37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet

az étrend-kiegészítőkről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (11) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

(1) E rendelet előírásait a Magyarországon forgalomba hozatalra szánt, élelmiszerként előállított és forgalmazott étrend-kiegészítőkre kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásait nem kell alkalmazni a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre, valamint a gyógyszerekre.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) étrend-kiegészítő: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására).

b) tápanyag:

ba) a vitaminok, és

bb) az ásványi anyagok.

3. §

(1)[1] Magyarország területén csak az e rendelet előírásainak megfelelő étrend-kiegészítő hozható forgalomba.

(2) Az étrend-kiegészítő csak előre csomagolt formában hozható kereskedelmi forgalomba a végső fogyasztó számára.

4. §

(1) Étrend-kiegészítő előállításához felhasználható vitaminokat és ásványi anyagokat az 1. számú melléklet, az egyes vitaminok és ásványi anyagok felhasználható formáit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 2. számú mellékletben felsorolt anyagok tisztasági követelményei tekintetében az ilyen anyagoknak az élelmiszerben történő felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(3) A 2. számú mellékletben felsorolt olyan anyag esetében, amelynek tisztasági követelményeit sem hazai jogszabály, sem európai közösségi előírás nem határozza meg, a nemzetközi testületek általánosan elfogadott javaslatait kell figyelembe venni.

(4)[2]

(5)[3]

5. §

(1) Az étrend-kiegészítő gyártó által javasolt napi adagjában a vitaminok és ásványi anyagok legmagasabb mennyiségének megállapításához a következőket kell figyelembe venni:

a) a vitamin, illetve az ásványi anyag biztonságos legfelső szintjét, amelyet az általánosan elfogadott tudományos adatokon alapuló tudományos kockázatbecsléssel kell megállapítani, figyelembe véve az egyes fogyasztói csoportok egyéni érzékenységét is,

b) a vitamin és ásványi anyag egyéb élelmiszerekből származó bevitelét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legmagasabb mennyiség megállapításához figyelembe kell venni a vitaminok és ásványi anyagok népesség számára ajánlott napi beviteli értékét is.

(3)[4] A tápérték jelölésben megadott vitaminnak, illetve ásványi anyagnak jelentős mennyiségben - a napi ajánlott bevitel legalább 15%-ában - kell jelen lennie az étrend-kiegészítő gyártó által javasolt napi adagjában.

6. §

(1) Az e rendelet előírásainak megfelelő termék "étrend-kiegészítő" megnevezéssel hozható forgalomba.

(2) Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.

(3) Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános szabályokon kívül az étrend-kiegészítő jelölésének az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a) a termék jellemző tápanyagcsoportjainak vagy összetevőinek nevét, vagy utalást a tápanyagok vagy összetevők jellegére;

b) a napi ajánlott fogyasztási mennyiséget;

c) figyelmeztetést, hogy a fogyasztó az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl;

d) figyelemfelhívást, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet;

e) figyelmeztetést, hogy a terméket kisgyermek elől elzárva kell tartani.

7. §

Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése, reklámozása nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére.

8. §

(1)[5] A termékben lévő tápanyagok, illetve táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagok mennyiségét a termék jelölésén számszerűen kell feltüntetni. A vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét az 1. számú mellékletben előírt mértékegységekben kell megadni.

(2) A termék jelölésén a tápanyagok és egyéb anyagok mennyiségét a termék javasolt napi adagjára vonatkoztatva kell megadni.

(3) A jelölésen a vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó információt a napi ajánlott beviteli mennyiség (RDA) százalékában is fel kell tüntetni. A felnőttekre vonatkozó napi referencia értékeket a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása tartalmazza.

9. §

(1) A 8. (1) és (2) bekezdése szerinti értékeknek a gyártó által elvégzett vizsgálatokon alapuló átlagértékeknek kell lennie.

(2) A vitaminok és ásványi anyagok 8. § (3) bekezdés szerinti, a referenciamennyiség százalékában kifejezett értéke grafikusan is megadható.

10. §

(1)[6] Az étrend-kiegészítők hatékony hatósági ellenőrzése érdekében legkésőbb a termék első forgalomba hozatalakor a gyártó vagy az importőr köteles bejelenteni a készítményt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (a továbbiakban: NNGYK) a 4. számú melléklet szerinti adatok közlésével és a címke egyidejű megküldésével.

(2)[7] Amennyiben szükséges, az NNGYK a bejelentőtől a termékre vonatkozó további adatokat is kérhet.

(3)[8] Ha a termék az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) már forgalomban van, a gyártónak vagy az importőrnek az első bejelentéskor megadott információkat magyar vagy angol nyelven kell benyújtania az NNGYK-nak, és meg kell neveznie azt az intézményt, amelyhez az első bejelentést tették.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésért a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

11. §

Az étrend-kiegészítő forgalmazása az összetétellel, gyártási leírással, megjelenítéssel vagy jelöléssel kapcsolatos indokra hivatkozással nem tiltható vagy korlátozható, ha megfelel a jelen rendelet előírásainak.

12. §[9]

(1)[10] Az étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzését feladatkörükben a népegészségügyi feladatokat ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörükben eljáró vármegyei kormányhivatalok, valamint állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörükben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok végzik.

(2)[11] Az előírások betartásának ellenőrzése érdekében vagy azok megsértése, illetve egészségi ártalom lehetőségének gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatokat a népegészségügyi feladatkörükben eljáró vármegyei és fővárosi kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) laboratóriumai, az NNGYK, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumai, illetve étrend-kiegészítő vizsgálatára akkreditált laboratórium végzi.

(3)[12] A termék minőségi követelményeknek meg nem felelését észlelő személy, illetve az előállító vagy forgalmazó a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles erről értesíteni a járási hivatalt.

(4)[13] A járási hivatal a (3) bekezdés szerinti bejelentést kivizsgálja és annak eredményéről gyorsjelentésben értesíti az NNGYK-t.

13. §

(1)[14] A járási hivatal ideiglenesen felfüggesztheti vagy megtilthatja az étrend-kiegészítő forgalmazását, ha új információ eredményeként vagy a meglévő információk újraértékelése alapján megállapítást nyer, hogy az veszélyezteti a fogyasztó egészségét, abban az esetben is, ha az megfelel e rendelet előírásainak.

(2)[15] Az (1) bekezdés szerinti intézkedésről a járási hivatal haladéktalanul értesíti az NNGYK-t.

(3)[16] Az NNGYK az (1) bekezdés szerinti intézkedésről - az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamok tájékoztatása érdekében - haladéktalanul értesíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, közölve az intézkedés okát.

14. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[17] A 2022. szeptember 30. előtt forgalomba hozott vagy címkézett, e rendelet 2022. szeptember 29-én hatályos 1. számú melléklet 2.4. pontjának megfelelő étrend-kiegészítők a meglévő készletek kimerüléséig 2022. szeptember 30-át követően is forgalmazhatók.

(3)[18]

(4)[19]

(5)[20]

(6)[21] Ez a rendelet a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének bizonyos anyagok felvétele tekintetében történő módosításáról szóló 2006. március 30-i 2006/37/EK bizottsági irányelvvel, valamint a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekhez, köztük az étrend-kiegészítőkhöz hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek formái listáinak tekintetében történő módosításáról szóló 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7)[22] Ez a rendelet

a) a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekhez, köztük az étrend-kiegészítőkhöz hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek formái listáinak tekintetében történő módosításáról szóló 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelet,

b) a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 953/2009/EK bizottsági rendeletnek az élelmiszerekhez hozzáadható ásványi anyagok jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 14-i 1161/2011/EU bizottsági rendelet 1. cikke,

c) a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az étrend-kiegészítők előállításához felhasználható krómmal dúsított élesztő és az élelmiszerekhez hozzáadható króm(III)-laktát-trihidrát tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 7-i 119/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikke

d)[23] a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az étrend-kiegészítők előállításához felhasznált (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin só tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. március 12-i 2015/414/EU bizottsági rendelet

e)[24] a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az étrend-kiegészítők előállításához használt nikotinamid-ribozid-klorid és magnézium-citrát-malát tekintetében, valamint a réz esetében alkalmazott mértékegység tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. március 9-i (EU) 2021/418 bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

15. §[25]

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[26]

Étrend-kiegészítők gyártásához felhasználható vitaminok és ásványi anyagok

1. Vitaminok

1.1. A-vitamin (RE μg)

1.2. D-vitamin (μg)

1.3. E-vitamin (α-TE mg)

1.4. K-vitamin (μg)

1.5. B1-vitamin (mg)

1.6. B2-vitamin (mg)

1.7. Niacin (NE mg)

1.8. Pantoténsav (mg)

1.9. B6-vitamin (mg)

1.10. Folsav (μg)(1)

1.11. B12-vitamin (μg)

1.12. Biotin (μg)

1.13. C-vitamin (mg)

1.14. Megjegyzések

1.14.1. (1) A folsav kifejezés alatt a folátok valamennyi formája értendő.

2. Ásványi anyagok

2.1. Kalcium (mg)

2.2. Magnézium (mg)

2.3. Vas (mg)

2.4. Réz (mg)[27]

2.5. Jód (μg)

2.6. Cink (mg)

2.7. Mangán (mg)

2.8. Nátrium (mg)

2.9. Kálium (mg)

2.10. Szelén (μg)

2.11. Króm (μg)

2.12. Molibdén (μg)

2.13. Fluorid (mg)

2.14. Klorid (mg)

2.15. Foszfor (mg)

2.16. Bór (mg)

2.17. Szilícium (mg)

2. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[28]

Étrend-kiegészítők gyártásához felhasználható vitamin és ásványi anyag vegyületek

1. Vitaminok

1.1. A-vitamin

1.1.1. retinol

1.1.2. retinil-acetát

1.1.3. retinil-palmitát

1.1.4. béta-karotin

1.2. D-vitamin

1.2.1. kolekalciferol

1.2.2. ergokalciferol

1.3. E-vitamin

1.3.1. D-alfa-tokoferol

1.3.2. DL-alfa-tokoferol

1.3.3. D-alfa-tokoferil-acetát

1.3.4. DL-alfa-tokoferil-acetát

1.3.5. D-alfa-tokoferilsav-szukcinát

1.3.6. vegyes tokoferolok (1)

1.3.7. tokotrienol-tokoferol (2)

1.4. K-vitamin

1.4.1. fillokinon (fitomenadion)

1.4.2. menakinon (3)

1.5. B1-vitamin

1.5.1. tiamin-hidroklorid

1.5.2. tiamin-mononitrát

1.5.3. tiamin-monofoszfát-klorid

1.5.4. tiamin-pirofoszfát-klorid

1.6. B2-vitamin

1.6.1. riboflavin

1.6.2. riboflavin-5'-foszfát nátriumsója

1.7. Niacin

1.7.1. nikotinsav

1.7.2. nikotinamid

1.7.3. inozit-hexanikotinát (inozit-hexaniacinát)

1.7.4. nikotinamid-ribozid-klorid[29]

1.8. Pantoténsav

1.8.1. kalcium-D-pantotenát

1.8.2. nátrium-D-pantotenát

1.8.3. dexpantenol

1.8.4. pantetin

1.9. B6-vitamin

1.9.1. piridoxin-hidroklorid

1.9.2. piridoxin-5'-foszfát

1.9.3. piridoxál-5'-foszfát

1.10. Folát

1.10.1. pteroilmonoglutaminsav

1.10.2. kalcium-L-metil-folát

1.10.3. (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin só[30]

1.11. B12-vitamin

1.11.1. cianokobalamin

1.11.2. hidroxokobalamin

1.11.3. 5'-deoxiadenozilkobalamin

1.11.4. metilkobalamin

1.12. Biotin

1.12.1. D-biotin

1.13. C-vitamin

1.13.1. L-aszkorbinsav

1.13.2. nátrium-L-aszkorbát

1.13.3. kalcium-L-aszkorbát (4)

1.13.4. kálium-L-aszkorbát

1.13.5. L-aszkorbil-6-palmitát

1.13.6. magnézium-L-aszkorbát

1.13.7. cink-L-aszkorbát

2. Ásványi anyagok

2.1. Kalcium

2.1.1. kalcium-acetát

2.1.2. kalcium-L-aszkorbát

2.1.3. kalcium-biszglicinát

2.1.4. kalcium-karbonát

2.1.5. kalcium-klorid

2.1.6. kalcium-citrát-malát

2.1.7. kalcium citromsavval alkotott sói

2.1.8. kalcium-glükonát

2.1.9. kalcium-glicerofoszfát

2.1.10. kalcium-laktát

2.1.11. kalcium-piruvát

2.1.12. kalcium ortofoszforsavval alkotott sói

2.1.13. kalcium-szukcinát

2.1.14. kalcium-hidroxid

2.1.15. kalcium-L-lizinát

2.1.16. kalcium-malát

2.1.17. kalcium-oxid

2.1.18. kalcium-L-pidolát

2.1.19. kalcium-L-treonát

2.1.20. kalcium-szulfát

2.2. Magnézium

2.2.1. magnézium-acetát

2.2.2. magnézium-L-aszkorbát

2.2.3. magnézium-biszglicinát

2.2.4. magnézium-karbonát

2.2.5. magnézium-klorid

2.2.6. magnézium citromsavval alkotott sói

2.2.7. magnézium-glükonát

2.2.8. magnézium-glicerofoszfát

2.2.9. magnézium ortofoszforsavval alkotott sói

2.2.10. magnézium-laktát

2.2.11. magnézium-L-lizinát

2.2.12. magnézium-hidroxid

2.2.13. magnézium-malát

2.2.14. magnézium-oxid

2.2.15. magnézium-L-pidolát

2.2.16. magnézium-kálium-citrát

2.2.17. magnézium-piruvát

2.2.18. magnézium-szukcinát

2.2.19. magnézium-szulfát

2.2.20. magnézium-taurát

2.2.21. magnézium-acetil-taurát

2.2.22. magnézium-citrát-malát[31]

2.3. Vas

2.3.1. vas(II)-karbonát (ferro-karbonát)

2.3.2. vas(II)-citrát (ferro-citrát)

2.3.3. vas(III)-ammónium-citrát (ferri-ammónium-citrát)

2.3.4. vas(II)-glükonát (ferro-glükonát)

2.3.5. vas(II)-fumarát (ferro-fumarát)

2.3.6. vas(III)-nátrium-difoszfát (ferri-nátrium-difoszfát)

2.3.7. vas(II)-laktát (ferro-laktát)

2.3.8. vas(II)-szulfát (ferro-szulfát)

2.3.9. vas(III)-difoszfát [vas(III)-pirofoszfát, ferri-difoszfát]

2.3.10. vas(III)-szaharát (ferri-szaharát)

2.3.11. elemi vas (karbonil, elektrolitikus, hidrogénnel redukált)

2.3.12. vas(II)-biszglicinát (ferro-biszglicinát)

2.3.13. vas (II)-L-pidolát (ferro-L-pidolát)

2.3.14. vas(II)-foszfát (ferro-foszfát)

2.3.14.a. vas-ammónium-foszfát[32]

2.3.14.b. vas-nátrium-EDTA[33]

2.3.15. vas(II)-taurát (ferro-taurát)

2.4. Réz

2.4.1. réz(II)-karbonát (kupri-karbonát)

2.4.2. réz(II)-citrát (kupri-citrát)

2.4.3. réz(II)-glükonát (kupri-glükonát)

2.4.4. réz(II)-szulfát (kupri-szulfát)

2.4.5. réz-L-aszpartát

2.4.6. réz-biszglicinát

2.4.7. réz-lizin komplex

2.4.8. réz(II)-oxid

2.5. Jód

2.5.1. nátrium-jodid

2.5.2. nátrium-jodát

2.5.3. kálium-jodid

2.5.4. kálium-jodát

2.6. Cink

2.6.1. cink-acetát

2.6.2. cink-L-aszkorbát

2.6.3. cink-L-aszpartát

2.6.4. cink-biszglicinát

2.6.5. cink-klorid

2.6.6. cink-citrát

2.6.7. cink-glükonát

2.6.8. cink-laktát

2.6.9. cink-L-lizinát

2.6.10. cink-malát

2.6.11. cink-mono-L-metionin-szulfát

2.6.12. cink-oxid

2.6.13. cink-karbonát

2.6.14. cink-L-pidolát

2.6.15. cink-pikolinát

2.6.16. cink-szulfát

2.7. Mangán

2.7.1. mangán-aszkorbát

2.7.2. mangán-L-aszpartát

2.7.3. mangán-biszglicinát

2.7.4. mangán-karbonát

2.7.5. mangán-klorid

2.7.6. mangán-citrát

2.7.7. mangán-glükonát

2.7.8. mangán-glicerofoszfát

2.7.9. mangán-pidolát

2.7.10. mangán-szulfát

2.8. Nátrium

2.8.1. nátrium-bikarbonát (hidrogén-karbonát)

2.8.2. nátrium-karbonát

2.8.3. nátrium-klorid

2.8.4. nátrium-citrát

2.8.5. nátrium-glükonát

2.8.6. nátrium-laktát

2.8.7. nátrium-hidroxid

2.8.8. nátrium ortofoszforsavval alkotott sói

2.8.9. nátrium-szulfát[34]

2.9. Kálium

2.9.a. kálium-szulfát[35]

2.9.1. kálium-bikarbonát (hidrogén-karbonát)

2.9.2. kálium-karbonát

2.9.3. kálium-klorid

2.9.4. kálium-citrát

2.9.5. kálium-glükonát

2.9.6. kálium-glicerofoszfát

2.9.7. kálium-laktát

2.9.8. kálium-hidroxid

2.9.9. kálium-L-pidolát

2.9.10. kálium-malát

2.9.11. kálium ortofoszforsavval alkotott sói

2.10. Szelén

2.10.1. L-szeleno-metionin

2.10.2. szelénnel dúsított élesztő (5)

2.10.3. szelénessav

2.10.4. nátrium-szelenát

2.10.5. nátrium-hidrogén-szelenit

2.10.6. nátrium-szelenit

2.11. Króm

2.11.1. króm(III)-klorid

2.11.2. króm(III)-laktát-trihidrát

2.11.3. króm-nitrát

2.11.4. króm(III)-pikolinát

2.11.5. króm(III)-szulfát

2.11.6. krómmal dúsított élesztő (7)[36]

2.12. Molibdén

2.12.1. ammónium-molibdát (molibdén (VI))

2.12.2. kálium-molibdát (molibdén (VI))

2.12.3. nátrium-molibdát (molibdén (VI))

2.13. Fluor

2.13.1. kalcium-fluorid

2.13.2. kálium-fluorid

2.13.3. nátrium-fluorid

2.13.4. nátrium-monofluor-foszfát

2.14. Bór

2.14.1. bórsav

2.14.2. nátrium-borát (borax)

2.15. Szilícium

2.15.1. kolin-stabilizált ortokovasav

2.15.2. szilícium-dioxid

2.15.3. kovasav(6)

3. Megjegyzések

3.1. (1) alfa-tokoferol < 20%, béta-tokoferol < 10%, gamma-tokoferol 50-70% és delta-tokoferol 10-30%

3.2. (2) Az egyes tokoferolok és tokotrienolok jellemző szintjei:

3.2.1. 115 mg/g alfa-tokoferol (101 mg/g minimum)

3.2.2. 5 mg/g béta-tokoferol (< 1 mg/g minimum)

3.2.3. 45 mg/g gamma-tokoferol (25 mg/g minimum)

3.2.4. 12 mg/g delta-tokoferol (3 mg/g minimum)

3.2.5. 67 mg/g alfa-tokotrienol (30 mg/g minimum)

3.2.6. < 1mg/g béta-tokotrienol (< 1 mg/g minimum)

3.2.7. 82 mg/g gamma-tokotrienol (45 mg/g minimum)

3.2.8. 5 mg/g delta-tokotrienol (< 1 mg/g minimum)

3.3. (3) A menakinon főként menakinon-7 formában fordul elő, és kismértékben menakinon-6 formában.

3.4. (4) Legfeljebb 2% treonátot tartalmazhat.

3.5. (5) Szelénnel dúsított élesztők, melyeket nátrium-szelenit - mint szelénforrás - jelenlétében tenyésztéssel állítanak elő és melyek szárított, forgalmazott formában legfeljebb 2,5 mg Se/g-ot tartalmaznak. A szelén-metionin az élesztőben előforduló domináns szerves szelénfajta (a termékben előforduló összes kivont szelén mennyiség 60-85%-a). Az egyéb szerves szelénvegyületek - beleértve a szelenociszteint - aránya nem haladhatja meg az összes kivont szelén mennyiségének 10%-át. A szervetlen szelén szintje normál esetben nem haladhatja meg az összes kivont szelén mennyiségének 1%-át.

3.6. (6) Gél formájában.

3.7. (7) Krómmal dúsított élesztő, melyet króm(III)-klorid - mint krómforrás - jelenlétében, Saccharomyces cerevisiae tenyészetben állítanak elő, és amely szárított, forgalmazott formában 230-300 mg/kg krómot tartalmaz. A króm(VI)-tartalom nem haladhatja meg a teljes krómtartalom 0,2%-át.[37]

3. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[38]

4. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Adatlap étrend-kiegészítő bejelentéséhez

5. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[39]

6. számú melléklet a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[40]