1105/B/2005. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 38/C-D. §-a, valamint az irányított betegellátási rendszerről szóló 331/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésének sérelmére alapított - indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 38/C-D. §-a, valamint az irányított betegellátási rendszerről szóló 331/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló -az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmére alapított - indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó módosított indítványában a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 38/C-D. §-a, továbbá az irányított betegellátási rendszerről szóló 331/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: IBRr.) egésze alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését indítványozta.
Kifejtette, hogy az irányított betegellátási rendszer (a továbbiakban: IBR) az érintetteknek az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogát sérti, mert az egészségbiztosítás keretében megkülönböztetés nélkül járó gyógyító-megelőző szolgáltatás számukra csak ellátásszervezők beiktatásával jár. "E szervező tevékenységnek vélhető célja az (...) ellátórendszer célszerűbb, olcsóbb működtetése, amely cél azonban ellentétben áll az érintett állampolgároknak a legmagasabb szintű, megkülönböztetés nélküli (...) egészségügyi ellátáshoz való jogával. A beteg gyógyuláshoz, illetve legmagasabb szintű ellátáshoz való jogát ugyanis nem lehet az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatóhálózat működtetési kérdéseihez, gondjaihoz igazítani. " Az ellátás szervezők beiktatása - álláspontja szerint - nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy a betegellátásra nem, vagy nem csak a vonatkozó szakmai és etikai szabályokra tekintettel kerül sor, hanem a rendszer és az ellátásszervezők elkülönült érdekei alapján is. Emellett az indítványozó megvalósulni látta az Alkotmány 70/A. §-ában rögzített jogegyenlőségi tétel sérelmét is, mert az IBR-ben részt vevő érintettek más állampolgárokhoz képest hátrányt szenvednek.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi LXXI. törvény 30-31. §-a, valamint 36. § (9) bekezdésének n)-p) pontja módosította az Ebtv. 38/C-D. §-át, az egyes, az egészségügyet érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2007. (VI. 29.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdés f) pontja pedig az IBRr. 2. § (1) bekezdés a) pontját. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat ABH 1992, 579, 581.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2000, 1049. ] Tekintettel arra, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma a vitatott szabályozás hatályos szövegével kapcsolatosan változatlanul fennáll, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot a hatályos szabályozás tekintetében végezte el.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványok elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. "
"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. "
2. Az Ebtv. rendelkezései:
"38/C. § (1) Az irányított betegellátási rendszer működése az érintett biztosítottak egészségi állapotának, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, minőségének és az ellátások szervezettségének javítása, valamint a felszabaduló források célszerű felhasználása érdekében biztosítja
a) az érintett biztosítottak kötelező egészségbiztosítás keretében térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátásának a progresszív ellátás adott szinten történő megszervezését, megfelelőségének és minőségének - az igénybevételi adatok alapján történő - nyomon követését,
b) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók munkájának koordinálását,
c) az ellátásokról történő folyamatos visszacsatolást, valamint
d) az egészségfejlesztési és prevenciós programok koordinálását.
(2) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) meghatározottak figyelembevételével az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások irányított betegellátás keretében történő nyújtásának megszervezésére a külön jogszabály szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, irányított betegellátás szervezésére vállalkozó egészségügyi szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátásszervező) köthet szerződést.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ellátásszervező feladata:
a) az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése,
b) a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása, ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően előírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv jóváhagyásra való megküldése az egészségbiztosító részére,
c) a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 120. §-ában foglaltak szerint, különösen minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,
d) a g) pontban foglaltakra figyelemmel a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az egészségbiztosítótól kapott tételes betegforgalmi adatok elemzése, monitoringrendszer működtetése,
e) az érintett biztosítottak részére nyújtott egészségügyi ellátások betegforgalmi adatainak elemzése, betegellátás szervezésére vállalkozó egészségügyi szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátásszervező) köthet szerződést,
f) az egészségbiztosító által megküldött keresőképtelenségi napok összehasonlító statisztikai adatainak elemzése,
g) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/B. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok kezelése,
h) amit külön jogszabály ekként határoz meg.
(4) Az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett biztosítottak kora, neme szerinti és külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: elvi számla) az egészségbiztosító vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet felosztására és felhasználására a költségvetési törvényt és az e törvény felhatalmazásán alapuló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az ellátásszervezővel a (2) bekezdés alapján kötött szerződésben (a továbbiakban: ellátásszervezési szerződés) a szerződés hatályára, módosítására, felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell
a) arról, hogy az ellátásszervező mely egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja saját maga, illetve más egészségügyi szolgáltató igénybevételével,
b) a teljes körű minőségi, definitív ellátásokra ösztönző, hatékony egészségügyi szolgáltatás biztosításáról, valamint a betegségek időben történő megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló prevenciós program megvalósítására vonatkozó kötelezettség vállalásáról,
c) az egészségbiztosító által vezetett elvi számlán jelentkező megtakarítás elszámolásáról,
d) az adatszolgáltatási kötelezettségről,
e) az ellenőrzésről,
f) a szerződésszegés esetén az igény érvényesítéséről,
g) arról, amit külön jogszabály előír.
(6) Az ellátásszervezési szerződéshez csatolni kell
a) a 38/D. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződést,
b) a 38/D. § (2) bekezdése szerinti megállapodást,
c) a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.
(7) Az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottnak az ellátás szervezővel a 38/D. § (1) bekezdése alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak közül azok minősülnek, akik a (9) bekezdés szerinti értesítést követően egy hónapon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint az egészségügyi és személyes adataik ellátásszervező általi kezelését nem tiltották meg.
(8) Hozzárendelt biztosítottnak minősülnek a (9) bekezdés szerinti értesített biztosítottak közül azok, akik adataik ellátásszervező általi kezelését megtiltották.
(9) A hozzá bejelentkezett biztosítottakat az ellátásszervező - a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató közreműködésével - írásban tájékoztatja az ellátásszervezőhöz történő csatlakozása szándékáról, illetőleg az irányított betegellátási rendszerben már részt vevő háziorvos ennek tényéről és - a biztosítottakat érintő - következményeiről, így különösen: az irányított betegellátási rendszer céljairól, működéséről, tartalmi elemeiről (az elérhető prevenciós programokról, az emelt szintű gondozás lehetőségeiről), valamint az ellátásszervező és kapcsolattartója nevéről, címéről és elérhetőségéről. Tájékoztatni kell továbbá a biztosítottakat arról is, hogy az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottként való részvétel feltétele az, hogy az egészségügyi és személyazonosító adataiknak az ellátásszervező általi - az Eüak. -ban foglaltak szerinti -kezelését ne tiltsák meg.
(10) A (4) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében a hozzárendelt biztosítottakat is figyelembe kell venni. "
"38/D. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben való részvétel érdekében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató szolgáltatási szerződést köthet az ellátásszervezővel.
(2) Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett biztosítottak egészségügyi ellátásában való közreműködésre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási szerződések megkötése során az ellátásszervezőnek a működés földrajzi határain belül - Budapest kivételével - zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével. A 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ellátásszervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz.
(4) A (3) bekezdés szerint az ellátás szervező területének minősülő kistérségben más ellátásszervezővel szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak a 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében a háziorvosi szolgáltatóval szerződött ellátásszervezőnél kerülnek figyelembevételre.
(5) Az irányított betegellátási rendszerben részt vevő egészségügyi szolgáltatók által teljesített ellátások finanszírozása a szerződés időtartama alatt is érvényes finanszírozási szerződések alapján történik. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az 1050/B/2004. AB határozatában az Ebtv. kifogásolt rendelkezéseinek, valamint az IBRr. alkotmányosságát - többek között - az Alkotmány 70/A. és 70/D. §-ával összefüggésben már vizsgálta.
A fenti ügyben az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmét arra alapozta, hogy az IBR szabályai nem terjednek ki kötelezően a lakosság egészére, így az egyes betegnek a rendszerben való részvétele, és ezáltal az ellátás színvonala és hatékonysága attól függ, hogy háziorvosi szolgáltatójuk kötött-e szerződést egészségügyi szervezővel vagy sem. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatára utalva - hangsúlyozta, hogy az Alkotmány 70/A. §-a az azonos szabályozási körbe vont jogalanyok olyan, alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetését tiltja, amelynek következtében az egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek. Mivel az IBR alapvetően nem a rendszerben részt vevő, illetőleg a más ellátási formában kezelt biztosítottak jogait vagy kötelezettségeit illetően tartalmaz eltérő szabályokat, hanem a valamennyi biztosított részére járó, azonos szintű ellátás tekintetében vezetett be új, a szervezés ésszerűsítésére vonatkozó rendelkezéseket, nem állapítható meg semmiféle hátrányos helyzet azon biztosítottak jogai vonatkozásában, akik nem vehetnek részt az IBR-ben, ezért nem sérül a diszkrimináció alkotmányos tilalma.
A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság ugyancsak nem találta megalapozottnak az indítványt. Utalt arra, hogy ezen alapjognak az Alkotmány 70/D. §-a (1) bekezdésében található megfogalmazása a 70/D. § (2) bekezdésével együtt értelmezhető, amely állami kötelezettséget jelent. Az állam egyfelől különböző formában szervezett ellátó rendszeren keresztül teljesíti a 70/D. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét, másfelől az IBR-ben és a más ellátási formában részt vevő érintettek részére is ugyanazt az ellátást biztosítja. Ezért az IBR azon szabályai, amelyek nem teszik lehetővé valamennyi biztosított számára, hogy a rendszerben részt vegyenek, valamint az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében foglaltak között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. (ABK 2007. június)
2. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tű. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. §-ának c) pontja szerint az eljárás megszüntetetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére)- ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog") . Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat, ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911. ]
Ezért az Alkotmánybíróságnak elsőként arról kellett döntenie, hogy az indítvány tárgya "ítélt dolognak" minősül-e.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben az indítványozó azonos alkotmányi rendelkezésekkel összefüggésben állította ugyanazon jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességét.
A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmét azonban a jelen indítvány a korábbitól eltérően - mely azon alapult, hogy nem minden biztosított vehet részt az IBR-ben - abban látta, hogy az IBR-be tartozó személyek esetében az ellátást a szakmai szempontokon felül a profitorientált ellátás szervezők érdekei is - hátrányosan - befolyásolják. Mivel ilyen szempontok szerint az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések alkotmányosságát nem bírálta el, a jelen ügyben benyújtott indítvány tárgya az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése vonatkozásában nem tekinthető "ítélt dolognak", ezért az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi vizsgálatát elvégezte.
3. A indítványozó szerint az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése a "legmagasabb szintű ellátáshoz" való jogot jelenti, amelyet - nézete szerint - az ellátásszervező beiktatása veszélyeztet.
A hivatkozott döntés indokolása utalt az Alkotmánybíróság 54/1996. (XI. 30.) AB határozatára, amely rámutatott, hogy "az állam - többek között - egészségügyi intézményrendszer működtetésére és az orvosi ellátás megszervezésére köteles. Az egészségügyi intézményhálózat és az orvosi ellátás körében az Alkotmánybíróság elvontan, általános ismérvekkel csak egészen szélső esetekre korlátozottan határozhatja meg az állami kötelezettség kritikus nagyságát, vagyis azt a szükséges minimumot, amelynek hiánya már alkotmányellenességhez vezet. Ilyennek minősíthető például, ha az ország egyes területein az egészségügyi intézményrendszer és az orvosi ellátás teljesen hiányozna. Az ilyen szélső eseteken túl azonban az Alkotmány 70/D. §-ában meghatározott állami kötelezettségnek nincs alkotmányos mércéje. A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog tehát önmagában alanyi
jogként értelmezhetetlen, az az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdésében foglalt állami kötelezettségként fogalmazódik meg, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a törvényhozó a testi és lelki egészség bizonyos területein alanyi jogokat határozzon meg.
A kötelező társadalombiztosítás körébe tartozó ellátási jogosultság viszont már valóságos alanyi jog, amelynek alkotmányos alapja azonban nem az Alkotmány 70/D. §-a, hanem az Alkotmány 70/E. §-ában foglalt rendelkezés, illetőleg az alkotmányos tulajdonvédelem. (ABH 1996, 173, 186-187.) " (ABK 2007. június)
A fentiekből következően az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése nem az indítványozó értelmezése szerinti tartalmat hordozza; az abban foglalt jog érvényesülését az állam a (2) bekezdés értelmében teljesíti azzal, hogy a megfelelő színvonalú ellátás érdekében a korábbi modell mellett egy más szervezésű és finanszírozású rendszert is alkalmaz. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Alkotmányból eredően senkinek sincs alanyi joga egy meghatározott szervezési módra. [54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 188. ] A 16/2003. (IV. 18.) AB határozat ennek kapcsán az alábbiakat tartalmazza: "Az állam az egészségügy szervezeti és intézményi rendszereinek kialakítása és azok finanszírozási elveinek meghatározása során nagyfokú szabadságot élvez. A törvényhozónak ez a szabadsága mindaddig nem vet fel alkotmányossági kérdéseket, amíg az valamely alkotmányos jog (tulajdonhoz való jog, az egészségbiztosítás alapján érvényesülő ellátási jogosultság) megsértéséhez nem vezet. " (ABH 2003, 214, 227.)
Mivel az IBR az ellátási rendszernek egy speciális szervezési és finanszírozási jellemzőket mutató fajtája, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezések és az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg, amely az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány elutasítását eredményezi, [pl. 54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586. ] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e részében elutasította.
IV.
Az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmével összefüggésben a jelen indítvány is az IBR-ben részt vevő, illetőleg a rendszeren kívüli személyek indokolatlan megkülönböztetését állította. Az indítványozó az IBR-t negatívan ítélte meg és tartotta hátrányosnak az ebben az ellátási formában történő részvételt, míg a korábbi indítvány ennek fordítottját állítva azt tartotta alkotmányellenesnek, hogy az IBR-ben nem mindenki vehet részt.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az, hogy a két indítványozó megokolásában az IBR-ben vagy az ezen kívüli ellátási formában való részvételt minősítette hátrányosabbnak, a res iudicata szempontjából nem releváns, mert mindegyikük szerint a különböző szervezésű ellátási rendszerben részt vevő biztosítottak diszkriminációja valósul meg.
A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyát e részében "ítélt dolognak" tekintette, és az Ügyrend 31. § c) pontja alapján az eljárást megszüntette.
Budapest, 2007. szeptember 3.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, a
z aláírásban akadályozott
Dr. Bihari Mihály
az Alkotmánybíróság elnöke helyett
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Kovács Péter
alkotmánybíró helyett
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró