19/2008. (II. 19.) FVM rendelet

a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

Fogalmak, általános rendelkezések

1. §

(1)[1] Ez a rendelet a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosításáról szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alkalmazásához szükséges egyes nemzeti szabályokat állapítja meg.

(2) Ez a rendelet a tanácsi és bizottsági rendelettel együttesen alkalmazandó.

2. §

(1)[2] E rendelet alkalmazásában:

a) zöldség-gyümölcs termelői csoport: a tanácsi rendelet 125e. cikke szerint,

b) termelői szervezet: a tanácsi rendelet 122. cikke szerint a gyümölcs- és zöldségágazat azon mezőgazdasági termelőinek vonatkozásában, akik az érintett ágazatba tartozó egy vagy több terméket, és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt ilyen terméket termesztenek,

c) termelői szervezetek társulása: a tanácsi rendelet 125c. cikke szerint,

d) leányvállalat: a bizottsági rendelet 21. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint, ideértve azokat a vállalatokat is, amelyekben egy vagy több zöldség-gyümölcs termelői csoport rendelkezik részesedéssel és amelyek hozzájárulnak a zöldség-gyümölcs termelői csoport célkitűzéseinek megvalósulásához,

e) működési alap: a tanácsi rendelet 103b. cikke szerint,

f) működési program: a tanácsi rendelet 103c. cikke szerint,

g)[3] a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia): a tanácsi rendelet 103f. cikk (2) bekezdése szerint elkészített stratégia, amelyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint az FVM Értesítőben közleményben tesz közzé.

h) részleges működési program: a bizottsági rendelet 63. cikke szerint,

i) piacról való kivonás: a bizottsági rendelet 76. cikke szerint,

j) ingyenes szétosztás: a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdése szerint,

k) be nem takarítás: a bizottsági rendelet 85. cikk (2) bekezdése szerint,

l) promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében: a bizottsági rendelet 87. cikke szerint értendőek.

(2) E rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a tanácsi és a bizottsági rendeletben meghatározott fogalmak irányadók.

3. §

(1)[4] A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez e rendeletben meghatározott termelői szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelői csoportként való elismerés szükséges, amelyet elismerés iránti kérelemre a miniszter ad ki e rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szövetkezet, illetve gazdasági társaság részére.

(2) A támogatási jogosultságot e rendelet alapján elfogadott elismerési terv, illetve működési program keletkezteti.

(3) E rendeletben meghatározott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések alkalmazására és igénybevételére kizárólag a termelői szervezetek, illetve azok társulásai jogosultak.

Elismerési terv

4. §

Az elismerési terv az 1. számú mellékletnek megfelelő tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy az előzetes elismerést kérő szövetkezet, illetve gazdasági társaság hogyan kívánja a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges - e rendeletben, a tanácsi rendeletben, valamint a bizottsági rendeletben foglalt - feltételeket teljesíteni.

Elismerési terv benyújtásának feltételei

5. §

(1) Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet, illetve gazdasági társaság, amelynek taglétszáma legalább tíz termelő és a bizonylatokkal igazolt, értékesített termékének legkisebb értéke legalább évi százötvenmillió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság egy termelői szervezettel közös értékesítési szervezetet hoz létre, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság tagjai által értékesített termék értéke elérje legalább az évi százmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság egy termelői szervezettel közös értékesítési szervezetet hoz létre és az elismerést csak a bogyósok, káposztafélék, gyökérzöldségek, salátafélék termékcsoportjának egyikére kéri, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság tagjai által értékesített termék értéke elérje legalább az évi hetvenötmillió forintot.

(4) Közös értékesítő szervezet létesül, ha

a) a zöldség-gyümölcs termelői csoport a termelői szervezetet bízza meg az értékesítési feladatok végrehajtásával,

b) a zöldség-gyümölcs termelői csoport és a termelői szervezet közös leányvállalatot hoz létre a közös értékesítés céljából, illetve

c) a zöldség-gyümölcs termelői csoport a termelői szervezeten keresztül értékesíti a tagok által termelt áru legalább hetvenöt százalékát.

(5) A közös értékesítő szervezetet az elismerési terv végrehajtásának teljes időszaka alatt fenn kell tartani, de legalább addig, amíg a termelői csoport tagjai értékesített termékének értéke az évi kettőszázötvenmillió forintot meghaladja.

(6) Az elismerési terv részeként értékesítési ár képzésére vonatkozóan olyan szabályzatot kell benyújtani, amelyből a zöldség-gyümölcs termelői csoport minden tagja számára átlátható, hogy a termelőktől átvett termék értékesítéséig milyen hozzáadott érték keletkezik és az hogyan épül be az értékesítési árba. Az értékesítési árat a piaci viszonyok lehető legszélesebb körű figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az a termelők érdekeit szolgálja és a termelői csoport tevékenysége által létrejövő hozzáadott érték érvényesítését lehetővé tegye.

(7)[5] Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.

Elismerés iránti kérelem

6. §

(1) Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy gazdasági társaság, amelynek taglétszáma legalább tizenöt termelő és a bizonylatokkal igazolt, értékesített termékének legkisebb értéke legalább évi kettőszázötvenmillió forint.

(2) Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.

(3) Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, illetve ezek tetszés szerinti csoportjára, minden zöldség és gyümölcsre, valamint feldolgozóipari céllal termesztett zöldségre és gyümölcsre kérhető.

Termelői szervezetek társulása

7. §

(1) Az elismert termelői szervezetek az elismerésüket követően más termelői szervezetekkel történő társulással új szervezetet hozhatnak létre.

(2) A termelői szervezetek társulásának tagja lehet zöldség-gyümölcs termelői csoport, valamint termelői szervezetek, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoportok leányvállalata, azonban ezek összesített szavazati aránya nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál.

(3) Nem termelő szervezetek részvétele esetén biztosítani kell a tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, valamint azt, hogy a termelői szervezetek társulása a termelői szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre.

A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szervezeti működésére vonatkozó közös szabályok

8. §

(1) A gazdasági társaságként működő termelői szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratában rendelkezni kell arról, hogy egyetlen tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát.

(2)[6] A zöldség-gyümölcs termelői csoport létesítő okiratának meg kell felelnie a tanácsi rendelet 125a. cikk (1)-(3) bekezdéseinek.

(3) A termelői szervezetnek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak biztosítania kell a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában.

(4) A termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport engedélyezheti, hogy a termelő tagok termésük és/vagy termékeik huszonöt százalékánál nem többet közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesítsenek.

(5) A tagság időtartama nem lehet rövidebb egy évnél. A tagságról való lemondást írásban kell bejelenteni. A lemondás a tárgyévi kötelezettségek teljesítésével a gazdasági év végén, december 31-én lép hatályba. A termelői szervezetek esetében a kilépő tagnak a működési programban vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, kivéve, ha az érintett szervezet ettől eltekint. A termelői szervezet és a kilépő tag közötti erre vonatkozó megállapodás a szervezet külső kötelezettségeit - különösen a kapott támogatások tekintetében - nem érinti.

(6) A termelői szervezetből való kilépési szándékának bejelentését követő hat hónapon belül a termelő nem létesíthet tagsági viszonyt zöldség-gyümölcs termelői csoportban ugyanazon termék vagy termékek tekintetében.

(7) A kilépő, illetve belépő tag termelői szervezeten, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül értékesített termékének értéke tekintetében a tagsági viszony fennállása alatt leszállított termék értéke vehető figyelembe a termelői szervezet, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoport által értékesített termék értékébe.

9. §

(1) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak tagjai lehetnek nem termelő természetes és jogi személyek is, azonban ezek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál.

(2) A termelői szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak tagja maradhat az a természetes személy, aki a zöldség- és gyümölcstermeléssel végleg felhagyott vagy azt átmenetileg szünetelteti. A termelés megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó szabályokat a szervezet az alapító okiratában állapítja meg. Ezen nem termelő tagokat nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben megállapított arányok tekintetében.

(3) A nem termelő tagok vezető tisztségviselőnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a működési alapot érintő döntések meghozatalában.

(4)[7] Nem termelő tagok vonatkozásában biztosítani kell a tanácsi rendelet 122. cikk a) (iii) és b) pontjának, valamint a 125a. cikk (3) bekezdése c) pontjának való megfelelést.

10. §

A termelői szervezet, a zöldség-gyümölcs termelői csoport és a termelői szervezetek társulása bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha legkésőbb az elismerési terv, a végleges elismerés iránti kérelem, a működési program, illetve annak módosítása benyújtásával egyidejűleg, vagy amennyiben ezeket akiszervezés nem érinti, az arra vonatkozó szerződés megkötése előtt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ez a célkitűzések megvalósításának megfelelő módját jelenti.

Egyesülés

11. §

(1) A termelői szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerésüket követően más termelői szervezetekkel, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás.

(2)[8] Egyesülés esetén az elismerési tervet, illetve a működési programot módosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmet a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kell megküldeni a minisztériumnak .

(3)[9] Amennyiben az egyes zöldség-gyümölcs termelői csoportok vagy termelői szervezetek egyesülésére az (1) bekezdés szerint nincs lehetőség, a gazdasági társaságként működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve termelői szervezet és a szövetkezeti formában működő zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve termelői szervezet egymással szerződést köthet, amelyben vállalják, hogy a szerződés létrejöttének napján az átadó zöldséggyümölcs termelői csoportban, illetve termelői szervezetben nyilvántartott tagok legalább kilencven százaléka igazoltan tagsági viszonyt létesít az átvevő zöldség-gyümölcs termelői csoportban vagy termelői szervezetben. Megállapodnak továbbá arról, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve termelői szervezet státuszából eredő jogosultságokat az átadó zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve termelői szervezet átengedi, a kötelezettségeket pedig az átvevő átvállalja, különös tekintettel a támogatásokból eredő kötelezettségekre. A szerződés létrejöttéhez szükséges a miniszter jóváhagyása.

Eljárási szabályok

12. §

(1) Zöldség-gyümölcs termelői csoportként történő elismeréshez az elismerési tervet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban.

(2) A termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban. Az elismerési kérelemben be kell mutatni azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet alkalmas az elismerés megszerzésére.

(3) A termelői szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban. Az elismerési kérelemben be kell mutatni, hogy a társulás mely termékek vonatkozásában a tagok mely tevékenységeit kívánja elvégezni, és ezt milyen hatékonysággal képes megvalósítani.

(4) Az elismerési tervet, a termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet, valamint a termelői szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó kérelmet a minisztérium hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványokon elektronikus úton is be lehet nyújtani a minisztérium hivatalos honlapján megadott elektronikus levélcímre.

(5) Ha a benyújtott elismerési terv vagy elismerés iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a miniszter a kérelmezőt kilencvennapos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a kérelmező e felhívásnak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a kérelem elutasításra kerül.

(6) Az elismerés iránti kérelmet a miniszter - szükség szerint az általa létrehozott szakértői bizottság bevonásával - bírálja el.

(7) A miniszter a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulásának elismerésére és az elismerési terv elfogadására vonatkozó döntéséről határozatban értesíti a kérelem benyújtóját és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH), és az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai, valamint a zöldség-gyümölcs termelői csoportok listáját a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

13. §

(1) Az elismerés iránti kérelemhez, illetve az elismerési tervhez az alábbi okiratokat kell két példányban csatolni:

a) az alapszabály, alapító okirat vagy társasági szerződés (a továbbiakban: létesítő okirat) eredeti, cégbírósághoz benyújtott és általa záradékolt példányával megegyező eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, valamint azok módosításait;

b) az elismerés hatálya alá tartozó termékek vagy termékcsoportok felsorolását;

c) e rendelet 2. számú mellékletének 1. táblázata szerinti - kitöltött - adatlapot, amelyet elektronikus úton is meg kell küldeni a minisztérium honlapján közzétett táblázatok kitöltésével. A nem termelő tagok vonatkozásában e rendelet 2. számú mellékletének 2. táblázatát, a termelői szervezetek társulása esetén e rendelet 2. számú mellékletének 3. táblázatát kell benyújtani. A táblázatokat úgy kell kitölteni, hogy az elismerési terv, illetve az elismerési kérelem benyújtását megelőző teljes évben az elismerést kérő szervezetre vagy annak tagjaira vonatkozó adatokat tükrözze;

d) a kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkozatát arról, hogy aláveti magát a tanácsi rendelet szerinti nemzeti és közösségi ellenőrzéseknek, különös tekintettel a közpénzek megfelelő felhasználására;

e) a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy a termelői szervezet, illetve ezek tagjainak rendelkezésére álló, az áru begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához, értékesítéséhez szükséges létesítmények, az irodahelyiség vagy a zöldség-gyümölcs termelői csoport, illetve a termelői szervezet működéséhez szükséges bármilyen jelentős ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának igazolására szolgáló dokumentumot, vagy amennyiben a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet, illetve valamely tagja ezeket bérli, illetve lízingeli, a bérleti, illetve lízingszerződést;

f) a termelői szervezetek társulásának az elismerési kérelemben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, vagy a szervezet működéséhez szükséges bármilyen jelentős ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy bérletének igazolására szolgáló dokumentumot;

g) a zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulásának írásos kötelezettségvállalását arról, hogy közvetve vagy közvetlenül a közösségi vagy nemzeti alapok közül az elismerési tervben, illetve működési programban foglalt intézkedések tekintetében csak az egyikből vett vagy vesz igénybe támogatást;

h)[10] termelői szervezetként történő elismeréshez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy képes elősegíteni a tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru begyűjtését, tárolását, csomagolását és értékesítését - ideértve a tanácsi rendelet 113. és 113a. cikkeiben a zöldség és gyümölcsfélék tekintetében meghatározott forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelést -, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét;

i) szükség szerint a bizottsági rendelet 27. cikke alkalmazásának bizonyítására szolgáló dokumentumokat;

j)[11] a tanácsi rendelet 125k. cikke szerint elismert szakmaközi szervezet elismerési kérelemre vonatkozó, az elismerést támogató vagy elutasító szakértői véleményét.

(2) Az elismerés iránti kérelem elbírálásához a minisztérium az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az elismeréshez szükséges tények bizonyítása érdekében egyéb iratokat (szabályzat, Szervezeti és Működési Szabályzat, ügyrend, szerződés stb.) is bekérhet, illetve - szükség szerint szakértők, valamint a szakmaközi szervezet szakértő tagjának bevonásával - előzetes helyszíni szemlét végez.

(3) A zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása köteles az (1) bekezdésben felsorolt okiratokban - a 2. számú melléklet 1. táblázatának utolsó két oszlopának kivételével -, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és működési programban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül értesíteni a minisztériumot.

Az elismerési terv végrehajtása

14. §

(1)[12] A zöldség-gyümölcs termelői csoport a 4. §-nak megfelelő egységes szerkezetben egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban kérheti a miniszter által elfogadott elismerési terv és az abban szereplő intézkedések, beruházások módosítását. Folyamatban lévő végrehajtási szakasz tekintetében kérelmet legkésőbb harminc nappal az éves vagy féléves szakasz befejezése előtt lehet benyújtani. A kérelem a fentieken túl elektronikus úton is benyújtható. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról az elismerési terv végrehajtására, valamint az elismerési feltételeknek való megfelelésre. A kérelem elfogadásáról az indokok mérlegelését követően a miniszter - szükség szerint az általa alakított szakértői bizottság bevonásával - dönt. A módosított intézkedések, beruházások végrehajtása a miniszter jóváhagyását követően az elismerési időszaknak megfelelő éves vagy féléves szakaszokban történhet.

(2) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok egyesülése esetén a beolvadt szervezet által a beolvadást megelőzően értékesített termék értékét a befogadó szervezet elszámolási időszakához igazodóan lehet figyelembe venni az értékesített termék értékének kiszámításakor, amennyiben az ezen érték alapján járó támogatást a beolvadást megelőzően nem igényelték.

(3)[13] Ha egy zöldség-gyümölcs termelői csoport egy termelői szervezetbe olvad be és a termelői szervezet továbbra is teljesíti a tanácsi rendeletben foglalt elismerési feltételeket, akkor a bizottsági rendelet 118. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott szankció a jogutód szervezet tekintetében nem alkalmazható. A létrejött szervezet a bizottsági rendelet 50. cikkének (4) bekezdésére figyelemmel a bizottsági rendelet 45. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint igényelheti a tanácsi rendelet 103a. cikke szerinti támogatást.

(4) A zöldség-gyümölcs termelői csoportnak az elismerést az elismerési terv végrehajtását követő három hónapon belül meg kell szerezni.

(5) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerési terv végrehajtásáról jelentést nyújtanak be a terv éves vagy féléves szakaszainak végét követő harminc napon belül, amelyben bemutatják, hogy az adott évre, illetve félévre kitűzött feladatok hogyan teljesültek. Az éves jelentéssel együtt a 3. számú melléklet 2. táblázatában szereplő beruházásokról szóló és a 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplő - az elismerési terv éves időszakára vonatkozó - pénzügyi kimutatást elektronikus úton is meg kell küldeni a minisztérium részére.

(6) A minisztérium az elismerési terv egy elfogadott példányát, illetve az azokban bekövetkező változásokat megküldi az MVH-nak.

Működési alap

15. §

(1) A működési alap finanszírozásának módját és a tagok hozzájárulásának mértékét kizárólag a termelői szervezet legfőbb döntéshozó szerve állapíthatja meg. Az egyes termelői tagokra különböző szintű egyéni hozzájárulások állapíthatók meg. A működési alap felhasználásanak módjáról a szervezet alapító okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt.

(2) A bizottsági rendelet 53. cikkében hivatkozott referencia időszak a működési program végrehajtásának évét megelőző naptári év. A termelői szervezet indokolt esetben ettől eltérő referencia időszak alkalmazását is kérheti a működési program teljes időtartamára.

(3) A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmekkel együtt legkésőbb november 15-éig be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását.

(4) A közösségi pénzügyi támogatás lehetséges legnagyobb összegéről a működési programnak vagy módosításának elfogadásával egyidejűleg dönt a miniszter, amelyről értesíti a termelői szervezetet és az MVH-t.

(5) A termelői szervezet által létrehozott működési alap a szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi.

(6) A működési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy azok a működési alap, illetőleg a működési program mely intézkedéséhez kapcsolódnak.

(7) A működési alapot külső könyvvizsgáló évente megvizsgálja, ellenőrzi és hitelesíti annak kiadásait és bevételeit.

(8) A termelői szervezet minden év május 31-éig a számviteli törvény alapján készített beszámolót a 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplő pénzügyi kimutatással együtt megküldi a minisztériumnak.

Működési program

16. §

(1)[14] A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15-éig - 2008. évben 2008. szeptember 30-áig - kell benyújtani a minisztériumhoz. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerési kérelmükkel egyidejűleg nyújthatják be működési programjukat.

(2) A termelői szervezetek társulásai elismerési kérelmükkel egyidejűleg, vagy az elismerést követően részleges működési programot nyújthatnak be. Ezzel egy időben a termelői szervezetek társulását alkotó termelői szervezeteknek be kell nyújtaniuk működési programjuknak a termelői szervezetek társulása részleges működési programja által érintett területére vonatkozó módosítási kérelmét is.

(3)[15] A működési programot, a részleges működési programot és annak módosítását a Nemzeti Stratégia figyelembevételével, az 5. számú mellékletben szereplő feltételeknek megfelelően, az 5/b. számú mellékletben meghatározott - az 5/c. számú mellékletben szereplő segédlet szerint kitöltött - formában, a bizottsági rendeletben előírtak figyelembevételével kell benyújtani.

(4)[16] A működési programoknak tartalmazniuk kell kettő vagy több, a tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdésének megfelelő környezetvédelmi intézkedést, vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

(5) A működési program elfogadásáról, elutasításáról a benyújtás évének december 15-éig dönt a miniszter és erről értesíti az érintetteket. Különösen indokolt esetben a miniszter a döntést a benyújtást követő év január 20-áig elhalaszthatja, amely esetben a program végrehajtása legkésőbb január 31-én kezdődik.

(6)[17] A termelői szervezet egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban benyújtott - az elfogadott működési programmal egységes szerkezetbe foglalt - kérelemmel kérheti a miniszter által jóváhagyott működési program és az abban szereplő intézkedések, illetve a működési alap év közben történő, illetve a következő évre vonatkozó módosítását. A működési alap nagysága év közben történő módosítás eredményeképpen nem csökkenhet az eredetileg jóváhagyott mérték háromnegyede alá. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a működési programban megfogalmazott célkitűzések megvalósulására. A kérelem elfogadásáról a miniszter - szükség szerint az általa alakított szakértői bizottság bevonásával - harminc napon belül dönt. A módosított intézkedések végrehajtása a miniszter jóváhagyását követően történhet.

(7) A működési programok egyesülés következtében módosítás útján történő egyesítésének kérelméhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyekkel a módosítás okát, jellegét és következményeit indokolják.

(8) A miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani a működési programban foglalt intézkedések költségvetését az eredetileg jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a működési alap mértéke nem változhat. Ebben a bekezdésben foglalt módosítást haladéktalanul be kell jelenteni a minisztériumnak és az MVH-nak.

(9) A minisztérium a működési program egy elfogadott példányát, illetve az azokban bekövetkező változásokat megküldi az MVH-nak.

(10) A részleges működési programok intézkedéseit teljes mértékben a tag termelői szervezetek működési alapjaiból kifizetett pénzeszközökből kell finanszírozni.

(11)[18] A termelői szervezet a működési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követő május 31-éig - figyelemmel a bizottsági rendeletben foglaltakra - az 5/f. számú melléklet 3-6. táblázatainak kitöltésével és szöveges értékeléssel éves jelentést nyújt be a minisztériumnak.

Válságmegelőzés és kezelés

17. §

(1) E rendeletben meghatározott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések alkalmazására és a kapcsolódó támogatások igénybevételére kizárólag a tanácsi rendelet 4. cikke szerint elismert termelői szervezetek, illetve azok társulásai jogosultak.

(2)[19] A tanácsi rendelet 103c. cikkének (2) bekezdésében felsorolt válság megelőzési és -kezelési eszközök közül a termelői szervezetek a promóció és kommunikációt, a képzést, a piacról való árukivonást és a be nem takarítást alkalmazhatják.

(3) A termelői szervezetek a működési alapok támogatása iránti kérelemben jelölhetik meg a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadásokat, illetve az azok utáni támogatási igényt.

(4) Valamennyi válságkezelő intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a minisztérium a működési program részeként jóváhagyja.

Promóció és kommunikáció a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

18. §

(1) A bizottsági rendelet 87. cikke alkalmazásában a folyamatban lévő promóciós és kommunikációs fellépések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következők:

a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése;

b) reklámtevékenység;

c) együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából;

d) egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja.

(2) A működési programnak tartalmaznia kell egy akciótervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt promóciós és kommunikációs intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni.

(3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat, a közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket.

(4) A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak elsősorban a keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell szolgálnia.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatóak.

Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

19. §

(1) A bizottsági rendelet 88. cikke alkalmazásában a következő témákban képzések végezhetők:

a) kereskedelmi minőségszabványok és azok ellenőrzése;

b) minőségirányítási rendszerek kiépítése és alkalmazása

c) fogyasztói igények változása és az azoknak megfelelő termék-előállítás;

d) környezettudatos termelési és áruvá készítési módszerek;

e) a piaci viszonyokat figyelembe vevő termeléstervezés.

(2) A működési programnak tartalmaznia kell egy képzési tervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelőzése, illetve kezelése érdekében a termelői szervezet az (1) bekezdésben felsorolt képzési intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni.

(3) A működési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását, a felmerülő költségtípusokat, a képzésben résztvevők körét, a képzés várható időtartamát, a képzésen tanultak várható hasznosulásának mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredményeket.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerződések keretében felmerülő, a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott költségtípusok támogathatóak.

Piacról való árukivonás a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

20. §

(1) A bizottsági rendelet III. fejezet 2. szakasza alkalmazásában a működési programban szerepeltethető piacról való árukivonás alkalmazható.

(2)[20] A piacról kivont árut a tanácsi rendelet 103d. cikk (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott rendeltetéseknek megfelelően lehet felhasználni.

(3) A bizottsági rendelet X. mellékletében fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával állapítja meg, figyelembe véve a termelői árak és a bizottsági rendelet X. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát.

(4) A termelői szervezetek a piacról való kivonási szándékukról szóló, a bizottsági rendelet 79. cikkében hivatkozott értesítést az MVH által közleményben meghatározott módon és tartalommal, a kivonás időpontját legalább öt munkanappal korábban beérkezően megküldik az MVH-hoz. A kivonásra csak munkanapokon kerülhet sor.

(5) Az MVH a bizottsági rendelet 110. cikkében meghatározott első fokú ellenőrzéseket a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletben meghatározott Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat, mint együttműködő szerv bevonásával - a kivonásra bejelentett mennyiségek legalább hatvan százalékának vonatkozásában - végzi, amely a vonatkozó szabályok alapján végrehajtja a minőségellenőrzést. Az MVH az ellenőrzések végrehajtását követően, a feltételek teljesítése esetén engedélyezi a kivonási műveletet.

(6) A piacról kivont áru az MVH által jóváhagyott fogadó szervezet részére a termelői szervezet és az átvevő intézmény között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló megállapodás alapján adható át.

21. §

(1) A kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódóan - az MVH által közleményben közzétett felhívás alapján -jóváhagyási kérelmet nyújthatnak be:

a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján engedélyezett szervezetek,

b) a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendeletben felsorolt büntetés-végrehajtási intézetek,

c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-a alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmények,

d) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján működési engedéllyel rendelkező egészségügyi intézmények.

(2) Az ingyenes szétosztáshoz kapcsolódóan a jelentkezéshez benyújtott kérelemben meg kell adni:

a) a szállítható termékek körét,

b) a teljesítés helyszínét,

c) a szétosztott termékben részesülők maximális számát, és

d) a szállítható termék minimális, illetve maximális mennyiségét (kilogrammban és/vagy darabszámban) .

(3) A szétosztásban részesülő szervezeteknek kötelezettséget kell vállalniuk a kivont termékek tárolására és szétosztására, valamint a bizottsági rendelet 84. cikkében foglaltak betartására.

(4) Az MVH az ingyenes szétosztásban részt vevő intézmények adatait az erre vonatkozó kérelmük elfogadását követő tizenöt munkanapon belül közzéteszi. Az áru átadásának technikai feltételeiről a termelői szervezet és az átvevő intézmény, illetve szervezet írásban állapodik meg.

Be nem takarítási intézkedés alkalmazása a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

22. §

(1) A termelői szervezetek a működési programjuk keretében be nem takarítási intézkedést a bizottsági rendelet 85. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel szerepeltethetnek.

(2) A bizottsági rendelet 86. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján az intézkedés keretében támogatható termékek listáját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A termelői szervezeteknek a be nem takarítási művelet alkalmazására vonatkozó szándékukról a bizottsági rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott előzetes értesítést kell benyújtaniuk az MVH által közleményben meghatározott módon, formanyomtatványon és tartalommal. Az értesítést legkésőbb 15 munkanappal az adott termék betakarítási periódusát megelőzően kell megküldeni az MVH-hoz.

(4) Az igényelhető legmagasabb támogatási összegeket a minisztérium a bizottsági rendelet 86. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján a működési programban 1 hektárra vetítve határozza meg.

(5) A működési programban szerepeltethető be nem takarítási intézkedések:

a) denaturálás;

b) talajba történő bedolgozás (a bejelentett területen lévő termés lekaszálása, beszántása, betárcsázása, leégeté-se, valamint egyéb más intézkedés a be nem takarítás elvégzésére);

c) egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzést és -kezelést szolgálja.

(6) A be nem takarítási intézkedés alapján csak abban az esetben vehető igénybe támogatás, ha a bejelentett terület vonatkozásában az MVH a helyszíni ellenőrzés során is megállapítja az intézkedés alkalmazásával összefüggő szabályok maradéktalan betartását.

Adatszolgáltatás

23. §

(1) A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni:

a) tagjaiknak a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, illetve tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban);

b)[21] a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban).

(2) A termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport az (1) bekezdésben részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követő január 31-éig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a 3. számú melléklet 1. táblázatának megfelelően - a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és megküldésével - tájékoztatni.

Finanszírozás

24. §

(1) A termékértékesítéshez tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelműen elkülöníthető legyen az elismerés alá tartozó termékek esetében a tagok és a nem tagok által termelt termékek értékesítéséből származó árbevétel, valamint az egyéb árbevétel.

(2) A termelői szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok az értékesített termék értékébe a melléktermékek értékét beszámíthatják.

(3) Amennyiben a termelői szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport központosított begyűjtő vagy csomagoló pontjai és elosztási pontja között legalább kétszáz kilométer távolság van, úgy a két pont között szállított áru vonatkozásában az értékesített termék értékének számításakor a számlán szereplő értéket négy tized százalékkal csökkenteni kell.

(4)[22]

(5)[23]

(6) A termelői szervezetek a működési alap támogatásának részleges kifizetését igényelhetik. A kérelemben igényelt összeg nem lehet kevesebb, mint a támogatásra eredetileg jóváhagyott összeg húsz százaléka. A részleges támogatást az MVH a kérelem hiánytalan beérkezését követő hatvan napon belül fizeti ki.

(7) Az elfogadott működési programmal és működési alappal rendelkező termelői szervezetek részére nemzeti támogatás nyújtható a működési program finanszírozására, amely nem haladhatja meg a tagok által befizetett hozzájárulás nyolcvan százalékát.

(8)[24] A zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív működésük elősegítése érdekében a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdésének

a) pontjában meghatározott nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplő tevékenységekhez nyújtható - a tanácsi rendelet 103. cikk (1) bekezdésének

b) pontjában meghatározott - nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék, de legfeljebb huszonöt százalék lehet. A tevékenység megvalósításának értéket olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékig az elismerési feltételeknek való megfelelést szolgálja.

(9) A nemzeti forrásból nyújtott támogatásokról külön jogszabály rendelkezik.

(10)[25] Az MVH a tanácsi rendelet 103a. cikkének (1) bekezdése, valamint 103d. cikkének alkalmazása során beérkezett támogatási igényekről készített összesítőt, valamint a meghozott határozatokat a minisztériumnak is megküldi.

(11)[26] A működési program végrehajtása során a Működési Alapból támogatható műveletek és kiadások nem kimerítő felsorolását az 5/d. számú melléklet, az elszámolható biológiai növényvédelmi eszközök és szervezetek listáját az 5/e. számú melléklet tartalmazza.

Ellenőrzés, jogkövetkezmények

25. §

(1)[27] A bizottsági rendelet 105. és 113. cikkében hivatkozott ellenőrzéseket a minisztérium - szükség esetén szakértők bevonásával - végzi. Más, a bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzéseket az MVH végzi. A bizottsági rendelet 109. cikkében meghatározott, valamint a 108. és 114. cikk keretében végzett ellenőrzés során az elismerési feltételeknek való megfelelés tekintetében tett megállapításokat is tartalmazó jelentés egy másolati példányát meg nem felelőség, vagy szabálytalanság gyanúja esetén az MVH megküldi a minisztérium részére.

(2) Az elismerési feltételek megszegésével - ideértve az elismerési terv végre nem hajtását, késedelmes végrehajtását, illetve az értékesítési ár képzésére vonatkozó szabályzatban foglaltak be nem tartását -, valamint a bizottsági rendelet 117. cikkében meghatározott csalással kapcsolatos jogkövetkezményeket a miniszter, illetve a támogatások folyósításának felfüggesztése vonatkozásában az MVH alkalmazza.

(3) Az előzetes elismeréshez kapcsolódó elismerési terv éves teljesítését, valamint a termelői szervezetekre és a zöldség-gyümölcs termelői csoportokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést és az azokban foglalt kötelezettségeinek teljesítését adminisztratív úton a minisztérium ellenőrzi, és szükség esetén a miniszter dönt az elismerés ideiglenes felfüggesztéséről, illetve súlyos esetben az elismerés visszavonásáról.

(4) A minisztérium az elismerés felfüggesztéséről, illetőleg visszavonásáról szóló határozatát az MVH-nak is megküldi.

(5)[28] A termelői szervezetként való elismerés visszavonása esetén a visszavonás időpontját megelőző öt évben a tanácsi rendelet 103a., 103d. és 103e. cikkei alapján nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak mi nő sül.

26. §

A bizottsági rendelet 99. cikkében hivatkozott illetékes hatóságon a minisztériumot kell érteni. Az MVH a bizottsági rendelet 99. cikkében hivatkozott adatszolgáltatás teljesítése érdekében szükséges adatokat kérésre megküldi a minisztériumnak.

Átmeneti és záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a zöldség-gyümölcs piacszabályozás végrehajtásához szükséges működési programok környezetvédelmi intézkedéseiről, valamint az árukivonásra vonatkozó környezetvédelmi előírásokról szóló 17/2005. (III. 11.) FVM rendelet, a zöldség- és gyümölcságazatban alkalmazott intervenciós intézkedések és a piacról való kivonás végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokról szóló 41/2005. (IV. 28.) FVM rendelet, a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezeteket érintő nemzeti szabályozásról szóló 60/2005. (VII. 1.) FVM rendelet, valamint az azt módosító 83/2006. (XI. 30.) FVM rendelet hatályát veszti.

(3)[29] Figyelemmel a tanácsi rendelet 203a. cikkének (2) bekezdésére, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/1996/EK tanácsi rendelet 11. cikke alapján véglegesen elismert termelői értékesítő szervezeteket e rendelet hatálybalépésétől a tanácsi rendelet 125b. cikke szerint termelői szervezeteknek kell tekinteni.

(4)[30] Figyelemmel a tanácsi rendelet 203 a. cikkének (4) bekezdésére, a 2200/1996/EK tanácsi rendelet 14. cikke alapján előzetesen elismert termelői értékesítő szervezeteket e rendelet hatálybalépésétől a tanácsi rendelet 125e. cikkének megfelelő zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak kell tekinteni.

(5) A termelői szervezetek a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében a Nemzeti Stratégia figyelembevételével módosíthatják működési programjukat és működési alapjukat, ideértve a referencia időszak egyszeri módosítását a 2009. év és az azt követő évek tekintetében.

(6) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében a Nemzeti Stratégia figyelembevételével módosíthatják elismerési tervüket.

(7)[31] E rendelet hatálybalépése előtt elismert zöldség-gyümölcs termelői csoportok esetében az 5. § (6) bekezdésében hivatkozott szabályzatot a tanácsi rendelet 125b. cikke szerinti elismerés iránt benyújtott kérelemmel együtt kell benyújtani.

(8) Az MVH a 20. § (4) bekezdésében, a 21. § (1) bekezdésében, valamint a 22. § (2) bekezdésében meghatározott közleményeket, illetve formanyomtatványokat e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül a hivatalos honlapján teszi közzé.

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet 8. § (4) bekezdésének b) pontjában, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről szóló, 2001. június 12-i 1148/2001/EK bizottsági rendelet 7. cikkére történő hivatkozás helyébe a bizottsági rendelet II. Cím II. fejezet, 3. szakaszára, valamint a 12. §-ának c) pontjában a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről szóló, 2001. június 12-i 1148/2001/EK bizottsági rendeletre történő hivatkozás helyébe a bizottsági rendeletre történő hivatkozás lép.

(10)[32] A termelői szervezetek által 2008-ban végrehajtott - e rendeletben szabályozottaknak megfelelő - a piacról való árukivonással kapcsolatos, promócióra, kommunikációra, illetve képzésre vonatkozó egy vagy több válság megelőzési és -kezelési intézkedés kapcsán felmerült kiadások akkor is támogathatóak, ha a működési programot még nem módosították oly módon, hogy az a kérdéses intézkedéseket is tartalmazza.

(11)[33] A meglévő programban szereplő intézkedés 16. § (6) bekezdése szerinti módosításának fedeznie kell a 2008-ban, még a módosítás elfogadását megelőzően végrehajtott műveletek kapcsán felmerült kiadásokat.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

28. §[34]

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)[35]

b)[36]

c) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet"),

d) a Bizottság 1580/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez

(NÉV)

ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS

TERMELŐI CSOPORT

(...........................)

Székhely

ELŐZETES ELISMERÉSI TERVE

A....................-....................IDŐSZAKRA

Készült:

Tartalomjegyzék

1. Összefoglaló

1.1. Az elismerést kérő szervezet adatai

1.2. Tagsági adatok

1.3. Azonosító adatok

2. A terv időtartama naptári évek szerint

3. Az elismerés kategóriája és típusa

4. A kezdeti helyzet leírása és annak évenkénti változása

4.1. A vállalkozás általános bemutatása és adatai, tagok adatai

4.2. A vállalkozás tevékenysége

4.3. A vállalkozás szervezeti felépítése, foglalkoztatottak

4.4. A szervezet adminisztrációs rendszere, pénzügyi szabályozása és pénzügyi helyzete

4.5. A vállalkozás eszközállománya

5. Az elismerési terv céljai, a fejlesztési terv

5.1. A tagok számára az árubegyűjtési, tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása (támogatott beruházások)

A tervezett hűtőházak és gépsorok kapacitáskihasználtság bemutatása A beruházások finanszírozásának alapja

5.2. Megfelelő szintű gazdasági és pénzügyi irányítás bemutatása

5.3. Kereskedelmi/értékesítési stratégia, forgalmazási módszerek, promóció

5.4. Környezetbarát módszerek alkalmazása

5.5. Működéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása

5.6. Termelési költségek csökkentése, termelői árak stabilizálása

5.7. Termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások)

5.8. Minőségfejlesztési célkitűzések és megvalósításuk eszközei

6. Adatlap az elismerési tervhez

7. Csatolt dokumentumok

Összefoglaló

Alapelvek

Tagság

Árualap

Vevők

Értékesített termék értéke

Működési hozzájárulás

Zárszó

Az elismerést kérő szervezet adatai

Tagsági adatok

Azonosító adatok

A terv időtartama naptári évek szerint

Előzetes elismerési terv időtartama:

Előzetes elismerési terv végrehajtásának kezdete:

Elismerés tervezett időpontja:

Az elismerés kategóriája és típusa

Elismerési termékkör:

Értékesítés módja: Önállóan / Közös értékesítő szervezet létrehozásával a termelői szervezettel

A kezdeti helyzet leírása és annak évenkénti változása

A vállalkozás általános bemutatása és adatai, tagok adatai

A tagok területi megoszlása

A tagok megoszlására gazdálkodási forma szerint

A tagok tulajdonosi viszonyai

Az üzletrész, részjegy

A tagok által művelt területek

A tagság összesítő adatai (összes taglétszám, összes termőterület összes tervezett termésmennyiség)

Az árualap

A piaci kapcsolatok

A vevőpartnerek

A vállalkozás tevékenysége

Árukezelés lépései termelői áruátvételtől az értékesítéséig:

1. Árubeérkezés:

2. Mérés:

3. Minőség-ellenőrzés:

4. Raktározás és szállító gépjárműre rakodás:

5. Göngyöleg kiadás:

6. Alkalmazott dokumentumok:

A vállalkozás szervezeti felépítése, foglalkoztatottak

A zöldség-gyümölcs termelői csoport humánerőforrás ellátottsága

A szervezet adminisztrációs rendszere, pénzügyi szabályozása és pénzügyi helyzete

Helyben végzett pénzügyi-számviteli és adminisztrációs tevékenység

• Tagnyilvántartási rendszer:

• Szerződés-nyilvántartási rendszer:

• Jelentések és dokumentációk:

• Levelezések:

• Szabályzatok:

Könyvelőirodán végzett pénzügyi-számviteli tevékenység

A tagok tevékenységének elkülönítése (tagi forgalom, nem tagi forgalom, pályázati bevételek, támogatások)

A szervezet pénzügyi helyzete:

A termékek átvételének finanszírozása:

Az értékesítés finanszírozása:

Az értékesítési árak képzése:

A vállalkozás eszközállománya

Az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó intézkedések, a fejlesztési terv

A tagok számára az árubegyűjtési, tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása (támogatott beruházások)

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Az első terv évi beruházási tervek részletezése:

A második terv évi beruházási tervek részletezése:

A harmadik terv évi beruházási tervek részletezése:

A negyedik terv évi beruházási tervek részletezése:

Az ötödik terv évi beruházási tervek részletezése:

A tervezett hűtőházak és gépsorok kapacitás-kihasználtságának bemutatása

A beruházások finanszírozásának alapja

Az elismerési időszakra vonatkozó beruházások összefoglaló táblázata:

Megfelelő szintű gazdasági és pénzügyi irányítás bemutatása

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Megfelelőség, Főbb funkciók (Termeltetés, Áruátvétel, Értékesítés, Pénzügy)

Tevékenység- és dokumentumjegyzék

Kereskedelmi/értékesítési stratégia, forgalmazási módszerek, promóció

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Az értékesítés felfutásának (értékesítési volumen emelkedésének) alapja

Környezetbarát módszerek alkalmazása

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Működéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Termelési költségek csökkentése, termelői árak stabilizálása

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások)

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Minőségfejlesztési célkitűzések és megvalósításuk eszközei

I. Jelenlegi állapot:

II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

Adatlap az elismerési tervhez

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

me.: ezer Ft

Csatolt dokumentumok

Beruházási program terv, árajánlatok

Gépek, eszközök árajánlatai

Bérleti és lízingszerződések összefoglaló táblázata

2. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez

1. táblázat

Adatlap elismeréshez/elismerési terv benyújtásához

A termelők saját vagy bérelt földterületére és termelésére vonatkozó, a kérelem beadását megelőző..........évi/elismerési évi adatok

2. táblázat

3. táblázat

3. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez

1. táblázat

Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz

(beküldendő minden év január 31-éig)

2. táblázat

Adatlap az éves jelentéshez

(beküldendő az elismerési terv éves szakaszainak végét követő harminc napon belül)

3. táblázat

Pénzügyi kimutatás

(beküldendő a termelői szervezetek esetében minden év május 31-ig, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok esetében az elismerési terv éves szakaszainak végét követő harminc napon belül)

me.: ezer Ft

4. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez

A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett be nem takarítási intézkedés az alábbi termékek vonatkozásában alkalmazható

1. Alma

2. Bab

3. Bimbóskel

4. Cukkini

5. Csemegeszőlő

6. Cseresznye és meggy

7. Dió

8. Dinnye

9. Saláta

10. Fokhagyma

11. Görögdinnye

12. Kajszi

13. Káposzta

14. Karalábé

15. Karfiol

16. Körte

17. Mandula

18. Mogyoró

19. Őszibarack és nektarin

20. Paradicsom

21. Póréhagyma

22. Retek

23. Sárgadinnye

24. Sárgarépa, fehérrépa, gumós zeller

25. Spárga

26. Spenót

27. Szamóca

28. Szilva

29. Tojásgyümölcs

30. Uborka

31. Vöröshagyma

32. Zeller

33. Zöldborsó

34. Zöldpaprika

35. Fűszerpaprika

5. számú melléklet a 19/2008. (II.19.) FVM rendelethez[37]

1. A működési programok célkitűzéseinek megvalósításánál alkalmazható intézkedéscsoportok, illetve azok eszközei, teljesítménymutatók

A célkitűzések megvalósítás érdekében alkalmazható intézkedések az alábbiak:

1.1. Az összes vagy több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A zöldség-gyümölcs közös piacszervezés keretében a működési programok intézkedéseire igénybe vett támogatások kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a termelői szervezetek (TÉSZ) büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a szabályok betartásáról, a kifizető ügynökség pedig egyértelmű jelöléssel látja el a támogatás helyszíni ellenőrzése során bemutatott eredeti pénzügyi bizonylatokat és számlákat, amelyek így más jogcímen nem kerülhetnek befogadásra.

Az egyes intézkedésekre fordítható maximális összeget a működési alaphoz viszonyítva kell meghatározni. Az alábbiak szerinti megosztásban határozzuk meg a maximálisan egy intézkedéscsoport végrehajtására fordítható összeget, a működési alap százalékban.

1.2. A tevékenységtípusokkal kapcsolatban igényelt konkrét információk 1.2.1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A termeléstervezés, mint intézkedés, olyan tevékenységek csoportja, amelyek az információgyűjtést, azok összesítését, elemzését, azokból következtetések levonását hivatott elősegíteni. A TÉSZ tagjainak termeléséről folyamatos, naprakész információkkal kell rendelkezni, amelyek az összegzésüket követően alkalmasak arra, hogy az értékesítés szervezése folyamán mindig a tényleges adatokra (fajta, mennyiség, minőség) tudjon a szervezet alapozni.

Az értékesítési tárgyalások alkalmával a keresett termék mennyisége és minősége, illetve annak időbeni ütemezése ismeretében és a termelői oldalról történt adatszolgáltatást összevetve tervezzék meg az adott időszaki termékstruktúrát, adjanak iránymutatást a tag termelőknek, hogy mit termeljenek és mekkora mennyiségben a piaci kereslet alapján.

Ahhoz, hogy az értékesítés szervezése hatékony legyen, a piaci változások nyomon követése elengedhetetlen. A zöldség-gyümölcs ágazatban a változásokra történő gyors reagálás nagyon nehéz, ezért itt elsősorban a több éves adatgyűjtéseken alapuló tendenciák figyelembevételét kell előtérbe helyezni.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. Tárgyi eszköz fejlesztés: a termelői szervezet tagjaival és kereskedelmi partnereivel történő kapcsolattartást és annak tervezését lehetővé tévő számítástechnikai és mobilkommunikációs eszközök és szoftverek beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje, illetve a meglévő fejlesztése;

2. Szolgáltatás fejlesztés a tagok felé: olyan szolgáltatás csoportokat kell létrehozni, melyek lehetővé teszik a gazdákkal történő szorosabb együttműködést, ennek következtében a hatékonyabb információ gyűjtést (jogi szolgáltatás, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, üzletvezetés, egyéb tanácsadás, összetett adminisztratív szolgáltatás, egyéb irodai szolgáltatás, az ehhez szükséges, szakképzett emberi erőforrás biztosítása);

3. Külső szolgáltatások igénybevétele az eseti, nem rendszeres tevékenységek elvégzésére (pl. piac-, közvélemény-kutatás; adatfeldolgozás, Világháló-portál szolgáltatás, illetve ide sorolhatók mindazon tevékenységek amelyeket az előző pontban is felsoroltunk);

4. Saját munkavállalók képzése adott tevékenység pontosabb végrehajtásának érdekében, ami ezzel az intézkedéssel kapcsolatos (az eddigiekben felsorolt - nem teljes körű - lista alapján);

5. A termelők részéről szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzését is meg kell valósítani. A termelői szervezetnek szabályzatban kell rögzíteni, hogy milyen gyakorisággal, a tagok mekkora hányadánál kell ellenőrzést végrehajtani a megadott információk valódiságára vonatkozóan, mely tevékenység az elszámolható kategóriába tartozik. A lehetséges tűréshatárokat meg kell állapítani. Intézkedni szükséges a valótan adatszolgáltatásból adódó váratlan helyzetekből kialakult károk megszüntetéséről;

6. Nem tag termelők esetében is fel kell tudni mutatni egy nyilvántartást, amely azt igazolja, hogy előzetes egyeztetés alapján szállította az áruját a telephelyre, illetve azt, hogy ilyen esetben valóban nem tudtak tag termelőtől árut bekérni. (Amennyiben az értékesítés szervezett és az előre látható mennyiségek és árak meg vannak határozva, illetve ezzel szemben rendelkezésre áll a tagok betakarításáról szóló összesítés, egyértelműen megállapítható, hogy volt-e szükség külső, nem tagtól származó árura).

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az intézkedés során olyan eszközhátteret kell létrehozni (hardver, szoftver, mobilkommunikációs eszközök), amely képes a leírásban említett feladatok végrehajtásának elősegítésére. Ezek számlája, üzembe helyezési dokumentációja, tárgyi eszköz kartonja bizonyítékként elfogadhatók a tulajdoni viszonyok tisztázásánál. Amennyiben bérelt, vagy lízingelt eszközökről van szó, az ezt alátámasztó dokumentációt (szerződések, bérleti díj/lízingdíj kifizetését igazoló dokumentumok) rendelkezésre kell bocsátani az ellenőrzés során.

A nyilvántartások, a listák, az összesítések, illetve minden, a tervezéshez szükséges dokumentumot meg kell őrizni, amely alapján később ellenőrizhető a termeléstervezés intézkedés végrehajtása, ideértve a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, az intézkedés végrehajtása érdekében alkalmazott munkavállaló összes dokumentációját, beleértve azt a nyilvántartást is, ami az intézkedés végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről, azok időtartamáról szól.

Az eredmények tekintetében egy kimutatást kell készíteni arról, hogy az értékesített termék értéke, az értékesített mennyiség, illetve a termelésbe vont termőterület nagysága hogyan változott ahhoz az állapothoz képest, ami az intézkedés végrehajtása előtt volt jellemző.

További kérdésként merülhetnek fel az alábbiak:

A tagok termelői szervezeten keresztül értékesített termése, hány százaléka az össztermelésének? Változott-e a nem tagi rész aránya az összes értékesítésen belül?

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása, teljes logisztika fejlesztése;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása;

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.2. Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

A zöldség-gyümölcs termékek minőségének javítása több tényező függvénye. Termelési oldalról a felhasznált anyagok, fajták, technológiák játsszák a döntő szerepet. Ezt követi a szállítás, az osztályozás, válogatás, csomagolás, amely a szervezet feladata.

A termelői oldalon a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet:

1. szaktanácsadói szolgálat létrehozása, amelynek keretén belül konkrét információt kaphatnak a termelők fajta, technológia kérdéskörben, úgy, hogy a szaktanácsadó a termelői szervezet által tervezett termelést tartja szem előtt;

2. Minőségbiztosítási rendszerek kiépítése: akár szolgáltatón keresztül, akár saját - képzett - munkavállalóval történő rendszerépítés, rendszerfejlesztés. Ebbe beletartozik a termelők felkészítése, a szervezet telephelyének felkészítése az auditra, a dokumentációk elkészítésével együtt, a szükséges vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése, valamint maga az audit költsége, az audit időszaka alatt felmerült egyéb költségekkel;

3. Képzések, oktatások szervezése, a minőségfejlesztéshez igazoltan kapcsolódó témákban;

4. A termesztéstechnológia fejlesztése a termelőknél. Segítség nyújtása pályázatok megírásához, agrár-környezetgazdálkodási rendszerben való részvételhez, támogatások igénylése stb.;

5. Beruházásokhoz, fejlesztésekhez kedvezményes hitellehetőség biztosítása;

6. Termelők rendszeres, váratlan, véletlenszerű ellenőrzése.

A szervezet oldaláról a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet:

1. Megfelelő osztályozás, homogén árualap kialakítása,

2. Csomagolásfejlesztés,

3. Megfelelő jelölés, címkézés, nyomon követés,

4. Termelői szervezetek rendszeres ellenőrzése.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei: Tárgyi eszköz beszerzés:

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatát lehetővé tevő tárgyi eszközök és anyagok beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

2. Az áruk szakszerű címkézését lehetővé tévő rendszerek (címkenyomtatók, címkék stb.) beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

3. A termékminőséggel, a minőségbiztosítással, a környezetgazdálkodással és nyomon követhetőséggel kapcsolatos tárgyi eszközök, könyvek, kiadványok, elemzések stb. beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

4. A szaktanácsadási rendszerek kiépítésével kapcsolatos tárgyi eszközök (gyors vizsgáló műszerek, gépjárművek, informatikai eszközök, szakfolyóiratok stb.) beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje.

Szolgáltatásfejlesztés: amennyiben az alábbi tevékenységeket saját munkavállalóval hajtják végre.

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal,

2. A minőségi áruátvételt, a minőség-ellenőrzést, a minőségbiztosítást és nyomon követhetőséget, valamint az áruminták vizsgálatát végző szakemberek személyes közreműködése,

3. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja,

4. A termékminőség javításával vagy fenntartásával foglalkozó munkatársainak személyi jellegű költségei,

5. Raktározás, tárolás, áruszállítás, rakománykezelési szolgáltatások igénybevétele.

Külső szolgáltatások igénybevétele: amennyiben az alábbi tevékenységeket, megbízói szerződéssel végzik el.

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal,

2. A minőségi áruátvételt, a minőség-ellenőrzést, a minőségbiztosítást és nyomon követhetőséget, valamint az áruminták vizsgálatát végző szakemberek személyes közreműködése,

3. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Elsődleges cél a magyar termékek minőségének javítása, mind beltartalmi értékeit tekintve, mint pedig a külső megjelenését tekintve, természetesen a környezetünk védelme mellett. Ezért a megfelelő termesztéstechnológiák bevezetése, a szaktanácsadási rendszer kialakítása, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása, megfelelő ellenőrzési rendszer kiépítése a cél.

A szükséges dokumentáció, amellyel ellenőrizhető a tevékenység végrehajtása a mindennapi tevékenység során alkalmazott és a számviteli törvényben előírt szabályok alapján elfogadható.

A végrehajtó munkavállalók esetében viszont, hogy a munkabérük és annak közterhei elszámolhatóak legyenek, nyilvántartást szükséges vezetni a tevékenység végrehajtásával eltöltött időről és a konkrét feladatról.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése;

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása.

1.2.3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenységek

A forgalmazás tökéletesítéséhez olyan feladatok megvalósítása szükséges, mellyel megvalósítható a minél nagyobb mennyiségű, lehetőleg az összes tagi áru értékesítése. Az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése, a szükséges munkaerő biztosítása, a szükséges szolgáltatások igénybevételével biztosítani kell ennek megvalósítását. Ehhez szükség lehet promóciós és kommunikációs tevékenységre is, mely az értékesítés volumenének növelését kell, hogy elősegítse.

Természetesen ez a tevékenység szorosan kapcsolódik az első kettő tevékenységhez. Amennyiben a tagi termelésről megfelelő és valós információk állnak rendelkezésre, ekkor válik fontossá, hogy olyan műszaki és személyzeti háttérrel rendelkezzen egy termelői szervezet, amely a rendelkezésre álló információk alapján az értékesítési csatornák felkutatásával, kapcsolataik építésével képes az árut a fogyasztókhoz eljuttatni. A munka során visszajelzés szükséges az értékesítési tapasztalatokról a termelés felé, a termelt faj, fajta, minőség, mennyiség, betakarítás időzítés, csomagolási mód tekintetében.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. Tárgyi eszköz fejlesztés: az értékesítéshez szükséges kommunikációs eszközök, a tárgyalások feltételeit megvalósító építések, gép és eszközbeszerzések.

2. Külső szolgáltatások igénybevétele: az értékesítéshez kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások igénybevétele, szállodai, vendéglátói szolgáltatások igénybevétele, fordítás, tolmácsolás.

Egyéb az értékesítés kapcsán felmerült kiadások, melyeknél egyértelműen igazolható, hogy az értékesítést segíti elő.

A reklámozáshoz szükséges szóróanyagok, prospektusok, egyéb, a termelői szervezet tevékenységéről szóló anyag elkészítése, kiadása, terjesztése. Internetes megjelenés fejlesztése, működtetése, új csomagolóanyagok kifejlesztése (saját lógóval), akciók, kampányok, kiállítások szervezésével. Ennek igazolására a szolgáltatási szerződést, a teljesítési jegyzőkönyvet, illetve a kifizetést igazoló dokumentumot (számla + banki kivonat) kell bemutatni. Amennyiben nem egyértelműen igazolható a tevékenység (pl. egy kész prospektus felmutatásával igazolható a tevékenység) egy rövid összefoglaló elkészítése szükséges a tevékenységről, annak eredményéről.

3. Személyi feltételek: mindenképpen kell lenni olyan személynek a szervezetnél, aki végzettségénél, szakmai tapasztalatánál fogva tudja szervezni az értékesítést. Amennyiben szükséges az ő munkáját elősegítő munkatársak alkalmazására is szükség lehet. Az, hogy ők szerződéses vagy alkalmazotti munkaviszonyban vannak, a szervezet vezetőségének joga eldönteni.

A promóció és kommunikáció megvalósítására, amennyiben szükséges, külön, saját alkalmazott foglalkoztatása lehetséges, aki a folyamatos frissítésekkel foglalkozik, illetve azzal, hogy a termelői szervezet a fogyasztók mindennapjaiban, köztudatában ott legyen. Szervezési feladatokat lásson el, amelynek célja az új termékek bemutatása, a régiek reklámozása, a termékek fogyasztók általi megismertetése, különös hangsúlyt fektetve az egyedi, saját előállítású, különleges vagy új termékekre. Ezen tevékenységek során a fogyasztóktól származó visszajelzések, igények gyűjtését előtérbe kell helyezni, melyet a termelés tervezés, a termékminőség javítása során fel kell használni. Saját alkalmazott esetén nyilvántartás szükséges vezetni a végzett tevékenységről, annak végrehajtáshoz szükséges időről. Szolgáltatás igénybevétele esetén a szükséges dokumentációnak meg kell lennie.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Mindenképpen az értékesített mennyiség növekedésével igazolható a tevékenység hatásossága, ez a fő cél. Minden egyes tevékenységről feljegyzést kell készíteni: mikor kezdték el, mi a célja (termék, mennyiség vonatkozásában), mikor tervezik befejezni, mikorra várható ennek eredményének megjelenése. Csatolni kell egy, a tevékenység megkezdése előtti a termelői szervezet által meghatározott legalább fél éves időszakra vonatkozó értékesített mennyiséget igazoló dokumentumot. A tevékenység végrehajtását követően ugyanarra az időszakra vonatkozóan ismét csatolni kell az értékesített mennyiséget igazoló, aktuális dokumentumot. A változást egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben csökkent az értékesített mennyiség, indoklásban szerepelnie kell az oknak, illetve az ezt igazoló dokumentumoknak.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése;

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása. 1.2.4. Kutatás és kísérleti termelés

Magyarországon a rendszerváltás óta a független zöldség-gyümölcs technológiai kutatás erősen visszaesett, pedig a gyorsuló fajtaváltás és a modern technológiák adaptációja szükségessé teszi ezen kutatási-fejlesztési feladatok elvégzését. Ezen a területen a termelői szervezetek tölthetnek be úttörő szerepet.

Kutatás és kísérleti termelésben a termelői szervezetek szerepe abban van, hogy segítse tagjait az új technológiák, fajták, növényvédő szerek, megismerésében, akár egy bemutatóként szolgáló létesítmény megvalósításával. A kisebb termelők nem tudják tartani a fejlődési ütemet, a nagy termelők pedig a bizonytalan kimenet miatt nem merik az új technológiákat kipróbálni. Ezért szükséges a termelői szervezet részéről egy olyan szolgáltatás kifejlesztése, amelynek segítségével a termelők mindig a legújabb információk birtokában dolgozhatnak, csökkentve ezzel a gazdaságok közötti fejlettségi és jövedelmezőségi különbséget, valamint a szaktanácsadói tevékenység alapja lehet a kísérleti adatokból levont következtetések és tapasztalatok. A kutatási eredmények alapján ajánlásokat kell tenni a tagok felé.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

- Tárgyi eszköz beszerzés: Kutatásokhoz és kísérleti fejlesztésekhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése, szükséges háttér megteremtése (kísérleti termesztő berendezése építése, agrometeorológiai állomások felállítása, vizsgáló laboratóriumok létrehozása);

- Szolgáltatások igénybevétele: pl. műszaki vizsgálat, elemzés biotechnológiai kutatás, fejlesztés;

- Együttműködési megállapodások létrehozása nemesítőkkel, bemutató gazdaság létrehozására;

- A gyűjtött adatok információk nyomon követhető megosztása a tagokkal, ennek eredményeinek felsorolása, következtetések levonása, ez alapján újabb feladatok meghatározása;

- Olyan személyzet foglalkoztatása, akik adott témában szakértők.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Abban az esetben, ha a szerveződés vállalkozik egy kísérleti termesztő berendezés létrehozására, annak megvalósítását igazoló összes dokumentumnak (engedélyek, tervek, műszaki leírások, szerződések, számlák, üzembe helyezési dokumentumok) rendelkezésre kell állnia az ellenőrzés során.

Külső szolgáltatás igénybevétele esetén a kapcsolódó dokumentációk (megbízási szerződés, teljesítési jegyzőkönyv, számla, illetve amit egy APEH ellenőrzés során egy ellenőr kérhet) elegendő bizonyítékok. A kutatásban részt vevő személyzet munkaviszonyának vagy szerződéses viszonyának igazolását is biztosítani kell, valamint igazolni kell hozzáértésüket, szakmai alkalmasságukat.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése;

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása.

1.2.5. Képzési tevékenységtípusok, valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szakképzés színvonala nem kielégítő és nem követi a korszerű gyakorlati ismereteket, szükség van a termelői szervezetek által végzett képzési, tanácsadási és továbbképzési szolgáltatásokra, amely mind a tagok felé, mind pedig a TÉSZ alkalmazott szakemberei felé folyamatosan a legkorszerűbb ismeretanyagokat juttatja el. Ez a tevékenység az egyik kulcseleme a termékminőség javításának, a versenyképes hozamok elérésnek és a különböző jogszabályi kötelezettségeknek való hiánytalan megfelelésnek is.

A tagok részére olyan képzések, előadások szervezése, amelyek a termelési tevékenységükben, gazdálkodásukban segíti őket:

- Az áruminőséggel, a minőségbiztosítással, az árukezeléssel, nyomon követéssel kapcsolatos oktatások szervezése, meghívott vagy szervezeten belüli tanácsadók segítségével; a kutatás kísérleti termelés eredményeit, tapasztalatait referáló képzések, előadások tartása a termesztéstechnológiákról, növényvédelemről, fajról, fajtákról. Ideértve természetesen a mások által végzett kutatások eredményeinek közlését is;

- Képzések, előadások témája lehet: jogszabályi változások, adó, VPOP, munkaügy, munkavédelem, tűzvédelem, támogatások, aktuális pályázati lehetőségek, környezetvédelem, integrált és biotermesztés;

- Ezen túl a szaktanácsadási szolgáltatásokhoz is biztosítani kell a hozzáférésüket, melynek segítségével tájékozódhatnak az aktuális kutatási és kísérleti termelés eredményeiről.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

Előadások, képzések, konferenciák szervezése a tagoknak, a fent említett témákban. Másrészt a termelői szervezetek együttműködését elősegítő összejövetelek, termelői szervezet konferenciák szervezése is ezen tevékenységek közé tartozik. Az ellenőrzés során az adott képzéshez, előadáshoz tartozó terembérlet, egyéb eszközök bérlete, vásárlása, kölcsönzése, a szükséges okmányokkal igazolva elszámolható költségnek minősül. Az előadók díjazása, bemutatók megszervezése, szóróanyagok biztosítása (amit a termelői szervezet készíttet) is elszámolható a működési alapból.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az előadás, képzés szervezése során keletkezett dokumentáció (pl. terembérlet) bemutatásával, a tagoknak kiküldött meghívó egy másolatával, amely tartalmazza az előadások címét, az előadó nevét. A jelenléti ív bemutatásával, egy jegy-zőkönyv felmutatásával az adott képzésről, témákról, eseményekről igazolja a rendezvény tényleges megszervezését.

Elvárt eredmény az, hogy a termelők felkészültek legyenek a napi kérdésekben. Konkrét mérő- mutatószámot nem határozunk meg ennek megvalósításának ellenőrzésére, viszont a rendezvények száma, a jelenlévők száma, az előadások témája, azok színvonala, a készített jegyzőkönyvek bizonyítják a hatékonyságot.

A fenti tanácsadási és képzési szolgáltatásokat végző munkatársak személyi jellegű költségei, valamint a megbízott vállalkozások költségei elszámolhatók.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése;

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása

1.2.6. Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések a vonatkozó rendeletben szabályozottak szerint A válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozóan a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 17-22. § alapján kell eljárni.

Célja a piaci válságok megelőzése és a kialakult kereslet-kínálati válságok kezelése. Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

Tárgyi eszköz fejlesztés: minden olyan beruházás elfogadható, amely az egyes intézkedések végrehajtását segíti. Az árukivonáshoz és a be nem takarításhoz kapcsolható tárgyi eszköz beszerzésen belül a szükséges munkagépeket és szállító járműveket, az átadás eszközeit kell érteni. Ezek szükségességét egyértelműen kell igazolni. Ennek eredményeként a szervezet egy szolgáltatási rendszert alakít ki. A termelésszervezés során gyűjtött információk alapján, piaci információk alapján a szükséges intézkedés meghatározásával ezt a folyamatot a termelői szervezetnek kell koordinálnia.

Amennyiben a beruházások szükségessége nem alátámasztható (pl. kapacitás miatt) a szervezet szolgáltatóval is megvalósíthatja az intézkedésekhez kapcsolódó feladatok ellátását.

A munkavállalónak, aki a feladatot végrehajtja, nyilvántartásokkal kell igazolnia a probléma megoldásával töltött idő mennyiségét, a végzett feladat megjelölésével.

A promóció és kommunikáció, valamint a képzés tekintetében is lehet szó tárgyi eszköz beszerzésről, de ez csak megfelelő indoklással fogadható el.

Szolgáltatás igénybevételének elszámolása akkor történhet meg, ha az egyértelműen kapcsolható a válságmegelőzéshez kapcsolódó promóció és kommunikációhoz vagy képzéshez. Ezt a 3.2.3. és a 3.2.5. pontokkal összevonni nem lehet, elkülönítetten kell kezelni.

A promóció, kommunikáció során mindig a piaci egyensúly helyreállítását kell szem előtt tartani. Ehhez tartozhat a kiadványok szerkesztése, készítése, terjesztése, reklámtevékenység, fogyasztásösztönzés és egyéb tevékenységek, melyek megfelelően indokoltak. Amennyiben ezt nem szolgáltatóval végeztetjük, hanem saját alkalmazottal, a munkával eltöltött idő egyértelmű rögzítése szükséges.

A képzési tevékenység során a rendeletben meghatározott témákban kell előadásokat szervezni akár meghívott előadókkal, akár a szervezeten belül, az adott témával foglalkozó munkatársakkal!

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Válságmegelőző intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a működési program részeként jóváhagyja.

Az elvárt eredmény mindenképpen a piaci egyensúly létrehozása, a kereslet és kínálat összehangolása.

A szükséges információk birtokában (termesztett mennyiség, keresett mennyiség) valószínűsíthető, hogy az értékesítés során ár és/vagy mennyiségi problémák lesznek, a probléma megoldására alkalmazni kell ezt az intézkedést. Rögzíteni kell a termék megnevezését, aktuális árakat, mennyiséget, ami igazolja, hogy miért van szükség az intézkedés végrehajtására. A intézkedés végrehajtása során elvégzett feladatokat, munkafolyamatokat, az intézkedéssel érintett termékeket, azok mennyiségét, minőségét, a felmerült költségeket is rögzíteni kell. Természetesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által, az ellenőrzés során kiállított dokumentációk is bizonyítékként szolgálnak.

Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés milyen hatással volt a piacra. A piaci információk segítségével az árnövekedést, a rendelt mennyiségek növekedését egyértelműen igazolni kell.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása; 10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.7. Környezetvédelmi tevékenységtípusok

A Nemzeti Stratégia részét képező környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete tartalmazza a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos alapvető szabályokat, előírásokat. A termelői szervezet döntése szerint:

a) a működési program kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre fordítja, vagy

b) a működési program tartalmaz legalább két környezetvédelmi intézkedést, intézkedésenként legalább egy tevékenység végzendő el.

A környezetvédelmi tevékenységek, az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei intézkedésenként csoportosítva az alábbiak.

I. A termelői szervezet tagjai legalább 80%-a által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) keretein belül tett egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalás

A termelői szervezet tagjai az ÚMVP-n belül azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tesznek, ha

a) az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének (a továbbiakban: AKG) valamely célprogramján belül azonos kötelezettségvállalást tesznek, vagy

b) az AKG különböző célprogramjaihoz kapcsolódóan ugyanazt a kötelezettségvállalást teszik.

Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének kötelezettségvállalásait a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletét képező környezetvédelmi keretterv környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listájának 3. pontja tartalmazza. Előírásai 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandóak, a részletes előírásokat tartalmazó jogszabály kihirdetése legkésőbb 2008. december 31-ig történik meg. Ennek alapján a támogatás 2009 tavaszán igényelhető.

Valamennyi kötelezettségvállalás esetén teljesíteni kell az alábbi általános követelményeket:

a) a célprogram előírásainak betartása, valamint a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a teljes támogatási időszak alatt (5 évig, környezetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram esetén 10 évig) a támogatási programba bevont területen,

b) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozóan az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében és III. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a rendelet IV. mellékletében foglalt "helyes mezőgazdasági és környezeti állapot" fenntartására vonatkozó előírások betartása a gazdaság teljes területén,

c) a tápanyag-gazdálkodásra, valamint a növényvédőszer-használatra vonatkozó minimum követelményeknek a gazdaság teljes területén való betartása,

d) gazdálkodási napló vezetése a gazdaság teljes területére,

e) a program 5 éve alatt a minisztérium által szervezett két agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel. Az AKG egyes célprogramjai, illetve az azokon belül teendő kötelezettségvállalások az alábbiak.

1. "Az integrált szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében" Kötelezettségvállalások:

a) a célprogram megkezdését megelőzően valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

b) a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

c) évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) a célprogram 5 éve alatt egyszer közép mély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;

e) a vetésváltás szabályainak betartása (az ÚMVP 9. melléklete szerint);

f) a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen;

g) a program 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, ami másodvetésben is történhet.

A kötelezettségvállalások során kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazhatóak. A növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. A tevékenységek indoklása:

A környezetkímélő növénytermesztési gyakorlat elterjesztése okszerű tápanyag-gazdálkodással, integrált növényvédelemmel, vetésváltással, alapvető talajvédelemmel és helyes talajműveléssel a talajok, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében.

2. "Az integrált ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében"

Kötelezettségvállalások:

a) a célprogram megkezdését megelőzően valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

b) levélanalízis elvégzése évente;

c) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben tilos felhasználni;

e) csak környezetkímélő hatóanyagok köre alkalmazható;

f) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

g) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

h) az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

i) a tőkehiány az 5%-ot ne haladja meg. A tevékenységek indoklása:

A nemzetközi sztenderdeknek megfelelő környezetbarát/integrált (IP) termelési módszerek és eljárások széles körű elterjesztése (okszerű tápanyag gazdálkodás, integrált növényvédelem, helyes talajművelés). A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges, gyümölcs és szőlő előállítása.

3. "Az ökológiai szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében"

Kötelezettségvállalások:

a) a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;

b) a célprogram megkezdését megelőzően valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

c) a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

e) a célprogram 5 éve alatt egyszer közép mély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;

f) a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);

g) a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen;

h) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. A tevékenységek indoklása:

Az EU 2092/91/EGK és 834/2007/EK Tanácsi rendeleteiben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) elterjesztése a fizikai és természeti környezet (talajok, vizek, biodiverzitás) állapotának javítása érdekében.

4. "Az ökológiai ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében"

Kötelezettségvállalások:

a) a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;

b) a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

c) levélanalízis elvégzése évente;

d) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

e) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

f) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

g) az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

h) az ültetvényben legalább 1 m2 felület/ha mennyiségben a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, évente gondozni és öt éven át fenntartani;

i) a tőkehiány a 10%-ot ne haladja meg. A tevékenységek indoklása:

Az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, az EU 2092/91/EGK és 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széles körű elterjesztése a tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, a borászat számára biztonságos, egészséges gyümölcs és szőlő előállítása.

II. A környezet- és termőhelyvédelmi feladatok elvégzése:

Talajminta vétel, annak vizsgálatának elvégzése, az eredmény alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése; levélanalízis elvégzése gyümölcsültetvényekben; vízminta vétel, annak vizsgálata; szaporítóanyagok vizsgálata (különös tekintettel arra, hogy már második éve vannak problémák a vírusfertőzött magokkal). Az ehhez szükséges gépek, berendezések, építmények beszerzése, bérlése, lízingje, valamint a szükséges személyi feltételek megteremtése a szervezet feladata, szükséges képzett munkaerő alkalmazásával.

III. Hulladékok kezelése:

Alapvető feltétel, hogy a nemzeti szabályozásban foglaltakon túlmenően, magasabb teljesítési szintet kell elérni ezen a téren, mellyel kapcsolatban felmerülő speciális, plusz költségek finanszírozhatók a működési alapból, mely költségek a termelői szervezetnél, illetve annak tagjánál merülnek fel.

Az intézkedésen belül olyan feladatok végrehajtása szükséges, melyek a csomagolóanyagok felhasznált mennyiségét, ezzel együtt a környezet terhelését csökkentik.

Olyan csomagolás-technológiák alkalmazása, amelyek lehetővé teszik:

a) a csomagolóanyag fizikai tulajdonságai alapján, az áru tulajdonságai alapján, kiszerelési egység alapján, illetve, hogy milyen csomagolásra van szükség (fogyasztói, szállítási) alkalmazzák a különböző anyagokat (karton, műanyag, fa a csomagolóanyagot), mely eredményezi a környezeti terhelés csökkentését, azzal, hogy felesleges anyagfelhasználás nem történik, csak a legszükségesebb,

b) az egyszer használatos / újra hasznosítható fogyasztói/szállítási csomagolást visszaforgassák, újra feldolgozzák, és azt újra felhasználják az előző pontban felsoroltak alapján,

c) eleve újrahasznosítható csomagolóanyagot állítsanak elő,

d) speciális technológiák alkalmazása (pl. biológiailag lebomló anyagok használata; olyan fa felhasználása, mely az erdőgazdaság által kivágásra ítélt alapanyagból származik, melyről hivatalos igazolás is van),

e) a felhasznált csomagoló anyag összegyűjtésének megszervezése, újrahasznosítás céljából.

A növényházak építése, felújítása során keletkező műanyag, vas, és egyéb hulladék újrahasznosításáról gondoskodni kell.

A feladatok teljesítéséhez saját tárgyi eszköz hátteret is létrehozhat a termelői szervezet, illetve köthet szerződést csomagolóanyag gyártókkal, hulladékgyűjtőkkel, fejlesztő kutató vállalkozásokkal, az újabb, biztonságosabb csomagolóanyag kifejlesztésére.

IV. Növényvédelem

A növényvédelem a nemzeti előírások alapján a környezetvédelmi kerettervben összefoglaltak szerint szabályozott. Ahhoz, hogy a növényvédelmi tevékenység támogatható legyen a működési alapból, a nemzeti szabályozásokon túl, magasabb szintű kötelezettségeket kell megvalósítani, amely esetében a speciális költségek a termelői szervezetnél, illetve annak valamely tagjánál keletkeznek. Működési alapból, csak a feladat végrehajtása során felmerülő speciális költségek támogathatók.

- Növényvédelmi tevékenységnek számít olyan tárgyi eszközök beszerzése (permetező gépek, szabályozható termesztési körülmények létrehozása pl. zárt termesztő berendezések építése/vektorháló alkalmazása stb.), melyek használatával a környezet terhelés veszélye jelentősen csökkenhet. Besorolható még olyan munkagépek, erőgépek, szállító járművek beszerzése, melyek működésükben eltérnek a többi, hasonló funkciót betöltő gépektől, mely eredményezheti a talaj, a levegő, a felszín feletti és alatti vizek, valamint a természetes környezet védelmét;

- Olyan technológiák kifejlesztése (műszaki, növényvédelmi) mellyel igazolhatóan csökken a felhasznált szermennyiség, akár műtrágya, akár növényvédőszer tekintetében;

- Amennyiben a szervestrágyázást helyezik előtérbe a termelők, és megállapodást tudnak kötni az állattartókkal a gyógyszer és vegyszermentes szerves-trágya vásárlásra, a felmerülő (igazolható) többletköltség is elszámolható környezetvédelmi tevékenységként;

- Biológiai növényvédelem alkalmazása: AZ EU 2092/1991 tanácsi rendeletében, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai alapján (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem).

A biológiai növényvédelemben a termelői szervezetek és termelői csoportok igen jelentős szerepet kell, hogy vállaljanak, hiszen csak így tudják biztosítani azt a növekvő, piacképes, nyomon követhető és élelmiszerbiztonsági szempontból is kifogástalan árualapot, ami a további fejlődésükhöz szükséges. A termelői szervezetek működési programjába beépíthető tevékenységek közt ennek megfelelően az integrált- és ökológiai termesztéssel, valamint biológiai növényvédelem elterjesztésével kapcsolatos intézkedések, valamint a kutatás és adaptációs kísérletek, a termelők képzése és szaktanácsadás, az integrált- és ökológiai termékek számára külön árukezelési vonalak és infrastruktúra kiépítése, valamint ezen termékek promóciója és külön marketingje kiemelten kell, hogy szerepeljenek.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az intézkedés elvárt eredménye, hogy a termelői szervezet az említett tevékenységek esetében a vonatkozó rendeletekben előírt kötelezettségeken túlmutató kötelezettségeket vállaljanak és teljesítsenek. Az ellenőrzés során először is tudni kell igazolni ezt a kitételt. Ennek egy lehetséges módja lehet, hogy az intézkedés meghatározásakor a vonatkozó rendelet előírásaiból készítenek egy feljegyzést, majd meghatározzák, hogy mi az a plusz feladat, amit ezen felül fognak teljesíteni.

Az agrár-környezetvédelmi programban való részvétel egy intézkedésnek elfogadható, a fentebb említett feltételek teljesítése esetén. Annak igazolására, hogy tagjaik részt vesznek a programban, az MVH által küldött elfogadó határozat használható bizonyítékként, valamint az évente beadott támogatásigénylő nyomtatvány egy másolata szükséges annak igazolására, hogy szántóföldi zöldség termesztés esetén, adott gazdasági évben milyen kultúrát választott, és az hogyan illeszkedik a termelői szervezet értékesítési rendszerébe.

A 2. pontban szereplő szolgáltatásokról a megrendelést igazoló dokumentációt, az eredményeket, a kifizetést igazoló dokumentumokat kell bizonyítékként felmutatni. Amennyiben a termelő szervezet saját maga kívánja ezeket a szolgáltatásokat végezni, az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzését igazoló számlák, bizonylatok, számviteli bizonylatok szolgálnak bizonyítékul.

A munkát végrehajtó személy esetében most is nyilvántartást kell vezetni a feladat elvégzéséhez szükséges időről, a feladat megnevezéséről. Erre csak akkor van szükség, amennyiben a munkavállaló/vállalkozó más feladat elvégzésére is kapott megbízást, ami nem kapcsolható össze a működési programban feltüntetett feladatok végrehajtásával.

A hulladékkezelés témakörön belül, nem teljes körűen felsorolt feladatok végrehajtását a szükséges tárgyi eszközök meglétével, annak bizonyítható használatban tartásával, megbízási szerződések bemutatásával lehet igazolni, illetve a létrehozott, új anyag, technológia, rendszerműködés, használat közbeni bemutatásával.

A 4. pontban felsorolt, szintén nem teljes körűen meghatározott feladatokat a tárgyi eszközök tulajdonjogának, használatának, működésének igazolásával lehet végrehajtott tevékenységként elfogadni, természetesen a kapcsolódó okiratok, dokumentációk bemutatásával.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása,

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása,

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével,

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata,

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás,

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása,

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.8. Egyéb tevékenységtípusok

Ebbe a csoportba tartoznak azok az intézkedések, melyek egyik eddig elemzett tevékenységtípusba sem sorolható, de a működési program végrehajtásában az intézkedés fontos szerepet játszik.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. A működési programhoz kapcsolódó jogi tevékenységek, a szervezet szabályzataival és működésével kapcsolatos jogi tanácsadás,

2. Tagsági és üzleti nyilvántartó és elszámolási adatbázisok fejlesztése és működtetése és az ehhez kapcsolódó statisztikai elemzések készítése,

3. A működési alappal kapcsolatos gazdasági, pénzügyi-számviteli tanácsadói és ellenőrzési szolgáltatások,

4. Ár- és egyéb üzleti információs szolgáltatások igénybevétele,

5. Pályázatfigyelési és tanácsadási szolgáltatások igénybevétele,

6. Banki finanszírozások,

7. Másodszintű szerveződésekben való részvételi díj,

8. Pályázatírás, adótanácsadás megszervezése.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

A felsorolt lehetséges tevékenységet végrehajtását a vállalkozói szerződésben, vagy a munkaszerződésben megfogalmazott feladatot eredményező dokumentációval igazolható, valamint a vállalkozói szerződésben szereplő munkadíj vagy a munkabér és közterheinek kifizetését igazoló okmányok bemutatásával.

A végrehajtott feladatok nyilvántartásával, elemzések készítésével (pl. megírt pályázatok száma, ebből nyertes pályázatok száma) folyamatos frissítésével az intézkedés teljesítettnek tekinthető.

A végrehajtó személy bérének, járulékainak támogathatósága tekintetében a szükséges nyilvántartás vezetése szükséges, mely igazolja a feladat végrehajtásával eltöltött időt.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése;

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása;

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

2. A felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.

3. A nyomon követési és értékelési rendszerek leírása

3.1. A működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei

A 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet alapján a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei az alábbiak:

1. A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15-éig - 2008. évben 2008. szeptember 30-áig -kell benyújtani a minisztériumhoz.

2. A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmekkel együtt legkésőbb november 15-éig be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását.

3. A termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni:

a) tagjaiknak a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, illetve tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban);

b) a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban).

A termelői szervezet a fentiekben részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követő január 31-éig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a rendelet 3. számú melléklet 1. táblázatának megfelelően - a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és megküldésével - tájékoztatni.

4. A termelői szervezet minden év május 31-éig a számviteli törvény alapján készített beszámolót a rendelet 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplő pénzügyi kimutatással és az 5/f melléklet 3-6. táblázatival együtt megküldi a minisztériumnak.

3.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A termelői szervezetek működési programjában megvalósított beruházások és intézkedések nyomon követésére és értékelésére a legszemléletesebb mutató a szervezetek által értékesített termék értéke és annak részaránya a teljes tagállami zöldség-gyümölcs áruforgalomból. Ezen kívül természetesen a szervezetek vagyoni és pénzügyi helyzete, piaci és infrastrukturális fejlődése is jól nyomon követhető. A környezetvédelmi tevékenységtípusok kivételével az összes egyéb intézkedés valahol a fenti célok elérését szolgálják és hatékonyságuk is elsősorban azokban mérhetőek. Egyedileg értékelve csak a tevékenységek darabszáma mérhető, de konkrét hatásuk nem.

Bár a válság-megelőzési és kezelési tevékenységek elsősorban az időszakosan kialakuló, rövid időtartamú piaci krízisek megelőzését és kezelését szolgálják, azonnali kontroll hiányában hatásuk csak középtávon értékelhető.

5/a. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez[38]

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működési programjába beépíthető környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete

Bevezetés

A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdése alapján a termelői szervezetek számára előírás, hogy

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést;

b) vagy az operatív programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Ha egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

A működési program keretében végrehajtott környezetvédelmi intézkedések általános követelményei

A működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (1) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket. Tehát a működési programban csak olyan kötelezettségvállalások szerepelhetnek, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikke, valamint III. és IV. melléklete értelmében megállapított, az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben szabályozott kötelező érvényű előírásokon, valamint a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozóan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott minimumkövetelményeken túlmutatnak.

A különböző környezetvédelmi tevékenységeket szabad kombinálni feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyez-tethetőek.

A termelői szervezetek és tagjaik valamennyi tevékenységét úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben szennyezze, illetve a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkenjen, védje és javítsa a talaj állapotát, továbbá járuljon hozzá a biodiverzitás fenntartásához.

A mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartását szolgáló, nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények betartásával biztosítható.

A termőföld védelme érdekében a termelői szervezetek tagjai kötelesek a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, hiszen a gazdálkodás során a termőföld ökológiai adottságaihoz nem igazodó, helytelen technológia megválasztásával, az ebben megnyilvánuló, rövid távú szemlélettel tartósan károsodhat a talaj termékenysége, biológiai aktivitása. Figyelmet kell fordítani az erózióval veszélyeztetett területek, a savanyú, vagy savanyosodásra hajlamos talajok művelésére, a talaj szerves anyag tartalmának és termőképességének megőrzésére, valamint a talaj tömörödésének megakadályozására. Hasonlóképpen fontos a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás a környezet minél kisebb mértékű terhelése, továbbá a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának fenntartása és a felszíni vizek szennyezésének megelőzése érdekében.

A termelői szervezetek és tagjainak tevékenységük tervezése és végzése során törekedniük kell arra, hogy biztosítsák az okszerű hulladékkezelés megvalósítását, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Hulladékok kezelése területén az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:

- legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében;

- a veszély, illetve a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

- törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére.

Alapvető környezetvédelmi cél a vizek nitrátszennyezésének megelőzése és csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását is.

A termelés biztonsága, valamint a környezet és a természet károsításának elkerülése szempontjából a növényvédelem okszerű végzése nélkülözhetetlen feladat, hiszen zöldség-gyümölcs ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetve a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények). A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Ugyanakkor növényvédelem megtervezése és elvégzése során a termelői szervezetnek és tagjaiknak biztosítaniuk kell az emberi egészség és a környezet védelmének prioritását, törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának elterjesztésére mind a gyümölcs és szántóföldi zöldségtermesztés, mind pedig a hajtatott termesztés során. A tevékenység során az ember egészségének, valamint a környezet és a természet védelmét kell szolgálni, ezért a növények egészségét és a növényi termékek minőségét meg kell őrizni, és az olyan veszélyeket, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel, el kell hárítani.

A termelői szervezeteknek tevékenységükből adódóan különösképpen szem előtt kell tartaniuk azt a rendelkezést, hogy tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz. Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni.

A működési programban szereplő környezetvédelmi tevékenységek támogatása

Az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet 57. cikkében említett nemzeti stratégiában indokolandó egyedi körülményeket.

Környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintet az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet 61. cikk (2) bekezdés értelmében az egyedi jövedelem-kiesés és a kombinációból eredő többletköltségek figyelembevételével kell megállapítani.

Az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet VIII. melléklete alapján az általános termelési költségek közül az alábbiak támogathatók:

- biológiai növényvédelmi eszközök (mint például feromonok és ragadozó, parazita és parazitoid és egyéb szervezetek) specifikus költségei, akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazzák őket,

- környezetvédelmi tevékenységek specifikus költségei, beleértve a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő költségeket is; a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásainak kellőképpen megalapozottnak kell lenniük, és meg kell felelniük a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak,

- ökológiai, integrált, vagy kísérleti termelés specifikus költségei; kísérleti termesztés, figyelembe véve az eljárás vagy koncepció újdonságát, valamint a kockázatot;

Hasonlóképpen támogathatók azok az igazgatási és személyzeti költségek, amelyek a környezetvédelem javításával vagy magas szintjének fenntartásával kapcsolatban merülnek fel.

A környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listája

1. Tápanyag-gazdálkodás

1.1. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

1.2. Komposzt felhasználása mezőgazdasági területen

1.3. Zöldtrágya használata

1.4. Évenkénti levélanalízis elvégeztetése gyümölcsültetvényekben

1.5. Savanyú talajok termőképességének megőrzése

2. Hulladékok kezelése

2.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben előírtaknak megfelelő kötelezettségvállalások

2.1.1. Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása és az ennek érdekében végzett beruházások.

2.1.2. Az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési körfolyamatban tartása, pl. vizes ürítés, hűtött vizes betakarítás alkalmazásánál keletkező víz felhasználása, kezelése, visszaforgatása, a visszaforgatott víz minőségének ellenőrzése

2.1.3. A csomagolás, csomagolási hulladék, hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása, újrafeldolgozása.

2.1.4. A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltásának többletköltsége.

2.1.5. A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele, pl. komposztálás.

2.1.6. A hulladék energiatartalmának kinyerése (energetikai hasznosítása), pl. nyesedék energetikai célú fölhasználása.

2.1.7. Szelektív hulladékgyűjtés: gyűjtést, tárolást lehetővé tevő beruházások, valamint a szelektív hulladékkezelést vállaló szolgáltatóval kötött szerződés (pl. az ebből adódó többletfeladatok, többletköltségek).

2.1.8. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, szaktanácsadás.

3. Agrár-környezetgazdálkodás

3.1. Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási programokban szereplő kötelezettségvállalások

- az integrált szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

- az integrált ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

- az ökológiai szántóföldi növénytermesztés előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

- az ökológiai ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

3.2. A műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése a hajtatott termesztésben az integrált termesztés előírásainak való megfelelés érdekében

3.3. Az EU 2092/1991 Tanácsi rendeletében, illetve 2009. január 1-től a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem)

4. Növényvédelem

4.1. A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben előírt kötelezettségeken túlmutató kötelezettségvállalások a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendeletben meghatározottakra figyelemmel

4.1.1. A minősítés műszaki minimum követelményeinél [5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 4. számú melléklete] kedvezőbb műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használata.

4.1.2. Ellenálló fajták, vagy szaporítóanyagok használata a kijuttatott növényvédő szer mennyiségének csökkentése érdekében.

4.1.3. Biológiai növényvédelmi eszközök és készítmények alkalmazása.

A különböző analízist, mérést, oktatást, szaktanácsadást, és technikai segítségnyújtást célzó intézkedések önállóan nem, hanem csak kiegészítő intézkedésként alkalmazhatóak.

5/b. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez[39]

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. Általános azonosító adatok

1.2. A termelői szervezet bemutatása

1.2.1. Megalakulás, előzmények

1.2.2. Taglétszám alakulása

1.2.3. Termelés

Előző évek termelésének mennyiségi adatai

1.2.4. Értékesítés, értékesítési partnerek

Szervezetünk az alábbi értékesítési partnerekkel állt ill. áll kapcsolatban:

Előző évek árbevételének alakulása, az értékesített termelés értéke:

1.2.5. Meglévő eszközpark és ingatlanok

A Szervezet meglévő vagyontárgyait az alábbi táblázatokban mutatjuk be: Saját tulajdonban lévő vagyontárgyak

Bérelt vagyontárgyak

Lízingelt vagyontárgyak

Egyéb eszközháttér, technikai erőforrások

1.2.6. Humánerőforrás

1.2.7. Pénzügyi-, számviteli-, tagnyilvántartási rendszer

1.2.8. Minőségbiztosítás

1.2.9. Környezetvédelem

1.2.10. A végrehajtás éveire tervezett taglétszám, termőterület és terméshozam alakulása

1.2.11. Egyebek

2. A MŰKÖDÉSI ALAP TERVEZETT ALAKULÁSA

3. A MŰKÖDÉSI PROGRAM ALAPADATAI

3.1. A működési program célkitűzései

3.2. Az egyes célkitűzésekhez tartozó intézkedések és tevékenységek megnevezése

4/A. INTÉZKEDÉSEK

4/B. VÁLSÁGMEGELŐZÉS ÉS - KEZELÉS

4/B. 1. Promóció és kommunikáció

Akcióterv: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként.

4/B 1.10. Időbeosztás

4/B 2. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

Képzési terv: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben, mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként részletezve.

4/B. 3. Piacról való árukivonás-ingyenes szétosztás

4/B. 4. Be nem takarítás intézkedés alkalmazása: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben, mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként részletezve

Összefoglaló táblázat a válságmegelőzés és -kezelés célkitűzés keretén belül tervezett intézkedésekről, éves bontásban

A 4/B 3 és 4/B 4 pontok alapján kell kitölteni ezt a táblázatot!

5. AZ INTÉZKEDÉSEK PÉNZÜGYI ADATAI

5.1. Alkalmazottak költségei

5.2. Az intézkedés keretein belüli beruházások költségei:

5.3. Külső szolgáltatások költségei

5.4. Egyéb költségek

5.5. Az intézkedés költségvetés összegzése főbb költségcsoportonként

6. INTÉZKEDÉS-ÖSSZEFOGLALÁSI MÁTRIX

7. PÉNZÜGYI ÖSSZESÍTŐ

7.1. Pénzügyi áttekintés

7.2. A teljes működési program pénzügyi áttekintése

7.3. A teljes program pénzügyi áttekintése évekre és intézkedésekre bontva:

Amennyiben szükséges az egyes intézkedések további pénzügyi részletezése évenkénti bontásban.

MELLÉKLETEK:

1. számú melléklet

Stratégiai terv

2. számú melléklet

Könyvvizsgálati bizonyítvány

3. számú melléklet

A működési alaphoz való tagi hozzájárulások részletezése

4. számú melléklet

A működési program végrehajtásában részt vevő munkatársak funkcióinak hatásköre

5. számú melléklet

A tervezett beruházások műszaki tartalma és költségterve

6. számú melléklet

A működési alap létezéséről benyújtott bizonyíték (elkülönített számla)

5/c. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez[40]

SEGÉDLET

a működési program összeállításához

Fogalommeghatározások:

1. intézkedés: az 1580/2007/EK rendelet 21. cikk f) bekezdés alapján a Nemzeti stratégiában meghatározott intézkedések;

2. tevékenység: a Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzésekhez hozzájáruló, adott működési célkitűzés megvalósítására irányuló, meghatározott tevékenység vagy eszköz, melyeket "Az elfogadott működési programok alapján támogatható műveletek és kiadások felsorolása (TEOR szerint)" című lista figyelembevételével kell meghatározni.

1. Általános adatok

A működési program készítése során mindig az aktuális, érvényben lévő adatokat kell feltüntetni. Ezeket az adatokat a későbbi módosítások nem érintik.

1.1. Általános azonosító adatok:

A működési alap számlaszáma: a könyvelésben elkülönítetten kell szerepeltetni a működési alap összegét. Ennek a résznek a számlaszámát kell beírni.

Taglétszám: a működési program benyújtásának időpontjában, a termelő és nem termelő tagok összesen.

A működési alaphoz való tagi pénzügyi hozzájárulás mértéke: az alapszabályban meghatározott százalékos mértéket kell feltüntetni. Abban az esetben, ha konkrét összeg van meghatározva, akkor azt kell beírni, a mértékegység megadásával (Ft/fő/év).

A referencia időszak meghatározása: a működési program végrehajtását megelőző teljes év.

Első működési program esetén: a végrehajtást megelőző teljes év, január 1.-augusztus 31-ig a tényadatokat kell figyelembe venni, szeptember 1-jétől december 31-ig pedig a tervezett adatokkal kell számolni. A működési program első évének január 31-ig kell a könyvvizsgáló által hitelesített tervadatokat igazoló nyilvántartást beadni.

Működési program módosítsa esetén a működési program módosítás beadásának időpontját megelőző hónap utolsó napja.

A referencia időszakban forgalmazott tagi áru értéke: az előző pontban meghatározott időszak alatt értékesített tagi áru értéke, melyet bizonylatokkal alátámasztanak. Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.

A működési program időtartama: minimum három maximum öt év lehet, annak figyelembevételével, hogy az elfogadott működési programmal egységes szerkezetbe foglalva kérheti a miniszter által jóváhagyott működési program és az abban szereplő intézkedések, illetve a működési alap év közben történő, illetve a következő évre vonatkozó módosítását.

A működési program végrehajtásának kezdete: konkrét dátumot kell meghatározni. Azonban figyelembe kell venni az időpont meghatározásánál, hogy a miniszter a döntést legkésőbb a beadás évében, december 15-ig hozza meg. Vagyis az elismert időszak leghamarabb a beadást követő január 1-jén kezdődhet.

A módosított működési program végrehajtásának kezdete: a módosított program beadását követő harminc napon belül dönt a miniszter annak jóváhagyásáról, a kezdeti dátumot ehhez mérten kell meghatározni.

Kapcsolattartó: mindenképpen olyan személy legyen, aki a működési program összeállításában részt vett.

1.2. A termelői szervezet bemutatása:

1.2.1. Megalakulás, előzmények: Össze kell foglalni annak okát, amiért ez a termelői csoport létrejött, illetve azt, hogy hogyan jutottak el az elismertetésig. Ez idő alatt röviden foglalja össze, milyen feladatokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az előzetes elismerésből elismerés legyen.

1.2.2. Taglétszám alakulása: az előzetes elismerés évei alatt hogyan változott a termelői csoport taglétszáma. A december 31-i állapotot kell ismertetni, az a mérleg jegyzett tőkéjéből visszaellenőrizhető.

1.2.3. Termelés: az előzetes elismerés időszaka alatt, hogyan alakult a termelői csoport tagjai által termelt áruk mennyisége, illetve a termőfelület nagysága (ha). Célszerű fajonként feltüntetni az értékeket. Mivel a TCS-nak jelentési kötelezettsége volt minden évet követő január 31-ig az FVM felé ezen adatok tekintetében, rendelkezésre állnak az ehhez a ponthoz szükséges adatok. Amennyiben szükséges a táblázat további évekre vonatkozó oszlopokkal kiegészíthető.

1.2.4. Értékesítés, értékesítési partnerek: az elismerés alá tartozó termékek értékesített értékét kell vevőpartnerenként részletezni. Évente/félévente a működési támogatás igénylésénél elkészített analitikai nyilvántartás segítséget nyújt a partnerek maradéktalan felsorolásában. A táblázatban lévő példa alapján kérjük az adatokat megadni, éves bontásban.

Az előző évek árbevételének alakulása, az értékesített termelés értékének meghatározása szintén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak benyújtott jelentésekből pontosan megadható. A tagi értékesített termék értékét kérjük itt feltüntetni.

1.2.5. Meglévő eszközpark és ingatlanok: a tulajdonukban lévő tárgyi eszközök felsorolásánál bekerülési értékként azt az összeget kell szerepeltetni, amennyiért vásárolták azt, nettó értékként pedig a tárgyév 08.31-i könyv szerinti értékét kell feltüntetni. Az egyéb eszközháttér, technikai erőforrásokhoz azokat az egyéb, a tulajdonukban lévő eszközöket kell sorolni, amelyek a táblázatban lévő egyik csoportba sem sorolhatók, de fontosnak ítélik annak megemlítését.

Bérelt és lízingelt tárgyi eszközökre vonatkozó kimutatást értelemszerűen kell kitölteni.

1.2.6. Humánerőforrás: ismertesse összefoglaló adatok segítségével, hogy évente hogyan változott az alkalmazotti létszám. Ezen túlmenően, a működési program beadásának évében foglalkoztatott létszámot tüntesse fel, feltüntetve a betöltött munkakört és a munkakör leírását.

Az adatok meghatározása: főállású alkalmazotti munkaviszonyban lévő átlagos statisztikai létszáma (napi 8 óra), részmunkaidősök (6 óránál kevesebb) átlagos statisztikai létszáma, alkalmi munkavállalók éves létszáma, vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak száma.

1.2.7. Pénzügyi, számviteli, tagnyilvántartási rendszer:

Pénzügyi, számviteli rendszer: mutassák be, hogy működési alaphoz tartozó kiadásokat, bevételeket hogyan kezelik, hogyan követik nyomon. Szükséges bemutatni, hogy a tagok által befizetett összeg, a támogatási összegeket hogyan tartják nyilván, illetve ennek felhasználását hogyan dokumentálják.

Ezen túlmenően a tagi áru és a nem tagi áru kifizetésének metodikáját mutassák be, attól kezdve, hogy a termelő leadja az áruját, addig, amíg a TÉSZ ezt kifizeti, belefoglalva a működési hozzájárulás levonását is. Amennyiben működik közös inputanyag beszerzés, annak a taggal való elszámolását hogyan hajtják végre.

Ugyanezt a folyamatot kérjük ismertetni a nem tag termelők esetében is.

A tagnyilvántartási rendszer működése: hogyan tartják nyilván a ki- és belépőket, az aktuális nyilvántartás milyen rendszerben működik, milyen gyakran frissítik azt. A termelési adatok gyűjtését hogyan hajtják végre, azt hogyan tartják nyilván, és milyen módon tudják felhasználni az értékesítés szervezéséhez.

1.2.8. Minőségbiztosítás: az előzetes elismerés időszaka alatt végrehajtott, ilyen jellegű tevékenységek. Milyen minőségbiztosítási rendszert építettek ki, milyen termékekre, hány termelővel, mekkora területen. Ezek az évek alatt hogyan változtak.

1.2.9. Környezetvédelem: a Környezetvédelmi Kerettervben felsorolt témákban milyen jellegű feladatokat hajtottak végre.

1.2.11. Egyebek: egyéb fontosnak ítélt információk közlése: pl. egyesülések, beolvadások, másodszintű szerveződésekben való részvétel (részvényjegyzés mértéke, alakulás időpontja, a szerveződés előnyei, hátrányai); termelőknek nyújtott egyéb szolgáltatások részletezése, tervezett szolgáltatáscsoportok ismertetése.

2. A működési alap tervezett alakulása

A működési program éveire lebontva határozzák meg, hogy a működési alap hogyan tevődik össze, lebontva tagi hozzájárulásra és/vagy termelői szervezet hozzájárulása + Közösségi támogatás + Nemzeti támogatás, valamint a tervezett ÉTÉ-t.

A nemzeti támogatás tervezhető a táblázatban megadottak szerint, de a kifizetés az éves költségvetés és a bizottság évenkénti jóváhagyásától függ.

A "d" oszlopban szereplő érték megegyezik a tárgyévet megelőző év ÉTÉ-vel. "e" oszlop legfeljebb a "d" oszlop 4,6%-a, de nem több, mint az "a" oszlop és "b" oszlop összege.

3. A működési program alapadatai

3.1. A működési program tartalma

A program célkitűzései, szem előtt tartva a termeléssel és az elárusítóhelyekkel kapcsolatos kilátásokat, magyarázat arról, hogy hogyan járul hozzá a program a nemzeti stratégiához és annak megerősítése, hogy összhangban van a nemzeti stratégiával, beleértve a tevékenységek közti egyensúlyát is. A célkitűzések leírásának hivatkoznia kell a nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzésekre és mérhető célokat kell megjelölnie, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért haladás nyomon követése.

A táblázat segítségével adja meg, hogy melyik intézkedés, melyik az 1234/2007/EK rendeletben, illetve annak módosításaiban, illetve az ezekkel összhangban lévő Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzésnek és szempontnak felel meg. A termelői szervezet működési programjában a célkitűzések közül kettőnek vagy többnek meg kell felelnie.

Egy célkitűzéshez több intézkedés is társítható, amelyek mindegyikét az intézkedésszámok oszlopban fel kell tüntetni.

A megadott táblázatban felsorolásra került, hogy a termelői szervezeteknek, milyen célkitűzések közül választhatnak (min. 2). Ezek mellé a szervezetnek olyan intézkedéseket kell társítania (intézkedésszámok oszlop), amelyek ezen célkitűzések megvalósulását szolgálják. Ebben a táblázatban ezeket az intézkedéseket egységesen, sorszámmal jelölni kell.

Ezeket az egységesen jelölt, sorszámozott intézkedéseket a 3.2 részben kell kifejteni, mégpedig úgy, hogy a táblázat első oszlopában, az előző pontban szereplő táblázat utolsó oszlopában szereplő számozást fel kell tüntetni. Az intézkedés neve oszlopban pedig meg kell határozni a tevékenységet, egy röviden, tömören megfogalmazott megnevezéssel.

4/A Intézkedések

A 3.2. pontban meghatározott intézkedéseket külön-külön, egyenként a 4-es pontban kell részletezni. (Először az 1. számú intézkedést részletezi a 4/A 1-4/A 13. pontokon keresztül, majd a 2. számú intézkedést stb.)

A környezetvédelmi célkitűzés tekintetében legalább kettő intézkedést kell alkalmazni, vagy a működési program összes kiadásának legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

Környezetvédelmi intézkedésnek minősül, ha tagjaik legalább 80%-a ugyanabban a célprogramban kötelezettségvállalást tett.

4/A 1. Intézkedés száma: 3.2. pontban meghatározott, az intézkedéshez tartozó sorszám. Intézkedés neve: Az előbbiekben említett sorszámhoz kapcsolódó intézkedés megnevezése.

4/A 2. Amennyiben adott intézkedésen belül már hajtottak végre valamilyen tevékenységet, egy előző működési programban, annak az intézkedésnek a számát és a címét meg kell adni.

Ha nem folytattak még ilyen tevékenységet, meg kell magyarázni, hogy a Nemzeti Stratégia mely pontjához kapcsolódik ez az intézkedés, illetve a csoport saját stratégiai tervéhez hogyan kapcsolódik (ami a működési program mellékletét kell, hogy képezze).

4/A 3. Az intézkedési terv rövid összefoglalása: foglalja össze, hogy adott intézkedésre miért van szükség (adatokkal alátámasztva), és azt milyen módon kívánja végrehajtani (előkészületek, konkrét feladatok).

4/A 4. Részletezze, hogy mely másik intézkedéshez kapcsolható a nevezett intézkedés, illetve más forrásokból, támogatásokból megvalósított intézkedésekkel összhangban van-e ez az intézkedés?!

4/A 5. Az intézkedés indításának dátuma: az az időpont, amikor az intézkedés végrehajtását elkezdik, illetve az ahhoz kapcsolódó előzetes intézkedések kezdésének dátuma.

A befejezés dátuma: Amikor az intézkedés-tervben vázolt összes feladatot végrehajtottak, az intézkedéssel elért eredmények számszerűsítettek és ellenőrizhetőek.

4/A 6. Az intézkedés vezetőjének neve: az a személy, aki az intézkedés-tervben leírt folyamatot koordinálja, és a feladat végrehajtásáért felelős. Meg kell adni minden elérhetőségét, illetve azt, hogy mikortól az intézkedés felelőse (esetleges felelősségátadás, -átruházás miatt, személycsere miatt).

4/A 7. Az indítási dátumát megelőzően történtek/történnek-e kiadások vagy tevékenységek? Amennyiben igen, a működési program 5. pontja szerint kell azt részletezni.

4/A 8. Az intézkedés keretén belül pályáztak-e és/vagy kaptak-e más pénzügyi támogatást az államtól, vagy az EU-tól? Amennyiben igen, tüntesse fel annak jogcímét, azonosító számát, mely hatóságtól kapta, illetve mekkora összeget kapott. Amennyiben tárgyi eszközről van szó, illetve ingó, ingatlanról, terheli-e azt jelzálog, és ha igen meddig.

4/A 9. Indulási állapot:

A. Abban az esetben ha ez az intézkedés már az előző működési programban is szerepelt és ez annak a folytatása: azt kell bemutatni, hogy a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók szerint jelenleg a szerveződés milyen helyzetben van, az intézkedések végrehajtásával milyen eredményeket kívánnak elérni, az előző működési programban tervezett kötelezettségeket tudják-e teljesíteni. Amennyiben nem sikerült a tervet megvalósítani, annak mi az oka? A Nemzeti Stratégia mellékletét képező mutatókat lehet csak alkalmazni, az egységes értelmezés miatt.

B. Ha egy teljesen új intézkedésről van szó: a jelenlegi helyzetet kell vázolni a megadott mutatók segítségével. 4/A 10-4.11. A munkafolyamatok: konkrétan kell leírni, az intézkedés során milyen munkafázisok lesznek, azokat milyen módon fogják végrehajtani, és logikailag hogyan lesz a részmunkákból egy folyamat.

4/A 12. Eredmények: a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók segítségével, illetve a 4. pontban megállapított kiindulási mutatók segítségével, hogy az adott intézkedés milyen eredményeket hozott.

4/A 13. Időbeosztás: Egy intézkedésen belül a tevékenységek listaszerű felsorolása mellett határozza meg annak kezdési, illetve befejezési dátumát, illetve a résztevékenység kivitelezőjét. A kezdési és befejezési határidő a 4.5 pontban jelzett kezdési és befejezési időpontokon belül kell, hogy legyen.

4/A 14. Háttérinformáció: minden egyéb információ megjelölése ami a végrehajtás során szükséges lehet.

4/B. Válságmegelőzés és -kezelés

Valamennyi válságkezelő intézkedés alkalmazásásnak feltétele, hogy azt a minisztérium a működési program részeként jóváhagyja.

Mindegyik táblázat esetében további sorokkel lehet bővíteni a táblázatot. 4/B 1. Promóció és kommunikáció:

Akcióterv: a táblázatban meghatározott intézkedések közül válassza ki, hogy a működési program ideje alatt melyik évben, melyik intézkedést akarja alkalmazni a piacon jelentkező válság megelőzésére, illetve kezelésére.

Az intézkedés sorszámnak meg kell egyeznie a 3.1, illetve a 3.2 pontban lévő táblázatokban szereplő sorszámokkal!

A lehetséges intézkedéseken belül meg kell határozni, hogy melyik az a termék, amelyiknél azt alkalmazná (minden terméket külön sorban kell feltüntetni), és meg kell határozni, hogy mely feltételek teljesülése/nem teljesülése esetén hajtják végre az intézkedést. Például adott termék esetében ha az értékesítési ár x forint alá süllyed, vagy a tag termelők által beszállított árumennyiség adott termékből meghalad egy, az adatgyűjtés eredményeként meghatározott limitet stb.

A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell szolgálnia!

4/B 1.1. az intézkedés sorszáma: a 3.1; 3.2; illetve a 4/B 1. táblázatban szereplő sorszám (meg kell egyezniük); az intézkedés neve: 3.2 és a 4/B 1. táblázatban lévő megnevezést kell alkalmazni.

4/B 1.2. 4/B 1. táblázatban felsorolás szintjén megjelölte, hogy mely feltételek teljesülése, illetve nem teljesülése esetén alkalmazza ezeket az intézkedéseket. Ebben a pontban kell bővebben kifejteni, hogy ezeket a feltételeket hogyan határozzák meg, ezeknek a feltételeknek a nem teljesülése mely célkitűzés megvalósítását veszélyezteti. A feltételek által szabott határértékeket mire hivatkozva, milyen adatok alapján határozzák meg.

4/B 1.3. Egyértelműen nevezze meg, hogy az intézkedésen belül milyen feladatot akar végrehajtani: pl. várhatóan az iparimeggy értékesítéssel gondjai lesznek a tésznek, mert az általuk meghatározott minimum 50 Ft/kg-kénti árat, előzetes egyeztetések szerint egyik feldolgozó sem hajlandó megadni. Ezért a meggyszezon előtt már elkezdik szervezni a fogyasztásösztönzést, a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítéssel, úgy hogy erről előzetesen egyeztetnek a kiskereskedelmi láncokkal; illetve az ehhez kapcsolódó előzetes reklám (10 000 szórólap legyártása).

4/B 1.4. Van-e olyan egyéb intézkedés, amihez a jelen intézkedés kapcsolódik, illetve annak elengedhetelen része, amivel összhangban van? Meg kell vizsgálni hogy a 3.2. táblázatban lévő többi intézkedéshez hogyan kapcsolódik ez az intézkedés, van-e valamelyikre közvetlen vagy közvetett hatással.

4/B 1.5. A tevékenység időintervalluma: előző évek adatai, tapasztalatai szerint, pl. meggy esetében meghatározható, hogy mikor kezdődik a betakarítás, az értékesítési problémák ehhez viszonyítva mikor kezdődnek, illetve az intézkedés jellegéből is adódik a kezdési időpont (pl. a reklámtevékenységet a betakarítás előtt el kell kezdeni stb.). A befejezés dátuma az az időpont amikor az intézkedés eredménye számokkal kimutatható.

4/B 1.6. Intézkedés vezetője az a személy, aki az intézkedést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lebonyolítja.

4/B 1.7. A 4/B 1., illetve 4/B 1.3 pontban szereplő intézkedésenként, a meghatározott termékhez és feltétel teljesüléshez igazodva, határozza meg, hogy az intézkedést milyen munkafeladatokra bontja, milyen részfeladatokat határoz meg annak érdekében, hogy az intézkedés végrehajtása sikeres legyen.

4/B 1.8. A 4/B 1.7. pontban meghatározott részfeladatonként milyen költségek merülhetnek fel. A melléklet TEÁOR szerinti csoportosítás szerint határozza meg a költségnemeket!

4/B 1.9. Meg kell tervezni milyen eredményeket szeretnének elérni adott intézkedés végrehajtásával. Az itt szerepeltetni kívánt, tervezett eredményeket úgy kell bemutatni, hogy az ebben a pontban értelmezhető - melléklet szerinti kiindulási mutatók közül - mutatók kiindulási állapothoz viszonyított változását tüntetik fel.

4/B 1.10. Tevékenységek a 4/B 1.7 szerint kerüljön meghatározásra. Azok kezdési és befejezési dátuma pedig a 4/B 1.5 pontban szereplő dátumok közötti időintervallumba essen. Kivitelező: egyrész a 4/B 1.6 pontban feltüntetett személy, aki felelős az intézkedés végrehajtásáért, másrészt azok a személyek akik a résztevékenységek végrehajtásában részt vesznek, amit dokumentáltan igazolni tudnak (az intézkedés végrehajtásával töltött időt dokumentálni kell). 4/B 1.1: egyéb adott intézkedéssel kapcsolatos, a működési program támogathatósága szempontjából fontosnak ítélt információkat itt kell feltüntetni.

4/B 2. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében részt ugyanúgy kell kitölteni, mint a 4/B 1. pontot, az elvek ugyanazok.

4/B 3. Piacról való kivonás - ingyenes szétosztás:

A kivont terméknek meg kell felelnie a termékek osztályozására vonatkozó szabályoknak, a forgalmazási minőségi szabványoknak, kivéve a kiszerelésre és a termékek jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. A termékeket mérettől függetlenül, ömlesztve lehet kivonni a piacról, feltéve, hogy betartják az áruosztályra vonatkozó minimumkövetelményeket, különösen a minőség és méret tekintetében. A vonatkozó előírásokban miniatűr termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, beleértve a termékek kiszerelésére és megjelölésére vonatkozó előírásokat. Ha egy adott termékre nem léteznek ilyen forgalmazási előírások, a piacról kivont termékeknek az 1580/2007/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott minimális követelményeknek kell megfelelniük. A piacról kivont áruk, illetve azok rendeltetése ne járjon káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel.

A piacról kivont árut az alábbiak szerint lehet felhasználni:

Ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek.

Ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

A piacról kivont áru mértéke nem lehet több az összes értékesített mennyiség 5%-ánál.

A részletező részt a 4/B 1. ponthoz hasonlóan kell kitölteni.

4/B 4. Be nem takarítás intézkedés alkalmazása:

A be nem takarításra ott kerül sor, ahol a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről nem származik kereskedelmi termelés. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése azonban nem tekinthető be nem takarításnak. A be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő és attól eltérő gyakorlat.

Denaturálás: komposztálást vagy más biológiai lebontást jelent. A komposztálás meghatározása a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a növények a talaj tápanyag-szolgáló képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály [23/2003. (XII. 29.) FVM rendelet] előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.

A részletező részt a 4/B 1. ponthoz hasonlóan kell kitölteni.

Összefoglaló táblázat a válságmegelőzés és -kezelés célkitűzés keretén belül tervezett intézkedésekről, éves bontásban, a 4/B 3-4/B 4. pontok alapján.

Az alábbi táblázatban adja meg az adott évben a működési alapból származó kártérítés ellenében a válságmegelőzési és -kezelési intézkedés keretein belül a piacról kivonásra, illetve be nem takarításra kerülő termékek mennyiségeinek becsült értékét. Valamekkora mennyiséget mindenképpen szerepeltetni javasolt a hatékony és gyors alkalmazás érdekében. Amennyiben ezt az összeget nem használják fel, mert nem lesz rá szükség, programmódosítással át lehet csoportosítani más intézkedésekhez.

A termék megnevezésénél azt a fajt kell megnevezni, amely esetében a válságkezelést alkalmazni kívánják. Az értékesített termék mennyisége összesen oszlopban mindig a referencia időszak összes értékesített mennyiségét kell feltüntetni, és nem csak azt amelyik a termék megnevezésénél szerepel.

Alkalmazott intézkedés megnevezése: A 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet alapján az alábbi inézkedések alkalmazhatók:

Intézkedéssel érintett termékek mennyisége: a megnevezett termék esetében, mekkora az a becsült mennyiség, amelyet az intézkedések érinteni fognak.

% összes: A "b" oszlopban lévő mennyiséget kell elosztani az "a" oszlopban szereplő mennyiséggel, majd a kapott értéket kell szorozni százzal.

100 kg-ként kifizetendő kártérítés mértéke: Figyelembe véve az 1580/2007/EK rendelet X. mellékletét, illetve a X. mellékletben fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával állapítja meg, figyelembevéve a termelői árak és az 1580/2007/EK rendelet X. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát.

Az intézkedés költségvetése: az intézkedéssel érintett termékek mennyisége oszlopban (b) lévő érték osztva százzal, szorozva a 100 kg-ként fizetendő kártérítés mértékével (c).

A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását a felmerülő költségtípusokat, a közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket tartalmaznia kell a működési programnak.

5. Pénzügyi adatok

5.1. Alkalmazottak költségei: adott, a 4.10. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódóan külön-külön határozza meg, hogy hány fő munkavállalóra van szükség annak végrehajtására. Nekik mekkora lesz a hatáskörük és a felelősségük. Néhány szóban kell ezt összefoglalni, lehetőleg úgy hogy az adott munkavállalók munkaköri leírásában egyértelmű utalás legyen az intézkedésre vonatkozóan, azért hogy később egyértelműen behatárolható legyen a működési program végrehajtásában betöltött szerepe. Az alkalmazottak költségeinek elszámolásakor egyértelműen kell bizonyítani, hogy adott tevékenységet a működési program és azon belül is adott intézkedés végrehajtása érdekében végezte. Ezért előzetesen kalkulálni kell egy költséget, ami a munkavállaló költségét fedezi (órára és órabérre bontva). Ezt minden tevékenységi körre meg kell határozni, amelynek végrehajtásának finanszírozásához támogatást kívánnak igénybe venni. Amennyiben egy munkavállaló több intézkedésben is részt vesz, meg kell határozni, hogy melyik intézkedés során milyen feladatkört bíznak rá, meghatározva az erre szánt időt is.

A munkavállalók munkaköri leírását csatolni kell a kérelemhez. Azt hogy ez hol található meg a programban, oldalszám/mellékletszám szerint kell megjelölni.

5.2. Az intézkedés keretein belüli beruházások költésegei: a 4.10. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódóan külön-külön határozza meg, hogy milyen típusú, jellegű beruházásokra van szükség (leírás oszlopban). E mellett tüntesse fel, hogy ezt konkrétan melyik évben valósítja meg, a beruházás nettó értéke mennyi. A kihasználási százalék a projekten belül oszlopot, annak megfelelően kell kitölteni, hogy adott beruházás hány intézkedésen belül alkalmazható. Ha csak egy intézkedésen belül, akkor ez az érték 100%, ha kettő intézkedésen belül, akkor 50%. Amennyiben az egyik intézkedéshez jobban köthető a beruházás, mint a másikhoz, azt a százalékarányban meg kell jeleníteni (pl. 70-30%).

Részletezni kell azt is, hogy adott beruházás, hogyan fogja segíteni a 4.10. pontban felsorolt tevékenységek megvalósulását. Mivel egy-egy beruházás megvalósításához műszaki leírást kell csatolni, itt kell feltünteni, hogy az a programon belül hol található (oldalszám, mellékletszám).

5.3. Amennyiben az intézkedés végrehajtásához külső szolgáltatás igénybevételére van szükség (pl. piackutatás), azokat is külön-külön meg kell jelölni. Minden egyes külső szolgáltatást (név szerint) külön költségvetési egységként kell kezelni! Ha a külső szolgáltatást ellátó cég több tevékenységet is kivitelez az intézkedés részére, akkor ezeket is külön költségvetési egységként kell feltüntetni. Alábbiakban külső szolgáltatásonként részletezze, hogy ez milyen konkrét tevékenységet fog végrehajtani az intézkedésen belül a szervezetnek. Továbbá, indokolja meg azon döntését, hogy a szolgáltatást nem saját szervezeten belül oldják meg, más szóval, miért nem tekintik az adott szolgáltatást a termelői szervezet fő tevékenységei közé tartozónak.

5.4. Egyéb költségek: Az "egyéb költségek" kategória, csak néhány, korlátozott számú esetben jöhet szóba. Az alábbiakban részletezze, alapos indoklással, hogy miért tartoznak ezek a költségek az 1580/2007/EK rendelet VIII. melléklete alá.

5.5. Az intézkedések költségvetése összesen: Az egy intézkedéshez (3.2. pont táblázata szerint) tartozó összes kiadás megjelenítése, az 5. pont alpontjaiban részletezett kategóriák szerint. Az egyes alpontokban szereplő táblázatok összesen sorában szereplő összeg kerüljön az 5.5. pontban szereplő táblázat részletező soraiba.

5.6. Évenkénti bontásban is szerepeltetni kell a kiadásokat, a megadott táblázat kitöltésével.

6. Intézkedés-összefoglalási mátrix

Foglalják össze, hogy egy-egy intézkedés végrehajtása során a kezdeti állapothoz képest mi változott, és a változást mutatók segítségével igazolják.

Az intézkedés tevékenységek oszlopban a 3.2 táblázatban szereplő megnevezéseket kell feltüntetni. Minden intézkedés külön bemutatása során a 4/A 9. pontban részletezték az indulási állapotra jellemző adatokat, mutatókat. Ezeket összefoglalva, a mátrix második, kezdeti állapot oszlopába kell beírni. Adott intézkedés jellemzésének 4/A10. vagy a 4/B intézkedések közül a 7. pontjában szereplő adatok összefoglalásával kell a tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek oszlopot kitölteni.

Eredmények oszlopban pedig a 4/A11 vagy a 4/B intézkedéseken belül a 9 alpontban részletezett tervek összefoglalását kell beírni.

7. Pénzügyi összesítő

7.1. Pénzügyi áttekintés: az 5. pont összefoglaló táblázatát kell elkészíteni.

Az intézkedésszám a 3.2 táblázatban szereplő sorszámot és megnevezést jelenti. A megadott forma szerint a környezetvédelemre és a válságkezelésre tervezett összegeket külön kell bontani, ezeknél a tételeknél külön részösszeget kell szerepeltetni. A "D" oszlopban szereplő intézkedésköltségek összege meg kell hogy egyezzen az 5.5. pont összesen sorban szereplő értékével. Ezt intézkedésenként külön-külön fel kell tüntetni. A "C" oszlop tartalmazza az igénylő saját hozzájárulását, ami nem más, mint a 2-es pontban szereplő "a" és "b" oszlop együttes összege.

A "B" oszlopban szereplő értékeknek meg kell egyeznie a 2-es pontban található "c" és "e" oszlop összegével.

Az általános költségekre vonatkozó leírás a program tervben megtalálható.

Az összesen sort a részösszegek összeadásával kapják meg.

7.2. A teljes működési program pénzügyi áttekintése.

Ebben a táblázatban évekre összesítve kell feltüntetni a pénzügyi adatokat. Első oszlopban tüntesse fel, hogy melyik évről van szó.

A következő oszlopban az igényelt támogatás oszlopban külön a nemzeti és külön a közösségi támogatás összegét kell, évekre összesítve feltüntetni. Ügyeljen rá, hogy a 2-es pontban szereplő adatokkal egyezzenek meg az itt beírt adatok. Az igénylő hozzájárulásainál is a 2-es pontban szereplő adatokra oda kell figyelni. A saját forrás oszlopban azokat a saját hozzájárulásokat kell megemlíteni, amelyet a termelői szervezet önerejéből kíván finanszírozni.

Intézkedésköltségek összesen: az 5.5. pontban, összesen sorban szereplő intézkedésenkénti adatok évenkénti összegzését kell ide beírni. A 7.1. táblázat "D" oszlopának összesen sorában lévő adattal is meg kell egyeznie ennek az adatnak.

7.3. A teljes program pénzügyi áttekintése évekre és intézkedésekre bontva: (Célkitűzések kérdés még)

A választható célkitűzéseket a táblázat 2. oszlopában soroltuk fel. Minden célkitűzés alá fel kell sorolni a megvalósítani kívánt intézkedést, és évenként megadni, hogy adott tevékenységre mekkora összeget kívánnak fordítani. Majd a sor végén összesen is szerepeltetni kell a kiadásokat. Az 5.5. pontban intézkedésenként, évekre bontva szerepel az intézkedéshez kapcsolódó összes költség. Amennyiben ezt az intézkedést több évben is alkalmazni kívánják, akkor az évenkénti összesen adatok összeadott értéke egyezzen meg az e táblázat, adott intézkedéshez tartozó sor utolsó cellájában szereplő összeggel.

Az utolsó két sorban szereplő adatok egyezzenek meg 7.2 táblázat intézkedésköltségek összesen oszlop összesen sorával, illetve a 2. pontban szereplő táblázat Működési alap összesen oszlop összesen sorával.

5/d. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez[41]

Az elfogadott működési programok alapján támogatható műveletek és kiadások felsorolása

(TEÁOR szerint)

TARTALOMJEGYZÉK

Nem támogatható tevékenységek

Az elszámolható költségek meghatározása

01.30 Növényi szaporítóanyag termesztése

01.61 Növénytermesztési szolgáltatás

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

10.82 Édességek gyártása

14.12 Munkaruházat gyártása

15.20 Lábbeligyártás

16.10 Fűrészáru gyártás

16.24 Tároló fatermék gyártása

17.12 Papírgyártás

17.21 Papír csomagolóeszköz gyártása

17.22 Háztartási, egészségügyi papírtermékek gyártása

17.23 Irodai papíráru gyártása

17.29 Egyéb papír-, kartontermék gyártása

18.12 Nyomás (kivéve: napilap)

18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység

18.14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20 Egyéb sokszorosítás

20.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

20.20 Mezőgazdasági vegyi termékek gyártása

22.21 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

22.22 Műanyag csomagoló eszköz gyártása

22.23. Műanyag építőanyag gyártása

22.29. Egyéb műanyag termékek gyártása

23.11 Síküveggyártás

23.12. Síküveg továbbfeldolgozása

23.13 Öblösüveggyártás

23.19 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása

23.42 Egészségügyi kerámia gyártása

23.43. Kerámia szigetelő gyártása

23.44 Műszaki kerámia gyártása

23.5 Cement-, mész-, gipszgyártás

23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

24.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

24.2 Acélcsőgyártás

25.1 Fémszerkezet, -épületelem gyártása

25.11 Fémszerkezet gyártása

25.12 Fém épületelem gyártása

25.21 Központi fűtési kazán, radiátor gyártása

25.29 Fémtartály gyártása

26.20 Számítógép, perifériás egység gyártása

26.51 Mérőműszergyártás

27.11 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

27.12 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

27.32 Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

27.33 Szerelvény gyártása

27.40 Villamos világítóeszköz gyártása

27.90 Egyéb villamos berendezés gyártása

28.14 Csap, szelep gyártása

28.15 Csapágy, erőátviteli elem gyártása

28.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

28.23 Irodagép gyártás (kivéve: számítógép és perifériái)

28.25 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

28.29 M.n.s. egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

28.30 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

28.93 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

29.10 Közúti gépjármű gyártása

29.20 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

29.31 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

29.32 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

31.01 Irodabútor gyártása

32.91 Seprű-, kefegyártás

33.20 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

38.11 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése

38.12 Veszélyes hulladék gyűjtése

38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.22 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.32 Hulladék újrahasznosítása

39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

41.10 Épületépítési projekt szervezése

41.20 Lakó- és nem lakó épület építése

42.11 Út, autópálya építése

42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

43.11 Bontás

43.12 Építési terület előkészítése

43.13 Talajmintavétel, próbafúrás

43.21 Villanyszerelés

43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.31 Vakolás

43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése

43.33 Padló-, falburkolás

43.34 Festés, üvegezés

43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

45.19 Egyéb gépjármű-kereskedelem

45.31 Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem

45.32 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

46.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme

46.15 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme

46.16 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme

46.18 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

46.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

46.31. Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

46.47 Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

46.51 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme

46.65 Irodabútor-nagykereskedelem

46.66 Egyéb irodagép, -berendezés nagykereskedelme

46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

46.73 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

46.74 Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

46.75 Vegyi áru nagykereskedelme

46.76 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

46.90 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

47.53 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme

47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

47.71 Ruházat kiskereskedelem

47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme

47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

49.20 Vasúti áruszállítás

49.31 Városi, elővárosi, várostérségi szárazföldi személyszállítás

49.32 Taxi személyszállítás

49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

49.41. Közúti áruszállítás

50.40 Belvízi áruszállítás

51.10. Légi személyszállítás

51.21 Légi áruszállítás

52.10 Raktározás, tárolás

52.21 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.22 Vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.23 Légi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.24 Rakománykezelés

52.29 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

53.10 Postai tevékenység (egyetemes kötelezettséggel)

53.20 Egyéb postai, futárpostai tevékenység

55.10 Szállodai szolgáltatás

56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás

56.21 Rendezvényi étkeztetés

56.29 Egyéb vendéglátás

58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

58.19 Egyéb kiadói tevékenység

58.29 Egyéb szoftverkiadás

62.01 Számítógépes programozás

62.02 Információ-technológiai szaktanácsadás

62.03 Számítógép-üzemeltetés

62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

63.12 Világháló-portál szolgáltatás

63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

64.19 Egyéb monetáris közvetítés

64.91 Pénzügyi lízing

64.92 Egyéb hitelnyújtás

64.99 M.n.s egyéb pénzügyi közvetítés

68.31 Ingatlanügynöki tevékenység

69.10 Jogi tevékenység

69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

70.10 Üzletvezetés

70.21 PR, kommunikáció

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.11 Építészmérnöki tevékenység

71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés

72.11 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

73.11 Reklámügynöki tevékenység

73.12 Médiareklám

73.20 Piac-, közvélemény-kutatás

74.30 Fordítás, tolmácsolás

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

77.32 Építőipari gép kölcsönzése

77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

77.34 Vízi szállítóeszköz kölcsönzése kereskedelmi hajó

77.35 Légi szállítóeszköz kölcsönzése

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77.40 Immateriális javak kölcsönzése

78.10 Munkaközvetítés

78.20 Munkaerőkölcsönzés

78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás

79.11 Utazásközvetítés

80.20 Biztonsági rendszer szolgáltatás

81.10 Építményüzemeltetés

81.21 Általános épülettakarítás

81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás

81.30 Zöldterület-kezelés

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.20 Telefoninformáció

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.91 Követelésbehajtás

82.92 Csomagolás

82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

85.32 Szakmai középfokú oktatás

85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

85.5 Egyéb oktatás

85.59 M.n.s. egyéb oktatás

94.11 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

94.12 Szakmai érdekképviselet

95.11 Számítógép, -periféria javítása

95.12 Kommunikációs eszköz javítása

95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása

Nem támogatható tevékenységek:

A működési program részeként elismerhető költségnemek összeállításánál a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerét (TEÁOR 08) vettük alapul. A tételenkénti magyarázó részekben szereplő, elszámolható konkrét tevékenységek körét szűkítettük, a szerint, hogy azok ténylegesen csak a működési programokban szereplő tevékenységi körök és intézkedések megvalósítását szolgálhassák. Ez a lista önállóan tartalmazza az összes elszámolható kiadást, az alábbi, az 1580/2007 EK rendelet VIII. melléklet szerinti, a nem támogatható műveletek figyelembevételével:

1. Általános termelési költségek, különösen: növényvédelmi szerek, beleértve az integrált növényvédelmi szereket, műtrágyát és egyéb inputanyagokat; kiszerelési, tárolási és csomagolási költségek (még új folyamatok részeként sem), csomagolóanyagok költsége, árubegyűjtési vagy szállítási költségek (belső vagy külső); működési költségek (különösen az elektromos áram, az üzemanyag és a karbantartás), kivéve az alábbiakat:

- minőségjavító intézkedések specifikus költségei; az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos költségek semmi esetben sem támogathatók;

- ökológiai növényvédelmi eszközök (mint például feromonok és ragadozók) specifikus költségei, akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazzák őket;

- környezetvédelmi tevékenységek specifikus költségei, beleértve a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő költségeket is; a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásainak kellőképpen megalapozottnak kell lenniük, és meg kell felelniük a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) II. mellékletében foglalt kritériumoknak;

- ökológiai, integrált vagy kísérleti termelés specifikus költségei;

- az e rendelet II. címében említett előírások, a növény-egészségügyi szabályok és a megengedett maradványértékszint betartását biztosító felügyelet közvetlen költségei.

Specifikus költségek alatt a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként számított kiegészítő költségek értendők.

Minden egyes fent említett, specifikus költségként elismerhető kategória esetében a hagyományos költségekhez képest jelentkező többletköltségek kiszámítása tanulmányok készítésével történhet.

2. Igazgatási és személyzeti költségek, kivéve a működési alapok és a működési programok végrehajtási költségeit, amelyekbe beletartoznak az alábbiak:

a) A működési alaphoz vagy a működési programhoz specifikusan kapcsolódó általános költségek, beleértve a kezelési és személyzeti költségeket, a jelentések és értékelő tanulmányok költségét, valamint a számlák vezetésének és kezelésének költségeit, amelyekre a jóváhagyott működési alap 2%-ának megfelelő szabványos átalányösszeget fizetnek, legfeljebb 180 000 EUR nagyságrendben.

Ez a 2%-os érték 1% közösségi támogatásból és 1%, a termelői szervezettől származó támogatásból áll. Termelői szervezetek elismert társulásának esetében a szabványos átalányösszeget fel lehet szorozni a társulásban tag termelői szervezetek számával, legfeljebb 1 250 000 EUR összegig.

b) Személyzeti költségek (beleértve a bérekhez és a fizetésekhez kapcsolódó közterheket is abban az esetben, ha azokat a termelői szervezet viseli), amelyek a következő intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel:

(i) a minőség, illetve a környezetvédelem javítása vagy magas szintjének fenntartása;

(ii) a forgalmazási szint javítása.

Ezen intézkedések végrehajtása természeténél fogva magában foglalja képzett személyzet alkalmazását. Ha ilyen esetekben a termelői szervezet saját alkalmazottait vagy termelő tagjait alkalmazza, a végzett munka idejét dokumentálni kell.

c) Termelői szervezetek egyesülésének vagy felvásárlásának jogi és igazgatási költségei, valamint a transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezetek transznacionális társulásának létrehozásához kapcsolódó jogi és igazgatási költségek; a termelői szervezet megbízásából ezzel kapcsolatosan készített megvalósíthatósági tanulmányok és javaslatok.

3. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli jövedelmi és ártámogatások.

4. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli biztosítási költségek.

5. A működési program kezdete előtt végrehajtott, a 75. cikkben említetteken kívüli művelethez felvett kölcsön törlesztése.

6. Beépítetlen földterület vásárlása (amely az érintett művelet teljes támogatható költségének több mint 10%-át teszi ki; a környezet megóvását szolgáló kivételes és kellően indokolt esetekben ez a korlát feljebb tolható), kivéve ha a vásárlás a működési programban szereplő beruházás végrehajtásához szükséges.

7. Konferenciák és képzési programok költségei - kivéve ha a működési programhoz kötődnek - beleértve a napidíjakat, a közlekedési és a szállásköltségeket (szükség esetén átalánydíjas alapon).

8. A termelői szervezet tagjai által a Közösségen kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos műveletek, illetve költségek.

9. Olyan műveletek, amelyek a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeit illetően torzíthatják a versenyt.

10. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző hét évben vásárolt, használt berendezés.

11. A termelői szervezet forgalmazási vagy elosztási tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő beruházás, kivéve a hűtött tárolást vagy az ellenőrzött atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezés.

12. Bérlés, kivéve ha ezt gazdasági szempontból a vásárlás alternatívájaként a tagállamok számára kielégítően indokolják.

13. Bérlemények működési költségei.

14. Lízingszerződésekkel kapcsolatos kiadások (adók, kamatok, biztosítási díjak stb.) és működési költségek, kivéve magát a lízingdíjat a lízingtárgy nettó piaci értékéig és az 1974/2006/EK bizottsági rendelet [1] 55. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított feltételekkel.

15. Az egyéni kereskedelmi jelzésekkel vagy földrajzi utalásokat tartalmazó jelzésekkel kapcsolatos promóció,

kivéve:

- termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatok márkaneve és védjegye;

- általános promóció és a minőséget igazoló címkék promóciója. Földrajzi nevek csak abban az esetben engedélyezhetők:

a) ha az 510/2006/EK [2] tanácsi rendelet hatályába tartozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésről vagy földrajzi jelzésről van szó, vagy

b) ha - valamennyi olyan esetben, amikor az a) pont rendelkezése nem alkalmazható - ezek a földrajzi nevek másodlagosak a fő mondanivaló mellett.

A reklámanyagon fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell a következőfeliratot: "Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány".

16. Az e felsorolásban nem támogathatóként említett műveletekkel vagy kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói vagy kiszervezési szerződések.

17. HÉA, kivéve a vissza nem téríthető HÉA-t, az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint.

18. Tartozásokra felszámított kamat, kivéve a hozzájárulást nem nem visszatérítendő közvetlen támogatásként nyújtják.

19. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző tíz évben vásárolt ingatlan.

20. Részvényvásárlás, ha a befektetés pénzügyi célú, kivéve ha a befektetés közvetlenül hozzájárul a működési program céljainak megvalósításához.

21. A termelői szervezeten vagy tagjain kívüli személynél felmerült költségek.

22. A nem a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat vagy ezek tagjai tulajdonán elvégzett beruházás vagy hasonló tevékenység.

23. A termelői szervezet által a Közösségen kívülre kiszervezett intézkedések.

Az elszámolható költségek meghatározása:

01.30 Növényi szaporítóanyag termesztése:

Csak abban az esetben számolható el, ha igazolható a szaporítóanyag minőségjavító hatása. Az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos költségek semmiképpen NEM számolhatók el.

01.61 Növénytermesztési szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik a díjazásos vagy szerződéses alapon végzett mezőgazdasági tevékenység

- permetezés, beleértve a permetezést légi úton is,

- gyümölcsfa-, szőlőmetszés,

- betakarítás,

- a mezőgazdasággal kapcsolatos kártevőírtás, beleértve a nyulak elleni védekezést is.

A mezőgazdasági terület gondozása, ápolás ökológiájának megóvása annak érdekében, hogy hosszú távon megfelelő termőképességet biztosítson

- a mezőgazdasági gép, berendezés kölcsönzése kezelőszemélyzettel együtt.

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a gyümölcs- és zöldséglé gyártása

- a friss gyümölcsből és zöldségből nyert koncentrátum gyártása

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a főként gyümölcsöt vagy zöldséget tartalmazó ételek gyártása, a fagyasztott és konzerv készételek kivételével

- gyümölcs, dió és zöldség tartósítása fagyasztással, szárítással, olajban, illetve ecetben tartósítva, konzerválással stb.

- a gyümölcs- és zöldségkészítmények gyártása

- a dió pörkölése

- a diós ételek és tészták gyártása

- a zöldségből vagy gyümölcsből készült, romlandó, előkészített ételek, úgymint: saláták (vegyes, csomagolt); hámozott, összevágott zöldségek;

10.82 Édességek gyártása Ebbe a szakágazatba tartozik

- a gyümölcs, a dió, a gyümölcshéj és más növények, növényi részek tartósítása cukorban (kandírozás)

14.12 Munkaruházat gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a férfi- és női ipari és más foglalkozáshoz kötött munkaruházat gyártása

Ebbe nem tartozik bele a védőruházat és a ruházat javításának gyártása.

15.20 Lábbeligyártás Ebbe a szakágazatba tartozik

- a mindenféle rendeltetésű lábbeli gyártása, bármilyen anyagból, bármilyen technológiával, beleértve az öntést is,

- a lábbeli részeinek: felsőrész és darabjai, külső talp és talpbélés, sarok stb. gyártása

- a lábszár- és bokavédő és a hasonló cikkek gyártása

16.10 Fűrészáru gyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a fa fűrészelése, gyalulás és egyéb gépi megmunkálás

- a fa felvágása, hántolása és faragása

16.24 Tároló fatermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik, amennyiben minőségjavító vagy környezetvédelmi intézkedés részét képezi a tevékenység

- csomagolóláda, doboz, rekesz és hasonló csomagolóeszközök gyártása fából

- a rakodólap, a keretezett szállítótálca és az egyéb fa raklap gyártása

17.12 Papírgyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a papír és karton továbbfeldolgozása

- a papír és karton mázolása, bevonása és impregnálása

- a papírral vagy kartonnal társított papír és fólia gyártása

17.21 Papír csomagolóeszköz gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a hullámpapír és a hullámlemez gyártása

- hullámpapír, illetve papírlemez csomagolóeszköz gyártása

- az összehajtogatható karton csomagolóeszköz gyártása

- a tömör lemezből készülő csomagoló/tároló eszköz gyártása

- az egyéb papír és papírlemez csomagoló/tároló eszköz gyártása

- az irodai iratgyűjtődoboz, dosszié és hasonló cikkek gyártása

17.22 Háztartási, egészségügyi papírtermékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a cellulózvatta és a papírból, illetve cellulózvattából készült háztartási és személyes higiéniai termék gyártása:

= tisztítókendő

= zsebkendő, törölköző, szalvétapapírból

= WC-papír

= pohár, tányér és tálca

17.23 Irodai papíráru gyártása Ebbe a szakágazatba tartozik

- a felhasználásra kész nyomó- és írópapír gyártása

- a felhasználásra kész számítógépes nyomtatópapír gyártása

- a felhasználásra kész önátírópapír gyártása

- a boríték levelezőlap gyártása

- oktatási, kereskedelmi és irodai papíráru gyártása (jegyzetfüzet, notesz, iratrendező dosszié, regiszter, üzleti könyv, üzleti nyomtatványok stb.), amennyiben nem a nyomtatott információ határozza meg a termék jellegét/rendeltetését.

- a különféle papíráru-féleségekből összeállított doboz, tasak, táska és levélpapírkészlet gyártás

17.29 Egyéb papír-, kartontermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a címkék gyártása, nyomva vagy nyomat nélkül

18.12 Nyomás (kivéve: napilap)

Ebbe a szakágazatba tartozik

- hirdetési katalógus, prospektus és egyéb nyomtatott reklám, határidő napló, naptár, és egyéb kereskedelmi nyomtatvány

- a címke, nyomtatott jelölés nyomtatása

- nyomtatás közvetlenül műanyagra, üvegre, fémre, fára, kerámiára

18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik

- az adatbeviteli tevékenység, betűszedés, szedés, fényszedés, a nyomást megelőző adatbevitel szkenneléssel és optikai karakterfelismeréssel, az elektronikus tördelés

- az adatállományok előkészítése különféle médiák (nyomtatás papírra, CD-ROM-ra, internetre) alkalmazása céljára

18.14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a kötészet, montírozás/kasírozás és a nyomás utáni más kisegítő tevékenységek pl. brosúrák kötése, és befejező szolgáltatásai, úgymint hajtogatás, vágás és körülvágás, összeállítás, drótfűzés, cérnafűzés, ragasztókötés, vágás és borítófektetés/-készítés, ragasztás, kollacionálás, fércelés, aranyozás, spirálozás és a műanyag drótfűzés

- nyomtatott papír és karton kötése és befejező szolgáltatásai, úgymint hajtogatás, domborított nyomás, átfúrás, lyukasztás, perforálás, domborítás, ragasztás, enyvezés, laminálás

- CD-ROM-készítés befejező szolgáltatásai

- az ügyfél egyedi igényeihez kapcsolódó postázás befejező szolgáltatásai, úgymint boríték elkészítése, címzése

- egyéb befejező szolgáltatások, mint kivágás, benyomás vagy fólia nyomás, Braille-írás másolása 18.20 Egyéb sokszorosítás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- adatot tartalmazó lemez vagy szalag sokszorosítása az eredeti példány alapján

20.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a műtrágyák gyártása

= egyedi és a komplex nitrogén-, foszfor- és káliműtrágyák = karbamid, természetes nyersfoszfát és a természetes nyerskálium sói Ebben az esetben igazolni kell a tevékenység minőségjavító hatását, és/vagy környezetvédelmi jelentőségét.

20.20 Mezőgazdasági vegyi termékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- rovarölő, a rágcsálók elleni, a gombaölő és a gyomirtó szerek gyártása

- a csírázást gátló és a növények növekedését szabályozó szerek gyártása

- a növény- és talajfertőtlenítő szerek gyártása

- az egyéb, máshova nem sorolt mezőgazdasági célú vegyi termék gyártása

Ebben az esetben igazolni kell a tevékenység minőségjavító hatását, és/vagy környezetvédelmi jelentőségét.

22.21 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a műanyag félkész termékek gyártása

- műanyag lap, lemez, tömb, film, fólia, szalag stb.

- a műanyag késztermék gyártása

- műanyag cső, tömlő és szerelvényeik

22.22 Műanyag csomagoló eszköz gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a műanyag csomagolóeszköz gyártása

műanyag zacskó, zsák, tartály, doboz, láda, ballon, palack stb.

22.23. Műanyag építőanyag gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a műanyag építőanyag gyártása

= műanyag ajtó, ablak és tokja, redőny, napellenző, szegélyléc

= műanyag tartály és tároló

= műanyag padló-, fal-, mennyezetburkolat, tekercsben, lapban stb.

= műanyag szaniteráru: kád, zuhanyzó, mosdó, WC-csésze, WC-tartály stb.

- a rugalmas műanyag padlóburkolat gyártása

- a műkő gyártása műanyagból

22.29 Egyéb műanyag termékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a műanyag asztali konyhai és toalettcikkek gyártása

- az egyéb műanyag cikkek gyártása

= a műanyag fejvédő, szigetelési szerelvény, alkatrész világítástechnikai szerelvényhez, irodai és iskolai cikk, ruházat cikk szélragasztással, bútorszerelvény, erőátviteli és szállítószalag, öntapadó szalag, tapéta, cipőipari lábbeli részek.

23.11 Síküveggyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a síküveg gyártás, beleértve a drótüveget, valamint a színes és festett síküveget

23.12 Síküveg továbbfeldolgozása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- az edzett és a rétegzett síküveg gyártása

- az üvegtükör gyártása

- a többfalú szigetelőüveg gyártása

23.13 Öblösüveggyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- az üveg- vagy kristálypalack és egyéb tárolóeszköz gyártása

23.19 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a laboratóriumi, higiéniai üvegáru gyártása

- az üveg szigetelő és szerelvényeinek gyártása

- az üveg lámpabúra, világítótestek üvegrészeinek gyártása

23.42 Egészségügyi kerámia gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a kerámia szaniterfelszerelés gyártása: kád, mosdó, WC kagyló

23.43 Kerámia szigetelő gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a kerámia villamos szigetelő és szigetelőszerelvény gyártása

23.44 Műszaki kerámia gyártása

- a laboratóriumi, kémiai kerámiatermékek gyártása

23.5 Cement-, mész-, gipszgyártás

23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

24.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

24.2 Acélcsőgyártás

25.1 Fémszerkezet, -épületelem gyártása

25.11 Fémszerkezet gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- az építőipari fémszerkezetek, vázak és alkatrészeik gyártása

25.12 Fém épületelem gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- fémajtó, -ablak, ezek keretei, fémárnyékolók, kapu stb. gyártása

- az épület fémpadlózatát alkotó csatlakozások gyártása

25.21 Központi fűtési kazán, radiátor gyártása

25.29 Fémtartály gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

- tárolási célú, normál esetben rögzített fémtartályok gyártása

- a sűrített vagy cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló tartály gyártása fémből

26.20 Számítógép, perifériás egység gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

a rendelet szerint

26.51 Mérőműszergyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a meteorológiai műszer gyártása

- a földmérő eszközök gyártása

- a nedvességmérő gyártása

- az égés- és tűzjelző készülékek gyártása

- a fogyasztásmérő gyártása (pl. víz, gáz, villany)

- az áramlásmérő és számláló készülék gyártása

- a globális helymeghatározó rendszer eszközeinek gyártása

- a környezetet ellenőrző, automatikusan felügyelő készülék gyártása

- a laboratóriumi analitikai készülék gyártása

- a laboratóriumi tömegmérő eszköz, analitikai mérleg, és különféle mérő, ellenőrző stb. berendezés gyártása

27.11 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik minden fajta villanymotor és transzformátor (AC, DC és ACDC) gyártása.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a villanymotor (kivéve indítómotor belső égésű motorokhoz) gyártása

- a villamos energiát elosztó transzformátor gyártása

- a hegesztőtranszformátor gyártása

- a fénycsőelőtét gyártása (azaz transzformátor)

- az alállomási elosztótranszformátor gyártása

- az energiaátvitel és -elosztás feszültségszabályozó készülékeinek gyártása

- a generátor (kivéve a váltakozó áramú akkumulátortöltő generátor belső égésű motorokhoz) gyártása

- a motort és generátort tartalmazó gépcsoport (kivéve a turbinagenerátor egység) gyártása

- armatúratekercselés gyártási folyamat részeként

27.12 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a hálózati megszakító gyártása

- a zavarszűrő gyártása (az egyenletes feszültség elosztásához)

- villamos energia elosztásához vezérlőtáblák gyártása

- a villamos jelfogó (relé) gyártása

a kapcsolószekrény csatornáinak, vezetékeinek gyártása

a villamos olvadóbiztosító gyártása

az energetikai kapcsolóberendezések gyártása

az energetikai kapcsolók gyártása (kivéve nyomógombos, rúgós, szolenoidos billenőkapcsoló) a természeti erőforrással működtetett generátor gépcsoport gyártása

27.32 Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

az áram vezetésére alkalmazott szigetelt vezeték és kábel gyártása acélból, rézből, alumíniumból

27.33 Szerelvény gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- gyűjtősín, vezetősín gyártása (kivéve a kapcsolószekrényekét)

- a földelési hibamegszakító gyártása

- a világítási foglalatok gyártása

- a túlfeszültség-levezető és villámhárító (tekercs) gyártása

- a kapcsoló gyártása elektromos vezetékhez (pl. nyomógombos, billenő-, forgatókapcsoló)

- a villamos csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok (konnektor) gyártása

- a villamos huzalozás dobozainak gyártása (pl. elágazó-, kivezető-, közbülső, kapcsolódoboz)

- a védőcsövek és szerelvények gyártása

- az energiaátviteli tartóoszlopok és távvezeték-szerelvény gyártása

- műanyag, áramot nem vezető huzalozási szerelvény gyártása, beleértve a műanyag elosztódobozt, előlapot és hasonlókat, a távvezeték-építés műanyag vezetékszerelvényeit és a doboztetőket

27.40 Villamos világítóeszköz gyártása Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a kisülési ("neon-"), az izzólámpa, a fénycső, az ultraibolya, az infravörös stb. lámpaszerkezet és fényforrásaik gyártása

- a mennyezeti világítás lámpaszerelvényeinek gyártása

- az asztali lámpa (azaz világítótest) gyártása

- a villamos rovarcsapda gyártása

- a lámpások (laternák) gyártása (pl. elemlámpa, karbid-, gáz-, benzin-, petróleumlámpás)

27.90 Egyéb villamos berendezés gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az akkumulátortöltő gyártása (forgóalkatrész nélkül)

- a villamos ajtónyitó és -záró gyártása

- a villamos csengő gyártása

- a szigetelt vezetékből készült hosszabbítózsinór gyártása

- az elektromos vezetékkészletek gyártása szigetelt huzalból csatlakozóval

- a szünetmentes tápegység (UPS) gyártása

- a zavarszűrő gyártása (kivéve az egyenletes feszültség elosztásához)

- a készülékhez tartozó, a hosszabbítóval ellátott és más villamosvezeték-összeállítás gyártása szigetelt vezetékkel és csatlakozóval

- villamos ellenállás, kondenzátor és hasonlók gyártása

- elektromágneses tengelykapcsoló (kuplung) és fék gyártása

- az elektromos hegesztő- és forrasztóberendezés gyártása, beleértve a kézi forrasztópákát is

28.14 Csap, szelep gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az ipari fémszerelvények (csapok, szelepek) gyártása a szabályozó- és szívószeleppel együtt

- a nem hidraulikus, pneumatikus alkalmazású szelepek gyártása

- az egészségügyi csapok és szelepek gyártása

- a fűtési csapok és szelepek gyártása

28.15 Csapágy, erőátviteli elem gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- golyós és görgős csapágyak és részeik gyártása

- a mechanikai erőátvivő készülékek gyártása:

erőátviteli tengely, lánc, bütykös tengely, könyökös áttétmű és egyéb forgattyúk, csapágyház és siklócsapágy

- fogaskerék, fogaskerékmű, fogaskerékház és egyéb sebességváltó gyártása

- tengelykapcsoló és hajtást kapcsoló gyártása

- lendkerék és szíjtárcsa gyártása

- a lánctagos erőátviteli szerkezet gyártása

- az erőátviteli lánc gyártása

28.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a kézi működtetésű és a gépi hajtású emelő-, szállító-, rakodó-, betöltő- és ürítőgépek gyártása: csigasor, csörlő, emelőszerkezet, csigatárcsa, függőleges tengelyű csörlő

daru, portáldaru, mozgatható emelőkeret, daruval szerelt teherszállító eszköz és hasonlók

önjáró vagy vontatott üzemi szállítóeszköz, targoncaemelő- és anyagmozgató szerkezettel felszerelve vagyanélkül (a kézitargoncával és csillével együtt) speciálisan emelő-, szállító-, betöltő- vagy ürítőműveletre tervezett mechanikai manipulátor és ipari robot

- felvonó, mozgólépcső, mozgójárda gyártása

- emelő-, anyagmozgató gépekben alkalmazott speciális alkatrészek gyártása

28.23 Irodagép gyártás (kivéve: számítógép és perifériái)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a számológép gyártása

- összeadógép, pénztárgép gyártása

- elektronikus és nem elektronikus kalkulátor gyártása

- az írógép gyártása

- a gyorsírás gépeinek gyártása

- a ceruzahegyező gép gyártása

- a fűzőgép, iratfűzést eltávolító készülék gyártása

- a lyukasztógép gyártása

- a fotomásológép gyártása

- az irodagép festékpatronjának (toner) gyártása

- fehér- és feketejelöléses irodai tábla gyártása

- a diktafon gyártása

- a fénymásológép gyártása

28.25 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- ipari hűtő-, fagyasztókészülék, -berendezés gyártása, részegységeikkel, alkatrészeikkel együtt

- légkondicionáló berendezés (beleértve a járművekét is) gyártása

- a nem háztartási szellőzőberendezés (ventilátor) gyártása

- a hőcserélő gyártása

- a levegő- vagy gázcseppfolyósítás berendezésének gyártása

- mennyezeti, homlokzati szellőzőkészülék gyártása (oromzati, tetőventilátor stb.)

28.29 M.n.s. egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a súlymérő berendezés gyártása (kivéve: az érzékeny laboratóriumi precíziós mérlegeket): kereskedelmi, sík rakfelületű és hídmérlegek, folytonos anyagfolyamok súlymérő berendezése, súlykészlet

- a folyadékszűrő vagy -tisztító gép és készülék gyártása:

- a folyadékot, port kilövellő, porlasztó- vagy szórókészülékek gyártása: tűzoltó készülék,

- a csomagoló- és pántológépek gyártása:

töltő-, záró-, pecsételő-, kapszulázó-, tablettázó- és címkézőgépek stb.

- palacktisztító, -szárító gépek, az italgyártás levegőztető berendezéseinek gyártása

- az árukiadó automata gyártása

a hűtőtornyok és hasonló berendezések gyártása, amelyek hűtik a körfolyamatban keringetett vizet

28.30 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- mezőgazdasági traktor gyártása

- az egytengelyes "gyalogjáró" kerti traktor gyártása

- kaszálógép, fűnyíró gép gyártása,

- önrakodó, önürítő szerkezettel felszerelt mezőgazdasági pótkocsi és nyergesvontató-pótkocsi gyártása

- a mezőgazdasági talajművelő gyártása:

- mezőgazdasági szóró-, permetezőgép, -berendezés gyártása

- egyéb mezőgazdasági gépek gyártása:

gyümölcs- stb. tisztító, -válogató, -osztályozó gép stb.

28.93 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a mezőgazdasági szárító gyártása

- az egyéb különféle élelmiszerek feldolgozási folyamataiban felhasznált gép, berendezés gyártása: gyümölcs- és dió- és zöldségfeldolgozó

a szűrés, tisztítás berendezései

az élelmiszerek, italok ipari előkészítését, feldolgozását végző egyéb gép, berendezés

29.10 Közúti gépjármű gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a tehergépjárművek gyártása:

zárt felépítményű tehergépjárművek, kamionok, nyergesvontatók stb.

29.20 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a gépjármű-karosszéria (beleértve a vezetőfülkét) gyártása

- felszerelés gyártása a gépjármű bármely típusához, pótkocsihoz, nyerges pótkocsihoz

- pótkocsi, nyerges pótkocsi gyártása

29.31 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a gépjármű villamos egységeinek, készülékeinek gyártása, mint pl. indítómotor-generátor (egyenáramú, váltakozó áramú), gyújtógyertya, gyújtótekercs, gépi hajtású ablak- és ajtórendszer, feszültségszabályozó stb. gyártása, műszerfal szerelése vásárolt készülékekkel, áramszabályozó stb.

- a járművek kábelegységeinek, huzalozott termékeinek és hasonló kábelkészleteinek vagy összeállításainak gyártása

29.32 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a közúti gépjárművek különféle részegységeinek és szerelvényeinek gyártása:

fékberendezés, sebességváltó, tengely, kerék, lengéscsillapító, hűtő, kipufogó dobja és csöve, katalizátor, tengelykapcsoló, kormánymű, -oszlop és -kerék

- a gépjármű-karosszéria részegységeinek és szerelvényeinek gyártása: biztonsági öv, légzsák, ajtó, lökhárító

- az autóülés gyártása 31.01 Irodabútor gyártása Ebbe a szakágazatba tartozik:

- szék és ülőbútor gyártása irodák, műhelyek, részére

- speciális, üzleti bútorok (pult, kirakat, polc stb.) gyártása

- irodabútor gyártása

- a laboratóriumi pad, hokedli, ülőbútor és más laboratóriumi bútor (pl. szekrény, asztal) gyártása

32.91 Seprű-, kefegyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- seprű és kefe gyártása, beleértve a géppel hajtott kefe alkatrészeit is, kézi működtetésű padlókefélő eszköz, nyélre erősített törlőruha és tollseprű, seprű, nyélre erősített felmosóruha stb. gyártása

33.20 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- ipari gép és ipari üzem felszerelése, üzembe helyezése

- ipari folyamatirányító berendezés összeállítása

- egyéb ipari berendezés üzembe helyezése, mint pl. a kereskedelmi berendezések

a számítógép központi egységei

- a nagyméretű gép és berendezés szétszerelése

- a géplakatos tevékenység

- a gép helyszíni összeszerelése

a központi számítógép (nagy gép) és hasonló, nem személyi számítógép installálása

37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a szennyvízrendszerek és szennyvízkezelő berendezések működtetése

- az ipari vagy kommunális tevékenység során egy vagy több fogyasztóhelyen keletkezett szennyvíz, valamint a csapadékvíz gyűjtése és szállítása szennycsatorna-hálózaton, szennyvíztartályokban, illetve egyéb módon (szippantós autó)

- az emésztőgödör, a szikkasztó, a lefolyó és a szennyvízakna tisztítása, ürítése, mozgó vécé ürítése, tisztítása

- a szennyvíz (az ipari vagy kommunális tevékenységből származó szennyvíz, úszómedencéből származó víz stb.) kezelése fizikai, kémiai és biológiai eljárásokkal, mint pl. hígítás, rácsszemét kiemelése, szűrés, ülepítés stb.

- szennyvízcsatorna tisztítása, fenntartása, zárt csapadékvíz-csatorna tisztítása, fenntartása, a szennyvíz és zárt csapadékvíz-csatornák dugulásának megszüntetése

38.11 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a nem veszélyes szilárd hulladékok összegyűjtése egy településen belül, úgymint a a gazdasági szervezeteknél képződött olyan vegyes, de nem veszélyes szilárd hulladékok összegyűjtése, amelyek újrahasznosítható anyagokat is tartalmazhatnak, pl. szemetesládákkal, kerekes gyűjtőedényekkel (kukákkal), konténerekkel stb.

- az újrafelhasználható anyagok összegyűjtése

- a szemét összegyűjtése nyilvános helyeken felállított szemétgyűjtőkből

- az építési és bontási hulladékok összegyűjtése

- a maradványok és törmelékek, növényrész, szőr, kőtörmelék összegyűjtése és elszállítása

38.12 Veszélyes hulladék gyűjtése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a veszélyes hulladékok összegyűjtése, mint pl.

a szállítások során és a garázsokban keletkező használt olaj a biológiai veszélyes hulladék használt akkumulátor, elem stb.

- a veszélyeshulladék-átrakodó állomások üzemeltetése

38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

Ebbe a szakágazatba tartozik a szilárd vagy nem szilárd nem veszélyes hulladék kezelése és ártalmatlanítása:

- a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását ellátó lerakóhelyek üzemeltetése

- a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel vagy egyéb módszerekkel, azzal együtt vagy anélkül, hogy eredményeként keletkezik-e elektromos energia, gőz, komposzt, biogáz, alternatív üzemanyag, hamu vagy egyéb, a termelés során keletkező, további felhasználásra alkalmas melléktermék

- a szerves hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.22 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a veszélyes hulladékok kezelését végző berendezések üzemeltetése

- a mérgező élő vagy elhullott állatok és más fertőzött hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

- a veszélyes hulladékok égetése

- a használt termékek ártalmatlanítása, pl. a hűtőszekrényekből származó káros anyagok esetében

38.32 Hulladék újrahasznosítása

Szintén idetartoznak a hulladék újrahasznosítás következő formái:

(1) nem veszélyes hulladékokból (háztartási, ipari hulladékok) az újrahasznosítható anyagok kiválogatása és osztályozása; vagy

(2) az újrahasznosítható, de összekevert anyagok, mint pl. papír, műanyag, használt palackok, fémek szétválogatása különböző kategóriákba.

A mechanikai vagy kémiai átalakítás eljárásai például:

- a műanyag- vagy gumihulladék feldolgozása (tisztítás, olvasztás, darálás, aprítás útján), granulátumok előállítása érdekében,

- az üveghulladékok zúzása, tisztítása és válogatása,

- egyéb hulladékok, pl. bontási hulladékok zúzása, tisztítása és válogatása másodlagos nyersanyag előállítása céljából,

- egyéb élelmiszer-, ital- és dohányárukból és visszamaradt anyagokból származó hulladékok feldolgozása másodlagos nyersanyag előállítása céljából.

39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- talajnak, talajvíznek szennyeződésmentesítése a szennyezés helyén vagy máshol pl. mechanikai, kémiai vagy biológiai módszerrel

- fertőzött, szennyezett épületek, bányaterületek, ipari telephelyek, területek szennyeződésmentesítése ideértve a nukleáris telephelyeket és területeket is

- felszíni víz tisztítása, szennyeződés eltávolítása véletlenül bekövetkezett szennyezés esetén pl. a szennyező anyagok összegyűjtésével vagy vegyi anyagok felhasználásával

41.10 Épületépítési projekt szervezése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a későbbi eladásra szánt épület vagy egyéb építmény építésével kapcsolatos építési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával

41.20 Lakó- és nem lakó épület építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- bármilyen típusú nem lakóépület építése, mint: ipari épület, gyár, összeszerelő üzem, műhely raktár

- az épület szerkezetének helyszíni összeszerelése és felállítása

- a meglévő épület felújítása és renoválása

42.11 Út, autópálya építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az utcák, utak, autópályák, hidak és alagutak felszíni munkái, úgymint: út aszfaltozása

42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az alábbi célú egyéb építmények építése, fenntartása: vízszállító fővezeték, vezeték öntözőrendszer (csatorna) tározó

- az alábbi építmények építése: szennyvízcsatorna-rendszer (beleérve a javítást is) szennyvíztározó telep szivattyúállomás

- a víztermelő kút fúrása

43.11 Bontás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- épületek, egyéb szerkezetek bontása

43.12 Építési terület előkészítése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az építési terület megtisztítása

- a talajmozgatás: földkitermelés, feltöltés, az építési terület szintbe hozása és egyengetése, árokásás, szikla eltávolítása (robbantással is) stb.

- az építési terület lecsapolása

- a mezőgazdasági terület lecsapolása

- a termőterület építőipari jellegű földmunkái (pl. drénezés, teraszok kialakítása, rizsföldek előkészítése)

43.13 Talajmintavétel, próbafúrás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- próbafúrás és a talajmintavétel építési, geofizikai, geológiai és hasonló célokra

43.21 Villanyszerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik valamennyi épületen és egyéb építményen a következő elektromos rendszerek felszerelése és helyszíni szerelése:

elektromos vezeték és csatlakozó, mérőóra

számítógép-hálózat és kábeltelevízió vezetékei, a száloptikás vezetékekkel együtt

világítási rendszer

tűzjelző

betörés elleni riasztórendszer

az elektromos eszközök és háztartási felszerelések csatlakoztatása, a padlófűtéssel együtt

43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az épületen és egyéb építményen a következők szerelése: fűtőrendszer (elektromos, gáz és olaj)

kazán

nem elektromos napkollektor

csővezeték és egészségügyi (szaniter) felszerelés

ventilátor, hűtő- vagy légkondicionáló eszköz és csövei

gázvezeték-szerelvény

gőzcső

esőztető tűzoltórendszer kerti locsolórendszer

- a csővezeték szerelése

- az épületben lévő szennyvízcsatorna tisztítása, dugulásának elhárítása

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a következők felszerelése épületen és egyéb építményen: felvonó, mozgólépcső, mozgójárda automata és forgóajtó irányjelző világító sáv

43.31 Vakolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az épületek és építmények belső és külső vakolása, stukkók készítése, beleértve a rögzítőhálók felszerelését is

43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a fából vagy egyéb anyagból készült nyílászáró (pl. ajtó, ablak, ajtó- és ablaktok stb., automata és forgóajtó kivételével)

- beépített bútor, konyha, lépcső, üzleti berendezés, a laboratóriumi berendezés bútorainak felszerelése és hasonlók beszerelése

- a belsőtéri befejező munkák, például lambériázás a mennyezeten és falon stb.

43.33 Padló-, falburkolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az épületen és egyéb építményen a következő anyagok lerakása, felrakása, felerősítése vagy felszerelése: kerámiából, betonból vagy faragott kőből készült fal- és padlóburkoló lap, külső homlokzat (díszkerámia, kő, tégla stb.) parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, fából készült falburkolat szőnyegpadló és linóleum padlóburkolat (beleértve a gumiból vagy műanyagból készülteket is) mozaikpadló, márványból, gránitból vagy palából készült padló- és falburkolat, belső díszítő tapétázás

43.34 Festés, üvegezés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az épületek belső és külső festése, kerítések, rácsok, nyílászárók festése

- az egyéb építmények festése

- az üvegezés, tükörburkolat felszerelése stb., üvegbevonat, tükörfal és egyéb üvegtermék felszerelése, ablaküvegezés 43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az új épület első, nem elkülönült takarítása az építkezés befejezésekor

- az egyéb, máshová nem sorolt befejező építés

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a tetőszerkezet-építés

- a tetőfedés, eső- és ereszcsatorna létesítése

43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a különböző építmények létrehozásánál alkalmazott szaképítési tevékenység, ami valamilyen szempontból azonos szakértelmet vagy speciális berendezést igényel:

alapok építése, beleértve a cölöpverést is dohosság elleni és vízszigetelési munka épület páramentesítése aknamélyítés, -süllyesztés acélszerkezetek felállítása acélhajlítás falazás, kőlerakás állványozás, állványon munkafelület kialakítása és elbontása, kivéve az állvány és munkafelületének kölcsönzését kéménykészítés és ipari kemence kivitelezése különleges szakértelmet igénylő munka, úgymint műszaki alpinista technika és a kapcsolódó szerkezet alkalmazása pl. magas szerkezeten végzett munkához

45.19 Egyéb gépjármű-kereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az alábbi új és használt gépjárművek nagy- és kiskereskedelme: tehergépjármű, pótkocsi, nyerges vontató

45.31 Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések nagykereskedelme, úgymint: gépjármű gumiabroncs és gumibelső gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.

45.32 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, úgymint: gumiabroncs és gumibelső gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás

46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a mezőgazdasági nyersanyagok ügynöki nagykereskedelme

46.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő-, fűtő- és üzemanyagok ügynöki nagykereskedelme

- a műtrágyák, agrokémiai termékek ügynöki nagykereskedelme

46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a fa- és építőanyag ügynöki nagykereskedelme

46.15 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a bútor, háztartási cikkek (pl. üveg- és porcelánáru, evőeszköz, háztartási edények) ügynöki nagykereskedelme

46.16 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- ruházati cikk (pl. férfi-, női, fiú-, lányka felső- és alsóruházat, öltözékkiegészítők) ügynöki nagykereskedelme

- a lábbeli ügynöki nagykereskedelme

46.18 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a máshová nem sorolt termékcsoportok ügynöki nagykereskedelme, úgymint: tisztítószer

papír, írószer, nyomtatvány, könyv, újság, folyóirat hulladék ügynöki nagykereskedelme

46.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem.

46.31 Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a friss zöldség és gyümölcs nagykereskedelme

- a tartósított zöldség és gyümölcs nagykereskedelme

46.47 Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a szőnyegek nagykereskedelme

a világítóberendezések (pl. villamos és nem villamos világítóeszköz, karácsonyfaégő, izzólámpa) nagykereskedelme

46.51 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme

- a szoftverek nagykereskedelme

46.65 Irodabútor-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a 31.01 szakágazat (Irodabútor gyártása) keretében előállított árucikkek nagykereskedelme

46.66 Egyéb irodagép, -berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az irodagép és -berendezés (pl. írógép, fénymásoló, számológép stb.) nagykereskedelme

46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a szállító eszközök nagykereskedelme, kivéve a gépjárművek, motorkerékpárok és kerékpárok nagykereskedelmét

- az ipari felhasználású huzal, kapcsoló és más villamos szerelési cikk nagykereskedelme

- az egyéb elektromos eszközök (pl. villanymotorok, transzformátorok) nagykereskedelme

- a professzionális elektromos gépek, berendezések nagykereskedelme

- az emelőgépek nagykereskedelme

- az egyéb, máshova nem sorolt ipari (kivéve a bányászati, építőipari és textilipari), kereskedelmi, navigációs és más szolgáltatási célú gép nagykereskedelme

- mérőeszköz és mérőberendezés nagykereskedelme

- az egyéb speciális és általános célú gép, berendezés nagykereskedelme

46.73 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a nyersfa (kérges fa) nagykereskedelme

- a fafeldolgozás elsődleges termékeinek nagykereskedelme

- az építőanyag nagykereskedelme:

homok, kavics, cserép, tégla, csempe, ajtó és más nyílászáró szerkezet stb.

- a tapéta és padlóburkolók (kivéve a szőnyeg, lásd: 46.47) nagykereskedelme

- a síküveg nagykereskedelme

- a szaniteráruk nagykereskedelme:

fürdőkád, mosdókagyló, WC-kagyló és egyéb szaniterkerámiák

- előre gyártott épületek nagykereskedelme

46.74 Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a vas- és fémáru (pl. zár, lakat, vasalás, fémveret, huzal, drót, kábel, fémrács, sodronyfonat, szegáru, csavaráru, rugó, lánc, szivattyú) nagykereskedelme

- a szerelvények és tartozékok nagykereskedelme

- vízmelegítő (bojler) nagykereskedelme

- vízvezeték, fűtési berendezés és szerelési kellékeinek nagykereskedelme (pl. radiátor, cső, fitting, csap, műanyag-és gumi csatlakozó)

- a szaniteráru szerelési kellékeinek nagykereskedelme: cső, szerelvény, csap, T-elem, csatlakozó, gumitömlő stb.

- a kéziszerszámok (pl. kalapács, fűrész, csavarhúzó) és egyéb kéziszerszámok nagykereskedelme

46.75 Vegyi áru nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme

46.76 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a műanyag-alapanyag nagykereskedelme

- a kartonpapír, papírlemez nagykereskedelme

46.90 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az áruk széles körének szakosodás nélküli nagykereskedelme

47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a friss zöldség, gyümölcs szakosodott kiskereskedelme

- a konyhakész és tartósított zöldség és gyümölcs szakosodott kiskereskedelme

47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik

- a számítógépek kiskereskedelme

- a számítógép-perifériák kiskereskedelme

- a nem egyedi szoftvertermékek szakosodott kiskereskedelme

47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a vasáru (pl. zár, lakat, kulcs, huzal, drót, csavar), szerszám (pl. mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és egyéb szerszám) kiskereskedelme

- a festék, lakk kiskereskedelme

- a síküveg (pl. úsztatott üveg, hajlított, megmunkált üveg, biztonság üveg, szigetelő üveg, üvegtükör) kiskereskedelme

- az építőanyag (pl. tégla, faáru, nyílászáró, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés) kiskereskedelme

- a szaniter termékek (pl. fürdőkád, zuhanyzótálca, mosdókagyló, mosogató) kiskereskedelme,

- a barkácsanyag és barkácsfelszerelés (pl. láncfűrész, fa- és fémmegmunkáló barkácsgép) kiskereskedelme

- a működési elvtől függetlenül mindenfajta fűnyíró kiskereskedelme

- a parafa padlólap kiskereskedelme

47.53 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- szőnyegek kiskereskedelme

- függönyök és drapériák kiskereskedelme,

- a tapéták és padlóburkolók (pl. szőnyegpadló, linóleum és műanyag padlóburkoló) szakosodott kiskereskedelme

47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az elektromos háztartási gép és készülék (pl. hűtő- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, és egyéb hasonló típusú háztartási gép, elektromos vízmelegítő és víztároló, elektromos főző- és fűtőkészülék) szakosodott kiskereskedelme

47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a világítástechnikai termék, világítóberendezés és alkatrészei (pl. világítóeszköz, asztali és álló lámpák, kerti lámpák) kiskereskedelme

- elektromos biztonsági berendezések pl. mechanikus vagy elektronikus zárak, zárszerkezetek, széfek kiskereskedelme, de beépítés, karbantartás vagy falügyelet nélkül

- egyéb, máshova nem sorolt háztartási cikkek és felszerelések szakosodott kiskereskedelme

47.71 Ruházat kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a ruházati cikk (férfi-, női, fiú- és lányka) szakosodott kiskereskedelme

- a ruházati kiegészítők (pl. kesztyű stb.) szakosodott kiskereskedelme

47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a lábbeli (pl. bőr-, gumi-, textil-, műanyag, vízálló lábbeli, sportcipő, cipőkellék) kiskereskedelme

- a bőráru (beleértve a nyergesáru) szakosodott kiskereskedelme

47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a vágott virág, a dísznövény és szaporítóanyagai (pl. palánta, virághagyma, gumó, dugvány, oltvány) szakosodott kereskedelme

- a műtrágya szakosodott kereskedelme

47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- ajándéktárgy, emléktárgy, kézművesáru, kegytárgy (kivéve a régiség, lásd: 47.79) szakosodott kiskereskedelme

- művészeti galériák kereskedelmi tevékenysége, a műalkotások szakosodott kiskereskedelme

- tisztítószerek szakosodott kiskereskedelme,

49.20 Vasúti áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- áruszállítás a fő-, és mellékvonalakon, helyi érdekű áruszállító vasúti pályán

49.31 Városi, elővárosi, várostérségi szárazföldi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- szárazföldi személyszállítás városi, elővárosi, várostérségi közlekedési rendszereken; ez történhet különböző szárazföldi szállítási eszközzel, úgymint autóbusz, villamos, villamoskocsi, trolibusz, földalatti, magasvasút stb., a szállítás menetrendje általában rögzített, a fel- és leszállás meghatározott megállóhelyeken történik

- a repülőtér, illetve a vasútállomás és a város közötti járat

49.32 Taxi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- személyszállítás a taxival

- a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt

49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az egyéb közúti személyszállítás menetrendszerű távolsági autóbusszal

charterjárat, kiránduló és más alkalmi személyszállítás bérelt autóbusszal repülőtéri ingajárat

- a munkavállalókat szállító busz működtetése

49.41. Közúti áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a közúti teherszállítás minden fajtája

= a konténeres áruszállítás

= az áru szállítása hűtőkocsival

= a gépjárműszállítás

- a teherszállító jármű bérbeadása vezetővel együtt

50.40 Belvízi áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- áruszállítás folyón, csatornán, tavon és egyéb belvízi úton, a kikötőn belül is

- a hajó bérbeadása legénységgel belvízi áruszállításra

51.10 Légi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az utasok légi szállítása menetrendszerű, előírt úton közlekedő légi járattal

- az utasok szállítása charter rendszerű légi járattal

- a légi szállítóeszköz bérbeadása legénységgel személyszállításra

51.21 Légi áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- az áruszállítás menetrendszerű, előírt úton közlekedő légi járattal

- a nem menetrendszerű légi áruszállítás

- a légi szállítóeszköz bérbeadása legénységgel áruszállításra.

52.10 Raktározás, tárolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a tárolóhely és raktár üzemeltetése árufajtától függetlenül: általános kereskedelmi raktár, hűtőház, tárolótartály stb.

- az áruk tárolása szabad kereskedelmi övezetben