82/2004. (V. 11.) FVM rendelet

a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[1]

A rendeletet a Magyarországon előállított, a kereskedelmi mennyiségben forgalomba hozott, illetve a kiszállításra vagy beszállításra szánt zöldségre és gyümölcsre (beleértve a banánt is), valamint az ezek termelésével, forgalmazásával, exportjával és importjával foglalkozó, vagy bármely egyéb módon kezelő természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kell alkalmazni.

2. §

Az áru mindenkori birtokosa felel az áru minőségéért.

3. §

(1) Az áru minimumkövetelményként nem lehet fogyasztásra, illetve az adott célra történő felhasználásra alkalmatlan.

(2) Az árunak meg kell felelnie a feltüntetett minőségi kategóriára vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Előírás hiányában minőségi kategóriára utalás nem tüntethető fel.

(3) Azon termékekre, amelyekre osztályba sorolási és részletes minőségi követelményeket közösségi rendeletek nem tartalmaznak, kérelemre a nemzetközi előírások alkalmazhatóak.

(4)[2] A görögdinnyére a 4. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni a forgalmazás minden szakaszában.

4. §

(1)[3] A zöldség és gyümölcs ellenőrzés külön jogszabályban meghatározott feladatait

a)[4] a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) zöldség-gyümölcs minőségellenőrei,

b)[5] a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) zöldség és gyümölcs ellenőrzés koordinációját ellátó szakmai részlege (a továbbiakban: Koordinációs Központ), és

c)[6] az Agrárminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) ellenőrzést felügyelő részlege

(a továbbiakban együtt: Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat) látja el.

(2) A termelőnél, feldolgozónál, az export-, az import- és az Európai Unión belüli, illetve hazai forgalomban az ellenőrzéseket a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat azonos feltételrendszerben és azonos eljárási gyakorlattal végzi.

5. §

(1)[7] Az ellenőrzést a vármegyei kormányhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló zöldség-gyümölcs minőségellenőr (a továbbiakban: ellenőr) végzi, aki szakirányú képzettséggel rendelkezik, rendszeres továbbképzésben részesül, továbbá a zöldség és gyümölcs ellenőrzéséhez szükséges érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik. Az ellenőr jogosult az ellenőrzési intézkedések megtételére, szankcionálásra, a külön jogszabály szerinti minőségvédelmi bírság kiszabására. Az ellenőr a vármegyei kormányhivatal illetékességi területén kívül is jogosult vizsgálatok végzésére. Az ellenőrök cím- és telefonjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé.

(2)[8] A Koordinációs Központ szakmai koordináló, operatív feladatokat lát el. A Koordinációs Központ vezetője főosztályvezetői besorolású, és feladatait közvetlenül a NÉBIH vezetőjének irányításával látja el. A Koordinációs Központ:[9]

a)[10] meghatározza az ellenőrzési feladatokat, összehangolja és ellenőrzi az ellenőrök tevékenységét a feladatok egységes ellátása céljából, ennek keretében a Koordinációs Központ vezetője a vármegyei kormányhivatalnál dolgozó ellenőrök felé közvetlen intézkedésre jogosult,

b)[11]

c) gondoskodik a műszaki, informatikai fejlesztésekről,

d) kidolgozza és közzéteszi az eljárás során használt nyomtatványokat,

e) kidolgozza és működteti a monitoring vizsgálatok térinformatikai feldolgozását,

f) figyelemmel kíséri a nemzetközi előírások változását és tájékoztatja a felügyeletet, előkészíti a nemzetközi találkozókat és programokat,

g) szervezi az ellenőrök rendszeres továbbképzését,

h) közvetlen kapcsolatot létesít és tart fenn a külföldi ellenőrző szervezetekkel, az ellenőrzésekkel kapcsolatos információcsere (nem-megfelelőségi visszajelzés) tekintetében,

i) nyilvántartásba veszi a külföldi kifogásokat, észrevételeket, és megteszi az ezekből származó szükséges intézkedéseket,

j) javaslatot tesz az export ellenőrzések gyakoriságára,

k) értékeli az import tételekkel és a külföldi bizonyítványokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokat,

l) javaslatot tesz a vizsgálóhelyek kijelölésére,

m) feldolgozza és értékeli az ellenőrzés adatait és a tapasztalatokról éves jelentést készít,

n) az éves tapasztalatok alapján összeállítja a következő évi ellenőrzés ütemtervét, illetve az ellenőrzési célprogramokat,

o) meghatározza a zöldség-gyümölcs ellenőrzési adatbázis tartalmát, a bekerülés egységes feltételeit és gondoskodik a frissítéséről,

p) kidolgozza a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési rendszert, irányítja annak működését, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát és ellenőrzi a végrehajtását,

q) tevékenységével hozzájárul a hazai termelők és forgalmazók zöldség és gyümölcs minőséggel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez,

r) együttműködés keretében adatot szolgáltat az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet által működtetett árfigyelési rendszernek,

s)[12]

t)[13] kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral,

u) kapcsolatot tart a vámhatóságokkal, igény esetén megszervezi az ellenőrök részvételét közös ellenőrzési akciókban,

v) kidolgozza a minőségügyi rendszerek alkalmazásának kockázat csökkentésre ható értékelési szempontjait, irányítja a felülvizsgálatot, és az eredményeket alkalmazza az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál.

w)[14] javaslatot tesz a befolyt bírságok fejlesztési célú felhasználására.

(3)[15] Az agrárpolitikáért felelős miniszter a minisztérium ellenőrzést felügyelő részlegén keresztül irányítja a zöldség és gyümölcs ellenőrzést, továbbá ellátja annak szakmai felügyeletét, melynek keretében:[16]

a) érvényesíti a Koordinációs Központ irányításával a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai koncepcióit,

b) jóváhagyja az éves ellenőrzés ütemtervét, gyakoriságát és az ellenőrzési célprogramokat,

c) jóváhagyja az éves jelentést,

d) szükség szerint intézkedik a külföldi kifogások kivizsgálásáról,

e) a nemzetközi előírások változása alapján kezdeményezi a szükséges jogszabályok megalkotását,

f) részt vesz a Koordinációs Központ bevonásával a nemzetközi szervezetek szakmai tevékenységében,

g) a Koordinációs Központ bevonásával kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal,

h) érvényesíti az ellenőrök 1. számú melléklet szerinti arcképes hatósági igazolványát,

i) a Koordinációs Központ javaslata alapján a 2. számú melléklet feltételeinek megfelelő vizsgálóhelyeket kijelöli.

6. §

(1) A zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjed a külön jogszabályokban foglalt tétel azonosság és az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére.

(2) A zöldség és gyümölcs vizsgálata kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek vizsgálatára is.

(3) Az ellenőrzött köteles a vizsgálat elvégzéséhez a szükséges, a 2. számú melléklet szerinti, és az ellenőr által igényelt feltételeket biztosítani, a kívánt mintát bemutatni és a vizsgálandó tételekkel kapcsolatos információkat megadni. Az ellenőr az áru minőségével kapcsolatos iratokba betekinthet, azok adatait ellenőrzés céljára felhasználhatja.

(4)[17] A vármegyei kormányhivatal a határellenőrzési pontokon is jogosult a minőséggel kapcsolatos iratok ellenőrzésére.

(5)[18] Az ellenőr térítésmentesen laboratóriumi vizsgálat céljára is vehet mintát.

7. §

(1) A friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs ellenőrzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni, mint vizsgálati alapot:

a) a Magyarországról az Európai Unión valamely tagállamába (a továbbiakban: tagállam) (ki)szállításra kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt,

b) a Magyarországra valamely tagállamból (be)szállításra kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt,

c) tagállamokon kívüli országba (a továbbiakban: harmadik ország) kivitelre (a továbbiakban: export) kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt,

d) a harmadik országból behozatalra (a továbbiakban: import) kerülő, friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt.

(2) Az eredeti célja szerint is ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs feldolgozásának igazolása és jelölésének ellenőrzése érdekében az áru birtokosa köteles bejelenteni mint vizsgálati alapot:

a) az exportra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt,

b) az importra kerülő, ipari feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs szállítmányt.

8. §

(1)[19] A zöldség és gyümölcs szállítmányokat nyomtatványon vagy szóban, telefonon, elektronikus úton, a szállítmány indulása vagy érkezése időpontját megelőző munkanapon 12.00 óráig kell bejelenteni, a szállítóeszközbe való berakodás, illetve az érkezési célállomás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal ellenőrénél. A vizsgálatra vonatkozó igény szóban vagy telefonon történő bejelentése esetén a vizsgálatot igénylőnek még a bejelentés napján át kell adnia a 3. számú melléklet szerinti igénybejelentő nyomtatványt. A rendszeres szállítmányok esetén a bejelentés rendje elektronikus úton is kialakítható.

(2)[20] Amennyiben a tételes minőség-ellenőrzés nem kötelező 100%-ban, a bejelentett vizsgálati alap ellenőrzésének arányát a Koordinációs Központ határozza meg, és a változó közösségi követelményeknek megfelelően az ellenőrzések arányát csökkentheti a bejelentett vizsgálati alap és a felmerült problémák aránya alapján, figyelembe véve a minőségügyi rendszerek alkalmazásának a hatását.

(3) A harmadik országokkal való kereskedelemben az export esetében teljes egészében, míg import esetében az Európai Unió által elismert országok kivételével, a tételes minőségellenőrzés 100%-ban kötelező. Az ellenőr köteles a vizsgálatot a helyszínen a berakodást és a szállítást nem akadályozó időpontban elvégezni. A vizsgálati igények torlódása esetén az ellenőr határozza meg a vizsgálatok sorrendjét és időpontját. Az ellenőr akadályoztatása esetén gondoskodik helyettesítéséről, szükség szerint a Koordinációs Központ bevonásával.

(4)[21] A zöldség és gyümölcs szállítmányok importja esetén a szabad forgalomba bocsátás feltétele

a) az ellenőr által kibocsátott, vagy

b)[22] a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet II. Cím II. fejezet, 3. szakasza alapján az Európai Bizottság által elismert harmadik ország ellenőrző szerve által kibocsátott, az ellenőr által ellenőrzött és nyilvántartási számmal ellátott

érvényes vizsgálati bizonyítvány megléte. Export esetén a szállítmányokat érvényes vizsgálati bizonyítványnak kell kísérnie. A bizonyítvány, illetve nyilatkozat számát az egységes vámáru nyilatkozaton is fel kell tüntetni.

(5)[23] A nem vizsgálatköteles, országon belüli szállítmány vizsgálata is igényelhető.

(6)[24] Nem kell feldolgozási bizonyítvány azon termékekre, amelyek nyilvánvalóan nem alkalmasak friss fogyasztásra, például a hordóban vagy tartálykocsiban szállított, hámozott, mélyhűtött, darabolt vagy szeletelt zöldségre és gyümölcsre.

9. §

(1)[25] A zöldséget és gyümölcsöt bármely módon kezelőről a vármegyei kormányhivatal ellenőre a hatóságoktól tájékoztatást kérhet, és az alapján veszi fel a belföldi kockázatbecslésen alapuló ellenőrzés adatbázisába, vagy maga a kezelő kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét.

(2)[26] Az ellenőrzés az áru birtokosának a vizsgálati alapba történő bejelentési kötelezettsége esetén indulhat, vagy az adatbázisból kockázatbecslés alapján kiválasztva történik.

(3)[27] Az ellenőrzés és vizsgálat külön jogszabályban meghatározott díját a bejelentő, illetve a bejelentésre kötelezett viseli. A vizsgálati díj befizetését vármegyei kormányhivatal a bizonyítvány kiadásának feltételéül szabhatja. Nagy gyakoriságú, rendszeres vizsgálat esetén vármegyei kormányhivatal a vizsgálatot igénylővel külön elszámolási rendben is megállapodhat.

(4) Az adatbázisból kockázatbecslés alapján történő kiválasztás esetén az ellenőrzési és vizsgálati díj csak nem megfelelőség esetében, a külön jogszabály szerinti minőségvédelmi bírság egyidejű kiszabása esetén számolható fel.

10. §

A bejelentési kötelezettség vagy a feldolgozási bizonyítvány igénylésének elmulasztása vagy a minőségellenőrzés egyéb módon történő akadályoztatása esetén az áru birtokosával szemben a legnagyobb ellenőrzési gyakoriságot kell alkalmazni.

10/A. §[28]

A Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat együttműködik az adott termékpályára elismert terméktanáccsal (a továbbiakban: terméktanács). A zöldség-gyümölcs piac helyi egyensúlyát veszélyeztető forgalmazási minőséget sértő jelenségekre a terméktanács felhívhatja a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat figyelmét.

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)[29]

12. §

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a Tanács 1996. október 28-i 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről,

b) a Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről,

c)[30] a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 82/2004. (V. 11.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 82/2004. (V. 11.) FVM rendelethez

A gyümölcs és zöldség megfelelőségi vizsgálat elvégzésének helyére vonatkozó követelmények

1. Általános követelmények

1.1. A hely feleljen meg a munkavédelmi előírásoknak.

1.2. A vizsgálatot igénylőnek az árut rendelkezésre kell bocsátania a vizsgálat elvégzéséhez.

2. A vizsgálat körülményei

2.1. Fedett, eső ellen védett, illetve fagymentes (fűthető) helyiség, rossz időjárás esetén.

2.2. A közlekedő úttól egyértelműen elhatárolt ellenőrző felület, ahol az ellenőrzendő csomagolási egységek/megrakott paletták az áruval rendelkező által vizsgálatra rendelkezésre bocsáthatók.

2.3. Szállítóeszközben levő áru vizsgálata esetén rampa, a szállítóeszköz legalább részbeni kirakásának lehetővé tételére.

2.4. Üzemképes villástargonca, melyet vagy a szolgáltató vagy a vizsgálatot igénylő működtet.

2.5. Az élelmiszerek ellenőrzésére alkalmas ellenőrző asztal, illetve ellenőrző felület.

2.6. A vizsgálat helyének elegendő megvilágítása (nappali fényt megközelítő fénnyel).

2.7. Az áru megtekintési, mintavételi helyének elegendő megvilágítása.

2.8. Felület a lerakott csomagolási egységek, illetve paletta rakatok átmeneti tárolására.

2.9. A vizsgált, szétdarabolt áru elkülönített elhelyezésére lehetőség.

3. Egyéb követelmények

3.1. Lehetőség iroda (íróasztal, telefon, írógép, számítógép) használatára.[31]

3.2. A vizsgálathoz:

a) hitelesített mérleg,

b) kézi gyümölcsfacsaró,

c) a létartalom méréséhez pohár, tölcsér, szűrőgéz

d) kézi refraktométer.

3.3. Vezetékes ivóvíz és kézmosó.

4. Import vizsgálat feltételei

Az 1-3. pontokban foglaltakon túlmenően kijelölésre csak vámkezelést biztosító hely kerülhet. Jelentős forgalmat bonyolító helyeken (pl. nagybani piac) állandó irodahelyiség biztosítása is szükséges, ingyenes helyiséghasználati joggal.

3. számú melléklet a 82/2004. (V. 11.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 82/2004. (V. 11.) FVM rendelethez[33]

AZ ENSZ/EGB FFV-37 SZÁMÚ, A GÖRÖGDINNYÉRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI-MINŐSÉG ELŐÍRÁSA

1. A TERMÉK MEGHATÁROZÁSA

Ez az előírás a fogyasztónak friss állapotban szállítandó görögdinnye [Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum, et Nakai] termesztett fajtáira vonatkozik. Nem tárgya az előírásnak az ipari feldolgozásra szánt görögdinnye.

2. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A előírás célja az értékesítésre előkészített csomagolt, vagy csomagolatlanul (ömlesztve) szállított görögdinnye minőségi követelményeinek meghatározása.

A kiszállítást követő forgalmazási szakaszokban azonban a termékek az előírás követelményeitől eltérően a következő elváltozásokat mutathatják:

- a frissesség és feszesség enyhe hiánya,

- biológiai fejlődésükből és romlandóságukból eredő enyhe minőségromlás

Az áru birtokosa/eladója nem mutathatja be, nem ajánlhatja fel eladásra, illetőleg nem szállíthatja vagy bocsáthatja piacra semmilyen más módon, csak ha a termék az előírásnak megfelel. A termékkel rendelkező személy a felelős az előírások betartásáért.

A. Minimumkövetelmények

Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések figyelembevételével a görögdinnye minden minőségi osztályban legyen:

- ép,

- egészséges; nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan,

- tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők okozta húsba hatoló károsodástól mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A görögdinnye fejlettsége és állapota olyan legyen, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- megfelelően forgalmazható állapotban érkezzen a rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó minimum követelmények

A görögdinnye legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A görögdinnye húsának színeződése, valamint íze a fogyasztási érettségnek feleljen meg.

Ezen feltétel teljesülése érdekében a gyümölcshús refraktométer értéke - a legnagyobb keresztmetszeti átmérőn, a gyümölcshús közepén mérve - legalább 8° Brix legyen.

C. Osztályozás

A görögdinnye a következő két osztály egyikébe sorolható:

(I) I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó görögdinnye legyen jó minőségű és összes tulajdonsága a fajtára jellemző.

A görögdinnye kocsánya legfeljebb 5 cm hosszú lehet.

A következő enyhe hibák előfordulhatnak, ha nem rontják a görögdinnye általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és a csomagolt áru megjelenését:

- enyhe alak hiba,

- a héj enyhe színhibája; a görögdinnye világosabb része - ahol a növekedés során a talajjal érintkezett - nem tekinthető színhibának,

- enyhe, összeforrt felületi repedések,

- enyhe dörzsölés vagy egyéb kezelés miatt keletkezett héjhibák, a hibás felület teljes nagysága nem haladhatja meg a teljes felület egy tizenhatodát.

(II) II. osztály

Ebbe az osztályba az olyan görögdinnye tartozik, amely nem sorolható az I. osztályba, de megfelel az A. szakaszban meghatározott minimumkövetelményeknek.

A következő hibák előfordulhatnak, amennyiben nem befolyásolják a görögdinnye lényeges tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a csomagolt áru külső megjelenésének tekintetében:

- alakhiba,

- a héj színhibája; a görögdinnye világosabb részén - ahol a növekedés során a talajjal érintkezett - nem tekinthető színhibának,

- összeforrt felületi repedések,

- dörzsölés vagy egyéb kezelés vagy kártevők okozta károsodás vagy rendellenesség miatt keletkezett héjhibák, a hibás felület teljes nagysága nem haladhatja meg a teljes felület egy nyolcadát,

- enyhe zúzódás.

3. A MÉRETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A méretet a görögdinnye tömege alapján határozzuk meg. A legkisebb megengedett tömeg 1 kg.

Csomagolt áru esetében a legkisebb és legnagyobb görögdinnye csomagolási egységen belüli tömegkülönbsége nem haladhatja meg a 2 kg-t vagy 3,5 kg-ot abban az esetben, ha a legkisebb görögdinnye 6 kg-nál nagyobb.

A csomagolatlanul (ömlesztve) szállított görögdinnye tömeg szerinti egyneműsége nem követelmény.

4. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazási szakaszokban a tétel a megengedett eltérések mértékéig eltérhet a feltüntetett osztály követelményeitől, a minőség és méret előírások vonatkozásában.

A. Minőségi eltérések

(I) I. osztály

A görögdinnye 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely nem tesz eleget az I. osztály követelményeinek, de kielégíti a II. osztály követelményeit. Ezen az eltérésen belül a görögdinnye legfeljebb 1 tömegszázaléka lehet olyan, amely sem a II. osztály előírásainak sem a minimum követelményeknek nem felel meg vagy rohadt.

(II) II. osztály

A görögdinnye 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely sem az osztály előírásainak, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. Ezen az eltérésen belül a görögdinnye legfeljebb 2%-a lehet rohadt.

B. Méreteltérések

Minden osztályban a görögdinnye darabszámának vagy tömegének 10%-a lehet olyan, amely nem felel meg a meghatározott követelményeknek.

A méret eltérés a 800 g-nál kisebb tömegű görögdinnyékre nem vonatkozik.

5. A KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egység, illetve az ömlesztve szállított termék esetén az egyes tételek tartalma, legyen egyöntetű, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú és minőségű görögdinnyét tartalmazzon.

Az I. osztályú görögdinnye alakja és héjának színe legyen egyöntetű.

A csomagolási egységek, (illetve az ömlesztve szállított termék esetében az egyes tételek) látható része a teljes belső tartalmat képviselje.

B. Csomagolás

A görögdinnyét úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egység belsejében használt anyag legyen új, tiszta és olyan minőségű, hogy a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzon. A csomagoláshoz különböző anyagok - mint például papír vagy forgalmazási adatokat tartalmazó öntapadós címkék - használata megengedett azzal a feltétellel, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez csak egészségre ártalmatlan festéket, tintát illetve ragasztóanyagot szabad használni.

A termékekre egyedileg ragasztott címkék olyanok legyenek, hogy eltávolításkor látható ragasztónyomot ne hagyjanak maguk után, és héjkárosodást se okozzanak.

A csomagolási egységek (vagy ömlesztve szállított termék tételei) legyenek minden idegen anyagtól mentesek.

Az ömlesztve szállított görögdinnyét a szállítóeszköz padlójától és falától olyan védőanyaggal kell elválasztani, amely új és tiszta, és nem okoz íz- vagy szagelváltozását a gyümölcsben.

6. A JELÖLÉSRE VONTAKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Minden csomagolási egység1 egyazon oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni:

Az ömlesztve szállított (közvetlenül a szállítóeszközbe rakott) görögdinnye esetében a jelölési adatokat egy kísérőlapon kell feltüntetni, amelyet a szállítóeszköz belsejében kell jól láthatóan elhelyezni. Ömlesztett áru esetén a méret, a nettó tömeg és a darabszám feltüntetése nem kötelező.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy forgalmazó neve és címe vagy a hivatalosan kiadott, illetve elfogadott kódjelzése.2

B. A termék megnevezése

- "Görögdinnye" megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

- fajtanév (nem kötelező),

- a gyümölcshús színe, ha az nem piros,

- "Magnélküli", amennyiben ennek megfelel.3

C. A termék eredete

Származási ország4, és adott esetben nem kötelező jelleggel a termesztési tájegység, illetve az ország, a régió vagy helység neve.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Minőségi osztály.

- Méret (ha méret szerint válogatták a görögdinnyét), megadva a legkisebb és a legnagyobb tömeget.

- Darabszám.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Kiadva 1964

Felülvizsgálva 2010

1 Ezek a jelölési előírások nem vonatkoznak a gyűjtőcsomagolási egység részét képező kereskedelmi csomagokra.

2 A nemzeti jogszabályok számos országban előírják a név és cím egyértelmű feltüntetését. Kódjelzés alkalmazása esetében azonban a kódjelzés közvetlen közelében kell feltüntetni a "csomagoló és/vagy forgalmazó" hivatkozást (vagy az ennek megfelelő rövidítéseket), és a kódjelzést meg kell előznie az elismert ország 3166 ISO nemzetközi szabvány által meghatározott (alfa) ország/területi kódnak, amennyiben az nem a származási ország.

3 A magnélküli görögdinnyék tartalmazhatnak fejletlen magokat és esetleg kifejlett magokat.

4 A teljes nevet fel kell tűntetni.