32024R2803[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2803 rendelete (2024. október 23.) az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/2803 RENDELETE

(2024. október 23.)

az egységes európai égbolt végrehajtásáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) jelentősen módosult. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeleteket az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2) Az egységes európai égboltról szóló első jogszabálycsomag, így az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK rendelet és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) elfogadásával az Európai Parlament és a Tanács szilárd jogi alapot teremtett a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) rendszerének folytonos, interoperábilis és biztonságos működéséhez. A második csomag, nevezetesen az 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) elfogadása tovább erősítette az egységes európai égbolt kezdeményezést a teljesítményrendszer és a hálózatmenedzser koncepcióinak bevezetése révén, az európai ATM rendszer teljesítményének további javítása céljából. Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatályon kívül helyezte az 552/2004/EK rendeletet, mivel az ATM-rendszerek, -rendszerelemek és -eljárások működési átjárhatóságához szükséges szabályok beépültek az (EU) 2018/1139 rendeletbe.

(3) Az (EU) 2018/1139 rendeletben bevezetett változások figyelembevétele érdekében e rendeletet össze kell hangolni az említett rendelettel, és utóbbit módosítani kell.

(4) A légtérfelhasználásra vonatkozó részletes szabályokra, a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezésekre és a légtérszerkezetek kialakítására vonatkozó eljárásokra az (EU) 2018/1139 az irányadó, míg a légtérosztályozást e rendelet keretében kell szabályozni.

(5) A nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 1. cikkében a szerződő államok elismerik, hogy "minden Államot a területe fölötti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg". E szuverenitás keretében gyakorolják az Unió tagállamai - az alkalmazandó nemzetközi egyezményekre is figyelemmel - a közjogi jogköröket a légi forgalom irányítása során.

(6) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok Chicagói Egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit.

(7) A közös közlekedéspolitika végrehajtása olyan hatékony légiközlekedési rendszert tesz szükségessé, amely lehetőséget biztosít a légiközlekedési szolgáltatások biztonságos, rendszeres és fenntartható üzemeltetésére, optimalizálja a légtér és a kapacitások kihasználását, hozzájárul a légi közlekedés fenntarthatóságához és elősegíti az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását.

(8) A légiforgalmi biztonsági előírások javítására, illetve az általános európai légi forgalmat szolgáló ATM rendszerek és léginavigációs szolgálatok (ANS) teljesítményének fejlesztésére vonatkozó célok egyidejű követése megköveteli a humán tényező figyelembevételét. A tagállamoknak éppen ezért tiszteletben kell tartaniuk a méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra elveit. Az (EU) 2023/2109 bizottsági határozattal (9) létrehozott egységes európai égbolt emberi dimenziójával foglalkozó bizottsági szakértői csoport véleményeit és ajánlásait figyelembe kell venni.

(9) Az ATM éghajlat- és környezetvédelmi teljesítményének javulása hozzájárul a Párizsi Megállapodásban, az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), a Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájáról szóló tanácsi következtetésekben, valamint az európai digitális menetrendben foglalt célkitűzések eléréséhez is, különösen a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése révén.

(10) Az optimális repülési útvonalak tekintetében több lehetőséget kínáló, hatékonyabb légtérfelhasználás nagyobb üzemanyag-gazdaságosságot és kevesebb kibocsátást eredményezne. A kibocsátások és a levegőszennyező anyagok csökkentése érdekében a repülési útvonalak és a repülési profilok optimalizálása során emellett számos különböző éghajlati és környezeti elemet is figyelembe kell venni. Ki kell dolgozni annak módszertanát, hogy miként kell figyelembe venni ezeket a különböző elemeket és a közöttük fennálló kölcsönös függőségeket, különösen a teljesítménymutatók kialakításakor.

(11) A légtér a felhasználók valamennyi csoportja számára olyan közös erőforrást jelent, amelyet mindannyiuknak rugalmasan kell használniuk a méltányosság és az átláthatóság biztosításával, figyelembe véve egyúttal a tagállamok biztonsági és védelmi szükségleteit, valamint nemzetközi szervezetek keretében vállalt kötelezettségeit.

(12) 2004-ben a tagállamok általános nyilatkozatot (11) fogadtak el az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről, amelyet később megerősítettek. E nyilatkozatnak megfelelően a tagállamoknak különösen bővíteniük kell a polgári-katonai együttműködést, és - amennyiben és amilyen mértékben valamennyi érintett tagállam szükségesnek ítéli meg - elő kell segíteniük a fegyveres erőik közötti együttműködést a légiforgalmi szolgáltatást érintő valamennyi kérdésben.

(13) A katonai műveletek és a kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hatáskörébe.

(14) Az 550/2004/EK rendelet 9a. cikke előírta a tagállamok számára funkcionális légtérblokkok létrehozását annak érdekében, hogy a teljesítmény javítása és szinergiák létrehozása céljából erősödjön a léginavigációs szolgáltatók közötti együttműködés, és szabályokat fogalmazott meg e légtérblokkok számára. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy - különösen közös teljesítménytervek benyújtása révén - fenntartsák az együttműködést és a koordinációt e korábban létrehozott légtérblokkokon belül annak érdekében, hogy javuljon az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatások hálózatának teljesítménye, feltéve mindenekelőtt, hogy ez nem befolyásolja e rendelet hatékony végrehajtását.

(15) A tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságot kell kijelölniük, amely ellátja az e rendelet értelmében az ilyen hatóságokra bízott feladatokat. A szolgáltatás Európán belüli rendelkezésre állásának következetes és teljeskörű ellenőrzése érdekében elegendő függetlenséget és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani az illetékes felügyeleti hatóságoknak. Különösképpen, e hatóságokat oly módon kell finanszírozni, hogy az garantálja függetlenségüket, és lehetővé tegye számukra, hogy a méltányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvével összhangban működjenek. Ez nem gátolhatja meg azt, hogy egy nemzeti felügyeleti hatóságot összevonjanak egy másik szabályozó hatósággal, például az illetékes nemzeti hatósággal vagy a nemzeti versenyhatósággal, feltéve, hogy ez a közös hatóság teljesíti a függetlenségre vonatkozó követelményeket, és hogy az e rendelet alapján a nemzeti felügyeleti hatóságra ruházott feladatokhoz kapcsolódó határozathozatal a közös hatóságra ruházott egyéb feladatoktól függetlenül történik.

(16) A nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenségének biztosítását az e hatóságoknál alkalmazott személyzet tagjainak kinevezésére vonatkozó megfelelő eljárásokkal kell elősegíteni. A nemzeti felügyeleti hatóságoknál alkalmazott személyzet tagjainak függetlenül kell eljárniuk és különösen el kell kerülniük a léginavigációs szolgálatok ellátása és a feladataik végrehajtása közötti összeférhetetlenséget. A személyzet tagjai és az e rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása során döntéseket hozó személyek tekintetében az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokkal meg kell akadályozni azt is, hogy esetleges összeférhetetlenség merüljön fel az említetteknek a nemzeti felügyeleti hatósághoz való aktív kinevezéséből eredően, azzal összefüggésben, ha a nemzeti felügyeleti hatósághoz történő kinevezésük megszűnését közvetlenül követő időszakban új pozíciót kapnak egy szabályozott jogalanynál.

(17) E rendelet megfelelő alkalmazásának garantálása céljából olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyekkel biztosítani lehet a nemzeti felügyeleti hatóság és az illetékes nemzeti hatóság közötti együttműködést és információcserét.

(18) A pénzügyi stabilitás, a felelősség, a biztosítási fedezet, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúra tekintetében történő tanúsítás megadására vonatkozó követelményeknek szoros kapcsolatban kell állniuk a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági és védelmi követelményekkel, valamint az illetékes nemzeti hatóság által végzett működési és műszaki felügyelettel. A pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó, az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt követelményekhez kapcsolódó tanúsítási, felügyeleti és érvényesítési tevékenységek tekintetében a tagállamoknak adminisztratív eljárásaikat a nemzeti szabályaikkal összhangban kell megszervezniük annak érdekében, hogy mind az illetékes nemzeti hatóságok, mind a nemzeti felügyeleti hatóságok megfelelő és hatékony módon láthassák el feladataikat.

(19) A nemzeti felügyeleti hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egységes európai égbolt rendszerének végrehajtásában, ezért együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a munkájukkal és döntéshozatali elveikkel kapcsolatos információk, a legjobb gyakorlatok és eljárások, valamint az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos információk cseréjét, és kidolgozzanak egy közös megközelítést, többek között a régiós szintű megerősített együttműködésen keresztül. Az együttműködésnek rendszeresen, a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködési testületének keretén belül kell megvalósulnia.

(20) A léginavigációs szolgáltatók közötti együttműködést ösztönözni kell, mivel az fontos eszközt jelent az európai ATM rendszer általános teljesítményének javítása terén.

(21) Lehetővé kell tenni, hogy egy léginavigációs szolgáltató megkülönböztetésmentes feltételek mellett szolgálatokat kínáljon az Unióban, amennyiben rendelkezik az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvánnyal vagy nyilatkozattal.

(22) Az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban, és az abban foglalt feltételek függvényében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy tanúsítás nélkül engedélyezzék a saját felelősségük keretébe tartozó, az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett léginavigációs szolgálatok katonai erők általi ellátását, amennyiben a katonai erők elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára kínálnak ilyen szolgálatokat. Ilyen esetekben az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(23) Ez a rendelet nem írja elő a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) által nyújtott jelek tanúsítását.

(24) Az egyenértékű léginavigációs szolgálatok ellátását illetően nem szabad különbséget tenni a légtérfelhasználók között.

(25) A légiforgalmi szolgálatokat kizárólagos alapon kell ellátni. E szolgálatok ellátóira a kijelöléssel és a közérdekkel kapcsolatos követelményeket kell alkalmazni. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy az olyan légiforgalmi szolgálatok ellátására, amelyek a közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak és nem gazdasági jellegűek, nem alkalmazandók a Szerződés versenyjogi szabályai.

(26) A kijelölési eljárás során figyelembe kell venni a szolgálat folytonosságának szükségességét és azt, hogy a légiforgalmi szolgáltatók részéről hosszú távú beruházási tervezésre van szükség. A fentiek ellenére a légi navigáció gyorsan változó közege szükségessé teszi a kijelölt légiforgalmi szolgáltatók jogainak és kötelezettségeinek nyomon követését annak biztosítása érdekében, hogy e jogok és kötelezettségek maradéktalanul alkalmazandók maradjanak, továbbá hogy a szolgáltatók eleget tegyenek e kötelezettségeknek. Amennyiben a tagállamok a nyomon követés keretében szükségesnek ítélik új kijelölési eljárás indítását, a nemzeti joggal összhangban lehetővé kell tenni számukra ugyanazon légiforgalmi szolgáltató kijelölését.

(27) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti jogszabályaik ne akadályozzák egy légiforgalmi szolgáltató kijelölését különösen azon az alapon, hogy az érintett szolgáltató központi ügyintézési helye egy másik tagállamban található vagy az érintett szolgáltató más tagállam állampolgárainak tulajdonában van, amennyiben e nemzeti jogszabályok alkalmazása a szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságának indokolatlan korlátozását vonja maga után, amit minden releváns körülményre figyelemmel eseti alapon kell értékelni.

(28) A légiforgalmi szolgáltatók piaci feltételek mellett kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatokat (CNS), légiforgalmi tájékoztató szolgálatokat (AIS), légiforgalmi adatszolgáltatásokat (ADS), valamint - ha az érintett tagállam nem jelölt ki MET-szolgáltatót - meteorológiai szolgálatokat (MET) szerezhetnek be, vagy ha a 2014/24/EU (12) és a 2014/25/EU (13) európai parlamenti és tanácsi irányelv nem alkalmazandó, egyéb megállapodási formák keretében vásárolhatnak meg, figyelembe véve az olyan sajátos helyzeteket, mint az, ha nincsenek elérhető megoldások a piacon, illetve a közérdekhez kapcsolódó egyéb megfontolásokat. A tagállamok engedélyezhetik a repülőtér-üzembentartóknak vagy a repülőtér-üzembentartók egy csoportjának, hogy a repülőtéri irányítás vagy a bevezető irányítás céljából piaci feltételek mellett közelkörzeti légiforgalmi szolgálatokat szerezzenek be.

(29) A légiforgalmi szolgálatok repülőtéri irányítás és bevezető irányítás céljából való beszerzésére nem kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott teljesítménycél-meghatározást. A szolgáltatóknak mindazonáltal adatokat kell szolgáltatniuk a léginavigációs szolgálatok teljesítményéről. Amennyiben repülőtéri irányítás és bevezető irányítás céljából légiforgalmi szolgálatok beszerzésére kerül sor, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott műszaki követelmények között a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeknek is szerepelniük kell.

(30) Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a megkülönböztetést, a kereszttámogatást és a versenytorzulást, a léginavigációs szolgáltatóknak külön elszámolást kell vezetniük minden egyes léginavigációs szolgálat tekintetében úgy, mintha ezeket a szolgálatokat külön vállalkozások látnák el.

(31) A léginavigációs szolgálatok beszerzését adott esetben a 2014/24/EU irányelvvel, a 2014/25/EU irányelvvel, az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvével, valamint a Szerződés alkalmazandó rendelkezéseivel, mindenekelőtt a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságára vonatkozóan a Szerződésben foglalt szabályokkal összhangban kell végezni. A szolgálatok beszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy a versenytárs szolgáltatók - többek között a verseny rendszeres újbóli megnyitása révén - ténylegesen részt vehessenek ezekben az eljárásokban.

(32) A pilóta nélküli légi járművek forgalomirányításához közös információs szolgáltatásokra (CIS) van szükség. Amikor a közös információs szolgáltatásokat a tagállam által kijelölt egyetlen CIS-szolgáltató nyújtja egy meghatározott U-space légtér tekintetében, a közös információs szolgáltatások árait az ilyen forgalomirányítás költségeinek visszafogása érdekében szabályozni kell. A közös információs szolgáltatások árainak ezért a költségeken és észszerű haszonkulcson kell alapulniuk, és azokat a nemzeti felügyeleti hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Amennyiben a közös információs szolgáltatásokat nem egyetlen CIS-szolgáltató nyújtja, az egyes közös információs szolgáltatásokat díjmentesen kell nyújtani. A szolgáltatásnyújtás lehetővé tétele érdekében a CIS-szolgáltatók számára méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett hozzáférést kell biztosítani a releváns működési adatokhoz.

(33) Az általános légi forgalomra vonatkozó releváns működési adatok elérhetősége elengedhetetlen a határokon átnyúló és az egész Unióra kiterjedő légiforgalmi adatszolgáltatások rugalmas biztosításához. Ezért ezeket az adatokat méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek - többek között a léginavigációs szolgálatok ellátásának mérlegelésében bizonyítottan érdekelt szervezetek - számára. A többek között a légtér állapotára és a konkrét légiközlekedési helyzetekre vonatkozó információk pontossága és a polgári és katonai irányítók felé történő időben történő továbbítása közvetlenül kihat a repülési műveletek biztonságosságára és hatékonyságára, ideértve a repülés környezeti hatékonyságát is. A légtér állapotára vonatkozó aktualizált információkhoz időben történő hozzáférés elengedhetetlen mindazok számára, akik a repülési tervek benyújtásakor vagy módosításakor használni kívánják a rendelkezésre álló légtérszerkezeteket.

(34) A teljesítmény- és díjazási rendszerek nem alkalmazandók a műszeres repülés szabályai (IFR) szerint évi 80 000 légi szállítási műveletnél kevesebbet bonyolító repülőtereken nyújtott közelkörzeti léginavigációs szolgálatra. Az ilyen szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok megállapítása csekély hozzáadott értékkel bír, mivel e célértékek a legtöbb esetben a nullához közelítenének. Ezen túlmenően, ha ezeket a szolgálatokat bevonnánk az e rendelet által létrehozott teljesítmény- és díjszámítási rendszerek hatálya alá, az olyan adminisztratív és pénzügyi terhekkel járna, amelyek nem arányosak a teljesítmény javulása és a jobb szolgáltatásminőség terén várt előnyökkel. Mindazonáltal a tagállamok eldönthetik, hogy vonatkozzanak-e a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek az ilyen közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra.

(35) Amennyiben katonai erők elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára kínálnak léginavigációs szolgálatokat, a finanszírozásukat is beleértve, azokat nem kell az e rendelettel létrehozott teljesítmény- és díjszámítási rendszerek hatálya alá vonni. A katonai erők szolgálatainak költségeit tehát nem szabad az e rendelet alapján meghatározott költségeknek tekinteni. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy az említett rendszereket az ilyen szolgálatokat ellátó katonai erők esetében is alkalmazzák. A teljesítmény- és díjszámítási rendszereket alkalmazni kell azon katonai erőkre, amelyek elsősorban az általános légi forgalom számára látnak el léginavigációs szolgálatokat.

(36) A teljesítmény- és díjszámítási rendszereknek biztosítaniuk kell az európai ATM-rendszer hatékony, fenntartható és folyamatos működését, és emellett arra hivatottak, hogy költséghatékonyabbá tegyék a piaci feltételektől eltérő feltételek mellett nyújtott léginavigációs szolgálatokat, és előmozdítsák a jobb szolgáltatásminőséget. E célból releváns és megfelelő ösztönzőket kell tartalmazniuk. E célkitűzésre tekintettel a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek nem terjedhetnek ki a piaci feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra. A teljesítményrendszernek ki kell terjednie minden olyan léginavigációs szolgálatra, amelyet egy kijelölt légiforgalmi szolgáltató lát el, vagy szerez be más szolgáltatóktól, ideértve azt is, amikor az említett szolgáltató léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgálatot lát el.

(37) A tagállamok közös teljesítményterveket nyújthatnak be a léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan, mégpedig azzal a céllal, hogy a légiforgalmi szolgáltatások teljesítményét azt a szintet meghaladóan lehessen javítani, amely szintet az egyes tagállamok egyedül képesek lennének elérni, legalább a referencia-időszakot lefedve; a tagállamoknak e közös tervekbe fel kell venniük legalább egy közös célértéket valamint a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó kezdeményezéseket, és mérlegelniük kell a további közös célértékek meghatározásának és a közös irányítás létrehozásának hozzáadott értékét.

(38) Az ösztönző rendszerek meghatározását célzó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságnak meg kell határoznia e rendszerek olyan helyzetekre való alkalmazhatóságát, amikor a léginavigációs szolgáltatók a referencia-időszakban túlteljesítik vagy nem teljesítik a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó releváns kötelező teljesítménycélokat. A légiforgalmi szolgáltató által az ilyen események hatásának enyhítése érdekében végrehajtandó intézkedések sérelme nélkül, az alkalmazhatósági feltételeknek megfelelően figyelembe kell venniük a légiforgalmi szolgáltató által nem befolyásolható, előre nem látható és jelentős eseményeket. A szolgáltatásnyújtás minőségének javítása érdekében ezeknek a teljesítmény- és díjszámítási rendszereknek releváns és megfelelő ösztönzőket kell tartalmazniuk. Pénzügyi ösztönzőket kell meghatározni azzal a céllal, hogy kiegyensúlyozott módon ösztönözni lehessen a léginavigációs szolgálatok jobb teljesítményét, mégpedig a kötelező teljesítménycélokhoz viszonyítva elért tényleges teljesítmény jutalmazása vagy büntetése révén.

(39) A légtérfelhasználókra kivetett díjakból származó bevételek pénzügyi többletet vagy veszteséget eredményezhetnek a léginavigációs szolgáltatók számára az ösztönző rendszerek és a kockázatmegosztási mechanizmusok alkalmazása miatt.

(40) Teljesítmény-felülvizsgálati testületet kell létrehozni, amely tanácsot és segítséget nyújt a Bizottságnak a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtásában. A teljesítmény-felülvizsgálati testület felállítása során biztosítani kell, hogy a testület a feladatait a szükséges szakértelemmel, továbbá a köz-vagy magánérdekektől függetlenül végezze, és hogy képes legyen célzott erőforrásokra támaszkodni. A teljesítmény-felülvizsgálati testületnek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott teljesítmény-felülvizsgálati szerv helyébe kell lépnie, és annak jogutódjává kell válnia.

(41) A teljesítmény-felülvizsgálati testület munkáját a Bizottság által biztosított titkárságnak kell segítenie. Annak érdekében, hogy a teljesítmény-felülvizsgálati testület betölthesse tanácsadó szerepét, továbbá hogy biztosított legyen a testület függetlensége, a titkárság a teljesítmény-felülvizsgálati testület által készített vélemények, ajánlások, jelentések és útmutató anyagok tartalmának és irányainak előkészítése során csak magától a teljesítmény-felülvizsgálati testülettől fogadhat el utasításokat. A titkárság fő feladata hozzájárulni a teljesítmény-felülvizsgálati testület feladatainak független elvégzéséhez.

(42) A titkárság személyzetére alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (14) megállapított Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti szakmai titoktartásra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják függetlenségüket. A kiválasztási eljárást és a kiválasztási kritériumokat végrehajtási jogi aktusban kell részletesen meghatározni, amely nem terjedhet ki a teljesítmény-felülvizsgálati testület egyes tagjainak kinevezésére, és amely semmilyen módon nem teheti az ilyen kinevezéseket tagállami jóváhagyástól függővé.

(43) Tekintettel a léginavigációs szolgáltatok ellátásához kapcsolódó, határokon átnyúló jellegű és hálózati elemekre, az útvonal-teljesítményt uniós szintű teljesítménycélok fényében kell értékelni.

(44) A közelkörzeti léginavigációs szolgálatok nyújtására vonatkozó nemzeti célértékeknek idővel elő kell mozdítaniuk e szolgálatok teljesítményének javulását, és lehetővé kell tenniük a léginavigációs szolgálatok szabályozásának "kaputól kapuig" terjedő megközelítését.

(45) A tagállamoknak, a nemzeti felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak egyértelműen meghatározott feladatokkal kell rendelkezniük a teljesítmény- és díjszámítási rendszerekben, különösen a teljesítménytervek elkészítését, e tervek jóváhagyását, valamint a léginavigációs szolgáltatók teljesítményének nyomon követését illetően.

(46) Az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterület keretében foglalkozni kell a légi közlekedésnek az éghajlatra és a környezetre gyakorolt azon hatásaival, amelyeket a léginavigációs szolgáltatók befolyásolni képesek, különösen a szén-dioxid-kibocsátásokkal. A teljesítményterveknek minden referencia-időszak tekintetében útvonal-teljesítménycélokat kell tartalmazniuk, amelyek összhangban állnak az éghajlathoz és a környezetvédelemhez, valamint a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületekre meghatározott uniós szintű teljesítménycélokkal, továbbá a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületekre meghatározott közelkörzeti teljesítménycélokkal. E rendelet elfogadásának időpontjában a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen olyan fő teljesítménymutatók megállapítását a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok tekintetében, amelyek érvényesek, megbízhatók és mérhetők, és lehetővé teszik azon hatások mérését ezen a területen, amelyeket a léginavigációs szolgáltatók közvetlenül befolyásolni tudnak. Ezért csak azt követően lehet kötelezni a tagállamokat arra, hogy a teljesítménytervekbe az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező célértékeket vegyenek fel, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktusban meg tudta határozni az említett feltételeknek megfelelő fő teljesítménymutatókat. A teljesítménytervben a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező teljesítménycélok meghatározása során figyelembe kell venni a helyi körülményeket, kiváltképp a helyi környezetpolitikai követelményeket.

(47) A hálózati funkciók teljesítményére - figyelembe véve e funkciók sajátos jellegét - egyedi kritériumokat kell alkalmazni. E hálózati funkciókra teljesítménycélokat kell alkalmazni az éghajlathoz és a környezetvédelemhez, valamint a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületeken.

(48) Az e rendelettel létrehozott díjszámítási rendszernek összhangban kell állnia egyebek mellett a Chicagói Egyezmény 15. cikkével. Az említett rendszer nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó léginavigációs szolgálatok ellátását közfinanszírozásból finanszírozzák, amennyiben az adott esetben összhangban áll a Szerződésben szereplő versenyszabályokkal.

(49) A díjszámítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy a légtérfelhasználóknak meg kell fizetniük a javukra biztosított szolgálatok és funkciók tekintetében felmerült, más módon nem fedezett költségeket. A tagállamok nemzeti hatóságai - így az illetékes nemzeti hatóságok és a nemzeti felügyeleti hatóságok -, valamint az EUROCONTROL és a hálózatmenedzser által ellátott léginavigációs szolgálatok tekintetében felmerült költségeket bele lehet foglalni a légtérfelhasználóknak felszámítható megállapított költségekbe. A díjaknak a nagy fokú biztonság, a költséghatékonyság és a teljesítménycélok elérése céljából ösztönzőleg kell hatniuk a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható módon való ellátására, valamint elő kell mozdítaniuk a légi közlekedés környezeti hatásainak mérséklését.

(50) A légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésről szóló, 1960. december 13-i nemzetközi Eurocontrol-egyezmény legutóbbi módosított változatából eredő költségeket be lehet számítani a meghatározott költségekbe, amennyiben e rendelet elfogadásának idején az egyezmény hatálya alá tartozó minden tevékenység a léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódónak minősül.

(51) A Bizottságnak megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie arról, hogy a díjak modulációja milyen hatást gyakorol a légi forgalomra, a szolgáltatásnyújtásra, az adminisztratív költségekre és az érdekelt felekre, valamint arról, hogy e moduláció miként járul hozzá az egységes európai égbolt céljainak eléréséhez. E tanulmány alapján a Bizottságnak el kell döntenie, hogy elfogad-e a díjak modulációjának egységes alkalmazását biztosító végrehajtási jogi aktust annak érdekében, hogy ösztönözni lehessen a légtérfelhasználókat az éghajlati és környezetvédelmi teljesítmény javítására irányuló befektetések támogatására, mindenekelőtt a leginkább üzemanyag-takarékos útvonalak használata révén, valamint a fenntartható alternatív üzemanyagokat is magukban foglaló alternatív tiszta meghajtási technológiák fokozott használata útján, a biztonság optimális szintjének fenntartása mellett. Még ha a Bizottság nem is fogad el ilyen végrehajtási jogi aktust, a tagállamoknak biztosítani kell a jogot, hogy modulálják a díjakat annak érdekében, hogy ösztönözzék a légiforgalmi szolgáltatókat és a légtérfelhasználókat arra, hogy támogassák a szolgáltatás minőségének javítására, például a nagyobb kapacitásra, a kisebb késésekre és a fenntartható fejlődésre irányuló befektetéseket.

(52) Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy olyan hálózati válsághelyzet, például geopolitikai konfliktus, egészségügyi válság vagy természeti katasztrófa esetén, amely nem teszi lehetővé megbízható forgalmi előrejelzések kiadását, - ameddig a hálózati válsághelyzet véget nem ér és rendelkezésre nem állnak új, megbízható előrejelzések - átmeneti rendelkezéseket fogadjon el, ideértve többek között a teljesítményrendszer ideiglenes felfüggesztését vagy kiigazítását.

(53) Az EUMSZ 258. cikkében előírt eljárás sérelme nélkül a Bizottságnak rendszeresen meg kell vizsgálnia, hogy a tagállamok megfelelnek-e e rendelet követelményeinek. E vizsgálat során a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállamok biztosítják-e, hogy a léginavigációs szolgáltatók eleget tegyenek a kötelezettségeiknek.

(54) Rendelkezni kell a léginavigációs szolgáltatók elszámolásainak átláthatóságáról, mivel ez az egyik eszköz a kereszttámogatásnak és az abból eredő torzulásoknak a megelőzéséhez.

(55) Az ATM hálózati funkcióknak hozzá kell járulniuk a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, és támogatniuk kell az uniós szintű teljesítménycélok elérését. A légtér és a szűkös erőforrások fenntartható, hatékony és környezeti szempontból optimális kihasználását kell eredményezniük, tükrözniük kell az európai ATM-hálózat infrastruktúrájának kiépítése során felmerülő operatív igényeket, és hálózati válsághelyzetek esetén támogatást kell nyújtaniuk.

(56) Számos hálózati funkciót, így például a légiforgalmiáramlás-szervezést egyetlen szervnek kell központilag koordinálnia, támogatva a tagállamok és az operatív érdekelt felek tevékenységét. Ezért az e funkciók végrehajtásához hozzájáruló számos feladatot egy hálózatmenedzsernek kell ellátnia, akinek a tevékenységébe valamennyi érintett operatív érdekelt felet be kell vonni. E rendeletben rögzíteni kell a hálózatmenedzser konkrét feladatait. A hálózatmenedzsert a Bizottságnak kell kineveznie.

(57) A Bizottság 2011-ben és 2019-ben az Eurocontrolt nevezte ki hálózatmenedzsernek. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ügymenet-folytonosságot az ATM hálózati funkciók teljesítésében, az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé kell tenni e megbízatás megújítását.

(58) Abban az esetben, ha a hálózatmenedzser egy másik szervezet része, annak működését és felépítését el kell különíteni e másik szervezettől, valamint külön könyvelést kell vezetni tekintetükben.

(59) A helyi és operatív szinten hálózati funkciók végrehajtásával megbízott operatív érdekelt feleket, valamint a tagállamokat teljes mértékben be kell vonni e funkciók végrehajtásába és a döntéshozatali folyamatokba. Ennek megfelelően a hálózatmenedzsernek az intézkedéseket mindenekelőtt az operatív érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott konzultációra, valamint részletes munkamegállapodásokra és műveleti folyamatokra épülő, együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében kell meghoznia. Az ilyen, együttműködésen alapuló döntéshozatal során a feleknek a lehető legnagyobb mértékben a hálózat működésének és teljesítményének a javítása - többek között az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen az uniós szintű teljesítménycélok elérése - érdekében kell eljárniuk, és a biztonsági és védelmi igények sérelme nélkül a hálózat érdekeinek kell elsőbbséget élvezniük, továbbá az együttműködésen alapuló ilyen döntéshozatalt úgy kell alakítani, hogy a felek lehetőség szerint megtalálják a megoldást, és konszenzusra jussanak. A hálózati funkciók végrehajtására irányuló, együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében a tagállamoknak nemzeti szinten megfelelő koordinációról kell gondoskodniuk a polgári és katonai operatív érdekelt felekkel. Ezenfelül, a hálózati funkciók végrehajtásával kapcsolatos megfelelő irányítás biztosítása érdekében létre kell hozni egy hálózati igazgatótanácsot, amely biztosítja az említett funkciók végrehajtásában érintett összes szereplő - különösen az operatív érdekelt felek - megfelelő képviseletét. A hálózati igazgatótanáccsal a szabályozási vagy stratégiai döntések, így például a hálózatstratégiai terv jóváhagyása tekintetében folytatandó konzultáció sérelme nélkül, az együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében és a hálózati igazgatótanács által elfogadott intézkedéseknek operatív vagy technikai jellegűnek kell lenniük, biztosítva a hálózat napi működését e rendelet céljainak megfelelően.

(60) A légiforgalmi szolgáltatók ügyfél-orientáltságának erősítése érdekében a légiforgalmi szolgáltatók főbb operatív döntéseivel kapcsolatban konzultálni kell az érintett érdekelt felekkel.

(61) A hiánytalan, kiváló minőségű és aktuális repülési információk biztosítása jelentős hatással van a biztonságra, és megkönnyíti az Unió légteréhez való hozzáférést és az azon belüli mozgás lehetőségeit. Az ezen adatokhoz való hozzáférést ezért megfelelő információs infrastruktúra révén kell megkönnyíteni.

(62) A légtér biztonságos és hatékony használata csak a polgári és katonai légtérfelhasználók szoros együttműködésével valósítható meg, a gyakorlatban főképpen a rugalmas légtérfelhasználás elve és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) által megállapított hatékony polgári-katonai koordináció alapján. Ezen elv egységes alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a közös közlekedéspolitika korlátain belül, a tagállamok által a légterük felett gyakorolt hatáskörök sérelme nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.

(63) Az "Egységes európai égbolt" légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) projekt célja, hogy az európai és a globális ATM-rendszer korszerűsítése révén lehetővé tegye a légi közlekedés biztonságos, hatékony és környezeti szempontból fenntartható fejlődését. A projekt maximális hatékonyságának elősegítéséhez megfelelő koordinációt kell biztosítani a projekt szakaszai között. Az európai ATM-főtervnek a SESAR meghatározási szakaszára kell épülnie, és hozzá kell járulnia az uniós szintű teljesítménycélok eléréséhez. A 2022 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan az Európai Bizottság és a SESAR kiépítési és infrastrukturális partnerség (SDIP) - 20 nagy európai légtérfelhasználóból, léginavigációs szolgáltatóból és repülőtér-üzembentartóból, valamint az EUROCONTROL-ból mint hálózatmenedzserből álló konzorcium - hosszú távú partnerségi keretmegállapodást írt alá annak érdekében, hogy a SDIP elvégezhessen a közös projektek időben és szinkronban történő végrehajtásához (az (EU) 2021/116 bizottsági végrehajtási rendelet (15) ), valamint az érintett érdekelt felek közötti koordinációhoz és ezen érdekelt felek támogatásához kapcsolódó feladatokat.

(64) A közös projektek koncepciójának arra kell törekednie, hogy kellő időben sor kerüljön az európai ATM-főtervben szereplő azon alapvető operatív változások időben történő, összehangolt és szinkronizált bevezetésére, amelyek hálózati szintű hatásokkal járnak, és amelyek megfelelően készen állnak a kivitelezésre. A közös projekteknek különösen az új digitális technológiák elterjedését kell előmozdítaniuk és felgyorsítaniuk. A SESAR-projekt kiépítésének felgyorsítása érdekében a Bizottságot meg kell bízni a közös projektek végrehajtásának finanszírozására vonatkozó költség-haszon elemzés elvégzésével.

(65) Az (EU) 2018/1139 rendelet ATM-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozóan megállapított követelményeinek betartása várhatóan biztosítani fogja e rendszerek és rendszerelemek működési átjárhatóságát az egységes európai égbolt szolgálatában.

(66) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen a következők tekintetében: a teljesítmény-felülvizsgálati testület, a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtása - ideértve az uniós szintű teljesítménycélok, a kiegészítő kiindulási értékek, a riasztási küszöbértékek, a bontási értékek és a referenciacsoportok meghatározását -, a teljesítménycélok és az értékelésükre vonatkozó feltételek meghatározása, a teljesítménytervek, többek között a közös teljesítménytervek és a teljesítménycélok elkészítése, értékelése, jóváhagyása és felülvizsgálata, a teljesítménynek, így többek között a hálózati funkciók teljesítményének nyomon követése, az útvonali léginavigációs szolgálatok és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közötti költségallokáció, a fő teljesítménymutatók és a nyomon követésre vonatkozó mutatók megállapítása, az összehasonlító teljesítményértékelés módszertana, az ösztönző rendszerek, a közelkörzeti díjszámítási körzetek módosítására vonatkozó szabályok, a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok, a díjak költségalapjának tartalma és meghatározása, illetve a léginavigációs szolgálatok egységárainak meghatározása, az ösztönző mechanizmusok és a kockázatmegosztási mechanizmusok, a díjak modulációja, a nemzeti felügyeleti hatóságok által a Bizottság számára történő adatszolgáltatás módozataira vonatkozó szabályok, a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtására jelentős hatást gyakorló, előre nem látható és jelentős események kezelésére szolgáló mechanizmusok, a hálózati funkciók végrehajtására és a hálózatmenedzser kijelölésére és a kijelölés feltételeire, valamint a hálózatmenedzser feladataira, a hálózati igazgatótanácsra, az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatra és a hálózati irányítási mechanizmusokra vonatkozó szabályok, az operatív adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos követelmények, a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazása, a közös projektek létrehozása és az azokra alkalmazandó irányítási mechanizmusok, valamint az ICAO-légtérosztályozás végrehajtása. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(67) A szociális és szakmai szervezetekkel illetékességüknek megfelelően konzultálni kell a jelentős szociális, technológiai vagy humán dimenziójú, vagy a teljesítménnyel kapcsolatos hatásokkal járó valamennyi javasolt intézkedésről. Uniós szinten a 98/500/EK bizottsági határozat (17) szerint létrehozott ágazati párbeszédbizottsággal és a humán dimenzióval foglalkozó szakértői csoporttal szintén konzultációt kell folytatni.

(68) Az e rendelet megsértése esetére meghatározott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, a biztonság csökkentése nélkül.

(69) Ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy alkalmazzák az alapvető biztonságpolitikai vagy védelmi politikai érdekeik védelméhez szükséges intézkedéseket. Ez a rendelet emellett nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy rendelkezéseket fogadjanak el katonai erőik szervezésével kapcsolatban. Ez a hatáskör magában foglalhatja azt is, hogy a tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy katonai erőik számára megfelelő légtér álljon rendelkezésre oktatási és képzési célokra. Ezért rendelkezni kell egy, az említett hatáskör gyakorlását lehetővé tévő védzáradékról.

(70) A tanúsítás egyszerűsített szabályozási kerete és egy egységes tanúsítási folyamat létrehozása céljából helyénvaló beilleszteni az (EU) 2018/1139 rendeletbe a léginavigációs szolgáltatók tanúsításához kapcsolódó követelményeket, amelyek korábban az 550/2004/EK rendeletben kerültek meghatározásra. Helyénvaló különösen arról rendelkezni, hogy a légiforgalmi szolgáltatások nyújtóinak és a léginavigációs szolgáltatóknak (ATM/ANS-szolgáltatók) a tanúsítás érdekében bizonyítaniuk kell, hogy pénzügyileg kellően stabilak, megfelelő felelősségi és biztosítási fedezettel bírnak, megfelelnek a tulajdonosi és a szervezeti struktúrára vonatkozó követelményeknek, és kezelik a biztonsági kockázatokat. Meg kell határozni a kiadott tanúsítványokra alkalmazható feltételeket is.

(71) Az ATM/ANS-szolgáltatókra és a légiforgalmi irányítókra vonatkozó alapvető követelményeket emellett ki kell egészíteni a légiforgalmi adatszolgáltatásokra vonatkozó követelményekkel.

(72) A pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó tanúsítási, felügyeleti és érvényesítési feladatainak elvégzésekor az illetékes hatóságnak a nemzeti felügyeleti hatóság által elvégzett értékelésekre kell támaszkodnia, kivéve, ha az érintett illetékes hatóság felelős a tanúsításhoz kapcsolódó minden feladatért.

(73) mivel e rendelet felváltja és hatályon kívül helyezi az 549/2004/EK, az 550/2004/EK és az 551/2004/EK rendeletet, helyénvaló aktualizálni az (EU) 2018/1139 rendeletben az 549/2004/EK, az 550/2004/EK és az 551/2004/EK rendeletre történő hivatkozásokat.

(74) Az (EU) 2018/1139 rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen az ATM/ANS-szolgáltatók tanúsítványaira alkalmazandó feltételek, valamint a nemzeti felügyeleti hatóság által annak értékelésére és felmérésére vonatkozó szabályok és eljárások tekintetében, hogy az említett szolgáltatók megfelelnek-e a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(75) Ezért az (EU) 2018/1139 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(76) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az egységes európai égbolt végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a fellépés transznacionális jellege miatt e céljobban megvalósítható, az Unióintézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet szabályokat állapít meg az egységes európai égbolt létrehozása és hatékony működése céljából, hogy megerősítse a légi forgalom biztonsági előírásait, hozzájáruljon a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, és valamennyi légtérfelhasználó elvárásainak figyelembevételével az európai általános légi forgalom tekintetében fokozza a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok hatékonyságát. Az egységes európai égbolt egy összefüggő páneurópai hálózatból, egy egyre integráltabb légtérből, valamint a biztonságon, a hatékonyságon, a működési átjárhatóságon és a technológiai korszerűsítésen alapuló hálózatmenedzsmentből és légiforgalmi-irányítási rendszerekből áll, és az összes légtérfelhasználó, polgár és a környezet érdekét szolgálja.

(2) E rendelet alkalmazása nem érinti a tagállamok légterük feletti szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, az 55. cikkben említett követelményeit. E rendelet hatálya nem terjed ki a katonai műveletekre és kiképzésekre. A katonai hatóságokkal koordinációt kell folytatni annak érdekében, hogy azonosítani és kezelni lehessen azokat az esetleges hatásokat, amelyeket e rendelet alkalmazása gyakorol a katonai tevékenységekre.

(3) E rendeletet a tagállamoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi Chicagói Egyezmény ("Chicagói Egyezmény") szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni. E tekintetben a rendelet célja, hogy az általa lefedett területeken segítse a tagállamokat a Chicagói Egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében úgy, hogy alapot nyújt utóbbi rendelkezéseinek közös értelmezéséhez és egységes végrehajtásához, valamint biztosítja, hogy e rendelkezéseket megfelelő súllyal vegyék figyelembe a rendeletben és a hozzá tartozó végrehajtási szabályokban.

(4) E rendeletet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR körzetén belüli légtérre kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan a tagállamok biztosítják a légiforgalmi szolgálatokat. A tagállamok az ICAO más körzeteiben lévő, joghatóságuk alá tartozó légtérre is alkalmazhatják e rendeletet, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "repülőtéri irányító szolgálat": a repülőtéri forgalom részére nyújtott légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat;

2. "légiforgalmi tájékoztató szolgálat" vagy "AIS": egy meghatározott szabályozási területen belül létrehozott, a légi közlekedés biztonságához, rendszerességéhez és hatékonyságához szükséges légiforgalmi tájékoztatások és adatok biztosításáért felelős szolgálat;

3. "Ügynökség": az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, amelyet az (EU) 2018/1139 rendelet hozott létre;

4. "léginavigációs szolgáltató": olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely egy vagy több, általános légi forgalomra vonatkozó léginavigációs szolgálatot lát el;

5. "léginavigációs szolgálatok" vagy "ANS": légiforgalmi szolgálatok; kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatatások (CNS), ideértve azon szolgáltatásokat, amelyek a légi navigáció elősegítése céljából felerősítik a GNSS-alaprendszerek műholdjai által kibocsátott jeleket; a légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatok (MET); légiforgalmi tájékoztató szolgálatok (AIS); és légiforgalmi adatszolgáltatások (ADS);

6. "légiforgalmi irányító szolgálat" vagy "ATC-szolgálat": olyan szolgálat, amelynek feladatai a következők:

a) összeütközések megelőzése:

i. légi járművek között;

ii. a munkaterületen a légi jármű és akadályok között;

b) gyors és rendezett légi forgalom biztosítása;

7. "légiforgalmi adatszolgáltatások" vagy "ADS": olyan szolgáltatások, amelyek a légtérellenőrző szolgáltatóktól, a MET-, AIS- és hálózati funkciók szolgáltatóitól, valamint más, működési adatokat előállító érintett szervezetektől származó működési adatok gyűjtését, összesítését és integrálását, és a feldolgozott adatok légiforgalmi irányítás és légiforgalmi szolgáltatások céljából való szolgáltatását foglalják magukban;

8. "légiforgalomáramlás-szervezés" vagy "ATFM": olyan funkció, amelyet azzal a célkitűzéssel hoztak létre, hogy hozzájáruljon a légi forgalom teljes útvonalat lefedő, biztonságos, rendezett és gyors áramlásához annak biztosításával, hogy a légiforgalmi irányítás kapacitását a lehető legnagyobb mértékig használják ki, és hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen a megfelelő légiforgalmi szolgáltatók által közzétett kapacitásokkal;

9. "légiforgalmi szolgáltatások" vagy "ATM": a fedélzeti és földi funkciók és szolgáltatások - nevezetesen a légiforgalmi szolgálatok, a légtérgazdálkodás és a légiforgalmi áramlásszervezés, ideértve a repülési eljárások tervezését is - együttese, amelyek valamennyi üzemeltetési fázisban a légi járművek biztonságos és hatékony mozgásának biztosításához szükségesek;

10. "légiforgalmi szolgálatok": a különféle repüléstájékoztató szolgálatok, riasztószolgálat és légiforgalmi tanácsadó szolgálat, valamint légiforgalmi irányító (ATC) szolgálat, nevezetesen körzeti, bevezető és repülőtéri irányító szolgálatok;

11. "légtérblokk": olyan, egy vagy több légtérszerkezetből álló, térben és időben meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül léginavigációs szolgálatot látnak el;

12. "légtérgazdálkodás": tervezési és nyomonkövetési funkció, amelynek elsődleges célja az, hogy a rendelkezésre álló légteret dinamikus időkiosztás útján optimálisan használják ki, és egyes esetekben, a légtérfelhasználók különféle kategóriái közötti, azok rövid távú igényeit alapul vevő légtérkiosztással;

13. "légtérszerkezet": a légtérnek egy, a légi járművek biztonságos és optimális működésének biztosítása céljából meghatározott része;

14. "légtérfelhasználók": az általános légi forgalom szabályaival összhangban üzemeltetett valamennyi légi jármű üzemeltetője;

15. "riasztószolgálat": a kutatásra vagy mentésre szoruló légi járművekkel kapcsolatban a megfelelő szervezetek értesítése és szükség szerint e szervezetek segítése;

16. "bevezető irányító szolgálat": az érkező vagy induló, ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat;

17. "körzeti irányító szolgálat": az irányítói körzetekben ellenőrzött repülést végző légi járművek részére nyújtott ATC-szolgálat;

18. "alapérték": a teljesítménycélok meghatározása céljából meghatározott, és az adott referencia-időszak kezdetét megelőző évben felmerült tényleges költségeket vagy tényleges egységköltségeket alapul véve becsült érték;

19. "referenciacsoport": hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező légiforgalmi szolgáltatók csoportja;

20. "bontási érték": egy adott légiforgalmi szolgáltató esetében az uniós szintű teljesítménycélnak egy vagy több légiforgalmi szolgáltató szintjére történő bontásával kapott érték, amely referenciaként annak értékelésére szolgál, hogy a teljesítményterv tervezetében meghatározott teljesítménycél összhangban van-e az uniós szintű teljesítménycéllal;

21. "tanúsítvány": az (EU) 2018/1139 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott tanúsítvány;

22. "közös információs szolgáltatás" vagy "CIS": statikus és dinamikus adatok terjesztéséből álló szolgáltatás, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek forgalmának irányítását szolgáló U-space szolgáltatások nyújtását;

23. "U-space légtér": a tagállamok által a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) számára kijelölt földrajzi övezetek, ahol az UAS-műveleteket kizárólag U-space szolgáltatások támogatása mellett lehet végrehajtani;

24. "U-space szolgáltatás": digitális szolgáltatásokon és funkciók automatizálásán alapuló szolgáltatás, amelyet arra terveztek, hogy nagyszámú UAS számára biztonságos, hatékony és védett hozzáférést biztosítson a U-space légtérhez;

25. "U-space szolgáltató": U-space szolgáltatást nyújtó valamely jogi személy;

26. "kommunikációs szolgálatok": állandó helyű és mozgó légiforgalmi szolgálatok, amelyek a légiforgalmi irányítás érdekében lehetővé teszik a föld-föld, a levegő-föld irányú, a földről a levegőbe irányuló és a levegő-levegő összeköttetést;

27. "rendszerelemek": olyan tárgyi eszközök, például hardver, valamint immateriális javak, például szoftver, amelyektől az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat (EATMN) átjárhatósága függ;

28. "irányítói körzet": a földfelszín feletti meghatározott határtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér;

29. "együttműködésen alapuló döntéshozatal": olyan folyamat, amelynek során a döntéseket a tagállamok érintett hatóságaival, az operatív érdekelt felekkel és adott esetben egyéb szereplőkkel folytatott folyamatos, konszenzusra törekvő együttműködés és konzultáció alapján hozzák meg;

30. "határon átnyúló szolgáltatások": egy tagállamban egy olyan szolgáltató által nyújtott léginavigációs szolgálatok, amelynek központi ügyvezetési helye egy másik tagállamban van;

31. "nyilatkozat": a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok alkalmazásában az (EU) 2018/1139 rendelet 3. cikkének 10. pontjában meghatározott nyilatkozat;

32. "légtérszerkezetek kialakítása": olyan folyamat, amely biztosítja a fejlett navigációs képességek és technikák, a jobb útvonalhálózat és a kapcsolódó szektorokra bontás, az optimalizált légtérszerkezetek és a kapacitásnövelő ATM-eljárások kifejlesztését és végrehajtását;

33. "útvonali díjszámítási körzet": a légtérnek a földfelszíntől egészen a magaslégtérig terjedő része, amelyen belül útvonali léginavigációs szolgálatokat biztosítanak, és amelynek vonatkozásában egységes költségalapot határoztak meg;

34. "EUROCONTROL": az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért, amelyet a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó 1960. december 13-i nemzetközi egyezménnyel hoztak létre;

35. "Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat" vagy "EATMN": az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 3.1. pontjában említett rendszerek összessége, amelyek lehetővé teszik az Unión belül a léginavigációs szolgálatok ellátását, ideértve a harmadik országok határainál lévő együttműködési felületeket is;

36. "európai ATM-főterv": a 2009/320/EK tanácsi határozattal (18) jóváhagyott és a későbbiekben módosított terv;

37. "rugalmas légtérfelhasználás": olyan, az ICAO által leírt légtérgazdálkodási elv, amely arra az alapelvre épül, hogy a légteret nem szabad tisztán polgári és tisztán katonai célú légtérrészekre felosztani, hanem olyan egybefüggő egységként kell kezelni, amelyben minden légtérfelhasználó elvárását a lehető legnagyobb mértékben teljesíteni kell;

38. "repüléstájékoztató szolgálat": olyan szolgálat, amelyet a repülések biztonságos és hatékony végrehajtásához hasznos tanácsok és tájékoztatások adása céljából nyújtanak;

39. "a repülési eljárások tervezése": minden, a műszeres repülési eljárás tervezése szempontjából releváns feladat;

40. "általános légi forgalom": a polgári légi járművek, valamint az állami légi járművek (beleértve a katonai, vámhatósági és rendőrségi légi járműveket is) azon mozgásainak összessége, amelyeket a Chicagói Egyezménnyel létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) eljárásainak megfelelően hajtanak végre;

41. "a műszeres repülési szabályai" vagy "IFR": azon szabályok, amelyek lehetővé teszik az útvonalnak megfelelő, alkalmas navigációs berendezéssel felszerelt légi jármű számára a légi műveletekre vonatkozóan alkalmazandó követelmények szerinti repülést;

42. "IFR szerinti évenkénti légi szállítási műveletek": az IFR szerint végrehajtott fel- és leszállások összege azon évet megelőző három naptári év éves átlagaként számítva, amelyben a teljesítményterv tervezetét be kell nyújtani;

43. "működési átjárhatóság": az EATMN rendszereitől és rendszerelemeitől, valamint annak üzemeltetési eljárásaitól megkövetelt funkcionális, műszaki és működési tulajdonságok együttese, a biztonságos, folytonos és hatékony üzemeltetésének biztosítása érdekében;

44. "légi navigációhoz szükséges meteorológiai szolgálatok" vagy "MET": azok a berendezések és szolgálatok, amelyek légi navigáció céljából meteorológiai előrejelzéseket, figyelmeztetéseket, tájékoztatókat és megfigyeléseket, valamint az államok által légiforgalmi felhasználásra adott egyéb meteorológiai információkat és adatokat biztosítanak;

45. "illetékes nemzeti hatóság": az (EU) 2018/1139 rendelet 3. cikkének 34. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóság;

46. "nemzeti felügyeleti hatóság": egy tagállam által az e rendelet szerinti feladatokkal megbízott nemzeti szerv vagy szervek;

47. "navigációs szolgálatok": olyan berendezések és szolgálatok, amelyek helymeghatározási és időre vonatkozó információkkal látják el a légi járművet;

48. "hálózati válsághelyzet": a légiforgalmi szolgáltatások vagy a léginavigációs szolgálatok előírt szintű ellátására való képtelenség állapota, amelynek eredményeképp a hálózat kapacitása jelentősen csökken, a hálózat kapacitása és a fellépő igény között jelentős aránytalanság mutatkozik, vagy a hálózat egy vagy több részén szokatlan vagy váratlan helyzet következtében jelentős információáramlási hiba vagy integritási hiány lép fel;

49. "hálózatmenedzser": azon feladatokkal megbízott szervezet, amelyek szükségesek a 37. cikkben említett hálózati funkcióknak a 38. cikkel összhangban történő végrehajtásához való hozzájáruláshoz;

50. "hálózatműködtetési terv" vagy "NOP": a hálózati funkciók tekintetében kitűzött célok operatív szintű végrehajtására és a teljesítménycélok eléréséhez való hozzájárulásra irányuló, együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében kialakított terv;

51. "hálózatstratégiai terv" vagy "NSP": együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében létrehozott terv, amely iránymutatásul szolgál a hálózat hosszú távú fejlesztéséhez;

52. "műveleti légi forgalom": minden olyan repülés, amely nem felel meg az általános légi forgalomra vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek, és amelyre vonatkozóan a megfelelő nemzeti hatóságok szabályokat és eljárásokat állapítottak meg;

53. "működési adatok": a repülés valamennyi szakaszára vonatkozó olyan információk, amelyek a léginavigációs szolgáltatók, légtérfelhasználók, repülőterek üzemben tartói és egyéb érintett szereplők számára operatív célokból szükségesek;

54. "operatív érdekelt felek": polgári és katonai légtérfelhasználók, katonai és polgári léginavigációs szolgáltatók, valamint repülőtér-üzembentartók;

55. "teljesítményterv": a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményének javítását célzó terv;

56. "használatbavétel": az első üzembe helyezés a rendszer kezdeti üzembe állítását, illetve a rendszer felújítását követően;

57. "útvonalhálózat": az általános légi forgalom áramlásához és a légiforgalmi irányító szolgálatok ellátásához szükséges meghatározott útvonalrendszer;

58. "a SESAR meghatározási szakasza": az a szakasz, amely magában foglalja a SESAR-projekt hosszú távú jövőképének, a repülés valamennyi szakaszát érintő fejlesztéseket lehetővé tevő, kapcsolódó működési koncepciónak, az EATMN-en belül szükséges alapvető működési változásoknak, valamint a szükséges fejlesztési és üzemeltetési prioritásoknak a kidolgozását és aktualizálását;

59. "a SESAR kiépítési szakasza": az egymást követő iparosítási és a végrehajtási szakaszok, amelyek során a következő tevékenységekre kerül sor: a SESAR-megoldások végrehajtásához szükséges földi és légi berendezések és eljárások szabványosítása, gyártása és tanúsítása (iparosítás); valamint a SESAR-megoldásokon alapuló berendezések és rendszerek beszerzése, telepítése és üzembe helyezése, beleértve a kapcsolódó üzemeltetési eljárásokat (végrehajtás);

60. "a SESAR fejlesztési szakasza": az a szakasz, amelynek során kiforrott SESAR-megoldások megvalósítását célzó kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységek folynak;

61. "SESAR-projekt": az európai légiforgalmi szolgáltatások korszerűsítésére irányuló projekt, amelynek célja, hogy az Unió számára nagy teljesítményű, szabványosított és interoperábilis légiforgalmi szolgáltatási infrastruktúrát biztosítson, és amely a SESAR meghatározási szakaszát, a SESAR kiépítési szakaszát és a SESAR kiépítési szakaszát magában foglaló innovációs ciklusból áll;

62. "SESAR-megoldás": a SESAR kiépítési szakaszának gyakorlatban alkalmazható eredménye, amely új vagy továbbfejlesztett szabványosított és interoperábilis üzemeltetési eljárásokat vagy technológiákat vezet be;

63. "légtérellenőrző szolgálatok": azok a berendezések és szolgálatok, amelyekkel a biztonságos elkülönítés lehetővé tétele érdekében a légi jármű mindenkori helyzete meghatározható;

64. "rendszer": a fedélzeti és földi rendszerelemek, valamint a világűrben található azon berendezések összessége, amelyek a repülés valamennyi szakaszában segítséget nyújtanak a léginavigációs szolgálatoknak;

65. "közelkörzeti díjszámítási körzet": valamely tagállam vagy tagállamok területén található repülőtér vagy repülőtércsoport, amelyen belül közelkörzeti léginavigációs szolgálatokat biztosítanak, és amelynek vonatkozásában egységes költségalapot határoztak meg;

66. "felújítás": olyan módosítások, amelyek megváltoztatják a rendszer működési jellemzőit;

67. "légtérszerkezetek használata": a légtérszerkezetek operatív használatának módja, amelyet a 12. pontban meghatározott légtérgazdálkodástól különbözőnek kell tekinteni.

3. cikk

Funkcionális légtérblokkok

A tagállamok - különösen e rendelet 23. cikkének (7) bekezdésével összhangban közös teljesítménytervek benyújtása révén - fenntarthatják az együttműködést és a koordinációt az 550/2004/EK rendelet 9a. cikkével összhangban korábban létrehozott funkcionális légtérblokkok légtereiben annak érdekében, hogy javuljon az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatások hálózatának teljesítménye, feltéve, hogy ez nem befolyásolja e rendelet hatékony végrehajtását, és hogy a funkcionális légtérblokkokhoz kapcsolódó költségek bejelentése külön, az e rendelet 29-36. cikkében meghatározott díjszámítási rendszer szerinti adatszolgáltatás keretében történik.

II. FEJEZET

NEMZETI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK

4. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok kijelölése, létrehozása és a rájuk vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok közösen vagy egymástól függetlenül kijelölnek vagy létrehoznak egy szervet vagy szerveket mint nemzeti felügyeleti hatóságot, annak érdekében, hogy az lássa el az e rendelet által az ilyen hatóság számára meghatározott feladatokat.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóság pártatlanul, függetlenül és átláthatóan gyakorolja hatáskörét, és ennek megfelelően kell megszervezni, személyzettel ellátni, irányítani és finanszírozni.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a nemzeti felügyeleti hatóságok a szervezetüket, felépítésüket és döntéshozatali folyamataikat illetően függetlenek bármely léginavigációs szolgáltatótól, és jogilag vagy funkcionálisan elkülönülnek a léginavigációs szolgáltatóktól. Emellett a léginavigációs szolgáltatók nem rendelkezhetnek döntéshozatali hatáskörrel a nemzeti felügyeleti hatóságok költségvetésének allokációját illetően. Amennyiben e függetlenség megvalósul, egy nemzeti felügyeleti hatóság lehet ugyanannak a nemzeti minisztériumnak vagy intézménynek a része, mint egy léginavigációs szolgáltató.

(4) Amennyiben egy nemzeti felügyeleti hatóság jogilag nem különül el valamely léginavigációs szolgáltatótól, az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az annak érdekében hozott intézkedésekről, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság megfeleljen a (3) bekezdésben említett követelményeknek, valamint dokumentálja a függetlenség megvalósításának módját, igazolva e függetlenség tényleges létrejöttét. E célból, amennyiben a nemzeti felügyeleti hatóság és a léginavigációs szolgáltató ugyanannak az intézménynek a részét képezi, a nemzeti felügyeleti hatóság az 5. cikkben említett feladatait és az azokhoz kapcsolódó határozatokat érintően nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat a léginavigációs szolgáltatót felügyelő intézmény egyetlen hierarchiai szintjétől sem.

(5) Egy nemzeti felügyeleti hatóságot össze lehet vonni egy másik szabályozó hatósággal, például egy illetékes nemzeti hatósággal vagy az 1/2003/EK tanácsi rendelet (19) 11. cikkében említett nemzeti versenyhatósággal, feltéve, hogy az e rendelet alapján a nemzeti felügyeleti hatóságra ruházott feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatal a közös hatóságra ruházott egyéb feladatoktól függetlenül történik. Ebben az esetben a közös hatóságnak teljesítenie kell az e cikkben meghatározott függetlenségi követelményeket.

A nemzeti felügyeleti hatóság képviseletét úgy kell megszervezni az e rendelet 5. cikkében meghatározott feladatokkal kapcsolatos ügyekben, hogy az biztosítsa döntéseinek függetlenségét.

(6) A köztisztviselők felvételére vonatkozó nemzeti jog sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy nemzeti felügyeleti hatóságaik személyzetének felvételére - az ideiglenes alkalmazottakat is beleértve - olyan világos és átlátható eljárások útján kerüljön sor, amelyek biztosítják e személyzet függetlenségét, továbbá amelyek az 5. cikkben meghatározott feladatok hatékony elvégzése érdekében gondoskodnak arról, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok személyzetének kiválasztása meghatározott képesítések alapján történjen, így többek között megfelelő kompetenciákhoz és releváns szakértelemhez vagy megfelelő képzéshez legyen kötve.

Annak érdekében, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenül végezhessék az 5. cikkben meghatározott feladatokat, a tagállamok az összeférhetetlenség elkerülését célzó szabályokat határoznak meg a személyzetre vonatkozóan, azon személyeket is beleértve, akik az e rendelet III. fejezetében meghatározott hatáskörök gyakorlása keretében döntéseket hoznak.

(7) A 30. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és képességekkel az 5. cikkben meghatározott feladatok hatékony és időbeni ellátásához.

(8) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti felügyeleti hatóságaik nevét és címét, továbbá az azokban bekövetkező változásokat, valamint az e cikknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

5. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok feladatai

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok elvégzik az e rendelet, az (EU) 2018/1139 rendelet, valamint az ezek alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok alapján rájuk ruházott feladatokat. A nemzeti felügyeleti hatóságok különösen:

a) értékelik és felügyelik az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában említett, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó követelmények, továbbá az említett rendelet 43. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények teljesülését;

b) ellenőrzik, hogy a szolgáltatók megfelelnek-e a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 11. cikk (6) bekezdésének d) pontjában említett nemzetbiztonsági és védelmi követelményeknek, illetve teljesítik-e ezeket, kivéve, ha ezt a feladatot a tagállam más hatóságra ruházta; amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy ezt a feladatot egy másik hatóságra ruházza, erről értesíti a Bizottságot;

c) a 2014/25/EU irányelv és a 2014/24/EU irányelv sérelme nélkül adott esetben - az e rendelet 11. cikkével összhangban - hozzájárulnak a közbeszerzési követelmények helyes alkalmazásához;

d) a 12. cikkel összhangban értékelik és jóváhagyják a CIS nyújtására vonatkozó árképzést;

e) a 21-27. cikkel és a 29-32. cikkel összhangban, valamint az e cikkek szerinti feladataik korlátai között, a 28. és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően végrehajtják és nyomon követik a teljesítmény- és díjszámítási rendszereket;

f) a 36. cikkel összhangban felügyelik e rendelet alkalmazását a léginavigációs szolgáltatók elszámolásainak átláthatósága tekintetében.

Az a) pont alkalmazásában egy tagállam dönthet úgy, hogy a léginavigációs szolgáltatóknak az említett pontban meghatározott követelményeknek való megfelelésének értékelését és nyomon követését az illetékes nemzeti hatóságára ruházza, és ebben az esetben biztosítja, hogy az említett illetékes nemzeti hatóság elegendő erőforrással és szakértelemmel rendelkezzen e feladatok elvégzéséhez, továbbá tájékoztatja erről a Bizottságot.

(2) A 4. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül minden egyes nemzeti felügyeleti hatóság - az illetékes nemzeti hatósággal együttműködve - elvégzi a szükséges nyomonkövetési tevékenységeket, ideértve adott esetben az ellenőrzéseket és auditokat is annak feltárása érdekében, hogy az e rendelet értelmében a felügyelete alá tartozó szervezetek esetében sor kerül-e az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményeknek való meg nem felelésre.

Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a nemzeti felügyeleti hatóság megosztja az illetékes nemzeti hatósággal a léginavigációs szolgáltatónak az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó követelményeknek való megfeleléséről készített értékelését. Ebben az értékelésben adott esetben ajánlást kell megfogalmazni az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvány módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozóan.

Amennyiben az e rendelet értelmében a nemzeti felügyeleti hatóságok felügyelete alá tartozó szervezetek nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a nemzeti felügyeleti hatóság foganatosítja a szükséges korrekciós intézkedéseket.

Az érintett léginavigációs szolgáltatóknak, repülőtér-üzembentartóknak és CIS- szolgáltatóknak eleget kell tenniük a nemzeti felügyeleti hatóságok által ezzel összefüggésben hozott végrehajtási intézkedéseknek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok által e cikk alapján hozott határozatokra a nemzeti jogszabályokkal összhangban jogorvoslati jog vonatkozzon.

6. cikk

Együttműködés a nemzeti felügyeleti hatóságok között

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok - a nemzeti felügyeleti hatóságok 18. cikkben említett együttműködési testületének keretében - megosztják egymással a más nemzeti felügyeleti hatóságok számára releváns információkat, különösen ami az e rendelet alkalmazását érintő munka- és döntéshozatali folyamataikkal, legjobb gyakorlatokkal és bevált eljárásokkal kapcsolatos információkat illeti.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködnek - adott esetben együttműködési megállapodások révén is - annak érdekében, hogy segítsék egymást az 5. cikkben meghatározott feladataik ellátásában, valamint az ellenőrzések és a vizsgálatok lebonyolításában.

(3) A két vagy több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre kiterjedő léginavigációs szolgálatok határokon átnyúló ellátása esetében az érintett tagállamok biztosítják az említett szolgálatok felügyeletére vonatkozó szükséges megállapodások megkötését. Az érintett nemzeti felügyeleti hatóság elősegíti e határokon átnyúló szolgálatok léginavigációs szolgáltatók általi biztosítását, és az együttműködésük végrehajtását meghatározó, megfelelő munkamegállapodásokat vagy felügyeleti terveket készíthet.

(4) Egy másik tagállam joghatósága alá tartozó légtérben nyújtott, határon átnyúló léginavigációs szolgálatok esetében a (3) bekezdésben említett megállapodásokban rendelkezni kell arról, hogy az e rendeletben megállapított feladatok mentesítését, valamint az e feladatok mentesítésének eredményeit minden tagállam vagy annak hatósága kölcsönösen elismerje. A megállapodásokban arról is rendelkezni kell, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság felel az 5. cikk (1) bekezdésében említett feladatokért.

(5) Amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi, regionális együttműködési célból a nemzeti felügyeleti hatóságok a felügyeleti feladatok megosztásáról is megállapodhatnak egymással.

(6) Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikkben említett megállapodásokról.

III. FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

7. cikk

A léginavigációs szolgáltatók általi szolgáltatásnyújtás

(1) E rendelet 8. és 10. cikkének, valamint 11. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül az (EU) 2018/1139 rendelet 40. és 41. cikkében, valamint az említett rendelet 43., illetve 47. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, illetve végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelményeknek megfelelő szervezetek megkülönböztetésmentes feltételek mellett jogosultak az Unión belül léginavigációs szolgálatokat biztosítani a légtérfelhasználók számára.

(2) Az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdéséből eredő nemzeti megállapodásoknak és az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül azon tagállam nemzeti felügyeleti hatóságai, amelynek illetékes nemzeti hatósága az (EU) 2018/1139 rendelet 62. cikke értelmében felelős az említett rendelet 41. cikkében említett tanúsításért, felelősek az e cikkben meghatározott, az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés értékelésével kapcsolatos feladatok elvégzéséért.

(3) Az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdéséből eredő nemzeti megállapodásoknak és az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy egy szervezet megfelel-e az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek, valamint az említett rendelet 43. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban megfogalmazott követelményeknek, a nemzeti felügyeleti hatóságok:

a) az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban értékelik a tanúsítványt kérelmezőknek az említett rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek, valamint az említett rendelet 43. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban megfogalmazott követelményeknek való megfelelését, és értékelésüket az említett rendelet 62. cikkében említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják;

b) az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ellátják az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikkével összhangban kiállított tanúsítványok jogosultjainak felügyeletét az említett rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt, a pénzügyi stabilitásra, a felelősségre, a biztosítási fedezetre, valamint a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alapvető követelményeknek, valamint az említett rendelet 43. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokban megfogalmazott követelményeknek való megfelelés tekintetében.

(4) Az e cikk (1) bekezdése ellenére és az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének függvényében a tagállamok engedélyezhetik a katonai erők számára, hogy tanúsítvány nélkül az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett léginavigációs szolgálatokat biztosítsanak az adott tagállam joghatósága alá tartozó légtér egészében vagy egy részében, amennyiben a katonai erők e szolgálatot elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára kínálják. Ilyen esetekben az érintett tagállam tájékoztatja döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot.

8. cikk

A légiforgalmi szolgáltatók kijelölése

(1) A tagállamok az egyedi légtérblokkokon belül biztosítják a légiforgalmi szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátását a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében. E célból a tagállamok közösen vagy egymástól függetlenül kijelölnek egy vagy több légiforgalmi szolgáltatót. A 11. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok saját belátásuk szerint jelölhetnek ki légiforgalmi szolgáltatókat, amennyiben az adott légiforgalmi szolgáltatók teljesítik az e cikkben meghatározott feltételeket.

(2) A légiforgalmi szolgáltatóknak a következő kumulatív feltételeket kell teljesíteniük:

a) e rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül rendelkezniük kell az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvánnyal vagy az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikkének (5) bekezdése szerinti érvényes nyilatkozattal;

b) eleget kell tenniük a nemzetbiztonsági és védelmi követelményeknek;

c) központi ügyintézési helyüknek valamely tagállam területén kell lennie; valamint

d) több mint 50 %-ban a tagállamok vagy azok állampolgárai tulajdonában kell lenniük, és a tagállamok vagy állampolgáraik tényleges ellenőrzése alatt kell állniuk, akár közvetlen, akár közvetett módon egy vagy több közvetítő vállalkozáson keresztül, kivéve, ha egy harmadik országgal kötött olyan megállapodás, amelyben az Unió részes fél, másként rendelkezik.

A c) és d) ponttól eltérve egy tagállam olyan légiforgalmi szolgáltatót is kijelölhet arra, hogy légiforgalmi szolgálatot nyújtson az adott tagállam joghatósága alá tartozó légtér egy korlátozott részén, amelynek központi ügyintézési helye egy harmadik országban található, vagy amely nem teljesíti a d) pontban foglalt, a tulajdonlásra és az ellenőrzésre vonatkozó feltételeket, ha a légtér érintett része az adott harmadik ország joghatósága alá tartozó légtérrel határos.

(3) Egy légiforgalmi szolgáltató kijelölése nem köthető olyan feltételhez, amely az említett szolgáltatót arra kötelezi, hogy:

a) közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a kijelölő tagállam vagy annak állampolgárai tulajdonában legyen;

b) gazdasági tevékenységének központja vagy a létesítő okirat szerinti székhelye a kijelölő tagállamban legyen; vagy

c) csak a kijelölő tagállamban lévő infrastruktúrákat használja,

amennyiben az ilyen feltételek alkalmazása a szolgáltatásnyújtás szabadságának vagy a letelepedés szabadságának olyan jellegű korlátozását eredményezi, amely egy jogszerű közérdekhez kapcsolódó célkitűzés - például a közrend, a közbiztonság vagy a biztonság - fényében nem indokolt, és amely nem arányos az említett céllal.

(4) A tagállamok adott esetben meghatározzák az e cikkel összhangban kijelölt légiforgalmi szolgáltatókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. E kötelezettségek magukban foglalhatják olyan releváns információk időben történő rendelkezésre bocsátásának feltételeit, amelyek lehetővé teszik a tagállamok joghatósága alá tartozó légtérben valamennyi légi jármű mozgásának azonosítását.

(5) A tagállamok időszakosan, illetve bármikor, amikor a szolgáltatások nyújtásában releváns változásokat azonosítanak, megvizsgálják a (4) bekezdésben említett jogokat és kötelezettségeket, valamint az e rendeletből és az (EU) 2018/1139 rendeletből eredő kötelezettségeknek való megfelelést, és - amennyiben szükségesnek ítélik - a szolgáltatásfolytonosság sérelme nélkül meghozzák a megfelelő döntéseket az érintett légiforgalmi szolgáltatók kijelölésével kapcsolatban.

(6) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e cikk alapján hozott azon határozatokról, amelyek a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében az egyedi légtérblokkokon belüli légiforgalmi szolgáltatók kijelölésére vonatkoznak.

9. cikk

A léginavigációs szolgáltatók közötti kapcsolat

(1) E rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a léginavigációs szolgáltatók igénybe vehetik az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvánnyal rendelkező vagy a képességeikről nyilatkozatot tett egyéb szolgáltatók szolgáltatásait. Az ilyen együttműködést adott esetben az e rendelet 11. cikkével összhangban kell folytatni.

A 8. cikkel összhangban kijelölt légiforgalmi szolgáltatók és a 10. cikkel összhangban kijelölt MET-szolgáltatók esetében az ilyen együttműködést az érintett tagállamoknak engedélyeznie kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, a léginavigációs szolgáltatóknak a munkakapcsolataikat írásbeli megállapodásokkal vagy azokkal egyenértékű jogi megállapodásokkal kell hivatalossá tenniük, amely megállapodásokban meghatározzák az egyes szolgáltatók konkrét kötelezettségeit - adott esetben bármely pénzügyi elszámolást is beleértve - és feladatait. Ezekről a megállapodásokról tájékoztatni kell az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot és az érintett illetékes nemzeti hatóságot.

10. cikk

MET-szolgáltatók kijelölése

(1) A tagállamok egyénileg vagy közösen, a biztonsági megfontolásokat figyelembe véve, kizárólagos alapon kijelölhetnek egy MET-szolgáltatót a joghatóságuk alá tartozó légtér egészére vagy egy részére vonatkozóan.

(2) A tagállamok az e cikk alapján hozott döntéseikről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

11. cikk

A CNS-, AIS-, ADS-, MET-szolgáltatások és a bevezető és a repülőtéri irányítást célzó légiforgalmi szolgálatok biztosításának feltételei

(1) A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) sérelme nélkül, azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem jelöltek ki MET-szolgáltatót a 10. cikkel összhangban, a kijelölt légiforgalmi szolgáltatók adott esetben dönthetnek úgy, hogy piaci feltételek mellett CNS-, AIS-, ADS- vagy MET- szolgáltatásokat szereznek be többek között közbeszerzés útján, vagy amennyiben az említett irányelvek nem alkalmazandók, más megállapodási formák keretében, figyelembe véve az olyan sajátos helyzeteket, mint az, ha nincsenek elérhető megoldások a piacon, illetve a közérdekhez kapcsolódó egyéb megfontolásokat.

(2) A tagállamok engedélyezhetik a repülőtér-üzembentartóknak vagy a repülőtér-üzembentartók egy csoportjának, hogy a repülőtéri irányítás és/vagy a bevezető irányítás céljából légiforgalmi szolgálatokat szerezzenek be piaci feltételek mellett. E célból a tagállamok előírhatják a repülőtér-üzembentartóknak annak megfelelő igazolását, hogy ennek köszönhetően a légtérfelhasználók számára javul a szolgáltatások minősége, a biztonság szükséges szintjének fenntartása mellett.

(3) Ha engedélyezett a (2) bekezdésben említett közbeszerzés, az érintett repülőtér-üzembentartók vagy a repülőtér-üzembentartók érintett csoportja biztosítja, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott műszaki követelmények között a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelmények is szerepeljenek. A tagállamok az e bekezdésben említett közbeszerzés eredményeként kiválasztott szolgáltatót jelölik ki.

(4) Ha léginavigációs szolgálatok piaci feltételek melletti beszerzésére kerül sor, a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvével, valamint a Szerződés alkalmazandó rendelkezéseivel, továbbá adott esetben a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvvel összhangban kell lefolytatni.

(5) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy az útvonali légiforgalmi szolgálatok biztosítása során eleget tegyenek az elszámolások 36. cikk (3) bekezdésében említett szétválasztására vonatkozó követelménynek.

Ezenkívül amennyiben a léginavigációs szolgáltató az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban léginavigációs szolgálatok ellátására irányuló közbeszerzési eljárásokban szándékozik részt venni, az érintett tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a más léginavigációs szolgálatokkal való kereszttámogatások elkerülése érdekében.

(6) A CNS-, az AIS-, az ADS-, a MET- vagy a bevezető és a repülőtéri irányítást célzó légiforgalmi szolgáltatásokat biztosító valamely szolgáltató az (1), a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti közbeszerzés eredményeként csak akkor választható és adott esetben jelölhető ki valamely tagállamban történő szolgáltatásnyújtás céljából, amennyiben teljesíti az alábbi kumulatív feltételeket:

a) e rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül rendelkezik az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke szerinti tanúsítvánnyal vagy az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikkének (5) bekezdése szerinti érvényes nyilatkozattal;

b) központi ügyvezetésének helye valamelyik tagállam területén található;

c) több mint 50 %-ban a tagállamok vagy azok állampolgárai tulajdonában van, és a tagállamok vagy állampolgáraik tényleges ellenőrzése alatt áll, akár közvetlen, akár közvetett módon egy vagy több közvetítő vállalkozáson keresztül, kivéve, ha egy harmadik országgal kötött olyan megállapodás, amelyben az Unió részes fél, másként rendelkezik; és

d) eleget tesz a nemzetbiztonsági és védelmi követelményeknek.

E bekezdéstől eltérve, a globális műholdas szolgáltatást nyújtó minden olyan szolgáltató, amely az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikke alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően tanúsítványt szerzett a szolgáltatások Unión belüli nyújtására, kiválasztható az Unióban történő szolgáltatásnyújtására, még akkor is, ha nem teljesíti a b) és c) pontban meghatározott feltételeket.

(7) A 23., a 24., a 25. és a 27. cikk, valamint az említett cikkekhez kapcsolódó, a 28. cikkben említett végrehajtási szabályok nem alkalmazandók az e cikk (2) és a (3) bekezdésével összhangban lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kijelölt légiforgalmi szolgáltatókra. Az érintett légiforgalmi szolgáltatóknak adatokat kell szolgáltatniuk a nemzeti felügyeleti hatóság számára a léginavigációs szolgáltatások teljesítményéről a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületeken, valamint a biztonság területén. A nemzeti felügyeleti hatóság ezeket az információkat haladéktalanul a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(8) A 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv sérelme nélkül, amikor egy adott repülőtéren az első alkalommal kerül sor az e cikk (2) bekezdésével összhangban a bevezető és a repülőtéri irányítást célzó légiforgalmi szolgálatok beszerzésére, továbbá amikor alapvető feltételek szükségessé tennék az ajánlattételhez szükséges dokumentáció módosítását, a tagállamok biztosítják az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az érintett szolgálatok tekintetében a szolgáltatás minőségére vonatkozó műszaki követelmények ellenőrzését.

12. cikk

Közös információs szolgáltatások nyújtása

(1) CIS-szolgáltatások nyújtása esetén a továbbított adatoknak meg kell felelniük a pilóta nélküli légi járművek forgalmának irányításához szükséges szolgáltatások biztonságos és védett nyújtásához előírt integritási és minőségi követelményeknek olyan módon, ami lehetővé teszi a légtérnek a pilóta által irányított légi járművekkel közös használatát.

(2) A CIS-szolgáltatónak a következő kumulatív követelményeknek kell megfelelnie:

a) eleget kell tennie a nemzetbiztonsági és védelmi követelményeknek;

b) központi ügyintézési helyének valamely tagállam területén kell lennie; valamint

c) több mint 50 %-ban a tagállamok vagy azok állampolgárai tulajdonában kell lennie, és a tagállamok vagy állampolgáraik tényleges ellenőrzése alatt kell állniuk, akár közvetlen, akár közvetett módon egy vagy több közvetítő vállalkozáson keresztül, kivéve, ha egy harmadik országgal kötött olyan megállapodás, amelyben az Unió részes fél, másként rendelkezik.

(3) Amennyiben a CIS-szolgáltatások nyújtására a tagállam egy bizonyos U-space légtér vonatkozásában egyetlen CIS-szolgáltatót jelölt ki, e szolgáltatások árának az érintett szolgáltatás nyújtásának állandó és változó költségein kell alapulnia, és emellett tartalmazhat egy, a megfelelő kockázatmegtérülést tükröző észszerű felárat. Amennyiben a közös információs szolgáltatásokat nem egyetlen CIS-szolgáltató nyújtja, az egyes közös információs szolgáltatásokat díjmentesen kell nyújtani.

(4) Azokat a költségeket, amelynek alapján a CIS-szolgáltatás árát meghatározzák, az érintett szolgáltató egyéb tevékenységeire vonatkozó elszámolásoktól elkülönített számlán kell feltüntetni, és azokat az érintett nemzeti felügyeleti hatóság számára elérhetővé kell tenni. E költségeket az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(5) A CIS-szolgáltató által megszabott árat az érintett nemzeti felügyeleti hatóság értékeli és jóváhagyja. Az ilyen szolgáltatások árát nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(6) A pilóta nélküli légi járműveknek az U-space légtérben való üzemeltetéséhez szükséges adatokat a léginavigációs szolgáltatók megkülönböztetéstől mentesen, a nemzetbiztonság, a közrend vagy a védelempolitikai érdekek sérelme nélkül elérhetővé teszik. A CIS-szolgáltatók és az U-space szolgáltatók ezeket az adatokat kizárólag az általuk nyújtott szolgáltatások operatív céljaira használhatják fel.

Az ilyen adatokhoz való hozzáférés díjainak az adatok elérhetővé tételével járó többletköltségeken, valamint az adatok előállításának költségein kell alapulniuk, amennyiben ez utóbbi költségekre a 30. cikk nem terjed ki, kivéve, ha a tagállamok más pénzügyi forrásokat használnak fel az ilyen költségek fedezésére.

13. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület létrehozása és szerepe

(1) Létrejön a független és pártatlan teljesítmény-felülvizsgálati testület. A teljesítmény-felülvizsgálati testületet az elnöke képviseli, munkáját egy titkárság támogatja.

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati testület szerepe segíteni a Bizottságot a 21-27. cikkben meghatározott teljesítményrendszerek, illetve a 29-32. cikkben meghatározott díjszámítási rendszerek részletes működéséhez kapcsolódó feladatainak, továbbá a 34. szerinti, valamint a 28. és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok szerinti feladatainak ellátásában. E célból a teljesítmény-felülvizsgálati testület véleményeket, ajánlásokat, útmutató anyagokat és jelentéseket készít a Bizottság számára, a Bizottság által meghatározott prioritásokkal összhangban.

(3) A teljesítmény-felülvizsgálati testület támogatásként útmutató anyagokat készít a nemzeti felügyeleti testületek számára a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtásához, továbbá kérésre segíti e hatóságokat e végrehajtásban.

(4) A teljesítmény-felülvizsgálati testület által elfogadott vagy készített vélemények, ajánlások, útmutató anyagok és jelentések nem kötelező erejűek. A teljesítmény-felülvizsgálati testület szerepe tisztán tanácsadó jellegű. A teljesítmény-felülvizsgálati testület a vélemények, ajánlások, útmutató anyagok és jelentések elfogadásán túl nem rendelkezik szabályozási funkcióval, sem egyéb döntéshozatali hatáskörrel.

14. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület összetétele

(1) A teljesítmény-felülvizsgálati testület - az elnökét is beleszámítva - hét tagból áll. A teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjai uniós állampolgárok vagy olyan harmadik országok állampolgárai, amelyekkel az Unió olyan megállapodást kötött, amelynek alapján az érintett országok a légiforgalmi szolgáltatások, valamint a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek területén az uniós jog releváns szabályait alkalmazzák. A teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjainak nem megújítható hivatali ideje 5 év.

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjait és elnökét érdemeik, valamint a légiforgalmi szolgáltatások, a léginavigációs szolgálatok vagy a hálózatos iparágak gazdasági szabályozása szempontjából releváns készségek és tapasztalatuk alapján nevezik ki, a 20. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott kiválasztási és alkalmassági feltételeknek megfelelően. A tagok kinevezési eljárása során biztosítani kell a kompetenciák és a szakértelem, továbbá a nemek és a földrajzi származás kiegyensúlyozott megjelenését.

(3) A Bizottság a részvételi szándék kifejezésére való nyilvános felhívást követően összeállítja a teljesítmény-felülvizsgálati testület azon tagjelöltjeinek és elnökjelöltjeinek listáját, akik megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

A teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjait és elnökét a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság nevezi ki erről a listáról a 20. cikk alapján létrehozott eljárás keretében.

(4) A Bizottság a (3) bekezdés első albekezdésében említett lista alapján tartaléklistát állíthat össze.

Valamely olyan tag helyére, aki már nem képes hatékonyan hozzájárulni a teljesítmény-felülvizsgálati testület munkájához, aki lemond, illetve aki már nem felel meg az e cikkben meghatározott felételeknek, a hivatali idő hátralévő részére e tartaléklistán szereplő személyek közül lehet kinevezni egyet, a (3) bekezdés második albekezdésében említett eljárással.

(5) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a pályázati felhívások eredményeiről, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett listákról.

15. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület függetlensége

(1) A 16. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjai nem kérhetnek és nem fogadhatnak utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől. A teljesítmény-felülvizsgálati testület a véleményeit, ajánlásait, útmutató anyagait és jelentéseit teljesen függetlenül fogadja el.

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjai pártatlanok, és minden külső befolyástól függetlenül, a közérdeket szem előtt tartva járnak el.

E célból igazolniuk kell függetlenségüket és azt, hogy nem áll fenn esetükben összeférhetetlenség, továbbá szakmai titoktartási kötelezettségnek kell vonatkozni rájuk, a 20. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott szabályoknak megfelelően.

16. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület eljárásai és működése

(1) A teljesítmény-felülvizsgálati testület konszenzusra törekedve, tagjainak egyszerű többségével határoz. Minden tag - az elnököt is beleértve - egy szavazattal rendelkezik.

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati testület - a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó belső szabályaival összhangban - elfogadja saját eljárási szabályait és kialakítja munkarendjét.

(3) A Bizottság szavazati jog nélkül részt vehet a teljesítmény-felülvizsgálati testület ülésein, azon utolsó tanácskozások kivételével, amelyek a vélemények, ajánlások, jelentések és útmutató anyagok testület általi elfogadását előzik meg. A 49. cikk (3) bekezdésében említett érintett érdekelt feleket fel lehet kérni, hogy szavazati jog nélkül eseti alapon vegyenek részt a teljesítmény-felülvizsgálati testület ülésein, azon utolsó tanácskozások kivételével, amelyek a vélemények, ajánlások, jelentések és útmutató anyagok testület általi elfogadását előzik meg.

(4) A teljesítmény-felülvizsgálati testület a munkáját a testület által a Bizottság prioritásaival összhangban kidolgozott éves munkaprogram alapján végzi. E munkaprogramban maradéktalanul tiszteletben kell tartani a teljesítmény-felülvizsgálati testületnek a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott szerepét, és abban - a rendelkezésre álló költségvetésen belül - minden olyan tevékenységnek szerepelnie kell, amely szükséges ahhoz, hogy a testület segítse a Bizottságot a 13. cikk (2) bekezdésében említett feladatok tekintetében, többek között annak érdekében, hogy a Bizottság tartani tudja a feladatai végrehajtásához szükséges határidőket. A teljesítmény-felülvizsgálati testület a munkaprogramot a Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el. A teljesítmény-felülvizsgálati testület közzététel céljából éves jelentést nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság az éves munkaprogramot és az éves jelentést megküldi a tagállamoknak. Az éves jelentésben a teljesítmény-felülvizsgálati testület minden tevékenységére ki kell térni, és abban tájékoztatást kell adni a testület költségeiről.

(5) A Bizottság minden olyan releváns információhoz hozzáférést biztosít a teljesítmény-felülvizsgálati testület számára, amelyre a tanácsadó szerepe ellátásához szüksége van.

(6) A Bizottság nyomon követi a teljesítmény-felülvizsgálati testület működését és e rendeletnek való megfelelését, és rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a testület munkájának haladásáról.

17. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület titkársága

(1) A Bizottság biztosítja a teljesítmény-felülvizsgálati testület titkárságát, beleértve a szükséges elemzési, adminisztratív és műszaki támogatást, a testület által jelzett igényeket figyelembe véve.

(2) A titkárság fő feladata hozzájárulni a teljesítmény-felülvizsgálati testület feladatainak független elvégzéséhez. Annak érdekében, hogy a teljesítmény-felülvizsgálati testület be tudja tölteni szerepét, az általa készített vélemények, ajánlások, jelentések és útmutató anyagok tartalmának és irányainak előkészítéséhez a titkárság anélkül nyújt támogatást, hogy a testületen kívül bárkitől utasítást fogadna el. A titkárság számára kellő erőforrásokat kell biztosítani a feladatai elvégzéséhez.

18. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete

(1) Létrejön a nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete:

a) e rendelet végrehajtása tekintetében információt cserél a nemzeti felügyeleti hatóságok munkájáról, a döntéshozatali elvekről, a bevált gyakorlatokról és eljárásokról;

b) ajánlásokat készít a teljesítmény-felülvizsgálati testület részére az általa kiadandó útmutató anyagokhoz és jelentésekhez;

c) ajánlásokat készít a teljesítmény-felülvizsgálati testület részére a testület éves munkaprogramját kiegészítő elemek tekintetében.

(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete minden tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának egy képviselőjéből és egy póttagjából áll, és mindkét személyt a nemzeti felügyeleti hatóság jelöli ki. A nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. A nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülete tagjainak egyszerű többségével fogadja el határozatait. A Bizottság szavazati jog nélkül részt vehet a nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testületének ülésein. A teljesítmény-felülvizsgálati testület eseti alapon meghívható ezekre az ülésekre, és azokon szavazati jog nélkül vehet részt. Amennyiben a nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testületének tagjai ezt egyhangúlag jóváhagyják, harmadik országok eseti alapon meghívhatók ezekre az ülésekre, és azokon szavazati jog nélkül vehetnek részt.

(4) A 17. cikkben említett titkárság biztosítja a nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testületének a szükséges adminisztratív és műszaki támogatást.

19. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testület finanszírozása

A teljesítmény-felülvizsgálati testülethez, a titkársághoz és a nemzeti felügyeleti hatóságok koordinációs testülethez kapcsolódóan felmerülő költségeket az Unió költségvetéséből kell fedezni.

20. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálati testületre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben részletes szabályokat határoz meg a 13-19. cikk végrehajtására, így többek között az alábbiakra vonatkozóan:

a) a teljesítmény-felülvizsgálati testület feladatai és működése;

b) a teljesítmény-felülvizsgálati testület tagjainak kiválasztására vonatkozó eljárás;

c) a teljesítmény-felülvizsgálati testülettel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére és a testület függetlenségének megőrzésére vonatkozó szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

21. cikk

Teljesítményrendszer

(1) Az egységes európai égbolt keretében a léginavigációs szolgálatok és a hálózatmenedzsment teljesítményének növelése céljából a léginavigációs szolgálatokra és a hálózatmenedzsmentre vonatkozó teljesítményrendszert kell alkalmazni e cikkel és a 22-28. cikkel összhangban.

(2) Ez a cikk és a 21-28. cikk nem alkalmazandó a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó területén található olyan repülőterein nyújtott közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra, amelyeken évente kevesebb mint 80 000, az IFR szerinti légi szállítási műveletet végeznek. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy az ilyen közelkörzeti léginavigációs szolgálatok is az említett cikkek hatálya alá tartoznak.

(3) A teljesítményrendszer végrehajtása referencia-időszakokban történik, melyek időtartama legalább 3, legfeljebb 5 év lehet. A teljesítményrendszer magában foglalja:

a) az éghajlathoz és a környezetvédelemhez, valamint a kapacitáshoz és a költséghatékonysághoz kapcsolódó fő teljesítményterületeket;

b) az egész Unióra érvényes, az útvonali léginavigációs szolgálatoka vonatkozó teljesítménycélokat minden referencia-időszak tekintetében az a) pontban említett fő teljesítményterületeken;

c) teljesítményterveket, amelyek minden referencia-időszakra vonatkozóan magukban foglalnak:

i. az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező teljesítménycélokat és adott esetben ösztönző rendszereket az a) pontban említett fő teljesítményterületeken;

ii. a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező teljesítménycélokat és adott esetben ösztönző rendszereket a költséghatékonysághoz és a kapacitáshoz kapcsolódó fő teljesítményterületen; és

iii. a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó kötelező teljesítménycélokat és adott esetben ösztönző rendszereket az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen, amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadott el, amely a 28. cikk g) pontja alapján meghatározza az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó fő teljesítménymutatókat, az e végrehajtási jogi aktusban foglalt feltételek mellett;

d) a teljesítmény rendszeres felülvizsgálatát és nyomon követését az a) pontban említett fő teljesítményterületeken, valamint az Ügynökséggel együttműködésben meghatározott releváns biztonsági mutatók rendszeres felülvizsgálatát és nyomon követését.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett teljesítményrendszer a következőkön alapul:

a) a léginavigációs szolgálatok és a hálózatmenedzsment teljesítményére vonatkozó adatok gyűjtése, megerősítése, vizsgálata, értékelése és terjesztése minden érintett fél - a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzembentartók, a nemzeti felügyeleti hatóságok, az illetékes nemzeti hatóságok és más nemzeti hatóságok, az Ügynökség, a hálózatmenedzser és az EUROCONTROL - tekintetében;

b) a teljesítménycélok meghatározását szolgáló fő teljesítménymutatók az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületeken, az e cikk (3) bekezdése c) pontja iii. alpontjának és a 28. cikk g) pontjának sérelme nélkül;

c) a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó mutatók a (3) bekezdés a) pontjában említett fő teljesítményterületeken, valamint az Ügynökséggel együttműködésben meghatározott releváns biztonsági mutatók;

d) a bontási értékek kiszámításának módszertana;

e) a léginavigációs szolgálatokra és a hálózatmenedzsmentre vonatkozó teljesítménytervek és teljesítménycélok meghatározására és módosítására szolgáló eljárások, valamint e tervek mintái, tartalma és ütemtervei;

f) a léginavigációs szolgálatokra és a hálózatmenedzsmentre vonatkozó teljesítményterv-tervezetek és célok értékelése;

g) a teljesítménytervek nyomon követése, beleértve a teljesítménytervek és teljesítménycélok felülvizsgálatához, valamint az uniós szintű teljesítménycéloknak a referencia-időszak során történő felülvizsgálatához kapcsolódó megfelelő riasztási mechanizmusokat;

h) adott esetben a 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatók összehasonlító teljesítményértékelése;

i) pozitív pénzügyi ösztönzőket és visszatartó tényezőket egyaránt magukban foglaló ösztönző rendszerek;

j) a forgalomra és a költségekre vonatkozó kockázatmegosztási mechanizmusok;

k) a célok kitűzésére, a teljesítménytervek és teljesítménycélok értékelésére, a nyomon követésre és az összehasonlító teljesítményértékelésre vonatkozó ütemtervek;

l) a Bizottság által megállapított általános elvek az útvonali és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közös költségeinek a két szolgálat-kategória közötti arányos allokációjára vonatkozóan;

m) a teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtására jelentős hatást gyakorló, előre nem látható jelentős események kezelésére szolgáló mechanizmusok.

Az i) pontban említett pozitív pénzügyi ösztönzőknek és visszatartó tényezőknek arányosnak kell lenniük az elért teljesítmény célértéktől való eltérésének mértékével. Figyelembe kell venniük a hálózatra gyakorolt hatást, valamint azt, hogy a léginavigációs szolgáltató milyen mértékben rendelkezik észszerű eszközökkel a külső tényezők hatásának enyhítésére. Az ösztönzők és a visszatartó tényezők szintjét úgy kell meghatározni, hogy az hatékonyan előmozdítsa a szolgáltatásnyújtás minőségét, és ne rontsa a léginavigációs szolgáltató azon képességét, hogy teljesítse az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi stabilitásra vonatkozó kötelezettségeket is.

Az l) pontban említett általános elvek meghatározása érdekében a Bizottság megvizsgálja az útvonali és közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közös költségeinek allokálására vonatkozó meglévő nemzeti kritériumokat, és konzultál a nemzeti felügyeleti hatóságokkal és az érdekelt felekkel. E vizsgálat alapján a Bizottság legkésőbb 12 hónappal az egyes referencia-időszakok kezdete előtt megállapítja, illetve adott esetben aktualizálja ezeket az általános elveket.

(5) A teljesítménytervekben foglalt teljesítménycélok meghatározása, a teljesítményterv-tervezetek elkészítése és értékelése, valamint a léginavigációs szolgálatok és a hálózatmenedzsment teljesítményének nyomon követése és összehasonlító teljesítményértékelése során figyelembe kell venni a helyi körülményeknek, valamint adott esetben azoknak a külső tényezőknek hatását, amelyek enyhítésére a léginavigációs szolgáltató nem rendelkezik észszerű eszközökkel.

Azoknak a helyi körülményeknek a hatását, amelyeket már figyelembe vettek az uniós szintű teljesítménycéloknak a 22. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban történő meghatározásakor, valamint a bontási értékeknek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti meghatározásakor, a későbbiekben nem kell figyelembe venni a teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang értékelése során abból a célból, hogy megindokolják az említett előbbi céloknak az említett utóbbi céloktól való eltérését. A teljesítményterv-tervezetben foglalt teljesítménycélok meghatározásakor már figyelembe vett helyi körülmények hatását a későbbiekben nem kell figyelembe venni az említett célok elérésének nyomon követése során.

(6) A (3) bekezdés c) pontjának iii. alpontjában említett teljesítménycélok szintjét a helyi körülmények és különösen a helyi környezetpolitikai követelmények figyelembevételével kell meghatározni.

(7) Az e rendelet alapján létrehozott teljesítményrendszer végrehajtása céljából figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az útvonali léginavigációs szolgálatok, a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, és ezért azokat ennek megfelelően kell kezelni, szükség esetén teljesítménymérési célokból is.

22. cikk

Uniós szintű teljesítménycélok meghatározása

(1) A Bizottság e cikk (2)-(3) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusok útján minden referencia-időszakra nézve elfogadja az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületeken, és meghatározza az említett időszak hosszát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett uniós szintű teljesítménycélokkal együtt a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el kiegészítő kiindulási értékek, riasztási küszöbértékek, bontási értékek és referenciacsoportok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós szintű teljesítménycélokat, valamint az útvonali és közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan a tagállamok által nemzeti szinten meghatározott, a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett teljesítménycélokat a következő alapvető kritériumok alapján kell meghatározni:

a) a teljesítménycéloknak a léginavigációs szolgálatok éghajlati, környezeti, működési és gazdasági teljesítményének fokozatos javítását kell célozniuk;

b) a teljesítménycéloknak reálisnak és az érintett referencia-időszak alatt megvalósíthatónak kell lenniük, lehetővé téve a léginavigációs szolgálatok hatékony, fenntartható és reziliens biztosítását, ugyanakkor előmozdítva a hosszabb távú technológiai fejlesztéseket;

c) a teljesítménycéloknak figyelembe kell venniük a referencia-időszak gazdasági és működési kontextusát, beleértve a forgalom-előrejelzéseket és a működési adatokat, valamint a 21. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában említett fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségeket, továbbá az (EU) 2021/1119 rendelet céljaihoz való igazítás szükségességét;

d) a teljesítménycéloknak figyelembe kell venniük a tagállamok helyi körülményeit;

e) a teljesítménycéloknak figyelembe kell venniük a 21. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett biztonsági mutatókat.

(3) Az uniós szintű teljesítménycélokra, valamint - amennyiben a 22. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában meghatározásra kerültek - a kiegészítő kiindulási értékekre, bontási értékekre vagy referenciacsoportokra vonatkozó határozatainak előkészítése céljából a Bizottság konzultál a nemzeti hatóságokkal, az EUROCONTROL-lal, a hálózatmenedzserrel és az operatív érdekelt felekkel, és begyűjti tőlük a szükséges információkat.

23. cikk

A léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménytervek és teljesítménycélok

(1) A tagállamok e cikkel összhangban minden referencia-időszakra nézve elfogadnak egy teljesítményterv-tervezetet.

(2) A 8. és a 10. cikk szerint kijelölt léginavigációs szolgáltatók minden referencia-időszakra és az általuk nyújtott, valamint adott esetben más szolgáltatóktól beszerzett léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan összeállítják a teljesítményterv-tervezethez szükséges információkat, és benyújtják azokat a nemzeti felügyeleti hatóságnak.

A nemzeti felügyeleti hatóság kérheti, hogy ezeket az információkat teljesítményterv-tervezet formájában nyújtsák be.

A 8. és a 10. cikk szerint kijelölt léginavigációs szolgáltatók az uniós szintű teljesítménycélok meghatározását követően állítják össze ezeket az információkat, kellő időben ahhoz, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság be tudja tartani az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőt.

(3) Amennyiben a 10. cikkel összhangban kijelölték őket, a MET-szolgáltatók is információkkal szolgálnak a nemzeti felügyeleti hatóságok felé a költségalapjukról.

(4) A teljesítménytervekben szereplő költségallokáció tekintetében a 8. és a 10. cikk alapján kijelölt léginavigációs szolgáltatók által az e cikk (2) és (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátott információknak a 21. cikk (4) bekezdésének l) pontjában említett általános elveken kell alapulniuk.

(5) A nemzeti felügyeleti hatóság megvizsgálja a 8. és a 10. cikk alapján kijelölt egyes léginavigációs szolgáltatók által az e cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint szolgáltatott információkat, és jóváhagyja azokat, vagy adott esetben elvégzi a szükséges változtatásokat. Ezt követően ezen információk és adott esetben a más nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján a nemzeti felügyeleti hatóság egyetlen nemzeti teljesítményterv-tervezetet készít. Ezt a nemzeti teljesítményterv-tervezetet a tagállam fogadja el.

A nemzeti felügyeleti hatóság a teljesítményterv-tervezetet az adott referencia-időszak kezdete előtt készíti el.

(6) A nemzeti felügyeleti hatóságok a teljesítménytervek elkészítésekor gondoskodnak arról, hogy a teljesítményterv-tervezetben szereplő költségallokáció megfeleljen a 21. cikk. (4) bekezdésének l) pontjában említett általános elveknek.

(7) A légiforgalmi szolgáltatások teljesítményszintjének javítása céljából lehetőség van arra is, hogy több tagállam együtt egy közös teljesítménytervet dolgozzon ki az útvonali léginavigációs szolgálatokra és adott esetben a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan. Ennek a tervnek le kell fednie legalább egy referencia-időszakot, tartalmaznia kell legalább egy közös teljesítménycélt, és határokon átnyúló együttműködést kell magában foglalnia. A határokon átnyúló együttműködés magában foglalhat a működési átjárhatóság és a közös irányítás javítását célzó közös közbeszerzést a légtérhasználat optimalizálása érdekében.

(8) Az (1) bekezdésben említett teljesítményterv-tervezetnek tartalmaznia kell az EUROCONTROL és a hálózatmenedzser által szolgáltatott releváns információkat, mindenekelőtt forgalom-előrejelzéseket és működési adatokat, vagy ha ez helyénvaló és indokolt, és konzultációra került sor az érintett légtérfelhasználókkal és léginavigációs szolgáltatókkal, egyéb forgalmi előrejelzéseket is.

A teljesítményterv-tervezet elkészítése során a nemzeti felügyeleti hatóság konzultál a légtérfelhasználók képviselőivel és adott esetben a katonai hatóságokkal, a repülőtér-üzembentartókkal és a repülőtéri koordinátorokkal, valamint - az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdéséből eredő nemzeti rendelkezések sérelme nélkül - az illetékes nemzeti hatósággal is. Ellenőrizni kell az (EU) 2018/1139 rendeletnek és az az alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelést.

(9) A teljesítményterv-tervezetnek adott esetben tartalmaznia kell az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó, az uniós szintű teljesítménycélokkal összhangban lévő teljesítménycélokat a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületeken, valamint a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélokat a költséghatékonysághoz és a kapacitáshoz kapcsolódó fő teljesítményterületeken, valamint - a 21. cikk (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételek teljesülése függvényében - az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen. A teljesítményterv-tervezetekben ismertetni kell, hogy miként alkalmazzák a 21. cikk (4) bekezdésének l) pontjában említett általános elveket az ilyen közös költségek allokációjára.

A teljesítményterv-tervezeteknek figyelembe kell venniük az európai ATM-főtervet, a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségeket, továbbá a helyi körülményeket.

(10) Az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az elfogadott teljesítményterv-tervezeteket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(11) Az elfogadott teljesítményterv-tervezeteket a 24. cikkel összhangban értékelés és jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Bizottsághoz.

24. cikk

A teljesítménytervek értékelése

(1) A Bizottság értékeli egyrészről a 23. cikkben említett, elfogadott teljesítményterv-tervezeteket, beleértve az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok és az uniós szintű teljesítménycélok összhangját, a 28. cikk b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott kritériumoknak és feltételeknek megfelelően, másrészről a közös költségeknek az útvonali és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közötti allokációját a 21. cikk (4) bekezdésének l) pontjában említett általános elveknek megfelelően. Az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang értékelése során figyelembe kell venni a teljesítmény idővel bekövetkező javulását. A Bizottság a 28. cikk b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott elemek fényében felülvizsgálja a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélokat.

(2) Az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang értékelése során a Bizottság kellően figyelembe veszi a helyi körülményeket és a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségeket.

A Bizottság engedélyezheti, hogy az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok egy fő teljesítményterület tekintetében eltérjenek az uniós szintű teljesítménycéloktól, amennyiben ezt szükségesnek és arányosnak ítéli ahhoz, hogy más fő teljesítményterületek tekintetében az említett szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok összhangban legyenek az uniós szintű teljesítménycélokkal.

(3) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elfogadott teljesítményterv-tervezet megfelel a 24. cikk (1) bekezdésében említett, továbbá a 28. cikk b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott, az e cikk (2) bekezdésével együttesen értelmezett kritériumoknak és feltételeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el a tervezet jóváhagyása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy kétségek merülnek fel egy elfogadott teljesítményterv-tervezetnek az e cikk (2) bekezdésével együttesen értelmezett említett kritériumoknak és feltételeknek való megfelelését illetően, kezdeményezi az érintett teljesítményterv-tervezet részletes vizsgálatát, és szükség esetén további információt kér az érintett tagállamtól.

(5) Amennyiben a részletes vizsgálat elvégzését követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elfogadott teljesítményterv-tervezet megfelel az e cikk (2) bekezdésével együttesen értelmezett említett kritériumoknak és feltételeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el a tervezet jóváhagyása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elfogadott teljesítményterv-tervezet nem felel meg az említett kritériumoknak és feltételeknek, határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri az érintett tagállamot, hogy nyújtson be az említett kritériumoknak és feltételeknek megfelelő, felülvizsgált teljesítményterv-tervezetet, és adott esetben meghatározza az érintett tagállam által meghozandó korrekciós intézkedéseket. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az említett határozat nyomán meghozott intézkedésekről, valamint információt közöl annak igazolására, hogy ezen intézkedések megfelelnek az említett határozatnak.

Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az említett intézkedések elegendőek a határozatának való megfeleléshez, erről értesíti az érintett tagállamot, és végrehajtási jogi aktust fogad el a teljesítményterv-tervezet jóváhagyása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az említett intézkedések nem elegendőek a határozatának való megfeleléshez, erről értesíti az érintett tagállamot.

A Bizottság adott esetben intézkedéseket tesz a meg nem felelés kezelése érdekében, beleértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkében előírt intézkedéseket is.

(6) A Bizottság által e cikkel összhangban jóváhagyott teljesítményterv-tervezeteket az érintett tagállamok végleges tervként elfogadják, és azokat az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül nyilvánosan elérhetővé teszik.

25. cikk

A teljesítmény nyomon követése

(1) A nemzeti felügyeleti hatóság az illetékes nemzeti hatósággal együttműködve, a 4. cikk (5) bekezdéséből eredő nemzeti rendelkezések sérelme nélkül értékeli, hogy a joghatósága alá tartozó légtérben nyújtott léginavigációs szolgálatok megfelelnek-e a 24. cikkel összhangban jóváhagyott teljesítménytervekben foglalt teljesítménycélokkal, valamint hogy e tervek végrehajtása megfelelő-e, továbbá végrehajtja a 21. cikk (4) bekezdésének h) pontjában említett ösztönző rendszereket.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóság rendszeres jelentéseket ad ki a 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatók által nyújtott léginavigációs szolgálatok teljesítményének nyomon követéséről, és ezeket a jelentéseket elérhetővé teszi a Bizottság számára. Ezen értékelések eredményeit az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

A 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatók a nemzeti felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják az ilyen nyomon követéshez szükséges információkat és adatokat. Ezeknek magukban kell foglalniuk a nyújtott és a beszerzett szolgálatok tényleges költségeire és a kapcsolódó bevételekre vonatkozó információkat és adatokat.

(3) Amennyiben a léginavigációs szolgáltató észszerű eszközökkel rendelkezik a külső tényezők hatásának enyhítésére, és ha a teljesítménytervben foglalt teljesítménycélokat nem éri el, vagy ha a teljesítménytervet nem megfelelően hajtja végre, a nemzeti felülvizsgálati hatóság az érintett léginavigációs szolgáltató által végrehajtandó korrekciós intézkedéseket ír elő. Ezeknek a korrekciós intézkedéseknek megfelelőnek kell lenniük a teljesítmény javításához, és arányosnak kell lenniük, különös tekintettel a biztonság tekintetében való és a teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségekre, valamint a hálózatra gyakorolt hatásra.

Amennyiben az előírt korrekciós intézkedéseket nem megfelelően alkalmazzák, az érintett tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatja a Bizottságot. Tartós alulteljesítés esetén a Bizottság a 34. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban intézkedéseket hozhat.

(4) A Bizottság a nemzeti felügyeleti hatóságok jelentései és a kapott adatok elemzése alapján nyomon követi a léginavigációs szolgálatok és hálózati funkciók ellátását, valamint rendszeresen értékeli az uniós szintű teljesítménycélok általános elérését, és az eredményekről tájékoztatja a 48. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

26. cikk

Hálózati teljesítményterv

(1) A hálózatmenedzser minden referencia-időszakra nézve hálózati teljesítményterv-tervezetet készít a 38. cikk (11) bekezdésében említett, együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárással összhangban.

A hálózati teljesítményterv-tervezeteket az uniós szintű teljesítménycélok meghatározását követően és az adott referencia-időszak kezdete előtt kell kidolgozni. A tervnek teljesítménycélokat kell tartalmaznia a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett fő teljesítményterületeken.

(2) A hálózati teljesítményterv-tervezetet értékelés és elfogadás céljából be kell nyújtani a Bizottságnak.

(3) A Bizottság a hálózati teljesítményterv-tervezetet a következő alapvető kritériumok alapján értékeli:

a) a teljesítmény idővel bekövetkező javulásának mérlegelése a teljesítményterv által lefedett referencia-időszakra nézve, továbbá az előző referencia-időszakot és a teljesítményterv által lefedett referencia-időszakot egyaránt magában foglaló időszakra nézve, valamint az uniós szintű teljesítménycélok eléréséhez nyújtott hozzájárulás;

b) a hálózati teljesítményterv-tervezet teljessége és következetessége az adatok és az alátámasztó anyagok tekintetében, beleértve az alapul vett fő feltételezéseket és a forgalom-előrejelzéseket is.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a hálózati teljesítményterv-tervezet teljes, és megfelelő teljesítményjavulást tükröz, a hálózati teljesítményterv-tervezetet végleges tervként elfogadja. Ellenkező esetben a Bizottság a felülvizsgált hálózati teljesítményterv-tervezet benyújtására kéri fel a hálózatmenedzsert.

27. cikk

A teljesítménycélok és teljesítménytervek felülvizsgálata egy adott referencia-időszakban

(1) Amennyiben egy referencia-időszakban az uniós szintű teljesítménycélok a jelentősen megváltozott körülmények fényében vagy biztonsági megfontolásból már nem megfelelőek, és amennyiben egy vagy több cél felülvizsgálata szükséges és arányos, a Bizottság felülvizsgálja ezeket az uniós szintű teljesítménycélokat. A vonatkozó határozatok meghozatalára a 22. cikk alkalmazandó.

Amennyiben egy ilyen felülvizsgálatot követően a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott teljesítménytervekben foglalt teljesítménycélok már nem állnak összhangban az uniós szintű teljesítménycélokkal, a nemzeti felügyeleti hatóságok felülvizsgálják e terveket az érintett teljesítménycélok tekintetében. E tervek felülvizsgálatára a 23., a 24. és a 25. cikket kell alkalmazni. A 23. cikk (8) bekezdésében említett konzultációt ezen albekezdés alkalmazásában azon teljesítménycélokra és a teljesítményterv-tervezetek azon részeire lehet korlátozni, amelyeket a felülvizsgálat közvetlenül vagy közvetve érint.

Az első albekezdésben említett felülvizsgálatot követően a nemzeti felügyeleti hatóságok új teljesítményterv-tervezeteket készítenek, amelyekre a 23., a 24. és a 25. cikket kell alkalmazni. A hálózatmenedzser elkészíti az új hálózati teljesítményterv-tervezetet, amelyre a 26. cikket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, felülvizsgált uniós szintű teljesítménycélokra vonatkozó határozatnak átmeneti rendelkezéseket kell tartalmaznia a felülvizsgált végleges teljesítménytervek hatálybalépéséig tartó időszakra nézve. A felülvizsgált uniós szintű teljesítménycélokat és az átmeneti rendelkezéseket nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

(3) Olyan hálózati válsághelyzet, például geopolitikai konfliktus, egészségügyi válság vagy természeti katasztrófa esetén, amely nem teszi lehetővé megbízható forgalmi előrejelzések kiadását, a Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott átmeneti rendelkezések magukban foglalhatják a teljesítményrendszer ideiglenes felfüggesztését vagy kiigazítását, ameddig a hálózati válsághelyzet véget nem ér, és rendelkezésre nem állnak új, megbízható előrejelzések. Ilyen esetben a Bizottság az (1) bekezdésben említett határozatban meghatározza a kapcsolódó feltételeket, beleértve az alkalmazandó díjak szükséges kiigazítását.

(4) A tagállamok a Bizottság általi jóváhagyás függvényében egy adott referencia-időszakban felülvizsgálhatnak egy vagy több teljesítménycélt, ha elérték a riasztási küszöbértékeket, vagy ha megállapítást nyer, hogy a teljesítménycélok alátámasztására használt kiindulási adatok, feltételezések és magyarázatok már - jelentős mértékben és hosszú távra vetítve - nem pontosak, és ez olyan körülményekre vezethető vissza, amelyek a teljesítményterv elfogadásának időpontjában nem voltak előre láthatók. Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a felülvizsgálat szükséges és arányos, és a felülvizsgált teljesítménycélok összhangban vannak az uniós szintű teljesítménycélokkal, jóváhagyja ezt a felülvizsgálatot.

Ebben az esetben a tagállamok az érintett célok tekintetében, a 23. és a 24. cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban felülvizsgálják a teljesítményterveket. A 23. cikk (8) bekezdésében említett konzultációt ezen albekezdés alkalmazásában azon teljesítménycélokra és a teljesítményterv-tervezetek azon részeire lehet korlátozni, amelyeket a felülvizsgálat közvetlenül vagy közvetve érint.

28. cikk

A teljesítményrendszer végrehajtása

A teljesítményrendszer végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes követelményeket és eljárásokat állapít meg a 21. cikk (4) bekezdése, valamint a 22-27. cikk tekintetében, különösen az alábbiakat érintően:

a) a teljesítménytervek előkészítése, kidolgozása, értékelése, jóváhagyása és felülvizsgálata;

b) a teljesítménycélok és az értékelésükre vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározása, ideértve az útvonali léginavigációs szolgálatokra vonatkozó teljesítménycélok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang értékelését, továbbá a bontási értékre vonatkozó módszertan meghatározása;

c) a közös költségek útvonali és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok közötti allokációjára vonatkozó általános elvek a 21. cikk (4) bekezdésének l) pontjában említettek szerint;

d) a teljesítményterveknek és a hálózati funkciók teljesítményének a nyomon követése, a teljesítménytervek és -célok felülvizsgálatához, valamint az uniós szintű teljesítménycéloknak a referencia-időszak során történő felülvizsgálatához kapcsolódó riasztási mechanizmusok, továbbá a 21. cikk (4) bekezdésében, valamint a 23., a 24., a 25. és a 27. cikkben említett korrekciós intézkedések kibocsátása;

e) valamennyi eljárás ütemterve;

f) a 21. cikk (4) bekezdésének m) pontjában említett események kezelésére szolgáló mechanizmus;

g) a fő teljesítménymutatók és nyomonkövetési mutatók meghatározása. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen meghatározza a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra vonatkozó fő teljesítménymutatókat, amint lehetővé válik érvényes, megbízható és mérhető mutatók megállapítása. Ezeknek a mutatóknak képesnek kell lenniük legalább arra, hogy bemutassák és mérjék az adott területen a léginavigációs szolgáltatók által közvetlenül befolyásolható hatásokat;

h) az összehasonlító teljesítményértékelés módszertana;

i) az ösztönző rendszerek;

j) a közös teljesítménytervek kialakításának feltételei.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

29. cikk

Díjszámítási alapelvek

(1) A tagállamok azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az e cikk hatálya alá tartozó léginavigációs szolgálatok nyújtását közforrásból finanszírozzák, amennyiben az összhangban van adott esetben a Szerződés versenyjogi szabályaival, a léginavigációs szolgáltatások díjait a légtérfelhasználókra vonatkozóan kell meghatározni, kivetni és érvényesíteni.

Az e cikk és a 30-32. cikk alapján létrehozott díjszámítási rendszernek összhangban kell lennie a Chicagói Egyezmény 15. cikkével. Az útvonaldíjak esetében az e rendelet és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok alapján létrehozott díjszámítási rendszernek összhangban kell lennie az EUROCONTROL útvonaldíj-számítási rendszerével.

(2) A 29-36. cikk nem alkalmazandó a tagállamoknak a Szerződés hatálya alá tartozó területén található olyan repülőterein nyújtott közelkörzeti léginavigációs szolgálatokra, amelyeken évente kevesebb mint 80 000, az IFR szerinti légi szállítási műveletet végeznek. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy az ilyen közelkörzeti léginavigációs szolgálatok is az említett cikkek hatálya alá tartoznak.

(3) A díjak a 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatóknak a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott rögzített referencia-időszakok során a légtérfelhasználók számára nyújtott szolgáltatásokkal és funkciókkal kapcsolatban felmerült költségein alapulnak. Ezek a költségek magukban foglalhatják az eszközök észszerű megtérülését.

(4) A díjaknak ösztönözniük kell a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, eredményes és fenntartható nyújtásának biztosítását, hogy nagy fokú biztonságot és költséghatékonyságot lehessen elérni, ugyanakkor csökkenteni lehessen a légi közlekedés környezeti hatásait.

(5) A 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatóknak az e cikkel összhangban a légtérfelhasználókra kivetett díjakból származó bevételei nem használhatók fel olyan szolgálatok finanszírozására, amelyeket az adott léginavigációs szolgáltató a 11. cikkel összhangban piaci feltételek mellett nyújt, sem pedig az adott szolgáltató által végzett bármilyen más kereskedelmi tevékenység finanszírozására.

(6) A kijelölt léginavigációs szolgáltatók megállapított költségeire, tényleges költségeire és kapcsolódó bevételeire vonatkozó pénzügyi adatokat jelenteni kell a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait, a nemzeti felügyeleti hatóságok ezeket az adatokat a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott szabályoknak megfelelően jelentik a Bizottságnak. A megállapított költségekre, a tényleges költségekre és a kapcsolódó bevételekre vonatkozó pénzügyi adatokat a légtérfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani, és az 52. cikk (3) bekezdésével összhangban közzé kell tenni.

30. cikk

A díjak költségalapja

(1) A léginavigációs szolgálatok díjainak költségalapja az érintett útvonali díjszámítási körzetben és közelkörzeti díjszámítási körzetben nyújtott szolgálatokhoz kapcsolódó, a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott teljesítménytervekben megállapított költségeknek felel meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapított költségek magukban foglalják a releváns berendezések és szolgálatok költségeit, a tőkeköltségeket és az eszközök értékcsökkenését, valamint a karbantartás, az üzemeltetés, az igazgatás és az ügyvitel költségeit, ideértve a személyzeti költségeket is.

(3) Az (1) bekezdésben említett megállapított költségek magukban foglalják még az alábbi költségeket is:

a) a nemzeti felügyeleti hatóságoknál, az illetékes nemzeti hatóságoknál és a tagállamok által az e rendelettel és az (EU) 2018/1139 rendelettel kapcsolatos feladatok elvégzésével megbízott más nemzeti hatóságoknál a léginavigációs szolgáltatók felügyelete kapcsán felmerülő költségek, amennyiben a tagállam így határoz;

b) a 8. és a 10. cikk alapján kijelölt léginavigációs szolgáltatóknak a léginavigációs szolgálatok biztosításával és a hálózati funkciókkal kapcsolatban felmerült költségei;

c) a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésről szóló, 1960. december 13-i nemzetközi EUROCONTROL-egyezmény legutóbbi módosított változatából eredő költségek, amennyiben a tagállam így határoz.

(4) A megállapított költségek nem foglalják magukban a tagállamok által az 53. cikknek megfelelően kiszabott szankciók költségeit.

(5) A mind az útvonali léginavigációs szolgálatokhoz, mind pedig a közelkörzeti léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódó költségeket a 21. cikk (4) bekezdésének l) pontjában említett általános elveknek megfelelően kell allokálni. Az útvonali léginavigációs szolgálatok és a közelkörzeti léginavigációs szolgálatok között nem megengedett a kereszttámogatás. A fenti két kategória egyikébe tartozó, különböző léginavigációs szolgálatok közötti kereszttámogatás csak objektív okokkal megindokolt és átláthatóan azonosított esetekben megengedett, összhangban a 36. cikk (3) bekezdésével.

(6) A 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt léginavigációs szolgáltatóknak a nemzeti felügyeleti hatóság számára rendelkezésre kell bocsátaniuk a költségalapjukra vonatkozó részletes információkat. E célból a költségeket a személyzeti költségek, a személyzeti költségektől eltérő működési költségek, az értékcsökkenési költségek, a tőkeköltségek, a rendkívüli költségek és a 30. cikk (3) bekezdésében említett költségeket megkülönböztetve kell lebontani. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait, a nemzeti felügyeleti hatóság ezeket az információkat a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott szabályoknak megfelelően továbbítja a Bizottságnak.

31. cikk

Díjszámítási körzet és egységdíjak

(1) Az egységdíjakat naptári évenként és díjszámítási körzetenként kell meghatározni a teljesítménytervekben megállapított költségek és meghatározott forgalmi előrejelzések, valamint a korábbi évekből és egyéb bevételekből, különösen közforrásokból, így többek között uniós támogatási program keretében nyújtott pénzügyi támogatásból eredő alkalmazandó kiigazítások alapján.

(2) A 30. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a referencia-időszakok kezdete előtt meghatározzák a léginavigációs szolgáltatásokra vonatkozó díjszámítási körzeteket, és azonosítják az egyes díjszámítási körzetek hatálya alá tartozó légiforgalmi szolgáltatókat. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el azon feltételek meghatározására, amelyek mellett a tagállamok a referencia-időszakok folyamán módosíthatnak vagy létrehozhatnak új közelkörzeti díjszámítási körzetet. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az egységdíjakat a tagállamok határozzák meg, és a Bizottság ellenőrzi, hogy azok megfelelnek-e a 29. és 30. cikknek, valamint e cikknek.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy adott egységdíj nem felel meg az említett követelményeknek, az érintett tagállam felülvizsgálja, és a követelményeknek való megfelelés céljából módosítja az egységdíjat.

Az egységdíjakat közzé kell tenni.

(4) A tagállamok meghatározhatnak közös díjszámítási körzeteket: ebben az esetben ezen körzetekre vonatkozóan közös egységdíjakat állapítanak meg.

32. cikk

A díjak megállapítása

(1) A léginavigációs szolgálatok nyújtásáért a légtérfelhasználókra megkülönböztetésmentes feltételek mellett díjat kell kivetni, figyelembe véve a különböző érintett légijármű-típusok viszonylagos kapacitását. Amikor egyazon szolgálat igénybevételéért különböző légtérfelhasználókra vetnek ki díjakat, semmiféle megkülönböztetés nem alkalmazható a felhasználó állampolgársága vagy besorolása alapján.

(2) Valamely útvonali díjszámítási körzetben egy adott repülésre vonatkozó léginavigációs szolgálat útvonali díját az adott útvonali díjszámítási körzetre megállapított egységdíj és az adott repülésre vonatkozó útvonali szolgáltatási egységek alapján kell kiszámítani.

(3) Valamely közelkörzeti díjszámítási körzetben egy adott repülésre vonatkozó léginavigációs szolgálat közelkörzeti díját az adott közelkörzeti díjszámítási körzetre megállapított egységdíj és az adott repülésre vonatkozó közelkörzeti szolgáltatási egységek alapján kell kiszámítani. A közelkörzeti díj kiszámítása céljából egy járat megközelítési és indulási fázisa egyetlen járatnak számít.

(4) Egyes, különösen könnyű légi járműveket és állami légi járműveket használó légtérfelhasználók, illetve ilyen járművekkel üzemeltetett légi járatok számára mentesítés engedélyezhető a léginavigációs díjak megfizetése alól, feltéve, hogy e mentesség költségét egyéb forrásokból fedezik és nem hárítják át más légtérfelhasználókra.

(5) A Bizottság a tagállamokkal, a légiforgalmi szolgáltatókkal és a légtérfelhasználókkal konzultálva tanulmányt készít arról, hogy a díjmoduláció mennyiben járul hozzá az egységes európai égboltnak az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célkitűzései eléréséhez. Ebben a tanulmányban egyúttal értékelni kell e díjmoduláció megvalósíthatóságát, valamint a légi forgalomra, a szolgáltatásnyújtásra, az adminisztratív költségekre és az érdekelt felekre gyakorolt hatását.

(6) Az e cikk (5) bekezdésben említett tanulmány eredményei alapvető információval szolgálnak a Bizottságnak annak eldöntéséhez, hogy a 48. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogad-e az útvonaldíjak modulációjának egységes alkalmazását biztosító végrehajtási jogi aktust annak érdekében, hogy ösztönözni lehessen a légtérfelhasználókat az éghajlati és környezetvédelmi teljesítmény javítására irányuló befektetések támogatására, például a leginkább üzemanyag-takarékos útvonalak használata révén, valamint a fenntartható alternatív üzemanyagokat is magukban foglaló alternatív tiszta meghajtási technológiák fokozott használata útján, a biztonság optimális szintjének fenntartása mellett.

(7) A (6) bekezdésben említett díjmodulációnak pénzügyi előnyökből vagy hátrányokból kell állnia, és a légiforgalmi szolgáltatók szempontjából jövedelemsemlegesnek kell lennie.

(8) A (6) bekezdésben említett díjmoduláción túlmenően a tagállamok annak érdekében is modulálhatják a díjakat, hogy ösztönözzék a légiforgalmi szolgáltatókat és a légtérfelhasználókat arra, hogy támogassák a szolgáltatás minőségének javítására, például a nagyobb kapacitásra, a kisebb késésekre és a fenntartható fejlődésre irányuló befektetéseket.

33. cikk

A díjszámítási rendszer végrehajtása

A díjszámítási rendszer végrehajtása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes követelményeket és eljárásokat fogad el a 29-32. cikk tekintetében, különös tekintettel a költségalapokra és a megállapított költségekre, az egységdíjak megállapítására, a kockázatmegosztási mechanizmusokra, a díjak modulációjára, valamint a nemzeti felügyeleti hatóságok által a Bizottság számára történő adatszolgáltatás módozataira. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

34. cikk

A teljesítmény- és díjszámítási rendszereknek való megfelelés felülvizsgálata

(1) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja, hogy a tagállamok megfelelnek-e a 21-27. és a 29-32. cikknek, valamint a 28. és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusoknak. E vizsgálat során a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállamok a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségükkel összhangban biztosítják-e, hogy a léginavigációs szolgáltatók eleget tegyenek az e cikk szerinti kötelezettségeiknek. A Bizottság a teljesítmény-felülvizsgálati testülettel és a nemzeti felügyeleti hatóságokkal konzultálva jár el.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek való meg nem felelésre utaló jeleket tapasztal, vizsgálatot indíthat. A tagállam és az érintett nemzeti felügyeleti hatóság meghallgatását követően a Bizottság négy hónapon belül lezárja a vizsgálatot.

(3) Az 52. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság megosztja a vizsgálat eredményeit az érintett tagállammal és adott esetben a 8. és a 10. cikk értelmében kijelölt, érintett léginavigációs szolgáltatóval, és véleményt adhat ki arról, hogy az adott tagállam megfelel-e a 21-27. és a 29-32. cikknek, valamint a 28. és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusoknak. A véleményéről értesíti az érintett tagállamot.

35. cikk

A teljesítmény- és díjszámítási rendszerek katonai erőkre való alkalmazása

(1) A 21-34. cikk nem alkalmazandó azon katonai erőkre, amelyek elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára biztosítanak léginavigációs szolgálatokat.

A tagállamok ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák ezeket a cikkeket azokra a katonai erőkre, amelyek elsősorban az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgások számára biztosítanak léginavigációs szolgálatokat.

Amennyiben a 21-34. cikk rendelkezései nem alkalmazandók a léginavigációs szolgálatokat biztosító katonai erőkre, a kapcsolódó szolgálatok költségei nem képezhetik a 30. cikk (1) bekezdésében említett megállapított költségek részét.

(2) A 21-34. cikket az általános légi forgalom számára biztosított szolgálatok tekintetében alkalmazni kell azokra a katonai erőkre, amelyek elsősorban az általános légi forgalom számára biztosítanak léginavigációs szolgálatokat.

36. cikk

A léginavigációs szolgáltatók elszámolásainak átláthatósága

(1) A léginavigációs szolgáltatók tulajdoni, illetve jogi struktúrájuktól függetlenül évente összeállítják és közzéteszik pénzügyi elszámolásaikat. Ezen elszámolásoknak összhangban kell lenniük az Unió által elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal.

Ha a léginavigációs szolgáltató jogállása következtében nem lehetséges a nemzetközi számviteli standardoknak való maradéktalan megfelelés, a szolgáltatónak a lehető legnagyobb mértékben meg kell közelítenie e megfelelést. A léginavigációs szolgáltatók éves jelentést tesznek közzé, és rendszeresen független könyvvizsgálatnak vetik alá magukat az e bekezdésben említett elszámolásokra vonatkozóan.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságok jogosultak hozzáférni a felügyeletük alá tartozó léginavigációs szolgáltatók elszámolásaihoz. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy más tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai számára is hozzáférést biztosítanak ezekhez az elszámolásokhoz. Ha ez szükséges ahhoz, hogy a Bizottság el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait, a nemzeti felügyeleti hatóság ezeket az információkat továbbítja a Bizottságnak.

(3) A megkülönböztetés, a kereszttámogatás és a versenytorzulás elkerülése érdekében a léginavigációs szolgáltatók, belső számvitelükben külön elszámolást vezetnek minden egyes léginavigációs szolgálatról úgy, mintha ezeket a szolgálatokat külön vállalkozások végeznék. A léginavigációs szolgáltató ugyancsak külön elszámolásokat vezet minden egyes tevékenységről, ha:

a) a 11. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően beszerzett léginavigációs szolgálatokat és az említett rendelkezés hatálya alá nem tartozó léginavigációs szolgálatokat nyújt;

b) léginavigációs szolgálatokat nyújt és bármilyen jellegű egyéb tevékenységet végez, beleértve a CIS-t is;

c) léginavigációs szolgálatokat nyújt az Unióban és harmadik országokban.

A léginavigációs szolgálatokból eredő megállapított és tényleges költségeket le kell bontani a 30. cikk (6) bekezdésének megfelelő költségkategóriák szerint, és ezeket az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(4) A 29. cikk (6) bekezdésének megfelelően bejelentett pénzügyi adatokat és az egységdíjak kiszámítása szempontjából releváns egyéb információkat a nemzeti felügyeleti hatóság vagy egy, az érintett léginavigációs szolgáltatótól független és a nemzeti felügyeleti hatóság által jóváhagyott szervezet vizsgálja vagy ellenőrzi. Ezen ellenőrzés megállapításait az 52. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

IV. FEJEZET

HÁLÓZATMENEDZSMENT

37. cikk

Hálózati funkciók

(1) A légiforgalmi szolgáltatási hálózat funkcióinak biztosítaniuk kell a légtér és a szűkös erőforrások fenntartható és hatékony kihasználását. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a légtérfelhasználók környezetvédelmi és éghajlati szempontból optimalizált repülési útvonalakon működhessenek és ilyen módon optimalizált repülési profilokat alkalmazhassanak, miközben tisztességes és észszerű módon biztosítaniuk kell a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz valóhozzáférést, továbbá minimálisra kell csökkenteniük a torlódásokat. Az e cikk (2) bekezdésében foglalt hálózati funkcióknak támogatniuk kell a légtérfelhasználók számára a léginavigációs szolgálatokhoz való zökkenőmentes hozzáférést, csakúgy mint a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, uniós szintű teljesítménycélok elérését, és működési követelményeken kell alapulniuk. E hálózati funkciókat az 1. cikk rendelkezéseit tiszteletben tartva kell alkalmazni, a tagállamok légterük feletti szuverenitásának és a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos követelményeinek sérelme nélkül.

(2) Az (1) bekezdésben említett hálózati funkciók az alábbiak:

a) olyan légtérszerkezet kialakítása és használata Unió-szerte, amely biztosítja a szükséges szintű biztonságot, kapacitást, rugalmasságot, reagálóképességet és környezeti teljesítményt, kellő figyelemmel a biztonsági és védelmi szükségletekre, továbbá a tagállamoknak a felelősségi körükbe tartozó légtér tekintetében az útvonalakkal és a légtérszerkezettel kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül;

b) ATFM;

c) az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávok terén szűkösen rendelkezésre álló erőforrások koordinálása, különösen a rádiófrekvenciák, valamint a radar válaszjeladó kódok koordinálása.

d) a légiforgalmi szolgálatok nyújtása átadásának megkönnyítése a légiforgalmi szolgáltatókkal és a tagállami hatóságokkal való együttműködés révén;

e) a NOP-ban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően légiforgalom-irányítási kapacitás rendelkezésre bocsátása a hálózatban azzal a céllal, hogy meg lehessen felelni a hálózatműködtetési teljesítményre vonatkozó követelményeknek és a helyi referenciaértékeknek;

f) a hálózati válsághelyzetek kezelése;

g) az ATFM-mel összefüggő késések hozzárendelése;

h) az európai ATM-hálózat infrastruktúrájának kiépítésére irányuló végrehajtási tevékenységek tervezésének, nyomon követésének és koordinálásának irányítása az európai ATM-főtervvel összhangban, figyelembe véve a működési igényeket és a kapcsolódó üzemeltetési eljárásokat;

i) az európai ATM-hálózati infrastruktúra működésének nyomon követése.

(3) A tagállamok és valamennyi érintett operatív érdekelt fél a hálózatmenedzser támogatásáva hajtják végre a hálózati funkciókat, a 38. cikk (6) bekezdésében és a 38. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározottak szerint.

(4) A (2) bekezdésben foglalt funkciók nem foglalják magukban általános hatályú kötelező intézkedések elfogadását vagy politikai mérlegelési jog gyakorlását. E feladatokat a polgári és a katonai hatóságokkal együttműködve kell végrehajtani, különösen a rugalmas légtérfelhasználással kapcsolatos eljárásokkal összhangban. A (2) bekezdésben felsorolt funkciók végrehajtása érdekében hozott intézkedéseknek tisztán operatív vagy technikai jellegűeknek kell lenniük, és figyelembe kell venniük a tagállamok sajátosságait.

(5) Annak érdekében, hogy egységesen végre lehessen hajtani az e cikkben említett rendelkezéseket, valamint biztosítani lehessen az azoknak való megfelelést, a Bizottság az 1. cikkben foglalt célkitűzések elérése céljából - a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében - végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapít meg a hálózati funkciók végrehajtására, így többek között a válsághelyzetek kezelésére vonatkozóan.

38. cikk

Hálózatmenedzser

(1) Az e rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett célok elérése érdekében a Bizottság - az Ügynökség támogatásával, a (EU) 2018/1139 rendeletnek megfelelően - biztosítja, hogy a hálózatmenedzser az e cikk (6) bekezdésében említett feladatok elvégzésével támogassa az e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hálózati funkciók végrehajtását. A Bizottság felügyeli, hogy a hálózatmenedzser megfelelően ellátja-e feladatait.

(2) A hálózatmenedzseri feladatok ellátására a Bizottság kijelöl egy független, pártatlan és kompetens szervet.

(3) E célból a Bizottság a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el.

A kijelölési határozat tartalmazza a kijelölés feltételeit, többek között a hálózatmenedzser finanszírozását.

(4) Annak érdekében, hogy egységesen végre lehessen hajtani a 2. cikkben említett rendelkezéseket, valamint biztosítani lehessen az azoknak való megfelelést, a Bizottság az 1. cikkben foglalt célkitűzések elérése céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes rendelkezéseket határoz meg a következőkre vonatkozóan:

a) a kinevezésre vonatkozó követelmények és a kinevezési eljárás;

b) a függetlenségre vonatkozó követelmények;

c) szakmai követelmények;

d) finanszírozás;

e) a hálózatmenedzser feladatvégzésének Bizottság általi felügyelete;

f) a hálózatmenedzser teljesítményének mérésére vonatkozó követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A hálózatmenedzser a feladatait pártatlanul és költséghatékonyan hajtja végre, a megfelelő irányításra és a függetlenségre vonatkozó követelményeknek megfelelően. Amennyiben a hálózatmenedzserként kijelölt illetékes szerv szabályozói feladatokat is ellát, biztosítani kell az e feladatoktól való szervezeti elkülönítést. Feladatai ellátása során a hálózatmenedzser figyelembe veszi a teljes ATM-hálózat igényeit, emellett pedig biztosítja a védelmi képességek megóvását, és tevékenységébe maradéktalanul bevonja valamennyi operatív érdekelt felet.

(6) Az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus alkalmazása során a hálózatmenedzser a 37. cikk (4) bekezdésének keretein belül a következők révén járul hozzá a hálózati funkciók végrehajtásához:

a) megállapítja a hálózatműködtetési tervet, és elkészíti a hálózatstratégia tervet;

b) támogatást nyújt a légtérszerkezetek használatának kialakításához és koordinációjához;

c) amennyiben az érintett tagállamok azt jóváhagyták, elősegíti a légiforgalmi szolgálatok nyújtásának átadását, mégpedig érintett tagállamok és légiforgalmi szolgáltatók támogatása révén, figyelemmel az általános és a műveleti légi forgalom koordinációja tekintetében szükséges megállapodásokra, valamint arra, hogy az érintett légtérszerkezetekben fenn kell tartani a megfelelő koordinációt;

d) a hálózatműködtetési tervben meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően koordinálja és támogatja a légiforgalom-irányítási kapacitás hálózatban való rendelkezésre bocsátását azzal a céllal, hogy meg lehessen felelni a hálózatműködtetési teljesítményre vonatkozó követelményeknek és a helyi referenciaértékeknek;

e) koordinációt biztosít és támogatást nyújt a hálózati válsághelyzetek kezelése során;

f) koordinálja az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávok terén szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat, különösen a rádiófrekvenciákat, valamint koordinálja a radar-válaszjeladó kódokat;

g) koordinálja az ATFM-t, valamint az ATFM központi egységének megszervezését és működtetését;

h) együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében kidolgozza és megszervezi az ATFM-mel összefüggő késések hozzárendelésének folyamatát;

i) koordinálja, nyomon követi és támogatja az európai ATM-hálózat infrastruktúrájának kiépítésére irányuló tervezési és végrehajtási tevékenységeket, az operatív érintett felekkel partnerségben, biztosítva e felek igazgatásban és irányításban való tevékeny részvételét;

j) nyomon követi az európai ATM-hálózat infrastruktúrájának működését;

k) koordinációt folytat az ICAO-val és az ICAO-régiókkal a hálózati funkciók végrehajtásával kapcsolatban;

l) megállapítja a hálózatmenedzser munkaprogramját és költségvetését;

m) a repülési tervekre vonatkozó adatokat szolgáltat a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) vagy más biztonsági és védelmi intézkedésekkel összefüggésben, valamint a hálózatmenedzsernek a hálózati funkciók végrehajtásához való hozzájárulásához szükséges és ahhoz szervesen kapcsolódó egyéb feladatokon keresztül, a (10) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint.

(7) A hálózatmenedzser támogatja a hálózati funkciók végrehajtását az érdekelt felek hálózaton belüli rendes feltételek melletti, valamint hálózati válsághelyzetben történő biztonságos és hatékony tervezését és üzemeltetését célzó támogatási intézkedések, valamint az egységes európai égbolton belüli hálózati műveleteknek és a hálózat általános teljesítményének folyamatos javítását célzó intézkedések révén, különös tekintettel a teljesítményrendszer végrehajtására, az éghajlat és a környezet tiszteletben tartását is ideértve. A hálózatmenedzser az intézkedései során figyelembe veszi, hogy a repülőtereket teljes mértékben integrálni kell a hálózatba, és a kijelölt légiforgalmi szolgáltatók teljesítményterveinek és teljesítménycéljainak való megfelelés biztosítását célozza.

(8) A hálózatmenedzser szorosan együttműködik a Bizottsággal annak elősegítése érdekében, hogy a 21. cikkben említett teljesítménycélok megfelelően tükröződjenek az általános kapacitástervezésben, valamint az egyes légiforgalmi szolgáltatók által elérendő kapacitásban, amelyről a hálózatmenedzser és az említett légiforgalmi szolgáltatók a NOP-ban megállapodtak.

(9) A hálózatmenedzser:

a) együttműködésen alapuló döntéshozatal révén operatív intézkedéseket határoz meg, és az operatív érdekelt felek által meghozandó korrekciós intézkedéseket javasol azzal a céllal, hogy a regionális és helyi körülményekre kellő figyelmet fordítva hozzájáruljon egyrészről az uniós szintű teljesítménycélok és a kötelező helyi teljesítménycélok eléréséhez, másrészről pedig a hálózatüzemeltetési teljesítményre vonatkozó követelmények és a helyi referenciaértékek megvalósításához a NOP-ban meghatározottak szerint, továbbá tanácsot ad az éghajlat vonatkozásában optimalizált repülési útvonalakkal kapcsolatban; az operatív érdekelt felek eldönthetik, hogy végre kell-e hajtani a javasolt korrekciós intézkedéseket, és az intézkedések végre nem hajtásának okairól tájékoztatják a hálózati igazgatótanácsot;

b) az érintett felekkel együttműködésben tanácsot ad a Bizottságnak és megfelelő tájékoztatást nyújt a teljesítmény-felülvizsgálati testületnek az ATM-hálózat infrastruktúrájának az európai ATM-főtervvel összhangban történő kiépítésével kapcsolatban, különösen a hálózathoz szükséges beruházások azonosítása céljából.

(10) Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e cikk (6)-(9) bekezdésben említett rendelkezések egységes végrehajtását, a Bizottság az 1. cikkben foglalt célkitűzések elérése céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg a hálózatmenedzser említett bekezdésekben meghatározott feladatainak ellátására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(11) Feladatainak ellátása során a hálózatmenedzser az intézkedéseit együttműködésen alapuló döntéshozatal keretében hozza meg. Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatban részt vevő felek a lehető legnagyobb mértékben a hálózat működésének és teljesítményének javítása, így többek között az uniós szintű céloknak az éghajlathoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó fő teljesítményterületen való megvalósítása érdekében járnak el. Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében elő kell mozdítani a hálózat érdekeit, figyelembe véve az alapvető biztonsági és védelmi érdekeket, valamint az egyéb helyi vagy regionális, például a földrajzi, domborzati és meteorológiai körülményeket.

A tagállamokat teljeskörűen be kell vonni a stratégiai jelentőségű döntések meghozatalába, így különösen a hálózatstratégiai terv kialakításába.

(12) A (11) bekezdésben említett, együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatnak mindenekelőtt az operatív érdekelt felekkel, a repülőtéri résidő-koordinátorokkal, a tagállamokkal és adott esetben az Ügynökséggel és a Bizottsággal folytatott konzultációra, munkamegállapodásokra és működési folyamatokra, valamint szükség esetén a hálózati igazgatótanács részvételével zajló válságrendezési mechanizmusokra kell épülnie.

Az egyes tagállamok légtere feletti szuverenitást érintő esetekben szükség van az érintett tagállam hozzájárulására.

(13) Annak érdekében, hogy egységesen végre lehessen hajtani a (11) és a (12) bekezdésben cikkben említett rendelkezéseket, valamint biztosítani lehessen az azoknak való megfelelést, a Bizottság az 1. cikkben foglalt célkitűzések elérése céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes rendelkezéseket állapít meg az együttműködésen alapuló döntéshozatal, így többek között az alábbiak tekintetében:

a) az operatív érdekelt felekkel, a repülőtéri résidő-koordinátorokkal, a tagállamokkal és adott esetben az Ügynökséggel és a Bizottsággal történő konzultáció folyamata;

b) munkamegállapodások és működési folyamatok;

c) szükség esetén a tagállami hatóságok részvétele;

d) szükség esetén a hálózati igazgatótanács részvételével zajló válságrendezési mechanizmusok;

e) bármely más, a döntéshozatali folyamatok tekintetében szükséges intézkedés.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(14) A hálózati funkciók végrehajtásának megfelelő irányítása céljából létre kell hozni egy hálózati igazgatótanácsot.

A hálózati igazgatótanács feladatai:

a) a (15) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak megfelelően jóváhagyni a hálózatmenedzser által hozott vagy javasolt intézkedéseket;

b) jóváhagyni a (12) és a (13) bekezdésben említett konzultációra és részletes munkamegállapodásokra vonatkozó előírásokat;

c) jóváhagyni a NOP-ot;

d) a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, véleményüket figyelembe véve még a Bizottság általi jóváhagyás előtt jóváhagyni az NSP-t;

e) nyomon követni a hálózati funkciók végrehajtását, valamint véleményeket vagy ajánlásokat megfogalmazni konkrét kérdésekkel kapcsolatban; és

f) meghozni bármely más, az irányítási mechanizmusok végrehajtásához szükséges intézkedést.

A Bizottság az NSP-t végrehajtási jogi aktus útján hagyja jóvá. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező és szavazati joggal nem rendelkező tagokból áll. A hálózati igazgatótanácsot az operatív érdekelt felek képviselői, a Bizottság képviselői, a hálózatmenedzser képviselői és az Eurocontrol képviselői alkotják.

(15) Annak érdekében, hogy egységesen végre lehessen hajtani az e cikk 14. cikkében említett rendelkezéseket, valamint biztosítani lehessen az azoknak való megfelelést, a Bizottság az 1. cikkben foglalt célkitűzések elérése céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes rendelkezéseket határoz meg a hálózati igazgatótanácsra, és ezen belül különösen a következőkre vonatkozóan:

a) a hálózati igazgatótanács összetétele;

b) a hálózati igazgatótanácsnak a (14) bekezdésben meghatározott működése és feladatai;

c) a hálózatirányítási mechanizmus.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(16) E rendelet 37. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az (EU) 2018/1139 rendelet 44. cikke és 46. cikke, valamint az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül, a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a joghatóságuk alá tartozó légtér útvonalainak és légtérszerkezeteinek kialakítása, jóváhagyása és megállapítása tekintetében. Ezzel összefüggésben a tagállamok figyelembe veszik a légiforgalmi igényeket, valamint a légi forgalom és a teljesítménytervek szezonális jellegét és összetettségét. Az e szempontokra vonatkozó határozat meghozatala előtt kellően figyelembe veszik az érintett légtérfelhasználók vagy az ilyen légtérfelhasználókat képviselő csoportok, valamint adott esetben a katonai hatóságok igényeit.

39. cikk

A hálózatmenedzser elszámolásainak átláthatósága

(1) A hálózatmenedzser pénzügyi elszámolásait évente el kell készíteni és közzé kell tenni. Az elszámolásoknak összhangban kell lenniük az Unió által elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal. Ha a hálózatmenedzser jogállása következtében nem lehetséges a nemzetközi számviteli standardoknak való maradéktalan megfelelés, a hálózatmenedzsernek a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell e megfelelésre.

(2) A hálózatmenedzser éves jelentést tesz közzé a tevékenységeiről, és rendszeresen független könyvvizsgálatnak veti alá magát.

40. cikk

Kapcsolat az érdekelt felekkel

A légiforgalmi szolgáltatók konzultációs mechanizmusokat hoznak létre, hogy konzultáljanak a releváns légtérfelhasználókkal, a repülőtér-üzembentartókkal és a katonai hatóságokkal a nyújtott szolgálatokkal kapcsolatos valamennyi fontos kérdésben, ideértve a légtér-konfigurációk releváns változásait vagy az olyan jelentős beruházásokat, amelyek lényeges hatást gyakorolnak a légiforgalmi szolgálatokra, illetve a léginavigációs szolgálatokra vagy díjakra. Az érdekelt felek álláspontjait különösen a hosszú távú stratégiai beruházási tervek kidolgozásának korai szakaszában kell figyelembe venni, különös tekintettel a légi és a földi berendezések telepítésének szinkronizálását igénylő szempontokra.

41. cikk

Kapcsolat a katonai hatóságokkal

A tagállamok a közös közlekedéspolitika keretében biztosítják, hogy az egyedi légtérblokkok kezelésére vonatkozóan az illetékes polgári és katonai hatóságok között írásbeli szabályozás vagy azzal egyenértékű jogi megállapodás jöjjön létre, illetve hogy a már meglévő ilyen megállapodások hatályát meghosszabbítsák, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

42. cikk

Az általános légi forgalomra vonatkozó működési adatok elérhetősége és az azokhoz való hozzáférés

(1) Az általános légi forgalom tekintetében valamennyi léginavigációs szolgáltatónak, légtérfelhasználónak, repülőtérnek és a hálózatmenedzsernek valós időben, átlátható ás megkülönböztetéstől mentes módon, továbbá a nemzetbiztonság, a közrend és a védelempolitikai érdekek sérelme nélkül, interoperábilis formátumban elérhetővé kell tennie a releváns működési adatokat, többek között határokon átnyúlóan és uniós szinten is. Az adatok elérhetőségének a tanúsított vagy bejelentett léginavigációs szolgáltatók, a léginavigációs szolgálatok ellátásának mérlegelésében bizonyítottan érdekelt szervezetek, a biztonsági és védelmi tevékenységekért felelős katonai szervezetek, a katonai léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek, valamint a hálózatmenedzser javát kell szolgálnia. Az adatokat csak operatív célokra lehet felhasználni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok árainak a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározandó általános elveken és közös árképzési szabályokon kell alapulniuk.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett releváns működési adatokhoz való hozzáférést ingyenesen kell biztosítani a repülésbiztonsági felügyeletért, a teljesítményfelügyeletért és a hálózati felügyeletért felelős hatóságok, a biztonságért, a közrendért és a védelemért felelős hatóságok, köztük az Ügynökség számára, az (EU) 2018/1139 rendelettel összhangban.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az adatok az e cikk (1) és (3) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátására és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes követelményeket, beleértve az érintett konkrét működési adatokat, az e cikk (2) bekezdésében említett árak meghatározására vonatkozó általános elveket és a közös árképzési szabályokat, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátásának mérlegelésében bizonyítottan érdekelt szervezetek azonosítására vonatkozó követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

LÉGTÉR, MŰKÖDÉSI ÁTJÁRHATÓSÁG ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ

43. cikk

Elektronikus légiforgalmi tájékoztatás

A légiforgalmi tájékoztató adatok tagállamok általi közzétételének sérelme nélkül és e közzététellel összhangban a hálózatmenedzser az e rendelet 38. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási határozat alkalmazásában uniós szintű légiforgalmi tájékoztató infrastruktúrát hoz létre, hogy összehangolt módon kialakított, magas minőségű, elektronikus légiforgalmi tájékoztató adatok álljanak rendelkezésre, amelyek adatminőség és időszerűség szempontjából megfelelnek az érintett felhasználók igényeinek. Az így rendelkezésre bocsátott légiforgalmi tájékoztatási adatok csak olyan információk lehetnek, amelyek megfelelnek az (EU) 2018/1139 rendelet VIII. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott alapvető követelményeknek.

44. cikk

Légtérosztályozás

A Bizottság a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket fogad el az ICAO-légtérosztályozás megfelelő kiigazításokkal történő egységes alkalmazásának biztosítása céljából, hogy az egységes európai égbolton belül biztosítani lehessen a biztonságos és hatékony légiforgalmi szolgálatok zökkenőmentes működését.

45. cikk

Rugalmas légtérfelhasználás

(1) Az egyes tagállamokban folytatott katonai tevékenységek jellemzőinek és természetének, valamint az illetékességi körükbe tartozó katonai kérdések szervezésének figyelembevételével a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egységes európai égbolton belül a rugalmas légtérfelhasználás elvét alkalmazzák annak érdekében, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben, és adott esetben európai ATM-főtervvel összhangban elősegítsék a légtérgazdálkodást és a légiforgalmi szolgáltatást.

(2) A tagállamok minden évben jelentést készítenek a Bizottság részére a közös közlekedéspolitikával összefüggésben a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazásáról az illetékességi körükbe tartozó légtér tekintetében.

(3) Ha, különösen a tagállamok által benyújtott jelentések fényében az egységes európai égbolt keretében történő rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazását illetően egységes feltételekre lesz szükség, a Bizottság az ezen egységes feltételeket megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el a közös közlekedéspolitika korlátain belül és az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Ha e cikk alkalmazása a biztonság- és védelempolitika alapvető érdekeinek védelmét akadályozó jelentős működési nehézségeket idéz elő, a tagállamok ideiglenesen felfüggeszthetik annak alkalmazását, azzal a feltétellel, hogy erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot. Az ideiglenes felfüggesztés bevezetését követően az érintett tagállam joghatósága alá tartozó légtér tekintetében a (3) bekezdés értelmében elfogadott szabályokra vonatkozóan kiigazítást lehet kidolgozni. Amint az említett működési nehézségek megszűnnek, fel kell oldani az ideiglenes felfüggesztést és az említett kiigazításokat.

46. cikk

SESAR-koordináció

A SESAR meghatározási szakasza, a SESAR fejlesztési szakasza és a SESAR kiépítési szakasza tekintetében az uniós jogban meghatározott feladatokért felelős szervezetek - az adott esettől függően - hatékony koordinációt biztosítanak a három szakasz között, a közöttük történő zökkenőmentes és késedelemmentes átmenet érdekében, különös hangsúlyt helyezve az iparosítási szakaszra.

A folyamatba a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni valamennyi releváns polgári és katonai érdekelt felet.

47. cikk

Közös projektek

(1) A Bizottság az érdekelt felek összehangolás iránti igényei alapján közös projekteket hozhat létre az európai ATM-főtervben azonosított, a hálózat egészére kiterjedő hatást gyakorló, a megvalósításra megfelelően készen álló alapvető működési változások végrehajtására, hogy ezzel az összes tagállamban interoperábilis kapacitásokat tegyen lehetővé, és ezáltal javítsa az egységes európai égbolt teljesítményét.

(2) A Bizottság irányítási mechanizmusokat is létrehozhat a közös projektekre és azok végrehajtására vonatkozóan. Ezekbe a mechanizmusokba a lehető legszélesebb körben be kell vonni a polgári és katonai érdekelt feleket, és lehetőség szerint, megfelelő esetben vezető szerepet kell adni számukra.

(3) A közös projektek a többéves pénzügyi kereten belül jogosultak lehetnek uniós finanszírozásra. E célból, és a tagállamok saját pénzügyi forrásaik felhasználása feletti döntési hatáskörének sérelme nélkül, a Bizottság független költség-haszon elemzést készít, és a 49. cikkel összhangban megfelelő konzultációkat folytat a tagállamokkal és a releváns érdekelt felekkel, feltérképezve a prioritásokat és a projektek végrehajtásához mozgósítható összes megfelelő finanszírozási eszközt.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett közös projektek és irányítási mechanizmusok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában az egységes égbolttal foglalkozó bizottság (továbbiakban: a bizottság) segíti, amely tagállamonként két-két képviselőből áll, elnöki tisztét pedig a Bizottság tölti be. A bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelően figyelembe vegyék a felhasználók valamennyi kategóriájának érdekeit. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

49. cikk

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

(1) A tagállamok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a teljesítmény-felülvizsgálati testület és a hálózatmenedzser, valamint a 21. cikk (3) és (4) bekezdése, valamint a 38. cikk (1) bekezdése szerinti feladatai tekintetében az Ügynökség konzultációs mechanizmusokat hoznak létre az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultáció céljából.

(2) A Bizottság uniós szintű mechanizmust hoz létre az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések érdekelt felekkel való megvitatása céljából.

A 98/500/EK határozattal létrehozott ágazati párbeszédbizottságot bevonják a konzultációba. Az e cikk (3) bekezdése e) pontjának alkalmazásában, amennyiben katonai kérdésekről is konzultálni kell, a Bizottság - a tagállamok mellett - konzultál az Európai Védelmi Ügynökséggel és a nemzeti katonai hatóságokkal is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában szükség esetén legalább az alábbi operatív vagy nem operatív érdekelt felekkel kell konzultálni:

a) a léginavigációs szolgáltatók vagy az őket képviselő csoportok;

b) a hálózatmenedzser;

c) a repülőtér-üzembentartók vagy az őket képviselő releváns csoportok;

d) a légtérfelhasználók és az őket képviselő releváns csoportok;

e) a katonai erők;

f) a feldolgozóipar;

g) a szakszemélyzet érdekképviseleti szervei;

h) a releváns nemzeti hatóságok;

i) a repülőtéri résidő-koordinátorok;

j) a repülésben vagy az ATM-ben érdekelt nem kormányzati szervek.

50. cikk

Kapcsolatok harmadik országokkal

Az Unió és tagállamai törekszenek arra és támogatják azt, hogy az egységes európai égboltot olyan országokra is kiterjesszék, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. E célból a szomszédos, különösen az EUROCONTROL térségében és az ICAO EUR régiójában található harmadik országokkal megkötött megállapodások keretében arra törekszenek, hogy kiterjesszék az egységes európai égboltot az említett országokra. Törekszenek továbbá arra, hogy együttműködjenek ezekkel az országokkal, mégpedig vagy a harmadik országokkal létrejött, a határon átnyúló szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodások, az ATM korszerűsítésére irányuló együttműködési megállapodások vagy a hálózati funkciókról szóló megállapodások összefüggésében, illetve az Unió és az EUROCONTROL közötti, a megerősített együttműködés általános keretét biztosító, az ATM páneurópai dimenzióját erősítő megállapodás keretében.

Ez a cikk nem érinti a tagállamok arra vonatkozó döntéseit, hogy az egységes európai égboltot kiterjesztik-e a tengerentúli országaikra és területeikre vagy a más ICAO régióban található autonóm területeikre.

51. cikk

Más szervek által nyújtott támogatás

A Bizottság az e rendeletben előírt feladatai teljesítéséhez támogatást kérhet más szervektől, így többek között az EUROCONTROL-tól, mégpedig az Unió és az EUROCONTROL közötti, a megerősített együttműködés általános keretét biztosító megállapodás keretében.

52. cikk

Titoktartás

(1) Sem a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően eljáró nemzeti felügyeleti hatóságok, sem az illetékes nemzeti hatóságok, sem a Bizottság, sem a teljesítmény-felülvizsgálati testület, sem a hálózatmenedzser, sem az Ügynökség nem hozhat nyilvánosságra bizalmas jellegű információkat, különösen azokat, amelyek a léginavigációs szolgáltatókkal, azok üzleti kapcsolataival, illetve költség- és bevétel-összetevőivel kapcsolatosak.

(2) Az (1) bekezdés nem sértheti a nemzeti felügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogát akkor, ha az a kötelességeik teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Ez esetben az információ nyilvánosságra hozatalának arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatóknak, a légtérfelhasználóknak, a repülőtér-üzembentartóknak és egyéb érdekelt feleknek bizalmas üzleti adataik védelmével kapcsolatos jogos érdekeit.

(3) A 12. cikk (4) bekezdése, a 23. cikk (10) bekezdése, a 24. cikk (6) bekezdése, a 25. cikk (2) bekezdése, valamint a 36. cikk (3) és (4) bekezdése alapján hozzáférhetővé tett, illetve a 29. cikk (6) bekezdése alapján bejelentett információkat és adatokat - különösen a kijelölt légiforgalmi szolgáltatók megállapított költségei és tényleges költségei tekintetében - közzé kell tenni, feltéve, hogy megvalósul a közbiztonságnak, a védelmi és katonai ügyeknek, valamint a természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek, így többek között a szellemi tulajdonnak a védelme, kivéve, ha a közzétételhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

53. cikk

Szankciók

A tagállamok szabályokat állapítanak meg az e rendeletnek és az annak alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak a - különösen a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzembentartók és a léginavigációs szolgáltatók általi - megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

54. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság legkésőbb 3 évvel az ötödik referencia-időszak leteltét követően értékeli e rendelet jogi, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait és hozzáadott értékét mind nemzeti, mind európai szinten. Indokolt esetben e célból a Bizottság az e rendelet alkalmazása tekintetében releváns információkat kérhet a tagállamoktól, így többek között a katonai hatóságoktól is.

(2) A Bizottság a megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az (1) bekezdésben említett értékelés megállapításait közzé kell tenni.

55. cikk

Védelmi intézkedések

E rendelet nem gátolja a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak olyan mértékben, amennyire az alapvető biztonság- vagy védelempolitikai érdekeik megóvásához szükséges. Ezen intézkedések elsősorban azok, amelyek elengedhetetlenek:

a) az ICAO körzeti léginavigációs megállapodásaival összhangban az illetékességükhöz tartozó légtér felügyeletéhez, ideértve az e légteret használó összes légi jármű felderítésének, azonosításának és értékelésének képességét, azzal a céllal, hogy megpróbálják megóvni a repülések biztonságát, továbbá intézkedjenek a biztonsági és védelmi szükségletek biztosításáról;

b) a közrend fenntartását befolyásoló súlyos belső zavarok esetén;

c) háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség esetén;

d) egy tagállamnak a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez;

e) katonai műveletek és kiképzés folytatása érdekében, ideértve a szükséges gyakorlási lehetőségeket is.

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

E rendelet 58. cikkének sérelme nélkül az 549/2004/EK, az 550/2004/EK és az 551/2004/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

57. cikk

Az (EU) 2018/1139 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1139 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"h) a légtérszerkezetek kialakítása az egységes európai égbolt légterében, az (EU) 2024/2803 (*1) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a tagállamoknak a joghatóságuk alá tartozó légtérrel kapcsolatos felelősségének a sérelme nélkül.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2803 rendelete (2024. október 23.) az egységes európai égbolt végrehajtásáról (HL L, 2024/2803, 2024.11.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2803/oj).";"

b) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"5. A nemzetbiztonsági és védelmi követelményeknek, valamint az (EU) 2024/2803 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy:

a) az olyan, az e cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett létesítmények, amelyek nyilvánosak, és

b) az olyan, az e cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett ATM/ANS-ek, amelyeket az (EU) 2024/2803 rendelet hatálya alá tartozó légi forgalom számára nyújtanak vagy bocsátanak rendelkezésre,

ugyanolyan hatékonyságú biztonsági szintet és a polgári rendszerekkel való működési átjárhatóságot biztosítsanak, mint amely az e rendelet VII. és VIII. mellékletében foglalt alapvető követelmények alkalmazásából ered."

2. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"5. »ATM/ANS«: légiforgalmi szolgáltatás az (EU) 2024/2803 rendelet 2. cikkének 9. pontjában foglalt meghatározás szerint; léginavigációs szolgálatok ugyanazon rendelet 2. cikke 5. pontjában foglalt meghatározás szerint, továbbá az ugyanazon rendelet 37. cikkében említett hálózati funkciók; valamint az általános légi forgalom légi navigációja számára adatokat létrehozó, feldolgozó, formázó és rendelkezésre bocsátó szolgálatok;"

b) a 33. és a 34. pont helyébe a következő szöveg lép:

"33. »az egységes európai égbolt légtere«: az azon terület feletti légtér, amelyre a Szerződések alkalmazandók, valamint minden más olyan légtér, amelyre a tagállamok az (EU) 2024/2803 rendeletet alkalmazzák az említett rendelet 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

34. »illetékes nemzeti hatóság«: egy adott tagállam által kijelölt egy vagy több olyan szervezet, amely rendelkezik az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok ellátásához szükséges hatás- és felelősségi körökkel."

3. A 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvány kiállítása objektíven indokolt, megkülönböztetésmentes, arányos és átlátható feltételekhez köthető. E feltételek adott esetben a következőkre vonatkozhatnak:

a) a léginavigációs szolgálatoktól eltérő szolgáltatások működtetésének behatárolása, illetve korlátozása;

b) a szolgáltatásokra vonatkozó, az ATM/ANS-szolgáltató és egy harmadik személy közötti szerződések, megállapodások, illetve egyéb megegyezések;

c) a tanúsítványokra vonatkozó, az e cikkben meghatározott követelmények ellenőrzéséhez észszerűen szükséges információk szolgáltatása, és

d) olyan egyéb jogi feltételek, amelyek nem kifejezetten a léginavigációs szolgálatokra vonatkoznak, például a tanúsítvány felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos feltételek."

4. A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"43. cikk

Végrehajtási jogi aktusok az ATM/ANS-rendszerek és ATM/ANS-rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában részt vevő az ATM/ANS-szolgáltatók és szervezetek vonatkozásában

(1) A 40. cikkben említett alapvető követelmények egységes végrehajtásának, valamint az e követelményeknek való megfelelésnek a biztosítása céljából a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett ATM/ANS nyújtása tekintetében a Bizottság - a 4. cikkben foglalt elvek alapján és az 1. cikkben foglalt célok elérése érdekében - a következőkre vonatkozó részletes rendelkezéseket megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el:

a) az ATM/ANS-szolgáltatások 40. cikkben említett alapvető követelményeknek megfelelő nyújtására vonatkozó szabályok és eljárások, ideértve a VIII. melléklet 5.1. pontjának f) alpontja szerinti vészhelyzeti terv kidolgozását és végrehajtását;

b) a 41. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványok kiállítására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó szabályok és eljárások;

bb) a 41. cikk (3a) bekezdésében említett feltételek;

c) a repüléstájékoztató szolgálatok általi, a 41. cikk (5) bekezdésében említett nyilatkozattételre vonatkozó szabályok és eljárások, valamint az azon helyzetekre vonatkozó szabályok és eljárások, amelyekben lehetőség van nyilatkozattételre;

d) a 42. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványok kiállítására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó szabályok és eljárások, valamint az azon helyzetekre vonatkozó szabályok és eljárások, amelyekben követelmény a tanúsítvány megléte;

e) a szervezetek általi, a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozattételre vonatkozó szabályok és eljárások, valamint az azon helyzetekre vonatkozó szabályok és eljárások, amelyekben követelmény a nyilatkozat megléte;

f) a 41. cikk (1) bekezdésében és a 42. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványok birtokosainak és a 41. cikk (5) bekezdésével és a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozatot tevő szervezeteknek a jogosultságai és kötelezettségei.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályoknak kellően figyelembe kell venniük az ATM-főtervet.

(3) Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság gondoskodik az e rendelet 40. cikkében említett alapvető követelményeknek való megfelelésről, és kellően figyelembe veszi a nemzetközi szabványokat és az ajánlott gyakorlatokat, különös tekintettel a Chicagói Egyezmény 2-4., 10., 11. és 15. mellékletében foglaltakra."

5. A 62. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (EU) 2024/2803 rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt alapvető követelményekkel összhangban fennálló tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladataik ellátása céljából az illetékes hatóságok az említett rendelet 4. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóság által az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti feladatai végzése során készített értékelésre hagyatkoznak."

;

b) a (14) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) az e rendelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, termékek, alkatrészek, berendezések, ATM/ANS-rendszerek és ATM/ANS-rendszerelemek, repülésszimulációs oktatóeszközök és repülőterek tanúsításának végrehajtására, valamint az említetteknek a nemzeti illetékes hatóság általi hatékony felügyelete biztosításához szükséges vizsgálatok, ellenőrzések, auditok és egyéb nyomonkövetési tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályok és eljárások, továbbá az ATM/ANS-szolgáltatók által az e rendelet VIII. mellékletének 7. pontjában felsorolt alapvető követelményeknek való megfelelésnek az (EU) 2024/2803 rendelet 4. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóság általi értékelésére és felügyeletére vonatkozó szabályok és eljárások, az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a sérelme nélkül;".

6. A 93. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"93. cikk

Az egységes európai égbolt végrehajtása

Az Ügynökségnek - amennyiben rendelkezik a releváns szakértelemmel - kérésre technikai segítséget kell nyújtania a Bizottság részére az egységes európai égbolt végrehajtásához, különösen az alábbiak révén:

a) műszaki ellenőrzések és műszaki kivizsgálások lefolytatása, tanulmányok készítése;

b) az (EU) 2024/2803 rendelet 13. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálati testülettel együttműködésben az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben hozzájárulás a léginavigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerének megvalósításához;

c) hozzájárulás az ATM-főterv végrehajtásához, ideértve a SESAR program alkalmazását és fejlesztését is."

7. A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a melléklet a következő ponttal egészül ki:

"2.3a. Légiforgalmi adatszolgáltatások

2.3a.1. A gyűjtött légiforgalmi adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek és naprakésznek kell lenniük, jogszerű forrásból kell származniuk, és időben rendelkezésre kell állniuk.

2.3a.2. A légiforgalmi adatszolgáltatásoknak elérhetőségük, integritásuk, folyamatosságuk és pontosságuk tekintetében a felhasználói igények kielégítéséhez megfelelő teljesítményt kell mutatniuk és fenntartaniuk.

2.3a.3. A légiforgalmi adatszolgáltatásokat nyújtó rendszereket és eszközöket úgy kell megtervezni, gyártani és karbantartani, hogy biztosítva legyen a tervezett használatra való alkalmasságuk.

2.3a.4. Az ilyen adatokat időben, kellőképpen megbízható és hatékony, a szándékos és a nem szándékos beavatkozástól, valamint az adatátviteli hibáktól védett kommunikációs csatornán keresztül kell rendelkezésére bocsátani."

;

b) a 2.8. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2.8. Légtérgazdálkodás

A légi járművek egymás közötti elkülönítésének hiányosságaiból fakadó kockázatok csökkentése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, koordinálni kell és időben közzé kell tenni az egyes légterek meghatározott használatra történő kijelölését. A légtérgazdálkodásnak és a forgalomszervezésnek a közös közlekedéspolitika keretei között történő megkönnyítése érdekében, a tagállamok felelősségi körébe tartozó katonai tevékenységek szervezését és a kapcsolódó szempontokat figyelembe véve a légtérgazdálkodásnak támogatnia kell az ICAO meghatározása szerinti, az (EU) 2024/2803 rendelet által végrehajtott rugalmas légtérfelhasználási koncepció egységes alkalmazását."

;

c) az 5.1. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) a végzett tevékenység típusát és a szervezet méretét figyelembe véve a szolgáltatónak olyan vezetési rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely biztosítja az e mellékletben foglalt alapvető követelmények teljesülését, kezeli a biztonsági és védelmi kockázatokat, és törekszik önmaga folyamatos fejlesztésére;"

d) a melléklet a következő ponttal egészül ki:

"7. A PÉNZÜGYI STABILITÁSRA, A FELELŐSSÉGRE ÉS A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK, TULAJDONOSI ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRA

Az ATM/ANS-szolgáltatóknak a biztonságos és folyamatos szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából:

a) igazolniuk kell, hogy megfelelő pénzügyi stabilitással rendelkeznek;

b) igazolniuk kell, hogy jogállásukat és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét figyelembe véve megfelelő felelősségi és biztosítási fedezettel rendelkeznek; és

c) meg kell felelniük a tulajdonosi és szervezeti struktúrára vonatkozó alkalmazandó követelményeknek, biztosítva ezzel az összeférhetetlenségeknek a megkülönböztetéstől mentes szolgáltatásnyújtást célzó megelőzését."

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 549/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdését és az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdését 2026. december 2-ig továbbra is alkalmazni kell.

(2) Az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt teljesítmény-felülvizsgálati szerv 2025. június 2-ig folytatja feladatainak elvégzését.

(3) Az 549/2004/EK rendelet 11. cikkét - a (2) bekezdése kivételével - és az 550/2004/EK rendelet 15. cikkét, valamint az azok alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat a harmadik és negyedik referencia-időszakra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtása céljából továbbra is alkalmazni kell.

(4) Az (EU) 2019/709 bizottsági végrehajtási határozatot (23) alkalmazni kell a következők közül a korábbi időpontig: a negyedik referencia-időszak vége vagy e rendelet 38. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadandó végrehajtási jogi aktus elfogadása.

(5) Az 549/2004/EK rendelet 9. cikkét 2026. december 2-ig továbbra is alkalmazni kell.

59. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 4. cikk (3) és (5) bekezdését és a 36. cikk (3) bekezdését 2026. december 2-től kell alkalmazni.

A 13-16. cikk alkalmazását e rendelet hatálybalépését követően 6 hónappal kell megkezdeni. A 21-34. cikket e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni az ötödik és az azt követő referencia-időszakokra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszerek végrehajtása céljából.

Az 53. cikket 2026. december 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2024. október 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

ZSIGMOND B. P.

(1) 2020. december 2-i vélemény (HL C 56., 2021.2.16., 53. o.).

(2) Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (HL C 378., 2017.11.9., 546. o.) és a Tanács 2024. szeptember 26-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2024. október 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról ("keretrendelet") (HL L 96., 2004.3.31., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról ("léginavigációs-szolgálati rendelet") (HL L 96., 2004.3.31., 10. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról ("légtérrendelet") (HL L 96., 2004.3.31., 20. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 552/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról ("átjárhatósági rendelet") (HL L 96., 2004.3.31., 26. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról (HL L 300., 2009.11.14., 34. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2023/2109 határozata (2023. október 10.) az egységes európai égbolt emberi dimenziójával foglalkozó bizottsági szakértői csoport létrehozásáról és a C(2017) 7518 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2109, 2023.10.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2023/2109/oj).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(11) HL L 96., 2004.3.31., 9. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(14) HL L 56., 1968.3.4., 1., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj.

(15) A Bizottság (EU) 2021/116 végrehajtási rendelete (2021. február 1.) az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtását támogató 1. számú közös projekt létrehozásáról, a 409/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 716/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 36., 2021.2.2., 10. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) A Bizottság határozata (1998. május 20.) a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról (az értesítés a C(1998) 2334. számú dokumentummal történt) (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

(18) A Tanács határozata (2009. március 30.) az egységes európai égbolt ATM-kutatási (SESAR) projektje európai légiszolgáltatási főtervének jóváhagyásáról (HL L 95., 2009.4.9., 41. o.).

(19) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

(23) A Bizottság (EU) 2019/709 végrehajtási határozata (2019. május 6.) az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkcióiért felelős hálózatirányító kinevezéséről (HL L 120., 2019.5.8., 27. o.).

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendeletek és és azok módosításai

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2803/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)