1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelet

a termelőszövetkezetek 1967. évi állami támogatásáról

A termelőszövetkezetek 1967. évi állami támogatási rendszeréről szóló 3004/9/1966. (VIII. 3.) Korm. határozat végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük.

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, a halászati termelőszövetkezetekre, a termelőszövetkezetek termelési kapcsolatai keretében létrejött önálló közös vállalkozásokra (a továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint - a 16. §-ban foglalt keretekben és eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre (termelői, szakcsoport, szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás, falusi ifjúsági szövetkezet) és a hegyközségekre. Kiterjed továbbá e rendelet hatálya a 10. §-ban foglaltak szerint a legeltetési bizottságokra és a 11. §-ban foglaltak szerint a vízgazdálkodási társulatokra is.

Termelési és beruházási állami támogatások

2. § (1) A termelőszövetkezet a saját gazdaságában törtnő felhasználásra vásárolt növényvédőszerek után - a rézgálic kivételével - 30%-os árkedvezményben részesül. Az 1967. évre gazdaságilag meg nem erősödöttnek kijelölt és I. csoportba sorolt termelőszövetkezetet további 20%-os, összesen tehát 50%-os árkedvezmény illeti meg. Gyomirtószerek vételárából a termelőszövetkezet kedvezményt nem kaphat.

(2) A termelőszövetkezet által vásárolt növényvédőszer ellenértékét az eladó (vállalat, földművesszövetkezet stb.) kettős számlázás útján kapja meg. A vételárnak csökkentett összegét (70%, illetőleg az 1967. évre gazdaságilag meg nem erősödöttnek kijelölt és I. csoportba sorolt termelőszövetkezet esetében 50%) az eladó a megrendelő termelőszövetkezettől szedheti be. A kedvezménynek megfelelő állami támogatás összegét - az eladó elszámolása alapján - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) a nála vezetett állami támogatási számláról időszakonként téríti meg az eladónak.

3. § (1) A termelőszövetkezetet minden leellett - akár vásárolt, akár saját nevelésű - előhasi üsző után 4000 Ft vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: állami támogatás) illeti meg, amelyet üzemviteli célra lehet felhasználni.

(2) Ezenfelül - a szarvasmarha-, illetőleg tehénállomány növelése érdekében - a termelőszövetkezetet a közös állományban levő üszőtől és tehéntől az év folyamán élve született minden borjú után 1000 Ft üzemviteli célra felhasználható állami támogatás illeti meg.

(3) A termelőszövetkezetet szarvasmarha-állományának gümőkór-mentesítése esetén a 7/1964. (VII. 24.) FM rendelet alapján illeti meg állami támogatás.

(4) A termelőszövetkezeti közös állatállomány állategészségügyi ellátásával kapcsolatos állami támogatást a 14/1957. (IX. 6.) FM rendelet szabályozza. A közös sertésállomány sertéspestis elleni oltásához szükséges vakcinát és szérumot az állam ingyenesen bocsátja rendelkezésre.

4. § (1) A termelőszövetkezet részér a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembehelyezéskor az 1. számú mellékletben felsorolt új építési beruházások után állami támogatást kell nyújtani.

(2) Az állami támogatás kiszámításának alapjául a rendeltetési egységre számítható hasznos terület szolgál. Ennek mutatóit a típus- és FM ajánlott tervek magukban foglalják, egyéb tervek esetén pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. Állami támogatás e mutatók figyelembevételével engedélyezhető.

(3) Az állami támogatás összege nem haladhatja meg az elfogadott tervdokumentáció költségvetésében előirányzott - tervezési, műszaki ellenőrzési és beruházási lebonyolítási (igazgatási) költséggel növelt - teljes bekerülési értéknek

- öntözőmű, víztároló, csőkút, dohánypajta, palántanevelőtelep, gépkarbantartó műhely, üzemanyagtároló, szarvasmarhatenyésztési épület, lúdtörzsól létesítésénél 80%-át;

- az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb épületeknél, létesítményeknél és járulékos beruházásoknál 50%-át. Az állami támogatás a kivitelezési tervdokumentáció költségvetésében előirányzott bekerülési költség 30%-ánál azonban kevesebb nem lehet.

(4) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt mezőgazdasági üzemi építményeknél, továbbá - a kultúrház, halászcsárda és elárusítóhely kivételével -, a nem mezőgazdasági építményeknél, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a meglevő építmények korszerűsítésénél és bővítésénél az állami támogatás mértéke az elfogadott tervdokumentáció költségvetésében előirányzott - tervezési, műszaki ellenőrzési és beruházás bonyolítási költséggel növelt - teljes bekerülési értéknek a 30%-a. A felületi öntözőtelepek újjáépítését (rekonstrukcióját) nem korszerűsítésnek, hanem új építkezésnek kell tekinteni.

(5) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig itatásos borjúnevelést nem folytattak és az 1967. évben központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül, elsősorban saját eszközeik felhasználásával a meglevő saját épületeiket itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, illetőleg a meglevő és az eredeti célnak nem megfelelően hasznosított épületek lebontásából kikerült építési anyagból új itatásos borjúnevelőt építenek, állami támogatásban részesülhetnek. Az állami támogatás mértéke a megadott járási kereten belül nem haladhatja meg borjúférőhelyenként a 3000 Ft-ot, illetőleg a termelőszövetkezet által készített és a Bank által elfogadott költségvetésben előirányzott teljes bekerülési érték 80%-át és termelőszövetkezetenként a 300000 Ft-ot. Az állami támogatás épület átalakítására és létesítésére, valamint az épület technológiai felszerelésére használható fel. Állami támogatás abban az esetben is engedélyezhető, ha a termelőszövetkezet itatásos borjúnevelést már korábban folytatott, de a borjúnevelő korszerűsítése és bővítése vált szükségessé, illetőleg az itatásos borjúnevelés céljára alkalmas épület átalakítása csak az épület területi áthelyezésével (lebontás és újra-felépítés) oldható meg. Ha a termelőszövetkezet az itatásos borjúnevelő üzemeltetését 1967. december 31-ig önhibájából nem kezdi meg, köteles az állami támogatást visszatéríteni.

(6) A teljesen saját eszközökből megvalósuló beruházások után ugyancsak az e rendelet szerinti állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket.

(7) A próba- és üzemi kutak után a létesítés költségének megfelelő összegű állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezetet akkor, ha a víz minősége rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas, vagy a szükséges vízmennyiség nem biztosítható.

(8) Az előző bekezdések szerint nyújtható állami támogatás összegének kiszámításánál - az építményekbe szerelésre, behelyezésre kerülő gépek és technológiai berendezésék kivételével - nem lehet figyelembe venni a gépeknek, továbbá az öntözőberendezéseknek a beszerzési értékét.

(9) Ha a termelőszövetkezet típus- vagy FM ajánlott tervtől eltérő terv alapján építkezik, az építmény után akkor illeti meg. állami támogatás, ha a hatósági előírásokat megtartja. Ennek igazolására be kell mutatnia az építési engedélyt, valamint - ha a kivitelezési tervdokumentációt nem állami (tanácsi) tervező vagy lebonyolító szerv készítette - a tervező igazolását arról, hogy a tervezésnél a termelőszövetkezetek rendelkezésre álló építési anyagokon túlmenően a létesítmény megvalósításához felhasználható és beszerezhető tipizált vagy ajánlott épületszerkezeteket alkalmazta.

(10) Az állami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett épületek, építmények után a 8/1961. (IV. 6.) PM rendelet 4. §-a alapján megállapított és az átvevő termelőszövetkezeteket terhelő tényleges (forgalmi) értékből - öntözőtelepnél, víztárolónál és csőkútnál, állattenyésztési épületeknél, magtárnál, dohánypajtánál, gépszínnél, gépkarbantartó műhelynél és üzemanyagtárolónál 40%; - egyéb épületeknél és építményeknél pedig 30% állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket.

5. § (1) A 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉImM együttes rendelet 1-2. számú mellékletében megjelölt körzetekben, illetőleg termőtájakon és feltételek mellett telepített nagyüzemi szőlő- és gyümölcsösültetvények, valamint a spárga- és komlótelepítések után - a (2) bekezdésben megjelölt borszőlő-telepítések kivételével; - kat. holdanként a termőreforduláskor a 3. számú mellékletben felsorolt mértékű állami támogatásban részesül a termelőszövetkezet abban az esetben, ha a telepítést telepítési alapokmány, illetőleg ültetvény-telepítési beruházási program (beruházási igénylőlap) alapján végezték és termőreforduláskor a területen levő tőállomány beállottsága legalább 90%-os. Terven felül, saját erőből végzett szőlő- és gyümölcsös-telepítések után a termelőszövetkezeteket csak csemegeszőlő, cseresznye, meggy, kajszi és bogyósgyümölcsűek után illeti meg állami támogatás. Homoki borszőlőtelepítés után - a korábbi. években megkezdett telepítés befejezése [18. § (2) bek.] kivételével - nem jár állami támogatás.

(2) A tokajhegyaljai és badacsonyi borvidéken az 1/1963. (III. 17.) PM-FM együttes rendelettel, a 4/1963. (XI. 10.) PM-FM együttes rendelettel és az 1/1965. (I. 10.) PM-FM együttes rendelettel módosított és kiegészített 2/1962. (XI. 14.) PM-FM együttes rendelet (a továbbiakban: hitelgazdálkodási rendelet) mellékletében meghatározott teljes telepítési és ápolási költséget magában foglaló normatívák 80%-ának, a somlói, szekszárdi és villány-siklósi borvidéken 70%-ának megfelelő összegű állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket az (1) bekezdésben foglalt feltételek megtartásával végzett borszőlőtelepítés esetén. A felsorolt borvidékekhez tartozó területeket a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM együttes rendelet 2. számú mellékletének A) része határozza meg.

(3) A termelőszövetkezetet állami támogatás illeti meg a kiemelt körzeteknek a 4.számú mellékletben meghatározott területein (a továbbiakban: kiemelt körzetek kijelölt része) a szőlő- és gyümölcsöstelepítések érdekében végzett tereprendezés összes költségeire, valamint a szükséghez képest ezekkel összefüggő célokra is (teraszépítés, sáncolás stb.). A kiemelt körzet egyéb területén az e munkákkal kapcsolatos gépi munkák költségeinek 80%-ára illeti meg a termelőszövetkezetet - az egyéb kedvezmények változatlan fenntartása mellett - állami támogatás. Kiemelt körzetek a következők:

- Vas és Zala megyék területének az Őrség-Hetes-Göcsej tájegységhez tartozó és a jóváhagyott iránytervvel lehatárolt része;

- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Hernád jobb part és a Bélus-patak vízgyűjtőjének a jóváhagyott iránytervvel lehatárolt területei, valamint Bogács, Hangony, Harsány és Nyíri talajvédelmi mintaközségek;

- Nógrád megyében a Lókos-patak vízgyűjtője és a Zagyva folyó vízgyűjtőjének felső szakasza;

- Baranya megyében a Baranya-csatorna vízgyűjtője és a Dráva folyó mentén mélyenfekvő területek;

- Veszprém megyében a Torna-patak vízgyűjtője és a devecseri járás;

- Somogy megyében a tabi járás és a Zelicségnek a jóváhagyott iránytervvel lehatárolt része;

- Szabolcs-Szatmár megyében a Nyírség és a beregi tájegységhez tartozó, legkedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező községek, valamint az Ecsedi-láp;

- Győr-Sopron megyében a Hanság területe;

- Fejér megyében a Sárrét területe.

(4) A kiemelt körzeteken kívül a szőlő- és gyümölcsöstelepítések teraszépítésének megvalósításához szükséges anyagok (kő, cement, rőzse, fa és más építőanyag) vételárának és - a rendeltetési helyre történő - szállítási költségeinek megfelelő állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket. A teraszépítés anyagköltségén kívüli összes költségeink, valamint a sáncolás költségeink 50%-os mértékéig a termelőszövetkezeteket ugyancsak állami támogatás illeti meg.

(5) A kiemelt körzeteken kívül a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében ténylegesen, végzett tereprendezés költséginek (a ténylegesen tereprendezett terület tereprendezési költségeinek) 80%-a erejéig, kat. holdanként legfeljebb 7000 Ft összegű állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket. Az állami támogatás akkor is megilleti a termelőszövetkezeteket, ha a tereprendezést saját kivitelezésben végzik. Ezt az állami támogatást a termelőszövetkezetek üzemviteli célra is felhasználhatják. Nem nyújtható állami támogatás a homoki borszőlő-telepítés érdekében végzett tereprendezés költségeire.

(6) A szőlő- és gyümölcsös-, valamint a spárga- és komlótelepítés tervezésével (a terület elő- és utószintezése, kitűzése, a tereprendezés tervezési költségei stb.), továbbá a termőrefordulásig szükséges szakmai felügyelettel kapcsolatos munkák tényleges költségeire a termelőszövetkezeteket az év végén, utólagosan, állami támogatás illeti meg.

(7) Az állami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett termő szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgaültetvények után a 8/1961. (IV. 26.) PM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján megállapított tényleges (forgalmi) értékből 30%-os mértékű állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket. Még nem termő szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgaültetvények után a 3. számú mellékletben felsorolt mértékig állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezetet, ha a termőreforduláskor a területén levő tőállomány beállottsága legalább 90%-os.

6. § (1) A termelőszövetkezetet, ha a saját kezelésű erdő felújítási és ápolási költségeire a tárgyévben kitermelt fa után köbméterenként 10 Ft-ot a beruházási betétszámlájára befizetett, a felújítási és ápolási költségek ezt meghaladó részének megfelelő összegű állami támogatás illeti meg.

(2) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, illetőleg kevésbé alkalmas területek erdősítésének, a mezővédő erdősávok telepítésének, a legelők, majorok, utak fásításának és ezek ápolási és tisztítási munkáinak összes költségeire a termelőszövetkezet üzemviteli célra is felhasználható állami támogatást kap.

(3) Az állami erdőgazdaság az általa vagy a termelőszövetkezet saját kivitelezésben végzendő fásítások, erdősítések és felújítások terveit ingyenesen készíti el; a fásítás szakmai irányítását és ellenőrzését térítés nélkül látja el.

(4) Az erdőgazdálkodás szakmai irányításáért a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet alapján megállapított térítés teljes összegére a termelőszövetkezetet állami támogatás illeti meg.

(5) A nyárfatermesztés utáni állami támogatásra az 1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

7. § A kiemelt körzetek kijelölt részén végzett talajjavítás, talajvédelem, üzemen belüli vízrendezés (a továbbiakban: üzemi melioráció), rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése összes költségeire, valamint a vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulatok) feladatát képező helyi jelentőségű, közcélú vízrendezési munkák összes költségeire - beleértve a tervezési és a beruházás bonyolítási (műszaki ellenőrzési) költségeket is -, valamint a szükséghez képest a felsoroltakkal összefüggő egyéb beruházási célokra a termelőszövetkezeteket állami támogatás illeti meg. A kiemelt körzeteknek a kijelölt részén kívül eső területén az üzemi melioráció és a helyi jelentőségű közcélú vízrendezés érdekében végzett és az 5. számú mellékletben meghatározott gépi munkák összes költsége után, annak 80%-ára - az egyéb állami támogatások (anyag stb.) változatlan fenntartása mellett - a termelőszövetkezetek állami támogatást kapnak.

a) A kivitelezési tervdokumentációban, illetőleg mésztrágyázás és altalajlazítás esetében a szakvéleményekben meghatározott mennyiségű, a talajjavításhoz szükséges szerves-, mű- és zöldtrágya ellenértékére, azok kiszórási, vetési és bemunkálási költségeire, legfeljebb azonban a rendelet 6. számú melléklete szerint elszámolható mértékig illeti meg a termelőszövetkezetet állami támogatás.

b) Házi kivitelezés esetén, ha a termelőszövetkezet - az a) pontban megjelölt szervestrágyának és zöldtrágya vetőmagjának kivételével. - saját előállítású és a helyszínre szállított szabvány minőségű talajjavító, talajvédelmi, illetőleg vízrendezési műtárgyhoz való építési anyagot (facsemete, suháng, tőzeg, lápföld, kő, cement, rőzse, fa stb.) használt fel talajjavításhoz, talajvédelemhez, illetőleg műtárgy építéséhez, a talajjavító anyag után a 7. számú mellékletben feltüntetett egységárak 75%-áig terjedő, a talajvédelmi és vízrendezési műtárgy építési anyag után pedig fogyasztói áron számított összegben állami támogatást vehet igénybe.

8. § A kiemelt körzeteken kívül az üzemi és a helyi jelentőségű közcélú melioráció fokozása érdekében - üzemviteli célra is felhasználható - állami támogatás a következő esetekben illeti meg a termelőszövetkezeteket:

a) a talajjavítási és mésztrágyázási, valamint a lecsapolási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez, a talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosáskötés, támfalak, egyéb létesítmények építése stb.) megvalósításához szükséges talajjavító anyagok, mésztrágya és egyéb anyagok (facsemete, suháng, tőzeg, kő, cement, rőzse, fa, építőanyag stb.) vételárára és - a rendeltetési vasútállomásra történő - szállítási költségére;

b) házi kivitelezés esetén a saját előállítású és az a) pontban meghatározott célokra felhasználásra kerülő talajjavító anyagok, mésztrágya és egyéb anyagok (facsemete, suháng, lignitpor, tőzeg, lápföld, kő, cement, rőzse, fa, építőanyag stb.) ellenértékére a 7. § b) pontja szerinti egységárakon, a szerves- és műtrágya, valamint a zöldtrágyázás ellenértékének kivételével;

c) a mély termőréteget kialakító homoktalajjavítás, valamint a talajvédelem és zöldtrágyázás gépi munkái, a nem telepítés érdekében történő sáncolás, út- és tereprendezés, teraszépítés, altalajlazítás, alagcsövezés elvégzése esetén a termelőszövetkezetek részére a gépi munka költségei 50%-ára, az I. csoportba tartozó gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek részére pedig a gépi munka költségei 80%-ára;

d) ha a gépi munkákat a termelőszövetkezet saját gépeivel végzi el - az üzemen belüli vízrendezés [9. § (2) bekezdés] kivételével - a gépállomási díjtétellel számított bekerülési költség 50, illetőleg 80%-ára;

e) a digózás gépi munkáinak összes költségeire. Ha e gépi munkákat a termelőszövetkezet saját vagy bérelt géppel végzi el, az állami támogatás mértékének megállapításánál bekerülési költségként a gépállomási díjtétellel számított összeget kell figyelembe venni.

9. § (1) A 7. és 8. §-ba meghatározott tevékenységek elvégzéséhez szükséges

- OMMI talajtani szakvélemény,

- tervezési tevékenység,

- lebonyolítás (műszaki ellenőrzés) költségeire állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezetet.

(2) A termelőszövetkezet az üzemen belüli vízrendezési kivitelezési tervdokumentációban jóváhagyott földmunka minden köbmétere után 10 Ft - üzemviteli célra is felhasználható - állami támogatást vehet igénybe, függetlenül attól, hogy a földmunkát kézi vagy gépi erővel saját maga végezte, vagy más termelőszövetkezettel, termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozással vagy vállalati, illetőleg társulati kivitelezésben végeztette el.

(3) Az üzemen belüli vízrendezéssel összefüggő műtárgyak (hidak, átereszek, vízlevezetők, surrantók, vízmosáskötések stb.) építésénél, valamint a csatornák part- és rézsűvédelménél (burkolás, füvesítés) a teljes anyagköltségre, a kézi és gépi munka költségeinek pedig 60%-ára állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezetet.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti állami támogatás az elvégzett földmunka után a kivitelezési tervdokumentációban megtervezett műtárgyak elkészültét és üzembehelyezését követően folyósítható.

(5) A 7. és 8. §-ban, valamint e § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenységek utáni állami támogatást helyi jelentőségű közcélú vízrendezések esetében a 11. §-ban foglaltak szerint kell folyósítani.

(6) Ha a termelőszövetkezet nem tagja a társulatnak, de a termelőszövetkezet érdekében, annak területén kívül szükséges a vízrendezési tevékenység végzése, ennek költségeire a termelőszövetkezetet megilleti a 7-8. § és e § (1)-(3) bekezdése szerinti állami támogatás.

10. § A kiemelt körzetek kijelölt részén kívül a termelőszövetkezetek és a legeltetési bizottságok rét- és legelőterületeik javítására; felújítására és újratelepítésére, valamint újrét- és legelőtelepítésre és az ilyen területeken levő beruházási létesítmények felújítására a következők szerint részesülhetnek állami támogatásban:

a) Az állami támogatásban részesíthető termelőszövetkezeteket és legeltetési bizottságokat - a megyékre megállapított kereteken belül - a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) javaslata alapján a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban megyei mezőgazdasági osztály) jelöli ki. Elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket és legeltetési bizottságokat lehet kijelölni, amelyek rendelkeznek a megfelelő legelőegységek kialakításához, szakszerű hasznosításához és gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges természeti adottságokkal és üzemi feltételekkel.

b) A rét- és legelőterületek megjavítása tervszerűségének biztosítása érdekében a kijelölt termelőszövetkezetek éves termelési és pénzügyi tervük keretében, legeltetési bizottságok pedig éves gazdálkodási tervük összeállításával egyidejűleg éves rét- és legelőgazdálkodási és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) kötelesek készíteni. A fejlesztési tervet - az ezzel külön megbízott szakember közreműködésével - e rendelet 8. számú mellékletében közölt minta és normatívák szerint kell összeállítani.

c) A kijelölt termelőszövetkezetek és legeltetési bizottságok állami támogatása a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése esetén, kategóriába sorolt rét- és legelőterületek után kat. holdanként

- az I. kategóriában 1000 Ft összegig,

- a II. kategóriában 600 Ft összegig,

- a III. kategóriában 300 Ft összegig

terjedhet, amely azonban nem haladhatja meg a beruházások és felújítások nélkül számított összes bekerülési költség 70%-át. Ilyen címen állami támogatás egy termelőszövetkezetnek legfeljebb három éven át folyósítható. A kategóriába sorolás irányelveit, feltételeit és módját ugyancsak a 8. számú melléklet tartalmazza.

d) Termelőszövetkezeteket a rét- és legelőgazdálkodás érdekében megvalósított és az előbbiekben nem említett beruházásaik után a 4. § és 6-9. §-ban foglaltak szerint illeti meg állami támogatás.

11. § (1) Ha a helyi jelentőségű közérdekű talajvédelmi, vízrendezési, vízhasznosítási, vízellátási és más hasonló feladatokat a termelőszövetkezet társulat keretében valósítja meg, a termelőszövetkezetnek járó állami támogatást a társulat részére kell folyósítani olyan mértékben, amely megfelel a termelőszövetkezet használatában levő terület és a társulat teljes érdekeltségi területe arányának. Az érdekeltségi terület arányát vízrendezésnél, vízhasznosításnál és vízellátásnál a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 25/1965. (V. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint kell meghatározni. Talajvédelmi és talajjavítási munkáknál az érdekeltségi területi arányt e munkák hatása által érintett területek figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A termelőszövetkezet által fizetendő érdekeltségi hozzájárulást a társulat a részére biztosított állami támogatással csökkentett összegben köteles megállapítani.

(3) A közcélú létesítmény beruházója a társulat és, a megvalósított létesítmény aktiválása a társulatnál történik. A nem közcélú jellegű (üzemi) létesítmények valamint a közcélú vízrendezési létesítménynek nem minősülő talajvédelmi és talajjavítási tevékenységek beruházója a termelőszövetkezet és azok aktiválása a termelőszövetkezeteknél történik.

12. § (1) Ha az 5-10. § szerinti beruházások gépi munkáit állami gazdaság, erdőgazdaság, vízügyi szerv, a Talajjavító Vállalat, más állami vállalat vagy szerv, illetőleg a termelőszövetkezet vagy társulat végzi, a gépi munkák díját a termelőszövetkezetre vonatkozó gépállomási díjtételek szerint kell elszámolni.

(2) A vízügyi szervek a saját feladataik ellátásán felül rendelkezésre álló gépeket és berendezéseket - térítés ellenében -. továbbra is kötelesek a termelő- szövetkezeteknek saját kivitelezésű öntözőtelepeik építéséhez, korszerűsítéséhez, meglevő berendezéseik karbantartásához, hasznosításához bérbe adni vagy azoknak a termelőszövetkezetekben történő üzemeltetéséről gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek által végzett gépi munkák után a termelőszövetkezeteket az 5-10. § szerinti állami támogatás illeti meg.

13. § A több szakaszban megvalósuló, szakaszonként önállóan hasznosítható beruházások után nyújtható állami támogatás összegét az egyes szakaszokra vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. Az állami támogatás kiszámításának alapjául azt a 3004-es kormányhatározatot kell figyelembe venni, amely akkor volt érvényben, amikor az egyes szakaszok szerinti kivitelezési munkákat elkezdték. Szakaszos beruházások esetén, ha az egyes szakaszok kivitelezési munkája a tárgyévről a következő évre áthúzódik, emiatt az állami támogatás mértéke nem változhat. Az állami támogatásról szóló okiratot szakaszonként kell kiállítani.

14. § (1) A termelőszövetkezetek részére villamos távvezeték (kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó vezeték a transzformátor állomásig, az utóbbit is beleértve), valamint a bekötőutak és a majoron belüli üzemi utak létesítése állami támogatásból történik. A villamos távvezetékek, a bekötőutak és a majoron belüli üzemi utak létesítésére biztosított állami támogatási keret terhére a folyósításokat a Bank a jóváhagyott beruházási program alapján teljesíti.

(2) Az út építésével összefüggő földmunka teljes költségére csak akkor illeti meg a termelőszövetkezetet állami támogatás, ha annak gépi erővel való elvégzése műszakilag indokolt. Műszakilag indokoltnak a földmunka gépi erővel való elvégzése akkor tekinthető, ha

a) az út talajstabilizációs alappal készül, vagy

b) a rossz talajadottságok miatt a műszaki terv talajjavító réteg beépítését, illetőleg talajcserét ír elő, vagy

c) az utat az adott terepből ki kell emelni, illetőleg le kell süllyeszteni és a töltés építéséhez szükséges anyagnyerő helyről a föld odaszállítása, bevágás esetén elszállítása gépi szállító eszközzel történik, vagy

d) az előbbiekben fel nem sorolt földmunkákat is (földkitermelés, árokásás, szállítás stb.) géppel végzik.

Amennyiben a gépi földmunkákat a termelőszövetkezet részben vagy egészben saját, illetőleg bérelt géppel végzi, vagy ennek elvégzésével idegen kivitelezőt bíz meg, az útépítő vállalat díjtételeivel számított költségek mértékéig a termelőszövetkezetet állami támogatás illeti meg, amelyet üzemviteli célra is felhasználhat.

(3) A villamos távvezetékek, bekötőutak és majoron belüli üzemi utak létesítésére vonatkozó teljes kivitelezési tervdokumentációt a kivitelezői munkák megkezdése előtt a Bankhoz be kell nyújtani. Az állami támogatást a Bank az általa felülvizsgált költségvetés alapján folyósítja.

15. § A termelőszövetkezetek szakemberellátásával kapcsolatos állami támogatást és egyéb kedvezményeket a 6/1965. (IX. 19.) FM rendelettel és a 15/1966. (IX. 11.) FM rendelettel módosított 16/1964. (XII. 30.) FM rendelet, a termelőszövetkezetek részére végzett mezőgazdasági gépi munkák, gépjavítások, szervizszolgálat és gépbérlet díját, valamint az ezekkel kapcsolatos kedvezményeket és azok elszámolását pedig a földművelésügyi miniszter által kiadott utasítás szabályozza.

A termelőszövetkezeti csoportokat, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket és hegyközségeket megillető állami támogatás

16. § Azokat a termelőszövetkezeti csoportokat, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket és hegyközségeket, amelyek alapszabályuknak (működési szabályzatuknak) megfelelően működnek, - az előírt feltételek teljesítése esetén - a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos állami támogatás illeti meg az általuk közös gazdálkodásba vont területen végzett beruházásoknál, ideértve a 6. §-ban említett erdőfelújítási, erdőtelepítési és fásítási munkálatokat is, valamint a gépjavítási munkáknál és a növényvédőszerek beszerzésénél.

Az állami támogatás engedélyezése, igénylése, elszámolása és folyósítása

17. § (1) Állami támogatás csak a termelőszövetkezet közgyűlése által jóváhagyott, a nem az amortizációs alapból megvalósításra kerülő beruházások esetében pedig - a jóváhagyáson felül - az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet 17-20. §-a szerint megerősített beruházások után engedélyezhető.

(2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek beruházásainak engedélyezése az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM együttes rendelet 16. és 17. §-ában foglaltak szerint történik. Az olyan engedélyezett beruházásokat, amelyek után állami támogatás jár, a MESZÖV szövetkezetenkénti felsorolásban közli a járási pénzügyi osztállyal.

(3) A társulatok beruházásait az illetékes vízügyi igazgatóság, a járási mezőgazdasági osztály és a Bank együttesen engedélyezik. Ha a vízgazdálkodási társulat közcélú vízrendezési munkái több járás területét érintik, a beruházást a társulat székhelye szerint illetékes szervek engedélyezik és ugyanott kell biztosítani a szükséges beruházási kereteket és fedezeteket (hitel, állami támogatás). Ilyen esetben az engedélyezéshez és a műszaki átadás-átvételhez a vízrendezéssel érintett terület szerint illetékes más járási mezőgazdasági osztály véleményét is ki kell kérni.

(4) Az üzemi épületek [4. § (1) és (4) bek.], a teljesen saját erőből megvalósuló beruházások [4. § (6) bek.], a szőlő-, gyümölcsös-, spárga- és komlótelepítések, egyes borvidékeken létesített borszőlő-telepítések [5. § (1)-(2) bek.], e telepítésekkel kapcsolatos tervezés és szakmai felügyelet [5. § (6) bek.], valamint a talajjavítási szakvélemények, tervezési tevékenységek, lebonyolítási (műszaki ellenőrzési) költségek [9. § (1) bek.] után a beruházás megerősítésekor a járási mezőgazdasági osztály és a járási pénzügyi osztály az állami támogatást engedélyezi és erről az érdekelt termelőszövetkezet (társulat) részére beruházásonként nyilatkozatot ad. Nyilatkozatnak az (5) bekezdés szerinti "Vissza nem térítendő állami támogatási okirat" I. része tekintendő.

(5) Meglevő épületnek saját eszközökből itatásos borjúnevelésre alkalmassá tétele [4. (5) bek.], szőlő- és gyümölcsöstelepítés érdekében a kiemelt körzetekben végzett tereprendezés és a kiemelt körzeteken kívül végzett teraszépítés, a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken a telepítés előtt végzett tereprendezés [5. § (3)-(5) bek.], a kiemelt körzetekben végzett üzemi melioráció, rét- és legelőgazdálkodási, valamint az ezekkel összefüggő egyéb beruházás (7. §), a kiemelt körzeteken kívül végzett üzemi melioráció (8. §), a termelőszövetkezet területén kívül, de az ő érdekében végzett vízrendezés a helyi közcélú vízrendezési munkák a termelőszövetkezet (társulat) által saját kivitelezésben végzett üzemi melioráció (9. §), a rét- és legelőterületek javítása, felújítása, újratelepítése, illetőleg új rét- és legelőtelepítések (10. §) esetén az állami támogatást a járási mezőgazdasági és a járási pénzügyi osztály a beruházás megerősítésekor engedélyezi. Ezzel egyidejűleg a járási pénzügyi osztály beruházásonként "Vissza nem térítendő állami támogatási okirat"-ot állít ki és annak egy példányát a termelőszövetkezetnek (társulatnak) és a Banknak megküldi.

(6) A leellett előhasi üszők [3. § (1) bek.], a közös állományban levő üszőktől és tehenektől született borjak [3. § (2) bek.], az üzemi épületek. [4. § (1) és (4) bek.], a teljesen saját eszközökből megvalósuló beruházások [4. § (6) bek.], a próba- és üzemi kutak [4. § (7) bek.], a megállapított körzetekben és feltételek mellett létesített szőlő- és gyümölcsösültetvények, spárga- és komlótelepítések [5. § (1) és (2) bek.], a felsorolt telepítésekkel kapcsolatos tervezés és szakmai felügyelet [5. § (6) bek.], erdők felújítása, ápolása és telepítése, fásítások [6. § (1)-(2) bek.], valamint a talajjavítási szakvélemények, tervezési tevékenységek, lebonyolítási (műszaki ellenőrzés) költségek [9. § (1) bek.] utáni állami támogatás elszámolását a termelőszövetkezetnek a járási pénzügyi osztálytól kell igényelnie.

a) Az igénylés a járási pénzügyi osztály által a termelőszövetkezet részére megküldött nyilatkozat, illetőleg a 3. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 4. § (7). bekezdése szerinti állami támogatásoknál a termelőszövetkezet által a járási pénzügyi osztálytól kért " Vissza nem térítendő állami támogatási okirat" benyújtásával történik.

b) A 3. § (1)-(2) bekezdési szerinti állami támogatást negyedévenként utólag, de legkésőbb 1968. évi február hó 28-ig, a 4. § (1), (4) és (6) bekezdése szerinti beruházásoknál az állóeszközök üzembehelyezése (műszaki átadás-átvétele), a 4. § (7) bekezdése szerinti beruházásoknál a víz rendeltetés szerinti felhasználásra való alkalmatlanságának, illetőleg a szükséges vízmennyiség hiányának megállapítása, az 5. § (1)-(2) bekezdései szerinti beruházásoknál a telepítések termőrefordulása után, az 5. § (6) és a 9. § (1) bekezdése esetében pedig legkésőbb 1967. évi december hó 15-ig kell igényelni. A 4. § (1), (4), (6) és (7) bekezdése, valamint az 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti állami támogatás elszámolását az előbb említett feltételek bekövetkeztét követő egy éven belül kell igényelni.

c) A 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti állami támogatás igénylése a területileg illetékes állami erdőgazdaság költségösszeállítása alapján, legkésőbb a munkák megkezdése előtt a termelőszövetkezet által a járási pénzügyi osztálytól kért "Vissza nem térítendő állami támogatási okirat" benyújtásával történik.

d) Az a)-b) pont alatti állami támogatás feltételeinek teljesítését a "Vissza nem térítendő állami támogatási okirat"-on a járási mezőgazdasági osztály, illetőleg a 3. § (1)-(2) bekezdése esetében a megyei állattenyésztési felügyelőség, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek esetében pedig a MESZÖV igazolja. Az állami támogatás jogosságát és összegszerűségét a tényleges megvalósulás alapján a járási pénzügyi osztály felülvizsgálja és véglegesen megállapítja, az erről szóló okirat egy példányát a Banknak megküldi, s az engedélyezett állami támogatás összegét a Bankhoz egyidejűleg átutalja.

e) a Bank az átutalt támogatást a termelőszövetkezet részére elszámolja. A járási pénzügyi osztály a véglegesen engedélyezett állami támogatás összegéről a termelőszövetkezetet az okirat egy példányával értesíti.

(7) A (6) bekezdés szerint átutalt állami támogatás összegével a Bank csökkenti a termelőszövetkezetnék az állami támogatásra jogosult beruházás megvalósítására felvett állóeszközhitelét. Ha a termelőszövetkezetnek ilyen hitele nincs, vagy a Bank azt külön már nem tartja nyilván, továbbá, ha az állami támogatás összege azt meghaladja, akkor ennek összegével, illetőleg a különbözettel a Bank a termelőszövetkezet nem esedékes állóeszköz-hitelállományát arányosan csökkenti. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, amelyeknél az átutalt állami támogatás összege meghaladja a beruházás létesítésére felvett hitelek összegét és nincs nem esedékes állóeszköz-hitelállományuk, az átutalt állami támogatást, illetőleg a különbözetét a Bank a termelőszövetkezet beruházási betétszámláján írja jóvá. A 3. § (1)-(2) bekezdései szerint átutalt állami támogatást a Bank a termelőszövetkezet elszámolási számláján írja jóvá. A 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti állami támogatásnak a termelőszövetkezet beruházási betétszámlájára történő átutalása iránt a (6) bekezdés c) pontja szerinti igénylés beérkezése és elfogadása után haladéktalanul kell intézkedni.

(8) A 3. § (3) bekezdése szerinti állami támogatás összegét

- kártalanítás esetén az állami támogatásról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,

- a termelőszövetkezet kérelme alapján, segéllyel történő mentesítés esetén pedig a mentesítés igazolása után

a járási pénzügyi osztály utalja ki. Kártalanítással történő mentesítés esetén a termelőszövetkezet részére megállapított állami támogatás összegéből a fertőzött tehenek tenyész- és vágóértéke közötti különbözetet a termelőszövetkezet jószágberuházási betétszámlájára, a termeléskiesés címén megállapított összeget pedig elszámolási számlájára kell átutalni. Segéllyel történő mentesítés esetén a segély teljes összegét a járási pénzügyi osztály közvetlenül a termelőszövetkezet elszámolási számlájára utalja át. [7/1964. (VII. 24.) FM rend. 24. §]

(9) A 4. § (5) és (10) bekezdése, az 5. § (3)-(5) és (7) bekezdése, a 7. és 8. § a 9. § (2)-(6) bekezdése, valamint a 10. § szerint engedélyezett állami támogatásról kiállított és megküldött okirat alapján a Bank a járási pénzügyi osztály által átutalt állami támogatás összegét a termelőszövetkezet (társulat) részére megnyitja, s arról a termelőszövetkezetet (társulatot) értesíti. A Bank a termelőszövetkezet (társulat) kérésére a számláról fedezetigazolást ad ki.

(10) A (9) bekezdésben felsorolt állami támogatások terhére megvalósuló beruházásokra a kivitelezési tervdokumentációt a beruházás megkezdése előtt, illetőleg mésztrágyázás és altalajlazítás esetében a szakvéleményt a munka megkezdése előtt kell a Bankhoz benyújtani. A termelőszövetkezet (társulat) részére megnyitott állami támogatási számla terhére a folyósítás a kivitelező (szállítást vagy szolgáltatást teljesítő vállalat, szerv stb.) beruházási beszedési megbízása, illetőleg a termelőszövetkezetek megbízása és a teljesítést igazoló okmányok alapján, továbbá a kiadott fedezetigazolások visszaküldése mellett történik. A termelőszövetkezet házi kivitelezésű talajjavításának elszámolásához a lebonyolító szerv, illetőleg az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalt igazolása szükséges. A Bank a számla terhére csak a járási pénzügyi osztály által engedélyezett állami támogatás összege erejéig teljesíthet folyósítást. A pénzügyi lebonyolításra egyébként a termelőszövetkezeti beruházásokra megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. A 4. § (5) és (10) bekezdése, valamint a még nem termő szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgaültetvények átvételének kivételével az 5. § (7) bekezdése alapján engedélyezett állami támogatás folyósítása esetenként a termelőszövetkezet megbízása alapján, az 5. § (3)-(5) bekezdése szerint - a nem vállalati kivitelezés esetén - engedélyezhető állami támogatás folyósítása havonta, a 7. § szerinti - vállalati kivitelezésű talajjavítás -, továbbá a 8. § a 9. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 10. § szerinti állami támogatások elszámolása és folyósítása pedig a beruházás befejezését követően történik. A 9. § (6) bekezdés szerinti állami támogatás folyósítása havonként a termelőszövetkezet (társulat) számlája alapján, elszámolása pedig a beruházás befejezését követően történik. A 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti állami támogatás folyósításához a műszaki ellenőr igazolása is szükséges. A rét- és legelőgazdálkodás érdekében saját kivitelezésben végzett munkákkal kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítésére a 10. § szerint meg állapított állami támogatást is csak utólagosan lehet folyósítani. Kivétel ez alól a rét- és legelőgazdálkodás érdekében beszerzett gyomirtószerek, műtrágya, vetőmag, gépi munkák és villanypásztorok ellenértéke, valamint a felújítással kapcsolatban felmerült anyag- és fuvarköltség, amelyet felmerüléskor ki lehet egyenlíteni.

(11) A rét- és legelőgazdálkodás érdekében engedélyezett állami támogatás összegét legkésőbb 1967. évi november hó 30-ig - a járási mezőgazdasági osztály igazolása alapján - a járási pénzügyi osztálynak a termelőszövetkezettel el kell számolnia. Ennek során jegyzőkönyvileg meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet a fejlesztési tervben meghatározott munkát akár saját, akár vállalati kivitelezésben milyen mértékben hajtotta végre. Az állami támogatás teljes összege csak akkor folyósítható, ha a termelőszövetkezet az általa vállalt feladatokat maradék nélkül teljesítette. Amennyiben a fejlesztési tervben meghatározott feladatokat nem, vagy csak részben teljesíti, a 20. § szerint az engedélyezett állami támogatás összegét arányosan csökkenteni kell, illetőleg az állami támogatás visszavonása iránt kell intézkedni.

(12) Az állami támogatást a legeltetési bizottságok a feladatok megvalósításával felmerült költségeket és a teljesítést igazoló okmányok alapján vehetik igénybe. A járási pénzügyi osztály a megállapított állami támogatást az igazoló okmányok alapján közvetlenül folyósítja a legeltetési bizottságok részére.

(13) Az állami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett épületek és építmények [4. § (1) bekezdés], valamint a termő és még nem termő szőlő- és gyümölcsöstelepítések, komló- és spárgaültetvények [5. § (7) bekezdés] utáni állami támogatásra vonatkozó nyilatkozat kiadására, az állami támogatás elszámolásának igénylésére és a támogatási keret megnyitására a fenti (4) bekezdésben, a (6) bekezdés bevezető részében és a (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az állami támogatás elszámolását [a fenti (6) bekezdés b) pontja] az átadás-átvétel lebonyolítását követően legkésőbb 1967. évi december hó 15-ig, még nem termő telepítések esetében pedig a termőrefordulást követően egy éven belül kell igényelni.

(14) A saját vagy állami erdőgazdaságok által történt kivitelezésben végzett fásítások, erdősítések és felújítások terveinek, a fásítás szakmai irányításának és ellenőrzésének, valamint az erdőgazdálkodás szakmai irányításának költségei [6. § (3)-(4) bek.] az állami erdőgazdaságok által központilag közvetlenül külön kerülnek elszámolásra.

18. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt megkezdett beruházásokkal kapcsolatos állami támogatást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - változatlanul a beruházásra vonatkozó korábbi rendelkezések előírásai szerint kell megállapítani. E kedvezményeket is a rendelet szerint engedélyezett és átutalt állami támogatásból kell elszámolni.

(2) E rendeletben felsorolt állami támogatások illetik meg a termelőszövetkezetet akkor is, ha az 1967. évi keretek terhére engedélyezett beruházást már 1966. évben megkezdi. Jóváhagyott telepítési alapokmány alapján e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett homoki borszőlő, valamint alma- és körtetelepítések után, a termelőszövetkezetet a telepítések befejezéséig a 2/1965. (XII. 7.) PM-FM együttes rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett állami támogatás illeti meg.

(3) Ha a termelőszövetkezet a korábbi telepítésű és az 1967. évben termőre forduló telepítésű beruházások tényleges beruházási költségeit nem tudja igazolni, a Földművelésügyi Minisztériumnak "A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szőlő-, gyümölcsöstelepítési és ültetvényápolási munkái műveleti költségének gyűjteménye" című, 1963. évben megjelent kiadványa szerint megállapított telepítési, illetve bekerülési költségeket kell az állami támogatás engedélyezésénél figyelembe venni.

(4) Ha a termelőszövetkezet az 1962. évi január hó 1 előtt telepített szőlő-, gyümölcsösültetvény után az állami támogatás elszámolását utólagosan kéri - az esetben is, ha a szükséges alaki kellékekkel (telepítési engedély stb.) nem rendelkezik és a szóban forgó ültetvény legalább 90%-os beállottságú, fejlettsége korának megfelelő és szakszerű ápolása biztosított - részére a vonatkozó gyümölcsnem, bor, illetve csemegeszőlő, ültetési távolság stb. figyelembevételével, a 2/1965. (XII. 7.) PM-FM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott állami támogatás 60%-át kell megállapítani. Olyan esetben, amikor az ültetvény sor- és tőtávolsága eltér. a 2/1965. (XII. 7.) PM-FM együttes rendelet mellékletében megjelölt sor- és tőtávolságoktól, akkor a kedvezmény kiszámításánál a megfelelő gyümölcsnem, a bor-, illetve csemegeszőlőnél a használt alany, a domborzati és talajviszonyok figyelembevételével, a szóbanforgó ültetvény kat. holdankénti növényállományához legközelebb álló, a hivatkozott rendelet mellékletében szereplő növényállománynak megfelelő állami támogatás összegének 60%-át kell figyelembe venni.

Az állami támogatás megvonása

19. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági és a pénzügyi osztályának, vagy a Banknak a javaslatára egészben vagy részben megvonhatja az e rendelet szerint megállapított állami támogatásokat az olyan termelőszövetkezettől, amely jogszabály, vagy alapszabályellenes működést fejt ki. [1959. évi 7. tvr. 72. § (1) bek.]

(2) Ha a termelőszövetkezet az általa megrendelt tervek alapján végzendő beruházásokat - a terv elkészítésétől számított 2 éven belül - saját hibájából nem valósítja meg, az állami támogatásból kiegyenlített tervezési költségeket az elszámolási számlájáról utólag vissza kell vonni.

(3) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a beruházási állami támogatás igénybevételével létrehozott állóeszközt saját hibájából nem megfelelően hasznosítja, vagy az állami támogatás igénybevételének feltételéül megállapított kötelezettségeinek nem tesz eleget, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága az állami támogatást vagy annak egy részét visszamenőleges hatállyal is megvonhatja [1959. évi 7. tvr. 72. § (2) bek.]. Az állami támogatás visszavonásáról az illetékes járási mezőgazdasági és pénzügyi osztály, valamint a Bank együttes véleménye alapján kell határozni.

(4) A Bank a járási pénzügyi osztály által átutalt állami támogatás elszámolását függőben tarthatja, ha annak folyósítása a fennálló jogszabályokban foglaltakkal ellentétes. A Bank ebben az esetben az állami támogatás módosítása vagy visszavonása érdekében a járási mezőgazdasági és a járási pénzügyi osztályt megkeresi.

Hatálybalépés

20. § Ez a rendelet 1967. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

pénzügyminiszter-helyettes

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

Új építési beruházásai után a termelőszövetkezet a következő mértékű állami támogatásban részesülhet

2. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

3. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

4. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) P M-F M számú együttes rendelethez

A kiemelt körzetekben levő azok a területek, ahol a meliorációs munkák teljes egészében vissza nem térítendő állami támogatásból kerülnek megvalósításra

Vas megyében:

az őrség tájegységben:

Őriszentpéter községben az "őrség" termelőszövetkezet területe, továbbá e termelőszövetkezetnek Szalafő község határában levő területe,

Kondorfa községben a "Virágzó",

Egyházasrádóc községben az "Új Élet",

Felsőmarác községben az "Arany János",

Bajánsenye községben a "Kerkamenti" termelőszövetkezet területe.

Zala megyében:

a Hetes-Göcsej tájegységben:

Rédics községben a "Dózsa" termelőszövetkezet területe; továbbá e termelőszövetkezetnek Külsősárd község határában levő területe,

Résznek községben az "Újbarázda" termelőszövetkezet területe, továbbá e termelőszövetkezetnek Baglad és Lendvajakabfa községek határában levő területe,

Kerkakutas községben a "Kerkamenti Béke" termelőszövetkezet területe, továbbá e termelőszövetkezetnek Alsószenterzsébet és Felsőszenterzsébet kötzségek határában levő területe.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:

a Hernád jobbparti vízgyűjtő területéből a 14.137 számú iránytervvel lehatárolt terület, a Bélus-patak vízgyűjtőjének a 121. számú irány tervvel lehatárolt területe,

Bogács községben az "Új Élet",

Hangony községben a "Zöldmező",

Harsány községben a "Petőfi",

Nyiri községben a "II. Rákóczi "termelőszövetkezet területe, továbbá e termelőszövetkezetnek Kisbózsva és Nagybózsva községek határában levő területe.

Nógrád megyében:

a Lókos-patak vízgyűjtőjében T 4.398 számú iránytervvel lehatárolt terület.

Baranya megyében:

a Baranya-csatorna vízgyűjtőjében:

Felsőmindszent községben az "Ady Endre", Gödrekeresztúr községben a "Béke" termelőszövetkezet területe, továbbá e termelőszövetkezetnek Baranyajenő község határában levő területe.

Veszprém megyében:

a Torna-patak vízgyűjtőjében:

Kislőd községben a "Vörös Csillag", Urkut községben a "Március 8.", Városlőd községben a "Bakonyalja", Padragkút községben a "Békesség" és a "Kinizsi" termelőszövetkezet területe.

5. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

Azok a gépi munkák, amelyek után a kiemelt körzeteknek a 4. számú mellékletben fel nem sorolt részén állami támogatás jár.

a) A talajjavításhoz szükséges anyagoknak a leadóállomástól a javítandó területre való közúti szállítása és a javítandó táblán való elteregetése [az 1005/1955. (Mg. É. 24.) F M-A H számú utasításban megállapított összeggel].

b) A talajvédelem és vízrendezés során a létesítendő műtárgyak, építmények anyagának helyszínre szállítása, beleértve a fel- és lerakás költségét is.

c) Az altalajlazítás, vakonddrénezés, út-, sánc-és teraszépítés, vízmosás bedöntés, tereprendezés és a kapcsolódó egyéb gépi munkák.

d) A vízrendezés földmunkáinak összes költsége vissza nem térítendő állami támogatásként számolható el.

6. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

A talajjavítóanyagként felhasznált szerves-, mű- és zöldtrágya elszámolása

Szerves-, mű- és zöldtrágya talajjavítóanyagként csak abban az esetben számolható el, ha az OMMI a kémiai talajjavítást szerves-, mű- vagy zöldtrágyázás együttes alkalmazásával kötelezően írja elő.

Felszámitható költségek és munkák:

1. Szervestrágyázásnál:

vásárlás esetében kh-anként 100 q szervestrágya

a) vételára,

b) vasúti szállítási költsége,

c) vasúti kirakása,

d) helyszínre szállítása,

e) elteregetése és

f) alászántása.

2. Műtrágyázásnál:

a) kh-anként 2 q vegyes műtrágya ára,

b) az üzem telephelyéről a helyszínre szállítása,

c) kiszórása.

3. Zöldtrágyázásnál:

a) vetőmag ára,

b) vetéssel kapcsolatosan:

- vetőszántás,

- magágykészítés,

- magtakarás, hengerezés,

c) alászántás.

A költségek kedvezmények nélkül számított gépállomási díjtételekkel, vagy a termelőszövetkezet üzemi normáival számolhatók el.

7. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

8. számú melléklet az 1/1966. (XI. 24.) PM-FM együttes rendelethez

Gép- és anyagszükséglet

Gyomirtó vegyszer:

Dikonirt 2 kg/kh +

Szandovit 0,25 kg/kh

Tributon 3 liter/kh

Thormona 80-as, 0,4-0,6 liter/kh

Thormona 11-es, 1-1,5 liter/kh

Műtrágyázás:

Alaptrágyázás: 1 q pétisó + 15 q szuperfoszfát + 1 q kálisó/kh.

Fejtrágyázás egy legeltetési idényben, száraz viszonyok között: 1,5 q pétisó/kh.

Fejtrágyázás egy legeltetési idényben, öntözött viszonyok között: 3 q pétisó/kh.

Vetőmagszükséglet:

Felújító rávetésnél megfelelő keverékből: 10 kg/kh.

Új telepítésnél megfelelő keverékből: 25 kg/kh.

Villany pásztor:

Minden 4-5 kh-as szakaszra, illetve 80-100 számos állatlétszámú gulyához egy berendezés, amely áll egy áramforrásból és 800 m vezetékből.

A vezeték anyagszükséglete: 160 oszlop, 1,5 m hosszú, 16 mm átmérőjű gömbvasból, 800 m rozsdamentes 2 mm-es huzal, 160 db porcelánszigetelő.

Új telepítés öntözés gépeinek felszerelése:

Földgyalu (0-20 A, D 144, - D 196) terep-egyengetéshez.

Simítószán (Hartyáni-féle) kisebb talajegyenge-téshez.

Gátépítő ridger,

Ideiglenes csatornanyitó eke (Oroszlány-féle).

Szivornya, kisebb 10-12 db, nagyobb 5-6 db, terelőlemez, tiltó 2-4 db 1 kh egyidejű öntözéséhez, sávos csörgedeztető módszernél,

Esőszerű öntözéshez:

MA-40 + SD-6/a berendezés, egy idényben öntöz 15-20 kh-t.

MA-120 + DT-213, c berendezés, egy idényben öntöz 60-70 kh-t.

MA-200 + DS-413-1 berendezés, egy idényben öntöz 100-120 kh-t.

MA-350 ss + D-613.9 berendezés, egy idényben öntöz 160-200 kh-t.

Ivóvíz, itatás: ivóvíz (ásott vagy fúrott kútból) egy számosállatra napi 50 liter, legeltetési idényben 8,5 m3.

Itatóvályú 100 számosállatra 40 méter hosszú, 75 cm széles.

Kút (ásott vagy fúrt): 100 számosállatra egyszeri itatásra (1 órán belül) 2 m3, napi 6 m3 vízhozammal.

Sóvályú: 12-20 db marhára 1-1 db.

Karám: (készülhet)

1. faoszlopokon, fa- vagy vastag drótkorlátokkal,

2. vasbeton oszlopok és vascsövek felhasználásával.

Magasság: 1,60 cm, vízszintes irányú korlátrésszel, egymástól való távolsága 30-35 cm.

Karám alapterülete számosállatonként 10 m2.

Fészer: Fél tetős vagy szerfás, északi oldalról zárt szállás; elhelyezése a karámban vagy a karám mellett, kiegészítő takarmány etetése esetén etetőjászollal. Egy számosállatra 2 m2 alapterület.

Megjegyzés: A költségösszeállításban a gépi munkát kedvezmény nélküli gépállomási díjtételekkel, az igaerőt kettős lófogatnaponként 112 Ft-tal, a kézi munkát munkanaponként 40 Ft-tal, az anyagköltséget kedvezmény nélküli beszerzési áron kell feltüntetni.

III.

A rét- és legelőterületek kategóriába sorolásának irányelvei

A kategóriába való besorolásokat az alábbi szempontok figyelembevételével kell elvégezni:

a) I. kategóriába olyan rét- és legelőterületeket lehet besorolni, ahol a termelőszövetkezet vagy legeltetési bizottság a legelőgazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges üzemi-, anyagi-, szakmai és egyéb feltételeket biztosította, a szükséges meliorációs feladatokat már elvégezte, a szénaértékben számított termés a kijelölt területen eléri a kat. holdankénti 25 q-át, a termelőszövetkezet, illetőleg a legeltetési bizottság szerepel a már kiépített mintalegelő hálózatban, s egyidejűleg vállalja a korszerű legeltetési mód megvalósítását. E kategóriában - a megyei beruházási kereten belül - biztosítani kell a legelőgazdálkodás fejlesztésével összefüggő épület-, gépi stb. beruházásokat.

b) II. kategóriába ugyancsak az I. kategóriánál megjelölt feltételek alapján kell a területeket besorolni azzal az eltéréssel, hogy a kijelölt területen a szénaértékben számított termés kat. holdanként legalább 20 q legyen és a besorolás független attól, hogy a gazdaság szerepel-e a mintalegelő hálózatban. Egyidejűleg el kell végezni a meglevő létesítmények (karám, fészer, felhajtóút stb.) felújítását is.

c) III. kategóriába az olyan rét- és legelőterületeket lehet besorolni, ahol a legelő állapota és termése helyes agrotechnikai beavatkozással gazdaságosan javítható és ezzel biztosítani lehet a további fejlesztés megteremtésének az alapját.

A rét- és legelőterületeket - az adottságoknak megfelelően - egy termelőszövetkezetben, illetőleg legeltetési bizottságnál több kategóriába is be lehet sorolni.