34/2004. (III. 30.) GKM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (3) bekezdése b) pontjának 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1]

(2) Az ER. 2. §-a a következő (11) és (12) bekezdésekkel egészül ki:

"(11) A rendelet alkalmazásában "európai típusbizonyítvánnyal ellátott jármű": az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító, a Tanács 92/53/EGK irányelve, illetőleg e rendelet A. Függeléke alapján "EK típusjóváhagyó okmány"-t adott ki.

(12) A rendelet alkalmazásában "bontási információk": azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra."

2. §

Az ER. 4. §-a a következő (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki:

"(12) Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban* meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a KKF a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.[2][3]

(13)[4]

3. §

Az ER. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1)[5]

(2) Az összeépítési engedély - a (3)-(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával - abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a területi közlekedési felügyelet feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - a területi közlekedési felügyelet az engedély záradékolásával igazolja."

4. §

Az ER. 10. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi esetében meg kell állapítani, hogy a gépkocsi a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozik-e. E megállapítással szemben lefolytatott jogorvoslati eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét is."

5. §

Az ER. 31. §-a a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

[Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: ]

"- az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről 8. cikkének (3) és (4) bekezdésével;

- az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

- a Bizottság 2003/26/EK irányelve a haszongépjárművek sebességkorlátozó készülékei és kipufogógáz-kibocsátása tekintetében a 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;

- a Bizottság 2003/27/EK irányelve a gépjárművek kipufogógáz-kibocsátásának vizsgálata tekintetében a 96/96/EK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;

- a Bizottság 2003/77/EK irányelve a motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyására vonatkozóan a 97/24/EK és a 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 2003/102/EK irányelve a gyalogosok és más sérülékeny úthasználók védelmére vonatkozó követelményekről a gépjárművel történő ütközés esetén, valamint a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról."

6. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) Az e rendelet 2. §-ával megállapított ER. 4. §-ának (12) bekezdése és a 3. §-ával megállapított ER. 9. §-ának (1) bekezdése 2005. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az ER.

a) 5. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul,

b) 10. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul,

c) A. Függeléke e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul,

d) B. Függeléke helyébe e rendelet 4. számú mellékletében foglalt B. Függelék lép.

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 34/2004. (III. 30.) GKM rendelethez

1. Az ER. 5. számú mellékletének címe az alábbi lábjegyzettel egészül ki:

[A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiája, a tárgyi feltételek és az ügyrend]

"1E melléklet a gépjárművek kipufogógáz-emissziójával kapcsolatban a Tanács 96/96/EK irányelvét a műszaki fejlődéshez igazító a Bizottság 2003/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az ER. 5. számú mellékletének I. fejezete 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. fejezet A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat technológiájára, a tárgyi feltételekre és az ügyrendre vonatkozó általános szabályok

1.3. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiai eltérései]

"1.3.1. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az általános technológiát a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a vizsgálat elvégzésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a jármű konstrukciós jellemzői megegyeznek-e a jármű típusbizonyítványában (Megfelelőségi nyilatkozatában), forgalomba helyezési engedélyében, illetőleg összeépítési engedélyében foglaltakkal,

b) a rendelet 11. §-ában hivatkozott, az 1. számú mellékletben meghatározott Műszaki adatlap csak abban az esetben adható ki, amennyiben a járművön nem tárnak fel olyan hibát, amely annak a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlanságát ("A") vagy korlátozott alkalmasságát ("K") eredményezi,

c) a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jármű fajta besorolást, továbbá - az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében záradék alkalmazásával - a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya szerint történő besorolást (a továbbiakban: VTSZ besorolás),

d) az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsi VTSZ besorolásakor digitális fényképen rögzíteni és informatikai eszközzel arhíválni kell a besorolás alapját adó kiviteli jellemzőket.

1.3.2. A jármű fajtáját a közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabály alapján, a jármű vizsgálatakor rögzített műszaki jellemzők alapul vételével, az e rendelet Függelékeiben meghatározott besorolási jellemzők alkalmazásával kell megállapítani.

1.3.3. Az M1 és az N1 kategóriába tartozó gépkocsik esetében a VTSZ besorolást is el kell végezni, a Kereskedelmi Vámtarifába sorolást meghatározó külön jogszabályban, továbbá a Kereskedelmi Vámtarifa Magyarázatáról szóló rendelkezésekben foglaltak szerint.

1.3.4. A VTSZ besorolás során - a gyári eredeti kialakítása szerint személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas gépkocsi esetében - azt kell megállapítani, hogy a vizsgált gépkocsin fellelhetőek-e azok a jellemzők, amelyek a gépkocsit (a roncsolás mentes beavatkozással esetlegesen eltávolítható, vagy beszerelhető szerkezeti részek beépítettségét feltételezve) elsősorban személyszállításra teszik alkalmassá (VTSZ 8703), vagy a két- vagy három személy szállítására alkalmas gépkocsi áruszállító jellege a meghatározó (VTSZ 8704)."

3. Az ER. 5. számú mellékletének II. fejezet 1. számú táblázatához tartozó 14. számú magyarázó megjegyzés helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. Az Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának méréséhez alkalmazható gázelemzőkre, valamint a dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának méréséhez alkalmazható füstölésmérőkre vonatkozó követelményeket az 5. számú melléklet 2.2.5. és 2.2.6. pontjai határozzák meg."

4. Az ER. 5. számú mellékletének II. fejezet 1. számú táblázatához tartozó 16. számú magyarázó megjegyzés helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. Az Otto-motoros gépkocsik kipufogógáza szennyezőanyag-tartalmának mérését, valamint a dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérését a IV. fejezet 5. pontjában - a Bizottság 2003/27/EK irányelvével megegyezően - meghatározott módon kell vizsgálni (mérni). A szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBd, OBD II., vagy EOBD rendszerrel) felszerelt gépkocsi esetén a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérését, illetőleg a füstkibocsátás mérését az OBD rendszer helyes működésének ellenőrzése, illetőleg a zavarjelző lámpa* (MIL lámpa) jelzésének értékelése helyettesítheti."[6]

5. Az ER. 5. számú mellékletének IV. fejezet 1. pont 1.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei

1. A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata]

"1.5. A III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadon végzett fékvizsgálat technológiáját, a vizsgálat és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a Közlekedési Főfelügyelet - a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával - állapítja meg és a Közlekedési Értesítőben teszi közzé.

A közzétett egységes fékvizsgálati technológia alkalmazása:

- M1 és N1 jármű-kategória vizsgálata esetén 2003. január 1. napjától,

- egyéb gépkocsik fékvizsgálata esetén - a gépkocsi kategóriára vonatkozóan külön közzétett - egységes fékvizsgálati technológia közzétételét követően hat hónappal kötelező."

6. Az ER. 5. számú mellékletének IV. fejezete a következő 5. ponttal egészül ki:

[IV. fejezet Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei]

"5. A gépkocsi kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának vizsgálata 5.1. Az Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérése 5.1.1. Kipufogógáz szennyezőanyag tartalom mérése korszerű szabályozó rendszer - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - nélküli gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 0, vagy 1):

5.1.1.1. a kipufogó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából;

5.1.1.2. a gyártó által felszerelt bármely kibocsátás szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására;

5.1.1.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70 °C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szénmonoxid (CO) tartalmát.

5.1.1.4. a kipufogógáz megengedett szénmonoxid tartalma nem haladhatja meg a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag tartalmat.

5.1.2. Kipufogógáz szennyezőanyag tartalom mérése korszerű szabályozó rendszerrel - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - felszerelt gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 2, 5, 6, vagy 9):

5.1.2.1. a kipufogó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából;

5.1.2.2. a gyártó által vagy utólagosan felszerelt bármely kibocsátást szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására.

5.1.2.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70 °C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati és emelt üresjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szénmonoxid (CO) tartalmát és a lambda értéket.

5.1.2.4. a kipufogógáz megengedett szennyezőanyag-tartalma :

A kipufogógáz megengedett szénmonoxid tartalma nem haladhatja meg, illetőleg nem lépheti túl a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag tartalmat, illetőleg lambda érték-tartományt.

A fedélzeti diagnosztikai (OBD/EOBD) rendszerrel felszerelt gépkocsik esetén a megengedett szennyezőanyag-tartalom mérését az OBD/EOBD rendszer helyes működésének, illetőleg a MIL lámpa jelzésének értékelése helyettesítheti.

5.2. A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérése

5.2.1. Mérési eljárás: szabadgyorsítással történő füstölésmérés (terhelés nélkül gyorsítva alapjáratról a leszabályozási fordulatszámig), a sebességváltó üres állásában, zárt tengelykapcsolóval.

5.2.2. A gépkocsi előkészítése a méréshez:

5.2.2.1. a megbízható eredmény biztosításához a vizsgálatot üzemmeleg, előírásszerű állapotú motoron kell elvégezni;

5.2.2.2. a gépkocsit nem lehet megfelelőnek minősíteni - kivéve az 5.2.6. bekezdésben meghatározott esetet -, ha a mérés előtt nem végezték el az alábbi követelményeknek megfelelő előkészítést:

a) a motort üzemi hőmérsékletre kell melegíteni; az olajszintmérő pálca furatán keresztül mért olajhőmérséklet legalább 70 oC, vagy a ténylegesen elérhető hőmérsékletnek megfelelő alacsonyabb érték legyen, illetve a motortömb infravörös sugárzás alapján mért hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű legyen. Ha a szerkezeti kialakítás miatt a fenti mérések nem végezhetők el, a motor üzemi hőmérsékletének megállapítása más módon, pl. a motorhűtő ventillátor üzeméből is történhet;

b) a kipufogórendszert a lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább három szabadgyorsításos ciklussal, vagy ezzel egyenértékű módon ki kell szellőztetni.

5.2.3. Vizsgálat:

5.2.3.1. a kipufogórendszer és (ha van) a füstkorlátozó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására,

5.2.3.2. a motornak és az esetleges turbófeltöltőnek alapjárati fordulatszámon kell lennie minden szabadgyorsításos ciklus kezdetekor. Nagyteljesítményű motoroknál ennek biztosítására legalább 10 másodpercig várni kell a gázpedál felengedése után,

5.2.3.3. a szabadgyorsításos ciklus végrehajtásához a gázpedált gyorsan és folyamatosan, de nem erőszakosan ütközésig le kell nyomni (kevesebb, mint egy másodperc alatt), biztosítva a befecskendező szivattyú legnagyobb tüzelőanyag-szállítását,

5.2.3.4. minden egyes szabadgyorsításos ciklus során a lenyomott gázpedál felengedése előtt a motor fordulatszámának el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, automatikus nyomatékváltóval szerelt gépkocsik esetében a gyártó által megadott értéket vagy ennek hiányában a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez ellenőrizhető fordulatszám méréssel, vagy a gázpedál lenyomása és felengedése között megfelelő időköz biztosításával, amelynek legalább kettő másodpercnek kell lennie.

5.2.4. Határértékek

5.2.4.1. a füstkibocsátás mértéke nem haladhatja meg az MR. A. Függelék A/11. számú melléklete szerinti - füstölés alapján történő - jóváhagyást jelző táblán feltüntetett értéket;

5.2.4.2. az 5.2.4.1. pont szerinti adat hiányában a füstkibocsátásra jellemző mért fényelnyelési együttható (K [m-1]) nem haladhatja meg az Mr. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában a gépkocsihoz - a környezetvédelmi osztály jelzés alapján - meghatározott határértéket.

5.2.5. A gépkocsi akkor minősíthető nem megfelelőnek, ha az utolsó három szabadgyorsítás során mért értékek számtani középértéke meghaladja a határértéket. A határérték kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a mérési eredményeket, amelyek jelentős mértékben eltérnek az átlagértéktől. Az eredmény kiszámításánál bármely olyan statisztikai számítás alkalmazható, amely figyelembe veszi a mérési eredmények szórását.

5.2.6. A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 5.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi nem megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 5.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során két mért füstölési érték nagyobb a határérték kétszeresénél.

A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 5.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 5.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során a mért három füstölési érték kisebb a határértéknél, illetve az átszellőztetést követő háromnál kevesebb szabadgyorsítás során a mért füstölés kisebb a határérték felénél."

2. számú melléklet a 34/2004. (III. 30.) GKM rendelethez

1. Az ER. 10. számú mellékletének címéhez tartozó 1 jelű lábjegyzet és az I. Fejezet címéhez tartozó2 jelű lábjegyzet a következőre módosul:

"1 Ez a melléklet a Tanács 88/599/EGK irányelvével, a 93/172/EGK és a 93/173/EGK határozataival, valamint a 2000/30/EK irányelvével és az azt módosító, a Bizottság 2003/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2 Ez a fejezet a Tanács 2000/30/EK irányelvével és az azt módosító, a Bizottság 2003/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az ER. 10. számú mellékletének I. Fejezet 3. pont 10. tételének k) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. Jegyzőkönyv (minta, első oldal)

10. Ellenőrző lista]

"k) sebességkorlátozó berendezés (felszerelés és működés)"

3. Az ER. 10. számú mellékletének I. Fejezet 4.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.2. A gépkocsi kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának vizsgálata

4.2.1. Az Otto-motoros gépkocsik kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom mérése

4.2.1.1. Kipufogógáz szennyezőanyag tartalom mérése korszerű szabályozó rendszer - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - nélküli gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 0, vagy 1):

4.2.1.1.1. a kipufogó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából;

4.2.1.1.2. a gyártó által felszerelt bármely kibocsátás szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására,

4.2.1.1.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70°C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szénmonoxid (CO) tartalmát.

4.2.1.1.4. a kipufogógáz megengedett szénmonoxid tartalma nem haladhatja meg a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag tartalmat.

4.2.1.2. Kipufogógáz szennyezőanyag tartalom mérése korszerű szabályozó rendszerrel - három komponensre ható katalitikus utókezelő, lambda-szonda által szabályozott keverékképzés - felszerelt gépkocsinál (környezetvédelmi osztály jelzése: 2, 5, 6, vagy 9):

4.2.1.2.1. a kipufogó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség szempontjából.

4.2.1.2.2. a gyártó által vagy utólagosan felszerelt bármely kibocsátást szabályozó berendezés szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására.

4.2.1.2.3. a gépkocsi előkészítése a méréshez:

a motor megfelelő ideig történő, a gyártó ajánlásait figyelembe vevő melegítése - gyári adat hiányában legalább 70°C motorolaj/hűtővíz hőmérséklet - után kell alapjárati és emelt üresjárati fordulatszámon (terhelés nélkül) megmérni a kipufogógáz szénmonoxid (CO) tartalmát és a lambda értéket.

4.2.1.2.4. A kipufogógáz megengedett szennyezőanyag-tartalma :

A kipufogógáz megengedett szénmonoxid tartalma nem haladhatja meg, illetőleg lépheti túl a gépkocsi kivitelére vonatkozóan az MR. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában meghatározott megengedett szennyezőanyag tartalmat, illetőleg lambda érték-tartományt.

A fedélzeti diagnosztikai (OBD/EOBD) rendszerrel felszerelt gépkocsik esetén a megengedett szennyezőanyag-tartalom mérését az OBD/EOBD rendszer helyes működésének, illetőleg a MIL lámpa jelzésének értékelése helyettesítheti.

4.2.2. A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátás mérése

4.2.2.1. Mérési eljárás: szabadgyorsítással történő füstölésmérés (terhelés nélkül gyorsítva alapjáratról a leszabályozási fordulatszámig), a sebességváltó üres állásában, zárt tengelykapcsolóval.

4.2.2.2. A gépkocsi előkészítése a méréshez

4.2.2.2.1. a megbízható eredmény biztosításához a vizsgálatot üzemmeleg, előírásszerű állapotú motoron kell elvégezni.

4.2.2.2.2. a gépkocsit nem lehet megfelelőnek minősíteni - kivéve az 4.2.2.6. bekezdésben meghatározott esetet -, ha a mérés előtt nem végezték el az alábbi követelményeknek megfelelő előkészítést:

a) a motort üzemi hőmérsékletre kell melegíteni; az olajszintmérő pálca furatán keresztül mért olajhőmérséklet legalább 70oC, vagy a ténylegesen elérhető hőmérsékletnek megfelelő alacsonyabb érték legyen, illetve a motortömb infravörös sugárzás alapján mért hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű legyen. Ha a szerkezeti kialakítás miatt a fenti mérések nem végezhetők el, a motor üzemi hőmérsékletének megállapítása más módon, pl. a motorhűtő ventillátor üzeméből is történhet;

b) a kipufogórendszert a lerakódott szennyezés eltávolítása céljából legalább három szabadgyorsításos ciklussal, vagy ezzel egyenértékű módon ki kell szellőztetni.

4.2.2.3. Vizsgálat

4.2.2.3.1. a kipufogórendszer és (ha van) a füstkorlátozó rendszer szemrevételezéses vizsgálata a teljesség, kielégítő állapot és szivárgásmentesség megállapítására.

4.2.2.3.2. a motornak és az esetleges turbófeltöltőnek alapjárati fordulatszámon kell lennie minden szabadgyorsításos ciklus kezdetekor (nagyteljesítményű motoroknál ennek biztosítására legalább 10 másodpercig várni kell a gázpedál felengedése után).

4.2.2.3.3. A szabadgyorsításos ciklust végrehajtásához a gázpedált gyorsan és folyamatosan, de nem erőszakosan ütközésig le kell nyomni (kevesebb, mint egy másodperc alatt), biztosítva a befecskendező szivattyú legnagyobb tüzelő-anyag-szállítását.

4.2.2.3.4. Minden egyes szabadgyorsításos ciklus során a lenyomott gázpedál felengedése előtt a motor fordulatszámának el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, automatikus nyomatékváltóval szerelt gépkocsik esetében a gyártó által megadott értéket vagy ennek hiányában a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez ellenőrizhető fordulatszám méréssel, vagy a gázpedál lenyomása és felengedése között megfelelő időköz biztosításával, amelynek legalább kettő másodpercnek kell lennie.

4.2.2.4. Határértékek

4.2.2.4.1. A füstkibocsátás mértéke nem haladhatja meg az MR. A. Függelék A/11. számú melléklete szerinti - füstölés alapján történő - jóváhagyást jelző táblán feltüntetett értéket.

4.2.2.4.2. a 4.2.2.4.1. pont szerinti adat hiányában a füstkibocsátásra jellemző mért fényelnyelési együttható (K [m-1]) nem haladhatja meg az Mr. 5. számú mellékletének I. számú táblázatában a gépkocsihoz - a környezetvédelmi osztály jelzés alapján - meghatározott határértéket.

4.2.2.5. A gépkocsi akkor minősíthető nem megfelelőnek, ha az utolsó három szabadgyorsítás során mért értékek számtani középértéke meghaladja a határértéket. A határérték kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a mérési eredményeket, amelyek jelentős mértékben eltérnek az átlagértéktől. Az eredmény kiszámításánál bármely olyan statisztikai számítás alkalmazható, amely figyelembe veszi a mérési eredmények szórását.

4.2.2.6. A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 4.2.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi nem megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 4.2.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során két mért füstölési érték nagyobb a határérték kétszeresénél.

A felesleges gyorsítások elkerülése érdekében az 4.2.2.5. pont rendelkezésétől eltérően a gépkocsi megfelelőnek minősíthető akkor is, ha háromnál kevesebb szabadgyorsítás, vagy az 4.2.2.2.2. pont b) alpontja szerinti (vagy azzal egyenértékű) szabadgyorsításos átszellőztetés során a mért három füstölési érték kisebb a határértéknél, illetve az átszellőztetést követő háromnál kevesebb szabadgyorsítás során a mért füstölés kisebb a határérték felénél.

4.2.3. Vizsgáló berendezések

Az ellenőrzéshez használt mérőműszerek teljesítsék az időszakos vizsgálatok során végzett kipufogógáz szennyezőanyag-tartalom méréséhez alkalmazható gázelemzőkre és füstölésmérőkre vonatkozóan a rendelet 5. számú mellékletének I. fejezet 2.2.5. és 2.2.6. pontjaiban meghatározott követelményeket."

4. Az ER. 10. számú mellékletének I. Fejezete a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. A sebességkorlátozó berendezésekre vonatkozó külön feltételek

5.1. Ellenőrizni kell az MR. 93/A. és 93/B. §-ában előírt követelményeknek megfelelően a sebességkorlátozó berendezés felszerelését és megfelelését.

5.2. Ellenőrizni kell a sebességkorlátozó berendezés beszerelési táblájának érvényességét.

5.3. Amennyiben lehetséges, ellenőrizni kell a berendezés ólomzárjainak, és ahol szükséges, egyéb olyan eszközöknek az épségét, amelyek a csatlakozásokat védik az illetéktelen beavatkozás ellen.

5.4. Amennyiben lehetséges, ellenőrizni kell, hogy a sebességkorlátozó meggátolja-e az MR. 93/A. §-ban felsorolt járműkategóriákba tartozó gépkocsik esetében előírt sebességhatár túllépését."

3. számú melléklet a 34/2004. (III. 30.) GKM rendelethez

1. Az ER. A. Függelékének címéhez tartozó1 jelű lábjegyzet a következőre módosul:

"1 Ez a Függelék a 70/156/EGK Tanácsi irányelvvel, valamint annak módosítására kiadott a Tanács 2001/116/EK irányelvével és az Európai Parlament és a Tanács 2003/102/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz."

2. Az ER. A. Függeléke A/1. számú mellékletének 9. pontja a következő 9.23. és 9.23.1. alpontokkal egészül ki:

[A jármű típus-jóváhagyásához szükséges adatok teljes jegyzéke

9. Felépítmény]

"9.23. Gyalogosvédelem

9.23.1. A jármű fényképeket és/vagy rajzokat tartalmazó részletes leírása, mely kiterjed a jármű mellső része (belső és külső) szerkezetére, méreteire, meghatározó vonalaira és szerkezeti anyagaira. E leírás tartalmazza valamennyi beépített aktív védelmi rendszer részletét."

3. Az ER. A. Függeléke A/3. számú mellékletének I. rész A. táblázata a következő 9.23. és 9.23.1. alpontokkal egészül ki:

[Adatközlő lap jármű típus-jóváhagyáshoz

A: M és N kategóriák]

"9.23. Gyalogosvédelem

9.23.1. A jármű fényképeket és/vagy rajzokat tartalmazó részletes leírása, mely kiterjed a jármű mellső része (belső és külső) szerkezetére, méreteire, meghatározó vonalaira és szerkezeti anyagaira. E leírás tartalmazza valamennyi beépített aktív védelmi rendszer részletét."

4. Az ER. A. Függelék A/4. számú mellékletének I. részében foglalt táblázat a következő 58. számú sorral és (6) és (7) lábjegyzettel egészül ki:

[Járművek típus-jóváhagyására vonatkozó előírások felsorolása]

5. Az ER. A. Függelék A/11. számú mellékletének 1. számú táblázata a következő 58. számú sorral egészül ki:

[Különleges rendeltetésű járművek tulajdonságai és az Ilyen járművekre vonatkozó követelmények

Az irányelv száma és az azonos szabályozást tartalmazó MR A. Függeléke mellékletei

1. Lakóautók, mentőautók, halottszállító kocsik]

6. Az ER. A. Függelék A/11. számú mellékletének 2. számú táblázata a következő 58. számú sorral egészül ki:

[Különleges rendeltetésű járművek tulajdonságai és az ilyen járművekre vonatkozó követelmények

Az irányelv száma és az azonos szabályozást tartalmazó MR A. Függeléke mellékletei

2. Páncélozott járművek]

7. Az ER. A. Függelék A/11. számú mellékletének 3. számú táblázata a következő 58. számú sorral egészül ki:

[Különleges rendeltetésű járművek tulajdonságai és az ilyen járművekre vonatkozó követelmények

Az irányelv száma és az azonos szabályozást tartalmazó MR A. Függeléke mellékletei

3. Egyéb különleges célú járművek (beleértve a lakókocsikat)]

4. számú melléklet a 34/2004. (III. 30.) GKM rendelethez

B. Függelék az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez[7]

A két- és háromkerekű gépjárművek típus-jóváhagyási eljárása

I. RÉSZ

Alapvető rendelkezések

1. Cikk

Alkalmazási kör és meghatározások

(1) Ez a Függelék az összes két-, vagy háromkerekű, iker, vagy bármilyen más kerékelrendezésű gépjármű típusjóváhagyására vonatkozik, amely közúti közlekedésre készült, valamint az ilyen járművek alkatrészeire és önálló műszaki egységeire

Ez a Függelék

nem vonatkozik az alábbi járművekre:

a) olyan járművekre, amelyeknél a legnagyobb tervezési sebesség kisebb, mint 6 km/ó,

b) gyalogos vezetésű járművekre,

c) mozgáskorlátozottak által használt járművekre,

d) közúti- vagy terepversenyen használt járművekre,

e) a 2000. július 1. (a 11/2000 (V. 24.) KHVM rendelettel módosított 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelékének alkalmazási dátuma) előtt már használatban álló járművekre,

f) mezőgazdasági és hasonló célokra használt traktorokra és gépekre,

g) elsődlegesen szabadidős terep-tevékenységre kialakított járművekre, amelyek szimmetrikusan elrendezett kerekekkel rendelkeznek, egy kerék elöl és két kerék hátul kialakítással,

h) pedálos rásegítéssel rendelkező kerékpárra, amely külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítmény-leadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/ó sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását;

nem vonatkozik alkatrészekre, vagy műszaki egységekre kivéve, ha azokat a Függelék alkalmazási körébe tartozó járművekbe való beszerelésre tervezték;

nem vonatkozik a járművek egyedi forgalomba helyezésének engedélyezési eljárására.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott járműveket a további alcsoportokra kell osztani:

2a) segédmotoros kerékpárokra, azaz kétkerekű járművekre (L1e kategória), vagy háromkerekű járművekre (L2e kategória), legfeljebb 45 km/ó tervezési sebességgel és az alábbi jellemzőkkel:

2a1) kétkerekű típus esetében, amelynél a motor:

- hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 belsőégésű motor esetében, vagy

- legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében,

2a2) háromkerekű típus esetében, amelynél a motor:

- hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3, ha szikragyújtású, vagy

- legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belsőégésű motor esetében, vagy

- legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében,

2b) motorkerékpárokra, azaz kétkerekű oldalkocsi nélküli (L3e kategória), vagy oldalkocsis (L4e kategória) járművekre, amennyiben 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú belsőégésű motorral vannak ellátva és/vagy a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/ó,

2c) háromkerekű triciklikre, azaz három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező járművekre (L5e kategória), amennyiben 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú belsőégésű motorral vannak ellátva és/vagy a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/ó,

(3) Ezt a Függeléket négykerekű triciklikre is alkalmazni kell, azaz négykerekű, alábbi jellemzőkkel rendelkező gépjárművekre:

3a) könnyű négykerekű triciklikre, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 350 kg (L6e kategória) - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét -, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 45 km/ó, és

3a1) amelyek motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 szikragyújtású motoroknál, vagy

3a2) legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 4 kW egyéb belsőégésű motor esetében, vagy

3a3) amelyek legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében.

Ezeknek a járműveknek teljesíteniük kell az L2e kategóriájú háromkerekű segédmotoros kerékpárokra alkalmazandó műszaki követelményeket kivéve, ha az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei bármelyikében eltérően van meghatározva,

3b) egyéb, a 3a) bekezdésben felsoroltakon kívüli négykerekű triciklikre, amelyek terheletlen tömege legfeljebb 400 kg (L7e kategória) (550 kg teherszállításra kialakított járműveknél) - elektromos járművek esetében nem számítva az akkumulátorok tömegét - és amelyek legnagyobb hasznos motorteljesítménye legfeljebb 15 kW. Ezeket a járműveket háromkerekű tricikliknek kell tekinteni, és teljesíteniük kell az L5e kategóriájú háromkerekű triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket kivéve, ha ez az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei bármelyikében eltérően van meghatározva.

2. Cikk

Fogalommeghatározások

Jelen Függelék alkalmazásában:

(1) "járműtípus" olyan járművet, vagy járművek (változatok) olyan csoportját jelenti, amely:

1a) egyetlen kategóriába tartozik (L1e kétkerekű segédmotoros kerékpár, L2e háromkerekű segédmotoros kerékpár, stb., az 1. Cikk meghatározása szerint),

1b) azonos gyártó készítette,

1c) azonos az alváza, váza, segédváza, padlólemeze vagy egyéb szerkezete, amelyhez a fődarabok szerelve vannak,

1d) azonos elven működő hajtóműve van (belsőégésű, elektromos, hibrid, stb.),

1e) azonos a gyártó által adott típusjelzése.

A járműtípus magába foglalhat változatokat és kiviteleket,

(2) "változat" ugyanolyan típusú járművet, vagy járművek (változatok) olyan csoportját jelenti, ahol:

2a) a felépítmény alakja ugyanolyan (alapvető jellemzők),

2b) a járművek csoportján (változatok) belül a menetkész tömeg különbsége a legkisebb és a legnagyobb érték között nem haladja meg a legkisebb érték 20%-át,

2c) a járművek csoportján (változatok) belül a legnagyobb megengedett tömeg különbsége a legkisebb és a legnagyobb érték között nem haladja meg a legkisebb érték 20%-át,

2d) azonos a működésmódjuk (két-, vagy négyütemű, külső- vagy kompressziógyújtású),

2e) a járművek csoportján (változatok) belül a motor hengerűrtartalmának különbsége (belsőégésű motor esetében) a legkisebb és a legnagyobb érték között nem haladja meg a legkisebb érték 30%-át,

2f) ugyanolyan számú és elrendezésű hengerei vannak,

2g) a járművek csoportján (változatok) belül a motor teljesítmény-különbsége a legkisebb és a legnagyobb érték között nem haladja meg a legkisebb érték 30%-át,

2h) ugyanaz a működési módja (elektromos motoroknál),

2h1) ugyanolyan a sebességváltó típusa (kézi, automatikus, stb.),

(3) "kivitel" megegyező típusú és változatú járművet jelent, amely azonban magába foglalhatja a B/1.Melléklet szerinti adatközlő lapon felsorolt készülék, alkatrész vagy rendszer bármelyikét, abban az esetben, ha csak:

3a) egy érték vonatkozik a

3a1) menetkész tömegre,

3a2) megengedett legnagyobb tömegre,

3a3) motor teljesítményére,

3a4) motor hengerűrtartalmára, és

3b) a B/7. számú melléklettel összhangban vizsgálati eredmények egyetlen sorozatára hivatkozik,

(4) "rendszer" bármely olyan járműrendszert jelent, mint fékek, károsanyag kibocsátást szabályozó berendezés, stb., amely bármely MR. B. Függelék vonatkozó mellékletében megadott követelmények tárgya,

(5) "önálló műszaki egység" azt a berendezést jelenti, mint pl. csere kipufogódob, amely az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei követelményeinek tárgya, egy jármű alkatrészeként készült, amelyre külön típus-jóváhagyást lehet adni, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban, ahol a MR. B. Függelék vonatkozó melléklete ezt kifejezetten előírja,

(6) "alkatrész" azt a berendezést jelenti, mint pl. lámpa, amely MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei követelményeinek tárgya, egy jármű alkatrészeként készült, amelyre a járműtől független típus-jóváhagyást lehet adni, ahol a MR. B. Függelék vonatkozó melléklete ezt kifejezetten előírja,

(7) "típus-jóváhagyás" azt a hatósági eljárást jelenti, amelynek során a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: jóváhagyó hatóság) tanúsítja, hogy egy járműtípus, rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész kielégíti ezen Függelék vagy az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei műszaki követelményeit, és hogy ellenőrizte a jelen Függelék B/1. számú melléklet részletes listája szerint megadott gyártói adatok helyességét,

(8) "ikerkerék" két, ugyanarra a tengelyre szerelt olyan kereket jelent, amelyeknél a talajjal érintkező felületük középpontjainak egymástól mért távolsága kisebb, mint 460 mm. Az ikerkerekeket egy keréknek kell tekinteni,

(9) "kettős meghajtású járművek" két különböző meghajtási rendszerű járművet jelentenek, például egy elektromos rendszert és egy termikus rendszert,

(10) "gyártó" azt a személyt, vagy testületet jelenti, aki, vagy amely a jóváhagyó hatóság felé a típus-jóváhagyási eljárás és a gyártás egyöntetűsége biztosításának valamennyi szempontjából felelős. Nem lényeges, hogy a személy, vagy testület részt vesz-e azon jármű, alkatrész, vagy önálló műszaki egység előállításának valamennyi lépcsőjében, amelyre a jóváhagyási eljárás vonatkozik,

(11) "vizsgáló intézmény" azt a szervezetet, vagy testületet jelenti, amelyet vizsgáló laboratóriumként jelölt ki a KKF, vagy az Európai Unió egy Tagállamának (a továbbiakban: Tagállam) jóváhagyó hatósága a nevében teljesítendő vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésére. Ezt a feladatot maga a jóváhagyó hatóság is elvégezheti.

(12) "Közösség": az Európai Közösség.

II. RÉSZ

Típus-jóváhagyás engedélyezési eljárása

3. Cikk

Típus-jóváhagyási kérelmeket a gyártónak kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz. Ezekhez mellékelni kell egy adatközlő lapot, amelynek mintáját jármű típus-jóváhagyás céljából a jelen Függelék B/2. számú melléklete, rendszerek, önálló műszaki egységek és alkatrészek típus-jóváhagyása céljából a vonatkozó rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész Függelékének melléklete vagy függeléke tartalmazza, ezen kívül az adatközlő lapon megjelölt egyéb dokumentumot is. Egy adott járműtípusra, rendszerre, önálló műszaki egységre, vagy alkatrészre vonatkozó kérelem csak egy Tagállamban adható be.

4. Cikk

(1) A jóváhagyó hatóság megadja a típus-jóváhagyást az olyan járműtípusra, rendszerre, önálló műszaki egységre vagy alkatrészre, ha ezek teljesítik a következő feltételeket:

1a) a járműtípus teljesíti az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei műszaki követelményeit és megfelel a jelen Függelék B/1. számú melléklet részletes listája szerinti gyártói adatleírásnak,

1b) a rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész teljesíti a vonatkozó MR. B. Függelék vonatkozó melléklete műszaki követelményeit és megfelel a jelen Függelék B/1. számú melléklet részletes listája szerinti gyártói adatleírásnak.

(2) A típus-jóváhagyás lefolytatása előtt a jóváhagyó hatóság, minden szükséges lépést megtesz, hogy biztosítsa a jelen Függelék B/6. számú melléklet előírásai szerinti megfelelőséget, annak érdekében, hogy a gyártott, piacon lévő, eladásra kínált, vagy üzembehelyezett új járművek, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy alkatrészek feleljenek meg a jóváhagyott típusnak, ha szükséges annak a Tagállamnak a jóváhagyó hatóságaival együttműködve, ahol a gyártás történik, vagy a termék a Közösségbe bekerül.

(3) A (2) bekezdésben hivatkozott jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell, ha szükséges annak a Tagállamnak a jóváhagyó hatóságaival együttműködve, ahol a gyártás történik, vagy ahol a termék a Közösségbe bekerül, hogy a jelen Függelék B/6. számú melléklete követelményeit folyamatosan betartsák.

(4) Ahol egy járműtípus típus-jóváhagyási kérelméhez egy rendszer, önálló műszaki vagy alkatrészegység típusbizonyítványát mellékelték, amelye(ke)t egy vagy több jóváhagyó hatóság adott ki, a járműtípus típus-jóváhagyását lefolytató jóváhagyó hatóság köteles elfogadni azokat és a típusjóváhagyott rendszerek, önálló műszaki egységek és/vagy alkatrészek tekintetében nem kell elvégeznie az 1b) bekezdésben megkövetelt ellenőrzéseket..

(5) A jóváhagyó hatóság felelős azért a rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész típus-jóváhagyásért, amit engedélyez. A járműtípus típus-jóváhagyását kiadó jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell a gyártás egyöntetűségét, ahol szükséges, együttműködve a rendszerek, önálló műszaki egység vagy alkatrészek típusbizonyítványát kibocsátó másik Tagállam jóváhagyó hatóságaival.

(6) A jóváhagyó hatóság azonban megtagadhatja egy, az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő adott járműtípusra, rendszerre, önálló műszaki egységre, vagy alkatrészre vonatkozó típus-jóváhagyás engedélyezését, ha megítélése szerint az súlyos kockázatot jelentene a közúti biztonság szempontjából. Erről tájékoztatnia kell a többi jóváhagyó hatóságot, megjelölve az okokat, amire döntését alapozta.

5. Cikk

(1) A jóváhagyó hatóságnak az összes járműtípusra vonatkozóan, amelynél típus-jóváhagyási eljárást folytat, ki kell töltenie a jelen Függelék B/3. számú mellékletében található űrlapot, ezen kívül be kell írni a vizsgálati eredményeket a jármű jóváhagyási űrlapjához csatolt űrlap megfelelő fejléce alá. Erre vonatkozó mintát ld. a jelen Függelék B/7. számú mellékletében.

(2) A jóváhagyó hatóságnak, annak a rendszernek, önálló műszaki egységnek vagy alkatrésznek minden típusára vonatkozóan, amelyekre lefolytatja a típusjóváhagyást, ki kell töltenie az MR. B. Függelék minden vonatkozó mellékletében található típus-jóváhagyási űrlapot.

(3) Egy jármű, rendszer, önálló műszaki egység, alkatrész típusbizonyítványait a jelen Függelék B/5. számú melléklet I. Részében leírt módszerrel kell számozni.

6. Cikk

(1) A jóváhagyó hatóságnak egy hónapon belül továbbítania kell a többi Tagállam jóváhagyó hatóságának a típusbizonyítvány másolatát a mellékleteikkel együtt az összes járműtípusra vonatkozóan, amelyekre típus-jóváhagyást folytatott, vagy amelyeknek a jóváhagyását elutasította.

(2) A jóváhagyó hatóságnak havonta meg kell küldenie a többi Tagállam jóváhagyó hatóságainak azoknak a rendszer, önálló műszaki egység, vagy alkatrész típus-jóváhagyásoknak a listáját, amelyeket azon hónap folyamán engedélyezett, vagy elutasított.

Ezen kívül a másik Tagállam jóváhagyó hatósága kérésére továbbítania kell a rendszer, önálló műszaki egység, vagy alkatrész összes típusára vonatkozó típusbizonyítvány másolatát a mellékletekkel együtt.

7. Cikk

(1) A gyártónak minden egyes járműre vonatkozóan, amelyet a jóváhagyottal megegyezően gyárt, ki kell töltenie egy megfelelőségi tanúsítványt. Ennek mintája a jelen Függelék B/4. számú melléklet I. Részében látható. Ilyen tanúsítványt minden egyes járműhöz mellékelni kell. Azonban a Tagállamok járműadózási okokból, vagy a jármű forgalombahelyezési dokumentumának összeállítása céljából, hogy a megfelelőségi tanúsítvány egyéb, a B/4. számú melléklet I. Részében említetteken kívüli részleteket is tartalmazzon, abban az esetben, ha a részletek kifejezetten megtalálhatók az adatközlő lapon.

A megfelelőségi tanúsítvány olyan módon készüljön, hogy ne legyen lehetőség a hamisítására. Ebből a célból olyan papírra kell nyomtatni, amelyet a járműgyártó azonosító jelének színes grafikája, vagy vízjele véd.

(2) A gyártónak minden egyes, nem eredeti önálló műszaki egységre, vagy alkatrészre vonatkozóan, amelyet a jóváhagyott típussal megegyezően gyárt, ki kell töltenie egy megfelelőségi tanúsítványt. Ennek mintája a jelen Függelék B/4. melléklet II. Részében látható. Ez a tanúsítvány nem követelmény eredeti önálló műszaki egységek vagy alkatrészek esetében.

(3) Amikor a jóváhagyandó önálló műszaki egység vagy alkatrész csak a jármű egyéb alkatrészeivel együtt tölti be feladatát vagy jelenít meg egy adott tulajdonságot, ebben az esetben egy vagy több követelménynek való megfelelése csak akkor ellenőrizhető, ha a jóváhagyandó önálló műszaki egység vagy alkatrész egyszerre működik - valós vagy szimulációs feltételek között - az egyéb alkatrészekkel, azon önálló műszaki egység vagy alkatrész típus-jóváhagyásának a hatályát ennek megfelelően kell korlátozni. Ennek megfelelően egy önálló műszaki egység vagy alkatrész típusbizonyítványában fel kell sorolni az összes használatra vonatkozó korlátozást és beszerelésre vonatkozó utasítást. A jármű típus-jóváhagyása során ezekkel a korlátozásokkal és követelményekkel való egyezőséget ellenőrizni kell.

(4) A (2) bekezdés előírásainak megsértése nélkül, az önálló műszaki egység vagy alkatrész 4. Cikk alapján engedélyezett típus-jóváhagyásának birtokosa köteles minden egyes, a jóváhagyottal egyezően gyártott önálló műszaki egységre vagy alkatrészre ráerősíteni gyári vagy márkajelét, a típus megjelölését, és ha az MR. B. Függelék vonatkozó melléklete megköveteli, a 8. Cikkben megadott típus-jóváhagyási jelet. Ebben az esetben nem kell kitöltenie a (2) bekezdés szerinti tanúsítványt.

(5) Olyan önálló műszaki egység, vagy alkatrész típusbizonyítványánál, amely a (3) bekezdés szerint, a használatra vonatkozó korlátozásokat tartalmaz, a birtokosnak részletes tájékoztatót kell mellékelnie minden egyes önálló műszaki egységhez és alkatrészhez a korlátozásokról és amennyiben szükséges, útmutatást kell adnia a beszereléshez.

(6) Nem eredeti berendezésként gyártott önálló műszaki egység típusbizonyítványánál, amelyet egy vagy több járműtípushoz kapcsolódóan bocsátottak ki, a birtokosnak minden egyes egységhez részletes tájékoztatást kell mellékelnie, amelynek alapján a járművek azonosíthatóak.

8. Cikk

(1) Minden járművet, amit a jóváhagyott típussal egyezően gyártottak, el kell látni egy, a jelen Függelék B/5. számú melléklet I. Rész szerinti típus-jóváhagyási szám 1. 3. és 4. szakasza szerint összeállított jóváhagyási jellel.

(2) Minden önálló műszaki egységnek és alkatrésznek, amelyet a jóváhagyott típussal egyezően gyártottak, tartalmaznia kell, ha az ide vonatkozó MR. B. Függelék melléklete így intézkedik egy, a jelen Függelék B/5. számú melléklet II. Rész szerinti típus-jóváhagyási jelet. A B/5. számú melléklet II. Rész 1.2 bekezdés szerinti típus-jóváhagyási számot a B/5. melléklet I. Rész szerinti típus-jóváhagyási szám 4. szakasza alapján kell összeállítani.

A típus-jóváhagyási jelben megadott információt ki lehet egészíteni további olyan információval, amely lehetővé teszi az önálló műszaki egységre vagy alkatrészre vonatkozó különleges jellemzők azonosítását. Ahol szükséges, ezeket a további információkat meg kell határozni az önálló műszaki egységekre vagy alkatrészekre vonatkozó MR. B. Függelék mellékleteiben.

9. Cikk

(1) A gyártó felelős minden egyes járműnek, vagy rendszernek, önálló műszaki egységnek vagy alkatrésznek a jóváhagyott típussal megegyező gyártásáért. A gyártás végső megszüntetését vagy bármilyen egyéb, az adatközlő lapon szereplő információnak a megváltozását a típusbizonyítvány birtokosának jelentenie kell azon jóváhagyó hatóságnak, amely a típus-jóváhagyást kiadták.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy ennek a típusnak a változása nem vonja maga után a típusbizonyítvány megváltozását, vagy új típusbizonyítvány összeállítását, erről megfelelő módon tájékoztatnia kell a gyártót.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt jóváhagyó hatóság megerősíti, hogy az adatközlő lap adatainak változása új ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat tesz szükségessé, erről megfelelő módon tájékoztatnia kell a gyártót, és el kell végeznie ezeket a vizsgálatokat. Amennyiben az ellenőrzések és vizsgálatok együtt járnak a létező típusbizonyítvány módosításával vagy új típusbizonyítvány összeállításával, a jóváhagyó hatóságnak tájékoztatnia kell a többi Tagállam jóváhagyó hatóságait, a 6. Cikk szerint.

(4) Amennyiben a típus-jóváhagyás adatközlő lapjában megjelenő részletes adatok megváltoztak, a gyártónak be kell nyújtania a megváltozott oldalakat a jóváhagyó hatóságnak, világosan feltüntetve a változás természetét és a módosítás dátumát. Az adatközlő lap hivatkozási számát csak akkor kell megváltoztatni, ha az adatközlő lap változásai szükségessé teszik a jelen Függelék B/4. számú melléklet (kivéve a 19.1 és 45-51. bekezdéseket) szerinti megfelelőségi tanúsítvány egy vagy több bejegyzésének módosítását.

(5) Amennyiben a típusbizonyítvány érvényessége megszűnik a jóváhagyott jármű vagy a típusjóváhagyott rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész gyártásának végső megszűnésével, a jóváhagyó hatóságnak, amely a típusjóváhagyást végezte, egy hónapon belül tájékoztatnia kell a többi Tagállam jóváhagyó hatóságait.

10. Cikk

(1) Ha a jóváhagyó hatóság, amely a típus-jóváhagyást végezte úgy találja, hogy a járművek, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy alkatrészek nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal, tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy minden jóváhagyott tétel gyártása legyen ismét megegyező. A jóváhagyó hatóságnak tájékoztatni kell a többi Tagállam jóváhagyó hatóságait a meghozott intézkedésekről, amelyek ha szükséges, kiterjedhetnek a típus-jóváhagyás visszavonására is.

(2) Ha a jóváhagyó hatóság úgy találja, hogy a járművek, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy alkatrészek nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal, kérheti azt a Tagállamot, amely a típus-jóváhagyást végezte, hogy ellenőrizze a szabálytalanságokat. A jóváhagyó hatóság, amely a típusjóváhagyást végezte, az ilyen kérés megérkezését követő hat hónapon belül végezze el a szükséges ellenőrzést. Amennyiben a nem egyezőséget okozó hiba bebizonyosodott, a jóváhagyó hatóságnak, amely a típus-jóváhagyást végezte, meg kell hoznia az (1) bekezdésben leírt intézkedéseket.

(3) A jóváhagyó hatóságnak egy hónapon belül tájékoztatnia kell a többi Tagállam jóváhagyó hatóságait bármely, korábban engedélyezett típus-jóváhagyás visszavonásáról és az intézkedés okairól.

(4) Ha a jóváhagyó hatóság, amely engedélyezte a típus-jóváhagyást, vitatja a neki bejelentett gyártás egyöntetűségi hibát, akkor az ügyben résztvevő Tagállamoknak törekedniük kell a kérdés megoldására. Az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) folyamatosan tájékoztatni kell, és a Bizottság szükség esetén egyeztetést folytat a vita rendezésére.

11. Cikk

Ha a jóváhagyó hatóság úgy találja, hogy a járművek, rendszerek, önálló műszaki egységek vagy alkatrészek közúti veszélyt jelentenek, még akkor is, ha jóváhagyott típusúak, akkor legfeljebb hat hónapra megtilthatja a saját területén azok eladását, forgalomba állítását, vagy használatát. Erről haladéktalanul tájékoztatni kell a többi Tagállamot és a Bizottságot, megjelölve döntése okait.

12. Cikk

Bármely, ezen Függelék alkalmazásával, annak előírásaival összhangban hozott típus-jóváhagyás elutasítására vagy visszavonására vonatkozó döntés, egy járműtípus, önálló műszaki egység, vagy alkatrész eladására vagy használatára vonatkozó tilalom mellett részletezni kell az okokat, amin alapszik. Erről tájékoztatni kell az érdekelt felet, együtt az érvényben lévő törvényadta jogorvoslati lehetőségekről és az ilyen jogorvoslati lehetőségekre rendelkezésre álló időkeretekről.

III. RÉSZ

Egyéb rendelkezések

13. Cikk

(1) A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg az ezen Függeléknek megfelelő új járművek piacra kerülését, eladását, forgalomba állítását vagy használatát. Első nyilvántartásba vételre csak ennek a Függeléknek megfelelő járműveket lehet bemutatni.

(2) A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg az ezen Függeléknek megfelelő új önálló műszaki egységek vagy alkatrészek piacra kerülését, eladását, vagy használatát. Csak az ezen Függeléknek megfelelő új önálló műszaki egységek vagy alkatrészek kerülhetnek piacra és adhatók el első alkalommal történő használatbavétel céljából.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alóli felmentés útján:

3a) A jóváhagyó hatóság kivételt tehet járművekre, rendszerekre, önálló műszaki egységekre és alkatrészekre vonatkozóan:

3a1) járműtípusonként, rendszerenként, alkatrészenként vagy önálló műszaki egységekként évente legfeljebb 200 egység nagyságú kissorozatú gyártásnál, vagy

3a2) fegyveres erőknél, törvényes rend fenntartását biztosító szervezeteknél, polgári védelmi szolgálatoknál, tűzoltóknál vagy közszolgáltatást végző testületeknél

az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei bármelyik követelményével való megegyezés alól.

A többi Tagállamot az engedélyezést követő egy hónapon belül tájékoztatni kell ezekről a kivételekről. Három hónapon belül ezeknek a Tagállamoknak dönteni kell a területükön nyilvántartásba vételre váró járművek típusjóváhagyásának elfogadásáról. Az ilyen típusbizonyítvány nem viselheti az "EK típusbizonyítvány" jelzést.

3b) Jelen jogszabály hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok akkor maradnak érvényben, ha megfelelnek jelen Függelék előírásainak.

(4) Ez a Függelék nem befolyásolja a jóváhagyó hatóságnak azt a jogát, hogy - az Egyezménnyel összhangban - olyan, megítélése szerint szükséges követelményeket támasszon, amelyek biztosítják a felhasználók védelmét a kérdéses járművek használata során feltéve, hogy ez nem vonja maga után a jármű megváltoztatását.

14. Cikk

(1) A 13 cikk (1) és (2) bekezdése alóli felmentés útján és a jelen Függelék B/8. számú mellékletében megszabott korlátokon belül a jóváhagyó hatóság korlátozott időtartamra engedélyezheti a nyilvántartásba vételét olyan járműnek, illetőleg engedélyezheti olyan típusú járművel megegyező új járművek eladását vagy forgalombahelyezését, amelyeknek a típusjóváhagyása már nem érvényes. Ezt a lehetőséget 12 hónapos időszakra kell korlátozni attól a dátumtól számítva, amikor a típus-jóváhagyás érvényessége megszűnt.

Az (1) bekezdést csak azokra a járművekre kell alkalmazni, amelyek a Közösség területén voltak, és olyan érvényes megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeztek, amelyet akkor bocsátottak ki, amikor a kérdéses jármű típus-jóváhagyása még érvényes volt, de amelyeket nem vettek nyilvántartásba vagy nem állítottak forgalomba, mielőtt az említett típus-jóváhagyás érvényessége megszűnt.

(2) Az (1) bekezdésnek egy adott kategória egy vagy több típusára való alkalmazhatósága előtt a gyártónak kérvényeznie kell a jóváhagyó hatóságnál az ilyen típusú jármű forgalombaállítását. A kérelemben meg kell jelölni az azt alátámasztó műszaki és/vagy gazdaságossági okokat.

Három hónapon belül a jóváhagyó hatóságnak dönteni kell, hogy elfogadja-e és hány egységre vonatkozóan a járműtípus nyilvántartásba vételét. A jóváhagyó hatóság felelős annak biztosításáért, hogy a gyártó feleljen meg a jelen Függelék B/8. számú melléklete követelményeinek. A jóváhagyó hatóság évente küldjék meg a Bizottságnak az engedélyezett kivételek listáját.

(3) Azokra a járművekre, alkatrészekre vagy önálló műszaki egységekre, amelyek természetükből adódóan olyan technológiákat vagy koncepciót foglalnak magukba, amik nem felelnek meg egy vagy több Függelék egy vagy több követelményének, az ER A. Függelék 8. Cikkének (2) c) bekezdését kell alkalmazni.

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

15. Cikk

A 11/2000 (V. 24.) KHVM rendelettel módosított 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelék (92/61/EGK Tanácsi Irányelv) a jelen Függelék hatálybalépésekor hatályát veszti. A Függelékre (92/61/EGK Irányelvre) történő hivatkozásokat az ezen Függelékre történő hivatkozásokként kell értelmezni és olvasni a jelen Függelék B/9. számú melléklet megfelelési táblázata szerint.

16. Cikk

(1) A jelen Függelék rendelkezéseit 2004. május 1-től kell alkalmazni. Azonban a gyártó kérésére a megfelelőségi tanúsítvány korábbi mintája 2004. november 9-ig használatban maradhat.

(2) A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg azon járművek első forgalombahelyezését, melynek típusbizonyítványát bármely Tagállamban jelen Függelék szerint 2003. május 9. után adták ki.

17. Cikk

Ez a Függelék nem érvénytelenít semmilyen, 2003. november 9. előtt engedélyezett jóváhagyást, sem nem gátolja ilyen jóváhagyásoknak azon Függelék szerinti kiterjesztését, ami szerint eredetileg kiadták. 2004. november 9. után azonban a gyártó által kiadott megfelelőségi tanúsítvány feleljen meg a jelen Függelék B/4. számú mellékletben megadott mintának.

B/1. MELLÉKLET

JÁRMŰ TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK LISTÁJA

Az alábbi részletes listában a járműalkatrészek és tulajdonságok után "MEGF" áll, ha a gyártó adataival való egyezőséget kell ellenőrizni és "KI", ha a Közösség törvénykezésében megszabott követelményekkel való egyezőséget kell ellenőrizni.

(Ahol szükséges, figyelembe véve minden egyes alábbi, MR. B. Függelék mellékletnél az alkalmazási kört és a legutolsó módosítást)

Megjegyzés

Az MR. B. Függelék vonatkozó mellékletei speciális követelményeket határoznak meg kisteljesítményű segédmotoros kerékpárokra, azaz pedállal, legfeljebb 1 kW teljesítményű segédmotorral ellátott és legfeljebb 25 km/ó sebességű segédmotoros kerékpárokra. Ezeket a jellemzőket főleg az ezen Melléklet 18, 19, 29, 32, 33, 34, 41, 43 és 46 sorszámai alatt megadott alkatrészekre és jellemzőkre kell alkalmazni.

B/2. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP (a)

(Minta)

Minden adatközlő lapnak ebben a Függelékben és az MR. B. Függelék vonatkozó mellékleteiben csak a teljes lista kivonatát kell tartalmaznia, és ragaszkodni kell annak számozási rendszeréhez.

1. RÉSZ

A típusjóváhagyandó járműre és a típusjóváhagyandó rendszerekre, önálló műszaki egységekre vagy alkatrészekre vonatkozó következő adatokat három példányban kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá a tartalomjegyzéket. Az összes rajz legyen kellően részletes és alkalmas méretarányú, A4 formátumban, vagy erre a méretre hajtogatva. A fényképek is legyenek kellően részletesek. Ahol a funkciókat mikroprocesszorok vezérlik, megfelelő információt kell adni a végrehajtásra vonatkozóan. Az adatközlő lapnak legyen egy, a kérelmező által adott hivatkozási száma.

A. SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA, MOTORKERÉKPÁROKRA, HÁROMKEREKŰ ÉS NÉGYKEREKŰ TRICIKLIKRE VONATKOZÓ EGYÜTTES ADATOK

B. KIZÁRÓLAG KÉTKEREKŰ SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA ÉS MOTORKERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ ADATOK

2. RÉSZ MR. B. FÜGGELÉK VONATKOZÓ MELLÉKLETEI SZERINTI JÓVÁHAGYÁSI SZÁMOK

A típus-jóváhagyás alatti járműnél a létező rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész jóváhagyásokra vonatkozóan meg kell adni a következő adatokat (*):

B/3. MELLÉKLET

MINTA

(Legnagyobb formátum: A4 (210 x 297 mm))

B/4. MELLÉKLET

B/5. MELLÉKLET

SZÁMOZÁS ÉS JELÖLÉS

I. RÉSZ

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY SZÁMOZÁSI RENDSZER

[5. Cikk (3) bekezdés]

1. A típus-jóváhagyási számnak:

- négy szakaszból kell állnia jármű típus-jóváhagyások és

- öt szakaszból kell állnia rendszer, alkatrész és önálló műszaki egység jóváhagyásoknál, az alábbi részletezés szerint. Az összes esetben a szakaszokat a "*" karakterrel kell elválasztani.

1. szakasz: kis "e"-betű, utána a típus-jóváhagyást kiadó Tagállam megkülönböztető kódja (szám): 1: Németország; 2: Franciaország; 3: Olaszország; 4: Hollandia; 5: Svédország; 6: Belgium; 9: Spanyolország; 11: Egyesült Királyság; 12: Ausztria; 13: Luxemburg; 17: Finnország; 18: Dánia; 21: Portugália; 23: Görögország; 24: Írország.

2. szakasz: az Alapfüggelék (irányelv )száma.

3. szakasz: a típus-jóváhagyásnál alkalmazandó legutolsó módosító Függelék (irányelv) száma.

Jármű típus-jóváhagyások esetében, ez a legutolsó, ezen Függelék egyik Cikkét (vagy Cikkeit) módosító legutolsó Függeléket jelenti.

Rendszer, alkatrész és önálló műszaki egység típus-jóváhagyások esetében, ez az aktuális rendelkezéseket tartalmazó legutolsó MR. B. Függelék vonatkozó mellékletét jelenti, aminek a rendszer, alkatrész vagy műszaki egység megfelel.

Azonban, ha egy Alapfüggelék nem változott, a számát meg kell ismételni a 3. Szakaszban.

Ha egy Függelék különböző műszaki szabványokhoz kötődő különböző végrehajtási dátumokat tartalmaz, egy betűrend szerinti karaktert kell hozzáadni, ami meghatározza, hogy melyik szabvány szerint hagyták jóvá.

Ahol a rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyásai ugyanannak az MR. B. Függelék mellékletnek a fejezetei vagy szakaszai szerint lehetségesek, az MR. B. Függelék melléklet számát a Fejezet (1), Melléklet (2) és Függelék (3) száma követi, hogy jelezni lehessen a típusjóváhagyás tárgyát. Az összes esetben ezeket a számokat a "/" karakterrel kell elválasztani.

(1) : Arab számokkal

(2) : Római számokkal

(3) : Arab számokkal és nagybetűkkel, ahol szükséges.

4. szakasz: négyjegyű sorozatszám (elöl helykitöltő nullákkal, szükség szerint) azért, hogy utaljon az alap típus-jóváhagyási számra. A sorozatnak minden egyes alap Függeléknél 0001-el kell kezdődnie.

5. szakasz: kétjegyű sorozatszám (elöl helykitöltő nullákkal, szükség szerint), hogy utaljon a kiterjesztésre. A sorozatnak minden egyes alap típus-jóváhagyási számnál 00-val kell kezdődnie.

2. Teljes jármű EK típus-jóváhagyása esetében a 2. Szakaszt ki kell hagyni.

3. Csak a jármű alváztábláján, az 5. Szakaszt ki kell hagyni.

4. Példa Hollandia által, a 97/24/EK irányelv, 5. Fejezet, II. Melléklet (MR B Függelék B/12. számú melléklete 5. Fejezet II. Rész) szerint engedélyezett második típus-jóváhagyásra:

e4*97/24*97/24/5/II*0002*00

5. Példa Olaszország által, a 95/1/EK irányelv, I. Melléklete (MR B Függelék B/11. számú melléklet) szerint engedélyezett második típus-jóváhagyásra (1. kiterjesztés):

e3*95/1*95/1/I*0003*01

6. Példa az Egyesült Királyság által, a 93/29/EGK irányelvet módosító 2000/74/EK irányelv (MR B Függelék B/2. számú melléklete) szerint engedélyezett kilencedik típus-jóváhagyásra (4. kiterjesztés):

e11*93/29*2000/74*0009*04

7. Példa Németország által, a 92/61/EGK irányelv (B. Függelék) szerint engedélyezett negyedik jármű típus-jóváhagyásra (2. kiterjesztés).

e1*92/61*0004*02

8. Példa a jármű kötelező adattáblájába beütött jármű típus-jóváhagyási számra:

e1*92/61*0004

II. RÉSZ

TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JEL

1. Egy alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyási jelét

1.1. egy kis "e" betű, az ezt követő, a típus-jóváhagyást kiadó Tagállam megkülönböztető száma, és az ezt körülvevő négyzet, pl.:

- 1 Németország

- 3 Franciaország

- 3 Olaszország

- 4 Hollandia

- 5 Svédország

- 6 Belgium

- 9 Spanyolország

- 11 Egyesült Királyság

- 12 Ausztria

- 13 Luxembourg

- 17 Finnország

- 18 Dánia

- 21 Portugália

- 23 Görögország

- 24 Írország

1.2. és a típus-jóváhagyási szám 4. Szakaszából származó négyjegyű szám alkotja, az ide vonatkozó önálló műszaki egység vagy alkatrész kitöltött típus-jóváhagyási dokumentumában megadottak szerint. A számot az 1.1 bekezdésben említett négyzet alá és ahhoz közel kell beírni. A számot alkotó jegyeket az "e" betű ugyanazon oldalára és ugyanabba az irányba nézően kell beírni. Az egyéb jelekkel való összetévesztés elkerülése érdekében római számok nem használhatók a típus-jóváhagyási számban.

2. Az önálló műszaki egységhez vagy alkatrészhez olyan módon kell a típus-jóváhagyási jelet rögzíteni, hogy az kitörölhetetlen és tisztán olvasható legyen, még akkor is, amikor az önálló műszaki egység vagy alkatrész a járműbe van szerelve.

3. Ennek a B/5 számú mellékletnek a B/5a melléklete egy példát tartalmaz a típus-jóváhagyási jelre.

B/5A MELLÉKLET

PÉLDA TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JELRE

Jelmagyarázat: egy alkatrész vagy önálló műszaki egység fenti típus-jóváhagyását Írország (e24) adta ki 0676 szám alatt.

B/6. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS EGYÖNTETŰSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Azoknak a járműveknek, rendszereknek, önálló műszaki egységeknek és alkatrészeknek az ellenőrzésére, amelyeket úgy gyártottak, hogy megegyezzenek a jóváhagyott típussal, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.1. A típusbizonyítvány birtokosa:

1.1.1. köteles biztosítani a gyártmány minőségének hatásos ellenőrzésére szolgáló eljárások meglétét,

1.1.2. rendelkezzen hozzáféréssel minden egyes típusú jármű vagy az összes típusú rendszer, önálló műszaki egység vagy alkatrész, amelyet típus-jóváhagyással rendelkezik, egyöntetűségének ellenőrzéséhez szükséges megfigyelő eszközökhöz,

1.1.3. köteles biztosítani, hogy a vizsgálati eredményekre vonatkozó adatok rögzítésre kerüljenek és a csatolt dokumentumokat a gyártás megszűnését követő 12 hónapig tárolják,

1.1.4. köteles elemezni minden egyes vizsgálat típus eredményeit, hogy megfigyelje és biztosítsa a termék jellemzőinek megegyezését, tekintettel az ipari előállításon belüli lehetséges változásokra,

1.1.5. tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a vonatkozó MR. B. Függelék mellékletében előírt vizsgálatok az összes típusú termékre el legyenek végezve,

1.1.6. tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy minden olyan minta vagy próbadarab kivételét, ami a kérdéses vizsgálat típusnál a nem-egyezőségre nyújt bizonyítékot, kövesse új mintavétel és új vizsgálat. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a vonatkozó gyártás egyöntetűségének helyreállítására.

1.2. A jóváhagyó hatóságok, amelyek a típusbizonyítványt kiadták, az összes gyártóegységben bármikor ellenőrizhetik az egyöntetűség ellenőrzésére használt módszereket.

1.2.1. Minden ellenőrzés alkalmával a rögzített vizsgálati és gyártási adatokat el kell juttatni az ellenőrhöz.

1.2.2. Az ellenőr véletlenszerűen választhat ki mintákat a gyártó laboratóriumában történő vizsgálat céljára. A minták legkisebb mennyiségét a gyártó saját ellenőrzéseinek az eredményeivel összhangban lehet meghatározni.

1.2.3. Ha a minőségi szint nem tűnik kielégítőnek, vagy ahol az 1.2.2 bekezdés szerint elvégzett vizsgálatok érvényességének ellenőrzése szükségesnek tűnik, az ellenőr vegyen mintákat, amelyeket el kell küldeni annak a vizsgáló intézménynek, amelyik a típus-jóváhagyási vizsgálatokat elvégezte.

1.2.4. A jóváhagyó hatóságok elvégezhetik az összes, a kérdéses termék(ek)re vonatkozó MR. B. Függelék melléklet(ek)ben előírt vizsgálatot.

1.2.5. A jóváhagyó hatóságok évente egy vizsgálat elvégzésére adjanak felhatalmazást. Ha ettől eltérő számú ellenőrzés szükséges, ezt az egyes MR. B. Függelék mellékletek mindegyikében meg kell határozni. Ha egy ellenőrzés során negatív eredmények derülnek ki, a jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell, hogy megtegyék az összes szükséges intézkedést a gyártás egyöntetűségének visszaállítására, amilyen gyorsan, csak lehetséges.

B/7. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

[5. Cikk (1) bekezdés]

(Ezt az ívet a jóváhagyó hatóság töltse ki, és csatolja a jármű típusbizonyítványhoz)

Minden esetben az információ tegye világossá, hogy melyik változatra és kivitelre vonatkozik.

Egy változathoz nem tartozhat több, mint egy eredmény.

B/8. MELLÉKLET

KIFUTÓ SOROZATÚ JÁRMŰVEK

[14. Cikk (1) és(2) bekezdés]

Minden egyes Tagállamban, a 14. Cikk (2) bekezdésben rögzített eljárás alapján üzembeállított járművek legnagyobb számát korlátozni kell valamelyik alábbi, a Tagállam által választott módon:

vagy

(a) egy vagy több típusú járművek legnagyobb száma nem lépheti túl az előző évben a vonatkozó típusú összes, a Tagállamban az előző évben üzembeállított jármű 10%-át. Ha a 10% kevesebb, mint 100 jármű, akkor a Tagállam engedélyezheti maximum 100 jármű üzembeállítását, vagy

(b) bármely típusú járművek számát korlátozni kell azokra, amelyekre érvényes Megfelelőségi tanúsítványt adtak ki a gyártási dátummal vagy az után, és amely érvényes maradt legalább a kibocsátását követő három hónapig, de azt követően érvényét veszítette egy MR. B. Függelék melléklet érvénybe lépése miatt.

Külön bejegyzést kell tenni azoknak a járműveknek a megfelelőségi tanúsítványára, amelyeket ennek az eljárásnak az alapján állítottak üzembe.

B/9. MELLÉKLET

A 15. CIKKBEN HIVATKOZOTT KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

A MELLÉKLETEK LISTÁJA

B/1. Melléklet: Jármű típus-jóváhagyásra vonatkozó követelmények listája

B/2. Melléklet: Adatközlő lap

B/3. Melléklet: EK típusbizonyítvány

B/4. Melléklet: Megfelelőségi tanúsítvány

B/5. Melléklet: Számozás és jelölés

B/6. Melléklet: A gyártás egyöntetűség ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések

B/7. Melléklet: Vizsgálati eredmények

B/8. Melléklet: Kifutó sorozatú járművek

B/9. Melléklet: Megfelelési táblázat