12/1987. (VI. 29.) MM rendelet

a gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról[1]

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 50. §-ának (2) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 20. §-ában, valamint az 1974. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 1020/1974. (V. 14.) MT határozat 1. pontjának második fordulatában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a külügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A gyámügyi igazgatás szervezete

A gyámhatóságok

1. §[3][4] A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatásköreinek megállapításáról szóló 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a, valamint 11. § b) pontja alapján gyámhatósági ügyekben első fokon jár el:

a) a települési önkormányzat jegyzője;

b)[5] a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban az a) és b) alattiak együtt: gyámhatóságok).

II. fejezet

A gyámhatósági hatáskör és illetékesség

A hatáskör

2. §[6]

Az általános illetékesség

3. § (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén a kiskorú szüleinek, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy gondnokának (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) állandó lakóhelye van (általános illetékesség).

(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők állandó bejelentett lakása különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, közülük az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a kiskorú állandó bejelentett lakóhelye van. Ha a kiskorú állandó bejelentett lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a gyámhatóság illetékes eljárni, amelynek területén az anya állandó bejelentett lakóhelye található.

(3)[7] Az ideiglenes gondnok rendelésével, működésével és felmentésével, valamint a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá helyezendő személy állandó lakóhelye szerinti gyámhatóság az illetékes.

(4) Állandó lakóhely hiányában - az előző bekezdésekben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét az ideiglenes lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely alapítja meg.

4. § Ha a kiskorúnak, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője vagy annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve a gondnokrendelés szükségessé vált.

Az egyéb illetékességi okok

5. § (1) Méhmagzat részére az a gyámhatóság illetékes gondnokot rendelni (Ptk. 10. §), amelynek területén az anya állandó lakóhelye van.

(2) Eseti gondnok rendelésére [Ptk. 225. § (1) bek.] - a családi jogállás megállapítására irányuló perekben történő gondnokrendelés kivételével - az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén a gondnok működésére szükség van.

(3) Ha a szülő a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri [Csjt. 48. § (3) bek.], a nyilatkozat felvételére bármelyik gyámhatóság illetékes.

(4) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet állandó lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó állandó lakóhelye alapítja meg.

(5)[8] Ha kiskorú nő és férfi kíván házasságot kötni, az előzetes engedély megadásának kérdésében a nő vagy a férfi állandó bejelentett lakóhelye szerinti gyámhatóság egyaránt eljárhat. Az a gyámhatóság, ahol az eljárás megindult, köteles erről a másik - ugyancsak illetékes - gyámhatóságot értesíteni.

(6) Ha a kiskorú a gyámhatóság engedélyével a szülői házat elhagyta [Csjt. 77. § (2) bek.], ezt követően a gyámhatóság illetékességét a kiskorú állandó lakóhelye alapítja meg.

(7) Ha a kiskorút intézeti nevelésbe vették [Csjt. 92/A. § (1) bek. c) pont], a gyámhatóság illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a kiskorú állandó lakóhelye nem változik. Ha a kiskorú állandó lakóhelye megváltozik, a gyámhatóság illetékességét a kiskorú állandó lakóhelye határozza meg.

(8) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító [Csjt. 90. § (1) bek.], gyámhatóság illetékes a kiskorú állami nevelésbevételére is [Csjt. 92/A. § (1) bek. e) pont].

(9) A gyámhatóság illetékessége az állami nevelésbevétel fennállásáig nem változik.

III. fejezet

A gyámhatósági eljárás közös szabályai

Az ügyfél

6. §[9] A gyámhatósági eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell.

Az eljárás megindítása

7. § A gyámhatóság - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az eljárást bármely ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.

A jegyzőkönyv (környezettanulmány)

8. § (1) Ha a gyámhatóság az ügyfél vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás stb. körülményeinek tisztázása céljából helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazó jegyzókönyvet (a továbbiakban: környezettanulmány) készít.

(2) A gyámhatóság az eljárása során felhasználhat másik szerv, hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv, dolgozója, illetve munkatársa (pl. egészségügyi szerv dolgozója, társadalmi szerv aktívája, nevelési-oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse) által tartott helyszíni szemléken készített jegyzőkönyvet, továbbá az általa más ügy eldöntéséhez készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta hat hónap még nem telt el.

(3) A gyámhatóság a bíróság megkeresésére is köteles környezettanulmányt készíteni.

A képviselet

9. § A gyámhatósági eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1)-(2) bek.] vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. § (1) bek.] kell igazolni.

A tényállás tisztázása

10. § A hivatalból indított vagy folytatott eljárás során - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a törvényes képviselőt és a korlátozottan cselekvőképes személyt, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, meg kell hallgatni. A meghallgatástól a gyámhatóság eltekinthet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

11. §[10] Ha az ügyben a kiskorú személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy egyéb körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként a nevelési tanácsadót, a pályaválasztási tanácsadót, a gyermekideggondozó intézetet vagy a családvédelemmel foglalkozó más szervet kell megkeresni. A gyámhatóság ilyen esetben arra kötelezi a szülőt, illetve a törvényes képviselőt, hogy a kiskorúval keresse fel a szakértőként kirendelt szervet és közreműködésével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez (a továbbiakban: a kiskorú személyiségére vonatkozó szakvéleménye).

A határozat alakja és tartalma

12. § (1) A határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a kiskorú, továbbá annak a személynek, akinek képviseletére gondnokot rendeltek vagy akire nézve kötelezettséget állapítottak meg, illetve akit valamire feljogosítottak anyja nevét, születési helyét, személyi számát, állandó és ideiglenes lakásának, valamint tartózkodási helyének címét,

b) a határozatba foglalt döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást és a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,

c) a határozatba foglalt döntés végrehajtásában, teljesítésében érdekelt szerv megkeresését.

(2) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a határozatot akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem, vagy nem teljesen állnak rendelkezésére.

A végrehajtható határozatok

13. § Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet a határozat jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.

MÁSODIK RÉSZ

EGYES GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

IV. fejezet

A házasságkötés

A házasságkötési engedély iránti kérelem

14. § A kiskorú házasságkötéséhez szükséges előzetes engedély [Csjt. 10. § (2) bek.] megadása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat (jövedelmi igazolás, szülői nyilatkozat, betétkönyv, tulajdoni lapmásolat stb.), amelyekből megállapítható, hogy a kiskorú házasuló, illetve meglevő vagy a tizennyolcadik életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van.

Az engedélyezés feltételei

15. § A gyámhatóság a házasságkötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú érdekét szolgálja, továbbá ha a kiskorú

a) a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi és erkölcsi fejlettséggel rendelkezik,

b) megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,

c) meglevő, illetőleg a tizennyolcadik életévének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, ellátásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítva vannak,

d) az engedély megadása iránti kérelmet szabad akaratából, befolyásolástól mentesen nyújtotta be.

V. fejezet

A családi jogállás

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

16. § (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § (1) bek.], a gyermek születése előtt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.

(3) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.

(4) A nyilatkozat hatályához szükséges

a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő,

b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi

és az anya

kérheti [Csjt. 37. § (4) bek.].

17. § (1) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek [Csjt. 37. § (5) bek.] tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a kiskorú gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.

(2) Az anyát, a törvényes képviselőt, illetőleg az apaként megjelölt férfit lehetőleg együttesen kell meghallgatni.

Képzelt személy szülőként való bejegyzése

18. §[11][12] Ha a gyermek egyik vagy mindkét szülője ismeretlen, vagy kiléte nem állapítható meg, a gyámhatóság a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születési anyakönyvének kiállításához szükség van.

VI. fejezet

Az örökbefogadás

Az örökbefogadás feltételei

19. § (1) Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul meg.

(2)[13] A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése tárgyában hozott döntése [Csjt. 48. § (1) bek.] előtt - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles meghallgatni:

a) az örökbefogadni szándékozó személyt,

b) a korlátozottan cselekvőképes kiskorút, kivéve ha az örökbe fogadni szándékozó személyt vér szerinti szülőjének ismeri,

c) a kiskorú szülőjét, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, vagy a kiskorút a gyámhatóság jogerősen nem nyilvánította örökbefogadhatónak,

d) a törvényes képviselőt, ha nem a szülő a törvényes képviselő,

e) a házasságban élő, de önállóan örökbefogadni szándékozó személy vele együttélő házastársát.

(3) Nem kell meghallgatni

a) a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján nyiltkozattételre köteles személyt, ha állandó lakhelye külföldön van és külföldön is tartózkodik, hogy nyilatkozatát közokiratba vagy magánokiratba foglalta és azt felülhitelesítették [Pp. 195. § (5) bek., 198. § b) pont],

b)[14]

c) az intézeti gyámot, ha nyilatkozatát írásba foglalta.

d)

19/A. §[15] Az örökbefogadhatóság szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-két látogatás, levélváltás, illetve telefonhívás.

20. § (1) A 19. § (2) bekezdésében megjelölt személyek meghallagatásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy

- az örökbefogadás joghatásait (Csjt. 51-53. §) ismeri és tudomásul veszi,

- vér szerinti szülőként történő anyakönyvezést kéri-e,

- vele szemben a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

- az örökbefogadást követően az örökbefogadott milyen nevet viseljen,

b) a házasságban élő, de önállóan örökbefogadni szándékozó személlyel együttélő házastárs nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

21. § (1) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a gyámhatóság előtt lehet tenni. A külföldön készített okiratot az illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie.

(2)[16] Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdésében szabályozott hozzájáruló nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről [Csjt. 48. § (3), (4) és (5) bek.], a gyámhatóság ezt a tényt, valamint a tájékoztatás tudomásul vételét jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott kiskorú esetében a gyámhatóság a szülő Csjt. 48. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő 60 napon belül megtagadhatja. 60 nap elteltével - ha a gyámhatóság nem foglalt állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(4) A gyámhatóság a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni.

(5) A kiskorúak Csjt. 48. § (4) bekezdése szerinti egészségi károsodását az illetékes szakorvosi intézet véleménye alapján lehet megállapítani.

(6) Intézeti gyámság alatt álló kiskorú helyett a lemondó nyilatkozatot törvényes képviselője nem teheti meg. [Csjt. 59. § (3) bek.].

22. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelemhez az örökbe fogadni szándékozó személynek csatolnia kell

a) a három hónapnál nem régebbi születési és a házassági anyakönyvi kivonatát,

b) a jövedelmi viszonyokról szóló igazolást.

(2) Az eljárás során be kell mutatni

a) a gyámot vagy eseti gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó törvényes képviselője,

b) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,

c) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot.

(3) Az eljárás során a gyámhatóság beszerzi

a) a kiskorú három hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát,

b) ha a kiskorú szülei nem élnek, a szülők halotti anyakönyvi másolatát,

c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyező jogerős bírósági ítéletet,

d)[17]

23. § (1) A gyámhatóság az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt

a) az örökbe fogadni szándékozó személynél környezettanulmányt készít,

b) szükség esetén beszerzi

- a kiskorú személyiségére vonatkozó szakvéleményt, illetve az örökbe fogadni szándékozó személyiségére vonatkozó pszichológus- szakértői véleményt,

- a házi vagy hatósági orvosi bizonyítványt az örökbe fogadni szándékozó, illetőleg az örökbefogadandó egészségi állapotáról, az örökbefogadandó fejlődését befolyásoló betegségekről.

(2)[18] Intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú örökbefogadása esetén az (1) bekezdésben meghatározott igazolásokat az intézeti gyám útján kell beszerezni.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt iratok tartalmát az örökbe fogadni szándékozóval ismertetni kell.

24. § Az örökbefogadott és az örökbefogadó által együttesen előterjesztett kérelemre a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben - a vér szerinti szülő meghallgatása után - felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

25. §[19] Az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú örökbefogadásával kapcsolatos ügyben a gyámhatóság soron kívül köteles eljárni.

26. § (1) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a kiskorú örökbefogadása előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,

b) a kiskorú örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést [Csjt. 53. § (1), (3)-(5) bek.],

c)[20] a kiskorú anyakönyvezéséhez szükséges adatokat [Csjt. 53. § (2) és (6) bek.].

d)[21]

(2)[22]

(3) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet kell feltüntetni, ahol az örökbefogadó a kiskorú születésének időpontjában lakott.

(4) Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik jogerőssé.

27. § (1) Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a gyámhatóság nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a gyámhatóság jogerős határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha

a) a kérelmet a 22. § (1) bekezdésében előírt mellékletekkel együtt, a nagykorúság elérése előtt legalább hatvan nappal nyújtották be,

b) a 19. § (2) bekezdésében meghatározott személyek meghallgatása megtörtént, illetve a 19. § (3) bekezdés a)-c) pontjában előírt nyilatkozatok rendelkezésre állnak,

c) a jogerős határozat hiánya az örökbe fogadni szándékozó személy mulasztására nem vezethető vissza,

d) az örökbefogadásnak a Csjt. 47. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 48. §-a alapján nincs akadálya.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a gyámhatóság állapítja meg a 26. §-ban foglaltak szerint.

Az örökbefogadás felbontása

28. § Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az örökbefogadott leszármazottainak születési helyét, idejét és lakóhelyét,

b) az örökbefogadott és leszármazottai házasságkötésének helyét és idejét,

c) a felek nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadás felbontásának joghatásait ismerik,

d) az örökbefogadottnak és leszármazottainak az örökbefogadás utáni családi jogállására és névviselésére vonatkozó adatokat,

e) azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az örökbefogadás felbontását kizáró körülmény nem áll fenn [Csjt. 56. § (2) bek.].

29. § Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) az örökbefogadást engedélyező gyámhatóság megnevezését, a határozat számát és keltét,

b) az örökbefogadottnak az örökbefogadás előtti és utáni nevét, továbbá az örökbefogadottnak, valamint az örökbefogadás felbontásával érintetteknek az örökbefogadás felbontása utáni nevét,

c)[23] az örökbefogadott születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, házasságkötésének helyét és idejét, az örökbefogadott leszármazottai anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek az örökbefogadás felbontásával érintettek újbóli anyakönyvezéséhez,

d) az örökbefogadás felbontása iránti kérelem beadásának napját,

e) annak megállapítását, hogy az örökbefogadás kinek a vonatkozásában szűnt meg [Csjt. 58. § (1) bek.].

VII. fejezet

A szülői felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás

A szülői felügyelet

30. § Ha a kiskorú szülei nem élnek együtt és a kiskorú azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg szülői felügyelete a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján szünetel vagy a szülő meghalt, a gyámhatóság a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését - ha nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani - megállapítja és felhívja őt joga gyakorlására.

31. § A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha

a) a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki a gyámhatóság felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem határozza meg,

b) a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek nevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhatóság felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be,

c) a különélő, de a gyermek nevének meghatározásában együttesen döntő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni és a gyámhatóság felhívása ellenére - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.

32. § Ha a szülő a gyámot rendelő vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt. 71. § (2) bek.] a gyámhatóság előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kiskorú nevét, születési helyét és idejét, személyi számát, valamint a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy minden olyan adatát, amelyből személyazonossága és tartózkodási helye kétséget kizáróan megállapítható.

33. § (1) A gyámhatóság a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezésekor [Csjt. 77. § (2) bek.] vizsgálja, hogy a kiskorú törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. Az eljárás a kiskorú kérelmére indul. Ha a gyámhatóság a kérelmet elutasítja, egyidejűleg kötelezi a szülői házat engedély nélkül elhagyó kiskorút a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.

(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a kiskorú nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. Az eljárás során a szülőket meg kell hallgatni.

34. § A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában [Csjt. 78. § (3) bek.] a gyámhatóság a szülő vagy a kiskorú kérelmére dönt.

A kapcsolattartás

35. § (1) Különélő szülők kapcsolattartás szabályozása iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].

(2) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak az Áe. 43. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát és időtartamát,

b) a rendszeres (folyamatos) és a rendkívüli (időszakos) kapcsolattartás esetében a gyermek átadásának és visszaadásának helyét, idejét és módját,

c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét.

(3) Ha a gyermekkel való kapcsolattartásról a Csjt. 92. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a gyámhatóság dönt, a kapcsolattartást akadályozó körülményről a felek lehetőleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell.

36. § A kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, ha a szülő a gyermekét a különélő másik szülő ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

VIII. fejezet

A kiskorúakról való állami gondoskodás

Védő- és óvóintézkedés

37. § (1)[24] Ha a gyámhatóság védő- és óvóintézkedésként pártfogót rendel ki [Ágr. 2. § (3) bek.], határozatában tájékoztatja a pártfogót feladatairól és a kiskorú részére megállapított magatartási szabályokról.

(2) A pártfogó tevékenységéről, munkájának eredményéről és tapasztalatairól szükség szerint vagy a kirendelő határozatban meghatározott időközönként tájékoztatja a gyámhatóságot. Indokolt esetben javaslatot tesz a pártfogás megszüntetésére.

A kiskorúak segélyezése

38. § (1) A Csjt. 92/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján védő- és óvóintézkedésként segély megállapítását kezdeményezheti a nevelési-oktatási intézmény, továbbá a családvédelemmel foglalkozó más szerv is.

(2)[25]

(3)[26] -(4)

(5)

39. § (1)[27]

(2)[28] A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó egy főre jutó jövedelmének megállapításakor [Ágr. 3. § (2) bek.] minden rendszeres, illetőleg esetenkénti jövedelmet figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy az milyen jogviszonyból származik.

(3)[29] A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó köteles a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges változást 15 napon belül bejelenteni. A rendszeres nevelési segélyben részesített körülményeiben bekövetkezett változás esetén a rendszeres nevelési segély összege módosítható, illetve a segélyezés megszüntethető.

40. § (1)[30]

(2) A rendszeres nevelési segély a nagykorúság elérése után is folyósítható addig az időpontig, ameddig a segélyezett tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll.

(3)[31] Ha a segélyezett tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, illetve a kiskorú segélyezett házasságot kötött, a rendszeres nevelési segély folyósítását meg kell szüntetni. A törvényes képviselő, illetve a nagykorú segélyezett e körülményeket köteles bejelenteni.

(4)[32]

A kiskorú intézeti elhelyezése

41. § (1) Az intézeti elhelyezéssel kapcsolatosan hozott határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban meghatározottak mellett tartalmazni kell:

a) a gyermeket fogadó gyermek- és ifjúságvédő intézet megjelölését, a bevitel időpontját és módját,

b) az a) pontban megjelölt időpont elmulasztása esetére azt a legkésőbbi időpontot, ameddig a kiskorú a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe bevihető.

(2) A kiskorú elhelyezésének módját - a törvényes képviselő javaslatának figyelembevételével - a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója határozza meg, s erről - a bevitelétől számított tizenöt napon belül - értesíti a törvényes képviselőt és a gyámhatóságot.

(3) Az intézetben elhelyezett kiskorú szülője a gyermekével való érintkezés során a nevelő intézmény rendjét köteles betartani.

A kiskorú intézeti nevelésbe vétele

42. § (1) Ha a kiskorút intézeti nevelésbe kell venni [Csjt. 92/A. § (1) bek. c) pont], a gyámhatóság

a) a kiskorú tartózkodási helyén környezettanulmányt készít, beszerzi a kiskorú születési anyakönyvi másolatát, egészségi állapotáról készített orvosi igazolást, szükség esetén a kiskorú személyiségére vonatkozó szakértői véleményt, valamint a tartásra köteles személy jövedelmi, vagyoni viszonyait tanúsító igazolásokat,

b)[33] meghallgatja a szülőt a 13. életévét betöltött kiskorú esetében képzési irányának, életpályájának, illetve a gyermek tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban. A szülő kérheti, hogy gyermekét nevelőszülőnél, nevelőotthonban, kollégiumban, diákotthonban vagy egyéb helyen helyezzék el. Ezt a nyilatkozatot az intézeti gyámnak a döntéshozatal során mérlegelni kell.

(2) Az intézeti nevelésbevétellel kapcsolatos határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő bevitele időpontját és módját,

b) a kiskorú és a szülő kapcsolattartására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő bevitelről a gyámhatóság, illetőleg a gyámhatóság rendelkezése alapján a törvényes képviselő gondoskodik.

(4) A gyámhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri - a gyermek- és ifjúságvédő intézettől negyedévenként kapott tájékoztatás alapján - az intézeti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó intézettel való együttműködését, továbbá, hogy a gyermek intézeti nevelésének megszüntetése érdekében a szülő változtatott-e magatartásán, életvitelén, körülményein.

(5)[34] A gyámhatóság, ha az intézeti nevelésbe vételkor ez nem történt meg, köteles a 13. életévét betöltött kiskorú pályaválasztásáról a szülőt meghallgatni.

43. § (1) Az intézeti nevelésbe vett kiskorú nevelőszülőnél történő elhelyezése [Csjt. 92/A. § (3) bek.] különösen akkor indokolt, ha a gyámhatóság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt pert indít annak érdekében, hogy a kiskorút állami nevelésbe vehesse.

(2) Az intézeti nevelés megszüntetése esetén a kiskorú a gyermek- és ifjúságvédő intézet értesítésében megjelölt helyről és időpontban vihető el.

A kiskorú ideiglenes hatályú intézeti beutalása

44. § Ha a kiskorút nem az a gyámhatóság utalja ideiglenes hatállyal intézetbe, amelyik annak megszüntetésére hatáskörrel rendelkezik [2. § (2) bek. g) pont], a törvényes képviselőnek az ideiglenes hatályú intézetbe utalás megszüntetése iránti kérelmét haladéktalanul meg kell vizsgálni.

A kiskorú állami nevelésbe vétele

45. § Az állami nevelésbe vett kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő beviteléről a 42. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett a gyermek- és ifjúságvédő intézet is gondoskodhat.

46. §[35][36] Az állami nevelésbevételt elrendelő határozat indokolásának tartalmaznia kell az állami nevelésbevétel okát [Ágr. 14. § (1) bek.] a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.

Az intézeti elhelyezett, az intézeti, illetőleg az állami nevelésbe vett kiskorú gondozási díja

47. § (1) A gondozási díj fizetési kötelezettség addig a napig áll fenn, ameddig a kiskorú intézeti elhelyezése, intézeti nevelésbevétele, illetőleg állami nevelésbevétele tart.

(2)[37] Ha az intézeti elhelyezett kiskorú után tartásdíjat fizetnek, a gondozási díj fizetésére az a szülő köteles, aki a tartásdíjat kapja. A gondozási díj megállapításánál a tartásdíj összegét figyelembe kell venni.

(3) Ha az ideiglenes hatállyal intézetbe utalt kiskorút a gyámhatóság intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe veszi, a törvényes képviselőt kötelezni kell arra, hogy a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő felvétele időpontjáig - legfeljebb 6 hónapra - visszamenően a felvett tartásdíjat gondozási díj címén fizesse be.

(4) A sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint gyermekének gondozása céljából fizetésnélküli szabadságon lévő és gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díj fizetési kötelezettsége szünetel.

(5) A gyámhatóság a gondozási díj fizetésére köteles személy jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás alapján a gondozási díj összegét módosíthatja.

(6) Ha az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú szülőjét vagy más személyt a bíróság a gondozási díj fizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozat egy példányát az ítéletet hozó bíróságnak meg kell küldeni.

(7) Ha az állami nevelésbevétel megszüntetésére a kiskorú örökbefogadása miatt kerül sor, a vér szerinti szülő gondozási díj fizetési kötelezettsége megszüntetése tárgyában hozott határozatban az örökbefogadás ténye mellett az örökbefogadó nevét és egyéb adatait nem lehet feltüntetni.

48. §[38] (1) A gyámhatóság határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat milyen számlaszámra kell befizetni. A gondozási díj fizetési kötelezettséget, a befizetéseket és a hátralékokat nyilván kell tartani. A nyilvántartott gondozási díj - méltányosságból vagy elévülés miatt történő - törlése a gyámhatóság feladata.

(2) A jegyző köteles a gondozási díjat a kiskorú intézeti gyámságát ellátó gyermek- és ifjúságvédő intézetet fenntartó megyei önkormányzat számlájára félévenként (minden év július 1-jéig, illetve december 15-ig) átutalni.

(3) Ha a gyámhatóság illetékessége megváltozik, az ügy áttételével egyidejűleg

a) értesíti a gondozási díj fizetésére kötelezettet, illetőleg munkáltatóját, hogy a gondozási díjat a megjelölt időponttól kezdve az illetékes gyámhatóság által meghatározott számlára fizesse;

b) gondoskodik arról, hogy a gondozásra kötelezett a nyilvántartásból törlésre kerüljön.

IX. fejezet

A gyámság és a gondnokság

A gyám kirendelése és működése

49. § (1) A gyámrendelés előtt [Csjt. 94. § 1. bek.] a gyámhatóságnak vizsgálnia kell:

a) a gyámrendelés okát,

b) van-e olyan személy, akit gyámul ki lehet rendelni (Csjt. 95-96. § és 100. §),

c) a kiskorúnak van-e vagyona.

(2) Ha a gyámhatóság a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek.], a gyámok közül - meghallgatásuk után - kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli.

50. § (1) A hivatásos gyám [Csjt. 97. § (3) bek.] feladatait munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is el lehet látni.

(2) Hivatásos gyám nem lehet a közigazgatási szerv gyámhatósági feladatot ellátó dolgozója, továbbá aki a kiskorú gyámi tisztének ellátására (Csjt. 96. és 100. §).

(3) Ha a hivatátos gyám feladatait nem munkaviszony keretében látja el, részére - a gyermekek számát és a végzett munkát figyelembe véve - a külön jogszabály szerint - tiszteletdíj állapítható meg.

A gondnokság kirendelése

51. § (1) A gondnok kirendelésére és működésére a 49-50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A gondnok rendelése előtt a gyámhatóságnak vizsgálnia kell

a) a gondnokrendelés okát (Ptk. 10. §, 12-21. §, 224-225. §),

b) van-e olyan házastárs, szülő, rokon vagy hozzátartozó, akit gondnokul ki lehet rendelni [Ptk. 11. § (2) bek., 40. §].

(3) A gyámhatóság elutasítja az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet, ha a gondnokrendelést a családi jogállás rendezése iránti per megindítása érdekében kérték, de megítélése szerint a per nem áll a kiskorú érdekében.

(4) Ha elmeosztályon (alkohológiai osztályon) elhelyezett személy érvényes képviseletéről kell gondoskodni, a gyámhatóságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett vizsgálnia kell, hogy a gondnokolt milyen folyamatban levő ügyben érdekelt, van-e és hol vagyona, jövedelme, ki a kezelője, továbbá hol van az állandó lakása és milyen jogcímen lakik ott.

(5) Nem lehet kirendelni a szociális intézmény dolgozóját az intézetben elhelyezett személy, illetőleg az egészségügyi, valamint a területi szociális gondozó dolgozóját a gyógyítása, gondozása alatt álló személy gondnokául.

52. § (1) A méhmagzat részére születése előtt gondnokot kell rendelni (Ptk. 10. §), ha az anya kiskorú vagy gondnokság alatt áll. A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket [Csjt. 87. § (1) bek.] a méhmagzat tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A zárgondnok [Ptk. 9. § (3) bek.] a vagyont leltárral veszi át, s a zárlat feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig köteles megőrizni.

(3) Eseti gondnokul (Ptk. 225. §) elsősorban ügyvédi irodát kell kirendelni.

(4) Az eseti gondnok - a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelésének célja megvalósult vagy annak oka megszűnt, ezt követően nyolc napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentést benyújtani.

(5) Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíjat a gyámhatóság az ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a gyámhatóság az Áe. 18. §-ának (3) bekezdése alapján ügygondnokot rendel el.

53. § A gyámhatóság annak megaállapítása céljából, hogy a nagykorú személynek az ügeyi viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, az ideiglenes gondnok rendelése előtt [Ptk. 44. § (1) bek.] beszerzi a gondnokság alá helyezendő állandó lakóhelye szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó idegbeteg-gondozó intézet (ideg- és elmegyógyintézet) szakvéleményét.

54. § (1)[39] A gyámhatóság legkésőbb az ideiglenes gondnok kirendelését követő három hónap elteltével köteles a gondnokság alá helyezés iránti pert megindítani feltéve, hogy a perindításra egyébként jogosultak még nem nyújtottak be keresetlevelet (Ptké. 8. §).

(2) A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, illetve a gondnokság megszüntetése iránti per esetén a keresetlevélben a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni a gondnokság alá helyezendő, illetve a gondnokság alatt álló személy ingatlanának tulajdoni lap számát és helyrajzi számát, valamint nyugdíjas esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot.

(3) A kresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezendő, illetőleg a gondnokság alatt álló személy

a) születési anyakönyvi kivonatát vagy másolatát, kivéve, ha az iratokat külföldről kell beszerezni,

b) elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt,

c) tulajdonában levő ingatlanok tulajdoni lapját.

X. fejezet

A vagyonkezelés

A törvényes képviselő vagyonkezelői jogának korlátai

55. § A gyám és a gondnok a kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy vagyonát leltár alapján veszi át. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.

56. § (1) Ha törvényes képviselő a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait köteles a gyámhatóságnak beszolgáltatni

a) a pénzt az Országos Takarékpézntárnak a gyámhatóság székhelye szerint illetékes fiókjánál vagy - külön jogszabályban meghatározott - más pénzintézetnél [(a továbbiakban: pénzintézet) nyiott gyámhatósági fenntartásos betétben (a továbbiakban: betét)],

b) a személyi tulajdon szókásos tárgyai körébe nem tartozó ékszereket, ezüt-, arany-, platinatárgyakat, drágaköveket a Magyar Nemzeti Banknál letétként,

c) a muzeális emléket az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.

(2) A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe nem tartozó és az (1) bekezdésben fel nem sorolt értéktárgyak megőrzéséről a fővárosban, megyében működő gyámhatóság gondoskodik.

(3) A pénzintézet a betétet a külön jogszabályban meghatározott módon, elkülönítetten kezeli,

(4)[40]

57. § Az intézeti nevelésbe vett, illetőleg az állami nevelésbe vett kiskorú részére folyósított árvaellátást a nyugdíjfolyósító szerv közvetlenül a betétbe utalja át. A pénzintézet félévenként értesíti a gyámhatóságot az összes bevételezéséről.

58. § (1) A pénzintézet a befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja vagy kívánságára letétként kezeli. A pénzintézet a betétben elhelyezett összegről és az elhelyezés időpontjáról a gyámhatóságot a jogosult nevének, lakcímének és a betét számának közlésével értesíti.

(2) A gyámhatóság megkeresésre, illetőleg a törvényes képviselő személyében törént változás esetén hivatalból haladéktalanul közli a pénzintésettel a törvényes képviselő nevét és lakcímét.

(3) Az ügyben való illetékességének megszűnése esetén a gyámhatóság az iratok áttételével egyidejűleg értesíti a pénzintézetet. A pénzintézet a betétet megküldi az illetékes gyámhatóság székhelyén működő pénzintézetnek.

59. § (1) A gyámhatóság a betétben elhelyezett pénz feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel.

(2)[41] A nagykorúság elérése, a gondnokság alá helyezés megszűnése, illetve megszüntetése esetén betét gyámhatósági kezelése megszűnik.

Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek

60. § Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatosan az első fokú bíróság a Pp. 309. §-ának (2) bekezdése alapján nem intézkedett, a gyámhatóság az ingatlan adatainak és a bírósági határozat számának közlésével megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, a gondoknság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

61. § (1) A kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában levő ingatlan tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat érvényességéhez - értékhatártól függetlenül - a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

(2) A gyámhatóság az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e. A gyámhatósági jóváhagyás a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges - jogszabályban előírt - egyéb feltételeket nem pótolja.

(3)[42] A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, valamint az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az Illetékhivatal hat hónapnál nem régebben már megállapította.

(4) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.

62. § (1) A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződés jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.

(2) A gyámhatóság eltérő rendelkezés hiányában az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.

(3) Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhatóság a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tojadonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházzák át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot a gyámhatóságnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok jóváhagyása

63. § (1) A törvényes képviselőnek a kiskorú vagy a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában levő, az 56. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint (2) bekezdésében felsorolt ingó dolog elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó nyilatkozatának érvényességéhez - értékhatárra tekintet nélkül - a gyámhatóság jóváhagyására van szükség.

(2) A jóváhagyásra a 61. § (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értéket számlával, a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy igazolásával, illetőleg bármely más hitelt érdemlő módon igazolni lehet.

A lakásbérleti ügyek

64. § (1) A kiskorú, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti jogáról történő lemondásához vagy lakáscseréjéhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

(2) A gyámhatóság a jognyilatkozatot akkor hagyhatja jóvá, ha a kiskorú, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.

65. § (1) Ha az intézeti nevelésbe, illetőleg állami nevelésbe vett kiskorú ingatlan tulajdonosa, vagy lakás bérleti jogviszonya áll fenn, az intézeti gyám vagy a kijelölt vagyonkezelő gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.

(2)[43] Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetve a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, a gyámhatóság kezdeményezheti, hogy a fenntartás költségeit az önkormányzat rendelkezésre bocsássa, vagy arról más módon gondoskodjon.

Közreműködés a hagyatéki eljárásban

66. § (1) A gyámhatóság biztosítási intézkedést kezdeményez a hagyaték, illetőleg a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak megóvása érdekében.

(2) A hagyatékátadó végzés kézbesítése után a gyámhatóság

a) megvizsgálja a végzés tartalmát és szükség esetén azt fellebbezéssel megtámadja vagy intézkedik, hogy a gyámhatóság által kirendelt gondnok a kiskorú, a gondnokság alatt álló, az ismeretlen helyen távollevő személy, illetőleg a méhmagzat igényét perrel érvényesítse,

b) az örökséget nyilvántartásba veszi és erről a törvényes képviselőt értesíti,

c) ingatlan öröklése esetén meggyőződik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Intézkedés a nagykorúság elérése, illetőleg a gondnokság megszüntetése esetén

67. § A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhatóság értesíti

a) a jogosultat vagyona állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben levő vagon helyéről és a vagyon feletti rendelkezés módjáról,

b) a földhivatalt a jogosult kiskorúságára, illetve a ha a bíróság erről nem rendelkezett, a gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,

c)[44] a pénzintézetet, a zárolt számla kezelőjét a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, hogy a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,

d) a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy nyugdíjszerű egyéb ellátásban részesült.

A számadás

68. § (1) Az előző évről szóló rendszeres számadást (a továbbiakban: rendszeres számadás) minden év február hó 15. napjáig kell a gyámhatósághoz benyújtani. A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön-külön tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat.

(2) A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha

a) a vagyon forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg,

b) a gyámhatóság engedélyezte, hogy a vagyon állagátt a gyermek, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék [Csjt. 83. § (2) bek.], feltéve, hogy az igénybe vett összeg évenként nem éri el a tartás költségeit.

(3) A gyámhatóság a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá a számadásra köteles személyt a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontja alapján készített egyszerűsített számadás benyújtását követően is kötelezheti a bevételek és kiadások tételes feltüntetésére és igazolására.

(4) Ha a bevételt, illetőleg a kiadást igazoló okirat benyújtása akadályba ütközik, a tétel helyességét a gyámhatóság egyéb módon is megállapíthatja.

69. § (1) A gyámhatóság eseti számadás benyújtására hívhatja fel azt, akinek engedélyezte, hogy a kiskorú vagy a gondnokság alá helyezett személy vagyonának állagát igénybe vegye, illetőleg azt, aki rendszeres számadásra köteles.

(2) Az eseti számadás elkészítésekor a 68. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

70. § (1) A gyámhatóság által kirendelt vagyonkezelőnek a vagyon kezelői jogának megszűnésekor a vagyon állagára vonatkozó számadását (a továbbiakban: végszámadás; a 68-70. §-ban meghatározott számadás együtt: számadás) hatvan napon belül kell előterjeszteni.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás rendszeres számadásra épül.

(3) Ha a gyámság megszűnésével a kiskorú szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhatósághoz kell benyújtani.

(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az, akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhatóságnak köteles a végszámadást benyújtani.

(5) Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tistséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult.

71. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhatóság

a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,

b) indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, illetőleg a hozzátartozóknak a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhatóság felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni.

(2) Ha a számadás helyes, a gyámhatóság elfogadja és a végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti.

(3) Ha a számadás alapján a gyámhatóság hiányt vagy az indokolatlan kiadás, illetve nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét nyolc napon belül fizesse be a betétbe. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhatóság a követelés érvényesítése iránt pert indít.

72. § (1) Ha számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhatóság a számadási kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetőleg a gyámot, a gondnokot tisztségéből elmozdítja [Csjt. 108. § (1) bek.].

(2) A Csjt. 110. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.

III. RÉSZ

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

XI. fejezet

A rokonok eltartása és egyéb nemzetközi vonatkozású szabályok

A rokonok eltartása

73. § (1) Külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyaroszágon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén van annak a személynek az állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják.

(2) A gyámhatóság a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben soron kívül jár el.

(3) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amely csatlakozott a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezményhez és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezményez, a gyámhatóság eljárása során mindkét egyezményt alkalmazza.

(4) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek fizetését önként vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást.

(5) A külföldre irányuló megkeresések és a külföldről érkező megkeresésekre adott válaszok nyelve - ha nemzetközi szerződésből vagy ennek hiányában viszonosságból más nem következik - a magyar.

74. § Ha a magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság téjékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes első fokú bírósághoz kell fordulnia.

75. § Ha a tartásra köteles személy külföldre távozik, a gyámhatóság a törvényes képviselőnek a tartásra vonatkozó jognyilatkozatát [Ptk. 19. § (1) bek. a) pont] akkor hagyhatja jóvá, ha a tartásra köteles személy igazolja rendszeres jövedelmét és nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat a tartásdíj jövőbeni folyamatos teljesítésére biztosítékot nyújt. Ennek hiányában a tartásra köteles személynek a jogosult tizennyolcadik életéve betöltéséig esedékes tartásdíjat egyösszegben kell kifizetnie, vagy a tartásdíj fedezetéül szolgáló vagyontárgyat a jogosult rendelkezésére kell bocsátania.

Egyéb nemzetközi vonatkozású szabályok

76. § Ha a gyámhatóság eljárása során megállapítja, hogy vagyoni érték tekintetében a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések szerint külföldi az érdekelt, értesíti a devizahatóságot a vagyon állagáról, a jogosult nevéről és lakcíméről, valamint a szerzés jogcíméről. Egyidejűleg tájékoztatja a kötelezettet, hogy a teljesítéskor a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia.

77. § Ha a gyámhatósági eljárásban hontalan személy érdekelt vagy az állampolgárság vitás, továbbá ha az alkalmazandó nemzetközi szerződés vagy a külföldi jog kétes, az iratokat - állásfoglalás céljából - a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak meg kell küldeni.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XII. fejezet

Különféle, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

Különféle rendelkezések

78. § (1) A gyámhatóság a kiskorú érdekében intézkedéseket tehet, így különösen

a)[45] a kiskorú veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása miatt feljelentést tesz,

b)[46] az alkoholista, a kábítószer-élvező, illetve a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó törtvényes képviselő ellen kötelező gondozásra kötelezés, illetve gyógykezelés érdekében eljárást indít,

c)[47][48] megállapítja az intézeti nevelt, állami nevelt kiskorú lakóhelyét,

d)[49] igazolást állít ki a családi pótlékra való jogosultság megállapításához arról, hogy az egyik szülő a háztartásában élő gyermekről legalább két hónap óta nem gondoskodik.

(2)[50] A gyámhatóság kezdeményezheti a tényleges állapotnak megfelelő bejelentés teljesítésére történő kötelezést , ha kiskorú lakcímével kapcsolatosan ezt a törvényes képviselő elmulasztotta.

79. §[51]

80. § (1) A gyámhatóság egységes nyilvántartást vezet

a) az állami gondoskodásban részesülő kiskorúakról, a gyámság, a gondnokság alatt állókról,

b) az a) pontban felsoroltak, valamint a kiskorú olyan vagyonáról,

- amely nem tartozik a szülő kezelése alá [Csjt. 80. § (2) bek.],

- amelyet a gyámhatóság rendszeres felügyelete alá vont [Csjt. 81. § (2) bek.],

- amelyet a gyámhatósághoz beszolgáltattak [Csjt. 82. § (2) bek.].

(2)[52] A gyámhatóság - eseti, ügy- és zárgondnok rendelés kivételével - a gondnokot kirendelő határozatát nyilvántartás céljából megküldi a gondnokolt lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak feltéve, hogy a határozatot nem e szerv hozta.

Átmeneti szabályok

81. § (1) Az 1987. július 1-jét megelőzően intézetben elhelyezett, illetve állami gondozásba vett kiskorúak ügyét 1989. január 1-jéig felül kell vizsgálni. Ennek eredményeképpen az állami gondozást és ha fenntartása nem indokolt, az intézeti elhelyezést meg kell szüntetni, indokolt esetben az állami gondoskodásnak a Csjt. 92/A. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott valamely formáját kell alkalmazni.

(2) Az állami gondozással kapcsolatos ügyekben annak felülvizsgálatáig a rendelet hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a rendelet hatálybalépése előtt a kiskorú részére rendszeres nevelési segélyt állapítottak meg, a döntést 1987. december 1-jéig felül kell vizsgálni. Ha a rendszeres nevelési segély folyósításának feltételei fennállnak [Ágr. 3. § (2) bek.], a rendszeres nevelési segély új összegét 1988. január 1-jétől kell megállapítani.

Hatálybaléptető rendelkezések

82. § (1) Ez a rendelet 1987. július hó 1. napján lép hatályba. A segély összegére és kifizetésére vonatkozó rendelkezések 1988. január hó 1. napjától alkalmazhatók.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyes kiskorúak ideiglenes gondozásáról szóló 4/1970. (VI. 4.) MM rendelet,

b) a gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet, valamint az ezt módosítő 2/1978. (I. 20.) OM, az 5/1978. (IV. 23.) OM, a 2/1982. (I. 27.) MM, az 1/1983. (II. 23.) MM, a 23/1983. (XII. 28.) MM rendelet,

c) a művelődésügyi jogszabályokban megállapított egyes hatáskörök módosításáról szóló - a 9/1981. (VI. 13.) MM rendelettel módosított - 187/1968. (M. K. 23.) MM utasítás 9. pontja,

d) a gyámhatósági ügyviteli szabályzatról szóló 107/1970. (M. K. 4.) MM utasítás, valamint az ezt módosító 120/1974. (M. K. 24.) OM utasítás,

e) a községek és nagyközségek tanácsi szakigazgatási szervének művelődésügyi, valamint gyámügyi hatásköréről és feladatairól szóló 165/1971. (M. K. 22.) MM utasítás D) Feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem körében, valamint a gyámügyek elintézésében című fejezete,

f) a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének feladatairól, hatásköréről, hatósági jogköréről szóló 142/1973. (M. K. 13.) MM utasítás II. fejezetének 14. pontja és a 16. pont d) bekezdésének első, második és harmadik fordulata,

g) a megyei városi, fővárosi kerületi, városi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének feladatairól, hatásköréről, hatósági jogköréről szóló 173/1973. (M. K. 20.) MM utasítás II. fejezete 15. pontjának e) bekezdése.