32007R1182[1]

A Tanács 1182/2007/EK rendelete ( 2007. szeptember 26. ) a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 1182/2007/EK RENDELETE

(2007. szeptember 26.)

a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

mivel:

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat jelenlegi rendszerét a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet (2), a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet (3) és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendelet (4) határozza meg.

(2) A tapasztalatok fényében a következő célkitűzések elérése érdekében meg kell változtatni a gyümölcs- és zöldségágazat közös piacszervezési rendszerét: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a belső és a külső piacokon egyaránt versenyképes, fenntartható termelés megvalósításához való hozzájárulás érdekében, a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése a Közösségben, valamint a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása.

(3) Mivel ezen célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a gyümölcs- és zöldségpiac közös természetéből kifolyólag, és ezért a további közös fellépés szükségességénél fogva az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(4) A Bizottság külön javaslatot nyújtott be egy, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozóan, amely kezdetben magában foglalhatná a gyümölcs- és zöldségágazat egyes, számos más mezőgazdasági termékre is vonatkozó horizontális jellegű rendelkezéseit, különösen az irányítóbizottságról szóló rendelkezéseket. Helyénvaló ezeket a rendelkezéseket a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendeletben meghagyni. Mindazonáltal ezeket a rendelkezéseket aktualizálni, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell, hogy könnyen beilleszthetők legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletbe.

(5) A jelenlegi rendszer változtatásainak hatálya miatt a kifejezetten a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyéb rendelkezéseket az egyértelműség érdekében egy külön rendeletbe kell foglalni. Ha az ilyen rendelkezések bizonyos mértékig horizontális jellegűek is, és egy sor egyéb mezőgazdasági termékre vonatkoznak - ilyenek például a forgalmazási előírásokra és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó rendelkezések -, azokat is korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, hogy később könnyen beépíthetőek legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, fent említett rendeletbe. Ennek megfelelően ez a rendelet nem irányul horizontális jellegű, meglévő jogi eszközök hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, kivéve ha azok elavulttá, feleslegessé váltak, vagy olyan jellegűek, hogy indokolatlan a Tanács szintjén foglalkozni velük.

(6) E rendelet hatálya a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék piacai közös szervezésének hatálya alá tartozó termékekre terjed ki. A termelői szervezetekre és szakmaközi szervezetekre és megállapodásokra vonatkozó rendelkezések azonban csak a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséhez tartozó termékekre érvényesek, és ezt a megkülönböztetést fenn kell tartani. A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének hatályát egyes fűszernövényekre is ki kell terjeszteni, hogy részesülhessenek az említett rendszer nyújtotta előnyökből. A kakukkfű és a sáfrány jelenleg az egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1968. június 28-i 827/68/EGK tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozik, ahonnan azokat ez okból el kell távolítani.

(7) A forgalmazási előírások, különösen a meghatározásra, a minőségre, az osztályozásra, a méretre, a csomagolásra, a burkolatra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, az értékesítésre és a jelölésre vonatkozóan bizonyos termékek tekintetében alkalmazandók, lehetővé téve a piac egységes és kielégítő minőségű termékekkel való ellátását. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és az általuk esetlegesen előidézett jelentős piaci zavarok elkerülése érdekében különleges intézkedések - különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések - elfogadására lehet szükség.

(8) A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelv (6) és az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelv (7) jelenleg különös rendelkezéseket állapít meg e termékek gyártására, összetételére és jelölésére vonatkozóan. E szabályokat azonban nem tették teljes mértékben naprakésszé a releváns nemzetközi szabványok terén megvalósult fejlemények figyelembevételéhez, ezért azokat módosítani kell e naprakésszé tétel lehetővé tétele érdekében.

(9) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során teljeskörűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

(10) A termelői szervezetek alapvető szereplői a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének, amelynek decentralizált működését saját szintjükön biztosítják. A kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat ezen szervezeteken keresztüli csoportosítása a termelők piaci helyzetének megerősítése érdekében továbbra is gazdasági szükségszerűség. A csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak hasznosságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani. Mivel a termelői szervezetek kizárólag tagjaik érdekében járnak el, ezekre a szervezetekre úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

(11) A tapasztalatok alapján a termelői szervezetek jelentik a kínálat csoportosításának megfelelő eszközét. Azonban a termelői szervezetek elterjedése a különböző tagállamokban egyenetlen. A termelői szervezetek vonzerejének további növelése érdekében - ahol lehetséges - rendelkezni kell működésük rugalmasabbá tételéről. Ez a rugalmasság különösen a termelői szervezet termékskáláját, az engedélyezett közvetlen értékesítés mértékét, a szabályoknak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztését, valamint a termelői szervezetek társulásainak arra történő felhatalmazását érintené, hogy az adott esetben szükséges feltételek mellett tagjaik bármely tevékenységét gyakorolják, és a tevékenységeiket kiszervezzék/átruházzák, a leányvállalatokra történő átruházást is beleértve.

(12) Egy termelői szervezetet a saját tagállama csak akkor ismerhet el olyan szervezetként, mint amely képes hozzájárulni a közös piacszervezés céljainak megvalósításához, ha alapító okirata előír bizonyos követelményeket a szervezetre és annak tagjaira vonatkozóan. A működési alapok létrehozása és megfelelő működtetése megkívánja, hogy a termelői szervezetek - általánosságban - tagjaik teljes vonatkozó gyümölcs- és zöldségtermelését átvegyék.

(13) Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok azon termelői csoportjainak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti jogállást, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely során - a termelői csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén - számukra nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás adható.

(14) Annak érdekében, hogy a termelői szervezetekre különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint, hogy a számukra biztosított közösségi források a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. A termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Különleges esetekben engedélyezni kell a finanszírozás kiegészítő lehetőségeit. A közösségi kiadások korlátok között tartása érdekében a termelői szervezetek számára a működési alapok létrehozásához nyújtott segítség esetén egy felső összeghatárt kell megállapítani.

(15) Azokban a régiókban, ahol a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében ezeket a hozzájárulásokat a Közösség által visszatéríthetővé kell tenni.

(16) A rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése érdekében lehetőség szerint hasznos lenne összehangolni a működési alapok keretében felmerülő kiadások támogathatóságára vonatkozó eljárásokat és szabályokat a vidékfejlesztési programok eljárásaival és szabályaival azáltal, hogy a tagállamoktól az operatív programokra vonatkozóan nemzeti stratégia kidolgozását követelik meg.

(17) A termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának biztosítása érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék egy adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén. Ahol indokolt, a szabályok kiterjesztése révén jelentkező egyes költségek az érintett termelőkre háríthatók, mivel a szabályok kiterjesztéséből ők is profitálnak. A biotermelőkre azonban e termelők jelentős részének beleegyezése nélkül nem terjeszthetők ki a szabályok. A válságok gyors kezelhetősége érdekében lehetővé kell tenni e szabályoknak a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre történő gyors kiterjesztését.

(18) A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendelet számos heterogén támogatási programot határozott meg egyes gyümölcs- és zöldségfélék vonatkozásában. E támogatási rendszerek száma és változatossága bonyolulttá tette adminisztrációjukat. Miközben néhány egyedi gyümölcsöt és zöldséget céloztak meg, a rendszerek nem tudták teljes mértékben figyelembe venni a termelés regionális körülményeit, és nem terjedtek ki minden gyümölcs- és zöldségfélére. Helyénvaló ezért más eszközt keresni a gyümölcs- és zöldségtermesztők támogatására.

(19) Ezenkívül a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó támogatási rendszereket nem foglalták bele teljes mértékben a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletbe (8). Ez a rendszerek kezelésének bonyolultságához és merevségéhez vezetett.

(20) A gyümölcs- és zöldségágazat támogatásának célzottabb, de rugalmasabb rendszere érdekében és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló a meglévő támogatási rendszerek eltörlése és a gyümölcs- és zöldségfélék teljes körű belefoglalása az 1782/2003/EK rendelet által létrehozott rendszerbe. E célból rendelkezni kell arról, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik a referencia-időszakban termeltek gyümölcs- és zöldségféléket, jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére. Rendelkezni kell arról is, hogy a tagállamok határozzanak meg referenciaösszegeket és állapítsák meg az egységes támogatási rendszer értelmében támogatásra jogosult hektárszámot egy, az összes gyümölcs- és zöldségtermék piacának megfelelő reprezentatív időszak, valamint megfelelő objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján. A gyümölcs- és zöldségfélékkel - beleértve az állandó gyümölcs- és zöldségkultúrákat, valamint a faiskolákat is - beültetett területek jogosultak az egységes támogatási rendszerben való részvételre. A nemzeti felső határokat ennek megfelelően módosítani kell. Annak érdekében, hogy az érintett ágazatoknak elegendő idejük legyen az egységes támogatási rendszerbe történő beilleszkedésre, átmeneti időszakról kell gondoskodni. Rendelkezni kell mindenekelőtt a gyümölcs- és zöldségfélékre történő termeléstől független kifizetésekről és bizonyos feldolgozásra szánt termékek - amelyek a meglévő támogatási szabályozás keretei közt jogosultak voltak -, illetve a szamóca és a málna ideiglenesen kapcsolt területalapú támogatásáról. Ez utóbbi termékekre ezen felül a közösségi támogatás mellé nemzeti pótlék is adható. Rendelkezni kell arról is, hogy a Bizottság a fentiek tekintetében részletes végrehajtási szabályokat és - szükség szerint - átmeneti intézkedéseket fogadjon el.

(21) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl nagy, jelentősen megzavarhatja a piacot. Működött néhány rendszer az áruk piacról történő kivonására, de ezek kezelése meglehetősen bonyolultnak bizonyult. Számos további, a lehető legkönnyebben alkalmazható válságkezelési intézkedéseket kell bevezetni. A jelen körülmények között a legjobb megközelítésnek az tűnik, ha az összes ilyen intézkedés beépül a termelői szervezetek operatív programjaiba, és így a termelői szervezeteket még vonzóbbá teszi a termelők számára. Annak érdekében azonban, hogy a válságkezelési intézkedéseket azokra is kiterjesszék, akik nem tagjai termelői szervezeteknek, a tagállamokat egy átmeneti időszakra fel kellene hatalmazni arra, hogy ilyen esetekben állami támogatást nyújtsanak. A támogatás azonban kisebb kell, hogy legyen a termelői szervezeti tagoknak nyújtottnál, hogy vonzóvá tegyék a tagságot. Ezen állami támogatás működését az átmeneti időszak végén felül kellene vizsgálni.

(22) Az áruburgonya bevonása az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott rendszerbe maga után vonja, hogy a közös árakon alapuló, egységes piac megfelelő működésének megóvása érdekében a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az áruburgonyára is alkalmazni kell, miközben az ágazat igazodásának lehetővé tételére átmeneti időszakot kell biztosítani.

(23) A mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2000. december 19-i 2826/2000/EK tanácsi rendelet (9) egyes promóciós intézkedésekhez legfeljebb 50 %-os mértékben nyújtható közösségi hozzájárulásról rendelkezik. Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának ösztönzése érdekében az említett százalékot ez esetben fel kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék promóciója esetében.

(24) Az egyéni vagy már csoportosult piaci szereplők kezdeményezésére alapított szakmaközi szervezetek, amennyiben a gyümölcs- és zöldségágazat különböző foglalkozási kategóriájú tagjainak jelentős arányát képviselik, hozzájárulhatnak a piaci valóság iránti nagyobb figyelmet tanúsító magatartáshoz, és elősegíthetnek egy olyan kereskedelmi megközelítést, amely javítja a termelési jelentéstételt, különösen a termelés megszervezése, a termékek megjelenítése és forgalmazása tekintetében. Mivel e szervezetek munkája általában képes hozzájárulni a Szerződés 33. cikkében foglalt céloknak - és különösképpen e rendelet céljainak - megvalósításához, ezért lehetővé kell tenni - mihelyt az erre vonatkozó cselekvési formák meghatározásra kerülnek - azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő reprezentativitásról tesznek tanúbizonyságot, és gyakorlati tevékenységet folytatnak az említett célok elérésével kapcsolatban. A termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére, valamint a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a kitűzött célok hasonlóságából következően, a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni kell.

(25) A Közösség egységes piacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és - elvben - stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(26) A belépési árrendszer gyümölcs- és zöldségfélékre történő alkalmazása a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembevétele céljából különleges rendelkezések elfogadását követeli meg.

(27) Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmének mennyiségét, egyes termékek tekintetében szükség lehet a behozatalra és a kivitelre vonatkozó engedélyezési rendszer bevezetésére, beleértve biztosíték letétbe helyezését annak biztosítására, hogy ténylegesen végrehajtsák azokat az ügyleteket, amelyekre ilyen engedélyt bocsátottak ki. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni az említett termékek tekintetében engedélyezési rendszerek bevezetésére.

(28) Azon káros hatások megelőzése, illetve ellensúlyozása céljából, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát - bizonyos feltételek teljesülése esetén - kiegészítő vám megfizetéséhez kell kötni.

(29) A Bizottságot bizonyos feltételek mellett helyénvaló felhatalmazni arra, hogy a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusaiból fakadó vámkontingenseket megnyissa és kezelje.

(30) A vámrendszer lehetővé teszi valamennyi egyéb védintézkedés felszámolását a Közösség külső határain. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

(31) Ahhoz, hogy az említett kereskedelmi szabályok megfelelően működjenek, rendelkezni kell az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozásáról, illetve - ha a piaci helyzet úgy kívánja - tilalmáról.

(32) Annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a 2201/96/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, bizonyos feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékben felhasznált cukorra vonatkozó export-visszatérítések jogalapja, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (10) VII. mellékletében foglalt jegyzéket ki kell egészíteni az érintett termékek jegyzékével.

(33) A 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelvet, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(34) Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, ezért a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(35) A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások nyújtása. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindazonáltal Olaszországban és Spanyolországban - az e rendelet intézkedéseihez való alkalmazkodást elősegítendő - egyszeri állami támogatást kell előirányozni a paradicsomfeldolgozó ágazat számára.

(36) Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következtében a tagállamok részéről felmerülő kiadásokat - a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (11) összhangban - a Közösség finanszírozza.

(37) A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó rendszer bizonyos teljesítendő kötelezettségeket ír elő. E kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében ellenőrzésekre, a kötelezettségek nem teljesítése esetén pedig szankciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok - beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítését és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségét érintő szabályokat is - bevezetésének hatáskörét. A gyümölcs- és zöldségágazat ellenőrökből álló különleges szervére nem lesz szükség az új rendszerben, ezért azt meg kell szüntetni.

(38) A 2202/96/EK rendelet által létrehozott támogatási rendszert el kell törölni. Az említett rendelet így tárgytalanná válik, és ezért hatályon kívül kell helyezni.

(39) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(40) Az egyszerűsítés érdekében a friss gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék különálló bizottságait meg kell szüntetni, és egyetlen olyan gyümölcs- és zöldségfélékkel foglalkozó bizottsággal kell helyettesíteni, amely a 2200/96/EK tanácsi rendelet alapján kerül felállításra.

(41) A jelenlegi szabályozásról az e rendeletben előírt szabályozásra való átállás nehézségeket okozhat, amelyekkel nem foglalkozik ez a rendelet. E nehézségek kezelése végett a Bizottságnak módot kell adni átmeneti intézkedések elfogadására. Ezen túlmenően rendelkezni kell a 2200/96/EK rendelet szerint elismert termelői szervezetek és társulásaik folytatólagos elismeréséről, valamint az említett rendelet szerint jóváhagyott operatív programok esetleges folytatásáról, továbbá a 2200/96/EK rendelet szerint elismert termelői csoportokra és azok elismerési terveire vonatkozó hasonló rendelkezésekről.

(42) Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. Mindazonáltal a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre, valamint a citrusfélékre vonatkozó támogatási rendszereknek a gazdasági év közepén történő félbeszakítását elkerülendő, engedélyezni kell e támogatási rendszereknek a 2007/2008-as gazdasági év végéig tartó működését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékekre alkalmazandó különleges szabályokat állapít meg.

E rendelet III. és IV. címe azonban csak a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt termékek tekintetében alkalmazandó.

A 43. cikk a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonyára alkalmazandó.

II. CÍM

A TERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA

2. cikk

Forgalmazási minőség szabványok

(1) A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt, a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és piacképes minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2) A Bizottság forgalmazási-minőség szabványok alkalmazásáról rendelkezhet a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék vonatkozásában.

(3) Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az előírásokra vonatkozóan az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott ajánlásokat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett forgalmazási minőség szabványok

a) a forgalomba hozatal valamennyi szakaszában alkalmazandóak, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, ha a Bizottság másképpen nem rendelkezik;

b) megállapítása során figyelembe kell venni különösen az érintett termékek sajátosságait, a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségességét, valamint a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igényt, különösen a termék származási országa, minőségi osztálya és - ahol indokolt - fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;

c) különösen a minőségre, az osztályozásra, a méretre, a csomagolásra, a göngyölegre, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, a forgalmazásra és a jelölésrere vonatkozhatnak.

(5) Az elfogadott forgalmazási minőség szabványok hatálya alá tartozó termékekkel rendelkező személy kizárólag az említett forgalmazási előírásoknak megfelelő módon mutathatja be, ajánlhatja fel eladásra, illetve szállíthatja vagy értékesítheti a termékeket a Közösségen belül. Az áru birtokosa felelős a forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelés biztosításáért.

(6) A Bizottság által a 42. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok kockázatelemzés alapján szelektív módon ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett forgalmazási minőség szabványoknak. Ezeket az ellenőrzéseket a termőterületekről történő elszállítást megelőző szakaszra kell összpontosítani, amikor a termékeket csomagolják vagy rakodják. A harmadik országokból származó termékek esetében az ellenőrzéseket a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell elvégezni.

(7) Az új forgalmazási minőség szabványok elfogadásáig a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendelet alapján megfogalmazott forgalmazási minőség szabványokat továbbra is alkalmazni kell.

III. CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

3. cikk

Követelmények

(1) E rendelet alkalmazásában a termelői szervezet bármely jogi személy, vagy egy jogi személy egyértelműen meghatározott része, amely teljesíti az alábbi követelményeket:

a) az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében jött létre olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több terméket és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt termékeket termesztenek;

b) célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biodiverzitás megőrzésére vagy ösztönzésére;

c) a következők közül egyet vagy többet tűz ki célul:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása;

d) alapszabálya rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott különös követelményekről; és

e) az érintett tagállam a 4. cikknek megfelelően elismerte.

(2) A termelői szervezet alapszabálya különösen a következőket követeli meg tagjaitól:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) az (1) bekezdés a) pontjában említett bármely terméket termelő adott gazdaság termelése tekintetében csak egyetlen termelői szervezethez való tartozás;

c) az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása,

d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e) az alapszabálya által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetése a 8. cikkben előírt működési alap létrehozására és feltöltésére.

(3) A (2) bekezdés c) pontja ellenére - amennyiben a termelői szervezet engedélyezi és amennyiben ez összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel - a termelő tagok:

a) termésük és/vagy termékeik rögzített százalékánál - mely százalékot a tagállamok rögzítik legalább 10 %-os szinten - többet nem értékesíthetnek közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére;

b) a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;

c) akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül olyan termékeket értékesíthetnek, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(4) A termelői szervezet társulási szabályzata az alábbiakról is rendelkezik:

a) a (2) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára demokratikus módon lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért - különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért - vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kirótt szankciók;

e) az új tagok belépésére - különösen a minimális tagsági időtartamra - vonatkozó szabályok;

f) a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

(5) A termelői szervezetekre úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

4. cikk

Elismerés

(1) A tagállamok a 3. cikk (1) bekezdése értelmében elismerik az ilyen elismerést kérő termelői szervezeteket, feltéve hogy:

a) megfelelnek a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják;

b) tagjaik száma, valamint értékesíthető termékeik mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzik tevékenységüket a ráfordított idő, valamint a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

d) hatékonyan lehetővé teszik tagjaik számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

e) szükség esetén hatékonyan biztosítják tagjaik terméséhez a begyűjtés, tárolás, csomagolás és forgalmazás technikai eszközeit;

f) biztosítják tevékenységeik megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; és

g) egy adott piacon csak akkor kerülhetnek gazdasági erőfölénybe, ha az a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges.

(2) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték beadásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e címben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden olyan döntésről, amely az elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól.

5. cikk

Termelői szervezetek társulásai

A termelői szervezetek társulásai elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jönnek létre, és azok a termelői szervezetek bármely tevékenységét elvégezhetik. E célból a tagállamok - ha erre felkérést kapnak - elismerhetik a termelői szervezetek társulásait, amennyiben:

a) a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; és

b) a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

A 3. cikk (5) bekezdését értelemszerűen, a termelői szervezetek társulásainak tevékenységeire is alkalmazni kell.

6. cikk

A tevékenységek kiszervezése

A tagállamok engedélyezhetik, hogy elismert termelői szervezetek vagy elismert termelői szervezetek társulásai kiszervezhessék tevékenységeiket - többek között leányvállalatokhoz -, feltéve hogy elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a tagállam részére arra vonatkozóan, hogy ez a kiszervezés az érintett termelői szervezet vagy a termelői szervezetek érintett társulása célkitűzései megvalósításának megfelelő módját jelenti.

7. cikk

Termelői csoportok

(1) E rendelet alkalmazásában a termelői csoport bármely olyan jogi személy vagy egy jogi személy egyértelműen meghatározott olyan része, amely - termelői szervezetként történő elismerés céljával - az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében jött létre olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több terméket és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt termékeket termesztenek.

Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok, a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiók, illetve az 1405/2006/EK rendelet (13) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigetek termelői csoportjai számára átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt teljesíteni kell a 4. cikkben meghatározott, az elismeréshez szükséges feltételeket.

Az elismerés megszerzése céljából az említett termelői csoportok benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik a második albekezdésben említett átmeneti időszak, és megtörténik az előzetes elismerés. Az átmeneti időszak nem lehet hosszabb öt évnél.

(2) Az elismerési terv elfogadását megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot szándékaikról és azok várható pénzügyi vonatkozásairól.

(3) Az átmeneti időszak alatt a tagállamok a termelői csoportok részére biztosíthatják az alábbiakat:

a) támogatás létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatás, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(4) A (3) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a 42. cikk b) pontjának ii. alpontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, valamint az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban a termelői csoportok esetében az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; valamint

b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken a termelői csoportok esetében az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható.

II. FEJEZET

Működési alapok és operatív programok

8. cikk

Működési alapok

(1) A termelői szervezetek működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a tagok vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 13. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni.

9. cikk

Operatív programok

(1) Az operatív programok a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés megtervezése;

b) a termékek minőségének javítása;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2) A válságmegelőzés és -kezelés a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) a piacról történő árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések - beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszatérítést, a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően - az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és az így jogosult lehet a 10. cikk szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés az ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3) A tagállamok előírják, hogy:

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (14) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

10. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalomba hozott termék értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalomba hozott termék értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3) A termelői szervezet kérésére egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében - az (1) bekezdésben előírt százalékarány 60 %, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) az kizárólag a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (15) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legkésőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja vagy első benyújtandó operatív programjának része, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja vagy első benyújtandó operatív programjának része;

g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatást érinti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyiségének 5 %-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

11. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság - kellően indokolt kérésre - engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.

(2) A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az (1) bekezdés szerint engedélyezett nemzeti pénzügyi támogatásra.

12. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 9. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, a kiegészítő jelleggel, összhangggal és megfeleléssel kapcsolatos, az e rendelet 5. cikkében foglalt követelményeket is beleértve.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a Hatodik Közösségi Környezetvédelmi Cselekvési Programban (16) rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

13. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amelyek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be a működésiprogram-becslések, a tárgyév és - lehetőség szerint - a korábbi évek kiadásai, valamint - amennyiben szükséges - a következő év termelésének becsült mennyiségei alapján.

(3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 10. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre - kaució vagy biztosíték letétbe helyezése esetén - előleg fizethető.

(5) A termelői szervezet - a szükséges igazoló dokumentumok kíséretében - értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végeleges összegéről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(6) Az operatív programok végrehajtása, valamint egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamban történik.

III. FEJEZET

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

14. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott térség termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott gazdasági térségben letelepedett, de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára:

a) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;

b) a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

Az első albekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szabályok:

a) legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;

b) az I. melléklet teljes listájában szerepelnek;

c) nem több mint három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre.

Mindazonáltal a második albekezdés a) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek az I. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(2) E fejezet alkalmazásában a "gazdasági térség" csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból álló olyan földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és piaci értékesítési körülmények azonosak.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a gazdasági térségek listájáról.

A értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(3) Egy termelői szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív termelői szervezetnek, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik, és a terület termésmennyiségének legalább 60 %-át lefedi. Az (5) bekezdés sérelme nélkül, e százalékarányok kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó biotermelőket és biotermelést.

(4) Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelezően vonatkozó szabályok:

a) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más termelőknek;

b) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve ha kifejezetten vonatkoznak rájuk;

c) nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal.

(5) A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó biotermékeket termelők számára, kivéve ha a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe, és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

15. cikk

Értesítés

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A Bizottság dönt arról, hogy egy tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie a szabályoknak a 14. cikk (1) bekezdése szerinti kiterjesztéséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó döntését csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;

c) amennyiben ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az e fejezetben foglaltakat nem tartották be.

17. cikk

Nem tag termelők pénzügyi hozzájárulásai

A 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett tagállam - a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően - úgy dönthet, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a termelői szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben a pénzügyi hozzájárulás az alábbi költségek fedezésére szolgál:

a) a 14. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei.

18. cikk

A szabályok kiterjesztése termelői szervezetek társulásaira

E fejezet alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek elismert társulásaira is vonatkozik.

IV. FEJEZET

Jelentés

19. cikk

Jelentés

A Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e címnek a termelői szervezetek, a működési alapok és az operatív programok tekintetében történő végrehajtásáról.

IV. CÍM

SZAKMAKÖZI SZERVEZETEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

20. cikk

Követelmények

E rendelet alkalmazásában a "szakmaközi szervezetek" olyan jogi személyek,

a) amelyek a 2200/96/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékek előállításával és/vagy kereskedelmével és/vagy feldolgozásával összefüggő gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b) amelyeket az ezeket alkotó szervezetek, illetve társulások összességének, illetve egy részének kezdeményezésére hoztak létre;

c) amelyek a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;

ii. a gyümölcs- és zöldségfélék piacrabocsátási módja jobb koordinálásának elősegítése, különösen kutatási és piaci tanulmányok révén;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő, szabványos szerződési formák kidolgozása;

iv. a termesztett gyümölcs- és zöldségfélékben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása;

v. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vi. a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség megőrzése;

vii. a termékminőség javítását célzó eljárások és eszközök kifejlesztése;

viii. a biogazdálkodásban, valamint az eredetmegjelölésekben, a minőséget igazoló címkékben és a földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek hasznosítása és azok oltalma;

ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;

x. az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett termesztési és forgalombahozatali szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok;

d) amelyeket az érintett tagállam a 21. cikkel összhangban elismert.

21. cikk

Elismerés

(1) Amennyiben a tagállam struktúrái ezt biztosítják, a tagállamok szakmaközi szervezetként ismerhetnek el minden olyan, a területükön alapított szervezetet, amely megfelelő kérvényt nyújt be, azzal a feltétellel, hogy:

a) az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenységüket;

b) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és - egynél több régió esetén - mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében;

c) a 20. cikk c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak;

d) saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készített termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;

e) nem vesznek részt a 22. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

(2) Az elismerést megelőzően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az elismerésüket kérvényező szakmaközi szervezetekről, megadva a reprezentativitásuk mértékére és különböző tevékenységi körükre vonatkozó minden lényeges tájékoztatást, a kiértékeléshez szükséges minden egyéb információval együtt.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerést illetően.

(3) A tagállamok:

a) a kérvénynek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; azok be nem tartása vagy e rendelet előírásait érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és - amennyiben szükséges - döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében az ebben a fejezetben meghatározott követelmények már nem teljesülnek;

ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 22. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb - a nemzeti törvényből következő - szankció sérelme nélkül;

iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 22. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

(4) A tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására.

(5) E rendelet többi rendelkezésének megfelelően az elismerés a 20. cikk c) pontjában felsorolt tevékenységek végzésének engedélyezését jelenti.

(6) A Bizottság - az általa megfelelőnek ítélt módon - közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek jegyzékét, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 23. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonása szintén közzétételre kerül.

II. FEJEZET

Versenyszabályok

22. cikk

Versenyszabályok alkalmazása

(1) Az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (17) 1. cikke ellenére a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 20. cikkének c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálják.

(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha:

a) a megállapodásokról, döntésekről, illetve összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;

b) az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

(3) A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4) A következő megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat kell minden esetben a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlennek minősíteni:

a) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi közösségi szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül;

e) azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időtartam lejártát követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, akkor határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra.

Ezt a bizottsági határozatot nem kell alkalmazni az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6) Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett előzetes értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

III. FEJEZET

A szabályok kiterjesztése

23. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Az olyan esetekben, amikor egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekintett, akkor az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők - egyének vagy csoportok - számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2) Egy szakmaközi szervezet akkor minősül az (1) bekezdés értelmében vett reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek igazolnia kell a reprezentativitás minimális szintjét az összes általuk összefogott ágazatban, az érintett régiók mindegyikében.

(3) Azok a szabályok, amelyek kiterjesztése kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre:

a) az alábbi célok egyikére irányulnak:

i. az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel;

ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;

iv. forgalmazási szabályok;

v. környezetvédelmi szabályok;

vi. a termékekben rejlő lehetőségek elősegítését és hasznosítását szolgáló intézkedések;

vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;

b) már legalább egy gazdasági éve hatályban vannak;

c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d) az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más gazdasági szereplőknek.

Mindazonáltal az első albekezdés b) pontjában említett feltételt nem kell alkalmazni, ha az érintett szabályok azok, amelyek a I. melléklet 1., 3. és 5. pontjában kerültek felsorolásra. Ebben az esetben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre alkalmazható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el az I. mellékletben meghatározott szabályoktól. A (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szabályokat nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

24. cikk

Értesítés és hatályon kívül helyezés

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes gazdasági szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

(2) A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (1) bekezdése alapján felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről.

(3) A Bizottság dönt arról, hogy - a 16. cikkben említett esetekben - valamely tagállamnak hatályon kívül kell-e helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, az adott tagállam által hozott döntést.

25. cikk

Tagsággal nem rendelkezők pénzügyi hozzájárulásai

Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 23. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szánják.

V. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

26. cikk

Általános elvek

Amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

27. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e cím hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából származó vámnómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. FEJEZET

Behozatal

I. Szakasz

Behozatali engedélyek

28. cikk

A behozatali engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

A Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több termék Közösségbe történő behozatalát behozatali engedély bemutatásához kötheti.

29. cikk

Az engedélyek kiadása

Amennyiben a Tanács másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok a behozatali engedélyt - függetlenül attól, hogy a Közösségen belül hol telepedett le - minden kérelmezőnek kiadják.

30. cikk

Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

31. cikk

Biztosíték

(1) Amennyiben a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban másként nem rendelkeznek, az engedélyek kiadása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött, amely garantálja, hogy a termékek behozatalára az engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(2) A vis maior esetektől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha a behozatalra nem, vagy csak részben kerül sor az engedély érvényességi ideje alatt.

32. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e szakasz alkalmazására - az engedélyek érvényességi idejét és a biztosíték mértékét is beleértve - vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. Szakasz

Behozatali vámok és belépési árrendszer

33. cikk

Behozatali vámok

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre a közös vámtarifa behozatali vámtételeit kell alkalmazni.

34. cikk

Belépési árrendszer

(1) Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, akkor ennek az árnak a valós voltát - termékenként és eredet szerint - a termékre vonatkozóan ellenőrzik a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy - adott esetben - az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján, a Bizottság által kiszámított átalány-behozataliérték használatával.

Különleges rendelkezéseket lehet azonban elfogadni az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(2) Amennyiben a szóban forgó szállítmány bevallott belépési ára magasabb, mint a 2200/96/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott tűréshatárral megnövelt átalány-importérték - az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át -, az átalány-importérték alapján meghatározott importvámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges.

(3) Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel az átalány-importértéktől függ, vagy a 2200/96/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezéseinek alapján kerül meghatározásra.

(4) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

35. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1) Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azon káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot egy vagy több, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a 33. és a 34. cikkben meghatározott vámtétellel történő behozatala miatt érhetik, ha:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél ("küszöbár") alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet ("küszöbmennyiség").

A küszöbmennyiség megállapítása az adott termék piacra jutási lehetőségein alapul, amely az importnak a megelőző három évre vonatkozó hazai fogyasztásnak megfelelő százalékában kerül meghatározásra.

(2) Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, illetve ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat ellenőrizni kell az érintett termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal való összevetésben.

(4) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E részletes szabályok különösen az alábbiakat határozzák meg:

a) azok a termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni;

b) e cikk (1) bekezdésének alkalmazása biztosításához szükséges egyéb kritériumok.

III. Szakasz

A behozatali kontingensek kezelése

36. cikk

Vámkontingensek

(1) A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, e rendelet hatálya alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok szerint.

(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett piaci szereplők közötti bármiféle megkülönböztetés elkerülésével, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérvények benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérvények benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a "párhuzamos vizsgálat módszerének" alkalmazása);

c) a hagyományos kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a "hagyományos/újonnan érkező importőrök módszer" alkalmazása).

(3) A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

37. cikk

A vámkontingensek megnyitása

A 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság rendelkezik az éves vámkontingensekről, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva azokat, és meghatározza az alkalmazandó adminisztratív módszert.

E szakasz végrehajtásának részletes szabályait ugyanannak az eljárásnak megfelelően kell elfogadni, különösen a következők vonatkozásában:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére kiterjedő garanciák;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okirat elismerése;

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

IV. Szakasz

Védintézkedések és aktív feldolgozás

38. cikk

Védintézkedések

(1) A Bizottság az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. március 7-i 519/94/EK tanácsi rendelettel (18) és a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. december 22-i 3285/94/EK tanácsi rendelettel (19) összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel védintézkedéseket hoz a Közösségbe történő behozatal ellen.

(2) Amennyiben a Tanács másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban a Közösségbe történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett védintézkedéseket valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is meghozhatja. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen védintézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat bármely tagállam az értesítése napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanácsot késedelem nélkül össze kell hívni. A szóban forgó határozatnak a Tanács elé terjesztésétől számított egy hónapon belül a Tanács - minősített többséggel eljárva - módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti azt.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt visszavonni vagy módosítani valamely, az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott védintézkedést, a következőképpen jár el:

a) ha a Tanács hozta az intézkedést, a Bizottság a Tanácsnak a visszavonásra vagy módosításra irányuló javaslatot tesz. A Tanács minősített többséggel jár el;

b) minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket.

39. cikk

Az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

(1) Amennyiben az aktív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását az e rendelet hatálya alá eső termékek tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanácsot késedelem nélkül össze kell hívni. Minősített többséggel eljárva, a Tanács a szóban forgó intézkedést az elé utalásának napjától számított egy hónapon belül módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(2) A rendelet által érintett termékek piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja az aktív feldolgozási szabályok alkalmazását ezen termékek tekintetében.

III. FEJEZET

Kivitel

I. Szakasz

Kiviteli engedélyek

40. cikk

A kiviteli engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

(1) A Bizottság dönthet úgy, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek Közösségből történő kivitele kiviteli engedély bemutatásához kötött.

(2) A 29., 30. és 31. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Az e cikk alkalmazására - az engedélyek érvényességi idejét és a biztosíték mértékét is beleértve - vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. Szakasz

A passzív feldolgozás felfüggesztése

41. cikk

A passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

(1) Amennyiben a passzív feldolgozási szabályok zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását az e rendelet hatálya alá eső termékek tekintetében. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az első albekezdés alapján hozott intézkedéseket bármely tagállam az értesítés napjától számított öt munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanácsot késedelem nélkül össze kell hívni. Minősített többséggel eljárva, a Tanács a szóban forgó intézkedést az elé utalásának napjától számított egy hónapon belül módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(2) A rendelet által érintett termékek piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, a Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - részben vagy teljes mértékben megtilthatja a passzív feldolgozási szabályok alkalmazását ezen termékek tekintetében.

VI. CÍM

VÉGREHAJTÁSI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Végrehajtási rendelkezések

42. cikk

Részletes végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E szabályok közé tartozhatnak különösen az alábbiak:

a) a II. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve:

i. a szabványosítás céljából benyújtott termékeket és a 2. cikkben említett forgalmazási minőség szabványokra vonatkozó rendelkezéseket, különösen annak meghatározását, hogy milyen egy ép, egészséges és piacképes minőségű termék;

ii. a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, különösen az ellenőrzéseknek a tagállamokban történő következetes alkalmazása;

iii. a forgalmazási minőség szabványok alkalmazásától történő eltérésekre és az azok alóli felmentésekre vonatkozó szabályokat;

iv. a kiszerelésre, forgalmazásra és jelölésre vonatkozó szabályokat;

v. a Közösségbe behozott, illetve az onnan kivitt termékeket érintő forgalmazási minőség szabványok alkalmazására vonatkozó szabályokat;

b) a III. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve:

i. a több tagállamban működő termelői szervezetekre, valamint a több tagállamban működő termelői szervezeteket átfogó társulásokra vonatkozó szabályokat, beleértve a nemzeteken átívelő együttműködés esetén az illetékes hatóság(ok) által biztosítandó adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozókat is;

ii. a 7. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat; beleértve, többek között, a támogatások küszöb- és plafonértékeire, valamint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékére vonatkozókat is;

iii. a 11. cikk (1) bekezdésében említett támogatás visszatérítésének mértékét és részletes szabályait;

iv. az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat;

v. a 13. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását;

vi. a 13. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályai;

c) a IV. cím végrehajtására vonatkozó szabályok;

d) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

e) egy igazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer kidolgozása arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét. Az igazgatási szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ;

f) az e rendelet alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

g) az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok;

h) az V. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve az e címben kifejezetten említett intézkedéseket;

i) a 44. cikk alkalmazása céljából szükséges információk meghatározására vonatkozó szabályok, valamint ezen információk formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását, vagy rendelkezésre bocsátását érintő intézkedésekre vonatkozó szabályok;

j) a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben előírt intézkedésekről az ebben a rendeletben meghatározott intézkedésekre történő áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedések meghatározása, beleértve e rendelet 55. cikkének végrehajtására vonatkozókat is.

II. FEJEZET

Módosítások, hatályon kívül helyezés és záró rendelkezések

43. cikk

Állami támogatások

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, akkor a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek előállítására és kereskedelmére, valamint a - friss vagy hűtött - 0701 KN-kód alá tartozó burgonya termesztésére és az azokkal történő kereskedelemre a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

Az első albekezdéstől eltérve:

a) a tagállamok 2011. december 31-ig bármely meglévő rendszer alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére;

b) Spanyolország és Olaszország a 2007-2008-as gazdasági évben legfeljebb 15 millió EUR állami támogatást nyújthat a paradicsomfeldolgozó ágazat e rendelet intézkedéseihez való alkalmazkodásának támogatására;

c) a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel:

i. az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztőknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek, de akik olyan szerződést írnak alá egy elismert termelői szervezettel, amelyben elfogadják, hogy az érintett termelői szervezet válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák;

ii. az ilyen termelőknek kifizetett támogatás összege nem lehet több az érintett termelői szervezet tagjai által kapott közösségi támogatás 75 %-ánál; és

iii. az érintett tagállam 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel annak elemzésére, hogy milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, tesz-e megfelelő javaslatokat.

44. cikk

Kommunikáció

A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához, a piacmegfigyeléshez és -elemzéshez, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

45. cikk

Kiadások

Az e rendelet keretében felmerülő kiadások az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseknek tekintendők.

46. cikk

A 827/68/EGK rendelet módosításai

A 827/68/EGK rendelet I. mellékletében a 0910 KN-kód alá tartozó árumegnevezés helyébe a következő lép:

47. cikk

A 2200/96/EK rendelet módosításai

A 2200/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő táblázat helyébe a következő lép:

2. Az I-VI. címet, a 43. és 44. cikket, a 47-57. cikket és az I-V. mellékletet el kell hagyni.

3. A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"46. cikk

(1) A Bizottság munkáját a gyümölcs- és zöldségpiaci irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap."

48. cikk

A 2201/96/EK rendelet módosításai

A 2201/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A (2) bekezdésben említett termékek esetében a gazdasági évek, ha szükséges, a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülnek megállapításra.";

2. az I. és II. címet, a 23-32. cikket és az I-III. mellékletet el kell hagyni.

49. cikk

A 2826/2000/EK rendelet módosításai

A 2826/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 5. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A friss gyümölcs- és zöldségfélék promóciója tekintetében különleges hangsúlyt kap az oktatási intézményekben tanuló gyermekeket célzó promóció.";

2. a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásának kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek számára történő előmozdítása esetében az első albekezdésben említett százalékarány 60 %."

50. cikk

A 2001/112/EK irányelv módosítása

A 2001/112/EK irányelv 7. cikke a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- amennyiben szükséges, ezen irányelvnek az idevonatkozó nemzetközi előírások változásaival történő összhangba hozását."

51. cikk

A 2001/113/EK irányelv módosítása

A 2001/113/EK irányelv 5. cikke a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- amennyiben szükséges, ezen irányelvnek az idevonatkozó nemzetközi előírások változásaival történő összhangba hozását."

52. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet módosításai

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyike alapján támogatásban részesült, vagy - az olívaolaj esetében - a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett gazdasági években, vagy - a cukorrépa, cukornád és cikória esetében - amennyiben a VII. melléklet K. pontjában említett reprezentatív időszakban piactámogatásban részesült, vagy - a banán esetében - amennyiben a VII. melléklet L. pontjában említett reprezentatív időszakban jövedelemkiesési kompenzációs támogatásban részesült, vagy - a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében - amennyiben a szóban forgó termékekre a tagállamok által a VII. melléklet M. pontjával összhangban alkalmazott reprezentatív időszakban gyümölcs- és zöldség-, áruburgonya- vagy faiskola-termesztő volt;".

2. A 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet M. pontjának megfelelően történik.".

3. A 40. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget.

A cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A banán esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet L. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet M. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. Ezekben az esetekben az (1) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni."

4. A 42. cikk (8) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Mindazonáltal az (5) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok úgy határozhatnak, hogy 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, áruburgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultság ne kerüljön vissza a nemzeti tartalékba."

5. A 43. cikk (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra, vetőmagra, olajfaligetekre és dohányra vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése a bázisidőszak folyamán támogatásban részesült, a VII. melléklet B., D., F., H. és I. pontjával összhangban kiszámítva;

aa) a cukorrépa, cukornád és cikória esetében a VII. melléklet K. pontjának 4. alpontja szerint számított hektárszám;

ab) banán esetében a VII. melléklet L. pontja szerint kiszámított hektárszám;

ac) a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében a VII. melléklet M. pontja szerint kiszámított hektárszám;".

6. A 44. cikk (2) bekezdése második albekezdését az alábbi szöveg váltja fel: "A »támogatható hektárszám« az alábbiak egyikét is jelenti:

a) komlóval bevetett területek, vagy átmeneti területpihentetési kötelezettség alatt álló területek;

b) olajfákkal beültetett területek;

c) banánnal beültetett területek;

d) állandó gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákkal beültetett területek;

e) faiskolák."

7. A 45. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) Mindazonáltal azokban a tagállamokban, amelyek nem éltek a 71. cikkben foglalt lehetőséggel és nem alkalmazzák az 51. cikk második albekezdésében foglalt lehetőséget, 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, áruburgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultságot nem kell visszajuttatni a nemzeti tartalékba."

8. Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép: "51. cikk Mezőgazdasági célú földhasználat A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja, az állandó kultúrák kivételével. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők használhatják a parcellákat a következők céljára is: Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy a tagállamok által kijelölt időpontig, de legkésőbb 2010. december 31-ig a tagállam egy vagy több régiójában a következőkre a továbbiakban sem használják a parcellákat:

a) komló;

b) olajfák;

c) banán;

d) állandó gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrák;

e) faiskolák.

a) a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek közül egy vagy több termelése. Ebben az esetben azonban a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák művelését egy, minden év augusztus 15-én kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban; valamely tagállam kérelmére azonban ez az időpont a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosulhat azon régiók tekintetében, amelyekben a gabonát éghajlati okokból rendes körülmények között korábban takarítják be; és/vagy

b) áruburgonya termelése; és/vagy

c) faiskolák."

9. A 60. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(8) Ha egy tagállam úgy határoz, hogy alkalmazza az 51. cikk második albekezdésében foglalt eltérést, 2007. november 1-jéig úgy is határozhat, hogy az (1)-(7) bekezdéseket is alkalmazza ugyanezen időszakra. E cikk (1)-(7) bekezdését más esetekben nem kell alkalmazni."

10. A 63. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A gyümölcsre és zöldségre, valamint az áruburgonyára és a faiskolákra vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2008. április 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról."

11. A 64. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottság az egyes tagállamok választása szerint - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban - felső határt határoz meg a 66-69. cikkben megállapított minden egyes közvetlen kifizetést illetően.

Ez a felső határ a 41. cikkben említett nemzeti felső határnak az egyes közvetlen kifizetéseknek megfelelő alkotóeleme és a tagállamok által a 66-69. cikkel összhangban alkalmazott csökkentési százalék szorzatával egyenlő.

Az ilyen módon megállapított felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből."

12. A 65. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A 41. cikk alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően a mezőgazdasági termelők között felosztandó támogatási jogosultságok tekintetében a 66-69. cikkben megállapított közvetlen kifizetésekből eredő referenciaösszeg alkotóelemét a tagállamok által megállapítandó százalékkal csökkenteni kell az ezen cikkekben meghatározott határon belül, valamint a 68b. cikkben megállapított közvetlen kifizetéseket is, a tagállamok által az említett cikkben meghatározott időbeli korlátokon belül."

13. A 68a. cikk után a következő cikket kell beilleszteni: "68b. cikk Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás (1) A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 50 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, feldolgozásra szánt paradicsomokra vonatkozik. Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek. Az ilyen paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás. (2) A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek. A kiegészítő támogatást a IV. cím 10g. fejezetében foglalt feltételeknek megfelelően azon mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik az alábbiak közül egy vagy több, a 2201/96/EK rendeletben és a 2202/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az érintett tagállam által meghatározott gyümölcs- és zöldségfélét termelnek: (3) A nemzeti felső határok (1) bekezdésben említett, paradicsomokra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak: (4) A nemzeti felső határok (2) bekezdésben említett, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

a) 2010. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletekben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az egynyári növényektől eltérő, az e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákra vonatkoznak; és

b) 2011. január 1-jétől2012. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletekben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az egynyári növényektől eltérő, e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákra vonatkoznak.

a) friss füge;

b) friss citrusfélék;

c) csemegeszőlő;

d) körte;

e) őszibarack és nektarin; valamint

f) a d'Ente szilvából készült bizonyos szilvafajták.

14. A 71g. cikket el kell hagyni.

15. A 71k. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A gyümölcsre és zöldségre vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében azonban az új tagállamok 2008. április 1-jéig, vagy az egységes támogatási rendszer első alkalmazási évét megelőző év augusztus 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról."

16. A IV. cím a 10f. fejezet után az alábbi fejezetekkel egészül ki: "10g. FEJEZET ÁTMENETI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTÁMOGATÁS 110t. cikk Területalapú átmeneti támogatások (1) A 68b. cikk (1) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az ezen rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett területalapú átmeneti támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt paradicsomfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek. (2) A 68b. cikk (2) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén az e rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett átmeneti területalapú támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt, a 68b. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek. 110u. cikk A támogatás összege és a jogosultság (1) A tagállamok a paradicsom, illetve a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt valamennyi gyümölcs és zöldség termesztésére használt hektárokra jutó támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határozzák meg. (2) A támogatások teljes összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 64. cikk (2) bekezdésével vagy a 143bc. cikkel összhangban megállapított felső határt. (3) A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés. (4) Az egyes tagállamok további objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokhoz köthetik a közösségi támogatás odaítélését - beleértve, hogy feltételül szabhatják a mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezetben vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendelet (20) 4. vagy 7. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságát. (5) A tagállamok 2007. november 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk alkalmazásáról hozott döntésükről, a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk szerint visszatartott összegről és az e cikk első bekezdésben említett kritériumokról. 10h. FEJEZET BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK ÁTMENETI TÁMOGATÁSA 110v. cikk Bogyós gyümölcsök támogatása (1) A 2012. december 31-ével záródó időszakban átmeneti területalapú támogatást kell alkalmazni a feldolgozásra termelt, a 0810 10 00 KN-kód alá tartozó szamócára és a 0810 20 10 KN-kód alá tartozó málnára vonatkozóan. (2) A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés. (3) A közösségi támogatás összege hektáronként és évente 230 EUR. (4) A tagállamok a közösségi támogatás mellett állami támogatást nyújthatnak. A közösségi és állami támogatás teljes összege nem lehet több, mint hektáronként és évente 400 EUR. (5) A támogatás az egyes tagállamoknak csak az alábbiak szerint odaítélt maximális nemzeti garantált területek vonatkozásában fizetendő: Ha egy adott évben egy adott tagállamban a jogosult terület meghaladja a maximális nemzeti garantált területet, a (3) bekezdésben említett támogatási összeget a maximális nemzeti garantált terület túllépésének arányában csökkenteni kell. (6) A 143a. és 143c. cikk a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatására nem alkalmazható.

17. A 143b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az új tagállamok legkésőbb a csatlakozás időpontjában dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetéseket - a IV. cím 5. fejezetében meghatározott, az energianövényekre vonatkozó támogatás és a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan a IV. cím 10h. fejezetében meghatározott átmeneti támogatások kivételével - a (9) bekezdésben említett alkalmazási időtartam alatt felváltják a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított egységes területalapú támogatási rendszerrel."

18. A 143. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"- a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése céljából a 143a. cikkben megállapított százalékkal kiigazítva, kivéve a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjával összhangban, vagy az ezen összegek és a 143ba. cikk (4) bekezdésében említettek szerint ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbségnek megfelelően rendelkezésre álló összegeket, és kivéve a gyümölcs- és növényágazatnak megfelelő, a 68b. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban, vagy az ezen összegek és a 143bb. cikk (4) bekezdésében és a 143bc. cikk (3) bekezdésében említettek szerint ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbségnek megfelelően rendelkezésre álló összegeket."

19. A 143ba. pont után a szöveg a következő cikkekkel egészül ki: "143bb. cikk Elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás (1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást nyújtanak az egységes területalapú támogatási rendszer alapján jogosult mezőgazdasági termelőknek. A támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell nyújtani, mint a VII. melléklet M. pontjának első bekezdésében foglaltak, és az azon bekezdésben kijelölt reprezentatív időtartamra vonatkoztatva. (2) Az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás a nemzeti felső határoknak a 71c. cikkben említett, a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó összetevőjének határain belül nyújtható. (3) A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam 2007. november 1-jéig, objektív kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás esetében a bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb felső határt alkalmaz. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe. (5) A 143a. és 143c. cikk az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazható. (6) Tényleges vagy várható örökség esetén az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást a mezőgazdasági üzemet öröklő mezőgazdasági termelőnek kell nyújtani, amennyiben ez a termelő az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult. 143bc. cikk Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás (1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig határozhatnak úgy, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a nemzeti felső határoknak a 41. cikkben a 0702 00 00 KN-kód alá eső paradicsomra vonatkozóan említett összetevőjének legfeljebb 50 %-át. Ebben az esetben az érintett tagállam - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek. A paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás. (2) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok a 143b. cikktől eltérve 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy Ebben az esetben az érintett tagállam - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek. A kiegészítő támogatást azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik a 68b. cikk (2) bekezdésében felsorolt, az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több gyümölcsöt és zöldséget termelnek. (3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe. (4) A 143a. és 143c. cikk az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazandó."

a) legkésőbb 2010. december 31-ig visszatartják a 71c. cikkben említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg;

b) 2011. január 1-jétől legkésőbb 2012. december 31-ig visszatartják a 71c. cikkben említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg.

20. A 145. cikkben a dc) pontot követően a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"dd) a gyümölcs- és zöldség-, az áruburgonya-, valamint a faiskola-támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő bevonására és a IV. cím 10g. és 10h. fejezetében említett támogatásokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok;".

21. A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"155. cikk

Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben említett rendeletekben, valamint a 404/93/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályozásról az e rendeletben meghatározott - nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával összefüggő - szabályozásra való átállás, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83-87. cikkében említett rendelkezésekre való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók."

22. A mellékletek e rendelet II. mellékletének megfelelően módosulnak.

53. cikk

A 318/2006/EK rendelet módosításai

A 318/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 32. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében a "VII. mellékletben"-t a "vagy a VIII. mellékletben"-nel kell kiegészíteni.

2. A VII. mellékletet követően a szöveg a következő melléklettel egészül ki: "

VIII. MELLÉKLET

Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet (21) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt termékek. "

54. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2202/96/EK rendelet hatályát veszti.

55. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben meghatározott és e rendelet által törölt támogatási rendszerek minden egyes érintett termék tekintetében alkalmazhatók maradnak az adott termékre vonatkozó, 2008-ban végződő gazdasági évben.

(2) Az e rendelet hatálybalépésének időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján már elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai e rendelet alapján továbbra is elismertek maradnak. Ahol szükséges, 2010. december 31-ig igazodnak e rendelet követelményeihez.

(3) Egy termelői szervezet kérésére egy, az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 2200/96/EK rendelet alapján jóváhagyott operatív program:

a) folytatódhat, amíg véget nem ér; vagy

b) módosítható, hogy megfeleljen e rendelet követelményeinek; vagy

c) helyettesíthető e rendelet alapján jóváhagyott, új operatív programmal.

A 2007-ben benyújtott, de e rendelet hatálybalépésének időpontjáig még jóvá nem hagyott, e pontokban meghatározott feltételeit egyébként kielégítő operatív programokra a 10. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontját kell alkalmazni.

(4) Azok a termelői csoportok, amelyek a 2200/96/EK rendelet alapján előzetes elismerést nyertek, e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az előzetes elismerést. A 2200/96/EK rendelet alapján elfogadott elismerési tervek e rendelet alapján továbbra is élvezik ezt az elismerést. Ugyanakkor - szükség esetén - a tervek módosításra kerülnek azért, hogy a termelői csoport számára lehetővé tegyék, hogy az megfelelhessen az e rendelet 4. cikkében meghatározott termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges kritériumoknak. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok termelői csoportjait illetően az elismerési tervekre - e rendelet alkalmazásának időpontjától - a 7. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatások mértékét kell alkalmazni.

(5) A 2202/96/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, a 2008. október 1-jén kezdődő - vagy az ezt követő - gazdasági évekre vonatkozó, a citrusfélék feldolgozásához kapcsolódó támogatási rendszerben az egynél több gazdasági évet felölelő szerződések mindkét szerződő fél beleegyezésével - az említett rendelet hatályon kívül helyezésének figyelembevétele és a támogatások ennek megfelelő megszüntetése céljából - módosíthatók vagy felmondhatók. A szerződéseket módosító vagy felmondó felekre nem kell alkalmazni a szóban forgó rendelet vagy annak végrehajtási szabályai szerinti szankciókat.

(6) Ha egy tagállam él az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke vagy a 143bc. cikke szerinti átmeneti intézkedésekkel, a 2201/96/EK rendelet 6. cikkének, vagy a 2202/96/EK rendelet 6. cikkének, a feldolgozásra szánt nyersanyag minimális minőségi követelményeire és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó cikkének értelmében elfogadott szabályok alkalmazhatóak maradnak a tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. szeptember 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. SILVA

(1) HL C 175., 2007.7.27., 53. o.

(2) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 2005. csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(4) HL L 297., 1996.11.21., 49. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(5) HL L 151., 1968.6.30., 16. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 10., 2002.1.12., 58. o.

(7) HL L 10., 2002.1.12., 67. o. A 2004/84/EK irányelvvel (HL L 219., 2004.6.19., 8. o.) módosított irányelv.

(8) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 552/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 131., 2007.5.23., 10. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 328., 2000.12.23., 2. o. A 2060/2004/EK rendelettel (HL L 357., 2004.12.2., 3. o.) módosított rendelet.

(10) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. o.) módosított rendelet.

(12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(13) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

(14) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 2012/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 8. o.) módosított rendelet.

(15) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A 834/2007/EK rendelettel (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.) 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezett rendelet.

(16) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

(17) HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

(18) HL L 67., 1994.3.10., 89. o. A legutóbb a 427/2003/EK rendelettel (HL L 65., 2003.3.8., 1. o.) módosított rendelet.

(19) HL L 349., 1994.12.31., 53. o. A legutóbb a 2200/2004/EK rendelettel (HL L 374., 2004.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(20) HL L 273, 2007.10.17., 1. o."

(21) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb az 1182/2007/EK rendelettel (HL L 273, 2007.10.17, 1. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

Azon szabályok teljes listája, amelyek a 14. és 23. cikknek megfelelően kiterjeszthetők a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelőkre is

1. A termelési információk szolgáltatásának szabályai:

a) a termesztési szándékok közlése termékenként és - ahol alkalmazható - fajtánként;

b) a vetések és palántázások közlése;

c) a teljes termesztési területek közlése termékenként, és - ahol lehetséges - fajtánként;

d) a termésmennyiségre vonatkozó előzetes becslés és a várható betakarítási időpontok közlése termékenként, és - ahol lehetséges - fajtánként;

e) a betakarított termés és a rendelkezésre álló készletek mennyiségének rendszeres közlése, fajtánként;

f) a tárolási kapacitások közlése.

2. Termelési szabályok:

a) a szándékolt célnak (friss piaci értékesítés/ipari feldolgozás) megfelelően használandó vetőmag kiválasztása;

b) ritkítás a gyümölcsösökben.

3. Forgalmazási szabályok:

a) a betakarítás megkezdésének, a forgalmazás lépcsőzetes beindításának meghatározott időpontjai;

b) minimális minőségi és méretkövetelmények;

c) előkészítés, kiszerelés, csomagolás és jelölés a forgalmazás első szakaszában;

d) a termék eredetének feltüntetése.

4. Környezetvédelmi szabályok:

a) műtrágya és szerves trágya használata;

b) növényvédő szerek és egyéb növényvédelmi eljárások használata;

c) maximális növényvédőszer- és műtrágyamaradvány-tartalom a gyümölcs- és zöldségfélékben;

d) a melléktermékek és a használt anyagok elhelyezésének szabályai;

e) a piacról kivont termékekre vonatkozó szabályok.

5. A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés keretében történő promócióra és kommunikációra vonatkozó szabályok.

II. MELLÉKLET

Az 1782/2003/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1. Az I. mellékletben:

a) a "Szárított szőlő" sort el kell hagyni; és

b) a "Cukorgyártásra termelt cukorrépa és cukornád" sor után pedig a szöveg a következő sorokkal egészül ki:

2. A II. melléklet helyébe a következő rendelkezés lép: II. MELLÉKLET A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok (millió EUR) Tagállam 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Belgium 4,7 6,4 8,0 8,0 8,1 8,1 8,1 8,1 Dánia 7,7 10,3 12,9 12,9 12,9 12,9 12,9 12,9 Németország 40,4 54,6 68,3 68,3 68,3 68,3 68,3 68,3 Görögország 45,4 61,1 76,4 79,7 79,7 79,7 79,7 79,7 Spanyolország 56,9 77,3 97,0 103,8 103,9 103,9 103,9 103,9 Franciaország 51,4 68,7 85,9 87,0 87,0 87,0 87,0 87,0 Írország 15,3 20,5 25,6 25,6 25,6 25,6 25,6 25,6 Olaszország 62,3 84,5 106,4 116,5 116,6 116,6 116,6 116,6 Luxemburg 0,2 0,3 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 Hollandia 6,8 9,5 12,0 12,0 12,0 12,0 12,0 12,0 Ausztria 12,4 17,1 21,3 21,4 21,4 21,4 21,4 21,4 Portugália 10,8 14,6 18,2 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 Finnország 8,0 10,9 13,7 13,8 13,8 13,8 13,8 13,8 Svédország 6,6 8,8 11,0 11,0 11,0 11,0 11,0 11,0 Egyesült Királyság 17,7 23,6 29,5 29,5 29,5 29,5 29,5 29,5

3. Az V. mellékletben a "Szárított szőlő", a "Feldolgozásra szánt citrusfélék" és a "Feldolgozásra szánt paradicsom" sorokat el kell hagyni.

4. A VII. melléklet a következő ponttal egészül ki:

"M. Gyümölcs- és zöldségfélék, áruburgonya és faiskolák. Az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például: egy olyan reprezentatív időszak tekintetében, amely minden egyes terméknél eltérő lehet, és amely egy vagy több gazdasági évből áll, a 2001-ben végződő gazdasági évtől, vagy - az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok esetében - a 2004-ben végződő gazdasági évtől kezdődik és legfeljebb a 2007-ben végződő gazdasági évig tart. A 43. cikk (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján számítsák ki, mint például az első bekezdés második francia bekezdésében említett területek kiterjedése. Az ebben a pontban szereplő kritériumok alkalmazása a különböző gyümölcs- és zöldségtermékeknél, az áruburgonyánál, valamint a faiskoláknál eltérő lehet, ha ez objektív alapon megfelelően indokolt. Ugyanezen az alapon az egyes tagállamok úgy dönthetnek, hogy a referenciaösszegbe foglalandó összegeket és az e pont szerint felhasználható hektárok számát a 2010. december 31-ével záruló hároméves átmeneti időszak vége előtt nem határozzák meg. E rendelet alkalmazásában a »gyümölcs- és zöldségfélék« a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek, az »áruburgonya« pedig a 0701 KN-kód alá tartozó burgonya, a burgonyakeményítő-gyártásra szánt, a 93. cikk alapján támogatásban részesülő burgonya kivételével."

- a piactámogatás összege, amelyet a mezőgazdasági termelő a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve kapott,

- a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az áruburgonya termesztésére, továbbá faiskola céljára használt terület,

- a megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák mennyisége,

5. A VIII. és a VIIIa. melléklet helyébe a következők lépnek: VIII. MELLÉKLET A 41. cikkben említett nemzeti felső határok (ezer EUR) Tagállam 2005 2006 2007 2008 2009 2010-ben és azt követően Belgium 411 053 580 376 593 395 606 935 614 179 611 805 Dánia 943 369 1 015 479 1 021 296 1 027 278 1 030 478 1 030 478 Németország 5 148 003 5 647 175 5 695 607 5 744 240 5 770 254 5 774 254 Görögország 838 289 2 143 603 2 171 217 2 365 298 2 367 713 2 178 382 Spanyolország 3 266 092 4 635 365 4 649 913 4 830 954 4 838 536 4 840 413 Franciaország 7 199 000 8 236 045 8 282 938 8 382 272 8 407 555 8 415 555 Írország 1 260 142 1 335 311 1 337 919 1 340 752 1 342 268 1 340 521 Olaszország 2 539 000 3 791 893 3 813 520 4 151 330 4 163 175 4 184 720 Luxemburg 33 414 36 602 37 051 37 051 37 051 37 051 Hollandia 386 586 428 329 833 858 846 389 853 090 853 090 Ausztria 613 000 633 577 737 093 742 610 745 561 744 955 Portugália 452 000 504 287 571 377 608 601 609 131 608 827 Finnország 467 000 561 956 563 613 565 690 566 801 565 520 Svédország 637 388 670 917 755 045 760 281 763 082 763 082 Egyesült Királyság 3 697 528 3 944 745 3 960 986 3 977 175 3 985 834 3 975 849 VIIIa. MELLÉKLET A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok (ezer EUR) Naptári év Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Románia Lengyelország Szlovénia Szlovákia 2005 228 800 23 400 8 900 33 900 92 000 350 800 670 724 600 35 800 97 700 2006 294 551 27 300 12 500 43 819 113 847 446 305 830 980 835 44 184 127 213 2007 200 384 377 919 40 400 17 660 60 764 154 912 540 286 1 668 441 930 1 263 706 59 026 161 362 2008 246 766 470 463 50 500 27 167 75 610 193 076 677 521 3 017 532 444 1 579 292 73 618 201 937 2009 287 399 559 622 60 500 31 670 90 016 230 560 807 366 3 434 623 399 1 877 107 87 942 240 014 2010 327 621 645 222 70 600 36 173 103 916 267 260 933 966 3 851 712 204 2 162 207 101 959 276 514 2011 407 865 730 922 80 700 40 676 117 816 303 960 1 060 666 4 268 889 814 2 447 207 115 976 313 114 2012 488 209 816 522 90 800 45 179 131 716 340 660 1 187 266 4 685 1 067 425 2 732 307 129 993 349 614 2013 568 553 902 222 100 900 49 682 145 616 377 360 1 313 966 5 102 1 245 035 3 017 407 144 110 386 214 2014 648 897 902 222 100 900 49 682 145 616 377 360 1 313 966 5 102 1 422 645 3 017 407 144 110 386 214 2015 729 241 902 222 100 900 49 682 145 616 377 360 1 313 966 5 102 1 600 256 3 017 407 144 110 386 214 2016 és az azt követő évek 809 585 902 222 100 900 49 682 145 616 377 360 1 313 966 5 102 1 777 866 3 017 407 144 110 386 214