A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.III.60.037/2022/12.]
jogegységi határozat meghozatalának mellőzéséről
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.V. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.
Indokolás
I.
[1] A Kúria Közigazgatási Kollégiumának K.V. tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi indítványt terjesztett elő a Kfv.V.35.138/2022. számú helyi adó ügyben, mert az ítélkező tanács el kíván térni a Kúria Kfv.I.35.096/2016/6., Kfv.V.35.727/2016/5., Kfv.I.35.062/2017/5. és Kfv.I.35.542/2020/6. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntéseitől.
[2] A Kúria ítélkező tanácsa a Bszi. 32. § (2) bekezdésére alapítottan a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggesztette.
II.
[3] Az indítványozó előtt folyamatban lévő ügy tényállása szerint a felperes biztosítóval kötött tartós közvetítői szerződés alapján a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bek. 34. pontjában meghatározott függő biztosításközvetítőként (a továbbiakban: ügynökként) - 2014. és 2016. években - a Bit. 4. § (1) bek. 14. pontjában szabályozott biztosításközvetítői tevékenységet végez. A biztosításközvetítői szolgáltatása során a biztosítási védelmet kereső ügyfelet közvetíti a biztosítóhoz szerződéskötés céljából, az ügyfél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító rendelkezésére bocsátja, és nincs ráhatása, hogy a biztosító a közvetített ügyféllel biztosítási szerződést köt-e.
[4] A biztosító a közvetítői tevékenység díjazásaként az ügynök részére jutalékot fizet, az ügynököt ugyanakkor jutalék-visszafizetési kötelezettség terheli a biztosító felé a közöttük megkötött szerződésben rögzített esetekben (pl. a biztosító és a vevő közötti, meghatározott időtartam előtt megszűnt szerződés miatt). A biztosító a jutalék elszámolása után az ügynöknek a teljesítése alapján elszámolható jutalék és a jutalék-visszafizetési kötelezettség összegének pozitív különbözetét fizeti meg.
[5] Az ügynök a szerződésben meghatározott feladata ellátásához közreműködőt (a továbbiakban: alügynök) vehet igénybe. Az alügynökkel megkötött szerződés alapján az alügynök függő ügynökként az ügynök megbízásából közvetíti a biztosító termékeit az ügyfelek részére. Az ügynök az alügynök részére megbízási díjként jutalékot fizet, az alügynököt ugyanakkor jutalék-visszafizetési kötelezettség terheli az ügynök felé a közöttük megkötött szerződésben rögzített esetekben (pl. a biztosító és a vevő közötti, meghatározott időtartam előtt megszűnt szerződés miatt). A jutalék elszámolása után az ügynök az alügynöknek a teljesítése alapján elszámolható jutalék és a jutalék-visszafizetési kötelezettség összegének pozitív különbözetét fizeti meg.
[6] Az ügynök a biztosító kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalhat, biztosítási szerződést csak a biztosító kifejezett hozzájárulása esetén köthet, az alügynök az ügynök vagy a biztosító terhére kötelezettséget önállóan nem vállalhat, szerződést nem köthet. Az ügynök, az alügynök feladata akkor teljesített, ha a közvetítés alapján a biztosító és az ügyfél között a biztosítási szerződés létrejön.
[7] Az ügynök/felperes az alügynöktől számlákat fogad be biztosítási ügynöki szolgáltatásról, és számlákat állít ki a biztosító részére, amelyeken feltünteti, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz a számlarészletező szerint".
[8] A helyi iparűzési adó (a továbbiakban: hipa) bevallása során az ügynök/felperes az adó alapját akként határozza meg, hogy az alügynök részére kifizetett jutalékról kiállított számlák összegét közvetített szolgáltatások értékeként tünteti fel, és azzal a nettó árbevételét csökkenti.
[9] Az elsőfokú önkormányzati adóhatóság az ügynök/felperesnél a 2011-2016. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként, megismételt eljárásban a 2019. április 15-én kelt Adó 559-4/2019. M:39353 számú határozatával a felperest - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Indokolása a jutalékfizetés, visszafizetés rendszerére vonatkozóan tényállást és jogi indokolást nem tartalmaz, a felperes tevékenységének minősítése kapcsán rögzítette: "Az adózó közvetítői szerződései, benyújtott számlái, valamint a szállítói analitika alapján többféle jutalékot fizet, illetve amennyiben egy biztosítási szerződést felmondanak, a kifizetett jutalék elvonásra, visszaírásra kerül. Közvetített szolgáltatás esetén a kiszámlázott tétel visszaszámlázása nem értelmezhető."
[10] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2019. június 20. napján meghozott BE/03/1365-2/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolása szerint az ügynök/felperes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése és az 52. § 40. pontjának alkalmazásával az alügynök számláinak értékét közvetített szolgáltatás jogcímen adóalap-csökkentő tényezőként jogszabálysértően számolta el. Az ügynök/felperes és az alügynök között ugyanis nem történt szolgáltatás közvetítése, mert a közvetített szolgáltatás feltétele, hogy az adóalany a vevője és a nyújtója is legyen a szolgáltatásnak, azonban az ügynök/felperes vevője ugyan, de nem nyújtója annak, mert a tevékenysége kizárólag az alügynök megbízása. A szolgáltatás vevője továbbá közvetlenül a termék tulajdonosának, azaz a biztosítónak fizet, a biztosító pedig a jogügylet megvalósulása esetén, annak létrejötte után fizet az ügynök/felperesnek, aki a kapott összegből jutalékot fizet az alügynöknek, így nem teljesül a változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások ellenértéke törvényi követelmény sem. Az alperes határozata a jutalékfizetésre, visszafizetésre vonatkozóan tényállást és indokolást nem tartalmaz.
[11] A felperes keresete alapján a Szegedi Törvényszék a 2020. november 6. napján meghozott 4.K.700.034/2020/7. számú ítéletével az első- és a másodfokú adóhatározatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2021. március 4-én kelt Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzésével a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[12] A Kúria Kfv.I.35.5426/2020/6. számú végzésének indokolása szerint az ügynök/felperes az alügynököt igénybe vehette biztosításközvetítői tevékenység folytatására, azt mint saját teljesítését a biztosítónak értékesíthette, de jutalék (ellenérték) az egyes szolgáltatási cselekmények (igényfelmérés, szerződésekre vonatkozó tájékoztatás, közreműködés az ajánlat kitöltésében) tartalmától és számától függetlenül csak a megkötött és fenntartott szerződések után járt. Az alügynök jutalék jogosultsága azonban nem az elvégzett tevékenységtől, nem a felperes részére nyújtott szolgáltatástól, hanem a megkötött és fenntartott biztosítási szerződésektől függött, azzal, hogy ekkor sem volt végleges, őt terhelő jutalék-visszatérítés is bármikor előfordulhatott. A Htv. szerinti közvetített szolgáltatás esetén azonban nem értelmezhető egy már kiszámlázott tétel visszaszámlázása: a szolgáltatás igénybe vevője részéről nem ellentételezett szolgáltatás nem vehető figyelembe közvetített szolgáltatásként, annak nincs a hipa adóalapját csökkentő értéke. A Bit. 4. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti, a perbeli módon ellentételezett biztosításközvetítői tevékenységnél a tevékenységek (szolgáltatás-ellenszolgáltatás) természete zárja ki a szolgáltatásnak, mint egésznek hipa adóalap csökkentő közvetített szolgáltatásként való figyelembevételét. Nem beszélhetünk ezért változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások ellenértékéről. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy az ügynök/felperes a hipa alapját közvetített szolgáltatásként a részére az alügynök által kiszámlázott biztosításközvetítői tevékenységgel nem csökkentheti.
[13] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a 2021. december 16. napján kelt 3.K.700.555/2021/16. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Kúria iránymutatása alapján döntött, megállapítva, hogy az alügynök által kiszámlázott biztosításközvetítői tevékenység ellenértékével az ügynök/felperes nem csökkentheti közvetített szolgáltatás jogcímen a nettó árbevételét.
[14] A felperes részéről a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán Kfv.V.35.138/2022. lajstromszámon indult felülvizsgálati eljárásban az eljáró tanács (a továbbiakban: indítványozó tanács) jogegységi indítványt terjesztett elő, hogy a Kúria Kfv.I.35.096/2016/6., Kfv.V.35.727/2016/5., Kfv.I.35.062/2017/5. és Kfv.I.35.542/2020/6. számú közzétett határozataitól a következő tartalommal eltérhessen: a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapjának meghatározásakor a nettó árbevétel az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékével akkor is csökkenthető, ha az igénybe vett és továbbadott függő biztosításközvetítői tevékenység ellenértékének meghatározása során jutalék-visszatérítési rendszer alkalmazására kerül sor.
[15] Az indítványozó tanács álláspontja szerint az ügynök/felperes a biztosító megbízásából eljárva vette igénybe az alügynök biztosításközvetítő szolgáltatását, azt változatlan formában továbbadta a biztosítónak, így a szolgáltatás igénybe vevője és nyújtója is egyben. A felperes által fizetett jutalék a biztosításközvetítői szolgáltatás teljesítményalapú ellenértéke. A közvetített szolgáltatás Htv. szerinti meghatározása semmilyen korlátozást nem állít fel abban a tekintetben, hogy a továbbértékesített szolgáltatás értékét a háromoldalú jogviszony különböző oldalain milyen esedékességgel, milyen időszakonként számolják el. A jutalék-visszatérítési rendszer mint a biztosításközvetítésben jellegzetes elszámolási mód alkalmazása a jutalék ellenszolgáltatásként való minősülésén nem változtat. A szolgáltatás ellenértékének visszaírást is alkalmazó tiszta jutalékos formában történő meghatározása nem zárja ki az igénybe vett szolgáltatás értékének adóalap-csökkentő tételként való elszámolását. A Htv. 52. § 40. pontja a közvetített szolgáltatás definíciójában nem tartalmaz megkötést az ellenértékének meghatározási módját illetően, csak annyit rögzít, hogy a változatlan formában továbbértékesített szolgáltatást nem feltétlenül változatlan áron kell továbbadni, lehetőséget teremtve ezzel az ellenérték változtatásra. A Htv. a közvetített szolgáltatásnak minősülés tartalmi elemeként meghatározott változatlan formában történő továbbértékesítést a szolgáltatás, és nem annak ellenértéke vonatkozásában írja elő.
III.
[16] A Jogegységi Panasz Tanács vizsgálta azokban a kúriai döntésekben foglalt jogi álláspontokat, amelyektől az indítványozó tanács el kíván térni.
[17] A Kfv.I.35.096/2016/6. számú ítéletben a Kúria ítélkező tanácsa közvetített szolgáltatást nem állapított meg, ezért a nettó árbevétel nem volt csökkenthető. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott a Kfv.V.35.336/2009/5. számú ítéletre, amelyben a Legfelsőbb Bíróság megjegyezte, hogy: "Közvetített szolgáltatás esetén egy kiszámlázott tétel visszaszámlázása nem értelmezhető." Jutalék-visszatérítés kérdésben nem ítélkezett a Kúria.
[18] A Kfv.V.35.727/2016/5. számú ügyben kifejtettek szerint a felperes alkuszként járt el, a felperes vonatkozásában nem teljesültek a közvetített szolgáltatás elszámolhatóságának törvényi feltételei. A jutalék-visszatérítés nem képezte a felülvizsgálati eljárás tárgyát.
[19] A Kfv.I.35.062/2017/5. számú ítéletében - a felperes szintén alkuszként járt el - a Kúria ügyszám megjelölése nélkül rögzítette, hogy több jogerős döntésében általános jelleggel fogalmazta meg: a biztosításközvetítői tevékenységnél nincs olyan szolgáltatás, amelyet változatlan formában tovább lehetne számlázni. A jutalék-visszatérítés kérdéséről nem döntött a Kúria.
[20] A Kfv.I.35.542/2020/6. számú kúriai végzést a Jogegységi Panasz Tanács a II. pontban már ismertette.
[21] A Kfv.I.35.542/2020/6. számú, az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzésben a legfelsőbb bírói fórum nem minősítette az ügynöki tevékenységet közvetített szolgáltatásnak ("felperes a Kft.-t igénybe vehette biztosításközvetítői tevékenység folytatására"), azt állapította meg, hogy a szolgáltatásnak a [26] bekezdésben tárgyalt ellentételezése ("nem az elvégzett tevékenységtől függött (…) nem volt végleges") cáfolja a közvetített szolgáltatás megállapíthatóságát.
IV.
[22] A legfőbb ügyész álláspontja szerint az ügynök/felperes nem az alügynöki szolgáltatást nyújtja és számlázza a biztosító részére, mivel szolgáltatása nem a biztosítási ajánlat, hanem magának a közvetítői tevékenységnek a végzése, ezért a szolgáltatása nem minősül továbbértékesített szolgáltatásnak. A közzétett döntésektől való eltérés szükségessége a jogviszony jellege folytán nem áll fenn, ezért további elemzés elvégzése a jutalék-visszaírás kérdésében szükségtelen.
V.
[23] Az előzetes döntéshozatali eljárásban alkalmazott jogszabályok:
Az Európai Parlament és a Tanács 2016. január 20-i (EU) 2016/97 irányelve a biztosítási értékesítésről (a továbbiakban: Biztosítási Értékesítési Irányelv)
Preambulum (5) bekezdés:
"Biztosítási termékeket többfajta személy és intézmény értékesíthet, úgy mint ügynök, alkusz, "bankbiztosítási" közvetítő, biztosító, utazási ügynök vagy akár gépjármű-bérbeadó cég. Az értékesítőkkel szembeni egyenlő bánásmód és az ügyfelek védelme megköveteli ezen irányelv alkalmazását mindezen személyek és szervezetek vonatkozásában."
"Ezen irányelv alkalmazásában »javadalmazás«: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más kifizetés, ideértve bármilyen jellegű gazdasági előnyt vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy nyújtanak."
[24] Az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikk (1) bekezdés:
"Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés."
[25] Htv. 35. § (1) bekezdés:
"Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység."
[26] Htv. 39. § (1) bekezdés:
"Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével."
[27] Htv. 40. § (1) bekezdés:
"Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa
c) 2000. évtől az adóalap 2%-a."
[28] Htv. 52. § 40. pont:
"E törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette."
[29] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 1. pont:
"E törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható."
[30] Bszi. 2. § (1) bekezdés:
"A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek."
"A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését."
[31] Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont:
"Az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata)."
[32] Bszi. 163. § (1) bekezdés:
"A Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak - az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi."
[33] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 96. §:
"A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék."
[34] Kp. 110. § (3) bekezdés:
"Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti."
[35] Kp. 115. § (2) bekezdés:
"A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni."
[36] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 357. § (1) bekezdés:
"E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közlésétől kezdve kötve van."
"A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg."
[37] Pp. 360. § (1) bekezdés:
"A keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék."
VI.
[38] Az indítványozó tanács nem ért egyet ugyanabban az ügyben korábban eljárt kúriai tanács Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzésében, illetve a Szegedi Törvényszék e végzés alapján meghozott 3.K.700.555/2021/16. számú ítéletében a jogkérdés mikénti eldöntésével, attól jogkérdésben el kíván térni, ezért előzetes döntéshozatali indítvánnyal jogegységi eljárást kezdeményezett.
[39] A Bszi. 32. §-a nem zárja ki folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztését arra az esetre, ha a Kúria ugyanabban az ügyben felülvizsgálati eljárásban már eljárt és döntést hozott. A Jogegységi Panasz Tanácsnak mégis vizsgálnia kellett, hogy az előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány érdemi elbírálásának, avagy a jogegységi határozat mellőzésének van-e helye, ugyanis azt az indítványozó tanács közigazgatási perben terjesztette elő, az ügyben a Kúria (korábban eljárt tanácsa) a per jogkérdésében már döntött. Döntésének pedig megfelel az új eljárásra utasított elsőfokú bíróság ítélete, figyelemmel ugyanabban az ügyben a Kúria két felülvizsgálati eljárása közötti időben esetlegesen meghozott, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB), az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB), a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa irányadó döntéseire, jogszabály vagy lényeges tényállási elem változására is.
[40] Az indítványozó tanács maga is megállapította, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a Kfv.I.35.542/2020/6. számú kúriai végzésben "foglalt iránymutatást követte", azaz annak megfelelően hozta meg a döntését, továbbá a korábbi felülvizsgálati eljárásban 2021. március 4. napján meghozott Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzés közzététele a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megtörtént. A Bszi. 2. § (1) bekezdése, a Kp. 96. §-a, a Kp. 84. § (2) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 357. §-a alapján kifejtette, hogy a Kúria jogerős ítéletet hatályon kívül helyező, Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzése - mivel az ügyet a felek között érdemben nem dönti el - nem minősül a Bszi. szerinti végleges döntésnek, az eljárásjogi szabályok alapján nem rendelkezik anyagi jogerőhatással, ahhoz csak egyszerű kötőerő kapcsolódik, így ugyanabban az ügyben a Jogegységi Panasz Tanács előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének nem volt törvényi akadálya.
[41] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 275. § (5) bekezdése értelmében, ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. A régi Pp. e szabályozásával azonosan rendelkezik a Kp. 110. § (3) bekezdése, amely szerint, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. E törvényi kötelezések alapján az elsőfokú bíróság a kúriai végzésben foglaltak szerint köteles eljárni, attól nem térhet el.
[42] A közigazgatási perben alkalmazandó eljárási kódex a Kp., amelynek 115. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a Kúria jogkérdésben dönt. Abban az esetben, ha a felülvizsgálati eljárásban eljáró legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint a kereset tárgyában az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogértelmezés téves, ezért rendelkezése jogsértő, a Kúria dönt a jogértelmezés kérdésében, és iránymutatása alapján a keresetről a kúriai jogértelmezés alapul vételével kell az elsőfokú bíróságnak határoznia. A Kúria tehát, ha a per tárgyát képező jogértelmezési kérdést eldönti, és az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, továbbá az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja, határozatának iránymutatása az elsőfokú bíróságot köti.
[43] A Kúriának, ha megállapítja, hogy az elsőfokú jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, és a megtámadott közigazgatási cselekményt nem kell megsemmisíteni a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezésével, nincs lehetősége az elsőfokú döntést megváltoztatni [Kp. 121. § (1) bekezdés a) és b) pontok], azt csak hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasíthatja.
[44] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntését csak végzésben hozhatja meg [Kp. 115. § (2) bekezdés folytán alkalmazandó 110. § (1) bekezdés].
[45] Az elsőfokú jogerős ítéletet hatályon kívül helyező, az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasító kúriai végzés a régi Pp. és a Kp. szerint rendes, illetve rendkívüli jogorvoslattal nem támadható [régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pont, Kp. 112. § (2) bekezdés, 116. § d) pont].
[46] A Bszi. 163. § (1) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező határozatot közzé kell tenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, függetlenül attól, hogy az végzés, amely a Pp. 357. §-ában szabályozott egyszerű kötőerővel bír.
[47] A megismételt eljárásban eljáró elsőfokú bíróság anyagi jogerővel bíró [Pp. 360. § (1) bekezdés] ítéletet hoz. Abban az esetben, ha a Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság az ítéletét a kúriai döntés szerint hozza meg, és a jogerős elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati eljárás alapján megindult rendkívüli perorvoslati eljárásban az ugyanabban az ügyben második alkalommal eljáró Kúria megállapítja, hogy az elsőfokú ítélet megfelel a perben első alkalommal meghozott kúriai végzésben foglaltaknak, döntésével az ügy érdemében meghozott, végleges, anyagi jogerővel bíró ítéletet tartja fenn hatályában. Az elsőfokú bíróságot tehát a megismételt eljárásban köti [Kp. 110. § (3) bekezdés] a Kúriának az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntése, és az elsőfokú bíróság új eljárásban meghozott ítélete anyagi jogerővel bír. Ebből az következik, hogy az az anyagi jogerős ítélet az előző elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező, az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasító kúriai döntés törvényen alapuló jogkövetkezménye. Nem kétséges tehát, hogy a Kúria jogértelmezését tartalmazza a Kúria határozata alapján meghozott - új, immár anyagi jogerővel bíró ítélet.
[48] A Jogegységi Panasz Tanácsnak meg kellett válaszolnia azt a kérdést is, hogy abban az esetben, ha a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a kúriai végzés szerint hozza meg az ítéletét, a jogerős elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati eljárás folytán megindult rendkívüli perorvoslati eljárásban vajon ugyanazt a jogkérdést, amelyet a Kúria (korábban eljárt tanácsa) már eldöntött, ismételten elbírálhatja-e a Kúria, avagy - amiatt, mert a jogkérdést a korábban eljárt kúriai tanács már eldöntötte és döntése köti az elsőfokú bíróságot - csak arról dönthet, hogy az elsőfokú bíróság az első alkalommal eljárt kúriai tanács végzésében foglaltaknak eleget tett-e.
[49] A Kúria Közigazgatási Kollégiumának joggyakorlata a Kp. 110. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés folytán alkalmazandó 110. § (1) bekezdése, a 112. § (2) bekezdése, a 116. § d) pontja rendelkezésein alapul. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett alábbi döntésekkel kialakított joggyakorlattól való eltérésre az indítvány nem terjed ki.
"A Kúria végzésének az új eljárásra vonatkozóan adott kötelező utasításának jogszerűsége az új eljárásban meghozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya.
A Kúria már az előzőekben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság akkor jár el jogszabálysértő módon, ha a Kúria új eljárásra adott kötelező iránymutatásától eltér. Ugyanakkor az iránymutatás jogszerűsége sem az elsőfokú bírósági, sem jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezheti. Mivel további jogorvoslatot a régi Pp. nem biztosít a Kúria nem érdemi döntésnek minősülő, a régi Pp. 275. § (4) bekezdése alapján meghozott döntéseivel szemben, ezért a kötelező iránymutatás betartásával meghozott elsőfokú döntés eredményesen nem támadható azon a jogalapon, hogy »a kötelező utasítás« mely jogszabályokat sérti. Éppen a kötelező iránymutatástól való eltérés jelölhető meg jogszabálysértésként, ilyet pedig az alperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem tartalmát tekintve nem a jogerős ítélet, hanem valójában a Kúria Kfv.III.37.621/2017/3. számú végzése ellen irányul. A Kúria nyomatékosan kiemeli, hogy egy megismételt eljárásban hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálat nem szolgál alapul arra, hogy egy - jogorvoslattal egyébként nem támadható - kúriai döntés ellen nyisson újabb jogorvoslatot (Indokolás [22], [19])".
"A jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító kúriai végzés köti az alsóbb fokú bíróságot, a megismételt eljárásban a kúriai végzésben foglalt iránymutatás szerint köteles eljárni.
Az elsőfokú bíróság a megjelölt perrendi szabály alapján helyesen indult ki a megismételt elsőfokú eljárásban a kúriai végzésből, hiszen az abban foglalt útmutatásnak megfelelően kellett az eljárást lefolytatnia. Az elsőfokú ítélet jogszerűségének mércéje ezért alapvetően és elsősorban a kúriai végzés, hiszen attól nem lehetett eltérni.
A kúriai végzés előírása a jelen perben nem vitatható (Indokolás [46], [35], [36])".
[52] Kfv.V.35.057/2022/5.
"A Kúria joggyakorlata egységes annak megítélésében, hogy az új eljárást elrendelő felsőbírósági iránymutatás köti az új eljárást lefolytató bíróságot, attól eltérni nem lehet (Kfv.V.35.053/2019/7., Kfv.V.40.253/2021/4., Kfv.I.35.055/2021/8., Kfv.III.37.135/2020/5.). A megismételt peres eljárásban nem lehet újrakezdeni a bírósági felülvizsgálatot, annak korlátját a megismételt eljárást előíró felsőbírósági döntés és annak indokolása jelenti. A töretlen bírói gyakorlat szerint a megismételt peres eljárás eredményeként hozott jogerős ítélet felülvizsgálata során kizárólag az vizsgálható, hogy az új döntés eleget tett-e az új eljárást elrendelő iránymutatásnak, azaz a bíróság az újabb döntését az iránymutatás keretei között, annak megfelelően hozta-e meg (Indokolás [23])".
"A Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatás szerint, az ott meghatározott körben kell eljárnia. A megismételt eljárásban hozott döntés a körben bírálható felül, hogy a Kúria korábbi végzésében foglaltaknak teljeskörűen megfelel-e (Indokolás [42])".
"A Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatás szerint az ott meghatározott körben kell eljárnia. A megismételt eljárásban hozott határozat felülvizsgálatára abban a körben kerülhet sor, hogy az a Kúria korábbi végzésében foglaltaknak teljeskörűen megfelel-e (Indokolás [56])".
[55] Kfv.V.35.097/2022/8.
"A korábban elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatás szerint az ott meghatározott körben kell eljárnia.
A megismételt eljárás lefolytatására kötelező kúriai döntés esetén az elsőfokú ítélet jogszerűségét az iránymutatás keretei között kell vizsgálni és az iránymutatásnak megfelelő ítéletet jogszerűnek kell tekinteni. A Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az alapvető vizsgálat abban állt, hogy az elsőfokú bíróság az új eljárásra adott iránymutatás szerint, az ott meghatározott körben járt-e el (Indokolás [43], [33], [34])".
[56] A Kúria Közigazgatási Kollégiumának következetesen alkalmazott, a Kp. idézett törvényhelyein alapuló joggyakorlata szerint tehát az új eljárást elrendelő felsőbírósági iránymutatás köti az új eljárást lefolytató bíróságot, attól eltérnie nem lehet; a megismételt elsőfokú eljárásban meghozott jogerős ítélettel szembeni (ugyanabban az ügyben második alkalommal előterjesztett) felülvizsgálati kérelem folytán megindult rendkívüli perorvoslati eljárásban a már eldöntött jogkérdés vonatkozásában a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy az elsőfokú bíróság a korábbi, a jogkérdést már elbírált végzésben foglaltaknak megfelelő döntést hozott-e; a kúriai végzés új eljárásra vonatkozóan adott kötelező utasításának jogszerűsége az új eljárásban meghozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya; a megismételt eljárásban hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálat nem szolgál alapul arra, hogy egy - jogorvoslattal egyébként nem támadható - kúriai döntés ellen nyisson újabb jogorvoslatot.
[57] Az indítványozó tanács az előzetes döntéshozatali indítványában nem hivatkozott a Kp.-nak a Jogegységi Panasz Tanács által értékelt, a Kúria Közigazgatási Kollégiuma részéről alkalmazott törvényhelyei mellett más törvényhelyre, és nem tárta elő az alkalmazott törvényhelyek egyéb vagy eltérő jogértelmezését, azaz ügyében a Kp. idézett, ugyanazon jogszabályhelyeit kell alkalmazni azonos jogértelmezéssel.
[58] A Kúria idézett törvényhelyeken alapuló, töretlen joggyakorlatától abban az esetben kell eltérni, ha például az EUB uniós jogszabály értelmezése a nemzeti jogszabálynak más alkalmazási irányt szabott (pl. Kfv.I.35.481/2022/5.), vagy az AB az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó indítványt érdemi határozatával elbírálta (az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 63. §), illetve, ha a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa közzétett határozatról döntött (Bszi. 41/D. §), és azok kihatnak az ügyre. A joggyakorlattól való eltérést indokolja továbbá, ha időközben megváltozott az alkalmazott nemzeti jogszabály akként, hogy azt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, vagy lényegesen eltérő az ügy releváns tényállási eleme.
[59] A kúriai iránymutatás és a releváns tények lényeges változása kapcsolatáról fejtette ki a Kúria a Kfv.I.35.040/2022/8. számú ítéletében, hogy: "A kötöttség nem abszolút, amennyiben az újabb eljárás során új tények, bizonyítékok merülnek fel, vagy az elrendelt bizonyítást időközben a per állása, illetőleg alakulása feleslegessé teszi, akkor az elsőfokú bíróság, újabb tényállást állapíthat meg, és újabb következtetésekre juthat, illetőleg mellőzheti a bizonyítást."
[60] A Jogegységi Panasz Tanács vizsgálta ezért, hogy az indítványozó tanács hivatkozott-e a Kúria két felülvizsgálati eljárása közötti időben esetlegesen meghozott, az AB, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa irányadó döntéseire, az EUB uniós jogszabály értelmezésére, alkalmazandó jogszabály vagy releváns tényállási elem lényeges változására, amelyek befolyásolnák a perbeli jogkérdés érdemi elbírálását.
[61] Abban az esetben ugyanis, ha az EUB uniós jogszabály értelmezése vagy az AB-nak a függő biztosításközvetítő tevékenységével, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos döntése tény- vagy jogazonosság folytán alkalmazandó a perben, vagy a döntésre kihatással van, azt az indítványozó és a Jogegységi Panasz Tanácsoknak értékelniük kell. Az indítvány a Kúria két felülvizsgálati eljárása közötti időben meghozott, alkalmazandó AB döntést, illetve EUB uniós jogszabály értelmezést nem jelölt meg.
[62] Az indítvány nem tartalmazza, hogy a Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzéssel szemben jogegységi panaszt terjesztettek volna elő, illetve, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a végzésről a Bszi. 41/D. § alkalmazásával döntést hozott volna.
[63] Az indítványozó tanács nem hivatkozott a függő biztosításközvetítő tevékenységére, a helyi iparűzési adóra vonatkozóan a Kúria két felülvizsgálati eljárása közötti időben meghozott olyan, a perbeli jogkérdésre irányadó jogszabályra sem, amelyet a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell, így arra sem, hogy a Kúria (korábban eljárt tanácsa) annak alkalmazása nélkül döntött volna.
[64] Az indítvány releváns tényállási elem lényeges megváltozását, amely eltérő jogszabályok alkalmazását indokolná, nem jelölt meg.
VII.
[65] Figyelemmel tehát arra, hogy ugyanabban az ügyben
■ az indítványozó tanács nem hivatkozott a jogkérdés érdemi elbírálását befolyásoló, a Kúria két felülvizsgálati eljárása közötti időben meghozott, az AB, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa irányadó döntéseire, az EUB uniós jogértelmezésére, jogszabály vagy releváns tényállási elem lényeges változására, és
■ az indítványozó tanács álláspontja szerint a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a Kfv.I.35.542/2020/6. számú kúriai végzésben foglalt iránymutatást követte, annak megfelelően hozta meg a döntését, illetve a Kfv.I.35.542/2020/6. számú végzés közzététele a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megtörtént, továbbá
■ a Kúriának, ha jogkérdésben dönt és megállapítja, hogy az elsőfokú jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő - továbbá a megtámadott közigazgatási cselekményt nem kell megsemmisíteni a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezésével -, nincs lehetősége az elsőfokú döntést megváltoztatni [Kp. 121. § (1) bekezdés a) és b) pontok], azt csak hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasíthatja, és
■ az elsőfokú jogerős ítéletet hatályon kívül helyező, az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasító kúriai végzés a régi Pp. és a Kp. szerint rendes és rendkívüli jogorvoslattal nem támadható [régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pont, Kp. 112. § (2) bekezdés, 116. § d) pont], ugyanakkor
■ e döntés köti [régi Pp. 275. § (5) bekezdés, Kp. 110. § (3) bekezdés] a megismételt eljárásban eljáró elsőfokú bíróságot, és
■ a Bszi. 163. § (1) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező határozatot közzé kell tenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében,
■ a Jogegységi Panasz Tanács álláspontja szerint e törvényi szabályozások és az indítvány tartalma nem teszik lehetővé, hogy a Kúria a Kfv.V.35.138/2022. számú ügyben az elsőfokú jogerős ítéletet hatályon kívül helyező, az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasító kúriai végzésben elbírált jogkérdést ismételten a felülvizsgálat tárgyává tegye és eldöntse, ezért az ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány érdemi elbírálása nem lehetséges.
[66] Mindezek folytán a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 40. §-a alapján a határozathozatalt mellőzte.
Budapest; 2023. március 27.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Bartal Géza s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Dzsula Marianna bíró helyett,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró