6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet

az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 108. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződésben foglaltak alapján a Kormány az európai uniós források és a hazai költségvetési támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya:

a)[1] a központi költségvetés XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet 10.11. jogcímcsoport, a 10.5. alcím, valamint a 10.12. alcím kiadási előirányzataira,

b) a központi költségvetés X. Miniszterelnökség fejezet 8.3.2. jogcímcsoport kiadási előirányzatára, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény eszközrendszerének működtetéséből származó bevételekből - ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét - képződött forrás felhasználására, valamint

c)[2]

d) az állami támogatásnak minősülő állami kezességvállalásra, a kezességvállaló intézmények által nyújtott kezességvállalásokra és az ezekhez kapcsolódó díjtámogatásokra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímeket a 1-3. számú mellékletek tartalmazzák.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési előirányzatok terhére nyújtott támogatások igénybevétele tekintetében:

a) miniszter: a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;

b) az integrátor szervezet: külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet;

c) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási termék-előállítási (TEÁOR 01.1-01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), erdőgazdálkodási termék-előállítás, erdészeti szolgáltatás (TEÁOR 02), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység;

d) mezőgazdasági termelő: a c) porit szerinti tevékenységet folytató, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti állandó belföldi lakhellyel rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó, valamint belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: regisztrációs rendelet) szerinti regisztrációs számmal rendelkezik;

e) erdőgazdálkodó: az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó, illetve az a földhasználó, aki nem erdő művelési ágú földterületen erdőt telepít;

f) halászatra jogosult: a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint nyilvántartott jogosult;

g) vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján nyilvántartott jogosult;

h) vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);

i) közcélú vízgazdálkodási feladatok: a vízitársulatok érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekében végzett vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatok összessége;

j) mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló tevékenység: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) I. melléklete szerint felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozása a vonatkozó TEÁOR besorolás szerint;

k) a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenység: a Római Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt (Non Annex I.) termékek előállítása a tevékenységre vonatkozó TEÁOR besorolás szerint;

l)[3]

m)[4]

n)[5]

o)[6]

p) nemzeti hatáskörben nyújtott támogatás: az Európai Unió vonatkozó jogszabályai alapján állami támogatásnak minősülő, hazai költségvetési forrásból biztosított támogatás;

r) beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli tv.) 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti, illetve a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 32. pontja szerinti beruházás;

s) állami kezességvállalás: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. §-ában meghatározott kezességvállalás;

t) intézményi kezességvállalás: a kezességvállaló intézmények által vállalt készfizető kötelezettség vállalás.

(4) Egyes meghatározott támogatások esetén

a) támogatásban kizárólag az az igénylő részesülhet, aki a külön jogszabályokban meghatározott "helyes gazdálkodási gyakorlat", illetve "életképes mezőgazdasági vállalkozás" kritériumainak bizonyíthatóan megfelel;

b) támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben külön jogszabályokban meghatározott minimális környezetvédelmi, higiéniai és az állatok életkörülményeivel kapcsolatos elvárások teljesülnek.

(5)[7]

(6)[8] Az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenorzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2419/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározott vis maior esetekben, a Kormány külön határozata alapján egyes, nem tervezheto - különösen a természeti károk enyhítésével összefüggo - intézkedések több költségvetési fejezeti eloirányzatot terhelo, és az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítását szolgáló támogatás mértékének megállapításáról, az igénybevétel feltételeirol az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy külön jogszabályban kell rendelkezni.

(7) Az egyes költségvetési előirányzatok esetében legfeljebb - a korábbi években vállalt kötelezettségvállalások figyelembevétele mellett - a központi költségvetésben külön meghatározott mértékig vállalható fizetési- kötelezettség. Ezek kiadási előirányzatait a tárgyévi, valamint az azt követő évek költségvetésében kell előirányozni.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható:

a) bevételt növelő termelői támogatás;

b) közraktári hitel kamattámogatása;

c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása;

d) fejlesztési célú juttatás;

e) állami kezességvállalás, intézményi kezességvállalás, valamint a kezességvállalási díjhoz adott díjtámogatás;

f) szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása; .

g) kutatás-fejlesztési feladatok támogatása

[az a) -g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás].

(2)[9]

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást - a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi iratot a támogatást igénybe vevőnek-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább a támogatás igénybevételét követő öt évig meg kell őriznie.

(5) A hitel lejárata tekintetében éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt - szökőév esetén háromszázhatvanhat - napot meghaladja.

(6) A kamattámogatás mértékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat terhelésének időpontjában érvényes három havi BUBOR százalékában kell meghatározni.

(7) Kamattámogatás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

a) a hitelkamat legfeljebb három százalékponttal haladja meg a kamat terhelésének időpontjában érvényes három havi BUBOR-t, és a hitelezéssel kapcsolatban egyéb költség nem kerül felszámításra. Amennyiben a futamidő alatt valamely kamatfizetési periódusban e feltétel nem teljesül, az adott kamatfizetési periódusban kamattámogatás nem vehető igénybe;

b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a hitelt folyósító hitelintézet az éven túli lejáratú tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárláshoz felvett hitelek esetében egyéves törlesztési haladékot engedélyez, valamint a kezességvállaló, intézmény által érvényesített kezességvállalási díj nem haladja meg az intézmény által kiadott szabályzatban rögzített, de legfeljebb a másfél százalékos mértéket.

(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak forint fizetőeszközben felvett hitelek esetében vehető igénybe. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, a kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre a Magyar Nemzeti Bank - a támogatási igény benyújtásának napján érvényes - hivatalos devizaárfolyamán.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások csak forint fizetőeszközben vehetők igénybe. Az Európai Unió forrásaiból folyósított támogatások esetén az Európai Bizottság által meghatározott hivatalos átváltási árfolyamot kell figyelembe venni.

3. §

(1) Támogatásban

a) csőd-, felszámolási, adósságrendezési vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá

b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó,

c) végrehajtási eljárás alatt nem álló, az Szja tv. szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), természetes személy,

d) a b) és c) pont szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek társulásai,

e) vízitársulat

[az a) -e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:

igénylő]

részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az 1. § (3) bekezdésének n) pontja szerinti támogatások igénylésénél nem kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az igénylőnek az Áht. 13/A §-ának (5) bekezdése szerinti köztartozása áll fenn, akkor az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése szerint a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. Ez a rendelkezés az 1. § (3) bekezdésének n) pontja szerinti támogatások igénylése esetében nem alkalmazható.

(4) Jogszabály a támogatás igénybevételét adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől is függővé teheti.

(5) Nem vehető igénybe a támogatás

a) valótlan adatszolgáltatás esetén;

b) bérlőnek a bérelt ingatlanon tervezett fejlesztése esetén, ha a bérleti szerződés nem biztosítja számára kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét;

c) ha a fejlesztés megvalósulásának helyéül szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes.

4. §

(1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

a) a 2. § (.1) bekezdésének a) -c) és f) pontjai szerinti végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni;

b) a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;

c) a 2. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kutatásifejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaság alaptevékenységéhez új, korszerű K+F eszközök beszerzésére és beruházásokhoz nyújtott támogatás összegét halasztott bevételként, időbeli elhatárolások között elkülönítetten köteles kimutatni és rendkívüli bevételként elszámolni;

d) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és kamattámogatás egyéb bevételként elszámolt összegét az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján adózó és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(2) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. melléklete szerint, a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. VI. fejezete és 2. melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozó az Szja tv. 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe.

(3) Az Szja tv. hatálya alá tartozó és a jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint megállapító mezőgazdasági termelőnek a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámíta-nia, amelyhez a támogatást igénybe vette.

(4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.

(5) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot,

b) újraerdősítési költséget,

c) földvédelmi járulékot,

d) tenyésztési hozzájárulást

e) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét,

f) halászatfejlesztési hozzájárulást,

g) állami halászati jog után járó haszonbérleti díjat,

h) vadvédelmi hozzájárulást,

i) az erdészeti, vadászati, továbbá a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat,

j) vízkészlet járulékot

a befizető, az Szja tv. szerint kiadásként, a számviteli tv. szerint költségként, a külön jogszabályokban meghatározott bírságokat pedig az Szja tv. szerint kiadásként, a számviteli tv. szerint ráfordításként számolhatja el.

(6) A támogatás alapjának meghatározásánál - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

5. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat forráshiánya esetén az 1. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan

a) az igényelt támogatás folyósítása felfüggeszthető, illetőleg a pályázat, kérelem befogadása visszautasítható;

b) a pályázati kiírási feltételeknek megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - ver-senyeztethetőek, rangsorolhatóak, elbírálásuk felfüggeszthető, versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók;

c) a már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek esetében a támogatás arányosan csökkenthető.

(2)[10] Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfeleloen alkalmazni, ha arra a nemzetközi szerzodésekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt kerül sor, illetoleg ha az Európai Unió forrásaiból származó támogatás részlegesen visszavonásra kerül, vagy a közösségi szabályozás idoközben módosul, valamint ha az Európai Bizottság bizonyos nemzeti hatáskörben biztosított támogatás visszavonására szólít fel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről - és szükség esetén a visszavonásáról - a miniszter, illetőleg a támogatásokat folyósító szervezetek közleményt tesznek közzé. Azon támogatások esetében, ahol szerződés vagy támogatási okirat alapján történik a támogatás folyósítása, az (1) bekezdés szerinti esetek lehetőségét azokban rögzíteni kell.

6. §

(1) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó szervezetek külön jogszabályok, illetve megállapodások alapján részt vehetnek

a) az egyes támogatási összegek felhasználásával ösz-szefüggő részletes feltételek kialakításában;

b) a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétének igazolásában;

c) a támogatási kérelemben feltüntetett adatok valóságtartalmának, illetve a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában;

d) a támogatási kérelem véleményezésében;

e) a támogatások folyósításában. .

(2) Amennyiben az igénylő a támogatási kérelmet vagy pályázatot jogszabály alapján, vagy a minisztériummal kötött megállapodás alapján meghatározott közreműködő szervezeten keresztül nyújtja be, a közreműködő szervezet felelős az igénylő támogatási kérelmének, pályázatának megfelelő határidőben történő továbbításáért.

7. §

(1) Pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetében a támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a pályázat tartalmi követelményeit, szakmai szempontjait, a pályázat elbírálásának, valamint a támogatás igénybevételének, ellenőrzésének eljárási rendjét, a jogosulatlan igénybevétel jogkövetkezményeit - amennyiben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) hatálya alá tartozik, az e rendeletben foglaltakra is tekintettel - külön jogszabály, pályázati felhívás vagy közlemény határozza meg.

(2) A pályázati felhívások a minisztérium és a támogatások elbírálásában és folyósításában résztvevő szervezetek hivatalos lapjaiban, szakmai lapokban, valamint egyéb formában is közzétehetőek.

(3) Amennyiben pályázati felhívás vagy jogszabály a pályázat, illetőleg a támogatási kérelem benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztő, kivéve ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4) Az 1. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan

a) a pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb, nem a minisztérium fejezet kiadások előirányzatában szereplő forrásokból is igényelhető támogatás, azonban az összes támogatás a költségek külön jogszabályban meghatározott mértékét nem haladhatja meg;

b) az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegű költségvetési támogatásban részesült, illetve nyújtott be támogatási igényt;

c) amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához a vonatkozó jogszabályban megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül;

d) az ugyanarra a célra különböző előirányzatok terhére igénybe vehető támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletet az Ámr.-ben foglaltakra is figyelemmel kell alkalmazni.

8. §

(1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény előírhatja, hogy

a) az igénylő agrár- és vidékfejlesztési támogatást meghatározott összegig vehet igénybe;

b) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti - a döntéshozó előzetes engedélye nélküli - elidegenítése, apportálása esetén a támogatás egészét vagy az üzemeltetési kötelezettség elmulasztása esetén időarányos részét vissza kell fizetni;

c) kamattámogatás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott - pénzügyi intézménytől felvett hitelek után vehető igénybe;

d) egyes támogatások csak a külön jogszabályban meghatározott külön beszámoló teljesítése esetén vehetők igénybe;

e) fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe. A saját forrásra az Ámr. 2. § 33. pontja az irányadó;

f) az állami támogatással megvalósuló beruházások rendeltetésszerű használatának biztosítására és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítékaként, az üzemeltetési kötelezettség időtartamára a támogatás összegének megfelelő jelzálogjog és egyéb, az Ámr.-ben szabályozott biztosíték, elidegenítési és terhelési tilalom jegyezhető be a támogatással érintett, vagy más felajánlott vagyontárgyra a köztartozásokat követő ranghelyre;

g) területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket lehet megállapítani;

h) a támogatás csak megfelelő szakképzettség vagy szakmai gyakorlat előzetes igazolása esetén vehető igénybe.

(2) Amennyiben tevékenység folytatásához vehető igénybe támogatás, abban az esetben a tevékenység tartalmi meghatározása (TEÁOR) szerinti, termékek esetében a belföldi termékosztályozás (BTO) szerinti, illetőleg a Kereskedelmi Vámtarifának a támogatás igénybevételének időpontjában hatályos fogalmait kell irányadónak tekinteni.

(3) Támogatás csak az adószám vagy adóazonosító jel, valamint a regisztrációs rendeletben meghatározott regisztrációs szám feltüntetésével vehető igénybe.

(4) Pályázati úton vagy kérelemmel igényelhető támogatások esetében a támogatási igény elbírálója vagy az általa kijelölt szervezet támogatási szerződést köt a támogatottal, vagy támogatási okiratot ad ki, amely tartalmazza a támogatás összegét, igénybevételének feltételeit, a támogatott jogosultságait, valamint kötelezettségeit és a kötelezettségek megszegésével járó következményeket.

(5) A szerződéskötést, illetve a támogatási okirat kiadását követően meginduló felszámolási, adósságrendezési vagy végelszámolási eljárás esetén - az 1. § (3) bekezdésének n) pontjában meghatározott támogatásokat kivéve - támogatás nem folyósítható, csődeljárás vagy adósságrendezési eljárás esetén az egyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

9. §

(1) A támogatási kérelem elbírálása a támogatásra való jogosultság, az azzal járó kötelezettségek és a kötelezettségek megszegésével járó szankciók, továbbá a támogatás összegének, a támogatás igénybevétele feltételeinek, mértékének, valamint a folyósítás feltételeinek meghatározását jelenti.

(2) Pályázat alapján igénybe vehető támogatások esetében a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevételé szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, ebben az esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmát, illetve a pályázatban vállalt feladat csökkentését kezdeményezni.

(3) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül értesíteni kell. A támogatási kérelem elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát.

(4) A támogatási feltételek teljesítésének igénylőnél történő ellenőrzéséért, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelős szervet jogszabály, illetve a pályázati felhívás határozza meg.

(5) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 20. pontja szerint a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás és járulékai az arra hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján köztartozásnak minősülnek. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelése és behajtása ügyében az Áht. 13/A. §-ának (9) bekezdése szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv jár el. A miniszter az 1. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott támogatások esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás (és járulékai) visszafizetési kötelezettségét mérsékelheti, vagy elengedheti, ha magánszemély esetében az Art. 134. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben, nem magánszemély esetében az Art. 134. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek állnak fenn.

(6) A támogatási kérelmek vagy pályázatok elbírálása - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - azok beérkezésének sorrendjében történik.

(7) A pályázatok elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe.

10. §

(1) Az 1. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan

a) támogatási kérelem, pályázat elbírálására törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az e rendeletben, valamint a támogatás mértékét és feltételeit tartalmazó külön jogszabályokban, illetve pályázati felhívásban foglaltakat kell alkalmazni;

b) aki a pályázat, kérelem elbírálása során a 9. § (3) bekezdése szerinti értesítéssel nem ért egyet, a pályázat, kérelem elbírálójánál kifogást terjeszthet elő. A kifogás végleges jelleggel, további jogorvoslati lehetőség nélkül kerül elbírálásra. Jogszabálysértés megállapítása esetén a kifogást az azonos vagy hasonló pályázatoknál alkalmazott szempontok figyelembevételével kell elbírálni;

c) amennyiben a támogatás elemi csapással összefüggésben vehető igénybe - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítási módszer szerint hozamkiesést okoz;

d) a mezőgazdasági termelőnek a c) pontban foglaltakra vonatkozó számításait az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal, az erdőgazdálkodónak pedig az illetékes erdészeti hatóság igazolja.

(2) A jogszabály alapján kötelező be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a támogatást szerződés vagy támogatási okirat alapján veszik igénybe, a szerződés megkötésénél, illetve támogatási okirat kiadásánál figyelembe kell venni az Ámr.-ben foglaltakat.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére indokolt esetben - írásban benyújtott kérelem alapján - a döntéshozó részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználásnak minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani, illetve a 7. § (4) bekezdésének c) pontja szerint igénybe vett többlettámogatás.

(4)[11] Amennyiben valamely támogatási forma esetében a jogosulatlan igénybevétel jogkövetkezményeire közösségi szabályozás van érvényben, annak megfeleloen kell eljárni. Ennek hiányában, illetoleg a kizárólag nemzeti hatáskörben folyósított támogatás esetében a miniszter az 1. § (5) bekezdésében meghatározott rendeletben intézkedik a jogosulatlan igénybevétel jogkövetkezményeirol.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni.

(6) Fejlesztési támogatások esetében a támogatás jogosulatlan igénybevétele az Ámr. 88. §-ának (1)-(2) és (6) bekezdéseire is figyelemmel állapítható meg. Nem tekinthető jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a támogatási szerződésben, illetve támogatási okiratban meghatározott kötelezettségének a kedvezményezett elháríthatatlan természeti esemény miatt igazoltan nem tud eleget tenni.

11. §

Az 1. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a miniszter írásban benyújtott kérelem alapján

a) engedélyezheti a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó támogatott beruházásának az üzemeltetési, illetve termesztésben tartási kötelezettség idején belüli elidegenítését, ha az új tulajdonos - feltéve, ha az egyébként jogosult lenne a támogatás igénybevételére - vállalja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését;

b) mentesítheti a gazdálkodót a végrehajtási rendelet, illetve annak alapján kiadott támogatási okirat, illetve szerződés egyes, a beruházás megvalósítását érintő pontjainak betartása alól, ha a beruházás a támogatási célnak, valamint a pályázatban részletezett funkciónak megfelelően határidőre megvalósul, és az üzemeltetési kötelezettség maradéktalanul teljesíthető;

c) engedélyezheti az üzemeltetési kötelezettség teljesítésének felfüggesztését, illetve a támogatással megvalósított beruházással érintett létesítménynek az eredetitől eltérő más mezőgazdasági tevékenységgel történő hasznosítását.

12. §

(1) A támogatás igénybevételére, elszámolására a támogatási kérelem vagy a pályázat benyújtásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintő jogvita esetén a támogatási kérelem vagy a pályázat benyújtásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a támogatás igénybevétele több évre ütemezett, a támogatásnak csak a támogatási szerződésben vagy támogatási okiratban tárgyévre ütemezett összege vehető igénybe.

13. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[12]

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet és az azt módosító 29/2003. (III. 18.) Korm. rendelet, a 2002. évi termésű élelmezési búza intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról szóló 194/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2002. évi termésű takarmánykukorica intervenciós felvásárlásáról és közraktári támogatásáról szóló 217/2002. (X. 24.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben az igénybe vett támogatás elszámolására és a támogatások igénybevételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére az azokban foglaltakat kell alkalmazni. E tekintetben kivételt képeznek az e rendelet 9. §-ának (5) bekezdésében és a 11. §-ában foglaltak, amely szabályokat a támogatás igénybevételének időpontjától függetlenül, e rendelet hatálybalépésekor már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy egyes, kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott támogatási célok esetén saját hatáskörben területi támogatási kereteket állapítson meg.

(5) Az egyes támogatási jogcímek terhére e rendelet hatálybalépése előtt vállalt, de a tárgyévben ki nem fizetett támogatások folyósításáról a miniszter külön intézkedik.

(6) E rendelet hatálybalépése előtt keletkezett támogatási jogosultság tekintetében a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése szerinti támogatásait a 10032000-01905616 APEH Agrárfinanszírozási támogatás lebonyolítási számláról,

b) 4. § (5) bekezdése szerinti támogatásait a 10032000-01905609 APEH Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás lebonyolítási számláról kell folyósítani.

(7) E rendelet hatálybalépése előtt keletkezett támogatási jogosultság tekintetében a kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről szóló 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet

a) 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásait a 10032000-01905616 APEH Agrárfinanszírozási támogatás lebonyolítási számláról,

b) 5. § (6) bekezdése szerinti támogatásait a 10032000-01905609 APEH Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás lebonyolítási számláról kell folyósítani.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelethez

Kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások

1. Fejlesztési támogatások

- szőlő és gyümölcsös ültetvénytelepítés támogatása

- nem mezőgazdasági területen végzett erdőtelepítés támogatása

2. Erdészeti feladatok támogatása

- erdészeti közcélú feladatok támogatása

- erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása

= magán erdőgazdálkodás támogatása

= jóléti és parkerdők fenntartásának támogatása

= erdei vasutak működtetésének támogatása

- erdőkárok elhárítására nyújtandó támogatások

3. Termőföld minőségi védelmének, hasznosításának támogatása*

4. Állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok támogatása*

5. Halgazdálkodási tevékenységek támogatása*

6. Vadgazdálkodási tevékenységek támogatása*

7. Folyó kiadások és jövedelem támogatások

a) az európai uniós közvetlen termelői támogatások nemzeti kiegészítő támogatása

b) piacfejlesztési intézkedések támogatása

- exporttámogatás/export-visszatérítés**

- állati eredetű hulladékok ártalmatlanításának támogatása

- közösségi agrármarketing támogatása

- állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok és egyes állat- és növény-egészségügyi problémák megelőzésének és kezelésének támogatása

- élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének támogatása

- karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás

- tejtermelés támogatása**

c) állattenyésztést segítő támogatások

- sertéságazat támogatása

- baromfiágazat támogatása

- egyéb állatfajok támogatása

d) biológiai alapok megőrzésének és fejlesztésének támogatása

e) vízgazdálkodási feladatok támogatása

f) oktatási, képzési és kutatási feladatok támogatása

- szaktanácsadás támogatása

- K+F feladatok támogatása

g) agrárfinanszírozás támogatása

- az éven túli lejáratú hitelek kamattámogatása

- egyes élelmiszer termékek értékesítését segítő hitelekhez kapcsolódó támogatás

- közraktári hitelek támogatása

h) az agrár- és vidékfejlesztési szolgáltatások fejlesztésének támogatása

- zöldség-gyümölcs termelői, értékesítő szervezetek támogatása

- egyes termékek beszerzését, értékesítését végző, illetve szolgáltatást nyújtó termékpályás szövetkezések, erdőbirtokossági társulatok, egyéb gazdálkodó szervezetek és együttműködések támogatása

- vidéki alapszolgáltatások támogatása i) agrárfoglalkoztatás támogatása

j) a mezei őrszolgálat működtetéséhez nyújtott támogatás

k) területalapú támogatás[13]

8. Állami kezességvállalás, intézményi kezességvállalás és az ezekhez kapcsolódó kezességvállalási díjtámogatás

* Központosított bevételekből működő támogatások.

** 2004. május 1-jéig működő támogatás (nem notifikálandó).

2. számú melléklet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelethez[14]

3. számú melléklet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelethez[15]

4. számú melléklet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelethez[16]

A SAPARD program támogatási jogcímei

1. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának, marketingjének fejlesztése

3. Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

4. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése

5. Vidéki infrastruktúra fejlesztése

6. Technikai segítségnyújtás.