32015R0063[1]

A Bizottság (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. október 21. ) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/63 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. október 21.)

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következőket meghatározó szabályokat állapít meg:

a) az intézmények által a szanálásfinanszírozási rendszerekbe fizetendő hozzájárulások kiszámítására és az intézmények kockázati profiljához való hozzáigazítására vonatkozó módszertan;

b) az intézmények kötelezettségei a hozzájárulások kiszámítása céljából benyújtandó információk tekintetében, valamint a hozzájárulásoknak a szanálásfinanszírozási rendszerekbe történő befizetése tekintetében;

c) a hozzájárulások szabályszerű megfizetésének szanálási hatóságok általi ellenőrzését biztosító intézkedések.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (1) bekezdésében említett és a 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott intézményekre alkalmazandó. A rendelet összevont alapon a központi szervre és kapcsolt intézményeire is alkalmazandó, amennyiben a kapcsolt intézmények az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes mértékben vagy részben mentesülnek a nemzeti jog szerinti prudenciális követelmények alól.

(2) A csoportra történő minden hivatkozás magában foglalja a központi szervet és a központi szervhez tartósan kapcsolt összes hitelintézetet, az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említettek szerint.

3. cikk

Fogalommeghatározások

európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) és a 2014/59/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.

"intézmény" : a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott hitelintézet, vagy az e cikk 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, valamint az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett központi szerv és a központi szervhez tartósan kapcsolt összes hitelintézet együtt összevont alapon, ha teljesülnek a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek;

2.

"befektetési vállalkozás" : a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, kivéve az 575/2013/EU rendelet 96. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti meghatározás alá tartozó befektetési vállalkozások, és azok a befektetési vállalkozások, amelyek a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) I. melléklete A. szakaszában szereplő 8. tevékenységet végzik, de nem végzik az említett irányelv I. melléklete A. szakaszában szereplő 3. vagy 6. tevékenységet;

3.

"éves célszint" : a 2014/59/EU irányelv 102. cikke (1) bekezdésében említett célszint eléréséhez a szanálási hatóság által az egyes hozzájárulási időszakokra meghatározott éves hozzájárulások teljes összege;

4.

"finanszírozási rendszer" : olyan rendszer, amelynek célja annak biztosítása, hogy a szanálási hatóság hatékonyan alkalmazza a szanálási eszközöket és hatásköröket, a 2014/59/EU irányelv 100. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően;

5.

"éves hozzájárulás" : a 2014/59/EU irányelv 103. cikkében említett összeg, amelyet a szanálási hatóság szed be a hozzájárulási időszak alatt az e rendelet 2. cikkében említett minden intézménytől a nemzeti finanszírozási rendszer céljára;

6.

"hozzájárulási időszak" : egy naptári év;

7.

"szanálási hatóság" : a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában említett hatóság, vagy a 2014/59/EU irányelv 100. cikke (2) és (6) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok által kijelölt minden más érintett hatóság;

8.

"illetékes hatóság" : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

9.

"betétbiztosítási rendszer" : a 2014/49/EU irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott rendszer;

10.

"biztosított betét" : a 2014/49/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett betét, kivéve az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ideiglenesen magas számlaegyenleget;

11.

"összes kötelezettség" : a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 3. szakaszában meghatározott, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) említett nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban meghatározott összes kötelezettség;

12.

"összes eszköz" : a 86/635/EGK irányelv 3. szakaszában meghatározott, vagy az 1606/2002/EK rendeletben említett nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban meghatározott összes eszköz;

13.

"teljes kockázati kitettség" : az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték;

14.

"elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató" : az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett mutató;

15.

"MREL" : a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény;

16.

"szavatoló tőke" : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke;

17.

"leírható, illetve átalakítható kötelezettségek" : a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 71a. pontjában meghatározott leírható, illetve átalakítható kötelezettségek.

18.

"tőkeáttételi mutató" : az 575/2013/EU rendelet 429. cikkében meghatározott tőkeáttételi mutató;

19.

"likviditásfedezeti ráta" : az 575/2013/EU rendelet 412. cikkében meghatározott, és a (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 5 ) tovább részletezett likviditásfedezeti ráta;

20.

"nettó stabil forrásellátottsági ráta" : az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének megfelelően bejelentett nettó forrásellátottsági ráta;

21.

"központi szerződő fél" : a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott jogi személy;

22.

"származtatott ügyletek" : az 575/2013/EU rendelet II. melléklete szerinti származtatott ügyletek;

23.

"központi értéktár" : a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és 54. cikkében meghatározott jogi személy;

24.

"kiegyenlítés" : értékpapírügylet teljesítése a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározottak szerint;

25.

"elszámolás" : pozíciók meghatározásának folyamata a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerint;

26.

"pénzügyi piaci infrastruktúra" : e rendelet alkalmazásában az e cikk 21. pontjában említett központi szerződő fél vagy az e cikk 23. pontjában említett központi értéktár, amely a 2013/36/EU irányelv 8. cikkének megfelelően engedélyezett intézmény;

27.

"fejlesztési bank" : egy tagállam központi vagy regionális kormányzata által létrehozott olyan vállalkozás vagy szervezet, amely nem versenyalapon, hanem nonprofit jelleggel nyújt kedvezményes kölcsönöket az adott kormányzat közpolitikai célkitűzéseinek támogatása érdekében, feltéve, hogy az adott kormányzat köteles biztosítani a vállalkozás vagy szervezet gazdasági bázisának védelmét, valamint az intézmény fennállásának teljes ideje alatt fenntartani annak működőképességét; vagy eredeti finanszírozásának vagy az általa nyújtott kedvezményes kölcsönöknek legalább 90 %-át közvetlenül vagy közvetetten az említett kormányzat garantálja;

28.

"kedvezményes kölcsön" : fejlesztési bank által vagy közvetítő bankon keresztül nem versenyalapon, hanem nonprofit jelleggel nyújtott kölcsön, valamely tagállam központi vagy regionális kormányzata közpolitikai célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

29.

"közvetítő intézmény" : olyan hitelintézet, amely kedvezményes kölcsönöket közvetít, feltéve, hogy azokat nem hitelként nyújtja egy végső felhasználónak;

30.

"származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek" : a származtatott ügyletből eredő egyedi kötelezettségek vagy adott esetben az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek nettósítási halmazából eredő kötelezettségek.

2. SZAKASZ

MÓDSZERTAN

4. cikk

Az éves hozzájárulások meghatározása

(1) A szanálási hatóságok az egyes intézmények által fizetendő éves hozzájárulást az intézmények által a 14. cikknek megfelelően szolgáltatott információk alapján kialakított kockázati profil arányában és az e szakaszban megállapított módszertan alkalmazásával határozzák meg.

(2) A szanálási hatóság az (1) bekezdésben említett éves hozzájárulást a szanálásfinanszírozási rendszer éves célszintje alapján, a 2014/59/EU irányelv 102. cikkének (1) bekezdésében említett, 2024. december 31-ig elérendő célszintet figyelembe véve és az illetékességi területén engedélyezett összes intézmény biztosított betéteinek előző évi, negyedévente számított átlagos összege alapján határozza meg.

5. cikk

Az alapvető éves hozzájárulás kockázati kiigazítása

(1) A 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat a következő kötelezettségek kivételével kell kiszámítani:

a) az intézmény által az ugyanazon csoportba tartozó másik intézménnyel kötött ügyletekből eredő csoporton belüli kötelezettségek, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

i. az egyes intézmények az Unióban letelepedettek;

ii. az egyes intézmények az 575/2013/EU rendelet 6-17. cikkének megfelelő azonos teljes körűen összevont alapú felügyelet és megfelelő centralizált kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások alá tartoznak; valamint

iii. a kötelezettség esedékességkori azonnali teljesítésének jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya nincs és nem várható;

b) a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában említett intézményvédelmi rendszerben tag és az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésének alkalmazására az illetékes hatóság által engedélyezett intézmény által az ugyanazon intézményvédelmi rendszerben tag másik intézménnyel kötött megállapodás révén vállalt kötelezettségek;

c) a 648/2012/EU rendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti lehetőséggel élő tagállamban letelepedett központi szerződő fél esetében az említett rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott elszámolási tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségek, ideértve a központi szerződő fél által hozott azon intézkedésekből származó kötelezettségeket is, amelyek célja az említett rendeletnek megfelelő többlépcsős veszteségfedezés részeként biztosítéki követelmények teljesítése, garanciaalap létrehozása és elegendő előfinanszírozott pénzügyi forrás fenntartása, valamint pénzügyi forrásainak az említett rendelet 47. cikkének megfelelő befektetése;

d) központi értéktár esetében a központi értéktár tevékenységeivel kapcsolatos kötelezettségek, ideértve a központi értéktár résztvevőivel vagy szolgáltatóival szemben fennálló, olyan tevékenységekből eredő hét napnál rövidebb lejáratú kötelezettségeket, amelyek tekintetében a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet IV. címének megfelelő, banki jellegű kiegészítő szolgáltatások végzésére vonatkozó engedélyt szerzett, de ide nem értve az ilyen banki jellegű tevékenységekből eredő egyéb kötelezettségeket;

e) befektetési vállalkozások esetében azon kötelezettségek, amelyek ügyféleszközök vagy ügyfélpénzek birtoklásából erednek - ideértve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ÁÉKBV vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA-k képviseletében birtokolt ügyféleszközöket vagy ügyfélpénzeket is -, feltéve, hogy az érintett ügyfél az alkalmazandó fizetésképtelenségi törvény védelme alatt áll;

f) kedvezményes kölcsönöket nyújtó intézmények esetében a közvetítő intézménynek a kezdeményezővel, másik fejlesztési bankkal vagy másik közvetítő intézménnyel szembeni kötelezettségei és a fejlesztési banknak a finanszírozó felekkel szembeni kötelezettségei, amennyiben azon kötelezettségek összege megfelel az intézmény kedvezményes kölcsöneinek.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kötelezettségeket egyenlően, ügyletenként kell levonni azon intézmények összes kötelezettségéből, amelyek felei az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ügyleteknek vagy megállapodásoknak.

(3) E szakasz alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből - köztük a mérlegen kívüli ügyletekből - eredő kötelezettségek negyedéves alapon számított éves átlagos összegét e rendelet 5a-5e. cikkével összhangban kell értékelni.

Mindazonáltal a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez rendelt érték nem lehet kevesebb ugyanazon kötelezettségek azon értékének 75 %-ánál, amely az érintett intézményre a pénzügyi beszámolás keretében alkalmazandó számviteli előírások alkalmazásából ered.

Ha az intézményre alkalmazandó nemzeti számviteli standardok bizonyos származtatott ügyletek kapcsán nem írják elő a kitettség mérését, mivel azok mérlegen kívüliek, az intézmény e derivatívák valós értékeinek összegét - amennyiben az negatív - pótlási költségként bejelenti a szanálási hatóságnak, és ezeket a származtatott ügyleteket hozzászámítja a mérlegen belüli könyv szerinti értékekhez.

(4) E szakasz alkalmazásában az (1) bekezdésben említett összes kötelezettség a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek számviteli értéke helyett a (3) bekezdés szerint meghatározott megfelelő értéket tartalmazza.

(5) A szanálási hatóság az (1)-(4) bekezdésben említett összes feltétel és követelmény teljesülésének ellenőrzésekor az illetékes hatóságok által elvégzett és a 2014/59/EU irányelv 90. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott vonatkozó értékeléseket veszi alapul.

5a. cikk

Származtatott ügyletek kitettségértéke

(1) Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, köztük a mérlegen kívüli származtatott ügyletek kitettségértékét az intézmények az 5b. cikkben ismertetett piaci árazás szerinti módszerrel összhangban határozzák meg.

A kitettségérték kiszámítása során az intézmények az 5d. cikkel összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. A termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt bármely termékkategórián belüli nettósítás, ha eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

(2) Ha az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték nyújtása csökkenti a kötelezettségek összegét, az intézményeknek vissza kell írniuk a csökkentést.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmények levonhatják a partnernek készpénzben fizetett változó letétet a kitettségértéknek az aktuális pótlási költséget jelentő részéből, amennyiben az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a változó letétet még nem jelenítették meg a kitettségértéket csökkentő tételként, és az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) azokban az ügyletekben, amelyeket nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 88. pontjában meghatározott elfogadott központi szerződő félen keresztül számolnak el, a fogadó partnernek adott készpénzt nem különítik el;

b) a változó letétet naponta számolják és cserélik ki a származtatottügylet-pozíciók piaci értéken történő értékelése alapján;

c) a készpénzben adott változó letét pénzneme megegyezik a származtatott ügylet kiegyenlítési pénznemével;

d) a kicserélt változó letét az a teljes összeg, amelyre ahhoz lenne szükség, hogy a származtatott ügylet piaci értéken számított kitettségértékét teljes egészében meg lehessen szüntetni, figyelembe véve az intézményre alkalmazandó küszöbértékeket és minimális átutalási összegeket;

e) az intézmény és a szerződés szerinti partnere közötti származtatott ügylet és változó letét egyetlen nettósítási megállapodás hatálya alá tartozik, amelyet az intézmény kockázatcsökkentésként kezelhet az 5d. cikknek megfelelően.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában, ha a származtatott ügylet minősített nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartozik, az kiegyenlítési pénznem a származtatott ügyletben vagy a minősített nettósítási keretmegállapodásban meghatározott bármely pénznem.

Ha az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében az intézmény a partnertől készpénzben kapott változó letétet fizetendő kötelezettségként számolja el, az első albekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén e kötelezettséget figyelmen kívül hagyhatja a kitettségértékben.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában:

a) a fizetett változó letét a kitettségérték negatív aktuális pótlási költséget jelentő részének erejéig vonható le;

b) az intézmény a készpénzben fizetett változó letétet nem használhatja a jövőbeli potenciális hitelkitettség csökkentésére, így az 5e. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja céljából sem.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve az intézmények az 575/2013/EU rendelet II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt származtatott ügyletek kitettségértékének meghatározására alkalmazhatják az 5c. cikkben meghatározott egyszerűsítettkitettség-módszert akkor, ha mérleg szerinti és mérlegen kívüli származtatott ügyleteik nagysága megfelel az említett rendelet 273a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Az egyszerűsítettkitettség-módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettségértéket a készpénzben kapott változó letét összegével.

5b. cikk

A piaci árazás szerinti módszer

(1) A származtatott ügyletekből a nettósítási halmaz szintjén eredő kötelezettségek aktuális pótlási költsége a nettósításon belüli ügyletek nettó piaci értékének abszolút értéke a tartott vagy nyújtott biztosítékok nélkül, amennyiben a nettó piaci érték kiszámítása során a pozitív és negatív piaci értékeket nettósítják. E célból az intézmények az egyedi származtatott ügyletet önmaga nettósítási halmazaként kezelik.

(2) A jövőbeli potenciális hitelkitettség meghatározásához az intézményeknek a névleges értéket vagy adott esetben az alapul szolgáló értéket meg kell szorozniuk az 1. táblázatban szereplő megfelelő százalékkal, az alábbiakkal összhangban:

a) azokat a származtatott ügyleteket, amelyek nem tartoznak az 1. táblázatban szereplő öt kategóriába, nem nemesfémekre vonatkozó áruügyletként kell kezelni;

b) a többszörös tőkecserés származtatott ügyletek esetében a százalékokat meg kell szorozni a szerződés szerint még teljesítendő fennmaradó fizetések számával;

c) azon származtatott ügyletek esetében, amelyek úgy lettek kialakítva, hogy a fennálló kitettséget meghatározott kifizetési időpontokat követően teljesítik, és amelyek esetében a feltételeket újra megállapítják oly módon, hogy a származtatott ügylet piaci értéke nulla legyen a szóban forgó, meghatározott kifizetési időpontokban, a hátralévő futamidő a következő újramegállapításig hátralévő időnek felel meg; azon kamatlábügyletek esetében, amelyek e kritériumoknak eleget tesznek, és amelyek hátralévő futamideje meghaladja az egy évet, a százalék nem lehet alacsonyabb, mint 0,5 %.

1. táblázat

Hátralévő futamidő

Kamatlábügyletek

Deviza- és aranyügyletek

Részvényügyletek

Nemesfémügyletek az aranyügyletek kivételével

Áruügyletek a nemesfémügyletek kivételével

Legfeljebb 1 év

0 %

1 %

6 %

7 %

10 %

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 5 év

0,5 %

5 %

8 %

7 %

12 %

5 éven túli

1,5 %

7,5 %

10 %

8 %

15 %

(3) A kitettségérték az aktuális pótlási költség és a jövőbeli potenciális hitelkitettség összege.

5c. cikk

Az egyszerűsítettkitettség-módszer

(1) Az egyszerűsítettkitettség-módszer szerint az intézményeknek úgy kell meghatározniuk a kitettségértéket, hogy az egyes instrumentumok névleges értékét megszorozzák a 2. táblázatban meghatározott százalékokkal.

2. táblázat

Eredeti futamidő

Kamatlábügyletek

Deviza- és aranyügyletek

Legfeljebb 1 év

0,5 %

2 %

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év

1 %

5 %

Kiegészítő kedvezmény, minden egyes többletév után

1 %

3 %

(2) Az intézmények a kamatlábügyletek kitettségértékének kiszámításakor az eredeti vagy a hátralévő futamidőt is alkalmazhatják.

5d. cikk

Szerződéses nettósítás kockázatcsökkentésként való elismerése

Az intézmények csak az alábbi szerződéses nettósítási megállapodásokat kezelhetik az 5e. cikk szerinti kockázatcsökkentésként, feltéve, hogy az illetékes hatóságok azokat az 575/2013/EU rendelet 296. cikkével összhangban elismerték, és az intézmény teljesíti az említett rendelet 297. cikkében meghatározott követelményeket:

a) az intézmény és partnere között létrejött, kétoldalú novációs szerződések, amelyek alapján a kölcsönösen fennálló követelések és kötelezettségek egymással szemben automatikusan oly módon kerülnek beszámításra, hogy a nováció mindig egyetlen nettó összeget határoz meg, amely által egyetlen, a felek közötti összes korábbi szerződést és az ezek alapján fennálló kötelezettséget felváltó új, a felekre nézve kötelező érvényű szerződés jön létre;

b) egyéb kétoldalú megállapodások az intézmény és partnere között.

5e. cikk

A nettósítás mint kockázatcsökkentés elismerésének hatásai

(1) Az intézményeknek a szerződéses nettósítási megállapodásokat a következők szerint kell kezelniük:

a) novációs szerződések esetében az érintett bruttó összegek helyett az ilyen szerződésekben rögzített egyedi nettó összegeket súlyozhatják;

Az 5b. cikk alkalmazásában az intézmények a novációs szerződést figyelembe vehetik az alábbiak meghatározásakor:

- az 5b. cikk (1) bekezdésében említett aktuális pótlási költség,

- az 5b. cikk (2) bekezdésében említett névleges érték vagy alapul szolgáló érték.

Az intézmények az egyszerűsítettkitettség-módszer alkalmazásakor az 5c. cikk (1) bekezdésében említett névleges értéket a novációs szerződés figyelembevételével is meghatározhatják. Ilyen esetekben az intézmények a 2. táblázatban szereplő százalékokat alkalmazzák;

b) egyéb nettósítási megállapodások esetében az intézményeknek az 5b. cikket az alábbiak szerint kell alkalmazniuk:

i. a nettósítási megállapodás részét képező ügyleteknek az 5b. cikk (1) bekezdésében említett aktuális pótlási költségét a megállapodásból adódó jelenlegi feltételezett nettó pótlási költség figyelembevételével kell meghatározni; abban az esetben, ha a nettósítás nettó követelést eredményez a nettó pótlási költséget számító intézmény számára, az aktuális pótlási költség nulla;

ii. az 5b. cikk (2) bekezdésében említett jövőbeli potenciális hitelkitettségnek a nettósítási megállapodás részét képező összes ügyletre vonatkozó értéke a következő képlet szerint csökkentendő:

PCEred = 0.4 • PCEgross + 0.6 • NGR • PCEgross ahol: PCEred = egy adott partnerrel kötött, valamely jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodás részét képező összes ügylet jövőbeli potenciális hitelkitettségének csökkentett értéke; PCEgross = egy adott partnerrel kötött, valamely jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodás részét képező összes ügylet jövőbeli potenciális hitelkitettség-értékeinek összege, amely értékeket a névleges érték és az 1. táblázatban szereplő százalékok szorzataként kell kiszámítani; NGR = a nettó/bruttó arány, amely egy adott partnerrel kötött jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodás részét képező összes ügylet nettó pótlási költségének (számláló) és az adott partnerrel kötött jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodás részét képező összes ügylet bruttó pótlási költségének (nevező) hányadosa.

(2) A jövőbeli potenciális hitelkitettségnek az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában meghatározott képlettel összhangban való kiszámításakor az intézmények a nettó bevételeknek megfelelő névleges értéket alkalmazva egyetlen ügyletként kezelhetik a nettósítási megállapodásban szereplő, tökéletesen egyező származtatott ügyleteket.

Az 5c. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az intézmények a nettó bevételeknek megfelelő névleges értéket alkalmazva egyetlen ügyletként kezelhetik a nettósítási megállapodásban szereplő, tökéletesen egyező származtatott ügyleteket, és ezt a névleges értéket kell megszorozniuk az 5c. cikk 2. táblázatában megadott százalékokkal.

E bekezdés alkalmazásában a tökéletesen egyező származtatott ügyletek olyan határidős devizaügyletek vagy hasonló ügyletek, amelyek névleges értéke pénzáramlásoknak felel meg, és pénzáramlásaik azonos értéknapon, azonos pénznemben esedékesek.

(3) A nettósítási megállapodás részét képező minden egyéb származtatott ügylet esetében az alkalmazandó százalékokat az intézmények a 3. táblázat szerint csökkenthetik.

3. táblázat

Eredeti futamidő

Kamatlábügyletek

Devizaügyletek

Legfeljebb 1 év

0,35 %

1,50 %

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év

0,75 %

3,75 %

Kiegészítő kedvezmény, minden egyes többletév után

0,75 %

2,25 %

(4) Kamatlábügyletek esetében az intézmények akár az eredeti, akár a hátralévő futamidőt választhatják.

6. cikk

Kockázati pillérek és mutatók

(1) A szanálási hatóság az intézmények kockázati profilját a következő négy kockázati pillér alapján értékeli:

a) kockázati kitettség;

b) forrásellátottsági stabilitás és diverzifikáció;

c) intézményi jelentőség a pénzügyi rendszer vagy a gazdaság stabilitása szempontjából;

d) szanálási hatóság által meghatározandó kiegészítő kockázati mutatók.

(2) A "kockázati kitettség" pillér a következő kockázati mutatókat tartalmazza:

a) a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeken felül az intézmények által tartott szavatoló tőke, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségek;

b) tőkeáttételi mutató;

c) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató;

d) a teljes kockázati kitettség és az összes eszköz hányadosa.

(3) A "forrásellátottsági stabilitás és diverzifikáció" pillér a következő kockázati mutatókat tartalmazza:

a) nettó stabil forrásellátottsági ráta;

b) likviditásfedezeti ráta.

(4) Az "intézményi jelentőség a pénzügyi rendszer vagy a gazdaság stabilitása szempontjából" pillér a "bankközi kölcsönök és betétek európai unióbeli aránya, amely az intézménynek azon tagállam gazdasága szerinti jelentőségét mutatja, amelyben az letelepedett" mutatót tartalmazza.

(5) A "szanálási hatóság által meghatározandó kiegészítő kockázati mutatók" pillér a következő mutatókat tartalmazza:

a) kereskedési tevékenység, mérlegen kívüli kitettségek, derivatívák, összetettség és szanálhatóság;

b) intézményvédelmi rendszerben való tagság;

c) korábbi rendkívüli állami pénzügyi támogatás mértéke.

A szanálási hatóság a "szanálási hatóság által meghatározandó kiegészítő kockázati mutatók" pillér különböző kockázati mutatóinak meghatározásakor annak fényében veszi figyelembe az említett mutatók jelentőségét, hogy az érintett intézmény mekkora valószínűséggel kerül szanálásra, illetve az intézmény szanálása esetén mekkora valószínűséggel kerül sor a szanálásfinanszírozási rendszer igénybevételére.

(6) A szanálási hatóság az (5) bekezdés a) pontjában említett "kereskedési tevékenység, mérlegen kívüli kitettségek, derivatívák, összetettség és szanálhatóság" mutatóinak meghatározásakor a következő elemeket veszi figyelembe:

a) Az intézmény kockázati profiljának az alábbiak miatti növekedése:

i. a kereskedési tevékenységek jelentősége a mérlegfőösszeg, a szavatolótőke szintje, a kitettségek kockázatossága és az általános üzleti modell viszonylatában;

ii. a mérlegen kívüli kitettségek jelentősége a mérlegfőösszeg, a szavatolótőke szintje és a kitettségek kockázatossága viszonylatában;

iii. a derivatívák összegének jelentősége a mérlegfőösszeg, a szavatolótőke szintje, a kitettségek kockázatossága és az általános üzleti modell viszonylatában;

iv. az intézmény üzleti modell és szervezeti felépítés szerinti összetettségének mértéke a 2014/59/EU irányelv II. címének II. fejezete alapján.

b) Az intézmény kockázati profiljának az alábbiak miatti csökkenése:

i. a központi szerződő félen (CCP) keresztül elszámolt derivatívák relatív összege;

ii. az intézmény azonnali és jogi akadályok nélküli szanálhatóságának mértéke a 2014/59/EU irányelv II. címének II. fejezete alapján.

(7) A szanálási hatóság az (5) bekezdés b) pontjában említett mutató meghatározásakor a következő elemeket veszi figyelembe:

a) azt, hogy az érintett intézmény problémák esetén való támogatása érdekében feltőkésítés és likviditásfinanszírozás céljára egyaránt azonnal rendelkezésre álló források összege kellően nagy-e ahhoz, hogy lehetővé tegye az intézmény hiteles és hathatós támogatását;

b) a jogi vagy szerződéses bizonyosság mértéke a tekintetben, hogy a rendkívüli állami támogatás igénylése előtt teljes körűen hasznosítják az a) pontban említett forrásokat.

(8) Az (5) bekezdés c) pontjában említett kockázati mutató az I. melléklet 3. lépésében említett tartomány maximumértékét veszi fel a következők esetében:

a) azon intézmények, amelyek olyan csoport tagjai, amely állami vagy hasonló - például szanálásfinanszírozási rendszerből származó - források megszerzése után szerkezetátalakítás alanyává vált, és még mindig szerkezetátalakítás vagy megszűnés alatt áll, ide nem értve a szerkezetátalakítási terv két utolsó végrehajtási évét;

b) a felszámolási terv végéig a felszámolásra kerülő intézmények (amennyiben még mindig kötelesek a hozzájárulás befizetésére).

Minden más intézmény esetében az I. melléklet 3. lépésében említett tartomány minimumértékét veszi fel.

(9) A szanálási hatóság meghatározása a (6), (7) és (8) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok által elvégzett értékeléseken alapul, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

7. cikk

Az egyes kockázati pillérek és mutatók relatív súlya

(1) A szanálási hatóság az egyes intézmények kockázati profiljának értékelésekor a következő súlyokat rendeli a kockázati pillérekhez:

a) kockázati kitettség: 50 %;

b) forrásellátottsági stabilitás és diverzifikáció: 20 %;

c) intézményi jelentőség a pénzügyi rendszer vagy a gazdaság stabilitása szempontjából: 10 %;

d) szanálási hatóság által meghatározandó kiegészítő kockázati mutatók: 20 %.

(2) A szanálási hatóság által a "kockázati kitettség" pillér meghatározásához értékelendő kockázati mutatók relatív súlyai a következők:

a) a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeken felül az intézmények által tartott szavatoló tőke, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségek: 25 %;

b) tőkeáttételi mutató: 25 %;

c) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató: 25 %;

d) a teljes kockázati kitettség és az összes eszköz hányadosa: 25 %.

(3) A "forrásellátottsági stabilitás és diverzifikáció" pillér kockázati mutatói azonos súllyal rendelkeznek.

(4) A szanálási hatóság által a "szanálási hatóság által meghatározandó kiegészítő kockázati mutatók" pillér meghatározásához értékelendő mutatók relatív súlyai a következők:

a) kereskedési tevékenység, mérlegen kívüli kitettségek, derivatívák, összetettség és szanálhatóság 45 %;

b) intézményvédelmi rendszerben való tagság; 45 %;

c) korábbi rendkívüli állami pénzügyi támogatás mértéke: 10 %.

A szanálási hatóság a b) pontban említett mutató alkalmazásakor az a) pontban említett mutató relatív súlyát veszi figyelembe.

8. cikk

A kockázati mutatók alkalmazása különös esetekben

(1) Amennyiben az illetékes hatóság az 575/2013/EU rendelet 8. és 21. cikkének megfelelően mentességet ad egy intézménynek, úgy a szanálási hatóság az e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett mutatót a likviditási alcsoport szintjén veszi figyelembe. Az intézmények kockázati mutatójának számításakor a likviditási alcsoportba tartozó intézményekhez az említett mutató likviditási alcsoport szintjén felvett értékét kell rendelni.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság az 575/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében teljeskörű egyedi mentességet ad egy intézménynek a tőkekövetelmények alkalmazása alól, és a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45f. cikke (3) és (4) bekezdésének vagy 45 g. cikkének megfelelően szintén teljeskörű egyedi mentességet ad ugyanazon intézménynek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alól, úgy az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett mutató összevont alapon is számítható. Az intézmények kockázati mutatójának számításakor a csoportba tartozó intézményekhez az említett mutató összevont alapú értékét kell rendelni.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság az 575/2013/EU rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett ad mentességet egy intézménynek, úgy az adott mutatók összevont alapon is számíthatók. Az intézmények kockázati mutatóinak számításakor a csoportba tartozó intézményekhez az említett mutatók összevont alapú értékét kell rendelni.

9. cikk

Az alapvető éves hozzájárulás kockázati kiigazítása

(1) A szanálási hatóság az egyes intézményekre vonatkozó kiegészítő kockázatkiigazítási szorzót a 6. cikkben említett kockázati mutatóknak az I. mellékletben megadott képletnek és eljárásoknak megfelelő kombinációjával határozza meg.

(2) A 10. cikk sérelme nélkül, a szanálási hatóság az egyes intézmények éves hozzájárulását minden hozzájárulási év vonatkozásában az alapvető éves hozzájárulás és a kiegészítő kockázatkiigazítási szorzó összeszorzásával határozza meg az I. mellékletben megadott képletnek és eljárásoknak megfelelően.

(3) A kockázatkiigazítási szorzó 0,8 és 1,5 közé esik.

10. cikk

Kis intézmények éves hozzájárulása

(1) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége legfeljebb 50 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 1 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(2) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége több mint 50 000 000 EUR, de legfeljebb 100 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 2 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(3) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége több mint 100 000 000 EUR, de legfeljebb 150 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 7 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(4) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége több mint 150 000 000 EUR, de legfeljebb 200 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 15 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(5) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége több mint 200 000 000 EUR, de legfeljebb 250 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 26 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(6) Azok az intézmények, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége több mint 250 000 000 EUR, de legfeljebb 300 000 000 EUR, összes eszköze pedig kevesebb mint 1 000 000 000 EUR, minden hozzájárulási időszakban 50 000 EUR összegű átalányt fizetnek éves hozzájárulásként.

(7) A (8) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az intézmény kellő bizonyítékot szolgáltat arról, hogy az (1)-(6) bekezdésben említett átalányösszeg magasabb, mint az 5. cikknek megfelelően számított hozzájárulás, úgy a szanálási hatóság az alacsonyabb összeget alkalmazza.

(8) A szanálási hatóság az (1)-(6) bekezdés ellenére indokolt határozatban megállapíthatja, hogy egy intézmény kockázati profilja nem áll arányban kis méretével, és az adott intézményre az 5., 6., 7., 8. és 9. cikket alkalmazhatja. Az ilyen határozatnak a következő kritériumokon kell alapulnia:

a) az intézmény üzleti modellje;

b) az intézmény által a 14. cikk értelmében bejelentett információk;

c) a 6. cikkben említett kockázati pillérek és mutatók;

d) az illetékes hatóságnak az intézmény kockázati profiljára vonatkozó értékelése.

(9) Az (1)-(8) bekezdés nem alkalmazandó azokra az intézményekre, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége az 5. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek kivétele után legfeljebb 300 000 000 EUR.

(10) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett kivételeket nem szabad figyelembe venni az (1)-(9) bekezdés azon intézményekre való alkalmazásakor, amelyek szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított összes kötelezettsége az 5. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek kivétele előtt legfeljebb 300 000 000 EUR.

11. cikk

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (3) bekezdése alá tartozó intézmények éves hozzájárulása

(1) A 10. cikk sérelme nélkül, a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (3) bekezdése alá tartozó intézmények éves hozzájárulását a 9. cikknek megfelelően kell kiszámítani, alapvető éves hozzájárulásuk 50 %-ának felhasználásával.

(2) Amennyiben a szanálásfinanszírozási rendszert egy tagállamban a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (3) bekezdése alá tartozó intézmény tekintetében a 2014/59/EU irányelv 101. cikkében említett bármely célból veszik igénybe, úgy a szanálási hatóság indokolt határozatban megállapíthatja, hogy az 5., 6., 7., 8. és 9. cikk alkalmazandó azokra az intézményekre, amelyek kockázati profilja hasonló vagy meghaladja azon intézmény kockázati profilját, amely a szanálásfinanszírozási rendszert a 2014/59/EU irányelv 101. cikkében említett bármely célból vette igénybe. Az indokolt határozattal összefüggésben a szanálási hatóság a kockázati profil hasonlóságának meghatározásakor a következő elemek mindegyikét figyelembe veszi:

a) az intézmény üzleti modellje;

b) az intézmény által a 14. cikk értelmében bejelentett információk;

c) a 6. cikkben említett kockázati pillérek és mutatók;

d) az illetékes hatóságnak az intézmény kockázati profiljára vonatkozó értékelése.

12. cikk

Újonnan felügyelet alá került intézmények és státusváltozás

(1) Amennyiben egy intézmény újonnan, a hozzájárulási időszaknak csak egy része tekintetében kerül felügyelet alá, úgy az intézmény részleges hozzájárulását az e szakaszban megállapított módszertannak a soron következő hozzájárulási időszak vonatkozásában kiszámított éves hozzájárulási összegre való alkalmazásával és a felügyelet alatti teljes hónapok számának figyelembevételével kell kiszámítani.

(2) Az intézmény státusának hozzájárulási időszak alatti megváltozása, ideértve a kis intézményeket is, nem befolyásolja az adott évben fizetendő éves hozzájárulást.

13. cikk

Az éves hozzájárulás beszedésének folyamata

(1) A szanálási hatóság a 2. cikkben említett egyes intézményeket minden évben legkésőbb május 1-jéig értesíti az adott intézmény által fizetendő éves hozzájárulást megállapító határozatáról.

(2) A szanálási hatóság a határozatról az alábbi módokon tehet értesítést:

a) elektronikus úton vagy más hasonló kommunikáció útján, amely lehetővé teszi az átvétel elismerését;

b) tértivevényes ajánlott levélben.

(3) A határozatban meg kell adni az éves hozzájárulás megfizetésére az egyes intézmények rendelkezésére álló fizetési feltételeket és módozatokat, valamint a 2014/59/EU irányelv 103. cikkében említett, nem visszavonható fizetési kötelezettségvállalások arányát. A szanálási hatóság biztosítékként csak olyan típusú és feltételű biztosítékokat fogad el, amelyek lehetővé teszik a gyors lehívást, ideértve a hét végén hozott szanálási határozat esetét is. A biztosítékot a jelentősen megromlott piaci feltételek miatt konzervatívan kell értékelni.

(4) A szanálási hatóság rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, részleges fizetés, a fizetés elmaradása vagy a határozatban előírt követelmény be nem tartása esetén az érintett intézmény napi késedelmi kamatot fizet az érintett összeg után.

A napi késedelmi kamat napi alapon, az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a fizetési határidő lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb 8 százalékponttal megnövelt értéke alapján számítandó, a részlet esedékességének napjától kezdődően.

(5) Amennyiben egy intézmény újonnan, a hozzájárulási időszaknak csak egy része tekintetében kerül felügyelet alá, úgy az intézmény részleges éves hozzájárulását a soron következő hozzájárulási időszakban esedékes éves hozzájárulás összegével együtt kell beszedni.

3. SZAKASZ

ADMINISZTRATÍV SZEMPONTOK ÉS BÍRSÁGOK

14. cikk

Az intézmény jelentéstételi kötelezettségei

(1) Az intézmény a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja a hozzájárulási időszakot megelőző év legkésőbb december 31-én rendelkezésre álló legutóbbi jóváhagyott éves pénzügyi kimutatását, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság által benyújtott véleménnyel együtt, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkével összhangban ( 9 ).

(2) Az intézmény az egyes szervezetek szintjén legalább a II. mellékletben említett információt a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3) A II. mellékletben említett információt, amelyet a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben ( 10 ) meghatározott felügyeleti jelentéstételi követelmények, vagy adott esetben az intézményre a nemzeti jog alapján alkalmazandó egyéb felügyeleti jelentéstételi követelmények magukban foglalnak, úgy kell a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátani, ahogyan azt az intézmény az illetékes hatóságnak benyújtott, az (1) bekezdésben említett éves pénzügyi kimutatás referenciaévére vonatkozó legutóbbi releváns felügyeleti jelentésben bejelentette.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információt az előző év december 31-én véget ért év, vagy az alkalmazandó releváns pénzügyi év tekintetében legkésőbb minden év január 31-ig be kell nyújtani. Ha január 31-e nem munkanap, az információt a következő munkanapon kell benyújtani.

(5) Amennyiben a szanálási hatóságnak benyújtott információk vagy adatok frissítésre vagy korrekcióra szorulnak, az ilyen frissítést vagy korrekciót indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtani a szanálási hatóságnak.

(6) Az intézmény a II. mellékletben említett információkat a szanálási hatóság által meghatározott adatformátumban és megjelenítéssel nyújtja be.

(7) A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően benyújtott információ a 2014/59/EU irányelv 84. cikkében meghatározott, a bizalmas adatkezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó követelmények hatálya alá tartozik.

15. cikk

A szanálási hatóságok információcserére vonatkozó kötelezettsége

(1) A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kockázati pillérben előírt nevező kiszámítása céljából, a szanálási hatóság minden év február 15-ig az Európai Bankhatóság (EBH) rendelkezésére bocsátja a területén letelepedett összes intézménytől az I. mellékletben említett bankközi kötelezettségekkel és betétekkel kapcsolatosan kapott információt összesített szinten.

(2) Az EBH minden év március 1-jéig közli a szanálási hatóságokkal a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kockázati pillér nevezőjének értékét.

16. cikk

A betétbiztosítási rendszerek jelentéstételi kötelezettségei

(1) A betétbiztosítási rendszerek minden év január 31-ig a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátják az összes tag hitelintézetük előző évi biztosított betéteinek negyedévente kiszámított átlagos összegének számítását.

(2) Ezt az információt az érintett hitelintézetek egyedi és összesített szintjén egyaránt meg kell adni, hogy a szanálási hatóság a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározhassa a szanálásfinanszírozási rendszer éves célszintjét, és az 5. cikknek megfelelően meghatározhassa az egyes intézmények alapvető éves hozzájárulását.

17. cikk

Végrehajtás

(1) Ha az intézmények nem nyújtják be a 14. cikkben említett összes információt az abban a cikkben előírt határidőn belül, a szanálási hatóság becsléseket vagy saját feltevéseit használja fel az érintett intézmény éves hozzájárulásának kiszámításához.

(2) Ha az információkat nem bocsátják rendelkezésre minden év január 31-ig, a szanálási hatóság az érintett intézményhez a 9. cikkben említett legmagasabb kockázatkiigazítási szorzót rendelheti.

(3) Ha az intézmények által a szanálási hatóságnak benyújtott információ ismételt megállapításra vagy módosításra szorul, a szanálási hatóság az érintett intézmény következő hozzájárulási időszakra vonatkozó éves hozzájárulásának kiszámításakor a frissített információnak megfelelően kiigazítja az éves hozzájárulást.

(4) Az ismételt megállapításra vagy módosításra szoruló információ alapján kiszámított és kifizetett éves hozzájárulás, valamint azon éves hozzájárulás közötti különbséget, amelyet az éves hozzájárulás kiigazítását követően kellett volna kifizetni, a következő hozzájárulási időszakban esedékes éves hozzájárulás összegében kell kiegyenlíteni. A kiigazítást a következő hozzájárulási időszak hozzájárulásainak csökkentése vagy növelése révén kell megtenni.

18. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb adminisztratív intézkedések

A szanálási hatóságok az e rendelet megsértéséért felelős személyekre vagy szervezetekre a 2014/59/EU irányelv 110. cikkében említett közigazgatási szankciókat és egyéb adminisztratív intézkedéseket alkalmazhatnak.

4. SZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

19. cikk

Együttműködési megállapodások

(1) A hozzájárulások tényleges kifizetésének biztosítása érdekében az illetékes hatóság segíti a szanálási hatóságot az e rendelet szerinti feladatok végrehajtásában, ha az utóbbi ezt kéri.

(2) Az illetékes hatóság kérésre legkésőbb minden év április 1-jéig, vagy ha április 1. nem munkanap, a következő munkanapig a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja azon intézmények elérhetőségét, amelyeket értesíteni kell a 13. cikk (1) bekezdésében említett határozatról. Az elérhetőség tartalmazza a jogi személy nevét, a jogi személyt képviselő természetes személy nevét, a címet, e-mail címet, telefonszámot, faxszámot és minden egyéb olyan információt, amely lehetővé teszi az intézmény azonosítását.

(3) Az illetékes hatóság a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden információt, amely lehetővé teszi a szanálási hatóság számára az éves hozzájárulás kiszámítását, különös tekintettel a kiegészítő kockázatkiigazítással kapcsolatos információkra és a releváns mentességekre, amelyeket az illetékes hatóság a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet alapján biztosított az intézményeknek.

5. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Ha a II. mellékletben említett specifikus mutatóhoz szükséges információ a referenciaévre vonatkozóan nem szerepel a 14. cikkben említett alkalmazandó felügyeleti jelentéstételi követelményben, akkor az adott kockázati mutató nem alkalmazandó addig, amíg az említett felügyeleti jelentéstételi követelmény alkalmazandó nem lesz. A többi rendelkezésre álló kockázati mutató súlyát a 7. cikkben megállapított súlyukkal arányosan újra kell számítani, hogy a súlyuk összege 1 legyen. 2015-ben, ha a 16. cikkben említett valamely információ szeptember 1-jén nem áll a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére a 4. cikk (2) bekezdésében említett éves célszintnek, vagy az egyes intézmények 5. cikkben említett alapvető éves hozzájárulásának kiszámítása céljából, a betétbiztosítási rendszer általi értesítést követően az érintett hitelintézetek az említett időpontig a szanálási hatóságok rendelkezésére bocsátják a szóban forgó információt. A 13. cikk (1) bekezdésétől eltérve a 2015-ben fizetendő hozzájárulások tekintetében a szanálási hatóság minden intézményt legkésőbb 2015. november 30-ig értesít az általuk befizetendő éves hozzájárulást meghatározó határozatáról.

(2) A 13. cikk (4) bekezdésétől eltérve, és tekintettel a 2015-ben befizetendő hozzájárulásokra, a 13. cikk (3) bekezdésében említett határozat alapján esedékes összeget 2015. december 31-ig kell befizetni.

(3) A 14. cikk (4) bekezdésétől eltérve, és tekintettel a 2015-ben a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátandó információkra, a szóban forgó bekezdésben említett információt legkésőbb 2015. szeptember 1-jéig kell rendelkezésre bocsátani.

(4) A 16. cikk (1) bekezdésétől eltérve a betétbiztosítási rendszerek a biztosított betétek 2015. július 31-i állapot szerinti összegére vonatkozó információt 2015. szeptember 1-jéig szanálási hatóság rendelkezésére bocsátják.

(5) Az e rendelet 10. cikkében foglaltakat nem érintve a 2014/59/EU irányelv 102. cikkének (1) bekezdésében említett kezdeti időszak során a tagállamok lehetővé tehetik azoknak az intézményeknek, amelyek eszközeinek összértéke legfeljebb 3 000 000 000 EUR, hogy a szavatolótőkével és a biztosított betétekkel csökkentett összes kötelezettségük első 300 000 000 EUR értékére 50 000 EUR átalányösszeget fizessenek. A szavatoló tőkével és a biztosított betétekkel csökkentett összes kötelezettség 300 000 000 EUR feletti értékére az említett intézményeknek e rendelet 4-9. cikkével összhangban kell hozzájárulást fizetniük.

(6) A 13. cikk (1) bekezdésétől eltérve a szanálási hatóságok a 2023. évi hozzájárulási időszakban 2023. május 31-ig értesítik a 2. cikkben említett intézményeket az egyes intézmények által fizetendő éves hozzájárulást megállapító határozatukról.

(7) A 14. cikk (4) bekezdésétől eltérve, és tekintettel a 2023-ban a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátandó információkra, az említett bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb 2023. február 28-ig kell rendelkezésre bocsátani.

(8) A 13. cikk (1) bekezdésétől eltérve a szanálási hatóságok a 2024. évi hozzájárulási időszakban 2024. május 31-ig értesítik a 2. cikkben említett intézményeket az egyes intézmények által fizetendő éves hozzájárulást megállapító határozatukról.

(9) A 14. cikk (4) bekezdésétől eltérve, és tekintettel a 2023-ban a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátandó információkra, az említett bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb 2024. február 29-ig kell rendelkezésre bocsátani.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ INTÉZMÉNYEK ÉVES HOZZÁJÁRULÁSAINAK KISZÁMÍTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS

1. LÉPÉS

A nyers mutatók kiszámítása

A szanálási hatóság az alábbi intézkedések alkalmazásával számítja ki a következő mutatókat:

II. MELLÉKLET

A SZANÁLÁSI HATÓSÁGOKNAK BENYÚJTANDÓ ADATOK

- A 3. cikk 12. pontjában meghatározott összes eszköz

- A 3. cikk 11. pontjában meghatározott összes kötelezettség

- Az 5. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e) és f) pontja szerinti kötelezettségek

- Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek

- Származtatott ügyletekből eredő, az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően értékelt kötelezettségek

- Biztosított betétek

- Teljes kockázati kitettség

- Szavatoló tőke

- Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató

- Leírható, illetve átalakítható kötelezettségek

- Tőkeáttételi mutató

- Likviditásfedezeti ráta

- Nettó stabil forrásellátottsági ráta

- Bankközi kölcsönök

- Bankközi betétek

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/49/EU irányelve a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 3 ) A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 10 ) A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).