdíj csökkentés mértékének bázisértéke.

6. Egy adott hónapban az 1. pont szerinti (i) elszámolási időegységekre eső szabályozási pótdíjak havi összege és a 2. pontban - Menetrend-csoport esetén a 3. pont figyelembevételével - meghatározott szabályozási pótdíj csökkentés különbsége alapján kell számítani a Menetrendadásra kötelezett által a Befogadó részére fizetendő havi szabályozási pótdíj összegét:

7. A 4. számú melléklet II. Különös szabályok 6. pontja szerinti számviteli bizonylaton szereplő, 1-6. pont szerinti szabályozási pótdíj összegét a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott előzetes elszámolási adatok alapján kell kiszámítani, mely a 4. számú melléklet II. Különös szabályok 10. pontja alapján korrigálásra kerül.

15. számú melléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez[154]

A Menetrendadásra kötelezett önálló kiegyenlítő menedzsmentjére vonatkozó szabályok

1. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett által a KÁT mérlegkörből piaci mérlegkörökbe menetrend szerint kiszállított villamosenergia-mennyiség értéke:

2. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett által a KÁT mérlegkörbe piaci mérlegkörökből menetrend szerint beszállított villamosenergia-mennyiség értéke:

3. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett által a rendszerhasználótól a KÁT mérlegkörbe átvett villamosenergia-mennyiség értéke:

4. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett által a rendszerhasználónak a KÁT mérlegkörből átadott villamosenergia-mennyiség értéke:

5. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett LE irányú utasított eltéréséhez tartozó villamosenergia-mennyiség értéke:

6. Egy adott (i) elszámolási mérési időegységben a Menetrendadásra kötelezett FEL irányú utasított eltéréséhez tartozó villamosenergia-mennyiség értéke:

7. A Menetrendadásra kötelezett önálló kiegyenlítő menedzsmentjével összefüggő villamosenergia-mennyiség ellenértékének elszámolható havi összege:

[155]

8. A 4. számú melléklet II. Különös szabályok 6. pontja szerinti számlán szereplő, 7. pont szerinti összeget a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott előzetes elszámolási adatok alapján kell kiszámítani, mely a 4. számú melléklet II. Különös szabályok 10. pontja alapján korrigálásra kerül.