6/2006. (MK 94.) PM utasítás

a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A Pénzügyminisztérium szervezeti felépítéséről és működésének rendjéről az alábbi utasítást adom ki:

1. §

A Pénzügyminisztérium szervezetét és működési rendjét a jelen utasítás mellékletét képező - a miniszterelnök által jóváhagyott - Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltak szerint állapítom meg.

2. §

(1) Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2004. (PK. 15.) PM utasítás, valamint az annak módosításáról szóló 2/2005. (PK. 5.) PM utasítás, 3/2005. (PK. 10.) PM utasítás, 1/2006. (PK. 1.) PM utasítás, 3/2006. (PK. 4.) PM utasítás, valamint az 5/2006. (VI. 30.) PM utasítás hatályát veszti.

(2) A Szabályzat 4. §-a (2) bekezdés g) pontja első francia bekezdésének "SZF" szövegrésze, 2. számú függelékének "Szerencsejáték Felügyelet" szövegrésze, 3. számú függelékének II/1. pont j) alpontja, II/3. pont 3.1. b) alpontjának "Szerencsejáték Felügyelet" szövegrésze 2007. január 1-jén hatályát veszti.

(3) A Szabályzat 3. számú függeléke V/3. pont b) alpontjának "és az illetékhivatalok", valamint az "illetékezéssel" szövegrésze, d) alpontjának "az illetékek" szövegrésze, e) alpontjának "illetékek" szövegrésze, l) alpontjának "az illetékhivatalok és" szövegrésze, o) alpontjának "és illetékek" szövegrésze, q) alpontjának "az illetékhivataloknál és" szövegrésze, valamint "és illetékügyekben" szövegrésze 2007. január 1-jén hatályát veszti.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 6/2006. (MK 94.) PM utasításhoz

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Pénzügyminisztérium jogállása és alapadatai

1. §

(1) A Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező, a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi államigazgatási szerv, amely - gazdálkodását tekintve - önállóan gazdálkodó, közpnti költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Pénzügyminisztérium

megnevezésének hivatalos rövidítése: PM

angol megnevezése: Ministry of Finance

német megnevezése: Finanzministerium

francia megnevezése: Ministere des Finances

b) székhelye: 1051 Budapest V., József nádor tér 2-4.

postacíme: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

postafiókcíme: 1369 Budapest, Pf. 481.

c) adószáma: 15303079-2-41

előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01454055-00000000

számlavezető: Magyar Államkincstár

d) alapító okiratának kelte: 1999. szeptember 7.

alapító okiratának száma: 397/1999.

e) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet és az alapító okirat határozza meg.

A feladat ágazati azonosítójának megnevezése:

szakágazat: 751113 - minisztériumok tevékenysége

szakfeladat: 75112-0 - kormányzati szervek igazgatási tevékenysége

Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése Pénzügyinisztérium fejezet 1. címén jóváhagyott költségvetés.

Kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet a minisztérium nem folytat.

A minisztérium ÁFA körbe tartozó adóalany.

A minisztérium szervezete

2. §

(1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra (a továbbiakban: minisztériumi egység), a főosztály osztályokra tagozódik.

(2) A minisztériumi egység feladatkörén belül a szakmailag összefüggő feladatokat az osztályok látják el. Az osztályok elnevezését a 3. számú függelék tartalmazza.

3. §

(1) A minisztérium szervezeti felépítését és irányítási rendjét az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A minisztériumi egységek feladatait a 3. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM ÁLLAMI VEZETŐI*, VALAMINT A VEZETŐI MEGBÍZATÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZTISZTVISELŐK[1]

A miniszter

4. §

(1) A minisztériumot a miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti. A miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Az Alkotmányban és más jogszabályokban - különösen a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben - meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva és jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körében utasítást, irányelvet, tájékoztatót, továbbá egyedi ügyben határozatot, a minisztérium vezetése körében utasítást, illetőleg egyéb intézkedést ad ki.

(2) A miniszter feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) részt vesz az Országgyűlés munkájában;

b) részt vesz - a Kormány által meghatározott rendben - a Kormány és kabinetjei munkájában, vezeti a Gazdasági Kabinetet;

c) előterjesztéseket, jelentéseket terjeszt a Kormány elé;

d) jóváhagyja és a Kormány elé terjeszti az ágazatfejlesztési koncepciókat, programokat és terveket, szervezi végrehajtásukat;

e) irányítja a nemzetközi együttműködésből adódó ágazati feladatokat;

f) kialakítja a fejezet év(ek)re szóló költségvetési javaslatát és jóváhagyja zárszámadását;

g) a 2. számú függelékben foglaltaknak megfelelően az illetékes szakállamtitkár útján ellátja

- a jogszabály alapján a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek /Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), Vám- és Pénzügyőrség (VP), Magyar Államkincstár (Kincstár), Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), Nemzeti Programengedélyező Iroda (NAO)/ irányítását vagy felügyeletét, beleértve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározott, a felügyeleti szervet megillető jogkörök gyakorlását is a 3. számú függelékben foglalt kivételekkel;[2]

- az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) vonatkozásában a minisztert illető alapítói és tulajdonosi jogok, valamint a Diákhitel Központ Zrt. vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlását. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) vonatkozásában - az alapítónak fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogokat a miniszter képviseleti meghatalmazása alapján az illetékes szakállamtitkár gyakorolja;

h)[3] ellátja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) irányítását;

i)[4] az állam nevében gyakorolja a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi jogokat, a Monetáris Tanács és a Magyar Nemzeti Bank igazgatósági ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül az illetékes szakállamtitkár útján képviseli;

j)[5] ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat, így különösen kormánybizottság, tárcaközi bizottság vezetését, illetve részt vesz ezek munkájában;

k)[6] közvetlenül irányítja a minisztérium függetlenített belső ellenőrzési feladatainak ellátását, jóváhagyja a minisztérium belső ellenőrzési kézikönyvét és stratégiai, valamint éves ellenőrzési tervét, kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét;

l)[7] dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

(3) A miniszter a minisztérium vezetése során elsősorban a következő feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) elkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, megállapítja a minisztériumi egységek irányítási rendjét;

b) közvetlenül irányítja az államtitkár, a miniszteri biztos és a kabinetfőnök tevékenységét, illetve az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vezetőinek tevékenységét, jóváhagyja ezen minisztériumi egységek ügyrendjét;

c) dönt a minisztériumi egységek felépítéséről;

d) jóváhagyja az államtitkár útján a minisztérium munkatervét;

e) gyakorolja a jogszabályokban, különösen a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (Ktv.) és a Ksztv.-ben hatáskörébe utalt, Közszolgálati Szabályzatba foglalt - át nem ruházható, illetve saját jogkörében fenntartott - munkáltatói jogokat;

f) dönt a vezetői megbízás adásáról, visszavonásáról;

g) gyakorolja a kitüntetések, címek, szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott jogokat, illetve javaslatot tesz a magasabb szintű állami elismerésekre és kitüntetésekre;

h) dönt a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkacsoport létrehozásáról.

(4)[8] A minisztert akadályoztatása esetén - az (5)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - az államtitkár helyettesíti.

(5)[9] A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(6) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(7)[10] A minisztert az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - a miniszter döntése alapján -a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az államtitkár vagy a miniszter által kijelölt szakállamtitkár helyettesíti.

(8)[11] A minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni.

Az államtitkár

5. §

(1) Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter teljes jogkörű helyettese. A minisztériumban egy államtitkár működik. Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.

(2) Az államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) elősegíti a miniszter országgyűlési képviseletének ellátását;

b) kapcsolatot tart az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel;

c) koordinálja a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést;

d) irányítja a szakállamtitkárok, valamint az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vezetőinek tevékenységét, jóváhagyja - az illetékes szakállamtitkár javaslatára - a minisztériumi egységek ügyrendjét a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi egységek ügyrendje kivételével;

e) gyakorolja a szakállamtitkárok, valamint az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vezetői és köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az általa kiadott rendelkezés szerint;

f) az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek útján - a minisztérium érintett minisztériumi egységeinek segítségével - gondoskodik az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a minisztérium feladatkörét érintő megkeresések intézéséről;

g) gondoskodik a törvénytervezeteknek a kormánypárti képviselőcsoportokkal való egyeztetéséről;

h) a minisztert akadályoztatása esetén helyettesíti a az Országgyűlés ülésén, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben, az Országgyűlés bizottságai ülésén, továbbá feladatkörében képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben;

i) az irányítási rendtől függetlenül biztosítja a minisztériumi egységek összehangolt működését. Ennek érdekében elsősorban:

ia) gondoskodik a minisztérium működése személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosításáról,

ib) gondoskodik a gazdálkodás rendjének kialakításáról és a gazdálkodás szabályainak betartásáról,

ic) gondoskodik a minisztérium munkájának megszervezéséről, ennek keretében irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

id) dönt a szakállamtitkárok egymás közti, valamint a szakállamtitkárok és az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi egységek közötti hatásköri vitákban,

ie) megszervezi és működteti a minisztérium belső információs rendszerét;

j) irányítja a Pénzügyminisztérium fejezet következő év(ek)re szóló költségvetése tervezésének és zárszámadásának munkálatait;

k) jóváhagyja a Pénzügyminisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak elemi költségvetését és beszámolóját;

l) jóváhagyja a Pénzügyminisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásának, az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának rendjét;

m) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje alapján;

n) jóváhagyja a fejezetbe sorolt költségvetési szerveket érintően a kincstári vagyon kezelőjének kijelölését és a vagyon elidegenítését;

o) gyakorolja a szakállamtitkárok, valamint az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselői vagyonnyilatkozatainak összevetésére vonatkozó jogkört az általa kiadott rendelkezés szerint;

p) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít más miniszter által vagy velük együttesen készített előterjesztések, jogszabályok tervezetéről;

q) részt vesz a szakmapolitikai egyeztetésen és az államtitkári értekezleten;

r) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(3) Az államtitkárt akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt szakállamtitkár helyettesíti.

(4)[12] Az államtitkárt - amennyiben nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a munkáltatói jogok gyakorlása során az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó szakállamtitkár vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő helyettesíti.

A szakállamtitkár

6. §

(1) A szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium Szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért és az irányítási területén működő minisztériumi egységek tevékenységének összehangolásáért. A szakállamtitkár tevékenységét az államtitkár irányítja. A szakállamtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek felelősséggel tartozik.

(2) A minisztériumban 4 szakállamtitkár működik.

(3) A kinevezett szakállamtitkárok területei a következők:

a) költségvetés,

b) költségvetési bevételek és számvitel,

c) gazdaságpolitika és nemzetközi ügyek,

d) vagyongazdálkodás és az ágazati fejlesztések finanszírozása.

(4) A szakállamtitkár feladat és hatáskörei elsősorban a következők:

a) szakterületén - a minisztérium időszerű feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket;

b) feladatkörére korlátozottan utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít más miniszter által vagy velük együttesen készített előterjesztések, jogszabályok tervezetéről;

c) a miniszter és az államtitkár akadályoztatása esetén feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján helyettesíti a minisztert az Országgyűlés bizottságai ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben;

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a miniszter és az államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

e) a miniszter által a 4. § (2) bekezdés g) pontban átruházott hatáskörben az illetékes szakállamtitkár ellátja a jogszabály alapján a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányítását vagy felügyeletét, az ÁKK Zrt. vonatkozásában a minisztert illető alapítói és tulajdonosi jogok, valamint a Diákhitel Központ Zrt. vonatkozásában a minisztert illető tulajdonosi jogok gyakorlását, továbbá gyakorolja az ÁPV Zrt. vonatkozásában - az alapítónak fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogokat a miniszter képviseleti meghatalmazása alapján;

f) közvetlenül irányítja a szakterületén működő minisztériumi egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát;

g) gyakorolja a közvetlen irányítása alatt álló minisztériumi egységek vezetői és köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az általa kiadott rendelkezés szerint;

h) gyakorolja az irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselői vagyonnyilatkozatainak összevetésére vonatkozó jogkört az általa kiadott rendelkezés szerint;

i)[13] az illetékes szakállamtitkár, mint Nemzeti programengedélyező, ellátja az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat, illetve irányítja a Nemzeti Alapot;

j) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(5) A szakállamtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi szakállamtitkárral, a miniszteri biztossal, jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja őket, illetve az érintett főosztályvezetőket. Az egyes minisztériumi egységek között felmerült vitákat az irányítást ellátó szakállamtitkár - több szakállamtitkár feladatkörének érintése esetén az érintett szakállamtitkárral együttesen - egyezteti és dönti el. A szakállamtitkárok közötti vitát az államtitkár dönti el.

(6) Az államtitkárt akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt szakállamtitkár helyettesíti, a minisztert azonban - a 30. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem helyettesítheti.

(7) A szakállamtitkárt akadályoztatása esetén az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

A kabinetfőnök

7. §

(1) A Miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti. A kabinetfőnök főosztályvezetői jogállású köztisztviselő, aki a miniszter közvetlen irányítása mellett, a miniszter szakmai és politikai tevékenységének, feladat- és hatásköre gyakorlásának elősegítése érdekében döntéselőkészítő, koordináló, a miniszter döntései végrehajtását ellenőrző feladatot végez. A kabinetfőnök tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.

(2) A kabinetfőnök felelős a Miniszteri kabinet rendeltetésszerű működéséért, a részére megállapított feladatok teljesítéséért, illetve azok végrehajtásának ellenőrzéséért.

(3) A kabinetfőnök

a) vezeti a Miniszteri Titkárságból és a Parlamenti kapcsolatok osztályából álló Miniszteri kabinetet;

b) gyakorolja a Miniszteri kabinet köztisztviselői és a miniszter irányítása alá tartozó minisztériumi egységek vezetői és köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat - ideértve a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak összevetésére vonatkozó jogkört is - az általa kiadott rendelkezés szerint;

c) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Titkársággal és más tárcák kabinetfőnökeivel;

d) segíti a minisztert a minisztériumot vezető munkájában, ennek keretében megbízásából eljár mind a minisztériumon belüli ügyek intézésében, mind a minisztérium képviseletében;

e) jogosult eljárni, intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyekre vonatkozóan a jogkörében eljáró minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott.

(4) A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.

A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár titkárságának vezetője

8. §

(1) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár tevékenységét titkárság segíti.

(2) A miniszter titkárságát főosztályvezető-helyettes, osztályvezető vagy politikai főtanácsadó vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.

(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.

(4) A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy olyan osztályvezetői megbízatással rendelkező személy vezeti, akinek tevékenységét a szakállamtitkár irányítja.

A miniszteri biztos

9. §

(1) A miniszter normatív utasítással egyes kiemelt fontosságú feladatok ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) Miniszteri biztossá

a) államtitkár vagy szakállamtitkár az eredeti feladatkörével összefüggő,

b) a minisztérium állományába tartozó politikai főtanácsadó a miniszter feladatkörébe tartozó

feladat ellátására nevezhető ki.

(3) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja.

(4) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, szakállamtitkári vagy politikai főtanácsadói megbízatásának megszűnésével megszűnik.

(5) A miniszteri biztosok száma a minisztériumban egyidejűleg a 2 főt nem haladhatja meg.

A főosztályvezető

10. §

(1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló szakállamtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti a főosztály munkáját, és felelős a főosztály feladatai ellátásáért.

(2) A főosztályvezető dönt a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik. Döntési (kiadmányozási) jogkörét a főosztályvezető-helyettesre, illetve az osztályvezetőre írásban átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a főosztály munkájáért való felelősséget.

(3) A főosztályvezető felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály feladatkörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért, szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért.

(4) A főosztályvezető főbb feladatai:

a) elkészíti a főosztály ügyrendjét és jóváhagyásra felterjeszti az államtitkár elé, illetve a közvetlenül a miniszter irányítása alá tartozó főosztály vezetője a miniszter elé;

b) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki;

c) megállapítja a minisztériumi munkatervben foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a főosztály által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét;

d) irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatkörével kapcsolatos jogszabályoknak, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, illetve a főosztály feladatait meghatározó állami vezetői rendelkezéseknek a végrehajtását, ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

e) figyelemmel kíséri és elemzi a főosztály munkája kapcsán felmerülő gazdasági és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, szabályozásuk hatását. Indokolt esetben ezek alapján koncepciót készít, illetve javaslatot tesz törvényalkotás kezdeményezésére, vagy más jogi szabályozásra, a hatályos jogszabályok módosítására vagy egyéb intézkedésekre;

f) szakmailag előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei koncepcióit, illetve tervezeteit;

g) véleményezi más főosztályok és tárcák előterjesztéseinek és jogszabályainak szakmai tervezeteit;

h) a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint dönt a főosztály hatáskörébe utalt hatósági ügyekben;

i) képviseli a főosztályt, valamint feladatkörében, illetve megbízás alapján a minisztériumot;

j) a főosztály állományába tartozó köztisztviselők felett gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltató jogokat, gondoskodik a Ktv. és végrehajtási rendeleteinek érvényesítéséről, rendszeresen figyelemmel kíséri és elősegíti munkatársai szakmai fejlődését;

k) javaslatot tesz a főosztály létszám-, bér- és jutalmazási keretével való gazdálkodásra;

l) a hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, tájékoztatást ad;

m) tájékoztatást ad a főosztály munkájáról, illetve tájékoztatja munkatársait a vezetői döntésekről;

n) a főosztály feladataihoz illeszkedően kapcsolatot tart más minisztériumi egységekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel;

o) közreműködik a miniszter és az államtitkár kormányülésre, államtitkári értekezletre, illetve szakmapolitikai egyeztetésre történő felkészítésében;

p) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a minisztérium állami vezetői állandó vagy eseti jelleggel megbízzák;

q) gyakorolja mindazon jogokat és ellátja azokat a feladatokat, melyeket a minisztérium belső szabályzatai a hatáskörébe utalnak.

(5) A főosztályvezetőt egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes, mint a főosztályvezető általános helyettese, vagy főosztályvezető-helyettes, több főosztályvezető-helyettes esetén az ügyrendben kijelölt főosztályvezető-helyettes, illetve az ügyrendben kijelölt osztályvezető helyettesíti.

A főosztályvezető-helyettes

11. §

(1) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott körben közvetlenül irányítja a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet. A főosztályvezető-helyettes - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - osztály vezetésére szóló megbízással rendelkezik, amelynek keretében kötelezően ellátja a 12. §-ban meghatározott feladatokat is. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(2) Legfeljebb egy főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető általános helyettesítésére - osztály vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi.

Az osztályvezető

12. §

(1) Az osztályvezető vezeti az osztályt, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztérium vezetőinek irányító rendelkezései az osztály munkájában a feladatok végrehajtása során érvényesüljenek. Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(2) Az osztályvezető

a) meghatározza az ügyintézők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, biztosítja a munkához szükséges információkat;

b) ellátja az osztály képviseletét, külön meghatalmazás alapján eljár a minisztérium képviseletében;

c) kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetői hatáskörébe utaltak.

III. Fejezet

A FŐTISZTVISELŐ, AZ ÜGYINTÉZŐ ÉS AZ ÜGYKEZELŐ KÖZTISZTVISELŐ, VALAMINT A FIZIKAI ALKALMAZOTT MUNKAVÁLLALÓ

A főtisztviselő

13. §

A főtisztviselő feladata, hogy köztisztviselői munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, az igazgatási ágazatpolitikai szempontok gyakorlati érvényesítését, és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat.

Az ügyintéző

14. §

(1) Ügyintéző a minisztérium feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselő. Felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Ha felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást az ügyintézőnek, a felsőbb vezető és az ügyintéző köteles erről a közvetlen felettes vezetőt mielőbb tájékoztatni.

(3) Az ügyintéző gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás megszervezéséről.

(4) Az ügyintéző feladatait a jogszabályok által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidő betartásával köteles végrehajtani.

(5) Az ügyintézőnek ismernie kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely feladatköre eredményes ellátásához szükséges.

(6) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a közvetlen felettese által esetenként kijelölt ügyintéző helyettesíti.

Az ügykezelő

15. §

(1) Ügykezelő az a köztisztviselő, aki a minisztériumban ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el.

(2) Az ügykezelő a munkaköri leírásban megállapított, illetve közvetlen felettes vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és a határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

A fizikai alkalmazott

16. §

A fizikai alkalmazott a munkaköri leírásban megállapított feladatait a közvetlen felettes vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUM TESTÜLETEI

A Minisztériumi Vezetői Értekezlet

17. §[14]

(1) A Minisztériumi Vezetői Értekezlet a miniszter vezetésével szerdánként ülésezik, ettől a miniszter eltérhet.

(2) A Minisztériumi Vezetői Értekezlet állandó résztvevői a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok, a főosztályvezetők, a miniszter alárendeltségében működő szervek vezetői, valamint az Államtitkári Titkárság Koordinációs osztályának (a továbbiakban: Koordinációs osztály) vezetője. Az értekezletre más személyek a miniszter döntése alapján hívhatók meg.

(3) A Minisztériumi Vezetői Értekezlet célja:

a) a minisztériumban készülő előterjesztések tervezeteinek, továbbá a Minisztériumi Vezetői Értekezlet elé utalt egyéb ügyek megtárgyalása az egységes minisztériumi szakmai álláspont kialakítása érdekében, illetve

b) tájékoztatás a Kormány ülésein hozott döntésekről.

(4) A Minisztériumi Vezetői Értekezletről emlékeztető készül. Az előterjesztő elkészíti a saját előterjesztésére, anyagára vonatkozó emlékeztetőt, amelynek - egyebek mellett - tartalmaznia kell az ülésen született döntéseket is. Ezt az ülés napján eljuttatja az emlékeztető összeállításáért felelős Koordinációs osztályra. A Koordinációs osztály az emlékeztetőt az ülést követő munkanap 12 óráig elkészíti, és a résztvevők részére megküldi.

A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezlet

18. §

(1) A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel ülésezik.

(2) A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezletet a miniszter vezeti. Állandó résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és a Sajtó és kommunikációs főosztály vezetője. Az értekezletre más személyek miniszteri döntés alapján hívhatók meg.

(3) A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezlet tárgyalja meg a minisztérium szakmai irányító és felügyeleti munkájával kapcsolatos jelentősebb elvi és gyakorlati kérdéseket, koncepciókat.

(4) A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezlet összehívásáról a Miniszteri Titkárság gondoskodik.

(5) A Miniszteri Szűkkörű Vezetői Értekezletről a kabinetfőnök szükség szerint emlékeztetőt készít, amelyet a résztvevők és a végrehajtásra kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

Államtitkári Vezetői Értekezlet

19. §

(1) Az Államtitkári Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel ülésezik.

(2) Az Államtitkári Vezetői Értekezletet az államtitkár vezeti. Állandó résztvevői a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a Sajtó és kommunikációs főosztály vezetője, valamint az államtitkár titkárságvezetője. Az értekezletre más személyek államtitkári döntés alapján hívhatók meg.

(3) Az Államtitkári Vezetői Értekezlet tárgyalja meg a minisztérium aktuális feladatait, a problémák megoldási módját.

(4) Az Államtitkári Vezetői Értekezlet összehívásáról az államtitkár titkárságvezetője gondoskodik.

A miniszteri tájékoztató értekezlet

20. §

(1) A miniszter a kormányülést követően az ott elhangzottakról tájékoztató értekezletet tart.

(2) A tájékoztató értekezlet résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a főosztályvezetők, valamint a Koordinációs osztály vezetője. Az értekezletre más személyek miniszteri döntés alapján hívhatók meg.

(3) A tájékoztató értekezlet összehívásáról a Koordinációs osztály gondoskodik.

Az államtitkári tájékoztató értekezlet

21. §

(1) Az államtitkár a szakmapolitikai egyeztetést, illetve az államtitkári értekezletet követően az ott elhangzottakról, illetve egyéb aktuális kérdésekről tájékoztató értekezletet tart.

(2) A szakmapolitikai egyeztetést követő tájékoztató értekezlet résztvevői - amennyiben az államtitkár eltérően nem rendelkezik - a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és a főosztályvezetők.

(3) Az államtitkári értekezletet követő tájékoztató értekezlet résztvevői - amennyiben az államtitkár eltérően nem rendelkezik - a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök vagy a Miniszteri Titkárság általa kijelölt munkatársa, a főosztályvezetők, az államtitkár titkárságvezetője, a Koordinációs osztály vezetője és a Sajtó és kommunikációs főosztály kijelölt munkatársa.

(4) A tájékoztató értekezlet összehívásáról a Koordinációs osztály gondoskodik.

Egyéb, eseti jelleggel működő testület

22. §

(1)[15] A miniszter normatív utasításával vagy a feladatkörükben érintett miniszterekkel közös normatív utasításban több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.

(2) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI

Általános szabályok

23. §

(1) A minisztériumi egységek folyamatos működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a Szabályzat és a minisztérium egyéb szabályzatai, a minisztériumi egységek ügyrendjei, valamint a felettes vezetők utasításai határozzák meg.

(2) A főosztályvezetők a Szabályzatban foglaltak végrehajtására ügyrendet készítenek, amelyet a feladatkörök egyértelmű elhatárolása érdekében az érdekelt minisztériumi egységekkel való egyeztetést követően véglegesítenek. Az ügyrendet a főosztályvezető írja alá és terjeszti elő jóváhagyásra. A minisztériumi egység ügyrendjét az illetékes szakállamtitkár javaslatára az államtitkár, a miniszter alárendeltségében működő minisztériumi egység ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. A minisztériumi egység jóváhagyott ügyrendjének Intraneten történő megjelentetéséről a minisztériumi egység gondoskodik.

(3) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott feladatait - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a munkaköri leírás szabályozza. A munkaköri leírásra vonatkozó szabályokat, tartalmi követelményeket a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

A feladatok meghatározása, a munkaterv

24. §

(1) A minisztérium munkáját a jóváhagyott munkaterv, illetve az összefüggő nagyobb feladatokra kiadott eseti program alapján végzi.

(2) A munkatervet féléves időszakra - a törvényalkotási programhoz és a Kormány munkatervéhez igazodva - a minisztériumi egységek véleményét kikérve a Koordinációs osztály állítja össze.

(3) A munkaterv tartalmazza a Kormány, a Kormány kabinetjei, továbbá a minisztérium vezető testületei által meghatározott feladatokat, valamint a minisztériumi egységek által javasolt feladatok közül azokat, amelyek munkatervbe való felvételét az államtitkár jóváhagyja.

(4) A munkatervben meg kell jelölni:

a) a feladat elvégzéséért felelős minisztériumi egységet,

b) a társfelelős minisztériumi egység(eke)t, illetve

c) a feladat végrehajtásának a határidejét.

(5) A munkatervben előírt feladatok végrehajtását a Koordinációs osztály figyelemmel kíséri és erről tájékoztatót készít.

(6) Ha a munkatervben megjelölt feladat elvégzése akadályba ütközik vagy az előírt határidő megtartása nem lehetséges, a feladat elvégzéséért felelős minisztériumi egység az akadályról, a határidő módosításának szükségességéről és indokairól köteles az államtitkárt, illetve az illetékes szakállamtitkárt, valamint a Koordinációs osztályt még a munkatervben előírt határidő lejárta előtt - külön felszólítás nélkül - írásban tájékoztatni.

Az ügyintézés szabályai

25. §

(1) Az ügy elintézéséért az a minisztériumi egység felelős, amelynek - a Szabályzat 3. számú függeléke szerint - az adott ügy a feladatkörébe tartozik. Előzménnyel rendelkező ügy elintézéséért az a minisztériumi egység felelős, amely az előzményt intézte. Hatásköri vita esetén a közös irányítást gyakorló vezető dönt [5. § (2) bekezdés i) pont id) alpontja és 6. § (5) bekezdése].

(2) A minisztériumi egységek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más minisztériumi egység feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érdekelt minisztériumi egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat 3. számú függeléke szerint a feladatkörébe tartozik vagy akit a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkár az ügyintézés koordinálására kijelölt. Véleményeltérés esetén a minisztériumi egységeknek egymás között egyeztetniük kell, eredménytelenség esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt [5. § (2) bekezdés i) pont id) alpontja és 6. § (5) bekezdése].

26. §

(1) Az ügyirat kiadmányozásra való - a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontoknak megfelelő - előkészítéséért, valamint a 34. § (4) bekezdése szerinti határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és az ügyiraton, illetve az aktán nevét fel kell tüntetni.

(2) Az ügy érdemi elintézéséért az a vezető felelős, aki az ügyintéző által előkészített tervezetet felülvizsgálja és azt kiadmányozni jogosult és köteles.

(3) Az ügy intézésére kijelölt ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok és a minisztérium belső szabályzataiban meghatározott előírások betartásával, az érintett minisztériumi egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.

(4) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok és külön szabályzatok tartalmazzák.

(5) A gyors ügyintézés érdekében a kijelölt ügyintéző haladéktalanul áttekinti a beadványt és ennek alapján

a) ha a beadvány nem a minisztérium hatáskörébe tartozik, haladéktalanul intézkedik a beadvány áttétele és a beadvány benyújtójának értesítése iránt. Az erre vonatkozó iratok kiadmányozására a főosztályvezető, vagy felhatalmazása alapján a minisztériumi egység meghatározott vezetője jogosult;

b) ha a beadvány más minisztériumi egység feladatkörébe tartozik, nyomban intézkedik az áttétel iránt;

c) amennyiben az a) vagy a b) pontban foglaltakra nem kerül sor:

ca) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat. Szükség szerint kezdeményezi az ügyben előzőleg keletkezett iratok csatolását;

cb) amennyiben az ügyben más hivatali egység álláspontjának bekérése szükséges, erről - indokolt esetben - felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi;

cc) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi. Fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat - indokolt esetben - az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi;

cd) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét;

ce) az ügyiratot továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz;

cf) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(6) Az ügyintézők feladataik ellátása során szükség szerint igénybe veszik a minisztérium által rendelkezésre bocsátott informatikai szolgáltatásokat és használják a minisztérium informatikai rendszerén keresztül zajló belső kommunikációt (elektronikus levelezés, elektronikus naptárkezelés stb.). Ennek érdekében az ügyintézők a rendelkezésre bocsátott hálózati címen keresztül részükre érkező elektronikus posta beérkezését rendszeresen figyelemmel kísérik.

27. §

(1) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

(2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:

a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;

b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.

(4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(5) Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

Az ügyintézési határidők

28. §

(1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezetők által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a Ket. hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó. Jogszabályi rendelkezés vagy egyedi vezetői utasítás hiányában az irányadó ügyintézési határidő 30 nap.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a "sürgős" jelzésű iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül kell elintézni.

(5) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő első iktatás, befejező napja pedig a regisztrált expediálás napja.

(6) A határidő betartásáért annak a minisztériumi egységnek a vezetője felelős, amelynek a feladatkörébe a beadvány elintézése tartozik.

(7) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja, és intézkedést kezdeményez.

A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje, a szolgálati út

29. §

(1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog magában foglalja

a) az érdemi döntés meghozatalának és a döntés alapján, illetve azzal kapcsolatban született dokumentum aláírásának, valamint

b) az intézkedések jóváhagyásának

jogát.

(3) A kiadmányozási jog jogszabályi keretek között történő átruházása nem ütközhet a minisztérium egyes szakmai területeire vonatkozó belső szabályzatokba foglalt kiadmányozási szabályokba.

(4) A kiadmányozási jog jogosultja a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.

30. §

(1) A miniszter kiadmányozza:

a) a Kormány elé benyújtandó előterjesztést és jelentést;

b) a miniszteri rendeletet, a miniszteri utasítást, a jogi iránymutatást;

c) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének és az országgyűlési biztosoknak címzett ügyiratot;

d) az Országgyűlésben és bizottságaiban elhangzott képviselői javaslatra, illetve az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ;

e) a jogszabályok által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntéseket;

f) a munkáltatói és egyéb jogkörben magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket.

(2)[16] A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben - az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot az államtitkárra vagy a szakállamtitkárra akár egyedileg, akár az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

(3)[17] A kiadmányozási jog átruházásának hiányában az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben - az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - az iratot a miniszter akadályoztatása esetén az államtitkár, az államtitkár akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt szakállamtitkár írja alá.

31. §

(1) Az államtitkár kiadmányozza mindazon ügyiratokat, amelyek feladat- és hatáskörébe tartoznak, valamint a minisztériumi feladatellátás egyes kérdéseivel foglalkozó körleveleket.

(2) Az államtitkár helyett - akadályoztatása esetén az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szakállamtitkár ír alá. Ez a jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az államtitkár a miniszter által átruházott kiadmányozási jogot gyakorol.

32. §

A szakállamtitkár kiadmányozza az általa irányított terület tevékenységével összefüggő, illetve feladatkörébe utalt ügyiratokat, amelyek kiadmányozása nem tartozik a miniszter és az államtitkár jogkörébe. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben a minisztertől, illetve az államtitkártól erre felhatalmazást kap.

33. §

(1) A főosztályvezető 10. § (2) bekezdésben meghatározott döntési joga egyben kiadmányozási jog is.

(2) A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető kizárólag a főosztályvezető által írásban átruházott hatáskörben gyakorolják a kiadmányozás jogát.

34. §

(1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(2) A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat az illetékes szakállamtitkár és az államtitkár, az államtitkár által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat az illetékes szakállamtitkár útján kell előterjeszteni.

(3) Kivételesen sürgős esetben a főosztályvezető közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettes egyidejű, ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett.

(4) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy annak - az ügyintézési határidőre figyelemmel - kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. Kivételesen sürgős esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelőzően el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.

(5) Kizárólag tájékoztatási célt szolgáló dokumentumok (jelentések, beszámolók stb.) egyidejűleg küldendők meg valamennyi érintett vezetőnek, azzal, hogy a dokumentumon fel kell tüntetni mindazok nevét, akiknek azt megküldték.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben nem említett egyéb iratok (kísérőlevél, meghívó stb.) közvetlenül a kiadmányozásra jogosult elé terjeszthetők.

(7) Ha az illetékes főosztályvezető kiadmányozta az iratot, akkor másolat megküldésével tájékoztatni kell azt a vezetőt, akihez a beadványt címezték.

35. §

(1) Az iratnyilvántartási és titkos ügykezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett dolgozó adott ki.

(2) A kiadmányozási jegyzék vezetését a Jogi és igazgatási főosztály Ügyviteli osztálya végzi.

Előterjesztés- és jogszabálytervezetek előkészítése, véleményeztetése, benyújtása, a miniszteri rendelet kihirdetése

36. §

(1) A miniszter előterjesztést vagy jelentést terjeszt a Kormány, illetve kabinetje elé.

(2) Az előterjesztés célja a testület döntéseinek kezdeményezése. Az előterjesztés tartalmi és formai követelményeit a Kormány ügyrendje és a Koordinációs osztály által a miniszter vagy az államtitkár megbízásából megküldött, az Intraneten is közzétett körlevelek határozzák meg.

(3) A jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

37. §

(1) A miniszter feladatkörében és törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.

(2)[18] A miniszteri rendelet kiadására a miniszter.

38. §

(1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a munkatervben a feladat elvégzéséért elsőhelyi felelősként megjelölt vagy egyébként a 25. § (1) bekezdése alapján felelős minisztériumi egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős minisztériumi egység) köteles - a témában illetékességgel rendelkező minisztériumi egység(ek) bevonásával - előkészíteni. Az előkészítésbe bevont minisztériumi egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(2) A jelentősebb intézkedést célzó előterjesztések és koncepcionális változásokat eredményező jogszabályok (elsősorban törvényjavaslatok) előkészítéséhez először szabályozási javaslat (koncepció) és ütemterv készül, amelyeket az előkészítésért felelős minisztériumi egység - a témában illetékességgel rendelkező minisztériumi egység(ek), szükség esetén más szervek bevonásával - állít össze, majd a jóváhagyott koncepció és ütemterv alapján készíti elő - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - a tervezetet.

(3) A jogszabály-tervezetével egyidejűleg elő kell készíteni a végrehajtási jogszabály tervezetét is.

(4) A tervezet pénzügyi, tartalmi megalapozottságáért az előkészítésért felelős minisztériumi egység, a más jogszabályokkal való összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért a Jogi és igazgatási főosztály felelős.

39. §

(1) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős minisztériumi egység végzi. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős minisztériumi egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket a főosztályvezetők vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet útján rendezik, ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(2) Amennyiben az előkészítés során a költségvetést érintő kérdés is felmerül, a Költségvetési és pénzügypolitikai főosztály állásfoglalását is ki kell kérni.

(3) Amennyiben az előkészítés során az európai integrációt és a nemzetközi ügyeket érintő kérdés is felmerül, a Nemzetközi kapcsolatok főosztálya állásfoglalását is ki kell kérni.

(4) A jogszabály-tervezet előkészítésébe a Jogi és igazgatási főosztályt be kell vonni.

(5) A tervezett intézkedések, elgondolások jobb megismertetése és a tárcaegyeztetés megkönnyítése érdekében - amennyiben ezt az előkészítésért felelős minisztériumi egység indokoltnak tartja - a tervezet főbb rendelkezéseit már az előkészítés időszakában, munkakapcsolat formájában az érintett tárcával meg lehet ismertetni, törvényjavaslat előkészítése során pedig be kell vonni az előkészítésbe az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértőit is. Más miniszterrel közös előterjesztés tervezete, illetve más miniszter egyetértésével kiadandó pénzügyminiszteri rendelet tervezetének előkészítése során az előkészítésért felelős minisztériumi egység minden esetben köteles még a szakmapolitikai, illetve államigazgatási egyeztetés megkezdése előtt kifejezetten egyetértő nyilatkozatot kérni az egyetértés megadására jogosult minisztertől.

40. §

(1) A tervezetet az esetleges eltérő véleményekkel együtt az előkészítésért felelős minisztériumi egység mutatja be az illetékes szakállamtitkár és az államtitkár útján a miniszternek jóváhagyásra. A tervezet csak a miniszter jóváhagyása alapján bocsátható szakmapolitikai, illetve államigazgatási egyeztetésre.

(2) A tervezetet az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra történő bemutatás előtt meg kell küldeni a Koordinációs osztályra és a Jogi és igazgatási főosztályra. A megküldött ügyiratnak tartalmaznia kell a tervezeten kívül egy-egy feljegyzést a miniszter, illetve a Koordinációs osztály vezetője részére. Egyidejűleg a tervezetet e-mailen is el kell juttatni a Koordinációs osztály részére.

(3) A tervezetet a Koordinációs osztály vezetője alaki, formai szempontból ellenőrzi és azt szignózza, vagy - szükség esetén - az előkészítésért felelős minisztériumi egységnek javításra visszaadja.

(4) A tervezetet a Jogi és igazgatási főosztály vezetője - jogszabály megalkotására irányuló tervezeteknél minden esetben - jogi szempontból ellenőrzi és azt szignózza, vagy - szükség esetén - az előkészítésért felelős minisztériumi egységnek javításra visszaadja.

(5) A tervezet szakmapolitikai, illetve államigazgatási egyeztetését a Koordinációs osztály végzi.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott feljegyzések tartalmi elemeiről, valamint a szakmapolitikai, illetve az államigazgatási egyeztetés részletes szabályairól szóló körlevelet a Koordinációs osztály az Intraneten közzéteszi.

(7) Az elektronikus információ szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján az államigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan közzé kell tenni a minisztérium honlapján a jogszabályalkotásra irányuló tervezeteket a véleményezési határidő megjelölésével együtt. A tervezet csak a miniszter jóváhagyása alapján tehető közzé a minisztérium honlapján. A tervezet közzétételét a Sajtó és kommunikációs főosztály végzi.

(8) Előterjesztés tervezetének véleményezésére legalább 15 napot kell biztosítani. Ha az előterjesztés-tervezet súlya vagy más szempont indokolja, a véleményadásra 15 napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés-tervezet, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában 30 nap.

(9) A soronkívüliség 15 napnál rövidebb, de legalább 5 munkanapos határidőt jelent.

(10) A gazdasági tárgyú előterjesztés-tervezetek esetében az érdekelt országos gazdasági érdekképviseleti szervek, illetve az érintett országos gazdasági kamara véleményét is be kell szerezni.

(11) A beérkező véleményeket a Koordinációs osztály haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős minisztériumi egységnek.

(12) A véleményeltérés észrevételezővel történő rendezését írásban vagy egyeztető megbeszélés útján kell megkísérelni. A fennmaradó véleményeltéréseket miniszteri (államtitkári, szakállamtitkári) szinten kell egyeztetni.

(13) A honlapon történő közzététel során beérkezett észrevételekről az előkészítésért felelős minisztériumi egység elektronikus közzétételre alkalmas összefoglalót készít. Az összefoglaló csak a miniszter jóváhagyása alapján tehető közzé a Pénzügyminisztérium honlapján. Az összefoglaló közzétételét a Sajtó és kommunikációs főosztály végzi. Amennyiben a közzététel során nem érkezett észrevétel, arról az előkészítésért felelős szervezeti egység a Sajtó és kommunikációs főosztályt értesíti.

41. §

(1) A kormányülésre és az államtitkári értekezletre csak a Kormány ügyrendjében, illetve a Koordinációs osztály által a miniszter vagy az államtitkár megbízásából megküldött körlevelekben foglalt követelményeknek megfelelő előterjesztés, jelentés nyújtható be.

(2) Az előterjesztést aláíratás előtt meg kell küldeni a Koordinációs osztálynak és a Jogi és igazgatási főosztálynak.

(3) A tervezetet a Koordinációs osztály vezetője alaki, formai szempontból ellenőrzi és azt szignózza, vagy - szükség esetén - az előkészítésért felelős minisztériumi egységnek javításra visszaadja.

(4) A tervezetet a Jogi és igazgatási főosztály vezetője - jogszabály megalkotására irányuló tervezeteknél minden esetben - jogi szempontból ellenőrzi és azt szignózza, vagy - szükség esetén - az előkészítésért felelős minisztériumi egységnek javításra visszaadja.

(5) A miniszter eltérő rendelkezése hiányában kizárólag aláírt előterjesztést lehet benyújtani. Az előterjesztést eggyel több példányban kell aláíratni, mint ahány előterjesztő van. Az előterjesztés aláíratásáról az előkészítésért felelős minisztériumi egység gondoskodik. A társelőterjesztőkkel való aláíratást - a benyújtással párhuzamosan - a Koordinációs osztály intézi.

(6) Az előterjesztés benyújtását a Koordinációs osztály végzi.

(7) Az előterjesztés aláírt példányait legkésőbb 3 munkanappal az államtitkári értekezlet előtt, az előterjesztés átdolgozott változatát, valamint írásbeli kiegészítését pedig legalább 3 munkanappal a kormányülés előtt el kell juttatni a Koordinációs osztályra, úgy, hogy azt - figyelemmel a sokszorosításhoz szükséges időre - még aznap el lehessen juttatni a Miniszterelnöki Hivatalba. Egyidejűleg a tervezetet e-mailen is el kell juttatni a Koordinációs osztályra.

(8) A benyújtás részletes szabályairól szóló körlevelet a Koordinációs osztály az Intraneten közzéteszi.

42. §

(1) A miniszteri rendelet aláíratásáról az előkészítésért felelős minisztériumi egység gondoskodik.

(2) A miniszteri rendelet két eredeti aláírt és egy sk-s példányát, valamint a rendeletet tartalmazó floppyt (a vírusmentességre vonatkozó nyilatkozattal együtt) meg kell küldeni a Jogi és igazgatási főosztályra, amely gondoskodik a kihirdettetésről.

Államigazgatási egyeztetés keretében a minisztériumba érkező anyagok véleményezése

43. §

(1) A szakmapolitikai, illetve az államigazgatási egyeztetés keretében a Ksztv. szerinti központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei (a továbbiakban együtt: beérkezett anyag) véleményezésének minisztériumon belüli koordinációját a Koordinációs osztály végzi.

(2) A Koordinációs osztály határidő megjelölésével kijelöli a Szabályzat 3. számú függelékében foglaltak alapján a minisztériumi álláspont kialakításáért felelős minisztériumi egységet (a továbbiakban: főfelelős minisztériumi egység), valamint a véleményezésben résztvevő, szakmai szempontból érintett minisztériumi egységeket, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részükre történő haladéktalan megküldéséről.

(3) Amennyiben a főfelelős minisztériumi egység a kijelölésével nem ért egyet, ezt haladéktalanul jelzi a Koordinációs osztály vezetőjének. A vitában érintett főosztályvezetőknek - szükség esetén az illetékes szakállamtitkár, illetve az államtitkár döntését kérve - haladéktalanul meg kell állapodniuk.

(4) A főfelelős minisztériumi egység akár a Koordinációs osztály útján, akár közvetlenül további minisztériumi egység(ek)et is bevonhat a véleményezésbe. Törvényjavaslat-tervezetek véleményezése esetén a Jogi és igazgatási főosztály véleményének kikérése kötelező.

(5) A véleményezési határidők betartásának biztosítása a főfelelős minisztériumi egység és a Koordinációs osztály feladata.

(6) A főfelelős minisztériumi egység a beérkezett és leegyeztetett részvélemények és saját észrevételei alapján elkészíti

a) szakmapolitikai egyeztetésre érkezett anyag esetén a felkészítő feljegyzést;

b) államigazgatási egyeztetésre érkezett anyagnál

c) főosztályvezetői szintű tárcavélemény esetén a főfelelős főosztályvezető által aláírt levelet,

d) szakállamtitkári, államtitkári vagy miniszteri szintű tárcavélemény esetén a levéltervezetet

e) 3 példányban a beérkezett anyaggal és a részvéleményekkel együtt eljuttatja a Koordinációs osztályra. Az a) pont szerinti esetben a postázásról, a b) pont szerinti esetben az aláíratásról és a postázásról a Koordinációs osztály gondoskodik.

A testületi ülésekre való felkészítés rendje

44. §

(1) A szakmapolitikai egyeztetés, az államtitkári értekezlet és a kormányülés napirendjére tűzött előterjesztések, jelentések főfelelősét (a feladatköre szerint illetékes minisztériumi egységet) a 43. § (2) bekezdés, ha pedig az előterjesztés vagy jelentés nem járt államigazgatási egyeztetésen, a Szabályzat 3. számú függelékében foglaltak alapján a Koordinációs osztály jelöli ki.

(2) A főfelelős minisztériumi egység az előterjesztést az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával áttanulmányozza, majd felkészítő feljegyzést készít, amelyet az előírt határidőre, de legkésőbb a szakmapolitikai egyeztetést, az államtitkári értekezletet és a kormányülést megelőző napon 3 példányban és e-mailen eljuttat a Koordinációs osztályra.

(3) A Koordinációs osztály a napirend szerinti felkészítőket a miniszter, illetve az államtitkár részére minden ülés előtt átadja.

(4) A felkészítő feljegyzésekre vonatkozó tartalmi és formai előírásokat tartalmazó körlevelet a Koordinációs osztály az Intraneten közzéteszi.

A kormányzati testületek határozatainak és döntéseinek végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése

45. §

(1) A Kormány üléséről a miniszter, illetőleg az ülésen résztvevő államtitkár, a szakmapolitikai egyeztetésről és az államtitkári értekezletről az államtitkár, illetve az ülésen résztvevő szakállamtitkár a 20. §, illetve a 21. § szerinti tájékoztató értekezlet tart. Szükség esetén az állami vezető a tájékoztatással egyidejűleg utasítást ad a teendőkre és kijelöli a felelős minisztériumi egységet.

(2) A Koordinációs osztály az államtitkári értekezlet emlékeztetőjét (a TÜK-ön keresztül), továbbá a Kormány ezres és kétezres határozatait a minisztériumba való megérkezésük után átadja a feladatkörük szerint felelős, valamint a részfelelős egységeknek és felhívja figyelmüket a feladatok határidőben történő végrehajtására.

46. §

(1) A Kormány határozataiban előírt feladatok nyilvántartása és végrehajtásuk ellenőrzése a Koordinációs osztály feladata.

(2) A Miniszterelnöki Hivatal által a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról megküldött kimutatás alapján a feladatok teljesítésének helyzetéről szóló tájékoztatást a Koordinációs osztály állítja össze a feladatok elvégzéséért felelős minisztériumi egységektől kapott tájékoztatás alapján.

(3) A Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 91. pontja szerint a kormányhatározatokban előírt, elmulasztott határidő módosítását - indokolt esetben - a végrehajtásért felelős minisztériumnak külön előterjesztésben kell kezdeményeznie. Az előterjesztés elkészítéséről az elmulasztott határidejű feladat végrehajtásáért felelős minisztériumi egység gondoskodik.

Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

47. §

(1) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében a miniszter utasítást és jogi iránymutatást (irányelvet, tájékoztatót) adhat ki. A jogi iránymutatás nem tartalmazhat jogot és kötelességet megállapítható magatartási szabályt.

(2) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében utasításban szabályozhatja a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét.

(3) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére.

(4) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.

48. §

(1) A miniszteri utasítás, illetve a jogi iránymutatás tervezetét a 25. § (1) bekezdése alapján felelős minisztériumi egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős minisztériumi egység) köteles - a témában illetékességgel rendelkező minisztériumi egység(ek) bevonásával - előkészíteni. Az előkészítés a Jogi és igazgatási főosztály bevonásával történik.

(2) A miniszteri utasítás, illetve a jogi iránymutatás minisztériumon belüli egyeztetését az előkészítésért felelős minisztériumi egység, esetleges államigazgatási egyeztetését a Koordinációs osztály végzi megfelelően alkalmazva a 39. és 40. §-ban foglaltakat.

(3) A miniszteri utasítás és a jogi iránymutatás a minisztérium hivatalos lapjában közzétehető.

A minisztérium képviselete és kapcsolati rendje

Általános szabályok

49. §

(1) A minisztériumot

a) bármely ügyben a miniszter, illetőleg akadályoztatása esetén az államtitkár,

b) feladatkörében, vagy az előbbiek által adott írásbeli meghatalmazás alapján a szakállamtitkár, miniszteri biztos,

c) feladatkörében, vagy az államtitkár, illetve az illetékes szakállamtitkár megbízása alapján a főosztályvezető, akadályoztatása esetén helyettese, vagy a feladatköre szerint illetékes, erre külön felhatalmazott ügyintéző

képviseli.

(2) A minisztériumot a tárcaközi bizottságokban, a Ksztv. 1. § (2) bekezdésének d)-h) pontjában meghatározott központi államigazgatási szervekkel, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a feladatkörükbe tartozó kérdésekben vagy külön megbízás alapján a főosztályvezető, esetenként erre felhatalmazott ügyintézője képviseli.

(3) Munkakapcsolatot bármely minisztériumi egység létesíthet külső szervekkel. Erről a feladatkörében érintett minisztériumi egységet tájékoztatni kell.

(4) A képviseletre jogosult köteles a feladatkörében érintett minisztériumi egységekkel előzetesen egyeztetett minisztériumi álláspontot képviselni. Egyes ügyekben a képviseletet megállapodás alapján más minisztériumi egységeknek átadhatja.

(5) Ha külföldi látogatás alkalmával sor kerül valamilyen hivatalos dokumentum (egyezmény, megállapodás stb.) aláírására, külön felhatalmazást kell kérni a dokumentum aláírására, ismertetve az aláírandó dokumentum tartalmát. Ha nincs szükség ilyen felhatalmazásra, illetőleg a kiutazó személy már rendelkezik felhatalmazással, ezt is jelezni kell. Az előterjesztést a szolgálati út betartásával, a külföldre történő utazást megelőzően olyan időpontban kell eljuttatni a miniszterhez, hogy a megalapozott döntéshozatalhoz elegendő idő álljon rendelkezésre.

Az Országgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel való kapcsolattartás

50. §

(1) Az Országgyűléssel, annak hivatali apparátusával, a parlamenti bizottságokkal, a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel, továbbá az egyéni képviselőkkel való folyamatos kapcsolattartás a Parlamenti kapcsolatok osztályának feladata. A törvényjavaslatok benyújtását, az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek munkájával kapcsolatban a minisztérium vezetői és minisztériumi egységei, valamint az országgyűlés közötti koordinációt a Parlamenti kapcsolatok osztálya végzi.

(2) A Parlamenti kapcsolatok osztálya az országgyűlési bizottságok üléseinek előkészítése érdekében

a) tájékoztatja az illetékes főosztályvezetőt a feladatkörébe eső bizottsági ülések napirendjéről,

b) szervezi az országgyűlési bizottságok ülésein történő részvételt, és ha az országgyűlési bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkár vett részt, felkéri a bizottság ülésén részt vevő, a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személyt összefoglaló emlékeztető készítésére,

c) összegzi a bizottsági ülések vitájának tapasztalatait, s azt a miniszter és az államtitkár elé terjeszti.

(3) Az országgyűlési bizottságok ülésein a minisztériumot a miniszter, illetve a miniszter helyettesítésére jogszabályban meghatározott rendben

a) az államtitkár,

b) a szakállamtitkár, illetve

c) a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy

képviseli.

(4) A pénzügyekkel kapcsolatos törvényjavaslatokat, tájékoztató és háttéranyagokat, zárószavazás előtti koherencia zavarokat elhárító, előterjesztői módosító indítványokat, a zárószavazás előtti egységes javaslatot az Országgyűlés Szervezési főosztálya útján kell az országgyűlési képviselők rendelkezésére bocsátani.

(5) A (4) bekezdés szerinti beadványokat elektronikusan rögzített formában is el kell készíteni, és le kell adni a Parlamenti kapcsolatok osztályára, amely gondoskodik a parlamenti benyújtásról.

51. §

(1) Az Országgyűlésen, illetve bizottságaiban az elhangzott fontosabb észrevételeket a feladatkörük szerint érdekelt minisztériumi egységek a Parlamenti kapcsolatok osztályának jelzése alapján megvizsgálják és véleményükkel, javaslatukkal együtt tájékoztatják a minisztert és az államtitkárt.

(2) Ha az önálló képviselői, illetve országgyűlési bizottsági indítvány tárgya szerint több - eltérő irányítási rend alá tartozó - minisztériumi egységet érint, az államtitkár - a Parlamenti kapcsolatok osztálya jelzése alapján - kijelöli a szakértői vélemény előkészítéséért felelős személyt.

(3) Az országgyűlési képviselők, a bizottságok és az országgyűlés elnöke részére írásbeli tájékoztatást a miniszter, illetve az államtitkár adhat, amelyet a téma szerint illetékes minisztériumi egység bevonásával a Parlamenti kapcsolatok osztálya készít elő.

(4) A Parlamenti kapcsolatok osztálya - az illetékes minisztériumi egység bevonásával - gondoskodik arról, hogy az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre adandó válasz az előírt formában és határidőn belül elkészüljön.

(5) Az országgyűlési képviselők ülésen kívül felvetett javaslataival, észrevételeivel kapcsolatos minisztériumi válaszok megadására az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

52. §

(1) A törvényjavaslat expozéjának tervezetét legkésőbb a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követő 1 héten belül el kell készíteni és az illetékes szakállamtitkár és az államtitkár útján a miniszter elé terjeszteni. Ezzel egyidejűleg az expozé tervezetét meg kell küldeni a Parlamenti kapcsolatok osztályának is.

(2) A Kormány által támogatott képviselői módosító javaslatokat tartalmazó tájékoztatót legkésőbb azon ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni a képviselőcsoportok vezetőinek, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.

(3) A módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról kialakított állásfoglalást olyan időben kell a Parlamenti kapcsolatok osztályának átadni, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a szolgálati út szerint történő jóváhagyásra, és ezt követően a képviselőcsoportok vezetőinek, valamint az Országgyűlés Hivatalának való eljuttatásra.

Az Alkotmánybírósággal, az Állami Számvevőszékkel és az Országgyűlési Biztosok Hivatalával való kapcsolattartás

53. §

(1) Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől, az Országgyűlési Biztosok Hivatalától érkezett megkereséseket kiemelten kell kezelni, oly módon, hogy az átfogó szakmai egyeztetést követően az adott szerv által megszabott határidőben lehessen azokat megválaszolni.

(2) Az Alkotmánybíróságtól és az Országgyűlési Biztosok Hivatalától érkezett megkeresésre adandó minisztériumi véleményt a feladatköre szerint illetékes minisztériumi egység készíti el.

(3) Az Alkotmánybíróság elnökének, az Állami Számvevőszék elnökének és az országgyűlési biztosnak címzett átiratot, levelet a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár kiadmányozza.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

54. §

(1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával a Sajtó és kommunikációs főosztály tervezi és szervezi.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban - kidolgozás alatt lévő, valamint nyilvánosságra hozott, jóváhagyott intézkedésekről a sajtó (időszaki lapok, rádió, tévé, központi hírközlőszervek) részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkár, a Sajtó és kommunikációs főosztály, illetve az általuk kijelölt témafelelős adhat.

(3) Interjúadás csak a Sajtó és kommunikációs főosztály szervezésében történhet.

(4) A főosztályvezető feladatkörével összefüggésben a sajtó részére kizárólag a Sajtó és kommunikációs főosztály előzetes egyetértése után nyilatkozhat vagy fejtheti ki írásban véleményét.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített - tisztán szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető - írásos anyagok tekintetében.

55. §

(1) A sajtó útján nyilvánosságra hozott, a minisztérium munkájára vonatkozó javaslatok és bírálatok kivizsgálásával kapcsolatos - a miniszter, az államtitkár, vagy az illetékes szakállamtitkár aláírásával ellátott - közlemény kiadásáról a Sajtó és kommunikációs főosztály gondoskodik.

(2) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője adja meg a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó és kommunikációs főosztály gondoskodik.

A munkarend

56. §

(1) A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart. A munkaidő nyilvántartás rendjéről külön szabályzat rendelkezik.

(2) A minisztérium épületébe való belépés rendjéről külön utasítás intézkedik.

(3) Munkaidőn kívül - a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtétele érdekében - a minisztériumra kiterjedő érvénnyel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága központi ügyelete - külön utasításban foglaltak szerint - folyamatos ügyeleti szolgálatot tart.

57. §

(1) A minisztériumi dolgozó munkahelyéről a munkaidő alatt történő eltávozását, illetőleg visszatérését köteles közvetlen felettesének bejelenteni.

(2) A minisztérium vezető állású dolgozói a munkahelyen kívüli feladataikat, kiküldetésüket úgy kötelesek megszervezni és ellátni, hogy távollétük idején helyettesük vagy a helyettesként megbízott dolgozó a minisztériumban tartózkodjon.

58. §

(1) A minisztériumi dolgozó köteles betegállományba vételét (kórházi ápolását) a munkáltatói jogkör gyakorlójának - az indokolt akadályoztatás esetét kivéve - 24 órán belül bejelenteni, s jelezni azt is, ha a betegállomány tartama várhatóan meghaladja az egy hetet.

(2) A betegállományba vétel tényét, illetve annak időtartamát igazoló iratot a dolgozó a munkába történő visszatérését követően haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának leadni.

59. §

(1) A minisztériumban az ügyintézés magyar nyelven folyik.

(2)[19] A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok körében a nyelvhasználatot nemzetközi szerződés, illetve a kialakult szokások határozzák meg. Idegen nyelvű iratok belső használatra történő fordításáról a feladatkör szerinti egység a Sajtó és kommunikációs főosztály útján gondoskodik. Nemzetközi tárgyalásokhoz tolmácsot a Pénzügyi és humánpolitikai főosztály biztosít, amennyiben az illetékes minisztériumi egység az erre vonatkozó igényét a tárgyalást megelőzően legalább 2 munkanappal írásban jelzi.

VI. Fejezet

A MINISZTÉRIUM LÉTSZÁMKERETE, GAZDÁLKODÁSA ÉS A MINISZTÉRIUM ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

A minisztérium létszámkerete

60. §[20]

A minisztérium létszáma 468 fő, mely az egyes állami vezetők irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban az alábbiak szerint oszlik meg:

a) a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 29 fő,

b) az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 93 fő,

c) a költségvetésért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 132 fő,

d) a költségvetési bevételekért és számvitelért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 96 fő,

e) a gazdaságpolitikáért és nemzetközi ügyekért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 77 fő,

f) a vagyongazdálkodásért és az ágazati fejlesztések finanszírozásáért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma: 41 fő.

A minisztérium gazdálkodása

61. §

(1)[21] A minisztérium önálló - vállalkozási tevékenységet nem folytató - költségvetési szerv, amely éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az éves költségvetési javaslatát a jogszabályok, a költségvetés összeállítása tárgyában évenként kiadott rendelkezések, irányelvek, valamint a szakterületek igényeinek felmérése alapján - a feladatok és a források összhangjának figyelembevételével - a Pénzügyi és humánpolitikai főosztály állítja össze. Az éves részletes intézményi költségvetést az államtitkár hagyja jóvá.

(2)[22] Az igazgatás előirányzatait, valamint a minisztérium részben önálló költségvetési intézményeként működő Nemzeti Programengedélyező Iroda előirányzatait a Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvény Pénzügyminisztérium fejezet, Pénzügyminisztérium Igazgatása cím tartalmazza.

(3) A minisztérium a jóváhagyott költségvetése alapján - mivel alanya a kincstári finanszírozási rendszernek - előirányzat-gazdálkodást folytat és az előirányzat-keret felhasználási számláját a Magyar Államkincstár vezeti.

(4) A minisztérium feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása vagy ilyen követelés előírása a miniszter vagy az általa kijelölt személy hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás minisztériumi rendjét az erről szóló belső szabályzat tartalmazza.

(5) A minisztérium gazdálkodását a hatályos pénzügyi, gazdasági jogszabályok és a gazdálkodást érintő belső szabályzatok alapján kell végezni.

(6)[23] Az előirányzatok felhasználásáról és a minisztérium gazdálkodásáról a költségvetési évközi és éves beszámolóban kell számot adni. A számviteli rendért és az erre vonatkozó előírások megtartásáért, a beszámolók elkészítéséért a Pénzügyi és humánpolitikai főosztály főosztályvezető-helyettese (Pénzügyi, számviteli és gazdasági osztály mindenkori vezetője) felel. A beszámolók jóváhagyására az államtitkár jogosult.

A minisztérium ellenőrzési rendszere

62. §

A minisztérium ellenőrzési rendszere magában foglalja a minisztérium pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét, valamint függetlenített belső ellenőrzését és a PM fejezethez tartozó intézményeknél végzett ellenőrzéseket. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszer részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott belső szabályzatok, a minisztérium ellenőrzési nyomvonala, valamint a kockázatkezelés és szabálytalanságkezelés eljárásrendjei tartalmazzák. A függetlenített belső ellenőrzés részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv, valamint annak mellékletei és függelékei tartalmazzák.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. §

(1) A köztisztviselőkre, valamint a minisztérium működésére és gazdálkodására a következő külön szabályzatok vonatkoznak:

a) a közszolgálati szabályzat,

b) a lobbitevékenységgel összefüggő eljárásról szóló szabályzat,

c) az iratkezelési szabályzat,

d) a titokvédelmi szabályzat,

e) a közszolgálati adatvédelmi szabályzat,

f) a munkaidő-nyilvántartás rendjéről szóló szabályzat,

g) a házirend,

h) a portaszolgálati utasítás,

i) a tűzvédelmi szabályzat,

j) gazdálkodási és számviteli szabályzatok:

ja) az állami - egyedi - kezességvállalások eljárási rendjéről szóló szabályzat,

jb) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről szóló szabályzat,

jc) a kötelezettségvállalás, az érvényesítés és az utalványozás rendjéről szóló szabályzat,

jd) pénzkezelési szabályzat,

je) a reprezentációs költségkeretek mértékéről és azok felhasználásáról szóló szabályzat,

jf) a belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendő eljárás rendjéről szóló szabályzat,

jg) gépjárművek üzemeltetésével és hivatalos kiküldetések közlekedési eszközeinek igénybevételével kapcsolatos szabályzat,

jh) számviteli politika és ahhoz kapcsolódóan eszközgazdálkodási szabályzat,

ji) selejtezési szabályzat,

jj) leltározási szabályzat,

jk) értékelési szabályzat,

jl) önköltség számítási szabályzat,

k) belső ellenőrzési kézikönyv,

l) szoftver szabályzat,

m) informatikai biztonsági szabályzat.

(2) A pénzügyminiszter alá tartozó szervek irányítási, felügyeleti, továbbá a Zrt.-k vonatkozásában az alapítói, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét a 2. számú függelék, egyes, a pénzügyminisztert illető hatáskörök gyakorlásának delegálását, illetve a kiadmányozásra jogosult kijelölését az 4. számú függelék, a vagyonnyilatkozat tételhez kötött munkaköröket az 5. számú függelék, a tanácsadó munkakörökre, címadományozásra és képzettségi pótlékra vonatkozó szabályokat a 6. számú függelék, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 7. számú függelék, a minisztérium gazdálkodásáért felelős minisztériumi egység ellenőrzési nyomvonalát a 8. számú függelék tartalmazza.

64. §

(1) A Szabályzatot, valamint a 63. §-ban megjelölt belső szabályzatokat folyamatosan felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni.

(2) A Ksztv.-nek és a Szabályzatnak megfelelő, a 23. § (2) bekezdése szerinti ügyrendek elkészítésének, illetve felülvizsgálatának határideje a Szabályzat hatálybalépését követő 90. nap.

1. számú függelék[24]

2. számú függelék[25]

A pénzügyminiszter alá tartozó szervezetek felügyeleti, irányítási, továbbá a zrt. -k vonatkozásában az alapítói, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje

Költségvetésért felelős szakállamtitkár:

Magyar Államkincstár

Költségvetés bevételeiért és a számvitelért felelős szakállamtitkár:

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Vám- és Pénzügyőrség

Gazdaságpolitikáért, nemzetközi ügyekért felelős szakállamtitkár:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Diákhitel Központ Zrt.

Vagyongazdálkodásért és az ágazati fejlesztések finanszírozásáért felelős szakállamtitkár:

Kincstári Vagyoni Igazgatóság

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.

Nemzeti Programengedélyező Iroda

3. számú függelék

A MINISZTÉRIUMI EGYSÉGEK FELADATAI

Jogszabályi rendelkezésen alapuló főfelelősségű feladatok

I. Miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1. Miniszteri kabinet

A Miniszteri kabinet a miniszter és őt helyettesítő jogkörében az államtitkár minisztériumi és parlamenti munkáját, döntéseinek előkészítését, közszerepléseit segítő, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység.

A Miniszteri kabinet a Miniszteri Titkárságból és a Parlamenti kapcsolatok osztályából áll.

A Miniszteri kabinet:

a) Intézi a miniszter személyes intézkedési körébe vont ügyeket, illetve közreműködik intézésükben a miniszter utasítása szerint.

b) Biztosítja a miniszter részére készített szakmai anyagokhoz a megfelelő háttér-információt.

c) Közvetíti a miniszteri utasításokat.

d) Koordinálja a miniszter és más állami vezetők együttműködését.

e) Előkészíti a miniszter programjait, gondozza a beszédeket, nyilatkozatokat.

f) Szervezi a miniszter személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket.

g) Figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést.

h) Ellátja a Gazdasági Kabinet titkárságának teendőit.

i) Ellátja a protokoll feladatokat.

j) Ellátja a miniszter parlamenti tevékenyégének előkészítését.

k) Ellátja a kormánydöntés után a törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések és tájékoztatók Országgyűléshez történő benyújtásával összefüggő feladatokat.

l) Ellátja az interpellációkkal, a kérdésekkel, az azonnali kérdésekkel, az írásbeli kérdésekkel, módosító indítványokkal és az önálló képviselői indítványokkal kapcsolatos szervezési feladatokat.

m) Figyelemmel kíséri az Országgyűlés és a bizottságok üléseit, megszervezi az azokban való minisztériumi részvételt.

n) Kapcsolatot tart:

o) a minisztériumokkal, illetve a miniszterek közvetlen munkatársaival,

p) az egyes szakmai feladatoktól függően az egyes főosztályokkal,

q) a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezetekkel elsősorban az illetékes főosztályokon keresztül történik a kommunikáció, egyes külön utasításra végrehajtásra kerülő feladatoknál közvetlenül a munkatársakkal,

r) a minisztérium titkár beosztású munkatársaival.

2. Sajtó és kommunikációs főosztály

A főosztály Sajtó osztályból és Kommunikációs stratégia osztályból áll.

a) Szervezi, irányítja és összehangolja a minisztérium belső és külső kommunikációját.

b) A minisztériumot képviseli a sajtóban:

- tájékoztatja a kül- és belföldi sajtót a közvéleményt érdeklő kérdésekről, és biztosítja, hogy a média képviselői kérdéseikre autentikus - a minisztérium szervezeti egységeivel egyeztetett, azok vezetői által jóváhagyott - választ kapjanak,

- a reagálást igénylő témákkal kapcsolatban előkészíti, szervezi és az adott szerkesztőséggel egyezteti a választ,

- előkészíti, szervezi és lebonyolítja a sajtótájékoztatókat és egyéb sajtóeseményeket,

- előkészíti és elkészíti a hivatalos sajtóközleményeket, és eljuttatja azokat a nyomtatott és az elektronikus médiához,

- előkészíti, megszervezi, nyilvántartja és egyezteti a minisztérium vezetőinek sajtószerepléseit, és részt vesz a miniszter parlamenti szerepléseinek előkészítésében, kialakítja a felszólalások tartalmát, előkészíti a parlamenti interpellációkra adandó választ, expozékat és zárszókat.

- közvetít a sajtószervek, a sajtó egyes munkatársai és a minisztérium tisztségviselői között felmerülő vitás kérdésekben, szükség esetén megfogalmazza és a szerkesztőségekhez eljuttatja a helyreigazítási kérelmeket.

c) Folyamatosan kapcsolatot tart a Kormány, az Országgyűlés, valamint a minisztériumok és a társadalmi szervezetek és a minisztérium intézményhálózatához tartozó szervezetek sajtóirodáival, sajtófőnökeivel. Az egységes kormányzati kommunikáció biztosítása érdekében együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel.

d) Végzi a minisztérium EU-kommunikációs tevékenységével kapcsolatos feladatok koordinálását a Kormány stratégiájával összhangban.

e) Kielégíti a minisztériumban felmerülő összes fordítási igényt; saját kapacitásával elvégzi a bizalmas, ki nem adható anyagok fordítását, illetve teljesíti a főosztályok ilyen irányú megrendeléseit. A napi 3-4 oldal terjedelmet meghaladó igények, illetve olyan nyelvek esetében, amelyeknek nincs avatott szakértője a főosztályon belül, külső fordítók és fordítóirodák bevonásával oldja meg a feladatot.

f) Felelős a minisztérium külső honlapjának tartalmáért.

g) Kialakítja a minisztérium kommunikációs stratégiáját.

h) Közreműködik az egységes kormányzati arculat kialakításában és ellátja az ezzel kapcsolatos minisztériumi teendőket.

i) Elkészíti a minisztériumi vezetők nyilvános szerepléseit támogató prezentációkat.

j) Szakmai anyagokat készít a miniszter és az államtitkár számára konferenciákra, szimpóziumokra.

3. Ellenőrzési főosztály

A főosztály Belső ellenőrzési osztályból és Fejezeti ellenőrzési osztályból áll.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) alapján:

a) A tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a minisztérium működését fejleszti és eredményességét növeli. A minisztérium céljainak elérése, a munkaterv teljesítése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a minisztérium vezetése által működtetett kockázatkezelési, valamint irányítási és kontroll (FEUVE) eljárások hatékonyságát.

b) A közpénzek rendeltetésszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának, a költségvetés bevételeivel és kiadásaival összefüggő jogszabályok betartásának, a belső szabályzatoknak való megfelelés, valamint a központi költségvetés és zárszámadás megalapozottságának elősegítése érdekében jár el. Ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordít a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére.

c) A minisztérium függetlenített belső ellenőrzési egysége. A fejezeti jogosítványokból adódóan vizsgálatokat végez a PM fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában az arányosság és kiegyensúlyozottság szem előtt tartásával, egyidejűleg szakmai felügyeletet gyakorol a PM fejezethez tartozó intézmények belső ellenőrzési egységei felett.

d) Kockázatelemzésre alapozva stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít a miniszter jóváhagyásával és azok teljesítéséről éves jelentést, illetve a PM fejezethez tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzése vonatkozásában éves összegző jelentést készít. Rendszer, teljesítmény, megbízhatósági, szabályszerűségi, pénzügyi és informatikai rendszer ellenőrzéseket folytat. A minisztérium vezetésének megbízása alapján soron kívüli ellenőrzéseket végez.

e) Koordinálja a külső ellenőrző szervek által a PM-nél folytatott vizsgálatokat, ezen vizsgálatokról készített jelentések egyeztetését. Figyelemmel kíséri a külső ellenőrző szervek által tett javaslatok hasznosulását, amelyről évente beszámol az ellenőrző szervek felé.

f) Nyomon követi az ellenőrzési jelentései alapján elkészített intézkedési tervek megvalósítását.

g) Ellenőrzéseit a miniszter által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyvben lefektetett eljárásrendet követve hajtja végre. A belső ellenőrzési kézikönyvet folyamatosan karbantartja.

h) Együttműködik a Költségvetési és pénzügypolitikai főosztály Ellenőrzésirendszer-fejlesztési osztályával, valamint az ellenőrzési szervekkel /Állami Számvevőszék (ÁSZ), KEHI/.[26]

II. Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek[27]

1. Államtitkári Titkárság

Az államtitkár munkáját az Államtitkári Titkárság segíti. Az Államtitkári Titkárság Államtitkári titkársági osztályból és Koordinációs osztályból áll.

Az Államtitkári Titkárság

a) Elősegíti az államtitkár tevékenységét.

b) Ellátja az államtitkár személye körüli teendőket.

c) Gondoskodik az előterjesztések és jogszabálytervezetek szakmapolitikai, illetve államigazgatási egyeztetéséről, a beérkezett véleményeket eljuttatja az illetékes főosztályra.

d) Koordinálja más tárcák és a Ksztv. szerinti központi államigazgatási szervek előterjesztéseinek és jogszabálytervezeteinek véleményezését.

e) Az államtitkári értekezlet és a Kormány részére készülő előterjesztéseket benyújtja a Miniszterelnöki Hivatalba.

f) Megszervezi a szakmapolitikai egyeztetés, az államtitkári értekezlet és a Kormány üléseinek napirendjén szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos álláspont kialakítását, ideértve a minisztérium vezetőinek az ülésekre való felkészítését is.

g) Szervezi a minisztériumi vezetői értekezletet, a miniszteri és az államtitkári tájékoztató értekezletet.

h) Elkészíti a javaslatot a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését.

i) Nyilvántartja az ezres és a kétezres kormányhatározatokat és az ezekből származó feladatokat, és azok végrehajtásáról a minisztériumi vezetőket, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt tájékoztatja.

j) Frissíti az Intraneten a beérkező, valamint a minisztérium által államigazgatási egyeztetésre kiküldött tervezetek, illetve a Miniszterelnöki Hivatalba benyújtott előterjesztések listáját (napi tájékoztató, valamint az egyeztetésre és a benyújtásra vonatkozó részletes belső eljárási rendet tartalmazó körleveleket.

k) Ellátja a minisztérium Ügyfélszolgálati Irodájának feladatait a III/2. pont n) alpontjából adódó feladatok kivételével.

2. Jogi és igazgatási főosztály

A főosztály Jogi osztályból, Perképviseleti osztályból és Ügykezelési osztályból áll.

a) Kizárólag a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatával, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelettel, illetve a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelettel összefüggő szabályozási körben végez (jog) szabályelőkészítő tevékenységet.

b) Ellátja a minisztériumban készülő jogszabálytervezetek és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek kodifikációs szempontú felülvizsgálatát, ideértve azoknak a szakmapolitikai munkacsoport ülésére történő benyújtását megelőző, a közigazgatási egyeztetésre bocsátását megelőző, az államtitkári értekezletre és a kormányülésre történő benyújtását megelőző felülvizsgálatát is.

c) Ellátja a minisztériumban készülő szabályzatok jogi szempontú felülvizsgálatát.

d) Főfelelőséggel véleményezi a Magyar Állam képviseletével kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket.

e) Véleményezi a más szervektől érkezett munkaanyagokat, előterjesztéseket, illetve jogszabálytervezeteket.

f) Kialakítja a tárcaálláspontot az Alkotmány módosítására irányuló törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a polgári jogi, a közigazgatási hatósági eljárási, valamint az egyes büntetőjogi és igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan.

g) Jogi szempontú véleményezéssel közreműködik a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a miniszter alapítói, illetve tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdasági társaságok alapító és megszüntető okiratainak, illetve társasági szerződéseinek (módosításuknak) előkészítésében.

h) Jogi szempontból véleményezi a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteit.

i) Ellátja a polgári peres eljárásban a Magyar Állam, illetve - a munkaügyi perek kivételével - a minisztérium jogi képviseletét.

j) Szükség szerint jogi szempontból véleményezi a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteket, a szerződések módosításainak tervezetét.

k) Gondoskodik a minisztérium által előkészített jogszabályok kihirdetéséről.

l) Vezeti a felszámolók névjegyzékét, ellátja a névjegyzék vezetésével kapcsolatos közigazgatási perekben, illetve nemperes eljárásokban a pénzügyminiszter képviseletét.

m) Szerkeszti a Pénzügyi Közlönyt.

n) Vezeti a tárgyévben kiadott miniszteri utasítások, tájékoztatók és irányelvek jegyzékét.

o) Gyakorolja a külön szabályzatban biztosított ellenjegyzési jogot.

p) Eljárásjogi kérdésekben szükség szerint közreműködik az V/l. pont e) és f) alpontjában, valamint az V/4. pont 4. 3. ac), ae), b) és f)-h) alpontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban hozott hatósági döntések bírósági felülvizsgálata során.

q) Szükség esetén közreműködik az állampolgároktól, külső szervektől (ideértve az Alkotmánybíróságot és az országgyűlési biztosokat is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában.

r) Hatáskörébe tartozó ügyekben az állampolgári, illetve hatósági megkereséseket közvetlenül intézi.

s) Közreműködik a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek elbírálásában.

t) Ellátja a minisztérium központi és titkos ügykezelési, iratkezelési, irattározási és kézbesítési feladatait.

3. Pénzügyi és humánpolitikai főosztály

A főosztály Fejezeti költségvetési osztályból, Pénzügyi, számviteli és gazdasági osztályból és Humánpolitikai osztályból áll.

3. 1. A fejezet felügyeleti szervi feladatainak ellátása érdekében:

a) Irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási, adatszolgáltatási feladatait.

b) Jóváhagyja a hatáskörébe utalt költségvetési előirányzat-módosítást, átcsoportosítást és maradvány elszámolást.

c) Információt szolgáltat a fejezeti költségvetés teljesítéséről.

d) Jóváhagyásra előkészíti a miniszter irányítás vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratát és véleményezi e szervek szervezeti és működési szabályzatát.

e) Ellátja a miniszter felügyelete alá tartozó intézmények kincstári vagyon kezelésével összefüggő feladatokat.

f) Tervezi a Pénzügyminisztérium fejezet 12. címében szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését és elvégzi a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos számviteli feladatokat és a felhasználásáról beszámolót készít.

g) Felelős az államháztartás működési rendjének változása kapcsán a fejezetet érintő intézkedések végrehajtásáért, az intézményi körben a feladatok koordinálásáért és a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséért.

h) Jóváhagyja a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.

i) Elkészíti a miniszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást.

j) Jóváhagyja a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését és beszámolóját.

k) Ellátja a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetőinek külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos engedélyeztetési feladatokat.

l) Működteti a Költségvetés Tervező és Előirányzat Gazdálkodást Támogató (KÖTEG) rendszert.

m) Koordinálja az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség érdekeltségi feltételeinek meghatározását, előkészíti a negyedéves beszámolók alapján a jutalom engedélyezését, és intézkedik a kifizetésről.

3. 2. A minisztérium működési feltételeinek biztosítása érdekében:

a) Elkészíti a minisztérium, mint költségvetési szerv és a hozzá tartozó részben önálló szervezet (PM NAO Iroda) költségvetését, beszámolóját.

b) Ellátja a pénzkezelési, a könyvvezetési, adóbevallási, járulék és egyéb befizetési kötelezettségek teljesítését és az adatszolgáltatási feladatokat a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal együtt.

c) Ellátja a külföldi kiküldetések tervezésével, pénzkezelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, és vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat.

d) Külön megállapodás alapján ellátja a pénzügyi és gazdálkodási feladatokat a minisztériumhoz tartozó, önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező PM NAO Iroda részére.

e) Biztosítja a minisztérium szakmai munkájához szükséges szakkönyvtári szolgáltatást.

f) Ellátja a minisztériumi szintű közbeszerzések törvényességi felügyeletét, valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.

g) Ellátja a minisztériumi szintű személyi juttatásokhoz kapcsolódó beszerzési feladatokat, összehangolva a kafetéria rendszer működtetésével (étkezési jegy, BKV/BEK bérlet, utazási kedvezményre jogosító igazolványok érvényesítése).

h) Előkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályokat és belső szabályzatokat.

i) Operatív kapcsolatot tart fenn a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal (KSZF), a minisztérium és a KSZF között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a kijelölt kapcsolattartókon keresztül. Rendelkezik a szolgáltatások igénylésének módjáról.

j) Működteti a választható béren kívüli juttatási rendszert (kafetéria rendszert) . Ennek keretében felel a nyilatkozatok egyeztetéséért, az igénybevétel folyósításáért, az analitikus nyilvántartás vezetéséért, az évvégi elszámolásért.

k) Ellátja az üdültetési referensi feladatokat, összehangolva a kafetéria rendszer működtetésével, valamint a VPOP üdülők igénybevételére kötött megállapodás alapján.

l) Ellátja a rendezvények (konferencia, szakmai értekezletek, ünnepségek) szervezését és lebonyolítását.

m) Üzemelteti a minisztérium házipénztárát.

n) Vezeti a minisztérium OTP Lakásépítési Alapszámla analitikus nyilvántartását, valamint intézi a lakásvásárlási és lakáshitel szerződésekkel kapcsolatos munkáltatói feladatokat.

o) Ellátja a feladatkörébe tartozó közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos feladatokat.

p) Adatot szolgáltat a KÖTEG rendszer részére.

q) Ellátja a pénzügyi irányítási és folyamatba épített ellenőrzés feladatát, és azok belső szabályainak kialakítását.

r) Elkészíti az évközi és éves statisztikai jelentéseket, valamint a külső és belső ellenőrzést végző szervek részére adatszolgáltatásokat készít.

s) Közreműködik a foglalkozás-egészségügyi ellátás működtetésében.

t) Ellátja a minisztérium épülete, valamint a minisztérium munkatársai elleni fenyegetettség, veszélyeztetettség, szükséghelyzet (katasztrófahelyzet) elhárítása érdekében szükséges feladatokat a riasztási terv alapján.

3. 3. A humánpolitikai és közszolgálati feladatkörében:

a) Ellátja a Pénzügyminisztérium és a PM NAO személyi állományára vonatkozó - jogszabályokban és belső szabályzatok által előírt humánpolitikai-ügyintézési és nyilvántartási jellegű - feladatainak teljes körét, különös tekintettel a foglalkoztatási (közszolgálati, közalkalmazotti) és megbízási jogviszonyok keletkezésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő feladatokra.

b) Ellátja a pénzügyminiszter által irányított, illetve felügyelt intézmények [APEH, Kincstár, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), KVI] jogszabályokban meghatározott vezetői körére vonatkozó humánpolitikai feladatokat.

c) Kezeli az a) és b) pontban meghatározott személyi állományra vonatkozó személyi anyagokat, a személyzeti munkát segítő munkaügyi programot működtet.

d) Ellátja a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a közszolgálati jogviszony fennállásával összefüggő humánpolitikai feladatokat (teljesítményértékeléssel, juttatásokkal, vagyonnyilatkozatokkal, fontos és bizalmas munkakörökkel összefüggő nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok) .

e) Előkészíti és végrehajtja a PM és a NAO személyi állományát és a b) pontban meghatározott külső intézmények vezetőit érintő jutalmazásokkal kapcsolatos vezetői döntéseket.

f) Ellátja a létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait (rendszeresen létszámjelentést készít és vezetői döntésre előkészíti az egyes szervezeti egységek létszám-változtatási kezdeményezéseit) . Létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat készít elő.

g) Vezetői döntés esetén, annak végrehajtása érdekében előkészíti a PM, NAO szervezeti átalakításához szükséges iratokat, szervezetkorszerűsítésre vonatkozó javaslatot tesz és elvégzi - az ezekből eredő - személyi állományt érintő intézkedéseket, SZMSZ módosítást kezdeményez.

h) Részt vesz a Pénzügyminisztérium illetmény-gazdálkodási szempontjainak kialakításában, személyi előirányzatainak költségvetési tervezésében és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.

i) Gondoskodik a pénzügyi szakmai elismerések adományozásának előkészítéséről és lebonyolításáról.

j) Kezdeményezi a tevékenységével összefüggő jogszabályok által előírt belső szabályzatok megalkotását, illetve elkészíti és folyamatosan aktualizálja azokat (különös tekintettel a PM Közszolgálati Szabályzatára) .

k) Ellátja a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott feladatokat, különös tekintettel a béren kívüli juttatási rendszer és a szociális segélyezés működtetésével kapcsolatos teendőkre. Ellátja továbbá a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat.

l) Részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok megalkotása, módosítása során a tárcaegyeztetésekben, jogszabálytervezetek véleményezésében. Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal és munkajogviszonnyal kapcsolatos jogszabályalkotást, módosítást kezdeményez, illetve szövegszerű normatervezetet készít elő.

m) A Kormány középtávú közigazgatási továbbképzési tervének megfelelően elkészíti a minisztérium és a pénzügyminiszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek köztisztviselői rövid és középtávú képzési tervét, valamint ellátja a képzési és továbbképzési feladatokat.

n) Szervezi a minisztérium belső képzéseit és koordinálja a felügyelt szervek megvalósult képzési programjait, ehhez kapcsolódóan beszámolót készít a Magyar Közigazgatási Intézet részére.

o) Megszervezi az EU tagállamai által felajánlott ösztöndíjak és tanulmányi programok lebonyolítását.

p) Ellátja az álláspályázatokkal összefüggő döntéselőkészítő és végrehajtási feladatokat.

q) Ellátja a Közszolgálati Pénzügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács működésével összefüggő titkársági (szervezési) feladatokat.

r) Rendszeres kapcsolatot tart az APEH bérszámfejtést végző szervezeti egységével.

s) Ellátja a munkaügyi perekben a minisztérium képviseletét.

III. Költségvetésért felelős szakállamtitkár irányítás alá tartozó szervezeti egységek

A szakállamtitkár munkáját Titkárság segíti. A Titkárság támogatja a szakállamtitkár tevékenységét, ellátja a szakállamtitkár személye körüli teendőket.[28]

1. Költségvetési és pénzügypolitikai főosztály

A főosztály Költségvetéspolitikai összefoglaló osztályból, Pénzügypolitikai osztályból, Költségvetés-tervezési és végrehajtási osztályból, Államháztartási pénzügyek módszertani és statisztikai osztályából, EU költségvetési kapcsolatok osztályából és Ellenőrzésirendszer-fejlesztési osztályból áll.[29]

1.1. Meghatározza a költségvetés-politika céljait és eszközrendszerét.

a) Felméri a költségvetés-politika mozgásterét, és ez alapján elkészíti a költségvetési tervezés irányelveit.

b) Az államháztartás működésének tapasztalataira támaszkodva kezdeményezi a rendszer egészét vagy egyes alrendszereit érintő feladat-ellátási, hatásköri, szabályozási, prezentációs változtatásokat.

c) Elkészíti és koordinálja az államháztartás kiadásainak és bevételeinek több évre szóló előrejelzését elősegítő modellszámításokat.

d) Kialakítja és fejleszti a költségvetési tervezési módszerekhez illeszkedő adatbázisokat, folyamatosan továbbfejleszti a prezentációs rendszert.

e) Véleményezi az államháztartás hiányának finanszírozási konstrukcióit és az államadósság kezelési stratégiát. Felelős a Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolatainak területéért.

f) Koordinálja az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos törvényi szabályozást. Figyelemmel kíséri az alapokkal kapcsolatos előirányzatok alakulását. Összefoglalva mutatja be az alapok auditált mérlegeit. Jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási terveit.

g) Feladatkörében részt vesz az államreform kidolgozásában.

h) Feladatkörébe tartozó kérdésekben közreműködik a Kincstár szakmai irányításában.

i) Fejleszti a feladatkörébe tartozó területeken keletkező közérdekű adatok közzétételi rendjét.

1.2. Tervezi és végrehajtja az éves költségvetést.

a) Felelős a középtávú költségvetés, valamint az éves költségvetés tervezésének, az éves zárszámadásnak a költségvetési fejezetekre, helyi önkormányzatokra, elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó metodikai előírásainak elkészítéséért.

b) Elkészíti a költségvetési törvényjavaslattal és a zárszámadással kapcsolatos tervezési köriratot és munkaprogramot.

c) Összeállítja a költségvetési (a társadalombiztosítási alapok költségvetését is tartalmazó), valamint a zárszámadási törvényjavaslatot. A költségvetési törvényjavaslat mellett, azzal egy időben - az érintett főosztályok kezdeményezése alapján - összeállítja azon törvények és egyéb jogszabályok módosítási javaslatait, melyek a költségvetési törvényjavaslat megalapozását szolgálják.

d) Elkészíti az ÁSZ - költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos - általános, valamint célvizsgálati jelentéseire vonatkozó összefoglaló véleményt.

e) Folyamatosan jelzi a költségvetési pénzforgalomból kirajzolódó irányzatokat. A szakértői előrejelzéseket összefoglalva havi elemzést és prognózist készít a központi kormányzat mérlegének szerkezetében. Előrejelzést készít az államháztartási kiadások és bevételek egy éven belüli várható alakulásáról az ÁKK Zrt. számára, a finanszírozási döntések megalapozásához.

f) Folyamatosan karbantartja az államháztartásról szóló törvényt, a költségvetéssel, illetőleg a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat és egyéb (belső) szabályzatokat, gondoskodik az azokban foglalt feladatok elvégzéséről.

g) Kezeli a központi költségvetés általános tartalékának előirányzatát. Beszámol a felhasználásról, nyilvántartja az Országgyűlés és a Kormány jogkörében végrehajtott előirányzat-módosításokat.

h) Elkészíti és gondozza a központi költségvetés miniszteri rendelkezés alatt álló egyes előirányzatainak utalványozási rendjét, utalványozási és ellenjegyzési feladatot lát el.

i) Felelős az egyedi állami kezesség- és a kiállítási garanciavállalások szabályozásáért és nyilvántartásáért. Véleményezi az egyedi állami kezességvállalási előterjesztéseket és szerződéseket, a jogszabályi kezességvállalásról szóló jogszabályokat.

j) Kezeli a fejezethez tartozó rendkívüli beruházási tartalék kiadási előirányzatot. Gondozza a felhasználás rendjét szabályozó miniszteri rendeletet.

1.3. A magyar-EU költségvetési kapcsolatokkal és az EU költségvetésével kapcsolatos feladatok ellátása során:

a) Összehangolja, illetve elvégzi a közösségi költségvetésbe befizetendő tételek kiszámítását.

b) Az érintettek bevonásával kialakítja a közösségi költségvetés, valamint a költségvetési vonatkozású közösségi szabályok elfogadása, módosítása kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő magyar álláspontot.

c) Ellátja a saját források EU-s képviseletét.

d) Az Unió 7 éves pénzügyi perspektíváival összhangban prognózisokat készít a közösségi költségvetésből nyújtott források keretösszegére, a várhatóan átutalásra, illetve felhasználásra kerülő összegekre, valamint a Magyarország által teljesítendő nemzeti hozzájárulások összegére.

e) A közösségi források hatékony és eredményes felhasználása érdekében kezeli az uniós, illetve az ún. EGT, Norvég Alap keretében igénybe vehető támogatásokat és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást érintő átfogó költségvetési, pénzügyi kérdéseket. Ennek keretében

- nyomon követi e források felhasználását,

- kapcsolatot tart a felhasználásért felelős szervezetekkel (különös tekintettel az irányító hatóságokra, kifizető hatóságra, kifizető ügynökségre),

- közreműködik a hazai és közösségi költségvetési, pénzügyi szabályozás kialakításában és végrehajtásában,

- közreműködik az uniós támogatásokért felelős intézményrendszer kialakításában.

1.4. Az államháztartás pénzügyi módszertani és statisztikai faladatainak ellátása kapcsán:

a) Költségvetés-politikai, államháztartás-statisztikai kérdésekben képviseli a minisztériumot az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek fórumain.

b) Egyezteti egyes kormányzati ügyletek statisztikai elszámolásának módszertanát a statisztikai társszervekkel, részt vesz a minisztérium PPP Munkacsoportjában.

c) Kidolgozza az államháztartási pénzügyi adatok statisztikai célokra való felhasználásának módszertanát, javaslatot tesz statisztikai adatigények beépítésére az államháztartás könyvvezetési és beszámolási rendszerébe, illetve kincstári információs rendszerébe, működteti az államháztartási statisztikai célú adatbázist és tájékoztatási eszközöket, kapcsolatot tart a főbb adatszolgáltatókkal, a statisztikai társzervekkel és más adatfelhasználókkal.

d) Felelős az Európai Unió részére történő adatszolgáltatásokban a kormányzati szektor tárgyévi éves statisztikai adatainak összeállításáért és módszertani egyeztetéséért; a megelőző évek és a tárgyévi évközi időszakok Központi Statisztikai Hivatal, illetve Magyar Nemzeti Bank által összeállított adatainak módszertani és számszaki egyeztetéséért, a hivatalos államháztartási és az uniós statisztikai számbavétel eltéréseinek kidolgozásáért és bemutatásáért.

e) Felelős a kormányzati szektorra vonatkozó más nemzetközi adatszolgáltatásokért (IMF GFS/IFS statisztika), illetve az adatszolgáltatások összeállításában való közreműködésért (OECD, WB, UN).

1.5. Az ellenőrzési rendszerek fejlesztése körében:[30]

a) Javaslatokat dolgoz ki az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés (ÁBPE) jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtására a teljes államháztartási rendszer (ideértve annak mind a négy alrendszerét) tekintetében. Javaslattételi feladatköre kiterjed a hazai költségvetési és a nemzetközi támogatások ellenőrzésére is.

b) Koordinálja az ÁBPE-vel, az európai uniós támogatások ellenőrzésével, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvénnyel kapcsolatos előterjesztéseket és tervezeteket, koordinálja az ÁSZ és a KEHI jelentéseinek és az Európai Számvevőszék jelentéseinek véleményezését.

c) Működteti az ÁBPE Tárcaközi Bizottságot, előkészíti a pénzügyminiszter éves jelentését az ÁBPE működéséről a Kormány részére.

d) Kialakítja az európai uniós alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó koncepciót és karbantartja annak jogi szabályozását.

e) Gondoskodik arról, hogy az európai uniós támogatások ellenőrzését a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék.

f) Minőségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a folyamatba épített ellenőrzéseket, a belső ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazását és végrehajtását.

g) Felelős az ellenőrzést érintő kérdésekben a minisztérium álláspontjának kialakításáért és a képviseletéért a hazai és nemzetközi fórumokon, ellátja a feladatkörébe utalt, uniós pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó tárcaközi bizottságok, albizottságok és munkacsoportok titkársági feladatait, illetve közreműködik azok munkájában.

h) Az európai uniós támogatások lebonyolításában és ellenőrzésében érintett szervezetek bevonásával létrehozza és működteti az audit bizottságot.

2. Központi költségvetési fejezetek főosztálya

A főosztály Költségvetési gazdálkodási szabályozások osztályából, Humánágazatok költségvetési osztályból, Reálágazatok költségvetési intézményi osztályból, Rendvédelmi pénzügyi igazgatása osztályból és Külügyi- és védelem-finanszírozási osztályból áll.

A pénzügyminiszternek az államháztartás pénzügyi működéséért, szabályozásáért viselt felelőssége körében:

a) Központi költségvetési fejezetek éves költségvetései (pótköltségvetései), középtávú irányszámai, zárszámadása tekintetében:

- szervezi és megalapozza a központi költségvetési szerveket magukba foglaló fejezeteknél (az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kivételével) a költségvetések és a zárszámadások összeállítását, e feladatok módszertanát,

- elvégzi e fejezetek költségvetési intézményeinél, az ezeket kedvezményező fejezeti kezelésű előirányzatoknál a keretszámok kialakítását, az összefoglaló számítások, a szöveges és számszaki tárcaindoklások felülvizsgálatát és összefogását,

- felülvizsgálja e fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatait, szabályozását; a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozását,

- felülvizsgálja az éves költségvetések végrehajtása keretében e fejezetek és intézményeik előirányzat-maradványait,

- tájékoztatóban meghatározza az intézményi elemi költségvetések tartalmát és elkészítésének rendjét.

b) Összehangolja a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a fegyveres szervek, a bíróságok, az ügyészségek dolgozói személyi juttatásainak elveit, ezen illetményrendszereket, részt vesz az életpályarendszerek, a költségvetési kiadásokat érintő munkajogi jellegű jogszabályok kidolgozásában, koordinálja a központi bérpolitikai intézkedéseket, folyamatosan figyelemmel kíséri a kereseti helyzetet, továbbá ezen ügyekkel kapcsolatban részt vesz, illetve szakértőként képviseli a minisztériumot a közszféra érdekegyeztető fórumain.

c) Ellátja az a) pontban foglalt központi költségvetési szervek - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - alapításának és megszüntetésének, továbbá részbeni vagy teljes átalakításával összefüggően, vagy ettől függetlenül ezen alapítói körre a közhasznú szervezetek és gazdasági társaságok alapításának, bővítésének engedélyezési feladatait.

d) Ellátja a központi költségvetési fejezetekbe tartozó költségvetési szervek által alapított, illetve részesedésével működő gazdálkodó szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok működési, gazdálkodási adatainak rendszeres, összefoglaló felmérését és feldolgozását, a szervezetrendszer rendszeres áttekintésével javaslatot tesz annak változtatására, átalakítására.

e) Javaslatot készít az a) pontban foglalt központi költségvetési szervek kincstári vagyon (ingatlan-) értékesítéséből származó bevételei visszahagyható mértékére és felhasználási céljára.

f) Előkészíti az államháztartásról szóló törvény meghatározott elemei (fejezeti, költségvetési intézményi gazdálkodásról szóló szövegrészek) aktualizálását, folyamatosan figyelemmel kíséri az előírások működését.

g) Előkészíti és koordinálja az államháztartási törvény végrehajtási kormányrendeletét, gondozza, rendszeresen korszerűsíti a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjét szabályozó fejezeteket.

h) A költségvetés-politika részeként részt vesz a közmédiumok, valamint az egyházak finanszírozási rendjének kidolgozásában, szabályozásában, felhatalmazás szerinti végrehajtásában (ide nem értve a média részvénytársaságokat érintő - alapvetően a gazdálkodási formából adódó és annak rendszere szerint megoldható - vagyoni természetű kérdéseket, feladatokat).

i) Összehangolja a határellenőrzéssel és határátkelőhely-fejlesztéssel kapcsolatos - minisztériumon belüli - feladatokat.

j) Koordinálja, illetve meghatározott körben elvégzi a szakfeladatrend korszerűsítését és azt folyamatosan gondozza.

k) Részt vesz a központosított közbeszerzési rendszer működéséhez, továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok korszerűsítésében.

l) Ellátja az a) pontban foglalt központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége részére történő előirányzat-felhasználási keretszámla, valamint a központi költségvetési szerv részére letéti számla, célelszámolási forintszámla, európai uniós programok célelszámolási forintszámla és több azonos típusú kártyafedezeti számla, továbbá közhasznú társaságok részére hitelintézeti pénzforgalmi számla nyitásának engedélyezési feladatait.

m) Ellátja az a) pontban foglalt központi költségvetési szervek előirányzat-átcsoportosításaival, kötelezettségvállalásaival kapcsolatos engedélyezési feladatokat.

n) Koordinálja az államháztartás működésével, a költségvetési szervek gazdálkodásával összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételével kapcsolatos rendszerszerű feladatokat, illetve közreműködik azok végrehajtásában. Szükség esetén kezdeményezi a vonatkozó szabályozás módosítását.

o) Feladatkörében részt vesz az államreformhoz kapcsolódó munkákban, ennek keretében különösen a költségvetési intézményrendszer átalakítása, folyamata és gazdasági hatása nyomon követésében; a jelentősebb intézmények pályázat alapján történő átvilágításának, szervezeti és működési átalakításának és a modell-alkotásnak bírálatában, s az eredmények hasznosításában; a költségvetési intézmények jogállásának és gazdálkodásának újraszabályozásában; átfogó illetményrendszer-reform kidolgozásában; az új szakfeladat rendhez kapcsolódó mutatószám-rendszer kidolgozásában; valamint a felsőoktatás, a kultúra és az igazságszolgáltatás rendszerének és finanszírozásának újraszabályozásában.

p) Feladatkörébe tartozó kérdésekben közreműködik a Kincstár szakmai irányításában.

q) Illetékességi területén

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

3. Társadalmi közkiadások főosztálya

A főosztály Nyugdíjszabályozási, pénztárszakmai és nonprofit osztályból, Társadalombiztosítási költségvetési és finanszírozási osztályból, Egészségügyi szabályozási és elemzési osztályból, valamint Munkaerőpiaci és egyes költségvetési fejezetek osztályából áll.

a) Ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap) költségvetési tervezésével, zárszámadásával, pótköltségvetésükkel, gazdálkodásukkal, a gazdálkodási folyamatok elemzésével, értékelésével, beszámolásának előkészítésével összefüggő feladatokat.

b) Elkészíti a társadalombiztosítási alrendszerhez kapcsolódó pénzügyi prognózisokat, figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását, szükség esetén intézkedéseket dolgoz ki, továbbá ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak évközi finanszírozásával kapcsolatos minisztériumi hatáskörbe rendelt feladatokat.

c) Kialakítja a társadalombiztosítás alrendszerét érintő, jogszabály által a pénzügyminiszter egyetértéséhez kötött, meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárcaálláspontot.

d) Ellátja az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetésének tervezésével, zárszámadásával összefüggő, e tárcák finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

e) Kidolgozza az állami költségvetés által finanszírozott, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által folyósított ellátásokra vonatkozó megállapodásokat, előkészíti a finanszírozásukat, az elszámolásokat, kidolgozza az előirányzatok évközbeni alakulásával összefüggésben felmerülő intézkedéseket.

f) Kialakítja a Munkaerőpiaci Alap költségvetését, a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos minisztériumi álláspontot, közreműködik a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szabályozásban.

g) Ellátja a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodását érintő törvényi és egyéb szabályozási feladatokat. Közreműködik a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények előkészítésében, a hatályos egyezmények járulékszabályainak alkalmazásával összefüggő jogértelmezési feladatokban.

h) Felelős az egészségügyi ágazat egészére, különös tekintettel a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások támogatásával, a kábítószer üggyel kapcsolatos koncepcionális ügyek esetében a minisztériumi álláspont kialakításáért.

i) Kialakítja, koordinálja az egészségügyi és jóléti rendszerek, a járulékszabályozás koncepciójával kapcsolatos minisztériumi álláspontot.

j) Kialakítja a szociális szférára vonatkozó koncepcionális és szabályozási feladatokat, a rokkantsági és a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos tárcaálláspontot.

k) Elkészíti a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári rendszerrel összefüggő koncepcionális és szabályozási javaslatokat.

l) Kialakítja a minisztériumi álláspontot a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos szabályozási feladatokkal való összefüggésben a főosztályhoz tartozó költségvetési fejezeteket érintően, koordinálja a több költségvetési fejezetet, vagy a szektor egészét érintő szabályozási feladatokat.

m) Ellátja a sporttal kapcsolatos ügyekben a minisztériumon belül a koordinációs feladatokat, felelős az összefoglalt minisztériumi álláspont kialakításáért.

n) Kialakítja az ifjúságpolitikával kapcsolatos minisztériumi álláspontot.

o) Irányítja a villamosipar privatizációval összefüggő humánpolitikai kérdések rendezésére létrehozott tárcaközi bizottságot.

p) Részt vesz az államreform kidolgozásában az egészségügyi és szociális ágazat területét illetően.

q) Feladatkörébe tartozó kérdésekben közreműködik a Kincstár szakmai irányításában.

r) Ellátja a Kincstár által folyósított járadékok évenkénti emelésével összefüggő jogszabály-előkészítési feladatot, továbbá kezeli az ezen ellátásokkal kapcsolatos panaszügyeket.[31]

s) Közreműködik a fogyatékos, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó akkreditációs, és támogatási rendszer szabályozásának kialakításában és működtetésében, illetve az erre a célra szolgáló költségvetési támogatási keret tervezésében és elosztásában. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához kapcsolódó többelemű támogatási rendszeren belül elsődleges felelősséggel tartozik a dotáció tervezéséért és alakulásáért, ellátja a célszervezetek évenkénti beszámoltatását, a beszámolók feldolgozását, figyelemmel kíséri a célszervezetek számának alakulását, végzi az ezzel kapcsolatos célszervezeti kijelölések felfüggesztését, visszavonását, listájuk évenkénti megjelentetését, illetve mindezek során kapcsolatot tart az APEH-el, a Védett Szervezetek Országos Szövetségével (VSZOSZ) és az Szociális és Munkaügyi Minisztériummal.[32]

t) Koordinálja és részben végzi a politikai kárpótlás minisztériumon belüli feladatait.

u) Közreműködik a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alap, illetve a magánnyugdíjpénztárak bevételeivel összefüggő adóigazgatási feladatok jogi szabályozásában.

v) Közreműködik az üvegzseb törvény végrehajtása során a főosztály feladatkörében a feladatellátás és a teljesítmény mérésre vonatkozó módszertan és mutatók szabályozásában.

w) Közreműködik a minisztérium álláspontjának kialakításában a főosztály illetékességi körébe tartozó területek szabályozására, valamint jogszabályi felhatalmazás alapján kiadandó közös közleményekre vonatkozóan.

x) Ellátja az személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásáról szóló törvénnyel kapcsolatos tárcafeladatokat.

y) Illetékességi területén

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

z) Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működésével összefüggésben ellátja az OÉT Titkárságával történő kapcsolattartást, koordinálást (tárcaösszekötői feladatok); elvégzi az OÉT Gazdasági Bizottság titkársági teendőit; a kormányzati oldal tárgyalócsoportjában tagként részt vesz az OÉT Bérbizottságának munkájában.[33]

za) A közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet alapján részt vesz a Közmunkatanács munkájában.

zb) A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet alapján részt vesz a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának munkájában.

zc) Biztosítja a minisztérium képviseletét a Roma Integrációs Tanácsban.

zd) Ellátja a minisztérium képviseletét az Országos Fogyatékosügyi Tanács munkájában.

ze) Ellátja a minisztérium képviseletét a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete kormányzati oldalának munkájában.

zs) Részt vesz a feladatkörébe tartozó szakmai területeken működő Európai Uniós munkabizottságok munkájában.

4. Önkormányzati, területfejlesztési és agrárgazdálkodási főosztály[34]

A főosztály Önkormányzati ágazati osztályból, Önkormányzati szabályozási és területfejlesztési osztályból, Önkormányzati gazdálkodási osztályból, valamint Agrárgazdálkodási és vidékfejlesztési osztályból áll.

4.1. A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi szabályozása, költségvetési tervezése, gazdálkodása és elszámolása, valamint az ágazati finanszírozás területén:

a) Ellátja - a költségvetési törvényhez kapcsolódóan -a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásszabályozási feladatait.

b) Végzi a helyi önkormányzatok középtávú és éves tervezésével, központi költségvetési előirányzataival (támogatásokkal, normatív hozzájárulásokkal, átengedett bevételekkel) kapcsolatos makroszintű számításokat.

c) Összefogja a költségvetési törvényben érvényesülő szabályozás általános és az ágazatokat érintő modellezési munkálatait.

d) Kialakítja a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési rendszerét.

e) Szervezi a helyi önkormányzatok költségvetési tervező munkálatait, az állami költségvetéssel, az államháztartás mérlegével való összekapcsolását, áramoltatja az ezekkel összefüggő információkat.

f) Közreműködik a közoktatás, az önkormányzati szociális, kulturális ellátás továbbfejlesztési, szabályozási munkálataiban, finanszírozásukat beilleszti az államháztartási, önkormányzati szabályozási rendszerbe.

g) Közreműködik az egyházak közszolgáltatási tevékenységei finanszírozási rendszerének kialakításában és működtetésében.

h) Részt vesz a helyi kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésében, javaslatot tesz a költségvetési támogatásukra.

i) Közreműködik a közszolgálati bérrendszerek továbbfejlesztésében.

j) Kidolgozza a központi bérpolitika önkormányzati forrásszabályozásba illesztésére vonatkozó javaslatokat, folyamatosan karbantartja a helyi önkormányzatok bér- és létszámadatbázisát.

k) Koordinálja a helyi önkormányzatok finanszírozási (pénzellátási) feladatait.

l) A helyi önkormányzatokat érintően előkészíti, koordinálja és végrehajtja a zárszámadást, ez utóbbival összefüggésben figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatok visszafizetési kötelezettségeinek teljesülését.

m) Közreműködik a helyi önkormányzati fejlesztési és vis maior támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

n) Közreműködik a központilag szervezett önkormányzati PPP beruházások döntés-előkészítési feladataiban.

o) Közreműködik a helyi önkormányzati vállalkozások, kommunális és közüzemi szolgáltatások szabályozóinak, támogatási rendszerének kialakításában.

p) Kialakítja az egyéb támogatások (központosított előirányzatok) szabályozási feltételeit, a szaktárcákkal együttműködve kidolgozza a támogatások pályázati rendszerben való elosztását, részt vesz a pályázatok elbírálására életre hívott tárcaközi bizottságok munkájában.

q) Feladatkörében részt vesz az államreform kidolgozásában, felelős a kapcsolódó pénzügyi szabályozásért.

r) Kialakítja a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások költségvetési gazdálkodási, tervezési, zárszámadási, beszámolási rendszerét és az ezekkel kapcsolatos információs rendszert.

s) Ellátja a működőképesség megőrzését szolgáló, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásával kapcsolatos tervezési, szabályozási, végrehajtási feladatokat.

t) Közreműködik a helyi önkormányzatokat érintő ellenőrzési rendszer fejlesztésében.

u) Irányítja a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai felülvizsgálati rendszerének működését, végzi e rendszer továbbfejlesztésének feladatait.

v) Ellátja a helyi önkormányzatok támogatásainak havi monitoringját.

w) Feladatkörében közreműködik a Kincstár szakmai irányításában.

x) Közreműködik az önkormányzati és magántulajdonban keletkezett károkkal összefüggő katasztrófaelhárítás szabályozásában, finanszírozásában.

4.2. A lakásfinanszírozás tekintetében:

a) Részt vesz a lakáspolitika, a lakáscélú állami támogatások szabályozásának kidolgozásában, a költségvetés lakáscélú előirányzatainak tervezésében, elszámolásában.

b) Kialakítja a közszolgálatban dolgozók lakásvásárlásához nyújtott állami kezességvállalás szabályait.

4.3. A turizmus területén:

Felelős a turizmus minisztériumi feladatainak ellátásáért.

4.4. A területfejlesztés tekintetében:

a) Közreműködik a területfejlesztési politika megvalósításában, a területi kiegyenlítést elősegítő pénzügyi eszközrendszer kialakításában és a decentralizáció továbbvitelét szolgáló intézkedési javaslatok kidolgozásában.

b) Összefogja az ország egészére, az egyes régiókra, illetve a kiemelt térségekre, kistérségekre, vállalkozási övezetekre készülő kormányzati fejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek kidolgozásával, egyeztetésével és végrehajtásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat.

c) Koordinálja a regionális fejlesztési tanácsok által készített területfejlesztési koncepciók, programok, valamint megyei területrendezési tervek egyeztetésével kapcsolatos minisztériumi tevékenységet.

d) Felelős a területfejlesztésről és területrendezésről szóló, különböző jogszabályokból, országgyűlési határozatokból adódó feladatok minisztériumon belüli koordinálásáért.

e) Közreműködik az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából támogatott regionális, illetve térségi programok, valamint határokon átnyúló együttműködési programok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi szabályozási feladatok ellátásában, részt vesz a regionális operatív programok egyeztetésének tervezési Koordinációs Bizottságában.

f) Ellátja a területfejlesztés központi és decentralizált intézményrendszerének államháztartáshoz való kapcsolódásával és gazdálkodásával összefüggő pénzügyi szabályozási feladatokat.

4.5. Az agrárgazdálkodás és vidékfejlesztés területén:

a) Ellátja az FVM költségvetése fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak tervezésével, zárszámadásával összefüggő és ennek finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

b) Közreműködőként részt vesz az agrár és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) előirányzatának tervezésében, felhasználási szabályainak kialakításában.

c) Részt vesz a vállalkozások támogatását szolgáló - a) és b) pont szerinti - előirányzatok felhasználására vonatkozó, a szaktárca hatáskörébe tartozó, illetve a pénzügyminiszter egyetértésével vagy vele együttesen kiadandó jogszabályok, pályázati kiírások megalkotásában.

d) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a területen a gazdaság- és pénzügypolitikai célkitűzések megvalósításának, az erre ösztönző szabályozó rendszer, valamint a támogatási előirányzatok évközi felhasználásának tendenciáit, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez a kormányzati elgondolások megvalósításának, a költségvetési előirányzatok betartása biztosításának és a piaczavaró problémák megszüntetésének érdekében.

e) A támogatásokat folyósító szervezetek adatszolgáltatásaira alapítva kialakítja és folyamatosan működteti az előirányzatok felhasználását és az elkötelezettségeket nyomon követő monitoring rendszert.

fi Figyelemmel kíséri a Közös Agrárpolitika finanszírozási és reformfolyamatait, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök, illetve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási rendszereinek változásait, az előterjesztésekkel, jogszabálytervezetekkel, az Európai Unió szervezeteiben képviselendő magyar álláspontokkal kapcsolatosan kialakítja a minisztériumi véleményt.

4.6. Illetékességi területükön:

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

IV. Gazdaságpolitikáért és nemzetközi ügyekért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

A szakállamtitkár munkáját Titkárság segíti. A Titkárság támogatja a szakállamtitkár tevékenységét, ellátja a szakállamtitkár személye körüli teendőket.[35]

1. Gazdaságpolitikai főosztály

A főosztály Gazdasági előrejelzések osztályából, Közgazdasági kutató osztályból, Monetáris politikai osztályból és Nemzetközi gazdaságpolitikai osztályból áll.

A Kormány gazdaságpolitikai stratégiaalkotási, középtávú programkészítési, végrehajtási, valamint a nemzetközi gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos feladatai alapján:

a) Kidolgozza a Kormány gazdasági stratégiájára, gazdaságpolitikai céljaira, prioritásaira és eszközrendszerére irányuló javaslatokat. Javaslatot tesz a pénzügypolitika (a költségvetési, a jövedelmi, ár-, árfolyam) kereteinek, fő irányainak és követelményeinek kialakítására; kezdeményezve és összehangolva a minisztériumon belül, a többi tárcánál, az MNB-nél ezzel kapcsolatban folyó munkát, egyeztetve és előterjesztve ennek eredményét. A javaslatokat többéves gazdaságpolitikai programokban - ideértve az Európai Uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programokat is -, valamint az éves költségvetési javaslathoz kapcsolódóan foglalja össze. Részt vesz e programok kormányzati és kormányzaton kívüli szervezetek és személyek számára történő bemutatásában, megismertetésében.

b) A kormányzati gazdaságpolitika, elsősorban a pénzügypolitika megalapozásához rövid- és középtávú makrogazdasági prognózisokat, hatásvizsgálatokat készít.

c) Az elemzési és előrejelzési feladatok ellátását segítő eszközöket (modelleket, információs rendszert) dolgoz ki, meglévő eszközeit karbantartja és fejleszti. Együttműködik más főosztályokkal az eszközök hatékony működtetésének és széles körű alkalmazásának érdekében.

d) Egyes fontosabb, stratégiai jelentőségű gazdaságpolitikai döntések megalapozásához szükséges hosszabb távú kutatásokat végez, végeztet, illetve elemzi egyes szakpolitikák mikroszintű, elsősorban az újraelosztást, illetve a gazdasági ösztönzőket érintő hatásait. A kutatási eredményeket a döntéshozók, illetve a szélesebb szakmai közönség számára hozzáférhetővé teszi.

e) Folyamatosan elemzi és értékeli a gazdasági, jövedelmi, ár- és pénzügyi folyamatok jellemzőit és összefüggéseit, a jóváhagyott gazdaságpolitikai program megvalósítását.

f) Koordinálja az euró bevezetésével összefüggő előkészületeket.

g) A gazdasági tárcákkal együttműködve javaslatot tesz az ár- és piacszabályozás elveire, alapvető eszközeire. Koordinálja, ellátja az ártörvényben a pénzügyminiszter hatáskörébe utalt feladatokat. Szükség esetén koordinálja az ártörvény módosítására vonatkozó javaslatot is. Közreműködik minden, a minisztérium egyetértésével kiadandó ár- és díjmegállapításról szóló jogszabály kialakításában.

h) Feladatkörében előkészíti a Kormány álláspontját a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának (ECOFIN) üléseire, valamint képviseli az álláspontot az ECOFIN üléseket az uniós és nemzetközi gazdaság- és pénzügypolitikai kérdések vonatkozásában előkészítő EFC ülésein.

i) Felelős a közösségi költségvetésbe történő befizetés alapjául szolgáló bruttó nemzeti jövedelem (GNI) előrejelzéséért.

j) Kialakítja és képviseli a minisztérium álláspontját az alábbi szervezetekben:

- az Országos Statisztikai Tanácsban,

- az OECD gazdaságpolitikával és gazdasági előrejelzéssel, a gazdasági fejlődéssel foglalkozó bizottságaiban, valamint az államadósság kezelési munkacsoportjában,

- az EU gazdasági előrejelzéssel foglalkozó bizottságában,

- a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez és az operatív programokhoz kapcsolódó tervezési, végrehajtást nyomon követő és értékelő tevékenységet koordináló Tervezési Operatív Bizottságban,

- az EU (EKSZ 114.2. cikkével létrehozott) Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának (EFC) helyettesi szinten működő testületében, valamint annak állampapírokkal és statisztikai kérdésekkel foglalkozó albizottságaiban,

- az EU Gazdaságpolitikai Bizottságában (Economic Policy Committee), amely döntéselőkészítő testületként az ECOFIN útmutatása alapján, illetve annak részére hosszú távú, strukturális gazdaságpolitikai vonatkozású közgazdasági elemzéseket végez, továbbá a Gazdaságpolitikai Bizottság kibocsátási réssel és munkapiaci kérdésekkel foglalkozó albizottságaiban,

- az EU "Public Administration Network" elnevezésű testületében, amelynek feladata az euró bevezetésével kapcsolatos technikai, praktikus tevékenységek koordinálása,

- a Bruegel Európai Nemzetközi Gazdasági Kutatóközpont közgyűlésében.

k) Összefoglaló felelősként gyűjti, nyilvántartja és szakmai szempontból véleményezi a minisztérium más szervezeti egységei által külső kutatókkal vagy intézményekkel megkötendő kutatási szerződéseket.

l) Közreműködik a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi jog gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásában, javaslatot tesz a monetáris politikával kapcsolatos és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényre vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítására, előkészíti a Monetáris Tanács és az Magyar Nemzeti Bank igazgatósági ülésein képviselendő kormányzati álláspontot.

m) Előkészíti az ÁKK Zrt. igazgatósági ülésein képviselendő minisztériumi álláspontot, kidolgozza az államadósság kezelési stratégia gazdaságpolitikai szempontjait.

n) Makrogazdasági adat-összeállításokat, grafikus prezentációkat készít.

2. Nemzetközi kapcsolatok főosztálya

A főosztály Európai ügyek osztályából, Nemzetközi egyezmények és pénzügyi kapcsolatok osztályából és Nemzetközi pénzügyi intézmények osztályából áll.[36]

2.1. A pénzügyminiszternek az európai uniós döntéshozatalba való bekapcsolódásából adódó feladatai alapján:

a) Szervezi és koordinálja az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló 2004. évi XXX. törvényből és az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvényből, illetve a 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatból a miniszterre háruló feladatokat, gondoskodik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB) a minisztérium képviseletéről.

b) Részt vesz az Európai Unió pénzügyi perspektívájával foglalkozó tárcaközi munkacsoport munkájában, koordinálja a perspektíva végrehajtásával kapcsolatos tárcaálláspontot.

c) Ellátja az Intézmények, a Regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja, az Egyebek, az Európai Bírósági és a Bővítési EKTB szakértői csoportokban a minisztérium képviseletét.

d) Koordinálja a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) ülésein képviselendő magyar álláspont kialakítását, különös tekintettel az azt előkészítő fórumokra.

e) Kapcsolatot tart a brüsszeli magyar Állandó Képviselet Gazdasági és Pénzügyi Csoportjával, a minisztérium és a hivatalos álláspont alapján instrukciókat ad.

f) Koordinálja a minisztérium jogharmonizációs és notifikációs feladatainak ellátását.

g) Egyezteti, szervezi a minisztériumi álláspont kialakítását és képviseletét az Európai Bíróság előtt, illetve a kötelezettségszegési eljárások során.

2.2. A pénzügyminiszternek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése és megakadályozásával kapcsolatos feladatköre alapján:

a) Kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja a vonatkozó magyar keretszabályozást, illetve jogszabályokat, valamint az azok végrehajtásával összefüggő teendőket

b) Ellátja a Pénzmosás Elleni Tárcaközi Bizottság titkársági és szakmai koordinációs feladatait.

c) Képviseli Magyarországot a pénzmosás elleni uniós bizottságok és szakértői munkacsoportok és más nemzetközi fórumok munkájában

d) Ellátja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó speciális hatósági funkciókat, különösen a pénzügyi korlátozó intézkedésekhez kötődő feladatokat.

2.3[37]

2.4 A pénzügyminiszternek a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő feladat- és hatásköre alapján:

a) Kapcsolatot tart a nemzetközi pénzügyi intézményekkel (IMF, IBRD, IDA, IFC, MIGA, ICSID, EBRD, EIB, CEB, NIB, ideértve: KfW) és az OECD-vel, ellátja és koordinálja az ebből adódó feladatokat. Ellátja az állami/más felelős vezetők által a nemzetközi pénzügyi intézményekben viselt tisztségekből, illetve bizottsági tagságokból adódó feladatokat. Kialakítja és képviseli az ezekkel összefüggő minisztériumi álláspontot.

b) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés keretében biztosítja a kormány által preferált területek finanszírozásra történő kijelölésének érvényesülését, ennek alapján az állami hitelfelvételi, garanciavállalási és egyetértés megadási javaslatokat tesz. Az együttműködésről a 2237/2002. (VIII. 9.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Kormány részére rendszeresen jelentést készít.

c) Figyelemmel kíséri az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaival megvalósuló költségvetési beruházások előrehaladását, szükség esetén javaslatot készít a felső vezetés számára. Részt vesz a költségvetési hátterű exporthitel biztosítással kapcsolatos állásfoglalások kialakításában.

d) Ellátja a nemzetközi pénzügyi intézmények multilaterális segélyezési tevékenységekben való magyar részvétellel összefüggő feladatokat. Részt vesz a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika elveinek kidolgozásában és a konkrét segélyekre vonatkozó döntés-előkészítésben.

e) Ellátja a külfölddel szemben fennálló kormányzati követelésekkel történő gazdálkodásból fakadó hazai és nemzetközi feladatokat. A társintézményekkel együttműködve előkészíti és létrehozza a nemzetközi megállapodásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri azok végrehajtását, illetve a végrehajtásukat szolgáló hazai szerződéseket.[38]

f) Koordinálja a moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankban, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban megszűnt tagságunkból fakadó elszámolások lezárásával összefüggő tárgyalásokat.

g) Szakmai állásfoglalásokat, tájékoztatókat készít a nemzetközi vagyonjogi egyezmények értelmezését, végrehajtását illetően, szükség esetén új egyezmények tárgyalását készíti elő.

h) Ellátja beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló két- és többoldalú nemzetközi megállapodások létrehozásával, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat.

i) Részt vesz a tőke szabad áramlásával foglalkozó nemzetközi (EU, OECD Investment Committee) és hazai szervezetek és fórumok (Külkapcsolatok, Versenyképességi és növekedési munkacsoportok) munkájában. Ellátja a Tőke szabad áramlása munkacsoport vezetéséből adódó feladatokat.[39]

j) Ellátja a két- és többoldalú, valamint a regionális nemzetközi kapcsolatok koordinálásából, szervezéséből adódó minisztériumi feladatokat, előkészíti a minisztérium felsővezetőinek nemzetközi vonatkozású tárgyalásait; a más tárcák által folytatott/koordinált nemzetközi tárgyalásokhoz a kormányközi pénzügyi kapcsolatokat illetően háttéranyagot, összefoglalót készít.[40]

k) Koordinált minisztériumi álláspontot alakít ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén más tárcák által készített nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban.[41]

3. Pénzügyi szolgáltatások főosztálya

A főosztály Tőkepiaci szabályozási osztályból, Hitelintézeti szabályozási osztályból és Biztosítási szabályozási osztályból áll.

a) Előkészíti és folyamatosan karbantartja

- a hitelintézetekre,

- a lakás-takarékpénztárakra,

- a jelzálog-hitelintézetekre,

- a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-re,

- a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re,

- az értékpapírok előállítására és forgalomba hozatalára,

- a befektetési és árutőzsdei szolgáltatásokra,

- a tőzsdére, szabályozott piacra, az elszámolóházi és központi értéktári tevékenységre,

- a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyás tilalmára, illetőleg a befektetési ajánlás készítésére és terjesztésére,

- a befektetési alapokra,

- a kockázati tőkére,

- a befektető-védelemre,

- a biztosítókra és a biztosítási tevékenységre,

- a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra,

- a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-re,

- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére

vonatkozó törvényi szabályozást.

b) Előkészíti és kidolgozza a költségvetési hátterű hitelgarancia rendszer jogi szabályozását; figyelemmel kíséri működését.

c) Folyamatosan karbantartja a betétbiztosításra vonatkozó törvényi szabályozást.

d) Előkészíti és folyamatosan karbantartja a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapra vonatkozó jogszabályokat, ellátja az Alap működésével kapcsolatos biztosításszakmai teendőket.

e) Előkészíti és folyamatosan karbantartja az Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításra vonatkozó kormányrendeletet, ellátja a biztosítás működésével kapcsolatos biztosításszakmai teendőket.

f) Részt vesz a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra, a pénzforgalomra és a fizetési módokra, a tőkepiacra, valamint biztosításra vonatkozó uniós jogszabályok előkészítésében, a szakértői csoportokban képviseli a Kormány álláspontját és ellátja a jogharmonizációval kapcsolatos jogszabály-előkészítési feladatokat.

g) Előkészíti és folyamatosan karbantartja a pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatásokra, az ezen területen működő intézményekre vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályokat.

h) Véleményezi és kialakítja[42]

- a Felügyeleti Tanács elnöke által a Felügyelet tevékenységéről a Kormány részére készített beszámolóval,

- a Felügyeleti Tanács elnöke által a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól a miniszter részére készített tájékoztatóval,

- a Felügyeleti Tanács elnöke által előkészített Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezeti és működési szabályzatával,

- a Felügyeleti Tanács elnöke által a Felügyelet részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjak mértékére vonatkozó javaslattal

kapcsolatos, összefoglalt minisztériumi álláspontot.

i) Részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Bizottság üléseinek előkészítésében, ellátja az ülésekre való felkészítéssel összefüggő feladatokat.

j) Előkészíti és folyamatosan karbantartja a hallgatói hitelrendszerre és a Diákhitel Központ Zrt. működésére vonatkozó szabályozást, továbbá előkészíti a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozó tulajdonosi határozatokat.

k) Előkészíti, illetve koordinálja egyes nemzetközi szervezeteknél a tagságból eredő, pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, így különösen a WTO keretében a GATS pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásokat, az OECD Pénzpiaci, valamint az Exporthitelezési Bizottságában a minisztérium képviseletét, illetve az IMF és a Világbank esetén a feladatkörébe tartozó feladatokat.

l) Az EU döntéshozatalának előkészítő szakaszában a Bizottság mellett működő és a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szakértői stratégiai bizottságokban és munkacsoportokban, valamint a Tanács mellett működő munkacsoportokban kialakítja a Kormány álláspontját, ellátja az ülésekre való felkészítéssel összefüggő feladatokat, továbbá a Kormány képviseletét.

m) A döntéshozatali szakaszban szakmai anyagokat készít a Tanács, a COREPER üléseire, különös tekintettel a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (ECOFIN) és pénzügyi szakbizottsága (EFC) tekintetében, valamint előkészíti, illetve szükség esetén ellátja az FSC ülésein a minisztérium/Kormány képviseletét.

n) Folyamatosan kapcsolatot tart a brüsszeli magyar Állandó Képviselet Gazdasági és Pénzügyi Szekciójának attaséival, a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában szakmai támogatást és felkészítést biztosít.

o) Elkészíti a pénzügyi szektorra vonatkozó jogharmonizációs javaslatok tervezetét és ellátja a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó jogszabályok notifikációjának előkészítésével összefüggő feladatokat.

p) Ellátja a főosztály feladatkörével összefüggő, az adó feltételes megállapítására vonatkozó kérelmek véleményezését.

q) Ellátja a kárpótlási jegy tőzsdei kereskedésének biztosításával összefüggő feladatokat.

r) Ellátja a főosztály feladatkörével összefüggő, így különösen a pénzügyi szolgáltatások területén működő intézmények működésének kereteire vonatkozó, az egyes ágazati biztosítási kötelezettségek előírásával, a lakáscélú állami szerepvállalással megvalósuló finanszírozási megoldásokkal kapcsolatos előterjesztések, valamint a pénzmosás és terrorizmus megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos javaslatok véleményezését.

V. Költségvetési bevételekért és a számvitelért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

A szakállamtitkár munkáját Titkárság segíti. A Titkárság támogatja a szakállamtitkár tevékenységét, ellátja a szakállamtitkár személye körüli teendőket.[43]

1. Jövedelemadók főosztálya

A főosztály Személyi jövedelemadó osztályból, Társasági adó osztályból és Nemzetközi adózási és összefoglaló osztályból áll.

a) A gazdaságpolitikai irányelvekkel összefüggésben meghatározza a feladatkörébe tartozó adókra (személyi jövedelemadó, társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az államháztartás egyensúlyát javító különadó, valamint a házipénztár adó) vonatkozó rövid és középtávú adópolitikát, az adókoncepciót.

b) Kialakítja a jövedelemadóztatás, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó és egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályozásnak téziseit, elkészíti a kormány-előterjesztést és a törvénytervezetet.

c) Az átfogó adópolitikai előterjesztéseket, valamint az adótörvények módosítását, az országgyűlési tájékoztatót összefoglalja, egyezteti, kormánydöntésre előkészíti.

d) Előkészíti a jövedelemadó törvények felhatalmazása alapján a kapcsolódó kormányrendeleteket és előterjesztéseket, valamint miniszteri rendeleteket, folyamatosan gondoskodik a jogszabályok karbantartásáról.

e) Előkészíti az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági döntéseket, ellátja az ezekkel kapcsolatosan indult közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban a pénzügyminiszter képviseletét, szükség szerint a Jogi és igazgatási főosztály eljárásjogi kérdésekbe történő bevonásával.[44]

f) Előkészíti a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmek alapján a hatósági döntéseket, ellátja az ezekkel kapcsolatosan indult közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban a pénzügyminiszter képviseletét, szükség szerint a Jogi és igazgatási főosztály eljárásjogi kérdésekbe történő bevonásával.[45]

g) Intézi a személyi jövedelemadó és társasági adó tekintetében a feltételes adómegállapításokat.

h) A feladatkörébe tartozó adók tekintetében részt vesz a jövedelempolitikai elvek, koncepciók kialakításában.

i) Az éves adóbevallások alapján a jövedelemfolyamatokról, az adóterhelés alakulásáról összefoglaló elemzéseket készít.

j) Az állami költségvetési javaslatokhoz a döntéselőkészítés részeként adómodelleket készít.

k) A közvetlen adózás területét érintően kialakítja a nemzeti álláspontot a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott irányelvek, adózási technikák, szabályok figyelembevételével.

l) Ellátja a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények alapján a jövedelemadózással kapcsolatos feladatokat.

m) Koordinálja az OECD-vel kapcsolatos jövedelemadózással összefüggő feladatokat.

n) Előkészíti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket (beleértve az öröklési illetéket), tárgyalásukat, aláírásra előkészíti az egyezményeket és intézkedik a törvényként történő kihirdetés érdekében, folyamatosan felülvizsgálja a meglévő egyezményeket, részt vesz a nemzetközi szervezeteknél (OECD, CFA) az e területen folyó munkában.

o) Ellátja a fiatalok életkezdési támogatásának szabályozásával kapcsolatos teendőket, valamint az azzal kapcsolatos koordinációs feladatokat. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény felhatalmazása alapján gondoskodik a kapcsolódó jogszabályok előkészítéséről és karbantartásáról.

2. Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály

A főosztály Általános forgalmi adó osztályból, Jövedéki adó osztályból és Vám osztályból áll.

2.1. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók, valamint a fogyasztói árkiegészítés területén:

a) Gondozza és korszerűsíti a fogyasztáshoz kapcsolt adókat (általános forgalmi adó, jövedéki adó, energiaadó, regisztrációs adó) szabályozó, valamint a fogyasztói árkiegészítésről rendelkező törvényt, és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokat.

b) Javaslatokat terjeszt elő a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és a fogyasztói árkiegészítés szabályainak és mértékeinek módosítására, gondoskodik a jogszabályi előkészítéséről.

c) Koncepciót alakít ki a fogyasztáshoz kapcsolt adók rendszerének, valamint a tervezés módszertanának továbbfejlesztésére.

d) Előkészíti és kialakítja a magyar álláspontot a fogyasztáshoz kapcsolt adók területén folyó közösségi jogszabály-előkészítő munka és döntéshozatal során, és gondoskodik annak képviseletéről.

e) Folyamatosan kölcsönös kapcsolatot tart (szakmai támogatást és felkészítést nyújt) a fogyasztáshoz kapcsolt adók tárgyában a brüsszeli magyar Állandó Képviselet Gazdasági és Pénzügyi Szekciójának attaséival.[46]

f) Kialakítja az Európai Unióba történő áfa-alapú befizetés metodikáját, számításait, képviseli az erre vonatkozó nemzeti álláspontot, elkészíti a tényleges és a várható áfa-alapú saját forrás befizetések alapjáról szóló jelentéseket.

g) Részt vesz az EKTB Adózás szakértői munkacsoport tevékenységében.

h) Tájékoztatást ad nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, stb.) részére a fogyasztáshoz kapcsolódó adókról.

i) Elemzi, illetve számításokat végez a fogyasztáshoz kapcsolt adók és a fogyasztói árkiegészítés törvényi változásainak költségvetési bevételeket, kiadásokat befolyásoló hatásáról a makrogazdasági előrejelzések (infláció, vásárolt fogyasztás stb.), illetve a várható forgalmi folyamatok alapján.

j) Havonta értékelést készít és előrejelzést ad a fogyasztáshoz kapcsolt adók, valamint a fogyasztói árkiegészítés tényleges és várható havi, negyedéves és éves alakulásáról.

k) Szervezi a Jövedéki Tanács munkáját és ellátja titkársági teendőit.

l) Felügyeli a Vámtarifa jövedéki- és energia-adózási célú alkalmazásának feltételeit. Az ún. magyar Használati Vámtarifa karbantartásának szakmai felügyeletével segíti az áruk nemzetközi forgalmát és adóztatását szabályozó eszközök maradéktalan alkalmazását.

m) Intézi a főosztály feladatkörébe tartozó fogyasztáshoz kapcsolódó adók tekintetében a feltételes adó-megállapításokat, véleményezi a felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket.

n) Gondoskodik a fogyasztói árkiegészítés havonta történő utalványozásáról.

o) Felügyeli az APEH, illetve a VP fogyasztáshoz kapcsolt adókkal és fogyasztói árkiegészítéssel kapcsolatos tevékenységének szakszerűségét és törvényességét.

2.2. A vám területén:

a) Kidolgozza a nemzeti hatáskörben maradó vámjogi szabályozást a közösségi vámjogszabályokkal összhangban.

b) Biztosítja a Csatlakozási Szerződés szerinti megállapodás végrehajtását a vámunió területén.

c) Ellátja az EKTB Vámunió szakértői csoport vezetését, ezzel összefüggésben biztosítja az Európai Unió felé a vámszakmai feladatok összefogását, a Bizottság és a Tanács jogszabály előkészítő fórumaira tárgyalási álláspontok kialakítását.

d) Ellátja a közösségi vámjogi szabályozás módosításának előkészítésével kapcsolatos hazai feladatokat, a Vámkódex, illetve a Vámtarifa Bizottságban és szekcióiban a Magyar Köztársaság képviseletét, illetve jóváhagyja a végrehajtó szervezet képviselőinek a szekcióüléseken képviselt tárgyalási álláspontját.

e) Folyamatosan kölcsönös kapcsolatot tart (szakmai támogatást és felkészítést nyújt) a vám tárgyában a brüsszeli magyar Állandó Képviselet Gazdasági és Pénzügyi Szekciójának attaséival.[47]

f) Előkészíti a vámvonatkozású nemzetközi megállapodások törvényi kihirdetését.

g) Koordinálja a vámigazgatások közötti együttműködési megállapodások létrehozását és közzétételét, továbbá szakmailag felügyeli a vámigazgatások közötti technikai megállapodások, jegyzőkönyvek megkötését.

h) Ellátja a WTO és a WCO vámeljárásokhoz kapcsolódó bizottságai, technikai bizottságai tárgyalásainak szakmai felügyeletét, szükség szerint az üléseken a Magyar Köztársaság képviseletét.

i) Képviseli a pénzügyi érdekeket a piacvédelmi és dömping eljárásokban.

j) A vámigazgatási tevékenység hatékonyságának növelése céljából megfogalmazza a VP érdekeltségi rendszerének szakmai feltételeit, ellenőrzi a VP vámbeszedési tevékenységének alakulását.

k) Véleményezi a VP informatikai szervezeti rendszere fejlesztésének és karbantartásának vámszakmai szempontoknak megfelelő megvalósítását.

l) Tervezi a költségvetés vámbevételeit, elemzi azok havonkénti, negyedévenkénti és éves alakulását.

m) Felügyeli a VP vámmal kapcsolatos tevékenységének szakszerűségét és törvényességét.

n) Szervezi a Vámtanács munkáját és ellátja titkársági teendőit.

3. Illetékek és önkormányzati adók főosztálya

A főosztály Illetékek osztályából és Önkormányzati adók osztályából áll.

a) Előkészíti az illetékezés és az önkormányzati adóztatás koncepcióját, kialakítja a szabályozás téziseit, előkészíti a törvény-tervezeteket.

b) Szakmai támogatást nyújt az önkormányzati adóhatóságnak és az illeték hatósági jogkört gyakorló hatóságnak, és ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságok adózással kapcsolatos feladatait.[48]

c) Elemzéseket készít az önkormányzati adórendszer, az illetékrendszer működési tapasztalatairól, folyamatosan vizsgálja a jogszabályok hatályosulásának társadalmi, gazdasági hatásait, feltárja az érvényre juttatásukat akadályozó körülményeket, a szükséges módosítások megalapozásához modellszámításokat, hatásvizsgálatokat végez.

d) Kialakítja az önkormányzati adók információs rendszerének jogszabályi kereteit, szakmai irányítást gyakorol az információfeldolgozás vonatkozásában, és engedélyezi a számítógépes nyilvántartási szoftvereket.[49]

e) Előkészíti és gondozza az önkormányzati hatáskörbe tartozó adók és adók módjára behajtandó egyéb köztartozások nyilvántartását, kezelését és elszámolási rendjét szabályozó rendeleteket.[50]

f) Gondoskodik az új illetékbélyegek, a közteherjegy forgalomba hozatalának és forgalomban tartása rendjét szabályozó rendeletek előkészítéséről, az illetékbélyegek folyamatos előállításáról, az értékcikkek időszakonkénti selejtezéséről.

g) Előkészíti és gondozza az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendeletet.

h) Előkészíti és gondozza a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló rendeletet.

i) Részt vesz a költségvetési törvény illetékbevétel megosztási szabályainak kialakításában és a hatáskörébe tartozó adók és illetékek vonatkozásában a zárszámadási törvény összeállításában.

j) Érvényre juttatja az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos jogszabály-tervezetek esetében az illetéktörvény előírásait, a díjak mértékére vonatkozóan a Gazdaságpolitikai főosztály véleményének figyelembevételével.

k) Előkészíti az önkormányzati adó- és illeték ügyekben (bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésének engedélyezése, viszonossági kérdésekben nyilatkozattétel stb.) a döntéseket, intézi az ügyfelek vagy az adó- (illeték) hatóságok által kezdeményezett jogértelmezési ügyeket.

l) Elbírálja másodfokon az önkormányzati adóhatóságok által foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott végrehajtási kifogásokat.[51]

m) Koordinálja a külföldi gépjárművek adóztatásával összefüggő feladatokat.

n) Az Alkotmánybíróság megkeresésére előkészíti az ügykörébe tartozó adók és illetékek vonatkozásában a pénzügyminiszter véleményét tartalmazó levél tervezetét.

o) Ellátja az ügykörébe tartozó adók vonatkozásban a minisztérium jogi képviseletét a közigazgatási perekben, a bírósági beadványokat a főosztályvezető vagy az által felhatalmazott főosztályvezető-helyettes jegyzi.[52]

p) Kijelölés alapján előkészíti az ügykörébe tartozó adók és illetékek feltételes adómegállapítás iránt előterjesztett kérelmek elbírálását.

q) Ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságoknál az adóztatás törvényességét és szakszerűségét, felügyeli az önkormányzati adóügyekben másodfokon eljáró szervek adóhatósági tevékenységét, valamint ellátja a helyi adórendeletek törvényességi ellenőrzésének felügyeletét, továbbá megvizsgálja és intézi a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati adóztatás működésének törvényességét érintő bejelentéseket, panaszokat, illetve vizsgálhatja az önkormányzati adók körébe tartozó bejelentéseket, panaszokat, jogszabálysértés esetén felügyeleti intézkedést tesz a másodfokú szerv határozata ellen. Figyelemmel kíséri az adóztatás gyakorlatát, a jogszabályok és jogi iránymutatások érvényesülését, az eljárás, a jogalkalmazás egységét, és e körben a minisztérium szakfőosztályainak közreműködésével ellenőrzést végez.[53]

4. Adóigazgatási és szakképzési főosztály[54]

A főosztály Adóigazgatási osztályból, Információelem-zési, szervezési és szerencsejáték osztályból, valamint Szakképzési osztályból áll.[55]

4.1. A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörébe utalt, az adóztatás törvényességének fenntartása és eredményességének biztosítása érdekében:

a) Előkészíti az adóigazgatást érintő jogszabályokat, így az adóval, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetések, folyósított támogatások, a jövedékkel, valamint a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapok, illetőleg a magánnyugdíj-pénztárak bevételeivel összefüggő adóigazgatási feladatok jogi szabályozását.

b) Ellátja az állami adóhatóság feletti szakmai és törvényességi felügyeletet, a miniszter és a szakállamtitkár hatáskörébe nem vont konkrét feladatokat (a gazdálkodás és pénzellátás kivételével), megvizsgálja és intézi a miniszter hatáskörébe tartozó, az adóztatás és működés törvényességét érintő bejelentéseket, panaszokat, illetve vizsgálhatja az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó bejelentéseket, panaszokat, jogszabálysértés esetén felügyeleti intézkedést tesz az APEH elnökének határozata ellen. Figyelemmel kíséri az adóztatás gyakorlatát, a jogszabályok és jogi iránymutatások érvényesülését, az eljárás, a jogalkalmazás egységét, és e körben a minisztérium szakfőosztályainak közreműködésével ellenőrzést végez.

c) Elkészíti az állami adóhatóság szakszerű működését elősegítő miniszteri iránymutatásokat, utasításokat. Beszerzi, elemzi az adóhatóság szakmai tevékenységének értékeléséhez, az eljárási törvény módosításához, a minisztériumi irányelvek megalapozásához szükséges pénzforgalmi, bevallási, ellenőrzési, behajtási és egyéb információkat.

d) Előzetesen vizsgálja a feltételes adómegállapítás iránt előterjesztett kérelmek elbírálásra való alkalmasságát, minisztériumon belül koordinálja, előkészíti az eljárás során hozott határozat tervezetének eljárásjogi kontrollja kiadmányozását, továbbá a jogorvoslati eljárásban a kérelem elbírálását, ha az első fokú határozatot más szakfőosztály készítette elő.

e) Lefolytatja a nem belföldi illetőségű személyek adófizetési kötelezettségének külföldön történő érvényesítése érdekében szükséges, a miniszter hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárást, ellenőrzi a pályázat nyertesét, elősegíti az adóhatóságokkal tartott kapcsolatát.

f) Összefoglalja, továbbítja, koordinálja a minisztérium érintett főosztályainak adózással összefüggő - a bevallásokból és a pénzforgalmi adatokból nyerhető - információs és egyéb igényeit.

g) Gondozza az állami adóhatóságot létesítő, szervezeti rendszerét meghatározó törvényt.

h) Szabályozási tanácsokat ad, szükség szerint koordinálja az adóhatóságokkal való együttműködést a megkeresés alapján a szaktárcák és egyes közfeladatot ellátó testületek részére köztartozások beszedésével kapcsolatos eljárásjogi kérdésekben.

i) Rendszeresen és folyamatosan beszerzi, gyűjti, elemzi az adózással, adóztatással összefüggő adatokat, információkat, melyek alapján javaslatokat, intézkedéseket tesz vagy kezdeményez, eljuttatja azokat a minisztérium érintett vezetőihez és szakfőosztályaihoz.

4.2. A szerencsejáték szervezésével és felügyeletével kapcsolatosan:

a) Előkészíti és kidolgozza a Kormány szerencsejáték stratégiáját és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokat.

b) Kidolgozza a szerencsejáték szervezésére szóló koncessziós pályázatokat, ellátja a koncessziós pályáztatással és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos feladatokat, valamint elkészíti a koncessziós szerződéseket.

c) Közreműködik a szerencsejáték szervezés állami felügyeletében.

d) Közreműködik a szerencsejátékkal kapcsolatos költségvetést érintő feladatok ellátásában.

e) Közreműködik a játékadó- és szerencsejáték koncessziós díj bevételek költségvetési előirányzatának elemzése és tervezése során.

f) Kialakítja a minisztérium álláspontját minden szerencsejátékot érintő szakmai kérdésben.[56]

4.3. A szakképzési és az azzal összefüggő hatósági feladatkörében:[57]

a) Ellátja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben meghatározott, a szakképesítésért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben a pénzügyminiszter felelősségi körébe utalt szakképesítések tekintetében az alábbiak szerint:

aa) Előkészíti és koordinálja a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, továbbá az iskolarendszerű szakképesítések központi programjainak kidolgozását.

ab) Felelős a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveinek és egyéb tanulmányi segédleteinek kidolgozásáért.

ac) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szabályai szerint ellátja a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő feladatokat.

ad) Gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről.

ae) Lefolytatja a szakmai vizsgaelnöki és szakértői névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó pályázati és a hatósági eljárást.

af) Felelős a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli szakmai vizsgáival kapcsolatos feladatok ellátásáért, szakmai felügyeletéért, ehhez kötődően biztosítja a szakmai vizsgákra a gyakorlati-írásbeli, valamint szóbeli vizsgatételeket és kijelöli a szakmai vizsgabizottságok elnökeit.

ag) Gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről.

ah) Kérelemre törzslap alapján az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról bizonyítványmásodlatot állít ki, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 32. § (7) bekezdése szerint.

b) Lefolytatja a vizsgaszervezői jogosultság elnyerésére vonatkozó hatósági eljárást.

c) Gondoskodik a vizsgaelnökök és a szakértők továbbképzésének megszervezéséről.

d) Kidolgozza a vizsgatantárgyak gyakorlati írásbeli vizsgadolgozatai készítésére és lektorálására vonatkozó térítési díjak rendszerét.

e) Kidolgozza a gyakorlati-írásbeli vizsgatételek térítési díjainak rendszerét.

f) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján lefolytatja a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételével, valamint a nyilvántartásban szereplők továbbképzésére jogosult szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági eljárást.

g) Az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendeletnek megfelelően lefolytatja az adószakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárást.

h) Kiállítja az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletben meghatározott közgazdasági, vám- és egyes pénzügyi területeken bejegyezhető igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásáról szóló hatósági bizonyítványokat.

i) Ellátja

- a Mérlegképes Szakértői Bizottság,

- az Adószakértői Bizottság,

- a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tananyagait tankönyvvé nyilvánító Bizottság,

- az Országos Szakmai Szakértői és Országos Szakmai Vizsgaelnöki Kérelmeket Bíráló Bizottság,

- a Vizsgaszervezői Kérelmeket Bíráló Bizottság, valamint

- a Pénzügyi Ellenőrzési Szakképzési Tanács titkársági feladatait.

j) Biztosítja a minisztérium képviseletét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban.

k) Biztosítja a minisztérium képviseletét a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban és annak albizottságaiban.

l) Kialakítja és működteti az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központot, javaslatokat dolgoz ki az ÁBPE rendszer szakképzési kérdéseire vonatkozóan.

m) Kapcsolatot tart az ügykörét érintően működő intézményekkel, szervezetekkel.

n) Ellátja az ügykörébe tartozó hatósági eljárásokhoz és szakképzési feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a főosztályon kívüli szervek, személyek ez irányú feladatellátására és dokumentációjára kiterjedően.

o) Ellátja a szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban hozott hatósági döntésekkel kapcsolatosan indult közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban a pénzügyminiszter képviseletét, szükség szerint a Jogi és igazgatási főosztály eljárásjogi kérdésekbe történő bevonásával.

p) A miniszter megbízásából ellátja a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott célú pályázat előkészítését, és a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységet.

5. Számviteli főosztály

A főosztály Számviteli szabályozási és módszertani osztályból és Költségvetési számviteli osztályból áll.

A pénzügyminiszter számviteli és könyvvizsgálati szabályozásért való felelőssége körében:

a) Folyamatosan figyelemmel kíséri, vizsgálja és értékeli a számviteli előírások gyakorlati végrehajtását, és tapasztalatai, információi, a jogharmonizációs követelmények alapján előkészíti és koordinálja a számvitelre vonatkozó törvényi szabályozás aktualizálását.

b) Előkészíti és folyamatosan karbantartja a számvitelről szóló törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeleteket, továbbá a felszámolás, illetve a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendeletet.

c) Előkészíti és koordinálja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás aktualizálását, törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett. Ellátja az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat.

d) Figyelemmel kíséri a nemzetközi számviteli standardokat, azok változásait, szakmai és adminisztratív támogatással segíti a hazai számviteli standardok kidolgozását és hatályba léptetését.

e) Kialakítja az államháztartás szervezeteire, valamint a kincstári elszámolásokra vonatkozó beszámolók formáját, meghatározza a kötelezően alkalmazandó nyomtatványokat, kidolgozza a kitöltésre vonatkozó iránymutatásokat.

f) Részt vesz a közpénzek felhasználásának, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggésben az államháztartási információs rendszer korszerűsítésében.

g) Feladatkörében részt vesz az államreform kidolgozásában.

h) Előkészíti és folyamatosan karbantartja a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételére vonatkozó rendeleteket, közreműködik a nyilvántartásba vétel lebonyolításában, a kötelező továbbképzés előkészítésében, kialakítja a mérlegképes könyvelői képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit.

i) Eseti döntéseket hoz a felsorolt jogszabályokhoz kapcsolódóan, egyedi állásfoglalásokat készít, valamint kidolgozza az egyéb jogszabályi előírásokhoz kapcsolódó sajátos számviteli elszámolási szabályokat. Közreműködik a feltételes adómegállapítási kérelmekkel, valamint a fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatos eljárásokban, a határozatok szakmai előkészítésében.

j) Ellátja az Országos Számviteli Bizottság, a Magyar Számviteli Standard Testület, a Standard Előkészítő Testület és a Standard Értelmező Testület titkársági feladatait.

k) Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Nemzetközi Számviteli és Beszámolási Standardok Szakértőiből (ISAR) álló Kormányközi Munkacsoportja munkájában ellátja Magyarország képviseletét.

l) Részt vesz az Európai Unió számviteli, könyvvizsgálati jogalkotásában, ennek részeként képviseli Magyarországot a Számviteli Szabályozó Bizottság (Accounting Regulatory Committee, ARC), a Kapcsolattartó Bizottság (Contact Committee), a Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületeinek Európai Csoportja (European Group of Auditors’ Oversight Bodies, EGAOB), a Könyvvizsgálati Szabályozó Bizottság (Audit Regulatory Committee, AuRC), az Európai Tanács Vállalati Jog munkacsoportjának Számvitel albizottsága, az Európai Tanács Vállalati Jog munkacsoportjának Könyvvizsgálat albizottsága, valamint a nemzetközi számviteli standardok következetes uniós alkalmazásának elősegítése céljából felállított Kerekasztal (Roundtable) munkájában. Működteti a Számvitel szakértői csoportot.

m) Részt vesz a Magyar Számvitel Fejlesztéséért Alapítvány munkájában, ennek keretében a mindenkor hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hivatalos magyar nyelvű fordításának elkészítésében.

n) Részt vesz a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat című folyóirat szerkesztésében, valamint e körben ellátja a minisztérium tulajdonosi képviseletét.

VI. Vagyongazdálkodásért és az ágazati fejlesztések finanszírozásáért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

A szakállamtitkár munkáját Titkárság segíti. A Titkárság támogatja a szakállamtitkár tevékenységét, ellátja a szakállamtitkár személye körüli teendőket.[58]

1. Vagyongazdálkodási főosztály

A főosztály Vállalkozói vagyongazdálkodási osztályból és Kincstári vagyongazdálkodási osztályból áll.

1.1. A vállalkozói vagyongazdálkodás területén:

Közreműködik a privatizációval kapcsolatos feladatok végrehajtásában, így különösen:

a) Az állami vagyonpolitika állami vagyonnal való gazdálkodást és privatizációt érintő részének kidolgozásában, e terület céljainak, elveinek meghatározásában.

b) A Kormány privatizációs stratégiájának kialakításával összefüggő feladatok ellátásában, az állam vállalkozói vagyonát érintő kormányzati döntések összehangolásában.

c) Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos egyéb jogok gyakorlását jelentő feladatok végrehajtásában.

d) Az ÁPV Zrt.-ben a Kormány kijelölt tagjaként a Részvényesi Jogok Gyakorlójának e minőségében kiadandó határozata előkészítésében.

e) A privatizáció, az állam vállalkozói vagyona és az ÁPV Zrt. vonatkozásában részt vesz egyéb a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott feladatok végrehajtásában, szükség esetén a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi.

f) Véleményezi a vállalkozói vagyongazdálkodást és az ÁPV Zrt.-t érintő, az ÁSZ, a KEHI és más szervek által készített vizsgálatok, ellenőrzések anyagait.

g) Előkészíti a döntést az állam kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű, visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról.

h) Előkészíti - az önkormányzati igényeket és az ÁPV Zrt. azokra vonatkozó javaslatát figyelembe véve - a vállalkozói vagyon önkormányzatok részére történő ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntéseket.

i) Közreműködik a költségvetési törvény vállalkozói vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek kidolgozásában.

j) Illetékességi területén

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

k) Ellátja a média részvénytársaságokat érintő vagyoni természetű feladatokat.

1.2. A kincstári vagyongazdálkodás területén:

a) Előkészíti a vagyonpolitikai, vagyonhasznosítási ügyekben a döntéseket, állásfoglalásokat.

b) Előkészíti a kincstári vagyon elidegenítésére, annak nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatására vonatkozó döntéseket a KVI előterjesztései alapján.

c) Előkészíti a koncessziós szerződésekhez szükséges miniszteri jóváhagyást.

d) Előkészíti a döntést az állam kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegű, visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról.

e) Előkészíti - az igényeket és a KVI azokra vonatkozó javaslatát figyelembe véve - a kincstári vagyon önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok részére történő ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntéseket.

f) Véleményezi a kincstári vagyongazdálkodást és a KVI-t érintő, az ÁSZ, és a KEHI és más szervek által készített és egyéb vizsgálatok, ellenőrzések anyagait.

g) Véleményezi a KVI vezérigazgatója által összeállított éves tulajdonosi ellenőrzési munkatervet, javaslatot tesz annak kiegészítésére, az ezzel kapcsolatos álláspontra; az ellenőrzési program végrehajtását követően a KVI által elkészített, a tapasztalatokat összegző értékelés alapján tájékoztatót, szükség esetén javaslatokat készít.

h) A KVI utólagos, az ügyeket tételesen bemutató tájékoztatása alapján rendszeresen értékeli az Áht. 109/K. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi bruttó forgalmi értékhatárt el nem érő vagyontárgyak értékesítésének folyamatát, javaslatokat tesz a gazdálkodás hatékonyságának növelésére.

i) Megvizsgálja a kincstári vagyonra vonatkozó vagy azzal összefüggő jogszabályok módosításának szükségességét, gondoskodik a szövegtervezetek kidolgozásáról, továbbá - a kincstári vagyongazdálkodás követelményeinek érvényesülése érdekében - közreműködik a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezeteinek véleményezésében.

j) Közreműködik a költségvetési törvény kincstári vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek kidolgozásában.

k) Előkészíti a KVI által előterjesztett - a vagyonkezelői jog versenyeztetésére, a kincstári vagyon nyilvántartására, valamint a tulajdonosi ellenőrzésre vonatkozó - szabályzatok jóváhagyására irányuló miniszteri döntést.

l) Illetékességi területén

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

2. Ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztály

A főosztály Környezetvédelmi és ipari osztályból, Befektetési és vállalkozási osztályból, Infrastruktúra-finanszírozási osztályból és Támogatásokat Vizsgáló Irodából áll.[59]

a) Megtervezi, egyezteti, összehangolja a költségvetés főbb irányelveivel a költségvetés két fejezetének (GKM, KvVM) egyes fejezeti kezelésű előirányzatait, elvégzi a zárszámadáshoz kapcsolódó feladatokat.[60]

b) Közreműködőként részt vesz az operatív programok (GOP, KÖZOP, KIOP) előirányzatainak tervezésében, felhasználási szabályainak kialakításában.[61]

c) Részt vesz a vállalkozások támogatását szolgáló - a) és b) pont szerinti - előirányzatok felhasználására vonatkozó, a szaktárcák hatáskörébe tartozó, illetve a pénzügyminiszter egyetértésével, vagy vele együttesen kiadandó jogszabályok, pályázati kiírások megalkotásában.

d) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a reálszféra területén a gazdaság- és pénzügypolitikai célkitűzések megvalósításának, az erre ösztönző szabályozó rendszer, valamint a támogatási előirányzatok évközi felhasználásának tendenciáit, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez a kormányzati elgondolások megvalósításának, a költségvetési előirányzatok betartása biztosításának és a piaczavaró problémák megszüntetésének érdekében.

e) A támogatásokat folyósító szervezetek adatszolgáltatásaira alapítva kialakítja és folyamatosan üzemelteti az előirányzatok felhasználását, az elkötelezettségeket nyomon követő monitoring rendszert.

f) A minisztérium társfőosztályai véleményének bekérésével koordinálja, összefoglalja és kialakítja a minisztérium álláspontját a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül az operatív programokhoz és a fejlesztéspolitikához kapcsolódó munkaanyagok, előterjesztések tekintetében.[62]

g) Ellátja az MFB Rt. valamint a többségi irányítása alatt álló cégek és a központi költségvetés kapcsolatából adódó feladatokat.

h) Koordinálja a közlekedés gazdasági működtetésével kapcsolatos szabályozási állásfoglalásokat, figyelemmel az államra háruló ellátási felelősségre, közreműködik a 1191/69. EGK rendelet alapján a magyar közszolgáltatási tevékenységek szabályozásában.

i) Közreműködik a gazdálkodó szervezetek - pénzügyminisztériumi hatáskörbe tartozó - egyedi támogatásainak szabályozási rendjének kialakításában.

j) Ellátja a Központi Nukleáris Alappal kapcsolatos költségvetési és zárszámadási feladatokat.

k) Ellátja a bányajáradék befizetéssel, valamint a bányászati támogatások utalványozásával kapcsolatos feladatokat.

l) A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás követelményeinek megfelelően javaslatot dolgoz ki a termékdíjak, a környezetterhelési díjak, a vízgazdálkodás követelményeinek megfelelően a vízkészlet-járulék körére és mértékére.

m) Javaslatot tesz az üvegházhatású gázok értékesíthető mennyiségének hasznosítására, valamint közreműködik a szabályozás alakításában.

n) Kidolgozza és előkészíti a hitelfelvétel útján megvalósuló infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztések esetében a beruházási programok tartalmára vonatkozó döntéseket, ezek gazdaságpolitikai és költségvetési elgondolásokba történő beillesztését és - a belföldi hitelfelvételek esetében - a kapcsolódó költségvetési garanciavállalásokat.

o) Közreműködik az állami és közcélú magánberuházások, fejlesztések pénzügyi, jogi konstrukcióinak kidolgozásában, elemzi és nyomon követi a folyamatokat, különös tekintettel az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokra; a 4/2005. (PK 10.) PM utasítás alapján ellátja a minisztériumban felállított PPP munkacsoport tekintetében a vezetési és a nyilvántartási feladatokat.

p) Közreműködik a befektetés-ösztönzési elvek és a szabályozó rendszer, értékelési metodika kialakításában, valamint az egyes befektetési projektek megítélésében, támogatási mértékének meghatározásában, előkészíti a PM vezetőinek befektetőkkel folytatott tárgyalásait.

q) Közreműködik a kis- és középvállalkozási szféra támogatási rendszerének kialakításában, képviseli a PM-et a Vállalkozásfejlesztési Tanácsban.

r) Közreműködik az Ipari parkok szabályozási rendszerének kialakításában, szükség esetén az Ipari park cím adományozásában.

s) Elemzi és értékeli a csőd- és felszámolási eljárásokkal, valamint a késedelmes fizetésekkel, a fizetési fegyelem javításával kapcsolatos nemzetközi és a hazai szabályozást, közreműködik a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában (törvény, végrehajtási rendeletek).

t)[63]

u) Illetékességi területén

- a PM felelősségi körébe tartozó területeken elkészíti a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályokat és az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztéseket,

- a más szakminisztérium felelősségi körébe tartozó területeken részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok és az egyedi állami kezességekkel kapcsolatos, közösen benyújtandó előterjesztések elkészítésében,

- elkészíti az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

v) Közreműködik a koncessziós pályázattal kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint a szerencsejáték stratégia kidolgozásában.

w) Teljesíti az EK Szerződés 87-88. cikkének rendelkezéseiből, a Csatlakozási Okmányból, valamint a Strukturális Alapokkal kapcsolatos szabályozással összefüggő állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat.[64]

x) Ellátja Magyarország állami támogatásokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeiből (CEFTA, WTO, EFTA) adódó feladatokat.[65]

y) Gondoskodik az állami támogatási intézkedések (támogatási programok, pályázati felhívások, egyedi támogatások)- jogszabályban meghatározott támogatások kivételével - ellenőrzéséről, az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolásáról, nyilvántartásáról és éves jelentést készít a Bizottság számára.[66]

z) Részt vesz a Bizottság állami támogatási munkacsoportjaiban és kialakítja a közösségi állami támogatási szabályok módosítási tervezeteivel kapcsolatos magyar álláspontot, valamint kezdeményezi a közösségi jogszabályok módosulása miatt szükségessé váló hazai jogszabályok módosítását.[67]

3.[68]

Egyes, a pénzügyminisztert illető hatáskörök gyakorlásának delegálása, illetve a kiadmányozásra jogosultak kijelölése

4. számú függelék[69]

Egyes, a pénzügyminisztert illető hatáskörök gyakorlásának delegálása, illetve a kiadmányozásra jogosultak kijelölése

5. számú függelék[70]

Vagyonnyilatkozat-tételhez kötött munkakörök

A Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének f) pontja alapján:

- közbeszerzési ügyintéző.

A Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének g) pontja alapján:

- bejelentett banki aláíró

- utalványozó, ellenjegyző

- valutaelszámoló pénzügyi ügyintéző

- pénztáros pénzügyi ügyintéző

- pénztárellenőr pénzügyi ügyintéző

- belső ellenőr

- támogatások folyósításával összefüggő ügyintézői feladatokat ellátók. A Ktv. 22/A. §-a (8) bekezdésének h) pontja alapján:

- a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet mellékletében foglaltak szerint fontos és bizalmas munkakört betöltők.

6. számú függelék

Tanácsadó munkakörökre, címadományozásra és képzettségi pótlékra vonatkozó szabályok

A Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a minisztériumban 2 politikai tanácsadó és 2 politikai főtanácsadó munkakör létesíthető, a Miniszteri Kabinet minisztériumi egységen belül.

A Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a minisztériumban adományozható szakmai tanácsadó és főtanácsadó címek száma megegyezik a minisztériumban foglalkoztatott felsőfokú végzettségű köztisztviselők létszámának a Ktv. 30/A. §-ában meghatározott százalékos arányával.

A Ktv. 32. § (3) bekezdésben foglaltak alapján a minisztériumban 2 miniszteri tanácsadó és 2 miniszteri főtanácsadó munkakör létesíthető, a Miniszteri Kabinet minisztériumi egységen belül.

Ktv. 48/A. §-ában foglaltak alapján a minisztériumban képzettségi pótlékra jogosult az az I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettséghez képest további

a) doktori (PhD) fokozattal, vagy azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal,

b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben vagy szakirányú továbbképzésben szerzett felsőfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, vagy

c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, vagy

d) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, feltéve, ha munkaköre ellátásához szükséges.

Képzettségi pótlékra jogosult az a II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő, aki a besorolása alapját képző végzettséghez képest további

a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, vagy

b) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel vagy

c) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett középfokú szakképesítéssel, rendelkezik, feltéve, ha munkaköre ellátásához szükséges.

A munkakör ellátásához való szükségesség kérdésében a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezető a munkaköri leírásban dönt.

A képzettségi pótlék csak akkor folyósítható, ha a tárgyévi intézményi költségvetés személyi juttatások előirányzatán annak fedezete rendelkezésre áll.

7. számú függelék

A szabálytalanságok kezelésének rendje

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.

A szabálytalanságok alapesetei

A szabálytalanságok alapesetei:

- a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.)

- a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Htv. megfelelő rendelkezései az irányadók.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

- megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (megelőzés);

- keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt, aki jelzi azt a kijelölt szabálytalanság-felelősnek.

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján intézkedési tervet kell kidolgozni.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

A kijelölt szabálytalanság-felelős előkészíti a szükséges intézkedések végrehajtását.

Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

A kijelölt szabálytalanság-felelős javaslatára az illetékes vezető vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, szabálytalanság megállapítása esetén meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

Intézkedések, eljárások nyomon követése

A kijelölt szabálytalanság-felelős:

- nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,

- figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,

- a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további "szabálytalanság-lehetőségeket" beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

A kijelölt szabálytalanság-felelős feladata:

- a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

- egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

- nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

- az európai uniós források, azokkal kapcsolatos költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

8. számú függelék

Ellenőrzési nyomvonal

Az ellenőrzési nyomvonal fogalma

Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Pénzügyi, számviteli és gazdasági osztály (a továbbiakban: PSZGO) működésében

Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:

- a PSZGO működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét,

- kialakításával a PSZGO-ra jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi "szereplő", funkció együttes koordinálására kerül sor,

- valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak.

I. Költségvetési előterv, kincstári és elemi költségvetés tervezése során ellátandó ellenőrzési feladatok

- A tervezéssel, gazdálkodással és a könyvvezetéssel összefüggő jogszabályi (környezet) változások.

- Belső szervezeti változások.

- Létszám alakulása.

- A tárgyévre érvényes költségvetési sorok felelőseinek meghatározása.

- A társfőosztályoktól, társosztályoktól kapott tervezési adatok egyeztetése és ellenőrzése a PSZGO kötelezettségvállalás és szerződés nyilvántartásával.[71]

- A költségvetési előterv, kincstári és elemi költségvetés elfogadott keretszámain belüli kiemelt előirányzatok ellenőrzése.

Az alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

Költségvetési ellenőr,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje: az előterv, kincstári és elemi költségvetés határideje.

A vizsgálati eljárás módszere:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- K11 program.

II. Előirányzat módosítás ellenőrzése során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Az előirányzat módosítás a hatályos jogszabályi előírásoknak (hatásköri szintenként) megfelelnek-e.

- A módosítás indoklásának ellenőrzése.

- A számviteli és analitikus nyilvántartás ellenőrzése.

- A belső analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése és ellenőrzése a kincstári adatszolgáltatással.

- A belső analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése és ellenőrzése a fejezettel.

Az alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

Költségvetési ellenőr,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje: tárgyhót követő hó 15-ig

A vizsgálati eljárás módszere:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- pénzügyi, számviteli adatok, költségvetés elemzése és értékelése,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

III. Ügyiratok, számlák, banki kivonatok ügyrendje során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Ügyiratok, számlák (vevő, szállító), banki kivonatok ellenőrzése abból a szempontból, hogy az a PM Igazgatás címen belül a PM, PM NAO Iroda gazdálkodásával összefüggésben van-e.[72]

- Banki bizonylatok ellenőrzése, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés meglétére.

- Házipénztári ki és befizetések ellenőrzése, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés meglétére.

Az alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

Pénztárellenőr,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje: naponta

A vizsgálati módszer:

- eljárások és rendszerek szabályzatainak ellenőrzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

IV. Beruházás, felújítás, feladatfinanszírozás során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Intézményi, beruházási és felújítási költségvetési alapokmány szerinti előirányzatok egyeztetése a tárgyévre elfogadott és jóváhagyott beruházási és felújítási tervvel.

- Az analitikus nyilvántartás egyeztetése a kötelezettségvállalással, a szerződés nyilvántartással és a főkönyvi könyveléssel.

- Banki utalások ellenőrzése, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés meglétére.

-[73]

Az alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

Költségvetési ellenőr,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje: I. negyedévet követő hó 15-e, majd azt követően a tárgyhót követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- eljárások és rendszerek szabályzatainak ellenőrzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

V. Illetményszámfejtés során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Illetményszámfejtésre keletkeztetett ügyiratok egyeztetése, ellenőrzése a Humánpolitikai osztállyal.

- Fedezet biztosításának ellenőrzése.

- Illetmények és járandóságainak a munkáltatói járulékok és a munkavállalóktól levont járulékok jogcímenkénti kifizetésének egyeztetése bizonylatokkal.

- Főkönyvi nyilvántartások egyeztetése APEH Bérgazdálkodási osztályával a KIR keretében.

Az alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: I. negyedévet követő hó 15-e, majd azt követően a tárgyhót követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- pénzügyi adatok (kötelezettségvállalás),

- Költségvetés elemzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

VI. Jutalom számfejtés és kifizetés során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Jutalomra jogosultak név szerinti listájának egyeztetése, ellenőrzése a Humánpolitikai osztállyal.

- Fedezet biztosításának ellenőrzése.

- Jutalom és járandóságainak a munkáltatói járulékok és a munkavállalóktól levont járulékok jogcímenkénti kifizetésének egyeztetése bizonylatokkal.

- Főkönyvi nyilvántartások egyeztetése APEH Bérgazdálkodási osztályával a KIR keretében.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: I. negyedévet követő hó 15-e, majd azt követően a tárgyhót követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- pénzügyi adatok (kötelezettségvállalás),

- költségvetés elemzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

VII. Segélyek, illetményelőleg, albérleti hozzájárulás folyamata során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Segélyek, illetményelőleg, albérleti hozzájárulás számfejtésre keletkeztetett ügyiratok egyeztetése, ellenőrzése a Humánpolitikai osztállyal.

- Fedezet biztosításának ellenőrzése.

- Segélyek, illetményelőleg, albérleti hozzájárulás és járandóságainak a munkáltatói járulékok és a munkavállalóktól levont járulékok jogcímenkénti kifizetésének egyeztetése bizonylatokkal.

- Főkönyvi nyilvántartások egyeztetése APEH Bérgazdálkodási osztályával a KIR keretében.

Kivéve kegyeleti ellátás:

- banki bizonylatok ellenőrzése, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzés meglétére,

- házipénztári ki és befizetések ellenőrzése, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés meglétére.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Kegyeleti ellátás esetén:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Folyamatba épített ellenőrzés

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: I. negyedévet követő hó 15-e, majd azt követően a tárgyhót követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- pénzügyi adatok (kötelezettségvállalás),

- költségvetés elemzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

VIII. Megbízási szerződések. Megbízási díj, tiszteletdíj, honorárium, felhasználói szerződés folyamata során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Megbízási szerződések számfejtésre keletkeztetett ügyiratainak egyeztetése, ellenőrzése a Humánpolitikai és a Szakképzési osztállyal.

- Fedezet biztosításának ellenőrzése.

- Megbízási díjak és járandóságainak a munkáltatói járulékok és a munkavállalóktól levont járulékok jogcímenkénti kifizetésének egyeztetése bizonylatokkal.

- Főkönyvi nyilvántartások egyeztetése APEH Bérgazdálkodási osztályával a KIR keretében.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: I. negyedévet követő hó 15-e, majd azt követően a tárgyhót követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- pénzügyi adatok (kötelezettségvállalás),

- költségvetés elemzése és értékelése,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

IX. Tanulmányi szerződés és kapcsolódó költségek elszámolások során ellátandó ellenőrzési feladatok

- PSZGO fedezet biztosításának ellenőrzése,

- A tanulmányi szerződés jogosságának és jogszerűségének ellenőrzése,

- PSZGO kötelezettségvállalás ellenőrzése, egyeztetése a Szakképzési osztály analitikus nyilvántartásával.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: tárgynegyedévet követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

X. Munkáltatói kölcsön folyósítása, nyilvántartása során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Az analitikus nyilvántartás egyeztetése OTP Rt. adatszolgáltatásával,

- Nemfizető adósok fizetési felszólításának és adósságbehajtásának ellenőrzése,

- Analitikus nyilvántartás egyeztetése főkönyvi könyveléssel,

- Kifizetett kölcsönök miatti jelzálogjog és elidegenítési tilalom bejegyzések megszűntetésének ellenőrzése.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: tárgynegyedévet követő hó 15-e.

A vizsgálati módszer:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata.

XI. Külföldi kiküldetések tervezése, engedélyezése, elszámolása, adatszolgáltatása során ellátandó ellenőrzési feladatok

- A negyedéves külföldi kiküldetési tervhez adatszolgáltatás teljeskörűségének ellenőrzése

- Kiutazások egyedi engedélyének egyeztetése és ellenőrzése a negyedéves tervvel.

- Valuta és utiokmányok kiadása csak engedélyezett kiutazásokra történhet.

- A kiutazások elszámolását a munkafolyamatokba épített ellenőrzés keretében tételesen ellenőrizni kell.

- Az analitikus nyilvántartás egyeztetése és ellenőrzése a főkönyvi könyveléssel.

- Az elszámolatlan utazások és le nem adott utijelentések egyeztetése és ellenőrzése.

Alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: folyamatos

Vizsgálati eljárás módszere:

- eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése,

- pénzügyi, számviteli adatok, költségvetés, beszámolók elemzése és értékelése,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

XII. Kiemelt beszerzések folyamata során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Kiemelt beszerzések engedélyezésének ellenőrzése.

- Analitikus nyilvántartás egyeztetése főkönyvi könyveléssel.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Az ellenőrzés felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

Az ellenőrzés határideje: folyamatos

Vizsgálati módszer:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

XIII. Közbeszerzési eljárás során ellátandó ellenőrzési feladatok

- Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztásának jogszabály szerinti ellenőrzése.

- Ajánlati felhívások, dokumentációk ellenőrzése.

- Bírálóbizottság javaslattételének ellenőrzése.

- Eredményhirdetés, összegezés elkészítésének ellenőrzése.

- Szerződéstervezet elkészítésének ellenőrzése.

Alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

közbeszerzési referens,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje: folyamatos

Vizsgálati módszer:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata.

XIV. Költségvetési féléves és éves beszámoló készítése során ellátandó ellenőrzési feladatok a tárgyévre vonatkozó beszámolási határidők figyelembevételével

- A főkönyvi könyvelés ellenőrzése.

- Egyeztetés analitikus nyilvántartásokkal.

-[74]

- Egyeztetés társfőosztályokkal, társosztályokkal.

- Pénzforgalmi jelentés és tájékoztató elkészítése, ellenőrzése.

- Főkönyvi és előirányzati számlák zárása, ellenőrzése.

- Mérlegkészítés és ellenőrzése.

Alkalmazott kontroll:

Folyamatba épített ellenőrzés,

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

Az ellenőrzés felelőse:

költségvetési ellenőr,

PSZGO főosztályvezető-helyettes.

Az ellenőrzés határideje:féléves és éves beszámoló határideje.

A vizsgálati eljárás módszere:

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- K11 program,

- pénzügyi, számviteli és statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerződések, programok elemzése és értékelése,

- TATIGAZD informatikai rendszer (főkönyvi könyvelés).

XV. Hivatali telefonok használatával összefüggő ellenőrzési feladatok

- A mobiltelefonok használatáról szóló szabályzat alapján a készülékek kiadása előtt ellenőrizni kell a jogosultságot.

- A kiadott készülékek ellenőrzése az analitikus nyilvántartással.

- Telefonbeszélgetések forgalmának ellenőrzése és az engedélyezett keretösszeg feletti igénybevételek továbbszámlázásának ellenőrzése.

Alkalmazott kontroll:

Előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

A vizsgálat felelőse:

PSZGO főosztályvezető-helyettes

A vizsgálat határideje: folyamatos

Vizsgálati eljárás módszere:

- eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése,

- pénzügyi, számviteli adatok, költségvetés, beszámolók elemzése és értékelése,

- TATIGAZD informatikai rendszer,

- dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata,

- közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (rovancsolás).