Polgári eljárásjog I-II. - új Pp. - Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2024. szeptember 1.

Kiadással kapcsolatos információk

Harmadik kiadás

Szerkesztő:

Petrik Ferenc

A szerkesztő munkatársa:

Gelencsér Dániel

Szerzők:

Bartal Géza: XXI. Fejezet

Böszörményiné Kovács Katalin: XXXVIII. Fejezet

Czipa Zsuzsanna Rebeka: IX. Fejezet (112. §, 162-164. §)

Cseh Attila: VI. fejezet, XXVI. Fejezet

Döme Attila: XVII-XX. Fejezet, XXII-XXIV. Fejezet

Farkas Attila: XXVII-XXVIII. Fejezet

Gelencsér Dániel: I-IV. Fejezet, XXIX. Fejezet, Tizenegyedik Rész

Hajdu Edit: XXXIX. Fejezet

Harter Mária: XL. Fejezet

Havasi Péter: V. Fejezet, VII. Fejezet

Jójárt Eszter: XLII-XLIII. Fejezet

Kiss Gábor: IX. Fejezet, XLI. Fejezet

Kiss Gábor: IX. Fejezet

Kövesné Kósa Zsuzsanna: XXXIII. Fejezet

Makai Katalin: XXXI-XXXII. Fejezet, XXXIV-XXXVII. Fejezet

Mészárosné Szabó Zsuzsanna: XXXIX. Fejezet

Muzsalyi Róbert: IV. Fejezet, XXVIII. Fejezet, XLIV. Fejezet

Nyírőné Kiss Ildikó: XXXI-XXXII. Fejezet, XXXIV-XXXVII. Fejezet

Orosz Árpád: XXV. Fejezet

Osztovits András: XLIV-XLV. Fejezet

Puskás Péter: VIII. Fejezet, XI-XII. Fejezet

Salamonné Piltz Judit: IX. Fejezet

Simonné Gombos Katalin: XXX. Fejezet

Soltész Ilona Rita: XLVI-XLVII. Fejezet

Tallián Blanka: XXXIX. Fejezet

Tamáné Nagy Erzsébet: III-IV. Fejezet

Török Judit: XXVIII. Fejezet

Varga Edit: X. Fejezet, XIII-XVI. Fejezet, XL. Fejezet

Zumbók Péter: V. Fejezet, VII. Fejezet

Harmadik kiadás

Kézirat lezárva: 2017. november 20.

8. pótlap lezárva: 2024. szeptember 1.

Copyright

© Bartal Géza, 2024

© Böszörményiné Kovács Katalin, 2024

© Czipa Zsuzsanna Rebeka, 2024

© Cseh Attila, 2024

© Döme Attila, 2024

© Farkas Attila, 2024

© Gelencsér Dániel, 2024

© Hajdu Edit, 2024

© Harter Mária, 2024

© Havasi Péter, 2024

© Jójárt Eszter, 2024

© Kiss Gábor, 2024

© Kövesné Kósa Zsuzsanna, 2024

© Makai Katalin, 2024

© Mészárosné Szabó Zsuzsanna, 2024

© Muzsalyi Róbert, 2024

© Nyírőné Kiss Ildikó, 2024

© Orosz Árpád, 2024

© Osztovits András, 2024

© Puskás Péter, 2024

© Salamonné Piltz Judit, 2024

© Simonné Gombos Katalin, 2024

© Soltész Ilona Rita, 2024

© Tallián Blanka, 2024

© Tamáné Nagy Erzsébet, 2024

© Török Judit, 2024

© Varga Edit, 2024

© Zumbók Péter, 2024

© ORAC Kiadó Kft., 2024

Budapest, 2024

Az ORAC Kiadó, Budapest kiadása

Internet: www.orac.hu

E-mail: info@orac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 08 6

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak

részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Rövidítések jegyzéke

Ákr. - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Ánytv. - a bírósági peres és nem peres eljárásokra adott általános meghatalmazás közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény

Are.tv. - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

Be. - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

Bék. - a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BHGY - Bírósági Határozatok Gyűjteménye

Bjt. - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Bpnp. - a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény

Brüsszel Ia rendelet - az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

Brüsszel IIa rendelet - a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Brüsszel IIb rendelet - a Tanács (EU) 2019/1111 rendelete a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

BÜSZ - a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

CKOT - Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete

Cnytv. - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Ctv. - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - nem hatályos - 1952. évi IV. törvény

Cstv. - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Dáptv. - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

Ebktv. - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Ectv. - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

EJEB - Emberi Jogok Európai Bírósága

EJEE - az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény

Ejht. - az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény

EUB - az Európai Unió Bírósága

EUMSz - az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

EUSZ - az Európai Unióról szóló Szerződés

E-ügyintézési törvény - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Fgytv. - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Fizetésképtelenségi rendelet - az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

Fmhtv. - a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

Fmtv. - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

GDPR - a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet

Hetv. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hmtv. - a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény

Info tv. - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Itv. - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Jat. - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény

Jst. - a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

Jszr. - a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet

Kfltv. - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

Kftv. - a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény

Kjkt. - a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény

Kjnptv. - az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

Kjt. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Kmtv. - a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény

Közjegyzői tv. - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Közvetítői tv. - a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

Kp. - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

KT - az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület

Kttv. - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Mavtv. - a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Nmjtv. - a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

OBH - Országos Bírósági Hivatal

Öröklési rendelet - az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

ÖZPO - az osztrák polgári perrendtartás

Plósz-féle Pp. - polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvényczikk

Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Pp. novella - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

régi Mt. - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

régi Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

régi Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Rtv. - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

Smtv. - a sajtószabadságról és a média tartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény

Szaktv. - az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

Szjt. - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Sztv. - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Szüt. - a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

Tartási rendelet - a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

Ügyvédi tv. - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

Ütv. - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Vt. - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

ZPO - a német polgári perrendtartás

ZPP-D - a szlovén polgári perrendtartás

Tisztelt Előfizetőnk!

A Polgári eljárásjog I-II. - Kommentár a gyakorlat számára előző frissítésének megküldése óta a jogalkotó jelentősen módosította az elektronikus ügyintézés szabályait. Az új rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését. Emellett az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás kivezetésével kapcsolatban átmeneti rendelkezések megfogalmazása is szükségessé vált, egyebek mellett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben is annak érdekében, hogy a korábbi szabályok szerint létrehozott okiratok jellege és bizonyító ereje tisztázott maradjon. A módosítás biztosítja a Dáptv. szerinti eAláírás szolgáltatás használata esetén az aláírt és a szolgáltató által hitelesített dokumentum teljes bizonyító erejét.

Ez a pótlapcsomag a fenti jogszabályváltozások folytán a képviselet, az okiratok, illetve az elektronikus kapcsolattartás megváltozott szabályainak magyarázatát tartalmazza a szerzőktől megszokott gyakorlatias jelleggel, megkönnyítve a meglehetősen bonyolult jogszabályi környezetben a mindennapi ügyek viteléhez szükséges eligazodást.

Tisztelettel:

ORAC Kiadó Kft.

Előszó

Az Országgyűlés 2016. november 22-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), amely 2018. január 1-jén lép hatályba. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez (a továbbiakban: régi Pp.) képest a peres eljárás koncepcionális változásokon ment keresztül. A reform indoka kettős: egyfelől a jogalkotó a kodifikáció során az új törvény szövegébe igyekezett beépíteni a bírói gyakorlat által kimunkált, a mindennapi jogalkalmazói praxisban jól működő elveket, szabályokat. Emellett azonban - elsősorban a perhatékonyság növelése, mint az eljárásjogi reform egyik fő célkitűzésének elérése érdekében - a Pp. számos innovatív, főként külföldi minta alapján átvett megoldást is ötvöz a magyar eljárásjogban hosszú idő óta meghonosodott szabályokkal.

A Pp. megalkotása - a korábbi, anyagi jogi kodifikációhoz hasonlóan - a vonatkozó jogirodalom felélénkülését is eredményezte: számos kommentár vagy egyéb, a jogászi munkát segítő kötet (például jogszabálytükör, iratmintatár) készül a jogalkalmazás megkönnyítése, avagy az új rendelkezésekkel szembeni kritikák megjelenítése érdekében. A jogász szakma széles körű bevonásával készülő kommentárok átfogó megközelítést követve igyekeznek bemutatni a Pp. rendelkezéseit, felvillantva az új jogintézmények mögött meghúzódó külföldi mintákat, elvi hátteret, illetve a kodifikációs folyamat során felmerülő szakmai vitákat is.

Az említett jogirodalmi törekvésektől eltérően a kizárólag a Kúria munkatársai (kúriai tanácselnökök, bírák és főtanácsadók) által készített Kommentár a fent vázolt művektől alapjaiban tér el: a szerzők célja egyfelől annak elemzése, hogy a régi Pp.-hez tartozó bírói gyakorlat mennyiben alkalmazható a Pp. hatálya alatt indult eljárásokban is, másfelől annak megvilágítása, hogy a Pp. meglehetősen bonyolult rendszerében az egyes rendelkezések hogy függnek össze egymással, és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseivel.

Ismeretes, hogy a régi Pp. többször módosított szabályaihoz terjedelmes, elvi tartalmat is hordozó joganyag párosul: számos jogegységi határozat, PK-vélemények, elvi határozatok és elvi döntések sora szolgál iránymutatásul a jogalkalmazók és a jogkereső közönség számára. A Kúria az említett jogegységi eszközöket megvizsgálta, elsősorban abból a szempontból, hogy ezeket a Pp. hatálya alatt indult eljárásokban is irányadónak kell-e tekinteni. A Kommentár szerzőinek munkája erősen összefügg a Kúria által végzett kiemelkedő jelentőségű feladattal: az említett elvi tartalmat hordozó döntések, határozatok, vélemények stb. felülvizsgálatával. A Kúria az 1/2017. PJE, illetve a 2/2017. KMPJE határozatokban döntött az elvi iránymutatásokról. Az említett jogegységi határozatok által eszközölt változások feltüntetésre kerültek a Kommentárban, ekként a magyarázatok nemcsak a megújult eljárásjogi környezethez, de a Kúria által a Pp. hatálybalépése után indult ügyekben is irányadónak tartott elvi iránymutatásokhoz is igazodnak.

Figyelemmel arra, hogy a Pp. rendszere a régi Pp. rendszerétől helyenként alapjaiban tér el, az új rendelkezések közötti összefüggések láttatása szintén fontos annak érdekében, hogy a hatálybalépést követően az új törvény rendszerében járatlan jogalkalmazó az igen terjedelmes törvényben különösebb nehézség nélkül eligazodjon. A kodifikációs folyamatok rendkívüli tempója miatt a szerzőknek arra is hangsúlyt kellett fektetni, hogy a Pp. rendelkezéseihez milyen egyéb, külön jogszabályban szereplő, a jogalkalmazó számára fontos rendelkezések kapcsolódnak.

E kommentár célja - a fentiek alapján - kettős: egyfelől fontos cél a régi Pp. alatt formálódó bírói gyakorlat vizsgálata az új törvény tükrében, a továbbra is irányadó elvi iránymutatások, határozatok rövid bemutatása, esetleg felsorakoztatása és a Pp. rendelkezései közötti összefüggések, továbbá a kapcsolódó jogszabályok láttatása a jogalkalmazói munka megkönnyítése céljából.

A Kommentár szerzőinek munkája nem ér véget a hatálybalépés előtti állapot exponálásával, a jelenleg irányadó bírói gyakorlat feldolgozásával. A helyes gyakorlat kialakítása és figyelemmel kísérése több évre átnyúló feladatot jelent. A Kommentár ezért nem meghatározott időpontban zárul: a szerzők a szállólapos rendszer segítségével évente két alkalommal kiegészítik, javítják a Kommentár tartalmát.

a Szerzők

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

Az Országgyűlés

a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás megteremtése céljából,

a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve,

a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében

az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése végrehajtására a következő törvényt alkotja:

A régi Pp.-től eltérően a Pp. - a legújabb jogalkotási trendeket követve - preambulumot tartalmaz. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint a preambulum a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében alkalmazható. A Pp. kétségtelenül olyan jogszabály, amely a polgári igazságszolgáltatás rendszerét alapjaiban érinti, ezért jelentős, így a bevezető szöveg megfogalmazása kívánatosnak és helyénvalónak tűnik. A Jszr. meghatározza a preambulum lehetséges tartalmát is, kimondva, hogy a preambulumban ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni [51. § (3) bek.].

A Pp. preambuluma elsőként utal a perrendtartás megalkotásánál figyelembe vett perjogi forrásokra (értve e helyütt a magyar perjogi hagyományokat és az európai jogfejlődés vívmányait), továbbá említi a törvény megalkotásának főbb mozgatórugóit, legmeghatározóbb jellemzőit, valamint megfogalmazza az eljárással szemben támasztott alapvető követelményeket is.

Kiindulópontok az új polgári perrendtartás megalkotásához

A jogalkotó a preambulumban nem, de a törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásában ismerteti röviden a Pp. megalkotásának előzményeit. Kiindulópontként rögzíti, hogy a régi Pp. - amelyet a hatálybalépésekor az '50-es évek jogvitáira modelleztek, és amelynek hátterét egy kodifikálatlan magánjog adta - mára a gyökeresen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között nem képes kellő hatékonysággal rendezni azokat a bonyolult jogvitákat, amelyek hátterében egy rendkívül összetett, modern Polgári Törvénykönyv áll. Ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályok megfelelő szabályozási kereteket tudjanak biztosítani a XXI. századi differenciált jogviták eldöntéséhez, egy új perrendtartás megalkotása vált szükségessé. Erről döntött a Kormány az 1267/2013. (V. 17.) számú kormányhatározatában. Az említett kormányhatározat szerint a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perrendtartás megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényre juttatását, és amely a jogtudomány eredményeire támaszkodva áttekinthetően és koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét.