32003L0085[1]

A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról

A TANÁCS 2003/85/EK IRÁNYELVE

(2003. szeptember 29.)

a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv meghatározza

a) a ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén - a vírus típusától függetlenül - alkalmazandó minimális védelmi intézkedéseket;

b) bizonyos megelőző intézkedéseket, amelyek a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a mezőgazdasági termelői közösségnek a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos tudatosságát és felkészültségét kívánják növelni.

(2) A tagállamok továbbra is gyakorolhatnak szigorúbb fellépést az irányelv hatálya alá tartozó területen.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat": bármely olyan házi vagy vadon élő állat, amely az Artiodactyla (párosujjú patások) rendjének a Ruminantia (kérődzők), Suina (sertésalakúak) és Tylopoda (tevealakúak) alrendjébe tartozik.

Meghatározott intézkedések esetén, nevezetesen az 1. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk és a 85. cikk (2) bekezdése alkalmazásakor egyéb állatok, mint például a Rodentia (rágcsálók) vagy a Proboscidae (ormányosok) rendjébe tartozó állatok is fogékonynak tekinthetők a ragadós száj- és körömfájásra, a tudományos bizonyítékokkal összhangban;

b) "gazdaság": bármely, tagállami területen található mezőgazdasági vagy egyéb létesítmény, a cirkuszokat is beleértve, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tenyésztenek vagy tartanak állandó vagy ideiglenes jelleggel.

Azonban a 10. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában ez a meghatározás nem foglalja magában az ilyen létesítményekben lévő emberi lakóterületeket, kivéve ha ott fertőzésre fogékony fajba tartozó - ideértve a 85. cikk (2) bekezdésében említett - állatokat tartanak állandó vagy ideiglenes jelleggel, továbbá a vágóhidakat, szállítóeszközöket, állat-egészségügyi határállomásokat vagy olyan bekerített területeket, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak vagy vadászhatnak, amennyiben a bekerített terület olyan méretű, amely nem teszi lehetővé a 10. cikkben előírt intézkedések alkalmazását;

c) "állomány": valamely gazdaságban tartott állat vagy állatcsoport, amely járványügyi egységet képez; ha egynél több állományt tartanak valamely gazdaságban, valamennyi állomány önálló egységet képez és ugyanolyan egészségügyi státusszal rendelkezik;

d) "tulajdonos": bármely - vagy természetes, vagy jogi - személy vagy személyek, aki(k) fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tulajdonjoga felett rendelkeznek, vagy meg vannak bízva ilyen állatok tartásával, anyagi juttatás fejében, vagy anélkül;

e) "hatáskörrel rendelkező hatóság": valamely tagállam állat-egészségügyi vagy tenyésztéstechnikai ellenőrzések elvégzésére hatáskörrel rendelkező hatósága vagy bármely olyan hatóság, amelyre átruházta illetékességét;

f) "hatósági állatorvos": a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt állatorvos;

g) "engedély": a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiadott írásos engedély, amelynek szükséges másolatait rendelkezésre kell bocsátani a későbbi ellenőrzésekhez az érintett tagállam megfelelő jogszabályaival összhangban;

h) "lappangási idő": a fertőzés és a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteinek megjelenése közötti időtartam. Ezen irányelv alkalmazásában ez nevezetesen 14 nap szarvasmarhafélék és sertések esetében, és 21 nap juh- és kecskefélék, valamint egyéb, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok esetében;

i) "fertőzésre gyanús állat": a ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó állat, amelyen olyan klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások mutatkoznak, vagy laboratóriumi vizsgálatokra olyan reakciókat ad, amelyek miatt felmerül a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúja;

j) "kontaminációra gyanús állat": a fertőzésre fogékony fajba tartozó valamely állat, amely az összegyűjtött járványtani adatok alapján a ragadós száj- és körömfájás vírusának közvetlenül vagy közvetetten ki lehetett téve;

k) "ragadós száj- és körömfájás esete" vagy "ragadós száj- és körömfájással fertőzött állat": a fertőzésre fogékony fajba tartozó bármely állat vagy az ilyen állat teteme, amelyben - figyelembe véve az I. melléklet fogalommeghatározásait - a ragadós száj- és körömfájást hivatalosan megállapították:

- a ragadós száj- és körömfájásra jellemző klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások alapján, vagy

- a XIII. melléklettel összhangban elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményeként állapítottak meg hivatalosan;

l) "ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése": valamely olyan gazdaság, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és amely megfelel az I. mellékletben felsorolt egy vagy több kritériumnak;

m) "elsődleges járványkitörés": járványkitörés a 82/894/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében;

n) "leölés": az állatok leölése a 93/119/EGK irányelv 2. cikkének (6) bekezdése értelmében;

o) "kényszervágás": azon állatok sürgősségi helyzetben történő vágása a 93/119/EGK irányelv 2. cikkének (7) bekezdése szerint, amelyeket járványtani adatok, klinikai diagnózis vagy laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján nem tekintenek a ragadós száj- és körömfájás vírusával fertőzöttnek vagy kontaminálódottnak, az állatvédelmi okokból történő vágást is ideértve;

p) "ártalmatlanítás": a nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak az 1774/2002/EK rendeletben és annak végrehajtási jogszabályaiban meghatározott egyik kezelése, úgy alkalmazva, hogy elkerülhető legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázata;

q) "régiókba sorolás": valamely korlátozás alatt álló övezet határainak kijelölése, amelyben korlátozzák bizonyos állatok és állati termékek mozgását és kereskedelmét a 45. cikkben előírtak szerint, hogy megakadályozzák a ragadós száj- és körömfájás behurcolását a korlátozásmentes területre, ahol nem alkalmaznak korlátozásokat ezzel az irányelvvel összhangban;

r) "régió": a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontja szerint meghatározott terület;

s) "alrégió": a 2000/807/EK határozat mellékletében meghatározott terület;

t) "közösségi antigén- és vakcinabank": ragadós száj- és körömfájás vírusa koncentrált inaktivált - a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák előállítására szolgáló - antigénjének és az ilyen antigénekből előállított és az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 1 ) összhangban engedélyezett állatgyógyászati immunkészítmények (vakcinák) közösségi tartalékainak tárolására ezzel az irányelvvel összhangban kijelölt megfelelő létesítmények;

u) "sürgősségi vakcinázás": az 50. cikk (1) bekezdése szerinti vakcinázás;

v) "védővakcinázás": valamely kijelölt területen lévő gazdaságokban végzett sürgősségi vakcinázás, amelynek az a célja, hogy megvédjék a területen lévő, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat a ragadósszáj- és körömfájás-vírus légi úton vagy fertőzéshordozók útján való terjedésétől; ebben az esetben az állatokat életben kívánják hagyni a vakcinázást követően;

w) "szupresszív vakcinázás": sürgősségi vakcinázás, kizárólag a fertőzött állatok kiirtásával összefüggésben, olyan gazdaságban vagy területen, ahol sürgősen szükség van a cirkuláló ragadósszáj- és körömfájás-vírus mennyiségének csökkentésére, valamint azon kockázat mérséklésére, hogy a vírus a gazdaság vagy terület határain kívülre is átterjed; ebben az esetben az állatokat meg kívánják semmisíteni a vakcinázást követően;

x) "vadon élő állat": a 2. cikk b) pontja szerint meghatározott gazdaságokon vagy a 15. és 16. cikkben említett létesítményeken kívül élő, fertőzésre fogékony fajba tartozó állat;

y) "ragadós száj- és körömfájás elsődleges előfordulása vadon élő állatokban": ragadós száj- és körömfájás bármely olyan esete, amelyet vadon élő állatokban észlelnek olyan területen, ahol nincsenek érvényben a 85. cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelő intézkedések.

II. FEJEZET

A RAGADÓSSZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS-JÁRVÁNY KITÖRÉSE ELLENI VÉDEKEZÉS

1. SZAKASZ

BEJELENTÉS

3. cikk

A ragadós száj- és körömfájás bejelentése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a ragadós száj- és körömfájást a hatáskörrel rendelkező hatóság a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé sorolja;

b) a tulajdonos vagy bármely olyan személy, aki ellátja az állatokat, a szállításuk során kíséri őket vagy gondozza őket, köteles legyen a ragadós száj- és körömfájás előfordulását vagy annak gyanúját haladéktalanul bejelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy a hatósági állatorvosnak, valamint a ragadós száj- és körömfájással fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokat távol tartani az olyan helyektől, ahol ragadósszáj- és körömfájás-vírussal való fertőződéssel vagy kontaminálódással veszélyeztetnének egyéb, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat;

c) az állatorvosok, hatósági állatorvosok, állat-egészségügyi vagy egyéb, hatósági vagy magánlaboratóriumok vezető tisztségviselői és bármely olyan személy, aki foglalkozása révén kapcsolatba kerül a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokkal vagy ilyen állatokból származó termékekkel, köteles legyen haladéktalanul bejelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a ragadós száj- és körömfájás előfordulásával vagy gyanújával kapcsolatos bármely információt, amelyről az ezen irányelv keretében történő hatósági beavatkozást megelőzően szereztek tudomást.

(2) Az állatbetegségek kitörésének bejelentéséről szóló jelenlegi közösségi jogszabályok sérelme nélkül, az a tagállam, amelynek területén ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörését vagy ragadós száj- és körömfájás vadon élő állatokban való elsődleges előfordulását állapították meg, bejelenti a betegséget és információt szolgáltat, valamint írásos jelentést küld a Bizottság és a többi tagállam számára a II. mellékletnek megfelelően.

2. SZAKASZ

INTÉZKEDÉSEK RAGADÓSSZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS-JÁRVÁNY KITÖRÉSÉNEK GYANÚJA ESETÉN

4. cikk

Intézkedések ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének gyanúja esetén

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseket végrehajtják, ha valamely gazdaságban egy vagy több állat ragadósszáj- és körömfájás-fertőzöttségre vagy -kontaminációra gyanús.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul megindítja a hatáskörébe tartozó hatósági vizsgálatot a ragadós száj- és körömfájás előfordulásának megerősítésére vagy kizárására, különös figyelemmel arra, hogy levétesse a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintákat, amelyek a járványkitörés I. mellékletben szereplő meghatározásának megfelelő járványkitörés megállapításához szükségesek.

(3) A fertőzés gyanújáról szóló bejelentést követően a hatáskörrel rendelkező hatóság azonnal hatósági megfigyelés alá helyezi az (1) bekezdésben említett gazdaságot, és biztosítja különösen az alábbiakat:

a) a gazdaságban lévő valamennyi állatot kategóriánként össze kell írni, és a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokra vonatkozóan kategóriánként fel kell jegyezni a már elhullott, valamint a fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok számát;

b) az a) pontban említett összeírást úgy kell vezetni, hogy - a fertőzés gyanújának fennállása alatt született vagy elhullott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok számításba vételével - a nyilvántartás megfeleljen a valós napi helyzetnek. Ezeket az adatokat a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a tulajdonosnak be kell mutatnia, és valamennyi látogatás alkalmával ellenőrzi ezeket a hatóság;

c) nyilvántartásba kell venni a gazdaságban lévő tej, tejtermékek, hús, húsipari termékek, vágott állati testek, nyersbőr és irha, gyapjú, sperma, embrió, petesejt, hígtrágya, trágya, valamint állati takarmány és alom készleteit, és ezeket a nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell;

d) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nem vihetők be az érintett gazdaságba, és nem vihetők ki onnan, kivéve az olyan gazdaságok esetében, amelyek a 18. cikkben említett, járványtanilag elkülönült termelőegységekből állnak, és a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét azok eredeti istállójában vagy más, elkülönítésükre alkalmas helyen tartják a gazdaságban;

e) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok istállójának vagy tartási helyének, valamint magának a gazdaságnak a be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítést kell alkalmazni;

f) járványtani nyomozást kell végezni a 13. cikkel összhangban;

g) a járványtani nyomozás elősegítése érdekében le kell venni a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges mintákat a III. melléklet 2.1.1.1. pontjával összhangban.

5. cikk

A gazdaságok bemenő és kimenő forgalma ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének gyanúja esetén

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben előírt intézkedéseken túl, ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének gyanúja alatt álló gazdaságba való befelé, illetve onnan kifelé történő mindenféle mozgás tilos. E tilalmat alkalmazni kell különösen az alábbiakra:

a) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat húsa vagy hasított teste, az ebből származó húsipari termék, az ilyen állat teje vagy ebből készült tejtermék, spermája, petesejtje vagy embriója vagy a gazdaságban lévő állati takarmány, eszközök, tárgyak vagy egyéb anyagok, mint például a gyapjú, nyersbőr és irha, sörte, állati hulladék, hígtrágya, trágya vagy bármi egyéb olyan anyag vagy tárgy a gazdaságból való kivitelére, amely a ragadós száj- és körömfájás vírusának átvitelére alkalmas;

b) a ragadós száj- és körömfájásra nem fogékony fajba tartozó állatok mozgása;

c) a gazdaságba befelé, illetve onnan kifelé irányuló személyforgalom;

d) a gazdaságba befelé, illetve onnan kifelé irányuló járműforgalom.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóság - amennyiben nehézséget okoz a tejnek a gazdaságban való tárolása - elrendelheti, hogy a tejet a gazdaságban semmisítsék meg, vagy engedélyezheti, hogy a tejet állat-egészségügyi felügyelet mellett és a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjesztésének kockázatát kizáró módon felszerelt szállítóeszközzel elszállítsák a gazdaságból a lehető legközelebbi helyre ártalmatlanítás vagy olyan kezelés céljából, amely biztosítja a ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítását.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a gazdaságba, illetve onnan kifelé irányuló forgalmat, ha az megfelel a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjesztésének elkerüléséhez szükséges valamennyi feltételnek.

6. cikk

Az intézkedések kiterjesztése más gazdaságokra

(1) A 4. és 5. cikkben meghatározott intézkedéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság kiterjeszti más gazdaságokra, ha fekvésük, kialakításuk és elrendezésük, vagy a 4. cikkben említett gazdaságból való állatokkal történő érintkezés okot ad a kontamináció gyanújára.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság legalább a 4. cikkben és az 5. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket alkalmazza a 16. cikkben említett létesítményekre vagy szállítóeszközökre, ha a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok jelenléte okot ad a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőződés vagy kontamináció gyanújára.

7. cikk

Ideiglenes védelmi övezet

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság ideiglenes védelmi övezetet létesíthet, ha ezt a járványügyi helyzet megkívánja, különösen abban az esetben, amikor a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatállomány nagyon sűrű, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokkal érintkező állatok és személyek forgalma intenzív, a gyanús esetek bejelentése késik vagy a ragadós száj- és körömfájás vírusának lehetséges eredetére és behurcolási útvonalára vonatkozó információ nem kielégítő.

(2) Legalább a 4. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket alkalmazni kell az ideiglenes védelmi övezetben lévő olyan gazdaságokra, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(3) Az ideiglenes védelmi övezetben alkalmazott intézkedések kiegészíthetők az összes állat mozgásának egy nagyobb területen vagy valamely tagállam teljes területén való tilalmával. A fertőzésre nem fogékony fajba tartozó állatok mozgásának tilalma azonban nem haladhatja meg a 72 órát, hacsak ezt különleges körülmények nem indokolják.

8. cikk

Megelőző jellegű betegségfelszámolási program

(1) Járványügyi információk vagy egyéb bizonyítékok alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság megelőző betegségfelszámolási programot hajthat végre, beleértve olyan, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok megelőző jellegű leölését, amelyek valószínűleg kontaminálódtak, valamint szükség esetén olyan állatokét is, amelyeket járványtanilag kapcsolódó termelőegységekben vagy közvetlenül szomszédos gazdaságokban tartanak.

(2) Ebben az esetben a minták levételét és a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok klinikai vizsgálatát legalább a III. melléklet 2.1.1.1. pontjának megfelelően végzik.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság értesíti a Bizottságot az ebben a cikkben előírt intézkedések végrehajtását megelőzően.

9. cikk

Az intézkedések fenntartása

A tagállamok addig nem vonhatják vissza a 4-7. cikkben előírt intézkedéseket, amíg a ragadós száj- és körömfájás gyanúját hivatalosan ki nem zárták.

3. SZAKASZ

A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN HOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

10. cikk

Intézkedések ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének megállapítása esetén

(1) Amint a ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörését megállapítják, a tagállamok biztosítják, hogy a 4-6. cikkben foglalt intézkedéseken túl a következő intézkedéseket is haladéktalanul alkalmazzák a gazdaságban:

a) A fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét a helyszínen leölik.

Kivételes körülmények között a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat hatósági felügyelet mellett a legközelebbi, erre a célra alkalmas helyen is leölhetik, olyan módon, amely kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázatát a szállítás vagy a leölés közben. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az ilyen különleges körülmények fennállásáról és a hozott intézkedésekről.

b) A hatósági állatorvos gondoskodik arról, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok leölése előtt vagy közben a III. melléklet 2.1.1.1. pontjával összhangban és kellő számban levegyék a 13. cikkben említett járványtani nyomozáshoz szükséges valamennyi mintát.

A hatáskörrel rendelkező hatóság úgy is határozhat, hogy a 4. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni olyan másodlagos járványgóc kialakulása esetén, amely járványtanilag kapcsolódik az elsődleges járványgóchoz, ahol már levették a mintákat az említett cikkel összhangban, feltéve hogy a célnak megfelelő és kellő számú, a 13. cikkben említett járványtani nyomozáshoz szükséges mintát vettek le.

c) A gazdaságban elhullott, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tetemét és az a) ponttal összhangban leölt állatok tetemét indokolatlan késedelem nélkül, hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell olyan módon, amely kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének mindennemű kockázatát. Amennyiben különleges körülmények miatt a tetemeket a helyszínen vagy más helyen el kell földelni vagy el kell égetni, ezeket a műveleteket a 72. cikkben említett készenléti tervek keretében előre elkészített utasítások alapján hajtják végre.

d) A 4. cikk (3) bekezdése c) pontjában említett valamennyi terméket és anyagot el kell különíteni, amíg azok kontaminációja ki nem zárható, vagy a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően kell kezelni, olyan módon, amely biztosítja a ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítását, vagy pedig ártalmatlanítani kell.

(2) A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok leölését és ártalmatlanítását, valamint az (1) bekezdés d) pontjában előírt intézkedések végrehajtását követően a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok istállózására használt épületeket, azok környezetét, a szállításukra használt járműveket, továbbá az összes egyéb olyan épületet és berendezést, amely a betegség kórokozójával valószínűleg kontaminálódott, a 11. cikk előírásaival összhangban kitakarítják és fertőtlenítik;

b) továbbá, amennyiben felmerül annak alapos gyanúja, hogy az emberi lakóterület vagy a gazdaság irodaterülete is kontaminálódott a ragadós száj- és körömfájás vírusával, e területeket is fertőtlenítik, megfelelő eszközökkel;

c) az állatok újratelepítését az V. melléklettel összhangban végzik el.

11. cikk

Tisztítás és fertőtlenítés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket, mint az ebben az irányelvben előírt intézkedések szerves részét, megfelelően dokumentálják és hatósági felügyelet mellett, a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően végzik, olyan fertőtlenítőszerek és ezen fertőtlenítőszerek olyan munkakoncentrációi alkalmazásával, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalosan engedélyezett és forgalomba hozataluk céljából a 98/8/EK irányelvvel összhangban állathigiéniai biocid termékként nyilvántartásba vett, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítása.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket, amelyek a megfelelő rágcsálóirtást is magukban foglalják, olyan módon végezzék, hogy, amennyire csak lehet, csökkentsék azokat a kedvezőtlen környezeti hatásokat, amelyek az ilyen műveletekből adódhatnak.

(3) A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a felhasznált fertőtlenítőszerek, amellett, hogy hatékonyan képesek fertőtleníteni, a lehető legkevésbé károsítsák a környezetet és az emberi egészséget, a rendelkezésre álló legjobb technológiával összhangban.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket a IV. melléklettel összhangban végezzék el.

12. cikk

Ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésében érintett állatokból származó vagy azokkal érintkezett termékek és anyagok felkutatása és kezelése

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatoknak a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett termékeit és anyagait, amelyeket olyan gazdaságból gyűjtöttek be, ahol ragadós száj- és körömfájás kitörését megerősítették, a betegségnek a gazdaságba történt feltehető behurcolása, valamint a hatósági intézkedések bevezetése közötti időszakban, valamint a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony állatfaj egyedeiből a fenti időtartam alatt levett spermát, petesejteket és embriókat lehetőség szerint felkutatják és ártalmatlanítják, vagy a spermán, petesejteken és embriókon kívüli egyéb anyagok esetében hatósági felügyelet mellett kezelik olyan módon, amely kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének mindennemű kockázatát.

13. cikk

Járványtani nyomozás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitöréseivel kapcsolatos járványtani nyomozást kifejezetten erre kiképzett állatorvosok végezzék a 72. cikkben előírt készenléti tervek keretein belül készített kérdőívek alapján, hogy szabványosított, gyors és célzott vizsgálatot lehessen lefolytatni. Az ilyen nyomozás legalább az alábbiakra terjed ki:

a) azon időtartam megállapítása, amelynek során a ragadós száj- és körömfájás már fennállhatott a gazdaságban, mielőtt jelentették volna a fertőzést, vagy annak gyanúja felmerült volna;

b) a gazdaságban előforduló ragadósszáj- és körömfájás-vírus lehetséges forrásának és egyéb olyan gazdaságoknak a felderítése, ahol olyan, fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok találhatók, amelyek ugyanabból a forrásból betegedhettek meg vagy kontaminálódhattak;

c) annak felderítése, hogy milyen mértékben fertőződhettek meg vagy kontaminálódhattak a fertőzésre fogékony fajba tartozó, szarvasmarhaféléken és sertésen kívüli állatok;

d) a 4. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett olyan állatok, személyek, járművek és anyagok forgalmának a felderítése, amelyek a ragadós száj- és körömfájás vírusát az adott gazdaságba behurcolhatták, illetve onnan esetleg továbbhurcolhatták.

(2) A tagállamok tájékoztatják és rendszeresen naprakész információkkal látják el a Bizottságot és a többi tagállamot a ragadós száj- és körömfájás vírusának járványtanáról és terjedéséről.

14. cikk

További intézkedések ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének megállapítása esetén

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság elrendelheti, hogy abban a gazdaságban, ahol a ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörését megállapították, a fertőzésre fogékony állatfaj egyedein kívül a ragadós száj- és körömfájásra nem fogékony fajba tartozó állatokat is öljék le és ártalmatlanítsák olyan módon, amely kizárja a szállítás vagy leölés közben a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének mindennemű kockázatát.

Az első albekezdés azonban nem vonatkozik azokra a ragadós száj- és körömfájásra nem fogékony fajba tartozó állatokra, amelyek elkülöníthetők, hatékonyan tisztíthatók és fertőtleníthetők és amennyiben egyedileg - lófélék esetében a közösségi jogszabályokkal összhangban - vannak azonosítva, hogy lehetővé váljon mozgásuk ellenőrzése.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság alkalmazhatja a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt intézkedéseket is olyan járványtani kapcsolatban álló termelőegységek vagy szomszédos gazdaságok esetében, ahol járványtani információk vagy egyéb bizonyítékok okot adnak e gazdaságok esetleges kontaminálódásának gyanújára. E rendelkezések alkalmazásának szándékáról értesíteni kell a Bizottságot, amennyiben lehetséges, azok végrehajtása előtt. Ebben az esetben a mintavételre és az állatok klinikai vizsgálatára vonatkozó intézkedéseket legalább a III. melléklet 2.1.1.1. pontjában megadottak szerint kell végrehajtani.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság a ragadósszáj- és körömfájás-járvány első kitörésének megerősítését követően azonnal megtesz minden előkészületet, amely a sürgősségi vakcinázás elvégzéséhez szükséges egy legalább akkora méretű területen, mint a 21. cikkel összhangban létesített megfigyelési körzet.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság alkalmazhatja a 7. és 8. cikkben előírt intézkedéseket.

4. SZAKASZ

KÜLÖNLEGES ESETEKBEN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

15. cikk

Egyes olyan különleges létesítményekben vagy azok szomszédságában fellépő ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetében alkalmazott intézkedések, ahol ideiglenesen vagy rendszeres jelleggel tartanak a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat

(1) Amennyiben valamely ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés fertőzéssel fenyeget fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat valamely laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban és bekerített területen vagy a 92/65/EGK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében jóváhagyott szerveknél, intézményekben vagy központokban, és ahol az állatokat tudományos célokra vagy valamely faj, illetve gazdasági haszonállat genetikai forrásainak megőrzésével kapcsolatos célból tartják, az érintett tagállamok megtesznek minden helyénvaló biológiai biztonsági intézkedést, hogy megvédjék ezeket az állatokat a fertőzéstől. Ezen intézkedések közé tartozhat a közintézmények elérhetőségének korlátozása vagy az elérhetőség különleges feltételekhez való kötése.

(2) Amint valamely ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés megerősítést nyert az (1) bekezdésben említett valamelyik létesítményben, az érintett tagállam úgy is dönthet, hogy eltér a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól, amennyiben ez nem veszélyezteti az alapvető közösségi érdekeket és különösen más tagállamok állat-egészségügyi állapotát, és megtettek minden szükséges intézkedést, hogy megelőzzék a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének mindennemű kockázatát.

(3) A tagállamok haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett döntést. Gazdasági haszonállatok genetikai forrásai esetében a bejelentés tartalmaz egy hivatkozást a létesítményeknek a 77. cikk (2) bekezdésének f) pontjával összhangban összeállított jegyzékére, amelyben a hatáskörrel rendelkező hatóság a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatoknak a fajta fennmaradásához nélkülözhetetlen tenyészmagjaként határozta meg előzetesen ezeket a létesítményeket.

16. cikk

A vágóhidakon, határállomásokon és szállítóeszközökön alkalmazandó intézkedések

(1) Ha a ragadós száj- és körömfájás előfordulását vágóhídon, a 91/496/EGK irányelvvel összhangban létesített állat-egészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön állapítják meg, a hatáskörrel rendelkező hatóság gondoskodik az alábbi intézkedések végrehajtásáról az érintett létesítményben vagy szállítóeszközön:

a) az ilyen létesítményben vagy szállítóeszközön lévő valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatot haladéktalanul leölik;

b) az a) bekezdésben említett állatok tetemét hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják oly módon, hogy megelőzzék a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázatát;

c) a fertőzött, fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok egyéb állati hulladékait - a belsőségeket is beleértve - hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítják oly módon, hogy megelőzzék a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázatát;

d) az istállótrágyát és a hígtrágyát fertőtlenítik és csak kezelés céljából szállítják el az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete III. fejezete A. része II. szakaszának 5. pontjával összhangban;

e) az épületek és berendezések - a járműveket és szállítóeszközöket is ideértve - tisztítását és fertőtlenítését a hatósági állatorvos felügyelete mellett végzik a 11. cikkel összhangban és a hatáskörrel rendelkező hatóság által megállapított útmutatás alapján;

f) járványtani nyomozást végeznek a 13. cikkel összhangban.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kontaktgazdaságokban a 19. cikkben előírt intézkedéseket alkalmazzák.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett létesítményekbe vagy szállítóeszközre legalább 24 óráig ne bocsássanak vágás, ellenőrzés vagy szállítás céljából állatokat azt követően, hogy elvégezték az (1) bekezdés e) pontjában említett tisztítási és fertőtlenítési műveleteket.

(4) Amennyiben a járványhelyzet megköveteli, főként ha felmerül annak gyanúja, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok kontaminálódtak az (1) bekezdésben említett létesítmények vagy szállítóeszközök szomszédságában található gazdaságokban, a tagállamok biztosítják, hogy, a 2. cikk b) pontjának második mondatától eltérve, járványkitörést jelentsenek be az (1) bekezdésben említett létesítményben vagy szállítóeszközön, és a 10. és 21. cikkben előírt intézkedéseket alkalmazzák.

17. cikk

Az intézkedések felülvizsgálata

A Bizottság a lehető legkorábbi alkalommal áttekinti a 15. cikkben említett különleges esetekkel kapcsolatos helyzetet az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban. A ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, különösen, amelyek a 45. cikkel összhangban történő régiókba sorolással és az 52. cikkel összhangban végzett sürgősségi vakcinázással kapcsolatosak, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. SZAKASZ

JÁRVÁNYTANILAG KÜLÖNBÖZŐ TERMELŐEGYSÉGEKBŐL ÁLLÓ GAZDASÁGOK ÉS KONTAKTGAZDASÁGOK

18. cikk

Járványtanilag különböző termelőegységekből álló gazdaságok

(1) Két vagy több elkülönült termelőegységből álló gazdaság esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság - kivételes esetben és a kockázatok mérlegelése után - eltérhet a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjától a ragadós száj- és körömfájás által sújtott gazdaság egészséges termelőegységei tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eltérés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hatósági állatorvos igazolja a 4. cikk (2) bekezdésében említett hivatalos vizsgálat során, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusának az (1) bekezdésben említett termelőegységek közötti terjedését megakadályozó alábbi feltételek legalább a lappangási idő kétszeresének megfelelő időtartamig fennálltak azt az időpontot megelőzően, amikor a ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörést azonosították a gazdaságban:

a) az érintett termelőegységek szerkezete - az adminisztrációt is ideértve - és mérete lehetővé teszi a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok különböző állományainak teljesen elkülönült istállózását és tartását, a külön légteret is ideértve;

b) a különböző termelőegységek működése, és különösen az istállózás és legeltetés szervezése, a takarmányozás, a trágya eltávolítása teljesen elkülönült, és ezeket különböző személyek végzik;

c) a termelőegységekben használt gépeket, a ragadós száj- és körömfájásra nem fogékony fajba tartozó munkaállatokat, berendezéseket, felszereléseket, műszereket és fertőtlenítőeszközöket teljesen elkülönítve tartják.

(3) A tejjel kapcsolatban a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjától való eltérés engedélyezhető tejtermelő gazdaságoknak is, feltéve hogy:

a) a gazdaság megfelel a (2) bekezdésben megadott feltételeknek; és

b) a fejést minden egységben teljesen elkülönítve végzik; és

c) a kívánt felhasználástól függően a tejet alávetik a IX. melléklet A. részében vagy B. részében leírt valamely kezelésnek.

(4) Amennyiben eltérést engedélyeztek az (1) bekezdéssel összhangban, a tagállamok előre megállapítják az ilyen eltérés alkalmazásának részletes szabályait. A tagállamok bejelentik a Bizottságnak az eltérést, és részletesen ismertetik a hozott intézkedéseket.

19. cikk

Kontaktgazdaságok

(1) A gazdaság kontaktgazdaságnak minősül, ha a hatósági állatorvos a vizsgálat során megerősített adatok alapján megállapítja, illetve úgy véli, hogy a ragadósszáj- és körömfájás-vírust személyek, állatok, állati eredetű termékek vagy járművek mozgásának következtében vagy bármely egyéb módon behurcolhatták más gazdaságokból a 4. cikk (1) bekezdésében vagy a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságba, illetve a 4. cikk (1) bekezdésében vagy a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságból továbbhurcolhatták más gazdaságokba.

(2) A kontaktgazdaságokra a 4. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikkben előírt intézkedések vonatkoznak, és ezeket mindaddig fenntartják, amíg az I. mellékletben foglalt meghatározással és a III. melléklet 2.1.1.1. pontjában előírt vizsgálati követelményekkel összhangban hivatalosan ki nem zárták a 4. cikkben említett ragadós száj- és körömfájás vírusa előfordulásának gyanúját ezekben a kontaktgazdaságokban.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság a 2. cikk h) pontjában az érintett fajokra meghatározott lappangási idő tartamával megegyező hosszúságú időszakra megtiltja az állatok elszállítását a gazdaságból. A hatáskörrel rendelkező hatóság azonban - a 4. cikk (3) bekezdésének d) pontjától eltérve - engedélyezheti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok hatósági felügyelet mellett a lehető legközelebbi kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, kényszervágás céljából.

Az ilyen eltérés engedélyezése előtt a hatósági állatorvos elvégzi legalább a III. melléklet 1. pontjában előírt klinikai vizsgálatokat.

(4) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy véli, hogy a járványhelyzet megengedi, az (1) bekezdésben előírt, kontaktgazdaságnak való minősítést a gazdaság egy meghatározott járványtani termelőegységére és az ebben tartott állatokra korlátozhatja, feltéve hogy a járványtani termelőegység megfelel a 18. cikkben foglaltaknak.

(5) Amennyiben nem zárható ki járványtani kapcsolat a ragadósszáj- és körömfájás-kitörés és a 15., illetve 16. cikkben említett létesítmények, illetve szállítóeszközök között, a tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt intézkedések vonatkozzanak az ilyen létesítményekre vagy szállítóeszközökre is. A hatáskörrel rendelkező hatóság határozhat úgy, hogy alkalmazza a 8. cikkben előírt intézkedéseket.

20. cikk

Az intézkedések koordinálása

A Bizottság felülvizsgálhatja a 18. és 19. cikkben említett gazdaságokkal kapcsolatos helyzetet az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban azzal a céllal, hogy a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a tagállamok által a 18. és 19. cikk értelmében végrehajtott intézkedések koordinálásához szükséges intézkedéseket.

6. SZAKASZ

VÉDŐ- ÉS MEGFIGYELÉSI KÖRZET

21. cikk

Védő- és megfigyelési körzet létesítése

(1) A tagállamok - a 7. cikkben előírt intézkedések sérelme nélkül - azonnal meghozzák legalább az alábbi (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított intézkedéseket azt követően, hogy a ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörést megerősítették.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság legalább 3 km sugarú védőkörzetet és legalább 10 km sugarú megfigyelési körzetet létesít az (1) bekezdésben említett ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés körül. E körzetek földrajzi határainak kijelölése során figyelembe veszik a közigazgatási határokat, a természetes akadályokat, a felügyeleti létesítményeket és a műszaki fejlődést, amely lehetővé teszi a ragadós száj- és körömfájás vírusa légi úton vagy bármely más eszközzel történő lehetséges szóródásának előrejelzését. A határok kijelölését szükség esetén felülvizsgálják ezeknek az elemeknek az ismeretében.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság gondoskodik arról, hogy a védő- és megfigyelési körzetet a körzetekbe lépő utak mentén elhelyezett, megfelelő méretű tájékoztató táblák jelezzék.

(4) A ragadós száj- és körömfájás lehető legkorábbi felszámolásához szükséges valamennyi intézkedés teljes körű koordinációjának biztosítása érdekében a 74. és 76. cikkben említettek szerinti országos és helyi járványvédelmi központokat létesítenek. A 13. cikkben előírt járványtani nyomozás elvégzése céljából a 78. cikkben előírtak szerinti szakértői csoport segíti ezeket a központokat.

(5) A tagállamok haladéktalanul felkutatják a védőkörzetben lévő gazdaságban fellépett legkorábbi fertőzés becsült időpontját megelőző, legalább 21 napos időszak alatt kiszállított állatokat, és az állatok felkutatásának eredményéről tájékoztatják a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és a Bizottságot.

(6) A tagállamok együttműködnek a védőkörzetből származó, a ragadós száj- és körömfájás vírusának feltehető behurcolása, valamint a (2) bekezdésben előírt intézkedések hatálybalépése közötti időszakban előállított, a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeiből származó hús, húsipari termékek, nyers tej és nyerstej-termékek felkutatásában. Az ilyen friss húst, húsipari termékeket, nyers tejet és nyerstej-termékeket a 25., 26., illetve 27. cikkel összhangban kezelik vagy visszatartják, amíg a ragadós száj- és körömfájás vírusával való esetleges kontaminációt hivatalosan ki nem zárják.

22. cikk

A védőkörzetben található gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi intézkedéseket haladéktalanul alkalmazzák a védőkörzetben:

a) a lehető leghamarabb nyilvántartásba vesznek valamennyi olyan gazdaságot, amelyben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és összeírják az ezekben lévő valamennyi állatot, és e nyilvántartásokat naprakészen vezetik;

b) valamennyi gazdaságban, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, időszakosan állatorvosi ellenőrzést végeznek oly módon, amely kizárja az ezekben a gazdaságokban esetlegesen előforduló ragadósszáj- és körömfájás-vírus terjedését; az ellenőrzésnek elsősorban a vonatkozó dokumentumok, nevezetesen az a) albekezdésben említett feljegyzések és a ragadósszáj- és körömfájás-vírus behurcolásának vagy kijutásának megelőzésére alkalmazott intézkedések vizsgálatát kell magában kell foglalnia, valamint kiterjedhet a III. melléklet 1. pontjában leírtak szerinti klinikai vizsgálatra és a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból történő mintavételezésre a III. melléklet 2.1.1.1. pontjával összhangban;

c) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nem vihetők ki abból a gazdaságból, ahol tartják őket.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok hatósági felügyelet mellett, kényszervágás céljából közvetlenül az ugyanazon a védőkörzeten belül található vágóhídra vagy - ha a körzetben nincs vágóhíd - a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt, a körzeten kívül eső egyéb vágóhídra szállíthatók olyan szállítóeszközzel, amelyet minden szállítási művelet után hatósági ellenőrzés mellett kitisztítanak és fertőtlenítenek.

A hatáskörrel rendelkező hatóság csak azt követően engedélyezheti az első albekezdésben említett szállítást, ha megnyugtatónak találja a hatósági állatorvos által a III. melléklet 1. pontjával összhangban végzett, a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi, a gazdaságban található egyedére kiterjedő klinikai vizsgálat eredményeit, és miután úgy értékelte a járványtani körülményeket, hogy nem indokolt fertőzött vagy kontaminált állatok jelenlétére gyanakodni a gazdaságban. Az ilyen állatok húsa a 25. cikkben előírt intézkedések hatálya alá tartozik.

23. cikk

Az állatok és a belőlük származó termékek mozgása, illetve szállítása a védőkörzetben

A tagállamok biztosítják, hogy a következő tevékenységek végzése tilos a védőkörzetben:

a) a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek a gazdaságok közötti mozgása és szállítása;

b) állatvásár, állatpiac, állatkiállítás és az állatok egyéb csoportosulása, beleértve a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek összegyűjtését és szétoszlását;

c) mozgó mesterséges termékenyítő szolgáltatók működése fertőzésre fogékony fajba tartozó tenyészállatok számára;

d) fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok mesterséges termékenyítése és a belőlük történő petesejt- és embriógyűjtés.

24. cikk

További intézkedések és eltérések

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a 23. cikkben foglalt tilalmakat kiterjesztheti az alábbiakra:

a) a fertőzésre nem fogékony állatfajok egyedeinek mozgása és szállítása a körzeten belül található gazdaságok között, vagy a védőkörzetből kifelé, illetve oda befelé irányuló mozgása;

b) valamennyi állatfaj egyedeinek szállítása a védőkörzeten keresztül;

c) olyan emberek összejövetelével járó események, akik érintkezhettek fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokkal, amennyiben fennáll a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének kockázata;

d) a ragadós száj- és körömfájásra nem fogékony fajba tartozó állatok mesterséges termékenyítése és a belőlük történő petesejt- és embriógyűjtés;

e) állatszállításra kialakított szállítóeszközök mozgatása;

f) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok magánfogyasztásra történő levágása a gazdaságban;

g) a 33. cikkben említett áruk szállítása olyan gazdaságokba, ahol fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti

a) valamennyi állatfaj egyedeinek a védőkörzeten keresztül való szállítását kizárólag a kiemelt főutakon és vasútvonalakon;

b) olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok szállítását, amelyek esetében a hatósági állatorvos igazolta, hogy a védőkörzeten kívüli gazdaságokból érkeztek és kijelölt útvonalon közvetlenül a kijelölt vágóhídra szállítják őket azonnali vágás céljából, feltéve hogy a szállítóeszközt hatósági felügyelet mellett a szállítást követően kitisztították és fertőtlenítették a vágóhídon, továbbá a szállítóeszköznek ezt a fertőtlenítését feljegyezték annak menetlevelébe;

c) állatok mesterséges termékenyítését valamely gazdaságban, amelyet a gazdaság személyzete a gazdaságban lévő állatoktól levett vagy a gazdaságban tárolt vagy közvetlenül a termékenyítő központból a gazdaság külső határára szállított spermával végez;

d) lófélék mozgását és szállítását, figyelembe véve a VI. mellékletben felsorolt feltételeket;

e) a 33. cikkben említett árucikkek szállítását bizonyos feltételek mellett olyan gazdaságokba, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

25. cikk

A védőkörzetben előállított friss hússal kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó friss hús, darált hús és előkészített hús forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetben található létesítményekben előállított, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó friss hús, darált hús és előkészített hús forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett friss húst, darált húst és előkészített húst megjelölik a 2002/99/EK irányelvvel összhangban és azt követően zárt konténerekben a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt létesítménybe szállítják, hogy ott húskészítménnyé alakítsák át az ezen irányelv VII. melléklete A. részének 1. pontjával összhangban végzett kezeléssel.

(4) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan friss húsra, darált húsra és előkészített húsra, amelyet a védőkörzetben lévő gazdaságban fellépett legkorábbi fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyet az előállítása óta a fenti időpont után előállított húsoktól elkülönítve tároltak és szállítottak. Az ilyen húsokat a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott, egyértelmű jelöléssel azonnal meg kell különböztetni azoktól a húsoktól, amelyek nem alkalmasak a védőkörzeten kívülre történő szállításra.

(5) A fentiektől eltérve, a (2) bekezdésben előírt tilalom az alábbi feltételek megléte mellett nem vonatkozik a védőkörzetben található létesítményből származó friss húsra, darált húsra és előkészített húsra:

a) a létesítmény szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) csak a (4) bekezdés szerinti friss húst, darált húst és előkészített húst, vagy olyan friss húst, darált húst és előkészített húst dolgoznak fel a létesítményben, amelyet a védőkörzeten kívül nevelt és levágott, vagy a létesítménybe szállított és ott levágott állatokból nyertek ki a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban;

c) valamennyi ilyen friss húst, darált húst és előkészített húst megjelölnek a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelöléssel vagy - egyéb párosujjú patások húsa esetében - a 91/495/EGK irányelv I. mellékletének III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel vagy - darált hús és előkészített hús esetében - a 94/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel;

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi ilyen friss húst, darált húst és előkészített húst egyértelműen azonosítani kell, valamint elkülönítve kell szállítani és tárolni az olyan friss hústól, darált hústól vagy előkészített hústól, amely ezen irányelvvel összhangban nem szállítható a védőkörzeten kívülre.

(6) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelembe szánt friss hús, darált hús és előkészített hús megfelel az (5) bekezdés feltételeinek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állat-egészségügyi hatóság által felvállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon létesítmények jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(7) Az (1) bekezdésben előírt tilalom alól a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott meghatározott feltételek teljesítése esetén engedélyezhető, különösen a 30 napot meghaladó ideig fennálló védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatból előállított hús állat-egészségügyi jelölését illetően.

26. cikk

A védőkörzetben előállított húsipari termékekkel kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó húsipari termékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan húsipari termékekre, amelyeket vagy alávetettek a VII. melléklet A. része 1. pontjában felsorolt valamelyik kezelésnek, vagy a 25. cikk (4) bekezdésében említett húsokból állítottak elő.

27. cikk

A védőkörzetben előállított tejjel és tejtermékekkel kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó tej és az ebből előállított tejtermékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetben lévő létesítményekben előállított, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(3) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó, a védőkörzetből származó állatokból származó tejre és tejtermékekre, amelyeket a védőkörzetben lévő gazdaságban legkorábban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyeket előállításuk óta a fenti időpontot követően előállított tejtől és tejtermékektől elkülönítve tároltak és szállítottak.

(4) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó, védőkörzetből származó állatokból származó tejre és az ilyen tejből előállított tejtermékekre, amelyeket alávetettek a IX. melléklet A. vagy B. részében felsorolt kezelések egyikének, a tej vagy tejtermék felhasználásától függően. A kezelést a (6) bekezdésben megadott feltételek mellett, az (5) bekezdésben említett létesítményekben vagy - amennyiben nincs ilyen létesítmény a védőkörzetben - a védőkörzeten kívül található létesítményekben a (8) bekezdésben meghatározott feltételek mellett végzik el.

(5) A fentiektől eltérve, a (2) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan tejre és tejtermékekre, amelyeket a védőkörzetben lévő létesítményekben állítottak elő a (6) bekezdésben megadott feltételek mellett.

(6) A (4) és (5) bekezdésben említett létesítményeknek meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) a létesítmény állandó és szigorú hatósági ellenőrzés mellett működik;

b) az üzemben felhasznált összes tej megfelel a (3) és (4) bekezdésnek, vagy a nyers tejet a védőkörzeten kívüli állatokból nyerik ki;

c) a teljes termelési folyamat során a tejet egyértelműen azonosítják és elkülönítve szállítják, illetve tárolják az olyan nyers tejtől és nyerstej-termékektől, amelyeket nem a védőkörzeten kívülre történő szállításra szántak;

d) a nyers tejet a védőkörzeten kívül található gazdaságokból az üzemekbe olyan járművekben szállítják, amelyeket a szállítási műveletet megelőzően kitisztítottak és fertőtlenítettek, és amelyek a szállítást követően nem érintettek a védőkörzetben lévő olyan gazdaságokat, amelyekben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(7) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének helyi állat-egészségügyi hatóság által felvállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon létesítmények jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(8) A nyers tejnek a védőkörzetben található gazdaságokból a védőkörzeten kívül található létesítményekbe való szállítására és ennek a tejnek a feldolgozására a következő feltételek vonatkoznak:

a) a védőkörzetben tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból kinyert nyers tejnek a védőkörzeten kívül található létesítményekben történő feldolgozását a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi;

b) az engedély utasításokat tartalmaz a kijelölt létesítménybe vezető szállítási útvonallal kapcsolatban és meghatározza azt;

c) a szállítást olyan járművekkel végzik, amelyeket a szállítási művelet előtt kitakarítottak és fertőtlenítettek, és amelyeket úgy alakítottak ki és tartanak karban, hogy szállítás közben nem szivárog belőlük a tej, és úgy vannak felszerelve, hogy a tej betöltése és lefejtése során elkerülhető az aeroszolszóródás;

d) mielőtt a jármű elhagyja a gazdaságot, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból gyűjtötték be a tejet, megtisztítják és fertőtlenítik az összekötő csöveket, a gumikat, a sárhányókat, a gépkocsi alsó részeit és minden olyan helyet, ahová a tej kifolyt, és az utolsó fertőtlenítés után, valamint a védőkörzet elhagyása előtt a jármű nem érinthet a védőkörzetben lévő olyan gazdaságot, amelyben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak;

e) a szállítóeszköz szigorúan egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik, eszerint van megjelölve és más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertőtlenítés után vihető.

(9) A védőkörzetben található gazdaságokban tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyerstej-mintáinak a ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására engedélyezett állat-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium számára történő begyűjtése, odaszállítása és a tej ilyen laboratóriumban való feldolgozása tilos.

28. cikk

Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból gyűjtött spermával, petesejtekkel és embriókkal kapcsolatos intézkedések a védőkörzetben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó sperma, petesejtek és embriók forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan fagyasztott spermára, petesejtekre és embriókra, amelyeket a körzetben lévő gazdaságban történt, ragadós száj- és körömfájás vírusával való legkorábbi fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban gyűjtöttek be és tároltak.

(3) A (2) bekezdésben említett fertőzés időpontját követően, a közösségi jogszabályokkal összhangban begyűjtött mélyhűtött spermát külön kell gyűjteni, és azt csak azután lehet forgalomba bocsátani, hogy

a) a ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitöréssel kapcsolatos valamennyi intézkedést visszavonták a 36. cikkel összhangban; és

b) a spermagyűjtő központban tartott valamennyi állaton klinikai vizsgálatot végeztek és a III. melléklet 2.2. pontjával összhangban vett mintákat szerológiai vizsgálatnak vetették alá annak alátámasztására, hogy az érintett spermagyűjtő központban nincs fertőzés; és

c) a donor állaton a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött ellenanyagok kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatot végeztek legkorábban 28 nappal a sperma begyűjtését követően, és ez negatív eredményt adott.

29. cikk

Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok védőkörzetben termelődött trágyájának szállítása és kiszórása

(1) A tagállamok megtiltják a védőkörzetben található azon gazdaságokból és a 16. cikkben említett azon létesítményekből vagy szállítóeszközből kikerülő istállótrágya szállítását és kiszórását a védőkörzeten belül, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalomtól eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok trágyájának a védőkörzetben található gazdaságból való kiszállítását egy kijelölt üzembe kezelés céljából az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete III. fejezete A. része II. szakaszának 5. pontjával összhangban, vagy köztes tárolás céljára.

(3) Az (1) bekezdésben előírt tilalomtól eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok trágyájának a védőkörzetben található, a 4. vagy 10. cikkben előírt intézkedések hatálya alá nem tartozó gazdaságokból történő kiszállítását, hogy azt az erre kijelölt földekre szórják ki, az alábbi feltételekkel:

a) a teljes trágyamennyiség a védőkörzetben lévő gazdaságban legkorábban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban képződött, és a trágyát a talajhoz közel szórják ki, kellő távolságra az olyan gazdaságoktól, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és a kiszórt trágyát azonnal beforgatják a talajba; vagy

b) szarvasmarhafélék vagy sertések trágyája esetében:

i. a gazdaságban lévő összes állatra kiterjedő hatósági állatorvosi vizsgálat kizárta a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzöttségre gyanús állatok jelenlétét; és

ii. a teljes trágyamennyiség legalább 4 nappal az i. pontban említett vizsgálat előtt keletkezett; és

iii. a trágyát beforgatják a talajba a származási gazdasághoz közel fekvő, erre kijelölt földeken, de elég messze azoktól a védőkörzetben található gazdaságoktól, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy szigorú intézkedések vonatkozzanak a trágya olyan gazdaságokból való kiszállításának engedélyezésére, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, hogy elkerülhető legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedése, különösen a szivárgásmentes szállítójárművek berakodást követő és a gazdaság elhagyása előtti tisztításának és fertőtlenítésének biztosításával.

30. cikk

Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyersbőrével és irhájával kapcsolatos intézkedések a védőkörzetben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyersbőrének és irhájának forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan nyersbőrre és irhára,

a) amelyet a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és elkülönítve tároltak az ezt az időpontot követően előállított nyersbőrtől; vagy

b) amely megfelel a VII. melléklet A. részének 2. pontjában megállapított követelményeknek.

31. cikk

A védőkörzetben előállított juhgyapjúval, kérődzők szőrével és sertéssörtével kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó juhgyapjú, kérődzők szőre és sertéssörte forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan kezeletlen gyapjúra, szőrre, sörtére,

a) amelyet a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyet elkülönítve tároltak az ezt az időpontot követően előállított gyapjútól, szőrtől, sörtétől; vagy

b) amely megfelel a VII. melléklet A. részének 3. pontjában megállapított követelményeknek.

32. cikk

A védőkörzetben előállított egyéb állati termékekkel kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó, a 25-31. cikkben nem említett állati termékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett olyan termékekre:

a) amelyeket a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban történt fertőzés becsült időpontját legalább 21 nappal megelőzően állítottak elő, és amelyeket elkülönítve tároltak és szállítottak az ezt az időpontot követően előállított termékektől; vagy

b) amelyeket kezelésnek vetettek alá a VII. melléklet A. részének 4. pontjával összhangban; vagy

c) amelyek meghatározott termékek esetén megfelelnek a VII. melléklet A. része 5-9. pontja megfelelő követelményeinek; vagy

d) amelyek olyan összetett termékek, amelyeket nem kell további kezelésnek alávetni, mivel olyan állati eredetű termékeket tartalmaznak, amelyeken vagy végeztek már valamely, az esetlegesen előforduló ragadósszáj- és körömfájás-vírus elpusztítását biztosító kezelést, vagy olyan állatokból nyerték ki, amelyekre nem vonatkoznak korlátozások ennek az irányelvnek a rendelkezései alapján; vagy

e) amelyek csomagolt termékek, amelyeket mint in vitro diagnosztikumokat vagy laboratóriumi reagenseket kívánnak felhasználni.

33. cikk

A védőkörzetben előállított takarmánnyal, szálastakarmánnyal, szénával és szalmával kapcsolatos intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetből származó takarmány, szálastakarmány, széna és szalma forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik az olyan takarmányra, szálastakarmányra, szénára és szalmára, amelyet

a) a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyet elkülönítve tároltak és szállítottak az ezt az időpontot követően előállított takarmánytól, szálastakarmánytól, szénától és szalmától; vagy

b) a védőkörzetben kívánnak felhasználni, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyétől függően; vagy

c) olyan létesítményben állítottak elő, ahol nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat; vagy

d) olyan létesítményben állítottak elő, ahol nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, és a nyersanyagot a c) bekezdésben említett vagy a védőkörzeten kívüli létesítményből szerzik be.

(3) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik az olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó gazdaságokban termelt takarmányra, szálastakarmányra, szénára és szalmára, amely megfelel a VII. fejezet B. része 1. pontja előírásainak.

34. cikk

Eltérések engedélyezése és kiegészítő tanúsítvány

(1) A 24-33. cikkben előírt tilalmaktól való eltérést a hatáskörrel rendelkező hatóság csak azután engedélyezheti, kifejezetten az adott esetre vonatkozó határozattal, hogy ő maga is meggyőződött arról, hogy valamennyi vonatkozó előírást kellően hosszú ideig teljesítettek, mielőtt a termékek elhagyják a védőkörzetet, és nem áll fenn a ragadósszáj- és körömfájás-vírus terjedésének kockázata.

(2) A 25-33. cikkben foglalt tilalmaktól való eltéréshez szükséges, hogy a Közösségen belüli kereskedelem esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság kiegészítő tanúsítványt bocsásson ki.

(3) A (2) bekezdésben előírt intézkedések részletes végrehajtási szabályai a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

35. cikk

A tagállamok által a védőkörzetben alkalmazott további intézkedések

A védőkörzetben az ezzel az irányelvvel összhangban alkalmazandó intézkedéseken kívül a tagállamok további olyan nemzeti intézkedéseket hozhatnak, amelyeket szükségesnek és arányosnak ítélnek meg a ragadós száj- és körömfájás vírusának leküzdésére, figyelembe véve az érintett terület sajátos járványtani, állattenyésztési, gazdasági és társadalmi viszonyait. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen kiegészítő intézkedésekről.

36. cikk

A védőkörzetben alkalmazott intézkedések visszavonása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetben alkalmazott intézkedések érvényben maradnak, amíg a következő követelmények nem teljesülnek:

a) legalább 15 nap eltelt a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban lévő valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állat leölése és biztonságos ártalmatlanítása, valamint a gazdaságban a 11. cikkel összhangban végzett előzetes tisztítás és fertőtlenítés befejezése óta;

b) vizsgálatot végeztek a védőkörzeten belül található valamennyi olyan gazdaságban, amelyben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és a vizsgálat negatív eredményt hozott.

(2) A védőkörzetre meghatározott intézkedések visszavonását követően a megfigyelési körzetben a 37-42. cikkben előírtak szerint alkalmazott intézkedéseket még legalább 15 napig alkalmazzák, amíg vissza nem vonják ezen intézkedéseket a 44. cikkel összhangban.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett vizsgálatot a fertőzés hiányának alátámasztása érdekében végzik el, legalább a III. melléklet 1. pontja kritériumainak megfelelően, és az kiterjed a III. melléklet 2.3. pontjában előírt intézkedésekre is a III. melléklet 2.1.1. és a 2.1.3. pontjában megadott kritériumok alapján.

37. cikk

A megfigyelési körzetben alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 22. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedéseket alkalmazzák a megfigyelési körzetben.

(2) A 22. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt tilalomtól eltérve, és amennyiben nem áll rendelkezésre vágási kapacitás a megfigyelési körzetben, vagy az nem elégséges, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok kiszállítását a megfigyelési körzetben lévő gazdaságokból, hogy azokat közvetlenül és hatósági felügyelet mellett a megfigyelési körzeten kívül eső valamely vágóhídra szállítsák és levágják, a következő feltételekre is figyelemmel:

a) a 22. cikk (1) bekezdésében említett feljegyzéseket hatóságilag ellenőrizték, és a gazdaság járványügyi helyzete nem veti fel a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzés vagy kontamináció gyanúját; és

b) a gazdaságban található valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatot negatív eredménnyel megvizsgált a hatósági állatorvos; és

c) a III. melléklet 2.2. pontjában említett statisztikai paraméterek figyelembevételével alapos klinikai vizsgálatnak vetettek alá meghatározott reprezentatív számú állatot, hogy kizárják a klinikailag megfertőződött állatok jelenlétét vagy annak gyanúját; és

d) a vágóhidat a hatáskörrel rendelkező hatóság jelöli ki, és az a megfigyelési körzethez a lehető legközelebb található; és

e) az ilyen állatokból előállított húst a 39. cikkben leírt kezelésnek vetik alá.

38. cikk

A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok mozgása a megfigyelési övezetben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat nem visznek ki a megfigyelési körzeten belüli gazdaságokból.

(2) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az állat valamelyik alábbi céllal történő mozgatására:

a) az állatoknak a megfigyelési körzetben található legelőre való terelésére anélkül, hogy azok érintkeznének egyéb gazdaságok fertőzésre fogékony fajba tartozó állataival, legkorábban 15 nappal azt követően, hogy az utolsó ragadósszáj- és körömfájás-kitörést feljegyezték a védőkörzetben;

b) az állatoknak hatósági felügyelet mellett és közvetlenül az ugyanabban a körzetben található valamely vágóhídra kényszervágás céljából történő szállítására;

c) az állatoknak a 37. cikk (2) bekezdésével összhangban történő szállítására;

d) az állatoknak a 24. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban történő szállítására.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság csak azután engedélyezheti az állatoknak a (2) bekezdés a) pontjában említett mozgatását, hogy a hatósági állatorvos megvizsgálta a gazdaságban található valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatot - a III. melléklet 2.2. pontjával összhangban vett minták vizsgálatát is ideértve - és kizárta a fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok jelenlétét.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság csak azt követően engedélyezheti az állatoknak a (2) bekezdés b) pontjában előírt mozgatását, hogy a 37. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában előírt intézkedéseket kielégítő eredménnyel végrehajtották.

(5) A tagállamok haladéktalanul felkutatják azokat a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, amelyeket a megfigyelési körzetben lévő gazdaságban fellépett legkorábbi fertőzés becsült időpontját megelőző legalább 21 napos időtartam során szállítottak ki a megfigyelési körzetből, és az állatok felkutatásának eredményéről tájékoztatják más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait.

39. cikk

A megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok friss húsával és ilyen húsból előállított húsipari termékekkel kapcsolatban alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó friss hús, darált hús és előkészített hús, valamint az ilyen húsokból előállított húsipari termékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetben található létesítményekben előállított, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó friss hús, darált hús, előkészített hús és húsipari termékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(3) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan friss húsra, darált húsra és előkészített húsra, amelyet a megfelelő védőkörzetben lévő gazdaságban fellépett legkorábbi fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyet az előállítása óta a fenti időpont után előállított húsoktól elkülönítve tároltak és szállítottak. Az ilyen húsokat a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott, egyértelmű jelöléssel azonnal meg kell különböztetni azoktól a húsoktól, amelyek nem alkalmasak a megfigyelési körzeten kívülre történő szállításra.

(4) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalmat nem kell alkalmazni az olyan állatokból előállított friss húsra, darált húsra és előkészített húsra, amelyeket legalább olyan szigorú feltételek mellett szállítottak vágóhídra, mint a 37. cikk (2) bekezdésének a)-e) pontjában előírtak, azzal a feltétellel, hogy a húsra vonatkoznak az (5) bekezdésben előírt intézkedések.

(5) A fentiektől eltérve, a (2) bekezdésben előírt tilalom az alábbi feltételek megléte mellett nem vonatkozik a megfigyelési körzetben található létesítményből származó friss húsra, darált húsra és előkészített húsra:

a) a létesítmény szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) csak a (4) bekezdés szerinti és a VIII. melléklet B. részében előírt kiegészítő feltételek alá eső friss húst, darált húst és előkészített húst vagy olyan friss húst, darált húst és előkészített húst dolgoznak fel a létesítményben, amelyet a megfigyelési körzeten kívül nevelt és levágott vagy a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban szállított állatokból nyertek ki;

c) valamennyi ilyen friss húst, darált húst és előkészített húst megjelölnek a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelöléssel vagy - egyéb párosujjú patások húsa esetében - a 91/495/EGK irányelv I. mellékletének III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel vagy - darált hús és előkészített hús esetében - a 95/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel;

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi ilyen friss húst, darált húst és előkészített húst egyértelműen azonosítani kell, valamint elkülönítve kell szállítani és tárolni az olyan friss hústól, darált hústól vagy előkészített hústól, amely ezen irányelvvel összhangban nem szállítható a megfigyelési körzeten kívülre.

(6) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik a megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból kinyert olyan húsból előállított húsipari termékekre, amelyeket a 2002/99/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel láttak el és hatósági felügyelet mellett szállítottak valamely kijelölt üzembe kezelésre a VII. melléklet A. részének 1. pontjával összhangban.

(7) A fentiektől eltérve, a (2) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan húsipari termékekre, amelyeket a megfigyelési körzetben található üzemekben állítottak elő, és amelyek vagy megfelelnek a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, vagy amelyeket az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő húsokból állítottak elő.

(8) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelembe szánt friss hús, darált hús és előkészített hús megfelel az (5) és a (7) bekezdés feltételeinek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állat-egészségügyi hatóság által vállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon üzemek jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(9) Az (1) bekezdésben előírt tilalomtól a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott meghatározott feltételek teljesítése esetén engedélyezhető eltérés, különösen a 30 napot meghaladó ideig fennálló megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatból előállított hús állat-egészségügyi jelölését illetően.

40. cikk

A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok megfigyelési körzetben előállított tejével és tejtermékeivel kapcsolatban alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó tej és az ebből előállított tejtermékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetben előállított, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozatala ne legyen engedélyezett.

(3) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó, a megfigyelési körzetből származó állatokból származó tejre és tejtermékekre, amelyeket a megfelelő védőkörzetben lévő gazdaságban legkorábban történt fertőzés becsült időpontjánál legalább 21 nappal korábban állítottak elő, és amelyeket előállításuk óta a fenti időpontot követően előállított tejtől és tejtermékektől elkülönítve tároltak és szállítottak.

(4) A fentiektől eltérve, az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó, a megfigyelési körzetből származó állatokból származó tejre és az ilyen tejből előállított tejtermékekre, amelyeket alávetettek a IX. melléklet A. vagy B. részében felsorolt kezelések egyikének, a tej vagy tejtermék felhasználásától függően. A kezelést a (6) bekezdésben megadott feltételek mellett az (5) bekezdésben említett üzemben vagy - amennyiben nincs ilyen üzem a megfigyelési körzetben - a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt és a megfigyelési és védőkörzeten kívül található üzemekben végzik el.

(5) A fentiektől eltérve, a (2) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik olyan tejre és tejtermékekre, amelyeket a megfigyelési körzetben lévő üzemekben állítottak elő a (6) bekezdésben megadott feltételek mellett.

(6) A (4) és (5) bekezdésben említett üzemeknek meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) az üzemben felhasznált összes tej megfelel a (4) bekezdésnek, vagy a megfigyelési és védőkörzeten kívüli állatokból nyerik ki;

c) a teljes termelési folyamat során a tejet egyértelműen azonosítják és elkülönítve szállítják, illetve tárolják az olyan tejtől és tejtermékektől, amelyeket nem a megfigyelési körzeten kívülre történő szállításra szánnak;

d) a nyers tejet a megfigyelési és a védőkörzeten kívül található gazdaságokból az üzemekbe olyan járművekben szállítják, amelyeket a szállítási műveletet megelőzően kitisztítottak és fertőtlenítettek, és amelyek a szállítást követően nem érintettek a megfigyelési és a védőkörzetben lévő olyan gazdaságokat, amelyekben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(7) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állat-egészségügyi hatóság által felvállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon létesítmények jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(8) A nyers tejnek a megfigyelési körzetben található gazdaságokból a védő- és a megfigyelési körzeten kívül található üzemekbe való szállítására és ennek a tejnek a feldolgozására a következő feltételek vonatkoznak:

a) a megfigyelési körzetben tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból termelt nyers tejnek a védő- és megfigyelési körzeten kívül található üzemekben történő feldolgozását a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi;

b) az engedély utasításokat tartalmaz a kijelölt üzembe vezető szállítási útvonallal kapcsolatban és meghatározza azt;

c) a szállítást olyan járművekkel végzik, amelyeket a szállítási művelet előtt kitakarítottak és fertőtlenítettek, és amelyeket úgy alakítottak ki és tartanak karban, hogy nem szivárog belőlük a tej szállítás közben, és úgy vannak felszerelve, hogy a tej betöltése és lefejtése során elkerülhető az aeroszolszóródás;

d) mielőtt a jármű elhagyja a gazdaságot, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból gyűjtötték be a tejet, megtisztítják és fertőtlenítik az összekötő csöveket, a gumikat, a sárhányókat, a gépkocsi alsó részeit és minden olyan helyet, ahová a tej kifolyt, és az utolsó fertőtlenítés után, valamint a megfigyelési körzet elhagyása előtt a jármű nem érint a védő- és a megfigyelési körzetben lévő olyan gazdaságot, amelyben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak;

e) a szállítóeszköz szigorúan egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik, eszerint van megjelölve és más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertőtlenítés után vihető.

(9) A megfigyelési körzetben található gazdaságokban tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyerstej-mintáinak a ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására engedélyezett állat-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium számára történő begyűjtéséhez és odaszállításához, valamint a tej ilyen laboratóriumban történő feldolgozásához hatósági engedély szükséges, és a ragadósszáj- és körömfájás-vírus esetleges terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések vonatkoznak rá.

41. cikk

Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok megfigyelési körzetben termelődött trágyájának szállítása és kiszórása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen engedélyezett a trágyának a megfigyelési körzetben található azon gazdaságokból és egyéb - mint például a 16. cikkben említett - létesítményekből a körzeten belülre és azon kívülre történő szállítása és kiszórása, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalomtól való eltérésként a hatáskörrel rendelkező hatóság kivételes körülmények között engedélyezheti a trágya kiszállítását használat előtt és után alaposan letisztított és lefertőtlenített szállítóeszközzel, hogy azt kiszórják a megfigyelési körzetben lévő kijelölt területeken, kellő távolságra az olyan gazdaságoktól, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, amennyiben teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

a) a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állat hatósági állatorvos által végzett vizsgálata kizárta a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzöttségre gyanús állatok jelenlétét, és a trágyát a talajhoz közel szórják ki, hogy elkerüljék az aeroszolképződést, és azonnal beforgatják a talajba; vagy

b) a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állat hatósági állatorvosi vizsgálata negatív eredményt adott, és a trágyát beinjektálják a talajba; vagy

c) a trágyára a 29. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés vonatkozik.

42. cikk

A megfigyelési körzetben előállított egyéb állati termékekkel kapcsolatos intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a 39-41. cikkben említetteken kívüli állati eredetű termékek forgalomba hozatalára is betartják a 28. és 30-32. cikkben előírt feltételeket.

43. cikk

A tagállamok által a megfigyelési körzetben alkalmazott további intézkedések

A 37-42. cikkben foglalt intézkedéseken kívül a tagállamok további olyan nemzeti intézkedéseket hozhatnak, amelyeket szükségesnek és arányosnak ítélnek a ragadós száj- és körömfájás vírusának leküzdésére, figyelembe véve az érintett terület sajátos járványtani, állattenyésztési, gazdasági és társadalmi viszonyait. Amennyiben szükségesnek tartják a lófélék mozgásának korlátozására irányuló intézkedéseket, ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a VI. mellékletben előírtakat.

44. cikk

A megfigyelési körzetben alkalmazott intézkedések visszavonása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetben alkalmazott intézkedések érvényben maradnak, amíg a következő követelmények nem teljesülnek:

a) legalább 30 nap eltelt a 10. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban lévő valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állat leölése és biztonságos ártalmatlanítása, valamint a gazdaságban a 11. cikkel összhangban végzett előzetes tisztítás és fertőtlenítés befejezése óta;

b) a 36. cikkben előírt követelményeket teljesítették a védőkörzetben;

c) vizsgálatot végeztek, és az negatív eredményt adott.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett vizsgálat a III. melléklet 1. pontja kritériumainak megfelelően végzik el, annak alátámasztására, hogy nincs fertőzés a megfigyelési körzetben, és a vizsgálat kiterjed a III. melléklet 2.4. pontjában előírt intézkedésekre is a III. melléklet 2.1. pontjában megadott kritériumok alapján.

7. SZAKASZ

RÉGIÓKBA SOROLÁS, A MOZGÁS ELLENŐRZÉSE ÉS AZONOSÍTÁS

45. cikk

Régiókba sorolás

(1) A 90/425/EK irányelv, és különösen annak 10. cikke sérelme nélkül, amennyiben az ezen irányelvvel összhangban hozott intézkedések ellenére úgy tűnik, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjed, és a járvány kiterjedtté válik, valamint bármely olyan esetben, amikor sürgősségi vakcinázást hajtanak végre, a tagállamok területüket egy vagy több, korlátozás alatt álló, illetve szabad övezetre osztják.

(2) A tagállamok haladéktalanul részletes értesítést küldenek a Bizottságnak a korlátozás alatt álló övezetben végrehajtott intézkedésekről és a Bizottság felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, valamint érvényesíti az intézkedéseket a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(3) A tagállamoknak az (1) bekezdésben említett régiókba sorolási kötelezettsége sérelme nélkül, a régiókba sorolásról, illetve a korlátozás alatt álló övezetben alkalmazandó intézkedésekről a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően hozható határozat. E határozat hatásai kiterjedhetnek a szomszédos, az intézkedések meghozatalakor nem fertőzött tagállamokra.

(4) A korlátozás alatt álló övezet határainak kijelölését megelőzően alapos járványügyi értékelést kell végezni a helyzetet illetően, különös tekintettel a behurcolás lehetséges időpontjára és feltételezhető helyére, a járvány lehetséges terjedésére és a ragadós száj- és körömfájás felszámolásának várható időtartamára.

(5) A korlátozás alatt álló övezet határait - amennyire csak lehetséges - a közigazgatási határok és földrajzi választóvonalak alapján jelölik ki. A régiókba sorolás a régiók helyett nagyobb közigazgatási egységekből indul ki. A 13. cikkben előírt járványtani vizsgálat eredményeinek ismeretében a korlátozás alatt álló övezet kiterjedése csökkenthető egy alrégió méreténél nem kisebb területre és szükség esetén a szomszédos alrégiókra. Amennyiben a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedni kezd, a korlátozás alatt álló övezetet további régiók vagy alrégiók bevonásával bővítik.

46. cikk

Valamely tagállam korlátozás alatt álló övezetében alkalmazott intézkedések

(1) Amennyiben régiókba sorolást alkalmaznak, a tagállamok biztosítják legalább a következő intézkedések meghozatalát:

a) a ragadós száj- és körömfájás vírusának potenciális hordozói, azaz a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok, állati termékek és árucikkek szállításának és mozgásának, valamint a szállítóeszközök mozgásának a korlátozás alatt álló övezeten belüli ellenőrzése;

b) olyan friss hús, nyers tej és, amennyire csak lehetséges, egyéb, készleten lévő termékek felkutatása és megjelölése a közösségi jogszabályoknak megfelelően, amelyek nem alkalmasak a korlátozás alatt álló övezeten kívülre történő szállításra;

c) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok és az ilyen állatokból származó termékek egyedi tanúsítása és azon emberi fogyasztásra szánt termékek közösségi jogszabályokkal összhangban történő állat-egészségügyi jelölése, amelyeket a korlátozás alatt álló övezeten kívülre történő szállításra szántak és arra alkalmasak.

(2) Amennyiben régiókba sorolást alkalmaznak, a tagállamok felkutatják legalább azokat a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás vírusa feltételezett behurcolásának időpontja és a régiókba sorolás végrehajtása közötti időszakban szállítottak ki a korlátozás alatt álló területről egy másik tagállamba, és az ilyen állatokat hatósági állatorvosi ellenőrzés mellett elkülönítik addig, amíg az esetleges fertőzést vagy kontaminációt hatóságilag ki nem zárják.

(3) A tagállamok együttműködnek azon friss hús, nyers tej és nyerstej-termékek felkutatásában, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás vírusa feltételezett behurcolásának időpontja és a régiókba sorolás végrehajtása közötti időszakban a korlátozás alatt álló területen állítottak elő, és fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származnak. Az ilyen nyers húst a VII. melléklet A. része 1. pontjával összhangban, a nyers tejet és nyerstej-termékeket pedig a IX. melléklet A. vagy B. részével összhangban kezelik a felhasználástól függően vagy visszatartják, amíg a ragadós száj- és körömfájás vírusával való esetleges kontaminációt hatóságilag ki nem zárják.

(4) Meghatározott intézkedések - különösen amelyek a korlátozás alatt álló területről származó, a korlátozás alatt álló területen kívül forgalomba hozni nem kívánt, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó termékek állat-egészségügyi jelölésére vonatkoznak - a 2002/99/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban fogadhatók el.

47. cikk

A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok azonosítása

(1) A háziasított szarvasmarha-, juh- és kecskefélék, valamint a sertés azonosítására vonatkozó közösségi jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a területükön ragadósszáj- és körömfájás-járvány tör ki, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok csak akkor hagyhatják el a gazdaságot, ahol tartják őket, ha oly módon vannak azonosítva, amely lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy gyorsan felkutassa mozgásukat és származási gazdaságukat vagy bármely olyan gazdaságot, amelyet elhagytak. A 15. cikk (1) bekezdésében és a 16. cikk (1) bekezdésében említett különleges esetekben azonban a hatáskörrel rendelkező hatóság - bizonyos körülmények között és az egészségügyi helyzetre tekintettel - engedélyezhet egyéb módokat is az állatok mozgásának, származási gazdaságának vagy egyéb olyan gazdaságnak a felkutatására, amelyet elhagytak. Az ilyen állatok azonosításának vagy származási gazdasága felkutatásának szabályait a hatáskörrel rendelkező hatóság határozza meg, és erről értesíti a Bizottságot.

(2) Az állatoknak a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés konkrét céljából és különösen az 52. és 53. cikkel összhangban végzett vakcinázás esetén alkalmazott kiegészítő, tartós és letörölhetetlen jelölésével kapcsolatban a tagállamok által hozott intézkedések a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.

48. cikk

A mozgás ellenőrzése ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön fellépő ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén a következő intézkedéseket alkalmazzák a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok mozgásának ellenőrzésére a 45. cikkel összhangban létesített, korlátozás alatt álló övezetben:

a) a tulajdonosok a hatáskörrel rendelkező hatóság számára - annak kérésére - megfelelő információval szolgálnak a gazdaságba behozott és onnan kivitt állatokra vonatkozóan. Ennek az információnak, a fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állatra vonatkozóan, tartalmaznia kell legalább a 64/432/EGK irányelv 14. cikkében előírt adatokat;

b) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok szállításával és értékesítésével foglalkozó személyek a hatáskörrel rendelkező hatóság számára - annak kérésére - megfelelő információval szolgálnak az olyan állatok mozgására vonatkozóan, amelyeket szállítottak vagy értékesítettek. Ennek az információnak tartalmaznia kell legalább a 64/432/EGK irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt adatokat.

(2) A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdésben előírt valamennyi intézkedést vagy azok némelyikét a korlátozásmentes övezet egészére vagy annak egy részére.

8. SZAKASZ

VAKCINÁZÁS

49. cikk

A ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák felhasználása, gyártása, értékesítése és ellenőrzése

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) tilos területükön a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák felhasználása és hiperimmun szérumok alkalmazása a ragadós száj- és körömfájás ellen az ebben az irányelvben előírtak kivételével;

b) a területükön a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák gyártása, tárolása, szállítása, elosztása és értékesítése hatósági ellenőrzés mellett történik;

c) a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák forgalomba hozatala a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt áll a közösségi jogszabályokkal összhangban;

d) a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok aktív immunizálásán kívüli egyéb célokra való felhasználását - nevezetesen laboratóriumi vizsgálatokra, tudományos kutatásra vagy a vakcinák tesztelésére - a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi, és az a megfelelő biológiai biztonsági feltételek mellett történik.

50. cikk

Határozat a sürgősségi vakcinázás bevezetéséről

(1) Határozat hozható a sürgősségi vakcinázás bevezetéséről, amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) ragadósszáj- és körömfájás-kitörést állapítottak meg, és az azzal fenyeget, hogy széles körben elterjed a tagállamban, ahol a kitörést megállapították;

b) más tagállamok földrajzi helyzetüknél fogva vagy a fennálló meteorológiai viszonyok következtében veszélyeztetettek az egyik tagállamban észlelt ragadósszáj- és körömfájás-kitörések tekintetében;

c) más tagállamok veszélyeztetettek annak következtében, hogy járványtanilag jelentős kapcsolat van a területükön lévő gazdaságok és olyan tagállam területén lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó gazdaságok között, ahol ragadósszáj- és körömfájás-kitörést észleltek;

d) egyes tagállamok veszélyeztetettek valamely olyan szomszédos harmadik ország földrajzi helyzete vagy meteorológiai viszonyai következtében, ahol ragadósszáj- és körömfájás-kitöréseket észleltek.

(2) Amikor sürgősségi vakcinázás bevezetéséről határoznak, tekintetbe kell venni a 15. cikkben előírt intézkedéseket és a X. mellékletben felsorolt kritériumokat.

(3) A sürgősségi vakcinázás bevezetéséről szóló határozatot a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A sürgősségi vakcinázásnak a területén történő bevezetéséről szóló, a (3) bekezdésben említett határozatot kérheti:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett tagállam; vagy

b) az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában említett valamely tagállam.

(5) A (3) bekezdéstől eltérve, az érintett tagállam is határozhat a sürgősségi vakcinázás bevezetéséről és végrehajthatja azt ezzel az irányelvvel összhangban, miután írásban értesítette a Bizottságot, és ezen értesítés az 51. cikkben előírt információkat is tartalmazza.

(6) Amennyiben valamely tagállam sürgősségi vakcinázást vezet be az (5) bekezdéssel összhangban, az erről szóló határozatot azonnal felül kell vizsgálni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban és közösségi intézkedéseket kell elfogadni a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban.

(7) A (4) bekezdéstől eltérve, a sürgősségi vakcinázásnak valamely tagállamban történő, az (1) bekezdés a) pontjában említett bevezetéséről szóló határozat, a Bizottság saját kezdeményezésére, az érintett tagállammal együttműködésben is elfogadható a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban, ha az (1) bekezdés a) pontjában és az (1) bekezdés b) pontjában szereplő feltétel fennáll.

51. cikk

A sürgősségi vakcinázás feltételei

(1) Az 50. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban sürgősségi vakcinázás bevezetéséről szóló határozatban meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen vakcinázást elvégzik, és e feltételeknek ki kell térniük legalább a következőkre:

a) azon földrajzi terület kiterjedésének megállapítására a 45. cikkel összhangban, ahol sürgősségi vakcinázást kell végezni;

b) a vakcinázandó állatok fajára és életkorára;

c) a vakcinázási kampány időtartamára;

d) a fertőzésre fogékony fajba tartozó vakcinázott és nem vakcinázott állatok, valamint a belőlük származó termékek mozgásának tilalmára;

e) a vakcinázott állatok különleges kiegészítő és tartós azonosítására és különleges nyilvántartására a 47. cikk (2) bekezdésének értelmében;

f) a sürgősségi helyzettel kapcsolatos egyéb kérdésekre.

(2) A sürgősségi vakcinázás az (1) bekezdésben előírtak szerinti feltételeinek biztosítaniuk kell, hogy a vakcinázást az 52. cikkel összhangban végezzék el, függetlenül attól, hogy a vakcinázott állatokat később levágják vagy életben hagyják.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy felvilágosító programok induljanak a lakosság tájékoztatására a vakcinázott állatokból származó, emberi fogyasztásra szánt hús, tej és tejtermékek biztonságosságáról.

52. cikk

Védővakcinázás

(1) A védővakcinázást alkalmazó tagállamok biztosítják, hogy:

a) a vakcinázási övezetet regionalizálják a 45. cikkel összhangban, amennyiben szükséges, a szomszédos tagállamokkal szoros együttműködésben;

b) a vakcinázást gyorsan, valamint a higiéniai és biológiai biztonsági szabályokkal összhangban hajtják végre, hogy megakadályozzák a ragadósszáj- és körömfájás-vírus terjedését;

c) a vakcinázási övezetben alkalmazott valamennyi intézkedést a 7. szakaszban előírt intézkedések sérelme nélkül hajtják végre;

d) amennyiben a vakcinázási övezet magában foglalja a védő- vagy megfigyelési körzet egészét vagy annak bizonyos részeit:

i. a védő- vagy megfigyelési körzetre ezzel az irányelvvel összhangban alkalmazandó intézkedéseket a vakcinázási övezet fent említett részében fenntartják addig, amíg az ilyen intézkedéseket vissza nem vonják a 36. vagy a 44. cikkel összhangban;

ii. miután a védő- vagy megfigyelési körzetben alkalmazott intézkedéseket visszavonták, a vakcinázási övezetben az 54-58. cikkben előírtak szerint alkalmazandó intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2) A védővakcinázást alkalmazó tagállamok biztosítják, hogy a vakcinázási övezetet egy, a vakcinázási övezet határaitól számítva legalább 10 km széles (az OIE által megfigyelési övezetként meghatározott) megfigyelési terület vegye körül:

a) amelyben tilos a vakcinázás;

b) ahol fokozott megfigyelést folytatnak a betegséggel kapcsolatban;

c) amelyben a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok mozgását a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ellenőriznie kell;

d) amelyet addig fenntartanak, amíg a ragadós száj- és körömfájástól mentes és fertőzésmentes státust vissza nem nyerik a 61. cikkel összhangban.

53. cikk

Szupresszív vakcinázás

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot, amennyiben - az 50. cikkel összhangban és valamennyi fennálló körülményt figyelembe véve - a szupresszív vakcinázás bevezetése mellett határoznak, továbbá részletes tájékoztatást adnak a meghozandó védelmi intézkedésekről, amelyek magukban foglalják legalább a 21. cikkben előírtakat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy szupresszív vakcinázást

a) csak a védőkörzetben;

b) csak a 10. cikk (1) bekezdése és különösen annak a) pontja hatálya alá tartozó, egyértelműen azonosított gazdaságokban végeznek.

Azonban logisztikai okokból és a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve az ilyen gazdaságokban az állatok leölése elhalasztható annyi ideig, amennyi szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a 93/119/EGK irányelvnek és az ezen irányelv 10. cikke (1) bekezdése c) pontja rendelkezéseinek.

54. cikk

A vakcinázási övezetben a sürgősségi vakcinázás megkezdésétől a vakcinázás befejezését követő legalább 30 nap elteltéig tartó időszak (1. fázis) során alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2)-(6) bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazzák a vakcinázási övezetben a sürgősségi vakcinázás megkezdésétől a vakcinázás befejezését követő legalább 30 nap elteltéig tartó időszak során.

(2) A fertőzésre fogékony fajba tartozó élő állatok mozgása a gazdaságok között a vakcinázási övezeten belül és onnan kifelé tilos.

Az első albekezdésben előírt tilalomtól eltérve, és az ilyen élő állatok, illetve ezen állatok származási és rendeltetési állományának klinikai vizsgálatát követően a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti, hogy azonnali vágás céljából közvetlenül olyan vágóhídra szállítsák őket, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság jelölt ki, és a vakcinázási övezeten belül vagy kivételes esetben az övezet közelében található.

(3) Az (1) bekezdésben említett időszak során levágott vakcinázott állatokból nyert friss húst

a) megjelölik a 2002/99/EK irányelvben előírt módon;

b) az a) pontban említett módon meg nem jelölt hústól elkülönítve szállítják és tárolják, és azt követően zárt konténerekben a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt üzembe szállítják kezelés céljából a VII. melléklet A. részének 1. pontjával összhangban.

(4) A vakcinázott állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül is, feltéve hogy - attól függően, hogy a végfelhasználásnál emberi vagy nem emberi fogyasztásra szánják őket - elvégezték rajtuk a IX. melléklet A. és B. részében említett kezelések legalább egyikét. A kezelést az (5) bekezdésben megadott feltételek mellett a vakcinázási övezetben található üzemekben kell végezni, vagy, amennyiben nincs ilyen üzem az övezetben, a vakcinázási övezeten kívül található üzemekben, ahová a nyers tejet a (7) bekezdésben megadott feltételek mellett szállítják.

(5) A (4) bekezdésben említett üzemeknek meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) az üzem állandó és szigorú hatósági ellenőrzés mellett működik;

b) az üzemben felhasznált összes tej megfelel a (4) bekezdésnek, vagy pedig a nyers tejet a vakcinázási övezeten kívüli állatokból nyerték;

c) a teljes termelési folyamat során a tejet egyértelműen azonosítják és elkülönítve szállítják, illetve tárolják az olyan nyers tejtől és nyerstej-termékektől, amelyeket nem a vakcinázási övezeten kívülre történő szállításra szántak;

d) a nyers tejet a vakcinázási övezeten kívül található gazdaságokból az üzemekbe olyan járművekben szállítják, amelyeket a szállítási műveletet megelőzően kitisztítottak és fertőtlenítettek, és amelyek a szállítást követően nem érintettek a korlátozás alatt álló övezetben lévő olyan gazdaságokat, amelyekben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak.

(6) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy Közösségen belüli kereskedelemre szánt tej megfelel a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állat-egészségügyi hatóság által vállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon üzemek jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(7) A nyers tejnek a vakcinázási övezetben található gazdaságokból a vakcinázási övezeten kívül található üzemekbe való szállítására és ennek a tejnek a feldolgozására a következő feltételek vonatkoznak:

a) a vakcinázási övezetben tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból nyert nyers tejnek a vakcinázási övezeten kívül található üzemekben történő feldolgozását a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi;

b) az engedély utasításokat tartalmaz a kijelölt üzembe vezető szállítási útvonallal kapcsolatban és meghatározza azt;

c) a szállítást olyan járművekkel végzik, amelyeket a szállítási művelet előtt kitakarítottak és fertőtlenítettek, és amelyeket úgy alakítottak ki és tartanak karban, hogy szállítás közben nem szivárog belőlük a tej, és úgy vannak felszerelve, hogy a tej betöltése és lefejtése során elkerülhető az aeroszolszóródás;

d) mielőtt a jármű elhagyja a gazdaságot, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból gyűjtötték be a tejet, megtisztítják és fertőtlenítik az összekötő csöveket, a gumikat, a sárhányókat, a gépkocsi alsó részeit és minden olyan helyet, ahová a tej kifolyt, és az utolsó fertőtlenítés után, valamint a vakcinázási övezet elhagyása előtt a jármű nem érint a vakcinázási övezetben lévő olyan gazdaságot, amelyben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak;

e) a szállítóeszköz szigorúan egy meghatározott földrajzi vagy közigazgatási területhez tartozik, eszerint van megjelölve és más területre csak hatósági felügyelet mellett végzett tisztítás és fertőtlenítés után vihető.

(8) A vakcinázási övezetben található gazdaságokban tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyerstej-mintáinak a ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására engedélyezett állat-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium számára történő begyűjtése, odaszállítása és a tej ilyen laboratóriumban való feldolgozása tilos.

(9) Fel kell függeszteni a sperma mesterséges termékenyítés céljából történő, a vakcinázási övezetben található spermagyűjtő központokban tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó donor állatokból végzett gyűjtését.

Az első albekezdésben előírt tilalomtól eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a vakcinázási övezetben a sperma gyűjtését spermagyűjtő központokban fagyasztott sperma előállítása céljából, a következő feltételek mellett:

a) biztosított, hogy az (1) bekezdésben említett időszak alatt gyűjtött spermát elkülönítve tárolják legalább 30 napig; és

b) a sperma kiszállítását megelőzően

1. a donor állatokat nem vakcinázták és a 28. cikk (3) bekezdése b) és c) pontjának feltételeit kell alkalmazni; vagy

2. a donor állatokat vakcinázták, azt követően, hogy a ragadós száj- és körömfájás ellen termelődött ellenanyagokat kimutató vizsgálatot végeztek, amely negatív eredményt adott; és

i. negatív eredményt adott egy, a vírus vagy vírusgenom kimutatásán alapuló teszt vagy a nem strukturális proteinek ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló jóváhagyott vizsgálat, amelyeket a spermára meghatározott karanténozási időszak végén végeztek az akkor a spermagyűjtő központban tartózkodó, fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állatból levett mintán; és

ii. a sperma megfelel a 88/407/EGK irányelv II. fejezete 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(10) A petesejtek és embriók gyűjtése donor állatokból tilos.

(11) A (9) és (10) bekezdésben említetteken kívüli állati eredetű termékek forgalomba hozatalára a 30., 31., 32. és 41. cikkben előírt feltételek vonatkoznak.

55. cikk

A vakcinázási övezetben a sürgősségi vakcinázástól a vizsgálat és a gazdaságok besorolásának befejezéséig tartó időszak (2. fázis) során alkalmazandó intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2)-(5) bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazzák a vakcinázási övezetben a legkorábban a sürgősségi vakcinázás befejezésének időpontja után 30 nappal kezdődő és az 56. és 57. cikkben előírt intézkedések végrehajtásával végződő időszak során.

(2) A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok mozgása a gazdaságok között a vakcinázási övezeten belül és onnan kifelé tilos.

(3) A (2) bekezdésben előírt tilalomtól eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat azonnali vágás céljából az 57. cikk (5) bekezdésében említett gazdaságokból közvetlenül a vakcinázási övezeten belül vagy kívül található vágóhídra szállítsák, a következő feltételek mellett:

a) a szállítás során és a vágóhídon ezek az állatok nem érintkeznek más, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokkal;

b) az állatokat hatósági okmány kíséri, amely tanúsítja, hogy a származási vagy küldő gazdaságban lévő valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állaton elvégeztek egy, az 56. cikk (2) bekezdésében előírt vizsgálatot;

c) a szállítóeszközt kitisztítják és fertőtlenítik a berakodást megelőzően és az állatok szállítását követően, továbbá a tisztítás és fertőtlenítés dátumát és pontos időpontját feljegyzik a szállítóeszköz menetlevelébe;

d) az állatokon ante mortem egészségügyi vizsgálatot végeztek a vágóhídon a vágást megelőző 24 óra során, különösen a ragadós száj- és körömfájás tekintetében, és az állatok nem mutatják a betegség tüneteit.

(4) Vakcinázott nagy- és kiskérődzőkből az (1) bekezdésben említett időszak során nyert friss hús - a belsőségeket kivéve - forgalomba hozható a vakcinázási övezeten belül és kívül a következő feltételek mellett:

a) az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) csak a VII. melléklet A. része 1., 3. és 4. pontjában leírt kezelésnek alávetett friss húst - a belsőségeket kivéve - és a vakcinázási övezeten kívül nevelt és levágott állatokból nyert friss húst dolgozzák fel az üzemben;

c) az összes ilyen friss húson feltüntetik a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelölést, vagy egyéb párosujjú patások húsa esetében a 91/495/EGK irányelv I. mellékletének III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést, vagy darált hús és előkészített hús esetében a 94/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést;

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi friss húst egyértelműen azonosítanak, és az eltérő egészségügyi státusú friss hústól elkülönítve szállítanak és tárolnak, ezen irányelvvel összhangban.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt friss hús megfelel a (4) bekezdés feltételeinek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állat-egészségügyi hatóság által vállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon üzemek jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket ilyen tanúsítás céljára jóváhagyott.

(6) Az (1) bekezdésben említett időszak során levágott vakcinázott sertésekből nyert friss húst ellátják a 2002/99/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel, a jelöletlen húsoktól elkülönítve tárolják és szállítják, és ezt követően zárt konténerekben a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt üzembe szállítják a VII. melléklet A. részének 1. pontjával összhangban végzendő kezelés céljából.

(7) A vakcinázott állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül is, feltéve hogy - attól függően, hogy a végfelhasználásnál emberi vagy nem emberi fogyasztásra szánják őket - elvégezték rajtuk a IX. melléklet A. és B. részében említett kezelések legalább egyikét. A kezelést a vakcinázási övezetben vagy azon kívül található üzemben végezték, az 54. cikk (4)-(8) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.

(8) Sperma, petesejtek és embriók fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból történő begyűjtését illetően az 54. cikk (9) és (10) bekezdésében előírt intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell.

(9) A (4), (6) (7) és (8) bekezdésben említetteken kívüli állati eredetű termékek forgalomba hozatalára a 30., 31., 32. és 41. cikkben előírt feltételek vonatkoznak.

56. cikk

Klinikai és szerológiai vizsgálat a vakcinázási övezetben (2A. fázis)

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazzák a vakcinázási övezetben a legkorábban a sürgősségi vakcinázás befejezését 30 nappal követően kezdődő és a klinikai és szerológiai vizsgálat befejezésével végződő időszak során.

(2) Vizsgálatot végeznek azzal a céllal, hogy azonosítsák a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok azon állományait, amelyek érintkeztek a ragadós száj- és körömfájás vírusával, de a betegség nyilvánvaló klinikai tünetekeit nem mutatják. E vizsgálat magában foglalja a fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állat klinikai vizsgálatát a vakcinázási övezetben lévő valamennyi állományra kiterjedően, valamint laboratóriumi vizsgálatot a (3) bekezdéssel összhangban.

(3) A laboratóriumi vizsgálatot olyan tesztek felhasználásával végzik el, amelyek megfelelnek a diagnosztikai tesztekre vonatkozó, a XIII. mellékletben felsorolt kritériumoknak, a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyják őket, és megfelelnek a következő feltételek egyikének:

a) a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzésnek a ragadósszáj- és körömfájás-vírus nem strukturális proteinjeivel szemben termelődő ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálatával vagy egyéb jóváhagyott módszerrel történő vizsgálata megfelel a III. melléklet 2.2. pontjában megállapított, a gazdaságokban történő mintavételre vonatkozó feltételeknek. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság emellett jelzőállatokat is használ, figyelembe kell venni a fertőzött gazdaságok újratelepítésének az V. mellékletben ismertetett feltételeit;

b) a ragadós száj- és körömfájás vírusa nem strukturális proteinjeivel szemben termelődő ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálatot úgy végzik el, hogy a vakcinázási övezetben lévő valamennyi állományban mintát vesznek a fertőzésre fogékony fajba tartozó összes vakcinázott állatból és azok nem vakcinázott utódaiból.

57. cikk

Az állományok osztályozása a vakcinázási övezetben (2B. fázis)

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a gazdaságok, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, megfelelnek az alábbiaknak:

a) az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat kimenetele és az I. mellékletben megadott kritériumok alapján osztályozzák őket;

b) megfelelnek a (2)-(4) bekezdésben megállapított intézkedéseknek.

(2) Az olyan gazdaságokra, amelyekben legalább egy fertőzöttségre gyanús állat található, és ahol megerősítették a ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenlétét az I. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelően, a 10. és 21. cikkben előírt intézkedéseket kell alkalmazni.

(3) Az olyan gazdaságokra, amelyekben legalább egy olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó állat található, amely a ragadós száj- és körömfájás vírusával való korábbi érintkezés során gyaníthatóan megfertőződött, de a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állatra kiterjedő későbbi vizsgálat a cirkuláló ragadósszáj- és körömfájás-vírus hiányát állapította meg, legalább a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

a) a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat

1. vagy leölik és tetemeiket ártalmatlanítják; vagy

2. osztályozzák és

i. az 56. cikk (3) bekezdésében említett jóváhagyott vizsgálatok legalább egyikére pozitív állatokat leölik és tetemeiket ártalmatlanítják; és

ii. a gazdaságban lévő megmaradt, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat a hatáskörrel rendelkező hatóság által engedélyezett feltételek mellett levágják;

b) a gazdaságok tisztítása és fertőtlenítése a 11. cikkel összhangban történik;

c) az állatok újratelepítése az V. melléklettel összhangban történik.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a következő intézkedéseket alkalmazzák a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó és az 56. cikk (1) bekezdésében említett időtartam során előállított termékekre:

a) a (3) bekezdés 2) pontja ii. alpontjában említett állatokból nyert friss hús kérődzők esetén az 55. cikk (4) bekezdése, sertések esetén a (6) bekezdése hatálya alá tartozik;

b) a (3) bekezdés 2) pontja ii. alpontjában említett állatokból származó tejet és tejtermékeket a felhasználási szándéktól függően és az 54. cikk (4)-(8) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a IX. melléklet A. és B. részében meghatározott kezelések közül legalább az egyiknek alávetik.

(5) Azokra a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokra, amelyeket olyan gazdaságokban tartanak, ahol hatóságilag kizárták a korábbi vagy jelenlegi ragadósszáj- és körömfájás-fertőzést az 56. cikk (3) bekezdésével összhangban, alkalmazhatók az 58. cikkben előírt intézkedések.

58. cikk

A vizsgálat és a gazdaságok osztályozásának befejezése, valamint a ragadós száj- és körömfájástól és fertőzéstől mentes státus visszanyeréséig a vakcinázási övezetben alkalmazandó intézkedések (3. fázis)

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2)-(6) bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazzák a vakcinázási övezetben az 57. cikkben meghatározott intézkedések befejezését követően és a ragadós száj- és körömfájástól és fertőzéstől mentes státusnak az 59. cikkel összhangban történő visszanyeréséig.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok a vakcinázási övezetben lévő gazdaságok között csak engedéllyel mozoghassanak.

(3) A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nem hagyhatják el a vakcinázási övezetet. E tilalomtól eltérve engedélyezhető a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok közvetlenül a vágóhídra való szállítása azonnali vágás céljából az 55. cikk (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelően.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a fertőzésre fogékony fajba tartozó, nem vakcinázott állatok szállítását a következő rendelkezésekkel összhangban:

a) a berakodást megelőző 24 órán belül a gazdaságban lévő valamennyi, fertőzésre fogékony fajba tartozó állaton klinikai vizsgálatot végeztek, és azokon nem mutatkoztak a ragadós száj- és körömfájás klinikai tünetei; és

b) az állatok forgalmát legalább 30 napos időszakra szüneteltették a származási gazdaságban, amely során fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat nem vittek be a gazdaságba; és

c) a származási gazdaság nem védő- vagy megfigyelési körzetben található; és

d) a szállítandó állatokon vagy egyenként végeztek a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálatot az elkülönítési időszak végén, negatív eredménnyel, vagy a III. melléklet 2.2. pontjával összhangban szerológiai vizsgálatot végeztek a gazdaságban, tekintet nélkül az érintett fajra;

e) az állatok nem voltak kitéve fertőzési forrásnak a származási gazdaságból a rendeltetési helyükre való szállításuk során.

(5) A vakcinázott anyaállatok nem vakcinázott utódai nem hagyhatják el a származási gazdaságot, kivéve ha szállításuk a következő helyek egyikére történik:

a) a vakcinázási övezetben lévő, a származási gazdasággal megegyező egészségügyi státusú gazdaság;

b) vágóhíd, ahol azonnal levágják őket;

c) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt gazdaság, ahonnan az utód közvetlenül a vágóhídra szállítandó;

d) bármely gazdaság, miután negatív eredményt adott a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálat, amelyet a származási gazdaságból való kiszállítás előtt levett vérmintán végeztek el.

(6) A fertőzésre fogékony fajba tartozó, nem vakcinázott állatok friss húsa a következő feltételek mellett hozható forgalomba a vakcinázási övezeten belül és kívül:

a) vagy végrehajtották az 57. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket az egész vakcinázási övezetben, vagy az állatokat vágóhídra szállítják a (3) bekezdésben vagy a (4) bekezdés d) pontjában előírt feltételek mellett; és

b) az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

c) csak az a) pontban említett vagy a vakcinázási övezeten kívül nevelt és/vagy levágott állatokból előállított friss húst vagy a (8) bekezdésben említett friss húst dolgoznak fel az üzemben;

d) az összes ilyen friss húson feltüntetik a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelölést, vagy egyéb párosujjú patások húsa esetében a 91/495/EGK irányelv I. mellékletének III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést, vagy darált hús és előkészített hús esetében a 94/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést;

e) a teljes termelési folyamat során valamennyi friss húst egyértelműen azonosítanak, és az eltérő egészségügyi státusú friss hústól elkülönítve szállítanak és tárolnak, ezen irányelvvel összhangban.

(7) Az (1) bekezdésben említett időtartam alatt levágott, fertőzésre fogékony fajba tartozó, vakcinázott állatokból vagy a vakcinázott állatok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból nyert friss húst ellátják a 2002/99/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel, az e jelöléssel el nem látott hústól elkülönítve tárolják és szállítják, és később zárt konténerekben szállítják a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt valamely üzembe, hogy ott a VII. melléklet A. részének I. pontjával összhangban kezeljék.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérve, a vakcinázott nagy- és kiskérődzőkből vagy azok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból előállított friss hús és megtisztított belsőségek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül a következő feltételek mellett:

a) az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) csak a VIII. melléklet A. részének 1., 3. és 4. pontjában leírt kezelésnek alávetett friss húst - a belsőségeket kivéve - vagy a (6) bekezdésben említett friss húst vagy vakcinázási övezeten kívül nevelt és/vagy levágott állatokból nyert friss húst dolgoznak fel az üzemben;

c) az összes ilyen friss húson feltüntetik a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetének megfelelő állat-egészségügyi jelölést, vagy egyéb párosujjú patások húsa esetében a 91/495/EGK irányelv I. mellékletének III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést, vagy darált hús és előkészített hús esetében a 94/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést;

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi friss húst egyértelműen azonosítják, és az eltérő egészségügyi státusú friss hústól elkülönítve szállítják és tárolják, ezen irányelvvel összhangban.

(9) A (7) bekezdéstől eltérve, vakcinázott sertésekből vagy azok nem vakcinázott szeropozitív utódaiból a vizsgálat kezdetétől az 57. cikkben előírt intézkedéseknek a teljes vakcinázási övezetben történő végrehajtásáig és az övezetben feljegyzett utolsó ragadósszáj- és körömfájás-kitörést követően legalább 3 hónap elteltéig tartó időszak során előállított friss hús csak a származási tagállam belföldi piacán hozható forgalomba a vakcinázási övezeten belül és kívül a következő feltételek mellett:

a) az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

b) csak az 57. cikk (5) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő gazdaságokból származó állatokból nyert friss húst vagy a vakcinázási övezeten kívül nevelt és levágott állatokból nyert friss húst dolgoznak fel az üzemben;

c) az összes ilyen friss húst ellátják a 2002/99/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározandó állat-egészségügyi jelöléssel;

d) a teljes termelési folyamat során valamennyi friss húst egyértelműen azonosítják, és az eltérő egészségügyi státusú friss hústól elkülönítve szállítják és tárolják, ezen irányelvvel összhangban.

(10) Olyan tagállam, amely nem azonos a (9) bekezdésben említett tagállammal, kérheti, hogy hozzanak döntést a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a (9) bekezdésben említett hús forgalomba hozatalának a területére vagy területének egy részére való kiterjesztéséről, az ugyanezen eljárás folyamán megállapítandó feltételek szerint.

(11) A vakcinázott sertésekből származó, a (9) bekezdésben említett időpontot követően és a fertőzéstől mentes státusnak a 61. cikkel összhangban történő visszanyeréséig előállított friss húsnak a vakcinázási övezetből történő kiszállítására vonatkozó szabályokról a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(12) A hatáskörrel rendelkező hatóság tanúsítja, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre szánt friss hús megfelel a (6) és a (8) bekezdésben előírt és adott esetben a (10) bekezdés rendelkezései szerinti feltételeknek. A hatáskörrel rendelkező hatóság felügyeli a feltételek teljesítésének a helyi állat-egészségügyi hatóság által vállalt ellenőrzését és - a Közösségen belüli kereskedelem esetében - eljuttatja azon üzemek jegyzékét a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amelyeket azok ilyen tanúsítás céljára jóváhagytak.

(13) A (8) bekezdéstől eltérve, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozhatnak egy, a (8) bekezdés c) pontjában és a (9) bekezdés c) pontjában említett egészségügyi jellel össze nem téveszthető különleges egészségügyi jelről a kérődzőknek a VIII. melléklet A. részében foglaltakkal összhangban történő kezelés alá nem eső húsa és az ilyen húsból előállított darált hús és előkészített hús jelölésére, amelyeket a származási tagállam egy meghatározott régiójában kívánnak forgalomba hozni.

(14) A vakcinázott állatokból származó tej és tejtermékek forgalomba hozhatók a vakcinázási övezeten belül és kívül is, feltéve hogy - attól függően, hogy a végfelhasználásnál emberi vagy nem emberi fogyasztásra szánják őket - elvégezték rajtuk a IX. melléklet A. és B. részében említett kezelések legalább egyikét. A kezelést a vakcinázási övezetben található üzemben végezték, az 54. cikk (4)-(7) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.

(15) A megfigyelési körzetben található gazdaságokban tartott, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nyerstej-mintáinak a ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására engedélyezett állat-egészségügyi diagnosztikai laboratóriumon kívüli egyéb laboratórium számára történő begyűjtéséhez és odaszállításához, valamint a tej ilyen laboratóriumban történő feldolgozásához hatósági engedély szükséges, és a ragadósszáj- és körömfájás-vírus esetleges terjedésének megelőzésére irányuló megfelelő intézkedések vonatkoznak rá.

(16) A (6)-(11), a (13)-(15) bekezdésben említetteken kívüli állati eredetű termékek forgalomba hozatalára a 30., 31., 32. és 42. cikkben előírt feltételek vonatkoznak.

9. SZAKASZ

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSTÓL MENTES ÉS FERTŐZÉSMENTES STÁTUS VISSZANYERÉSE

59. cikk

A ragadós száj- és körömfájástól mentes és fertőzésmentes státus visszanyerése

Valamely tagállam vagy annak egy régiója ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státusát a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően nyeri vissza, tekintetbe véve a 60. és 61. cikkben említett feltételeket.

60. cikk

A státus visszanyerése a ragadós száj- és körömfájás sürgősségi vakcinázás igénybevétele nélkül történő felszámolását követően

(1) Valamely tagállam vagy a 45. cikkel összhangban regionalizált valamely tagállam régiója, miután védekezést folytatott egy vagy több ragadósszáj- és körömfájás-kitörés ellen és azt vakcinázás igénybevétele nélkül felszámolta, korábbi ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státusát a következő feltételek mellett nyeri vissza:

a) a 36. és 44. cikkben előírt valamennyi intézkedést végrehajtották; és

b) a következő feltételek közül legalább az egyik fennáll:

i. teljesítették legalább az OIE Állat-egészségügyi Kódexének a ragadós száj- és körömfájás fejezetében található, a tárgyra vonatkozó ajánlásokat azok legutóbb módosított formájában;

ii. legalább három hónap eltelt az utolsó feljegyzett ragadósszáj- és körömfájás-kitörést követően és a III. melléklettel összhangban végzett klinikai és laboratóriumi megfigyelés kizárta a ragadósszáj- és körömfájás-vírus jelenlétét az érintett tagállamban vagy régióban.

(2) A ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státus visszanyeréséről szóló határozatokat a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

61. cikk

A státus visszanyerése a ragadós száj- és körömfájás vakcinázás segítségével történő felszámolását követően

(1) Valamely tagállam vagy a 45. cikkel összhangban regionalizált valamely tagállam régiója, miután védekezést folytatott egy vagy több ragadósszáj- és körömfájás-kitörés ellen és azt vakcinázás segítségével felszámolta, korábbi ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státusát a következő feltételek mellett nyeri vissza:

a) a 36., 44., 54., 55., 56. és 57. cikkben előírt valamennyi intézkedést végrehajtották; és

b) a következő feltételek közül legalább az egyik fennáll:

i. teljesítették legalább az OIE Állat-egészségügyi Kódexének a ragadós száj- és körömfájás fejezetében található, a tárgyra vonatkozó ajánlásokat azok legutóbb módosított formájában;

ii. legalább három hónap eltelt az utolsó vakcinázott állat levágását követően, és szerológiai megfigyelést végeztek a 70. cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított iránymutatásnak megfelelően;

iii. legalább hat hónap eltelt a legutóbbi ragadósszáj- és körömfájás-kitörést vagy a sürgősségi vakcinázás befejezését követően, attól függően, hogy melyik esemény történt később, és a 70. cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított iránymutatásnak megfelelően a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális proteinjei ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálat igazolta a fertőzés hiányát a vakcinázott állatokban.

(2) A ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státus visszanyeréséről szóló határozatokat a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

62. cikk

Az intézkedések módosítása a ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státus visszanyerése érdekében

(1) A 60. cikktől eltérve, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan határozat is hozható, hogy visszavonják az ezzel az irányelvvel összhangban alkalmazott korlátozásokat a 36. és 44. cikkben előírt követelmények teljesítését és azon klinikai és szerológiai vizsgálat elvégzését követően, amely megerősítette a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzés hiányát.

(2) A 61. cikktől eltérve, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan határozat is hozható, hogy visszavonják az ezzel az irányelvvel összhangban alkalmazott korlátozásokat, miután elvégezték az 56. cikkben előírt klinikai és szerológiai vizsgálatot és végrehajtották az 57. cikkben előírt intézkedéseket, amelyek megerősítették a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzés hiányát.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan határozat is hozható, hogy addig ne szállítsanak ki fertőzésre fogékony fajba tartozó állatot egy másik tagállamba annak a tagállamnak a területéről vagy régiójából, ahol ragadósszáj- és körömfájás-kitörés fordult elő, amíg vissza nem nyerték a ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státust az OIE Állat-egészségügyi Kódexében foglalt feltételekkel összhangban, kivéve ha az állatokat:

a) nem vakcinázták és közvetlenül a vágóhídra szállítják azonnali vágás céljából; vagy

b) legalább 30 napig elkülönítették közvetlenül a berakodást megelőzően, és a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális proteinjei ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálatot végeztek rajtuk, negatív eredménnyel, a berakodást megelőző 10 nap során vett mintákon.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan határozat is hozható, hogy a ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státusnak az OIE Állat-egészségügyi Kódexében foglalt feltételekkel összhangban történő visszanyeréséig a vakcinázási övezet körüli, az 52. cikk (2) bekezdésében említett megfigyelési körzet sugarát csökkentik, miután az 57. cikkben foglalt intézkedéseket kielégítő eredménnyel végrehajtották.

63. cikk

A Közösségen belüli kereskedelemre szánt, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok és az ilyen állatokból származó termékek tanúsítványa

A tagállamok a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok vagy az ilyen állatokból előállított termékek Közösségen belüli kereskedelmében az ezzel az irányelvvel összhangban megkövetelt kiegészítő bizonyítványt továbbra is megkövetelik addig, amíg a tagállam vagy a tagállam területének része vissza nem nyeri a ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státust a 60. és 61. cikkel összhangban.

64. cikk

A fertőzésre fogékony fajba tartozó vakcinázott állatok mozgása a ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státus visszanyerését követően

(1) A fertőzésre fogékony fajba tartozó, ragadós száj- és körömfájás ellen vakcinázott állatok egyik tagállamból a másikba való szállítása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalomtól eltérve a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozat hozható különleges intézkedések elfogadásáról az olyan, fertőzésre fogékony fajba tartozó vakcinázott állatokat illetően, amelyeket állatkertben tartanak, és amelyekre vadvédelmi program terjed ki, vagy amelyeket olyan gazdasági haszonállatok genetikai forrásainak megőrzésére szolgáló telepeken tartanak, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a fajta fennmaradásához nélkülözhetetlen állatok tenyészmagjaként tart nyilván, és az OIE Állat-egészségügyi Kódexe megfelelő rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.

III. FEJEZET

MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK

10. SZAKASZ

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VÍRUSÁVAL FOGLALKOZÓ LABORATÓRIUMOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK

65. cikk

Élő ragadósszáj- és körömfájás-vírussal foglalkozó laboratóriumok és létesítmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság szigorúan ellenőrizze azokat a laboratóriumokat és létesítményeket, amelyekben élő ragadós száj- és körömfájás vírusával, genomjával, antigénjeivel vagy az ezekből az antigénekből előállított vakcinákkal foglalkoznak kutatás, diagnózis vagy gyártás céljából;

b) élő ragadósszáj- és körömfájás-vírus kutatás és diagnózis céljából történő kezelését csak a XI. melléklet A. részében felsorolt, jóváhagyott laboratóriumok végezhessék;

c) élő ragadósszáj- és körömfájásvírus-vakcina gyártására használt inaktivált antigének vagy vakcinák előállítása és a kapcsolódó kutatás céljából történő kezelését csak a XI. melléklet B. részében felsorolt, jóváhagyott létesítmények és laboratóriumok végezhessék;

d) a b) és c) pontban említett laboratóriumok és létesítmények legalább a XII. mellékletben meghatározott biológiai biztonsági szabványok szerint működjenek.

66. cikk

Élő ragadósszáj- és körömfájás-vírussal foglalkozó laboratóriumok és létesítmények ellenőrzése

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival együttműködve helyszíni vizsgálatokat végeznek, hogy meggyőződjenek arról, hogy a XI. melléklet A. és B. részében említett létesítményekben és laboratóriumokban alkalmazott biztonsági rendszerek megfelelnek a XII. mellékletben meghatározott biológiai biztonsági szabványoknak.

67. cikk

Élő ragadósszáj- és körömfájás-vírussal foglalkozó, jóváhagyott laboratóriumok és létesítmények jegyzékének módosítása

(1) A XI. melléklet A. és B. részében említett létesítmények és laboratóriumok jegyzéke módosítható a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a 66. cikkben előírt helyszíni ellenőrzések ismeretében.

(2) A XI. melléklet A. és B. részében említett létesítmények és laboratóriumok jegyzékét rendszeresen frissítik a tagállamok által benyújtott írásos információk alapján, a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

68. cikk

Nemzeti laboratóriumok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a ragadós száj- és körömfájás laboratóriumi vizsgálatát a hatáskörrel rendelkező hatóság által ilyen vizsgálatra engedélyezett laboratóriumokban végezzék;

b) a ragadós száj- és körömfájás vírusa vagy hólyagok képződésével járó egyéb betegség vírusa előfordulásának megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatot a 71. cikkel összhangban végezze a XI. melléklet A. részében felsorolt laboratóriumok valamelyike;

c) a XI. melléklet A. részében felsorolt laboratóriumok egyikét kijelöljék azon tagállam nemzeti laboratóriumának, amelynek területén található, és ez a laboratórium legyen felelős a tagállamban alkalmazott diagnosztikai szabványok és módszerek koordinálásáért;

d) a nemzeti referencialaboratórium legalább a XV. mellékletben felsorolt feladatokat és kötelezettségeket ellássa;

e) a c) pontban említett nemzeti referencialaboratórium kapcsolatot tartson fenn a 69. cikkben meghatározott közösségi referencialaboratóriummal és főként gondoskodjék a megfelelő mintáknak a közösségi referencialaboratóriumba való küldéséről.

(2) Valamely tagállamnak az (1) bekezdés c) pontjában említett nemzeti referencialaboratóriuma elláthatja a nemzeti laboratórium feladatait egy vagy több más tagállam részére. Azon tagállamok, amelyek területén nincs nemzeti referencialaboratórium, igénybe vehetik egy vagy több más tagállam nemzeti referencialaboratóriumának szolgáltatásait.

Ezt az együttműködést az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai kétoldalú megállapodásban teszik hivatalossá, amelyről értesítik a Bizottságot. Az ilyen együttműködést fel kell tüntetni a XI. melléklet A. részében, a táblázat megfelelő oszlopában.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben előírt laboratóriumi vizsgálatokat elsősorban a ragadós száj- és körömfájás megállapítása vagy kizárása és a hólyagok képződésével járó egyéb betegségek kizárása céljából végezzék.

Amennyiben egy ragadósszáj- és körömfájás-kitörés megerősítést nyert és azonosították a vírus szerotípusát, el kell végezni a vírusnak a referencia-vakcinatörzsekhez viszonyított antigén-karakterizálását, szükség esetén a közösségi referencialaboratórium segítségével.

A hólyagok képződésével járó betegség tüneteit mutató házi haszonállatokból vett, de a ragadós száj- és körömfájás vírusára és, adott esetben, a sertések hólyagos betegségére negatív mintákat el kell küldeni a közösségi referencialaboratóriumba további vizsgálatra.

(4) A tagállamok a területükön lévő nemzeti referencialaboratóriumot kellően felszerelik és ellátják megfelelő számú képzett munkaerővel az ezen irányelv által megkövetelt laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez.

69. cikk

Közösségi referencialaboratórium

(1) A közösségi referencialaboratóriumot az érintett laboratóriummal való egyetértésben és a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően jelölik ki, az előbbi eljárás során meghatározandó időszakra.

(2) A közösségi referencialaboratórium kijelölésekor elsősorban a laboratórium technikai és szakmai alkalmasságát, valamint az alkalmazott tudományos és a technikusi munkatársak szakismeretét és felkészültségét veszik figyelembe.

(3) A Bizottság a kijelölt működési időszak végén vagy korábban felülvizsgálja a közösségi referencialaboratórium kinevezését annak fényében, hogy a közösségi referencialaboratórium a XVI. mellékletben leírt feladatainak és kötelezettségeinek hogyan tett eleget.

70. cikk

Élő ragadósszáj- és körömfájás-vírussal foglalkozó jóváhagyott laboratóriumok és létesítmények biztonsági szabványai, járványfelügyeleti iránymutatása és magatartási kódexe

(1) A ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumok számára megállapított minimumszabályokhoz készített útmutató a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadható el.

(2) A ragadósszáj- és körömfájás-mentes és fertőzésmentes státus visszanyeréséhez szükséges járványfelügyeletre vonatkozó iránymutatások a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(3) A XI. melléklet A. és B. részében felsorolt létesítményekben és laboratóriumokban alkalmazott biztonsági rendszerek egységes magatartási kódexe a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadható el.

11. SZAKASZ

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS DIAGNOSZTIZÁLÁSA

71. cikk

A ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálására és hólyagok képződésével járó egyéb betegségek differenciáldiagnózisára szolgáló szabványok és tesztek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti laboratóriumok a XIII. mellékletben felsorolt diagnosztikai teszteket és szabványokat használják.

(2) A különleges reagensek vagy diagnosztikai tesztek beszerzésére, tárolására és szállítására tett megfelelő intézkedésekre - hogy azok kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre a nemzeti laboratóriumok számára válsághelyzet esetén -, különösen az 56. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedésekre vonatkozó határozat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással fogadható el.

(3) A ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálásának és a sertések hólyagos betegségén kívüli egyéb, hólyagok képződésével járó betegségek differenciáldiagnózisának útmutatója a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadható el.

12. SZAKASZ

VÁLSÁGTERVEK ÉS VALÓS IDEJŰ RIASZTÁSI GYAKORLATOK

72. cikk

Készenléti tervek

(1) A tagállamok készenléti tervet készítenek, amelyek meghatározzák a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos magas szintű tudatosság és felkészültség fenntartásához, a környezet védelméhez szükséges nemzeti intézkedéseket, amelyet ragadósszáj- és körömfájás-kitörés esetén kell végrehajtani.

(2) A készenléti tervek hozzáférést biztosítanak a ragadósszáj- és körömfájás-kitörés gyors és hatékony felszámolásához szükséges valamennyi felszereléshez, berendezéséhez, személyi állományhoz és egyéb kellő anyagokhoz, valamint koordinációt biztosítanak a szomszédos tagállamokkal és ösztönzik az együttműködést a szomszédos harmadik országokkal.

(3) A készenléti terv a XVII. melléklet 12. pontja szerinti legrosszabb eset forgatókönyvének bekövetkezte esetén végrehajtandó intézkedéseket írja elő, továbbá megadja

a) a sürgősségi vakcinázás esetére szükségesnek tartott vakcinaszükségletet;

b) a nagy sűrűségű állatállománnyal rendelkező területeket tartalmazó régiókat, figyelembe véve a X. mellékletben meghatározott kritériumokat.

(4) A készenléti tervek biztosítják, hogy járványkitörés esetén megtesznek minden szükséges intézkedést az összes elkerülhető környezeti károsodás megelőzésére, miközben a legmagasabb szintű járványvédelmet biztosítják, és minimálisra csökkentik a kitörés okozta károkat, különösen abban az esetben, ha a helyszínen el kell égetni vagy ásni az elhullott vagy leölt állatok tetemét.

(5) A készenléti tervek elkészítésére vonatkozó kritériumok és követelmények a XVII. mellékletben találhatók. E kritériumok és követelmények a ragadós száj- és körömfájás sajátságos természetét, valamint a járványvédelmi és környezetvédelmi intézkedések tökéletesítésében elért haladást figyelembe véve módosíthatók a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

(6) A Bizottság megvizsgálja a készenléti terveket, hogy meghatározza, hogy azok lehetővé teszik-e az (1) bekezdésben előírt célkitűzés elérését, és az érintett tagállamnak javaslatot tesz a szükséges módosítások tekintetében, különösen azért, hogy ezek a tervek összeegyeztethetők legyenek a többi tagállaméval.

(7) A készenléti terveket a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság haladéktalanul értesítést kap a tagállamok jóváhagyott készenléti terveinek lényeges módosításáról.

(9) A felülvizsgált készenléti tervek később a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban hagyhatók jóvá, hogy figyelembe lehessen venni a helyzet alakulását.

(10) A tagállamok ötévente minden esetben naprakésszé teszik készenléti terveiket, különösen a 73. cikkben említett valós idejű gyakorlatokon szerzett tapasztalatok fényében, és jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

73. cikk

Valós idejű riasztási gyakorlatok

(1) A tagállamok valós idejű riasztási gyakorlatokat tartanak a jóváhagyott készenléti terveikkel és a XVII. melléklettel összhangban.

(2) A tagállamok - ahol lehetséges és ésszerű - a szomszédos tagállamok vagy harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival szorosan együttműködve tartanak valós idejű riasztási gyakorlatokat.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a valós idejű riasztási gyakorlatok főbb eredményeiről. Ezt az információt a 64/432/EGK irányelv 8. cikkében megkövetelt tájékoztatás részeként nyújtják be.

13. SZAKASZ

VÉDELMI KÖZPONTOK ÉS SZAKÉRTŐI CSOPORTOK

74. cikk

Nemzeti/központi járványvédelmi központok - feladatok és kötelezettségek

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetén azonnal fel lehessen állítani egy teljes működőképességgel bíró nemzeti/központi járványvédelmi központot.

(2) A nemzeti/központi járványvédelmi központ mindenekelőtt irányítja és figyelemmel kíséri a 76. cikk szerinti helyi járványvédelmi központok működését. Bizonyos, eredetileg a nemzeti/központi járványvédelmi központ számára előírt feladatokat át lehet később ruházni a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában előírt vagy annál magasabb közigazgatási szinten működtetett helyi járványvédelmi központra, feltéve hogy ez a nemzeti járványvédelmi központ feladatait nem veszélyezteti.

(3) A nemzeti/központi járványvédelmi központ felelős legalább

a) a szükséges védelmi intézkedések meghatározásáért;

b) ezen intézkedések azonnali és hatékony végrehajtásáért a helyi járványvédelmi központokon keresztül;

c) a helyi járványvédelmi központok személyzettel és egyéb forrásokkal való ellátásáért;

d) a Bizottság, a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és az egyéb nemzeti hatóságok tájékoztatásáért, a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságokat és szervezeteket, valamint az állat-egészségügyi, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket és szerveket is ideértve;

e) sürgősségi vakcinázási kampányok megszervezéséért és a vakcinázási övezet határainak kijelöléséért;

f) a diagnosztikai laboratóriumokkal való kapcsolattartásért;

g) a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatósággal való kapcsolattartásért, az állat-egészségügyi- és környezetbiztonsági lépések koordinációja érdekében;

h) a médiával való kapcsolattartásért;

i) a jogalkalmazó szervekkel való kapcsolattartásért a konkrét jogi intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében.

75. cikk

Nemzeti/központi járványvédelmi központok - technikai követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti/központi járványvédelmi központok rendelkezzenek a hatékony betegségfelszámolási kampányhoz szükséges valamennyi eszközzel, beleértve a személyzetet, felszerelést és berendezést is.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök legalább a következőket foglalják magukban:

a) állományazonosító és állat-helymeghatározó rendszer, lehetőség szerint számítógépes formában;

b) valamennyi szükséges távközlési eszköz, beleértve a telefonokat, faxot és - ha lehetséges - a médiával való kommunikáció eszközeit;

c) olyan kommunikációs rendszer, amely lehetővé teszi az információcserét a helyi járványvédelmi központokkal, laboratóriumokkal és egyéb érdekelt szervezetekkel, lehetőség szerint számítógépes formában;

d) térképek és egyéb információforrások, amelyek felhasználhatók a védelmi intézkedések irányításában;

e) közösen, naponta vezetett napló, amelyet abból a célból tartanak fenn, hogy időrendi sorrendben rögzítsék benne valamennyi, a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos eseményt, és amely lehetővé teszi a különböző tevékenységek összekapcsolását és koordinálását;

f) azon nemzeti és nemzetközi szervezetek és laboratóriumok jegyzéke, amelyek érdeklődésére a ragadósszáj- és körömfájás-kitörés számot tarthat, és amelyeket értesítenek ilyen esetben;

g) azon munkatársak és egyéb személyek jegyzéke, akiket azonnal fel lehet szólítani, hogy lépjenek szolgálatba a helyi járványvédelmi központoknál vagy a 78. cikkben említett szakértői csoportokban valamely ragadósszáj- és körömfájás-kitörés esetén;

h) azon hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságok és szervek jegyzéke, amelyeket értesítenek ragadósszáj- és körömfájás-kitörés esetén;

i) a megfelelő ártalmatlanítóhelyeket feltüntető térképek;

j) az állati tetemek és hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására engedélyezett kezelő és ártalmatlanító vállalkozások jegyzéke, amelyeket meg lehet bízni ilyen feladatokkal ragadósszáj- és körömfájás-kitörés esetén, feltüntetve főként a kapacitásukat, címüket és egyéb elérhetőségi adataikat;

k) a fertőtlenítőszerek, valamint testszövetek és -folyadékok a tetemek oszlása következtében a közvetlen környezetbe, különösen a felszíni és talajvízbe jutásának monitorozására és ellenőrzésére hozandó intézkedések jegyzéke.

76. cikk

Helyi járványvédelmi központok felállítása, feladatai és kötelezettségei

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetén azonnal fel lehessen állítani teljes működőképességgel bíró helyi járványvédelmi központokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy készenléti terveik rendelkezzenek a helyi járványvédelmi központok valószínű helyéről, megszervezéséről, személyzetéről, helyiségeiről, felszereléséről és berendezéséről, irányítási rendszeréről, hírközlési vonalairól, valamint információs csatornáiról.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a helyi járványvédelmi központok a nemzeti/központi járványvédelmi központtal összhangban és szoros együttműködésben járjanak el, különösen a 74. cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírt intézkedéseket illetően.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a helyi járványvédelmi központok rendelkezzenek az ebben az irányelvben előírt, ragadósszáj- és körömfájás-kitörés esetén alkalmazandó intézkedések azonnali végrehajtásához szükséges szervezettel.

77. cikk

Helyi járványvédelmi központok - technikai követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a helyi járványvédelmi központok rendelkezzenek a szükséges személyzettel, felszereléssel és berendezéssel, valamint világos irányítási struktúrával és hatékony irányítással, biztosítandó a járványtani nyomozással, a környezet védelmével, a tetemek fertőzött állományokban való ártalmatlanításával, a körzetek hatósági megfigyelésével, a felkutatással, állatvédelemmel és kényszervágással, tisztítással és takarítással, valamint egyéb egészségügyi intézkedésekkel, sürgősségi vakcinázással és minden egyéb stratégiai döntéssel kapcsolatos intézkedések azonnali végrehajtását.

(2) A helyi járványvédelmi központok rendelkeznek legalább az alábbiakkal:

a) a nemzeti járványvédelmi központtal való kommunikációra fenntartott telefonvonal, és olyan telefonvonalak, amelyeken keresztül a mezőgazdasági termelők és a vidéki lakosok friss, pontos információkat kaphatnak az intézkedésekről;

b) a kommunikációhoz és valamennyi szükséges adat hatékony kezeléséhez szükséges eszközökkel ellátott, kihelyezett személyzet;

c) lehetőség szerint számítógépes nyilvántartási rendszer, amely kapcsolódik a nemzeti járványvédelmi központhoz és valamennyi szükséges adatbázishoz, laboratóriumhoz és egyéb szervezethez;

d) egy közösen, naponta vezetett napló, amelyet abból a célból tartanak fenn, hogy időrendi sorrendben rögzítsenek benne valamennyi, a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos eseményt, és amely lehetővé teszi a különböző tevékenységek összekapcsolását és koordinálását;

e) azon személyek, beleértve a magánállatorvosokat is, továbbá helyi szervezetek naprakész jegyzéke valamennyi régió tekintetében, akiket, illetve amelyeket ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén értesítenek, és a továbbiakban közreműködhetnek;

f) azon gazdaságok naprakész jegyzéke, amelyekre a 15. és a 18. cikk rendelkezései alkalmazhatók ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetén;

g) az ezzel az irányelvvel összhangban leölt, és a közösségi és nemzeti környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban ártalmatlanítandó állatok elégetésének vagy elföldelésének lehetséges helyszíneit felsoroló naprakész jegyzékek;

h) valamennyi régióra vonatkozóan a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságok, valamint egyéb környezetvédelmi szervek naprakész jegyzéke, amelyekkel érintkezésbe kell lépni, és amelyeknek ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetén közre kell működniük;

i) olyan térképek, amelyek feltüntetik azokat a tetemek elföldelésére alkalmas ártalmatlanítóhelyeket, amelyek nem jelentenek veszélyt a környezetre, különösen a felszíni vizekre és a talajvízre;

j) az állati tetemek és hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására engedélyezett kezelő- és ártalmatlanítóvállalkozások jegyzéke;

k) a fertőtlenítőszerek, valamint testszövetek és -folyadékok a tetemek oszlása következtében a közvetlen környezetbe, különösen a felszíni és talajvízbe jutásának monitorozására és ellenőrzésére hozandó intézkedések jegyzéke.

78. cikk

Szakértői csoport

(1) A tagállamok létrehoznak egy folyamatosan működő szakértői csoportot, amely azonos számban tartalmaz járványtani szakembereket, állatorvos-kutatókat és virológusokat, és amelynek az a célja, hogy folyamatosan rendelkezésre álló szakmai hátteret nyújtson a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a ragadós száj- és körömfájással szembeni készültség biztosításában.

Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyekben korlátozott számban tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, hivatalos megállapodást köthetnek más tagállamokkal kölcsönös segítségnyújtásról a szakértői csoport vonatkozásában. E megállapodásokat a 72. cikkben említett készenléti tervek ismertetik részletesen.

(2) Ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörésének gyanúja esetén a szakértői csoport feladatai közé tartoznak legalább a következők:

a) a klinikai kép és a járványügyi helyzet értékelése;

b) tanácsadás a ragadós száj- és körömfájás diagnózisához szükséges minták vétele és analízise tekintetében, valamint a további megteendő fellépésekkel és intézkedésekkel kapcsolatban.

(3) Ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörése esetén a szakértői csoport feladatai közé tartoznak legalább a következők:

a) a klinikai kép értékelése legalább a referenciaesetben és amennyiben szükséges, a helyszínen, valamint a járványügyi nyomozás eredményeinek elemzése, azon adatok összegyűjtése érdekében, amelyekkel meghatározható

i. a fertőzés eredete;

ii. a kórokozó behurcolásának időpontja;

iii. a betegség lehetséges terjedése;

b) jelentés az állat-egészségügyi szolgálat vezetőjének és a nemzeti járványvédelmi központnak;

c) tanácsadás az alkalmazandó szűrővizsgálatokkal, mintavételi és vizsgálati eljárásokkal, védelmi és egyéb intézkedésekkel és a megvalósítandó stratégiával kapcsolatban, beleértve gazdaságokban és a 16. cikkben említett létesítményekben alkalmazandó biológiai biztonsági intézkedésekkel és a sürgősségi vakcinázással kapcsolatos tanácsadást is;

d) a járványtani vizsgálat nyomon követése és irányítása;

e) a járványtani adatok földrajzi, meteorológiai és egyéb szükséges információkkal való kiegészítése;

f) a járványtani adatok elemzése és rendszeres időközönként kockázatbecslés;

g) segítségnyújtás ahhoz, hogy az állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítását úgy végezzék, hogy az a lehető legkevesebb káros környezeti hatással járjon.

14. SZAKASZ

ANTIGÉN- ÉS VAKCINABANKOK

79. cikk

Nemzeti antigén- és vakcinabankok

(1) A tagállamok a készenléti terv keretein belül nemzeti antigén- és vakcinabankokat létesíthetnek, illetve tarthatnak fenn a sürgősségi vakcinázásra használt antigénkészletek vagy a 2001/82/EK irányelvvel összhangban engedélyezett vakcinák készleteinek tárolására.

(2) A tagállamok létesítményeket tarthatnak fent vakcinák csomagolására és tárolására sürgősségi vakcinázás esetére.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti antigén- és vakcinabankokban tárolt antigén és az ebből összeállított vakcina megfelel a közösségi antigén- és vakcinabankok számára a biztonság, a sterilitás és a nem strukturális fehérjetartalom tekintetében megállapított minimumszabályoknak.

(4) A nemzeti antigén- és vakcinabankot fenntartó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot antigén- és vakcinakészleteikről. Ezt az információt a 64/432/EGK irányelv 8. cikkében előírt tájékoztatás részeként továbbítják 12 havonta a Bizottságnak. A nemzeti antigén- és vakcinabankban tárolt antigén vagy engedélyezett vakcina mennyiségére és altípusára vonatkozó adatokat bizalmas információként kell kezelni, és különösen nem szabad nyilvánosságra hozni.

80. cikk

Közösségi antigén- és vakcinabank

(1) Közösségi antigén- és vakcinabankot kell létrehozni a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a közösségi antigén- és vakcinabank telephelyén közösségi tartalékokat tartsanak fenn a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák előállítására használt, koncentrált inaktivált antigénekből. Ebből a célból a ragadós száj- és körömfájás vírusa közösségi antigén- és vakcinabankban tárolt antigénje és, amennyiben szükséges, a 2001/82/EK irányelvvel összhangban engedélyezett vakcinák törzs- és altípus-diverzitásáról és az adagok számáról a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell határozni, figyelembe véve a 72. cikkben előírt készenléti tervek és a járványhelyzet ismeretében becsült szükségleteket, adott esetben a közösségi referencialaboratóriummal történő konzultációt követően.

(3) A közösségi antigén- és vakcinabankban tárolt antigén vagy engedélyezett vakcina mennyiségére és altípusára vonatkozó adatokat bizalmas információként kell kezelni, és különösen nem szabad nyilvánosságra hozni.

(4) A közösségi antigén- és engedélyezett vakcinatartalékoknak a lehetőség szerint legalább két gyártóüzem telepén való létesítésére és fenntartására vonatkozó feltételeket a Bizottság és a gyártó létesítmény közötti szerződésben határozzák meg. E szerződés kitér legalább a következőkre:

a) a koncentrált inaktivált antigén mennyiségei és szubtípusai beszerzésének feltételei;

b) az antigén és az engedélyezett vakcinák biztonságos tárolásának feltételei;

c) a vakcinák gyors összeállításának, gyártásának, kiszerelésének, címkézésének és elosztásának biztosítékai és feltételei.

(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjában említett feltételek és biztosítékok a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.

81. cikk

A koncentrált inaktivált antigének beszállítása és tárolása

A Bizottság biztosítja, hogy a közösségi antigén- és vakcinabankba beszállított koncentrált inaktivált antigén szerződéses gyártója olyan feltételeket garantál a ragadós száj- és körömfájás vírusa koncentrált inaktivált antigénjének beszállítására és tárolására vonatkozóan, amelyek legalább egyenértékűek a XIV. melléklet 1. pontjában megállapítottakkal.

82. cikk

A vakcinák összeállítása, gyártása, kiszerelése, címkézése és elosztása

(1) A Bizottság biztosítja, hogy a közösségi antigén- és vakcinabankba beszállított koncentrált inaktivált antigén szerződéses gyártója olyan feltételeket garantáljon a 81. cikkben említett antigénekből előállított vakcinák összeállítására, elkészítésére, kiszerelésére, címkézésére és szállítására vonatkozóan, amelyek legalább egyenértékűek a XIV. melléklet 2. pontjában megállapítottakkal.

(2) Szükséghelyzet esetén és kellően figyelembe véve a járványhelyzetet, a Bizottság felhatalmazással rendelkezik, hogy gondoskodjon a megfelelő antigénekből előállított vakcinák szükséges mennyiségeinek azonnali gyártásáról, kiszereléséről, címkézéséről, átmeneti tárolásáról és elosztásáról.

83. cikk

Hozzáférés a közösségi antigén- és vakcinabankhoz

(1) A tagállamok számára hozzáférést kell biztosítani a közösségi antigén- és vakcinabankhoz, miután ezt kérték a Bizottságtól.

A Bizottság - a közösségi antigén- és vakcinatartalékok lehetőségeinek határain belül - azonnal intézkedik a szükséges mennyiségű és altípusú vakcinák összeállításáról, kiszereléséről, címkézéséről és elosztásáról, különösen az 51. cikk alkalmazásakor.

(2) A nemzeti antigén- és vakcinabankot fenntartó tagállamoknak vagy egy nemzetközi antigén- és vakcinabankkal kapcsolatban álló tagállamoknak ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak a közösségi antigén- és vakcinabankkal szemben, mint más, ilyen tartalékokkal nem rendelkező tagállamoknak.

(3) Amennyiben a Közösség érdeke megkívánja, a Bizottság elláthat harmadik országokat a közösségi tartalékokból származó antigénnel vagy az ilyen antigénből előállított vakcinával, vagy kölcsönözheti nekik ezeket.

A Közösség és a harmadik országok közötti megállapodások sérelme nélkül, a harmadik országoknak a közösségi antigén- és vakcinabankhoz való hozzáférését a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell engedélyezni, figyelemmel az érintett harmadik ország és a Bizottság közötti, a fenti eljárás során elfogadandó pénzügyi és technikai együttműködéssel kapcsolatban kötött részletes megállapodásokra.

(4) A közösségi tartalékból származó antigén vagy az ebből összeállított vakcina felhasználását követően a Bizottság biztosítja, hogy a felhasznált antigént vagy vakcinát a lehető leghamarabb és a járványhelyzetnek megfelelően pótolják.

84. cikk

A ragadósszáj- és körömfájás-vakcinák vizsgálata

(1) A Bizottság felelős azért, hogy biztosítsa a közösségi antigén- és vakcinabankban tárolt antigénből előállított vakcinák és más antigénekből előállított vakcinák hatóerejének és ártalmatlanságának független vizsgálatát, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás ellen harmadik országokban hozott védelmi intézkedések közösségi támogatása keretében kívánnak felhasználni a 82. cikk (2) bekezdésében és a 83. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálat céljából a Bizottság igénybe veheti valamely független közösségi koordinációs intézmény szolgáltatásait.

Szükség esetén kijelölik ezt a közösségi koordinációs intézményt, és a feladataira, felelősségeire és a közösségi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozóan részletes szabályokat fogadnak el a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(3) A hatóképességre, a biztonságosságra és a gyártási eljárásokra vonatkozó, közösségi jogszabályokban előírt szabványok sérelme nélkül, a közösségi antigén- és vakcinabankban tárolt antigénből előállított vakcinák legalább az Európai Gyógyszerkönyvben és az OIE Kézikönyv megfelelő rendelkezéseiben megállapított, a hatóképességre, a biztonságosságra és a gyártási eljárásokra vonatkozó minimumszabályoknak megfelelnek.

15. SZAKASZ

RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS MÁS FAJOKBAN

85. cikk

Kiegészítő intézkedések a ragadós száj- és körömfájás megelőzésére

(1) Az 1774/2002/EK rendelet és a végrehajtási jogszabályok sérelme nélkül, a konyhai hulladék takarmányozási célú használatának a közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban való tilalma valamennyi állatra érvényes, függetlenül azok hasznosításától vagy a helytől, ahol az állatok tartózkodnak. A tagállamok által alkalmazandó védelmi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályok a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

(2) A 2. cikk a) pontjának második mondatában említett állatokban előforduló ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre vonatkozó részletes szabályok a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

(3) Amint valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tudomást szerzett ragadósszáj- és körömfájás-fertőzöttségre gyanús vadon élő állatokról, haladéktalanul meghozza a megfelelő intézkedéseket, hogy megerősítse vagy kizárja a betegség előfordulását valamennyi elejtett vagy elhullva talált, fertőzésre fogékony fajba tartozó vadon élő állat vizsgálata révén, beleértve a laboratóriumi vizsgálatot is. Értesíti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tulajdonosait és a vadászokat a fertőzés gyanújáról.

(4) Amint valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megállapította a ragadós száj- és körömfájás elsődleges esetét vadon élő állatokban, haladéktalanul alkalmazza a XVIII. melléklet A. részében előírt intézkedéseket, hogy mérsékelje a betegség terjedését, és tervet készít a ragadós száj- és körömfájás felszámolására a XVIII. melléklet B. részével összhangban. Értesíti a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tulajdonosait és a vadászokat a betegség megállapításáról.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

86. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden intézkedést, amely végrehajtásuk biztosításához szükséges. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb a 93. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontig értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot és haladéktalanul értesítik minden későbbi módosításról is, amely ezeket érinti.

87. cikk

Meghatározott cikkek végrehajtására, ezen irányelv végrehajtására vonatkozó további részletes szabályok elfogadására és a mellékletek módosítására vonatkozó eljárások

(1) A 75. cikk (2) bekezdésének és a 77. cikk (2) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

(2) Az irányelv végrehajtására vonatkozó további részletes szabályok a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

(3) Az irányelv mellékletei a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak vagy a XI. melléklet esetében a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.

88. cikk

Az eseti járványügyi intézkedések elfogadására vonatkozó eljárás

Amennyiben az ezen irányelvben előírt intézkedések végrehajtása során egy tagállam azt állapítja meg, hogy valamely intézkedés nem igazodik a járványügyi helyzethez, vagy az irányelvvel összhangban hozott intézkedések ellenére úgy tűnik, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjed, eseti alapon is lehet határozatot hozni a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően arról, hogy engedélyezzék a szóban forgó tagállam számára, hogy alternatív, az előzővel egyenértékű járványtani hatású intézkedéseket hajtson végre, korlátozott, a járványhelyzetnek megfelelő időtartam alatt.

89. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelettel létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

A fenti határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam 15 nap.

(4) A bizottság saját eljárási szabályzatát maga fogadja el.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. cikk

A 92/46/EGK irányelv módosítása

A 92/46/EGK tanácsi irányelv A. melléklete I. fejezete 4. pontjának b) alpontjában a második albekezdést el kell hagyni.

91. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 85/511/EGK irányelv, a tagállamoknak az átültetésre és alkalmazásra vonatkozó, XIX. mellékletben megadott időkorlátokkal kapcsolatban fennálló kötelezettségei sérelme nélkül, és az annak végrehajtására elfogadott, a ragadós száj- és körömfájás vírusa azonosítását végző referencialaboratórium kijelöléséről és e laboratórium feladatainak meghatározásáról szóló, 1989. szeptember 25-i 89/531/EGK határozat ( 2 ) és a ragadósszáj- és körömfájás-vakcinákkal kapcsolatos közösségi koordinációs intézet kijelöléséről és feladataik megállapításáról szóló, 1991. december 11-i 91/665/EGK határozat ( 3 ) a 93. cikkben említett időponttól hatályát veszti.

(2) A hatályát vesztett 85/511/EGK irányelvre történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok erre az irányelvre vonatkoznak és a XX. melléklet megfelelési táblázatának megfelelően értendők.

92. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Átmeneti rendelkezések a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el, az irányelv hatálybalépésének időpontjától számított ötéves időtartamra.

(2) A 94. cikkben említett időpontot követő hat hónapon belül a tagállamok módosított készenléti terveket nyújtanak be a Bizottságnak, figyelembe veendő a 72. cikk rendelkezéseit.

A Bizottság összeveti a készenléti terveket ezen irányelv célkitűzéseivel, és javaslatot tesz az érintett tagállamoknak bármely általa szükségesnek tartott módosításra, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a készenléti tervek összeegyeztethetők legyenek a többi tagállam ilyen terveivel.

A fent említett módosított készenléti terveket a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell jóváhagyni.

93. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2004. június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 2004. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

94. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

95. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A JÁRVÁNYKITÖRÉS MEGHATÁROZÁSA

Járványkitörésnek kell minősíteni azt az esetet, amikor egy gazdaság az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel:

1. Ragadós száj- és körömfájás vírusát izolálták egy állatból, az abból az állatból származó valamely termékből vagy a környezetéből.

2. Ragadós száj- és körömfájásra utaló klinikai tüneteket figyeltek meg egy fertőzésre fogékony fajba tartozó állatban, és a ragadós száj- és körömfájás vírusa egy vagy több szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus-ribonukleinsavat (RNS) mutattak ki és azonosítottak az állatból vagy az ugyanabba a járványtani csoportba tartozó állatokból vett mintákban.

3. Ragadós száj- és körömfájásnak megfelelő klinikai tüneteket figyeltek meg egy fertőzésre fogékony fajba tartozó állatban, és az állat vagy kohortja a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelődött ellenanyagok tekintetében szeropozitív, feltéve hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók.

4. A ragadós száj- és körömfájás vírusa egy vagy több szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus RNS-t mutattak ki és azonosítottak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból vett mintákban, és az állatok a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelődött ellenanyagokat illetően szeropozitívak, feltéve hogy strukturális proteinekkel szemben termelődött ellenanyagok esetében a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók.

5. Járványtani kapcsolatot állapítottak meg egy megerősített ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitöréssel és az alábbi feltételek közül legalább egy érvényes:

a) egy vagy több állat a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelődött ellenanyagokat illetően szeropozitív, feltéve hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók;

b) a ragadós száj- és körömfájás vírusa egy vagy több szerotípusára specifikus vírusantigént vagy vírus RNS-t mutattak ki és azonosítottak egy vagy több, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatból vett mintákban;

c) ragadós száj- és körömfájással való aktív fertőzésre vonatkozó szerológiai bizonyítékot állapítottak meg egy vagy több, fertőzésre fogékony fajba tartozó, a ragadós száj- és körömfájás vírusának strukturális vagy nem strukturális proteinjeivel szemben termelődött ellenanyagokra vonatkozóan szeronegatívról szeropozitívra változó állatban a szerokonverzió kimutatása révén, feltéve hogy a szeropozitivitás esetleges okaként a korábbi vakcinázás, reziduális maternális ellenanyagok jelenléte vagy a nem specifikus reakciók kizárhatók.

Amennyiben ésszerűen nem várható korábbi szeronegatív státus fennmaradása, a szerokonverzió kimutatását páros mintákkal kell végezni, amelyeket két vagy több alkalommal kell begyűjteni ugyanabból az állatból, strukturális proteinek esetében legalább 5 napos időközzel, valamint nem strukturális proteinek esetében legalább 21 napos időközzel;

d) Ragadós száj- és körömfájásnak megfelelő klinikai tüneteket figyeltek meg egy fertőzésre fogékony fajba tartozó állatban.

II. MELLÉKLET

A BETEGSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ AZON TAGÁLLAM ÁLTAL NYÚJTANDÓ TOVÁBBI JÁRVÁNYTANI INFORMÁCIÓK, AMELYBEN RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁST ÁLLAPÍTOTTAK MEG

1. Minden elsődleges járványkitörés vagy a 16. cikkben említett létesítményben vagy szállítóeszközön észlelt eset megállapítását követő 24 órán belül az érintett tagállamnak be kell jelentenie a következőket az állatbetegségek közösségi bejelentési rendszerén keresztül, amelyet a 82/894/EGK irányelv 5. cikkével összhangban hoztak létre:

a) a feladás dátuma;

b) a feladás időpontja;

c) származási ország;

d) a betegség neve és a vírus típusa, az adott esetnek megfelelően;

e) a járványkitörés sorozatszáma;

f) a járványkitörés típusa;

g) az ehhez a járványkitöréshez rendelt kitörési referenciaszám;

h) a régió és a gazdaság földrajzi elhelyezkedése;

i) korlátozások által érintett egyéb régió;

j) a betegség megállapításának időpontja és a megállapítás módszere;

k) a betegség gyanúja felmerülésének dátuma;

l) az első fertőzés feltételezett dátuma;

m) a betegség eredete, amennyire kimutatható;

n) a járványvédelmi intézkedések, amelyeket meghoztak.

2. Elsődleges járványkitörések vagy a 16. cikkben említett létesítményekben vagy szállítóeszközön észlelt esetek esetében az 1. pontban említett adatokon kívül az érintett tagállamnak meg kell adnia a következő információkat is:

a) a kitörésben érintett, vagy a 16. cikkben említett létesítményben vagy szállítóeszközön lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok létszáma állatfajonként;

b) a fertőzésre fogékony fajba tartozó elhullott állatok száma a gazdaságban, a vágóhídon vagy szállítóeszközön, állatfajonként vagy hasznosítási típusonként (tenyésztésre, hizlalásra, vágásra szánt stb.);

c) a betegség morbiditása és a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok száma, amelyekben megállapították a ragadós száj- és körömfájást, hasznosítási típusonként (tenyésztésre, hizlalásra, vágásra szánt stb.);

d) a kitörésben, a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok száma;

e) az ártalmatlanított és elszállított tetemek száma;

f) a kitörés távolsága a legközelebbi gazdaságtól, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak;

g) amennyiben a ragadós száj- és körömfájást vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg, a fertőzött állatok vagy tetemek származási gazdaságának vagy gazdaságainak elhelyezkedése.

3. Másodlagos járványkitörések esetén az (1) és a (2) pontban említett információkat a 82/894/EGK tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott határidőn belül továbbítani kell.

4. Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a ragadós száj- és körömfájás valamely gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelt kitörésével vagy esetével kapcsolatban az 1., 2. és 3. ponttal összhangban szolgáltatott információkat a lehető legkorábban a Bizottságnak és a többi tagállamnak küldött írásos jelentés kövesse, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) az időpont, amikor a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön leölték és tetemeiket ártalmatlanították;

b) a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok leölésekor vett mintákon végzett vizsgálatok eredménye;

c) ha alkalmazzák a 18. cikkben előírt eltérést, a fertőzésre fogékony fajba tartozó leölt és ártalmatlanított állatok száma és adott esetben azon fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok száma, amelyeket egy későbbi időpontban kell levágni, valamint a levágásukra megállapított határidő;

d) a betegség lehetséges eredetére vonatkozó információk vagy a betegség eredete, amennyiben megállapították;

e) a ragadós száj- és körömfájásnak vágóhídon vagy szállítóeszközön való elsődleges kitörése vagy esete esetében a kitörést vagy esetet előidéző vírus genotípusa;

f) azokban az esetekben, amikor fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat öltek le kontaktgazdaságokban vagy olyan gazdaságokban, amelyben a ragadós száj- és körömfájás vírusával való fertőzöttségre gyanús, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, a következőkről szóló információkat:

i. a leölés időpontja és a fertőzésre fogékony fajba tartozó leölt állatok száma gazdaságonként és hasznosítási irányonként, és abban az esetben, amikor a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat kontaktgazdaságokban nem ölték le, információt kell szolgáltatni e döntés okairól;

ii. a ragadós száj- és körömfájás kitörése vagy esete és az egyes kontaktgazdaságok közötti járványtani kapcsolat vagy azok az okok, amelyek gyanút keltettek a ragadós száj- és körömfájás tekintetében az egyes fertőzöttségre gyanús gazdaságokban;

iii. a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból a gazdaságban és leölésükkor vett mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei.

5. Amennyiben az állatbetegségek közösségi bejelentési rendszere valamilyen okból ideiglenesen nem működik, egyéb kommunikációs eszközt kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

VIZSGÁLAT

1. Klinikai vizsgálat

1.1. Az egyes gazdaságokban tartott valamennyi, a betegségre fogékony fajba tartozó állatot alá kell vetni a ragadós száj- és körömfájás jeleire és tüneteire irányuló klinikai vizsgálatnak.

1.2. Különös hangsúlyt kell fordítani azokra az állatokra, amelyek nagy valószínűséggel érintkezhettek a száj- és körömfájás vírusával, különösen azokra az állatokra, amelyek veszélyeztetett gazdaságból származnak, vagy veszélyeztetett gazdasággal közeli kapcsolatban lévő személlyel vagy eszközzel érintkeztek.

1.3. A klinikai vizsgálatnak figyelemmel kell lennie a ragadós száj- és körömfájás átvitelére, beleértve a 2. cikk h) pontjában említett lappangási időt is, valamint a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tartásának módjára.

1.4. A gazdaságban tartott, a tárgyra vonatkozó nyilvántartásokat részletesen meg kell vizsgálni, különös tekintettel a közösségi jogszabályok által állat-egészségügyi célból megkövetelt adatokra, és, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, a morbiditásra, mortalitásra, vetélésre, klinikai megfigyelésekre, a termékenységben és takarmányfelvételben történt változásokra, az állatok beszerzésére és értékesítésére, valószínűleg kontaminálódott személyek látogatására vonatkozó és az egyéb, a kórelőzmény tekintetében fontos információra.

2. Mintavételi eljárások

2.1. Általános rendelkezések

2.1.1.

A szerológiai mintavételt az alábbiak szerint kell végezni:

2.1.1.1. a 78. cikkben említett szakértői csoporton belül felállított járványügyi csoport ajánlásai alapján; és

2.1.1.2. annak elősegítése céljából, hogy bizonyítékot keressenek és szolgáltassanak arra nézve, figyelembe véve az I. mellékletben szereplő meghatározást is, hogy korábban nem lépett fel fertőzés.

2.1.2.

Amennyiben a mintavételt egy járványkitörést követő betegségfigyelési program keretében végzik, a munka, amennyiben e melléklet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, csak legalább 21 nappal azt követően kezdhető el, hogy a fertőzött gazdaság(ok)ból eltávolították a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat és elvégezték az előzetes tisztítást és fertőtlenítést.

2.1.3.

A fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból való mintavételt e melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni minden olyan esetben, amikor juhok és kecskék vagy egyéb, fertőzésre fogékony fajba tartozó, egyértelmű klinikai tüneteket nem mutató állatok is részesei a járványkitörésnek, és főleg, ha az ilyen állatokat szarvasmarhaféléktől és sertésektől elkülönítve tartották.

2.2. Mintavétel a gazdaságokban

Azokban a gazdaságokban, ahol gyanítható a ragadós száj- és körömfájás előfordulása, de a klinikai tünetek hiányoznak, a juhokat és kecskéket, valamint a járványügyi csoport ajánlására a fertőzésre fogékony egyéb fajokat is, olyan mintavételi protokoll alapján kell megvizsgálni, amely képes 5 %-os gyakoriság legalább 95 %-os biztonsággal történő kimutatására.

2.3. Mintavétel a védőkörzetekben

A 21-35. cikkben előírt intézkedéseknek a 36. cikkel összhangban történő hatályon kívül helyezésének elérése érdekében meg kell vizsgálni a védőkörzet határán belül található valamennyi olyan gazdaságot, amelyekben juhok és kecskék nem álltak közvetlen és szoros kapcsolatban szarvasmarhafélékkel a mintavételt megelőző legalább 21 nap során, olyan mintavételezési protokoll alapján, amely képes 5 %-os gyakoriság legalább 95 %-os biztonsággal történő kimutatására.

Azonban a hatáskörrel rendelkező hatóságok - amennyiben a járványügyi viszonyok lehetővé teszik és különösen a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt intézkedések alkalmazása során - úgy is határozhatnak, hogy a mintákat csak legalább 14 nappal azt követően gyűjtik be, hogy a fertőzött gazdaság(ok)ból eltávolították a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat és elvégezték az előzetes tisztítást és fertőtlenítést, azzal a feltétellel, hogy a mintavételt a 2.3. ponttal összhangban végzik, olyan statisztikai paraméterek felhasználásával, amelyek alkalmasak a betegség 2 %-os gyakoriságának legalább 95 %-os biztonsággal történő kimutatására az állományban.

2.4. Mintavétel a megfigyelési körzetekben

A 37-43. cikkben előírt intézkedéseknek a 44. cikkel összhangban történő hatályon kívül helyezésének elérése érdekében meg kell vizsgálni a megfigyelési körzet határán belül azokat a gazdaságokat, ahol gyanítható a ragadós száj- és körömfájás előfordulása, de hiányoznak a klinikai tünetek, nevezetesen, ahol juhokat és kecskéket tartanak. E vizsgálat céljára a többlépcsős mintavételezés modellje a legalkalmasabb, feltéve hogy mintákat vesznek

2.4.1. a körzet valamennyi közigazgatási egységén belül azokból a gazdaságokból, ahol olyan juhokat, illetve kecskéket tartanak, amelyek a mintavételt megelőzően legalább 30 napig nem kerültek közvetlen és szoros érintkezésbe szarvasmarhafélékkel; és

2.4.2. a fent említett gazdaságok közül annyiból, amennyi ahhoz szükséges, hogy legalább 95 %-os biztonsággal kimutatható legyen legalább 1 fertőzött gazdaság, amennyiben a betegség becsült gyakorisága 2 % a körzeten belül egyenletesen elosztva; és

2.4.3. gazdaságonként annyi juhból és kecskéből, amennyi ahhoz szükséges, hogy legalább 95 %-os biztonsággal kimutatható legyen a betegség legalább 5 %-os gyakorisága az állományban, és valamennyi juhból és kecskéből, amennyiben kevesebb mint 15 juh és kecske van a gazdaságban.

2.5. Mintavétel ellenőrzés céljából

2.5.1. Az OIE által monitoringcélokra javasolt vagy a 2.4. bekezdésben előírt mintavételezési protokollt kell alkalmazni a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban létesített körzeteken kívüli területek monitorozására, és különösen annak igazolására, hogy nincs fertőzés a nem vakcinázott szarvasmarhafélékkel és sertésekkel közvetlen és szoros kapcsolatban nem álló juh- és kecskeállományban, a 2.4.2. bekezdéshez képest azzal a különbséggel, hogy az állományban feltételezett gyakoriságot 1 %-ban kell meghatározni.

3.

A 2.2., 2.3. és 2.4.3. bekezdés követelményeinek megfelelően számított mintanagyságot meg kell növelni, figyelembe veendő az alkalmazott teszt igazolt diagnosztikai érzékenységét.

IV. MELLÉKLET

A TAKARÍTÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI

1. Általános elvek és eljárások

1.1.

A 11. cikkben előírtak szerinti takarítási és fertőtlenítési műveleteket hatósági felügyelet mellett és a hatósági állatorvos utasításaival összhangban kell végezni.

1.2.

Az alkalmazandó fertőtlenítőszereket és azok koncentrációit a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalosan jóváhagyja, biztosítandó a ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítását.

1.3.

A fertőtlenítőszerek hatékonyságát hosszú ideig tartó tárolással nem szabad károsítani.

1.4.

A fertőtlenítőszerek és a fertőtlenítési eljárások kiválasztásakor figyelembe kell venni a kezelendő helyszín, járművek és tárgyak jellegét.

1.5.

Biztosítani kell, hogy zsírtalanító anyagok és fertőtlenítőszerek alkalmazása során fennálló körülmények a hatékonyságukat ne befolyásolják hátrányosan. Különösen a gyártó által megadott technikai paramétereket - mint a nyomás, a minimális hőmérséklet vagy a szükséges behatási idő - kell betartani. A fertőtlenítőszer hatékonyságát nem szabad más anyagokkal, mint például zsírtalanító anyagokkal való kölcsönhatás révén veszélyeztetni.

1.6. A következő általános szabályokat kell alkalmazni a felhasznált fertőtlenítőszer típusától függetlenül:

1.6.1. az alom, az alomszalma és a bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel;

1.6.2. valamennyi feltehetően szennyezett felület, különösen a talaj, a padlók, a feljárók és a falak alapos keféléssel és súrolással végzett lemosása és tisztítása, ahol lehetséges, az olyan berendezések vagy felszerelési tárgyak eltávolítását vagy szétszerelését követően, amelyek máskülönben csökkentenék a takarítási és fertőtlenítési eljárás hatékonyságát;

1.6.3. ezt követően a fertőtlenítőszer újabb alkalmazása a gyártó ajánlásaiban meghatározott minimális behatási ideig;

1.6.4. a tisztítási műveletekhez használt vizet oly módon kell elvezetni, hogy megelőzhető legyen a vírus terjesztésének bárminemű kockázata, és a hatósági állatorvos előírásaival is összhangban legyen.

1.7.

Amennyiben magas nyomású folyadékkal végzik a mosást és azt követően a fertőtlenítést, el kell kerülni a már megtisztított vagy fertőtlenített részek újrafertőződését.

1.8.

A feltehetően fertőzött berendezéseket, felszereléseket, tárgyakat és rekeszeket le kell mosni, fertőtleníteni kell, vagy meg kell semmisíteni.

1.9.

Az irányelv keretében előírt takarítást és fertőtlenítést dokumentálni kell a gazdaság nyilvántartásában vagy gépjárművek esetén a menetlevélben, illetve amennyiben hivatalos jóváhagyás szükséges, a felügyelő hatósági állatorvos ad igazolást.

2. Különleges rendelkezések a fertőzött gazdaságok takarításáról és fertőtlenítéséről

2.1. Előzetes takarítás és fertőtlenítés

2.1.1. Az állatok leölése közben minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy elkerülhető vagy minimális legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusának szétszóródása. Ide tartozik többek között az időszakos fertőtlenítőberendezés felállítása, a védőruhák beszerzése, a zuhanyozás, a használt berendezések, eszközök, felszerelések fertőtlenítése és a szellőzés áramellátásának felfüggesztése.

2.1.2. A leölt állatok tetemeit fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, továbbá zárt és szivárgásmentes konténerekben el kell távolítani a gazdaságból ártalmatlanítás céljából.

2.1.3. Amint a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok tetemeit ártalmatlanítás céljából eltávolították, a gazdaság azon részeit, ahol ezeket az állatokat elhelyezték, illetve a többi épület, udvar stb. azon részeit, amelyik fertőződött a leölés, levágás vagy post mortem vizsgálat során, az erre a célra jóváhagyott fertőtlenítőszerrel le kell permetezni.

2.1.4. A szöveteket vagy a vért, amely a levágás vagy a post mortem vizsgálat, illetve az épületek, udvarok, eszközök stb. durva szennyeződésekor jutott a felszínre, gondosan össze kell gyűjteni és a tetemekkel együtt ártalmatlanítani kell.

2.1.5. A felhasznált fertőtlenítőszert legalább 24 órán át a felületen kell hagyni.

2.2. Végső tisztítás és fertőtlenítés

2.2.1. A felületekről a zsiradékot és a szennyeződést zsíroldó szer alkalmazásával és a felületek hideg vízzel való lemosásával kell eltávolítani.

2.2.2. A hideg vizes lemosás után további fertőtlenítőszeres permetezést kell alkalmazni.

2.2.3. Hét nap után a helyszínt újból zsíroldó szerrel kell kezelni, hideg vízzel leöblíteni, fertőtlenítőszerrel permetezni, majd ismét leöblíteni hideg vízzel.

3. A kontaminálódott alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése

3.1. A szilárd fázisú trágyát és a használt almot hőkezelés céljára kazalba kell tenni, lehetőség szerint a trágya köbmétereként 100 kg granulált égetett mész hozzáadásával, legalább 70 °C-os hőmérsékletet biztosítva egyenletesen a kazalban, majd fertőtlenítőszerrel le kell permetezni és legalább 42 napon át állni kell hagyni; ezen idő alatt a kazlat le kell fedni vagy meg kell forgatni, hogy biztosítani lehessen valamennyi réteg hőkezelését.

3.2. A hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó hozzáadása után legalább 42 napig kell tárolni. Ez az időtartam meghosszabbítható, ha a hígtrágya erősen szennyezett, vagy kedvezőtlen időjárási körülmények között. Ezen időtartam lerövidíthető, ha fertőtlenítőszert adnak a hígtrágyához annak érdekében, hogy annyira megváltozzék a kémhatás az anyag teljes állagában, hogy elpusztuljon a ragadós száj- és körömfájás vírusa.

4. Különleges esetek

4.1. Amennyiben műszaki vagy biztonsági okokból kifolyólag a tisztítási és fertőtlenítési műveletek nem végezhetők el ezen irányelvvel összhangban, az épületeket vagy helyszíneket - amennyire csak lehet - meg kell tisztítani és le kell fertőtleníteni, hogy megelőzhető legyen a ragadós száj- és körömfájás vírusának terjedése, és legalább egy évig nem telepíthetők oda a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok.

4.2. A 2.1. és 2.2. ponttól eltérve, szabadtartású gazdaságok esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság különleges takarítási és fertőtlenítési eljárásokat állapíthat meg, figyelembe véve a gazdaság típusát és az éghajlati körülményeket.

4.3. A 3. ponttól eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóság különleges eljárásokat állapíthat meg a trágya fertőtlenítésére vonatkozóan, az arra vonatkozó tudományos bizonyítékoknak megfelelően, hogy az eljárás biztosítja a ragadós száj- és körömfájás vírusának hatékony elpusztítását.

V. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOK ÚJRATELEPÍTÉSE

1. Általános elvek

1.1.

Az újratelepítés legkorábban a gazdaság végső fertőtlenítésének elvégzése után 21 nappal kezdődhet.

1.2.

1.2.1.

az állatok nem olyan területről származnak, amely ragadós száj- és körömfájás miatt állat-egészségügyi korlátozás alatt áll;

1.2.2.

szarvasmarhafélék vagy sertések esetében klinikai tünetek alapján, a ragadós száj- és körömfájásra fogékony egyéb fajok esetében az 1.3. bekezdésben meghatározott megfigyelési időszak végén elvégzett laboratóriumi vizsgálatok segítségével igazolni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy a betelepítendő állatokban nem mutatható ki semmilyen visszamaradt ragadósszáj- és körömfájás-vírus;

1.2.3.

az 1.2.2. bekezdésben említett megfelelő immunválasznak az újratelepítésre szánt állatokban való biztosítása érdekében az állatoknak:

1.2.3.1. vagy olyan gazdaságból kell származniuk és érkezniük, amelynek legalább 10 km-es sugarú körzetében legalább 30 napja nem volt ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés; vagy

1.2.3.2. az állatokat negatív eredménnyel vizsgálták egy, a XIII. mellékletben leírt, a ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálatban, amelyet a gazdaságba való bevitel előtt vett mintákon végeztek.

1.3.

1.3.1.

a kérdéses gazdaság valamennyi egységét és épületét be kell telepíteni az állatokkal;

1.3.2.

az olyan gazdaságok esetében, amelyek több egységből vagy épületből állnak, nem szükséges az újratelepítést az összes egységben vagy épületben egyszerre elvégezni.

A ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó egyetlen állat sem hagyhatja el azonban a gazdaságot, amíg valamennyi egységben és épületben be nem fejezték az újratelepítendő állatok betelepítésére vonatkozó eljárásokat;

1.3.3.

az állatokon háromnaponként klinikai vizsgálatot kell végezni a betelepítést követő első 14 napban;

1.3.4.

az újratelepítést követő 15. és 28. nap közötti időszak során az állatokon hetente egyszer kell klinikai vizsgálatot végezni;

1.3.5.

legkorábban az utolsó visszatelepítést követő 28. napon valamennyi állaton klinikai vizsgálatot kell végezni és mintákat kell venni belőlük a III. melléklet 2.2. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően, a ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálat céljából.

1.4.

Az újratelepítési folyamat befejezettnek tekinthető, ha az 1.3.5. pontban előírt intézkedéseket negatív eredménnyel hajtották végre.

2. Az intézkedések kiterjesztése és eltérések

2.1. A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja

2.1.1. jelzőállatok használatát, különösen olyan gazdaságokban, amelyeket nehéz tisztítani és takarítani, nevezetesen a szabadtartású gazdaságokban. A jelzőállatok alkalmazására vonatkozó részletes rendelkezések a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban állapíthatók meg;

2.1.2. hogy további biztonsági és védelmi intézkedéseket vezessenek be az újratelepítés keretében.

2.2.

A hatáskörrel rendelkező hatóság eltérhet az e melléklet 1.3.2-1.3.4. pontjában előírt intézkedésektől, amennyiben az újratelepítést azután végzik, hogy három hónap eltelt az újratelepítési művelet által érintett gazdaság 10 km-es sugarú körzetében való utolsó kitörés óta.

3. Újratelepítés sürgősségi vakcinázással kapcsolatban

3.1.

Az 52. cikkel összhangban létesített vakcinázási övezetben az újratelepítést vagy e melléklet (1) és (2) bekezdésének megfelelően, vagy az 58. cikk (2) bekezdésével vagy (4) bekezdésének a), c) és d) pontjával összhangban kell végezni.

3.2. A hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti a vakcinázási övezeten kívül található gazdaságok vakcinázott állatokkal való újratelepítését a 61. cikkben előírt intézkedések végrehajtását követően és a következő feltételek mellett:

3.2.1. az újratelepítésre használt vakcinázott állatok aránya meghaladja a 75 %-ot, amely esetben legkorábban 28 nappal a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok utolsó újratelepítését követően a vakcinázott állatokat szúrópróbaszerűen megvizsgálják a nem strukturális fehérjékkel szemben termelődött ellenanyagok kimutatásával, a mintavétel a III. melléklet 2.2. pontjában előírt statisztikai paraméterek alkalmazásával történik és a nem vakcinázott állatokra az (1) bekezdés rendelkezései érvényesek; vagy

3.2.2. a vakcinázott állatok aránya nem haladja meg a 75 %-ot, és ez esetben a nem vakcinázott állatokat jelzőállatoknak kell tekinteni és az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. MELLÉKLET

A LÓFÉLÉK MOZGÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA

1. Minimumintézkedések

Amennyiben legalább egy esetben ragadósszáj- és körömfájás-járvány kitörését állapították meg a 10. cikkel összhangban, a tagállamok biztosítják, hogy lóféléket ne szállítsanak más tagállamokba, hacsak nem kíséri őket a 93/623/EGK vagy 2000/68/EK határozatban előírt azonosító okmány mellett egy, a 90/426/EGK irányelv C. mellékletében előírt állat-egészségügyi bizonyítvány.

2. További ajánlott intézkedések

2.1. Intézkedések a forgalom szüneteltetése alatt

Abban az esetben, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a forgalom teljes szüneteltetését alkalmazza a 7. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint, a 4. és 10. cikkben megállapított korlátozások alatt álló gazdaságokból engedélyezhető olyan lófélék szállítása, amelyek különleges állatorvosi kezelést igényelnek olyan telepeken, ahol nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

2.1.1. a szükséghelyzetet okmányokkal igazolja egy olyan állatorvos, aki napi 24 órán át, a hét 7 napján készenlétben van;

2.1.2. a rendeltetési klinika jóváhagyását be tudják mutatni;

2.1.3. a szállítási műveletet a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell engedélyeznie, amelynek napi 24 órán át, a hét 7 napján elérhetőnek kell lennie;

2.1.4. a lóféléket a szállítás során azonosító okmánynak kell kísérnie a 93/623/EGK vagy a 2000/68/EK határozattal összhangban;

2.1.5. a készenlétben lévő állatorvost tájékoztatni kell az útvonalról az indulást megelőzően;

2.1.6. a lóféléket le kell kefélni és hatékony fertőtlenítőszerrel kell kezelni;

2.1.7. a lóféléket egy erre a célra szánt, felismerhetően erre szolgáló lószállító járművel kell szállítani, amelyet a használat előtt és után kitisztítanak és fertőtlenítenek.

2.2. A lófélék ellenőrzése a védő- és megfigyelési körzettel kapcsolatban

2.2.1.

A lóféléknek a védő- és megfigyelési körzeten kívüli mozgására nem vonatkoznak olyan feltételek, amelyek meghaladják a 90/426/EGK irányelvből eredő feltételeket.

2.2.2.

A lóféléknek a 21. cikkel összhangban létesített védő- és megfigyelési körzeten belüli mozgására a következő feltételek vonatkoznak:

2.2.2.1. az olyan gazdaságokban tartott lófélék esetében, amelyek a védő- és megfigyelési körzetben vannak és ahol nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, a lófélék használata engedélyezhető a védőkörzetben, megfelelő tisztítási és fertőtlenítési intézkedésekkel, és nem korlátozható a megfigyelési körzetben lévő telepekre;

2.2.2.2. a lófélék korlátozás nélkül szállíthatók erre a célra szánt lószállító járművel olyan gazdaságokba, amelyekben nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat;

2.2.2.3. a hatáskörrel rendelkező hatóságok kivételes esetekben engedélyezhetik lófélék szállítását erre a célra szánt vagy nyilvántartott lószállító járművel olyan gazdaságból, ahol nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, a védőkörzetben található másik olyan gazdaságba, ahol fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, a szállítóeszköznek az állatok berakodása előtt és a rendeltetési gazdaság elhagyását megelőzően végzett megtisztítása és fertőtlenítése mellett;

2.2.2.4. a lófélék mozgása engedélyezhető közutakon, olyan gazdasághoz tartozó legelőkön, amelyekben nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, valamint futtatópályákon.

2.2.3.

Nem korlátozható lósperma, -petesejt és -embrió donorállatokból való gyűjtése a védő- és megfigyelési körzetekben található olyan gazdaságokban, amelyekben nem tartanak fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat, valamint lósperma, -petesejt és -embrió szállítása recipiens lovakhoz olyan gazdaságokba, amelyekben nem tartanak fertőzésre fogékony állatokat.

2.2.4.

A lófélék tulajdonosai, az állatorvos, az inszeminátor és a patkolókovács a megfigyelési körzetben található olyan gazdaságokat, amelyekben a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, de amelyek nem tartoznak a 4. és 10. cikkben előírt korlátozások alá, a következő feltételek mellett látogathatja:

2.2.4.1. a lóféléket elkülönítve tartják a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatoktól, és hatékonyan meggátolják, hogy a fent említett személyek hozzáférjenek a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokhoz;

2.2.4.2. valamennyi látogatót nyilvántartásba kell venni;

2.2.4.3. a szállítóeszközök és a látogatók lábbelijének tisztítása és fertőtlenítése.

VII. MELLÉKLET

A TERMÉKEK KEZELÉSE A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VÍRUSÁNAK MEGSEMMISÍTÉSE CÉLJÁBÓL

A. RÉSZ

Állati eredetű termékek

1. Húsipari termékek, amelyeken elvégezték a 2002/99/EK irányelv III. melléklete 1. táblázatának első oszlopában előírt kezelések legalább egyikét.

2. Nyersbőr és irha, amely megfelel az 1774/2002/EK rendelet 20. cikkében és VIII. melléklete VI. fejezete A. része 2. c) vagy d) pontjában foglalt követelményeknek.

3. Juhgyapjú, kérődzők szőre és sertéssörte, amely megfelel az 1774/2002/EK rendelet 20. cikkében és VIII. melléklete VI. fejezete A. részének 1. pontjában foglalt követelményeknek.

4. Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból származó termékek, amelyeken a következő kezelések egyikét elvégezték:

a) vagy hőkezelés egy hermetikusan zárt konténerben 3,00 vagy magasabb Fo értékkel; vagy

b) hőkezelés, amely során a középponti hőmérséklet legalább 70 °C-ra emelkedik legalább 60 percen keresztül.

5. Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok technikai célokra használt vére és vérkészítménye, beleértve a gyógyszereket, in vitro diagnosztikumokat és laboratóriumi reagenseket, amelyek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklet IV. fejezet B. rész 3. e) ii. pontjában említett kezelések egyikén átestek.

6. Sertészsír és kiolvasztott zsír, amelyet az 1774/2002/EK rendelet VII. melléklete IV. fejezete B. részének 2. d) iv. pontjában említett hőkezelésnek alávetettek.

7. Kisállateledel és műcsont, amely megfelel az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete II. fejezete B. részének 2., 3. vagy 4. pontjában foglalt követelményeknek.

8. Patás állatok vadtrófeái, amelyek megfelelnek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VII. fejezete A. részének 1., 3. vagy 4. pontjában foglalt követelményeknek.

9. Állati belek, amelyeket a 92/118/EGK irányelv I. melléklete 2. fejezetének megfelelően megtisztítottak, nyálkátlanítottak és vagy nátrium-kloriddal 30 napig pácoltak, vagy kifehérítettek, vagy nyálkátlanítás után kiszárítottak, és megóvták a kezelés utáni újrafertőződéstől.

B. RÉSZ

Nem állati eredetű termékek

1. Szalma és szálastakarmány, amelyet

a) vagy a következő hatásoknak tettek ki:

i. gőzzel való kezelés zárt kamrában legalább 10 percig és minimum 80 °C-os hőmérsékleten; vagy

ii. legalább 8 órán át zárva tartott és legalább 19 °C-os hőmérsékletű kazánban fejlesztett formalingáz (formaldehid gáz), szokványos típusú megoldások alkalmazásával 35-40 %-os koncentráció mellett; vagy

b) csomagokban vagy bálákban tárolták fedél alatt olyan helyen, amely 2 km-nél messzebb van a legközelebbi ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitöréstől és amelyet addig nem bocsátanak forgalomba az adott helyről, amíg legalább három hónap el nem telik a 11. cikkben előírt tisztítási és fertőtlenítési intézkedések végrehajtása után, de a védőkörzetben fennálló korlátozások megszűntét megelőzően semmi esetre sem.

VIII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A friss hús kezelése

1. Kicsontozott friss hús:

A 64/433/EGK irányelv 2. cikkének a) pontjában leírt hús a rekeszizommal, de a belsőségek kivételével, amelyből eltávolították a csontot és a fontosabb elérhető nyirokcsomókat.

2. Megtisztított belsőségek:

- szív, amelyről eltávolítottak minden nyirokmirigyet a kapcsolódó kötőszövettel és zsírral együtt,

- máj, amelyről eltávolítottak minden nyirokmirigyet a kapcsolódó kötőszövettel és zsírral együtt,

- a teljes rágóizom, a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VIII. fejezete (41) bekezdésének a) pontjával összhangban bemetszve, amelyről teljesen eltávolították a nyirokcsomókat, a kötőszövetet és a kapcsolódó zsírt,

- a nyelv a felhámmal és csont, porc és mandulák nélkül,

- a tüdő, amelyről eltávolították a légcsövet és a fő hörgőket, valamint a gátorközi és hörgő körüli nyirokcsomókat,

- egyéb belsőségek csont és porc nélkül, amelyről teljesen eltávolították a nyirokcsomókat, a kötőszövetet, a kapcsolódó zsírt és a nyálkahártyát.

3. Érlelés

- a vágott állati test érlelése legalább 24 órán át több mint + 2 °C-on,

- a musculus longissimus dorsi közepén mért kémhatás alacsonyabb, mint pH 6,0.

4.

Hatékony intézkedéseket kell alkalmazni a keresztkontamináció megakadályozására.

B. RÉSZ

A megfigyelési körzetből származó, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokból nyert friss hús előállítása során alkalmazandó további intézkedések

1. A friss hús, kivéve a fejet, zsigereket és belsőségeket - amelyet a védő- és megfigyelési körzeten kívül kívánnak forgalomba hozni - előállítása tekintetében a következő kiegészítő feltételek legalább egyikének teljesülnie kell:

a) kérődzők esetében:

i. az állatokat alávetették a 24. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéseknek; és

ii. a húst alávetik az A. rész 1., 3. és 4. pontjában előírt kezelésnek;

b) fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állat esetében:

i. az állatok legalább 21 napja a gazdaságban tartózkodnak és oly módon vannak azonosítva, hogy az lehetővé teszi a származási gazdaság felkutatását; és

ii. az állatokat alávetették a 24. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéseknek; és

iii. a húst egyértelműen azonosítják és legalább 7 napig hatósági felügyelet mellett visszatartják és addig nem bocsátják forgalomba, amíg hivatalosan ki nem zárták a származási gazdaságban a ragadós száj- és körömfájás vírusa okozta fertőzés gyanúját a visszatartási időszak végén;

c) fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állat esetében:

i. az állatok forgalmát 21 napig szüneteltették a származási gazdaságban, amely során ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó állatokat nem vittek be a gazdaságba; és

ii. az állatokat a 24. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéseknek alávetették a berakodást megelőző 24 órán belül; és

iii. a berakodást megelőző 48 órán belül a III. melléklet 2.2. pontjában előírt statisztikai követelményekkel összhangban vett mintákat negatív eredménnyel vizsgálták egy, a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött ellenanyagok kimutatásán alapuló vizsgálatban; és

iv. a húst hatósági felügyelet mellett 24 óráig visszatartják és addig nem bocsátják forgalomba, amíg az állatok ismételt - klinikai vizsgálattal történő - ellenőrzése ki nem zárja a származási gazdaságban a fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok jelenlétét.

2. A megtisztított belsőségeket ellátják a 2002/99/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel, és alávetik őket az ezen irányelv VII. melléklete A. részének 1. pontjában előírt egyik kezelésnek.

3. Egyéb termékeket a 32. cikkben előírt kezelésnek kell alávetni.

IX. MELLÉKLET

A TEJ KEZELÉSE A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VÍRUSÁNAK MEGSEMMISÍTÉSE CÉLJÁBÓL

A. RÉSZ

Emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek

A következő kezeléseket ismerik el olyannak, amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a ragadós száj- és körömfájás vírusának emberi fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben való elpusztítására. Meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket annak elkerülésére, hogy a tej és tejtermékek kezelésüket követően érintkezzenek a ragadós száj- és körömfájás vírusának bármely potenciális forrásával.

1. Az emberi fogyasztásra szánt tejet legalább a következő kezelések közül legalább egynek alá kell vetni:

1.1.

sterilizálás legalább F0 3 érték mellett;

1.2.

UHT ( 4 ) kezelés;

1.3.

HTST ( 5 ) kezelés, kétszer alkalmazva 7,0 vagy annál magasabb pH értékű tej esetében;

1.4.

HTST kezelés, 7,0 pH-érték alatti kémhatású tej esetében;

1.5.

HTST kombinálva egy másik fizikai kezeléssel:

1.5.1. vagy a pH csökkentése 6 alá legalább egy óráig; vagy

1.5.2. további melegítés 72 °C-ra vagy magasabb hőmérsékletre, vízelvonással kombinálva.

2.

A tejtermékeket vagy alá kell vetni a fenti kezelések egyikének, vagy az (1) bekezdésnek megfelelően kezelt tejből kell előállítani.

3.

Minden egyéb kezelésről a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell határozni, különösen az olyan nyerstej-termékekkel kapcsolatban, amelyek hosszabb érlelésen mennek keresztül, beleértve a pH 6 alá csökkentését.

B. RÉSZ

Nem emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek, valamint állati fogyasztásra szánt tej és tejtermékek

A következő kezeléseket ismerik el olyannak, amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem emberi fogyasztásra szánt vagy állati fogyasztásra szánt tejben és tejtermékekben való elpusztítására. Meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket annak elkerülésére, hogy a tej és tejtermékek kezelésüket követően érintkezzenek a ragadós száj- és körömfájás vírusának bármely potenciális forrásával.

1. A nem emberi fogyasztásra szánt és az állati fogyasztásra szánt tejet legalább a következő kezelések egyikének alá kell vetni:

1.1.

sterilizálás legalább F0 3 érték mellett;

1.2.

UHT (4) kombinálva egy másik, az 1.4.1. vagy 1.4.2. bekezdésben említett fizikai kezeléssel;

1.3.

HTST (5) , kétszer alkalmazva;

1.4.

HTST kombinálva egy másik fizikai kezeléssel:

1.4.1. vagy a pH csökkentése 6 alá legalább egy óráig; vagy

1.4.2. további melegítés 72 °C-ra vagy magasabb hőmérsékletre, vízelvonással kombinálva.

2.

A tejtermékeket vagy alá kell vetni a fenti kezelések egyikének, vagy az (1) bekezdésnek megfelelően kezelt tejből kell előállítani.

3.

A fertőzésre fogékony fajba tartozó állattal feletetendő és az (1) bekezdésben leírtak szerint kezelt tejből előállított savót legalább 16 órával a tejalvadást követően kell begyűjteni és pH-ját a < 6,0 értéknél kell rögzíteni, mielőtt kiszállítják a sertéstelepekre.

X. MELLÉKLET

VÉDŐOLTÁS ALKALMAZÁSÁRÓL VALÓ DÖNTÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ KRITÉRIUMOK ÉS IRÁNYELVEK SÜRGŐSSÉGI VAKCINÁZÁSI PROGRAMOKHOZ

1. Védőoltás alkalmazásáról való döntés során figyelembe veendő kritériumok ( *1 )

2. További kritériumok a sürgősségi vakcinázás bevezetéséről való döntéshez

3. Nagy sűrűségű állatállománnyal rendelkező területek (DPLA) meghatározása

3.1.

Az ezen irányelv alkalmazása során hozandó, és különösen az 52. cikk (2) bekezdésében előírt intézkedésekről szóló döntések meghozatalakor a tagállamok egy alapos járványügyi értékelésen kívül figyelembe veszik a DPLA-k 3.2. pont szerinti vagy adott esetben a 2001/89/EK irányelv 2. cikkének u) pontja szerinti meghatározását és azt a meghatározást használják, amelyik szigorúbb.

A meghatározás módosítható új tudományos bizonyítékok ismeretében a 89. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően.

3.2 Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok

Fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok esetében a DPLA egy 10 km-es sugarú földrajzi területet jelent egy olyan gazdaság körül, amelyben ragadósszáj- és körömfájás-fertőzöttségre gyanús vagy azzal fertőzött, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és ahol a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok sűrűsége magasabb, mint 1 000 db/km2. A kérdéses gazdaság vagy a 2. cikk s) pontja szerinti alrégióban található, ahol a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok sűrűsége magasabb, mint 450 db/km2, vagy egy ilyen alrégiótól kevesebb, mint 20 km-es távolságra helyezkedik el.

XI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A ragadós száj- és körömfájás élő vírusának kezelésére feljogosított nemzeti laboratóriumok

B. RÉSZ

A ragadós száj- és körömfájás élő vírusának vakcina-előállítás céljából végzett kezelésére feljogosított laboratóriumok

XII. MELLÉKLET

BIOLÓGIAI BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ÉLŐ VÍRUSÁNAK KEZELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ LABORATÓRIUMOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK SZÁMÁRA

1. A ragadós száj- és körömfájás vírusával foglalkozó laboratóriumoknak és létesítményeknek legalább a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság (EuFMD) 2013. április 22-24-én Rómában megtartott 40. általános ülésszakán elfogadott jelentés 7. függelékében szereplő, "Biológiai kockázatok kezelésére vonatkozó minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumok számára" című dokumentum (a továbbiakban: biológiai biztonsági előírások) ( 6 ) I. szakasza szerint kell működniük.

2. A ragadós száj- és körömfájás élő vírusával foglalkozó laboratóriumokban és létesítményekben rendszeres és kockázatalapú ellenőrzéseket kell tartani, beleértve az Európai Bizottság által, valamint nevében végzett ellenőrzéseket.

3. Az ellenőrző csoportnak a ragadós száj- és körömfájás és a mikrobiológiai kockázattal dolgozó laboratóriumok biológiai biztonsága terén a Bizottságban vagy egy tagállamban meglévő szakértelemre kell támaszkodnia.

4. Az Európai Bizottság által alkalmazott ellenőrző csoportok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a tagállamoknak a 98/139/EK határozattal összhangban.

XIII. MELLÉKLET

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS KÓRJELZÉSÉHEZ ÉS HÓLYAGOK KÉPZŐDÉSÉVEL JÁRÓ EGYÉB VÍRUSOS BETEGSÉGEK ELKÜLÖNÍTŐ KÓRJELZÉSÉHEZ HASZNÁLT DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK ÉS SZABVÁNYOK

E melléklettel összefüggésben a "vizsgálat" egy laboratóriumi diagnosztikai eljárásra és a "szabvány" egy referenciareagensre vonatkozik, amely nemzetközileg elfogadott szabvánnyá vált egy - számos különböző laboratórium bevonásával végzett - összehasonlító vizsgálati eljárást követően.

A. RÉSZ

Diagnosztikai vizsgálatok

1. Ajánlott eljárások

Az OIE diagnosztikai vizsgálatokra vonatkozó kézikönyvében (a továbbiakban: OIE-kézikönyv), mint a nemzetközi kereskedelem számára "előírt vizsgálatok" képezik a Közösségen belül a hólyagok képződésével járó betegségek diagnózisára alkalmazott referenciavizsgálatokat. A nemzeti laboratóriumoknak legalább olyan szigorú szabványokat és vizsgálatokat kell elfogadniuk, mint amelyeket az OIE-kézikönyvben meghatároztak.

A Bizottság a 89. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően határozhat úgy is, hogy az OIE-kézikönyvben meghatározottaknál szigorúbb vizsgálati eljárásokat fogad el.

2. Alternatív eljárások

Az OIE-kézikönyvben alternatív vizsgálatként meghatározott vagy az OIE-kézikönyvben nem szereplő egyéb vizsgálatok használata abban az esetben engedélyezett, ha a vizsgálatok elvégzése kimutatta, hogy azok elérik vagy meghaladják az OIE-kézikönyvben vagy a közösségi jogszabályok mellékleteiben meghatározott érzékenységi és specificitási paramétereket, amelyik a kettő közül szigorúbb.

A nemzeti, Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelem céljára vizsgálati eredményeket szolgáltató nemzeti laboratóriumoknak olyan nyilvántartásokat kell készíteniük és tárolniuk, amelyek annak igazolására szükségesek, hogy az általuk alkalmazott vizsgálati eljárások megfelelnek a vonatkozó OIE- vagy közösségi követelményeknek.

3. Szabványok és minőség-ellenőrzés

A nemzeti laboratóriumok a közösségi referencialaboratórium által szervezett időszakos szabványosítási és külső minőségbiztosítási gyakorlatokon vesznek részt.

Az ilyen gyakorlatok keretében a közösségi referencialaboratórium áttekintheti az olyan nemzeti laboratóriumok által elért eredményeket, amelyek ésszerű időtartamon belül részt vettek a hólyagok képződésével járó vírusbetegségek diagnózisának külső minőségbiztosításért felelős valamelyik nemzetközi szervezet, mint az OIE, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett valamely minőségbiztosítási gyakorlaton.

A nemzeti laboratóriumok belső minőségbiztosítási programokat működtetnek. E programok leírása a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozható meg. A részletes rendelkezések elfogadásáig az OIE Laboratóriumi minőségértékelési útmutatóban található leírásokat kell alkalmazni (OIE Szabványbizottság, 1995. szeptember).

A minőségbiztosítás részeként a nemzeti laboratóriumok igazolják, hogy az általuk alkalmazott vizsgálatok megfelelnek a rutin alkalmazás során az OIE-kézikönyvben vagy az ezen irányelv XIV. mellékletében meghatározott érzékenységi és specificitási követelményeknek, amelyik a kettő közül szigorúbb.

4. A hólyagok képződésével járó vírusos betegségek diagnózisára használt vizsgálatok és szabványok elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárások

A hólyagok képződésével járó vírusos betegségek diagnózisára használt vizsgálatok és szabványok a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

A Bizottság figyelembe veheti a nemzeti laboratóriumoknak a közösségi referencialaboratórium által szervezendő értekezletein megfogalmazott tudományos javaslatokat.

5. Megfelelőségi eljárás

A közösségi referencialaboratórium által szervezett szabványosítási és külső minőségbiztosítási gyakorlatok adatait a nemzeti laboratóriumok éves értekezletén értékelik ki és erről tájékoztatják a Bizottságot, hogy az felülvizsgálja a nemzeti laboratóriumoknak a XI. melléklet A. részében meghatározott jegyzékét.

A Bizottság felkéri azokat a laboratóriumokat, amelyek vizsgálatai nem felelnek meg az érzékenységi és specificitási követelményeknek, hogy az általuk alkalmazott eljárásokat kellő időn belül igazítsák ki, hogy azok megfeleljenek ezeknek az előírásoknak. Amennyiben nem sikerül bizonyítani az előírt időhatáron belül a megkívánt szakmai alkalmassági szint meglétét, a Közösségen belül nem ismerik el az adott határidő után végzett vizsgálatokat.

6. A minták kiválasztása és szállítása

Egy helyszínen vett aliquot résznyi anyagot kell küldeni a XI. melléklet A. részében felsorolt egyik laboratóriumba. Amennyiben azonban nem állnak rendelkezésre ilyen minták vagy azok szállításra nem alkalmasak, fajazonos szövetre vagy alacsony számú átoltással készült (low passage) sejtkultúrára ráoltott anyag is elfogadható.

Meg kell adni az állati szövetre vagy sejtkultúrára oltott anyaggal kapcsolatos előzményeket.

A hólyagok képződésével járó vírusos betegségek diagnosztizálása céljából vett minták 4 °C-on szállíthatók, amennyiben a fogadó laboratóriumba való szállítás előreláthatóan 24 óránál kevesebb időt vesz igénybe.

A nyelőcsői-garati (szondával vett) minták fenti szállításához szilárd szén-dioxid vagy folyékony nitrogén ajánlott, különösen abban az esetben, ha nem zárhatók ki a repülőtéri késések.

Különös elővigyázatosságra van szükség a ragadós száj- és körömfájásra gyanús esetekből származó anyagok biztonságos csomagolásakor, mind az országon belüli, mind az országok közötti szállítás során. E szabályok főleg azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a szállítóedények összetörését vagy szivárgását és a kontaminálódás kockázatát, de annak biztosítása is fontos, hogy a minták megfelelő állapotban érkezzenek meg. A jégtömlők (akkuk) megfelelőbbek a nedves jégnél, megelőzendő annak lehetőségét, hogy kiszökik a víz a csomagból.

Intézkedni kell a minták feladását megelőzően arról, hogy a fogadó laboratórium előzetes értesítést kapjon a minták érkezéséről, valamint az átvételt igazolják.

Be kell tartani az érintett tagállam behozatali és kiviteli rendelkezéseit.

B. RÉSZ

Szabványok

Az OIE-kézikönyvben részletesen leírt protokollok referenciaeljárásokat szolgáltatnak a hólyagok képződésével járó betegségek kórmeghatározásával kapcsolatban végzett vírusizolációra, antigén- és ellenanyag-kimutatásra vonatkozóan.

1. Ragadós száj- és körömfájás

1.1. Antigén-kimutatás

A ragadós száj- és körömfájás vírusantigénjének kimutatására vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg a közösségi referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

Mind a hét szerotípus standardizált, inaktivált antigénje rendelkezésre áll az OIE/FAO ragadós száj- és körömfájás világ-referencialaboratóriumában (WRL).

A nemzeti laboratóriumoknak gondoskodniuk kell arról, hogy antigén-kimutatási rendszerük megfeleljen ezeknek a minimumszabályoknak. Szükség esetén tanácsot kapnak a közösségi referencialaboratóriumtól ezeknek az erős és gyenge pozitív kontrolként használt antigéneknek a hígításáról.

1.2. Vírusizoláció

A ragadós száj- és körömfájás vírusának kimutatására vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg a közösségi referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

A ragadós száj- és körömfájás vírusizolátumai beszerezhetők a WRL-től.

A nemzeti laboratóriumoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusának izolálására használt szövetkultúra-rendszerek legyenek érzékenyek azon szerotípusok és törzsek teljes skálájára, amelyekre a laboratórium diagnosztikai kapacitást tart fenn.

1.3. Nukleinsav - kimutatási módszerek

A ragadós száj- és körömfájás vírusa RNS-ének kimutatására vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg a közösségi referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

A Bizottság intézkedhet, hogy a jövőbeli szabványosítás érdekében végezzenek összehasonlító érzékenységi vizsgálatot az RNS kimutatási módszerek tekintetében a nemzeti laboratóriumok között.

A Bizottság intézkedhet, hogy - figyelembe véve a nukleinsavak hosszabb időn keresztül történő tárolásának gyakorlati nehézségeit - a ragadós száj- és körömfájás vírusa RNS-ének kimutatására használt standard minőségbiztosítási reagensek beszerezhetők legyenek a közösségi referencialaboratóriumból.

1.4. Ellenanyag-kimutatás (strukturális fehérjék)

A ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelődő ellenanyagok kimutatására vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg, a közösségi referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

A "FAO XV. szakasz, ragadósszáj- és körömfájás-ellenanyag kimutatási szabványosítási gyakorlat" 1998-ban az O1-Manisa, A22-Iraq és C-Noville ragadósszáj- és körömfájásvírus-típusok elleni standard antiszérumokat határozott meg.

A Bizottság intézkedhet, hogy standard referenciaszérumokat fogadjanak el a ragadós száj- és körömfájás vírusa valamennyi fontos antigénvariánsára nézve, a közösségi referencialaboratórium és a nemzeti referencialaboratóriumok közötti szabványosítási gyakorlatok eredményeképp. Ezeket a referenciaszérumokat fogadják el a nemzeti laboratóriumok által a közösségen belül használandó szabványoknak.

1.5. Ellenanyag-kimutatás (nem strukturális fehérjék)

A ragadós száj- és körömfájás vírusával szemben termelődő ellenanyagok kimutatására vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg, a közösségi referencialaboratóriummal való konzultációt követően.

A Bizottság intézkedhet, hogy standard referenciaszérumokat fogadjanak el a közösségi referencialaboratórium és a nemzeti referencialaboratóriumok közötti szabványosítási gyakorlatok eredményeképp. Ezeket a referenciaszérumokat fogadják el a nemzeti laboratóriumok által a Közösségen belül használandó szabványoknak.

2. Sertések hólyagos betegsége (SVD)

Az SVD diagnózisát a 2000/428/EK határozattal összhangban kell felállítani.

3. Hólyagok képződésével járó egyéb betegségek

Szükség esetén a Bizottság intézkedhet, hogy állapítsanak meg a hólyagos szájgyulladás vagy sertések hólyagos kiütésének laboratóriumi diagnózisára vonatkozó szabványokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

A tagállamok laboratóriumi kapacitást tarthatnak fenn a ragadós száj- és körömfájáson és SVD-n kívüli egyéb, hólyagok képződésével járó betegségek, pl. a hólyagos szájgyulladás vagy a sertések hólyagos kiütése diagnózisára.

Azok a laboratóriumok, amelyek ezen vírusok tekintetében laboratóriumi kapacitást kívánnak fenntartani, referenciareagenshez juthatnak a WRL-től (Pilbright) vagy a vonatkozó OIE referencialaboratóriumtól.

XIV. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI ANTIGÉN- ÉS VAKCINABANK

1. A közösségi antigén- és vakcinabanknak szolgáltatott koncentrált inaktivált antigén szolgáltatásának és tárolásának feltételei:

a) valamennyi antigén egyetlen homogén készletből áll;

b) minden készlet ketté van osztva, hogy lehetővé tegye annak két különböző földrajzi helyen történő tárolását a közösségi antigén- és vakcinabank kijelölt részlegeinek felelőssége mellett;

c) az antigén legalább az Európai Gyógyszerkönyv követelményeinek és az OIE-kézikönyv vonatkozó rendelkezéseinek megfelel;

d) a helyes gyártási gyakorlat elveit végig betartották a gyártási folyamat során, és ez magában foglalja a tárolt antigénből előállított vakcina tárolását és kiszerelését is;

e) ha a c) pontban említett leírások másként nem szabályozzák, az antigént megtisztították a ragadós száj- és körömfájás vírusa nem strukturális fehérjéinek eltávolítása céljából. A tisztításnak legalább olyan mértékűnek kell lennie, hogy az ilyen antigénből előállított vakcinák reziduális nem strukturális fehérjetartama ne indítson el kimutatható mértékű ellenanyag-termelést a nem strukturális fehérjékkel szemben azokban az állatokban, amelyek egy bevezető és egy későbbi erősítő (booster) vakcinázásban részesültek.

2. A közösségi antigén- és vakcinabanknak szolgáltatott koncentrált inaktivált antigénből előállított vakcinák összeállításának, kiszerelésének, címkézésének és kiszállításának a feltételei:

a) a 81. cikkben említett antigén vakcinává való gyors összeállítása;

b) biztonságos, steril és hatásos vakcina előállítása, legalább 6 PD50 potenciállal az Európai Gyógyszerkönyvben előírt vizsgálatokkal összhangban, amely alkalmas kérődzők és sertések sürgősségi vakcinázása során történő felhasználásra;

c) összeállítási kapacitás a tárolt koncentrált inaktivált antigénből:

i. legfeljebb egymillió adag vakcina összeállítása a Bizottság utasításától számított négy napon belül;

ii. ezen kívül legfeljebb négymillió adag vakcina összeállítása a Bizottság utasításától számított 10 napon belül;

d) a vakcina gyors kiszerelése, címkézése és elosztása annak a területnek a speciális szükséglete szerint, ahol a vakcinázást végzik.

XV. MELLÉKLET

A NEMZETI LABORATÓRIUMOK FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A ragadós száj- és körömfájás vírusa és hólyagok képződésével járó egyéb betegségeket okozó vírusok azonosítására szolgáló, a 68. cikkben említett nemzeti laboratóriumok feladatai és kötelezettségei a következők.

1. A ragadós száj- és körömfájás vírusával foglalkozó valamennyi nemzeti laboratóriumnak legalább a XII. melléklet 1. pontjában említett biológiai biztonsági követelményeknek megfelelően kell működnie.

2. A nemzeti laboratóriumoknak folyamatos szolgáltatást kell nyújtaniuk a hólyagok képződésével járó vírusos betegségek diagnosztizálásában, valamint kellő felszereléssel és szakképzettséggel kell rendelkezniük, hogy gyorsan tudjanak kezdeti diagnózist szolgáltatni.

3. A 68. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően nemzeti referencialaboratóriumként kijelölt nemzeti laboratóriumoknak a ragadós száj- és körömfájás vírusa valamennyi szerotípusa inaktivált referenciatörzseit, valamint a vírusok elleni immunszérumokat, továbbá a gyors diagnózishoz szükséges egyéb reagenseket készleten kell tartaniuk. Állandó készenlétben kell tartaniuk továbbá negatív diagnózis megerősítésére alkalmas megfelelő sejtkultúrákat.

4. A nemzeti laboratóriumoknak nagyarányú szerológiai ellenőrzés elvégzésére alkalmas felszereléssel és szakképzettséggel kell rendelkezniük.

5. Valamennyi gyanús elsődleges járványkitörés esetén egy meghatározott eljárási rend szerint le kell venni a megfelelő mintákat és azokat gyorsan be kell szállítani egy nemzeti laboratóriumba. A ragadós száj- és körömfájás gyanújának felmerülése esetén a nemzeti hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a mintagyűjtéshez és a nemzeti laboratóriumba való szállításhoz szükséges felszerelést és anyagokat készenlétben tartsák a helyszíneken.

6. Antigén-tipizálást és genomkarakterizálást kell végezni valamennyi, a Közösségbe történő új vírusbetörésért felelős vírus esetében. Ezt a nemzeti laboratórium is elvégezheti, ha adottak hozzá az eszközök. Egyéb esetben a nemzeti laboratóriumnak a lehető leghamarabb vírusmintát kell küldenie az elsődleges esetből a közösségi referencialaboratóriumba, hogy az erősítse meg a diagnózist és végezzen további karakterizálást, ideértve az utcai törzsnek a közösségi antigén- és vakcinabankokban lévő vakcinatörzsekkel való antigénrokonságával kapcsolatos tanácsadást is. Hasonló eljárást kell követni azoknak a vírusoknak az esetében is, amelyeket a nemzeti laboratóriumok kapnak harmadik országokból olyan helyzetekben, amikor a víruskarakterizálás elvégzése valószínűleg a Közösség hasznára válik.

7. A nemzeti laboratóriumoknak adatokat kell szolgáltatniuk a betegségről az állami állat-egészségügyi szolgálatuknak, amely átadja ezeket az adatokat a közösségi referencialaboratóriumnak.

8. A nemzeti laboratóriumoknak együtt kell működniük a közösségi referencialaboratóriummal annak érdekében, hogy az állami állat-egészségügyi szolgálat terepen dolgozó tagjainak képzésük részeként legyen lehetőségük a ragadós száj- és körömfájás klinikai eseteinek megtekintésére a nemzeti laboratóriumokban.

9. A nemzeti laboratóriumok együttműködnek a közösségi referencialaboratóriummal és más nemzeti laboratóriumokkal, hogy jobb diagnosztikai módszereket fejlesszenek ki és kicseréljék az erre vonatkozó anyagokat és információkat.

10. A nemzeti laboratóriumok a közösségi referencialaboratórium által szervezett külső minőségbiztosítási és szabványosítási gyakorlatokon vesznek részt.

11. A nemzeti laboratóriumok olyan vizsgálatokat és szabványokat alkalmaznak, amelyek megfelelnek a XIII. mellékletben meghatározott kritériumoknak vagy meghaladják azokat. A nemzeti laboratóriumok adatokat szolgáltatnak a Bizottság részére annak kérésére, igazolandó, hogy az általuk használt vizsgálatok megfelelnek a követelményeknek vagy meghaladják azokat.

12. A nemzeti laboratóriumoknak megfelelő szakismerettel kell rendelkezniük az összes hólyagos betegséget okozó vírus és az encephalomyocarditis vírusának azonosítására, hogy a diagnózis felállítása ne szenvedjen késedelmet és a hatáskörrel rendelkező hatóság mihamarabb végrehajthassa a védelmi intézkedéseket.

13. A nemzeti laboratóriumok együttműködnek más olyan, a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt, és a 72. cikkben említett, a ragadós száj- és körömfájásra vonatkozó készenléti tervekben említett laboratóriumokkal olyan vizsgálatok, például szerológiai tesztek elvégzésére, amelyekhez nem szükséges a ragadós száj- és körömfájás élő vírusának kezelése. Ezek a laboratóriumok nem végeznek vírusizolálást (sejtek vagy állatok megfertőzésével) olyan mintákból, amelyeket hólyagok képződésével járó betegségre gyanús esetből vettek. E laboratóriumoknak a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottság (EuFMD) 2013. április 22-24-én Rómában megtartott 40. általános ülésszakán elfogadott jelentés 7. függelékében szereplő, "A biológiai kockázatok kezelésére vonatkozó minimumszabályok a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával in vivo és in vitro foglalkozó laboratóriumok számára" című dokumentum (a továbbiakban: biológiai biztonsági előírások) ( 7 ) II. szakaszában szereplő ajánlásokat tekintetbe véve olyan bevett eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjedésének hatékony megelőzését.

A vizsgálatok során nem meggyőző eredményeket adó mintákat át kell adni a nemzeti referencialaboratóriumnak, hogy az végezzen megerősítő vizsgálatokat.

XVI. MELLÉKLET

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁSSAL FOGLALKOZÓ KÖZÖSSÉGI REFERENCIALABORATÓRIUM FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A 69. cikkben említett közösségi referencialaboratórium a ragadós száj- és körömfájás tekintetében a következők feladatokat és kötelezettségeket látja el.

1. Kapcsolatot tart fenn a tagállamok nemzeti laboratóriumaival és valamennyi tagállam számára optimális módszereket szolgáltat a ragadós száj- és körömfájásnak az állatállományban történő diagnózisához, valamint szükség szerint a hólyagok képződésével járó egyéb vírusos betegségek differenciáldiagnózisához, különösen az alábbiak révén:

1.1. rendszeresen fogadja a területen vett mintákat a tagállamokból és az Európai Unióhoz földrajzilag vagy - a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok vagy az ilyen állatokból származó termékek áruforgalmát tekintve - kereskedelmileg kapcsolódó országokból azzal a céllal, hogy a járványhelyzetet az egész világra kiterjedően és regionálisan nyomon kövesse, hogy felbecsülje és - amennyiben lehetséges - előre jelezze a felbukkanó vírustörzsekből és főként a járványhelyzetekből adódó kockázatokat, valamint hogy elvégezze a vírus azonosítását, szükség esetén az OIE által kijelölt regionális referencialaboratóriummal és a WRL-lel való szoros együttműködésben;

1.2. elvégzi az 1.1. pontban említett mintákból a hólyagok képződését okozó vírusok tipizálását, valamint teljes antigén- és genomkarakterizálását, és e vizsgálatok eredményeit haladéktalanul közli a Bizottsággal, a tagállammal és az érintett nemzeti laboratóriummal;

1.3. a hólyagok képződésével járó betegséget okozó vírustörzsekből rendszeresen frissített készletet készít és tárol;

1.4. a hólyagok képződésével járó betegséget okozó vírustörzsek elleni specifikus szérumokból rendszeresen frissített készletet készít és tárol;

1.5. tanácsot ad a Bizottságnak a ragadós száj- és körömfájás vakcinatörzsek kiválasztásának és használatának valamennyi vonatkozását illetően.

2. Támogatja a nemzeti laboratóriumokat feladataikban, különösen azáltal, hogy:

2.1. a ragadós száj- és körömfájás diagnózisához használt reagenseket és anyagokat, mint például vírust és/vagy inaktivált antigéneket, standard szérumokat, sejtvonalakat és más referenciareagenseket tárol és ellátja velük a nemzeti laboratóriumokat;

2.2. szakértői hátteret tart fent a ragadós száj- és körömfájás vírusával és más kapcsolódó vírusokkal kapcsolatban, amely lehetővé teszi a gyors differenciáldiagnózist;

2.3. elősegíti a diagnózis összehangolását és biztosítja a vizsgálatok szakszerűségét a Közösségben azáltal, hogy a ragadós száj- és körömfájás kórmeghatározásával kapcsolatban közösségi szintű időszakos összehasonlító vizsgálatokat és külső minőségbiztosítási gyakorlatokat szervez és bonyolít le és e vizsgálatok eredményeit időszakosan megküldi a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti laboratóriumoknak;

2.4. kutatási tevékenységet folytat azzal a céllal, hogy megfelelőbb járványvédelmi módszereket fejlesszenek ki a nemzeti laboratóriumokkal együttműködve és a közösségi referencialaboratórium éves munkatervében megállapítottak szerint.

3. Információt nyújt és továbbképzéseket szervez, különösen az alábbiak révén:

3.1. adatokat és információkat gyűjt a diagnózis és differenciáldiagnózis során a nemzeti laboratóriumokban alkalmazott módszerekről, és ezeket az információkat eljuttatja a Bizottság és a tagállamok részére;

3.2. a laboratóriumi diagnosztikai szakértők továbbképzéséhez szükséges intézkedéseket meghozza és végrehajtja a diagnosztikai technikák összehangolása érdekében;

3.3. lépést tart a ragadós száj- és körömfájás járványtanának alakulásával;

3.4. éves értekezletet szervez, ahol a nemzeti laboratóriumok képviselői áttekinthetik a diagnosztikai technikákat és a koordináció előrehaladását.

4.

A Bizottsággal konzultálva kísérleteket és helyszíni vizsgálatokat végez, amelyek a ragadós száj- és körömfájás elleni hatékonyabb védekezésre irányulnak.

5.

Felülvizsgálja az Európai Unión belül a ragadós száj- és körömfájás diagnózisára használt vizsgálatokat és szabványokat meghatározó XIII. melléklet tartalmát a nemzeti referencialaboratóriumok éves értekezletén;

6.

Együttműködik a tagjelölt országok nemzeti referencialaboratóriumaival e melléklettel összhangban.

7.

A közösségi referencialaboratóriumnak legalább a XII. melléklet 1. pontjában említett biológiai biztonsági követelményeknek megfelelően kell működnie.

8.

A közösségi referencialaboratórium szükség szerint segítséget nyújt a Bizottságnak a nemzeti laboratóriumok által hozandó, a betegségre vonatkozó biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban a ragadós száj- és körömfájás diagnózisának kérdéskörében.

XVII. MELLÉKLET

A KÉSZENLÉTI TERVEKKEL KAPCSOLATOS KRITÉRIUMOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A tagállamok biztosítják, hogy a készenléti tervek legalább az alábbi követelményeknek megfelelnek:

1.

Gondoskodni kell a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogkörök biztosításáról, valamint a gyors és sikeres felszámolási kampány lehetővé tételéről.

2.

Gondoskodni kell a válságalapokhoz, a költségvetési eszközökhöz és pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés biztosításáról, hogy az lefedje a ragadósszáj- és körömfájás-járvány elleni küzdelem valamennyi elemét.

3.

Utasítási láncot kell felállítani, amely ragadósszáj- és körömfájás-járvány esetén garantálja a gyors és hatékony döntéshozatali folyamatot. Egy központi döntéshozatali egység felelős a védelmi stratégia átfogó irányításáért, és az állat-egészségügyi szolgálat vezetője tagja ennek az egységnek.

4.

Valamennyi tagállamnak készen kell állnia arra, hogy járványkitörés esetén azonnal fel tudjon állítani egy működőképes nemzeti járványvédelmi központot, amely összehangolja a központi döntéshozatali egység által hozott valamennyi döntés végrehajtását. Ki kell jelölni egy folyamatosan működő koordinátort, hogy garantálni lehessen a központ azonnali felállítását.

5.

Részletes terveknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek révén a tagállamok ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörések esetén képesek a helyi járványvédelmi központok azonnali felállítására, hogy azok helyi szinten hajtsák végre a járványvédelmi és környezetvédelmi intézkedéseket.

6.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell az együttműködést a nemzeti járványvédelmi központ, a helyi járványvédelmi központok és a hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóságok és szervek között az állat-egészségügyi és környezetbiztonsági kérdéseket érintő intézkedések megfelelő összehangolása végett.

7.

Egy folyamatosan működő szakértői csoportot kell létrehozni - szükség esetén más tagállamokkal együttműködve - a szakmai háttér fenntartása érdekében és abból a célból, hogy segítse a hatáskörrel rendelkező hatóságot a minőségi járványkészültség elérésében.

8.

Gondoskodni kell megfelelő forrásokról a gyors és hatékony kampány biztosítása érdekében, beleértve a személyi állományt, a felszerelést és a laboratóriumi kapacitást.

9.

Naprakész műveleti kézikönyvnek kell rendelkezésre állnia. Ennek részletesen, átfogóan és gyakorlatiasan le kell írnia a ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés kezelésében alkalmazandó valamennyi fellépést, eljárást, utasítást és védelmi intézkedést.

10.

Részletes sürgősségi vakcinázási tervet kell készíteni.

11. A személyi állománynak rendszeresen részt kell vennie:

11.1.

a klinikai tünetekkel, a járványügyi vizsgálattal és a járványos betegségek elleni védekezéssel kapcsolatos gyakorlaton;

11.2.

valós idejű riasztási gyakorlaton, amelyeket a következőképpen hajtanak végre:

11.2.1. ötévente két alkalommal, amelyből az elsőt a terv jóváhagyását követő három éven belül kell megkezdeni; vagy

11.2.2. a komoly járványos betegség ellen folytatott hatékony védekezést és a betegség felszámolását követő ötéves időszak alatt; vagy

11.2.3. a 11.2.1. bekezdésben említett két gyakorlat egyikét helyettesíti egy olyan valós idejű gyakorlat, amelyet a szárazföldi állatokat megbetegítő egyéb komoly járványos betegség okozta járványkitörés esetére készített készenléti tervek keretében írtak elő; vagy

11.2.4. a 11.2.1. bekezdéstől eltérve és a válságterv megfelelő rendelkezéseire is figyelemmel azok a tagállamok, amelyek a fertőzésre fogékony fajból csak korlátozott nagyságú állatállománnyal rendelkeznek, intézkedhetnek a tekintetben, hogy valamely szomszédos tagállamban tartott valós idejű gyakorlaton vegyenek részt, illetve hozzájáruljanak ahhoz, és a riasztási gyakorlatot a 2001/89/EK irányelv VII. melléklete g) bekezdésének ii. pontjában előírtak szerint hajtsák végre a ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajba tartozó valamennyi állattal kapcsolatban;

11.3.

kommunikációs tréningen azért, hogy a folyamatban lévő járványokkal kapcsolatban tájékoztató kampányokat szervezzen a hatóságokat, az állattartókat és az állatorvosokat megcélozva.

12.

A készenléti tervek elkészítésénél számba kell venni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek egy rövid időn belül fellépő nagyszámú és számos, antigén-szerkezetileg különböző szerotípus vagy törzs okozta járványkitörés elleni védekezéshez, amelyre többek között a ragadós száj- és körömfájás vírusa szándékos kibocsátása esetében lehet szükség.

13.

Az állat-egészségügyi előírások sérelme nélkül, a készenléti tervek készítésekor biztosítani kell, hogy ragadósszáj- és körömfájásjárvány-kitörés esetén az állati tetemek és állati hulladékok tömeges ártalmatlanítását az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és olyan eljárások vagy módszerek alkalmazásával végezzék, amelyek megakadályoznak minden elkerülhető környezetkárosítást és különösen:

i. minimális kockázatot jelentenek a talajra, a levegőre, a felszíni és talajvízre, a növényekre és állatokra;

ii. minimális kellemetlenséggel jár a zaj és szagok tekintetében;

iii. minimális káros hatást gyakorol a vidéki tájra vagy különleges látnivalókra.

14.

E tervekben fel kell tüntetni az állati tetemek és állati hulladékok járványkitörés esetén történő kezelésére és ártalmatlanítására alkalmas helyeket és vállalkozásokat.

15.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az állattartók, az agrárnépesség és általában a lakosság kapjon tájékoztatást. A hatóságokkal való közvetlen és elérhető kapcsolatot kell biztosítani az érintett területek lakosai számára (többek között segélyvonalon keresztül), valamint információt kell nyújtani a nemzeti és regionális médián keresztül.

XVIII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A ragadós száj- és körömfájás vadon élő állatokban való előfordulásának megállapítása esetén hozandó intézkedések

1. Amint a fertőzésre fogékony fajba tartozó vadon élő állatokban megállapították a ragadós száj- és körömfájás elsődleges előfordulását, a betegség terjedésének visszaszorítása érdekében a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága azonnal:

a) bejelenti az elsődleges esetet a II. melléklettel összhangban;

b) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértőkből álló szakértői csoportot hoz létre. A szakértői csoport a következőkben segíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot:

i. tanulmányozza a járványhelyzetet és meghatározza a fertőzött terület nagyságát a B. rész (4) bekezdésének b) pontjában megállapított rendelkezésekkel összhangban;

ii. megállapítja a fertőzött területen a c) és d) pontban említetteken túl alkalmazandó intézkedéseket; ezek az intézkedések magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését és a vadon élő állatok etetésének tilalmát;

iii. kidolgozza a betegség felszámolásának tervét, amelyet a B. résszel összhangban kell benyújtani a Bizottságnak;

iv. ellenőrzéseket végez, hogy igazolja a ragadós száj- és körömfájásnak a fertőzött területen történő megszüntetésére hozott intézkedések hatékonyságát;

c) a kijelölt fertőzött területen azonnal hatósági megfigyelés alá helyezi azokat a gazdaságokat, amelyekben fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartanak, és elrendeli különösen:

i. valamennyi gazdaságban a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok fajok és korcsoportok szerinti hatósági összeírását; az összeírást a tulajdonosnak naprakésszé kell tennie. Az összeírás során kapott információkat kérésre be kell mutatni és azok minden szemle alkalmával ellenőrizhetőek. Azonban a szabadtartású gazdaságokban az első összeírást becslés alapján is el lehet végezni;

ii. a gazdaságban lévő, a fertőzésre fogékony fajba tartozó valamennyi állatnak a szállásán vagy más olyan helyen való tartását, ahol a vadon élő állatoktól el lehet őket különíteni. A vadon élő állatok nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz, amelyekkel a gazdaságban lévő, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok később érintkezhetnek;

iii. hogy a gazdaságba nem léphet be vagy azt nem hagyhatja el fertőzésre fogékony fajba tartozó állat, kivéve ha ezt a járványügyi helyzetre tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi;

iv. a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok istállójának, valamint magának a gazdaságnak a be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell használni;

v. a megfelelő higiéniai óvintézkedéseket minden olyan személlyel kapcsolatban, aki érintkezhetett vadon élő állatokkal, hogy csökkenjen a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjesztésének kockázata; ezen óvintézkedések magukban foglalhatják a vadon élő állatokkal érintkezésbe került személyek ideiglenes belépési tilalmát a fertőzésre fogékony fajokat tartalmazó gazdaságba;

vi. a gazdaságban minden, a ragadós száj- és körömfájás tüneteit mutató elhullott vagy megbetegedett, a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat vizsgálatát a ragadós száj- és körömfájás jelenlétére vonatkozóan;

vii. a kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok bármilyen testrésze, illetve minden olyan anyag vagy felszerelés a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó gazdaságokba való bevitelének a tilalmát, amely fertőződhetett a ragadós száj- és körömfájás vírusával;

viii. fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok, azok spermája, embriója vagy petesejtje nem vihető ki a fertőzött területről a Közösségen belüli kereskedelem céljából;

d) intézkedik, hogy az összes, a kijelölt területen kilőtt vagy elhullva talált vadon élő állatot hatósági állatorvos ellenőrizze és ragadós száj- és körömfájásra nézve megvizsgálja, hogy hatóságilag kizárja vagy megállapítsa a ragadós száj- és körömfájást a járványkitörésnek az I. mellékletben megadott meghatározásával összhangban. Valamennyi, ragadós száj- és körömfájásra nézve pozitív vadon élő állat tetemét hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítják. Amennyiben az ilyen vizsgálat negatívnak bizonyul ragadós száj- és körömfájásra nézve, a tagállamok a 92/45/EGK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hatósági felügyelet mellett kell ártalmatlanítani;

e) intézkedik, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusának izolátumán, a vírus genotípusának és a jelenlegi vakcinatörzsekhez viszonyított antigén-sajátságainak meghatározása céljából végezzenek laboratóriumi vizsgálatot.

2. Ha a ragadós száj- és körömfájás egy tagállam olyan területén lépett fel vadon élő állatokban, amely egy másik tagállam területéhez közel esik, az érintett tagállamok együttműködnek a járványvédelmi intézkedések megállapításában.

3. Az 1. pontban foglalt rendelkezésektől eltérve, a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően különleges intézkedések is hozhatók, amennyiben a ragadós száj- és körömfájás valamely tagállam olyan területén lépett fel vadon élő állatokban, ahol a fertőzésre fogékony fajba tartozó háziállatok extenzív tartása nem teszi lehetővé az (1) bekezdés bizonyos rendelkezéseinek alkalmazását.

B. RÉSZ

A ragadós száj- és körömfájásnak vadon élő állatokban történő felszámolására vonatkozó tervek

1.

A tagállamok - az A. részben meghatározott intézkedések sérelme nélkül - a ragadós száj- és körömfájás vadon élő állatokban való elsődleges előfordulásának megállapítását követő 90 napon belül írásos tervezetet nyújtanak be a Bizottságnak a fertőzöttnek nyilvánított területen a betegség felszámolására irányuló és a területen található gazdaságokban alkalmazott intézkedésekről.

2.

A Bizottság megvizsgálja a tervet és megállapítja, hogy a kívánt cél elérhető-e a segítségével. A tervet - szükség estén módosításokkal - a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni. A terv később az adott helyzetben jellemző fejlemények figyelembevételével módosítható vagy kiegészíthető.

Ha e módosítások érintik a fertőzött terület kiterjedésének újbóli meghatározását, a tagállamok ezekről a módosításokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

Ha a módosítások a terv többi rendelkezését érintik, a tagállam a 89. cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálatra és esetleges jóváhagyásra a Bizottságnak benyújtja a módosított tervet.

3.

Miután az (1) bekezdésben említett tervben meghatározott intézkedéseket jóváhagyták, ezek attól az időponttól, amikor döntés született arról, hogy megadják a jóváhagyást, felváltják az A. részben megállapított bevezető intézkedéseket.

4.

Az (1) bekezdésben említett tervben tájékoztatást kell adni a következőkről:

a) az A. résszel összhangban végzett járványtani vizsgálatok és ellenőrzések eredményei, valamint a betegség földrajzi eloszlása;

b) az érintett tagállam területén belül a fertőzött terület kiterjedése.

A fertőzött terület kiterjedésének meghatározásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság az alábbiakat veszi figyelembe:

i. az elvégzett járványtani vizsgálatok eredményét és a betegség földrajzi eloszlása;

ii. a terület vadon élő állatpopulációja;

iii. a vadon élő állatok mozgását gátló főbb természetes vagy mesterséges akadályok;

c) vadbiológusok, vadászok, vadásztársaságok, természetvédelmi és állatorvosi (állat- és közegészségügyi) szolgálatok szoros együttműködésének megszervezése;

d) a tájékoztató kampány, amelyet azért kell indítani, hogy a vadászok jobban tudatában legyenek azon intézkedéseknek, amelyeket a betegségfelszámolási terv keretén belül alkalmazniuk kell;

e) azok a konkrét feladatok, amelyeket a többi vadállatcsoporttal csak korlátozott kapcsolatban álló vadállatcsoportok számának és elhelyezkedésének megállapítása céljából végeztek el a fertőzött területen és környékén;

f) az e) bekezdésben említett vadállatcsoportok hozzávetőleges száma és mérete a fertőzött területen és környékén;

g) azon konkrét erőfeszítések, amelyeket a vadon élő állatokban fennálló fertőzés kiterjedésének megállapítása céljából hajtottak végre, a vadászok által lelőtt vagy elhullva talált vadon élő állatok vizsgálata és laboratóriumi tesztek során, beleértve a korcsoport szerint végzett járványtani vizsgálatokat is;

h) a betegségnek a vadon élő állatok mozgása és/vagy a vadállatcsoportok közötti érintkezés következtében történő terjedésének visszaszorítása érdekében hozott intézkedések; ezek az intézkedések magukban foglalhatják a vadászat tilalmát is;

i) a vadállományon belül a fertőzésre fogékony fajba tartozó vadon élő állatok és azon belül különösen fiatal állatok számának csökkentése érdekében elfogadott intézkedések;

j) a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a vadászokkal szemben támasztott követelmények;

k) az elhullva talált vagy lelőtt vadon élő állatok eltávolításának módszerét, amely a következőkön alapul:

i. ártalmatlanítás hatósági felügyelet mellett; vagy

ii. hatósági állatorvosi ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok a XIII. mellékletben előírtak szerint. Valamennyi, ragadós száj- és körömfájásra nézve pozitív vadon élő állat tetemét hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítják. Amennyiben az ilyen vizsgálat negatívnak bizonyul ragadós száj- és körömfájásra nézve, a tagállamok a 92/45/EGK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított intézkedéseket alkalmazzák. A nem emberi fogyasztásra szánt részeket hatósági felügyelet mellett kell ártalmatlanítani;

l) a járványtani vizsgálat, amelyet minden egyes - akár kilőtt, akár elhullva talált -, a fertőzésre fogékony fajba tartozó vadon élő állat esetében elvégeznek. A vizsgálat tartalmazza egy kérdőív kitöltését, amely a következőkről tájékoztat:

i. a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy kilőtték;

ii. az időpont, amikor az állatot elhullva találták vagy kilőtték;

iii. a személy, aki megtalálta vagy kilőtte az állatot;

iv. az állat kora és neme;

v. kilövés esetén: a kilövés előtti tünetek;

vi. ha elhullva találták: a tetem állapota;

vii. a laboratóriumi eredmények;

m) a meghatározott kiterjedésű fertőzött területen és szükséges esetben ennek környékén található, fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó gazdaságokban alkalmazható megfigyelési programok és megelőzési intézkedések, beleértve a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok szállítását és mozgását a területen belül, a területre és a területről; ezek az intézkedések legalább tartalmazzák a fertőzésre fogékony állatfajba tartozó állatoknak, spermájuknak, embrióiknak vagy petesejtjeiknek a fertőzött területről a Közösségen belüli kereskedelembe való bocsátása céljából történő kivitelének a tilalmát;

n) a megállapított kiterjedésű fertőzött területen fennálló betegség felszámolása érdekében hozott és a területen található gazdaságokban foganatosított intézkedések megszüntetésékor alkalmazandó egyéb kritériumok;

o) a terv végrehajtásáért felelős részlegeket felügyelő és koordináló megbízott hatóság;

p) a rendszer, amelyet a célból állítottak fel, hogy az A. rész (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a betegségfelszámolási terv eredményeit;

q) a betegség monitoringjára szolgáló intézkedések, amelyeket akkor kezdenek alkalmazni, amikor a meghatározott fertőzött területen legalább 12 hónap eltelt a ragadós száj- és körömfájás vadon élő állatokban megállapított utolsó előfordulása óta; ezeket a monitoringintézkedéseket legalább 12 hónapig fenn kell tartani, és tartalmazniuk kell legalább azokat az intézkedéseket, amelyek a g), k) és l) pontnak megfelelően már alkalmaznak.

5.

Az adott fertőzött terület járványügyi helyzetét és a betegségfelszámolási terv eredményeit bemutató jelentést hathavonta kell benyújtani a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

6.

A ragadós száj- és körömfájás vadon élő állatokban történő felszámolására vonatkozó tervek készítésével kapcsolatos részletesebb szabályok a 89. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

XIX. MELLÉKLET

A NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉS HATÁRIDŐI

XX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

( 2 ) HL L 279., 1989.9.28., 32. o.

( 3 ) HL L 368., 1991.12.31., 19. o.

( 4 ) UHT = ultrapasztőrözés 132 °C-on legalább egy másodpercig.

( 5 ) HTST = magas hőmérsékleten gyors pasztőrözés, 72 °C-on legalább 15 másodpercig vagy ezzel egyenértékű pasztőrözési hatás, amely negatív reakciót eredményez a foszfatázpróbára.

( *1 ) Az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság 1999-es jelentésével összhangban.

( 6 ) http://www.fao.org/fileadmin/user_upload/eufmd/Lab_guidelines/FMD_Minimumstandards_2013_Final_version.pdf

( 7 ) http://www.fao.org/fileadmin/user_upload/eufmd/Lab_guidelines/FMD_Minimumstandards_2013_Final_version.pdf.