113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

az állatbetegségek bejelentésének rendjéről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 9. alpontjában, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.

(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni:

a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében az állattartók részére, valamint az 53. § (1)-(2) bekezdésében a magánállatorvosok számára előírt kötelezettség teljesítése, továbbá

b) az egyes állatbetegségek kitörésének, illetve a betegségek kitörésével kapcsolatban elrendelt korlátozások feloldásának az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) történő bejelentése

során.

(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Bizottságnak bejelentendő állatbetegségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. állattartó telep: az a létesítmény vagy terület, ahol állatokat tenyésztenek, vagy tartanak;

2. eset: e rendelet mellékleteiben felsorolt bármely betegség élő vagy elhullott állatban történő hatósági megállapítása;

3. kitörés: egy vagy több eset egy állattartó telepen, vagy olyan területen, ahol vadon élő állatok előfordulnak;

4.[1] elsődleges kitörés: olyan kitörés, mely nem kapcsolódik járványügyileg egy, ugyanazon vármegye területén történt előző kitöréshez, vagy az első kitörés egy másik vármegyében; vaddisznónál elsődleges kitörésnek kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a klasszikus sertéspestis a vaddisznóknál jelentkező klasszikus sertéspestis szempontjából zárlat alatt lévő területen kívül tört ki;

5.[2] másodlagos kitörés: olyan kitörés, amely járványügyileg kapcsolatba hozható egy, ugyanazon vármegyében már bekövetkezett kitöréssel.

A betegség bejelentésének kötelezettsége

3. §

(1) Az 1. számú mellékletben meghatározott betegségnek a Tv. 18. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti bejelentésének kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltő elváltozást észleltek.

(2) Állattartó telep esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. A bejelentést a Tv. 18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, illetve (2) és (4) bekezdésében leírtak szerint a magánállatorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak köteles megtenni.

(3) A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.

(4) A bejelentésnek - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály másként nem rendelkezik - tartalmaznia kell:

a) az állattartó nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús, illetőleg elhullott, levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, korát, hasznosítását, vadonélő állat esetében az észlelés helyét;

c) a bejelentés időpontjáig az állatokon észlelt tüneteket, illetőleg az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után észlelt elváltozásoknak lehetőleg pontos leírását;

d) mindazokat a körülményeket, amelyek a betegség mielőbbi megállapítását és a betegség leküzdését elősegítik.

(5) Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát vagy vadon élő állatot észlel, azt szintén köteles bejelenteni.

(6) Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegséget valamely helyen a hatóság már megállapította, a zárlat, forgalmi korlátozás, elkülönítés tartama alatt ugyanabban a betegségben történt újabb megbetegedéseket - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az eljáró hatósági állatorvos rendelkezése szerint kell bejelenteni.

(7) Az állattartó köteles a hatósági állatorvos intézkedéséig az állatát vagy annak tetemét azon a helyen, ahol a megbetegedést vagy annak gyanúját észlelte, illetőleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt, elkülöníteni.

4. §

(1)[3] Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatáskörében eljáró járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal).

(2)[4] A járási hivatal a vármegyei kormányhivatal útján a bejelentendő állatbetegség gyanújáról, illetve megállapításáról köteles haladéktalanul tájékoztatni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH). A NÉBIH a bejelentések nyilvántartására informatikai adatbázist működtet, valamint gondoskodik a térinformatikai megjelenítésről.

(3)[5] A NÉBIH bejelentendő állatbetegség megállapításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos főállatorvost.

(4)[6] A járványügyi helyzettől függően az országos főállatorvos országos vagy területi szintű járványügyi felmérő, illetve monitoring programot vezethet be az 1. számú mellékletben felsorolt állatbetegségekkel való fertőzöttség felmérése céljából. A program gyakorlati végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a vármegyei kormányhivatal határozza meg a NÉBIH által kiadott útmutató alapján. A program végrehajtása állami költségre történik, beleértve a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megállapítására, valamint kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat.

(5)[7] Az országos főállatorvos bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, de nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek esetében állami költségre történő országos vagy területi szintű járványügyi felmérő, illetve monitoring program bevezetését rendelheti el, ha a járványügyi helyzet változása miatt felmerül az adott állatbetegség bejelentési kötelezettség alá vonása, de a döntéshez még nem áll rendelkezésre elegendő adat.

A Bizottságnak történő bejelentés módja

5. §

(1) Az országos főállatorvos közvetlenül a Bizottságnak és külön minden egyes tagállamnak a 4. § (3) bekezdésében szereplő tájékoztatást követő huszonnégy órán belül bejelenti:

a)[8] az ország területén a 2. számú melléklet A.1. jegyzékében felsorolt bármely betegség hatóságilag megállapított elsődleges kitörését;

b)[9] a 2. számú melléklet A.1. jegyzékében felsorolt bármely betegség kitörésével kapcsolatos korlátozások - az utolsó kitörés megszűnése után történő - feloldását.

(2)[10] Az (1) bekezdésben előírt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A bejelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium továbbítja.

(3)[11] Az (1) bekezdéstől eltérően, a 2. számú melléklet A.1. jegyzék 25-29. pontja szerinti betegségek megerősített gyanúja esetén az országos főállatorvos a kitörés helye szerinti szervezet, intézmény vagy központ engedélyezésének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy a betegség és a fertőzés forrásának felszámolása után annak visszaállításáról tájékoztatja a Bizottságot.

6. §

(1)[12] Az országos főállatorvos legkésőbb a hetet követő hét első munkanapján közvetlenül a Bizottságnak bejelenti a 2. számú melléklet A.1. jegyzékében felsorolt bármely betegségnek a megelőző héten történt másodlagos kitörését.

(2) Az (1) bekezdésben elrendelt bejelentéseknek tartalmazniuk kell a 3. számú mellékletben felsorolt információkat. A jelentéseket postai úton és telefaxon vagy elektronikus levélben (e-mail) kell továbbítani.

6/A. §[13]

Amennyiben az ország vagy valamely vármegyéje hivatalosan mentes a 2. számú melléklet A.2. jegyzékében szereplő betegségektől, akkor e betegségek valamely mentes vármegyében történt elsődleges kitöréséről, illetve bármely, mentes vármegyében elhelyezkedő állattartó telep hivatalosan betegségmentes státuszának visszavonásáról az országos főállatorvos egy héten belül értesíti a Bizottságot és a tagállamokat. Az említett betegségek hivatalosan mentes vármegyében történt bármely más megerősítését, vagy további állattartó telepek hivatalosan betegségmentes státuszának visszavonását az országos főállatorvos másodlagos kitörésként jelenti és ezekről havonta értesíti a Bizottságot és a tagállamokat. A szarvasmarha-gümőkór, szarvasmarha-brucellózis, valamint a kecske- és juhbrucellózis esetében a bejelentésnek a kórokozó fajok nevét is tartalmaznia kell, amennyiben azok ismertek.

Záró rendelkezések

7. §

(1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[14]

(3)[15]

(4)[16]

(5)[17]

8. §[18]

Ez a rendelet a következő európai uniós jogszabályoknak való megfelelést szolgálja:

a) a 807/2003/EK tanácsi rendelettel, valamint a 2004/216/EK és a 2008/650/EK bizottsági határozattal módosított, az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv;

b) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv.

c)[19] a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelv;

d)[20] a 2006/88/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének a lazacok fertőző vérszegénysége tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. február 13-i 2014/22/EU bizottsági végrehajtási irányelv;

e)[21] az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének módosításáról szóló, 2012. november 27-i 2012/737/EU bizottsági végrehajtási határozat.

f)[22] a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK irányelv.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek

A. Szárazföldi állatokat érintő betegségek

1. Afrikai lópestis

2. Afrikai sertéspestis

3. Aujeszky-betegség[23]

4. Bőrcsomósodáskór

5. Brucellózis (Brucella abortus, Brucella melitensis, Brucella suis)

6.[24]

7. Hólyagos szájgyulladás

8. Juh- és kecskehimlő (Capripox)

9.[25]

10. Kéknyelv betegség (Bluetongue)[26]

11. Keleti marhavész

12. Kis kaptárbogár fertőzöttség (Aethina tumida)

13. Kiskérődzők pestise

14. Klasszikus sertéspestis

15. Lépfene

16. Lovak fertőző kevésvérűsége

17. Lovak járványos agy- és gerincvelő-gyulladásának alábbi típusai:[27]

17.1. Japán encephalitis (Japanese encephalitis)

17.2. Keleti ló-encephalomyelitis (Eastern equine encephalomyelitis)

17.3. Lovak venezuelai agy-és gerincvelő-gyulladása (Venezuelan equine encephalomyelitis)

17.4. Nyugati ló-encephalomyelitis (Western equine encephalomyelitis)

17.5. Nyugat-nílusi láz (West Nile fever, WNF)

18. Madárinfluenza (HPAI baromfiban, fogságban élő és vadon élő madarakban, LPAI baromfiban és fogságban élő madarakban)[28]

19. Mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása

20. Newcastle-betegség

21. Nyulak vérzéses betegsége

22. Ragadós száj- és körömfájás

23. Rift-völgyi láz

24. Rühösség

25. Sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)

26. Sertések hólyagos betegsége

27. Súrlókór (Scrapie)

28. Szarvasmarhák enzootikus leukózisa

29. Szarvasmarhák gümőkórja

30. Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

31. Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma

32. Takonykór

33. Tenyészbénaság

34. Tropilaelaps atka fertőzöttség

35. Veszettség

36. Szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége[29]

37. Brucella ovis (Camelidae, Tragulidae, Cervidae, Giraffidae, Bovidae és Antilocapridae fajok)[30]

38. Ebola (nem emberi főemlősök)[31]

39. Majomhimlő (Rodentia fajok és nem emberi főemlősök)[32]

40. Fertőző sertésbénulás[33]

41. Psittacosis (Psittaciformes fajok)[34]

B. Víziállatokat érintő betegségek

1. Bonamia exitiosa-fertőzés

2. Bonamia ostreae-fertőzés

3.[35]

4. Járványos vérképzőszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)

5. Koi herpesz vírus betegség

6. Lazacok fertőző vérszegénysége: az ISAV vírusnemzetség HPR-deletált genotípusával való fertőzés[36]

7. Marteilia refringens-fertőzés

8. Microcytos mackini-fertőzés

9. Perkinsus marinus-fertőzés

10. Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása

11. Pisztrángok vírusos vérfertőzése

12. Pontyfélék tavaszi virémiája

13. Taura-szindróma (Taura syndrome)

14. White spot-betegség (White spot disease, WSD)

15. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

2. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez[37]

Az Európai Unió Bizottságának és a tagállamoknak jelentendő állatbetegségek

A. Szárazföldi állatokat érintő betegségek

A.1. jegyzék (az 5-6. § szerint jelentendő betegségek listája)

1. Afrikai lópestis (African horse sickness)

2. Afrikai sertéspestis (African swine fever, ASF)

3. Bőrcsomósodáskór (Lumpy skin disease)

4. Hólyagos szájgyulladás (Vesicular stomatitis)

5. Juh- és kecskehimlő (Sheep and goat pox, Capripox)

6. Kéknyelv betegség (Bluetongue)

7. Keleti marhavész (Rinderpest, cattle plague)

8. Kis kaptárbogár fertőzöttség (Small hive beetle, Aethina tumida)

9. Kiskérődzők pestise (Peste des petits ruminants)

10. Klasszikus sertéspestis (Classical swine fever, CSF)

11. Lépfene (Anthrax)

12. Lovak fertőző kevésvérűsége (Equine infectious anaemia)

13. Lovak járványos agy- és gerincvelő-gyulladásának alábbi típusai:

- Japán encephalitis (Japanese encephalitis)

- Keleti ló-encephalomyelitis (Eastern equine encephalomyelitis)

- Lovak venezuelai agy-és gerincvelő-gyulladása (Venezuelan equine encephalomyelitis)

- Nyugati ló-encephalomyelitis (Western equine encephalomyelitis)

- Nyugat-nílusi láz (West Nile fever, WNF)

14. Madárinfluenza (HPAI baromfiban, fogságban élő és vadon élő madarakban, LPAI baromfiban és fogságban élő madarakban)

15. Newcastle-betegség (Newcastle-disease, ND)

16. Ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-mouth disease, FMD)

17. Rift-völgyi láz (Rift Valley Fever)

18. Sertések hólyagos betegsége (Swine vesicular disease, SVD)

19. Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja (Contagious bovine pleuropneumonia)

20. Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (Bovine spongiform encephalopathy, BSE)

21. Takonykór (Glanders)

22. Tenyészbénaság (Dourine)

23. Tropilaelaps atka fertőzöttség (Tropilaelaps mite)

24. Veszettség (Rabies)

25. Brucella ovis (Camelidae, Tragulidae, Cervidae, Giraffidae, Bovidae és Antilocapridae fajok)[38]

26. Ebola (nem emberi főemlősök)[39]

27. Majomhimlő (Rodentia fajok és nem emberi főemlősök)[40]

28. Fertőző sertésbénulás[41]

29. Psittacosis (Psittaciformes fajok)[42]

A.2. jegyzék (a 6/A. § szerint jelentendő betegségek listája)

1. Szarvasmarha-brucellózis

2. Szarvasmarha-gümőkór

3. Szarvasmarha-leukosis

4. Juh- és kecskebrucellózis (a Br. ovis kivételével)

B. Víziállatokat érintő betegségek

1. Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (Infectious haemapoietic necrosis)

2. Lazacok fertőző vérszegénysége: az ISAV vírusnemzetség HPR-deletált genotípusával való fertőzés (Infectious salmon anaemia: infection with genotype HPR- deleted of the genus Isavirus, ISAV)[43]

3. Pisztrángok vírusos vérfertőzése (Viral haemorrhagic septicaemia)

4. Bonamia exitiosa-fertőzés

5. Bonamia ostreae-fertőzés

6. Járványos vérképzőszervi elhalás (Epizootic haematopoietic necrosis, EHN)

7. Koi herpesz vírus betegség (Koi herpesvirus disease)

8. Marteilia refringens-fertőzés (MR)

9. Microcytos mackini-fertőzés

10. Perkinsus marinus-fertőzés

11. Taura-szindróma (Taura syndrome)

12. White spot-betegség (White spot disease, WSD)

13. Yellowhead-betegség (Yellowhead disease)

3. számú melléklet a 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelethez

A bejelentés kapcsán közlendő információk

1. A bejelentés dátuma.

2. A bejelentés időpontja.

3. Származási ország.

4. A betegség neve és adott esetben a vírus típusa.

5. A kitörés sorszáma.

6. A kitörés módja.

7. A jelenlegi kitöréshez kapcsolódó kitörések hivatkozási száma.

8. Az érintett vármegye neve és az állattartó telep földrajzi elhelyezkedése (geokoordináták).[44]

9. Más, korlátozás alá vont területek.

10. A megerősítés dátuma.

11. A gyanú megállapításának dátuma.

12. Az első fertőzés becsült dátuma.

13. A betegség eredete.

14. A betegség leküzdésnek érdekében tett intézkedések.

15. A telepen lévő fogékony állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintő betegségek esetén a fogékony állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élő fajok, i) méhbetegségek esetén a fogékony kaptárok számát kell megadni.

16. A telepen lévő klinikailag beteg állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintő betegségek esetén a klinikailag beteg állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élő fajok, i) méhbetegségek esetén a klinikailag érintett kaptárok számát kell megadni.

17. A telepen elhullott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintő betegségek esetén az elhullott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élő fajok.

18. A levágott állatok száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat (csak a rákféléket és a halakat) érintő betegségek esetén a levágott állatok súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élő fajok.

19. Az ártalmatlanított tetemek száma a) szarvasmarha, b) sertés, c) juh, d) kecske, e) baromfi, f) lófélék, g) víziállatokat érintő betegségek esetén, adott esetben az eltávolított és ártalmatlanított tetemek súlyát vagy számát (x1000) kell megadni, h) vadon élő fajok, i) méhbetegségek esetén az ártalmatlanított kaptárok számát kell megadni.

20. A leölés befejezésének (becsült) dátuma.

21. Az ártalmatlanítás befejezésének (becsült) dátuma.

Kiegészítő információk

a) sertéspestis esetén:

1. A legközelebbi sertésteleptől mért távolság.

2. A fertőzött telepen lévő sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).

3. A fertőzött telepen lévő klinikailag beteg sertések száma és hasznosítása (tenyész-, hízó- vagy három hónapnál fiatalabb sertés).

4. A diagnózis felállításának módja.

5. A nem gazdaságban megállapított esetek vágóhídon vagy szállítóeszközön történtek-e?

6. Elsődleges kitörés megállapítása vaddisznóban.

b) a 2. számú melléklet B. részében felsorolt, a víziállatokat érintő megbetegedés esetén:

1. Az egzotikus betegségek kitörését, valamint a nem egzotikus betegségeknek azon kitöréseit, amelyek a tenyésztett víziállatokra vonatkozó állategészségügyi követelményekről szóló FVM rendelet szerinti, előzetesen betegségtől mentes tagállamokban, övezetekben vagy területi egységekben jelentkeztek, elsődleges kitörésként kell bejelenteni. Az övezet vagy területi egység nevét és leírását a folyó szövegben fel kell tüntetni.

2. Az 1. pontban nem említett betegségkitöréseket másodlagos kitörésnek kell tekinteni, és havi rendszerességgel kell jelenteni.