62008CJ0170[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2009. június 11-i ítélete. H. J. Nijemeisland kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: College van Beroep voor het bedrijfsleven - Hollandia. Közös agrárpolitika - Marha- és borjúhús - 795/2004/EK rendelet - 3a. cikk - Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - Egységes támogatás - Referenciaösszeg megállapítása - Csökkentések és kizárások. C-170/08. sz. ügy.

C-170/08. sz. ügy

H. J. Nijemeisland

kontra

Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

(a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös agrárpolitika - Marha- és borjúhús - 795/2004/EK rendelet - 3a. cikk - Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - Egységes támogatás - Referenciaösszeg megállapítása - Csökkentések és kizárások"

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös agrárpolitika - Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - Egységes támogatási rendszer

(1254/1999 tanácsi rendelet, 23. cikk, (1) bekezdés és 1782/2003 tanácsi rendelet, 37. cikk, (1) bekezdés; 795/2004 bizottsági rendelet, 3a. cikk)

Az 1974/2004 rendelettel módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003 rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 795/2004 rendelet 3a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1254/1999 rendeleten alapuló csökkentések és kizárások nem vehetők figyelembe az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítás elvégzésekor.

A 795/2004 rendelet 3a. cikke ugyanis kifejezetten kimondja, hogy a referenciaösszeg meghatározásához azoknak az állatoknak a számát kell figyelembe venni, amelyekre közvetlen kifizetést "nyújtottak, vagy kellett volna nyújtani". Ebből következik, hogy az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében szereplő referenciaösszeg kiszámítása során nem szükséges, hogy a szóban forgó közvetlen kifizetést ténylegesen folyósítsák a mezőgazdasági termelőnek. Az 1254/1999 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének szövegéből pedig az következik, hogy valamely szankció alkalmazása az érintett állatok számától függetlenül kizárja a mezőgazdasági termelőt az említett rendelet alapján nyújtott támogatásból. Az ilyen szankció nem lehet tehát hatással az említett referenciaösszeg megállapítása céljából figyelembe veendő állatok számának meghatározására. Ez az értelmezés egyébként összhangban áll a közösségi jogalkotó azon szándékával, hogy az eredeti szankción túlmenően a szankciókat ne állandósítsák a mezőgazdasági termelő hátrányára.

(vö. 33-36., 47. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2009. június 11.(*)

"Közös agrárpolitika - Marha- és borjúhús - 795/2004/EK rendelet - 3a. cikk - Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere - Egységes támogatás - Referenciaösszeg megállapítása - Csökkentések és kizárások"

A C-170/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2008. április 23-án érkezett, 2008. április 16-i határozatával terjesztett elő az előtte

H. J. Nijemeisland

és

a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, A. Tizzano és A. Borg Barthet (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a holland kormány képviseletében C. M. Wissels és Y. de Vries, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Clotuche-Duvieusart és S. Noe, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2004. október 29-i 1974/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 345., 85. o.) módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 226. o.; a továbbiakban: 795/2004 rendelet) 3a. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a H. J. Nijemeisland és a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (mezőgazdasági, természetvédelmi és élelmiszer-minőségért felelős miniszter; a továbbiakban: miniszter) közötti, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeleten (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) alapuló egységes támogatás meghatározására vonatkozó jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

Az 1782/2003 rendelet

3 Az 1782/2003 rendelet többek között a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatási rendszert hozott létre. E rendszert a rendelet 1. cikkének második francia bekezdése "egységes támogatási rendszernek" nevezi. E rendszerről szól az említett rendelet III. melléklete.

4 Az 1782/2003 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a mezőgazdasági termelő igénybe veheti az egységes támogatási rendszert.

5 A 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következőképpen fogalmaz:

"Támogatási jogosultság

(1) A mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult az egységes támogatási rendszer igénybevételére, ha:

a) a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján támogatásban részesült; [...]"

6 A "referenciaösszegnek" nevezett egységes támogatás összegét az említett rendelet 37. cikkében előírt módon számolják ki.

7 Az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése kimondja:

"A referenciaösszeg a mezőgazdasági termelőnek a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek alapján, a 38. cikkben említett bázisidőszak minden egyes naptári évében nyújtott támogatások összegének háromévi átlaga, a VII. mellékletnek megfelelően kiszámítva és kiigazítva."

8 Az 1782/2003 rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében és 37. cikkének (1) bekezdésében említett bázisidőszakot a rendelet 38. cikke határozza meg. E cikk kimondja:

"Bázisidőszak

A bázisidőszak a 2000., a 2001. és a 2002. naptári évet foglalja magában".

9 Ugyanezen rendelet 39. cikke értelmében:

"Az 1259/1999/EK rendelet 3. és 4. cikkének a bázisidőszakban történő alkalmazása esetén a VII. mellékletben említett összegek olyan összegnek tekintendők, amelyek odaítélésére az említett cikkek alkalmazását megelőzően került sor."

A 795/2004 rendelet

10 A 795/2004 rendelet az 1782/2003 rendeletben előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A 795/2004 rendelet 3a. cikke a következőképpen pontosítja az 1782/2003 rendelet 37. cikkében előírt számítási módot:

"Meghatározott hektárok és állatok

Az 1782/2003/EK rendelet VII. melléklete alkalmazásának sérelme nélkül azoknak a hektároknak vagy állatoknak a száma, amelyekre közvetlen kifizetést nyújtottak, vagy kellett volna nyújtani annak a rendeletnek 37. cikke (1) bekezdésében említett bázismennyiség [helyesen: referenciaösszeg] meghatározásához figyelembe veendő bázisidőszakban, az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében említett valamennyi közvetlen kifizetés esetében a 2419/2001/EK rendelet 2. cikkének r) és s) pontja értelmében meghatározott hektárok vagy állatok száma legyen".

11 Az 1974/2004 rendelet (5) preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:

"Az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének e) pontja előírja, hogy a bázisidőszak alatti kifizetések azok, melyeket abban az időszakban nyújtottak vagy nyújtani fognak. A VII. melléklet hozzáteszi, hogy a bázisterületek, felső korlátok vagy egyéb mennyiségi korlátozások alkalmazásából eredő csökkenéseket figyelembe kell venni. Az egyértelműség kedvéért ezért indokolt, hogy a 2419/2001/EK bizottsági rendelet szerint alkalmazott csökkentéseket és kizárásokat ne lehessen figyelembe venni az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében említett összes közvetlen kifizetés esetében annak érdekében, hogy ne állandósítsák az abban az időszakban alkalmazott csökkentéseket és kizárásokat. Ezért a kifizetési jogosultság megállapításakor meghatározott állatlétszámot és hektárok számát kell figyelembe venni a további ellenőrzések és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül."

A 2419/2001/EK rendelet

12 A 795/2004 rendeletben szereplő "meghatározott hektárok" és "meghatározott állatok" kifejezéseket a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 308. o.) 2. cikkének r) és s) pontja határozza meg. E meghatározások a következőképpen szólnak:

"r) »meghatározott terület«: a támogatás megadására vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő terület;

s) »meghatározott állat«: a támogatás megadására vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat".

Az 1254/1999/EK rendelet

13 A marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 339. o.) 23. cikkének (1) bekezdése kimondja:

"Ha egy termelő szarvasmarha-állományához tartozó egyedben a 96/22/EK tanácsi irányelv [(HL L 125., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 64. o.)] alapján tiltott maradékanyagot, vagy a fenti törvény [helyesen: irányelv] alapján engedélyezett, de törvényellenesen [helyesen: jogellenesen] használt maradékanyagot mutatnak ki a 96/23/EK [helyesen: tanácsi] irányelvnek [(HL L 125., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 71. o.)] megfelelően, vagy pedig ha nem engedélyezett anyagot vagy terméket, vagy a 96/22/EK tanácsi irányelv szerint engedélyezett, de törvényellenesen [helyesen: jogellenesen] tartott [helyesen: birtokolt] anyagot vagy terméket találnak a termelő gazdaságában bármely formában, a termelőt a fenti esetek feltárásának naptári évére kizárják az e részben rendelkezett összegekhez való hozzájutásból.

Ismételt jogsértés esetén a kizárási időszakot az elkövetett cselekmény súlyosságától függően attól az évtől számított öt évre ki lehet terjeszteni, amikor az ismételt jogsértést felfedték."

A nemzeti szabályozás

14 A közös agrárpolitikára és a jövedelemtámogatásra vonatkozó 2006. évi rendelet (Regeling GLB-inkomenssteun 2006) tartalmazza a végrehajtási rendelkezéseket, többek között az 1782/2003 rendeletét.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

15 2000 folyamán az Algemene Inspectiedienst (a mezőgazdasági minisztérium általános felügyeleti hatósága) ellenőrzést végzett H. J. Nijemeislandnál. Az ellenőrzés során a felperes gazdaságához tartozó három szarvasmarha vizeletében clenbuterolt találtak.

16 A clenbuterol az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (HL L 125., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 71. o.) által tiltott anyag.

17 2001. július 6-i határozatában a miniszter az állattartásra vonatkozó közösségi támogatásokról szóló rendeletnek (Regeling dierlijke EG-premies) megfelelően a 2000. évre vonatkozóan kizárta H. J. Nijemeislandot a támogatásból azon az alapon, hogy a kérdéses évre nézve nem voltak "meghatározott állatai". A meghatározott állatok hiányának oka az, hogy H. J. Nijemeislandot az 1254/1999 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően kizárták a marhára és borjúra nyújtott támogatásból. A meghatározott marhák és borjak számát tehát a 2000. évre vonatkozóan 0 darabban rögzítették.

18 H. J. Nijemeisland panasszal élt a 2001. július 6-i határozattal szemben. E panaszt 2002. március 27-én határozatban megalapozatlannak nyilvánították, e határozat ellen H. J. Nijemeisland nem nyújtott be keresetet.

19 2006. augusztus 29-i határozatában a miniszter az 1782/2003 rendeletnek megfelelően meghatározta a H. J. Nijemeislandot megillető egységes támogatás mértékét. Ennek során a miniszter az e rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítást úgy végezte, hogy a meghatározott marhák és borjak számát a 2000. évi bázisidőszakra 0 darabnak tekintette.

20 H. J. Nijemeisland 2006. szeptember 26-án panaszt nyújtott be a 2006. augusztus 29-i határozattal szemben. A panasz alátámasztására felhozott jogalapok között szerepelt, hogy a miniszter a 2000. év vonatkozásában tévesen állapította meg, hogy H. J. Nijemeisland abban az évben egyetlen meghatározott állattal sem rendelkezett. H. J. Nijemeisland továbbá az 1782/2003 rendelet 40. cikke szerinti "vis maiorra" is hivatkozott.

21 2006. november 21-i határozatában a miniszter megalapozatlannak nyilvánította H. J. Nijemeisland panaszát. Ekkor H. J. Nijemeisland keresetet indított a 2006. november 21-i határozattal szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt. Ez utóbbi megállapította, hogy a 2002. március 27-i határozat jogerőre emelkedett. A kérdést előterjesztő bíróság azt is megállapította, hogy a vis maiorra való hivatkozás a határidő lejárta miatt nem fogadható el.

22 Ilyen körülmények között a College van Beroep voor het bedrijfsleven az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"Úgy kell-e értelmezni a 795/2004/EK rendeletnek a 2419/2001/EK rendelet 2. cikkének r) és s) pontjával együttesen olvasott 3a. cikkét, hogy az csak a 2419/2001/EK rendelet szerinti csökkentések és kizárások állandósulásának megakadályozását szolgálja, vagy e rendelkezés más rendeletek alapján alkalmazott csökkentések és kizárások esetében is alkalmazandó?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

23 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 795/2004 rendelet 3a. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az 1254/1999 rendeleten alapuló csökkentések és kizárások nem vehetők figyelembe az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítás elvégzésekor.

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

24 A holland kormány arra hivatkozik, hogy nincs elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná a 795/2004 rendelet 3a. cikkének kiterjesztő értelmezését. Így a feltett kérdésre azt a választ kellene adni, hogy e cikket oly módon kell értelmezni, hogy a 2419/2001 rendelet alapján alkalmazott valamely csökkentés vagy kizárás nem vehető figyelembe az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítás elvégzésekor.

25 E tekintetben a holland kormány a 795/2004 rendelet 3a. cikkének szigorú értelmezésére, valamint az 1974/2004 rendelet (5) preambulumbekezdésére támaszkodik, amely kifejezetten utal a 2419/2001 rendeletre.

26 Az Európai Közösségek Bizottsága szerint a 795/2004 rendelet 3a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely termelőnek az 1254/1999 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alapján történő kizárása nem vehető figyelembe a referenciaösszeg meghatározásakor.

27 E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a 795/2004 rendelet 3a. cikke a meghatározott állatok számának rögzítésekor nem követeli meg valamely kifizetés tényleges megtörténtét, és hogy az 1974/2004 rendelet (5) preambulumbekezdését úgy kell érteni, hogy annak nem célja a bázisidőszakban alkalmazott összes csökkentés és kizárás állandósítása.

28 A Bizottság emellett az arányosság és a jogbiztonság elvére is hivatkozik.

A Bíróság válasza

29 Igaz, hogy az 1782/2003 rendelet 37. cikke (1) bekezdésének szövege - amely "a nyújtott támogatások teljes összegének háromévi átlagára" utal - arra engedhet következtetni, hogy valamely mezőgazdasági termelő referenciaösszegének az egységes támogatási rendszer céljaira történő meghatározása során csak azok az állatok vehetők figyelembe, amelyek után a kifizetés ténylegesen megtörtént.

30 Ugyanez a helyzet az 1782/2003 rendelet VII. melléklete C. pontjának első bekezdésében szereplő rendelkezések esetében is, amelyekre a 37. cikk (1) bekezdése utal, és amelyek pontosítják, hogy az összeget úgy kell kiszámítani, hogy "a meghatározott állatok azon számát, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a 2002. naptári évre megállapított állatonkénti összegekkel".

31 Az alapügyben, mivel a felperest a 2000. évre kizárták a támogatásból, a nemzeti hatóságok úgy értelmezték a szóban forgó rendeletet, hogy annak alapján csökkenteni kell a bázisösszeget, következésképpen a felperest megillető jövedelemtámogatás állandó összegét is.

32 Az ilyen értelmezés mindazonáltal magába a 795/2004 rendelet 3a. cikkébe ütközik, amely kifejezetten az egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

33 E rendelkezés ugyanis kifejezetten kimondja, hogy a referenciaösszeg meghatározásához azoknak az állatoknak a számát kell figyelembe venni, amelyekre közvetlen kifizetést "nyújtottak, vagy kellett volna nyújtani".

34 Ebből következik, hogy az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében szereplő referenciaösszeg kiszámítása során nem szükséges, hogy a szóban forgó közvetlen kifizetést ténylegesen folyósítsák a mezőgazdasági termelőnek.

35 Az 1254/1999 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének szövegéből pedig az következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szankció alkalmazása az érintett állatok számától függetlenül kizárja a mezőgazdasági termelőt az említett rendelet alapján nyújtott támogatásból. Az ilyen szankció nem lehet tehát hatással az említett referenciaösszeg megállapítása céljából figyelembe veendő állatok számának meghatározására.

36 Ez az értelmezés egyébként összhangban áll a közösségi jogalkotó azon szándékával, hogy az eredeti szankción túlmenően a szankciókat ne állandósítsák a mezőgazdasági termelő hátrányára.

37 E szándék egyértelműen kitűnik különösen az 1974/2004 rendelet (5) preambulumbekezdéséből, amely kimondja, hogy "a 2419/2001/EK bizottsági rendelet szerint alkalmazott csökkentéseket és kizárásokat ne lehessen figyelembe venni az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében említett összes közvetlen kifizetés esetében annak érdekében, hogy ne állandósítsák az abban az időszakban alkalmazott csökkentéseket és kizárásokat".

38 Rá kell mutatni arra is, hogy az 1782/2003 rendelet 39. cikke pontosítja, hogy e rendelet VII. melléklete alapján azokat az összegeket kell számításba venni, amelyek odaítélésére az 1259/1999 rendelet (3) és (4) cikkének alkalmazását megelőzően került sor, amely cikkek a gazdaságok sajátosságainak megfelelő környezetvédelmi vagy úgynevezett kiigazító intézkedések be nem tartása esetén alkalmazott szankciókra vagy csökkentésekre vonatkoznak. A jogalkotó tehát ebben az esetben is úgy döntött, hogy e szankciók és csökkentések ne legyenek hatással az egységes támogatás kiszámítása során használt referenciaösszegre.

39 Márpedig az a célkitűzés, hogy a mezőgazdasági termelőkre a bázisidőszakban kiszabott szankciók ne állandósuljanak, csak úgy érhető el, ha e szabály minden, főszabály szerint eseti és időben korlátozott hatású csökkentésre és kizárásra vonatkozik, nem csupán azokra, amelyeket a fent említett rendeletek kifejezetten említenek.

40 Végezetül ez az értelmezés megfelel az arányosság és a jogbiztonság elvének.

41 Egyrészt az arányosság elve a közösségi jog általános elve, amelyet a közösségi jogalkotónak, a nemzeti jogalkotóknak és bíróságoknak egyaránt tiszteletben kell tartaniuk többek között a közös agrárpolitika területén. Ezen elv megköveteli, hogy a közösségi intézmények jogi aktusai ne lépjenek túl azon, ami alkalmas és szükséges a szóban forgó szabályozás által elérni kívánt jogszerű cél megvalósításához, így amikor több alkalmas intézkedés közül lehet választani, a legkevésbé kényszerítőt kell igénybe venni, és az okozott hátrányok nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest (lásd a C-534/06. sz., Industria Lavorazione Carni Ovine ügyben 2008. június 5-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-4129. o.] 25. pontját).

42 Így az 1254/1999 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése többek között előírja, hogy ismételt jogsértés esetén a szóban forgó közvetlen kifizetésekből való kizárás időszakát öt évre ki lehet terjeszteni. Ebből következik, hogy az első jogsértést követően e kizárás szükségszerűen időben korlátozott.

43 E megfontolások még inkább érvényesek akkor, amikor az 1254/1999 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alkalmazásával kiszabott szankció alapján történő, kezdetben egy naptári évre szóló kizárás a referenciaösszeg, és ebből következően az egységes támogatás tartós csökkenését eredményezheti, amely a mezőgazdasági termelő számára ugyanazon jogsértés többszöri szankcionálásához vezetne, ebből következően pedig az eredetileg kiszabott szankció céljához képest aránytalan pénzügyi hátrány elszenvedését jelentené.

44 Másrészt a jogbiztonság elve a közösségi jog általános elve, amely megköveteli, hogy a jogalanyokra vonatkozó közösségi szabályozás egyértelmű és világos legyen, lehetővé téve a jogalanyok számára jogaik és kötelezettségeik egyértelmű megismerését és azt, hogy ennek megfelelően járjanak el (lásd többek között a 169/80. sz., Gondrand és Garancini ügyben 1981. július 9-én hozott ítélet [EBHT 1981., 1931. o.] 17. pontját).

45 Márpedig az alapügyben H. J. Nijemeisland vita nélkül és vétkességének elismerése nélkül elfogadta az akkor hatályos szabályozás alapján kiszabott, a támogatás egy naptári évre szóló elvesztésével járó szankciót. Akkor nem volt számára előre látható, hogy döntésének a 2003-ban elfogadott szabályozás alapján a jövőbeni közvetlen kifizetésekre is hatása lehet. Az 1782/2003 rendelet hatályba lépése előtt ugyanis a felperes nem láthatta előre, hogy a támogatásból való kizárás befolyásolni fogja az egységes támogatás összegét, és számára több évre szóló hátrányos pénzügyi következményekkel járhat.

46 Ezen elemzés egészéből kiderül, hogy a 795/2004 rendelet 3a. cikke nem teszi lehetővé a meghatározott állatok egy bázisévre vonatkozó kizárását az egységes támogatás kiszámítása során abban az esetben, amikor a szóban forgó mezőgazdasági termelő abban az évben az 1254/1999 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése alapján kiszabott szankció miatt nem részesült támogatásban.

47 Ilyen körülmények között az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 795/2004 rendelet 3a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az 1254/1999 rendeleten alapuló csökkentések és kizárások nem vehetők figyelembe az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítás elvégzésekor.

A költségekről

48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A 2004. október 29-i 1974/2004/EK bizottsági rendelettel módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendelet 3a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeleten alapuló csökkentések és kizárások nem vehetők figyelembe az 1782/2003 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében előírt számítás elvégzésekor.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.