T/262. számú törvényjavaslat indokolással - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről

2014. évi ... törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §

(1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó

a) a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény)

b) a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra, vegyes tevékenységű holding társaságra,

c) az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, valamint

d) a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-re és a Magyar Export-import Bank Zrt-re.

(3) E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt, ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.

(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.

(2) A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök, valamint tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

1. anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

2. átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság;

3. átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;

4. átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedést, az intézmény hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét, illetve ezek valamilyen kombinációját átruházzák;

5. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet;

6. befektetés-védelmi rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy a Felügyelet döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet nyújtó rendszer;

7. betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a betétek kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy a Felügyelet döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer;

8. csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom;

9. csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik vállalkozás a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél felé;

10. csoportszintű szanálási terv: a csoportszintű szanálásra vonatkozó terv;

11. csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra elkészített terv;

12. csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed;

13. csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-államban működő szanálási hatóság;

14. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

15. egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján a szerződéses felek közötti két vagy több követelés egymással szemben elszámolható;

16. ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom;

17. elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításának végrehajtásáról szóló 575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;

18. érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási eszközöknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított harmadik országbeli hatóság;

19. érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt álló intézmény kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának keretében leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át tagsági részesedéssé;

20. érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek tagsági részesedését az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy átruházás keretében átveszik;

21. EU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat;

22. EU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

24. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

25. felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok kerülnek kibocsátásra;

26. felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását;

27'. felügyeleti hatóság: a Hpt-ben ekként meghatározott fogalom;

28. felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott testület;

29. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;

30. fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, amelyek az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik;

31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez;

33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van;

34. hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, valamint az Integrációs Szervezet;

35. Integrációs Szervezet: a Szhitv.-ben meghatározott fogalom;

36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki;

38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

39. jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősülő szervezet;

40. kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

41. kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között létrejött ügylettel járó kockázat teljes vagy részben történő átruházása;

42. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése és csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

43. leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott fogalom;

44. MNB: Magyar Nemzeti Bank;

45. MNB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerinti és a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott rendkívüli jegybanki hitel;

46. nettó eszközérték: az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal

47. nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodást, amelynél jogszabályban vagy felek által meghatározott esemény bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;

48. összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja;

49. összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

50. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

51. pénzügyi szerződés:

a) értékpapír-ügylet, így különösen

aa) az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;

ab) értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet;

ac) bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;

b) áruügylet, így különösen

ba) később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;

bb) árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet;

bc) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;

c) tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más tulajdon, szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére, eladására vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével);

d) swap-megállapodások, így különösen

da) kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek; valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz, áruindexhez vagy áruhoz, időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához kapcsolódó csereügylet vagy opció;

db) teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy hitelcsereügylet;

dc) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció;

e) bankközi hitelezési megállapodások;

f) az a)-e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó keretmegállapodások;

52. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;

53. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;

54. rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív következménnyel járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára, valamint a reálgazdaságra is;

55. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piac;

56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank vagy valamely más szanálási hatóság;

57. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított EGT-állambeli hatóság;

58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer;

59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

60. szövetkezeti hitelintézet: a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő hitelintézet;

61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

62. vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása;

63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

64. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

65. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

66. vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető állású személyeit is.

MÁSODIK RÉSZ

A SZANÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

III. fejezet

Szanálási tervezés

1. A szanálási terv készítése, tartalma

4. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza azon intézmények körét, amelyekre egyedi vagy - ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik - csoportszintű szanálási tervet készít, majd az intézmények köréről az MNB elnöke tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli az adott intézmény vagy csoport esetleges felszámolásának - más intézményekre és a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolt - lehetséges hatását, és ha ez jelentős, akkor az adott intézményre vagy csoportra szanálási tervet készít.

(3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása érdekében tehet.

(4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente felülvizsgálja.

(6) A szanálás feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szűkség esetén módosítja.

5. §

(1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.

(2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét.

(3) A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét.

(4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.

(6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel

a) a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pontjának 1. és 6. alpontja szerinti információt,

b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az 1. melléklet pontjaiban - így különösen az 1. melléklet A) pontjának 5, 8., 11. és 14. alpontja -meghatározott információt.

6. §

(1) Az intézmény - adatszolgáltatás keretében - a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez szükséges adatokat.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.

(4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.

2. Csoportszintű szanálási terv

7. §

(1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét.

(2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz.

(3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről szóló

a) egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor bevonja a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot,

b) egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóság.

(4) A csoportszintű szanálási terv tartalmazza

a) az EU-szintű anyavállalat szanálásán keresztül a teljes csoport szanálására vonatkozó tervet,

b) az EU-szintű anyavállalat szanálására vonatkozó tervet,

c) a leányvállalatok különálló vállalkozásra történő szétválasztását követően alkalmazandó tervet.

(5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:

a) EU-szintű anyavállalatra,

b) a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra,

c) a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint

d) a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra.

(6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem aránytalan terhet.

(7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.

(8) A csoportszintű szanálási terv

a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek tekintetében a csoporthoz tartozó vállalkozással szemben alkalmazható intézkedéseket, amely ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás esetében az intézkedéseket, a leányvállalatok esetében pedig az illetékes szanálási hatóságokkal koordinált szanálási intézkedéseket,

b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök hatékonyságára, használhatóságára és a szanálás akadályainak megszüntethetőségére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében azzal, hogy a szanálási intézkedésnek tekintendő a csoporton belüli vállalkozás vagy annak egy része tekintetében harmadik fél felé történő értékesítés lehetővé tétele is,

c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatóságával való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,

d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,

e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét.

(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor aktívan közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.

(10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi támogatást - ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget -, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást.

(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.

8. §

(1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - rendelkezésére bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lennie.

(2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja

a) az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat,

b) a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges információkat,

c) a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett szanálási hatóság feladata ellátásához szükséges információkat,

d) a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti kollégiumoknak a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges információkat,

e) az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladatuk ellátásához szükséges információkat.

(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek.

(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal - ideértve a Felügyeletet is -együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében

a) legalább évenkénti rendszerességgel vagy

b) a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha a harmadik országbeli szanálási hatóság tekintetében teljesülnek a 105. § szerinti feltételek.

(6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal.

9. §

(1) A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott határozat. A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint a csoportszintű szanálási hatóság - a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és az EU-szintű anyavállalattal.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot - az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot -, amely határozat meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozat tervezetének az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap.

(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet.

(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor

a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.

b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő tíz munkanapon belül hozza meg határozatát azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.

(6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBA-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv - ideértve a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését.

(7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál.

(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel - a (8) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(11) Ha az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási hatósága az (1) bekezdés szerinti eljárást követően hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.

IV. fejezet

A szanálhatóság értékelése és a megelőzési jogosultságok

3. A szanálhatóság értékelése

10. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy -ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik - mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli likviditási hitelét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel.

(3) Az intézmény - a 17. § figyelembe vétele mellett - akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során

a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és

b) a szanálás által elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.

(4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.

(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.

4. A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

11. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy az intézmény szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt és a Felügyeletet.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy az intézmény által a (2) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére.

(4) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi az intézményt - vagy csoportot - az lépések megtételére.

(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb három hónapos határidő tűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges, a 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott lépések megtételére kötelezheti az intézményt vagy csoportot.

12. §

(1) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény számára

a) a kritikus funkciók ellátására vonatkozó - csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött - szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;

b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;

c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;

d) egyes eszközök elidegenítését;

e) új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;

f) az intézmény, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól; vagy

g) pénzügyi holding társaság létrehozását.

(2) Az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.

(3) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése érdekében szükséges.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (l)-(3) bekezdés szerinti eljárása során - az arányosság elvére is tekintettel - figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére.

5. A csoport szanálhatóságának értékelése és a csoportszintű szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

13. §

(1) Egy csoport - a 17. § figyelembe vétele mellett - akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporttal szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak a szanálási terv alapján történő szanálása során

a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és

b) a szanálás által elkerülhetőek a csoportba tartozó vállalkozások székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.

(2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését ő végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről.

(4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:

a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a szanálást finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) szanálási célú felhasználását,

b) a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatás, valamint

c) az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét.

(5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálásért felelős szanálási hatóság - a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni.

(6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.

(7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7-9. § szerinti kell eljárni.

(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.

14. §

(1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően - ha szükséges - el kell hárítani a szanálás akadályait.

(2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - határozatot megalapozó jelentést (a továbbiakban: jelentés) készít az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal és az EBH-val - az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően - a szanálási intézkedés hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a szanálási hatáskörök csoportszinten történő alkalmazását akadályokról.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés

a) figyelembe veszi az intézmény üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint

b) arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és megfelelő a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi

a) az EU-szintű anyavállalatnak,

b) a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint

c) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának.

(6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága az MNB, akkor a szanálási kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően azonnal megküldi.

(7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül

a) észrevételt tehet, valamint

b) olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára, amely a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja.

(8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - továbbítja

a) az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság,

b) az EBH,

c) a leányvállalat szanálási hatósága, valamint

d) a jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága számára.

(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.

(10) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett minden EGT-államban és az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.

(11) A többoldalú eljárás keretében a határozatot meg kell hozni az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkeztét követően, de legkésőbb a határozattervezet megküldését követő négy hónap elteltével, és meg kell küldenie azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - az EU-szintű anyavállalat részére.

15. §

(1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak határozatot hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, határozatot hoz a 14. § (1) bekezdése alapján és a határozat indokolásában megjeleníti az érintett szanálási hatóságok véleményét és fenntartását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, megküldi az EU-szintű anyavállalat részére.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik érintett szanálási hatóság a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet

a) al4. §(11) bekezdésében meghatározott négy hónapos időtartam alatt, vagy

b) annak felismerésekor, hogy nem születik többoldalú eljárás keretében határozat.

(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát.

(5) Többoldalú eljárás keretében határozat hiányában a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a leányvállalat szanálási hatósága - hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni.

HARMADIK RÉSZ

A SZANÁLÁS

V. Fejezet

Szanálási célok, feltételek és általános elvek

6. Szanálási célok

16. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.

(2) A szanálási célok a következők:

a) az állam által bármilyen formában nyújtható rendkívüli pénzügyi támogatás szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;

b) a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása;

c) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának kiküszöbölése vagy a kialakult hatások megszüntetése;

d) a betétbiztosítási rendszer - ideértve az OBA - által biztosított betétek és a befektetésvédelmi rendszer - ideértve Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Beva) - által biztosított befektetések védelme,

e) az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme, valamint

f) a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt szanálási célok egyenrangúak.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell

a) a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint

b) arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni értéke, kivéve ha a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen.

7. Szanálási feltételek és a szanálás elrendelése

17. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a (10) bekezdésben foglaltak alapján - elrendeli és megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes feltételek:

a) a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés -ideértve a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget, az intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit is - megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását,

c) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást közérdek indokolja.

(2) Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha

a) olyan mértékben megsérti a tevékenységi engedélye fenntartásának a feltételét képező követelményeket, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) adatok alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően olyan mértékben megsérti e követelményeket, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye, így különösen az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatoló tőke teljes mértékének vagy a szavatoló tőke jelentős részének elvesztésével járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt;

b) vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye

c) az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy

d) az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel vagy ilyenben részesül, kivéve, ha ez az állami támogatás az ország gazdaságában keletkező súlyos zavarok kezelését és a pénzügyi stabilitás megőrzését célozza és azt az alábbi formák valamelyikében nyújtják:

da) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az MNB monetáris politikai eszköztárához való hozzáférését elősegítendő,

db) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az újonnan keletkező kötelezettségekre,

dc) piaci magánbefektető elv alapján megvalósuló, állam általi saját tőke emelés vagy tőkeelem vásárlás, ha a támogatás nyújtásának időpontjában sem az a) -c) pontokban foglaltak, sem a tőkeelemek leírását vagy átalakítását szükségessé tévő körülmények nem állnak fenn.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások

a) kizárólag szolvens intézményeknek,

b) az európai uniós versenyjogi előírások szerinti jóváhagyást követően,

c) elővigyázatossági, megelőző jelleggel,

d) a nemzetgazdasági zavarok kezeléséhez szükséges mértékben

nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására.

(4) A (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti támogatás csak nemzeti, több EGT-államban vagy eurózónában végzett stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig nyújtható.

(5) A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha

a) az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több megvalósításához, azokkal arányos, és

b) az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási célok nem tudnának legalább ilyen mértékben megvalósulni.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézet szanálása előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az Integrációs Szervezet intézkedéseivel megakadályozható-e a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelenné válása.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely - ha rendelkezésre áll akkor - figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.

(8) A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok alkalmazásának tervezett menetét; valamint a szanálás finanszírozási tervét, az OBA, a Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen az állam - fiskális semlegesség elvén alapuló - ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.

(9) A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása - ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott szanálási intézkedéshez, szanálási eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is - válik szükségessé vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan tizenkét hónapon belül az szükségessé válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.

(10) A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti - a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló - döntést a Pénzügy Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.

18. §

Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható szanálási intézkedés, ha a szanálási feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi vállalkozás - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed - vonatkozásában egyaránt teljesülnek.

19. §

(1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek az említett holding társaság és annak egy vagy több leányvállalati intézményei vonatkozásában is teljesülnek. Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat esetében akkor indítható szanálási eljárás, ha a szanálási feltételek a harmadik ország joga szerint fennállnak.

(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdésben említett holding társaságra akkor is, ha a szanálási feltételek kizárólag a leányvállalati intézmény tekintetében teljesülnek, és a holding társasággal szembeni szanálási intézkedések szükségesek a leányvállalati intézmény eredményes szanálásához.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a szanálási feltételek teljesülésének megállapítása során, ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a másik érintett szanálási hatósággal megállapodhat arról, hogy figyelmen kívül hagyja a csoporton belüli pénzügyi támogatást, ideértve a leírási és átalakítási jogosultságok gyakorlását is.

8. A szanálásra vonatkozó általános követelmények

20. §

(1) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:

a) a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai viselik;

b) a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is;

c) a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell vonni, kivéve ha a vezető állású személyeknek a körét részben vagy egészben a szanálási célok elérése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek tartja megtartani, így különösen ha a szanálás eredményes végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása;

d) a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható fizetésképtelenségének okait fel kell tárni;

e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;

f) egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb - a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő - veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják; és

g) a szanálási intézkedést az e törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesülése érdekében a szanálás alatt álló intézmény vezetése a szanálási eljárás megindítását követően, valamint annak időtartama alatt az ismert hitelezőkről olyan nyilvántartás vezet, amelyben az intézménnyel szemben követeléssel rendelkezőket és a követeléseik összegét - a Hpt.-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott eltéréssel - a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti bontásban jeleníti meg.

(3) Az intézmény vezetése, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója köteles együttműködni a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel a szanálási célok elérése érdekében.

(4) Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást.

(5) A Felügyelet a folyamatos felügyelés - ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését -keretében a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján ezen szanálási feltételek megszűntetésére nincs lehetőség.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és munkavállalóival, valamint az általuk a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.

9. A szanálás megszűntetése

21. §

A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálást, ha a szanálásra okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már nem várható.

VI. fejezet

Eszközök és források értékelése

10. Független értékelés

22. §

(1) A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.

(2) A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és honlapján közzéteszi. A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:

a) a független értékelő nevét, postai és elektronikus levelezési címét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),

b) a független értékelő nyilvántartási számát és annak keltét,

c) a független értékelő ügyvezetőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

d) a független értékelő főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

e) a független értékelő minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a független értékelő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű vállalkozás nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, valamint

f) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő természetes személy, jogi személy vagy a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább félévente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti névjegyzékből, ha

a) a független értékelő a pályázatában valótlan adatot közölt,

b) a független értékelő már nem felel meg az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek,

c) azt független értékelő írásban kéri,

d) a független értékelőként nyilvántartásba vett személy meghalt vagy a szervezet megszűnt.

(7) A független értékelők névjegyzékébe az vehető fel, aki rendelkezik

a) közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel vagy

b) jogász szakképzettséggel,

c) könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével, valamint

d) természetes személy esetében a büntetlen előéletről, a köztartozás-mentességről igazolással.

(8) Szervezet esetében a (7) bekezdésen túlmenően feltétel a jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás hatálya alatt való nem léte.

(9) A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, aki megfelel a (7) és (8) bekezdés szerinti követelményeknek.

(10) A független értékelő egy adott feladatra való pályázása, illetve megbízása esetén nyilatkozik arról, hogy független az intézménytől, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől. Akkor minősül függetlennek a független értékelő, ha az üzleti évben vagy az azt megelőző 5 üzleti év egyikében sem haladta meg az éves bruttó árbevételének 1 százalékát a szanálás alá vont intézménytől vagy az MNB-től kapott bevétele.

(11) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a független értékelő

a) kiválasztására és

b) kirendelésére

vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.

(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelő kirendelésével egyidejűleg meghatározza a független értékelés határnapját, és a független értékelés során figyelembe veendő feltételezéseket.

(13) A független értékelővel és az általa igénybe vett közreműködővel szemben e minőségében végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.

11. A független értékelés célja

23. §

(1) A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény eszközei és forrásai értékének a megállapítása.

(2) A független értékelés kiegészítő céljai:

a) információt szolgáltatni annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;

b) ha a szanálási feltételek teljesülnek, információt nyújtani az intézmény tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedés alkalmazhatóságáról;

c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;

d) áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés alkalmazása esetén információt nyújtani az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez, valamint a szanálás alatt álló intézménynek, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetendő ellentételezés értékére vonatkozó döntéshez;

e) a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára piaci feltétel megállapításához nyújtandó információ a vagyonértékesítés alkalmazása esetén az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez;

f) annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.

(3) A független értékelésnek prudens feltételezéseken kell alapulnia, ideértve az eszközök nemteljesítési arányának és a várható veszteségek mértékének meghatározását is.

(4) A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt követően, hogy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban az intézmény rendkívüli állami támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A független értékeléskor figyelembe kell venni, hogy bármelyik szanálási eszköz alkalmazása esetén

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a méltányolható és indokoltan felmerült kiadásai visszatérítését igényelni a szanálás alatt álló intézménytől;

b) a Szanálási Alap kamatot vagy díjat számíthat fel a szanálás alatt álló intézmény részére nyújtott hitelekkel vagy garanciákkal kapcsolatban.

(6) A független értékeléshez az intézmény számviteli nyilvántartásaiban szereplő információkon túl mellékelni kell:

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott fordulónapra összeállított mérleget, valamint az intézmény pénzügyi helyzetéről szóló jelentést;

b) az eszközök és források forgalomképességének bemutatását és könyv szerinti értékét tartalmazó analitikus leltárt;

c) a fennálló kötelezettségek felsorolását, megjelölve mindegyik esetben - a Hpt.-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott eltéréssel - a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti rangsort és arányát;

d) az intézmény által olyan harmadik felek nevében tartott eszközök felsorolását, amelyek nem vonhatóak be a veszteségviselésbe;

e) a várható veszteségekre megképzendő tartalékok bemutatását.

(7) A független értékelő a (6) bekezdés c) pontjában foglalt kimutatást kiegészíti az arra vonatkozó becsléssel, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok az intézmény felszámolása esetén várhatóan milyen megtérülésben részesülnének.

(8) A független értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg.

12. Ideiglenes értékelés

24. §

(1) Ha a szanálási eljárást megelőzően vagy annak során az intézmény pénzügyi helyzetére, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására, illetve az eljárás további körülményeire tekintettel nincs mód a független értékelés lebonyolítására annak időigénye miatt vagy a független értékelés során nem biztosítható a 23. § (6) és (7) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény számviteli nyilvántartásait alapul véve, a vagyonelemek értékesíthetőségét, a fedezetek érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőket is figyelembe vevő értékelési pufferek és diszkonttényezők alkalmazásával maga is elvégezheti az intézmény eszközeinek és forrásainak értékelését (a továbbiakban: ideiglenes értékelés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes értékeléshez a szanálási feladatkörében eljáró MNB közreműködőt - ideértve az MNBtv-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaságot is - vehet igénybe. A közreműködőre is a független értékelőre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni, kivéve a 22. § (10) bekezdést, valamint a közreműködőnek a független értékelők névjegyzékében szerepelnie kell, kivéve, ha az ebből fakadó időveszteség veszélyezteti a szanálási célok hatékony teljesülését.

(3) Az ideiglenes értékeléskor törekedni kell a független értékelés céljaként meghatározott célok és követelmények lehető legteljesebb mértékű figyelembe vételére.

25. §

(1) Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultsága gyakorlását.

(2) Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.

(3) Az ideiglenes értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárást megelőzően végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg. Ha az ideiglenes értékelés a szanálást elrendelő határozatot követően készül el, azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozattal hagyja jóvá.

13. Utólagos, végleges értékelés

26. §

(1) Az ideiglenes értékelés mindaddig nem tekinthető független értékelésnek, amíg egy független értékelő el nem végzi az értékelést, amely megfelel a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti céloknak és teljesíti a független értékelésre vonatkozó valamennyi követelményt (a továbbiakban: utólagos, végleges értékelés).

(2) Az utólagos, végleges értékelést az ideiglenes értékelést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ideiglenes értékelést követő hat hónapon belül el kell végezni

(3) Az utólagos, végleges értékelés célja a független értékelés céljain túlmenően:

a) biztosítani azt, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket teljes körűen elszámolják az intézmény számviteli nyilvántartásaiban;

b) információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellenérték értékének növelésére a (4) bekezdésnek megfelelően.

(4) Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában kötelezi az áthidaló intézményt vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak.

14. Szanálási kollégium

27. §

(1) A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a

a) csoportszintű szanálási terv,

b) csoportszintű szanálhatóság értékelése,

c) csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása,

d) hitelezői feltőkésítés minimumkövetelményei,

e) leányvállalat szanálása,

f) csoportszintű szanálási intézkedések, valamint

g) a határon átnyúló tevékenység esetében szükséges intézkedések egyeztetése és végrehajtása tekintetében.

(2) A szanálási kollégium a csoporthoz tartozó harmadik országbeli intézmény székhelye szerinti érintett harmadik országbeli hatósággal is egyeztethet és együttműködhet, ha a harmadik országbeli intézmény érintett a szanálási eljárás tekintetében vagy közvetlen hatással van rá a szanálási eljárás.

(3) A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal egyeztetve

a) kidolgozza a csoportszintű szanálási tervet,

b) értékeli a csoport szanálhatóságát,

c) előkészíti és intézkedik a csoport szanálhatósága előtt álló akadályok kezelése és kiküszöbölése tekintetében,

d) dönt a csoportszintű szanálási rendszer létrehozásának szükségességéről és elősegíti annak létrehozását,

e) koordinálja a csoportszintű szanálási stratégiáról, intézkedésekről, eszközökről és rendszerekről a nyilvánosságra hozatalt és kommunikációt,

f) összehangolja a finanszírozási rendszerek alkalmazását,

g) megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a 65-68. § szerinti minimumkövetelményeket, valamint

h) megvitatja a határon átnyúló csoport szanálásával összefüggésben felmerült kérdéseket.

(4) A szanálási kollégium tagjai

a) a csoportszintű szanálási hatóság,

b) az összevont alapú felügyelet tekintetében a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága,

c) az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti pénzügyi holding társaság szanálási hatósága,

d) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága,

e) az a) és b) pontban meghatározott szanálási hatóság EGT-állama szerinti illetékes felügyeleti hatóság vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése alapján az EGT-állama szerinti központi bankjának egy képviselője is,

f) az illetékes minisztérium,

g) az EGT-állam betétbiztosítási rendszerért felelős hatóság, ha az adott EGT-állam szanálási hatósága tagja a szanálási kollégiumnak, valamint

h) az EBH.

(5) A (4) bekezdés vonatkozásában a tag

a) az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság,

b) a b)-d) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága,

c) az e) pont tekintetében a Felügyelet, ha ő az illetékes felügyeleti hatóság,

d) az f) pont tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős magyar minisztérium, ha az a)-d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság, valamint

e) a g) pont tekintetében az OBA, ha az a)-d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság.

(6) Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat vagy jelentősebb fióktelep szanálási hatóságai - kérelmükre - megfigyelőnek meghívhatóak a szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 124. § szerinti feltételek teljesülnek.

(7) A szanálási kollégium üléseire meg kell hívni az EBH-t azzal, hogy az EBH szavazati jog nélkül javaslatokat tehet a szanálási kollégium hatékony, eredményes és következetes működése érdekében.

28. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor ő vezeti elnöki tisztében a szanálási kollégiumot.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) a szanálási kollégium tagjaival folytatott egyeztetés alapján a szanálási kollégiumra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet írásban rögzíti,

b) koordinálja a szanálási kollégium feladatait és tevékenységét,

c) megszervezi a szanálási kollégium üléseit - ideértve az előzetes, teljes körű tájékoztatást az időpontok, megvitatandó témakörök és napirend tekintetében - és ellátja annak elnöki tisztét,

d) írásban tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait a tervezett ülésekről, hogy azok kérelmezhessék szükség szerint a részvételüket, valamint ki tudják a képviselendő álláspont hátterét alakítani,

e) dönthet úgy, hogy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatás alapján nem szükséges minden intézmény tekintetében meghívni a 27. § (4) bekezdés c)-g) pont szerinti tagokat a szanálási kollégium megbeszélésére, valamint

f) a szanálási kollégium tagjait írásban tájékoztatja a szanálási kollégium megbeszélésének eredményeként hozott határozatról és a megbeszélés eredményeiről, következtetéseiről.

(3) A szanálási kollégium tagjai az eredményes és hatékony működés érdekében szorosan együttműködnek.

(4) Függetlenül attól, hogy a csoportszintű szanálási hatóság a (2) bekezdés vagy a nemzeti jogrendjében kialakított hasonló szabályozás tekintetében nem hívta meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, mint szanálási kollégiumi szanálási hatósági tagot, ha többoldalú eljárás keretében határozat hozatala történik vagy a hatósági feladatkörébe tartozó szervezettel kapcsolatos ügyek szerepelnek a szanálási kollégium megbeszélésének napirendjén, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult részt venni a szanálási kollégium megbeszélésén.

15. Európai szanálási kollégium

29. §

(1) Ha a harmadik országbeli intézménynek vagy harmadik országbeli anyavállalatnak Magyarországon kívül még legalább egy EGT-államban leányvállalata vagy jelentős fióktelepe van, akkor az adott leányvállalatok és jelentős fióktelepek illetékes szanálási hatóságai által létrehozott európai szanálási kollégiumban részt vesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB is.

(2) Az európai szanálási kollégiumnak a leányvállalat és a jelentős fióktelep vonatkozásában kell a szanálási kollégium feladatait ellátnia, és az európai szanálási kollégium a szanálási kollégium szabályai szerint működik, amelynek keretében vesz részt a munkában a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha teljesül az (1) bekezdés szerinti feltétel.

(3) A szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság a Felügyelet.

(4) Az érintett szanálási hatóságok - így a szanálási feladatkörében eljáró MNB is -eltekinthetnek az európai szanálási kollégium felállításától, ha van másik olyan csoport vagy kollégium, amely ellátja az európai szanálási kollégium feladatait.

16. Információ csere

30. §

(1) A szanálási kollégium tagjainak kérésre biztosítaniuk kell a szanálás tekintetében a többi hatóság feladatainak ellátásához a szükséges információkat, amelyeket és amelyeknek a szanálási kollégium feladatainak ellátása érdekében szükséges áramlását a szanálási feladatkörében eljáró MNB koordinál, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság.

(2) A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat szanálási hatósága által megküldött vagy átadott információt a küldő szanálási hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.

(3) A szanálási hatóságok által rendelkezésre bocsátott információkat az illetékes minisztérium rendelkezésére bocsátja a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság -, ha azok olyan határozathoz vagy ügyhöz kapcsolódnak, amelynek esetében kötelező a minisztérium értesítése vagy a vele való egyeztetés vagy közpénzeket érinthet.

17. Leányvállalatot érintő csoportszintű szanálás

31. §

(1) Ha egy csoporthoz tartozó leányvállalat vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi holding társaság esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja a szanálási feltételek fennálltát, akkor haladéktalanul értesíti a csoportszintű szanálási hatóságot, az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot és az érintett csoport szanálási kollégiumának tagjait

a) a szanálási feltételek teljesüléséről szóló határozatról, valamint

b) az érintett leányvállalat vagy pénzügyi holding társaság esetében megfelelőnek ítélt szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásról.

(2) Egy külföldi szanálási hatóságnak az (1) bekezdés szerinti értesítését követően haladéktalanul megvizsgálja és felméri a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - a szanálási kollégium tagjaival folytatott konzultációt követően, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás és intézkedések a csoportra és a csoporthoz tartozó intézményekre és vállalkozásokra milyen lehetséges hatást fejtenének ki. Ezen vizsgálat során ki kell térni arra is, hogy lehetséges hatásként felmerül-e, hogy a csoporthoz tartozó másik vállalkozás esetében teljesülnek a szanálási feltételek.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy nem valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB saját hatáskörben lefolytatja a szanálást a magyarországi székhellyel rendelkező csoporttagok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontban adott értesítés szerint. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de tagja a szanálási kollégiumnak, akkor a szanálási kollégiumban a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálási kollégiumban folytatott egyeztetésben vesz rész.

(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor

a) ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor 24 órán belül csoportos szanálási akciótervet javasol a szanálási kollégium tagjai számára;

b) ha nem az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül javasolt és a szanálási kollégium tagjai által elfogadott csoport szintű szanálási akcióterv által kell eljárnia.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott 24 órás határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feltételek fennálltát megállapító szanálási hatóság hozzájárulásával meghosszabbíthatja legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 24 órával.

(6) A (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően, ha nem készült el a csportszintű szanálási hatóság által a vizsgálat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján meghozza határozatát.

(7) A csoportszintű szanálási akcióterv figyelembe veszi a szanálási terveket, a szanálási célok hatékony megvalósítását, meghatározza azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságoknak végre kell hajtania, hogy a szanálási célok és alapelvek teljesüljenek. A csoportszintű szanálási akcióterv - amely magánban foglalja a finanszírozási tervet is -meghatározza a szanálási intézkedések összehangolását.

(8) A csoportszintű szanálási akcióterv a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalatok szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat, amelynek meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat a csoportszintű szanálási akcióterv, amely határozat meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása.

(9) Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint csoportszintű szanálási hatóság - által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.

(10) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság és nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság általjavasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a csoportszintű szanálás hatóságot és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.

(11) A (8) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (9) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

(12) Ha a szanálási kollégium keretében nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról.

18. Csoportszintű szanálás

32. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megállapítása szerint az EU-szintű anyavállalat teljesíti a szanálási feltételeket, akkor haladéktalanul értesíti az összevont alapú felügyelet ellátásáért felelős hatóságot és a szanálási kollégiumban lévő szanálási hatóságokat a 31. § (1) bekezdése szerinti információkról.

(2) Szanálási intézkedés kialakítása keretében figyelemmel kell lenni a 31. § (7) bekezdése szerinti feltételekre és célokra, valamint

a) a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megfelelő szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásnak valószínűsítenie kell, hogy a csoporthoz tartozó, de egy másik EGT-államban lévő vállalkozás vonatkozásában is teljesülnek a szanálási feltételek,

b) arra, hogy az EU-szintű anyavállalat esetében alkalmazható szanálási intézkedések nem elégségesek,

c) arra, hogy egy a csoporthoz tartozó leányvállalat esetében szintén teljesülnek-e a szanálási feltételek, vagy

d) arra, hogy a csoportszintű szanálási intézkedések olyan pozitív hatást nyújtanak-e a csoporthoz tartozó leányvállalatok számára, amely indokolja a csoportszintű szanálás alkalmazását.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás nem tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégiummal folytatott egyeztetést követően önállóan meghozza határozatát, amelyben figyelembe veszi

a) és követi - azaz csak indokolt, kivételes esetben térhet el tőle, így különösen, ha a szanálási célok az eltérés által hatékonyabban teljesíthetőek- a csoportszintű szanálási tervet, valamint

b) az érintett EGT-államok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a csoportszintű szanálási eljárás a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a csoportszintű hatóság és a csoportszintű szanálási eljárásban érintett leányvállalat szanálási hatóságának többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást és a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási eljárásba érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.

(6) Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság általjavasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. § (9) bekezdése szerint jár el. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. § (10) bekezdése szerint jár el.

(7) Az (5) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (6) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok által nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott hatóságokat az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról (ideértve ezek előrehaladását is).

VII. fejezet

Szanálási eszközök

19. A szanálási eszközök általános elvei és az alkalmazható szanálási eszközök

33. §

Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget eredményez, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeelemek leírására és átalakítására vonatkozó jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal együtt gyakorolja.

34. §

(1) A szanálási eljárás során alkalmazható szanálási eszközök

a) vagyonértékesítés,

b) áthidaló intézmény alkalmazása,

c) eszközelkülönítés,

d) hitelezői feltőkésítés.

(2) A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az eszközelkülönítés eszköz csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél az intézmény a tevékenységi engedélyének visszavonását.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi engedély visszavonása miatti eljárás befejezésére addig nem kerülhet sor, amíg

a) az intézménynek a 86. §-sal összhangban szolgáltatást vagy támogatást kell nyújtania az átvevő számára annak érdekében, hogy az folytatni tudja az átruházás révén hozzá került tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint

b) az intézmény fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása szükséges a szanálás céljainak elérése vagy a 20. §-ban foglalt elveknek való megfelelés érdekében.

(5) Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81-83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha

a) a tagsági részesedés, a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek, valamint egyéb leírható és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai leírás és átalakítás révén vagy más módon hozzájárultak a hitelezői feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek - ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét - a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti és jóváhagyott állami támogatás.

35. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő igazolt költségeinek - az e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - a szanálás alatt álló intézmény általi megtérítésére:

a) az átvevő által a szanálás alatt álló intézménynek vagy az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában; vagy

b) a szanálás alatt álló intézménytől, az áthidaló intézmény vagy a szanálási vagyonkezelőtől végelszámolás során vagy felszámolás keretében, mint felszámolási költség.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott módszereket együttesen is alkalmazhatja.

20. Vagyonértékesítés

36. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vagyonértékesítés alkalmazása során jogosult -Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti - hatósági határozattal áthidaló intézménynek nem minősülő átvevő részére átruházni

a) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;

b) a szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét.

(2) Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt. szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését vevő felkutatására, illetve már a szanálást elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden ésszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22-26. §-ban meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban és piaci feltételek mellett kerüljön sor.

(3) A vagyonértékesítési eszköz keretében az átruházásra a szanálási eljárás alatt több lépésben is sor kerülhet. Ebben az esetben az eszköz alkalmazásai során eltérő átvevőkre ruházhatja a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részét vagy egészét, illetve tagsági részesedését.

37. §

A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során befolyó vételár a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a Szanálási Alapot a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő - az e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően -költségei megtérítését követően megilleti

a) az intézményben lévő tagsági részesedés tulajdonosait, ha a vagyonértékesítési eszköz alkalmazására a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek azok tulajdonosaitól az átvevőre történő átruházásával került sor; és

b) a szanálás alatt álló intézményt, ha a vagyonértékesítési eszköz alkalmazására a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az átvevőre történő átruházásával került sor.

38. §

(1) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átvevő egyetértésével visszaruházhatja az átvevőre átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézményhez, a tagsági részesedést az eredeti tulajdonosokhoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügylet esetén az intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket és korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az átvevőnek.

(3) A szanálás alatt álló intézmény, illetve tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az átvevő között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.

39. §

(1) Vagyonértékesítési eszköz alkalmazásánál az átvevőnek rendelkeznie kell az általa megszerzett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához szükséges megfelelő engedéllyel.

(2) A Felügyelet a 36. § (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás engedélyezésekor hivatalból jár el, olyan időben lefolytatva az eljárást, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítés alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási eszköz alkalmazásával elérhetők legyenek a szanálási célok.

(3) Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor

a) e tagsági részesedések átvevőre történő átruházásának azonnali joghatással kell bírnia;

b) az értékelési időszak és az e) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során fel kell függeszteni az átvevőnek az intézményben lévő tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átadó nevében gyakorolhatja; a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azonban nincs sem a szavazati jog gyakorlására, sem a szavazati jog gyakorlásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsége;

c) a Felügyelet az engedélyezési eljárás lezárásakor írásban tájékoztatja az átvevőt arról, hogy engedélyezi-e az intézményben lévő tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását;

d) ha a Felügyelet engedélyezi az adott tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását, akkor úgy kell tekinteni, hogy az intézményben lévő tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jog azonnal az átvevőre száll, amint az átvevő kézhez veszi a Felügyelettől a határozatot;

e) ha a Felügyelet nem engedélyezi az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását, akkor

ea) a b) pont alapján, az adott tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jog teljeskörűen érvényben marad;

eb) a Felügyelet kötelezheti az átvevőt arra, hogy az aktuális piaci feltételek figyelembevételével meghatározott elidegenítési határidőn belül idegenítse el az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket; valamint

ec) ha a Felügyelet által megszabott elidegenítési határidőn belül nem hajtja végre az elidegenítést, akkor a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és intézkedéseket alkalmazhat az átvevőre.

(4) A vagyonértékesítés alkalmazása keretében végrehajtott átruházásokra alkalmazni kell az e törvényben meghatározott, a tulajdonosok és hitelezők védelmében meghatározott szabályokat is.

40. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából előírhatja, hogy az átvevőt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban, Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.

(2) Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra - az átadót megillető jogosultságok erejéig - az átvevőt a szerződés érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az átvevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.

(4) Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére.

41. §

A tulajdonosok és hitelezők védelmében az e törvényben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkeznek jogokkal az átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

21. A vagyonértékesítés eljárási követelményei

42. §

(1) Eszközök és források, jogok és kötelezettségek, valamint az intézményben lévő tagsági részesedések összefüggő csoportjai külön is átruházhatóak.

(2) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

a) az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, figyelembe véve a körülményeket és különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása fenntartásának szükségességét;

b) az értékesítés során kizárólag objektív szempontok alapján tehető megkülönböztetés lehetséges átvevők között;

c) egyik lehetséges átvevő sem juthat tisztességtelen piaci előnyhöz az értékesítés révén;

d) az értékesítés során figyelembe kell venni a szanálási intézkedés gyors végrehajtásának szükségességét, és a szanálási célok megvalósulásának lehető legteljesebb biztosítását;

e) az értékesítés során az intézményben lévő tagsági részesedés, illetve eszközök és források értékesítési árának maximalizálására kell törekedni, figyelembe véve a szanálási célokat is.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB objektív szempontok alapján meghatározott lehetséges átvevőket kér fel.

(4) Szövetkezeti hitelintézet szanálása során a lehetséges átvevők felkérésénél a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szempontok szerint előnyben részesíti:

a) az azonos vagy nagyobb földrajzi működési területtel rendelkező intézményt,

b) azt az intézményt, amelynek a termék- és szolgáltatás-struktúrája hasonló,

c) azt az intézményt, amelynek fiókhálózata egészségesen kiegészíthető (figyelembe véve azt is, hogy az átvevő intézmény általában milyen településméreten tart fenn fiókokat) az átveendő intézmény fiókjaival,

d) informatikai rendszer egyezőségét, külön értékelve, hogy az eszköz és forrásállomány milyen erőforrásokkal migrálható az átvevő intézménybe,

e) a korábbi működési szabályzatok hasonlóságát.

43. §

A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg, hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. Az MNB a következő feltételek fennállása esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását közvetlen veszély fenyegeti, amit a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelensége vagy a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető fizetésképtelensége okoz vagy súlyosbít; és

b) az említett követelményeknek való megfelelés csökkentené a vagyonértékesítés hatékonyságát e veszély elhárítása vagy a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szanálási cél elérése terén.

22. Áthidaló intézmény alkalmazása

44. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult - Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti -hatósági határozattal az áthidaló intézményre átruházni

a) egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;

b) egy vagy több szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit.

(2) Az áthidaló intézmény - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan intézmény, amely részben vagy egészében a Szanálási Alap tulajdonában van vagy ellenőrző befolyása alatt áll. Az áthidaló intézményt azzal a céllal hozzák létre, hogy a szanálás alá kerülő egy vagy több intézmény által kibocsátott tagsági részesedések egy részét vagy összességét, illetve eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy az említett intézmény vagy intézmények funkcióinak, szolgáltatásainak és tevékenységeinek egy részét vagy mindegyikét fenntartsa.

(3) Ha a Szanálási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem teszik lehetővé áthidaló intézmény alkalmazását, akkor az áthidaló intézmény az állam tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt is működhet.

(4) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére biztosítania kell, hogy az áthidaló intézményre átruházott kötelezettségek összértéke ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló intézménytől átvett vagy más forrásokból kiegészített vagyoni eszközök összértékénél.

45. §

Az áthidaló intézmény által fizetett ellenszolgáltatás a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a Szanálási Alapot a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő - az e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - költségei megtérítését követően

a) az intézmény által kibocsátott tagsági részesedések eredeti tulajdonosait illeti meg, ha az áthidaló intézményre történő átruházásra a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek azok tulajdonosaitól az áthidaló intézményre történő átruházásával került sor; és

b) a szanálás alatt álló intézményt illeti meg, ha az áthidaló intézményre történő átruházásra a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az áthidaló intézményre történő átruházásával került sor.

46. §

(1) A szanálási eljárás során az áthidaló intézmény felé az átruházásra több lépésben is sor kerülhet. Egy szanálás alatt álló intézmény tekintetében egy áthidaló intézmény alkalmazható.

(2) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazását követően a szanálási eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén az áthidaló intézménytől a szanálás alatt álló intézményhez, valamint az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket az eredeti tulajdonosokhoz azzal, hogy a szanálás alatt álló intézmény vagy az eredeti tulajdonos köteles visszavenni az eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, valamint az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek;

b) az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, illetve eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket ruházhat át az áthidaló intézménytől egy harmadik félhez.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől, ha

a) a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő visszaruházásának a lehetőségét;

b) az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek nem tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem teljesítik a határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott ügylet esetén a szanálás alatt álló intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket, és a korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az áthidaló intézménynek.

(5) A visszaruházásra az intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásáig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó döntésben meghatározott minden feltételt.

(6) A szanálás alatt álló intézmény, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az áthidaló intézmény között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.

47. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak gyakorlása céljából előírhatja, hogy az áthidaló intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az áthidaló intézmény nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.

(3) Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére.

48. §

A tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározottak sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át az áthidaló intézményre, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló intézményre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

23. Az áthidaló intézmény működése

49. §

Az áthidaló intézménynek rendelkeznie kell az általa átvett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához vagy szolgáltatás nyújtásához szükséges megfelelő engedéllyel.

50. §

(1) Ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény, akkor erről a szanálási feladatkörében eljáró MNB haladéktalanul tájékoztatja a Szanálási Alapot vagy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áthidaló intézmény

a) a Szanálási Alap vagy az állam ellenőrző befolyása alatt álló intézményként hozható létre,

b) alapításához szükséges források fedezetét a Szanálási Alapból vagy a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell biztosítani,

c) tulajdonosi jogait az áthidaló intézmény alapítója gyakorolja, és

d) megalapításáról a Szanálási Alap vagy - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter javaslatára - a Kormány vagy a szanálási jogkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő legfeljebb tíz munkanapon belül dönt.

(3) Az áthidaló intézmény részére akkor adható engedély a tevékenységének megkezdésére, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) az áthidaló intézmény alapító okiratát jóváhagyta,

b) az áthidaló intézmény vezetésének megválasztását vagy kinevezését jóváhagyta,

c) a vezetésének felelősségi köreit meghatározta,

d) a vezetésének javadalmazását jóváhagyta,

e) az áthidaló intézmény stratégiáját és kockázati profilját jóváhagyta.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában az áthidaló intézmény külön engedély nélkül megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló intézmény alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott engedélyére vonatkozó kérelem elbírálásakor a Felügyelet kizárólag az engedélyezés feltételeként meghatározott induló tőke teljes befizetésének megtörténtét, a személyi feltételeket és az üzleti tervet vizsgálja.

(6) A Felügyelet az alapítási engedélyt tartalmazó határozatban - az alapításhoz és a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítésére - legfeljebb három hónapos határidőt szab azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérelmezheti, hogy az áthidaló intézmény alapítása és tevékenységének megkezdése engedélyezésre kerüljön úgy is, hogyha az áthidaló intézmény legfeljebb 180 napig nem felel meg a Hpt.-ben és a Bszt.-ben, valamint az 575/2013/EU rendeletben az engedélyezés feltételeként és a tevékenység végzéséhez előírt minden követelménynek. A Felügyelet engedélye ebben az esetben rögzíti, hogy az áthidaló intézmény meddig mentesül a követelmények teljesítése alól.

(7) A (4) bekezdés szerinti engedélykérelemhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett áthidaló intézmény alapító okiratát;

b) az induló tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

c) annak igazolását, hogy az alapítani tervezett áthidaló intézmény rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételekkel;

d) a középtávú üzleti tervet;

e) hitelintézet esetén az OBA-nak és szükség esetén a Bevanak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát;

fi hitelintézet esetén a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát.

(8) A (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására legfeljebb a szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti javaslatának a Szanálási Alap vagy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter általi kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül van lehetőség.

(9) Az áthidaló intézménynek a (6) bekezdésben meghatározott határozat kiadásától számított hat hónapig nem kell megfelelnie a tőkemegfelelésre, a nagykockázat vállalására, valamint a befektetések korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

(10) Az áthidaló intézmény vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.

51. §

Az áthidaló intézményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB azzal a céllal működteti, hogy fennmaradjon a kritikus funkciók elérhetősége az átadott eszközök és források tekintetében, és hogy megfelelő feltételek mellett és az 52. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a piaci magánbefektetői elv alapján egy vagy több átvevőnek értékesítsék az intézményt, annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.

52. §

(1) Meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését, ha

a) az áthidaló intézmény egyesül egy másik intézménnyel;

b) az áthidaló intézmény már nem felel meg a jogszabályi követelményeknek;

c) az áthidaló intézmény eszközét, forrását, jogát vagy kötelezettségét kilencven százalékot meghaladó mértékben egy harmadik félnek értékesítik;

d) lejár a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartam; vagy

e) az áthidaló intézménnyel szembeni követelések megszűntek.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézményt vagy annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit értékesíteni kívánja, akkor

a) az áthidaló intézmény vagy az érintett eszközök és források értékesítése nyílt és átlátható módon kell, hogy történjen,

b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,

c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, valamint

d) az értékesítés feltétele a Kormány vagy a Szanálási Alap egyetértése is.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetek egyike sem következik be, akkor legkésőbb attól a naptól számított kétéves időtartam lejártával, amelyen a szanálás alatt álló intézménytől az áthidaló intézményre történő utolsó átruházás történt - meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot - az ellenőrző befolyást gyakorló az állam vagy a Szanálási Alap egyetértése esetén - legfeljebb öt alkalommal további egy-egy évvel meghosszabbítja, ha a meghosszabbítás:

a) valószínűsíthetően segíti az áthidaló intézmény vagy annak eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei értékesítését, vagy

b) szükséges a kritikus funkciók folytonosságának biztosításához.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden olyan döntését, amellyel meghosszabbítja a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot, megindokolja. Az indokolásnak tartalmaznia kell a helyzet - többek között a piaci feltételek és kilátások - részletes elemzését és azt, hogy mindez miért teszi szükségessé a meghosszabbítást.

(6) Ha az áthidaló intézmény működését az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott ok miatt szüntetik meg, úgy az áthidaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.

(7) Ha az áthidaló intézményt több szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és forrásainak átruházására használják, úgy a (6) bekezdés szerinti kötelezettség akkor alkalmazandó, ha az egyes szanálás alatt álló intézményektől átruházott eszközöket és forrásokat elkülönített portfolióként tartalmazó egységre teljesül.

24. Az eszközelkülönítés

53. §

(1) Az eszközelkülönítési eszköz alkalmazásával a szanálási feladatkörében eljáró MNB - Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti - hatósági határozattal egy vagy több szanálási vagyonkezelőre ruházhatja át a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.

(2) A szanálási vagyonkezelő olyan intézmény, amely részben vagy egészben az állam vagy a Szanálási Alap tulajdonában van vagy az állam vagy a Szanálási Alap ellenőrző befolyása alatt áll; és azzal a céllal hozták létre, hogy egy vagy több szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye.

(3) A szanálási vagyonkezelőnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, hogy azok értékét egy esetleges értékesítés révén vagy a végelszámolás, felszámolás során maximalizálja. Ennek érdekében a szanálási vagyonkezelő részére az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság tanácsadást végezhet.

(4) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor

a) az értékesítés nyílt és átlátható módon kell, hogy történjen,

b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők, valamint

c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani.

(5) A szanálási vagyonkezelő tulajdonosi jogait a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.

(6) A szanálási vagyonkezelő vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.

(7) A szanálási vagyonkezelő igazgatóságának tagjaival és ügyvezetőivel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.

54. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor alkalmazhatja az eszközelkülönítési eszközt, ha:

a) az érintett eszközök piacán olyan helyzet áll fenn, amelyben az eszközök vagyonértékesítési eszköz útján történő értékesítése hátrányosan érinthetne egy vagy több pénzügyi piacot;

b) az átruházás a szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény megfelelő működésének biztosításához szükséges; vagy

c) az átruházás az értékesítésből, végelszámolásból és felszámolásból származó bevételek maximalizálásához szükséges.

(2) Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét.

(3) A szanálási vagyonkezelő által megszerzett eszközökért, forrásokért, jogokért és kötelezettségekért fizetett minden ellenszolgáltatás a szanálás alatt álló intézményt illeti meg. Az ellenszolgáltatás a szanálási vagyonkezelő által kibocsátott értékpapír formájában is teljesíthető.

55. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás során több lépésben is ruházhat át eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézménytől egy vagy több szanálási vagyonkezelőhöz.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás lezárásáig eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén egy vagy több szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha teljesülnek a (4) bekezdésben meghatározott feltételek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben szanálás alatt álló intézmény köteles a korábban kapott ellenérték egyidejű visszafizetésével visszavenni a szóban forgó eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB csak akkor juttathat vissza jogokat, eszközöket és kötelezettségeket a szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha

a) a döntés, amelynek alapján az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházásának a lehetőségét; vagy

b) az érintett eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek egyedi beazonosítása és értékelése során megállapításra kerül, hogy nem tartoznak az eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló döntés meghatároz, illetve nem teljesítik a hivatkozott határozatban előírt, az eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a visszaruházásra a szanálási eljárás befejezéséig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.

56. §

(1) A szanálás alatt álló intézmény és a szanálási vagyonkezelő közötti átruházások esetében a 97-103. §-ban meghatározott, a részleges átruházásra vonatkozó biztosítékokat kell alkalmazni.

(2) A 97-103. § sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai és hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházzák át a szanálási vagyonkezelőre, nem rendelkezhetnek jogokkal a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

25. A hitelezői feltőkésítés

57. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:

a) az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás feltőkésítéséről, hogy a feltőkésítés által képes legyen újból megfelelni az engedélyezési feltételeknek, és folytatni tudja a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési és befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatását, valamint az intézménnyel szemben a piaci bizalom fenntartása megvalósítható legyen, vagy

b) az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek

ba) egy áthidaló intézményre az adott áthidaló intézmény részére történő tőkejuttatás céljával, vagy

bb) vagyonértékesítési vagy eszközelkülönítési eljárás keretében.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk alapján

a) a szanálás alatt álló intézménynél alkalmazott hitelezői feltőkésítés teljesíti a szanálási célokat és az intézkedéstől várható az intézmény pénzügyi helyzetének rendeződése, valamint

b) a reorganizációs tervvel összhangban biztosítottá válik az intézmény szolvenciájának (mindenkori fizetőképességének) teljesülése, pénzügyi stabilitása és hosszú távú működési képessége.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szanálási eszközt alkalmazhatja, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéssel élhet.

(4) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden intézményre és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, igazodva annak cégformájához azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célok teljesülése érdekében intézkedhet a szövetkezeti formában működő szanálás alatt álló intézmény részvénytársasággá történő átalakulásáról.

(5) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden kötelezettségre, az e törvényben foglalt kivételekkel.

58. §

(1) A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:

a) a betétbiztosítás tekintetében a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, ideértve az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeket,

b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is,

c) a fedezett kötelezettségekre a fedezettség mértékéig, ideértve a fedezett kötvényeket és a jelzáloglevelet,

d) nem csoporton belüli intézménnyel szembeni, hét napnál rövidebb eredeti futamidejű kötelezettségre,

e) legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségre, amely a fizetési és elszámolási rendszerekkel vagy ezek résztvevőivel szemben áll fenn,

f) olyan kötelezettségre, amely

fa) az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalója felé fennálló rendszeres havi jövedelem, munkavállaló javára vagy harmadik fél részére kifizetendő, nyugellátási célú juttatásokhoz kapcsolódik, munkavállaló részére kifizetendő rögzített összegű jutalom, ide nem értve a kollektív megállapodás részét nem képező változó értékű jutalmat,

fb) kereskedelmi és nem fő tevékenységből (pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési vagy befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatásból) fakadó szolgáltatói szerződések alapján keletkezett azzal, hogy a szerződés tárgyát képező áruk és szolgáltatások a mindennapi működéshez, ideértve az informatikai szolgáltatásokat, épületek vagy létesítmények fenntartásából, bérléséből vagy közüzemi díjaiból fakadó kötelezettségeket,

fc) adó, adó jellegű kötelezettségek, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások, ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, korkedvezmény-biztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, munkaerőpiaci járulékot, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást is,

fd) OBA-val és Beva-val szemben fennálló, aktuális fizetési kötelezettség.

(2) Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti mentesítés nem vonatkozik a Hpt. 117. § (2) bekezdésben, valamint a Bszt. 4. melléklet 2. pontjában említett személyek teljesítmény-javadalmazására.

(3) A hitelezői feltőkésítés kiterjedhet a nem biztosított betétre, valamint a biztosított betét fizetendő kártalanítási összeghatárát meghaladó betétrészre.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét.

(5) Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott nagykockázat-vállalásra vonatkozó szabályozás sérelme nélkül az intézmény vagy a csoport szanálhatóságának teljesülése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendeletben korlátozhatja a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében a kockázat-vállalási mértéket, kivéve az ugyanazon csoportba tartozó intézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló kötelezettségek mértékét.

59. §

(1) Egy intézménynél ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alól egy vagy több kötelezettséget vagy a kötelezettség egy részét, ha az/azok az intézmény kritikus funkcióinak és a fő üzletágainak a fenntartásához közvetlenül vagy közvetve szükséges/szükségesek.

(2) Egy intézménynél egy kötelezettséget - így különösen a természetes személyek, a mikro-, kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit -részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól. A kizárás akkor tehető meg, ha ez szükséges és arányos azon célhoz, hogy egy negatív folyamat (fertőzés) széleskörű továbbterjedése elkerülhető legyen, mivel rontaná a pénzügyi piacok működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon vagy bármely más EGT-államban.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben kizárhat egy vagy több kötelezettséget a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha a hitelezői feltőkésítés

a) alkalmazása nem lehetséges,

b) hatására a többi, hitelezői feltőkésítés által érintett hitelező követelésének értékében bekövetkező csökkenés nagyobb mértékű lenne, mint ami akkor állna fenn, ha az e bekezdésben meghatározott kötelezettséget kizárnák a hitelezői feltőkésítésből.

(4) Ha e § alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget vagy egy egész kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, ez a hitelezői feltőkésítés alá vonható többi kötelezettségnél kizárólag akkor eredményezhet nagyobb mértékű leírást vagy átalakítást, ha változatlanul teljesül a 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt előírás.

60. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget vagy egy kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és a veszteségek, a hitelezői feltőkésítésből kizárt hitelezőre nem átháríthatóak teljes mértékben, akkor a Szanálás Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy

a) a leírható vagy átalakítható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy

b) a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés helyreálljon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás akkor nyújtható, ha a szanálás időpontjában a független értékelés alapján megállapítható, hogy

a) a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez a részvényesek, a tagi részesedéssel rendelkezők vagy tőkeelemek tulajdonosai, valamint a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó hitelezők a hitelezői feltőkésítés megvalósítása keretében hozzájárultak a szanálás alatt álló intézménynek a teljes - szavatoló tőkéjét is magában foglaló - a kötelezettségállományának 8 %-át elérő mértékben, valamint

b) a Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás értéke nem éri el a szanálás alatt álló intézmény teljes - szavatoló tőkéjét is tartalmazó - kötelezettségállományának 5%-át.

(3) A Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás származhat

a) a Szanálási Alapba al32. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) pontja szerint rendelkezésre álló összegből (ideértve a Szanálási Alap vagyonán realizált hozamot is),

b) a Szanálási Alapba a 132. § (1) bekezdés a) pont ac) pontja szerint befizetett összegből,

c) a Szanálási Alapba a 132. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint befizetett összegből.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 5%-os határértékig hozzájárult a Szanálási Alap, valamint megtörtént a nem fedezett és nem elsőbbségi kötelezettségek (ideértve a biztosított betétek kártalanítási értékhatár feletti értékrész) leírása vagy átalakítása, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendkívüli körülmények esetén egyéb források bevonását kezdeményezheti az e törvényben foglalt rendelkezések betartása mellett.

(5) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Szanálási Alap akkor is nyújthat (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha

a) a veszteségek fedezéséhez és feltőkésítéshez a (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege eléri az intézmény kockázattal súlyozott kitettség értékének 20%-át,

b) a Szanálási Alapban a 132. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerint rendelkezésre álló összeg az összes hitelintézet betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség alá eső betéteinek legalább 3 %-a, valamint

c) az érintett intézmény összevont alapon számított mérlegfőösszege nem haladja meg a 270 000 milliárd forintot.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az 59. § szerinti döntésekor legalább a következőket értékeli:

a) a szanálás alatt álló intézmény esetében a veszteséget először a tagsági részesedéssel rendelkezőknek kell viselniük, majd a szanálás alatt álló intézmény többi hitelezőjének, akiknek a veszteségviselési sorrendje és aránya megegyezik a felszámolási eljárás esetén megvalósuló sorrenddel és kielégítési aránnyal,

b) egy vagy több kötelezettség vagy egy kötelezettség osztály kizárásakor a szanálás alatt álló intézmény veszteségviselő képességét, valamint

c) a Szanálási Alap feltöltöttségének szintjét és annak fenntartandó szintjét.

26. A hitelezői feltőkésítés összegének meghatározása

61. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a független értékelés alapján a következők összegét határozza meg:

a) a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értékének nulla érték eléréséhez szükséges leírható és átalakítható kötelezettség értéke vagy

b) az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény esetében való helyreállása érdekében szükséges leírható vagy tagsági részesedéssé vagy egyéb tőkeistrumentummá átalakítható kötelezettségek értéke.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott leírható és átalakítható kötelezettségeket úgy kell megállapítani, hogy

a) a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény iránti piaci bizalom elégséges szinten fenntartható legyen, és a rendelkezésre álló információk alapján előreláthatólag legalább egy évig még az engedélyezési feltételeknek eleget tud tenni az intézmény, valamint

b) a szanálás alatt álló intézmény elsődleges alapvető tőke tőkemegfelelési mutatójának helyreállítása vagy az áthidaló intézmény elsődleges tőkemegfelelési mutatójának megállapítása érdekében a Szanálási Alapból a 125. § (3) bekezdés d) pontja szerint juttatott tőke hozzájárulást is figyelembe kell venni.

(3) Ha a 74-79. § alapján a tőkeelemek leírásra kerültek vagy az 57. § alapján a hitelezői feltőkésítés került alkalmazásra, és a leírás mértéke az elvégzett utólagos értékelés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a leértékelés mértéke terén utólagosan korrekciót kell végrehajtani a hitelezők és a tagsági részesedéssel rendelkezők kártalanítására.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden szükséges lépést és intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a szanálás alatt álló intézmény tekintetében szükséges és lehetséges becslések és értékelések során felhasznált, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos adatok és információk naprakészek és pontosak legyenek.

27. Szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó követelmények

62. §

(1) Az intézménynek eleget kell tennie a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve határoz meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelmény az intézménynél a szavatoló tőke, a leírható vagy átalakítható kötelezettségei összegének, valamint az intézmény szavatoló tőkéje és az összes, súlyozatlan kötelezettségei és szavatoló tőkéje összegének hányadosa százalékos értékben kifejezve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összes kötelezettség értékének része a származtatott kötelezettség is.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a fedezett kötvény - ideértve a jelzáloglevelet is -kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesítheti a minimumkövetelménynek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet nem gyűjtött vagy nem gyűjt betétet.

(5) A (4) bekezdés alapján mentesített jelzálog-hitelintézettel szemben a hitelezői feltőkésítés szanálási eszköz nem alkalmazható.

63. §

(1) Kiegészítő alapvető tőkének és járulékos tőkének nem minősülő, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség - ideértve az alárendelt kölcsönt és az alárendelt hitelviszonyt megtestesítő követelést - a szavatoló tőkeként, leírható vagy átalakítható kötelezettségként figyelembe vehető a 62. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításakor, ha

a) a kötelezettség nem származtatott (derivatív) ügyletből ered vagy

b) a kötelezettség nem olyan betétből ered, amelynek tulajdonosa természetes személy vagy mikro-, kis- és középvállalkozás és a betét értéke meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási kötelezettség összeghatárát,

és teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltéteket.

(2) A kötelezettség hátralévő lejárata egy év,

a) a pénzügyi eszköz vagy instrumentum kibocsátásra került és értékét teljes egészében befizették,

b) a kötelezettséggel nem tartoznak az intézménynek vagy a kötelezettségre az intézmény nem nyújtott biztosítékot vagy vállalt garanciát, és

c) a pénzügyi eszköz megvásárlását az intézmény közvetlenül vagy közvetve sem finanszírozza.

(3) Ha egy kötelezettség esetében lejárat előtti visszafizetésre kerülhet sor, akkor a (2) bekezdésben a lejáratot úgy kell meghatározni, hogy azt a legkorábbi időpontot kell lejáratként tekinteni, amikor a kötelezettség visszafizetésére sor kerülhet.

(4) Ha egy kötelezettségre egy harmadik ország jogszabályai az irányadóak, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérheti a szanálás alatt álló intézménytől annak igazolását, hogy a szerződés és a harmadik ország jogszabályai - ideértve a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat is - lehetővé teszik az adott kötelezettség leírására vagy átalakítására vonatkozó döntés végrehajtását a szanálási feladatkörében eljáró MNB által.

(5) Ha a (4) bekezdésben rögzített feltétel nem teljesül, akkor az érintett kötelezettség nem számítható be a szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó követelmények teljesülése tekintetében.

64. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. §-ban meghatározott szavatoló tőkére, és hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt a Felügyelettel egyeztetve a következő feltételek figyelembe vételével határozza meg:

a) lehetővé kell tennie az intézmény szanálhatóságát, azaz a szanálási céloknak a szanálási eszközök - ideértve a hitelezői feltőkésítést is - megfelelő alkalmazása által,

b) biztosíttatnia kell az intézménynél a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség (leírható vagy átalakítható tőkeelem) olyan szintjét, hogy a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a veszteségek fedezhetőek legyenek, és az intézmény elsődleges alapvető tőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatója visszaállítható legyen az engedélyezés feltételeként szükséges értékre, megfelelően végezhetőek legyenek az engedélyezett tevékenységek, valamint fenntartható legyen az intézmény iránt a pénzügyi bizalom,

c) ha a szanálási terv alapján bizonyos leírható vagy átalakítható kötelezettségek a hitelezői feltőkésítésből kizárásra kerülhetnek vagy a részleges átruházás keretében sor kerülhet teljes egészében egy átvevő fél részére való átruházásukra, akkor ezen esetekben elegendő leírható és átalakítható tőkeelemmel kell az intézménynek ezt követően is rendelkeznie a b) pontban meghatározottak teljesülése érdekében,

d) az intézmény méretére, tevékenységére, finanszírozási modelljére és kockázati profiljára,

e) az OBA hozzájárulási kötelezettsége a szanálási célú felhasználás tekintetében,

f) az intézménynek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető mértékére.

(2) Az intézménynek az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban foglalt feltételek mindegyikének meg kell felelnie, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célok hatékony teljesülése érdekében dönthet úgy, ha a szanálhatóság megvalósulásához szükséges, hogy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak is meg kell felelnie az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban foglalt feltételek mindegyikének.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott egyeztetés alapján a szanálási célok hatékony teljesülése érdekében dönthet úgy, hogy az 1. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt vállalkozásra

a) egyedi alapon,

b) az EU-szintű anyavállalatra összevont alapon

alkalmazza az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban foglalt minimumkövetelményeket.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel egyeztetve - megköveteli az intézménytől, hogy teljesítse a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó e §-ban és a 68. §-ban foglalt minimumkövetelményt, amelynek teljesítését a Felügyelet ellenőrzi.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervek kidolgozásával és folyamatosan naprakészen tartásával biztosítja a 65-68. §-ban foglalt döntéseinek a megalapozását.

28. Minimumkövetelmény összevont alapú meghatározása

65. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság, akkor egyedi és összevont alapon is meghatározza az 62-64. § szerinti minimumkövetelményeket.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság, akkor eltekinthet az EU-szintű anyavállalat tekintetében a szavatoló tőkére, valamint a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények egyedi teljesítésétől, ha

a) az EU-szintű anyavállalat összevont alapon teljesíti a (3) bekezdés szerinti minimumkövetelményt, és

b) az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatósága a Felügyelet és az 575/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján az egyedi követelményeknek való megfelelés alól mentesítette az intézményt.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős szanálási hatóság, akkor a Felügyelettel - a (4) bekezdéssel összhangban - egyeztetve a szavatoló tőkére, valamint a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározza

a) a 64. § (1) bekezdés, valamint

b) a harmadik országbeli leányvállalat elkülönült szanálási tervében foglaltak figyelembe vételével.

(4) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság, akkor az összevont alapon történő minimumkövetelmények meghatározásakor a leányvállalatok szanálásáért felelős szanálási hatóságokkal együttesen jár el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam illetékes szanálási hatóságai részére, amelyek az összevont alapú szanálási eljárás tekintetében érintettek, valamint

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az említett szanálási hatóságokat a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, fenntartás és elemzés szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő megküldésének határidejéről.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozat tervezetének az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap.

(7) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (6) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytat.

(8) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(9) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (7) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (6) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (9) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(11) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és az EU-szintű anyavállalattal.

(12) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(13) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási hatósága a (4) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (6) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.

66. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi alapon is meghatározza a leányvállalat 62-63. § szerinti minimumkövetelményét az arányosság figyelembe vételével a 64. § (1) bekezdés alapján azzal, hogy a szavatoló tőke összegére és összetételére és a 65. § (1) bekezdésére is tekintettel kell lenni.

(2) Magyarországi leányvállalat esetében a minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg többoldalú eljárás keretében hozott határozattal, az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatósággal közösen.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság részére haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatja a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, fenntartás és elemzés szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő megküldésének határidejéről.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak az EU-szintű szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozat tervezetének megküldésétől számított négy hónap.

(5) Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (4) bekezdésben rögzített határidőn belül kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytat.

(6) Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az EU-szintű anyavállalat szanálási hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(7) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (4) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (7) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli az EU-szintű anyavállalat szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal.

(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(11) Ha az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási hatósága a (2) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer vagy az EU-szintű anyavállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.

67. §

Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor eltekinthet a minimumkövetelményeknek az EU-szintű anyavállalatra való alkalmazásától, ha

a) az EU-szintű anyavállalat összevont alapon teljesíti a 65. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, valamint

b) az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatósága a Felügyelet és az 575/2013/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól mentesítette az intézményt.

(2) Ha egy leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor eltekinthet a minimumkövetelményeknek a leányvállalatra való alkalmazásától, ha

a) az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága is a szanálási feladatkörében eljáró MNB,

b) a leányvállalat az EU-szintű anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik és az összevont alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el,

c) a leányvállalat a tagállami anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik, az összevont alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el és a tagállami anyavállalat tekintetében szubkonszolidált szinten teljesíti a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat,

d) nincs akadálya az anyavállalatnak a leányvállalat részére történő azonnali

da) szavatoló tőke elem átadásának vagy

db) kötelezettség visszafizetésének,

e) az anyavállalat összevont alapon megvalósuló vállalatirányítási rendszere és az anyavállalatnak a leányvállalat kötelezettségeiért való garanciavállalása a Felügyelet számára jóváhagyott vagy ha nem áll fenn az anyavállalat garanciavállalása, akkor a leányvállalat kockázatai nem jelentősek,

f) a leányvállalat kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázat-ellenőrzési rendszere az anyavállalatéval azonos, valamint

g) a leányvállalatot a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól mentesítette.

68. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62-67. § alapján hozott döntésben rögzítheti, hogy a szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt részben vagy egészben a hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevont eszközökkel kell teljesíteni.

(2) Egy instrumentum akkor minősül az (1) bekezdés szerint hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevonható eszköznek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy

a) az eszközre vonatkozó szerződés tartalmaz olyan szerződéses feltételt, amely rögzíti, hogy a szanálási hatóság döntése alapján az eszköz a hitelezői feltőkésítésbe bevonható olyan módon, hogy más, leírható vagy átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását megelőzően kell leírni vagy átalakítani, és

b) a fizetésképtelenségi eljárás során a besorolása alapján egyéb leírható vagy átalakítható kötelezettségek előtt nem elégíthetőek ki a kötelezettség tulajdonosai.

29. Tagsági részesedéssel rendelkezőkkel szembeni feladatok a hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében

69. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során

a) a meglévő tagsági részesedést jelentő értékpapírokat törli vagy a hitelezői feltőkésítésbe bevontak részére átadja,

b) ha a független értékelés eredményeként a szanálás alatt álló intézmény pozitív sajáttőke értékkel rendelkezik, akkor hígítja a tagsági részesedést egyéb instrumentumokkal kapcsolatos,

ba) a 79. § (1) bekezdésben foglalt eljárás vagy

bb) a 84. § (1) bekezdés h) pontban foglaltak

alapján.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az átváltásnál olyan átváltási rátát kell alkalmazni, amelynek alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében jelentős mértékű felhígulás történik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az olyan tagsági részesedést megtestesítő értékpapír tekintetében is meg kell valósítani,

a) amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból került tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá átalakításra és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerződéses feltételei szerint - a szanálási feltételek teljesüléséről szóló döntést megelőzően - tagsági részesedést megtestesítő értékpapírrá alakították,

b) ahol a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek a 80. § szerint elsődleges alapvető tőkeelemmé kerültek átalakításra.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti intézkedése során mérlegeli

a) a független értékelés eredményét,

b) azon értéket, amelynek értékelésével a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította a 79. § tekintetében az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, valamint

c) a 61. § alapján leírandó vagy átalakítandó tőkeelemek összegét.

(5) Ha az intézmény a Hpt. 126-134. §-a alapján és a Bszt. 37-39. §-a alapján befolyásoló részesedést szerezne, akkor a Felügyelet az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatja, hogy a hitelezői feltőkésítést, a tőkeelemek leírását vagy átalakítását ne akadályozza.

(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt eljárás nem fejeződött be a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása alkalmazásáig, és a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása eredményeként befolyásoló részesedés megszerzése vagy befolyásoló részesedés mértékének növelése történt, akkor a 42. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

30. A leírás és az átalakítás sorrendje

70. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során e § szerint határozza meg a leírandó, illetve átalakítandó forráselemeket azzal, hogy

a) meghatározza milyen összegű kötelezettség leírására van szükség ahhoz, hogy az intézmény saját tőkéje legalább nulla legyen, valamint

b) az a) pontbeli érték meghatározását követően meghatározza, hogy milyen összegű forráselem átalakítására van szükség ahhoz, hogy az intézmény szavatoló tőkéje elérje azt a szintet, amellyel teljesítheti a vonatkozó prudenciális követelményeket, és ami alkalmas a szanálási

feladatkörben eljáró MNB megítélése szerint az intézmény fizetőképességébe vetett piaci bizalom eléréséhez.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés b) pontja tekintetében figyelembe veszi a Szanálási Alap hozzájárulását is.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - az 58. § (1) bekezdést és az 59. §-t figyelembe véve - az alábbi sorrendben alkalmazza a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó jogkörét:

a) az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok névértéke leírásra kerül az elszámolandó veszteségek mértékéig,

b) ha az a) pont szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a kiegészítő alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke leírásra kerül a veszteségek viseléséhez szükséges mértékben,

c) ha az a) és b) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a járulékos tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke is leírásra kerül a veszteségek viseléséhez szükséges mértékben,

d) ha az a)-c) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, illetve a szükséges mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor a szavatoló tőkének nem minősülő alárendelt kölcsönnek minősülő instrumentumok értéke kerül átalakításra elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentummá a veszteségek elnyeléséhez és a szükséges mértékű szavatoló tőke szint eléréséhez szükséges mértékben, valamint

e) ha az a)-d) pontok szerinti leírás sem elégséges a veszteségek fedezésére és a szükséges mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor az egyéb kötelezettségek kerülnek leírásra a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit és az e törvényben foglalt eltéréseket is.

(4) Az egyes tőkeelemek vagy kötelezettségek leírása vagy átalakítása során a Csődtv. szerinti kielégítési sorrendben azonos ranghelyen álló tulajdonosok vagy hitelezők tulajdonrésze vagy követelése azonos mértékben kerül leírásra vagy átalakításra, kivéve az e törvény szerint vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által mentesített kötelezettségeket. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a különböző ranghelyeken szereplő tőkeelemekre vagy kötelezettségekre a (3) bekezdés szerinti rendelkezések szerint különböző átváltási rátákat alkalmaz.

(5) Az átváltási rátának megfelelően ellensúlyoznia kell az adott hitelező által a követelésére vonatkozó leírás vagy átváltás következtében elszenvedett pénzügyi veszteséget, figyelembe véve az elszámolandó veszteségeket is. A veszteségviselési sorrendben alacsonyabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre alacsonyabb átváltási rátát kell alkalmazni, mint a hozzá képest magasabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre.

(6) Ha az ideiglenes vagyonértékelést követően a független vagyonértékelés kimutatja, hogy az ideiglenes vagyonértékelés alapján elvégzett leírások vagy átalakítások meghaladták a független értékelés alapján meghatározott szükséges mértéket, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) az érintett hitelezők vagy tulajdonosok követelését vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumának névértékét a szanálási hatáskörben eljáró MNB visszaírhatja;

b) előterjesztheti a Szanálási Alap igazgatótanácsának döntése céljából az érintett hitelezők vagy tulajdonosok veszteségének a Szanálási Alapból történő kártalanítását.

(7) Ha a (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti instrumentumok valamelyike olyan szerződéses feltételekkel rendelkezik, amely szerint az adott instrumentum tőkeösszege leírandó vagy tagi részesedést jelentő értékpapírrá alakítandó át egy előre meghatározott, a kibocsátó intézmény vagy szervezet pénzügyi helyzetéhez, így különösen szolvenciájának vagy adott szavatoló tőke szintjéhez kötött esemény bekövetkeztekor - ideértve a Ptk. szerinti átváltozó kötvényt is -, akkor az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés alkalmazása előtt

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéssel megállapítja az adott instrumentum e szerződéses feltételének beálltát, és

b) a szerződéses feltételek szerint leírt vagy tagsági részesedéssé átalakított értékpapírra kell alkalmazni a (4) bekezdés a)-c) pont szerinti leírási intézkedést.

(8) Ha egy instrumentum tőkeösszegét a (7) bekezdésben meghatározott feltétel alapján az (1) bekezdés szerint nem nullára csökkentették, akkor az (1) bekezdésnek megfelelően a tőkeösszeg maradványértékét nullára kell a leírás és átalakítás keretében csökkenteni.

31. A hitelezői feltőkésítést követő helyreállítás és reorganizáció

71. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatályba lépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.

(2) A reorganizációs terv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására a szanálási feladatkörében eljáró MNB kijelölhet egy vagy több természetes személyt, gazdasági társaságot vagy a szanálási biztost. A reorganizációs terv készítőjére is a szanálási biztosra vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni.

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikk szerinti állami támogatások keretrendszerének alkalmazása esetén a reorganizációs tervnek illeszkednie kell az állami támogatások uniós keretrendszeréhez, és a reorganizációs tervet az Európai Bizottság részére meg kell küldeni. A reorganizációs terv elkészítésének határidejét a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy

a) az (1) bekezdéstől eltérően 90 nap, vagy

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikk szerinti állami támogatások keretrendszere által meghatározott időtartam

közül a hosszabb időtartamot jelöli meg.

(4) Ha a szanálási célok eléréséhez szükséges, akkor az (1) bekezdésben meghatározott határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. §-ban meghatározott pénzügyi vállalkozás kérelmére 60 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint a csoporthoz tartozó két vagy több vállalkozásra alkalmazzák, akkor a reorganizációs tervet az EU-szintű anyavállalatnak kell elkészítenie és ki kell terjednie a csoport minden tagjára, és be kell nyújtania az EU-szintű anyavállalatnak a szanálási hatóságának. Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által benyújtott reorganizációs tervet megküldi a többi érintett szanálási hatóságnak és az EBH-nak.

(6) A reorganizációs tervet - annak kézhezvételét követő harminc napon belül - a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együtt értékeli, és ha a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképessége megítélésük szerint helyreállítható a tervben foglalt javaslatok által, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs tervet jóváhagyja.

(7) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyetértve megállapítja, hogy a reorganizációs terv nem biztosítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképességet, akkor tájékoztatja erről a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt és felszólítja a reorganizációs terv módosítására, amelyre a vezető testületnek vagy a kijelölt személynek 14 nap áll rendelkezésére.

(8) A (7) bekezdés alapján módosított reorganizációs tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történő konzultációt követően, a benyújtást követő 7 napon belül értékeli és

a) jóváhagyja vagy

b) újabb módosításra a (7) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldi

azzal, hogy a második alkalommal történő elutasítás esetén új személyt kell kijelölni a reorganizációs terv elkészítésére.

(9) A szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület vagy a (2) bekezdésben kijelölt személy a jóváhagyott reorganizációs tervben foglaltakat végrehajtja és legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az eredményekről és a végrehajtás folyamatáról.

(10) Ha a (9) bekezdésben meghatározott jelentés alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel való konzultáció alapján úgy ítéli meg, hogy a reorganizációs tervet módosítani kell, akkor felszólítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően módosítsa a reorganizációs tervet.

32. A hitelezői feltőkésítés eredményességét és joghatását biztosító rendelkezések

72. §

(1) A belső feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elrendelt belső feltőkésítés során a forráselem értékének csökkentése vagy teljes leírása, továbbá a kötelezettség alapján fizetendő összeg átalakítása vagy leírása azonnali hatállyal kötelezi a szanálás alatti intézményt, és azonnali hatállyal hat ki az érintett tulajdonosra és hitelezőre.

(2) A belső feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

a) a részvénykönyv, a tagnyilvántartás és a központi értékpapír-nyilvántartás módosítására vagy ilyen módosítás elrendelésére,

b) értékpapírok szabályozott piacon való kereskedésből való kivezetésére, illetve szabályozott piacra való bevezetésre, valamint

c) olyan értékpapírok - amelyek értékét a szanálási feladatkörben eljáró MNB lecsökkentette -szabályozott piacra való újbóli bevezetésére, a tőkepiacról szóló törvény szerinti kibocsátói tájékoztató elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség nélkül.

(3) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét nullára írja le, akkor az érintett kötelezettség, illetve az azzal kapcsolatos esetleges felhalmozott, de még ki nem fizetett vagy nem tőkésített kamatfizetési vagy bármilyen hasonló kötelezettség e törvény erejénél fogva megszűnik, azzal kapcsolatban követelést érvényesíteni semmilyen bírósági vagy fizetésképtelenségi eljárásban nem lehet.

(4) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét lecsökkenti, ám nem nullára írja le, akkor az eredeti kötelezettséget keletkeztető instrumentum vagy szerződés hatályban marad a csökkentett értékű kötelezettségre nézve, figyelembe véve a kamatozásra vonatkozó esetleges változást a csökkentett tőkeösszegre vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a 84. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott módosításokat.

(5) A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási hatáskörében előírt tagsági részesedés, illetve egyéb tőkeinstrumentum kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania arra az esetre is figyelemmel, hogyha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozással vagy annak leányvállalatával szemben 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört gyakorolja, akkor képes legyen az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás elegendő új tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a kötelezettségek tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül-e és megfelelő-e

a) intézményre vagy csoportra kidolgozott szanálási terv tekintetében,

b) reorganizációs terv tekintetében és eleget tesz-e a 69. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott értékek összege fedezetének.

(7) Az intézmény és az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott vagy keletkeztetett bármilyen értékpapír vagy kötelezettség - amely nem mentesül a hitelezői feltőkésítés alól és nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott - olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely

a) elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hitelezői feltőkésítés alá vonható, valamint

b) hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási hatáskörének érvényesítéséhez.

(8) Az intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak nem kötelező a (7) bekezdésben foglalt feltételt az értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalnia, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében rögzíti, hogy a megállapodás biztosítja a hitelezői feltőkésítés e törvény szerinti joghatásának kiváltását. A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az értékpapírt kibocsátani vagy kötelezettséget keletkeztetni kívánó intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak jogi szakvéleményt kell bemutatnia arra vonatkozóan, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékpapír vagy a kötelezettség tekintetében a leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolhatja.

(9) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy alkalmazza a hitelezői feltőkésítést az érintett instrumentumra vagy kötelezettségre.

(10) Ha a hitelezői feltőkésítés során befolyásoló részesedés megszerzése valósul meg, akkor a Hpt.-ben és Bszt.-ben a vonatkozó engedélyezési szabályozást alkalmazni kell - a szanálási célok teljesülése figyelembe vételével - a szanálási feladatkörében meghatározott MNB által a Felügyeletnél kérelmezett határidőig.

73. §

(1) A szanálás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a származtatott ügyletek felmondására és a pozíciók lezárására. Hitelezői feltőkésítés kizárólag a pozíciók lezárása után alkalmazható.

(2) Ha egy származtatott ügyletből származó kötelezettséget a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesített a hitelezői feltőkésítés alól, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek nem kell felmondania vagy lezárnia az érintett ügyletet.

(3) Ha egy származtatott ügylet nettósítási megállapodás hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörben eljáró MNB az ideiglenes vagyonértékelés vagy az általa megbízott szanálási vagyonértékelő a független értékelés során megállapítja a származtatott ügyletekből származó nettó kötelezettséget az érintett ügylet nettósítására vonatkozó szerződéses feltételei alapján.

(4) A származtatott ügylet értékelésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza, hogy melyik időpontra kell az ügyletet értékelni, valamint összehasonlítja az ügylet lezárása és hitelezői feltőkésítés alá vonása alapján és a felszámolási eljárásban lehetségesen viselt veszteségeket.

VIII. Fejezet

Tőkeelemek leírása vagy átalakítása, valamint az állami pénzügyi stabilizációs eszköz

33. Tőkeelemek leírása vagy átalakítása

74. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott körülmények és feltételek fennállása esetén jogosult az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény tagsági részesedésévé történő átalakítására.

(2) A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot gyakorolhatja önállóan vagy szanálási eszközzel együtt, ha a szanálási feltételek teljesülnek.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

a) ha megállapítja, hogy az intézmény nem lesz többé életképes, kivéve ha gyakorolja a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;

b) az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;

c) ha az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, vagy

d) az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés során.

(4) Az intézmény vagy csoport a (3) bekezdés alkalmazásában többé nem életképes, ha

a) az intézmény vagy a csoport fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik; és

b) az időzítést és más meghatározó körülményeket is figyelembe véve nincs ésszerű kilátás arra, hogy a tőkeelemek - akár önállóan, akár szanálási intézkedéssel kombinálva alkalmazott -leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen egyéb intézkedéssel, így különösen az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedésével vagy felügyeleti által alkalmazott intézkedéssel vagy kivételes intézkedéssel ésszerű időn belül megelőzhető lenne az intézmény vagy a csoport fizetésképtelensége.

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor tekintendő egy csoport fizetésképtelennek vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válónak, ha a csoport megsérti vagy objektív tényezők alapján megállapítható, hogy a közeljövőben meg fogja sérteni az összevont alapú prudenciális követelményeket, amely indokolná a Felügyelet intézkedését, mivel a csoport olyan mértékű veszteséget szenvedett el vagy fog valószínűleg elszenvedni, hogy az teljesen vagy jelentősen felemészti a szavatoló tőkéjét.

75. §

(1) Egy leányvállalat által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek a 74. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem írhatók le vagy nem alakíthatók át nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben az anyavállalati szintű azonos besorolású tőkeelemeket leírták vagy átalakították.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB köteles a tőkeinstrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó jogkörének gyakorlására, ha a 74. § (3) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak teljesülnek.

34. A tőkeelemek elsődleges alapvető tökévé való átalakításának rátája

76. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 84. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogosultságok gyakorlásakor a (2) és (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az átváltási rátának megfelelő mértékben kompenzálnia kell az érintett tőkeelem tulajdonosát a leírási és átalakítási jogosultság alkalmazásából eredő veszteségekért.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésnek megfelelően különböző átváltási rátákat alkalmaz, az előresorolt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási rátának nagyobbnak kell lennie, mint az alárendelt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási ráta.

35. A tulajdonosok kezelése a tökeelemek leírása vagy átalakítása során

77. §

(1) A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonhatja vagy felhígíthatja az intézményben lévő tagsági részesedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket azon intézményben lévő tagsági részesedések vonatkozásában is meg kell tenni, amelyiknél

a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tagsági részesedéssé alakítását vagy

b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek a 79. § szerinti, elsődleges alapvető tőkévé alakítását

követően kerültek kibocsátásra vagy átruházásra.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt tőkeelem átalakítására akkor kerül sor, ha az átalakításra az eredeti hitelviszonyt megtestesítő instrumentum szerződéses feltételei szerint egy olyan esemény bekövetkezte kapcsán került sor, amely esemény megelőzte vagy egyidejűleg következett be azzal, hogy elrendelésre kerül az intézmény szanálása.

(4) Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az átvevő befolyásoló részesedést szerez egy intézményben vagy befolyásoló részesedésének mértékét növeli, akkor a Felügyelet hivatalból eljárva olyan időtartamon belül folytatja le a befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó engedélyezési eljárást, hogy az ne késleltesse a tőkeelemek átalakítását, és ne akadályozza meg azt, hogy szanálási intézkedésekkel elérhetők legyenek a szanálási célok.

(5) Ha a Felügyelet a tőkeelemek átalakításának időpontjáig nem fejezi be a (4) bekezdés szerinti engedélyezési eljárást, a 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a tőkeelemek átalakításának eredményeként egy átvevő befolyásoló részesedést szerez vagy befolyásoló részesedésének mértékét megnöveli.

36. Tőkeelemek leírása vagy átalakítása előtti független értékelés

78. §

A 22. § (1) bekezdésében előírt független értékelés képezi

a) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemekre a veszteségek viselése érdekében alkalmazandó leírás értéke meghatározásának,

b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemekre az intézmény feltőkésítése érdekében alkalmazandó átváltási ráta kiszámításának, valamint

c) az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés mértéke megállapításának alapját.

37. A tőkeelemek leírására és átalakítására irányadó rendelkezések

79. §

(1) A 74-78. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy gyakorolja a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát, hogy az megfeleljen a követelések felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendnek és

a) elsőként az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok összege csökkenjen a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képessége erejéig,

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB az elsődleges alapvető tőkeelemek tulajdonosai tekintetében elvégzi a 77. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést;

c) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeelemekké való átalakításra kerül, a szükséges mértékig és a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek veszteségviselő képessége erejéig.

(2) Egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, ha: a) csökkenése tartós, és

b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem marad fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve az esetleges már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló bírósági felülvizsgálat eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket.

(3) A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosai számára. A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek csak akkor alakíthatók át, ha

a) az érintett elsődleges alapvető tőkeelemeket az intézmény, vagy az intézmény anyavállalata bocsátja ki, a Felügyelet vagy adott esetben az anyavállalat illetékes felügyeleti hatóságának az egyetértésével;

b) az elsődleges alapvető tőkeelemeket azt megelőzően bocsátják ki, hogy az intézmény tagsági részesedéseket bocsátana ki az állami tőkeemelés céljára;

c) az elsődleges alapvető tőkeelemeket az átalakítási jogosultság gyakorlása után haladéktalanul allokálják és átruházzák; és

d) az egyes kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán nyújtott elsődleges alapvető tőke mennyiségét meghatározó átváltási ráta megfelel a 76. §-ban meghatározott alapelveknek.

(4) Az elsődleges alapvető tőkének a (3) bekezdéssel összhangban történő rendelkezésre bocsátása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára, hogy mindenkor rendelkezzen a megfelelő mennyiségű elsődleges alapvető tőke kibocsátásához szükséges előzetes engedéllyel.

38. Összevont alapon való alkalmazás, megállapítási eljárás

80. §

(1) A szavatoló tőke követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3) bekezdés a)-c) pontjában említett megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek haladéktalanul értesítenie kell

a) a Felügyeletet vagy

b) az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot, ha ezt a szerepkört más ország hatósága látja el.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti értesítésben a megállapítását indokolja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítésre került sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az illetékes felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően értékelnie kell, hogy

a) rendelkezésre áll-e a leírási vagy átalakítási jogosultságnak a 74. § szerinti gyakorlásától eltérő, alternatív intézkedése;

b) ha ilyen alternatív intézkedés rendelkezésre áll, annak alkalmazása megvalósítható-e;

c) ha ilyen alternatív intézkedés alkalmazása megvalósítható, van-e reális kilátás arra, hogy ez az intézkedés megfelelő időn belül orvosolná azokat a körülményeket, amelyek máskülönben a 74. § szerinti megállapítás megtételét tennék szükségessé.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alternatív intézkedések:

a) a Felügyelet intézkedései, vagy

b) a forrás- vagy tőkejuttatás az anyavállalattól.

(5) Ha a (3) bekezdés alapján értesített illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy értékeli, hogy nem áll rendelkezésre olyan alternatív intézkedés, amely a (3) bekezdés c) pontjában szereplő eredményre vezetne, akkor döntenie kell arról, hogy megfelelő-e a 74. §-ban meghatározott, mérlegelés tárgyát képező megállapítás.

39. Állami pénzügyi stabilizációs eszköz

81. §

(1) Az MNB elnöke rendszerszintű válság esetén tájékoztatja a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedésekkel a szanálás célja nem valósult meg, valamint ésszerű kilátás sincs arra, hogy az további szanálási intézkedésekkel megvalósuljon

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) a szanálás alatt álló intézmény aktuális szolvencia és likviditási helyzetét,

b) a megtett felügyeleti intézkedéseket és kivételes intézkedéseket és az alkalmazott szanálási intézkedéseket,

c) a független értékelés főbb megállapításait, különösen az intézmény aktuális egy tagsági részesedésre jutó sajáttőke-értékét, valamint

d) a szanálási célokat.

(3) Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy

a) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez, vagy

b) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesek a közérdek védelméhez, amennyiben az a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét.

(4) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz lehet

a) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban történő tőkeemelés vagy

b) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések ideiglenes államosítása.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozat bírósági felülvizsgálatára a szanálást elrendelő határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott határozatot követően az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásáról a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(8) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásakor a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyeket a IX. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosít.

82. §

(1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott, tőkeemelés történhet elsődleges alapvető tőkével, kiegészítő alapvető tőkével és járulékos tőkével.

(2) A Kormány által jóváhagyott tőkeemelést az állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján - e törvény alapján hajtja végre a központi költségvetés terhére. A tőkeemelés pénzbeni hozzájárulással vagy állampapír rendelkezésre bocsátásával teljesíthető. A tőkeemelést a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell költségvetési kiadásként elszámolni, amellyel a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

(3) Az intézmény, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság a nem állami tulajdonban lévő tőkeinstrumentumok tulajdonosainak osztalékot, kamatot vagy kuponfizetést nem teljesít addig, amíg az állam az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alapján szerzett tagsági részesedéseit nem értékesíti.

83. §

(1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott ideiglenes államosításkor a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések az államra vagy az állam kizárólagos tulajdonában álló társaságára kerül átruházásra.

(2) Az államra történő átruházáskor a tulajdonosi jogok gyakorlására a pénz- tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jogosult.

(3) Az ideiglenes államosításkor a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kel alkalmazni, hogy ahol e törvény szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említ, azon a pénz- tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert kell érteni.

(4) Az állami feltőkésítés és az ideiglenes államosítás során biztosítani kell, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás üzleti alapon működjön valamint a piaci magánbefektetői elv alapján a legkorábbi időpontban az állam szerepét tőkeelemek tulajdonosaként nyilvános pályázat útján piaci szereplők vegyék át.

IX. fejezet

Szanálási jogosultságok

40. Általános jogosultságok

84. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

a) az intézmény számára előírni minden olyan - a Felügyelet rendelkezésére nem álló -információ rendelkezésre bocsátását, amely szükséges a szanálási intézkedés előkészítéséhez, ideértve a szanálási tervhez szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését, valamint a helyszíni vizsgálatok során nyújtandó információk kérését is;

b) a szanálás alatt álló intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető jogok és jogosultságok e törvény szerinti gyakorlására;

c) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések átruházására;

d) a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;

e) a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei átalakítására annak az intézménynek, szanálásban érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a tagsági részesedéseire, amelyhez az intézmény eszközeit, jogait és kötelezettségeit átruházták;

f) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések névértékének - akár nullára - csökkentésére, valamint e tagsági részesedések bevonására, leírására;

g) a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálásban érintett anyaintézmény számára előírni új tagsági részesedések, illetve egyéb tőkeelemek, többek között elsőbbségi részvények és feltételesen átalakítható instrumentumok kibocsátását;

h) a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei lejáratának, a fizetendő kamatösszegnek, vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is;

i) pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés lezárására vagy felmondására;

j) a szanálás alatt álló intézmény vezetésének leváltására.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott szanálási jogosultságokat külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatja.

(3) Ha az e törvény hatálya alá tartozó valamely intézmény esetében a szervezet sajátos jogi formája következtében nem alkalmazható az (1) bekezdésben felsorolt bármely jogosultság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan intézkedést alkalmazhat, amely - hatásait tekintve is - a leginkább hasonló.

41. Kiegészítő jogosultságok

85. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

a) a 100-101. §-ra is figyelemmel előírni a szanálás alatt álló intézmény számára, hogy a pénzügyi instrumentumok, eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására tehermentesen kerüljön sor;

b) a szanálás alatt álló intézmény további tagsági részesedések szerzésére vonatkozó jogát felfüggeszteni vagy megszüntetni;

c) pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való kereskedésének felfüggesztésére, a szabályozott piacról való kivezetés elrendelésére;

d) annak kinyilvánítására, hogy az átvevő a szanálás alatt álló intézmény valamely vagy minden joga és kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott valamely vagy minden intézkedés tekintetében - ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez kapcsolódó bármilyen jogot és kötelezettséget is - jogutódnak tekintendő;

e) a szanálás alatt álló intézmény és az átvevő kötelezésére, hogy egymást lássák el információval és támogatással; továbbá

f) az olyan szerződések feltételeinek törlésére vagy módosítására, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél, és

g) az átvevő szerződéses jogutóddá történő kijelölésére.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának biztosítása, illetve egy vagy több szanálási cél megvalósítása érdekében.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során előírhatja olyan üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések alkalmazását, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az átruházott üzleti tevékenységet.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt jogosultságok nem érintik

a) a szanálás alatt álló intézmény munkavállalójának azon jogát, hogy a munkaszerződését felmondja;

b) a 89-91. §-ra is figyelemmel valamely szerződés részes felének azon jogát, hogy gyakorolja a szerződés szerinti jogait, köztük a szerződés felmondásához való jogot, ha erre a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló intézménynek az átruházást megelőző, illetve az átvevőnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult.

42. Szolgáltatás vagy létesítmény biztosításának előírására vonatkozó jogosultság

86. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára - ideértve azt az esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a szanálást követően felszámolási eljárás indult - mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és létesítmények csak a működési szolgáltatásokra és létesítményekre korlátozódnak, és a pénzügyi támogatás semmilyen formáját nem foglalják magukban.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbi feltételekkel történik:

a) ha a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt, megállapodás alapján biztosították a szanálás alatt álló intézménynek, úgy a megállapodás időbeli hatálya alatt ugyanazon feltételek mellett;

b) ha az a) pont nem alkalmazandó, ésszerű feltételek mellett.

43. Harmadik országokban található tulajdonnal kapcsolatos jogosultság

87. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott szanálási intézkedés olyan intézkedést foglal magában, amely harmadik országban található tulajdont, vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedéseket, illetve jogokat vagy kötelezettségeket érint, a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy

a) a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy és az átvevő tegyen meg minden, az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést;

b) a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásáig az átvevő nevében tartsa a tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelezettségeket;

c) az átvevőnél az a) és b) pont értelmében előírt intézkedések meghozatala során indokoltan felmerült, méltányolható - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - költségek kerüljenek megtérítésre a 35. §-ban előírt módok valamelyikén.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézmény tagsági részesedését, jogát vagy kötelezettségét egy másik szervezetre ruházza át vagy szándékozik átruházni, de az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része harmadik országban helyezkedik el, vagy az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része a harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló más személyre és az átvevőre az (1) bekezdésben szereplő feltételek vonatkoznak.

44. Egyes szerződéses feltételek kizárása a szanálás során

88. §

(1) A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - önmagában még nem ismerhető el a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi eljárásként, ha a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.

(2) A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - nem teszi lehetővé:

a) felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlását olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja;

b) az érintett intézmény vagyonának birtokba vételét, a vagyon feletti ellenőrző befolyás gyakorlása vagy biztosíték érvényesítése a vagyon terhére;

c) az érintett intézmény bármely szerződéses jogának befolyásolását;

feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.

(3) Az e §-ban foglaltak nem érintik a személyek arra vonatkozó jogát, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogukat gyakorolják, ha ez a jog a szanálási intézkedéstől - vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménytől - eltérő, egyéb esemény következtében keletkezett.

(4) A 89-91. § szerinti felfüggesztés vagy korlátozás nem jelenti az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a szerződéses kötelezettségek nem teljesítését.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 9. cikke értelmében imperatív rendelkezésnek minősülnek.

(6) A harmadik országbeli e törvény alapján elismert szanálási eljárás e § alkalmazásában szanálási intézkedésnek minősül.

45. Egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság

89. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdése szerinti közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni az olyan szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket, amely szerződésekben a szanálás alatt álló intézmény részes fél.

(2) Ha a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lett volna esedékes, akkor az a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.

(3) Ha egy szanálás alatt álló intézménynek a szerződés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségeit az (1) bekezdés alapján felfüggesztik, akkor a szanálás alatt álló intézmény ugyanazon szerződés szerinti partnereinek fizetési és szállítási kötelezettségeit azonos időtartamra szintén felfüggeszti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre, a Beva által védett követelésekre, valamint az OBA által biztosított betétekre.

(5) Az MNB-nek e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.

46. Hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó jogosultság

90. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdésben meghatározott, korlátozásról szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, valamint központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.

(3) A 103. § alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján alkalmazott korlátozások minden olyan, csoporthoz tartozó vállalkozás vonatkozásában következetesek legyenek, amelyek kapcsán szanálási intézkedésre kerül sor.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell venniük, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.

47. A felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó jogosultság

91. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatának székhelye szerinti EGT-állam ideje szerint éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatával szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait, ha:

a) az érintett szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését a szanálás alatt álló intézmény garantálja;

b) az érintett szerződés szerinti felmondási jog kizárólag a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségén vagy pénzügyi helyzetén alapul; vagy

c) ha az átruházási jogosultságot a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatban gyakorolták vagy az vele kapcsolatban gyakorolható, a szanálás alatt álló intézménynek a leányvállalatban meglévő, az érintett szerződéshez kötődő minden eszközét és kötelezettségét ruházták át vagy azok átruházhatók az átvevőhöz és az átvevő azokat átvállalta, vagy pedig a szanálási feladatkörében eljáró MNB bármilyen más módon megfelelő védelmet biztosít e kötelezettségekre nézve.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a központi szerződő felekre és központi bankokra.

(4) Valamely személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, ha értesítést kap a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től arra vonatkozóan, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek nem kerülnek átruházásra az átvevőhöz, az áthidaló intézményhez vagy a szanálási vagyonkezelőhöz.

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a szerződésszegés legalább három napig folyamatosan fennáll.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie az intézkedés pénzügyi piacok zavartalan működésére gyakorolt hatását.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet 81. cikkével összhangban.

48. A szanálási jogosultságok gyakorlása

92. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő eszközökkel és intézkedési lehetőségekkel rendelkezik a szanálás alatt álló intézmény felett a szanálás alatt álló intézmény

a) működtetése érdekében ideértve az intézmény tulajdonosainak minden jogosultságát, valamint a szanálás alatt álló intézmény vezetése, tevékenységeinek folytatása és szolgáltatásainak nyújtása fenntartását, valamint

b) eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés fenntartása céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok eléréséért a szanálási feladatkörében eljáró MNB közvetlenül vagy általa megbízott személy révén tehet lépéseket.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi alapon dönt arról, hogy a szanálási intézkedést az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszerek révén végre tudja-e megfelelően hajtani

a) a szanálási célokra

b) a szanálásra vonatkozó általános elvekre,

c) a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire és

d) a határokon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálásának előmozdítására tekintettel.

49. Szanálási biztos

93. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost rendel ki.

(2) A szanálási biztos gyakorolja a kirendelés időtartama alatt a szanálás alá vont intézmény igazgatóságának jogköreit.

(3) Szanálási biztosként kirendelhető:

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szanálási biztos kijelöli azt a természetes személyt, aki főfelelősként képviseli a gazdasági társaságot a szanálási biztosi teendők ellátása során.

(5) A szanálási biztos - az MNB előzetes jóváhagyásával - közreműködőt vehet igénybe.

(6) A szanálási biztos az MNB által utasítható, és tevékenysége során a szanálási célokat kell érvényre juttatnia.

(7) Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.

(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a szanálási biztost kirendelő határozat és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(9) A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az ágazati jogszabályokban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi előírásokat.

50. Természetes személy szanálási biztosként való kirendelése

94. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a kirendeléskor, illetve a szanálási biztosi tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás körülményeinek mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több természetes személyt rendel ki a feladatmegosztás megjelölésével a szanálási biztosi tevékenység ellátására. A kijelölésben rendelkezni kell a cégjegyzési jogosultság gyakorlásának módjáról is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek lehetősége van arra is, hogy a már kirendelt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.

(2) Hitelintézethez történő természetes személy szanálási biztos kirendelése esetén az MNB a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a szanálási biztosi tevékenység ellátására a feladatmegosztás megjelölésével.

X. fejezet

Szankciók

95. §

(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat alkalmazhatja:

a) a jogsértés folytatásától való eltiltás;

b) a vezetői állású személyek legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése;

c) természetes személlyel szemben legfeljebb öt millió eurónak megfelelő forint összegű pénzbírság kiszabása;

d) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10%-ának megfelelő pénzbírság;

e) a jogsértésből származó anyagi előny vagy elmaradt veszteség legfeljebb 200 százalékának megfelelő pénzbírság.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglalt szankciók alkalmazásakor különösen a következő szempontokat mérlegeli:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c) a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, így különösen a felelős jogi személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy éves jövedelme;

d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, ha ezek meghatározhatók;

e) a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, ha meghatározható;

f) a felelős természetes vagy jogi személy illetékes felügyeleti hatósággal való együttműködésének mértéke;

g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h) a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.

96. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.

(2) Nem jogerős döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha

a) a szankciót természetes személyre szabta ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalan hátrányt okozna;

b) a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárást; vagy

c) a nyilvánosságra hozatal - ha meghatározható - aránytalan veszteséget okozna az érintett intézménynek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetkörökben a név nélküli közzététel helyett az MNB dönthet a döntés - legfeljebb 60 nappal - halasztott közzétételéről is, ha alappal feltételezhető, hogy a halasztás időszaka alatt a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai meg fognak szűnni.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az e § szerint nyilvánosságra hozott döntés, valamint a kapcsolódó jogorvoslatra vonatkozó információ legalább öt évig a honlapján hozzáférhető legyen.

XI. fejezet

Tulajdonosok és hitelezők védelme

51. Tulajdonosok és hitelezők kezelése részleges átruházás és hitelezői feltőkésítés esetén

97. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy vagy több szanálási eszköz alkalmazása során a szanálás alatt álló intézmény jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át, azon tulajdonosoknak és hitelezőknek, akiknek a követeléseit nem ruházták át, a követelések kielégítésére kifizetett összeg nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül az átruházás előtt felszámolásra kerül.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítést alkalmaz, akkor azon részvényesek és hitelezők, akiknek a követelése leírásra vagy saját tőkévé alakításra került, nem szenvedhetnek el nagyobb veszteséget annál, mint amit akkor szenvedtek volna el, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került volna.

(3) A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők jobb elbánásban részesültek-e volna, ha a szanálás alatt álló intézmény felszámolásra kerül. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során

a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül a szanálási intézkedés előtt felszámolás alá került;

b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;

c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott értékelésben meg kell határozni:

a) azt az elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők részesültek volna, ha a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül az átruházás, leírás vagy átalakítás előtt felszámolás alá kerül;

b) a tényleges elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők a szanálás alatt álló intézmény szanálása során részesültek; továbbá

c) hogy van-e eltérés az a) és a b) pont szerinti elbánás között.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.

52. Tulajdonosok és hitelezők védelme

98. §

(1) Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás során szenvedett volna el, kártalanításra jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben említett kártalanítást a Szanálási Alap a 97. § (5) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalától számított 30 munkanapon belül köteles az érintett tulajdonos, hitelező, vagy az OBA részére megfizetni.

53. A részleges átruházásban részt vevő felek védelme

99. §

(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét ruházza át egy másik szervezethez vagy

b) a 85. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott jogosultságokat gyakorolja,

akkor a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásokkal és azok részes feleivel kapcsolatban az MNB a 100-103. § szerinti rendelkezéseknek megfelelően jár el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a következő szerződéses jogviszonyok esetében:

a) biztosítéki megállapodások, amelyek alapján egy személy biztosíték útján tényleges vagy függő érdekeltséggel rendelkezik az átruházás tárgyát képező tulajdonban vagy jogokban, tekintet nélkül arra, hogy az adott érdekeltséget konkrét tulajdonnal vagy jogokkal, vagy fajta, mennyiség vagy más a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással meghatározott zálogtárgyakat terhelő zálogjoggal vagy hasonló intézkedéssel biztosítják-e;

b) tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítéki megállapodások, amelyek alapján meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása vagy fedezése céljából azáltal kerül sor biztosíték nyújtására, hogy a biztosítéknyújtó eszközeinek teljes tulajdonjogát a biztosíték elfogadójára ruházza át, olyan feltételek mellett, amelyek a biztosíték elfogadója számára előírják az eszközök átruházását, ha a meghatározott kötelezettségek teljesülnek;

c) egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások, amelyek alapján a szanálás alatt lévő intézmény és egy partner közötti kettő vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;

d) nettósítási megállapodások, amelyek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;

e) jelzáloglevelek és fedezett kötvények;

f) strukturált finanszírozási megállapodások, így különösen értékpapírosítások és fedezeti célokra használt olyan instrumentumok, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik és amelyek a nemzeti jog értelmében a fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél, vagy egy szanálási vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokban részt vevő felek számától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a megállapodások:

a) szerződés, vagyonkezelési megállapodás útján vagy más módon, vagy a törvény erejénél fogva jöttek-e létre;

b) részben vagy teljes körűen más joghatóság alapján szabályozottak-e.

100. §

(1) A 99. § (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult jogok és kötelezettségek

a) egy részének a szanálás alatt álló intézmény és egy másik személy közötti átruházására, és

b) kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogokat és kötelezettségeket akkor kell az ilyen megállapodás alapján védettként kezelni, ha a megállapodás felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor

a) a szanálási hatóság átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállomány ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy

b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházhat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.

101. §

(1) A 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult

a) azon eszközök átruházására, amelyek kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hozamát is átruházzák;

b) a biztosított kötelezettség átruházására, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átruházzák;

c) a biztosíték hozamának átruházására, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átruházzák;

d) a biztosítéki megállapodás kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem alkalmazandó a biztosított betétekhez kapcsolódó eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására, módosítására vagy megszüntetésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközökjogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy

b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.

102. §

(1) A 99. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult

a) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek egy részének átruházására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél;

b) olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő megszüntetésére vagy módosítására, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az egyik fél.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni a 99. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megállapodásra is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon megállapodás részét képező egyéb eszközök jogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy

b) eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a betétállomány átruházása nélkül.

54. A kereskedési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszerek védelme

103. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:

a) a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át egy másik szervezetre;

b) módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél, vagy valamely átvevőt helyettesíti annak részes féli minőségében.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedés

a) nem okozhatja az átutalási, az átruházási megbízásoknak a Tvt. 3. §-át sértő visszavonását; és

b) nem módosíthatja vagy hatálytalaníthatja

ba) az átutalási, az átruházási megbízásoknak és a nettósításnak a Tvt. 3-4. §-ában előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségét,

bb) az eszközöknek, értékpapíroknak vagy hiteleszközöknek a Tvt. 8. § (2) bekezdésben előírtak szerinti felhasználását, vagy

bc) a nyújtott biztosítéknak a Tvt. 8. § (1) és (2a) bekezdésben előírtak szerinti védelmét.

XII. fejezet

Eljárási szabályok

55. A szanálásra vonatkozó eljárási szabályok

104. §

(1) Az e törvényben meghatározott döntések meghozatala során a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatóságként jár el.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének részeként

a) szanálhatóság értékelésére irányuló eljárást,

b) szanálhatóság akadályainak kezelésére irányuló eljárást,

c) szanálás lefolytatására irányuló eljárást,

d) szanálási vagyonértékelő kirendelésére irányuló eljárást,

e) tőkeelemek leírására vagy átalakítására irányuló eljárást folytat le.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,

b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a szanálhatósági vizsgálat során - ellenőrzés alá von.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

105. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságát a Felügyelet által kérésre átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(2) Az MNB kidolgozza az (1) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a szanálási feladatkörében eljáró MNB az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet számára határozatában rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet köteles

a) a szanálási feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni,

b) a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit átadni,

c) a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit átadni,

d) a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit átadni, továbbá

e) az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.

106. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárás résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.

107. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárása lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés a szanálási eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.

(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(8) Az ügyfél irat-betekintési joga - a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül -abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.

108. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti eljárás során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt - de legalább 8 napot - is előírhat.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.

109. §

Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 108. § (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 108. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

110. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra - a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.

111. §

A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a szanálási feladatkörében eljáró MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével - az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.

112. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hatósági eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3)-(12) bekezdése, a 33-33/B. §-a és 49. §-a nem alkalmazható.

56. Értesítési és közzétételi kötelezettségek

113. §

(1) Az intézmény haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, ha úgy ítéli meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik.

(2) Ha az intézmény vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek tájékoztatnia kell

a) az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy az intézmény fióktelepének illetékes felügyeleti hatóságát;

b) a betétbiztosítási rendszert, ideértve az OBA-t, ha ez szükséges a betétbiztosítási feladatainak a teljesítéséhez;

c) a betétbiztosítási rendszert, ideértve a Beva-t, ha ez szükséges a befektető-kártalanítási feladatainak a teljesítéséhez;

d) a szanálás finanszírozás rendszert, ideértve a Szanálási Alapot;

e) szükség esetén a csoportszintű szanálási hatóságot;

f) az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatóságot;

g) a fióktelep szanálási hatóságát;

h) az illetékes minisztériumokat;

i) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert;

j) szövetkezeti hitelintézet tervezett szanálása esetén az Integrációs Szervezetet.

114. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább

a) a szanálási intézkedést, és

b) azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának, vagy a szanálási intézkedés hatásait - és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait -összefoglaló közlemény közzétételéről

q) honlapján;

b) a szanálás alatt álló intézmény honlapján;

c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel.

(4) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozott és gyakorolja:

a) a 89. § alapján a kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot;

b) a 90. § alapján a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó jogosultságot, vagy

c) a 91. § alapján a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,

akkor a (3) bekezdésben szereplő követelmények teljesítésén túl közleményt tesz közzé, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésének megfelelően feltünteti a felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet az e törvény alapján hozott és közzéteendő döntés - legfeljebb 60 nappal - halasztott közzétételről is, ha alappal feltételezhető, hogy a közzététel veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a szanálási célok elérését.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik szanálási hatóságokkal van hatályban lévő együttműködési megállapodása.

57. Titoktartás

115. §

(1) Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t;

b) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumot;

c) a szanálási hatóságok által megkeresett vagy felkért lehetséges átvevőt, függetlenül attól, hogy megkeresés vagy felkérés

ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, vagy

cb) a megkeresés, illetve a felkérés átvételt eredményezett-e;

d) a Felügyeletet,

e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter vagy a c) pontban meghatározott lehetséges átvevők által megbízott könyvvizsgálókat, könyvelőket, jogi és szakmai tanácsadókat, értékelési és egyéb szakértőket;

f) az OBA-t;

g) a Beva-t;

h) egy áthidaló intézményhez vagy egy szanálási vagyonkezelőhöz kijelölt vezetést, a kijelölés előtt, annak ideje alatt és a kijelölést követően;

i) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek aktuálisan vagy korábban az e törvényben foglaltakkal kapcsolatban szolgáltatást nyújtó minden más személyt vagy szervezetet;

j) a szanálási biztost;

k) az a)-j) pontban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottait a jogviszonyuk megszűnését követően is.

(2) Nem sérti az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási követelményt

a) az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet által az információ olyan összefoglaló vagy összegzett formában való átadása, amely alapján az intézmény nem azonosítható, vagy

b) ha az érintett személy vagy szervezet rendelkezik az információt nyújtó hatóság, illetve az intézménynek az információátadásra vonatkozó kifejezett és előzetes hozzájárulásával.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik

a) az (1) bekezdésben meghatározott szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői egymás közötti információ-átadására, ideértve a Felügyelet, a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB, a jegybanki vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazottai és szakértői közötti információ-átadást is, ha feladatuk ellátásához szükséges, vagy

b) a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából

ba) más EGT-állam szanálási hatóságával,

bb) más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, betétbiztosítási és befektető-kártalanítási rendszerekkel, a fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,

bc) az Európai Bankhatósággal,

bd) a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy

be) egy lehetséges átvevővel való információ-megosztásra.

(4) Az MNB kidolgozza a (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.

(5) E §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró

aa) Állami Számvevőszékkel,

ab) kormányzati ellenőrzési szervvel,

ac) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben, és

b) az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró

ba) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

bb) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,

bc) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.

(6) E törvény vonatkozásában titoknak minősül a banktitok, az értékpapírtitok, fizetési titok és az üzleti titok.

XIII. fejezet

Jogorvoslat

58. A határozatok bírósági felülvizsgálata

116. §

(1) Az e törvényben meghatározott, az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat

a) megváltoztatásának nincs helye és

b) felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(4) A perben nincs helye

a) a kereset megváltoztatásának,

b) igazolási kérelem előterjesztésének és

c) az eljárás szünetelésének.

(5) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kell benyújtani. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(6) Az MNB a hozzá benyújtott keresetlevelet - az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - 5 napon belül továbbítja a bírósághoz. A szanálási feladatkörében eljáró MNB nyilatkozatának tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ismert, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét.

(7) A bíróság soron kívül jár el.

(8) A bíróság az ügy érdemében tárgyalás tartása nélkül dönt, azonban szükség esetén vagy a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatban lehet kérni. Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni.

(9) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági döntésének végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felülvizsgálat során a bíróság - kérelemre -kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha

a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és

b) a végrehajtás felfüggesztése

ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához vagy

bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.

(10) A bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi - megküldésétől számított 45 napon belül dönt és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja.

(11) A bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli.

(12) A bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a határozat felek részére történő kézbesítéséről.

(13) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.

(14) A bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.

(15) A bíróság fellebbezéssel támadható végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 15 napon belül soron kívül dönt. Nincs helye a Pp. 270. § (3) bekezdése alkalmazásának.

117. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzet jogát érintené.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.

59. Egyes eljárásokra vonatkozó korlátozások

118. §

(1) Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban - a hitelbiztosítékok érvényesítésére vonatkozó 90. § szerinti korlátozások sérelme nélkül - kérelmezheti a folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

XIV. Fejezet

Együttműködési megállapodás az Európai Unión belül és információcsere

119. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási feladatainak hatékony ellátása érdekében más EGT-állam szanálási hatóságával együttműködési megállapodást köthet.

(2) A nemzetközi együttműködés keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a rendelkezésére álló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt megoszthat más EGT-államok

a) szanálási hatóságával, és

b) illetékes minisztériumával, ha az információk olyan döntéssel vagy témával kapcsolatosak, amelynek esetében az illetékes minisztérium tájékoztatására, az azzal való konzultációra vagy annak hozzájárulására van szükség, vagy amely az állami források szempontjából következményekkel járhat, ha a megállapodás biztosítja, hogy az adatot átvevő szerv az átadott adatokat kizárólag az általa megjelölt célra használhatja fel és azt nem adhatja tovább.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (2) bekezdés szerinti információcsere során nem adhat át harmadik országbeli szanálási hatóságtól kapott információkat, kivéve, ha az érintett harmadik országbeli szanálási hatóság hozzájárult az információ továbbításához.

XV. Fejezet

Kapcsolat harmadik országokkal

60. Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása

120. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a 121. §-ban foglalt kivétellel - elismeri a valamely harmadik országbeli intézménnyel összefüggő harmadik országbeli szanálási eljárást, és végrehajtja az abból fakadó magyarországi cselekményeket, ha az érintett intézménynek magyarországi leányvállalati intézménye vagy fióktelepe van; és az rendelkezik olyan eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak vagy a magyar jog által szabályozottak.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:

aa) harmadik országbeli intézmény olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó;

ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep könyvel el, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;

b) EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházásának előírása, ideértve ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;

c) az 89-91. §-ban előírt jogosultságok gyakorlása az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek.

(3) A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sérthetik a magyar jogot, és nem érintik a magyar jog alapján indult fizetésképtelenségi eljárásokat.

61. Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerésének vagy végrehajtásának elutasításához való jog

121. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB elutasíthatja a harmadik országbeli szanálási eljárásoknak a 120. § szerinti elismerését vagy végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy:

a) a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának Magyarország pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására, vagy úgy ítéli meg, hogy az eljárások hátrányos hatást gyakorolnának egy másik EGT-állam pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására;

b) egy vagy több szanálási cél elérése érdekében valamely magyarországi fióktelep kapcsán a 122. § szerinti független szanálási intézkedésre van szükség;

c) a Magyarországon székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező vagy kifizetendő hitelezők, ezen belül különösen a betétesek, a harmadik országbeli szanálási eljárás keretében nem részesülnének a harmadik országbeli hitelezőkkel és betétesekkel egyenlő elbánásban;

d) a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna Magyarország számára; vagy

e) az elismerés vagy a végrehajtás a közérdekkel ellentétes lenne.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kérdésben kikéri a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét.

62. Harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepének szanálása

122. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult szanálási intézkedés megtételére olyan harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepe tekintetében, amely

a) nem áll harmadik országbeli szanálási eljárás alatt, vagy

b) harmadik országbeli szanálási eljárás alatt áll, és a 121. §-ban meghatározott körülmények valamelyike érvényesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja, ha

a) megállapítja, hogy az intézkedésre közérdek miatt van szükség és

b) a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

ba) a magyarországi fióktelep már nem teljesíti, vagy valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni az engedélyezésére és működésére vonatkozó, magyar jog által előírt feltételeket, és nincs kilátás arra, hogy bármilyen más, magánszektorbeli, felügyeleti vagy releváns harmadik országbeli intézkedés révén megfelelő időkereten belül a fióktelep újra teljesítené a feltételeket, vagy megakadályozható lenne fizetésképtelenné válása;

bb) a harmadik országbeli intézmény a szanálási feladatkörében eljáró MNB álláspontja szerint nem képes, nem akarja vagy valószínűleg nem lesz képes kifizetni a magyarországi hitelezők felé fennálló kötelezettségeit vagy a fióktelepen keresztül létrejött vagy a fióktelep könyveiben nyilvántartott, nem vitatott kötelezettségeit azok esedékessé válásakor, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB meggyőződött arról, hogy az említett harmadik országbeli intézménnyel összefüggésben ésszerű időn belül nem került sor harmadik országbeli szanálási eljárásra vagy fizetésképtelenségi eljárásra vagy annak kezdeményezésére;

c) az alábbi körülmények valamelyike fennáll

ca) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárást kezdeményezett a harmadik országbeli intézmény tekintetében, vagy

cb) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárás indítására vonatkozó szándékáról értesítette a szanálási hatóságot; és a 121. §-ban meghatározott körülmények valamelyike fennáll.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe tekintetében független szanálási intézkedést hoz, tekintettel kell lennie a szanálási célokra és a szanálási intézkedést a 20. § (1) bekezdésében foglalt elvekkel összhangban kell meghoznia.

63. Együttműködés harmadik országbeli hatóságokkal

123. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB harmadik ország szanálási hatóságával szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal.

(2) Az együttműködési megállapodás kitér az alábbiakra:

a) a szanálási terv készítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;

b) a szanálási terv kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 120. § és 122. § szerinti jogosultságok és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlására vonatkozó elveket;

c) a szanálási eszközök alkalmazásához és a szanálási jogosultságok, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlásához szükséges információcsere;

d) az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e törvény alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező intézményt vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt;

e) együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;

f) az a)-e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között - adott esetben - válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik harmadik országok szanálási hatóságával kötött szanálási együttműködési megállapodást.

(4) Harmadik országok szanálási hatóságaival való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak.

64. Titoktartás harmadik országok vonatkozásában

124. §

(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztérium a következő feltételek teljesülése esetén oszthatnak meg bizalmas információkat az érintett harmadik országbeli hatósággal:

a) az említett harmadik országbeli hatóságra - minden érintett szanálási és felügyeleti hatóság véleménye szerint - a 115. § által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal legalább egyenértékű követelmények és előírások vonatkoznak;

b) az információra az érintett harmadik országbeli hatóságnak szüksége van a nemzeti jog szerinti - az e törvény szerintiekhez hasonló - szanálási feladatai elvégzéséhez, és az a) pontra is figyelemmel, az információt nem használják fel semmilyen más célra.

(2) Ha a bizalmas információ másik EGT-államból származik, a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem hozhatja ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok tudomására, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) azon EGT-állam érintett hatósága, ahonnan az információ származik (az információt kibocsátó hatóság), hozzájárul az információ közléséhez;

b) az információt csak az információt kibocsátó hatóság által engedélyezett célból közlik.

(3) E § alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha a magyar jog szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.

ÖTÖDIK RÉSZ

A SZANÁLÁS FINANSZÍROZÁSA

XVI. Fejezet

Szanálási Alap

65. A Szanálási Alappal kapcsolatos alapvető rendelkezések

125. §

(1) E törvény hatályba lépésével létrejön a Szanálási Alap (a továbbiakban: Alap), amely az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó, (3) és (4) bekezdésben meghatározott finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap.

(2) Minden intézmény köteles csatlakozni az Alaphoz.

(3) Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:

a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;

b) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;

c) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;

d) áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás;

e) a szanálás alatt álló intézmény számára az 59-60. §-ban meghatározott célból történő hozzájárulás;

f) az OBA-nak a 142. § (5) bekezdés szerint fizetendő kártalanítás;

g) a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a 98. §-sal összhangban fizetendő kártalanítás;

h) a fiskális semlegesség 127. § szerinti teljesülésének biztosítása;

i) az a)-h) pontban említett intézkedések bármely kombinációja.

(4) Az Alap a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a (3) bekezdés a)-d) pontban említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében is igénybe vehető.

126. §

Az Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére.

66. A fiskális semlegesség elve

127. §

(1) Az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat az Alapból vissza kell fizetni az állam általi rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésnek az adott időszakra, évente az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által megállapított 10 éves forint állampapír referenciahozammal megnövelt értékben kell teljesülnie.

(3) Az államnak az 81. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tulajdonszerzését követő ötödik év elteltével, öt éven át fennálló eladási joga nyílik az általa e törvény szerint szerzett tagsági részesedések tekintetében az Alappal szemben olyan áron, amely biztosítja a fiskális semlegesség elvének teljesülését.

XVII. Fejezet

A Szanálási Alap jogállása és szervezete

67. Az Alap jogállása

128. §

(1) Az Alapjogi személy.

(2) Az Alap székhelye Budapest.

(3) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

129. §

Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

130. §

(1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről. Az Alap könyvvizsgálója lehet olyan személy, aki egyidejűleg az OBA könyvvizsgálói feladatát is ellátja.

68. Az Alap szervezete

131. §

(1) Az Alap irányító testülete az igazgatótanács, amely az Alappal kapcsolatos döntéseknél a következő összetételben jár el:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,

c) az OBA ügyvezető igazgatója.

(2) Az igazgatótanácsban az elnöki jogokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy gyakorolja.

(3) A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanácsi üléseken.

(4) Az Alap igazgatótanácsa döntéseiről nyilvántartást vezet.

(5) Az igazgatótanács feladata:

a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

b) elfogadja az Alap szabályzatait,

c) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

d) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,

e) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,

f) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek,

g) évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakítja az Alap díjpolitikáját, és azt ismerteti az intézményekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,

h) határoz a megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról,

i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat, valamint

j) dönt - a szanálási feladatkörében eljáró MNB előterjesztése alapján - az Alap pénzeszközeinek szanálási célú felhasználásáról.

(6) Az igazgatótanács az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az OB A és - a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon - az MNB szolgáltatásait.

(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányításával.

XVIII. Fejezet

Az Alap gazdálkodása, valamint csatlakozás az Alaphoz

69. Az Alap forrásai

132. §

(1) Az Alap forrásai:

a) az Alap tagjai által fizetett

aa) csatlakozási díj,

ab) a rendszeres éves befizetés,

ac) a rendkívüli befizetés,

b) az Alap által felvett kölcsön,

c) az Alap által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

d) egyéb bevétel.

(2) Az Alap - a 125. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében - hitelt vehet fel:

a) hitelintézettől,

b) egyéb jogi személytől (ideértve más országok szanálást finanszírozó mechanizmusát vagy alapját is).

(3) Az MNB semmilyen formában nem finanszírozhatja az Alapot.

(4) Az Alap - 125. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében - kötvényt bocsáthat ki.

(5) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 125. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében - a Kormány által jóváhagyott összegű - felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat kell fizetnie.

70. Az Alap egyéb bevétele

133. §

A szanálás alatt álló intézménytől vagy az áthidaló intézménytől kapott összegek, a kamatok és a befektetések utáni egyéb jövedelmek, valamint a szanálásból fakadóan bármely más jövedelem az Alaphoz kerül.

71. Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

134. §

(1) Az Alap pénzforgalmi számláját - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az MNB vezeti.

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a szanálás finanszírozásával, valamint a szanált intézmény tulajdonosainak és hitelezőinek esetleges kártalanításával kapcsolatos kifizetésekkel.

(3) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a szanálás finanszírozására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.

(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

72. Csatlakozás az Alaphoz

135. §

(1) Az intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

73. Csatlakozási díj

136. §

Az Alaphoz csatlakozó intézmény - a tevékenységi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének 0,05 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

74. Eves díjfizetési kötelesség

137. §

(1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely a) alapdíjból, és

b) kockázat alapú változó díjból áll.

(2) Az éves befizetés összegét az Alap tagja minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

(3) Az Alap tagja által a tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alapban való adott évi tagság napjai számának szorzata határozza meg.

138. §

(1) A hitelintézetek által fizetendő alapdíjat az intézmény a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kell megállapítani.

(2) A hitelintézetek esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:

a) a hitelintézet kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét, mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;

b) a hitelintézet finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;

c) a hitelintézet pénzügyi helyzete;

d) annak valószínűsége, hogy a hitelintézet szanálás alá kerül;

e) a hitelintézet által korábban kapott állami támogatás mértéke;

f) a hitelintézet struktúrájának összetettsége és a hitelintézet szanálhatósága;

g) az intézmény jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából, és

h) a hitelintézet 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való tagsága.

(3) A befektetési vállalkozások alapdíj fizetésére kötelezettek, amelynek mértéke a 131. § (5) bekezdés g) pontja szerint meghatározott díjpolitika szerint kerül meghatározásra a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló alapdíj egység és az adott évre elfogadott szorzószámok szorzata alapján.

(4) Befektetési vállalkozások esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:

a) a befektetési vállalkozás Bszt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelménye, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke mértéke, szavatoló tőke többlet, illetve esetleges hiány:

b) a befektetési vállalkozás sajátszámlás kereskedelmi tevékenységének jelentősége, mérlegen kívüli kitettsége és a tőkeáttétel foka;

c) a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;

d) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete;

e) annak valószínűsége, hogy a befektetési vállalkozás szanálás alá kerül;

f) a befektetési vállalkozás által korábban kapott állami támogatás mértéke;

g) a befektetési vállalkozás struktúrájának összetettsége és a befektetési vállalkozás szanálhatósága; és

h) a befektetési vállalkozás jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából.

(5) Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) vagy (3) bekezdés alapján figyelembe vett díjalap.

139. §

Ha az Alap tagja olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, akkor az Alap növelheti az intézmény által a tárgyév során fizetendő díjat azzal, hogy az emelés előtt az Alap

a) véleményt kér a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől;

b) módot ad az intézménynek észrevételei megtételére.

75. Rendkívüli befizetés elrendelése

140. §

(1) Az Alap az általa a 132. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 132. § (4) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez.

(2) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő eseményhez kapcsolódón az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig az intézményeket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetve visszafizetésére kell fordítani.

(3) Ha egy intézmény esetében a rendkívüli befizetés elrendelése veszélyeztetné az azonnali vagy mindenkori fizetőképességét - azaz a likviditását vagy a szolvenciáját -, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben elhalaszthatja az intézmény rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy az intézmény kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás meghosszabbítható.

76. A díjfizetés elszámolása

141. §

Az intézmény az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.

77. Az Országos Betétbiztosítási Alap szanálási célú felhasználása

142. §

(1) Az OBA - egyidejűleg, összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,4 százalékának megfelelő mértékig - hozzájárul a szanálás finanszírozásához, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az érintett intézmény vonatkozásában alkalmazandó szanálási intézkedése biztosítja a betétesek folyamatos hozzáférését biztosított betéteikhez.

(2) Az OBA az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásának összege megegyezik

a) azzal az összeggel, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány tekintetében a követelést csökkentették volna az intézmény esetében a 61. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával, ha a kártalanítási összeghatár hatálya alá tartozó betétállományra is kiterjedt volna a hitelezői feltőkésítés hatálya, és ha ugyanolyan mértékben csökkentették volna azokat, mint a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezők követeléseit, vagy

b) hitelezői feltőkésítéstől eltérő eszköz alkalmazása esetén azon veszteségek összegével, amelyek a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállományra hárultak volna, ha a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány a felszámolási rangsorban a kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezőkre hárulóval arányos mértékű veszteséget szenvedett volna el.

(3) Az OBA az (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem járul hozzá a hitelezői feltőkésítéshez, ha a hitelezői feltőkésítés az intézmény szavatoló tőkéjének 61. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő szintre való emelését szolgálja.

(4) Az OBA hozzájárulási kötelezettsége egyetlen esetben sem haladhatja meg annak a veszteségnek az összegét, amelyet abban az esetben kellett volna viselnie, ha az intézményt felszámolják és az OBA kártalanítási kifizetésre lenne kötelezett.

(5) Ha a 98. § (1) bekezdés szerinti értékelés alapján megállapítást nyer, hogy az OBA a szanáláshoz mégis nagyobb összeggel járult hozzá, mint amilyen terhet felszámolás esetén való kártalanításkor fizetett volna, akkor a többletet a Szanálási Alap köteles az OBA-nak utólag a 98. § (2) bekezdésben meghatározott időn belül késedelmi kamattal növelve megtéríteni

(6) Az OBA által az (1) bekezdés alkalmazásában tett hozzájárulás pénzben fizetendő.

143. §

Vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló intézmény alkalmazása esetén, ha a biztosított betétállomány más intézményhez kerül átruházásra, a betétes a betét át nem ruházott része vonatkozásában nem tarthat igényt OBA kártalanításra, ha átruházott betéti rész eléri vagy meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási kötelezettség összeghatárát.

HATODIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

78. Felhatalmazó rendelkezések

144. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálási eszközök alkalmazásával és a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban elszámolható - az e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - költségekre vonatkozó részletes szabályokat,

b) a reorganizációs tervre vonatkozó részletes szabályokat,

c) a Szanálási Alap teherviselésére vonatkozó részletes szabályokat hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén,

d) a független értékelők kiválasztásának, a pályázati rendszer részletes szabályainak, a névjegyzékébe való felvétel feltételrendszerének és eljárási rendjének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a szanálási tervhez és a szanáláshoz szükséges információkra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait,

b) 4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelmények részletes szabályait,

c) 4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekbe való befektetésekre vonatkozó korlátozások részletes szabályait,

d) a 17. § (2) bekezdés a)-b) pontja esetében a követelmények megsértésének számszerűsíthetősége (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) meghatározásának szempontrendszerét,

e) a 17. § (2) bekezdés c) pontja esetében a követelmények megsértésének számszerűsíthetősége (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató és devizafinanszírozási mutató) meghatározásának szempontrendszerét,

f) a 17. § (5) bekezdés b) pontja meghatározásának módszertanát.

79. Záró rendelkezések

145. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 4-124. §, 132-133-§ 136-143. §, 148-156. §, 159. § (2)-(9) bekezdés és 160-161. § a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba

146. §

A 159. § (1) bekezdés az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

147. §

(1) Ha egy intézmény e törvény hatályba lépésekor már tevékenységi engedéllyel rendelkezik vagy az ennek megszerzésére irányuló eljárás már folyamatban van, köteles

a) az Alaphoz való csatlakozásra vonatkozó nyilatkozatot az Alaphoz eljuttatni e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül, és

b) a jegyzett tőkéjének egy ezrelékével megegyező összegű csatlakozási díjat az Alapba befizetni legkésőbb e törvény hatályba lépését követő 45 napon belül azzal, hogy a csatlakozási díj fennmaradó négy ezrelékét e törvény hatályba lépését követő 90 napon belül teljesíti.

(2) A 137. § (1) bekezdésben foglalt díjakat úgy kell megállapítani, hogy az Alap eszközei legkésőbb e törvény hatályba lépését követő 10 év alatt - és ezen időszakra egyenletesen elosztva - elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállományának legalább 1%-át.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény hatályba lépésekor a 4. § alapján meghatározott intézményekre és csoportokra vonatkozó szanálási tervet

a) azon intézmény esetében, amely nem tagja csoportnak, illetve azon intézmény és csoport esetében, amelyek tekintetében a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, e törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül,

b) azon intézmény esetében, amely egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által meghatározott időzítéshez igazodóan, de lehetőség szerint e törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül

készíti el, amely kötelezettség teljesítése nem érinti azt a jogát, hogy a szanálási feltételek bekövetkezése esetén a szanálási jogosultságát gyakorolja.

(4) Az e törvény 22. § (3) bekezdése szerinti független értékelőkre vonatkozó pályázatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül meghirdeti és az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül közzéteszi a jogszabályi feltételeknek eleget tevő pályázók nevét a névjegyzékben.

(5) A független értékelők névjegyzékének (4) bekezdés szerinti létrejöttéig a 24. § szerinti értékelő az lehet, aki megfelel a független értékelőkre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi feltételeknek.

(6) A 62. §-tól eltérően 2015. június 15-ig terjedő időszakra az MNB elnöke rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

148. §

(1) E törvény alapján egyedi alapon nem minősíthetőek fizetésképtelennek vagy várhatóan fizetésképtelenné válónak a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézetek, ha azok a Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.

(2) Ha a szanálási feltételek az Integrációs Szervezet olyan tagja vonatkozásában állnak fenn, amely nem minősül a Szhitv. szerinti egyetemleges felelőségi körbe tartozó hitelintézetnek, az MNB elnöke az Integrációs Szervezet elnökét értesíti. Az Integrációs Szervezet elnöke 5 napon belül az MNB elnöke felé nyilatkozik arról, hogy

a) az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján a szanálási feltételek (a szanálás alapjául szolgáló okok) megszüntethetőek-e vagy

b) szanálási eljárás lefolytatására van szükség.

(3) Az Integrációs Szervezet (2) bekezdés a) pont szerinti határidőkkel ellátott intézkedési tervet tartalmazó nyilatkozatát részletesen indokolja. Az Integrációs Szervezet intézkedési eredményéről a Felügyelet és a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az intézkedés megtételét követő 3 munkanapon belül beszámolót küld.

149. §

A 72. § (7) bekezdésében foglaltakat a törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségre kell alkalmazni.

80. Az Európai Unió jogának való megfelelés

150. §

Ez a törvény a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelését szolgálja.

151. §

E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

152. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

"q) az Országos Betétbiztosítási Alap,

r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi......törvényben meghatározott Szanálási Alap."

153. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi......törvényben meghatározott Szanálási Alapra."

154. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

"d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja azon követelései, amelyek azon alapulnak, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a biztosított betéttel rendelkező betétesek jogutódjává illetve követeléseik jogosultjává vált,

e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban a 6/A. § (8) bekezdés alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja felé fennálló, a d) pontban nem említett követelések,"

155. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

156. §

(1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,"

(2) A Bszt. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza."

(3) A Bszt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § (1) Minden olyan befektetési vállalkozás,

a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki vagy

b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett

az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(3) A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén - a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő gyors végrehajtása biztosításához,

r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a könnyű nyomon-követhetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás

a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését."

(4) A Bszt. a következő XX/B. Fejezettel egészül ki:

"XX/B. Fejezet

Csoporton belüli pénzügyi támogatás

Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

110/M. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést -ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is - kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

a) finanszírozási rendszereket és

b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott határozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(3) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

110/O. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:

a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

110/P. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 110/O. §-ban foglalt feltételeknek.

110/Q. § (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t."

(5) A Bszt. 117. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás."

(6) A Bszt. 120. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

"t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás."

(7) A Bszt. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata - az annak megfelelően kötött ügyletek - alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében."

(8) A Bszt. 162. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) A Felügyelet - az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a befektetési vállalkozás rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik - felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 102. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy

a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre.

(17) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv kettő hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható."

(9) A Bszt. 162. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A (17) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a befektetési vállalkozás számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen."

(10) A Bszt. a 163/B. §-t követően a következő 163/C. §-sal egészül ki:

"163/C. § (1) A 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.

(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén dönthet arról, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükség van a leányvállalati befektetési vállalkozásnak egyedi helyreállítási tervet készítenie."

(11) A Bszt. 180. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítményjavadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat."

(12) Hatályát veszti a Bszt. 4. § (2) bekezdés 96. pontja.

157. §

(1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor."

(2) Hatályát veszti a Stabtv. 16-19. §-a.

158. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 13. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]

"c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,"

(2) A Gst. 44. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

"A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében hitelintézeteknek vagy a Szanálási Alapnak nyújtható kölcsön "

(3) A Gst. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását lehetségesen veszélyeztető helyzetben az állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében

a) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat, valamint

c) a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ......... törvényben meghatározott Szanálási Alapnak kölcsönt nyújthat."

(4) A Gst. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetben

aa) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

ab) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

ac) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

ad) a hitelintézet szavatoló tőke-helyzetéről szóló értékelést,

ae) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

aj) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést;

b) az (1) bekezdés c) pontja esetben a Szanálási Alap kölcsönfelvételi szándékának MNB által értékelt indokoltságát."

(5) A Gst. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a Szanálási Alap kötelezettségeként olyan feltételeket ír elő, amelyek biztosítják a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ........ törvényben meghatározott fiskális semlegesség elvének teljesülését."

159. §

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni kell a szanálási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek az MNB más feladatait ellátó szervezeti egységétől való működési függetlenségről, ideértve azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag az MNB elnökének vagy bármelyik alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet ellátni."

(2) Az MNB tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § Az MNB hatóságként jár el

a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti felügyelet gyakorlása,

b) a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti jogosultság gyakorlása során,

c) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapírelszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

d) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése, továbbá

e) az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése során."

(3) Az MNB tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"46. § Az MNB hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint

c) az a és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(4) Az MNB tv. 48. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(3) Az MNB a felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani."

(5) Az MNB tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, valamint

b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához."

(6) Az MNB tv. 73. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § A 39. §-ban meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ..... törvény (a továbbiakban: Szantv.) alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi vagy szanálási hatóság kérésére is lefolytathat."

(7) Az MNB tv. 140. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az MNB együttműködik]

"c) a 4. § (8) bekezdésben meghatározott feladatára tekintettel az Európai Bankhatósággal."

(8) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pont a következő ax) ponttal egészül ki:

[Az MNB tájékoztatja

a) az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot]

"ax) a belső piac integritásának védelme és alternatív finanszírozási forma felkutatása érdekében."

(9) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont a következő bz) ponttal egészül ki:

[Az MNB tájékoztatja

b) az Európai Bankhatóságot]

"bz) az illetékes szanálási hatóságokkal való egyeztetés után a szavatoló tőkére, a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó Szantv. 67. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények alkalmazásáról."

(10) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont a következő bz) ponttal egészül ki: [Az MNB tájékoztatja

e) az Európai Rendszerkockázati Testületet]

"ef) a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról"

(11) Az MNB tv. 163. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MNB szervezeti egysége az MNB más feladatköréhez tartozó feladatot ellátó szervezeti egységének rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelése a másik szervezeti egység jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához is szükséges."

160. §

(1) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén -rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;"

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

(3) A Hpt. 20. § (2) bekezdés 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)

"l) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és - ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet - a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,"

(4) A Hpt. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi... törvényben (a továbbiakban Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza."

(5) A Hpt. 52. §-a (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata - az annak megfelelően kötött ügyletek - alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében."

(6) A Hpt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Hitelintézet felszámolása során

a) az OBA által biztosított, valamint az 1993. június 30-át megelőzően - állami garanciával (helytállással) biztosított - betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,

b) az a) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. (1) bekezdés d) pontjába

szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre."

(7) A Hpt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § (1) Minden olyan hitelintézet,

a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki vagy

b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett

az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervet készít.

(2) A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.

(3) A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának - más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a hitelintézet általános helyreállítási képességének összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén - a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a hitelintézet hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a hitelintézet részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések hitelintézet által történő gyors végrehajtása biztosításához,

r) alternatív forgatókönyvek a hitelintézet egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomon-követhetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet

a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tevén kívül mindazon lépéseket tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelené válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el."

(8) A Hpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.

(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat az alapszabály olyan tartalmú módosításáról, amelynek alapján az e törvényben rögzített, a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, kivételes intézkedés vagy a Szantv. szerinti szanálási eljárás elrendelésének elkerülése érdekében szükséges tőkeemelésről döntő közgyűlést annak kezdőnapját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni."

(9) A Hpt. 159. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás."

(10) A Hpt. 164. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

"x) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás."

(11) A Hpt. 177. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A Felügyelet - az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a hitelintézet rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik - felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 114. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy

a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a hitelintézet vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézet is helyreállítási tervet hajt végre.

(16) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a hitelintézetet a helyreállítási terv két hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.

(12) A Hpt. 177. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) A (16) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a hitelintézet számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen."

(13) A Hpt. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"182. § (1) A 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.

(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati hitelintézetének felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén arról is dönthet, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül a leányvállalati hitelintézetnek egyedi helyreállítási tervet kell készítenie.

(14) A Hpt. 185. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

"e) kötelezheti a hitelintézetet a 114. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy - ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől - a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére."

(15) A Hpt. 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a hitelintézet a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet

a) kockázatvállalásának - ideértve a likviditási kockázatot is - mérséklésére,

b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,

c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,

d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.

(16) A Hpt. 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos vagy - ha a hitelintézet alapszabálya a 135. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint módosult - tíz napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére."

(17) A Hpt. 211. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az OBA feladata)

"d) a Szantv. alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás."

(18) A Hpt. 223. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA igazgatótanácsának tagjai:)

"b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,"

(19) A Hpt. a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. Fejezet

Csoporton belüli pénzügyi támogatás

112/A. Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

257/A. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezet meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést - ideértve a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is - kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

a) finanszírozási rendszereket és

b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy az szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben az illetékes felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez -határon átnyúló csoport esetében - az illetékes felügyeleti hatóságok 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott határozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott - kétharmados szótöbbséggel hozott - döntést követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(3) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

112/B. A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

257/C. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást:

a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

j) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

257/D. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyj a jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 257/C. §-ban foglalt feltételeknek.

257/E. § (1) A támogatás nyújtásához az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél illetékes felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 257/D. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél illetékes felügyeleti hatóságát valamint az EBH-t."

(20) A Hpt. 209. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítményjavadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat."

(21) A Hpt. 304. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"304. § A Szantv. 160. § (7) bekezdésével megállapított 114. §-ban foglalt helyreállítási tervet valamint csoportszintű helyreállítási tervet a Szantv. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete első alkalommal legkésőbb 2014. december 31-ig köteles a Felügyeletnek benyújtani."

(22) Hatályát veszti a Hpt. 189. § (1) bekezdés g) pontja, valamint a 220. § (3) bekezdése.

81. Hatályát vesztő rendelkezések

161. §

A 147. § (6) bekezdése 2015. június 15-én hatályát veszti.

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemei

A) Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:

1. a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása;

2. a szanálási terv legutóbbi módosítása óta az intézmény tekintetében bekövetkezett érdemi változások összefoglalása;

3. annak bemutatása, hogy a kritikus funkciók és a fő üzletágak jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy az intézmény fizetésképtelensége esetén a folytonosság biztosítható legyen;

4. becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának megvalósítása tekintetében;

5. a szanálhatóság értékelésének részletes leírása;

6. a feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére az intézmény részére előírt intézkedések leírása;

7. az intézmény kritikus funkciói, fő üzletágai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;

8. azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a szanálási tervekhez szükséges információk naprakészek, és mindenkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére állnak;

9. annak ismertetése, hogy hogyan finanszírozhatók a szanálási opciók a szanálási alap igénybevételét megengedve, de rendkívüli állami pénzügyi támogatás - ide nem értve az állami tőkeemelés - igénybe vétele nélkül

10. a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása;

11. a kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok bemutatása;

12. a terv által a csoport más intézményeire gyakorolt hatás elemzése;

13. a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása;

14. szanálás esetén a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv;

15. az intézmény működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása;

16. a terv végrehajtásának a munkavállalókra gyakorolt hatása, beleértve a velejáró költségek felmérését,

17. a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett EGT-államokban a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására.

B) A csoportszintű szanálási tervben:

1. meg kell határozni az egyes forgatókönyvek esetében a csoporthoz tartozó összes vállalkozás tekintetében foganatosítandó szanálási intézkedéseket, koordinált szanálási intézkedéseket;

2. vizsgálni kell, hogy mennyire alkalmazhatók és használhatók a szanálási eszközök és jogosultságok koordinált módon a csoporthoz tartozó, az Európai Unióban letelepedett vállalkozásokra - ezen eszközök és jogosultságok közé értve a csoport egészének vagy a csoporthoz tartozó több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporthoz tartozó egyes vállalkozásoknak harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő intézkedéseket is -, és meg kell állapítani a koordinált szanálás esetleges akadályait;

3. ha a csoporthoz harmadik országokban bejegyzett vállalkozások is tartoznak, azonosítani kell a harmadik országbeli érintett hatóságokkal való együttműködésre és koordinációra irányuló intézkedéseket;

4. a csoportszintű szanálás feltételeinek való megfelelés esetén azonosítani kell a csoportszintű szanálás elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve egyes konkrét funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági leválasztásának lehetőségét;

5. meg kell határozni, hogyan történne a csoportszintű szanálási intézkedések finanszírozása, és adott esetben javaslatot kell kidolgozni arra, hogy milyen elvek alapján történjen a finanszírozási felelősség megosztása a különböző EGT-államok finanszírozási forrásai között.

6. nem feltételezhető - a szanálási alap igénybevételén túlmenően - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele;

7. figyelembe kell venni, hogy a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett EGT-államokban a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására.

2. melléklet a 2014. évi... törvényhez

A szanálhatóság értékelése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB által mérlegelendő szempontok

A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek egy intézmény vagy csoport szanálhatóságának értékelésekor mérlegelnie kell azt, hogy

1. az intézmény mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus funkciókat az egyes jogalanyokhoz;

2. a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus funkciókkal;

3. milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás;

4. az intézmény által fenntartott szolgáltatási megállapodások mekkora hányada érvényesíthető teljes körűen az intézmény szanálása esetén;

5. az intézmény irányítási struktúrája mennyire megfelelő az intézmény szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra vonatkozó belső politikáinak betartását;

6. az intézménynél létezik-e - és milyen mértékben - eljárás arra az esetre, ha a kritikus funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek;

7. milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést;

8. mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási hatóságok - a gyors határozathozatal érdekében - pontos és teljes körű információkat tudjanak gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban;

9. a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy az intézmény eredményes szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények között is rendelkezésre bocsássák;

10. az intézmény mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által meghatározott stressz forgatókönyvek alapján;

11. az intézmény mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát az érintett intézmény és az új intézmény számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól;

12. milyen mértékben hozott létre az intézmény megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy megadja a szanálási hatóságoknak a betétesek és a betétbiztosítási rendszerek, valamint a befektetők és befektető-védelmi rendszerek által biztosított összegek azonosításához szükséges információkat;

13. ha a csoport csoporton belüli garanciákat használ, milyen mértékben nyújtják ezeket a garanciákat piaci feltételek mellett, és hogy mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;

14. ha a csoport kockázat átruházási ügyleteket hajt végre, milyen mértékben történnek ezek az ügyletek piaci feltételek mellett, és hogy mennyire megbízhatóak az ezen ügyletekhez kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;

15. a csoporton belüli garanciák vagy a kockázat átruházási ügyletek alkalmazása csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést;

16. a csoport jogi struktúrája - a jogalanyok száma, a csoport struktúrájának összetettsége, illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó nehézségek miatt - mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását;

17. az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege és típusa;

18. ha az értékelés vegyes tevékenységű holdingtársaságra is kiterjed, a csoporthoz tartozó azon vállalkozások szanálása, amelyek intézmények vagy pénzügyi intézmények, mennyire lehet negatív hatással a csoport nem pénzügyi részére;

19. a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások megléte és hatékonysága;

20. a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya;

21. a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatósága, amely megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló mechanizmusokra és az intézmény felépítésére;

22. a csoport struktúrája milyen mértékben teszi lehetővé a szanálási hatóságnak, hogy úgy állítsa helyre az egész csoportot vagy az ahhoz tartozó egy vagy több vállalkozást, hogy az ne gyakoroljon közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatást a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra és a gazdaságra, és a csoport egésze értékének a maximalizálását célozza;

23. azok az intézkedések és eszközök, amelyek révén megkönnyíthető olyan csoportok szanálása, amelyek különböző joghatóságok alá tartozó leányvállalatokkal rendelkeznek;

24. annak hitelessége, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a hitelezőkre, a partnerekre, az ügyfelekre és az alkalmazottakra gyakorolt lehetséges hatásra, valamint és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire;

25. mennyire megfelelően értékelhető az intézmény szanálásának a pénzügyi rendszerre és a pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása;

26. az intézmény szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra;

27. a szanálási eszközök és jogosultságok alkalmazása révén mennyire tartható vissza a más intézményekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés;

28. az intézmény szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási rendszerek működésére.

3. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

A Tao. tv. 5. számú melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

[A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek]

"16. az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A 2007-ben kezdődött válság során a számos országban súlyos összegeket fordítottak a közpénzekből pénzügyi ágazataik támogatására, bankjaik megmentésére a pénzügyi stabilitás megőrzése, a további reálgazdasági visszaesés megfékezése és a betétesek védelme érdekében. Ez több esetben az államok túlzott eladósodásához is vezetett. Azokban az esetekben pedig, amikor nem került sor bankmentésre (mint például az Egyesült Államokban a Lehman Brothers esetében), a fizetésképtelenség bekövetkezése és a felszámolás elindulása a pénzügyi rendszer egészére súlyos fertőző hatást gyakorolt.

Ennek megismétlődését elkerülendő, a nemzetközi - és benne a magyarországi - pénzügyi szabályozás két irányban is megújul. Egyrészt, a pénzügyi intézményekkel szembeni szigorúbb - a bukásuk valószínűségét csökkentő - prudenciális elvárások bevezetésével, a Bázel III-as csomaggal és annak különösen a rendszerkockázatilag fontos intézményekre vonatkozó többletkövetelményeivel. E rendelkezéseket egy hazánkra is közvetlenül hatályos uniós rendelet és az új magyar hitelintézeti törvény tartalmazzák. Másrészt pedig, a reformok másik iránya a mégis fizetésképtelenné váló intézmények rendezett körülmények között megvalósuló, privát szektor által finanszírozott szanálásának, mint lehetőségnek megteremtésére irányul, amelynek jogi kereteit jelen törvény tartalmazza.

A szanálás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények hatósági kényszerrel megvalósuló szerkezetátalakítása, amelynek célja az alapvető intézményi funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és az intézmények egésze vagy részei életképességének helyreállítása. Más szóval, a szanálás a rendes fizetésképtelenségi (felszámolási) eljárásnak egy olyan alternatívája, amely lehetővé teszi a fizetésképtelenség határához érkezett intézmények reorganizációját vagy csak részleges felszámolását. Nemzeti szinten a 2008-as válság kitörésekor lényegében még nem voltak az Európai Unió tagállamainak szanálási szabályozásai. A krízis tapasztalatai alapján ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és az országok jelentős részében már készítik elő a szanálási szabályokat. A törvényjavaslat egyes szakaszai a válsághelyzetekre való felkészülést illetve a konkrét válságkezelést és annak finanszírozási hátterét egyaránt tartalmazzák. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el, amely hatáskör gyakorlásának részletes szabályait e törvényjavaslat határozza meg.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat részletesen szabályozza a szanálási tervezés folyamatát, amelynek keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB minden jelentős hitelintézet és befektetési vállalkozás szanálhatóságát vizsgálni fogja, valamint egyedi és csoportszintű szanálási terveket határoz meg annak érdekében, hogy válsághelyzet bekövetkeztekor felkészült legyen a hatékony szanálásra.

Maga a szanálás csak egy szigorú, három kritériumból álló feltételrendszer teljesülése esetén indulhat el: egyrészt szükséges feltétel, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezett vagy bekövetkezése valószínűsíthető, másrészt a fizetésképtelenség a szanáláson kívül más módon nem akadályozható meg, harmadrészt pedig hogy a szanálás a közérdekre való tekintettel szükséges. A szanálás feltételeinek és céljának részletes szabályozása különösen azért szükséges, mert szanálás során sor kerülhet a bajba jutott intézmények tulajdonosai és egyes hitelezői jogosultságainak korlátozására. E jogkorlátozás mindig a közérdekre való tekintettel és arányos mértékben történhet.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza azokat a szanálási eszközöket is, melyekkel a szanálási feladatkörében eljáró MNB élhet. Ezek a vagyonértékesítés, az áthidaló intézmény, az eszközelkülönítés és a hitelezői feltőkésítés. Különleges esetekben maga a Kormány is élhet szanálási eszközzel, mégpedig egy kényszerített tőkeemeléssel vagy államosítással. Fontos tulajdonosokat és hitelezőket védő garanciális szabály azonban, hogy egyetlen hitelező vagy tulajdonos sem kerülhet a szanálás során rosszabb helyzetbe ahhoz képest, mint amilyen helyzetbe az intézmény felszámolása esetén került volna.

A törvényjavaslat fontos része továbbá a szanálás finanszírozási hátterének megteremtése. Egy szanálási alap kerülne felállításra, amely a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások befizetéseiből gazdálkodik majd. A szanálási alap célja nem a bankmentés, hanem a végrehajtott szanálási intézkedések segítése például kölcsönnel vagy garanciavállalással. A szanálási alap felállításának legfőbb indoka az az elv, hogy a válságok terheit a piaci szereplőknek kell viselniük. Ennek megfelelően a törvényjavaslat kimondja, hogy az állam csak átmenetileg - a szanálási alap elégtelensége esetén - finanszírozhatja a szanálási költségeket. A fiskális semlegesség szabálya szerint legfeljebb tíz év elteltével az állam minden szanálási jellegű kifizetését meg kell téríteni egyrészt a szanálás alatt álló intézmény, illetve annak vagyonának értékesítéséből illetve a piaci szereplők befizetéseiből.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvény hatálya kiterjed a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra. Egy csoporthoz tartozó vállalkozás fizetésképtelensége gyors lefutással hatást gyakorolhat a teljes csoport fizetésképességére, amely rendszerszintű hatásokkal is járhat, ezért fontos, hogy a törvény hatálya alá tartozzanak a hitelintézetek, befektetési vállalkozások leányvállalataként működő pénzügyi vállalkozások, ha rájuk az anyavállalattal együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, valamint a pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok és vegyes tevékenységű holdingtársaságok, továbbá ezek anyavállalatai is. Így a hatóság képes megakadályozni a fertőzési hatásokat és konzisztens szanálást végrehajtani a csoport egészére nézve. Bizonyos körülmények fennállása esetén a törvény hatálya alá tartozik a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepe is. A törvény hatálya - speciális jogállásuk okán - ugyanakkor nem terjedne ki a Magyar Fejlesztési Bankra és az Eximbankra.

A 2. §-hoz

A szanálás mint a javaslat elvi része körülhatárolásra kerül az egyértelműség érdekében. Kiindulópontként szükséges a szanálási intézkedés és az eszközök összefüggését is elhatárolni, rendszerezni.

A 3. §-hoz

Értelmező rendelkezések a javaslat által használt fogalmak meghatározása tekintetében.

A 4-5. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi és csoportszintű szanálási tervet készít, előbbit az egyedi szinten felügyelt, utóbbit az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre. Mindkét típusú szanálási terv tartalmazza azokat a lehetséges szanálási intézkedéseket és eljárásokat, amelyeket az MNB az egyedi intézmény vagy csoport válsághelyzete esetén alkalmazhat a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. A szanálási tervek a szanálási hatóság szanálásra való felkészülését szolgálják, a tervek végrehajtása során alkalmazkodni kell az egyedi válsághelyzethez és a piaci körülményekhez, tehát a tervben szereplő intézkedési lehetőségek nem jelentenek automatikus intézkedési kényszert a szanálás módjára vagy egy-egy szanálási intézkedés alkalmazására vonatkozóan.

Szanálási tervet ugyanakkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB csak a rendszerszinten jelentősnek minősülő intézményekre és csoportokra köteles készíteni, de ez nem zárja ki, hogy szélesebb alanyi körre is készüljenek ilyen tervek. A szanálási tervek részletezettségének - a nemzetközi sztenderdekhez és az európai uniós elvárásokhoz igazodóan - figyelembe kell venni az érintett intézmény vagy csoport fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más intézményekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokat, valamint az érintett intézmény méretét, kockázatosságát, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.

A szanálási tervet rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat célja, hogy a szanálási terv tekintettel lehessen a tervben foglaltakkal kapcsolatos körülményekben bekövetkező lényegi változásokra (példaként megváltozik az intézmény tevékenységi köre, tőke- ill. forrásszerkezete).

A szanálási terv tartalma nem nyilvános, mivel az esetleges szanálásra vonatkozó hatósági tervek nyilvánosságra kerülése lehetővé tehetné a szanálási intézkedések hatékony megvalósulásának korlátozását, szélsőséges esetben ellehetetlenítését.

A 6. §-hoz

A szanálási tervhez szükséges információkat az intézmény köteles a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátani. Figyelemmel arra, hogy az MNB a szanálási feladatok mellett más funkciókat is ellát, amelynek keretében a felügyelt intézményektől is adatokat fogad, a szanálási célú adatbekérések csak olyan információkra terjedhetnek ki, amelyek nem állnak a kért formában és tartalommal az MNB rendelkezésére.

A 7-9. §-hoz

A szanálási terv készítése a szanálás tekintetében alapvető fontosságú. Mivel a pénzügyi szervezetek gyakran tulajdonosi körük és egymásban szerzett tulajdoni részesedésük alapján pénzügyi csoportokat alkotnak, így a szanálás során és annak békeidőben történő előkészítése során is erre figyelemmel kell lenni. Így csoportos szanálási tervet is kell készíteni, a javaslat ennek megfelelően részletes szabályokat állapít meg a csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez kapcsolódó hatáskörökre, többoldalú eljárásra.

A 10-11. §-hoz

A szanálási hatóságnak vizsgálni kell, hogy az intézmény vagy csoport szanálható-e oly módon, hogy a kritikus (alapvető) funkciók nyújtása folyamatos maradjon és a szanálás a pénzügyi stabilitást ne veszélyeztesse. A törvényjavaslat 2. melléklete határozza meg azokat a szempontokat, amelyekre a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálhatóság vizsgálatakor figyelemmel kell lenni. A szanálhatósági akadályok azonosítása esetén lehetőség nyílik azok megszüntetésükre irányuló hatósági fellépésre. A szanálási akadályok beazonosítása és az azok felszámolására irányuló hatósági törekvés előfeltétele a hatékony szanálási tervezésnek és az eredményes szanálásnak.

A 12. §-hoz

A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB széleskörű beavatkozási jogosultságokat kap, melyek keretében - egyebek mellett -jogosult az intézmény számára előírni a kritikus funkciók ellátására vonatkozó (csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött) szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását; egyes eszközök elidegenítését; bizonyos meglévő vagy tervezett tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében az intézmény vagy csoport működésére jelentős befolyással bíró intézkedések hozhatóak, minden ilyen intézkedés meghozatala előtt mérlegelni kell, hogy a szanálhatóság előtt álló akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra nézve, és azt, hogy az intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére, stabilitására, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére.

A 13-15. §-hoz

A szanálhatóság értékelését és a szanálhatóság esetleges akadályainak megszüntetését csoportszinten is el kell végezni. A megközelítés és a szempontok ugyanazok, mint egyedi szinten, csak itt átfogóan, a csoport tekintetében kell a vizsgálatokat, elemzéseket és cselekményeket venni, így eljárásilag a szanálási kollégiumon belül zajlanak a vonatkozó vizsgálatok és döntések.

A 16. §-hoz

A törvényjavaslatban rögzítésre kerülnek a szanálás céljai. Egyrészt, a felszámolási vagy végelszámolási eljárás alternatívájaként a szanálási eszközök alkalmazásával biztosítható a kritikus funkciók folytonossága és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások kiküszöbölése. Másrészt, a szanálás alternatívát jelent a fenti célok érdekében történő állami, adófizetők általi forrásbevonásra is, illetve annak minimalizálására. Harmadrészt, megvédi a biztosított betétesek és befektetők pénzeszközeit és vagyonát, és ezáltal erősíti a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságosságába vetett bizalmat, ezzel megakadályozva a pánikszerű forráskivonást és a fertőzési hatásokat. A felsorolt célok mindegyike egyformán fontos, bármelyik cél érdekében lehet szanálási eljárást indítani.

A 17. §-hoz

A törvényjavaslat rögzíti azon feltételeket, amelyek fennállása esetén szanálási eljárás indítható. Mivel a szanálás a felszámolás alternatívája, szanálási eljárást csak fizetésképtelen, vagy a közeljövőben fizetésképtelenné váló intézmény ellen lehet indítani. Emellett fontos, hogy szanálási célú beavatkozásra csak akkor kerüljön sor, ha más intézkedés nem lenne képes megakadályozni az intézmény fizetésképtelenségét, valamint szükséges a szanálás céljaival összhangban lévő közérdek fennállása. A javaslat egyben kimondja, hogy a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása válik szükségessé.

A 18. §-hoz

Pénzügyi vállalkozást önmagában nem lehet szanálás alá vonni, csak ha csoporthoz tartozó intézménynél is teljesülnek a szanálásra lefektetett feltételek.

A 19. §-hoz

Csoport egészét nem lehet szanálás alá vonni, ha csak egy részére teljesülnek a szanálási feltételek, kivéve, ha az szükséges a hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási formában működő leányvállalat vagy csoport eredményes szanálásához. Vegyes tevékenységű csoport esetén szanálás alá csak a pénzügyi részt lehet szanálás alá vonni, mert csak az lehet összhangban a szanálás céljaival.

A 20. §-hoz

A javaslat elveket rögzít, amelyet szanálási intézkedések alkalmazása során követnie kell. Ezek egyrészt arra irányulnak, hogy akik felelősek az intézmény fizetésképtelenségéért, azok vállalják érte a felelősséget, beleértve az intézmény tulajdonosait és vezetőit, másrészt viszont a túlzottan hátrányos helyzet elkerülése végett a törvényben rögzített biztosítékoknak való megfelelést is kikötik. Az intézmény vezetőségének együttműködése az MNB-vel mind a szanálási intézkedés alatt, mind azon kívül is fontos, az utóbbiba többek között beleértve a szanálási terv készítéséhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását.

A 21. §-hoz

A javaslat meghatározza a szanálási eljárás megszűntetésének feltételeit.

A 22-23. §-hoz

Annak érdekében, hogy a szanálási intézkedések meghozatala előtt a szanálást végző hatóság megbízható információt kapjon az érintett intézmény eszközeinek és forrásainak valós értékéről, a törvény rendelkezik arról, hogy ezt az értékelést egy az intézménytől és a hatóságtól is független értékbecslő bevonásával végeztesse el.

Az értékelők függetlensége, a megfelelő szaktudás és szakmai ismeret mellett a gyors elérhetőség is fontos a valós értéket mindjobban megközelítő értékelés időben történő elvégzéséhez, ezért a törvény rendelkezik arról, hogy az értékelésre felkérhető szakértőknek egy előzetes pályázati úton lebonyolított kiválasztási eljáráson kell átesniük. Az így kiválasztott szakértőkről az MNB a honlapján egy nyilvános névjegyzéket vezet. A szanálást megelőző értékelés elvégzésére a hatóság a nyilvántartásban már szereplő szakértőkből az összeférhetetlenségre figyelemmel lehet közreműködőt választani.

Az értékelés hatékony felhasználhatóságának biztosítása érdekében a törvény tartalmazza azokat a követelményeket, melyek célul tűzhetők ki az elvégzett szakértői munkával kapcsolatosan. Rögzíti, hogy az értékelésnek amennyire lehetséges prudenciális feltételezéseken kell alapulnia, annak elkészítése során a szakértő nem számolhat rendkívüli állami pénzügyi támogatás nyújtásával, és meghatározza, hogy az intézmény számviteli nyilvántartásaiban és könyveiben szereplő információkon túl milyen egyéb információkat jogosult a hatóság az értékelőtől bekérni. Az értékelés során be kell mutatni azt is, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok várhatóan milyen elbánásban részesültek volna az intézmény felszámolása esetén.

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy az elvégzett értékelés alapján a hatóságnak milyen megfontolások alapján kell a kapott számadatokat feldolgoznia, illetve a szükséges következtetéseket meghoznia. így vizsgálnia kell, hogy a rendelkezésre álló eszközök értéke biztosítja-e és ha igen akkor milyen mértékben az intézmény szanálhatóságát, a tőkeinstrumentumok bevonását, leírását, vagy hígítását, illetve azt, hogy adott helyzetben melyik szanálási eszköz vagy eszközök bevetése látszik a legcélszerűbbnek a helyzet kezelésére.

A 24-25. §-hoz

Ha az ügy sürgősségére való tekintettel nincs mód a független értékelés elvégzésére, vagy az értékelés teljes szempontrendszer szerinti végrehajtására, a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a szanálási feladatkörében eljáró MNB, vagy egy általa felkért közreműködő részére, hogy az intézmény számviteli nyilvántartásaira alapozott ideiglenes értékelés alapján kezdje meg a szanálással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Az ideiglenes értékelés során lehetőség szerint figyelemmel kell lenni az értékelésre vonatkozó általános követelményekre.

A 26. §-hoz

Az ideiglenes értékelés elvégzését követően minden esetben a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni a végleges értékelést. Végleges értékelésnek azt az értékelést lehet tekinteni, amely minden tekintetben megfelel a független értékelésre vonatkozó, törvényben foglalt követelményeknek. Amennyiben az így elvégzett utólagos értékelés szerint az ideiglenes értékelés során nem került valamennyi veszteség elszámolásra, vagy az eszközök és források a valós értéküknél alacsonyabb értéken kerültek kimutatásra, átadásra, az így mutatkozó különbözetet el kell számolni, a veszteségek teljes összegét le kell írni.

A 27-32. §-hoz

A csoportos szanálás ügykörében számos intézmény, ezáltal számos hatóság érintett. Hogy a csoportos szanálás esetében megfelelően - minden érintett intézmény vonatkozásában -képviselve legyen az adott ország és annak hatóságai, így egy pénzügyi csoport esetében minden csoportbeli pénzügyi intézmény szanálási hatósága, felügyeleti hatósága, székhelye szerinti illetékes minisztérium és betétbiztosítási intézmény kijelölt képviselője együttesen alkotja a szanálási kollégiumot. A szanálási kollégium a helye és a kerete a lefolytatandó vitáknak, a szükséges előkészítéseknek a meghozandó döntéseknek és a rendszeres felülvizsgálatnak. A nagy létszám és a hatékonyság jegyében előfordulhat, hogy nem hívja meg a szanálási kollégiumot vezető csoportszintű szanálási hatóság valamely tagállam hatóságait, minisztérium és betétvédelemi rendszer képviselőjét, ha nem érinti őket semmilyen vonatkozásban egy döntés, de a meg nem hívottak saját megítélésük alapján fontosnak tartott jelenlét esetén dönthetnek mégis a részvétel mellett. A kollégium résztvevőjeként meghívható a csoportbeli harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény székhelye szerinti fentebb említett hatósági és szervezeti kör, ha szabályozásuk kellő garanciákat nyújt a titokvédelmi és egyéb, a tárgyalás tekintetében fontos területek tekintetében. Ezen túlmenően a tapasztalata, átfogó szemlélete és objektív megközelítése miatt is a szanálási kollégiumnak tagja az Európai Bankhatóság is, hogy segítse a kollégium tagjait a közös, hatékonyságot eredményező és minden aspektusában megalapozott döntés meghozatalában.

A 33. §-hoz

Fontos biztosítani, hogy mindig a kielégítési rangsorban utolsóként szereplő tőketulajdonosok viseljék először a terheket, és a hitelezők csak ezután legyenek bevonva a veszteségviselésbe, bármely szanálási eszköz is kerül alkalmazásra.

A 34. §-hoz

A javaslat megnevezi a négy rendelkezésre álló szanálási eszközt. A szanálási eszközök felhasználásában nincs időrendi sorrend, és a szanálási célok elérése érdekében egyszerre több eszköz alkalmazása is szükséges lehet. Az eszközelkülönítés azért nem alkalmazható önmagában, mert az eszközök, források, jogok és kötelezettségek leválasztott, kritikusnak ítélt részét ekkor is át kell ruházni valakire, amely lehet piaci szereplő vagy áthidaló intézmény. Annak érdekében, hogy a szanálás zavartalanul folyjon és a szanálási célok maradéktalanul teljesüljenek, a csődtörvény, hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára vagy végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha az a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatán alapul.

A 35. §-hoz

Annak érdekében, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB és rajta keresztül az állami költségvetés ne viseljen terhet egy intézmény szanálása miatt, az MNB a szanálás vonatkozásában felmerült költségeit a javaslatban felsorolt forrásokból megtéríttetheti.

A 36. §-hoz

Vagyonértékesítés során - amelynél az átvevő nem áthidaló intézmény - az átruházást lehet egészben vagy részben is alkalmazni. A független értékeléssel összhangban lévő piaci feltételek melletti tranzakciókra kell törekedni.

A 37. §-hoz

Az átruházás ellenszolgáltatásából a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részesülhet költségeinek megtérítése céljából.

A 38. §-hoz

A javaslat lehetőséget biztosít a vagyonértékesítés által érintett eszközök visszaruházására. Erre példa lehet, ha olyan állományok is átruházásra kerültek, amelyekről az utólagos értékelés alapján derül ki, hogy nem bírnak kritikus funkcióval. Kiemelendő, hogy a javaslatnak megfelelően egyik esetben sem utasítható átvételre vagy átadásra a szolvens, életképes intézmény, csak a szanálás alatt álló, hiszen utóbbi felszámolás esetén sem rendelkezhetne az állományokkal.

A 39. §-hoz

Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB más módon nem látja hasonló eredményességgel elérhetőnek a szanálási célokat, a potenciális átvevő lehet olyan intézmény is, amely a tényleges átadás előtt még nem rendelkezik az átruházott eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére jogosító engedéllyel. Ehhez azonban szükséges az engedélyezési eljárás elindítása. Tekintettel ennek időigényére, a jogszabály rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek arra az esetekre vonatkoznak, ha a Felügyelet nem adja ki az átruházásig az engedélyt, vagy ha az engedélykérelmet elutasítja.

A 40. §-hoz

A folytonosságot biztosítva a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy jogutódnak tekintendő az átvevő intézmény, de joga van egyes jogviszonyok tekintetében az átvevőt nem jogutódnak minősíteni. Egyes rendszerek részvételi kritériumai nem adnak okot arra, hogy a folytonosság megszakadjon és pénzügyi stabilitási kockázatokat okozzon.

A 41. §-hoz

A vagyonértékesítés során a javaslatban szereplő jogalanyok ellenszolgáltatásban részesültek, így az átvevőre ruházott állományokkal való szerződéses viszonyuk megszűnik.

A 42-43. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza a vagyonértékesítés kritériumait. Fontos a verseny fenntartása és a potenciális vásárlók egyenlő bánásmódban történő részesítése, azonban a potenciális vevők kijelölése nagyban gyorsíthatja a szanálást és így könnyebben elérhetők a szanálási célok. A kijelölésnek főszabályként objektív szempontok alapján kell történnie. A törvény ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot is biztosít azzal, hogy a szanálási célok eredményes elérése érdekében eltérhet az MNB a kritériumoktól.

A 44. §-hoz

Áthidaló intézmény alkalmazására akkor kerül sor, ha nincsen piaci vevő az összes vagy egyes állományra, illetve ha a szanálási célokat általa lehet a legeredményesebben elérni, ezért az átruházás egy speciális intézményre történik. Az áthidaló intézményben Szanálási Alap vagy az állam tulajdonában van, célja a kritikus funkciók átmeneti időre, a piaci átvevő megtalálásáig történő fenntartása.

A 45. §-hoz

Az átruházás ellenszolgáltatásából a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részesülhet költségeinek megtérítése céljából.

A 46. §-hoz

A szanálási célok elérése érdekében a vagyonértékesítéshez hasonlóan többször is lehet alkalmazni az átruházást, és lehetőség van visszaruházásra vagy az áthidaló intézménytől más piaci szereplőre történő átruházásra. A javaslat egyben rögzíti, hogy visszaruházásra akkor kerülhet sor, ha az állomány átruházásakor már felmerült ennek lehetősége, vagy ha az adott állomány nem az eredeti szándék és feltételek alapján került átruházásra.

A 47. §-hoz

Az áthidaló intézmény jogutódlására ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a vagyonértékesítés során az átvevő intézményére.

A 48. §-hoz

A vagyonértékesítés során a javaslatban szereplő jogalanyok ellenszolgáltatásban részesültek, így az áthidaló intézményre ruházott állományokkal való szerződéses viszonyuk megszűnt.

A 49. §-hoz

Az áthidaló intézménynek a hatályos jogszabályoknak megfelelő engedélyekkel kell bírnia.

Az 50. §-hoz

Szükséges annak szabályozása, ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény. Ebben az esetben a javaslat megteremti a gyorsított engedélyezési eljárás lehetőségét.

Az 51-52. §-hoz

Az áthidaló intézmény célja, hogy amíg nincsen magánszereplő, aki megvásárolná az érintett állományokat és működtetné a kritikus funkciókat, addig fenntartsa azokat. A javaslat tartalmazza, hogy mely feltételek esetén szűnik meg az áthidaló intézmény vagy a szanálás alá vont intézménytől átruházott portfoliót tartalmazó egysége. A piaci torzulások elkerülése érdekében az áthidaló intézmény megfelelő áron, piaci feltételek mellett értékesíti állományait, transzparens módon és a potenciális vásárlóknak egyenlő feltételeket biztosítva.

Az 53. §-hoz

Az eszközelkülönítés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vont intézmény nem életképes részét szanálási vagyonkezelőre ruházza át, amely az áthidaló intézményhez hasonlóan az állam többségi befolyása alatt áll. A szanálási vagyonkezelő célja az átvett állományok értékének maximalizálása.

Az 54. §-hoz

Az eszközelkülönítés elsődlegesen akkor alkalmazható, ha a vagyonértékesítés hátrányosan érintené a pénzügyi piacot. A szanálási vagyonkezelő által fizetett ellenérték a független értékelés alapján lehet névértéken aluli is, mert a vagyonkezelő célja éppen az, hogy az olyan állományokat vegye át, amelyeket más szereplőnek nem lehet értékesíteni vagy rontaná az átvevő mérlegét. A vagyonkezelő által fizetett ellenértékből a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részesülhet költségeinek megtérítése céljából.

Az 55-56. §-hoz

A vagyonértékesítéshez és áthidaló intézményhez hasonlóan eszközelkülönítés esetén is lehetőség van többszöri átruházásra és visszaruházásra. Visszaruházásra akkor kerülhet sor, ha az állomány átruházásakor már felmerült ennek lehetősége, vagy ha az adott állomány nem az eredeti szándék és feltételek alapján került átruházásra. Az eszközelkülönítés során a jogalanyok ellenszolgáltatásban részesültek, így az áthidaló intézményre ruházott állományokra vonatkozó jogviszonyuk megszűnt.

Az 57-73. §-hoz

A Javaslat külön szanálási eszközként tartalmazza a hitelezői feltőkésítést, melynek célja, hogy a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. Az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a részvényesek hozzájárulása nélkül átruházza az intézmény részvényeit vagy eszközeinek egészét, illetve azok egy részét magánszektorbeli vásárlóra. A hatóság a közérdek szempontjából indokolt és a vonatkozó kockázattal arányos mértékben eltérhet a hitelezőkkel szembeni egyenlő bánásmód követelményétől, amikor arról dönt, hogy mely hitelezők követeléseire alkalmazza az eszközt. Ezen eszköz ugyanakkor nem alkalmazható az olyan követelésekre, amelyek biztosítékkal vannak ellátva, vagy más módon garantáltak, ideértve a kártalanítási összeghatár mértékéig a betétbiztosítási alap által biztosított betéteket is. Az utóbbiakat az is indokolja, hogy a szanálás célja ténylegesen a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ezen felül a javaslatban meghatározott szempontrendszer alapján további követeléseket is kizárhat ezen eszköz alkalmazása alól, például rendszerszintű átterjedési folyamatok megelőzése érdekében.

A 74-75. §-hoz

Az intézmény tőkehelyzetét relatíve gyorsan és hatékonyan javító eszköz a tőkeelemek leírása és átalakítása. Az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény részvényeivé történő átalakítására sor kerülhet önállóan és szanálási eszközzel együtt is. A tőkeelemek leírása és átalakítása bizonyos esetekben nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is, amelyet a jogszabályban meghatározott körülmények esetén haladéktalanul meg kell tenni.

A 76. §-hoz

A tőkeelemek átalakítása során az egyes átalakítandó tőkeelemekre átváltási rátákat kell meghatározni (pl. milyen mennyiségű és értékű kiegészítő járulékos tőkeelem milyen mennyiségű elsődleges tőkévé konvertálódik). A szanálási feladatkörében eljáró MNB különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira vonatkozóan.

A 77. §-hoz

A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tagsági részesedések birtokosai tekintetében külön-külön vagy egyidejűleg alkalmazva bevonhatja vagy felhígíthatja a meglévő részesedéseket. Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az átvevő minősített befolyást szerez egy intézményben vagy minősített befolyásának mértékét megnöveli, akkor a Felügyelet hivatalból eljárva folytatja le a minősített befolyásra vonatkozó engedélyezési eljárást. Utóbbi esetben tehát nem szükséges az eljáráshoz a befolyásszerző engedély iránti kérelme.

A 78. §-hoz

A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy sor kerüljön az intézmény eszközeinek és forrásainak értékelésére.

A 79. §-hoz

A tőkeelemek leírása és átalakítása során gondoskodni kell arról, hogy a folyamat eredménye tartós legyen és az a jogszabályban meghatározott veszteségviselési sorrendet eredményezze. A releváns tőkeelemek átalakítása céljából előírható az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek birtokosai számára.

A 80. §-hoz

A szavatolótőke-követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert releváns tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozóan a tőkeelemek leírását vagy átalakítását megalapozó körülményekre vonatkozó megállapítás megtétele előtt haladéktalanul értesíteni kell az összevont felügyeletet ellátó hatóságot. Ilyen esetben csak akkor kerül sor a tőkeelemek leírására vagy átalakítására, ha nincs más alternatíva a leányvállalat tőkehelyzetének rendezésére.

A 81-83. §-hoz

A törvényjavaslat megteremti, és részletesen szabályozza az állam által esetlegesen végrehajtható, szanálási célú tőkeemelés vagy államosítás lehetőségét is. A hatályos szabályozás szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló 2008. évi CIV. törvény alapján válsághelyzetben lehetősége van a Kormánynak egy hitelintézet tulajdonosainak irányítási jogát átvenni, és e jogkörrel élve egy állam által kezdeményezett tőkeemelést megvalósítani a hitelintézet beleegyezése nélkül is. Hasonló jogkör megteremtése szükséges a szanálás keretében is. Fontos azonban, hogy az állam ilyen jellegű szerepvállalása csak legvégső esetben, a költségvetési forrásokat védő módon történjen, és a beavatkozás célja ne a bank megmentése legyen, hanem csupán - a szanálás alapelvét követve - a közérdek számára fontos funkciók továbbvitelének biztosítása.

Ennek megfelelően a javaslat részletesen meghatározza, hogy állami tőkeemelésre a szanálás keretében csak akkor kerülhet sor, ha az MNB szanálási eszközei nem elégségesek a helyzet kezelésére.

A 84-85. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB általános és kiegészítő jogosultságokkal rendelkezik, amelyeket külön-külön vagy együttesen is alkalmazhat. A cél, hogy hatékony eszközök legyenek a kezében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. Az MNB-nek joga van információt bekérni a szanálási tervezéshez és a szanálási intézkedések megalapozásához. Az MNB jogosult a szanálás alatt álló intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető összes jog és hatáskör gyakorlására. Ezzel igen hatékony és gyors beavatkozási lehetősége nyílik az MNB-nek a válsághelyzeti beavatkozásra. A kiegészítő hatáskörök is igen erős beavatkozási jogköröket teremtenek: az MNB jogosult példaként pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való kereskedésének felfüggesztésére, a szabályozott piacról való kivezetés elrendelésére, olyan szerződések feltételeinek törlésére vagy módosítására, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél.

A 86. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő hatékonyan tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet. Ez a hatáskör szorosan összefügg a szanálás azon alapvető céljával, hogy a kritikus funkciók továbbviteléről gondoskodni kell, ennek pedig szükséges előfeltétele, hogy a szanálás alatt álló intézmény részére nyújtott szolgáltatások és a szükséges létesítmények használata az átvevőnél is folyamatos legyen. A szolgáltatásokat a korábbi feltételek szerint kell nyújtani, tehát a sajátos helyzetet a szolgáltatást nyújtó vagy a létesítményt biztosító nem használhatja fel arra, hogy a korábbinál magasabb ellenérték fejében végezze az átvevő intézmény kiszolgálását.

A 87. §-hoz

A szanálás során sajátos helyzetet teremt, amikor a szanálási intézkedés olyan intézkedést foglal magában, amely harmadik országban található tulajdont, vagy harmadik ország joga alá tartozó részvényeket vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokat, illetve jogokat vagy kötelezettségeket érint. Ezekben az esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az érintetteknek, hogy tegyenek meg minden, az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést.

A 88. §-hoz

A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - önmagában még nem ismerhető el a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi eljárásként, feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek.

A 89. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni az olyan szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségek teljesítését, amely szerződésekben a szanálás alatt álló intézmény részes fél. Ez a jogkör erős beavatkozást jelent a felek jogviszonyába, amit úgy ellensúlyoz, arányosít a jogszabály, hogy a felfüggesztést csak nagyon rövid időszakra vonatkozóan engedi meg, másrészt bizonyos kötelezettségeknél (pl. kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel, illetve központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségeknél) nem engedi alkalmazni.

A 90. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését. A törvényjavaslat ez esetben is a korlátozás idejének rövidségével és a korlátozás alóli mentesítéssel teremti meg az egyensúlyt.

A 91. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni a szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait. Ez a jogkör a jogszabályi feltételek fennállása esetén a leányvállalatok szerződéses partnereire is kiterjeszthető.

A 92. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása érdekében közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat a szanálás alatt álló intézmény felett.

A 93-94. §-hoz

A szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost kell kirendelni. A szanálási biztos intézménye több szempontból is különbözik a felügyeleti biztosétól, bár mindkét feladatot elláthatják ugyanazon személyek. Szanálási biztosnak kirendelhető természetes személy és szervezet is, de nincs jogi monopólium erre a funkcióra, a szanálási feladatkörében eljáró MNB dönti el, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel kit kíván megbízni ezzel a feladattal. A szanálási biztos az MNB által utasítható és vezető állású személyként nem a cég tulajdonosi érdekeit képviseli, hanem a pénzügyi stabilitást és a szanálási célokat szem előtt tartva végzi munkáját.

A 95. §-hoz

A törvényjavaslat igen súlyos szankciókat tartalmaz arra az esetre, ha valamely piaci szereplő vagy annak vezető állású személye megsérti a jogszabályi előírásokat, az annak alapján hozott hatósági intézkedéseket, vagy más módon akadályozza a szanálási folyamatot. A szankciók alkalmazása előtt mérlegeli kell az ügy körülményeit, a jogsértés súlyosságát, a felelősség mértékét, az érintett intézmény vagy személy együttműködését.

A 96. §-hoz

A hatósági döntések nyilvánosságát szabályozza a javaslat.

A 97-98. §-hoz

Az átruházásba be nem vont tulajdonosok és hitelezők a szanálás során nem járhatnak rosszabbul, mintha felszámolás alá került volna az intézmény, ezzel biztosítva, hogy a szanálás a felszámolás olyan alternatívája legyen, amely a szerződéses jogokba csak a szükséges mértékig avatkozik be, és nem jár többletteherrel egyetlen szereplő számára sem. Ennek kimutatása érdekében a szanálást követően független értékelő alkalmazásával egy a szanálás megkezdésekor elvégzett értékbecsléstől eltérő megközelítésű értékelést kell elvégezni. Ez utóbbi értékelés elvégzése során azt kell feltételezni, hogy az intézmény azonnal, az intézmény további működésének fenntartására irányuló intézkedés előtt felszámolás alá került, ezért figyelmen kívül kell hagyni a szanálási eszközök alkalmazását és bármely állami segítségnyújtást. Az értékelésnek be kell mutatnia a szanálás kapcsán elért megtérülés és a szanálás nélkül végrehajtott felszámolás utáni megtérülés különbözetét.

A tulajdonosok és hitelezők védelmének érdekében, amennyiben a szanálási intézkedés végrehajtását követő értékelés alapján az látszik, hogy a tulajdonosok és a hitelezők rosszabb elbánásban (alacsonyabb összegű megtérülésben) részesültek a szanálás során, mint ahogy az a felszámolás esetén történt volna, kártalanítani kell őket. Ugyanez vonatkozik a betétbiztosítási alap forrásainak szanálási célú felhasználására is. A kártalanítást mindkét esetben a szektor által finanszírozott Szanálási Alapból kell megtéríteni.

A 99-102. §-hoz

A tőkepiaci megállapodások megtartása érdekében a javaslat kimondja, hogy a felsorolt összekapcsolódó, egyazon félhez tartozó szerződéses jogviszonyok esetén mindegyiket át kell ruházni, vagy mindegyiket a fizetésképtelen intézménynél kell hagyni. A javaslat egyben rögzíti az egyes szerződéses jogviszonyok speciális szabályait. A biztosított betét, mint kritikus funkciót betöltő állomány minden esetben átruházandó, ezért különös elbánást igényel.

A 103. §-hoz

A részleges átruházás nem korlátozhatja a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ugyanis ezen rendszerek működésének folyamatos biztosítása és a beléjük vetett bizalom fenntartása pénzügyi stabilitási okokból fontos.

A 104-112. §

Az eljárási szabályok rendezik, hogy a szanálási hatóság milyen eljárást folytathat le, milyen adatszolgáltatást írhat elő, hogyan rendelheti ki a szanálási biztost, hogyan folytathat le helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatot. Rögzíti a javaslat azt is, hogy az eljárások nyelve a magyar, így az ehhez szükséges fordításokat is az ügyfélnek kell biztosítani az egyes beadott dokumentumok tekintetében. A sikeres hatósági vizsgálathoz szükséges az érintett fél aktív közreműködése, így a javaslat erre is megfogalmazza a helyes és szükséges viselkedési szabályokat (pl. iratok átadása, információk nyújtása, együttműködés stb.) Mivel a hatósági eljárásokra a Ket. alapszabályként vonatkozik, így a szanálási eljáráshoz, intézkedéshez kapcsolódóan szükséges eltérő szabályokat külön rögzíteni kell.

A 113. §-hoz

Az intézmény saját fizetésképtelenségére vonatkozó, a szanálási feladatkörében eljáró MNB irányába fennálló haladéktalan tájékoztatási kötelezettsége soron kívüliséget követel. Az esetek többségében az ilyen értesítések nem a már bekövetkezett, hanem a közeljövőben várható fizetésképtelenségre vonatkoznak majd. Ha az értesítést követően megállapításra kerül a fizetésképtelenség vagy annak valószínű bekövetkezése, akkor az MNB-nek értesítenie kell az érintett társhatóságokat, szervezeteket.

A 114. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB-re nem csak a szanálás alá vonáskor, hanem szanálási intézkedések meghozatalakor is vonatkoznak értesítési kötelezettségek, utóbbi esetben a javaslat meghatározza a nyújtani rendelt tájékoztatás minimális tartalmi elemeit. A szanálásról hozott döntést (határozat vagy végzés) közzé kell tenni, de a közzététel halasztható, ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást vagy a szanálási célok elérését. Amennyiben a szanálási intézkedés során az MNB rendelkezik kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztéséről, a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról, vagy felmondási jog felfüggesztéséről, akkor erről közleményt is közzé kell tenni, feltüntetvén a felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát.

A 115. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a szanálás kapcsán információhoz jutó szervezeteket titoktartási kötelezettség terheli. E korlátozás alól a törvényjavaslat kivételt teremt egyes intézménytípusok, valamint a büntető vagy polgári peres ügyek vonatkozásában.

A 116-117. §-hoz

A szanálási intézkedések ellen biztosított a jogorvoslati lehetőség, azonban ez nem hátráltathatja a szanálási intézkedés azonnali végrehajtását. A szanálási intézkedéssel szembeni eredményes jogorvoslat nem érinti a jóhiszemű harmadik felek szanálási intézkedés révén szerzett jogait. A jogorvoslat során az eredeti állapot helyreállítása nem kérhető, csak anyagi kompenzációra lehet igényt támasztani.

A 118. §-hoz

Ha a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony alkalmazásához szükség lehet egyes eljárások felfüggesztésére.

A 119. §-hoz

A gyors és hatékony nemzetközi információcsere a koordinált és eredményes hatósági fellépés elengedhetetlen feltétele a több országban aktív intézmények szanálásakor. Ennek megvalósítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a tagállami szanálási hatóságokkal és az illetékes minisztériumokkal információt cserélni. Az illetékes minisztériumokkal való információ cserére több okból is szükség lehet, példaként ha egy más tagállamban székhellyel rendelkező intézmény szanálása kapcsán hídintézményt kívánnak létrehozni, vagy ha egy intézmény állami feltőkésítése, államosítása kihat egy hazai szanálási folyamatra.

A 120. §-hoz

Főszabály szerint a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény ellen harmadik országban indított szanálási eljárás elismerést nyer, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB közreműködik az ilyen eljárás magyarországi vonatkozású cselekményeinek végrehajtásában, de ennek kettős (konjunktív) feltétele van: (1) az adott intézménynek legyen magyarországi székhelyű leányintézménye vagy fióktelepe, amely (2) rendelkezik olyan eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak vagy a magyar jog által szabályozottak. A harmadik országban indult szanálási eljárás elismerésének és a végrehajtásban való közreműködésnek korlátja, hogy a magyar joggal nem lehet ellentétes, tehát olyan intézkedések az MNB-től nem elvárhatóak, amelyre a magyar jog nem ad lehetőséget. Harmadik országbeli szanálási eljárások nem jelentik akadályát a magyar jog alapján indítható fizetésképtelenségi eljárásoknak.

A 121. §-hoz

A harmadik országban indult szanálási eljárás elismerése és az abban való közreműködés megtagadható egyebek mellett akkor, ha ezen eljárás a hazai pénzügyi stabilitásra hátrányos lenne, ha önálló magyar szanálási eljárást kell indítani a magyarországi fióktelep ellen (versengő szanálási eljárások esetén tehát a magyar eljárás élvez prioritást), illetve ha az elismerés és a közreműködés jelentős költségvetési kihatásokkal járna.

A 122. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepét is szanálás alá vonhatja, még akkor is, ha a harmadik országban indult már olyan szanálási eljárás, amely a fióktelepre is kiterjedt. A magyar szanálási eljáráshoz szükség van a közérdek fennállására, illetve annak valószínűsítésére, hogy a harmadik országbeli intézmény vagy a harmadik országban indított szanálási eljárás nem képes megfelelően orvosolni a problémát.

A 123. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási célú együttműködési megállapodást köthet harmadik országok szanálási hatóságaival, amennyiben a harmadik ország adatvédelmi követelményei megfelelőek A megállapodás kiterjedhet a szanálási tervhez szükséges és a szanálási eljárásokra vonatkozó információcserére, a szanálási intézkedések meghozatala előtti tájékoztatásra, a kommunikáció összehangolására valamint válságkezelő csoportok létrehozatalára. Az MNB köteles a honlapján közzétenni, mely harmadik országbeli szanálási hatóságokkal kötött szanálási célú együttműködési megállapodást. A megállapodás tartalmát ugyanakkor nem kell nyilvánosságra hozni.

A 124. §-hoz

A harmadik országbeli hatósággal való információ megosztás feltételekhez kötött, szükséges hozzá, hogy az érintett harmadik ország titoktartásra vonatkozó szabályai a magyarral egyenértékűek legyenek, valamint az átadott információ csak az adott országban felmerülő szanálási feladatokhoz használható fel. Ha a harmadik ország hatósága olyan információ rendelkezésre bocsátását kéri az MNB-től, amelynek forrása másik tagállam hatósága vagy más érintett szervezete, akkor ezen információ átadásának további feltétele ezen hatóság vagy szervezet előzetes hozzájárulása.

A 125-126. §-hoz

A szanálási feladatok végrehajtása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények rendszeres befizetéseiből egy Szanálási Alap kerül létrehozásra. A törvény rögzíti azt is, hogy a Szanálási Alap vagyona milyen célok finanszírozása érdekében használhatók fel. Ilyen célok lehetnek többek között a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatai, valamely áthidaló intézmény vagy vagyonelkülönítő szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása, ezen szervezetek részére történő hitelnyújtás, szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása, szanálási feladatok végrehajtása érdekében létrehozott intézmények (áthidaló intézmény, szanálási vagyonkezelő szervezet) részére történő tőkejuttatás, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén a tulajdonosoknak, vagy a hitelezőknek nyújtandó kártalanítás kifizetése. A törvényben erős korlátként került rögzítésre, hogy a Szanálási Alap vagyona nem használható fel a törvény hatálya alá tartozó intézmények veszteségeinek közvetlen fedezésére, intézmények feltőkésítésére.

A 127. §-hoz

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy ha a szanálás során az állam pénzeszközöket bocsát a szanálás alatt álló intézmény, vagy a Szanálási Alap rendelkezésére, akkor ezeket a forrásokat legkésőbb rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül, hozammal növelten a Szanálási Alapból vissza kell fizetni a Magyar Állam részére. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a szanálás ne az állami, hanem elsősorban a privát szféra pénzeszközeinek a felhasználásával történjen meg. A törvény rendelkezik arról is, hogy a visszafizetés milyen hozamszinten, illetve a részesedés visszavásárlás milyen áron történjen meg annak érdekében, hogy az ügylet kapcsán ne érje pénzügyi veszteség az államot (a szanálás-finanszírozás fiskális semlegességének elve).

A 128-130. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza a Szanálási Alap jogállását, valamint adózási kedvezményeit, amelyek biztosítása az intézmény non-profit jellegéből adódik. A Szanálási Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. A Szanálási Alap számviteli nyilvántartásainak és beszámolójának megbízhatóságát és valódiságát a Szanálási Alap igazgatótanácsa által megválasztott pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló tanúsítja.

A 131. §-hoz

A Szanálási Alap saját munkaszervezettel nem rendelkezik, de feladatai ellátása érdekében igénybe veheti az OBA munkaszervezetét. Tevékenységét az igazgatótanács irányítja. Az igazgatótanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által az igazgatótanácsába kijelölt személy. Tekintettel arra, hogy a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények közül a biztosított befektetési szolgáltatási és befektetési szolgáltatást kiegészítő tevékenységet végző intézmények a Beva tagjai, a Beva ügyvezető igazgatója meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Szanálási Alap igazgatótanácsi ülésén.

A 132-133. §-hoz

A Szanálási Alap forrásai a csatlakozási díj, a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetés, az Alap által felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény, valamint az egyéb - pl. kamat, vagy befektetések után járó - bevételek. A törvényjavaslat szabályozza a Szanálási Alap által történő hitelfelvételt, amelyre akkor kerülhet sor, ha az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem elegendőek a szanálás során felmerülő kiadások maradéktalan megfinanszírozásához. A hitel felvétele történhet hitelintézettől, vagy más egyéb jogi személytől, beleértve (akár viszonosság alapján is) a más országok által létrehozott szanálási célú pénzügyi alapokat is. A Szanálási Alap az MNB-től nem vehet fel hitelt, még állami garancia mellett sem. Annak érdekében, hogy a Szanálási Alap a kölcsönforráshoz minél alacsonyabb kamatozással juthasson, a törvényjavaslat előírja, hogy a Kormány kézfizető kezességet vállal a Kormány által jóváhagyott összegben felvett hiteleiért és kötvénykibocsátásaiért, ha azt az Alap kéri.

A 134. §-hoz

A Szanálási Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti, pénzeszközeit- a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a működéshez szükséges célra elkülönített összeget kivéve - kockázatmentes állampapírban kell tartania. Nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

A 135-136. §-hoz

A törvényjavaslat hatálya alá tartozó intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles csatlakozni az Alaphoz. A csatlakozási díjat a törvényjavaslat a jegyzett tőke farányábanállapítja meg. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy a tevékenység megkezdésének időpontjában a hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás méretére vonatkozó mutatóként a jegyzett tőke használható.

A 137-139. §-hoz

A törvényjavaslat a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények éves rendszeres díjfizetési kötelezettségeinek megállapítását - meghatározott keretek között - a Szanálási Alap hatáskörébe utalja. A normál díj két részből, egy alapdíjból és egy kockázat alapú változó részből áll.

Az alapdíj mértéke hitelintézetnél az intézmény biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített, biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kerül megállapításra.

A kockázat alapú változó díj összege több a törvényjavaslatban felsorolt szempont figyelembe vételével kerülne megállapításra. A díj megállapításához szükséges információk szolgáltatása az érintett intézmények feladata. Ha az adott intézmény olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, a Szanálási Alap év közben is megnövelheti a pénzügyi szervezet által a tárgyév során fizetendő díjat. A kockázat alapú díj megemelését megelőzően a Szanálási Alap igazgatótanácsának ki kell kérnie az MNB és az érintett intézmény véleményét.

A 140. §-hoz

A Szanálási Alap működése során adódhat olyan eset, amikor egy vagy több intézmény szanálásával kapcsolatos finanszírozási igény a Szanálási Alapot olyan kártalanítás kifizetésére kötelezi, amelyet a Szanálási Alap önerőből nem képes teljesíteni és ezért hitelt kell felvennie. Ilyen esetben a törvényjavaslat lehetőséget ad az Alap számára arra, hogy a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézményekre egységesen - azaz a normál díj szempontrendszerét követve -rendkívüli fizetési kötelezettséget írjon elő.

A 141. §-hoz

Az intézmények által a Szanálási Alapba befizetett összegek költségnek minősülnek, azaz adózatlan forrásból teljesíthetők.

A 142-143. §-hoz

A törvényjavaslat szerint amennyiben a szanálási intézkedés a hitelintézet szanálásának időtartama alatt biztosítja a betétesek folyamatos hozzáférését betéteikhez, úgy jogosult az OBA által a biztosított betétek kifizetése érdekében rendelkezésre álló kártalanítási alapot is bevonni a szanálás finanszírozásába. Az OBA kártalanítási alapjából ily módon igénybe vehető összeg nem haladhatja meg azt az összeget, ami a szanálás alatt álló hitelintézet biztosított betéteinél egy esetleges felszámolási eljárás során veszteségként merült volna fel. Az OBA által fizetendő hozzájárulást készpénzben kell teljesíteni.

Amennyiben a szanálás során a betétállomány egy része más hitelintézethez kerül átruházásra, a betétes az OBA kifizetésre csak abban az esetben tarthat igényt, ha az átruházott betét összege nem érte el a biztosítási határt, és a szanálás alatt álló intézmény nem képes a fennmaradó még biztosított kategóriába tartozó betétrész összegének ügyfél részére történő kifizetésére.

144. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések.

A 145. §-hoz

A törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg - figyelemmel a megfelelő felkészülési idő biztosítására is -, amely időpontot követően a szanálási feladatkörében eljárva az MNB élhet szanálási hatásköreivel és alkalmazhat szanálási intézkedéseket.

A 146. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés szabályozza az e törvény hatálybalépésekor már tevékenységi engedéllyel rendelkező vagy az az iránt már engedélyezési eljárást indító intézmény Szanálási Alaphoz való csatlakozási kötelezettségét, a Szanálási Alap célszintjét, és az ennek elérésére rendelkezésre álló időszakot, valamint meghatározza az MNB számára az első szanálási tervek készítésére vonatkozó időkeretet.

A 147. §-hoz

A javaslat a szövetkezeti hitelintézetekhez kapcsolódó - az egyetemleges felelősségük fokozatos kialakulása miatt szükséges - rendelkezéseket állapít meg.

A 148-156. §-hoz

A szanálásról szóló törvény más jogszabályok kapcsolódó módosítását is tartalmazza.

Az 1. melléklethez

Az 1. melléklet az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit határozza meg, tehát a szanálási terv ezen felüli elemeket is tartalmazhat. Az A) részben az egyedi szanálási terv, míg a B) részben a csoportszintű szanálási terv elemei kerülnek részletezésre. Figyelemmel arra, hogy a csoportszintű szanálási tervben meg kell határozni az egyes forgatókönyvek esetében a csoporthoz tartozó összes vállalkozás tekintetében foganatosítandó szanálási intézkedéseket, koordinált szanálási intézkedéseket, ezért az egyedi terveknél előírtak irányadóak a csoportszintű terv részleteinek kidolgozásakor. Fontos, hogy sem az egyedi, sem a csoportszintű szanálási tervnél nem lehet a szanálási alap igénybevételén túlmenően kalkulálni az állami források felhasználásával, továbbá mindkét esetben vizsgálni kell a szanálás más tagállam pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását. A jogszabály nem várja el a szanálás harmadik ország pénzügyi stabilitására gyakorolt hatásának vizsgálatát.

A 2. melléklethez

A 2 melléklet a szanálhatóság értékelése során az MNB által minimálisan mérlegelendő szempontokat tartalmazza, tehát ezen felül is lehetnek vizsgálni szükséges aspektusok. A szempontrendszer főbb elemeinek rögzítése transzparenssé teszi a szanálási hatósági tevékenység ezen aspektusát, továbbá segíti a piaci szereplőket is abban, hogy önállóan áttekinthessék, hogy van-e a szanálhatóságnak akadálya az érintett intézmény vagy csoport vonatkozásában. Intézményi érdek a szanálhatóság folyamatos biztosítása, ugyanis ha az MNB állapítja meg a szanálási akadályok fennállását, igen széleskörű, az intézmény üzletpolitikai önállóságát is korlátozó intézkedési jogosítványokkal rendelkezik a probléma orvoslására.