2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasítás

a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére is tekintettel - a következő utasítást adom ki:

1. § A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Közszolgálati Szabályzat) jelen utasítás 1. melléklete tartalmazza. A Közszolgálati Szabályzat a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ezen utasítás hatálybalépését követően nem alkalmazhatók az utasítás által szabályozott tárgykörökben korábban a Miniszterelnökségen - nem közjogi szervezetszabályozó eszközként - kiadott munkáltatói intézkedések. Az érintett munkáltatói intézkedések jegyzékét az utasítás hatálybalépésekor a Miniszterelnökség intranetes hálózatán a közigazgatási államtitkár teszi közzé.

3. § Ezt az utasítást a hatálybalépését követően a Miniszterelnökség intranetes hálózatán is közzé kell tenni, arról a Miniszterelnökség munkatársait tájékoztatni kell, illetve tartalmát a hatálya alá tartozó személyek számára kinevezésükkor vagy munkaszerződésük megkötésekor megismerhetővé kell tenni.

4. § (1) A Közszolgálati Szabályzat szerinti Szociális Bizottságot az utasítás hatálybalépését követő tíz munkanapon belül meg kell alakítani, annak első ülését az utasítás hatálybalépését követő tizenöt munkanapon belül meg kell tartani.

(2) A Miniszterelnökségen használt munkaköri elnevezéseket az utasítás hatálybalépését követő hatvan napon belül felül kell vizsgálni, és intézkedni kell a Közszolgálati Szabályzatban foglalt munkaköri elnevezéseknek való megfelelésükről.

(3) A Közszolgálati Szabályzat szerinti képzettségi pótlékra való jogosultságot az utasítás hatálybalépését követő negyvenöt napon belül felül kell vizsgálni. A kormánytisztviselőnek a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő képzettségi pótlék az utasítás hatálybalépésének napjától kezdve jár.

(4) A Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseit az utasítás hatálybalépését követően leadott cafetéria-nyilatkozatokra kell alkalmazni. Az utasítás hatálybalépésének napját megelőzően a 2015. évre vonatkozóan leadott cafetéria-nyilatkozatokat ezen utasítás nem érinti, az érintett munkatársak részére a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2014. (III. 13.) MeG államtitkári utasítás alapján kell az igényelt juttatásokat biztosítani.

5. § Hatályát veszti

a) a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2011. (II. 4.) MeG államtitkári utasítás,

b) a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról szóló 5/2011. (VII. 8.) MeG államtitkári utasítás,

c) a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2013. (II. 12.) MeG államtitkári utasítás,

d) a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2014. (III. 13.) MeG államtitkári utasítás,

e) a miniszterelnökségi szakmai gyakorlatra jelentkező gyakornokok fogadásának rendjéről szóló 4/2012. (III. 22.) MeG államtitkári utasítás, valamint

f) a Miniszterelnökség munkatársait a 2015. évre megillető cafetéria-juttatás éves összegéről szóló 1/2015. (II. 16.) Miniszterelnökség KÁT utasítás.

Dr. Vidoven Árpád s. k.,

közigazgatási államtitkár

1. melléklet a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed

a) a Miniszterelnökség állományában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, szakmai vezetőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),

b) - a kirendelési megállapodása szerinti mértékben - a Miniszterelnökséghez a Kttv. 53. §-a alapján kirendelt kormánytisztviselőre, valamint

c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) hatálya alá tartozó személyre a Péptv.-ben meghatározott mértékben.[1]

(2) A Szabályzat

a) 31. §-a, 33-34. §-a, 45-58. §-a, 61. §-a, 63. §-a, valamint 70. §-a hatálya kiterjed a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó politikai vezetőre,[2]

b) 2-11. §-a, 13-22. §-a, 24-61. §-a, 63-67. §-a, valamint 70. §-a hatálya - amennyiben a vezényléséről szóló megállapodás másként nem rendelkezik - kiterjed

ba) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) alapján a Miniszterelnökséghez vezényelt hivatásos állomány tagjára,

bb) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) alapján a Miniszterelnökséghez vezényelt katonai szolgálati viszonyban álló személyre,[3]

c) 2-8. §-a, 11-14. §-a, 15. § (3) bekezdése, 16-18. §-a, 20. §-a, 24. §-a, 26. §-a, 30-31. §-a, 33-36. §-a, 42-63. §-a, 65-67. §-a, továbbá 70-71. §-a hatálya kiterjed a Kttv. 258. §-a és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban álló munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló),

d) 6-12. §-a hatálya kiterjed a Miniszterelnökséggel kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni kívánó személyre (a továbbiakban: jelölt),

e) 69-70. §-a hatálya kiterjed a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) vagy a Miniszterelnökség szakmai gyakorlati programja alapján szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatóra,

f) 70. §-a hatálya kiterjed a Kttv. 47. §-a szerinti ösztöndíjprogram keretében a Miniszterelnökséggel ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre,[4]

g) 2-7. §-a, 11. §-a, 15. § (1) bekezdése, (3)-(4) és (6) bekezdése, 16. §-a, 17. § (2)-(4) bekezdése, 18. §-a, 20. § (2)-(3) bekezdése, 31. §-a, 33-34. §-a, 42. §-a, 44-46. §-a, valamint 70. §-a hatálya kiterjed a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre (a továbbiakban: ösztöndíjas foglalkoztatott),[5]

h) 67. §-a hatálya kiterjed a más szervnél foglalkoztatott, a Miniszterelnökség által céljuttatásban részesített személyre,

i) 52. §-a és 62. §-a hatálya kiterjed a Miniszterelnökség és jogelődjei állományából nyugállományba vonultakra, valamint

j) 51-52. §-a hatálya kiterjed a Miniszterelnökség által kegyeleti juttatásban vagy temetési segélyben részesített személyre.

(3) A Szabályzat

a) 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 22-23. §-át, 27-29. §-át, 37-40. §-át, illetve 64. §-át a politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra,

b) II. és III. Fejezetét, valamint 59-60. §-át az állami vezetőre,

c) 22-23. §-át, 37-40. §-át, valamint 64. §-át a szakmai vezetőre

nem kell alkalmazni.

(4) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján a Miniszterelnökségnél - mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál - foglalkoztatott munkavállalóra a Szabályzat 3-6., 8., 16., 18. alcímében és 70. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.[6]

2. § (1) A Szabályzat nem rendelkezik teljes körűen az 1. § szerinti személyek foglalkoztatási vagy egyéb jogviszonyáról, kizárólag a hivatali szervezet vezetőjének más jogszabályok által biztosított szabályozási jogkörébe utalt kérdéseket rendezi. A Szabályzatot a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.[7]

(2) A Miniszterelnökségen - az állami vezetők feletti munkáltatói jogok kivételével - a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) tartalmazza. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem állapítható meg, akkor a Kttv. 37. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A Szabályzat alkalmazása, illetve az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során

a) a határidők számítására a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni, a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni,[8]

b) eltérő rendelkezés hiányában a Kttv. értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni,

c) ha valamely - a munkatárs körülményeire vonatkozó - tényről a Miniszterelnökségnek nincs hitelt érdemlő tudomása, azt a munkatársnak a szükséges mértékig megfelelően igazolnia kell, továbbá

d) amennyiben törvény nem írja elő a munkatárs személyes adatainak kezelését, akkor adatainak - a jogok gyakorlásához szükséges mértékéig való - kezeléséhez hozzá kell járulnia.

(4) Ha a körülményekből más nem következik, ahol a Szabályzat

a) a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos jogokról vagy kötelezettségekről rendelkezik, ott a határozott idejű áthelyezést, vezénylést, illetve kirendelést,

b) illetményt említ, azon munkabért,

c) munkatársat említ, azon kormánytisztviselőt és munkavállalót,

d) kinevezést említ, azon munkaszerződést is érteni kell.

(5) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, és a felettes vezető akadályoztatva van, akkor a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy - ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy - részére kell megtenni.

3. § (1) A munkatársak és az SzMSz szerinti önálló szervezeti egységek (a továbbiakban: önálló szervezeti egység) vezetői, valamint az SzMSz szerinti, irányításukért felelős állami vezető (a továbbiakban: szakmai irányításért felelős állami vezető) a személyügyi igazgatást érintő iratokat - eltérő rendelkezés hiányában, illetve ha a személyes megjelenés nem szükséges - belső kézbesítés útján is eljuttathatják az illetékes személyügyi szervezeti egységhez. Ebben az esetben lezárt borítékba (csomagba) kell helyezni az iratokat, melyet kézbesítési rendelkezéssel kell ellátni arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a borítékot felbontani.

(2) A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén (a továbbiakban: Állandó Képviselet) tartós külszolgálatot teljesítő munkatársak esetében a jelen Szabályzatban a Humánpolitikai Főosztályhoz rendelt feladatokat - a VIII. Fejezetben foglaltak kivételével - az Állami Vezetői Főosztály végzi.[9]

(3) A személyi iratok, adatok kezeléséről és adatvédelméről a Miniszterelnökség Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzata rendelkezik.

4. § (1) A Szabályzatban foglaltak vétkes megsértése - amennyiben az a Kttv.-ben vagy a kinevezésben meghatározott kötelezettséget érint - kormánytisztviselő esetén a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének minősül, és a Kttv. 156. §-ában foglaltak szerint a fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után.

(2) Ha a Szabályzatban foglaltakat munkaviszonyban álló munkavállaló vétkesen megsérti - amennyiben az az Mt.-ben vagy a munkaszerződésben meghatározott kötelezettséget érint -, a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének minősül, és az Mt. 56. §-ában foglaltak szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóak.

5. § (1) A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez az Állami Vezetői Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály, illetve a Szervezetbiztonsági Főosztály vagy egyéb szervezeti egység vezetője nyomtatványokat rendszeresíthet, melyeket az intranetes hálózaton elérhetővé kell tenni.

(2) Az intranetes hálózaton közétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói jognyilatkozatokat a közzétételt követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.

II. Fejezet

A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése

1. A jogviszony létesítésének rendje

6. § (1) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a kormánytisztviselői kinevezés vagy munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét - a kinevezés vagy foglalkoztatás tervezett napját legalább húsz munkanappal megelőzően - az erre rendszeresített nyomtatvány (alkalmazási javaslat) megküldésével értesíti.

(2) A kezdeményezőnek az alkalmazási javaslat kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a munkakör betöltésére javasolt személy

a) vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett-e - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 3. § (1) bekezdés a)-e) pontja és a (2) bekezdés c)-e) pontja alapján,

b) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik-e - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 19/2015. (IV. 10.) MvM rendelet szerint, továbbá[10]

c) kormánytisztviselő esetében védett állományba tartozik-e - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1a) bekezdése alapján.

(3) Az alkalmazási javaslathoz csatolni kell

a) kormánytisztviselő esetén a jelöltnek a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti önéletrajzát, munkavállaló esetén tetszőleges formában készített, a szakmai életútját részletesen bemutató önéletrajzát,

b) kormánytisztviselő és munkavállaló jelölt esetén a munkaköri leírásának tervezetét,

c) kormánytisztviselő és munkavállaló jelölt esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség meghatározásához szükséges adatlapot, valamint

d) kormánytisztviselő jelölt esetén a védett állományba sorolás szükségességének megállapításához szükséges adatlapot.

(4) A kinevezés vagy munkaszerződés előkészítését megelőzően a Humánpolitikai Főosztály vezetője megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője pedig nyilatkozik arról, hogy a jogviszony-létesítéshez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll-e. A Kttv. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést a Humánpolitikai Főosztály vezetője ellenőrzi, és indokolt esetben javaslatot tesz a kezdeményezőnek a jelölt más foglalkoztatási jogviszonyban történő alkalmazására. Ha az alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, ennek érdekében a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel és szükség esetén a jelölttel is. Az alkalmazási javaslatot a Humánpolitikai Főosztály vezetője a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül a miniszternek terjeszti fel, aki a jelölttel szemben kifogással élhet.[11]

(5) Ha a (4) bekezdés alapján a jelölt felvételének nincs akadálya, a kinevezés vagy a munkaszerződés előkészítését és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzését követően a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztését a Humánpolitikai Főosztály végzi.

(6) A jogviszony létesítéséhez és a kormánytisztviselői besoroláshoz szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a jelöltnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben meghatározott határidőben. A Kttv. 8. § (5) bekezdése szerinti, külföldi munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló igazolást a jelöltnek magyar nyelvű, hiteles fordításban kell bemutatnia. A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél a besoroláshoz akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismerték, illetve honosították. A jelöltnek be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat. Az adatfelvétel során a Humánpolitikai Főosztály nyilatkoztatja a jelöltet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetése céljából. A benyújtott okiratok másolatai a jelölt személyi anyagába kerülnek.[12]

(7) Ha a jelöltet munkaviszonyban kívánja foglalkoztatni a Miniszterelnökség, akkor a jelöltnek a Kttv. 258. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia. Munkaviszony létesítését megelőzően a jelöltnek a Miniszterelnökség Munkavállalóinak Magatartási Szabályzatát magára nézve kötelezőként kell elfogadnia.[13]

(8) A jelölt számára az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik informatikai bejelentő lap előkészítéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni. Ha a jelölt korábbi munkáltatójánál a NISz Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISz Zrt.) ellátotti körébe tartozott, akkor a Humánpolitikai Főosztály az informatikai beléptetés helyett szervezetiegység-váltást kezdeményez a korábbi munkáltatónál.

(9) Amennyiben a jelölt áthelyezéssel kerül a Miniszterelnökség állományába, a felvétel engedélyezését követően a Humánpolitikai Főosztály haladéktalanul gondoskodik a kikérő okirat és a háromoldalú megállapodás más szervhez történő megküldéséről.

(10) Ha az önálló szervezeti egység vezetője a Miniszterelnökséggel a Kttv. 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb az ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző harminc nappal kezdeményeznie kell - a szakmai irányításért felelős állami vezetőn keresztül - a Humánpolitikai Főosztályon az (1)-(3) bekezdés szerinti rendben. A javaslathoz csatolnia kell az ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

7. § (1) A jogviszony létesítése vagy új munkakörbe helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály a jelölttel közli, ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik.

(2) A jelöltet a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, és személyesen vagy elektronikus úton átadja részére a szükséges kérdőívet.

(3) Az ellenőrzés eredményéről a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja a jelöltet.

(4) A Szervezetbiztonsági Főosztály az Nbtv. 71. § (4) bekezdésében és 71/A. § (1) bekezdésében, valamint 72/B. § (8) bekezdésében foglalt esetekben tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(5) Az Nbtv. 71. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogviszony-létesítést azon személy esetében, akinek foglalkoztatási jogviszonya létesítésére

a) a miniszter jogosult, annak a miniszterelnök,

b) a miniszteri vagy államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök jogosult, annak a kabinetfőnököt irányító miniszter,

c) a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár jogosult, annak a miniszter

hagyja jóvá az alkalmazási javaslat alapján.

(6) A munkatársat a foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a Szervezetbiztonsági Főosztály tájékoztatja az Nbtv. 71/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség fennállásáról. A korábban kitöltött biztonsági kérdőívben közölt, a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti lényeges adatok változásával kapcsolatos bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz kell eljuttatni.

(7) Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a munkatárs jogviszonyának fennállása alatt a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető javasolja a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Szervezetbiztonsági Főosztályon keresztül.

8. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új munkakörbe helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály a munkatárssal közli, ha a betölteni kívánt munkakör a Vnyt. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik.

(2) A Miniszterelnökségen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének részleteiről külön szabályzat rendelkezik.

9. § (1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály az érintettel közli, ha a Kttv. 39. § (5) bekezdése és az Rtv. 7. § (1a) bekezdése szerint védett állományba került, mely alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkakör betöltőjével szemben megbízhatósági vizsgálatot végezhet.

(2) Az érintettnek a védett állományba vételéhez való hozzájáruló nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztály szerzi be. A hozzájárulás megtagadásáról a Humánpolitikai Főosztály haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét kezdeményezi.

10. § (1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe helyezés előtt az érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a Kttv. 84-87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi.

(2) Az érintettnek a tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi anyagában kell elhelyezni.

11. § (1) Foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá tűz- és munkavédelmi, esélyegyenlőségi oktatásban részesíti, valamint ismerteti vele az integritás és korrupciós kockázatokról és bejelentésükről szóló szabályzatot, amelynek megtörténtét dokumentálni kell.[14]

(2) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az adott munkakör vonatkozásában, akkor az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető javaslatot tehet más munkakörben történő alkalmazására. Amennyiben nincs más megfelelő munkakör, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

2. A munkakör betöltése kiválasztási eljárással

12. § (1) A Miniszterelnökség megüresedő kormánytisztviselői álláshelyeit a munkatársak horizontális és vertikális előmeneteli lehetőségének és egyéni közszolgálati életpályájának elősegítése érdekében elsősorban belső pályázat útján kell betölteni. Ha erre a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján nincs lehetőség, akkor az álláshely nyilvános pályázattal, továbbá a Kttv. 45. § (2) bekezdése szerinti toborzási adatbázis vagy a Miniszterelnökség saját kiválasztási adatbázisa segítségével is betölthető. A pályázati kiírást vagy az adatbázisokban való keresést az érintett önálló szervezeti egység szakmai irányításért felelős állami vezető (ennek hiányában az önálló szervezeti egység vezetője) a munkakör tervezett betöltésének napját negyvenöt nappal megelőzően - az erre rendszeresített munkakörtérkép megküldésével - kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) A Humánpolitikai Főosztály vezetője ellenőrzi, hogy az adott szervezeti egységnél az üres álláshely - határozott időre szóló foglalkoztatás esetén tartósan távol lévő munkatárs státusza - rendelkezésre áll-e, majd megvizsgálja, hogy az adott álláshelyet be kell-e jelenteni a Kttv. 41/A. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban: személyügyi központ). Amennyiben a személyügyi központ az üres álláshelyre a tartalékállományba helyezettek közül megfelelő, rendelkezési állományú katonát ajánl, a kiválasztási eljárás lezárul, és a Humánpolitikai Főosztály - az önálló szervezeti egység vezetőjével való egyeztetést követően -gondoskodik a tartalékállományból kiválasztott jelölt áthelyezéséről és kinevezésének előkészítéséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, a Humánpolitikai Főosztály - a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően - gondoskodik a pályázati kiírás közzétételéről, illetve a toborzási adatbázisban vagy a Miniszterelnökség saját kiválasztási adatbázisában való keresésről, valamint közreműködik a kiválasztási eljárás lefolytatásában.

(4) A pályázati kiírástervezetet a kiválasztási eljárás kezdeményezője megküldi a Humánpolitikai Főosztálynak, amely gondoskodik annak közzétételéről elsődlegesen a Közszolgálati Állásportálon (belső pályázat esetén a Miniszterelnökség intranetes felületén), illetve a nagyobb nyilvánosság biztosítása érdekében más felületeken.[15]

(5) A pályázatról való döntéshez a Humánpolitikai Főosztály vezetője eseti kiválasztási bizottság létrehozását javasolhatja, melynek egy tagja a Humánpolitikai Főosztály munkatársa. A kiválasztási bizottság a jelöltek pályázati anyagának áttanulmányozása, valamint az esetleges szóbeli meghallgatásuk után - sorrend felállítása mellett - javaslatot tesz az eljárást kezdeményező vezető részére a kinevezésre megfelelő jelölt személyére. Az eljárást kezdeményező vezető döntéséről három munkanapon belül értesíti a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét.

(6) Kiválasztási bizottság létrehozása hiányában az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, tesz javaslatot - indokolással együtt - a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének a kinevezésre. A jelölt kinevezésére ezt követően a 6. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni.

(7) A kiválasztási eljárás eredményéről a jelölteket - amennyiben elektronikus levelezési címüket a pályázatukban megadták - a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti.

(8) A kiválasztási eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat - ha a jelölt kifejezetten nem járult hozzá azok kiválasztási adatbázisban való nyilvántartásához - az eljárás lezárását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(9) Az e §-ban foglaltak megfelelően alkalmazhatók munkaviszony létesítését megelőzően is, azzal az eltéréssel, hogy a Közszolgálati Állásportál, a toborzási adatbázis és a tartalékállomány nem vehető igénybe a kiválasztási eljárás során.

(10) Az Állandó Képviseleten tartós külszolgálatot teljesítő munkatársak esetében a kiválasztási eljárást az európai uniós ügyekért felelős államtitkár folytatja le.

3. Munkakör, munkaköri leírás

13. § (1) A munkatárs részére a Humánpolitikai Főosztály a kinevezésről szóló okirat (vagy munkaszerződés) átadásával egyidejűleg, a munkavégzés megkezdése előtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Humánpolitikai Főosztály a munkatárs személyi anyagában helyezi el, harmadik példányát pedig az érintett önálló szervezeti egységnél kell őrizni. A munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az önálló szervezeti egységnél tárolt munkaköri leírását meg kell semmisíteni.

(2) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(3) A munkaköri leírás tartalmazhatja különösen:[16]

a) a munkakör jellegét,

b) a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket,

c) a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését,

d) a munkakör helyettesítési kapcsolatait,

e) a munkakör ellátásához biztosított hatáskört és felelősséget,

f) a munkatársnak a szervezetén belüli és azon kívüli hivatali munkavégzéssel összefüggő kapcsolatait,

g) az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség gyakoriságát és jogcímét,

h) azt, hogy a munkakört betöltő személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik-e,

i) - amennyiben a munkakör betöltőjét védett állományba kell sorolni - arra való hivatkozást, hogy a munkakör betöltőjével szemben mely munkaköri feladatára tekintettel folytatható megbízhatósági vizsgálat,

j) leltárkészletet kezelő munkatárs esetében a leltárfelelősség megnevezését és mértékét (munkavállaló esetén ezen felül leltárfelelősségi megállapodás megkötése is kötelező),

k) a pénztárost, pénz- vagy értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében terhelő felelősségre való utalást,

l) a munkatársnak a Miniszterelnökségen kezelt adatbázisokhoz való hozzáférését, az egyes jogosultságok terjedelmét - különös tekintettel a személyes adatokat tartalmazó adatbázisokra -,[17]

m) a Miniszterelnökség gazdálkodásában részt vevő munkatárs esetében a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási, érvényesítési jogra történő utalást, a jogkör gyakorlásához szükséges végzettséget, szakképzettséget, valamint[18]

n) kamarai jogtanácsos és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó) esetén az ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot.[19]

(4) A munkaköri leírást az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni az intraneten közzétett "Munkaköri leírás" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. Az önálló szervezeti egység vezetőjének munkaköri leírását a szakmai irányításért felelős állami vezető készíti el. A munkaköri leírást a jogviszony létesítésére irányuló okiratokkal együtt kell jóváhagyásra felterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

(5) A Miniszterelnökség állományában foglalkoztatott kamarai jogtanácsos és jogi előadó kilencven napot meghaladó tartós távolléte esetén intézkedni kell az iránt, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultság a munkaköri leírásából törlésre kerüljön.[20]

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott intézkedéstől a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi döntés alapján, a munkatárs kezdeményezése esetén eltekinthet.[21]

4. Munkaköri elnevezések és a jogviszony létesítését követő egyes eljárások

14. § (1) A Miniszterelnökségen a munkakörök elnevezése a Kttv. szerinti munkaköri elnevezéseken kívül - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselők esetében: "[tevékenység jellege]-i referens",

b) II. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselők esetében: "[tevékenység jellege]-i ügyintéző",

c) munkaviszonyban állók esetében: "[tevékenység jellege]-i munkatárs",

d) a Miniszterelnökség alaptevékenységhez kapcsolódó, támogató tevékenységet ellátó - I. vagy II. besorolási osztályba sorolt kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló - munkatársak esetében: "[tevékenység jellege]-i asszisztens[22]

lehet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkakörök elnevezése

a) nagyobb felelősséggel járó munkaköri feladatok esetén vagy legalább három év közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő esetében: "[tevékenység jellege]-i főreferens",

b) legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő esetén: "kiemelt [tevékenység jellege]-i főreferens"

is lehet.

(3) Az európai uniós operatív programok irányításáért, végrehajtásáért, továbbá az európai uniós ügyekért felelős szervezeti egységeken foglalkoztatott munkatársak esetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

15. § (1) A kormánytisztviselővel a kinevezését, eskütételét követően meg kell ismertetni a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódexet, illetve tájékoztatni kell arról, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának kezdetével a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tagjává vált.[23]

(2) A munkavállaló titoktartási nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztály szerzi be.

(3) A Humánpolitikai Főosztály gondoskodik

a) a kormánytisztviselői kinevezést követő harminc napon belül - a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerint - a munkáltatót terhelő munkáltatói tájékoztatás megadásáról,

b) munkaszerződés megkötése esetén legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül a munkavállalónak az Mt. 46. § (1) bekezdésében megjelölt körülményekről való tájékoztatásáról.

(4) A jogviszony létesítésekor a Humánpolitikai Főosztály felhívja a munkatárs figyelmét a személyi adataiban történő változás bejelentésének kötelezettségére.

(5) A Kttv. 33. § (2) bekezdése szerinti, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar részére nyújtandó tájékoztatást a Miniszterelnökség a Humánpolitikai Főosztályon keresztül teljesíti.[24]

(6) A munkatárs kérelmére a Miniszterelnökséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról - a Humánpolitikai Főosztály útján - a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár állít ki igazolást (munkáltatói igazolás).

15/A. § A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítését a munkáltató átvállalja. A negyedéves kamarai tagdíj megfizetése érdekében a Humánpolitikai Főosztály a naptári negyedév első hónapjának ötödik napjáig megkeresi a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, és megküldi részére a tárgynegyedévben kamaraitagdíj-kötelezettséggel érintett kamarai jogtanácsosok és jogi előadók nevét.[25]

5. A kinevezés és a munkaszerződés módosítása

16. § A kinevezés, munkaszerződés módosítására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére kell megküldenie, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről, a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából való továbbításról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója felé felterjesztésről.

6. Munkakör átadás-átvétel, jogviszonymegszűnés és -megszüntetés

17. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnésekor, illetve tartós távollétet megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkaköri feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában lévő munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja (munkakörátadás).

(2) A Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnésekor vagy tartós távollét kezdetekor az utolsó munkában töltött napot megelőzően a munkatársat "Elszámoló lappal" látja el. A munkatárs - beosztástól függetlenül - köteles az"Elszámoló lapon" feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles eszközök leadását és annak az "Elszámoló lapon" történő igazolását követően a Szervezetbiztonsági Főosztály a munkatárs belépési igazolványát bevonja.

(3) Amennyiben a munkakör átadását és az elszámolást nem sikerül a munkában töltött utolsó nap munkaidő végéig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök számbavételéről az önálló szervezeti egység vezetője intézkedik. A Humánpolitikai Főosztály vezetője - állami vezető esetén a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár - írásban, nyolcnapos határidő kitűzésével felszólítja a munkatársat az elszámolásköteles eszközök leadására vagy hiányuk esetén a megállapított értékük megtérítésére.[26]

(4) A Miniszterelnökségnél történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint az áthelyezéssel kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a pénzügyi okiratokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály juttatja el a munkatárs részére.

(5) A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére tekintettel a Kttv., illetve az Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a munkatárs részére az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(6) A Kttv.-ben meghatározott felmentési jogcímek [Kttv. 73. § (1) bekezdés] esetén a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a kormánytisztviselő tartalékállományba helyezéséről. A tartalékállományba helyezéskor a kormánytisztviselőt tájékoztatni kell, hogy bármikor kérheti a tartalékállományból való törlését, illetve arról, hogy mely esetekben áll fenn tájékoztatási kötelezettsége, ha a felmentési ideje alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.

(7) Amennyiben a munkatárs munkakörében vagy körülményeiben olyan változás következik be, amely nem teszi lehetővé az adott munkakörben történő továbbfoglalkoztatást, a munkáltatói jogkör gyakorlója a megfelelő munkakör felkutatásáig - de legfeljebb két hónapos időtartamra - központi kezelésű állományba helyezheti a munkatársat. Ezen időtartam alatt a munkatársat korábbi illetménye illeti meg, a közvetlen irányítást felette a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja. A két hónapos időtartam eredménytelen elteltét követően a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyát a rá irányadó törvényi rendelkezések (Kttv., Mt.) figyelembevételével meg kell szüntetni.

18. § (1) A munkatárs a kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya közös megegyezéssel, lemondással (felmondással) történő megszüntetésének kezdeményezését az önálló szervezeti egység vezetőjének köteles átadni.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős állami vezetőn keresztül juttatja el a nyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztályra. A megszüntetésről szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához aláírásra.

III. Fejezet

Tájékoztatás a kormányzati szolgálati jogviszonyt, munkaviszonyt érintő egyes kérdésekről

7. Együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség

19. § (1) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul - írásban - bejelenteni a Humánpolitikai Főosztályon, ha a Kttv. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel.

(2) Összeférhetetlenség esetén a Humánpolitikai Főosztály - az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett - kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.

(3) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a Kttv. 86. § (1) bekezdése alapján - az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítástól számított harminc napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztálynak bemutatni.

(4) Aki összeférhetetlenségével kapcsolatban a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tesz, vagy bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, az a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét szegi meg, ezért vele szemben fegyelmi eljárás megindításának van helye.

8. További jogviszony létesítése

20. § (1) A kormánytisztviselőnek a Kttv. 85. § (2) bekezdése szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles további jogviszony létesítésével kapcsolatos nyilatkozatát - a tevékenység jellegének, valamint a munkakörével és munkaidejével való összefüggésnek a megjelölésével - a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve tudomásulvétel vagy engedélyezés céljából a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtania.

(2) A munkavállaló az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján a Humánpolitikai Főosztályon keresztül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját olyan további foglalkoztatási jogviszony létesítéséről, amely a Miniszterelnökséggel fennálló munkaviszonyának tartalmát érinti.

(3) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy tudomásul vett további jogviszonya megszűnt.

9. Tájékoztatás közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanújáról

21. § A Kttv. 83/A. § (1) bekezdése szerinti - a kormánytisztviselővel közölt, közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanújáról szóló - bejelentést, illetve igazolást a kormánytisztviselőnek a Humánpolitikai Főosztályon, a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve kell benyújtania.

IV. Fejezet

A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony tartalma

10. A kormánytisztviselők továbbképzése

22. § (1) A Miniszterelnökség közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőinek regisztrálniuk kell magukat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatásinformatikai felületén (a továbbiakban: Probono rendszer). Amennyiben már rendelkeznek továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kinevezésüket követően jogosultságot kell kérniük a Miniszterelnökséghez való csatlakozásra. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.[27]

(2) A Miniszterelnökség önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály - a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján - előkészíti a Miniszterelnökség éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv).

(3) A Miniszterelnökség képzési tervében szereplő képzésekre a kormánytisztviselők az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelentkezhetnek.

(4) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár - amennyiben azt költséghatékonysági, gazdaságossági szempontok indokolják - az egyes kormánytisztviselők által választott képzések helyett más képzés elvégzését javasolhatja. Az intézményi képzési tervjavaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkárhoz jóváhagyásra.

(5) Az éves képzési terv jóváhagyását követően a kormánytisztviselőre vonatkozó egyéni képzési tervet a Humánpolitikai Főosztály rögzíti a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben jelentkezni.

(6) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a munkáltatói jogkör gyakorlójának tájékoztatásáról.

(7) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 31-ig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(8) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

(9) Az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vezényeltek az e § szerinti továbbképzésben - ha a jogállásukra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - választásuk alapján részt vehetnek.

11. Közigazgatási vizsgák

23. § (1) A kormánytisztviselő kinevezésében előírt - az előmenetelhez szükséges - vizsgakötelezettségről készült kimutatás alapján az önálló szervezeti egység vezetője egyezteti az érintett kormánytisztviselőkkel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat. Az egyeztetett, összesített, a következő naptári évre vonatkozó éves ütemtervet az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a Humánpolitikai Főosztálynak.

(2) A közigazgatási alapvizsgára, valamint az ügykezelői alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik. A jelentkezést támogató program használatáról a kormánytisztviselő kérésére a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatást nyújt.

(3) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(4) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján történik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(5) A kormánytisztviselőt a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6)-(7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól (felkészülési idő). Olyan közigazgatási vizsgára való jelentkezést és felkészülést, valamint a vizsgán való részvétel engedélyezését, amelynek teljesítésétől a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése függ, a munkáltatói jogkör gyakorlója - ideértve az önálló szervezeti egység vezetőjét és a szakmai irányításért felelős állami vezetőt is - nem tagadhatja meg.

(6) A képzés teljesítését igazoló okiratot - kivéve, amelyet a vizsgaszervező a Miniszterelnökség részére megküld -a kormánytisztviselő a kézhezvételt követően legkésőbb három munkanapon belül bemutatja a Humánpolitikai Főosztályon.

(7) A közigazgatási vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.

12. Tanulmányi szerződés és képzésben való részvétel

24. § (1) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek a közigazgatási államtitkárhoz címzett - a (8) bekezdésben foglaltakat is tartalmazó - javaslata alapján a közigazgatási államtitkár tanulmányi szerződést köthet a munkatárssal külföldön vagy belföldön folytatott

a) iskolarendszerű képzés, továbbképzés és

b) iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés

támogatására.

A közigazgatási államtitkárnak címzett javaslatot a Humánpolitikai Főosztályra kell megküldeni.

(2) Tanulmányi szerződés keretében akkor nyújtható támogatás, ha a képzés a munkatárs munkaköréhez kapcsolódik, és a Miniszterelnökség valamely feladatkörében hasznosnak minősül. A Miniszterelnökség nem támogatja a munkatárs munkájához, feladatköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(3) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévekre (egyéb ciklusokra) lehet kötni. Kivételesen a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig.

(4) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) a próbaidő tartama alatt,

b) azzal a munkatárssal, aki a tanulmányok folytatása alatt vagy a tanulmányok befejezését követően a tanulmányi szerződésben meghatározott időpontig a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzi, valamint

c) olyan képzettség megszerzésére, amely a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátásához már eleve szükséges lenne.

(5) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(6) A Miniszterelnökség tanulmányi szerződés keretében egyéb költség (különösen utazási, szállás- vagy napidíj) megtérítését nem vállalja.

(7) A támogatás mértékét a szakmai irányításáért felelős állami vezető és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár határozza meg. A döntésnél figyelemmel kell lenni

a) a munkatárs kérelmére,

b) a Miniszterelnökség rendelkezésére álló pénzügyi fedezetre,

c) a munkatárs által elvégezni kívánt képzésnek a munkaköre szempontjából értékelt jelentőségére, valamint

d) a megszerzendő képzettség Miniszterelnökség feladatkörében való hasznosságára.

(8) A munkatárs (1) bekezdés szerint benyújtott kérelme az alábbiakat tartalmazza:

a) az oktatási intézmény, ösztöndíj nevét,

b) a képzés pontos időtartamát, kezdetét és várható befejezésének dátumát,

c) a kért támogatás mértékét és tartalmát (többek között tandíj, munkaidő-kedvezmény, tankönyvtámogatás),

d) a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy a tanulmányok folytatása a munkatárs munkaköréhez kapcsolódik, és a Miniszterelnökség feladatkörében hasznosnak minősül,

e) az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős állami vezető támogató nyilatkozatát, valamint

f) igazolást a tanulmányok várható megkezdéséről (jelentkezési lap vagy felvételi értesítő).

(9) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt a Humánpolitikai Főosztályon keresztül.

(10) A tandíj Miniszterelnökség általi megfizetése kizárólag a Miniszterelnökség nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik az eredeti számlának a Humánpolitikai Főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének is szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A számlát a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a Humánpolitikai Főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(11) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, de a közigazgatási államtitkár kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet ennél hosszabb időtartamot is. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

(12) Ha

a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, méltatlanság jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kttv. 39. § (4) bekezdése vagy a Kttv. 86. § (1) bekezdése alapján,

b) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében

szűnt meg, a Miniszterelnökség mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles a támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(13) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg,

b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (12) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik, valamint

c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(14) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(15) A munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt öt munkanapon belül írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulásával, illetve a tanulmányi szerződésével kapcsolatban felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított tizenöt napon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

(16) Az a munkatárs, akinek a Miniszterelnökséggel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a Miniszterelnökség által nyújtott támogatást - ha nem rendelkezik részletfizetési engedéllyel - az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül a Miniszterelnökség részére visszatéríteni vagy az új munkáltatója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött napon bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(17) A visszatérítési kötelezettségtől a Kttv.-ben és az Mt.-ben foglalt eseteken kívül eltekinteni nem lehet.

(18) A tanulmányi szerződés alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(19) Tanulmányi szerződés köthető kizárólag a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény biztosítására is. Ebben az esetben csak az igénybe vett (és le nem dolgozott) munkaidő-kedvezmény idejére járó illetmény összegét kell nyilvántartani tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségként.

25. § (1) Tanulmányi szerződés hiányában a kormánytisztviselő a Kttv. 81. § (1) és (3)-(4) bekezdése szerinti munkaidőkedvezményre jogosult, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a képzésben való részvételét - erre irányuló kérelme esetén - jóváhagyta.

(2) A tanulmányi célú mentesítés időtartamát (konzultációkon való részvétel, illetve vizsgákra történő felkészülés) a kormánytisztviselőnek akkor nem kell ledolgoznia, ha ezt a kedvezményt számára

a) a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti tanulmányi szerződésben a Miniszterelnökség biztosítja, vagy

b) a Kttv. 79. § l) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte.

(3) A kormánytisztviselőnek a munkáltatói jogkör gyakorlójának (1) bekezdés szerinti jóváhagyását, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti engedélyét a Humánpolitikai Főosztályon keresztül, írásban kell kérnie, megjelölve a képzést nyújtó intézményt, a megszerzendő képesítést, a tanulmányok várható befejezésének idejét, illetve azt, hogy a képzésben való részvétel - ideértve a vizsgákat is - mennyiben érinti munkaidejét.

(4) A kormánytisztviselő az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(5) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, az egyes vizsgákra megállapított, mentesítéssel járó napok nem vihetők át más vizsgákra.

13. Közös szabályok a tanulmányi szerződésre és a tanulmányi munkaidő-kedvezményre

26. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a kötelező jelleggel előírt vagy a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzéseken maradéktalanul részt vehessen. A munkatárs távolléti idejére az önálló szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A tanulmányi szerződés alapján vagy a Kttv. 81. § (1) és (3)-(4) bekezdése alapján igénybe vett tanulmányi munkaidőkedvezményt az erre rendszeresített nyilvántartó lapon kell vezetni.

(3) A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése esetén vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntetik meg, az addig kifizetett képzési, továbbá a tanulmányi szabadság idejére kifizetett illetményt a munkatárs köteles visszatéríteni, kivéve ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja, és azokat a Miniszterelnökségnek megtéríti.

V. Fejezet

Kormánytisztviselők teljesítményértékelése, minősítése

14. Az értékeltek és értékelők köre, a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályok

27. § (1) A kormánytisztviselők - e fejezetben ide nem értve a szakmai vezetőt, politikai (fő)tanácsadót és kormányzati ügykezelőt - teljesítményértékelését és minősítését a Kttv.-ben és a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az önálló szervezeti egység vezetője végzi (értékelő vezető).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítményét a szakmai irányításért felelős állami vezető értékeli,[28]

b) az Állandó Képviselet kormánytisztviselőinek teljesítményét az egyes munkacsoportok vezetőinek véleményét kikérve a képviselet-vezető értékeli,

c) az Állandó Képviselet vezetőjének teljesítményét az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár értékeli,[29]

d) ha a kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott (a továbbiakban együtt: biztos) az SzMSz alapján nem rendelkezik külön szervezeti egységként működő titkársággal, akkor a munkáját támogató kormánytisztviselők teljesítményét - a biztos véleményét kikérve - a Biztosi Titkársági Főosztály vezetője értékeli.

(2a) Az értékelő vezető - az értékelői jogkör átruházása nélkül - a teljesítményértékelés során az érintett kormánytisztviselő szakmai munkájáról tájékoztatást kérhet az irányítása alá tartozó, nem önálló szervezeti egység vezetőjétől.[30]

(3) A más szervhez kirendelt kormánytisztviselők teljesítményértékelését és minősítését a Kttv. 53. § (4) bekezdésére tekintettel a kirendelés helye szerinti hivatali szervezet vezetője végzi. A kirendelést megelőzően a kormánytisztviselő teljesítményértékelését a Miniszterelnökségen az (1)-(2) bekezdés szerint kell elvégezni, majd - amennyiben lehetséges - a kormánytisztviselő értékelési profilját az erre kialakított informatikai rendszerben át kell helyezni a kirendelés helye szerinti szervhez.

(4) A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese indokolt esetben felülbírálhatja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1)-(2) bekezdéstől eltérően egyedi jognyilatkozattal, írásban kijelölhet más értékelő vezetőt is, azonban erről az értékelt kormánytisztviselőket tájékoztatni kell.

(5) A teljesítményértékelést és minősítést az erre kialakított elektronikus rendszerben kell elvégezni, melynek használatához a Humánpolitikai Főosztály biztosít hozzáférést és módszertani támogatást az értékelő vezető részére.

(6)[31]

(7) Az értékelő vezető akadályoztatása (tartós távolléte) esetén - ide nem értve a rendes szabadságot - az értékelői feladatokat az ügyrendben helyettesítésére kijelölt, vezetői munkakörben lévő személy látja el. Ha ilyen személy nincs, akkor a szakmai irányításért felelős állami vezető gyakorolja az értékelői jogkört.

(8) A követelmények meghatározásáról és a teljesítményértékelésről (minősítésről) készült okiratok egy példányát - a kormánytisztviselővel való részletes ismertetés (értékelő megbeszélés) és aláírás után - át kell adni a kormánytisztviselő részére, másik példányát a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni a személyi anyagban való elhelyezésre. Ha a kormánytisztviselő az értékelő lap aláírását, átvételét megtagadja, ennek tényét rá kell vezetni az értékelő lapra, amelyet az értékelő vezető és az önálló szervezeti egység egy kormánytisztviselője aláírásával tanúsít.[32]

(8a) Ha a kormánytisztviselő "átlag alatti" ("D" teljesítményszintű) vagy "elfogadhatatlan" ("E" teljesítményszintű) teljesítményfokozatot ér el, az értékelő vezető az értékelő lap megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét.[33]

(9) A (8) bekezdéstől eltérően kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyának megszűnése vagy előrelátható tartós távolléte miatt elkészített soron kívüli teljesítményértékelési okiratát az elszámolás során saját maga adja le a Humánpolitikai Főosztályon.

(10) Ha a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonya előreláthatóan olyan időpontban szűnik meg, hogy emiatt a megszűnéskor az értékelési időszaka nem fogja elérni a két hónapot, akkor részére a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésére tekintettel nem kell egyéni teljesítménykövetelményeket meghatározni.

28. § Ha a kormánytisztviselő kéri, hogy az értékelő megbeszélésen a Miniszterelnökségen működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv vagy a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik. Az értékelő megbeszélésen a kormánytisztviselő és az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet kell felvenni.[34]

29. § (1) A Miniszterelnökségen a teljesítményértékelés ajánlott elemeit nem kell alkalmazni.

(2) A Miniszterelnökségre vezényelt hivatásos állományúak és katonai szolgálati viszonyban állók esetében is a kormánytisztviselőkre vonatkozó teljesítményértékelést kell alkalmazni.

(3) A Miniszterelnökségen a munkavállalókra nem alkalmazható a teljesítményértékelés.

VI. Fejezet

Munkarend, szabadság, pihenőidő

15. Eltérés az általános munkarendtől, részmunkaidő

30. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben a munkatárs erre irányuló kérelmére, mérlegelési jogkörében a rá irányadó munkarendtől, valamint a teljes napi munkaidőtől - a Kttv.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl - eltérő munkarendet vagy részmunkaidőt is megállapíthat.

(2)[35]

(3) A munkatárs (1) bekezdés szerinti, a Humánpolitikai Főosztályon benyújtott kérelméhez csatolni kell az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős állami vezetőnek a támogatását tartalmazó iratot is.[36]

16. Munkaközi szünet

31. § (1) Azon kormánytisztviselőknek, akik a Kttv. szerinti munkaközi szünetre jogosultak, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünet - a Kttv. 94. § szerinti feltételekkel - az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állókat is megilleti.

17. Vezetők rendkívüli munkavégzése

32. § Vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselő számára - a Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján - akkor állapítható meg a rendkívüli munkaidőre tekintettel szabadidő, szabadidő-átalány (vagy annak pénzbeli megváltása), ha a rendkívüli munkavégzésre a kormányügyeleti rendszer működtetésével kapcsolatban került sor.

18. A szabadság kiadása és nyilvántartása

33. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője - a munkatársak igényeinek felmérése után - tárgyév január hónap utolsó napjáig szabadságolási tervet készít, melyet a szakmai irányításért felelős állami vezetőn keresztül megküld a Humánpolitikai Főosztályra. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a munkatárssal ismertetni kell. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időpontjára. Az összesített szabadságolási tervet a Humánpolitikai Főosztály összesítése alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója részére legkésőbb a tárgyév február 20. napjáig.

(2) A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Miniszterelnökség szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő létszámú és felkészültségű munkatársnak.

(3) A tizennégy éven aluli gyermeket nevelő munkatársak rendes szabadságának kiadása során a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőséghez mérten figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

(4) A szabadságot szabadságolási kartonon kell igényelni és kiadni. Az önálló szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött nyomtatványokat, továbbá a kiadott szabadságról naprakész szabadságolási nyilvántartást vezet.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles megküldeni minden hónap utolsó napját követő munkanapon a tárgyhónapra vonatkozó jelenléti ívet és távollét-összesítőt mellékletekkel a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra, másolatban pedig a Humánpolitikai Főosztályra. A Magyar Államkincstár által biztosított, elektronikus nyilvántartó rendszer bevezetését követően a távollétjelentés elektronikus rögzítéséért az önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője a (4)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartási feladatok elvégzésére munkatársat (jelentőfelelős) jelöl ki, aki kapcsolatot tart a Humánpolitikai Főosztállyal, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal, és fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért.

(7) A keresőképtelenség orvos általi igazolását a munkatársnak a szervezeti egységénél kell leadnia eredeti példányban. Az előreláthatólag tizenöt munkanapot meghaladó keresőképtelenség esetében az önálló szervezeti egység vezetője (vagy a jelentőfelelős) haladéktalanul tájékoztatja erről a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt az igazolás eredeti példányának megküldésével, valamint egyidejűleg másolati példányt is megküld a Humánpolitikai Főosztálynak.

(8) Az önálló szervezeti egység vezetője minden év január 31-ig köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt az irányítása alá tartozó munkatársak esedékesség évében ki nem adott szabadságáról. A Miniszterelnökség munkatársai vonatkozásában az esedékesség évében ki nem adott szabadságok számáról a Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet.

19. A munkavégzés alóli mentesülés egyes esetei

34. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója (vagy az önálló szervezeti egység vezetője) által elrendelt, a munkatárs munkakörével összefüggő, egy vagy több napot igénybe vevő - a Miniszterelnökségen kívül tartandó - megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés - a Kttv. 79. § k) pontjára vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontjára tekintettel - hivatalos távollétnek minősül. A hivatalos távollét idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A Kttv. 102. § (1)-(3) bekezdése vagy az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadságra való jogosultságáról a munkatárs a Humánpolitikai Főosztályt minden év január 31-ig írásban tájékoztatja. A szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét-nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja.

(3) A Kttv. 102. § (4) bekezdése vagy az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti, az apát - gyermeke születése esetén - megillető pótszabadság igénybevételének időpontjáról a munkatárs az önálló szervezeti egysége vezetőjével egyeztet. A szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét-nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja. A munkatársnak a pótszabadság igénybevételét követően harminc napon belül a Humánpolitikai Főosztályon be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(4) A munkatárs a Kttv. 113. §-ában vagy az Mt. 128. § és 130-131. §-ában szabályozott fizetés nélküli szabadság iránti írásbeli kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül - a szakmai irányításért felelős állami vezető hozzájárulásával - terjesztheti elő a Humánpolitikai Főosztályon. A szükséges okiratot a Humánpolitikai Főosztály előkészíti, és jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(5) A Kttv. 79. § a)-k) pontjában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. A tájékoztatásnak ésszerű időben kell megtörténni annak érdekében, hogy az önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítést meg tudja szervezni.

(6) Ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, a Kttv. 144. § (2) bekezdése alapján meg kell állapodni abban, hogy a kormánytisztviselő a mentesítés idejére a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy díjazás számára nem jár. A kormánytisztviselőnek kérelmében meg kell jelölnie a mentesítés pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatát és a szakmai irányításért felelős állami vezető hozzájárulását is csatolni kell.

(7) A 23. § (4) bekezdésében foglaltakon túl további két munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsgára, a közigazgatási alapvizsgára és az ügykezelői alapvizsgára való felkészüléshez. A kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgára felkészüléshez három munkanapra, illetve - a munkaköréből következően jogi szakvizsgához kötött feladatot ellátó kormánytisztviselő - a jogi szakvizsga vizsgarészeit megelőzően vizsgarészenként négy munkanapra mentesül a munkavégzés alól. A kormánytisztviselő a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(8) Önkéntes (munkahelyi vagy munkahelyen kívüli) véradásban részt vevő munkatárs - illetményének folyósítása mellett - a Kttv. 79. § d) pontja, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti időtartamra (négy óra) mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkatársnak a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő munkatársat a véradáshoz szükséges időre járó munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján véradásonként évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyet kizárólag a tárgyévben vehet igénybe, amely időtartam alatt illetményre jogosult.[37]

(9) A megváltozott munkaképességű munkatársat - az erre rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmére - havi négy munkaóra egészségmegőrzési és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A megváltozott munkaképesség tényét a Humánpolitikai Főosztály igazolja, ha a munkatárs szerepel a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban. A megváltozott munkaképességűek kedvezménye az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. A munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe.[38]

(10) A fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó munkatársat - az erre rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmére - havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely időtartam alatt illetményre jogosult. A havi munkaidő-kedvezmény az adott hónapban vehető igénybe. A kedvezmény az adott naptári évre szól, azt minden évben újra kell kérelmezni. Ha a munkatársat e bekezdés szerint egyszerre több jogcím alapján is megilletné munkaidő-kedvezmény, akkor kizárólag az egyik - választása szerinti - jogcímen kérelmezheti a kedvezményt.[39]

(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény a jogosultsági feltételek fennállta esetén együtt is kérelmezhető, azonban adott hónapon belül ugyanazon a munkanapon kizárólag az egyik kedvezményt lehet igénybe venni.[40]

20. Távmunkavégzés

35. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója kormánytisztviselők számára a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet IV. Fejezetében, munkavállalók részére az Mt. 87. alcímében foglaltak szerint távmunkavégzést engedélyezhet.[41]

(2) Távmunkavégzésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

a) a munkaköri feladatok ellátása információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik,

b) a munkaköri feladatok jellege lehetővé teszi a Miniszterelnökség székhelyén, telephelyén kívüli foglalkoztatást,

c) a munkaköri feladatok körében kezelt - keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő - adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását, és

d) a Miniszterelnökség és a munkakört betölteni kívánó vagy azt már betöltő munkatárs kölcsönös szándéka erre irányul.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a távmunkavégzést, amennyiben az indokolt, - tekintettel a munkavégzés költséghatékonyságára - az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításáért felelős állami vezető támogatásával. A kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztályhoz kell megküldeni a munkatárs jogviszonyának létesítésekor vagy annak fennállta alatt.

(4) A munkatárs közvetlen felettese állapítja meg az egyedi ügyekkel kapcsolatosan a munkatárssal való kapcsolattartás módját, a feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának határidejét, valamint ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását, meghatározza az ellenőrzés időpontját.

(5) A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket - eltérő megállapodás hiányában -a Miniszterelnökség a NISz Zrt. útján biztosítja.

(6) A távmunkavégzés helyeként a távmunkát végző munkatárs lakcíme vagy tartózkodási helye jelölhető meg. A távmunkát végző munkatárs a munkavégzés helyével kapcsolatos körülményeinek megváltozását (pl. költözés) haladéktalanul köteles bejelenteni az önálló szervezeti egység vezetőjének.

(7) A közvetlen felettes vezető legkésőbb a feladat teljesítésének megkezdését megelőző munkanapon bocsátja a munkatárs rendelkezésére a munkavégzéshez szükséges információkat. A munkatárs a rábízott feladatokat a közvetlen felettes vezető által kijelölt határidőre köteles elvégezni. A munkatárs részére kiadott feladat akkor tekinthető elvégzettnek, ha az - megfelelő minőségben és mennyiségben - a közvetlen felettes vezető részére elektronikusan hozzáférhetővé vált. Amennyiben a feladatkiadás részben vagy egészében papír alapon történt, a munkavégzés eredményének átadása is személyesen történik, amely magában foglalja valamennyi vonatkozó ügyirat visszajuttatását a közvetlen felettes vezető részére.

(8) Ha a kiadott feladat határidőben való elvégzése a munkatárs önhibáján kívüli okból akadályba ütközik, azt a távmunkát végző munkatárs haladéktalanul, de legkésőbb az akadály felmerülésétől számított egy munkanapon belül írásban - elektronikus levélben - jelzi a közvetlen felettes vezetőjének.

(9) Ha a távmunkát végző munkatárs részére kiadott feladat elvégzése papíralapú dokumentáció felhasználását is szükségessé teszi, a munkatárs - a közvetlen felettes vezetőjével előre egyeztetett időpontban - köteles azt a Miniszterelnökség székhelyén vagy telephelyén átvenni, illetve átadni.

(10) A távmunkát végző munkatárs részére kiadott feladatokról, valamint a kiadott és visszajuttatott ügyiratokról a közvetlen felettes vezető - munkatársanként - nyilvántartást vezet, amely alkalmas az ügyiratoknak, valamint a feladatok elvégzésének nyomon követésére. A nyilvántartás nem érinti a Miniszterelnökség iratkezelési szabályzatában előírt egyéb kötelezettségeket. Az ügyiratok átadását és átvételét kézbesítő könyvben vagy külön íven vezetett, iktatott iratkísérő lapon szükséges dokumentálni, amelyet a munkatárs aláírásával hitelesít.

(11) A távmunkát végző munkatárs munkanapokon a Miniszterelnökségen érvényes munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja.

(12) A munkatárs a közvetlen felettes vezetővel külön egyeztetett időpontban a Miniszterelnökség székhelyén vagy telephelyén köteles megjelenni és ott munkát végezni. A székhelyen vagy telephelyen történő munkavégzésre a szervezeti egység ügyrendje további részletes szabályokat állapíthat meg.

(13) A távmunkát végző munkatárs és a közvetlen felettes vezető a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolatot

a) elektronikus úton, a Miniszterelnökség által a munkavégzés céljából rendelkezésre bocsátott elektronikus postafiók használatával,

b) telefonon, telefaxon,

c) személyes egyeztetés útján vagy

d) jogszabályban meghatározott esetben írásban

tartják.

(14) A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel - a kinevezés eltérő rendelkezése hiányában - a napi munkaidő beosztásának joga a munkatársat illeti (kötetlen munkarend). A munkatárs a munkaidejét nyilvántartja, és a nyilvántartást az önálló szervezeti egység vezetőjének havonta legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig leadja.

(15) A Miniszterelnökség ellenőrizheti a távmunkát végző munkatárs munkavégzését. A távmunkavégzéssel összefüggő biztonsági követelmények érvényesítése érdekében, valamint a munkavégzéshez használt eszközök, illetve a munkavégzés helyének ellenőrzése érdekében a munkáltató - előzetes bejelentés alapján - jogosult a munkatárs által a munkavégzés helyeként megjelölt ingatlanban történő ellenőrzésre is. Az ingatlan területén történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között legalább két munkanapnak kell eltelnie, kivéve ha a munkatárs rövidebb határidőben is vállalja a belépés biztosítását.

(16) A távmunkát végző munkatárs a közvetlen felettes vezető felhívására köteles ellenőrzés céljából átadni a munkavégzéshez használt elektronikus eszközöket.

(17) A távmunkát végző munkatárs az általa munkavégzés céljából használt eszközökön a Miniszterelnökség által meghatározott informatikai védelmi beállításokat alkalmazza, illetve alkalmazásokat használja. A munkatárs köteles a Miniszterelnökség és a NISz Zrt. informatikai biztonsági előírásait maradéktalanul betartani. A távmunkát végző munkatárs munkaköri feladatainak ellátása érdekében köteles kizárólagosan a munkáltató által a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot alkalmazni.

(18) A távmunkát végző munkatárs a Miniszterelnökség székhelyén, telephelyén vagy a munkáltató egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként - nem bér jellegű juttatásként - költségtérítésre jogosult.

(19) A (18) bekezdés szerinti esetben a Miniszterelnökség székhelyén vagy telephelyén történő megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoring feladatok ellátása esetén a Miniszterelnökség a belföldi kiküldetésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző munkatársnak a lakóhely (tartózkodási hely) és a Miniszterelnökség székhelye, telephelye, illetve a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit.

(20) A Miniszterelnökség a távmunkát végző munkatárs részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. számú melléklet I. alcím 24. pont c) alpontja alapján megtéríti a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges internethasználat igazolt költségét.

(21) A távmunkát végző munkatárs az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és adóelőleg-nyilatkozat aláírásával nyilatkozik a távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezett internethasználat költségeiről. A formanyomtatványhoz mellékelni kell az internetszolgáltatás havi vagy forgalmi díját tartalmazó szolgáltatói számla fénymásolatát. A számlákat, bizonylatokat a távmunkát végző munkatársnak az adóbevallás esedékességének időpontjától számított ötödik év végéig meg kell őriznie, mivel azok az éves adóbevallás ellenőrzése esetén a költségtérítés adómentességének alátámasztására szolgálnak. Amennyiben az internetszolgáltatás előfizetője nem a távmunkát végző munkatárs, a költségtérítés abban az esetben számolható el, ha az előfizető a munkatárs házastársa vagy élettársa. Ebben az esetben a formanyomtatványhoz csatolni kell a házastárs vagy élettárs nyilatkozatát arról, hogy az előfizetés tárgyát képező szolgáltatásnak a távmunkavégzés céljából történő igénybevételére az előfizető hozzájárulásával került sor.

21. Székhelyen kívüli foglalkoztatás

36. § (1) Ha a munkaköri feladatok jellege szükségessé teszi, a kinevezésben vagy a munkaszerződésben a Miniszterelnökség székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország, illetve annak meghatározott része (régió vagy régiók, megye vagy megyék, járás vagy járások, továbbá település vagy települések) is megjelölésre kerülhet (székhelyen kívüli foglalkoztatás). A munkakör jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a székhelyen kívüli foglalkoztatást, ha a munkaköri feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring- vagy projektkoordinációs tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a munkatársnak az ellenőrzött szervezetnél, illetve társszervnél történő megjelenése, helyszíni munkavégzése nélkül nem, vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetők el. A székhelyen kívüli foglalkoztatásra a távmunkavégzés szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a kinevezés vagy a munkaszerződés kifejezetten előírja.

(2) A székhelyen kívüli foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a munkaköri leírás, valamint az érintett munkatárs szervezeti egységének ügyrendje tartalmazza. Ha a Miniszterelnökség a székhelyen kívüli munkatárs számára a munkavégzéshez hivatali gépjármű használatát is biztosítja, a kinevezésben vagy a munkaszerződésben ezt a tényt szükséges rögzíteni, valamint szükséges azt is szabályozni, hogy a gépjárműhasználat miként érinti a munkatársnak a munkavégzésével összefüggésben felmerülő költségei - ideértve különösen a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti utazási költségei - megtérítésére való jogosultságát. Székhelyen kívüli foglalkoztatás esetén a Miniszterelnökség a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket az Szja. tv. alapján téríti meg.

VII. Fejezet

A juttatások rendszere

22. Alapilletmény-eltérítés

37. § (1) Az egyes önálló szervezeti egységek szakmai irányításért felelős állami vezetők - az önálló szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján - a kormánytisztviselők tárgyévet megelőző évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése figyelembevételével a jogszabályi, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár által meghatározott pénzügyi keretek között készítik elő javaslataikat a kormánytisztviselők tárgyévi alapilletmény-eltérítésének mértékére.

(2) A szakmai irányításért felelős állami vezető a tárgyév január 31-ig juttatja el az (1) bekezdés szerinti javaslatait a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére.

(3) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá az alapilletmény-eltérítések mértékét. Jóváhagyás után a Humánpolitikai Főosztály elkészíti az okiratokat, és gondoskodik a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából való megküldésről, valamint a közigazgatási államtitkár részére való felterjesztésről.[42]

23. Idegennyelv-tudási pótlék

38. § (1) A Miniszterelnökségen a Kttv. 141. § (4) bekezdése alapján minden kormánytisztviselői munkakört olyannak kell tekinteni, amelyhez idegen nyelv használata szükséges, és amely idegennyelv-tudási pótlékra jogosít.

(2) Kizárólag az élő nyelvekért állapítható meg nyelvpótlék. Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(3) Az idegennyelvtudást a Kttv. 141. § (2) bekezdése szerint igazoló okiratot a Humánpolitikai Főosztályon eredetben kell bemutatni. A bemutatás tényét és időpontját dokumentálni kell.

(4)[43]

24. Képzettségi pótlék

39. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója képzettségi pótlékban részesíti a kormánytisztviselőt a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az 5. függelék tartalmazza. Ha a kormánytisztviselő nem az 5. függelékben foglalt táblázat B oszlopa szerinti további képzettséggel, képesítéssel rendelkezik, akkor az 5. függelékben foglalt táblázat C oszlopa szerinti további képzettség, képesítés esetén is megállapítható részére képzettségi pótlék, amennyiben az önálló szervezeti egység vezetője írásban indokolja, hogy az a munkakör szakszerűbb ellátását teszi lehetővé.

(3) Az indokláshoz kötött képzettségi pótlék megállapítására az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményét kikérve a Humánpolitikai Főosztály vezetője tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának.[44]

(4) Képzettségi pótlék legkorábban a képzettséget igazoló okirat bemutatásának napjától vagy - ha a pótlék megállapításának kezdeményezésére a kinevezést megelőzően került sor - a kinevezés napjától fizethető a kormánytisztviselő részére.

(5) A kormánytisztviselő munkakörének megváltozásakor minden esetben meg kell vizsgálni, hogy továbbra is indokolt-e a képzettségi pótlékra való jogosultság. Ha a (2) bekezdésben foglaltak már nem állnak fenn az új munkakörében, akkor a képzettségi pótlékot az új munkakörbe helyezés napjától a munkáltatói jogkör gyakorlója megszünteti.

25. Munkaköri pótlék

40. § A Miniszterelnökségen munkaköri pótlék nem állapítható meg.[45]

26. Átirányítás és helyettesítési díj

41. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője - a szakmai irányításáért felelős állami vezető jóváhagyásával - a Kttv. 52. §-a szerint a Miniszterelnökség hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselő eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatokat lásson el (átirányítás).

(2) A kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kell a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtani. A kezdeményezésnek - a kormánytisztviselő nevén kívül - tartalmaznia kell a következőket[46]

a) a kormánytisztviselő az eredeti munkaköre helyett vagy mellett látná-e el a helyettesítést,

b) ha a kormánytisztviselő mindkét munkakört ellátja, akkor a helyettesítési díj Kttv. 52. § (3) és (4) bekezdése szerinti korlátok között javasolt mértékét,

c) tartósan távollévő kormánytisztviselőt szükséges-e helyettesíteni (ebben az esetben fel kell tüntetni a távollévő kormánytisztviselő nevét), vagy betöltetlen munkakört kell-e ellátni,

d) milyen időtartamra javasolt az átirányítás, valamint

e) az adott munkakörre van-e már elrendelve átirányítás - ha igen, akkor a már helyettesítő kormánytisztviselő nevét és a részére megállapított helyettesítési díjat.

(3) Ha a helyettesítést eredeti munkaköre megtartása mellett egy vagy több kormánytisztviselő látja el, akkor[47]

a) tartósan távollévő kormánytisztviselő helyettesítése esetén legfeljebb négy helyettesítő kormánytisztviselő - egyenként a Kttv. 52. § (3) bekezdése szerinti mértékben - összességében a helyettesített kormánytisztviselő illetménye legfeljebb 100%-ának megfelelő,

b) betöltetlen munkakör ellátása esetén legfeljebb négy helyettesítő kormánytisztviselő a saját illetménye 25-50%-ának megfelelő, de összességében 100%-ot meg nem haladó mértékű helyettesítési díj állapítható meg.

(4) Ha az átirányítással egyidejűleg - a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján - helyettesítési díj megállapítása is szükséges, a helyettesítési díj mértékének megállapításáról az (1) és (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel egyidejűleg a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli döntését is kérni kell. A közigazgatási államtitkár által megállapított helyettesítési díjról az átirányítást elrendelő okiratban a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt. Az átirányítást elrendelő okiratot a Humánpolitikai Főosztály készíti elő, majd - a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzését követően - jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához.[48]

(5) A helyettesítési díj megállapítására - eltérő rendelkezés hiányában - a Kttv. 131. § (1) bekezdését kell alkalmazni.[49]

(6) Az átirányítás elrendelése határozott időre vagy - ha annak időtartama nem állapítható meg előre - határozatlan időre, visszavonásig szólhat. Az átirányítás elrendelésének alapjául szolgáló ok megszűnésével egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul kezdeményezi az átirányítás és a helyettesítési díj visszavonását.[50]

27. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés

42. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (e § tekintetében a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben (86%) a Miniszterelnökség utólag megtéríti a munkatársnak - a személyes gépkocsihasználatra jogosult és azt igénybe is vevő állami vezető kivételével - az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás költségeit.[51]

(2) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítését az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: lakcímkártya) másolatát.[52]

(2a) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése a tárgyhót követő hat hónapon túl nem igényelhető.[53]

(3) Amennyiben a Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti költségtérítés számolható el, feltéve hogy a munkatárs ugyanarra az időszakra nem veszi igénybe a 43. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletjuttatást. A költségtérítést - az önálló szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslatával - a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon lehet igényelni. A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező vagy házastársa tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. A mozgáskorlátozottságot, illetve a súlyos fogyatékosságot szakvélemény másolatának csatolásával kell igazolni. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást a Korm. rendelet 4. § c) pontja szerinti hozzátartozó biztosítja, a szakvélemény mellett a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges. A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítésének engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.[54]

(4) Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.[55]

(5) A hétvégi hazautazás esetében a saját gépjárművel történő munkába járáshoz nyújtható költségtérítésről kivételes esetben, egyedi elbírálás alapján, a közigazgatási államtitkár dönt.[56]

(6) A (3) bekezdéstől eltérően igényelheti a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését az a munkatárs, akinek munkaköri feladatai ellátásához folyamatosan szükséges a Miniszterelnökség épületei, valamint más szervek közötti közlekedés, és erre tekintettel a 43. § szerinti helyi utazásra szolgáló bérletet biztosít számára a Miniszterelnökség.

(7) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának, illetve a saját gépjárművel történő napi munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámolásokat önálló szervezeti egységenként összegyűjtve a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztály titkárságán leadni, melyről az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik. A költségtérítések a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerülnek átutalásra. A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának elszámolásához az eredeti bérletszelvényt vagy menetjegyet, a saját gépjárművel történő napi munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó elszámoláshoz a jelenléti ívet csatolni kell.[57]

28. Helyi utazásra szolgáló bérlet

43. § (1) A Miniszterelnökség a munkatársnak - az Szja. tv. 70. § (1a) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásként - a tárgyévre éves helyi utazásra szolgáló bérletet (a továbbiakban: bérlet) bocsát rendelkezésre a munkába járás elősegítése érdekében. A munkatárs - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - évente a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője által meghatározott időszakban nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a (2)-(4) bekezdésben foglaltakról.[58]

(2) Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

a) az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet szerint személyes gépkocsihasználatra[59]

aa) jogosult, vagy

ab) engedéllyel jogosult, és számára ezt a juttatást engedélyezték

- a jogosultság időtartama alatt - kivéve, ha jogosultságáról lemondott, és a bérlet igénybevételéről nyilatkozott,

b) szülési szabadságon, illetve gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van - a szülési szabadság kezdetétől a tényleges munkába állásig,[60]

c) egybefüggően harminc napot meghaladóan keresőképtelenség miatt illetményre nem jogosult - a távollét harmincegyedik napjától kezdve a tényleges munkába állásig,

d) a b)-c) pontban foglaltakon túli egyéb okból fizetés nélküli szabadságon vagy ösztöndíjas tanulmányúton van - a távollét kezdőnapjától kezdve a tényleges munkába állásig,

e) nemzeti szakértő, az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó munkatárs, határozott időre más szervhez áthelyezett vagy kirendelt munkatárs - a távollét teljes időtartama alatt,

f) - eltérő megállapodás hiányában - más szervtől részesül illetményben (Miniszterelnökséghez kirendelt vagy vezényelt munkatárs),

g) az Állandó Képviseleten külszolgálatot teljesít, ideértve a külügyi-diplomáciai és európai uniós felkészítés idejére a Miniszterelnökség állományába áthelyezett munkatársat is,[61]

h) a Péptv. alapján a prémiumévek programban vesz részt - kivéve, ha munkavégzési kötelezettsége van,

i) kérelme, jogszabály rendelkezése vagy munkáltatói intézkedés alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól - a mentesítés teljes időtartamára,

j) a saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést igényelt, és nem minősül a 42. § (6) bekezdése szerinti munkatársnak - a költségtérítés igénybevételének kezdőnapjától annak végéig,

k) - a kinevezés, munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - a távmunkát végző (35. §) és a székhelyen kívül foglalkoztatott munkatárs (36. §).

l) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint a helyi közlekedésben 100%-os mértékű kedvezményre jogosult.[62]

(3) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használhatja - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti településen.[63]

(4) A (3) bekezdéstől eltérően az a munkatárs, akinek a munkavégzés helye Kecskeméten van, lakóhelye vagy tartózkodási helye az állandó munkavégzés helyétől eltér, és napi rendszerességgel igénybe veszi a Miniszterelnökség által biztosított Budapest-Kecskemét-Budapest viszonylaton közlekedő, a munkába járást elősegítő közlekedési eszközt, igényelheti a budapesti helyi utazásra szolgáló bérletet.[64]

(5) A bérletigénylésről és a (2)-(4) bekezdésben foglaltakról szóló nyilatkozat alapján[65]

a) a Miniszterelnökséggel újonnan foglalkoztatási jogviszonyt létesítő munkatárs a jogviszonyának létesítését követő hónap első napjától,

b) a jogviszony létesítését megelőzően legfeljebb két nappal más jellegű miniszterelnökségi foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már bérlettel rendelkező munkatárs az új jogviszonya létesítésének első napjától,

c) a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyes gépkocsihasználatra jogosultságáról lemondó munkatárs a lemondó nyilatkozat leadásának napját követő hónap első napjától

időarányosan jogosult bérletre.

(6) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

(7) A munkatárs a jogosultsági időszak utolsó munkanapján a helyi utazási bérletet köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából - a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján - kerül levonásra. A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a bérlet árának teljes összegét vissza kell fizetni.[66]

(8) A bérletszelvények beszerzését és átadását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi. A munkatársnak a bérlet beszerzése érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívására közölnie kell, hogy milyen típusú arcképes igazolvánnyal kívánja használni a bérletet, illetve annak azonosítószámát is.

(9) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére cserélhető.[67]

29. 50%-os utazási kedvezmény

44. § (1) A Miniszterelnökség a munkatárs részére - erre irányuló kérelmére - a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet alapján évi 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt állít ki.

(2) Az utazási utalvány kiállítását a munkatárs közvetlenül a Humánpolitikai Főosztályon igényelheti az erre rendszeresített nyomtatványon.

(3) A munkatárs a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály részére visszaszolgáltatja.

(4) Elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

30. Illetményelőleg

45. § (1) Illetményelőleg adható eseti kérelem alapján a munkatárs részére az adott önálló szervezeti egység vezetőjének egyetértésével, valamint a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével.[68]

(2) Illetményelőleg elsősorban annak engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi vagy más szociális ok alapozza meg kérelmét.

(3) A kérelmező az illetményelőleget az erre rendszeresített formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtania. A Humánpolitikai Főosztály vezetője a jogszabályban és a Szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén a kérelmet a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak továbbítja.[69]

(4) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.[70]

(5) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.[71]

(6) A felvett illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt - havi egyenlő részletekben - kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén a munkatársnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll. Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. Az illetményelőleg-kérelemmel a munkatárs egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

(7) A vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya.

(8) Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor abból adóelőleget levonni nem kell.

(9) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata. (10) Nem igényelhető illetményelőleg

a) a harminc napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,

b) a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnése esetén a felmentési, lemondási vagy felmondási időnek azon tartama alatt, mely alatt a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján mentesül,

c) a próbaidő alatt, valamint

d) ha a munkatársnak a Miniszterelnökséggel szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van.

31. A képernyős munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségek megtérítése

46. § (1) A Miniszterelnökség munkatársai - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (e § vonatkozásában a továbbiakban: EüM rendelet) 2. § d) pontjában meghatározottakra tekintettel - a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével kapcsolatos költségtérítésre jogosultak.

(2) Nem igényelhető költségtérítés

a) a harminc napot meghaladó - ideértve a betegség miatti, a beteg gyermek ápolása céljából táppénzes állományba helyezésből adódó - keresőképtelenség, valamint a szülési szabadság,[72]

b) a fizetés nélküli szabadság,

c) a jogszabály alapján történő vagy a munkáltató által engedélyezett munkavégzés alóli mentesülés, valamint

d) a próbaidő

időtartama alatt.

(3) A szemészeti szakvizsgálat eredményeként az előírtaknak megfelelő képernyős szemüveget a munkatárs készítteti el saját költségén.

(4) A munkatárs a képernyős szemüveg költségeinek utólagos megtérítése iránti kérelmét a Humánpolitikai Főosztályon terjesztheti elő az erre rendszeresített formanyomtatványon, amennyiben az utolsó foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató számára a képernyő előtti munkavégzéséhez optikai korrekciót javasolt. Ha az egészségügyi szolgáltató korábban nem javasolt optikai korrekciót, akkor a Humánpolitikai Főosztály a munkatárs kérelmére gondoskodik az EüM rendelet 5. §-a szerinti szem- és látásvizsgálat kezdeményezéséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a Miniszterelnökség nevére és címére a tárgyévben kiállított, hat hónapnál nem régebbi részletes számlát, amelyen szerepelnie kell a munkatárs nevének és annak, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez került kiállításra. A tárgyévet megelőző évben kiállított - hat hónapnál nem régebbi - számla legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig nyújtható be.[73]

(6) A munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője a (4) bekezdés szerint benyújtott kérelmen igazolja, hogy a munkatárs legalább napi négy óra időtartamban képernyős eszközt használ.

(7) A hiánytalan kérelmet a Humánpolitikai Főosztály továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak, amely a (4)-(6) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a kérelem munkatárs általi benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik a költségtérítés kifizetéséről.

(8) A képernyős szemüveg esetében a szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelés, az optikai szolgáltatások és a keret teljes ára, de legfeljebb mindösszesen 20 000 forint téríthető meg. A költségtérítési igény kétévente terjeszthető elő.

(9) A (8) bekezdés szerinti időtartamot a költségtérítési igény benyújtásának napjától kell számítani. Ha az igényelt költségtérítés összege nem éri el a (8) bekezdésben foglalt térítési összeghatárt, akkor a munkatárs az ott meghatározott időtartamon belül jogosult a különbözet erejéig újabb költségtérítési igényt benyújtani.[74]

32. Kulturális juttatás

47. § (1) A Miniszterelnökség a munkatársak részére - az Szja. tv. 1. számú melléklet 9.1. pontjára tekintettel - utalvány formájában muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színházi, tánc-, cirkuszi vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt (a továbbiakban: Kultúra utalvány) biztosíthat a közigazgatási államtitkár által meghatározott mértékben és rendszerességgel.

(2) A Kultúra utalvány évente legfeljebb az Szja. tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjában meghatározott mértékben nyújtható, alkalmanként legalább ezerforintos címletekben.

33. Bankszámla-hozzájárulás

48. § A Miniszterelnökség munkatársa számára - ha illetményének kifizetése átutalással történik az általa megjelölt fizetési számlára - a Miniszterelnökség mindenkori költségvetési helyzetének függvényében adható bankszámla-hozzájárulás a Kttv. 143. § (2) bekezdése alapján.[75]

34. Munkatársak részére juttatott ajándék

49. § A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a Miniszterelnökség mindenkori költségvetési helyzetének függvényében egyedi utasításban vagy intézkedésben dönthet - jeles ünnephez, ünnepélyes megemlékezéshez kapcsolódóan vagy más alkalomból - a munkatárs vagy annak közeli hozzátartozója részére juttatható ajándékokról.[76]

35. Rekreációs juttatás

50. § (1) A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár egyedi döntésével a munkatárs részére Széchenyi Pihenő Kártyára utalható juttatás formájában - az Szja. tv. 70. § (4b) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeg figyelembevételével - rekreációs juttatást állapíthat meg.[77]

(2) Széchenyi Pihenő Kártyára utalható juttatás esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Széchenyi Pihenő Kártyával nem rendelkező munkatársat tájékoztatja a kártya igénylésének módjáról és a kiállításához szükséges nyilatkozatokról. Ha a kártyával nem rendelkező munkatárs a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívásától számított harminc napon belül, önhibájából nem teszi meg a kiállításhoz szükséges nyilatkozatot, - a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában - nem jogosult az adott évben rekreációs juttatásra.

36. Temetési segély

51. § (1) A munkatárs hozzátartozójának (Kttv. 6. § 11. pont) halála esetén - a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében - temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte. Nem részesíthető temetési segélyben az a munkatárs, aki próbaidejét tölti.[78]

(2) A temetési segély iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól - de legkésőbb a temetés napjától - számított három hónapon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint

b) a temetési költségekről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát.

(3) A temetési segély mértéke nem lehet több, mint a számlán feltüntetett összeg, de legfeljebb 120 000 forint.

(4) A temetési segély iránti kérelemről - a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének birtokában - a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

(5) Amennyiben az elhunyt szintén a Miniszterelnökség munkatársa - kivéve az állami vezetőket -, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár az (1)-(5) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől - a vonatkozó jogszabályok keretei között - eltérhet.

37. Kegyeleti ellátás, saját halottá (a közszolgálat halottjává) nyilvánítás

52. § (1) A közigazgatási államtitkár az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg

a) Miniszterelnökség munkatársa,

b) Miniszterelnökség nyugalmazott munkatársa, továbbá

c) (6) bekezdés d) pontjában meghatározott személy

halála esetén.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

a) saját halottá (kormánytisztviselő esetén a közszolgálat halottjává) nyilvánítás,

b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély,

c) a kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések.

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti

a) az elhunyt hozzátartozója,

b) a miniszterelnök,

c) a miniszter, valamint

d) a Miniszterelnökség más állami vezetője.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslattétel szempontjai:

a) az elhunytnak a Miniszterelnökségnél (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,

b) a (6) bekezdés d) pontjában meghatározott személy iránti megbecsülése,

c) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.

(5) A kegyeleti ellátást a közigazgatási államtitkár állapítja meg.

(6) A közigazgatási államtitkár - eseti elbírálás alapján - a Miniszterelnökség saját halottjává nyilváníthatja

a) az elhunyt munkatársat,

b) az elhunyt nyugalmazott munkatársat,

c) azt az elhunyt személyt, aki a Miniszterelnökségnél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája alapján erre érdemes, valamint

d) azt az elhunyt személyt, aki a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.

(7) A közigazgatási államtitkár az elhunyt kormánytisztviselőt (nyugállományú kormánytisztviselőt) a kegyelet méltó kifejezéseként érdemei, illetve a közszolgálatban betöltött életútja alapján - a Kttv. 152. § (5)-(7) bekezdése szerint - a közszolgálat halottjává is nyilváníthatja. Ebben az esetben a saját halottra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A saját halottá, illetve a közszolgálat halottjává nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:

a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának vagy újraváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig, valamint

b) a Miniszterelnökség nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(9) Amennyiben a saját halottá nyilvánításra nem kerül sor, az elhunyt hozzátartozója temetési segélyre jogosult. A kérelmet az 51. §-ban foglaltak szerint kell benyújtani.[79]

(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:

a) a Miniszterelnökség nevében koszorú elhelyezése,

b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,

c) a Miniszterelnökség munkatársainak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése, valamint

d) a Miniszterelnökség épületein gyászlobogó elhelyezése.

(11) A (10) bekezdés szerinti intézkedésekre a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.[80]

(12) A Humánpolitikai Főosztály felelős

a) a (3) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért,

b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért, valamint

c) a közigazgatási államtitkár döntése végrehajtásának koordinálásáért.

VIII. Fejezet

Szociális juttatások

38. A szociális támogatások közös szabályai

53. § (1) A munkatárs - szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján - a Miniszterelnökség költségvetése által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.

(2) A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az éves költségvetés összeállítása során gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális kiadásokra rendelkezésre álló keret (a továbbiakban: szociális keret).

(3) A szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális keretből kell fedezni.

(4) A szociális támogatások odaítélésénél fokozottan érvényesíteni kell a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(5) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha

a) kettőnél több gyermeket nevel,

b) fogyatékos gyermeket nevel, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(6) Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a Miniszterelnökséget terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.

(7) Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs, aki

a) ellen fegyelmi eljárás, foglalkoztatási jogviszonyával vagy munkakörével összefüggő szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) visszatérítendő támogatást vett fel a Miniszterelnökségtől, és késedelembe esett, vagy egyéb okból súlyos szerződésszegést követett el,

c) felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti, vagy jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik,

d) próbaidejét tölti, vagy

e) kérelmében nyilvánvalóan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(8) A szociális juttatások igénylése során - a munkatárs akadályoztatása esetén - a munkatárs helyett a meghatalmazás általános szabályai szerint meghatalmazott más személy is eljárhat.

39. Szociális Bizottság

54. § (1) A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A közigazgatási államtitkár - a nyugállományú munkatársak juttatásait ide nem értve - a munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a Bizottság véleményének kikérése után hoz. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár mérlegelési jogkörében a jelen Szabályzat alapján járó támogatást - az irányadó jogszabályok keretei között - kedvezőbb mértékben vagy feltétellel is megállapíthatja.

(3) A Bizottságot a Miniszterelnökség létszámától és működési sajátosságaitól függően - a Bizottság elnökét is ideértve - legalább három, legfeljebb öt fővel kell létrehozni és működtetni. A Bizottságon belül egyes ügyek kezelésére (nyugállományúak juttatásai, lakásügyek) albizottság hozható létre.

(4) A Bizottság elnöke a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár nevezi ki azzal, hogy annak legalább egy tagja a Humánpolitikai Főosztály munkatársa. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár visszahívhatja.

(5) A Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Humánpolitikai Főosztály látja el. A Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon benyújtandó kérelmek esetében hiánypótlásra nincs lehetőség, a Humánpolitikai Főosztály csak a hiánytalan kérelmeket fogadja be.

(6) A Bizottság ügyrendjét a Miniszterelnökség sajátosságainak megfelelően a Bizottság alakítja ki, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(7) A Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben a Bizottság elnöke vagy a közigazgatási államtitkár indítványára soron kívül is összeül.

(8) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(9) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított tíz munkanapon belül - a Bizottság javaslataival együtt - meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak.

40. A szociális juttatások elemei

55. § (1) A Miniszterelnökségen a szociális keret terhére a következő pénzbeli vagy természetbeni támogatások nyújthatók:

a) családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön,

b) eseti szociális segély,

c) elemi kár esetén nyújtott segély,

d) lakásbérleti támogatás,

e) lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsön,

f) gyermekszületési támogatás,

g) nyugállományú munkatársak részére adható juttatások.

(2) A szociális támogatások iránti kérelmeket a Szociális Bizottságnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványokon. A kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló iratokat vagy azok másolatát, illetve az adatok kezeléséhez a kérelmezőnek hozzá kell járulnia.

41. Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön

56. § (1) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsönt kaphat

a) a pályakezdő,

b) a házasságot kötő,

c) a gyermeket váró, valamint

d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő

azon munkatárs, akinek a pályakezdés, az önálló életre történő berendezkedés, a gyermek vállalása, a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.

(3) E § alkalmazásában

a) pályakezdőnek minősül a Kttv. 6. § 27. pontjában meghatározott kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként a Miniszterelnökséggel létesít jogviszonyt,

b) házasságot kötőnek minősül az a munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb egy éve kötött házasságot, feltéve hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él,

c) gyermeket várónak minősül a terhes, illetve gyermeket szülő női munkatárs a szülési szabadság lejártáig, illetve az a munkatárs, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket,

d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül az a munkatárs, akinek - vagy házastársának, élettársának - az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti településen lakóhelye a Miniszterelnökséggel történő jogviszony létesítésének időpontjában nincs, és jogviszonya keletkezésétől számított három éven belül az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti településen saját maga vagy házastársa, élettársa lakástulajdont szerez, ahova mint állandó lakóhelyre bejelentkezik.

(4) Családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsönt kaphat a munkatárs, ha

a) a (3) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja,

b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig a Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonyát fenntartja,

c) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására

ca) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre vagy

cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor, és

d) a kérelméhez csatolja a (9) bekezdésben meghatározott mellékleteket.

(5) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb 600 000 forint. Ez az összeg kivételesen további legfeljebb 200 000 forinttal megemelhető, ha a kérelmező

a) két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs, valamint

b) olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(6) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb tíz év lehet. A futamidőt - a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve - úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Miniszterelnökség és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

(8) A családalapítási célú kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az erre rendszeresített igénylőlap kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni

a) a kölcsön igénylőjének a (3) bekezdés szerinti minőségét,

b) a kért támogatás konkrét célját, indokát,

c) az igényelt összeget,

d) a vállalt törlesztési időt, valamint

e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.

(9) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

a) házasságkötés: a házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

b) gyermekvárás, gyermekszületés: az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát, valamint

c) a lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés: az adásvételi szerződés és a munkatárs lakcímkártyája másolatát.

(10) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(11) A Bizottság - a kérelem összes körülményeit figyelembe véve - tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a kölcsön mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A kölcsön nyújtására vonatkozó szerződést a Pénzügyi és Számviteli Főosztály készíti elő.

42. Eseti szociális segély

57. § (1) Eseti - vissza nem térítendő - szociális segélyben lehet részesíteni a munkatársat a szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor jelentős anyagi kárral vagy tartós jövedelemkieséssel járó, a munkatársnak fel nem róható esemény miatt, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén.

(2) Az eseti szociális segély iránti kérelemben az erre rendszeresített nyomtatványon részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket, és mindezek alátámasztása céljából csatolni kell

a) a munkatárssal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás), valamint

b) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat.

(3) Az eseti szociális segély mértékének felső határa alkalmanként a minimálbér kétszerese. Eseti szociális segély naptári évente legfeljebb két alkalommal igényelhető.

(4) Nem részesülhet eseti szociális segélyben az, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem meghaladja a minimálbér négyszeresét.

(5) Az a munkatárs, aki gyermekszületési támogatást vagy temetési segélyt igényel, ugyanezen indokokra tekintettel szociális segélyben nem részesíthető.

(6) A szociális segélyek elbírálásánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni

a) a gyermekét egyedül nevelő, illetve kettő vagy több gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő munkatársat, valamint

b) azt a munkatársat, aki - vagy akinek a vele közös háztartásban élő hozzátartozója - tartósan beteg, rendszeres gyógyszeres kezelésre, ápolásra vagy kórházi ellátásra szorul.[81]

(7) A kérelmek elbírálása során mérlegelés nélkül meg kell állapítani az eseti szociális segélyt azok számára, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér másfélszeresét, egyedül élő munkatárs esetében a minimálbér kétszeresét.

43. Elemi kár esetén nyújtott segély

58. § (1) Amennyiben a munkatárs saját tulajdonú (résztulajdonú) lakását az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti elemi kár vagy katasztrófa (környezeti veszélyhelyzet) érte, a lakás helyreállítása, újjáépítése céljából legfeljebb 1 000 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesíthető.

(2) A Bizottsághoz benyújtott kérelméhez a munkatársnak csatolnia kell az elemi kárt vagy környezeti veszélyhelyzetet igazoló okiratot, amely tartalmazza a kár tényét, amelynek a károsulttól független szervezet által kiállítottnak kell lennie, továbbá az ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát.

(3) A kérelem elbírálásához szükség esetén kárszakértő közreműködése vehető igénybe, illetve a kérelmező valamely szakvélemény beszerzésére kötelezhető.

44. Lakásbérleti támogatás

59. § (1) A Miniszterelnökség lakásbérleti támogatásban részesítheti - az állami vezető kivételével - azt a munkatársat,

a) akinek a Miniszterelnökségnél legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként - áthelyezés, jogutódlás esetén - hat hónapos folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik,

b) akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen vagy egyáltalán nem érhető el,

c) aki az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely szerinti település közigazgatási határán belül lakástulajdonnal (lakáshasználati joggal) nem rendelkezik,

d) aki nem bérlője szolgálati lakásnak, és egyéb lakáscélú juttatásban sem részesül, és

e) háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a minimálbér négyszeresét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a munkatárs akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Magyarország területén.

(3) A lakásbérleti támogatás mértéke a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj összege, de legfeljebb a minimálbér 50%-ának megfelelő összeg.

(4) A lakásbérleti támogatás a kérelem beérkezését követő hónap első napjától adható. Amennyiben a bérleti szerződés hatálya ennél a napnál később kezdődik, akkor a támogatást arra a hónapra arányosan kell kifizetni.

(5) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a Bizottsághoz kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályon keresztül. A kérelemhez csatolni kell[82]

a) az érvényes - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - lakásbérleti vagy albérleti szerződés másolatát,

b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (régi típusú személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát,

c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat (csekk feladóvevény, átvételi elismervény, átutalási megbízás) másolatát és

d) a kérelmező önálló szervezeti egysége vezetőjének támogató nyilatkozatát.

(6) A lakásbérleti támogatás a tárgyév december 31-ig biztosítható, a tárgyévet követő évben egyszer meghosszabbítható. Amennyiben az alapul szolgáló, érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés határozott idejű, vagy a kérelmező munkatárs jogviszonya határozott időtartamú, akkor a támogatás kizárólag annak időtartamára nyújtható. Amennyiben a határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés meghosszabbításra kerül, vagy az határozatlan időtartamra került megkötésre, a kérelmet a Bizottság részére - a támogatás határidejének módosítására való tekintettel - újra be kell nyújtani. A határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés megszűnését követően a munkatárs újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő.

(7) A munkatárs a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor kezdeményezheti a részére megítélt támogatás összegének módosítását, amennyiben az a (3) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeget nem érte el.

(8) A lakásbérleti támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig folyósítja.

(9) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a Bizottságnak írásban bejelenteni, ami a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.

(10) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat

a) a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,

b) a harminc napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szülési szabadság kivételével a harminc napon túli egyéb távollét (külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés)

időtartamára.

(11) A munkatárs köteles bejelenteni a Bizottságnak a (10) bekezdésben foglaltak bekövetkezését, ami a (10) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.

(12) A munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor - ha az nem a hónap utolsó napján történik - a támogatás összegét arányosan kell kifizetni.

(13) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a bérleti díjak megfizetését - kimutatással és az (5) bekezdés c) pontja szerinti dokumentummal - igazolni a Bizottság felé minden év december 5. napjáig. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni.

45. Lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsön

60. § A Miniszterelnökség - az állami vezető kivételével - a munkatárs részére kamatmentes lakáscélú kölcsönt biztosíthat. A kölcsön igénybevételének részletes szabályait az 1. függelék tartalmazza.

46. Gyermekszületési támogatás

61. § (1) Gyermekszületési támogatásban részesíthető a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

(2) A támogatás összege - gyermekenként - egységesen bruttó 200 000 forint.

(3) Nem részesülhet gyermekszületési támogatásban az, akinek családján belül az egy főre eső jövedelem meghaladja a minimálbér négyszeresét.

(4) Az igénylésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelemnek - melyhez a születési anyakönyvi kivonat másolata, illetve az örökbefogadásról szóló okirat másolata csatolandó - tartalmaznia kell:

a) a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik,

b) a gyermek születési idejét, az örökbefogadás időpontját,

c) a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy gyermekét egyedül vagy közeli hozzátartozójával közösen neveli,

d) a munkatárs eltartott gyermekei számát, eltartott kiskorú gyermekei számát, valamint

e) az igénylővel közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás).

47. Nyugállományú munkatársak részére adható juttatások

62. § (1) A Miniszterelnökségtől és jogelődjeitől nyugállományba vonult kormánytisztviselők részére a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglalt pénzbeli és természetbeni támogatásokról a Bizottság és a közigazgatási államtitkár javaslata alapján a miniszter dönt.

(2) A Bizottság javaslatot tehet a nyugállományú kormánytisztviselő elismerésére a Közszolgálati Tisztviselők napja alkalmából.

(3) A Miniszterelnökség a nyugállományba vonult kormánytisztviselők személyes - illetve egyéb, szociális helyzetükre vonatkozó - adatait csak írásbeli hozzájárulásuk alapján kezelheti. A hozzájárulás Humánpolitikai Főosztály általi beszerzésére elsősorban a nyugállományba vonulást megelőzően, a jogviszony megszüntetése előtt kell sort keríteni. Ha a nyugállományú kormánytisztviselők száma ezt indokolja, a Humánpolitikai Főosztályon ügyeik intézésével referens bízható meg, illetve a Bizottságon belül Nyugdíjas Albizottság hozható létre.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a Miniszterelnökségtől és jogelődjeitől nyugállományba vonult munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

IX. Fejezet

Cafetéria

63. § A Miniszterelnökségen a Kttv. 151. §-ában és a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat a 2. függelék tartalmazza.

X. Fejezet

A munkatársak elismerése

48. Címadományozás, dicséret

64. § (1) A Kttv. alapján a közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, valamint címzetes főmunkatársi címet (a továbbiakban együtt: cím) a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében adományozza - a kormányzati ügykezelő kivételével - a kormánytisztviselőnek.

(2) A cím adományozását az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára a szakmai irányításért felelős állami vezető kezdeményezi - indokolással együtt - a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) A címadományozás Kttv.-ben előírt feltételeinek való megfelelést a Humánpolitikai Főosztály vezetője ellenőrzi, majd a címadományozásról szóló okiratot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása után a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

65. § (1) A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző munkatársat elismerésben részesítheti (dicséret).

(2) A miniszteri vagy közigazgatási államtitkári dicsérettel legfeljebb az illetményalap tízszeresének megfelelő jutalom adható.

66. § Elismerés és dicséret adására elsősorban

a)[83]

b) állami vagy nemzeti ünnepen és

c) egyéb, kiemelkedő jelentőségű eseményeken

kerülhet sor.

XI. Fejezet

Célfeladat megállapítása

67. § (1) A Miniszterelnökségen célfeladat megállapítására a Kttv. 154. § (2) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben és az e §-ban megállapított szabályok szerint kerülhet sor.

(2) A Kttv. 154. § (2) bekezdése alkalmazásában a munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető azon tevékenység, amely a célfeladattal érintett személy munkakörén kívül eső feladat vagy a célfeladattal érintett személy munkaköréhez kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladatként látható csak el.

(3) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(4)[84]

(5) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(6)[85]

(7) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy - részfeladatok meghatározása esetén - a feladatok teljesen vagy részben eredményesen teljesültek, és azt a közigazgatási államtitkár igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni.

(8) A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(9) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a költségvetési vagy uniós forrásból biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Uniós forrás esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(10) A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerinti külső célfeladatokra, továbbá a Miniszterelnökség munkavállalói részére kitűzött célfeladatokra e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(11) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

XII. Fejezet

Kormányzati ügykezelők illetménye

68. § (1) A Miniszterelnökségen valamennyi kormányzati ügykezelői munkakör kiemelt munkakör. A kormányzati ügykezelő illetménye összegének megállapítására - a Kttv. 208. §-ában meghatározott keretek között - az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető a Humánpolitikai Főosztályon keresztül tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) A kormányzati ügykezelő (1) bekezdés szerint javasolt illetménye

a) 0-1 év közötti kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén legfeljebb az illetményalap ötszöröse,

b) 1 év feletti kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén legfeljebb az illetményalap hatszorosa

lehet.

(3) Próbaidő alatt a kormányzati ügykezelő - szolgálati jogviszonyának idejére való tekintet nélkül - legfeljebb a (2) bekezdés a) pontja szerinti illetményre jogosult.

(4) A Miniszterelnökségen ügykezelő osztályvezetői munkakör nem létesíthető.

(5) A kormányzati ügykezelő tevékenységét a Kttv. 211. §-ában meghatározottak szerint - a jogviszony létesítését követő minden ötödik évben - kell értékelni. A Humánpolitikai Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlója részére erre a célra értékelő lapot rendszeresít, amely tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlója részére javasolt értékelési szempontokat. Az érintett kormányzati ügykezelő tevékenységének soron következő értékelését - a Humánpolitikai Főosztály erre vonatkozó felhívását követően - a 27. § (1) vagy (7) bekezdése szerinti személy végzi.[86]

XIII. Fejezet

Szakmai gyakorlat teljesítése

69. § A Miniszterelnökségen működő szakmai gyakorlat teljesítésének rendjét a 3. függelék tartalmazza.

XIV. Fejezet

Öltözködési előírások

70. § (1) A Miniszterelnökség munkatársaira vonatkozó, a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos öltözködési szabályokat a 4. függelék tartalmazza.

(2) Az öltözködési szabályok betartatásáról az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

71. § (1)[87]

(2) A költségtérítés összegének megállapításáról és az elszámolásról a közigazgatási államtitkár évente egyedi intézkedésben rendelkezik, melyet a Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnökség intranetes hálózatán tesz közzé. A költségtérítéssel való elszámolás feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az elszámolásra a juttatás kifizetésétől számítva legalább négy hónap rendelkezésre álljon.

1. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

A Miniszterelnökségen a lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsön igénybevételének szabályai

A Miniszterelnökség a munkatárs - az állami vezetőt ide nem értve - ingatlanhoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja az e függelékben (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltak szerint.

1. Értelmező rendelkezések

1. A Szabályzat alkalmazásában

a) lakásépítés: a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése,

b) lakásvásárlás: a munkatárs által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,

c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik,

d) lakáskorszerűsítés: a munkatárs tulajdonában (résztulajdonában) álló lakás komfortfokozatának növelése céljából

da) víz-, csatorna, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

db) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

dc) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

dd) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

de) a külső, belső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése, valamint

df) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése,

amelynek része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a da)-df) alpontban foglalt munkák közvetlen költségeinek 20%-áig azzal, hogy e munkákhoz csak az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti teljesítményigazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni,

e) építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

2. Általános szabályok

2. A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket - a Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökének címezve és a munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének javaslatával ellátva - a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani.

3. A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről - a Bizottság javaslatának figyelembevételével - a közigazgatási államtitkár dönt.

4. A Szabályzatban meghatározottaktól eltérő feltételekkel és mértékkel történő lakáscélú munkáltatói támogatás odaítéléséről, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén - a jogszabályi előírások figyelembevételével - a közigazgatási államtitkár dönthet. A méltányossági kérelmeket a közigazgatási államtitkárnak címezve a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani, amelyek a Bizottság javaslatával együtt kerülnek továbbításra a méltányossági jogkör gyakorlója részére.

3. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei

5. A munkatárs részére lakáscélú kölcsön - a lakáscélú számla vezetésével megbízott Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján - az alábbi célokra nyújtható:

a) lakásvásárlás,

b) építési telek vásárlás [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ingatlanvásárlás],

c) lakásépítés,

d) lakáskorszerűsítés,

e) lakásbővítés, valamint

f) az a)-e) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetése.

6. Lakáscélú kölcsönben részesíthető - az állami vezető kivételével - az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) a Miniszterelnökségnél legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként - áthelyezés, jogutódlás esetén - egyéves folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik,

b) a lakásigénye méltányolható, azaz

ba) a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és

bb) a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott építési átlagköltségét nem haladja meg,

c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül),

d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a Miniszterelnökség javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlannyilvántartásba jelzálogjog, valamint ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

e) vállalja, hogy a Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja,

f) az ingatlan építéséhez, megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez - a teljes vételárhoz, építési, korszerűsítési költséghez viszonyítva - legalább 20% önerővel rendelkezik, vagy önerő hiányában azzal egyenértékben más módon biztosít fedezetet,

g) kérelméhez csatolja a 46. pontban meghatározott mellékleteket.

7. A határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársak esetén a lakáscélú kölcsön összegét úgy kell megállapítani - figyelemmel a törlesztőrészlet legmagasabb összegére -, hogy a futamidő a jogviszony megszűnése előtt járjon le. A törlesztőrészlet havi 15 000 forintnál kevesebb, illetve a munkatárs havi nettó keresete 33%-ánál több nem lehet.

8. Az 5. pont f) alpontja szerinti célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a 6. pont f) alpontja szerinti feltételt úgy kell értelmezni, hogy a munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló, a kölcsönnel érintett ingatlan a forgalmi értékéhez képest legalább 20%-ban tehermentes legyen, vagy tehermentes rész hiányában a munkatárs azzal egyenértékben más módon fedezetet biztosítson.

9. A 6. pont c) alpontja tekintetében a lakáscélú kölcsön csak olyan mértékben nyújtható, hogy az igényelt munkáltatói kölcsön összege nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsönnel érintett ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítottan a kérelmező tulajdonában álló tulajdoni hányad értékét.

10. Annak a munkatársnak az ingatlanvásárlása, lakásépítése támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak ingatlantulajdona nincs, illetve a meglévőt az újabb ingatlan szerzése érdekében értékesíti.

11. A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más ingatlantulajdona nincs.

12. A 10-11. pontban foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) haszonélvezettel terhelt ingatlan tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.

13. Nem nyújtható lakáscélú kölcsön

a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat,

b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

c) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően,

d) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően,

e) korszerűsítéshez - amennyiben az szükséges - az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,

f) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér,

g) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint

h) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (felmondását) átvette, illetve lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].

14. A 13. pont c)-e) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsönt az 5. pont f) alpontjában meghatározott célból kéri.

15. Építési telek vásárlásához munkáltatói kölcsön abban az esetben nyújtható, ha a munkatárs szerződésben kötelezettséget vállal az ingatlan öt éven belüli, lakáscélú beépítésére.

16. A munkatárs a Miniszterelnökségen csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.

17. A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a Szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át.

18. A lakásépítés, bővítés, korszerűsítés céljára kifizetett összeggel az igénylőnek a nevére kiállított számlával kell elszámolnia a 46. pont c)-d) alpontja szerinti költségvetésben megjelölt határidőig.

4. A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje

19. A lakáscélú kölcsön maximális mértéke

a) ingatlanvásárlás és -építés esetén 2 000 000 forint,

b) bővítés és korszerűsítés esetén 1 000 000 forint,

c) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetésére igényelt kölcsön esetén - a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően - az a) és b) pontban meghatározott összeg.

20. A 19. pontban meghatározott összegek kivételes méltánylást érdemlő esetben 500 000 forinttal megemelhetők. A lakáscélú kölcsön összege azonban nem haladhatja meg a teljes vételárat, építési, bővítési vagy korszerűsítési költséget, valamint az esetleges hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részét.

21. A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb tizenöt év lehet, és azt - a munkatárs kérelmét figyelembe véve - úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztőrészletek kifizetése a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével aránytalan terhet ne jelentsen.

22. A 21. pontban meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárt, de a futamidő legfeljebb a munkatárs hetvenedik életévének betöltéséig terjedhet.

23. A lakáscélú kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Kincstárral történő megállapodás megkötését követő hónap ötödik napja.

5. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai

24. A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza:

a) a kölcsön célját és összegét,

b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit,

c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást,

d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy a Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított - legfeljebb a futamidővel azonos - időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit és

e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a Miniszterelnökség jelzálogjogának (ingatlanvásárlás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.

25. A munkatárs köteles viselni a lakáscélú kölcsön Kincstár általi kezelésének költségeit.

26. A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő munkatársnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.

27. Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

28. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a Bizottság a kölcsön folyósításához további biztosítékot (készfizető kezes állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása) határozhat meg feltételként.

29. Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét - a Kincstár tájékoztatása szerint -késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Ptk. szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

30. A kölcsönszerződést a Miniszterelnökség azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,

b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a Kincstárral a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta,

c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul, nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel,

d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére - legalább három hónapon át -nem tett eleget,

e) a Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonya - a 31. pontban foglaltak kivételével - a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik, valamint

f) ha más súlyos szerződésszegést követett el.

31. Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

a) kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel a Kttv. 63. § (1) bekezdése, valamint 63. § (2) bekezdés c) és f) pontja szerinti okból,

b) munkaviszonya felmondással

ba) a munkáltató működésével összefüggő okból,

bb) egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság miatt vagy

bc) nyugdíjazására tekintettel,

c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel, illetve különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon, valamint

d) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel

szűnt meg.

32. A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs harminc napon belül köteles visszafizetni.

33. A munkatárs írásbeli kérelmére - különös méltánylást igénylő esetben - a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a 30-31. pontban foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.

34. Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére - méltányolható okból - a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést vagy - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig - a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

35. Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs Miniszterelnökségnél fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója - külön megállapodás alapján - a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.

36. A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért - jogszabályi tilalom miatt - nem engedhető el, ide nem értve a 34. pont szerinti átminősítést vissza nem térítendő támogatássá.

6. A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése

37. A Miniszterelnökség jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a Miniszterelnökség hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

38. Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) a lakáscélú kölcsönben részesített munkatárs vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a kölcsönnel támogatott ingatlanját a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetve adásvételi (csere)szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik ingatlanra átjegyezhető.

39. A 38. pont a) alpontja esetén az igénylő benyújtja a kérelmet. A Bizottság elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez. Az igénylő a Kincstár által kiállított, a kölcsön visszafizetéséről szóló bizonylatot annak kézhezvételét követően a Bizottság részére haladéktalanul eljuttatja.

40. A 38. pont b) alpontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket és

b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

41. Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a Miniszterelnökség javára fennálló jelzálogjog a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság jogszabályon alapuló megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

42. A 41. pontban meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan:

a) tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát,

b) hivatalos értékbecslését, valamint

c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem vagy nem kizárólagosan a munkatárs tulajdonában áll.

43. A Miniszterelnökség jelzálogjogával terhelt ingatlanra - a Miniszterelnökséget megelőző ranghelyen történő -további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

44. Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok

45. A munkatárs a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be.

46. A kérelemhez csatolni kell:

a) ingatlanvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere)szerződést vagy előszerződést, amelynek vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a Miniszterelnökségtől felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét,

b) önkormányzati tulajdonban álló ingatlan megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát az ingatlan értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést,

c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést,

d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,

e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén - a felhasználási céltól függően -az a)-d) alpontban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint

f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

47. Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

48. A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek fennálltát szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

49. Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

50. A kölcsönkérelmet a munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.

51. A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesül:

a) az önálló ingatlannal még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatárs,

b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) munkatárs,

c) a saját háztartásában kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó családos munkatárs,

d) a gyermekét egyedül nevelő munkatárs,

e) a fiatal házas munkatárs, valamint

f) a Miniszterelnökségnél (vagy jogelődjeinél) több éve jogviszonyban álló munkatárs.

52. A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az 50-51. pontban foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak

a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,

b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére, valamint

c) a támogatás megadásának általánostól eltérő, különleges kikötéseire.

53. A kölcsönkérelem elbírálásáról - a Bizottság javaslata alapján - a közigazgatási államtitkár dönt. A Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a döntés eredményéről.

54. Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a Miniszterelnökség javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.

55. A kölcsönszerződés megkötéséről, a Miniszterelnökség javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről) a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya, a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg - Kincstár útján történő - átutalásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

2. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

A Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzata

I. Fejezet

A cafetéria-juttatásokra vonatkozó általános rendelkezések

1.1. A Miniszterelnökség munkatársait megillető cafetéria-juttatások igénybevételére a jelen Szabályzatban foglalt rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.[88]

1.2. A Miniszterelnökségen a cafetéria-juttatások rendszere az alábbi béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

a) Széchenyi Pihenő Kártya

aa) szálláshely alszámlájára,

ab) vendéglátás alszámlájára,

ac) szabadidő alszámlájára

utalt juttatás,

b) juttatott pénzösszeg.[89]

c)[90]

d)[91]

e)[92]

1.3. Cafetéria-juttatásra jogosult

a) a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselő,

b) a Miniszterelnökséggel munkaviszonyban álló munkavállaló,

c) a Miniszterelnökség állományába tartozó állami vezető

(a továbbiakban együtt: munkatárs).

1.4. A munkaviszonyban álló munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni. Az érintett munkavállalónak a cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. § (2)-(4) bekezdése szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

1.5. Nem jogosult a juttatások igénybevételére a munkatárs:

a) a tartós külszolgálat időtartamára,

b) a nemzeti szakértői jogviszony időtartamára, valamint

c) azon időtartamra, amelyre távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen:

ca) a harminc napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,

cb) a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, valamint gyermekgondozási segélyben részesülők esetében az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama,

cc) a harminc napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama,

cd) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató engedélye alapján harminc napot meghaladó időtartamban mentesül.[93]

II. Fejezet

Az éves cafetéria-keret mértéke

2.1. Az egyes munkatársakat megillető cafetéria-juttatások éves keretösszege (a továbbiakban: cafetéria-keret) a mindenkori költségvetési törvényben a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának felső határával megegyező összeg. A cafetéria-keret biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a Miniszterelnökséget terhelő közterhek megfizetésére is.

2.2.[94]

2.3. A cafetéria-keret egy naptári évben e Szabályzatban meghatározott juttatási formákra vehető igénybe, az Szja. tv. 71. §-ában meghatározott mértékben, a munkatárs nyilatkozata alapján. A nyilatkozat év közben - különösen indokolt esetben, kérelemre - egyszer módosítható.

2.4. Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, a cafetéria-keretet terhelő, de a munkáltató által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.

2.5. A cafetéria-keret ezer forintra kerekített, időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, valamint

b) azon munkatárs, akinek a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

2.6. A jogosultság szünetelése esetén az új cafetéria-nyilatkozat leadásáig a Miniszterelnökség a juttatások folyósítását felfüggeszti.

2.7. A juttatások a heti munkaidő mértékétől függetlenül azonos mértékben és feltételekkel járnak minden munkatárs részére.

III. Fejezet

A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés szabályai

3.1. A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő program használatát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teszi elérhetővé a Kormányrendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre tekintettel - elektronikus úton - a munkatársak részére. A cafetéria-keret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra.[95]

3.2. Ha a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja. tv. 71. §-ában megjelölt juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége - másik kifizetőtől igénybe vett, további juttatások tekintetében - a másik juttató felé áll fenn a Miniszterelnökségtől igénybe vett juttatás tekintetében.

3.3. A munkatárs a nyilatkozatát elektronikus úton tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatást követő tíz munkanapon belül kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra aláírva eljuttatni.[96]

3.4. A cafetéria-keretnek a tárgyévben igénybe nem vett összege a következő évre nem vihető át, és nincs lehetőség annak pénzbeli megváltására. A tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról a munkatárs köteles november 30. napjáig írásban nyilatkozni. A nyilatkozattétel önhibából történő elmulasztása esetén a munkatárs az 1.2. pont b) alpontja szerinti juttatásra jogosult. Az önhibán kívül november 30. napját követően tett nyilatkozat esetében a munkatárs nyilatkozata szerint az 1.2. pont b) alpontja vagy az 1.2. pont a) alpont aa)-ac) pontja szerinti juttatásra jogosult. E juttatások megállapítására kizárólag a 4.9. pont, valamint a 4.1. pont szerinti mértékben kerülhet sor.[97]

3.5. Ha a munkatárs határidőben nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata hiányos, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a munkatárs a nyilatkozattételt elmulasztotta volna. Ha a cafetéria-programban rögzített igény és a papír alapon megküldött igény egymástól eltér, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a papír alapon megküldött igénylést veszi figyelembe.[98]

3.6. A cafetéria-keretből megmaradt, ezer forintot meg nem haladó összeget a munkatárs nem veheti igénybe.[99]

3.7. A munkatárs köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

3.8. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely az elektronikus programot a munkatárs számára elérhetővé teszi. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét a Kormányrendelet 9. § (9) bekezdésében előírt határidőn belül köteles teljesíteni és aláírt nyilatkozatát eljuttatni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. A decemberi hónapban jogviszonyt létesítő munkatárs részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a 3.4. pont szerinti juttatást kell kiadni. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője a Szabályzatban meghatározott határidőktől eltérhet.

3.9. Ha a munkatárs jogviszonya vagy cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy nyilatkozat tételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást - a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján -külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ha a munkatárs e nyilatkozattételi kötelezettségét önhibájából elmulasztja, részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a 3.4. pont szerinti juttatást kell kiadni.

3.10. Ha a munkatárs cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik - ide nem értve a Miniszterelnökséggel fennálló jogviszonya megszűnésének esetét -, köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon ezt írásban haladéktalanul bejelenti. Ha a munkatárs jogviszonya vagy jogosultsága év közben megszűnik, köteles az időarányos cafetéria-keretet meghaladóan igénybe vett juttatások összegét a Miniszterelnökségnek visszafizetni. Az éves cafetéria-keret terhére tárgyévben igénybe vett juttatások összegéről és annak elszámolásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatja a munkatársat. Szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság esetén az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett juttatást a távollét engedélyezésekor kell visszafizetni. Ha a munkatársat év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a juttatott pénzösszeget és a Széchenyi Pihenő Kártya valamelyik alszámlájára megrendelt vagy már átutalt juttatást.[100]

3.11. A 3.10. pontban meghatározott visszafizetés módja a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás, a munkatárs részéről átutalás vagy pénztárba történő befizetés.[101]

3.12. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

3.13. Ha a munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást - a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján - külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 3.4. pont szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

3.14. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a cafetéria-juttatások igénybevételét a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az Szja. tv. rendelkezései szerint és a nyilatkozattételt lehetővé tevő program keretei között, a jelen Szabályzat rendelkezéseitől eltérő feltételekkel is engedélyezheti. Az engedély iránti kérelmet a munkatárs a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon keresztül terjeszti a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár elé.

3.15. A jelen Szabályzatban foglalt határidőktől - a Kormányrendeletben meghatározott keretek között - a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének engedélye alapján el lehet térni.

IV. Fejezet

Az egyes választható cafetéria-elemek

1. Széchenyi Pihenő Kártya

4.1. A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás keretében a munkatárs a 4.3. pontban felsorolt alszámlákra - egy-egy alszámlára vagy mindegyikre - igényelhet juttatást, az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mértékig.[102]

4.2. Az egyes juttatások igénylése során a munkatárs - az éves cafetéria-kerete és a törvényben előírt mérték mellett -alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

4.3. A munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya juttatást annak[103]

a) szálláshely alszámlájára,

b) vendéglátás alszámlájára,

c) szabadidő alszámlájára

egy összegben igényli február hónap utolsó napjáig, amit a Miniszterelnökség március 31. napjáig utal át az alszámlára. A határidőt önhibából elmulasztó munkatárs és az év közben foglalkoztatási jogviszonyt létesítő munkatárs esetén az igényelt juttatás alszámlákra való feltöltése egy összegben, a nyilatkozat beérkezését követő naptári hónap 20. napjáig történik.

4.4. A Miniszterelnökség a juttatást a kártyakibocsátó intézménytől megrendelt kártyán keresztül biztosítja a munkatárs számára. A kártya használatával a kiválasztott alszámláknak megfelelően belföldi szolgáltatások vehetők igénybe a munkáltatói juttatás terhére. Az új kártya megrendelésével, használatával, a juttatás igénybevételével kapcsolatban a munkatársat költség nem terheli.

4.5. A Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát, valamint szükség szerint a pótkártyát a munkatárs közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől rendeli meg, melynek előállítási és kézbesítési költsége a munkatársat terheli.

4.6. Kártya igénylése során a munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott "Kártyaigénylő és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat" nyomtatvány egy példányban történő kitöltéséről, aláírásáról, majd a nyomtatványoknak a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére eredetben történő megküldéséről.

4.7. A munkatárs hozzájáruló nyilatkozatot ad személyes adatainak a juttatás biztosítása céljából a Miniszterelnökség által történő kezeléséhez, továbbá a kártyakibocsátó intézmény részére való továbbításához.

4.8. A tárgyévben kártya útján adott (átutalt), az érvényességi időn belül fel nem használt juttatás munkatárs részére történő visszatérítésére, valamint az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

2. Jutatott pénzösszeg[104]

4.9. A munkatárs a juttatott pénzösszeget legfeljebb az Szja. tv. 71. § (6) bekezdés e) pontjában meghatározott mértékig igényelheti.[105]

4.10. A munkatárs a jutatott pénzösszeget egy összegben igényli február hónap utolsó napjáig, amit a Miniszterelnökség március 31. napjáig utal át a munkatárs bankszámlájára. A határidőt önhibából elmulasztó munkatárs és az év közben foglalkoztatási jogviszonyt létesítő munkatárs esetén az igényelt pénzösszeg átutalása egy összegben, a nyilatkozat beérkezését követő naptári hónap 20. napjáig történik meg.[106]

4.11.[107]

3.[108]

4.[109]

5.[110]

3. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

A miniszterelnökségi szakmai gyakorlat teljesítésének szabályai

1. Általános rendelkezések

1. A Miniszterelnökség a szakember-utánpótlás biztosítása, továbbá[111]

a) a felsőoktatási intézményektől a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók vagy

b) felsőfokú végzettséggel már rendelkező személyek

[az a)-b) alpont szerinti személyek a továbbiakban együtt: gyakornok] szakmai tudásának hasznosítása érdekében szakmai gyakorlatot biztosít.

2. Az 1. pont a) alpontja szerinti szakmai gyakorlat a gyakornok számára lehetőséget nyújt a Miniszterelnökségen történő munkavégzés megismerésérén túl a felsőoktatási intézményektől kötelező szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére. Az 1. pont a) alpontja szerinti szakmai gyakorlat során az Nftv., valamint a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet rendelkezéseit az e függelékben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

3. Az 1. pont a)-b) alpontja szerinti szakmai gyakorlatra történő fogadás feltételeiről az önálló szervezeti egységek vezetői számára a Humánpolitikai Főosztály az intraneten keresztül ad tájékoztatást.

2. A gyakornokok fogadásának feltételei

4. Szakmai gyakorlatra a Miniszterelnökség csak magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, nappali tagozatos hallgatót [1. pont a) alpont] vagy már felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt [1. pont b) alpont] fogad, aki[112]

a) a Miniszterelnökség tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat folytat, vagy ilyen végzettséggel rendelkezik,

b) angol, német vagy francia nyelvismerettel rendelkezik (a nyelvvizsga, valamint a ritka nyelvek ismerete előnyt jelent), valamint

c) nem áll más munkáltatóval foglakoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

5. A szakmai gyakorlatra való jelentkezés írásban történik az alábbi dokumentumok egyidejű benyújtásával:

a) az egyetemi, főiskolai tanulmányi leckekönyv vagy diploma fénymásolata,

b) igazolás a nyelvismeretről vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolata,

c) önéletrajz,

d) 1 db igazolványkép,

e) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a jelentkező nem áll jogerős büntetőítélet hatálya alatt,

f) motivációs levél, amely tartalmazza

fa) az elvégzett tanulmányokat,

fb) ha volt, az évfolyamdolgozat, szakdolgozat címét és értékelését,

fc) a jövőre vonatkozó elképzelések ismertetését és

fd) kérelmet arra vonatkozóan, hogy a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek közül melyiknél szeretné a gyakorlati idejét eltölteni.

6. Külföldön folytatott tanulmányok esetén az 5. pontban felsorolt dokumentumok mellé a gyakornoknak csatolnia kell az 5. pont a)-b) alpontjában meghatározott dokumentumok hiteles fordítását is.

7. A szakmai gyakorlatra vonatkozó jelentkezést a Humánpolitikai Főosztályra kell eljuttatni.

8. A Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a szakmai gyakorlat iránti kérelmet jogi és formai szempontból, és szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel, továbbá beszerzi a kérelmező által megjelölt önálló szervezeti egység vezetőjének a kérelmező fogadására vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, valamint a gyakorlati engedélyt. A gyakornoki szerződést - ha az 1. pont b) alpont szerinti gyakornok a szakmai gyakorlatot nem ingyenesen teljesíti - a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője ellenjegyzi pénzügyi szempontból.[113]

9. Az 1. pont a) alpontja szerinti szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár, az 1. pont b) alpontja szerinti gyakorlatot a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár engedélyezi.[114]

10. A szakmai gyakorlatot

a) az 1. pont a) alpontja szerinti gyakornok - a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában - az Nftv. 44. § (3a) bekezdése alapján ingyenesen,

b) az 1. pont b) alpontja szerinti gyakornok a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által meghatározott és meghirdetett összegű díjazás mellett[115]

teljesíti.

3. A szakmai gyakorlat értékelése

11. A gyakornok számára a fogadó önálló szervezeti egység vezetője szakmai irányítót (a továbbiakban: mentor) jelöl ki. A mentor (vagy a fogadó önálló szervezeti egység) lehetőség szerint a gyakornok számára személyre szabott, írásban rögzített gyakorlati programot állít össze.

12. A szakmai gyakorlatot a fogadó önálló szervezeti egység vezetője a mentor javaslata alapján írásban a gyakornoki szerződésben meghatározott gyakorisággal, de legkésőbb a szakmai gyakorlat utolsó munkanapján értékeli.

13. A gyakorlat teljesítéséről a Humánpolitikai Főosztály igazolást ad ki a gyakornok és - ha az 1. pont a) alpont szerinti gyakorlathoz szükséges -a felsőoktatási intézmény részére.[116]

4. Egyéb rendelkezések a szakmai gyakorlatról

14. A gyakornok a gyakorlat megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot tesz, valamint írásban nyilatkozik arról, hogy a munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat megismerte.

15. A gyakornok a Miniszterelnökség minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a minősített adat védelméről szóló törvény alapján kiadott felhasználói engedély alapján tekinthet be. A betekintésre való jogosultság körét a fogadó önálló szervezeti egység vezetője és a biztonsági vezető együttesen állapítja meg.

16. Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez"Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználása szükséges - vagy jogszabály egyéb okból nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő a gyakornok tekintetében -, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igényt a fogadó önálló szervezeti egység vezetője a gyakorlat megkezdése előtt legalább kilencven nappal jelzi a Szervezetbiztonsági Főosztály részére.

17. A hat hetet meghaladó szakmai gyakorlatot teljesítő gyakornok a Miniszterelnökség épületeibe történő belépéshez ideiglenes belépőt kap.

18. A gyakornok a szakmai gyakorlat időtartama alatt a Miniszterelnökséggel nem létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt, a Miniszterelnökség képviseletében nem járhat el, kiadmányozásra nem jogosult.[117]

19. A Miniszterelnökség a gyakornok szakmai gyakorlatát azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a gyakornok a Miniszterelnökséghez méltatlan magatartást tanúsít,

b) a gyakornok a számára előírt gyakorlati programot, számonkérést nem megfelelő színvonalon teljesíti, vagy

c) a gyakornok ezt írásban kérelmezi.

20. A felsőoktatási intézményektől szakmai gyakorlatra jelentkező hallgató szakmai gyakorlaton való részvétele során viselt kártérítési felelősségéről az Nftv., a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek tekintetében a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

A Miniszterelnökség Öltözködési Szabályzata

1. A munkatárs a munkahelyén köteles az alkalomnak, évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözékben, ápolt és tiszta külsővel megjelenni.

2. A Miniszterelnökségen munkavégzésre a munkahely hivatali jellegének megfelelő öltözetet kell viselni. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója ezt biztosította a munkatárs részére, az öltözeten Magyarország címerét ábrázoló kitűzőt is viselni kell.

3. Nők esetében ízléses felső, blúz, blézer, kiskabát, szoknya vagy nadrág, kosztüm, illetve egyrészes ruha viselhető. Zárt cipővel együtt harisnya viselése kötelező, szandál és nyitott cipő harisnya nélkül is megengedett.

4. Férfiak esetében a hivatali megjelenés a - lehetőleg hosszú ujjú, fehér színű - ing, nyakkendő, vászon-, illetve szövetnadrág és zakó vagy sötét árnyalatú öltöny, illetve zárt cipő.

5. Azokban az esetekben, ahol a munkakör ezt lehetővé teszi (pl. funkcionális feladatokat ellátó munkatársak, akik nem tartanak kapcsolatot külső szervekkel, személyekkel, valamint fizikai munkát végző munkatársak), és az önálló szervezeti egység vezetője ehhez hozzájárul, hivatali munkavégzéshez illő megjelenés mellett férfiak esetében a zakó, öltöny, nyakkendő, illetve nők esetében a kosztüm, blézer, kiskabát viselése nem kötelező.

6. Kánikulában (25 °C feletti napi középhőmérséklet esetén) nők esetében a harisnya, férfiak esetében a nyakkendő viselete mellőzhető.[118]

7. Nők nem jelenhetnek meg kánikularuhában, strandpapucsban, rövidnadrágban. Pánt nélküli vagy spagettipántos felső csak a vállat takaró kiskabáttal vagy boleróval viselhető.

8. Férfiak nem viselhetnek rövidnadrágot, szandált, papucsot, túlzottan színes inget vagy nyakkendőt.

9. Nem viselhető szélsőséges divatirányzatokat követő stílusú ruházat, reklámot tartalmazó ruhadarab, hivalkodó ékszer, provokatív vagy átlátszó ruha, szoknya, felső.

10. Az öltözetnek takarnia kell a köldököt, a fehérneműt, a tetoválást, valamint a testékszert. Tartózkodni kell a kirívó hajviselettől, hajszíntől.

11. Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintű vagy kiemelt hivatali tárgyalások alkalmával nők számára a kosztüm vagy nadrágkosztüm, zárt cipő harisnyával, a férfiak számára sötét öltöny, hosszú ujjú ing, nyakkendő, illetve alkalmi, zárt cipő viselése kötelező.

12. Azokon a munkanapokon, amikor pénteki munkarend van érvényben, megengedett a könnyebb viselet, azonban ilyenkor is konszolidált öltözetben kell megjelenni.

5. függelék a 2/2015. (X. 15.) Miniszterelnökség KÁT utasításhoz

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek

* Állami vezető titkársága és kabinetje esetén az SzMSz szerinti feladatkör megállapításakor önálló szervezeti egység alatt érteni kell az állami vezető irányítása alatt álló valamennyi önálló szervezeti egységet."