32022R1031[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1031 rendelete (2022. június 23.) a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz - IPI) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1031 RENDELETE

(2022. június 23.)

a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz - IPI)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkével összhangban az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén javítja az együttműködést többek között annak érdekében, hogy előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 206. cikke szerint az Unió a vámunió létrehozásával a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez.

(3) Az EUMSZ 26. cikkével összhangban az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket, a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződésekkel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik.

(4) Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény III. cikkének (8) bekezdése és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény XIII. cikke kizárja a kormányzati beszerzést a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főbb többoldalú szabályai közül.

(5) A WTO keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési és koncessziós piacainak ambiciózus megnyitását.

(6) A WTO többoldalú, közbeszerzésről szóló megállapodása és azok az uniós kereskedelmi megállapodások, amelyek közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, csak az említett megállapodásokban részes harmadik országok közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz biztosítanak hozzáférést az uniós gazdasági szereplők számára.

(7) Amennyiben valamely harmadik ország a WTO közbeszerzésről szóló megállapodásának részes fele vagy az Unióval közbeszerzési rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodást kötött, a Bizottság az említett megállapodásokban meghatározott konzultációs mechanizmusokat vagy vitarendezési eljárásokat alkalmazza, amennyiben a korlátozó gyakorlatok az említett harmadik ország által az Unió felé tett piaci hozzáférési kötelezettségvállalások által érintett közbeszerzéssel kapcsolatosak.

(8) Számos harmadik ország vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési vagy koncessziós piacait a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy javítsa a hozzáférést ezekhez a piacokhoz. Ennek következményeként az uniós gazdasági szereplők számos harmadik országban korlátozó közbeszerzési gyakorlatokkal szembesülnek, ami miatt jelentős kereskedelmi lehetőségek vesznek el.

(9) A 654/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szabályokat és eljárásokat határoz meg annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió által kötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján az Uniót megillető jogok gyakorlását. Nem léteznek ilyen szabályok és eljárások az ilyen nemzetközi megállapodások hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások kezelésére vonatkozóan.

(10) Az Unió által a közbeszerzés és koncessziók területén harmadik országokkal szemben tett nemzetközi piaci hozzáférési kötelezettségvállalások előírják többek között az említett harmadik országbeli gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmódot. Következésképpen az e rendelet alapján elfogadott intézkedések csak az olyan harmadik országbeli gazdasági szereplőkre, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozhatnak, amelyek nem részes felei a WTO többoldalú, közbeszerzésről szóló megállapodásának vagy az Unióval kötött olyan két- vagy többoldalú kereskedelmi megállapodásoknak, amelyek a közbeszerzési vagy koncessziós piacokhoz való hozzáférésre vagy olyan országbeli gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások hozzáférésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, amelyek ilyen megállapodások részes felei, azonban csak az említett megállapodások hatálya alá nem tartozó árukra, szolgáltatásokra vagy koncessziókra vonatkozóan. A 2014/23/EU (4), a 2014/24/EU (5) és a 2014/25/EU (6) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, és amint azt az "Iránymutatás a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételéről" című, 2019. július 24-i bizottsági közlemény egyértelművé teszi, azon harmadik országbeli gazdasági szereplők, amelyek nem rendelkeznek az uniós közbeszerzési piac megnyitását előíró megállapodással, vagy amelyek árui, szolgáltatásai és építési beruházásai nem tartoznak ilyen megállapodás hatálya alá, nem rendelkeznek garantált hozzáféréssel az uniós közbeszerzési eljárásokhoz, és azokból kizárhatók.

(11) Az uniós gazdasági szereplők bizonyos harmadik országok közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférésének javítása céljából e rendelet alapján elfogadott bármely intézkedés hatékony alkalmazásához egyértelmű származási szabályokra van szükség a gazdasági szereplők, az áruk és a szolgáltatások tekintetében.

(12) Valamely áru származását a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 60. cikkével összhangban kell meghatározni.

(13) Valamely szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A jogi személy származási helyének az az ország tekintendő, amelynek joga szerint a jogi személyt alapították vagy más módon létrehozták, és amelynek területén a jogi személy jelentős üzleti tevékenységet folytat. A valamely tagállam joga szerint alapított vagy más módon létrehozott jogi személyek csak akkor tekinthetők az Unióból származónak, ha közvetlen és tényleges kapcsolatban állnak valamely tagállam gazdaságával. A nemzetközi közbeszerzési eszköz (a továbbiakban: az IPI) esetleges kijátszásának elkerülése érdekében az olyan külföldi irányítás alatt álló vagy külföldi tulajdonban lévő jogi személyek származását, amelyek nem folytatnak jelentős üzleti tevékenységet annak a harmadik országnak vagy tagállamnak a területén, amelynek joga szerint azokat alapították vagy más módon létrehozták, más tényezők, - például a tulajdonosok vagy az adott jogi személy felett meghatározó befolyást gyakorló más személyek származása - figyelembevételével is meg lehet határozni.

(14) Az olyan konkrét intézkedések vagy gyakorlatok harmadik országban való meglétének felmérésekor, amelyek azt eredményezhetik, hogy sérül az uniós gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások említett harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, a Bizottságnak vizsgálnia kell, hogy az érintett harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaira vonatkozó joga, szabályai vagy egyéb intézkedései a nemzetközi előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítják az átláthatóságot, és hogy nem eredményeznek-e az uniós gazdasági szereplőkkel, árukkal vagy szolgáltatásokkal szemben súlyos és ismétlődő korlátozásokat. A Bizottságnak emellett meg kell vizsgálnia, hogy a harmadik ország egyes ajánlatkérő szervei vagy közszolgáltató ajánlatkérői milyen mértékben fogadnak el vagy tartanak fenn az uniós gazdasági szereplőkkel, árukkal vagy szolgáltatásokkal szemben korlátozó gyakorlatokat.

(15) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság bármikor átlátható vizsgálatot kezdeményezzen valamely harmadik ország által elfogadott vagy fenntartott állítólagos korlátozó intézkedésekre vagy gyakorlatokra irányulóan.

(16) Tekintettel a legkevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének és globális értékláncokba való integrálásának támogatására irányuló átfogó uniós szakpolitikai célkitűzésre, a Bizottság nem indíthat vizsgálatot a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) IV. mellékletében felsorolt, a "fegyveren kívül mindent" előírás kedvezményezett országai tekintetében.

(17) A Bizottságnak a vizsgálat elvégzése során fel kell kérnie az érintett harmadik országot arra, hogy egyeztetéseket kezdjen a korlátozó intézkedések vagy gyakorlatok megszüntetése vagy orvoslása, valamint ezáltal az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások említett harmadik országon belüli közbeszerzési vagy koncessziós piacokkal kapcsolatos pályázati lehetőségeinek javítása céljából.

(18) Elengedhetetlenül fontos, hogy a vizsgálat átlátható módon történjen. A vizsgálat főbb megállapításairól szóló jelentést ezért nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(19) Amennyiben a vizsgálat igazolja a korlátozó intézkedések vagy gyakorlatok fennállását, és az érintett harmadik országgal folytatott egyeztetések nem vezetnek olyan kielégítő korrekciós intézkedések meghozatalához, amelyek észszerű határidőn belül orvosolják azt, hogy súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások hozzáférése, vagy amennyiben az érintett harmadik ország nem hajlandó egyeztetéseket kezdeni, a Bizottságnak e rendelet értelmében - ha úgy ítéli meg, hogy ez az Unió érdekében áll - IPI intézkedést kell elfogadnia pontszám-kiigazítás vagy ajánlatok kizárása formájában.

(20) Annak megállapítása, hogy az IPI intézkedés elfogadása az Unió érdekében áll-e, a különböző érdekek összességének, többek között az uniós gazdasági szereplők érdekeinek értékelésén alapszik. A Bizottságnak az Unió tágabb érdekeire gyakorolt hatások fényében mérlegelnie kell az ilyen intézkedés elfogadásának következményeit. Különösen fontos figyelembe venni a harmadik országok piacainak megnyitása és az uniós gazdasági szereplők piaci hozzáférése lehetőségeinek javítása révén a viszonosság megvalósítására vonatkozó általános célkitűzést. Figyelembe kell venni az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők, valamint a gazdasági szereplők szükségtelen adminisztratív terheinek korlátozására irányuló célkitűzést is.

(21) Pontszám-kiigazítást csak az érintett harmadik országból származó gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok értékelése céljából kell alkalmazni. Az ilyen intézkedés nem érintheti a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés szerint fizetendő árat. Amennyiben az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy az ajánlatok értékelését egyetlen szerződés-odaítélési szempontként az árra vagy a költségre alapozzák, a pontszám-kiigazítás szintjét lényegesen magasabban kell meghatározni az IPI intézkedés összehasonlítható eredményességének biztosítása érdekében.

(22) Az IPI intézkedéseket az e rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni, ideértve a keretmegállapodásokat és a dinamikus beszerzési rendszereket is. Amennyiben egy konkrét szerződést olyan dinamikus beszerzési rendszer keretében ítélnek oda, amelyre IPI intézkedés alkalmazandó, az IPI intézkedéseket az említett konkrét szerződésre is alkalmazni kell. Az IPI intézkedéseket azonban - az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők általános adminisztratív terheinek korlátozása céljából - egy bizonyos értékhatár alatti szerződésekre nem kell alkalmazni. Az IPI intézkedések esetleges kettős alkalmazásának elkerülése érdekében az ilyen intézkedéseket nem kell alkalmazni a keretmegállapodás alapján odaítélt szerződésekre, ha az IPI intézkedéseket már az említett keretmegállapodás megkötésének szakaszában alkalmazták.

(23) Az IPI intézkedés esetleges kijátszásának elkerülése érdekében megfelelő kötelezettségeket kell előírni a nyertes ajánlattevőkre vonatkozóan. Ezeket a kötelezettségeket csak a valamely IPI intézkedés hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra, valamint a keretmegállapodás alapján odaítélt olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek értéke bizonyos értékhatárt elér vagy meghalad, amennyiben az említett keretmegállapodás valamely IPI intézkedés hatálya alá tartozik.

(24) Amennyiben egy harmadik ország érdemi és előrehaladott tárgyalásokat folytat az Unióval a közbeszerzés területén a piaci hozzáférésről annak érdekében, hogy megszüntesse vagy orvosolja azt, hogy sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak a közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a tárgyalások során felfüggessze az érintett harmadik országra vonatkozó IPI intézkedéseket.

(25) Fontos, hogy az IPI intézkedéseket az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők egységesen alkalmazzák az Unióban. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők adminisztratív kapacitása sokféleségének figyelembevétele érdekében a tagállamok - bizonyos szigorú követelmények mellett - a helyi ajánlatkérő szervek korlátozott jegyzékére vonatkozóan mentességet kérhetnek az IPI intézkedések alól. A helyi ajánlatkérő szervek tagállamok által javasolt jegyzékének ellenőrzése során fontos, hogy a Bizottság figyelembe vegye az említett ajánlatkérő szervek sajátos helyzetét, többek között a népesség és a földrajzi helyzet tekintetében. Ilyen mentesség vonatkozhat azokra a közbeszerzési eljárásokra is, amelyeket az említett ajánlatkérő szervek keretmegállapodások alapján vagy dinamikus beszerzési rendszerek keretében folytatnak le.

(26) Elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők versenyképes áron férjenek hozzá a beszerzési igényeiknek megfelelő, kiváló minőségű termékek széles választékához. Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek ezért lehetőséget kell adni arra, hogy ne alkalmazzák a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások piaci hozzáférését korlátozó IPI intézkedéseket, amennyiben nincsenek olyan elérhető uniós vagy a kötelezettségvállalások által érintett áruk vagy szolgáltatások, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő követelményeinek, vagy hogy alapvető közpolitikai szükségleteket védelmezzenek, például a közegészséggel vagy a környezet védelmével összefüggő kényszerítő okokra tekintettel. Amennyiben az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazzák az említett kivételt, a Bizottságot erről időben és átfogó módon értesíteni kell, hogy az megfelelően nyomon tudja követni e rendelet végrehajtását.

(27) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők helytelenül alkalmazzák az IPI intézkedéseket, ami kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételi jogát, a 89/665/EGK (9) és a 92/13/EGK (10) tanácsi irányelvet kell alkalmazni. Az érintett gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy az említett irányelveket végrehajtó nemzeti joggal összhangban jogorvoslati eljárást kezdeményezzenek, ha például az említett gazdasági szereplők úgy ítélik meg, hogy egy versenytárs gazdasági szereplőt ki kellett volna zárni, vagy ha egy ajánlatot az IPI intézkedés alkalmazása miatt lejjebb kellett volna rangsorolni. A Bizottság számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a 89/665/EGK irányelv 3. cikkével vagy a 92/13/EGK irányelv 8. cikkével összhangban korrekciós mechanizmust alkalmazzon.

(28) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(29) A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az IPI intézkedések elfogadására, visszavonására, felfüggesztésére, ismételt előírására vagy meghosszabbítására vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, és a Bizottságot az (EU) 2015/1843 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott, kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottságnak kell segítenie. Mivel az IPI intézkedések eltérő hatást gyakorolhatnak az Unió közbeszerzési vagy koncessziós piacaira, ki kell igazítani az ajánlatok kizárását előíró végrehajtási jogi aktusok tervezeteire alkalmazandó komitológiai eljárást, és ilyen esetekben a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(30) Szükség esetén és az uniós közbeszerzési jogi keret alkalmazását érintő ügyekben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kikérje a 71/306/EGK tanácsi határozattal (13) létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság tanácsát.

(31) Az e rendelet alapján kapott információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat kérték, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti adatvédelmi és titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14), valamint a 2014/23/EU irányelv 28. cikkét, a 2014/24/EU irányelv 21. cikkét és a 2014/25/EU irányelv 39. cikkét megfelelően kell alkalmazni.

(32) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (15) összhangban és többek között - különösen a tagállamokra háruló -adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia e rendelet hatályát, működését és hatékonyságát. Ez a felülvizsgálat kiterjedne többek között az információcsere megkönnyítése érdekében a rendelkezésre álló bármely eszköz igénybevételének lehetőségére - beleértve az elektronikus közbeszerzési eszközöket is, mint például a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó, az (EU) 2019/1780 bizottsági végrehajtási rendelet (16)szerinti hirdetménymintákat -, valamint az e rendelet alkalmazása során az ajánlatkérő szervekre és közszolgáltató ajánlatkérőkre háruló terhekre. A Bizottságnak jelentést kell tennie a megállapításairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatokat kell benyújtania.

(33) Az uniós intézmények által saját nevükben odaítélt közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályokat és elveket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) határozza meg, és így azok nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet alapján az említett szabályok a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben meghatározott szabályokon alapulnak. Ezért helyénvaló értékelni azt, hogy - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet felülvizsgálatának keretében - az e rendeletben meghatározott szabályokat és elveket az uniós intézmények által odaítélt közbeszerzési szerződésekre is alkalmazandóvá kell-e tenni..

(34) E rendelet ajánlatkérő szervek, közszolgáltató ajánlatkérők és gazdasági szereplők általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell kiadnia. Ezeknek az iránymutatásoknak információkat kell nyújtaniuk különösen a természetes és jogi személyek származásának fogalmáról, az áruk és a szolgáltatások származásáról, a további kötelezettségről, valamint az említett rendelkezések e rendelet keretében való alkalmazásáról. Tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására irányuló átfogó uniós szakpolitikai célkitűzésre, az említett iránymutatásoknak figyelembe kell venniük a kkv-k sajátos információs igényeit is e rendelet rájuk vonatkozó alkalmazásával összefüggésben, a kkv-k túlterhelésének megelőzése érdekében.

(35) Az arányosság elvével összhangban és azon alapvető cél elérése érdekében, hogy a kötelezettségvállalások által nem érintett beszerzésekre vonatkozó intézkedések megállapítása révén javuljon az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országok közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáférése, szükséges és helyénvaló szabályokat megállapítani a Bizottság számára a harmadik országbeli, az uniós gazdasági szereplőkkel, árukkal és szolgáltatásokkal szembeni állítólagos intézkedések vagy gyakorlatok kivizsgálására és az érintett harmadik országokkal egyeztetések kezdésére irányuló eljárásokra vonatkozóan. Ez a rendelet az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a kötelezettségvállalások által nem érintett beszerzések tekintetében, az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országok közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáférésének javítása céljából. Ez a rendelet eljárásokat állapít meg a Bizottság számára, hogy vizsgálja ki a harmadik országbeli, az uniós gazdasági szereplőkkel, árukkal és szolgáltatásokkal szemben fennálló állítólagos intézkedéseket vagy gyakorlatokat, és kezdjen egyeztetéseket az érintett harmadik országokkal.

Ez a rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy IPI intézkedéseket vezessen be az ilyen harmadik országbeli intézkedésekre vagy gyakorlatokra vonatkozóan a harmadik országbeli gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások uniós közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének korlátozása céljából.

(2) Ezt a rendeletet a következő jogi aktusok hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni:

a) a 2014/23/EU irányelv;

b) a 2014/24/EU irányelv;

c) a 2014/25/EU irányelv.

(3) Ez a rendelet nem érinti az Unió nemzetközi kötelezettségeit, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok vagy ajánlatkérő szerveik vagy közszolgáltató ajánlatkérőik a (2) bekezdésben említett jogi aktusokkal összhangban hozhatnak meg.

(4) Ezt a rendelet a hatálybalépése után indított közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Az IPI intézkedés csak az IPI intézkedés hatálya alá tartozó és az adott IPI intézkedés hatálybalépése és annak lejárata, hatályon kívül helyezése vagy felfüggesztése között indított közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó. Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek az IPI intézkedések hatálya alá tartozó eljárások esetében a közbeszerzési dokumentumokban hivatkozniuk kell e rendelet alkalmazására és az alkalmazandó IPI intézkedésre.

(5) A gazdasági szereplőkre a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvvel vagy más uniós joggal összhangban környezetvédelmi, szociális és munkaügyi követelményeket kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "gazdasági szereplő": a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott gazdasági szereplő;

b) "áruk": a közbeszerzési eljárás tárgyában és az adott szerződés leírásában említett áruk, a beszerzett árukba beépített alapanyagok, anyagok vagy összetevők kivételével;

c) "becsült érték": a szerződés 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvvel összhangban kiszámított becsült értéke;

d) "pontszám-kiigazítás": az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a releváns közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján végzett értékelés eredményeként az ajánlat pontszámának adott százalékkal történő relatív csökkentése. Azokban az esetekben, amikor az ár vagy a költség az egyetlen szerződés-odaítélési szempont, a pontszám-kiigazítás az ajánlattevő által ajánlott árnak az ajánlatok értékelése céljából adott százalékkal történő relatív növelését jelenti;

e) "bizonyíték": minden olyan információ, igazolás, igazoló dokumentum vagy nyilatkozat, amelynek célja a 8. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés igazolása, mint például:

i. olyan okmányok, amelyek igazolják, hogy az áruk az Unióból vagy egy harmadik országból származnak;

ii. a szállítandó áruk gyártási folyamatainak leírása, beleértve a mintákat, leírásokat vagy fényképeket;

iii. a szolgáltatások származására vonatkozó kivonat a releváns nyilvántartásokból vagy pénzügyi kimutatásokból, beleértve a héaazonosító (HÉA) számot is;

f) "ajánlatkérő szerv:" a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott ajánlatkérő szerv;

g) "közszolgáltató ajánlatkérő": a 2014/23/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő;

h) "érdekelt fél": bármely olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek érdekeit egy harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat érintheti, például vállalkozások, vállalkozások társulásai, vagy a szociális partnereket uniós szinten képviselő főbb ágazatközi szervezetek;

i) "harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat": bármely jogszabályi, szabályozási vagy adminisztratív intézkedés, eljárás vagy gyakorlat, vagy ezek kombinációi, amelyeket harmadik országbeli közigazgatási szervek vagy egyes ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők bármely szinten elfogadnak vagy fenntartanak, és amelyek azt eredményezik, hogy súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak az említett harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése;

j) "IPI intézkedés": a Bizottság által e rendelettel összhangban elfogadott olyan intézkedés, amely korlátozza a harmadik országból származó gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások uniós közbeszerzési vagy koncessziós piacokhoz való hozzáférését a kötelezettségvállalások által nem érintett beszerzések területén;

k) "kötelezettségvállalások által nem érintett beszerzés": olyan árukra, szolgáltatásokra vagy koncessziókra irányuló közbeszerzési eljárások, amelyek tekintetében az Unió nemzetközi megállapodásban nem vállalt piaci hozzáférésre vonatkozó kötelezettséget a közbeszerzés vagy a koncesszió területén;

l) "szerződések": a 2014/24/EU irányelvben meghatározott közbeszerzési szerződés, a 2014/23/EU irányelvben meghatározott koncesszió és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés;

m) "ajánlattevő": a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott ajánlattevő;

n) "ország": valamennyi állam vagy külön vámterület, az adott terület szuverenitásától függetlenül;

o) "alvállalkozás": a szerződés egy része végrehajtásának harmadik fél általi megszervezése, kivéve a szolgáltatás nyújtásához szükséges áruk vagy alkatrészek egyszerű leszállítását.

(2) E rendelet alkalmazásában - e rendelet 6. cikke (3) és (7) bekezdésének kivételével - a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv értelmében vett építési beruházások kivitelezése vagy építmények építése szolgáltatásnyújtásnak minősül.

3. cikk

A származás meghatározása

(1) A gazdasági szereplő származása:

a) természetes személy esetén az az ország, amelynek az adott személy állampolgára vagy amelyben állandó tartózkodási joggal rendelkezik;

b) jogi személy esetén az alábbiak bármelyike:

i. az az ország, amelynek joga szerint a jogi személyt alapították vagy más módon létrehozták és amelynek területén a jogi személy jelentős üzleti tevékenységet folytat;

ii. ha a jogi személy nem folytat jelentős üzleti tevékenységet annak az országnak a területén, amelyben alapították vagy más módon létrehozták, a jogi személy származási helye azon személy vagy személyek származási helye, aki, illetve akik közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, illetve gyakorolhatnak ezen jogi személy felett az ezen jogi személyben való tulajdonjoga, illetve tulajdonjoguk, pénzügyi részesedése, illetve pénzügyi részesedésük vagy az ezen jogi személyre irányadó szabályok révén.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában vélelmezni kell, hogy az említett személy vagy személyek meghatározó befolyást gyakorol, illetve gyakorolnak a jogi személy felett az alábbi bármelyik esetben, amikor az említett személy, illetve személyek közvetlenül vagy közvetve:

a) a jogi személy jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, illetve rendelkeznek;

b) a jogi személy által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségével rendelkezik, illetve rendelkeznek; vagy

c) a jogi személy ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti, illetve kinevezhetik.

(2) Amennyiben a gazdasági szereplő természetes vagy jogi személyek, közjogi szervezetek vagy ezek bármilyen kombinációjának csoportja, és az ilyen személyek vagy szervezetek közül legalább egy olyan harmadik országból származik, amelynek gazdasági szereplői, árui vagy szolgáltatásai IPI intézkedés hatálya alá tartoznak, ezt az IPI intézkedést az említett csoport által benyújtott ajánlatokra is alkalmazni kell.

Ha azonban az ilyen személyek vagy szervezetek csoportbeli részvétele az e csoport által benyújtott ajánlat értékének kevesebb mint 15 %-át teszi ki, az említett IPI intézkedést nem kell az ajánlatra alkalmazni, kivéve, ha az említett személyekre vagy szervezetekre szükség van a közbeszerzési eljárásban legalább az egyik kiválasztási szempont többségének teljesítéséhez.

(3) Az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás során bármikor kérhetik a gazdasági szereplőt, hogy megfelelő határidőn belül nyújtsa be, egészítse ki, tisztázza vagy pótolja a gazdasági szereplő származásának ellenőrzésével kapcsolatos információkat vagy dokumentációt, feltéve, hogy az ilyen kérések megfelelnek az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek. Amennyiben a gazdasági szereplő észszerű magyarázat nélkül nem szolgáltat ilyen információkat vagy dokumentációt, és ezáltal akadályozza, hogy az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők ellenőrizzék a gazdasági szereplő származását, vagy az ilyen ellenőrzést gyakorlatilag lehetetlenné vagy nagyon nehézzé teszi, az említett gazdasági szereplőt ki kell zárni az érintett közbeszerzési eljárásban való részvételből.

(4) Az áruk származását a 952/2013/EU rendelet 60. cikkével összhangban kell meghatározni, a szolgáltatás származását pedig az azt nyújtó gazdasági szereplő származása alapján kell meghatározni.

4. cikk

A legkevésbé fejlett országokból származó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó mentesség

A Bizottság nem indít vizsgálatot a 978/2012/EU rendelet IV. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országok tekintetében, kivéve, ha bizonyíték van bármely IPI intézkedésnek a jegyzékben szereplő harmadik országnak vagy gazdasági szereplőinek betudható kijátszására.

II. FEJEZET

Vizsgálatok, konzultációk, intézkedések és kötelezettségek

5. cikk

Vizsgálatok és konzultációk

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely uniós érdekelt fél vagy valamely tagállam megalapozott panasza alapján vizsgálatot indíthat valamely állítólagos harmadik országbeli intézkedésre vagy gyakorlatra vonatkozóan, hirdetményt téve közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ilyen, a vizsgálat megindításáról szóló hirdetménynek tartalmaznia kell a Bizottság harmadik országbeli intézkedésre vagy gyakorlatra vonatkozó előzetes értékelését, valamint fel kell kérnie az érdekelt feleket és a tagállamokat, hogy meghatározott időn belül bocsássák a Bizottság rendelkezésére a releváns információkat.

A Bizottság weboldalán online eszközt tesz hozzáférhetővé. A tagállamoknak és az uniós érdekelt feleknek ezt az eszközt kell használniuk a megalapozott panasz benyújtására.

(2) Az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételekor a Bizottság felkéri az érintett harmadik országot, hogy nyújtsa be álláspontját, szolgáltasson releváns információt és konzultáljon a Bizottsággal az állítólagos harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat megszüntetése vagy orvoslása céljából. A Bizottság - az (EU) 2015/1843 rendelet 7. cikkével létrehozott, kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság keretében - rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a vizsgálatok és konzultációk előrehaladásáról.

(3) A vizsgálatokat és a konzultációkat azok megkezdésétől számított kilenc hónapon belül le kell zárni. Indokolt esetekben a Bizottság ezt az időtartamot öt hónappal meghosszabbíthatja, úgy, hogy hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az említett hosszabbításról tájékoztatja a harmadik országot, az érdekelt feleket és a tagállamokat.

(4) A vizsgálatok és a konzultációk befejezésekor a Bizottság nyilvánosan elérhetővé tesz egy jelentést, amely tartalmazza a vizsgálat főbb megállapításait és meghatároz egy javasolt cselekvési tervet. A Bizottság ezt a jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

(5) Amennyiben a Bizottság a vizsgálatát követően azt állapítja meg, hogy az állítólagos harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat nem áll fenn, vagy nem eredményezi azt, hogy súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak a harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, a Bizottság befejezi a vizsgálatot, és a vizsgálat megszüntetéséről hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6) A Bizottság bármikor felfüggesztheti a vizsgálatot és a konzultációkat, ha az érintett harmadik ország:

a) kielégítő korrekciós intézkedéseket hoz, hogy megszüntesse vagy orvosolja azt, hogy súlyosan és ismétlődően sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak a harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, és ezáltal javítja az ilyen hozzáférést, vagy

b) kötelezettséget vállal az Unióval szemben, hogy az ilyen kötelezettségvállalást követően észszerű határidőn, de legkésőbb hat hónapon belül befejezi vagy fokozatosan kivezeti a harmadik országbeli intézkedést vagy gyakorlatot, többek között a közbeszerzésekre is kiterjesztve a meglévő megállapodások hatályát.

(7) A Bizottság bármikor folytathatja a vizsgálatot és a konzultációkat, ha arra a következtetésre jut, hogy a felfüggesztés a továbbiakban nem indokolt.

(8) A Bizottság hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a vizsgálat és a konzultációk felfüggesztése vagy folytatása esetén.

6. cikk

Az IPI intézkedések

(1) Ha a Bizottság az 5. cikk szerinti vizsgálatot és konzultációkat követően megállapítja, hogy fennáll a harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat, akkor - ha úgy ítéli meg, hogy ez az Unió érdekében áll - végrehajtási jogi aktus útján IPI intézkedést fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Annak megállapítása, hogy az Uniónak érdekében áll-e valamely IPI intézkedés elfogadása, a különböző érdekek - köztük az uniós gazdasági szereplők érdekei - összességének értékelésén alapul. Nem fogadhatók el IPI intézkedések, amennyiben a Bizottság a rendelkezésére álló információ alapján arra a következtetésre jut, hogy az ilyen intézkedések elfogadása nem áll az Unió érdekében.

(3) Az IPI intézkedést a rendelkezésre álló információkra tekintettel és az alábbi kritériumok alapján kell megállapítani:

a) az IPI intézkedés arányossága a harmadik országbeli intézkedés vagy gyakorlat tekintetében;

b) az érintett áruk és szolgáltatások alternatív beszerzési forrásainak rendelkezésre állása az ajánlatkérő szervekre és a közszolgáltató ajánlatkérőkre gyakorolt jelentős negatív hatás elkerülése és minimalizálása érdekében.

(4) IPI intézkedést csak azokra a közbeszerzési eljárásokra lehet alkalmazni, amelyek becsült értéke meghaladja a Bizottság által a vizsgálat és a konzultációk eredményeire tekintettel és a (3) bekezdésben meghatározott kritériumok figyelembevételével meghatározandó értékhatárt. Az említett becsült értéknek építési beruházások és koncessziók esetében el kell érnie vagy meg kell haladnia a héa nélküli 15 000 000 EUR-t, áruk és szolgáltatások esetében pedig el kell érnie vagy meg kell haladnia a héa nélküli 5 000 000 EUR-t.

(5) IPI intézkedést kell alkalmazni a dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélt konkrét szerződések esetében, amennyiben az IPI intézkedés az említett dinamikus beszerzési rendszerekre is alkalmazandó, kivéve azokat a konkrét szerződéseket, amelyek becsült értéke a vonatkozó, a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében vagy a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében meghatározott értékek alatt van. Nem lehet IPI intézkedést alkalmazni a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásokra vagy a 2014/24/EU irányelv 5. cikkének (10) bekezdésével vagy a 2014/25/EU irányelv 16. cikkének (10) bekezdésével összhangban az egyes részekre vonatkozóan odaítélendő szerződésekre.

(6) Az (1) bekezdésben említett IPI intézkedés keretében a Bizottság a (8) bekezdésben meghatározott hatályon belül úgy határozhat, hogy korlátozza valamely harmadik országból származó gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférését azáltal, hogy előírja az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy

a) pontszám-kiigazítást alkalmazzanak az említett harmadik országból származó gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok esetében; vagy

b) zárják ki az említett harmadik országból származó gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatokat.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában említett pontszám-kiigazítás csak az ajánlatok értékelése és rangsorolása céljából alkalmazható. Ez nem érinti a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés alapján fizetendő árat.

(8) Az (1) bekezdésben említett IPI intézkedés keretében a Bizottság meghatározza az IPI intézkedés hatályát, beleértve a következőket:

a) az áruk, szolgáltatások és koncessziók ágazatai vagy kategóriái a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) megállapított közös közbeszerzési szójegyzék alapján, valamint az alkalmazandó kivételek;

b) az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők meghatározott kategóriái;

c) a gazdasági szereplők meghatározott kategóriái;

d) a (4) bekezdésben meghatározottakat elérő vagy meghaladó meghatározott értékhatárok;

e) adott esetben a (6) bekezdés a) pontjában említett pontszám-kiigazítás százalékos értékei.

Az első albekezdés e) pontjában említett pontszám-kiigazítás százalékos értékét a harmadik országtól és az előirányzott áruk, szolgáltatások, építési beruházások vagy koncessziók ágazatától függően az ajánlat értékelési pontszámának 50 %-áig lehet meghatározni. Azon közbeszerzési eljárások alkalmazásában, ahol az ár vagy a költség az egyetlen szerződés-odaítélési szempont, a pontszám-kiigazítás az ezen albekezdés első mondatában meghatározott százalékos érték kétszerese. A vonatkozó százalékos értékeket külön fel kell tüntetni az IPI intézkedésben.

(9) Az IPI intézkedésnek a (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti lehetőségek alapján történő meghatározásakor a Bizottság azt a fajta intézkedést választja, amely arányos lenne és a leghatékonyabban orvosolná azt, hogy sérül az uniós gazdasági szereplők, áruk vagy szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési vagy koncessziós piacokhoz való hozzáférésének szintje.

(10) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a harmadik ország kielégítő korrekciós intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megszüntesse vagy orvosolja azt, hogy sérül az uniós gazdasági szereplőknek, áruknak vagy szolgáltatásoknak az említett harmadik ország közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférése, ezáltal javítva az ilyen hozzáférést, vagy ha a harmadik ország kötelezettséget vállal a szóban forgó intézkedés megszüntetésére vagy gyakorlat befejezésére, a Bizottság visszavonhatja az IPI intézkedést vagy felfüggesztheti annak alkalmazását.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vállalt korrekciós intézkedéseket vagy kötelezettségvállalásokat visszavonták, felfüggesztették vagy nem megfelelően hajtották végre, megállapításait nyilvánosan elérhetővé teszi, és bármikor újból előírhatja az IPI intézkedést.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján visszavonhatja, felfüggesztheti vagy újból előírhatja az IPI intézkedést és ilyen esetekben hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az említett végrehajtási jogi aktust a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(11) Az IPI intézkedés a hatálybalépésétől számított öt év elteltével hatályát veszti. Az IPI intézkedés ötéves időtartamra meghosszabbítható. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az adott IPI intézkedés lejárta előtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetmény közzétételével megkezdi a szóban forgó IPI intézkedés felülvizsgálatát. Az ilyen felülvizsgálatot a vonatkozó hirdetmény közzétételétől számított hat hónapon belül be kell fejezni. Az ilyen felülvizsgálatot követően a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghosszabbíthatja az IPI intézkedés időtartamát, megfelelően kiigazíthatja azt vagy felválthatja azt egy másik IPI intézkedéssel. Az említett végrehajtási jogi aktust a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Az e rendelet alkalmazása alól mentesülő ajánlatkérő szervek jegyzéke

(1) Valamely tagállam indokolt kérelmére a Bizottság - az IPI intézkedés hatálya alá tartozó odaítélési eljárások tagállamok közötti igazságos elosztása céljával - elfogadhatja az említett tagállam 50 000 lakosnál kevesebb lakosságszámú közigazgatási egységei közül kiválasztott helyi ajánlatkérő szervek jegyzékét, amely helyi ajánlatkérő szervek mentesülnek e rendelet alkalmazása alól.

(2) A tagállam kérelmében részletes információkat szolgáltat a mentesség iránti kérelem indoklására, valamint az e rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó azon szerződések értékéről, amelyeket az összes felsorolt ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a mentesség iránti kérelmet megelőző december 31-ét megelőző három év során ítélt oda. Mentesség csak akkor adható, ha az e rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott értékhatárokat meghaladó, és a mentesítési kérelemmel nem érintett ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szerződések összértéke meghaladja a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó, a kérelmező tagállamban ugyanazon hároméves időszakban odaítélt, értékhatár feletti szerződések összértékének 80 %-át.

(3) A mentességnek a feltétlenül szükséges és arányos mértékre kell korlátozódnia, figyelembe véve a mentesítési kérelemmel érintett ajánlatkérő szervek adminisztratív kapacitását.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett jegyzék elfogadása előtt tájékoztatja a tagállamokat. E jegyzék - amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában - három évig érvényes, és az érintett tagállam indokolt kérelmére háromévente felülvizsgálható vagy megújítható.

8. cikk

A nyertes ajánlattevő kötelezettségei

(1) Az IPI intézkedés hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében, valamint az olyan keretmegállapodások alapján odaítélt szerződések esetében, ahol az említett szerződések becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében meghatározott értékeket, valamint amennyiben az említett keretmegállapodások IPI intézkedés hatálya alá tartoztak, az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokban a nyertes ajánlattevőkre vonatkozóan az alábbi kötelezettségeket is elő kell írniuk:

a) nem adják alvállalkozásba a szerződés összértékének több mint 50 %-át olyan harmadik országból származó gazdasági szereplőknek, amelyek IPI intézkedés hatálya alá tartoznak;

b) árubeszerzés tárgyú szerződések esetében biztosítják, hogy a szerződés időtartama alatt az IPI intézkedés hatálya alá tartozó harmadik országból származó, a szerződés végrehajtása során szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások legfeljebb a szerződés összértékének 50 %-át teszik ki, függetlenül attól, hogy ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat közvetlenül a nyertes ajánlattevő vagy egy alvállalkozó szállítja vagy nyújtja;

c) az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek kérésükre legkésőbb a szerződés teljesítésének befejezésekor az a) vagy b) ponttal összhangban álló, megfelelő bizonyítékot nyújtanak be;

d) az a) vagy a b) pontban említett kötelezettségek be nem tartása esetén a szerződés összértéke 10 és 30 %-a közötti részének megfelelő, arányos díjat fizetnek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában elegendő bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy a szerződés összértékének több mint 50 %-a az IPI intézkedés hatálya alá tartozó harmadik országtól eltérő országokból származik. Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek releváns bizonyítékot kell kérnie, ha észszerű jelek utalnak arra, hogy nem tartják be az (1) bekezdés a) vagy b) pontját, vagy ha a szerződést a gazdasági szereplők egy olyan csoportjának ítélik oda, amelynek egy olyan harmadik országból származó olyan jogi személy is tagja, amely IPI intézkedés hatálya alá tartozik.

(3) Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek azon közbeszerzési eljárások dokumentumaiban, amelyekre IPI intézkedés vonatkozik, hivatkozniuk kell az e cikkben meghatározott kötelezettségekre.

9. cikk

Kivételek

(1) Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők kivételes alapon dönthetnek úgy, hogy valamely közbeszerzési eljárás tekintetében nem alkalmazzák az IPI intézkedéseket, ha:

a) csak olyan ajánlatok felelnek meg a pályázati feltételeknek, amelyeket harmadik országból származó, valamely IPI intézkedés hatálya alá tartozó gazdasági szereplők nyújtottak be; vagy

b) az IPI intézkedés alkalmazásának mellőzéséről szóló döntés közérdeken alapuló kényszerítő okok - például közegészségügy vagy környezetvédelem - miatt indokolt.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy nem alkalmaz IPI intézkedést, legkésőbb a szerződés odaítélésétől számított harminc napon belül benyújtja a Bizottságnak - az adott tagállam által meghatározandó módon - a következő információkat:

a) az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő neve és elérhetőségei;

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) a gazdasági szereplők származására vonatkozó információk;

d) az az ok, amelyre az IPI intézkedés alkalmazásának mellőzéséről szóló döntést alapozzák, és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása;

e) adott esetben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

A Bizottság az érintett tagállamoktól további információkat kérhet.

10. cikk

Jogorvoslat

Az e rendelet hatálya alá tartozó valamely konkrét szerződés elnyerésében aktuálisan vagy korábban érdekelt gazdasági szereplők jogi védelmének biztosítása érdekében a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvet megfelelően alkalmazni kell.

III. FEJEZET

Végrehajtási hatáskörök, jelentéstétel és záró rendelkezések

11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2015/1843 rendelet 7. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 3. cikke értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt az IPI intézkedés tervezetének az e rendelet 6. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatok kizárása formájában történő elfogadásáról, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

12. cikk

Iránymutatások

E rendelet ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők, valamint gazdasági szereplők általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Bizottság 2022. augusztus 29-től számított hat hónapon belül iránymutatásokat bocsát ki.

13. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság 2025. augusztus 30-ig, azt követően pedig legalább kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a harmadik országok közbeszerzési vagy koncessziós piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről. E jelentést nyilvánosságra kell hozni. A tagállamok - kérésre - a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e rendelet szerinti intézkedések alkalmazására vonatkozó információkat, beleértve azoknak a központi szintű és a központi szint alatti szintű közbeszerzési eljárásoknak a számát, amelyek során egy adott IPI intézkedést alkalmaztak, az említett IPI intézkedés hatálya alá tartozó harmadik országokból érkezett ajánlatok számát, valamint azokat az eseteket, amikor az IPI intézkedés alóli egyedi kivételt alkalmaztak.

(2) Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó információk részeként a közbeszerzési eljárások elektronikus napilapján (Tender Electronic Daily) keresztül jelentést kell tenniük a Bizottságnak az IPI intézkedések alkalmazásáról. Ennek a jelentésnek minden egyes releváns eljárás esetében információkat kell tartalmaznia az IPI intézkedések alkalmazásáról, az adott IPI intézkedés hatálya alá tartozó harmadik országokból érkezett ajánlatok számáról, azon ajánlatok számáról, amelyek esetében a pályázat kizárását vagy pontszám-kiigazítást alkalmaztak, valamint az IPI intézkedés alóli egyedi kivétel alkalmazásáról. A Bizottság az e cikkben előírt rendszeres jelentéstétel során felhasználja ezeket az adatokat. A tagállamok a Bizottság kérésére az e rendelet szerinti intézkedések alkalmazásával kapcsolatos további információkat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére.

14. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb négy évvel egy végrehajtási jogi aktus elfogadását követően vagy legkésőbb 2027. augusztus 30-t követően - attól függően, hogy melyik a korábbi -, ezt követően pedig ötévente a Bizottság felülvizsgálja e rendelet hatályát, működését és hatékonyságát, és megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. június 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

F. RIESTER

(1) HL C 264., 2016.7.20., 110. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. június 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. június 17-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189., 2014.6.27., 50. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

(9) A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(10) A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1843 rendelete (2015. október 6.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján az Uniót megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelempolitika területén követendő uniós eljárások megállapításáról (HL L 272., 2015.10.16., 1. o.).

(13) A Tanács 71/306/EGK határozata (1971. július 26.) az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(15) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(16) A Bizottság (EU) 2019/1780 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 23.) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták ("e-hirdetmények") létrehozásáról és az (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2019.10.25., 7. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV)(HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatban

Az Európai Parlament és a Tanács elismeri, hogy az ebben az eszközben elfogadott komitológiai szabályok nem befolyásolják más folyamatban lévő vagy jövőbeli jogalkotási tárgyalások kimenetelét, és nem tekinthetők precedensnek más jogalkotási dossziék tekintetében.

A Bizottság nyilatkozata a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló rendelet ((EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet) felülvizsgálatáról

Amikor az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban a Bizottság felülvizsgálja a rendelet hatályát, érvényesülését és hatékonyságát, azt is értékelni fogja, hogy szükséges-e a rendelet alkalmazása alól mentesíteni azokat a fejlődő országokat, amelyek kedvezményezettjei a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti általános előírásnak, és különösen azokat, amelyek kedvezményezettjei a 978/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak. A felülvizsgálat során a Bizottság különös figyelmet fordít majd az uniós közbeszerzések szempontjából stratégiainak minősülő ágazatokra.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022R1031 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022R1031&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére