21/2015. (V. 4.) NFM rendelet

a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés y) pontjában, valamint a 74. § (2) bekezdés d), h) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. §[1] E rendelet hatálya a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-ei (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1139 rendelet] hatálya alá nem tartozó polgári légijárművek tervezésére, gyártására, építésére, típus- és légialkalmassági tanúsítására, egyedi repülési engedélyére, folyamatos légialkalmasságának fenntartására, valamint megfelelőségi tanúsítására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. autogiro: a levegőnél nehezebb légijármű, amelyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, amely rotorok szabadon forognak alapvetően függőleges tengely körül (ún. gyroplane);

2. ballon: olyan, a levegőnél könnyebb, erőgép meghajtással nem rendelkező légijármű, amely meleg levegővel vagy gázzal töltött (ún. free balloon);

3.[2] ejtőernyő: olyan repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai módon történik, a szárny alakját az áramlás biztosítja, alkalmas szabadesésben történő nyitásra, vezetője a szárnyon több felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. parachute);

4. folyamatos légialkalmasság: mindazon folyamatok összessége, amelyek biztosítják, hogy a légijármű a teljes élettartama alatt megfeleljen a légialkalmassági követelményeknek és azt, hogy a légijármű biztonságosan üzemeltethető legyen;

5. gyalog siklórepülő: lábról induló siklórepülő;

6. helyből felszálló repülőgép: a levegőnél nehezebb olyan légijármű, amely képes a függőleges felszállásra, a függőleges leszállásra és a kis sebességgel történő repülésre, és amely elsődlegesen a motormeghajtású emelőszerkezettől, vagy az emeléshez alkalmazott motor tolóerőtől függ ezen repülési tartományokban, valamint az emelésben szerepet nem játszó nem forgó légijármű-felülettől, vagy felületektől a vízszintes repülés alatt (ún. powered lift);

7. helikopter: olyan, a levegőnél nehezebb légijármű, amelynek levegőben maradását általában a függőleges tengelyre szerelt egy vagy több erőgép meghajtású rotoron képződő felhajtóerő biztosítja;

8. karbantartás: légijárműnek, vagy légijármű komponensének nagyjavítását, javítását, ellenőrző vizsgálatát, cseréjét, átalakítását vagy hibaelhárítását, vagy ezek kombinációját jelenti, a repülés előtti ellenőrzés kivételével;

9.[3] katonai múltú légijármű: az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet a) pont ii) alpont harmadik francia bekezdésében, valamint d) pontjában meghatározott légijármű;

10. KIT építésű légijármű: olyan amatőr építésű légijármű, amelyet nagyobb részegységeket, vagy előre összeszerelt elemeket magában foglaló építőkészletből építenek meg;

11. komponens: bármely hajtómű, légcsavar, összetett alkatrész, berendezés;

12.[4] könnyű autogiro: az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet f) pontjában meghatározott légijármű;

13. kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű: az ismeretanyag bővítése, új alkalmazási lehetőségek kidolgozása érdekében a következő célból épített légijármű:

a) az üzemeltetetés során megállapítsák egy ötletről annak további fejlesztési lehetőségeit (pl. új berendezés installációja, új üzemeltetési technikák, repülőgépek újfajta alkalmazásai),

b) valamely előírásnak, követelménynek történő megfelelés vizsgálata vagy demonstrálása az üzemeltetetés során,

c) jelen rendeletben meghatározott típusalkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges típusvizsgálatokat, típustesztek elvégzése,

d) piackutatás,

e) a személyzetek továbbképzése olyan speciális jellemzőjű, kialakítású légijárművön, amelyből nem áll rendelkezésre hasonló jellemzővel rendelkező;

14. légialkalmassági határozat: az Lt. 3/C. § (1) bekezdésében meghatározott légiközlekedési hatósági döntés;

15. légijármű kategória: a légijárművek kategóriába sorolása meghatározott alapjellemzők szerint;

16. léghajó: a levegőnél könnyebb, erőgép-meghajtású légijármű;

17. motoros vitorlázó-repülőgép: integráltan felszerelt, nem behúzható motorral és nem behúzható légcsavarral felszerelt, saját erőből felszállni és emelkedni képes vitorlázó-repülőgép (ún. touring motor glider [TMG]);

18. repülés előtti ellenőrzés: repülés előtt abból a célból végrehajtott ellenőrzés, hogy a légijármű a tervezett repüléshez megfelelő állapotban van;

19.[5] repülőeszköz: siklórepülő eszköz, az ejtőernyő és az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet e) pontjában meghatározott egyszemélyes vagy 300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő repülőgép együttes megnevezése;

20. repülőgép: hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb légijármű, amely a repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri, amely erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek;

21.[6] sárkányrepülő eszköz: olyan repülőeszköz, amelynek kormányzása súlypontáthelyezéssel vagy súlypontáthelyezéssel és aerodinamikai kormányzással együttesen történik, a szárny alakjának megtartására belső merevítő vázszerkezet szolgál, vezetője a szárnyon egyetlen felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. hangglider);

22. segédmotoros siklóernyő: segédmotorral felszerelt, lábról vagy kocsiszerkezetről (ún. trike) indítható siklóernyő (ún. powered parachutes/powered paraglider);

23. segédmotoros sárkányrepülő eszköz: segédmotorral felszerelt, lábról vagy kocsiszerkezetről (ún. trike) indítható sárkányrepülő (ún. powered hangglider);

24.[7] siklóernyő: olyan repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai vagy súlypont áthelyezéses módon külön és együttesen is lehetséges, a szárny alakját az áramlás biztosítja, szabadesésben történő nyitásra nem alkalmas, vezetője a szárnyon több felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. paraglider);

25.[8] siklórepülő eszköz: repülőeszköz, amely lehet sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő;

26. súlyos veszélyes helyzet: a légijármű olyan meghibásodása, zavara, hibája, vagy a légijárművel kapcsolatban bekövetkező olyan esemény, amely a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez vezethet;

27. tandem repülés: a siklórepülő eszköz, vagy az ejtőernyő esetében a pilótával összekapcsolva egy vagy több személy repül;

28. terv építésű légijármű: olyan légijármű, amelynek a szerkezete kizárólag tervek alapján készült, a főbb részegységei előre gyártott építőkészlet felhasználása nélkül készültek; terv építésű légijármű az építő saját terve alapján épült légijármű is;

29.[9] történelmi jelentőségű légijármű: az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet a) pontjában meghatározott légijármű, az ii) alpont harmadik francia bekezdésében meghatározott légijármű kivételével;

30.[10] ultrakönnyű légijármű: az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet e) pontjában meghatározott légijármű, kivéve a sárkányrepülő eszköz és az egyszemélyes vagy 300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő légijárművet;

31. vitorlázó-repülőgép: erőgép meghajtással nem, vagy kiegészítő motorral és légcsavarral rendelkező, levegőnél nehezebb légijármű, amely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri (ún. glider).

2. RÉSZ

ULTRAKÖNNYŰ LÉGIJÁRMŰRE, KÖNNYŰ AUTOGIRORA, TOVÁBBÁ REPÜLŐGÉPRE, HELIKOPTERRE, 4600 M3-NÉL KISEBB TÉRFOGATÚ LÉGHAJÓRA, BALLONRA, VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPRE, HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPRE, AUTOGIRORA, MOTOROS VITORLÁZÓ-REPÜLŐGÉPRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ULTRAKÖNNYŰ LÉGIJÁRMŰ ÉS KÖNNYŰ AUTOGIRO TÍPUSALKALMASSÁGI TANÚSÍTÁSÁRA, GYÁRTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. A típusalkalmassági tanúsítási kérelem

3. § (1)[11] Az ultrakönnyű légijármű és könnyű autogiro (a továbbiakban együtt: könnyű légijármű) típusalkalmassági tanúsítványát a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2)[12]

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a felelős tervezői jogosultság igazolására szolgáló dokumentum (dokumentumok) másolatát,

b) ha a kérelmező nem rendelkezik felelős tervezői jogosultsággal, akkor a felelős tervezővel kötött megállapodás másolatát, oly módon, hogy abból a felek ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései kitakarhatóak,

c) a kérelmezett könnyű légijármű típustervét,

d) a típusvizsgálatokról, típustesztekről készült jegyzőkönyvet (jegyzőkönyveket) és az ezzel összefüggő megfelelőségi nyilatkozatot (nyilatkozatokat),

e) a felelős tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a típusterv a megjelölt eltérésekkel, megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak,

f) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy képes teljesíteni a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával szemben támasztott kötelezettségeket,

g) a részletes műszaki tervdokumentációt.

(4)[13] A részletes műszaki tervdokumentációt a kérelmező elektronikus úton vagy papír alapon, összefűzve és lezárt dobozban adja át a légiközlekedési hatóságnak, aki azt lezáró pecséttel látja el, és az eljárás befejezésével a kérelmező részére visszaadja. A kérelmező a műszaki tervdokumentációt köteles megőrizni.

(5) Amennyiben a kérelmező az Lt. 46. § (5) bekezdése alapján valamely állam illetékes hatósága által kiadott igazolás alapján kéri a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának kiadását, a kérelemnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt kell tartalmaznia, valamint a kérelemhez mellékelni kell a másik állam által kiadott igazolást.

3. Alkalmazandó légialkalmassági előírás, típusterv, típusvizsgálatok, típustesztek

4. § (1) A könnyű légijárműnek meg kell felelnie az Európai Unió, vagy az Európai Unió valamely tagállamának illetékes hatósága, vagy szervezete által kiadott vagy elfogadott légialkalmassági előírásnak.

(2) Az az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazandó légialkalmassági előírás választható a típusalkalmassági tanúsítás alapjául, amely magyar vagy angol nyelven rendelkezésre áll, és angol nyelv esetében a felelős tervező az angol nyelvet az előírás alkalmazásához szükséges szinten ismeri. A nyelvismeretről a felelős tervező nyilatkozatát kell elfogadni.

5. § A kérelmezett könnyű légijármű típustervének tartalmaznia kell:

a) az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak történő megfelelés részleteit, valamint az attól való eltérés, vagy eltérések leírását magában foglaló megfelelési jegyzéket,

b) az aerodinamikai-, szilárdsági-szerkezeti-, teljesítmény-számításokat,

c) a rajzkészletet, amely magában foglalja a könnyű légijármű külső általános három nézeti méretezett vázlatát, és a szerkezeti rendszerrajzokat, amelyek alapján azonosíthatóak a típus fő egységei és rendszerei,

d) a súlypontmérési utasítást,

e) a szilárdsági-szerkezeti bevizsgálás programját és annak végrehajtását tanúsító dokumentumokat,

f) a típus repülési teszteket,

g) az anyagokra, eljárásokra, komponensekre, valamint a termék gyártási és összeszerelési módszereire vonatkozó, a termék megfelelőségének biztosításához szükséges információkat,

h) bármely egyéb, és rendelkezésre álló adatot, amely alapján meg lehet határozni az ugyanilyen típusú későbbi könnyű légijárművek légialkalmasságát,

i) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézkönyv (kézikönyvek) egy példányát.

6. § (1) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsításához a kérelmezőnek biztosítania kell az alkalmazandó légialkalmassági előírás szerinti megfelelőség igazolásához szükséges típusvizsgálatok és típustesztek elvégzését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott típustesztek elvégzését megelőzően a felelős tervezőnek igazolnia kell, hogy a felhasznált anyagok, eljárások, a gyártási folyamatok, a szerkezeti felépítés és kialakítás a szükséges mértékben megfelel a típustervre vonatkozó előírásoknak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megfelelés igazolásáról a felelős tervező megfelelési nyilatkozatot állít ki.

(4)[14]

(5) A könnyű légijármű típus repülési tesztjét az alkalmazandó légialkalmassági előírásban meghatározottak szerint kell végrehajtani, de a teszteknek legalább a következőkre kell kiterjedniük:

a) földi üzemi próbák,

b) teljesítmény és általános repülési jellemzők vizsgálata,

c) repülés különböző súlyponthelyzetek mellett,

d) stabilitási vizsgálatok,

e) kis sebességű repülés és átesés,

f) rendkívüli repülési helyzetek, pl. dugóhúzó-, lebillenési hajlam,

g) szilárdsági határértékek ellenőrzése, szerkezeti merevség vizsgálata,

h) a vészhelyzeti eljárások szimulálása és ilyen körülmények közötti vizsgálatok.

(6) A típus repülési tesztelését a felelős tervező és típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa által együttesen meghatározott, az adott típusra kidolgozott repülési program végrehajtására képes, megfelelő légijárművezetésre jogosító engedéllyel, valamint tapasztalattal rendelkező személy végezheti.

4. A felelős tervezői jogosultság

7. § (1) Könnyű légijármű felelős tervezői feladatait az a személy láthatja el, aki rendelkezik

a) felsőfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, és

b) legalább 5 éves tervezői, gyártói vagy üzemeltetői tapasztalattal valamely légijármű kategóriában.

(2) A felelős tervező felel:

a) az általa készített típustervnek az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak, a megjelölt eltérésekkel történő megfelelésért,

b) a típusterv készítésében részben vagy egészében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel rendelkező egyéb tervezők kiválasztásáért, és az egyéb tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

5. A típusalkalmassági tanúsítvány

8. § (1)[15]

(2) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[16]

a) a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványa tulajdonosának nevét, címét,

b) a könnyű légijármű osztályát, besorolását,

c) a könnyű légijármű típusát,

d) a könnyű légijármű alkalmazásának célját,

e) típusterv megjelölését, és

f) a légiközlekedési hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a típusalkalmassági tanúsítványban meghatározott könnyű légijármű a jelen rendeletben foglaltaknak és az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas.

(3) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának mellékletét képezi a típusalkalmassági tanúsítvány specifikációs adatlap, amelynek tartalmaznia kell:

a) a könnyű légijármű típusát, változatát, modelljét, kategóriáját,

b) a könnyű légijármű gyártójának nevét és címét,

c) a típusalkalmassági tanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló dokumentumok megnevezését,

d) az alkalmazandó légialkalmassági előírást,

e) a könnyű légijármű műszaki jellemzőit és az üzemeltetési korlátozásokat, beleértve annak általános leírását, a minimális felszereléseket, a méreteket, a motor, légcsavar jellemzőit, a sebességi és terhelési korlátozásokat, és az engedélyezett üzemeltetés jellegét,

f) amennyiben alkalmazandó, a típusváltozatok adatait,

g) az üzemeltetési dokumentáció leírását,

h) a szükséges egyéb bejegyzéseket.

(4)[17]

(5)[18]

(6)[19]

9. § (1) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosának kötelezettsége:

a) minden olyan meghibásodás, zavar, hiba vagy egyéb olyan esemény jelentése a légiközlekedési hatóságnak, amelyről a típusalkalmassági tanúsítványban szereplő típusú könnyű légijárművel kapcsolatban tudomása van, és amely esetében a típus a repülésre súlyosan veszélyes helyzetet eredményezett vagy eredményezhet,

b) a légiközlekedési hatóság által az Lt. 3/C. § (1) bekezdés alapján kiadott légialkalmassági határozatban megállapított kötelezettség teljesítése,

c) biztosítani a tervezés és a gyártás megfelelő összehangolását, amennyiben nem a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa a gyártó, a gyártóval kötött megállapodáson keresztül,

d) biztonságos helyen megőrizni a légiközlekedési hatóság által pecséttel ellátott részletes műszaki tervdokumentációt, valamint megőrizni minden lényeges tervezési információt, tervrajzot, vizsgálati jelentést, beleértve a tesztek vizsgálati jegyzőkönyveit,

e) gondoskodni a légialkalmassági előírásban meghatározott kézikönyv, vagy kézikönyvek mesterpéldányainak naprakészségéről, illetve a kézikönyv (kézikönyvek) másolatainak a légiközlekedési hatóság kérésére a légiközlekedési hatóság részére történő átadásáról,

f) a könnyű légijármű folyamatos légialkalmasságának támogatása,

g) az alkalmazandó légialkalmassági előírással összhangban elkészített leíró adatokból és kivitelezési utasításokból álló, a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításokból legalább egy teljes sorozatot átadni

ga) szállításkor, vagy

gb) a könnyű légijármű első légialkalmassági tanúsítványának kiállításakor abban az esetben, ha ez utóbbira a szállítást követően kerül sor,

a könnyű légijárművek valamennyi ismert tulajdonosának, majd ezt követően ezeket az utasításokat kérésre minden olyan személy rendelkezésére bocsátani vagy bármely elérhető formában közzé tenni annak számára, akinek ezen utasítások betartása kötelező,

h) a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasítások módosításait rendelkezésre bocsátani a g) pontban meghatározott személyek, szervezetek számára.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jelentést a légiközlekedési hatóság által megállapított formában és módon, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 72 órával a súlyosan veszélyes helyzet megállapítását követően kell megtenni, kivéve, ha rendkívüli körülmények ezt megakadályozzák.

10. §[20]

11. § (1)[21]

(2) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának módosítására irányuló kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[22]

a) a módosítás leírását,

b) a típusterv és a kézikönyv, vagy kézikönyvek módosítással érintett részét,

c) a módosítás során alkalmazandó légialkalmassági előírás megnevezését, megjelölve a kiadó illetékes szervezetet és a kiadás számát, dátumát, valamint a revízió számát.

(3)[23]

12. §[24]

6. Gyártási engedély

13. § (1)[25] Könnyű légijármű gyártására szóló gyártási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[26]

a) a gyártandó könnyű légijármű típus megnevezését és típusalkalmassági tanúsítvány számát, vagy ha folyamatban van a típusalkalmassági tanúsítvány kiadása iránti eljárás, akkor a könnyű légijármű típus megnevezését, kategóriáját,

b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a gyártó rendelkezik az adott könnyű légijármű típusra vonatkozó típustervekkel,

c) a gyártási hely (gyártási helyek) címét,

d) a gyártásfelügyelő személy nevét, képzettségét és tapasztalatát.

(3)[27] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

14. §[28]

15. § A gyártási engedély alapjául szolgáló adat megváltozását a gyártó szervezet a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a légiközlekedési hatóságnak.

7. Gyártás-ellenőrzési rendszer, a gyártó kötelezettsége

16. § (1) A gyártás-ellenőrzési rendszernek a gyártó szervezet működési dokumentumaiban rögzített módon biztosítania kell a könnyű légijárműre vonatkozó tervezési adatoknak történő megfelelését és a biztonságos üzemkész állapotát, oly módon, hogy a felhasznált főbb szerkezeti anyagok és alkatrészek, valamint a gyártásban közreműködő személyek kiléte és tevékenységének módja nyomon követhetőek legyenek.

(2) A gyártás-ellenőrzési rendszernek biztosítania kell a lehetőséget annak megállapítására, hogy

a) a beérkező anyagok, valamint a beszerzett, illetve az alvállalkozóktól megrendelt, a könnyű légijárműben felhasznált kritikus anyagok és alkatrészek megfelelnek a vonatkozó tervadatokban előírtaknak,

b) a beérkező anyagokat, valamint a beszerzett vagy az alvállalkozóktól megrendelt anyagokat és alkatrészeket azonosították,

c) a könnyű légijármű minőségét és biztonságát befolyásoló eljárások, gyártási technikák és összeszerelési módszerek kivitelezése megfelel a vonatkozó előírásoknak,

d) a típusterv módosításait, beleértve a helyettesítő anyagokat, alkatrészeket, megfelelően hagyták jóvá és ellenőrizték, mielőtt azokat beépítették a könnyű légijárműbe,

e) a károsodásnak és minőségromlásnak kitett anyagokat, alkatrészeket megfelelően tárolják és védik,

f) a kiselejtezett anyagokat és alkatrészeket oly módon különítik el és határozzák meg, hogy az kizárja a könnyű légijárműbe történő beépítésüket.

17. § (1) Gyártásfelügyelő az a személy lehet, aki a választott építési módszerben (pl. fa, kompozit, fém) kellő tapasztalatot szerzett, valamint rendelkezik

a) felsőfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, vagy

b) legalább középfokú repülő- vagy közlekedés-gépésztechnikusi, illetve gépésztechnikusi szakképesítéssel, vagy

c) legalább 5 éves légijármű gyártásban, fejlesztésben, üzemeltetésben eltöltött tapasztalattal, és a felelős tervező őt arra alkalmasnak ítéli.

(2) A gyártásfelügyelő és a felelős tervező azonos személy is lehet.

(3) A gyártásfelügyelő felelős a könnyű légijármű gyártás során a típustervben foglaltak betartásáért és a betartás ellenőrzéséért.

18. § A gyártás során a könnyű légijármű ellenőrző repülését végző légijárművezetőt a gyártásfelügyelő jelöli ki.

19. § A gyártó kötelezettsége:

a) a gyártás helyén tartani azokat a műszaki adatokat és rajzokat, amelyekre szükség van annak meghatározásához, hogy a könnyű légijármű megfelel-e a vonatkozó tervadatoknak,

b) működtetni a gyártás-ellenőrzési rendszert,

c) együttműködni a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával a folyamatos légialkalmassággal összefüggő olyan intézkedés végrehajtásában, amely a már legyártott könnyű légijárművel kapcsolatos,

d) belső események jelentésére szolgáló rendszert kialakítani és fenntartani annak érdekében, hogy lehetővé tegye a gyártás során történt eseményekre vonatkozó jelentések összegyűjtését és értékelését a káros tendenciák meghatározása, valamint a hiányosságok kiküszöbölése érdekében, továbbá a jelenthető események kivonatolását, oly módon, hogy a rendszer magában foglalja az eseményekre vonatkozó lényeges információk értékelését és a kapcsolódó információk terjesztését,

e) a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa felé jelenteni minden olyan esetet, amelyben a gyártó könnyű légijárműveket hozott forgalomba, és később megállapították, hogy azok eltérnek a vonatkozó tervadatoktól, valamint a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával együtt vizsgálatot lefolytatni azoknak az eltéréseknek a meghatározására, amelyek veszélyes helyzet kialakulásához vezethetnek,

f) jelenteni a légiközlekedési hatóság számára azokat az eltéréseket, amelyeket az e) pontban meghatározottak szerint határoztak meg, és amelyek veszélyes helyzet kialakulásához vezethetnek.

8. Gyártói megfelelőségi nyilatkozat

20. § (1) A könnyű légijármű gyártója a teljes légijárműre vonatkozóan megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki a könnyű légijármű tulajdonjogának első átruházásakor vagy a légialkalmassági tanúsítványa első kiállításának kérelmezésekor.

(2) A gyártói megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó szervezetnél arra feljogosított és felelős személy írja alá.

(3) A megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) nyilatkozatot a légijárműre vonatkozóan, amely szerint a könnyű légijármű megfelel a típustervnek, és biztonságos repülésre alkalmas állapotban van,

b) a könnyű légijármű egyedi konfigurációs adatait,

c) nyilatkozatot a könnyű légijárműre vonatkozóan, amely szerint elvégezték az alkalmazandó légialkalmassági előírásban és a 6. § (6) bekezdésben meghatározott földi és repülési teszteket.

9. Komponens

21. § A légijármű komponens akkor alkalmas egy típusalkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező könnyű légijárműbe történő beszerelésre, ha a komponens megfelel, vagy bizonyítottan egyenértékű a típustervben meghatározottakkal.

10. Légialkalmassági tanúsítvány

22. § (1)[29]

(2) A légialkalmassági tanúsítvány iránti kérelem a könnyű légijármű üzemben tartási engedélye iránti kérelemmel egyidejűleg is benyújtható.

(3)[30] A légialkalmassági tanúsítvány iránti kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a könnyű légijármű típusát és gyári számát (számait).

(4)[31] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

23. § (1)[32]

(2) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a légijármű:[33]

a) azonosítására szolgáló adatokat (pl. lajstromjelét), a típusalkalmassági tanúsítvány vagy bizonyítvány számát és az azt kiadó hatóság megnevezését,

b) típusának, modelljének megjelölését,

c) gyártójának megnevezését,

d) gyártási számát vagy számait,

e) osztályba sorolását,

valamint a jogosultságokat, szükséges korlátozásokat, bejegyzéseket.

(3)[34]

24. §[35] A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványa határozatlan időre szól.

25. §[36]

26. § A légiközlekedési hatóság felhívására a légialkalmassági tanúsítvány tulajdonosának lehetővé kell tennie, hogy a légiközlekedési hatóság megvizsgálja a könnyű légijárművet.

11. Nyelvhasználat

27. § A könnyű légijármű légiüzemeltetésével összefüggő kézikönyveket, feliratokat, jegyzékeket és műszer-jelöléseket, valamint az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt egyéb szükséges információkat magyar és angol nyelven kell elkészíteni. Az üzemeltető személyekről a légijármű tulajdonosának, az üzemeltető személyek megfelelő nyelvismeretéről az üzemeltető személyek nyilatkozata az irányadó.

II. FEJEZET

KUTATÁSI, KÍSÉRLETI, VAGY TUDOMÁNYOS CÉLÚ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12. Egyedi repülési engedély kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre

28. § (1) Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges.

(2)[37]

(3) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell[38]

a) a légijármű megnevezését,

b) a légijármű egyedi azonosítóját,

c) a kísérleti repülések céljára vonatkozó nyilatkozatot,

d) a műszaki felügyelő nevét és tapasztalatának leírását.

(4)[39] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

(5) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű céljára vonatkozóan a kérelmező nyilatkozatát kell elfogadni.

29. § (1) Műszaki felügyelő az lehet, aki a választott építési módszerben (pl. fa, kompozit, fém) kellő tapasztalatot szerzett, valamint rendelkezik

a) felsőfokú repülő-, gépész- vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, vagy

b) legalább középfokú repülő- vagy közlekedés-gépésztechnikusi vagy gépésztechnikusi szakképesítéssel és legalább 5 éves tapasztalattal, vagy

c) legalább 10 éves légijármű-gyártásban, fejlesztésben, üzemeltetésben eltöltött tapasztalattal.

(2) Műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges arról, hogy a légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak.

30. § (1) Az egyedi repülési tesztprogram összeállításáért a műszaki felügyelő és a repülési tesztprogramot végrehajtó légijárművezető felelős.

(2) Az egyedi repülési tesztprogramnak legalább a következő időtartamokat kell tartalmaznia:

a) 40 óra, típusalkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező motorral vagy légcsavarral felszerelt légijármű esetén,

b) 25 óra, típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező motorral vagy légcsavarral felszerelt légijármű esetén,

c) 10 óra, vitorlázó repülőgép és ballon esetén.

31. § A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű repülési személyzetének kijelöléséről a kérelmező dönt, amennyiben a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak.

32. § Az egyedi repülési engedély jogosultja köteles a kísérleti repülések végrehajtását papír alapon vagy elektronikus módon, akár képrögzítő felvételek készítésével is dokumentálni. Az elektronikus dokumentálás esetében biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását.

33. § (1)[40]

(2) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedély 1 évig hatályos.

(3)[41] A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülés engedélynek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a repülések tervezett programjában meghatározott feltételek leírását.

(4)[42]

(5)[43] A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedély meghosszabbítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a hosszabbítás indokait, vagy a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott a kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentumokban történt módosítás leírását.

(6)[44]

34. § (1)[45] Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel történő repülés - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM rendelet 1. melléklete szerint meghatározott "G" osztályú légiforgalmi légtérben hajtható végre, a sűrűn lakott területek, valamint az indulási és érkezési repülőtér körzetének kivételével, és a repülőtéri repüléstájékoztató körzetek elkerülésével.

(2) Ha a repülési program meghatároz olyan repülési feladatokat, amelyek nem hajthatóak végre az (1) bekezdésben meghatározott légtérben, vagy olyan egyedi repülési teszteket hajtanak végre, amely során a repülési mozgási pályája előzetesen nem határozható meg, és emiatt veszélyt jelenthet a légiközlekedésre, akkor a repülés eseti légtérben hajtható végre.

(3) Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel kereskedelmi légiszállítási tevékenység nem hajtható végre.

(4) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást:

"Ez a légijármű kísérleti és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak."

"This aircraft is experimental and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft."

(5) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt "EXPERIMENTAL" feliratot.

III. FEJEZET

AMATŐR ÉPÍTÉSŰ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

13. Bejelentési kötelezettség amatőr építésű légijármű építésére, felújítására

35. § Amatőr építésű légijármű az lehet, amely a pilótaüléssel együtt

a) repülőgép esetében nem több mint 4 üléssel,

b) helikopter és autogiro esetében nem több mint 2 üléssel rendelkezik, és amely csak látva repülési szabályok (ún. visual flight rules [VFR]) szerinti repülésre képes.

36. § (1) Amatőr építésű légijármű építésének megkezdését a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az építő nevét, címét,

b) az arra vonatkozó adatokat, hogy a légijármű legalább 51%-át egy amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete építi saját célra, kereskedelmi célok nélkül,

c) a légijármű megnevezését, jellegét, amely lehet egyedi tervezésű, terv építésű, KIT építésű,

d) az alapul vett alkalmazandó alkalmassági előírás (előírások) megnevezését,

e) az építés tervezett helyszínét,

f) a tervezett fő méret- és tömegadatokat,

g) a tervezett repülési jellemzőket,

h) tervezett szerkezeti kialakítást, terhelhetőséget,

i) motoros légijárművek esetén a hajtómű és légcsavar típusát, jellemzőit,

j) az építés tervezett programját.

14. Amatőr építésű légijármű építésével szemben támasztott követelmények

37. § Amatőr építésű légijármű építéséhez alkalmazandó alkalmassági előírásként az Európai Unió, vagy valamely tagállamában kiadott vagy elfogadott, a légijárművek alkalmasságára vonatkozó előírás vagy szabvány választható.

38. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott képzettséggel és tapasztalattal rendelkező műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges az egyedi terv, valamint terv- vagy KIT építésű légijármű esetén a terv vagy KIT felhasználásához. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak.

39. § (1) Az építés folyamatát, beleértve a felhasznált anyagok és alkatrészek, valamint az építésben közreműködő személyek kilétét és tevékenységének módját építési naplóban dokumentálni kell.

(2) Az építési naplónak tételesen tartalmaznia kell:

a) az egyes munkafolyamatokat,

b) az alkatrészek leírását,

c) az alkalmazott eljárást,

d) a felhasznált anyagot,

e) a munkavégzés időpontját és helyét,

f) a munkavégző nevét és aláírását,

g) a megfelelőség vagy ellenőrzés módját, továbbá

h) - ha az adott folyamatnál ellenőrzést végeztek - az ellenőrzést végző személy bejegyzését.

(3) Az építési naplóhoz mellékelni kell az egyes tételekhez kapcsolódó bizonylatokat, dokumentumokat.

(4) Az építési naplót papír alapon kell vezetni, de mellékletei elektronikus módon, akár képrögzítő felvételekkel is dokumentálhatóak. Az elektronikus dokumentálás esetén biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását.

40. § (1) Az építés folyamatának felügyeletét a 29. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő műszaki felügyelő látja el.

(2) Az amatőr építésű légijármű egyedi repülési tesztjét az építő által kijelölt légijárművezető hajtja végre, ha a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak.

41. § Az építő köteles lehetővé tenni, hogy a légiközlekedési hatóság az amatőr építésű légijármű építésének folyamata során az e rendeletben meghatározott rendelkezésnek történő megfelelést ellenőrizze.

15. Egyedi repülési engedély amatőr építésű légijárműre

42. § (1) Az amatőr építésű légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges.

(2)[46]

(3) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[47]

a) a 36. § (2) bekezdés f)-i) pontjában megadott számított adatokat,

b) a műszaki felügyelő nevét, képzettségét, tapasztalatát.

(4)[48] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

43. §[49]

44. § (1)[50] Az amatőr építésű légijárműre egyedi repülési engedély kiadásának feltétele, hogy:

a) a kérelem, valamint a légijármű építése megfelel a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy

b) más állam illetékes hatósága által kiadott repülési engedély és alapjául szolgáló dokumentáció alapján a légijármű repülésre képes állapotban van.

(2) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 1 évig hatályos.

(3)[51] Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélynek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell az egyedi repülési tesztprogramban meghatározott feltételek leírását.

(4)[52]

(5)[53]

(6)[54]

(7)[55]

45. § (1)[56]

(2)[57]

(3)[58] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

46. § (1) Az amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadott egyedi repülési engedély alapján csak nappali látva repülési szabályok (ún. visual flight rules [VFR]) szerinti repülés hajtható végre.

(2) Az amatőr építésű légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást:

"Ez a légijármű amatőr építésű és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak."

"This aircraft is amateur-built and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft."

(3) Az amatőr építésű légijárműre, a légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt "EXPERIMENTAL" feliratot.

IV. FEJEZET

TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉGIJÁRMŰ VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

16. Bejelentési kötelezettség történelmi jelentőségű légijármű építésére, felújításra

47. § (1) Történelmi jelentőségű légijármű építésének, felújításának megkezdését a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a 36. § (2) bekezdés a) és d)-j) pontjában meghatározottakat, valamint

a)[59] az arra vonatkozó adatokat, hogy a légijármű megfelel a történelmi jelentőségű légijárművekre vonatkozóan az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet a) pontjában meghatározottaknak, az ii) pont harmadik francia bekezdés kivételével,

b) a légijármű megnevezését, jellegét, az egykori rendeltetését,

c) azt, hogy eredeti légijármű felújítása, vagy másolat készítése a cél.

(3) Történelmi jelentőségű légijármű típusának és megnevezésének utalnia kell az eredeti épített vagy felújított légijárműre.

17. Történelmi jelentőségű légijármű építésével, felújításával szemben támasztott követelmények

48. § Történelmi jelentőségű légijármű építéséhez, felújításához alkalmazható a légijármű eredeti alkalmassági előírása vagy az Európai Unió vagy valamely tagállamában kiadott, a légijárművek alkalmasságára vonatkozó előírás.

49. § (1) A történelmi jelentőségű légijárművel történő első repülés megkezdéséhez a 29. § (1) bekezdésében meghatározott képzettséggel és tapasztalattal rendelkező műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak.

(2) Az építés folyamatát nyomon kell követni és dokumentálni kell. Az építés nyomon követhetőségi dokumentációja tartalmazza az egyes munkafolyamatokat, az alkatrészek leírását, az alkalmazott eljárást, a felhasznált anyagot, a dátumot és helyet, a munkavégző nevét és aláírását, a megfelelőség vagy ellenőrzés módját, valamint az ellenőrzést végző személy bejegyzését, ha az adott folyamatnál ellenőrzést végeztek.

(3) A nyomon követhetőségi dokumentációt papír alapon kell vezetni, de mellékletei elektronikus módon, akár képrögzítő felvételekkel is dokumentálhatóak. Az elektronikus dokumentálás esetén biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását.

50. § Történelmi jelentőségű légijármű felújítása esetén az alapvető teherviselő szerkezeti elemek szilárdságát megfelelő terhelési kísérlettel vagy anyagvizsgálattal kell bizonyítani.

51. § (1) A történelmi jelentőségű légijármű építési folyamatának felügyeletét a műszaki felügyelő látja el, akinek - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - meg kell felelnie a 29. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek.

(2)[60] Az (EU) 2018/1139 rendelet 140. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott komplex motoros meghajtású légijármű (a továbbiakban: komplex légijármű) esetében műszaki felügyelő az lehet, aki rendelkezik felsőfokú repülő-, gépész- vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, és az építendő, felújítandó típus megfelelő szintű gyártási, javítási, vagy üzemeltetési ismereteivel.

(3) A történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési tesztjét az építő által kijelölt légijárművezető hajtja végre, amennyiben a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak.

18. Egyedi repülési engedély történelmi jelentőségű légijárműre

52. § (1) Történelmi jelentőségű légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges.

(2)[61]

(3)[62]

(4) A történelmi jelentőségű légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást:

"Ez a légijármű egyedi építésű és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak."

"This aircraft is experimental and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft."

(5) A történelmi jelentőségű légijárműre, a légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt "EXPERIMENTAL" feliratot.

V. FEJEZET

KATONAI MÚLTÚ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

19. Bejelentési kötelezettség katonai múltú légijármű építésére, felújításra

53. § (1) Katonai múltú légijármű építését, felújítását - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - bármely természetes, vagy jogi személy végezheti.

(2) Komplex légijármű, valamint azon légijármű esetében, amelynek maximális vízszintes repülési sebessége meghaladja a 250 csomót (a továbbiakban együtt: nagy teljesítményű katonai múltú légijármű) építését, felújítását természetes személy vagy jogi személy végezheti.

(3) Katonai múltú légijármű építésének és felújításának megkezdését a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a 36. § (2) bekezdés a) és d)-j) pontjában meghatározottakat, valamint

a)[63] az arra vonatkozó adatokat, hogy a légijármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet I. Melléklet a) pont ii) alpont harmadik francia bekezdésében, valamint d) pontjában a katonai múltú légijárművekre vonatkozó feltételeknek,

b) a légijármű megnevezését, jellegét, egykori rendeltetését, és egykori katonai speciális felszerelését,

c) azt, hogy eredeti légijármű felújítása, vagy másolat készítése a cél.

(5) Katonai múltú légijármű típusának és megnevezésének utalnia kell az eredeti épített vagy felújított légijárműre.

20. Katonai múltú légijármű építésével, felújításával szemben támasztott követelmények

54. § Katonai múltú légijármű építésével és felújításával szemben támasztott követelményekre a 17. alcímben foglaltakat az 55. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

55. § (1) Nagy teljesítményű katonai múltú légijármű speciális felszereléseinek, rendszereinek (különösen a fegyverzet, pirotechnikai eszköz, katapultülés, eldobható kiegészítő berendezés, felszerelés) tervezett üzemeltetésével összefüggő kockázataira kockázatértékelést kell készíteni. A kockázatértékelési dokumentumnak tartalmaznia kell a feltárt kockázatokat, és az azok csökkentésére alkalmazott eljárásokat és módszerek, valamint részletesen az üzemeltetés, kiszolgálás, karbantartás személyi, tárgyi feltételeit, továbbá a vészhelyzeti eljárásokat.

(2) A kockázatértékelésben a műszaki felügyelőnek és az egyedi repülési teszteket végrehajtó légijárművezetőnek részt kell vennie.

21. Egyedi repülési engedély katonai múltú légijárműre

56. § (1) Katonai múltú légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve az egyedi repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges.

(2)[64]

57. §[65]

58. § (1) A katonai múltú légijármű kizárólag hatástalanított fegyverzettel repülhet. A légijárműre a fegyverzetet imitáló tárgy felszerelhető.

(2) Amennyiben a katonai múltú légijárművel olyan egyedi repülési tesztet hajtanak végre, amely során a repülési mozgási pályája előzetesen nem határozható meg, és emiatt veszélyt jelenthet a légiközlekedésre, akkor a repülés eseti légtérben hajtható végre.

(3) A katonai múltú légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást:

"Ez a légijármű egyedi építésű és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak."

"This aircraft is experimental and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft."

(4) A katonai múltú légijárműre, a légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt "EXPERIMENTAL" feliratot.

VI. FEJEZET

AZ I. FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LÉGIJÁRMŰVEK FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁGA

22. Folyamatos légialkalmasság fenntartására vonatkozó általános rendelkezések

59. § (1) A tulajdonos felelős a légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartásáért és köteles biztosítani, hogy a repülésre akkor kerüljön sor, ha:

a) a légijármű légialkalmasságát fenntartják,

b) az üzemi és vészhelyzeti berendezéseket megfelelően beépítették, azok üzemképesek, vagy egyértelműen megjelölték, hogy azok nem üzemképesek,

c) a légijármű légialkalmassági tanúsítványa érvényes, és

d) a légijármű karbantartását a karbantartási program szerint elvégezték.

(2) A tulajdonosnak biztosítania kell a légiközlekedési hatóság számára a légijármű folyamatos légialkalmassága fenntartásának ellenőrizhetőségét.

(3) A légijármű bérbeadása esetén a tulajdonos (1) és a (2) bekezdésben meghatározott felelőssége és kötelezettsége a bérbevevőt terheli, ha a bérleti szerződésben ezt rögzítik.

(4) A tulajdonos az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását részben vagy egészben, írásbeli megállapodással átadhatja egy légialkalmasság-irányító szervezetnek. A megállapodásnak tartalmaznia kell a légijármű azonosító adatait, a légialkalmasság-irányító szervezet engedélyszámát és engedélyezett tevékenységi körét, valamint azt, hogy a 99. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok közül melyek átadására került sor.

(5) Ahol ez a fejezet tulajdonost említ, ott a (3) bekezdésben meghatározott esetben a bérbevevőt, a (4) bekezdésben meghatározott esetben, az átadott feladatok tekintetében a légialkalmasság-irányító szervezetet kell érteni.

60. § (1) A repülés előtti ellenőrzés elvégzéséért a légijármű vezetője a felelős. Az ellenőrzést a légijármű vezetője, a karbantartó szervezet vagy a légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló rendeletben meghatározott, megfelelő szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: szakképzett személy) végezheti el.

(2) A légijármű üzemeltetési kézikönyvében szereplő, a légijármű repülésre történő előkészítéséhez kapcsolódó feladatok (pl. vitorlázó repülőgép szárnyainak összeszerelése vagy repülés előtti ellenőrzés) elvégzése a légijármű vezetőjének a feladata, és nem minősül karbantartási feladatnak.

61. § Amennyiben a tulajdonos karbantartás elvégzésére szakképzett személlyel, vagy karbantartó szervezettel megállapodást kötött, a szakképzett személy, vagy karbantartó szervezet minden olyan meghibásodást, sérülést vagy egyéb olyan eseményt, amelyről a légijárművel kapcsolatban tudomása van, és amely esetében a légijármű a repülésre súlyosan veszélyes helyzetet eredményezett vagy eredményezhet, köteles a légijármű tulajdonosának, illetve amennyiben van, a légialkalmasság-irányító szervezetnek jelenteni.

23. A folyamatos légialkalmasság fenntartása, nyilvántartása

62. § A légijármű légialkalmasságának, továbbá az üzemi és a vészhelyzeti berendezések üzemképességének fenntartása érdekében biztosítani kell:

a) a repülés előtti ellenőrzések végrehajtását,

b) a biztonságos üzemelést befolyásoló minden hiba és sérülés szabvány vagy más műszaki előírás szerinti kijavítását,

c) valamennyi karbantartási feladat elvégzését, a karbantartási programnak megfelelően,

d) valamennyi alkalmazandó légialkalmassági határozat végrehajtását,

e) a szükséges módosítások és javítások végrehajtását, és

f) szükség esetén a karbantartási célú ellenőrző repülések végrehajtását.

63. § A légijárművön minden vonatkozó légialkalmassági határozatot végre kell hajtani az adott légialkalmassági utasítás előírásai szerint.

64. § (1) A tulajdonos köteles gondoskodni a légijármű légialkalmassági nyilvántartásának vezetéséről.

(2) A légijármű légialkalmassági nyilvántartása legalább a légijármű üzemi naplójából áll.

(3) A légijármű üzemi naplójában fel kell tüntetni a légijármű típusát és lajstromjelét, repülési naponkénti bontásban a repült órák számát, a repülési ciklusok vagy a leszállások számát, a dátum megjelölésével.

(4) A légijármű légialkalmassági nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia:

a) a légialkalmassági határozat (határozatok) státuszát, és az előírt légialkalmassági intézkedést (intézkedéseket),

b) a módosítás (módosítások) és a javítás (javítások) státuszát,

c) a karbantartási program hivatkozását,

d) ha alkalmazandó, akkor a korlátozott üzemidejű berendezések státuszát,

e) ha alkalmazandó, akkor az érvényes tömeg- és súlypontszámítást,

f) ha alkalmazandó, akkor a halasztott karbantartások listáját,

g) a légijárműbe beépített fő szerkezeti egységek azonosító és üzemi adatait.

(5) A légijármű légialkalmassági nyilvántartásába tett összes bejegyzésnek világosnak és pontosnak kell lennie. Ha valamely bejegyzés javítása szükséges, a javítást olyan módon kell elvégezni, hogy az eredeti bejegyzés egyértelműen felismerhető legyen.

(6) A tulajdonosnak biztosítani kell a nyilvántartásba bejegyzett adatoknak, dokumentumoknak a légijármű élettartama alatt történő megőrzését.

65. § A tulajdonosnak biztosítania kell a légijármű légialkalmassági nyilvántartásának átadását

a) az új tulajdonosnak a légijármű tulajdonjogának átruházásakor,

b) a légialkalmasság-irányító szervezetnek, ha a légialkalmasság irányításával kapcsolatos feladatok légialkalmasság-irányító szervezetnek átadásra kerülnek.

24. A karbantartási program

66. § (1) Minden légijárművet a karbantartási program szerint kell karbantartani.

(2) A karbantartási programot, és annak módosítását a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel, a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(3) A karbantartási program alapját képezik a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa által kiadott, a folyamatos légialkalmasság fenntartására vonatkozó utasítások.

(4) Nem szükséges a légiközlekedési hatóság jóváhagyása, ha a típusalkalmassági tanúsítvány kiadása során benyújtott, az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt karbantartásra vonatkozó kézikönyvet módosítás vagy kiegészítés nélkül alkalmazzák, és erről a tulajdonos a légiközlekedési hatóságnak nyilatkozott.

(5) A karbantartási programnak tartalmaznia kell

a) az összes elvégzendő karbantartási feladatot, annak gyakoriságával együtt,

b) a különleges üzemelési viszonyokhoz kapcsolódó specifikus karbantartási tételeket, beleértve az egyedi intézkedésekkel kapcsolatos különleges feladatokat, valamint

c) az egyszerű, a nem összetett és az összetett karbantartási feladatokat.

(6) A karbantartási programot, a légijármű légialkalmassági felülvizsgálata során, vagy ha szükséges, soron kívül felül kell vizsgálni, és ha indokolt, akkor a felülvizsgálatnak megfelelően módosítani kell.

25. A karbantartásra vonatkozó általános rendelkezések

67. § A karbantartást végző személy vagy szervezet felelős az általa elvégzett karbantartásért.

68. § (1) A légijárművet karbantartó személynek vagy szervezetnek a tulajdonos köteles hozzáférést biztosítani az alkalmazandó utolsó kiadású karbantartási dokumentációhoz.

(2) A karbantartási dokumentáció lehet:

a) bármely előírás, eljárás, szabvány vagy az illetékes hatóság által kiadott vagy jóváhagyott dokumentáció,

b) minden alkalmazandó légialkalmassági határozat,

c) a légialkalmasság fenntartására alkalmazandó, a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa vagy a gyártó vagy az építő által megadott utasítás.

(3) A légijárművet karbantartó személynek vagy szervezetnek a karbantartási dokumentáció birtokában és ismeretében kell lennie, hogy a légijármű karbantartását a dokumentációban foglaltaknak megfelelően végezze el.

(4) A légijárművet karbantartó személynek, vagy szervezetnek, ha a karbantartás mélysége megköveteli, ki kell alakítania egy alkalmazott munkalaprendszert, amelyre pontosan átvezeti a karbantartási dokumentáció tartalmát, vagy pontos hivatkozásokat készít a karbantartási dokumentációban foglalt konkrét karbantartási feladathoz.

69. § (1) A karbantartási dokumentációban meghatározott módszerek, technikák, szabványok, szerszámok, berendezések, alkatrészek, anyagok és utasítások szerint

a) az 1. mellékletben meghatározott egyszerű karbantartást

aa) a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott esetben a légijárművezető,

ab) a szakképzett személy, vagy

ac) a karbantartó szervezet,

b) a nem összetett és összetett karbantartást

ba) a szakképzett személy vagy

bb) a karbantartó szervezet

hajthatja végre.

(2) A légijárművezető akkor hajthat végre egyszerű karbantartását, ha

a) a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről szóló rendeletben, légijárművezető szakszolgálati engedéllyel rendelkezik az adott légijármű kategóriára vagy típusra, osztályra, és

b) részben vagy egészben a légijármű tulajdonosa, vagy civil szervezet tulajdonában lévő légijármű esetében a légijárművezető a civil szervezet tagja és a karbantartási feladat végrehajtására írásban felhatalmazást kapott.

(3) Egyszerű karbantartást a (2) bekezdésben meghatározott légijárművezető 2730 kg legnagyobb felszálló tömeget meg nem haladó nem komplex légijármű, vitorlázórepülő, motoros vitorlázórepülő vagy ballon esetén hajthat végre.

(4) A légijárművezető által elvégezhető egyszerű karbantartási feladatok esetében a légijárművezető felelős a légijárműre vonatkozó karbantartási gyakorlat és a légijármű karbantartási programja megismeréséért.

(5) A szakképzett személyt a karbantartási feladatok végrehajtásában a közvetlen és folyamatos ellenőrzése alatt álló személy vagy személyek segíthetik.

70. § (1) Ha a karbantartási dokumentáció által előírt szerszámok, anyagok nem állnak rendelkezésre, megfelelő specifikációjú alternatív, utángyártott és általános szerszámok, anyagok használhatóak.

(2) Valamennyi karbantartási feladat befejezését követően általános ellenőrzés keretén belül a karbantartást végrehajtónak meg kell győződnie arról, hogy a karbantartott légijárműből, légijármű komponensből minden szerszámot, berendezést, illetve egyéb idegen tárgyat, anyagot eltávolítottak, és az összes leszerelt burkolóelem visszaépítésre került.

71. § (1) A légijármű minden olyan meghibásodását, amely súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát, a további repülés előtt meg kell szüntetni. Amennyiben a légijármű hibája nem egyértelmű, vagy kétség merül fel a hiba meglétéről, szakképzett személy bevonásával kell meggyőződni a légijármű állapotáról.

(2) Ha kétséges, hogy a légijármű valamely meghibásodása súlyosan veszélyezteti-e a repülés biztonságát, a szakképzett személy feladata megállapítani és meghatározni, hogy a további repülés előtt milyen intézkedésre van szükség, vagy mely hibák javítása halasztható.

(3) A légijárműnek a repülés biztonságát súlyosan nem veszélyeztető hibáját, annak azonosítása után a lehető legrövidebb időn belül vagy a karbantartási dokumentációban meghatározott módon és határidővel kell javítani.

(4) A repülés megkezdése előtt ki nem javított valamennyi hibát be kell vezetni a légijármű üzemi naplójába.

72. § A karbantartási programban nem szereplő javítások, módosítások és sérülések felmérése, valamint végrehajtása olyan adatok alapján lehetséges, amelyet felelős tervező, vagy a műszaki felügyelő hagyott jóvá.

26. A komponens karbantartása

73. § (1) Valamely komponens légijárműbe történő beépítése előtt a karbantartást végrehajtó személy köteles meggyőződni arról, hogy a komponens megfelel-e a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint alkalmas-e a beépítésre a légialkalmassági utasítások, módosítási feltételek vagy konfigurációk alkalmazása mellett.

(2) Szabványos alkatrész akkor építhető be a légijárműbe vagy annak valamely egységébe, ha a karbantartási dokumentáció az adott szabványos alkatrész alkalmazását írja elő.

(3) Szabványos alkatrészhez rendelkezésre álló dokumentáció vagy minta alapján utángyártott alkatrész is beépíthető a légijárműbe. Utángyártott alkatrész esetében a légijármű fődarabokra - hajtómű, légcsavar, fő szerkezeti teherviselő elemek - vonatkozóan a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa vagy gyártó, építő által elfogadott terméket lehet beépíteni.

(4) Az anyagokat, beleértve nyersanyagokat, félkész termékeket vagy fogyóeszközöket akkor lehet felhasználni a légijárművön vagy komponensén, ha megfelelnek a vonatkozó műszaki előírásoknak, és megfelelő módon nyomon követhetők. Minden anyagot kísérnie kell az egyértelműen rá vonatkozó dokumentációnak, amely tartalmazza a műszaki előírásoknak való megfelelésről szóló igazolást, valamint a gyártó és a beszállító adatait.

74. § (1) Komponens karbantartását szakképzett személy végezheti.

(2) A komponensek a karbantartás céljára a légijárműről ideiglenesen akkor távolíthatóak el, ha azt a légijármű karbantartási kézikönyve a hozzáférés biztosítása érdekében kifejezetten megengedi.

75. § (1) A beszerelt korlátozott üzemidejű berendezések üzemideje nem haladhatja meg a karbantartási program, illetve a légialkalmassági utasítások szerint engedélyezett korlátozott élettartamot.

(2) A komponens üzemképtelennek minősül, ha a következő körülmények bármelyike bekövetkezik:

a) a légijármű karbantartási programjában meghatározott üzemidő lejárt,

b) nem felel meg a légialkalmassági határozatnak,

c) hiányzik a légialkalmasságra vagy a beszerelésre való alkalmasság megállapításához szükséges információ,

d) hiba vagy hibás működés jelei mutatkoznak, vagy

e) olyan zavar vagy esemény következett be, amely a komponens üzemképességét befolyásolhatja.

(3) Az üzemképtelen komponenseket azok kiszerelésénél azonosítani kell.

(4) Az üzemképtelen komponensek megfelelő tárolásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5) Azokat a komponenseket, amelyek elérték élettartamuk határát, vagy amelyeken javíthatatlan hiba következett be, selejtnek kell minősíteni, kivéve, ha elérte az élettartam határát, de a légiközlekedési hatóság engedélyezte annak meghosszabbítását.

27. A karbantartó szervezet működésére vonatkozó engedély

76. § (1)[66] A karbantartó szervezet működésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: karbantartási engedély) a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2)[67] A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a felelős vezető nevét.

(3)[68]

77. § (1)[69] A 76. § (2) bekezdésben meghatározott kérelem mellékletét képző karbantartási kézikönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a felelős vezető által aláírt nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a karbantartó szervezet folyamatosan, a jelen rendeletben meghatározottak szerint működik,

b) a karbantartó szervezet által elvégezhető munkák körét,

c) a 83. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy vagy személyek vagy szervezet nevét,

d) a szervezeti ábrát,

e) a tanúsító személyek nevét és felelősségi hatáskörüket,

f) a létesítmények helyét és általános leírását,

g) a karbantartó szervezet eljárásait,

h) a karbantartó szervezet kézikönyve módosításának eljárásait.

(2) A karbantartási kézikönyv módosításához - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás során a légiközlekedési hatóság a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelést vizsgálja.

(3) Ha az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott karbantartási kézikönyv kisebb módosításaira vonatkozó eljárás, beleértve a kisebb módosítás tartalmát, abban az esetben a kisebb módosításokhoz a légiközlekedési hatóság jóváhagyására nincs szükség.

(4) A karbantartó szervezet saját létesítményeiben, az általa elvégzett karbantartás során, a karbantartási kézikönyvben meghatározottak szerint, - a karbantartási dokumentációban meghatározott feltételekkel - saját felhasználásra alkatrészeket készíthet.

(5) A karbantartási kézikönyv mintapéldányának (a továbbiakban: minta karbantartási kézikönyv) jóváhagyása is kérhető a légiközlekedési hatóságtól.

(6) A minta karbantartási kézikönyvnek - a konkrét szervezetre vonatkozó adatok kivételével - az (1) bekezdésben meghatározottakat kell tartalmaznia.

(7)[70]

78. § (1)[71]

(2)[72]

(3) A légiközlekedési hatóság a 85. § (4) bekezdés szerint megküldött éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentés alapján a karbantartó szervezetnél helyszíni szemlét tarthat.

(4) A karbantartó szervezet a karbantartási engedélyben szereplő adatokban bekövetkező változást a légiközlekedési hatóságnak a változást követő 15 munkanapon belül köteles bejelenteni.

79. § A karbantartó szervezet a karbantartási engedély alapján jogosult:

a)[73] karbantartani bármely, az (EU) 2018/1139 rendelet hatálya alá nem tartozó magyar légijárművet vagy komponenst, amely a karbantartási engedélyben szerepel, a karbantartási kézikönyvben meghatározott helyszínen, vagy ha a karbantartás szükségessége felmerül, mert a légijármű üzemképtelen, bármely más helyszínen,

b) a karbantartás befejeztével kibocsátani az üzemképességi tanúsítványt.

80. § A 79. §-ban meghatározott jogosultságokat azon karbantartó szervezet is gyakorolhatja, amely a légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2003. november 20-i 2042/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2042/2003/EK rendelet) alapján légijármű-karbantartási engedéllyel rendelkezik, a karbantartási engedélyben meghatározottak szerint.

81. §[74]

28. A karbantartó szervezet működésének feltételei

82. § (1) A karbantartó szervezetnek biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon:

a) a létesítmény, vagy létesítmények a tervezett munkákhoz, amelyben a szakműhelyet és az egyéb helyiséget megfelelően elkülönítik, és biztosítják a szennyeződéstől való védelmet és a környezet védelmét,

b) az irodai helyiség a tervezett munkák irányításához, beleértve a karbantartási nyilvántartások vezetését,

c) a biztonságos tároló létesítmény, vagy létesítmények a komponensek, alkatrészek, felszerelések, szerszámok és anyagok tárolására.

(2) A létesítményekben a tárolási feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a fel nem használható komponensek, alkatrészek és anyagok minden más komponenstől, alkatrészektől, anyagtól, felszereléstől és szerszámtól elkülönítetten kerüljenek elhelyezésre. A tárolási feltételeknek meg kell felelniük a gyártó utasításainak, és a hozzáférést az arra feljogosított személyekre kell korlátozni.

83. § (1) A karbantartó szervezetnek rendelkeznie kell

a) felelős vezetővel, aki felelős azért, hogy a karbantartási feladatokat jelen rendeletben meghatározottak szerint hajtsák végre,

b) tanúsító személlyel, vagy személyekkel a légijárművek és komponenseik üzemképességi tanúsítványainak kiállításához,

c) személyi állománnyal a szerződés szerint várható, szokásos mértékű karbantartási munkák elvégzésére és

d) saját vagy szerződéses viszonyban álló, a felelős vezető közvetlen felügyelete alatt lévő olyan személlyel vagy szervezettel, aki felelős a szervezeti felülvizsgálatok elvégzéséért.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi állomány határozott időtartamra történő alkalmazása a szokásos mértéket meghaladó karbantartási feladatok esetén megengedett.

84. § (1) A légijárművek és komponenseik üzemképességi tanúsítványainak kiállítását végző tanúsító személy akkor gyakorolhatja jogosultságát, ha a karbantartó szervezet biztosítja, hogy a tanúsító személy rendelkezik

a) a légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló rendeletben meghatározott szakszolgálati engedéllyel,

b) megfelelő ismeretekkel az adott karbantartandó légijárműről vagy légijármű komponenseiről, valamint a karbantartó szervezet vonatkozó eljárásairól, és

c) megbízással a szervezeten belül a feladat ellátásra, a felelősségi körének megjelölésével.

(2) A speciális szakképesítést igénylő feladatokat ellátó személynek szabvány, vagy műszaki előírás szerinti szakképesítéssel kell rendelkeznie.

85. § (1) A karbantartó szervezetnek szervezeti felülvizsgálati rendszert kell működtetnie a légijárművek karbantartásához szükséges eljárások betartásának, illetve azok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja a szervezet felelős vezetője számára a szükséges javító intézkedések végrehajtása érdekében működtetett visszacsatolási rendszert.

(2) A szervezeti felülvizsgálati rendszer keretében a karbantartó szervezet működését évente ellenőrizni kell.

(3) A szervezeti felülvizsgálatokban részt kell vennie olyan személynek, aki rendelkezik a légijármű vagy komponens karbantartásához szükséges megfelelő ismerettel, tapasztalattal.

(4) A karbantartó szervezetnek az éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentést, a felülvizsgálatot követő 15 napon belül a légiközlekedési hatóságnak meg kell küldenie.

(5) A szervezeti felülvizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat legalább két évig meg kell őrizni.

86. § A karbantartó szervezet köteles:

a) rendelkezni a karbantartási dokumentációban meghatározott felszereléssel és szerszámmal, vagy a karbantartási kézikönyvben meghatározott, igazoltan egyenértékű felszereléssel és szerszámmal, a napi karbantartási feladatok elvégzéséhez,

b) igazolni, hogy a speciális karbantartási feladatokhoz igénybe tud venni más forrásból származó szolgáltatást, berendezést, eszközt vagy szerszámot,

c) a szerszámot és felszerelést ellenőrizni, a kalibrálás vagy hitelesítés köteles eszközöket hivatalosan elismert etalonnal kalibrálni, továbbá megőrizni az ilyen kalibrálásokra vonatkozó nyilvántartásokat és az alkalmazott etalont.

87. § (1) A karbantartó szervezet az elvégzett karbantartási feladatot dokumentálja.

(2) A karbantartó szervezetnek minden üzemképességi tanúsítvány másolatot át kell adni a légijármű tulajdonosának, az elvégzett javításhoz, módosításhoz felhasznált jóváhagyott javítási, módosítási adatok másolatával együtt.

(3) A karbantartó szervezetnek minden karbantartási nyilvántartás és a kapcsolódó karbantartási dokumentáció egy példányát három évig meg kell őrizni attól az időponttól számítva, amikor a karbantartó szervezet az adott légijármű vagy légijármű komponens üzemképességi tanúsítványát kibocsátotta.

(4) A karbantartási nyilvántartások tárolási módjának biztosítania kell a károsodás és a lopás elleni védelmet. A biztonsági másolatokat tartalmazó valamennyi számítógépes hardverelemet a munkaadatokétól eltérő helyszínen kell tárolni, olyan környezetben, amely biztosítja azok folyamatos olvasható állapotát.

(5) A karbantartó szervezet működésének megszüntetésekor, az utolsó két évre vonatkozó minden megőrzött karbantartási nyilvántartást át kell adni az érintett légijármű vagy komponens utolsó tulajdonosának vagy a karbantartási feladat megrendelőjének.

29. A légialkalmasság-irányító szervezet működésére vonatkozó engedély

88. § (1)[75]

(2) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[76]

a) a felelős vezető nevét,

b) a tevékenységi kört.

(3)[77]

89. § (1) A 88. § (2) bekezdésében foglalt kérelem mellékletét képző légialkalmasság-irányítási kézikönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:[78]

a) a felelős vezető által aláírt nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a légialkalmasság-irányító szervezet folyamatosan, a jelen rendeletben meghatározottak szerint működik,

b) a légialkalmasság-irányító szervezet tevékenységi körét, és ha légialkalmassági felülvizsgálatot kíván végrehajtani, akkor a légijármű kategóriák, vagy típusok körét,

c) a 94. § d) pontjában meghatározott személy (személyek) vagy szervezet nevét,

d) a szervezeti ábrát,

e) ha légialkalmassági felülvizsgálatot kíván végrehajtani, a légialkalmasságot felülvizsgáló személyek nevét,

f) a létesítmények általános leírását és helyét,

g) azokat az eljárásokat, amelyek meghatározzák, hogy a légialkalmasság-irányító szervezet milyen módon biztosítja jelen rendeletnek történő megfelelést, különös tekintettel a szerződött partnerekkel való kapcsolattartásra,

h) a légialkalmasság-irányítási kézikönyv módosításának eljárásait.

(2) A légialkalmasság-irányítási kézikönyv és annak módosításaihoz, a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a légiközlekedési hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás során a légiközlekedési hatóság a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelést vizsgálja.

(3) Ha az (1) bekezdés h) pontjában meghatározásra került a légialkalmasság-irányítási kézikönyv kisebb módosításaira vonatkozó eljárás, abban az esetben ezen módosításokhoz a légiközlekedési hatóság jóváhagyására nincs szükség.

90. § (1)[79]

(2)[80]

(3) A légiközlekedési hatóság a 97. § (4) bekezdés szerint megküldött, éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentés alapján a légialkalmasság-irányító szervezetnél helyszíni szemlét tarthat, amely során ellenőrizheti jelen rendeletben meghatározott követelmények betartását.

(4) A légialkalmasság-irányító szervezet a légialkalmasság irányítási engedélyben szereplő adatokban bekövetkező változást a légiközlekedési hatóságnak, a változást követő 15 munkanapon belül köteles bejelenteni.

91. § A légialkalmasság-irányító szervezet a légialkalmasság irányítási engedély alapján jogosult:

a)[81] bármely, az (EU) 2018/1139 rendelet hatálya alá nem tartozó magyar légijármű légialkalmassága fenntartásának felügyeletére és

b) amennyiben az engedély kiterjed, légialkalmassági felülvizsgálat elvégzésére és légialkalmasság felülvizsgálati tanúsítvány kibocsátására.

92. § A 91. §-ban meghatározott jogosultságokat azon légialkalmasság-irányító szervezet is gyakorolhatja, amely a 2042/2003/EK rendelet alapján légialkalmasság-irányító szervezeti engedéllyel rendelkezik, az engedélyben meghatározottak szerint.

93. §[82]

30. A légialkalmasság-irányító szervezet működésének feltételei

94. § A légialkalmasság-irányító szervezetnek rendelkeznie kell

a) felelős vezetővel, aki felelős azért, hogy a légialkalmasság-irányítási feladatokat jelen rendeletben meghatározottak szerint hajtják végre,

b) a várható feladatok elvégzésére megfelelő személyi állománnyal,

c) a légialkalmasságot felülvizsgáló személyekkel, ha légialkalmassági felülvizsgálatot hajt végre, és

d) saját vagy szerződéses viszonyban álló, a felelős vezető közvetlen felügyelete alatt lévő olyan személlyel vagy szervezettel, aki felelős a szervezeti felülvizsgálatok elvégzéséért.

95. § A légialkalmasságot felülvizsgáló személynek rendelkeznie kell

a)[83] legalább három éves tapasztalattal az (EU) 2018/1139 rendelet, vagy jelen rendelet hatálya alá tartozó, a tevékenységi körnek megfelelő légijárművek folyamatos légialkalmasság fenntartásának végrehajtásában,

b) a légijárművek és légijármű komponensek karbantartásának személyi jogosításairól és képzési követelményeiről szóló rendeletben meghatározott szakszolgálati engedéllyel, vagy repülőmérnöki felsőfokú végzettséggel, vagy olyan műszaki felsőfokú végzettséggel, amely releváns a légijármű és komponenseinek karbantartása, folyamatos légialkalmasságának fenntartása szempontjából,

c) megbízással a szervezeten belül, a feladat ellátására, a felelősségi körének megjelölésével.

96. § A légialkalmasság-irányító szervezetnek a személyzete részére megfelelő irodai elhelyezést kell biztosítania.

97. § (1) A légialkalmasság-irányító szervezetnek szervezeti felülvizsgálati rendszert kell működtetnie a légijárművek légialkalmasság fenntartásához szükséges eljárások betartásának, illetve azok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja a visszacsatolási rendszert a felelős vezető számára, a szükséges javító intézkedések végrehajtása érdekében.

(2) A szervezeti felülvizsgálati rendszer keretében a légialkalmasság-irányító szervezet működését évente ellenőrizni kell.

(3) A szervezeti felülvizsgálatokban részt kell vennie olyan személynek, aki rendelkezik a légijármű vagy komponens folyamatos légialkalmasság fenntartásához szükséges megfelelő ismerettel, tapasztalattal.

(4) A légialkalmasság-irányító szervezetnek az éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentést, a felülvizsgálatot követő 15 napon belül a légiközlekedési hatóságnak meg kell küldenie.

(5) A szervezeti felülvizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat legalább két évig meg kell őrizni.

98. § (1) A légialkalmasság-irányító szervezetnek az elvégzett feladatokat dokumentálni szükséges.

(2) A légialkalmasság-irányító szervezetnek meg kell őriznie

a) a légialkalmassági nyilvántartás 64. §-ban meghatározott elemeit, és

b) minden általa kibocsátott légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány másolatát, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat.

(3) Ha a tulajdonos a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti dokumentumokat a szervezettől elhozza, a szervezetnek a dokumentum másolatát kell megőriznie.

(4) A légialkalmasság-irányító szervezetnek a b) pontban felsorolt dokumentumok egy példányát a légijármű végleges forgalomból történő kivonását követő 1 évig kell megőriznie.

(5) A nyilvántartásokat úgy kell tárolni, hogy az biztosítsa a károsodás és a lopás elleni védelmet. A biztonsági másolatokat tartalmazó valamennyi számítógépes hardverelemet a munkaadatokétól eltérő helyszínen kell tárolni, olyan környezetben, amely biztosítja azok folyamatos olvasható állapotát.

(6) Ha a légijármű folyamatos légialkalmasság fenntartásának irányítását más légialkalmasság irányító szervezetnek adják át, akkor minden megőrzött nyilvántartást át kell adni a szervezetnek.

(7) A légialkalmasság-irányító szervezet működésének megszüntetésekor minden megőrzött nyilvántartást át kell adni a légijármű tulajdonosának.

31. A folyamatos légialkalmasság fenntartásának irányítása

99. § (1) A légialkalmasság fenntartásának irányításával kapcsolatos feladatokat a 60-66. §-ban meghatározottak szerint kell végrehajtani.

(2) A légialkalmasság-irányító szervezet az általa felügyelt légijármű esetén

a) karbantartási programot dolgoz ki és gondoskodik annak jóváhagyásáról, valamint felülvizsgálatáról,

b) ha a karbantartási program, vagy a karbantartási kézikönyv rendelkezésre áll, gondoskodik annak felülvizsgálatáról,

c) a karbantartási program, valamint módosításainak egy példányát a légijármű tulajdonosának átadja,

d) kezeli a módosítások és javítások jóváhagyását,

e) biztosítja, hogy minden karbantartási feladatot a karbantartási programnak megfelelően végezzenek el, és a légijárművet jelen rendelet szerint minősítsék üzemképesnek,

f) biztosítja, hogy minden alkalmazandó légialkalmassági határozatot végrehajtsanak,

g) biztosítja, hogy a tervezett karbantartás során feltárt vagy bejelentetett hibát megfelelő karbantartó szervezet vagy személy kijavítson,

h) koordinálja, hogy a légijármű tervezett karbantartását, a légialkalmassági utasítások végrehajtását, a korlátozott üzemidejű berendezések cseréjét megfelelően végezzék el, és

i) kezeli és archiválja valamennyi, a légialkalmasság fenntartásával kapcsolatos dokumentációt.

32. Az üzemképességi tanúsítvány

100. § (1) A karbantartási feladat befejezését követően üzemképességi tanúsítványt kell kiadni.

(2) Üzemképességi tanúsítványt a 69. § (1) bekezdésében meghatározott személyek vagy a karbantartó szervezet tanúsító személyei adhatnak ki.

(3) Az üzemképességi tanúsítványnak tartalmaznia kell

a) a karbantartás végrehajtásának részleteit, beleértve a karbantartási formát, a légijármű üzemidejét, a karbantartási előírást, valamint a munkaszámot,

b) a tanúsítást végrehajtó személy vagy szervezet nevét, a tanúsító személy szakszolgálati engedélyének számát, aláírását,

c) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az elvégzett karbantartási feladat a jelen rendeletben meghatározottak szerint került végrehajtásra, és a légijármű vagy komponens üzemképes.

(4) A befejezetlen karbantartás tényét, a végre nem hajtott vagy halasztott karbantartási tételt az üzemképességi tanúsítvány kibocsátása előtt az üzemképességi tanúsítványra rá kell vezetni.

(5) Az üzemképességi tanúsítvány nem adható ki olyan ismert körülmények esetén, amelyek súlyosan veszélyeztetik a repülés biztonságát.

(6) A légijármű komponensén elvégzett karbantartási feladat befejezését követően üzemképességi tanúsítványt akkor kell kiállítani, ha az a légijárműből kiszerelt állapotban van.

(7) Az üzemképességi tanúsítványt a légijármű üzemi naplójába be kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az elvégzett karbantartás lényeges adatait, a karbantartás befejezésének időpontját, a tanúsítványt kibocsátó személy nevét, szakszolgálati engedélyének számát, és aláírást.

33. A légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány

101. § (1) A légijármű légialkalmassági tanúsítványa érvényességének biztosítása érdekében a légijárművet és a légijármű légialkalmassági nyilvántartásait időszakonként légialkalmassági felülvizsgálat keretében kell megvizsgálni.

(2) A légijármű légialkalmassági felülvizsgálatát - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - évente kell végrehajtani.

(3) A légialkalmasság irányító szervezet, amennyiben megállapította, hogy a légijármű ellenőrzött környezete fennáll, jogosult a légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány érvényességi idejét két alkalommal, a légialkalmassági felülvizsgálat elvégzése nélkül meghosszabbítani. A légijármű ellenőrzött környezetben lévőnek minősül, ha a légijármű légialkalmasságának fenntartását a légialkalmassági felülvizsgálatot megelőző 12 hónapban folyamatosan légialkalmasság-irányító szervezet végezte.

(4) A légialkalmassági felülvizsgálat elvégzésére és a légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány kiadására

a) a légialkalmasság-irányító szervezet, vagy

b) a tulajdonos kérelmére, a légiközlekedési hatóság

jogosult (a továbbiakban: légialkalmassági felülvizsgálatot végző szervezet).

102. § (1) A légijármű légialkalmassági felülvizsgálatának keretében a légialkalmassági felülvizsgálatot végző szervezet teljes körűen dokumentálva felülvizsgálja a légijármű-nyilvántartásait, hogy meggyőződjön arról, hogy:

a) a légijármű, a hajtómű, a légcsavar repült idejét, és az ehhez kapcsolódó repülési ciklusokat megfelelően rögzítették,

b) a repülési kézikönyv az adott légijármű-konfigurációra vonatkozik, és megfelel a legutóbbi felülvizsgálat szerinti állapotnak,

c) a légijárművön végrehajtottak minden, a jóváhagyott karbantartási program szerinti karbantartási munkát,

d) minden ismert hibát kijavítottak, és - ha alkalmazható - a javítást ellenőrzött módon halasztották el,

e) minden alkalmazandó légialkalmassági határozatot alkalmaztak és megfelelően nyilvántartásba vettek,

f) a légijárművön végrehajtott összes módosítást és javítást nyilvántartásba vettek,

g) a légijárműbe beépített minden korlátozott üzemidejű berendezést megfelelően azonosítottak, nyilvántartásba vettek, és azok élettartama nem haladta meg a jóváhagyott üzemi élettartamot,

h) a légijármű üzemképességének tanúsítását minden karbantartási feladat után elvégezték,

i) az aktuális tömeg- és súlypontszámítás tükrözi a légijármű érvényes konfigurációját, és

j) a légijármű megfelel a típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típusterv jóváhagyott utolsó revíziójának.

(2) A légialkalmassági felülvizsgálatot végző szervezet légialkalmasságot felülvizsgáló személyzete végzi a légijármű fizikai vizsgálatát, amely keretében meggyőződik arról, hogy

a) az összes előírt jelölés és felirat megfelelően el van helyezve,

b) a légijármű megfelel a repülési kézikönyvben foglaltaknak,

c) a légijármű konfigurációja megfelel a jóváhagyott dokumentációnak,

d) nincs látható hiba, amelyet nem azonosítottak, és

e) a légijármű és a nyilvántartások dokumentált felülvizsgálata között nincs ellentmondás.

103. §[84]

104. §[85]

VII. FEJEZET

A III-V. FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LÉGIJÁRMŰVEK FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁGA

105. § A III-V. Fejezet hatálya alá tartozó azon légijárművekre, amelyek egyedi repülési engedélyét a légiközlekedési hatóság határozatlan időtartamra adta ki, a légijárművek folyamatos légialkalmasságára a VI. fejezetben meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a légijármű és komponens karbantartását a 69. § (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a légijármű építője is elvégezheti, mindaddig, amíg a légijármű a tulajdonában van,

b) a légijárművet az egyedi repülési engedély alapjául szolgáló üzemeltetési kézikönyvben meghatározottak szerint kell karbantartani és nem szükséges a 66. §-ban meghatározott karbantartási program készítése, és ahol a rendelet karbantartási programot említ, ott üzemeltetési kézikönyvet kell érteni,

c) ahol a rendelet típusalkalmassági tanúsítványt vagy légialkalmassági tanúsítványt említ, ott egyedi repülési engedélyt, ahol típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típustervet említ, ott az egyedi repülési engedély alapjául szolgáló tervet kell érteni.

3. RÉSZ

A REPÜLŐESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. FEJEZET

REPÜLŐESZKÖZ TANÚSÍTÁSI RENDSZERE

34. Tanúsítási engedély

106. § (1)[86] A tanúsítási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[87]

a) a műszaki vezető személy nevét, képzettségét és tapasztalatát,

b) a bevizsgáló személy, vagy személyek nevét és képzettségét, a repülőeszköz egyes területein külön-külön megadva (a továbbiakban: bevizsgálói terület),

c) a tanúsítás helyszínét, vagy helyszíneit.

(3)[88] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

107. § (1)[89]

(2) A tanúsítási engedély - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmazza:[90]

a) a tanúsítható repülőeszköz fajtáját és a bevizsgálói terület megjelölését,

b) a műszaki vezető és a bevizsgálók nevét,

c) a tanúsítás helyszínét, vagy helyszíneit.

(3)[91]

108. § (1) A tanúsító szervezet a tanúsítási engedély alapjául szolgáló adatokban vagy tényekben bekövetkező változást a légiközlekedési hatóságnak a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(2)[92]

109. §[93]

35. Tanúsító szervezettel szemben támasztott követelmények

110. § A tanúsító szervezet működési kézikönyvének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a tanúsított repülőeszköz fajtáját és a bevizsgálói terület megjelölését,

b) a bevizsgáló személy, vagy személyek nevét, beosztását,

c) a szervezeti ábrát,

d) a létesítmények helyét és általános leírását,

e) a tanúsító szervezet eljárásait,

f) a tanúsítás ellenőrzési rendszer elemeit,

g) a repülőeszköz nyilvántartás módját,

h) a tevékenység során alkalmazott szervezeti formanyomtatványok (pl. vizsgálati jegyzőkönyv, bevizsgáló munkanaplója) és okmányok adattartalmát vagy mintáit, valamint a dokumentálási és nyilvántartási eljárást,

i) a törzskönyv formáját és számozásának rendjét.

111. § (1) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell tanúsítás-ellenőrzési rendszerrel, amely biztosítja, hogy a bevizsgálói területen végzett ellenőrzések, vizsgálatok, valamint a tanúsításban közreműködő személyek kiléte és tevékenységük módja nyomon követhető legyen.

(2) A tanúsítás ellenőrzési rendszer keretében vezetett dokumentáció módja lehet papír alapú, vagy elektronikus, de a rendszernek biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását.

(3) A tanúsító szervezetnek biztosítania kell, hogy a bevizsgáló, vagy bevizsgálók az ellenőrzéseket és vizsgálatokat arra alkalmas helyiségben, megfelelő eszközökkel és dokumentáltan végezzék.

(4) A bevizsgáló az általa végzett ellenőrzésről, vizsgálatról tételes vizsgálati jegyzőkönyvet és tevékenységének áttekintésére alkalmas munkanaplót köteles vezetni.

(5) A megfelelőségi tanúsítás során keletkezett dokumentumokat a keletkezéstől számított 5 évig kell megőrizni.

(6) A tanúsító szervezetnek biztosítania kell, hogy a bevizsgálók rendelkezésére álljanak a vizsgált repülőeszközökkel kapcsolatban szükséges dokumentációk.

112. § (1) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell műszaki vezetővel és a feladok ellátáshoz szükséges bevizsgáló személyzettel.

(2) A műszaki vezető az lehet, aki rendelkezik

a) műszaki felsőfokú végzettséggel és a b) pontban meghatározott eltéréssel a bevizsgálói területen szerzett legalább 5 éves bevizsgálói tapasztalattal;

b) ejtőernyő esetében legalább középfokú végzettséggel és legalább 2 éves ejtőernyő master rigger jogosítással.

(3) Bevizsgáló az lehet, aki rendelkezik legalább középfokú végzettséggel és

a) a b) pontban meghatározott eltéréssel, az adott bevizsgálói területen, bevizsgáló személy felügyelete mellett, vagy az adott repülőeszköz fajtája szerint gyártónál szerzett legalább 1 éves tapasztalattal,

b) ejtőernyő esetében ejtőernyő senior rigger jogosítással, master rigger jogosítással rendelkező személy felügyelete mellett.

36. Megfelelőségi tanúsítvány

113. § (1) Ha a tanúsító szervezet - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - vizsgálata alapján megállapítja, hogy a repülőeszköz rendeltetésszerű használatra alkalmas, akkor megfelelőségi tanúsítványt állít ki. A megfelelőségi tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a siklórepülő eszköz, illetve az ejtőernyő tok-heveder rendszere, főejtőernyője, tartalék-ejtőernyője (a továbbiakban együtt: ejtőernyő részei)

aa) fajtájának megnevezését,

ab) azonosító jelét,

ac) típusát, ha van, az altípusát, vagy méretét, szabványos minősítési besorolását, kategóriáját,

ad) gyártójának megnevezését, a gyártás dátumát, és a gyártási számát,

ae) törzskönyvének számát,

b) a tanúsító szervezet nevét, tanúsítási engedélyének számát,

c) a megfelelőségi tanúsítvány kiállításának és érvényességének dátumát,

d) a tanúsító szervezet nevében aláírásra jogosult személy aláírását.

(2) A tanúsító szervezet a megfelelőségi tanúsítvány kiállításának alapjául elfogadhatja (a továbbiakban: honosítás)

a) új siklórepülő eszköz esetén az Európai Unió, vagy valamely tagállamának illetékes hatósága, vagy az általa elfogadott minősítő szervezet által a típusra kiállított alkalmassági igazolást és a gyártó egyedi igazolását az alkalmassági igazolással rendelkező típusnak történő megfelelésről,

b) új ejtőernyő esetén az ejtőernyő master rigger által elvégzett egyedi, az ejtőernyő részeire kiállított üzembehelyezési igazolást,

c) az a) pontnak megfelelő, használt siklórepülő eszköz esetén a gyártó egyedi alkalmassági igazolását vagy vizsgálati jegyzőkönyvét,

d) a b) pontnak megfelelő, használt ejtőernyő esetén az ejtőernyő részeire, az ejtőernyő master rigger egyedi vizsgálati igazolását.

(3) Ha a tanúsító szervezet a saját vizsgálata alapján adja ki a megfelelőségi tanúsítványt, akkor a 2. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás szerint meg kell győződnie arról, hogy

a) a repülőeszköz

aa) siklórepülő eszköz esetén rendelkezik igazolással arra vonatkozóan, hogy a típus megfelel az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Amerikai Egyesült Államokban kiadott szabványnak vagy alkalmassági előírásnak,

ab) ejtőernyő esetén az ejtőernyő részei rendelkeznek az ejtőernyő master rigger által kiadott üzembehelyezési igazolással,

b) a siklórepülő eszköz, illetve az ejtőernyő részei rendelkeznek gyártói dokumentációval, amely tartalmazza a gyártó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a legyártott repülőeszköz az adott repülési tevékenységre rendeltetésszerűen használható, és a vizsgálathoz szükséges műszaki adatokkal,

c) a siklórepülő eszköz, illetve az ejtőernyő részei szemrevételezhető műszaki állapota megfelelő, a mérhető műszaki jellemzői teljesítik a gyártó által meghatározott vagy gyártói előírás hiányában, a tanúsító szervezet működési kézikönyvében - a 2. mellékletben meghatározottakkal összhangban - meghatározott vizsgálati eljárásban szereplő műszaki jellemzőket.

114. § (1) A megfelelőségi tanúsítvány érvényességi ideje

a) honosítás esetében a honosítás alapjául szolgáló, a 113. § (2) bekezdése szerinti dokumentumban meghatározott időtartam, az abban meghatározott feltételekkel vagy korlátozással,

b) a megfelelőségi tanúsítvány 113. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti kiadása esetén 12 hónap, kivéve, ha a 2. melléklet ettől eltérő időtartamot állapít meg.

(2) A megfelelőségi tanúsítvány érvényét veszti, ha a repülőeszköz fő teherviselő eleme (pl. heveder, főzsinór, borda, vagy bordát érintő) sérülést szenved, és annak karbantartását nem a gyártó vagy a karbantartó szervezet végezte el.

115. § (1) A 113. § (2) bekezdés a) és a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott igazolásként a tanúsító szervezet elfogadja az Európai Unió, vagy bármely tagállamának illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági tanúsítványt, bizonyítványt, vagy siklóernyő esetén az arra jogosult minősítő szervezet által kiállított típusalkalmassági igazolást.

(2) Ha a repülőeszköz tulajdonosa, gyártója a légiközlekedési hatóságtól a repülőeszköz típusalkalmassági tanúsítását kérelmezi, akkor a típusalkalmassági tanúsításra a 3-12. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. Korlátozott megfelelőségi tanúsítvány

116. § (1) Ha nem igazolható, hogy a siklóernyő, gyalog sárkányrepülő, ejtőernyő megfelel az alkalmazandó szabványnak, műszaki előírásnak, vagy megváltoztatták valamely műszaki jellemzőjét, akkor a tanúsító szervezet a siklóernyőre, gyalog sárkányrepülőre, ejtőernyőre megfelelőségi tanúsítvány kiadása helyett korlátozott megfelelőségi tanúsítványt állít ki.

(2) A korlátozott megfelelőségi tanúsítvány kiállításának feltétele, hogy a siklóernyő, gyalog sárkányrepülő, ejtőernyő rendelkezzen a gyártó által kiállított olyan dokumentációval, amely tartalmazza a gyártó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eredeti eszköz az adott repülési tevékenységre rendeltetésszerűen használható.

(3) A korlátozott megfelelőségi tanúsítványnak a repülőeszköz megfelelőségével összefüggő adatok kivételével tartalmaznia kell a 113. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(4) A korlátozott megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező

a) siklóernyőt, gyalog sárkányrepülőt csak 18. életévet betöltött, önálló repülésre jogosult személy,

b) ejtőernyőt csak 18. életévet betöltött, oktatói jogosítással rendelkező személy

használhatja, azzal növendék nem repülhet és oktatás, képzés, tandemrepülés, vagy más személy szállítása nem végezhető.

(5) A korlátozott megfelelőségi tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos.

38. A tanúsító szervezet tevékenységének nyilvántartása

117. § (1) A tanúsító szervezet az általa kiadott megfelelőségi tanúsítványról és korlátozott megfelelőségi tanúsítványról nyilvántartást vezet.

(2) A tanúsító szervezet a megfelelőségi tanúsítvány kiadására vonatkozó eljárása során végzett tevékenységének eredményét a nyilvántartásban rögzíti.

118. § (1) A tanúsító szervezet által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a repülőeszköz fajtáját,

b) az azonosító jelet,

c) a gyártmányt, a típust, az altípust, a méretet,

d) a gyártási számot,

e) a gyártás évét (és ha van hónapját),

f) a kiadott megfelelőségi tanúsítvány alapját (saját vizsgálat vagy honosítás), vagy a korlátozott megfelelőségi tanúsítvány kiadását,

g) ha kiadtak, a megfelelőségi tanúsítvány minősítését (alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan, alkalmatlan),

h) a megfelelőségi tanúsítvány vagy korlátozott megfelelőségi tanúsítvány kiadásának dátumát,

i) ha kiadtak, megfelelőségi tanúsítvány érvényességének dátumát,

j) a bevizsgáló és a dokumentumot kiállító személy nevét,

k) a törzskönyv számát.

(2) A kiadott megfelelőségi tanúsítás vagy korlátozott megfelelőségi tanúsítványnak az (1) bekezdésben meghatározott adatait a tanúsító szervezet 5 munkanapon belül elektronikus úton eljuttatja a légiközlekedési hatóság részére.

(3) A tanúsító szervezet köteles biztosítani, hogy az általa vezetett nyilvántartásba a légiközlekedési hatóság betekinthessen, abból adatot kapjon.

(4) A tanúsító szervezetnek az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást elektronikusan kell vezetnie, és biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását.

(5) A tanúsító szervezet köteles a honlapján nyilvános adatként, korlátozás nélkül, folyamatosan a megfelelőségi tanúsítvány, korlátozott megfelelőségi tanúsítvány kiadásától számított 5 évig közzé tenni az általa vezetett nyilvántartásból

a) a megfelelőségi igazolás esetén az (1) bekezdés az a), b) és h)-j) pontjában,

b) korlátozott megfelelőségi tanúsítvány esetén az (1) bekezdés a), b) és i) pontjában

szereplő adatokat.

IX. FEJEZET

REPÜLŐESZKÖZ GYÁRTÁSI ÉS KARBANTARTÁSI RENDSZERE

39. Repülőeszköz karbantartása

119. § (1) A repülőeszköz karbantartását - a 114. § (2) bekezdésre tekintettel, és a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a repülőeszköz tulajdonosa, a repülőeszköz gyártó- vagy karbantartó szervezet jogosult elvégezni.

(2) Tartalék ejtőernyő hajtogatását hajtogatói, mentő ejtőernyő és tandem tartalék ejtőernyő hajtogatását ejtőernyő senior rigger és master rigger jogosultsággal rendelkező személy végezheti.

(3) A repülőeszköz tulajdonosának felelőssége, hogy megismerje a repülőeszközre vonatkozó karbantartási gyakorlatot és előírásokat.

(4) A repülőeszközt karbantartó személynek vagy szervezetnek a karbantartási dokumentáció birtokában és ismeretében kell lennie, hogy a repülőeszköz karbantartását a dokumentációban foglaltaknak megfelelően végezzék el.

(5) A karbantartási dokumentáció lehet:

a) bármely előírás, eljárás, szabvány vagy az illetékes hatóság által kiadott vagy jóváhagyott dokumentáció,

b) minden alkalmazandó légialkalmassági határozat, vagy

c) az alkalmasság fenntartására alkalmazandó, a gyártó által megadott kezelési, üzemeltetési utasítás.

(6) Ha a karbantartási dokumentáció által előírt szerszámok, anyagok nem állnak rendelkezésre, akkor megfelelő specifikációjú alternatív, utángyártott és általános szerszámok, anyagok használhatóak.

(7) Az elvégzett karbantartást a repülőeszköz törzskönyvébe be kell jegyezni.

120. § (1)[94] A repülőeszköz karbantartó szervezet működésére vonatkozó engedélyt (a továbbiakban: repülőeszköz karbantartási engedély) a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2)[95] A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell a felelős vezető nevét.

(3)[96]

121. § (1) A 120. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem kötelező mellékletét képző repülőeszköz karbantartási kézikönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:[97]

a) a felelős vezető által aláírt nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a repülőeszköz karbantartó szervezet folyamatosan, a jelen rendeletben meghatározottak szerint működik,

b) a repülőeszköz karbantartó szervezet által elvégzett munkák körét,

c) a szervezeti ábrát,

d) a létesítmények helyét és általános leírását,

e) a repülőeszköz karbantartó szervezet eljárásait.

(2)[98]

(3) A repülőeszköz karbantartó szervezet saját létesítményeiben, az általa elvégzett karbantartás során, a repülőeszköz karbantartási kézikönyvben meghatározottak szerint, - a karbantartási dokumentációban meghatározott feltételekkel - saját felhasználásra alkatrészeket készíthet.

122. § (1)[99]

(2) A repülőeszköz karbantartási engedély hatályos marad mindaddig, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak.

(3)[100]

(4) A repülőeszköz karbantartó szervezet a karbantartási engedélyben szereplő adatokban bekövetkező változást a légiközlekedési hatóságnak, a változást követő 15 munkanapon belül köteles bejelenteni.

123. § A repülőeszköz karbantartó szervezet a repülőeszköz karbantartási engedély alapján jogosult karbantartani bármely repülőeszközt, amely a repülőeszköz karbantartási engedélyben szerepel, a repülőeszköz karbantartási kézikönyvben meghatározott helyszínen, vagy ha a repülőeszköz üzemképtelensége miatt a karbantartás szükségessége felmerül, akkor bármely más helyszínen.

124. §[101]

125. § (1) A repülőeszköz karbantartó szervezetnek biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon:

a) a létesítmény, vagy létesítmények a tervezett munkákhoz, amelyben a szakműhelyet és az egyéb helyiséget megfelelően elkülönítik, és biztosítják a szennyeződéstől való védelmet és a környezet védelmét,

b) az irodai helyiség a tervezett munkák irányításához, beleértve a karbantartási nyilvántartások vezetését,

c) a biztonságos tároló létesítmény, vagy létesítmények a komponensek, alkatrészek, felszerelések, szerszámok és anyagok tárolására.

(2) A létesítményekben a tárolási feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a fel nem használható komponenseket, alkatrészeket és anyagokat minden más komponenstől, alkatrésztől, anyagtól, felszereléstől és szerszámtól elkülönítetten kerüljenek elhelyezésre. A tárolási feltételeknek meg kell felelniük a gyártó utasításainak, és a hozzáférést az arra feljogosított személyekre kell korlátozni.

126. § A repülőeszköz karbantartó szervezetnek rendelkeznie kell

a) egy felelős vezetővel, aki felelős azért, hogy a karbantartási feladatokat jelen rendeletben meghatározottak szerint hajtsák végre,

b) megfelelő személyi állománnyal a szerződés szerint várható, szokásos mértékű karbantartási munkák elvégzésére.

127. § (1) A repülőeszköz karbantartó szervezetnek szervezeti felülvizsgálati rendszert kell működtetnie, a repülőeszközök karbantartásához szükséges eljárások betartásának, illetve azok megfelelőségének ellenőrzése érdekében. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja a visszacsatolási rendszert a felelős vezető számára, a szükséges szervezeti javító intézkedések végrehajtása érdekében.

(2) A szervezeti felülvizsgálati rendszer keretében a repülőeszköz karbantartó szervezet működését évente ellenőrizni kell.

(3) A szervezeti felülvizsgálatokban részt kell vennie olyan személynek, aki rendelkezik a repülőeszköz karbantartásához szükséges megfelelő ismerettel, tapasztalattal.

(4) A repülőeszköz karbantartó szervezetnek az éves szervezeti felülvizsgálatról készült jelentést a felülvizsgálatot követő 15 napon belül a légiközlekedési hatóságnak meg kell küldenie.

(5) A szervezeti felülvizsgálatokra vonatkozó dokumentumokat legalább két évig meg kell őrizni.

128. § A karbantartó szervezet köteles:

a) rendelkezni a karbantartási dokumentációban meghatározott felszereléssel és szerszámmal, vagy a repülőeszköz karbantartási kézikönyvben meghatározott, igazoltan egyenértékű felszereléssel és szerszámmal, a napi karbantartási feladatok elvégzéséhez,

b) igazolni, hogy a speciális karbantartási feladatokhoz igénybe tud venni más forrásból származó szolgáltatást, berendezést, eszközt vagy szerszámot,

c) a szerszámokat és felszereléseket ellenőrizni, és a kalibrálás vagy hitelesítés köteles eszközöket hivatalosan elismert etalonnal kalibrálni, valamint megőrizni az ilyen kalibrálásokra vonatkozó nyilvántartásokat és az alkalmazott etalont.

129. § (1) A repülőeszköz karbantartó szervezet az elvégzett karbantartási feladatokat dokumentálja.

(2) A repülőeszköz karbantartó szervezet minden karbantartási nyilvántartás és a kapcsolódó karbantartási dokumentáció egy példányát az adott repülőeszköz karbantartása időpontjától számított három évig megőriz.

(3) A karbantartási nyilvántartások tárolási módjának biztosítania kell a károsodás és a lopás elleni védelmet. A biztonsági másolatokat tartalmazó valamennyi számítógépes hardverelemet a munkaadatokétól eltérő helyszínen kell tárolni, olyan környezetben, amely biztosítja azok folyamatos olvasható állapotát.

(4) A karbantartó szervezet működésének megszüntetésekor, az utolsó két évre vonatkozó minden megőrzött karbantartási nyilvántartást át kell adni az érintett repülőeszköz utolsó tulajdonosának vagy a karbantartási feladat megrendelőjének.

40. Repülőeszköz gyártása

130. § (1)[102] Repülőeszköz gyártására szóló gyártási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki.

(2) A kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:[103]

a) a gyártandó repülőeszköz megnevezését, típusát, fajtáját, kategóriáját,

b) a gyártásfelügyelő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a repülőeszköz megfelel az Európai Unióban, vagy valamely tagállamában elfogadott szabványnak vagy alkalmassági előírásnak,

c) a gyártási hely, vagy helyek címét,

d) a gyártásfelügyelő nevét, képzettségét és tapasztalatát.

(3)[104] A kérelem kötelező mellékleteit a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

131. §[105]

132. § A gyártó szervezet a repülőeszköz gyártási engedély alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást a légiközlekedési hatóságnak a változást követő 15 munkanapon belül köteles bejelenteni.

133. § (1) A gyártás-ellenőrzési rendszernek biztosítania kell a repülőeszköz rendeltetésszerű üzemkész állapotát oly módon, hogy a felhasznált főbb szerkezeti anyagok és alkatrészek, valamint a gyártásban közreműködő személyek kiléte és tevékenységének módja nyomon követhetőek legyenek. Akkor, ha a nyomon követhetőség biztosításához természetes személy személyes adatát is rögzíteni kell, ehhez az engedélyesnek be kell szereznie a hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatát.

(2) A gyártás-ellenőrzési rendszernek biztosítania kell a lehetőséget annak megállapítására, hogy

a) a beérkező anyagok, valamint a beszerzett, illetve az alvállalkozóktól megrendelt, a repülőeszközben felhasznált kritikus anyagok és alkatrészek megfelelnek a vonatkozó tervadatokban előírtaknak,

b) a beérkező anyagokat, valamint a beszerzett vagy az alvállalkozóktól megrendelt anyagokat és alkatrészeket azonosították,

c) a repülőeszköz minőségét és biztonságát befolyásoló eljárások, gyártási technikák és összeszerelési módszerek kivitelezése megfelel a vonatkozó alkalmassági előírásoknak,

d) a károsodásnak és minőségromlásnak kitett anyagokat, alkatrészeket megfelelően tárolják és védik,

e) a kiselejtezett anyagokat és alkatrészeket oly módon különítik el és határozzák meg, hogy az kizárja a repülőeszközbe történő beépítésüket.

134. § (1) Gyártásfelügyelő az lehet, aki a repülőeszköz gyártásában kellő tapasztalatot szerzett, valamint rendelkezik

a) felsőfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedésmérnöki végzettséggel, vagy

b) legalább középfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedés-gépésztechnikusi szakképesítéssel, vagy

c) legalább 5 éves repülőeszköz gyártásban, fejlesztésben, üzemeltetésben eltöltött tapasztalattal.

(2) A gyártásfelügyelő felelős a repülőeszköz gyártása során azért, hogy a repülőeszköz megfeleljen az Európai Unióban, vagy valamely tagállamában elfogadott szabványnak vagy alkalmassági előírásnak és a gyártott repülőeszköz aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfeleljen a tervezett felhasználási célnak.

135. § A gyártás során a repülőeszköz ellenőrző repülését végző légijárművezetőt a gyártásfelügyelő jelöli ki.

136. § A gyártó kötelezettsége:

a) a repülőeszköz vonatkozó szabványnak, alkalmassági előírásnak, gyártásnak való megfelelősége meghatározásához szükséges műszaki adatok, rajzok, dokumentumok rendelkezésre állása biztosítása és a gyártás helyén tartása,

b) a szükséges berendezések, mérő és ellenőrző műszerek rendelkezésre állása, vagy szerződés útján történő rendelkezésre állása biztosítása,

c) működtetni a gyártás ellenőrzési-rendszert,

d) belső események jelentésére szolgáló rendszert kialakítani és fenntartani annak érdekében, hogy lehetővé tegye a gyártás során történt eseményekre vonatkozó jelentések összegyűjtését és értékelését a káros tendenciák meghatározása, valamint a hiányosságok kiküszöbölése érdekében, továbbá a jelenthető események kivonatolását, oly módon, hogy a rendszer magában foglalja az eseményekre vonatkozó lényeges információk értékelését és a kapcsolódó információk terjesztését.

137. § (1) A repülőeszköz gyártója a teljes repülőeszközre vonatkozóan megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki, a repülőeszköz tulajdonjogának első átruházásakor.

(2) A gyártói megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó szervezetnél felelős beosztást betöltő, arra feljogosított személy írja alá.

(3) A megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) nyilatkozatot a repülőeszközre vonatkozóan, amely szerint a repülőeszköz megfelel az Európai Unióban, vagy valamely tagállamában elfogadott szabványnak vagy alkalmassági előírásnak és a gyártott repülőeszköz aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján megfelel a tervezett felhasználási célnak,

b) a repülőeszköz egyedi konfigurációs adatait.

(4) A repülőeszköz gyártójának a megfelelőségi nyilatkozathoz mellékelnie kell a repülőeszköz üzemeltetési kézikönyvét.

4. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

138. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) A

a) 112. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 112. § (3) bekezdés b) pontja,

c) 113. § (2) bekezdés b) és d) pontja,

d) 113. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja valamint

e) 119. § (2) bekezdése

2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és érvényes légijármű gyártási, karbantartási, légialkalmasság-irányítói engedélyeket, vagy repülőeszköz gyártási, javítási, karbantartási és tanúsítási engedélyeket a légiközlekedési hatóság kérelemre e rendelet szerinti engedélyekre cseréli, ha a kérelmező megfelel e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(4) A használt siklóernyőre, gyalog sárkányrepülőre, ejtőernyőre a 116. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően is kiadható korlátozott megfelelőségi tanúsítvány, ha rendelkezik a rendelet hatályba lépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján arra jogosult szervezet által kiadott, rendeltetésszerű használatra vonatkozó igazolással.

(5) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és érvényes, a (3) bekezdésben meghatározott engedélyek a lejáratukig, de legfeljebb e rendelet hatálybalépését követő 1 évig hatályosak.

(6) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

139. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

140. §[106]

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 21/2015. (V. 4.) NFM rendelethez

A légijárművezető által elvégezhető egyszerű karbantartási feladatok

1. Magyarázat:

1.1. A táblázatban szereplő "Nem" kifejezés jelenti azt is, hogy a feladatot a légijárművezető nem láthatja el, vagy a feladat az adott légijármű kategóriában nem értelmezhető.

1.2. Az "Igen*"-gal jelölés esetén a feladat csak látva repülési szabályokra (ún. visual flight rules - VFR) engedélyezett légijárművön végezhető el.

2.

3.

2. melléklet a 21/2015. (V. 4.) NFM rendelethez

A repülőeszköz megfelelőségi vizsgálati eljárása

I. Sárkányrepülő eszköz vizsgálati eljárása

1. A sárkányrepülő eszköz dokumentációjának ellenőrzése

2. A sárkányrepülő eszköz előkészítése vizsgálatra

2.1. Ha a bevizsgáló megítélése szerint a csövek állapotának ellenőrzésére nincs egyéb lehetőség, akkor a vitorlát a vázról le kell húzni.

2.2. Minden csavart és rögzítőszeget meg kell lazítani, lélekcsavart ki kell szerelni.

2.3. Minden csővégzárat (végdugót) el kell távolítani.

2.4. Legalább 1 hüvelyt (muffot) lehúzni, az ekkor esetleg tapasztalható, korróziógyanú esetén minden hüvelyt (muffot) le kell húzni.

3. Csövek, vázszerkezet ellenőrzése

Bal szárnytartó

Jobb szárnytartó

Gerinc

Pilóta felfüggesztés

Bal kereszttartó

Jobb kereszttartó

Trapéz szárak

Kormányrúd

Árboc (ha van)

Szárny végtartó

Rögzítő és biztosítóelemek

Csatlakozóelemek, közdarabok (pufnik)

4. Sodronyok ellenőrzése

Felső hossz- és keresztkör

Alsó hossz- és keresztkör

Felhúzó sodrony, váltóberendezés

5. Vitorla ellenőrzése

Anyaga, varrások, latnizsebek

Ponyvakarikák, rögzítőhevederek, szárnyvég kikötés

Vitorlafeszítő zsinórok

Latnik, latniprofil, rögzítőelemeik

Esetleges javítások ellenőrzése

6. Beállítások ellenőrzése

V-állás (alsó keresztkör sodronyhossz)

Szárnyvégelcsavarás/dive-stick beállítások

7. Hosszstabilitást befolyásoló rendszer ellenőrzése

árbocos típusnál: Flatterzsinór és szárnyvég határoló

árboc nélküli típusnál: Dive-stick (sprog) és kapcsolódó elemei

II. A siklóernyő vizsgálati eljárása

1. A siklóernyő azonosítása, dokumentációjának ellenőrzése

2. Vizsgálati típusok

2.1. A siklóernyőt az "A" vagy a "B" típusú vizsgálat egyikének kell alávetni.

2.2. A vizsgálat megválasztásának alapja a siklóernyő gyártási dátumából meghatározott kora, illetve a bevizsgáló megítélése.

2.3. A siklóernyő korának meghatározása

Amennyiben a gyártás dátumából csak az év állapítható meg, akkor a siklóernyő kora a vizsgálat évszámának és a gyártás évszámának különbsége.

2.4. "A" típusú vizsgálat: csak 24 hónap alatti életkorú siklóernyő esetén alkalmazható.

2.4.1. A vizsgálat tartalma: kupola, zsinórzat és heveder szemrevételezéses vizsgálata, valamint porozitás mérés.

2.5. "B" típusú vizsgálat: kötelező 23 hónapot meghaladó korú siklóernyőnél. A bevizsgáló megítélésétől függően fiatalabb korú siklóernyőnél is választható ilyenkor az okot a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

2.5.1. A vizsgálat tartalma: teljes "A" típusú vizsgálat, továbbá a kupola vitorlaanyagának szakítószilárdság vizsgálata, a trimhelyzet és szimmetria vizsgálata, valamint a felfüggesztő rendszer vizsgálata.

3. A vizsgálat lépései vizsgálati típus szerint

3.1. A vizsgálatokra a gyártói előírás követendő. Ha a vonatkozó gyártói előírás nem ismert vagy nem alkalmazható, akkor a következő eljárásokat és értékeket kell alkalmazni.

3.2. "A" típusú vizsgálat lépései

a) Azonosítás

A siklóernyő azonosításához a vizsgálati dokumentációban rögzítendő adatok:

- Tulajdonos neve

- Siklóernyő gyártója, típusa, mérete, gyári száma, gyártás éve vagy év/hó dátuma

- Siklóernyő azonosító jele

b) Szemrevételezés

ba) Kupola

- alsó/felső vitorla általános állapota

- kupola varrások állapota

- bekötési pontok állapota

- sérülések, javítások

bb) Zsinórzat

- zsinórhurkok varrásának állapota

- körszövött burkolat épsége (sérült zsinór esetén a megfelelőség kizárt)

- töredezettség

bc) Hevederek, kiegészítők

- Kopások üzemszerű mértéke

- Zsinór karabinerek állapota

- Varrások épsége

- Trimrendszer épsége, működőképessége

- Fékek és fékcsiga épsége, szabad működése

c) Vitorlaanyag porozitás vizsgálata

- A vitorlaanyag légáteresztését 250 cm3, 60% páratartalmú, 20 fok C hőmérsékletű levegőnek, 38.5 cm2 felületen, 10 mbar nyomáskülönbségnél mért áthaladási idejével jellemezzük,

- megmérendő a felső vitorla porozitása a belépőél közelében, legalább három cellán, a választott cellák közül legalább az egyik középső elhelyezkedésűnek kell lennie,

- a megfelelőség minimuma: a mért porozitás értékek átlaga legalább 18 sec.

3.3. "B" típusú vizsgálat kiegészítő lépései

a) Kupolaanyag szakítószilárdság vizsgálata

A megfelelőség minimuma: a felső vitorlán a középső cella középső területén az anyagnak szakadás nélkül el kell viselnie egy átszúrt 100-as gépi varrótűre a szövet síkjában ható 6N terhelést.

b) Trimhelyzet és szimmetria vizsgálata. A vizsgálat a gyártói mérettáblázat alapján minden zsinór hosszának ellenőrzéséből áll, amely gyártói előírás szerint vagy annak hiánya esetén 50 N feszítettség alatt mérendő. A trimhelyzet akkor megfelelő, ha a gyártó által megadott tűrési érték teljesül. Gyártó által megadott tűrési érték hiányában a trimhelyzet akkor megfelelő, ha a gyártó által megadott zsinórméret a zsinórkarabineren alkalmazható legközelebbi hurkolás pontosságával teljesül, az eltérés más hurkolással nem csökkenthető. Vizsgálni és jegyzőkönyvezni kell az ellenoldali zsinór párok közötti legnagyobb aszimmetria értékét is.

c) Felfüggesztő rendszer terheléses vizsgálata

A felfüggesztő rendszer megfelelő, ha szakadás nélkül elvisel 200 N ellenőrző húzó terhelést minden bekötési pont és a főkarabiner bekötési pontja között.

4. A megfelelőségi tanúsítvány érvényessége

4.1. Az "A" típusú vizsgálat esetén a megfelelőségi tanúsítvány 24 hónapra kiadható, olyan módon, hogy az érvényességi idő a siklóernyő 24 hónapos korát nem haladhatja meg.

4.2. A "B" típusú vizsgálat esetén a megfelelőségi tanúsítvány legfeljebb a vizsgálatot követő év azonos hónapjának azonos napjáig adható ki.

4.3. Bevizsgáló megítélése alapján, a jegyzőkönyvben rögzített bármilyen műszaki okból, a 4.1. és 4.2. pontban meghatározottaknál rövidebb időtartamra is adható tanúsítás.

III. Ejtőernyő vizsgálati eljárása

1. Az ejtőernyő azonosítása, dokumentációjának ellenőrzése

2. Vizsgálat lépései

2.1. Azonosítás törzskönyv és hajtogató lap alapján

Az ejtőernyő azonosításához a vizsgálati dokumentációban rögzítendő adatok:

a) Tulajdonos neve

b) Tok-hevederzet gyártója, típusa, mérete, gyári száma, gyártási ideje

c) Főernyő gyártója, típusa, mérete, gyári száma, gyártási ideje

d) Tartalék-ernyő gyártója, típusa, mérete, gyári száma, gyártási ideje

2.2. Szemrevételezés

A szemrevételezés vizsgálatát a karbantartói kézikönyvben és a gyártói utasításokban foglaltak szerint, a következő pontoknak megfelelően szükséges végrehajtani.

2.2.1. Kupola, zsinórzat, tok és hevederzet, hevederzet

a) Kupola

A kupola selyem anyaga és általános állapota, kupola összeállító varratok, cella válaszfalak és átömlő nyílások, felkötő szalag és varratok, merevítő szalagok és varratok, zsinórrögzítő szalagok és varratok, stabilizáló lapok és varratok, farkasfogak és varratok állapota.

b) Zsinórzat

Tartó zsinórzat általános állapota, zsinór szem és varrat, ipszilon elágazás és varrat, irányító zsinór általános állapota, fék helyszín és varrat, fogantyú helyszín és varratok állapota.

c) Tok és hevederzet

Tok és hevederzet általános állapota, borító lapok és varratai, borítólap merevítők, comb párnák, tépőzárak, fűzőgyűrűk, biztosító készülék kialakítás, RSL-kialakítás állapota.

d) Hevederzet

Főtartó hevederzet és varratai, tartalék ernyő felszakadó és varratai, tartalékernyő irányító fogantyúrögzítő kialakítás, mell heveder és varratai, fém alkatrészek, comb és mell gumi, kioldó és leoldó rendszer helyszíne állapota.

2.2.2. A tok és hevederzet tartozékai

a) Tartalék ernyő repülőzsák felkötő szalag és rugós nyitóernyő

aa) Repülőzsák

Repülőzsák anyaga, szalagok és varratai, repülő gumi és varrata, fűzőgyűrűk, tépőzárak, felkötő szalag és skyhook, fém alkatrészek állapota.

ab) Rugós nyitóernyő

Rugó, selyem anyaga, háló anyaga, szalag és varratok, rugó fedélmerevítő, fűzőgyűrűk állapota.

ac) Főernyő konténer

Konténer anyaga, szalag és varratok, fűzőgyűrűk, zsinórrögzítő gumik állapota.

b) Főernyő felkötő és nyitóernyő

ba) Felkötő

Szalag és varratok, fém tüskerögzítő szalag és varrat, kill line zsinór és varrat, fűzőgyűrű, tépőzárak, fém alkatrészek állapota.

bb) Nyitóernyő

Selyem anyaga, háló anyaga, szalag és varratok, fogantyú, fogantyúrögzítő szalag és varrat állapota.

bc) Főernyő felszakadó heveder

Heveder és varratok, szalagok és varratok, irányító fogantyú és helyszín, zsinór fül, tépőzárak, fém alkatrészek állapota.

bd) Egy és kétoldali RSL

Szalag és varrat, tépőzárak, fém alkatrészek állapota.

be) Tartalék ernyő kioldó

Fogantyú, sodrony, tüske, végzáró golyó állapota.

bf) Leoldó fogantyú és teflon szál

Fogantyú párna, tépőzár, teflon szál állapota.

3. A megfelelőségi tanúsítvány érvényessége

3.1. A megfelelőségi tanúsítvány érvényességi ideje a gyártó által megállapított következő felülvizsgálatig terjedő időtartam, de legfeljebb 12 hónap.

3.2. Bevizsgáló megítélése alapján, a jegyzőkönyvben rögzített bármilyen műszaki okból, a 3.1. pontban meghatározottaknál rövidebb időtartamra is adható tanúsítás.