32012R0044[1]

A Tanács 44/2012/EU rendelete ( 2012. január 17. ) az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 44/2012/EU RENDELETE

(2012. január 17.)

az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

(1)

A Szerződés 43. cikke (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 1 ) úgy rendelkezik, hogy a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést és a halászati tevékenységek fenntartható folytatását szabályozó uniós intézkedések meghatározását a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentések figyelembevételével, valamint a regionális tanácsadó bizottságok javaslataira tekintettel kell végezni.

(3)

A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket, adott esetben ideértve a szóban forgó tevékenységekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételek meghatározását is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára viszonylag stabil halászati tevékenység legyen biztosítható valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében. A halászati lehetőségek elosztása során a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit is kellőképpen figyelembe kell venni.

(4)

E rendeletnek a Grönlanddal kötött halászati partnerségi megállapodás alapján az ICES V és XIV alterület grönlandi vizein az Unió rendelkezésére álló kapelánra vonatkozó kvóták felülvizsgálata tekintetében való alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot kell hatáskörrel felruházni.

(5)

Annak érdekében, hogy a fogási korlátozások végrehajtása a rövid élettartamú fajok bizonyos állományai esetében egységes feltételekkel történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a teljes kifogható mennyiségnek a 2012 első felében gyűjtött tudományos adatok felhasználásával történő felülvizsgálatára. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) összhangban kell gyakorolni.

(6)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia a rövid élettartamú fajok tekintetében a teljes kifogható mennyiség felülvizsgálatáról, amennyiben az Uniónak a nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés szükségességére tekintettel, kellően indokolt esetekben a rendkívüli sürgősség kívánja.

(7)

Egyes teljes kifogható mennyiségek esetében lehetőség van arra, hogy a tagállamok a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára kiegészítő kvótákat osszanak ki. E próbák a fogási kvótarendszer vizsgálatára irányulnak annak érdekében, hogy a visszadobás gyakorlata és a visszadobott - egyébként felhasználható - halak elpocsékolása elkerülhető legyen. A halak ellenőrizetlen visszadobása fenyegetést jelent a hal mint közjó hosszú távú fenntarthatósága és ezáltal a közös halászati politikai célkitűzései tekintetében is. Ezzel szemben a fogási kvótarendszerek eleve ösztönzőt teremtenek a halászok számára, hogy tevékenységük végzése során optimalizálják a fogási szelektivitást. A visszadobás ésszerű kezelése érdekében a teljes körűen dokumentált halászat keretében minden tengeri műveletről be kell számolni, nem csupán a kikötőben kirakodott rakományról. Ezért a tagállamok általi ilyen további kvótakiosztás feltételei között szerepelnie kell az arra vonatkozó kötelezettségnek, hogy a hajón érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerák (CCTV) működjenek. Ez lehetővé teszi a fogás megtartott és visszadobott részeinek pontos nyilvántartását. A valós időben a fedélzeten tevékenykedő megfigyelő személyeken alapuló rendszer kevésbé eredményes, költségesebb és kevésbé megbízható. Ezért a CCTV használata jelenleg előfeltétel a visszadobások csökkentését célzó rendszerek - például a teljes körűen dokumentált halászat - megvalósításához, feltéve, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) követelményeit betartják.

(8)

A teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is, különös tekintettel a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó bizottságok ülésein elhangzottakra.

(9)

A többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Ennek megfelelően a közönséges nyelvhal és a sima lepényhal északi-tengeri állományai, a közönséges tőkehal az Északi-tengeren ( 4 ), a Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén élő állományai, valamint a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren előforduló állományai esetében a teljes kifogható mennyiségeket az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendeletben, a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) (a továbbiakban: a tőkehal-gazdálkodási terv) és a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló, 2009. április 6-i 302/2009/EK tanácsi rendeletben ( 6 ) megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(10)

Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nincs elegendő vagy megbízható adat az állomány méretére vonatkozó becslésekhez, a gazdálkodási intézkedéseknek és a teljes kifogható mennyiségek szintjeinek a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatos megközelítést kell követniük, az állományspecifikus tényezők számításba vételével, ideértve különösen az állomány tendenciáiról és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokról rendelkezésre álló információkat.

(11)

A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(12)

Az 1342/2008/EK rendelet 11. és 12. cikkével, a 676/2007/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével és a 302/2009/EK rendelet 5. és 9. cikkével összhangban meg kell határozni a 2012. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határait, figyelembe véve az egyes hajócsoportoknak az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt erőkifejtési rendszerből történő kizárásáról szóló, 2009. július 27-i 754/2009/EK tanácsi rendeletet is ( 8 ).

(13)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleménye alapján helyénvaló fenntartani és felülvizsgálni a homoki angolnára vonatkozó gazdálkodási rendszert az ICES IIa és IIIa körzet, valamint az ICES IV alterület uniós vizein.

(14)

Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok esetében még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet védelmük szempontjából. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(15)

A norvég homár fogása más fajokkal együtt, vegyes tengerfenéki halászat keretében történik. Az Írországtól nyugatra fekvő Porcupine-pad övezet vonatkozásában a tudományos szakvélemények azt ajánlják, hogy ott 2012-ben ne növekedjen e faj kifogott mennyisége. Az állomány helyreállásának folytatódását elősegítendő, ezen övezet bizonyos részén, bizonyos időszakokban indokolt a halászati lehetőségeket kizárólag azoknak a mélytengeri fajoknak a fogására korlátozni, amelyekkel együtt nem fognak norvég homárt.

(16)

A Norvégiával ( 9 ), a Feröer szigetekkel ( 10 ), a Grönlanddal ( 11 ) és Izlanddal ( 12 ) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban, illetve jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió konzultációkat tartott a halászati jogokról az említett partnerekkel. A Feröer szigetekkel folytatott konzultációk még nem zárultak le: várhatóan 2012 elején kötik meg a 2012-re vonatkozó megállapodásokat. 2012-ben folytatódni fognak az Izlanddal való konzultációk is is. Az uniós halászati tevékenységek megszakadásának elkerülése érdekében, és egyúttal biztosítva a szükséges rugalmasságot a szóban forgó megállapodások 2012-ben történő megkötéséhez, az Uniónak célszerű átmeneti jelleggel meghatároznia az Izlanddal és/vagy a Feröer szigetekkel kötendő megállapodások hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket.

(17)

A part menti államokkal a makrélával, a kék puhatőkehallal, az atlanti-skandináv heringgel és az északi-tengeri foltos tőkehallal való gazdálkodásról folytatott konzultációval összhangban az Unió engedélyt adhat arra, hogy az uniós hajókkal folytatott halászat keretében legfeljebb 10 %-kal túllépjék az Unió rendelkezésére álló kvótát, amennyiben az Unió rendelkezésére álló kvótán felül lehalászott mennyiségeket levonják az Unió 2013. évi kvótájából. Az Unió hasonlóképpen felhasználhatja 2013-ban a részére 2012-ben rendelkezésre álló kvótából fennmaradt mennyiségeket a kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben. Célszerű efféle rugalmasságot biztosítani az érintett tagállamok számára az e halászati lehetőségekkel való gazdálkodást illetően, különösen annak lehetővé tétele révén, hogy az érintett tagállamok rugalmassági kvóta alkalmazását válasszák.

(18)

Az ICES I és IIB övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott uniós tőkehalhalászat hagyományosan járulékos foltostőkehal-fogásokkal jár. Ezért e halászatok tekintetében a történelmi szinteknek megfelelően korlátozni kell a foltos tőkehal járulékos fogásait.

(19)

Az Unió számos halászati szervezet szerződő fele, más szervezetekben pedig együttműködő nem szerződő félként vesz részt. Ezen túlmenően a 2003. évi csatlakozási okmány értelmében a Lengyel Köztársaság által korábban megkötött halászati megállapodások - így a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezmény - igazgatását Lengyelország csatlakozását követően az Unió látja el. E halászati szervezetek 2012-re néhány intézkedés bevezetését, többek között az uniós hajók halászati lehetőségeinek meghatározását javasolták. Ezeket a halászati lehetőségeket az uniós jogban végre kell hajtani.

(20)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 33. éves ülésén több halászati lehetőséget fogadott el 2012-re a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1-4. alterületén előforduló egyes halállományokra vonatkozóan. Ezeket a halászati lehetőségeket, amelyek bizonyos teljes kifogható mennyiségekből és a 3M körzetben folytatott garnélahalászat tekintetében a halászati erőkifejtést szabályozó rendszerből állnak, az uniós jogban végre kell hajtani.

(21)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2011-ban tartott 82. éves ülésén állományvédelmi intézkedéseket fogadott el a sárgaúszójú tonhalra, a nagy szemű tonhalra és a bonitóra vonatkozóan. Az IATTC továbbá ajánlást fogadott el a fehérorrú cápák védelméről. Az említett intézkedéseket az uniós jogban végre kell hajtani.

(22)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2011. évi éves ülésén elfogadták a kiigazított kvótákat megállapító és az ICCAT szerződő feleinél a halászati lehetőségek részleges vagy túlzott kihasználását mutató megfelelési táblázatokat. Ezzel összefüggésben az ICCAT megállapította, hogy az Unió 2010 folyamán csak részlegesen használta ki a részére az északi és a déli kardhal, a nagyszemű tonhal és az északi germon tekintetében rendelkezésre álló kvótát. Az ICCAT által megállapított uniós kvóták kiigazításának tiszteletben tartása érdekében a kvóták részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, az e rendeletben a teljes kifogható mennyiségek éves elosztására meghatározott elosztási kulcs módosítása nélkül. Emellett ugyanezen éves ülés eredményeként módosult a fehér marlinra és a kormos marlinra vonatkozó helyreállítási terv, a kormos marlinra vonatkozó uniós kvóta csökkent, a fehér marlinra vonatkozó uniós kvóta kis mértékben nőtt, a selyemcápa védelmére vonatkozóan pedig ICCAT-ajánlást fogadtak el. Az említett intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(23)

Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) 2011-es éves ülésén nem módosította a halászati lehetőségekre vonatkozó, az uniós jogba már átültetett intézkedéseit. Az IOTC által elfogadott, jelenleg alkalmazandó intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(24)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) létrehozására irányuló, 2007 májusában megtartott harmadik nemzetközi találkozó során a résztvevők ideiglenes intézkedéseket, köztük halászati lehetőségeket fogadtak el a Csendes-óceán déli részén a nyílt tengeren és a tengerfenéken folytatott halászati tevékenységek ezen regionális halászati gazdálkodási szervezet létrehozásáig történő szabályozására. Az említett ideiglenes intézkedéseket felülvizsgálták az SPRFMO Bizottság második, 2011 januárjában tartott előkészítő konferenciáján, és ismét felül fogják vizsgálni őket az SPRFMO Bizottság harmadik, 2012. január 30-tól és február 3-ig tartandó előkészítő konferenciáján. Az ideiglenes intézkedések önkéntes jellegűek, és a nemzetközi jog értelmében jogilag nem kötelező erejűek. Mindazonáltal - a Tengerjogi Egyezményben az együttműködésre és az állományvédelem tekintetében rögzített kötelezettségekkel összhangban - ezeket az intézkedéseket helyénvaló az uniós jogban végrehajtani egy átfogó uniós kvóta megállapítása és a kvóta érintett tagállamok közötti kiosztása révén.

(25)

2011-es éves ülésén a Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) nem módosította a 2010-es éves ülésén a chilei tengeri sügérre, az atlanti tükörhalra, a tízujjú nyálkásfejűhalakra és a mélytengeri vörös tarisznyarákokra 2011-re és 2012-re vonatkozóan megállapított teljes kifogható mennyiségeket. Ezeket az intézkedéseket az uniós jogban végre kell hajtani. A SEAFO által elfogadott, jelenleg alkalmazandó intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(26)

Figyelembe véve az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményt és összhangban az északkelet-atlanti halászatról szóló egyezmény (NEAFC) keretében létrejött nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, egyes mélytengeri fajok esetében korlátozni kell a halászati erőkifejtést.

(27)

A Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) 2011-ben esedékes 8. éves ülését 2012-re halasztották. Ugyanakkor indokolt, hogy a jelenleg alkalmazandó védelmi és gazdálkodási intézkedések az éves ülés megtartásáig hatályban maradjanak.

(28)

A Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezmény 2011. évi éves ülésén a részes felek nem módosították a halászati lehetőségekre vonatkozó intézkedéseket. A jelenleg alkalmazandó intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(29)

Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet fogadja el az év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandóvá válnak. Ennélfogva szükséges, hogy az említett intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezések visszaható hatállyal kerüljenek alkalmazásra. Mivel a CCAMLR-egyezmény (CCAMLR - az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság) területén a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-ig tart, a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó egyes halászati lehetőségeket a 2011. december 1-jével kezdődő időszakra határozták meg, így e rendelet megfelelő rendelkezéseit helyénvaló ettől az időponttól alkalmazni. A visszaható hatályú alkalmazás nem sértené a jogos elvárások elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(30)

Az Unió 2011. december 16-án nyilatkozatot tett a Venezuelai Bolivári Köztársaságot (Venezuela) illetően arról, hogy halászati lehetőségeket biztosít az uniós vizeken a Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók számára Francia Guyana part menti kizárólagos gazdasági övezetében. Következésképpen meg kell határozni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(31)

Az e rendeletben meghatározott, az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek igénybevétele a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 13 ) és különösen annak 33. és 34. - a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló - cikkének hatálya alá tartozik. Ezért szükséges meghatározni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottságnak teljesítendő adatszolgáltatás során kell használniuk.

(32)

A halászati tevékenységek megszakadásának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a halászati erőkifejtés korlátozásaira vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket 2012. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint az egyes régiókra vonatkozó konkrét rendelkezéseket, amelyek tekintetében a (29) preambulumbekezdés szerint egyedi alkalmazási időpontot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(33)

A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal teljesen összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2012. évre szóló fogási korlátozások;

b) a 2012. február 1-jétől2013. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó erőkifejtési korlátozások;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2011. december 1. és 2012. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek; valamint

d) a 27. cikkben meghatározott időszakokra vonatkozóan az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra vonatkozó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a) uniós hajók; valamint

b) az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"uniós hajó" : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó;

b)

"harmadik országbeli hajó" : harmadik országok lobogója alatt közlekedő és harmadik országokban lajstromozott halászhajó;

c)

"uniós vizek" : a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokkal és területekkel szomszédos vizek kivételével;

d)

"teljes kifogható mennyiség" (TAC) : az egyes halállományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

e)

"kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)

"nemzetközi vizek" : az egyes államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

g)

"szembőség" : a halászhálók 517/2008/EK rendelettel ( 14 ) összhangban megállapított szembősége.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározásokat kell alkalmazni:

a)

"ICES-övezetek" (ICES - Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) : a 218/2009/EK rendelet ( 15 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b)

"Skagerrak" : a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c)

"Kattegat" : északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d)

"CECAF-övezetek" (CECAF - Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) : a 216/2009/EK rendelet ( 16 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek.

e)

"NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) : a 217/2009/EK rendelet ( 17 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

f)

"a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet) : az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 18 ) meghatározott földrajzi terület;

g)

"az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság) : az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 19 ) meghatározott földrajzi terület;

h)

"a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR - az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság) : a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

i)

"az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, az Amerika-közi Trópusitonhal-bizottság) : az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 21 ) meghatározott földrajzi terület;

j)

"az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság) : a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 22 ) meghatározott földrajzi terület;

k)

"az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet) : az é. sz. 10o-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 23 ) (SIOFA) meghatározott, a SIOFA hatálya alá tartozó területektől keletre, és a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri földrajzi terület;

l)

"a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászatokról szóló egyezmény) : a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 24 ) meghatározott földrajzi terület;

m)

"a Bering-tenger nyílt tengeri része" : a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon.

II. CÍM

AZ UNIÓS HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

Teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken vagy az egyes nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós hajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 14. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK rendeletben ( 25 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

(3) A kapelán tekintetében az ICES V és XIV alterület grönlandi vizein az Unió rendelkezésére álló teljes kifogható mennyiségeket a Bizottság felülvizsgálja a teljes kifogható mennyiség, valamint az Unió számára Grönland által elosztott kifogható mennyiség alapján, az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya között létrejött megállapodással és annak jegyzőkönyvével összhangban.

(4) A 2012 első felében összegyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság - a 2371/2002/EK rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadott végrehajtási aktusok révén - felülvizsgálhatja a következő állományok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket:

a) az ICES IIa és IIIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizeiben élő homokiangolna-állomány és a kapcsolódó járulékos fogások tekintetében az e rendelet IIB. mellékletének megfelelően;

b) az ICES IIIa alterületen, az ICES IIa körzet uniós vizeiben és az ICES IV alterületen élő norvégtőkehal-állomány és a hozzá kapcsolódó járulékos fogások; valamint

c) az ICES IIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizeiben élő sprattállomány és a kapcsolódó járulékos fogások.

(5) Rendkívüli sürgős és kellően indokolt, az Unió nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódó esetekben a Bizottság a 38. cikk (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban, azonnali hatályú végrehajtási aktusok révén felülvizsgálja az e cikk (4) bekezdésben említett állományok tekintetében az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket. Ezek a jogi aktusok e rendelet alkalmazási ideje alatt, de legkésőbb 2012. december 31-ig maradnak hatályban.

6. cikk

Kiegészítő kvóták a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára

(1) Egyes állományok tekintetében a tagállamok a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő, a saját lobogójuk szerinti hajók számára kiegészítő kvótákat oszthatnak ki. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg. A kiegészítő kvóta mennyisége nem lépheti túl az I. mellékletben az adott tagállamnak kiosztott kvóta százalékában meghatározott általános küszöbértéket.

(2) Az (1) bekezdésben említett kiegészítő kvóták kiosztása csak a következő feltételek mellett történhet:

a) a hajókon érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerák (CCTV) működnek, amelyek minden halászati műveletet és a hajó fedélzetén végzett minden feldolgozási tevékenységet rögzítenek;

b) a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő egyes hajók számára kiosztott további kvóta mennyisége nem haladhatja meg az adott hajótípus esetében valószínűsíthető visszadobások 75 %-át, és a hajónak kiosztott kvóta semmi esetre sem növelhető több mint 30 %-kal; valamint

c) az adott hajónak kiosztott kiegészítő kvóta terhére történő minden fogást le kell vonni a hajónak kiosztott teljes kvótából.

A b) ponttól eltérve egy tagállam kivételes esetben az adott hajótípus esetében valószínűsíthető visszadobások 75 %-át meghaladó kvótamennyiséget is kioszthat egy, a saját lobogója szerinti hajónak, feltéve, hogy:

i. az adott hajótípus esetében valószínűsíthető visszadobások nem érik el a 10 %-ot;

ii. az adott hajótípus felvétele igazolhatóan fontos a CCTV-rendszer ellenőrzési célú felhasználásában rejlő potenciál értékelése szempontjából; valamint

iii. a próbákban részt vevő hajók esetében a valószínűsíthető visszadobások együttesen nem haladják meg a 75 %-os összhatárértéket.

(3) Amennyiben egy tagállam azt észleli, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő valamely hajó nem teljesíti az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételeket, a tagállam azonnal visszavonja az érintett hajó számára odaítélt kiegészítő kvótát, és a 2012-es év hátralévő részére kizárja a hajót a szóban forgó próbákban való részvételből.

(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett kiegészítő kvóták kiosztása előtt benyújtják a Bizottságnak a következő információkat:

a) a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő, saját lobogójuk szerinti hajók listája;

b) az e hajók fedélzetén felszerelt elektronikus távellenőrzési berendezés jellemzői;

c) az e hajók által használt halászeszközök kapacitása, típusa és jellemzői;

d) a visszadobások valószínűsíthető mértéke a próbákban részt vevő hajótípusok esetében; valamint

e) a vonatkozó teljes kifogható mennyiség alapján a próbákban részt vevő hajók által az állományból 2011-ben kifogott mennyiség.

(5) A Bizottság kérheti, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett hajók visszadobásaira vonatkozó becslést értékelésre benyújtsák a tudományos tanácsadó bizottságnak. Megerősítő értékelés hiányában az érintett tagállam írásban tájékoztatja a Bizottságot azon intézkedésekről, amelyeket annak érdekében hozott, hogy az érintett hajók megfeleljenek a visszadobások valószínűsíthető mértékével kapcsolatos, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek.

7. cikk

Rugalmas gazdálkodás egyes halállományok tekintetében

(1) Egyes, az I. mellékletben meghatározott halállományok tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 10 %-kal növelik a mellékletben meghatározott eredeti kvótát. Az érintett tagállamok e döntésükről értesítik a Bizottságot. Az értesítést követően a megnövelt kvótát kell az adott tagállam részére kiosztott kvótának tekinteni.

(2) Az eredeti kvótát meghaladó megnövelt kvóta keretében 2012-ben kihalászott halmennyiségeket az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2013-ra kiosztandó kvóta kiszámítása során le kell vonni.

(3) Az eredeti kvótából fennmaradó halmennyiségeket az eredeti kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2013-ra kiosztandó kvóta kiszámítása során be kell számítani.

8. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam saját lobogója szerinti hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

9. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A IIA. mellékletben meghatározott, 2012. február 1-jétől2013. január 31-ig érvényes halászati erőkifejtési korlátozások a közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal bizonyos állományaival az alábbi területeken folytatott gazdálkodásra alkalmazandók:

a) a Skagerrak;

b) az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része;

c) az ICES IV alterület;

d) az ICES IIa körzet uniós vizei; és

e) az ICES VIId körzet.

10. cikk

A mélytengeri halászatra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások

(1) A 2347/2002/EK rendelet ( 26 ) 3. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmében a mélytengeri fajokra halászó hajóknak mélytengeri halászati engedéllyel kell rendelkezniük, alkalmazandó a grönlandi laposhalra. A grönlandi laposhal fogására, fedélzeten való tárolására, átrakására és kirakodására az adott cikkben említett feltételek vonatkoznak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2012-ben a kikötőn kívül töltött, kilowattnapban mért halászati erőkifejtés szintjei a 2347/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében ne haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során végzett átlagos éves halászati erőkifejtés 65%-át, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, vagy a hivatkozott rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászati utakra kell alkalmazni, amelyek során 100 kg-ot meghaladó tömegű, aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

11. cikk

A halászati lehetőségek kiosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján vagy az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2) Az e rendelet I. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

12. cikk

Halászati tilalmi időszak

(1) A Porcupine-pad térségében a 2012. május 1-jétőljúlius 31-ig tartó időszakban tilos az alábbi fajok halászata vagy fedélzeten való tárolása: norvég menyhal, kék menyhal és északi menyhal.

(2) E cikk alkalmazásában a Porcupine-pad a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi terület:

(3) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Porcupine-padon keresztül történő, az (1) bekezdésben említett fajok szállítását célzó áthaladást az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni.

13. cikk

Tilalmak

(1) Az uniós hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása vagy kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós és a nem uniós vizeken;

b) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízen, azon vizek kivételével, amelyek tekintetében a 43/2012/EU rendelet ( 27 ) I. mellékletének B. része ettől eltérő módon rendelkezik;

c) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken;

d) sima rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein; valamint

f) hegedűrája-félék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein; valamint

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) minden vízterületen.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeinek épségét véletlen kifogásuk esetén meg kell őrizni. Ezeket a halakat azonnal vissza kell engedni.

14. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

15. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján valamelyik tagállam a III. mellékletben meghatározott halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászterületek vonatkozásában rendelkezésre álló halászati engedélyeknek a III. mellékletben meghatározott teljes számát azonban nem lehet meghaladni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vizein

1. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

16. cikk

A kékúszójú tonhalra irányuló halászati és tenyésztési, illetve hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult uniós hajók számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tárolására, átrakására, szállítására vagy kirakodására jogosult halászhajók számát és bruttó tonnatartalomban mért teljes kapacitását a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást, a hizlalási kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

17. cikk

Az ID. mellékletben kiosztott, kékúszójú tonhalra vonatkozó kvóta kiegészítő feltételei

A 302/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tilalmi időszakon kívül a 2012. április 15-tőlmájus 15-ig tartó időszakban is tilos a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

18. cikk

Szabadidős halászat és sporthorgászat

A tagállamoknak az ID. mellékletben kiosztott kvótáikból külön kvótát kell előirányozniuk a kékúszójú tonhal szabadidős halászatára és sporthorgászatára.

19. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos a rókacápák (Alopias) fajainak célzott halászata.

(3) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos az Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(4) Minden halászatban kifogott fehérorrú cápát (Carcharhinus longimanus) tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(5) Minden halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis) tilos a fedélzeten tárolni.

2. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

20. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata tilos az ugyanott feltüntetett övezetekben és időszakokban.

(2) A felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az ugyanott feltüntetett alterületeken.

21. cikk

Felderítő halászat

(1) 2012-ben kizárólag azok a tagállamok vehetnek részt a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam a szóban forgó halászatban kíván részt venni, a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2012. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

(2) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott fogási határértéket, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(3) A halászatot földrajzilag és tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

22. cikk

Krillhalászat a 2012/2013-as halászati idényben

(1) A 2012/2013-as halászati idényben kizárólag azon tagállamok folytathatnak krillhalászatot (Euphausia superba) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillre irányuló halászatban kíván részt venni, a 601/2004/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően legkésőbb 2010. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot:

a) a krillhalászatban való részvételi szándékáról az V. melléklet C. része szerinti formanyomtatványon;

b) a halászhálók kialakításáról az V. melléklet D. része szerinti formanyomtatványon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezi a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó alapos működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot folytató hajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben szereplő halászhajók számára nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt.

3. Szakasz

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

23. cikk

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalfélékre halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem fokozza az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók ("IUU-hajók") valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listáján.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében - az (1) és (2) bekezdésben említett határokon túlmenően - a tagállamok csak szigoríthatják a halászati kapacitás e cikk szerinti korlátozásait.

24. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeinek épségét véletlen kifogásuk esetén meg kell őrizni. Ezeket a halakat azonnal vissza kell engedni.

4. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

25. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2012-ben nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott területen összesen 78 610 BT-re kell korlátozniuk olyan módon, hogy a Csendes-óceán déli részén biztosított legyen a nyílt tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása.

26. cikk

Nyílt tengeri halászat - teljes kifogható mennyiségek

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató, a 25. cikkben meghatározott tagállamok halászhatnak nyílt tengeri állományokra az adott területen az IJ. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) A tagállamok havi rendszerességgel értesítik a Bizottságot az e cikkben említett halászatot folytató, a saját lobogójuk szerinti hajók nevéről és jellemzőiről, a bruttó tonnatartalmat is ideértve.

(3) Az e cikkben említett halászat felügyelete céljából a tagállamok legkésőbb a következő hónap tizenötödik napjáig, az SPRFMO ideiglenes titkárságának tájékoztatása céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat.

27. cikk

Fenékhalászat

Azon tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban bizonyíthatóan fenékhalászati tevékenységet folytattak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen, halászati erőkifejtésüket vagy fogásaikat az alábbiakra korlátozzák:

a) a fogások vagy halászati erőkifejtés paraméterek említett időszakra vonatkozó átlaga; valamint

b) az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület azon részei, amelyekben fenékhalászatot folytattak bármelyik korábbi halászati idényben.

5. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

28. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2012. július 29-tőlszeptember 28-ig vagy 2012. november 18-tól2013. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen:

- Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°.

b) 2012. szeptember 29-tőloktóber 29-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2012. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tárolniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhal-tartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

(5) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá e területen tilos fehérorrú cápát - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni vagy kirakodni.

(6) Az (5) bekezdésben említett fajok egyedeinek épségét véletlen kifogásuk esetén meg kell őrizni. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének azonnal el kell engednie, aki ezenkívül:

a) rögzíti a visszaengedések számát megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b) az a) pontban meghatározott információkat bejelenti az állampolgársága szerinti tagállamnak. Ezeket az információkat a tagállamok 2013. január 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

6. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

29. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

- valódirája-félék (Rajidae),

- tüskéscápa (Squalus acanthias),

- halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi),

- rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus),

- nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps),

- sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus),

- kis macskacápa (Apristurus manis),

- bársonyos lámpáscápa (Scymnodon squamulosus),

- a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok.

7. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

30. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászati erőkifejtés korlátozása

A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), a bonitóra (Katsuwonus pelamis) és Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) irányuló teljes halászati erőkifejtés az Unió és a térség part menti államai között létrejött halászati partnerségi megállapodásokban előírt erőkifejtésre korlátozódjék.

31. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával történő halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20o és a d. sz. 20o közötti részén 2012. július 1-jén 00.00-től 2012. szeptember 30-án 24.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység végzése. Erszényes kerítőhálós hajók az említett időszakban kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem:

a) telepített vagy alkalmazott a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközök felhasználásával.

(2) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajók fedélzetükön tárolnak és kirakodnak vagy átraknak minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhal-tartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

33. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

8. szakasz

Bering-tenger

34. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyíltvízi részén

A Bering-tenger nyíltvízi részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

35. cikk

Teljes kifogható mennyiségek

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat, az e címben, valamint az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételekre is figyelemmel.

36. cikk

Halászati engedélyek

(1) Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

(2) A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tárolni vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója ejtette, és az említett kvóta még nem merült ki.

37. cikk

Tilalmak

(1) Harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizek mindegyikén;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizek mindegyikén;

c) sima rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizek mindegyikén; valamint

f) hegedűrája-félék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein; valamint

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) minden vízterületen.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeinek épségét véletlen kifogásuk esetén meg kell őrizni. Ezeket a halakat azonnal vissza kell engedni.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelettel létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével összefüggésében értelmezett 8. cikke alkalmazandó.

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 9. cikket azonban 2012. február 1-jétől kell alkalmazni.

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében a 20., a 21. és a 22. cikkben, valamint az IE. és az V. mellékletben megállapított halászati lehetőségeket vagy tilalmakat a szóban forgó halászati lehetőségek vagy tilalmak vonatkozó alkalmazási időszakának kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

:

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó területeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek fajok és területek szerinti bontásban

IA. MELLÉKLET

:

A Skagerrak, a Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV alterület és a CECAF uniós vizei

IB. MELLÉKLET

:

Az Atlanti-óceán északkeleti része és Grönland, az ICES I, II, V, XII és XIV alterület, valamint a NAFO 0 és 1 övezet grönlandi vizei

IC. MELLÉKLET

:

Az Atlanti-óceán északnyugati része - a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

ID. MELLÉKLET

:

Nagy távolságra vándorló halfajok - valamennyi terület

IE. MELLÉKLET

:

Antarktisz - a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IF. MELLÉKLET

:

Az Atlanti-óceán délkeleti része - a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IG. MELLÉKLET

:

Déli kékúszójú tonhal - valamennyi terület

IH. MELLÉKLET

:

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IJ. MELLÉKLET

:

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IIA. MELLÉKLET

:

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal állományaival való gazdálkodás keretében a Skagerrakban, az ICES IIIa körzet Skagerrakon és Kattegaton kívüli részén, az ICES IV alterületen, valamint az ICES IIa és VIId körzet uniós vizein tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

IIB. MELLÉKLET

:

Az ICES IIa és IIIa körzetben és az ICES IV alterületen homoki angolnára halászó hajók halászati lehetőségei

III. MELLÉKLET

:

Harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális száma

IV. MELLÉKLET

:

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

V. MELLÉKLET

:

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VI. MELLÉKLET

:

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VII. MELLÉKLET

:

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VIII. MELLÉKLET

:

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók halászati engedélyeire vonatkozó mennyiségi korlátozások

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az IA., IB., IC., ID., IE., IF., IG., IH. és IJ. mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket. Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A Skagerrak, a Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV alterület és a CECAF uniós vizei

IB. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND, AZ ICES I, II, V, XII ÉS XIV ALTERÜLET, VALAMINT A NAFO 0 ÉS 1 ÖVEZET GRÖNLANDI VIZEI

IC. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZE

A NAFO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

Valamennyi teljes kifogható mennyiséget és a kapcsolódó feltételeket a NAFO keretében kell elfogadni.

ID. MELLÉKLET

NAGY TÁVOLSÁGRA VÁNDORLÓ HALFAJOK - VALAMENNYI TERÜLET

Az e területekre vonatkozó teljes kifogható mennyiségek olyan, a tonhal halászatával foglalkozó nemzetközi halászati szervezetek keretében kerülnek elfogadásra, mint az ICCAT.

IE. MELLÉKLET

ANTARKTISZ

A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

Ezeket a CCAMLR által elfogadott teljes kifogható mennyiségeket nem osztották ki a CCAMLR-tagok részére, ezért az uniós részesedés nincs meghatározva. A fogásokat a CCAMLR titkársága felügyeli, és közli, ha a halászatot a teljes kifogható mennyiség kimerítése miatt be kell szüntetni.

Eltérő rendelkezés hiányában ezek a teljes kifogható mennyiségek a 2011. december 1-jétől2012. november 30-ig terjedő időszakban alkalmazandók.

IF. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN DÉLKELETI RÉSZE A SEAFO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

Ezeket a teljes kifogható mennyiségeket nem osztották ki a SEAFO-tagok részére, ezért az uniós részesedés nincs meghatározva. A fogásokat a SEAFO titkársága felügyeli, és közli, ha a halászatot a teljes kifogható mennyiség kimerítése miatt be kell szüntetni.

IG. MELLÉKLET

DÉLI KÉKÚSZÓJÚ TONHAL - VALAMENNYI TERÜLET

IH. MELLÉKLET

A WCPFC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

IJ. MELLÉKLET

AZ SPRFMO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

IIA. MELLÉKLET

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal állományaival való gazdálkodás keretében a Skagerrakban, az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és Kattegaton kívüli részén, az ICES IV alterületen, valamint az ICES IIa és VIId körzet uniós vizein tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

1. Hatály

1.1. Ez a melléklet azokra az uniós hajókra alkalmazandó, amelyek az 1342/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározott halászeszközök valamelyikét szállítják vagy alkalmazzák, és a szóban forgó melléklet 2. pontjában meghatározott földrajzi területek valamelyikén tartózkodnak.

1.2. Ez a melléklet nem vonatkozik a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajókra. Az említett hajóknak nem kell rendelkezniük az 1224/2009/EK rendelet 7. cikke alapján kiadott halászati engedéllyel. Az érintett tagállam megfelelő mintavételi módszer alkalmazásával felméri e hajók erőkifejtési csoportjuk szerinti halászati erőkifejtését. 2012-ben a Bizottság tudományos szakvéleményt kér a szóban forgó hajók által végzett erőkifejtés alakulásáról a hajók jövőbeni erőkifejtési rendszer hatálya alá vonása érdekében.

2. Szabályozott eszközök és földrajzi területek

E melléklet alkalmazásában az 1342/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározott eszközcsoportokat (a továbbiakban: a szabályozott eszközök) és a földrajzi területeknek a szóban forgó melléklet 2. b) pontjában meghatározott csoportosítását kell figyelembe venni.

3. Engedélyezés

Amennyiben a tagállamok a szóban forgó erőkifejtési rendszer fenntartható végrehajtásának elősegítése érdekében azt indokoltnak tartják, az e melléklet hatálya alá tartozó földrajzi területeken szabályozott halászeszközzel folytatott halászati tevékenységet megtilthatják azon saját lobogójuk szerinti hajóknak, amelyekről nem bizonyítható, hogy korábban végeztek ilyen tevékenységet, kivéve, ha biztosítják kilowattban kifejezett egyenértékű halászati kapacitás kivonását a szabályozott területről.

4. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

4.1. Az 1342/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése és a 676/2007/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés a - 2012. február 1-jétől2013. január 31-ig terjedő - 2012-es gazdálkodási időszakra az egyes tagállamok egyes erőkifejtési csoportjai tekintetében az e melléklet 1. függelékében kerül meghatározásra.

4.2. Az éves halászati erőkifejtésnek az 1954/2003/EK rendelettel ( 28 ) összhangban megállapított legmagasabb értékei nem érintik az e mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

5. Gazdálkodás

5.1. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok a 676/2007/EK rendelet 9. cikkében, az 1342/2008/EK rendelet 4. és 13-17. cikkében, valamint az 1224/2009/EK rendelet 26-35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

5.2. A tagállamok gazdálkodási időszakokat állapíthatnak meg a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egészének vagy egy részének az egyes hajók vagy hajócsoportok közötti elosztására. Ilyen esetben azon napok vagy órák számát, amelyek alatt valamely hajó az adott gazdálkodási időszakban a területen tartózkodhat, az érintett tagállam saját mérlegelési jogkörben határozza meg. A tagállam bármely ilyen gazdálkodási időszakban újraoszthatja az erőkifejtést az egyes hajók vagy hajócsoportok között.

5.3. Amennyiben egy tagállam a hajói által egy adott területen tölthető időt órákban határozza meg, az 5.1. pontban foglalt feltételekkel összhangban továbbra is nyilvántartja a felhasznált napok számát. A tagállam a Bizottság kérésére számot ad azokról az elővigyázatossági intézkedésekről, amelyeket a területen végzett erőkifejtés túlzott mértékű felhasználásának elkerülésére hozott olyan esetben, amikor egy hajó a területen való tartózkodását a 24 órás időszak lejárta előtt megszüntette.

6. Jelentés a halászati erőkifejtésről

Az e melléklet hatálya alá tartozó hajókra az 1224/2009/EK rendelet 28. cikke alkalmazandó. A közönséges tőkehal állományaival folytatott gazdálkodás szempontjából az e cikkben említett földrajzi területnek az e melléklet 2. pontjában említett valamennyi földrajzi terület tekintendő.

7. A vonatkozó adatok közlése

A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikkével összhangban megküldik a Bizottságnak a halászhajóik által végzett halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat. A szóban forgó adatokat a halászati adatcsererendszeren vagy bármely más, a Bizottság által bevezetendő jövőbeli adatrendszeren keresztül kell elküldeni.

A IIA. melléklet 1. függeléke

KILOWATTNAPBAN KIFEJEZETT LEGNAGYOBB MEGENGEDETT HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

Földrajzi terület: Skagerrak, az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része; az ICES IV alterület és az ICES IIa körzet uniós vizei; az ICES VIId körzet

IIB. MELLÉKLET

Az ICES IIa és IIIa körzetben és az ICES IV alterületen homoki angolnára halászó hajók halászati lehetőségei

1. Az e mellékletben megállapított feltételek az ICES IIa és IIIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizein 16 mm-nél kisebb szembőségű, fenékvonóhálóval, kerítőhalóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel halászó uniós halászhajókra vonatkoznak.

2. Eltérő rendelkezés hiányában, illetve az Unió és Norvégia közötti konzultációk következtetéseit összefoglaló, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben meghatározott, az Unió és Norvégia között folytatott konzultációk következményeként az ICES IV alterület uniós vizein a homoki angolnára vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajókra az ebben a mellékletben meghatározott feltételek alkalmazandók.

3. E melléklet alkalmazásában a homokiangolna-gazdálkodási területek az alábbiak és az e melléklet függelékében foglaltak szerint alakulnak:

4. A Bizottság vállalja, hogy - az ICES-től és a HTMGB-től származó, a 3. pontban meghatározott gazdálkodási területenkénti, homoki angolnára vonatkozó halászati lehetőségekről szóló szakvélemény alapján - 2012. március 1-jéig felülvizsgálja az I. mellékletben az ICES IIa és IIIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizei tekintetében a homoki angolnára megállapított teljes kifogható mennyiségeket, kvótákat és különleges feltételeket.

5. 2012. január 1. és március 31., valamint 2012. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval kereskedelmi halászati tevékenységet folytatni.

A IIB. melléklet 1. függeléke

HOMOKIANGOLNA-GAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

III. MELLÉKLET

Harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális száma

IV. MELLÉKLET

AZ ICCAT-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET ( 29 )

1. Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók maximális száma:

2. A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, part menti halászatot végző uniós kisüzemi hajók maximális száma:

3. Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeit tenyésztés céljából, engedéllyel, aktívan halászó uniós hajók maximális száma:

4. Azon halászhajók maximális száma és bruttó tonnatartalomban kifejezett teljes kapacitása az egyes tagállamokban, amelyek számára engedélyezhető a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása, szállítása vagy kirakodása.

A. táblázat

B. táblázat

5. Az egyes tagállamok által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren engedélyezett kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák maximális száma

6. Az egyes tagállamok maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitása, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális száma, amelyet az egyes tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren

A. táblázat

B. táblázat

V. MELLÉKLET

A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

A. RÉSZ

CÉLZOTT HALÁSZATRA VONATKOZÓ TILALOM A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN

B. RÉSZ

A FELDERÍTŐ HALÁSZATRA VONATKOZÓ FOGÁSI ÉS JÁRULÉKOS FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN 2011-2012-BEN

Az V. melléklet B. részének függeléke

A KISLÉPTÉKŰ KUTATÁSI EGYSÉGEK (SSRU-K) JEGYZÉKE

C. RÉSZ

ÉRTESÍTÉS AZ EUPHAUSIA SUPERBA FAJ HALÁSZATÁBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE IRÁNYULÓ SZÁNDÉKRÓL

X

Jelölje be, hol és mikor fog a legnagyobb valószínűséggel műveleteket végezni.

Nincsenek meghatározva elővigyázatossági fogási korlátozások, ezért felderítő halászatnak minősül.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az itt megadott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem zárják ki, hogy műveleteket végezzen olyan területeken vagy időpontokban, amelyeket nem jelölt meg.

D. RÉSZ

A HALÁSZHÁLÓK KIALAKÍTÁSA ÉS A HALÁSZATI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA

A hálómező hossza és szembősége

Ábrázolja valamennyi alkalmazott hálókialakítást!

Többféle halászati technikát alkalmaznak? ( 30 ) Igen / Nem

Alkalmaznak-e tengeri emlősök hálóba kerülésének elkerülésére szolgáló eszközt? ( 31 ) Igen / Nem

Ismertesse a halászati technikákat, az eszközök kialakítását és jellemzőit, valamint a halászati gyakorlatokat:

VI. MELLÉKLET

AZ IOTC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

1. Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhal halászatára jogosult uniós hajók maximális száma:

2. Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhal és germon halászatára jogosult uniós hajók maximális száma:

3. Az 1. pontban említett hajók az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhalra és germonra is halászhatnak.

4. A 2. pontban említett hajók az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalra is halászhatnak.

VII. MELLÉKLET

A WCPFC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

A WCFPC-egyezmény hatálya alá tartozó területen a d. sz. 20 °-tól délre kardhal halászatára jogosult uniós hajók maximális száma:

VIII. MELLÉKLET

AZ UNIÓS VIZEKEN HALÁSZÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI ENGEDÉLYEIRE VONATKOZÓ MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK

( 1 ) Magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 5. kötet, 460. o.

( 2 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 3 ) Magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.

( 4 ) HL L 157., 2007.6.19., 1. o.

( 5 ) HL L 348., 2008.12.24., 20. o.

( 6 ) HL L 96., 2009.4.15., 1. o.

( 7 ) Magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 2. kötet, 317. o.

( 8 ) HL L 214., 2009.8.19., 16. o.

( 9 ) Halászati megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között (magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 14. kötet, 134. o.).

( 10 ) Halászati megállapodás egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről Dánia kormánya és a Feröer szigetek helyi kormánya között (Magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 14. kötet, 110. o.).

( 11 ) Halászati partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya között (HL L 172., 2007.6.30., 4. o.), valamint Jegyzőkönyv az említett megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (HL L 172., 2007.6.30., 9. o.).

( 12 ) Megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között a halászatról és a tengeri környezetről (magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 2. kötet, 35. o.).

( 13 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

( 14 ) A Bizottság 2008. június 10-i 517/2008/EK rendelete a 850/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a halászhálók szembőségének meghatározására és fonalvastagságának vizsgálatára irányadó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 151., 2008.6.11., 5. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 218/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 216/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 217/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).

( 18 ) A 2002/738/EK tanácsi határozattal megkötött egyezmény (HL L 234., 2002.8.31., 39. o.).

( 19 ) Az Unió a 86/238/EGK tanácsi határozattal (magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 1. kötet, 205. o.) csatlakozott.

( 20 ) A Tanács 2004. március 22-i 601/2004/EK rendelete az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).

( 21 ) A 2006/539/EK tanácsi határozattal megkötött egyezmény (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.).

( 22 ) Az Unió a 95/399/EK tanácsi határozattal (magyar nyelvű különkiadás 4. fejezet, 2. kötet, 232. o.) csatlakozott.

( 23 ) A 2008/780/EK tanácsi határozattal megkötött megállapodás (HL L 268., 2008.10.9., 27. o.).

( 24 ) Az Unió a 2005/75/EK tanácsi határozattal csatlakozott (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.).

( 25 ) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1006/2009/EK rendelete a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).

( 26 ) A Tanács 2002. december 16-i 2347/2002/EK rendelete a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról (HL L 351., 2002.12.28., 6. o.).

( 27 ) A Tanács a 43/2012/EU rendelete (2012. január 18.) a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

( 28 ) A Tanács 2003. november 4-i 1954/2003/EK rendelete az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) (magyar különkiadás 4. fejezet, 6. kötet, 44. o.).

( 29 ) Az 1., 2. és 3. szakaszban feltüntetett értékek csökkenhetnek az Unió nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése miatt.

( 30 ) Ha igen, adja meg a halászati technikák közötti váltások gyakoriságát:

( 31 ) Ha igen, szemléltesse az eszközt: