2011. évi XCVII. törvény

az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

4. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak - az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2011/265/EU tanácsi határozatban foglaltak szerinti - a 15.10. cikk (5) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.

5. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. és 3. § a Megállapodás 15.10. cikk (5) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A 4. § a Megállapodás 15.10. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(4)[2] Ez a törvény hatályát veszti, ha a másik szerződő fél arról értesíti Magyarországot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni, azon a napon, amelyen az erről szóló értesítést a külpolitikáért felelős miniszternek kézbesítették.

(5) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - azok ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi XCVII. törvényhez

SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: az Európai Unió tagállamai,

és

AZ EURÓPAI UNIÓ

és

másrészről

a KOREAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Korea:

ELISMERVE tartós és erős partnerségüket, amely a keretmegállapodásban megfogalmazott közös elveken és értékeken alapul;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék szoros gazdasági kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti kereskedelem és befektetés fejlesztéséhez;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás áruk és szolgáltatások szélesebb körű és biztos piacát hozza majd létre, továbbá stabil és kiszámítható befektetési környezetet teremt, és így elősegíti a Felek vállalatai versenyképességének növekedését a világpiacokon;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata iránt, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés iránt, és meggyőződve arról, hogy a nemzetközi kereskedelem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait illetően, ideértve a gazdasági fejlődést, a szegénység mérséklését, a teljes körű és hatékony foglalkoztatást, valamint a mindenki számára biztosított tisztességes munkát, továbbá a környezet és a természeti erőforrások védelmét és megőrzését is;

ELISMERVE a Felek jogát arra, hogy megtegyék a jogos közpolitikai célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket az általuk megfelelő szintűnek tekintett védelemre figyelemmel, feltéve hogy ezek az intézkedések nem minősülnek indokolatlan hátrányos megkülönböztetés eszközének vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásának, a megállapodásban foglaltak szerint;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy valamennyi érdekelt félre vonatkozóan - ideértve a magánszektort és a civil társadalom szervezeteit is - előmozdítsák az átláthatóságot;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a kölcsönös kereskedelem és a befektetések liberalizálása és kibővítése révén növeljék az életszínvonalat, előmozdítsák a gazdasági növekedést és a stabilitást, új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, és fokozzák az általános jólétet;

ARRA TÖREKEDVE, hogy kereskedelmük és befektetéseik szabályozására egyértelmű és kölcsönösen előnyös szabályokat alkossanak, valamint hogy csökkentsék vagy felszámolják a kölcsönös kereskedelem és befektetések akadályait;

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a kereskedelem akadályait ezzel a megállapodással felszámolva hozzájáruljanak a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez, és elkerüljék a területeik közötti kereskedelmet vagy befektetéseket akadályozó olyan újabb korlátok létrehozását, amelyek korlátozhatnák az ebből a megállapodásból származó előnyöket;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék a munkajogi és környezetvédelmi jogszabályok és szakpolitikák fejlődését és végrehajtását, előmozdítsák a munkavállalók alapvető jogait és a fenntartható fejlődést, továbbá hogy ezt a megállapodást az ezekkel a célokkal összhangban álló módon hajtsák végre; és

ÉPÍTVE azokra a jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek az 1994. április 15-én kötött, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-megállapodás), valamint más olyan többoldalú, regionális és kétoldalú egyezmények és megállapodások alapján állnak fenn, amelyeknek részes felei;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. CIKK

Célkitűzések

(1) A Felek ezzel a megállapodással összhangban az árukra, a szolgáltatásokra, a letelepedésre és a kapcsolódó szabályokra kiterjedő szabadkereskedelmi területet hoznak létre.

(2) A megállapodás célkitűzései a következők:

a) a Felek közötti árukereskedelem liberalizálása és előmozdítása, az 1994. évi Általános Vám-és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkével összhangban;

b) a Felek között a szolgáltatáskereskedelem és a befektetések liberalizálása, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) V. cikkével összhangban;

c) a verseny előmozdítása gazdaságaikban, különösen a Felek közötti gazdasági kapcsolatok vonatkozásában;

d) a Felek kormányzati beszerzési piacainak további kölcsönös liberalizációja;

e) a szellemi tulajdonjogok megfelelő és eredményes védelme;

f) a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez való hozzájárulás a kereskedelem akadályainak felszámolásával és a fokozottabb tőkemozgásokat elősegítő környezet kialakításával;

g) a fenntartható fejlődést mint átfogó célt elismerve, elkötelezettség a nemzetközi kereskedelem fejlődése iránt olyan módon, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéshez, törekedve annak biztosítására, hogy ez a cél a Felek kereskedelmi kapcsolatának minden szintjén integrálódjon és tükröződjön; és

h) a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése anélkül, hogy a környezetvédelmi, munkajogi vagy a foglalkozás-egészségügyi, illetve munkabiztonsági követelmények szintjét a Felek környezetvédelmi és munkajogi jogszabályainak alkalmazása és végrehajtása során korlátoznák vagy csökkentenék.

1.2. CIKK

Általános fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

Felek: egyrészről az Európai Unió vagy annak tagállamai, illetve az Európai Unió és annak tagállamai az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben (a továbbiakban: EU-fél), másrészről pedig Korea;

Keretmegállapodás: az 1996. október 28-án Luxembourgban aláírt és egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodás vagy az ezt frissítő, módosító vagy felváltó bármely egyéb megállapodás; és

Vámmegállapodás: a Brüsszelben 1997. április 10-én aláírt és az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság között a vámügyi együttműködésről és a kölcsönös közigazgatási jogsegélyről létrejött megállapodás.

MÁSODIK FEJEZET

NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA

A. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

2.1. CIKK

Célkitűzés

A Felek az e megállapodás hatályba lépésével kezdődő átmeneti időszak során fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják árukereskedelmüket, ezzel a megállapodással összhangban és az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően.

2.2. CIKK

Hatály és alkalmazási kör

Ez a fejezet a Felek közötti árukereskedelemre1 vonatkozik.

2.3. CIKK

Vám

E fejezet alkalmazásában vámnak minősül bármely fajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk behozatalára vagy azzal összefüggésben vetnek ki, ideértve az ilyen behozatalra vagy azzal összefüggésben bármely formában kivetett pótadót vagy pótdíjat2. Nem minősül vámnak:

a) a hasonló belföldi termékre vagy az olyan cikkre kivetett belső adóval megegyező díj, amelyből a behozott árut egészben vagy részben gyártották vagy előállították, a 2.8. cikkel összhangban;

b) valamelyik fél joga szerint, a harmadik fejezettel (Kereskedelmi jogorvoslatok) összhangban kivetett vám;

c) valamelyik Fél joga szerint, a 2.10. cikkel összhangban kivetett díj vagy más teher; vagy

d) valamelyik Fél joga szerint, a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) 5. cikkével összhangban kivetett vám.

2.4. CIKK

Az áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelmi forgalomban lévő áruk osztályozására az egyes Felek alkalmazandó vámnómenklatúrája irányadó, azokat a Brüsszelben 1983. június 14-én kelt harmonizált áruleíró- és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezménnyel (a továbbiakban: HR) összhangban értelmezve.

B. SZAKASZ

VÁMOK ELTÖRLÉSE

2.5. CIKK

Vámok eltörlése

(1) Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, mindegyik Fél eltörli a másik Fél származó termékeire kivetett vámjait, a 2-A. mellékletben található jegyzékével összhangban.

(2) A vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében a 2-A. mellékletben található jegyzékekben meghatározott mérték.

(3) Ha e megállapodás hatályba lépését követően egy Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes vámtételét, akkor a megállapodás hatálya alá tartozó kereskedelemre az említett vámtételt kell alkalmazni, feltéve hogy - és addig, ameddig - az alacsonyabb, mint a 2-A. mellékletben található jegyzék szerint számított vámtétel.

(4) Az e megállapodás hatályba lépését követő három év elteltével a Felek - valamelyik Fél kérésére - konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük alkalmazott importvámok eltörlését. A Felek által a Kereskedelmi Bizottságban az ilyen konzultációt követően elfogadott arra vonatkozó döntés, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott áru vonatkozásában a 2-A. mellékletben található jegyzékek szerint határoztak meg.

2.6. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik - ideértve azt is, ha az egyes Feleknek a 2-A. mellékletben található jegyzéke kifejezetten ezt írja elő -, egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél származó terméke tekintetében. Ez azonban nem akadályozza, hogy a vámot egyoldalú csökkentést követően valamelyik Fél olyan szintre emelje, amely megfelel a 2-A. mellékletben található jegyzékében foglalt szintnek.

2.7. CIKK

A vámkontingensek igazgatása és végrehajtása

(1) Mindegyik Fél az 1994. évi GATT XIII. cikkével összhangban alkalmazza és hajtja végre a 2-A. mellékletben található jegyzék 2-A-1. függelékében meghatározott vámkontingenseket, ideértve annak értelmező megjegyzéseit és a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodást.

(2) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy:

a) a vámkontingensek alkalmazására vonatkozó eljárásai átláthatóak, nyilvánosan hozzáférhetőek, időszerűek, megkülönböztetéstől mentesek legyenek, tükrözzék a piaci feltételeket és csak minimális mértékben terheljék a kereskedelmet, továbbá megfeleljenek a végfelhasználók preferenciáinak;

b) egy Fél részéről bármely olyan személy, aki megfelel az importáló Fél jogi és igazgatási követelményeinek, jogosult kérelem benyújtására, amit az adott Fél köteles figyelembe venni a vámkontingens-kiosztás tekintetében. Ha a Felek az Árukereskedelmi Bizottság döntésével másként nem egyeznek meg, bármely feldolgozó, kiskereskedő, étterem, szálloda, vendéglátó-ipari forgalmazó vagy intézmény, illetve bármely más személy jogosult vámkontingens-kiosztást kérelmezni, és jogosult arra, hogy kérelmét elbírálják. A vámkontingens-kiosztásra vonatkozó kérelemmel kapcsolatos szolgáltatásokért felszámított díj nem haladhatja meg a nyújtott szolgáltatások tényleges költségeit;

c) ha a 2-A. mellékletben található jegyzék 2-A-1. függeléke eltérően nem rendelkezik, nem oszt ki vámkontingens-részt termelői csoportnak, a vámkontingens-kiosztáshoz való hozzáférést nem köti a belföldi termelés vásárlásához, és a vámkontingens-kiosztáshoz való hozzáférést nem korlátozza a feldolgozókra; és

d) a vámkontingenseket kereskedelmileg ésszerű szállítási mennyiségekben és az importőrök kéréseinek a lehető leginkább megfelelő mértékben osztja ki. Ha az egyes vámkontingensekre vonatkozó kikötések és a Fél 2-A. mellékletben található jegyzéke 2-A-1. függelékének alkalmazandó vámtarifasora másként nem rendelkeznek, minden egyes vámkontingenskiosztás egy adott vámkontingens alá tartozó tétel vagy tételek keveréke tekintetében lesz érvényes, tekintet nélkül a tétel vagy a tételek keverékének leírására vagy osztályba sorolására, és a tétel vagy a keverék célzott végfelhasználását vagy csomagolási méretét nem lehet a kiosztás feltételéül szabni.

(3) Mindegyik Fél meghatározza a vámkontingensek alkalmazásáért felelős személyeket.

(4) Mindegyik Fél megtesz minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a vámkontingenseit olyan módon alkalmazza, amely lehetővé teszi, hogy az importőrök teljes mértékben kihasználják a vámkontingens-mennyiségeket.

(5) A vámkontingens-kiosztás kérelmezését vagy használatát egyik Fél sem teheti függővé áru újrakivitelétől.

(6) Egy Fél írásbeli kérelme esetén a Felek konzultációt folytatnak arról, hogy a Fél hogyan alkalmazza a vámkontingenseit.

(7) Ha a Fél 2-A. mellékletben található jegyzékének 2-A-1. függeléke másként nem rendelkezik, az adott függelékben meghatározott vámkontingens teljes mennyiségét valamelyik Fél a kérelmezők rendelkezésére bocsátja e megállapodás hatályba lépésének kezdőnapján az első év során, minden azt követő évben pedig az e megállapodás hatályba lépése napjának évfordulóján. Az importáló Fél igazgatási hatósága kijelölt nyilvánosan hozzáférhető internetes oldalán minden évben megfelelő időben közzéteszi az egyes vámkontingensek kihasználtsági arányait és a fennmaradó mennyiségeit.

C. SZAKASZ

NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK

2.8. CIKK

Nemzeti elbánás

A másik Fél árui számára mindegyik Fél az 1994. évi GATT III. cikkével - ideértve annak értelmező megjegyzéseit is - összhangban biztosít nemzeti elbánást. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják, és azok értelemszerűen ennek részét képezik.

2.9. CIKK

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban álló vámokon, adókon vagy más díjakon kívül a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit e megállapodásba foglalják és azok értelemszerűen ennek részét képezik.

2.10. CIKK

Díjak és egyéb importterhek

Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy minden díj és bármilyen jellegű teher (a vámok és azon tételek kivételével, amelyek a 2.3. cikk a), b) és d) pontja alapján nem tartoznak a vám fogalmába), amelyet az importra vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és annak kiszámítása ne ad valorem alapon történjen, továbbá az ne valósítsa meg a belföldi áruk közvetett védelmét, illetve ne minősüljön az import fiskális célú megadóztatásának.

2.11. CIKK

Vámok, adók, valamint más díjak és exportterhek

Egyik Fél sem tarthat fenn és nem vezethet be vámot, adót vagy más díjat és terhet a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben, illetve belső adót, díjat vagy terhet a másik Fél részére exportált árukra, amennyiben annak mértéke meghaladná a belföldi értékesítésre szánt hasonló árukra kivetett terhek mértékét.

2.12. CIKK

Vámérték-megállapítás

A WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: vámérték-megállapítási megállapodás) ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi. A vámérték-megállapítási megállapodás 20. cikkében és a III. melléklete (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott fenntartások és opciók nem alkalmazhatók.

2.13. CIKK

Állami kereskedelmi vállalkozások

(1) A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikke, annak értelmező megjegyzései és a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT XVII. cikke értelmezéséről szóló egyetértés - amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik - alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

(2) Amennyiben egy Fél tájékoztatást kér a másik Féltől állami kereskedelmi vállalkozásokkal kapcsolatos esetekről, az ilyen vállalkozások működési módjáról, illetve működésüknek a kétoldalú kereskedelemre gyakorolt hatásáról, a megkeresett Fél köteles a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítani, az 1994. évi GATT-nak a bizalmas információkról szóló XVII. cikke (4) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül.

2.14. CIKK

Ágazati nem tarifális intézkedések eltörlése

(1) A Felek az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat a 2-B-2-E. mellékletekben meghatározott kötelezettségvállalásaikkal összhangban hajtják végre.

(2) Az e megállapodás hatályba lépését követő három év elteltével a Felek - valamelyik Fél kérésére - konzultációt folytatnak az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik körének kiterjesztéséről.

D. SZAKASZ

ÁRUKKAL KAPCSOLATOS EGYEDI KIVÉTELEK

2.15. CIKK

Általános kivételek

(1) A Felek megerősítik, hogy az 1994. évi GATT XX. cikke és annak értelmező megjegyzései -amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak, és amelyek ennek részét képezik - szerint fennálló jogaik és kötelezettségeik értelemszerűen vonatkoznak az e megállapodás hatálya alá tartozó áruk kereskedelmére is.

(2) A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Ha az ilyen információ megadását követő 30 napon belül nem születik megállapodás, az adott Fél az érintett áru tekintetében alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.

E. SZAKASZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

2.16. CIKK

Árukereskedelmi bizottság

(1) A szakbizottságokról szóló 15.2. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott Árukereskedelmi Bizottság egy Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérelmére ülésezik az ezzel a fejezettel kapcsolatosan felmerülő ügyek megvitatása céljából, és a bizottság a Felek képviselőiből áll.

(2) A bizottság feladatai a következők:

a) a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása, többek között a vámok eltörlésének felgyorsítására és körének szélesítésére, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó nem tarifális intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalások körének szélesítésére, továbbá más megfelelő kérdésekre vonatkozó konzultációk útján; és

b) a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozó tarifális és nem tarifális intézkedések tárgyalása és adott esetben az ilyen kérdéseknek a Kereskedelmi Bizottság elé történő utalása,

amennyiben ezekkel a feladatokkal nem a munkacsoportokról szóló 15.3. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott illetékes munkacsoportokat bízták meg.

2.17. CIKK

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A Felek megegyeznek abban, hogy az igazgatási együttműködés elengedhetetlen az ebben a fejezetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám és a kapcsolódó ügyekben tapasztalható szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

(2) Amennyiben egy Fél tényszerű információ alapján úgy találja, hogy nem nyújtottak igazgatási együttműködést, és/vagy szabálytalanságról vagy csalásról szerez tudomást, akkor az adott Fél kérelmére a Vámbizottság a kérést követő 20 napon belül tanácskozást tart, hogy sürgősen megoldást találjon a helyzetre. A Vámbizottság keretében tartott konzultációkat úgy kell tekinteni, hogy azok ugyanazt a feladatot töltik be, mint a konzultációkról szóló 14.3. cikk szerinti konzultáció.

HARMADIK FEJEZET

KERESKEDELMI JOGORVOSLATOK

A. SZAKASZ

KÉTOLDALÚ VÉDINTÉZKEDÉSEK

3.1. CIKK

Egy kétoldalú védintézkedés alkalmazása

(1) Ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket fogadhat el, az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

(2) Az importáló Fél olyan kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, amelyek:

a) felfüggesztik az érintett árura vonatkozó vámtételnek az e megállapodás szerinti további csökkentését; vagy

b) az áru vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

i. az árura vonatkozó hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel az intézkedés megtételének időpontjában; vagy

ii. a 2-A. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzékekben meghatározott vám alapértéke, a vámok eltörléséről szóló 2.5. cikk (2) bekezdése szerint.

3.2. CIKK

Feltételek és korlátok

(1) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat kezdeményezéséről a Fél köteles a másik Felet írásban tájékoztatni, és köteles a másik Féllel a kétoldalú védintézkedés alkalmazása előtt a lehető legkorábban konzultálni, a vizsgálatból származó információk áttekintésére és az intézkedéssel kapcsolatos eszmecserére is figyelemmel.

(2) A Fél csak azt követően alkalmazhat kétoldalú védintézkedést, ha az illetékes hatóságai a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: védintézkedésekről szóló megállapodás) 3. cikkével és 4.2. cikke c) pontjával összhangban vizsgálatot folytattak, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodást ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat során a Fél köteles megfelelni a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.2. cikkének a) pontjában foglalt követelményeknek, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.2. cikkének a) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.

(4) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.

(5) Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:

a) olyan mértéket és időtartamot meghaladóan, amely a súlyos sérelem megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében szükséges lehet;

b) két évet meghaladó időtartamig, figyelemmel arra, hogy az időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai az ebben a cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, és hogy bizonyított az iparág alkalmazkodása, feltéve hogy a védintézkedés teljes időszaka - az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt - nem haladja meg a négy évet; vagy

c) az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve ha ehhez a másik Fél hozzájárul.

(6) Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.

3.3. CIKK

Ideiglenes intézkedések

Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó áruk behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az import a belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget. Az ideiglenes intézkedés tartama a 200 napot nem haladhatja meg, és ez alatt a Fél köteles megfelelni a 3.2. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Fél köteles haladéktalanul visszatéríteni minden olyan vámnövekedést, amelyről a 3.2. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat nem állapítja meg, hogy az megfelel a 3.1. cikk követelményeinek. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít a 3.2. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartamba.

3.4. CIKK

Kompenzáció

(1) A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak vagy a védintézkedéstől várt kiegészítő vámtételek értékével megegyező értékűek. A Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik megállapodás a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben.

(3) A (2) bekezdésben említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés hatályban állásának első 24 hónapja alatt, ha a védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.

3.5. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a súlyos kárt és fenyegető súlyos kárt a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikke a) és b) pontjával összhangban kell értelmezni. Ebből a célból a 4.1. cikk a) és b) pontjait értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek részét képezik.

az átmeneti időszak egy adott áru tekintetében az e megállapodás hatályba lépésének időpontjától a vámcsökkentés vagy -eltörlés befejezése időpontjától számított 10 évig terjedő időszakot jelenti, az egyes áruk esetében megfelelően.

B. SZAKASZ

MEZŐGAZDASÁGI VÉDINTÉZKEDÉSEK

3.6. CIKK

Mezőgazdasági védintézkedések

(1) Egy Fél a 3. mellékletben található jegyzékben felsorolt származó mezőgazdasági árura magasabb importvám formájában intézkedést alkalmazhat, a (2)-(8) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, ha az adott áru behozatalának összes mennyisége egy adott évben meghaladja a 3. mellékletben található jegyzékben meghatározott küszöbszintet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vám nem haladhatja meg az érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel vagy az e megállapodás hatályba lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel, illetve a fél 3. mellékletben található jegyzékében meghatározott vámtétel közül a legalacsonyabbat.

(3) Az egyes Felek által az (1) bekezdés alapján alkalmazott kötelezettségeket a 3. mellékletben található jegyzékei szerint kell meghatározni.

(4) Egyik Fél sem alkalmazhat vagy tarthat fenn e cikk alapján mezőgazdasági védintézkedést, ha azzal egyidejűleg ugyanazon áru tekintetében az alábbiakat alkalmazza vagy tartja fenn:

a) a 3.1. cikk szerinti kétoldalú védintézkedés;

b) az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedés, vagy

c) a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke szerinti különleges védintézkedés.

(5) A Félnek minden mezőgazdasági védintézkedést átlátható módon kell végrehajtania. A mezőgazdasági védintézkedés elrendelését követő 60 napon belül az intézkedést alkalmazó Fél írásban köteles értesíteni a másik Felet, és köteles a másik Féllel az intézkedésre vonatkozó adatokat közölni. Az exportáló Fél írásbeli kérésére a Felek konzultációt folytatnak az intézkedés alkalmazásáról.

(6) E cikk végrehajtása és alkalmazása tekintetében a 2.16. cikkben említett Árukereskedelmi Bizottság tárgyalást folytathat, és felülvizsgálatot végezhet.

(7) Egyik Fél sem alkalmazhat vagy tarthat fenn mezőgazdasági védintézkedést származó mezőgazdasági áru tekintetében, ha:

a) a 3. mellékletben található jegyzékében foglalt mezőgazdasági védintézkedésekben meghatározott időtartam lejárt; vagy

b) az intézkedés megnöveli a 2-A. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzékének 2-A-1. függelékében meghatározott vámkontingens hatálya alá tartozó árura vonatkozó kontingensen belüli kötelezettséget.

(8) A kérdéses áruból álló minden olyan szállítmány, amely a kiegészítő vámtételnek az (1)-(4) bekezdések alapján történő kiszabását megelőzően kötött szerződés alapján már úton volt, mentesül az ilyen kiegészítő vámtétel alól, amennyiben az adott szállítmány a következő év során beleszámítható a kérdéses áruk importmennyiségébe, az adott évben az (1) bekezdésben említett küszöbértékre figyelemmel.

C. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS VÉDINTÉZKEDÉSEK

3.7. CIKK

Általános védintézkedések

(1) Mindegyik Fél fenntartja az 1994. évi GATT XIX. cikke és a megállapodás a védintézkedésekről alapján fennálló jogait és kötelezettségeit. Ha ez a cikk másként nem rendelkezik, ez a megállapodás nem biztosít további jogokat, és nem ír elő további kötelezettségeket a Felek részére az 1994. évi GATT XIX. cikke és a megállapodás a védintézkedésekről alapján tett intézkedések vonatkozásában.

(2) A másik Fél kérésére - és amennyiben az jelentős érdekeltséggel rendelkezik - a védintézkedéseket elrendelni kívánó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezését érintő minden vonatkozó információról, az ideiglenes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól.

(3) E cikk alkalmazásában a Fél akkor rendelkezik jelentős érdekeltséggel, ha a legutóbbi hároméves időszakban az importált áruk öt legnagyobb szállítója közé tartozik, akár abszolút mennyiség, akár érték alapján számítva.

(4) Egyik Fél sem alkalmazhat ugyanazon termék tekintetében, egyazon időben:

a) a 3.1. cikk szerinti kétoldalú védintézkedést; és

b) az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést.

(5) Az e szakasz alapján felmerülő kérdésekben egyik Fél sem hivatkozhat a tizennegyedik fejezetre (Vitarendezés).

D. SZAKASZ

DÖMPINGELLENES ÉS KIEGYENLÍTŐ VÁMOK

3.8. CIKK

Általános rendelkezések

(1) Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, a Felek fenntartják az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Dömpingellenes megállapodás) és a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: SCM megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

(2) A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak a másik Féltől származó árukat érintő eljárások tekintetében méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk. Ennek érdekében a Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és minden esetben a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkének és az SCM megállapodás 12.4. cikkének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

(3) A dömpingellenes vagy a kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatok lefolytatása maximális hatékonyságának biztosítása érdekében, és különösen a megfelelő védelemhez való jogra való tekintettel, a Felek elfogadják az angol nyelv használatát a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálatokban benyújtott dokumentumokban. Ez a bekezdés azonban nem akadályozhatja Koreát abban, hogy koreai nyelven írt magyarázatot kérjen, ha:

a) a benyújtott dokumentumok jelentését a koreai vizsgáló hatóságok nem tartják kellően egyértelműnek a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálat alkalmazásában; és

b) a kérés szorosan a dokumentum azon részére korlátozódik, amely nem kellően egyértelmű a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálat alkalmazásában.

(4) Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, az érdekelt felek lehetőséget kapnak arra, hogy meghallgassák őket álláspontjuk kifejtése érdekében a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálat során.

3.9. CIKK

Értesítés

(1) Az egyik Fél illetékes hatóságai a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált dömpingellenes kérelem kézhezvételét követően - a vizsgálat kezdeményezését legalább 15 nappal megelőzően - írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről.

(2) Az egyik Fél illetékes hatóságai a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált kiegyenlítő vámra vonatkozó kérelem kézhezvételét követően - a vizsgálat kezdeményezését megelőzően - írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről továbbá a másik Fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy az illetékes hatóságaival a kérelemről konzultációt folytasson.

3.10. CIKK

A közérdek figyelembe vétele

A Felek a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok kiszabását megelőzően a közérdek figyelembevételére törekednek.

3.11. CIKK

A felülvizsgálatból eredő megszüntetést követő vizsgálat

A Felek megállapodnak abban, hogy különös gondossággal vizsgálják meg azokat a dömpingellenes vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelmeket, amelyek tárgya a másik Féltől származó olyan áru, amelynek esetében felülvizsgálat következtében a megelőző 12 hónapban a dömpingellenes intézkedéseket megszüntették. Nem kerül sor vizsgálat megindítására akkor, ha a kezdeményezést megelőző vizsgálat nem utal arra, hogy a körülmények megváltoztak.

3.12. CIKK

Összesített értékelés

Ha az egynél több országból származó importok egyidejűleg képezik dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálat tárgyát, a Fél köteles különös gondossággal megvizsgálni azt, hogy a másik Fél importjai hatásának összesített értékelése megfelelő-e az importált áruk és a hasonló belföldi áruk közötti verseny feltételeinek a fényében.

3.13. CIKK

A felülvizsgálatra alkalmazandó minimális szabály

(1) A dömpingellenes megállapodás 11. cikke szerinti felülvizsgálat hatálya alá tartozó bármely intézkedést meg kell szüntetni, ha megállapítást nyer, hogy a valószínűsíthető dömpingkülönbözet alacsonyabb lesz, mint a dömpingellenes megállapodás 5.8. cikkében meghatározott minimális küszöbérték.

(2) A dömpingellenes megállapodás 9.5. cikke szerinti egyedi különbözetek megállapítása során nem vetnek ki vámot az exportáló Fél azon exportőreire vagy termelőire, akik tekintetében megállapítást nyer a reprezentatív exporteladások alapján az, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabb, mint a dömpingellenes megállapodás 5.8. cikkében meghatározott minimális küszöbérték.

3.14. CIKK

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet vagy a kiegyenlíthető támogatások különbözetét, és a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3.15. CIKK

Vitarendezés

Az e szakasz alapján felmerülő kérdésekben egyik Fél sem hivatkozhat a tizennegyedik fejezetre (Vitarendezés).

E. SZAKASZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

3.16. CIKK

Kereskedelmi jogorvoslati együttműködési munkacsoport

(1) A munkacsoportokról szóló 15.3. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kereskedelmi jogorvoslati együttműködési munkacsoport a kereskedelmi jogorvoslati együttműködésben folytatott párbeszéd fóruma.

(2) A munkacsoport feladatai a következők:

a) a Fél tudásának és ismereteinek bővítése a másik Fél kereskedelmi jogorvoslati jogszabályai, politikái és gyakorlatai tekintetében;

b) e fejezet végrehajtásának felügyelete;

c) a Felek azon hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, amelyek a kereskedelmi jogorvoslati ügyekért felelősek;

d) fórum biztosítása a Felek részére a dömpingellenes intézkedésekkel, támogatásokkal és kiegyenlítő intézkedésekkel, valamint védintézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben folyatott információcseréhez;

e) fórum biztosítása a Felek részére a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb releváns témák megvitatására, ideértve a következőket:

i. a kereskedelmi jogorvoslatokkal kapcsolatos nemzetközi kérdések, ideértve a WTO dohai fordulóját is; és

ii. a Felek illetékes hatóságai által a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatok során alkalmazott gyakorlatok, mint például a "rendelkezésre álló tények" alkalmazása és a hitelesítési eljárások; és

f) együttműködés bármely olyan egyéb kérdésben, amelynek szükségességében a Felek megegyeznek.

(3) A munkacsoport szokásosan évente ülésezik, szükség esetén pedig bármelyik Fél kérésére további ülések hívhatók össze.

NEGYEDIK FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

4.1. CIKK

A TBT-megállapodás megerősítése

A felek megerősítik a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (a továbbiakban: TBT-megállapodás) meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalnak és azok ennek részét képezik.

4.2. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez a fejezet a TBT-megállapodásban meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem alkalmazandó a következőkre:

a) a kormányszervek által készített műszaki előírások az ilyen szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában; vagy

b) a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések.

(3) E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

4.3. CIKK

Közös együttműködés

(1) A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre úgy horizontális, mint ágazati szinteken.

(2) Kétoldalú együttműködésük során a Felek arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

a) a szabályozási együttműködés megerősítése például információ-, tapasztalat- és adatcsere, valamint tudományos és technikai együttműködés útján abból a célból, hogy fejlesszék műszaki előírásaik minőségét és színvonalát, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

b) a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások lehetőség szerinti egyszerűsítése;

c) ha a Felek megállapodnak, adott esetben - például nemzetközi szabvány hiányában - a szükségtelen eltérés elkerülése a szabályzatok és a megfelelőségértékelési eljárások megközelítése terén, valamint együttműködés a műszaki előírások lehetséges konvergenciája vagy összehangolása érdekében; és

d) a mérésüggyel, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködések fejlesztése és ösztönzése.

(3) Kérelem esetén a Fél megfelelően megvizsgálja a másik Fél által e fejezet előírásai szerint tett együttműködési javaslatokat.

4.4. CIKK

Műszaki előírások

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a TBT-megállapodásban foglalt jó szabályozási gyakorlatokat a lehető legjobban kihasználják. A Felek különösen a következőkben állapodnak meg:

a) teljesítik a Feleknek a TBT-megállapodásban foglalt átláthatósági kötelezettségeit;

b) a műszaki előírások alapjaként a releváns nemzetközi szabványokat használják, ideértve a megfelelőségértékelési eljárásokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok a kitűzött jogszerű célok eléréséhez nem megfelelő eszköznek vagy eredménytelen minősülnek, és ha a nemzetközi szabványokat nem használták alapként, a másik Fél kérésére válaszolva magyarázatot adnak arra, hogy ezeket a szabványokat miért ítélték a célok eléréséhez nem megfelelő vagy eredménytelen eszköznek;

c) ha a Fél műszaki előírást fogadott el vagy ezt javasolja, akkor a másik Fél kérelmére megadja a rendelkezésre álló információkat a műszaki előírás célját, jogalapját és indokoltságát illetően;

d) a műszaki előírásokra vonatkozó továbbfejlesztett információkat a másik Fél gazdasági szereplői számára átadó mechanizmusok létrehozása (ideértve a nyilvánosan elérhető honlap útján történő információszolgáltatást is), különös tekintettel az írott információk szolgáltatására, továbbá - adott esetben - kérés esetén indokolatlan késedelem nélküli írott iránymutatás nyújtása a saját műszaki előírásaiknak való megfelelésről a másik Fél vagy annak gazdasági szereplői részére;

e) megfelelő módon megvizsgálják a másik Fél véleményét, amennyiben a műszaki előírás fejlesztési folyamatának egy része nyilvános konzultáció tárgyát képezi, és kérés esetén írásbeli választ adnak a másik Fél által tett megjegyzésekre;

f) a TBT-megállapodással összhangban tett értesítések során az értesítést követően legalább 60 napot biztosítanak a másik Fél részére abból a célból, hogy a javaslatra írásbeli megjegyzéseket tegyen; és

g) elegendő időt biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatályba lépése között a másik Fél gazdasági szereplői számára az alkalmazkodáshoz, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ez fenyeget, és lehetőség esetén megfelelő módon megvizsgálják a véleményezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt kérelmeket.

(2) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a másik Fél gazdasági szereplői és egyéb érdekelt személyei olyan feltételekkel vehessenek részt a műszaki előírások fejlesztésére vonatkozó bármely formális nyilvános konzultációs eljárásban, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint a saját jogi vagy természetes személyei részére biztosított feltételek.

(3) Mindegyik Fél arra törekszik, hogy a műszaki előírásokat a területén egységesen és következetesen alkalmazza. Ha Korea olyan kereskedelmi kérdésről értesíti az EU-felet, amely az Európai Unió tagállamai jogalkotásának különbségeiből eredhet, és amelyről Korea úgy véli, hogy az nem összeegyeztethető az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, az EU-fél megtesz minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a kérdéssel rövid időn belül foglalkozzon.

4.5. CIKK

Szabványok

(1) A Felek ismételten megerősítik a TBT megállapodás 4.1. cikke szerinti kötelezettségeiket annak biztosítása érdekében, hogy szabványosítási testületeik elfogadják a TBT megállapodás 3. mellékletében található, a szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét, és megfeleljenek annak, és figyelembe vegyék az 1995. január 1-je óta a bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat (G/TBT/1/rev.8, 2002. május 23., IX. szakasz, a bizottság elvi határozata a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások fejlesztésére a megállapodás 2. és 5. cikkével, valamint 3. mellékletével kapcsolatban), amelyet a WTO-nak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottsága adott ki.

(2) A Felek vállalják, hogy információt cserélnek a következőkről:

a) szabványok alkalmazása a műszaki előírásokkal kapcsolatban;

b) egymás szabványosítási folyamatai és az, hogy milyen mértékben használnak nemzetközi szabványokat saját nemzeti és regionális szabványaik alapjaként; és

c) a valamely Fél által végrehajtott szabványosítási együttműködési megállapodások, például a harmadik felekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt szabványosítási kérdésekre vonatkozó információk.

4.6. CIKK

Megfelelőségértékelés és akkreditáció

(1) A Felek tudomásul veszik, hogy a másik Fél területén lefolytatott megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának elősegítésére számos mechanizmus áll rendelkezésre, ideértve a következőket:

a) a másik Fél területén található testületek által végzett, egyedi műszaki előírásokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodások;

b) a másik Fél területén található megfelelőségértékelési testületek minősítésére vonatkozó akkreditációs eljárások;

c) a másik Fél területén található megfelelőségértékelési testületek kormányzati kijelölése;

d) valamely Fél által a másik Fél területén lefolytatott megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elismerése;

e) önkéntes megegyezések az egyes Felek területén működő megfelelőségértékelési testületek között; és

f) a szállító megfelelőségi nyilatkozatának az importáló Fél általi elfogadása.

(2) Különös tekintettel a fenti szempontokra, a Felek vállalják a következőket:

a) fokozzák az információcserét az ilyen és hasonló mechanizmusokról annak érdekében, hogy ösztönözzék a megfelelőségértékelési eredmények elfogadását;

b) információt cserélnek a megfelelőségértékelési eljárásokról, különösen az egyes termékekre vonatkozó adott megfelelőségértékelési eljárások kiválasztása során használt kritériumokról;

c) információt cserélnek az akkreditációs politikáról és megvizsgálják, hogyan használhatók fel legjobban a nemzetközi akkreditációs szabványok és a Felek akkreditációs testületeinek részvételével kötött nemzetközi megállapodások, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum mechanizmusai útján; és

d) a TBT megállapodás 5.1.2 cikkével összhangban, a szükségesnél nem szigorúbb megfelelőségértékelési eljárásokat követelnek meg.

(3) A 4.4. cikk szerinti műszaki előírások fejlesztése és elfogadása tekintetében kialakított alapelveket és eljárásokat - figyelemmel a kereskedelmet szükségtelenül akadályozó korlátok elkerülésére és az átláthatóság, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének biztosítására - a kötelező megfelelőségértékelési eljárásokra szintén alkalmazni kell.

4.7. CIKK

Piacfelügyelet

A Felek vállalják, hogy eszmecserét folytatnak a piacfelügyelettel és a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos nézeteikről.

4.8. CIKK

Megfelelőségértékelési díjak

A Felek ismételten megerősítik a TBT-megállapodás 5.2.5. cikke szerinti azon kötelezettségeiket, hogy az importált termékek kötelező megfelelőségértékelésének a díjai méltányosak lesznek figyelemmel a hasonló nemzeti származású vagy más országokból származó termékek megfelelőségértékelésének díjaira, tekintetbe véve a kérelmező és a megfelelőségértékelő testület létesítményei elhelyezkedési különbségeiből eredő kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, és vállalják, hogy ezt az elvet az e fejezet hatálya alá tartozó területeken alkalmazzák.

4.9. CIKK

Jelölés és címkézés

(1) A Felek tudomásul veszik a TBT-megállapodás 1. melléklete (1) bekezdésének azon rendelkezését, amely szerint a műszaki előírás tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményekkel, és megállapodnak, hogy ha műszaki előírásaik kötelező jelölést vagy címkézést tartalmaznak, akkor figyelembe veszik a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglalt elveket, miszerint a műszaki előírások készítése nem célozhatja azt, illetve nem járhat olyan eredménnyel, amely szükségtelenül akadályozza a nemzetközi kereskedelmet, és jogos cél elérése érdekében a szükségesnél nagyobb mértékben nem korlátozhatják a kereskedelmet.

(2) A Felek különösen megegyeznek abban, hogy ha egy Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő,

a) a Fél arra törekszik, hogy a minimálisra csökkentse az olyan jelölési és címkézési követelményeket, amelyek nem a termék fogyasztói vagy használói számára relevánsak. Ha a címkézést más célból, például adózási célból írják elő, akkor az ilyen követelményt olyan módon kell meghatározni, hogy az jogszerű cél elérése érdekében a szükségesnél nagyobb mértékben ne korlátozza a kereskedelmet;

b) a Fél meghatározhatja a címkék vagy jelölések formáját, de ebben a tekintetben nem írhat elő semmiféle előzetes jóváhagyást, regisztrációt vagy igazolást. Ez a rendelkezés nem érinti a Fél azon jogát, hogy előírja a címkén vagy a jelölésen feltüntetendő egyedi információ előzetes jóváhagyását a vonatkozó belföldi szabályozás fényében;

c) ha a Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószámot használatát írja elő, akkor a Fél köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni;

d) a Fél szabadon előírhatja, hogy a jelölésen vagy a címkén található információ egy meghatározott nyelven íródjon. Ha létezik a Felek által elfogadott nemzetközi nómenklatúrarendszer, akkor az is használható. Más nyelvek egyidejű használata nem tilos, feltéve hogy a más nyelveken írt információ azonos a meghatározott nyelven írttal, vagy a további nyelven írt információ nem minősül félrevezető nyilatkozatnak a termék tekintetében; és

e) azokban az esetekben, ha a Fél úgy ítéli meg, hogy a TBT-megállapodás szerinti jogszerű célokat ezzel nem veszélyezteti, arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag kapcsolódók helyett elfogadja a nem állandó, illetve a leválasztható címkéket, vagy a kísérő dokumentációban található jelölést illetve címkézést.

4.10. CIKK

Koordinációs mechanizmus

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy TBT-koordinátorokat neveznek ki és megfelelően tájékoztatják a másik Felet a TBT-koordinátor személyének megváltozásáról. A TBT-koordinátorok kötelesek együtt munkálkodni e fejezet végrehajtása és a Felek közötti együttműködés előmozdítása érdekében minden olyan kérdésben, amely e fejezet hatálya alá tartozik.

(2) A koordinátor feladatai a következők:

a) figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és alkalmazását, haladéktalanul köteles minden olyan kérdéssel foglalkozni, amelyet valamelyik Fél a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztésével, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban felvet, és bármelyik Fél kérésére köteles konzultálni az e fejezet alapján felmerülő bármely kérdésről;

b) fokozza az együttműködést a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztése és javítása terén;

c) lehetőség szerint szabályozási párbeszédeket szervez, összhangban a 4.3. cikkel;

d) munkacsoportok létrehozását szervezi meg, amelyekben tagként vagy tanácsadóként részt vehetnek nem kormányzati szakértők, a Felek kölcsönös megállapodása alapján;

e) információt cserél a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon; és

f) felülvizsgálja ezt a fejezetet a TBT-megállapodás esetleges továbbfejlesztésének fényében.

(3) A koordinátorok egymással bármilyen olyan, megegyezés szerinti módon kommunikálhatnak, amely a feladataik hatékony és eredményes ellátásához megfelelő.

1 E megállapodás alkalmazásában áru a 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, ha ez a megállapodás eltérően nem rendelkezik.

2 A Felek tudomásul veszik, hogy ez a meghatározás nem érinti azt az elbánást, amelyet a Felek a WTO-megállapodással összhangban a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján biztosíthatnak.

ÖTÖDIK FEJEZET

ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

5.1. CIKK

Célkitűzés

(1) E fejezet célja az, hogy minimalizálja az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait, miközben védi az emberi, állati és növényi életet és egészséget a Felek területein.

(2) Ez a fejezet fokozni kívánja továbbá a Felek közötti együttműködést az állatjólléti kérdésekben, figyelemmel például a Felek állattartási ágazatainak feltételeire és más tényezőkre.

5.2. CIKK

Hatály

Ez a fejezet a Fél valamennyi olyan állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a Felek közötti kereskedelmet.

5.3. CIKK

Fogalommeghatározás

E fejezet alkalmazásában az állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedés az SPS-megállapodás A. mellékletének (1) bekezdésében meghatározott bármely intézkedést jelenti.

5.4. CIKK

Jogok és kötelezettségek

A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

5.5. CIKK

Átláthatóság és információcsere

A Felek

a) átláthatóságra törekednek a kereskedelemre vonatkozó állat-egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések terén;

b) fokozzák az egyes Felek állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését;

c) információt cserélnek az olyan állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, amelyek érintik, vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, annak érdekében, hogy ezeknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják; és

d) a Fél kérésére tájékoztatást adnak arról, milyen követelmények vonatkoznak bizonyos termékek importjára.

5.6. CIKK

Nemzetközi szabványok

A Felek

a) az egyik Fél kérésére együttműködnek abban, hogy kialakítsák a nemzetközi szabványok alkalmazásának közös értelmezését azokon a területeken, amelyek érintik vagy érinthetik a közöttük folyó kereskedelmet, hogy a közöttük folyó kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálják; és

b) együttműködnek a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kialakításában.

5.7. CIKK

Importkövetelmények

(1) Egy Fél általános importkövetelményei a másik Fél teljes területére vonatkoznak.

(2) További egyedi importkövetelmények állapíthatók meg az exportáló Félre vagy annak részeire az exportáló Fél vagy annak egy része állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi helyzete alapján, az importáló Fél megállapítása szerint, az SPS-megállapodással, a Codex Alimentarius Bizottság, az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) iránymutatásaival és szabványaival összhangban.

5.8. CIKK

Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések

(1) A Felek elfogadják a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, és kialakítják az ilyen területek elismerésére vonatkozó megfelelő eljárásokat, figyelemmel minden vonatkozó nemzetközi szabványra, iránymutatásra vagy ajánlásra.

(2) Az ilyen területek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint például a földrajzi fekvés, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi ellenőrzése.

(3) A Felek szoros együttműködést alakítanak ki a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása terén azzal a céllal, hogy az egyes Felek által követett, az ilyen területek meghatározására irányuló eljárásokban bizalmuk kiépüljön. A Felek arra törekednek, hogy ezt a bizalomépítő tevékenységet az e megállapodás hatályba lépésétől számított körülbelül két éven belül befejezzék. A bizalomépítő együttműködés sikeres megvalósítását az 5.10. cikkben említett Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság erősíti meg.

(4) Az ilyen területek meghatározása során az importáló Fél az exportáló Fél vagy annak bizonyos részei állat- vagy növény-egészségügyi helyzetére vonatkozó saját megállapításait elvben az exportáló Fél által szolgáltatott információkra alapozza, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, és figyelembe veszi az exportáló Fél által végzett meghatározást. Ebben az összefüggésben, ha a Fél nem fogadja el a másik Fél által végzett meghatározást, a meghatározást el nem fogadó Fél köteles indokolást adni és konzultációkat kezdeni.

(5) Az exportáló Fél köteles a szükséges bizonyítékokat szolgáltatni annak érdekében, hogy az importáló Fél számára tényszerűen igazolja, hogy az ilyen területek a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes, illetve a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, ésszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.

5.9. CIKK

Állatjólléti együttműködés

A Felek

a) kicserélik információ-, szakértelem- és tapasztalatcserét folytatnak az állatjóllét területén, és e tevékenységekre nézve munkatervet fogadnak el; és

b) a nemzetközi fórumokon együttműködnek az állatjólléti szabványok kialakításában, különösen az állatok kábítása és vágása tekintetében.

5.10. CIKK

Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság

(1) A szakbizottságokról szóló 15.2. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott Állategészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság

a) kialakítja az e fejezet végrehajtásához szükséges eljárásokat vagy intézkedéseket;

b) figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtásának előrehaladását;

c) megerősíti az 5.8. cikk (3) bekezdésében említett bizalomépítő tevékenység sikeres megvalósítását;

d) eljárásokat dolgoz ki az állati eredetű termékek létesítményeinek, és, adott esetben, a növényi eredetű termékek termelőhelyének jóváhagyására; és

e) fórumot biztosít bizonyos állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásából eredő problémák megvitatására, a kölcsönösen elfogadható alternatívák elérése érdekében. Ebben az összefüggésben a bizottságot a konzultációk lefolytatása céljából a Fél kérésére sürgősséggel kell összehívni.

(2) A bizottság a Felek képviselőiből áll és évente egyszer ülésezik egy kölcsönösen elfogadható időpontban. Az ülések helyéről szintén kölcsönösen kell megállapodni. A napirendről az ülés előtt kell megegyezni. A levezető elnök személyét a Felek felváltva biztosítják.

5.11. CIKK

Vitarendezés

Az e fejezet alapján felmerülő kérdésben egyik Fél sem hivatkozhat a tizennegyedik fejezetre (Vitarendezés).

HATODIK FEJEZET

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE

6.1. CIKK

Célkitűzések és elvek

Abból a célból, hogy kétoldalú és többoldalú alapon megkönnyítsék a kereskedelmet és elősegítsék a vámügyi együttműködést, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hogy az import-, export- és árutovábbítási követelményeiket és eljárásaikat a következő célkitűzések és elvek alapján fogadják el és alkalmazzák:

a) annak biztosítása érdekében, hogy az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások hatékonyak és arányosak legyenek;

i. mindegyik Fél gyorsított vámeljárásokat fogad el vagy tart fenn úgy, hogy fenntartja a megfelelő vámellenőrzést és kiválasztási eljárásokat;

ii. az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások nem lehetnek az adminisztráció szempontjából megterhelőbbek vagy a kereskedelmet jobban korlátozók, mint amennyire az a jogszerű célok elérése érdekében szükséges;

iii. mindegyik Fél minimális dokumentáció mellett biztosítja a vámkezelést, és az elektronikus rendszereket a vámügyfelek részére hozzáférhetővé teszi;

iv. mindegyik Fél olyan információtechnológiát használ, amely felgyorsítja az áruk forgalomba hozatalát;

v. mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a határellenőrzésben részt vevő vámhatóságai és vámszervei - ideértve az import-, export- és árutovábbítási ügyeket -, együttműködjenek és összehangolják tevékenységüket, és

vi. mindegyik Fél úgy rendelkezik, hogy a vámügynökök használata opcionális.

b) az import-, export- és árutovábbítási követelmények és eljárások olyan nemzetközi kereskedelmi és vámeszközökön és szabványokon alapulnak, amelyeket a Felek elfogadtak;

i. a nemzetközi kereskedelmi és vámeszközök és szabványok képezik az import-, export-és árutovábbítási követelmények és eljárások alapját amennyiben léteznek ilyen eszközök és szabványok, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok a kitűzött jogszerű célok elérésére nézve nem megfelelő vagy eredménytelen eszköznek minősülnek; és

ii. az adatkövetelményeket és -folyamatokat fokozatosan fogják használni és alkalmazni, a Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: WCO) vámadatmodelljével, valamint a kapcsolódó WCO-ajánlásokkal és -iránymutatásokkal összhangban;

c) a követelmények és az eljárások átláthatók és kiszámíthatók legyenek az importőrök, az exportőrök és más érdekelt felek számára;

d) mindegyik Fél kellő időben konzultál a kereskedelmi közösség képviselőivel és más érdekelt felekkel, ideértve a jelentős új vagy módosított követelményekkel vagy eljárásokkal kapcsolatos konzultációkat is, azok elfogadása előtt;

e) kockázatkezelési elveket és eljárásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a figyelmet érdemlő ügyletekre összpontosítsák a megfelelési erőfeszítéseket;

f) mindegyik Fél együttműködik és információcserét folytat annak érdekében, hogy elősegítse az e megállapodás alapján elfogadott kereskedelemkönnyítési intézkedések alkalmazását és az azoknak való megfelelést; és

g) a kereskedelemkönnyítő intézkedések nem hátráltathatják az olyan jogszerű szakpolitikai célok megvalósítását, mint a nemzetbiztonság, az egészség és a környezet védelme.

6.2. CIKK

Áruk kiadása

(1) Mindegyik Fél egyszerűsített és hatékony vám- és egyéb, a kereskedelemmel összefüggő követelményeket és eljárásokat fogad el és alkalmaz a Felek közötti kereskedelem könnyítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy vámhatóságai, határőrizeti szervei és más illetékes hatóságai olyan követelményeket és eljárásokat alkalmazzanak, amelyek:

a) olyan határidőn belül biztosítják az áruk kiadását, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a vám- és a kereskedelemmel összefüggő egyéb jogszabályaiknak és formalitásaiknak. Mindegyik Fél lépéseket tesz a kiadási idő további csökkentése érdekében;

b) lehetőséget biztosítanak az információk előzetes elektronikus benyújtására és végleges feldolgozására az áruk fizikai beérkezése előtt ("érkezés előtti feldolgozás"), annak érdekében, hogy az áruk a beérkezéskor kiadhatók legyenek;

c) lehetővé teszik az importőrök számára, hogy elérjék az áruknak a vámkezelés alóli kiadását azt megelőzően - és azt nem érintve -, hogy a vámhatóságuk végleges döntést hozna az alkalmazandó vámok, adók és díjak tekintetében1; és

d) lehetővé teszi az áruk szabad forgalomba bocsátását az érkezési helyen anélkül, hogy azokat ideiglenesen raktárba vagy más létesítményekbe szállítanák.

6.3. CIKK

Egyszerűsített vámeljárás

A Felek az olyan kereskedők vagy gazdasági szereplők esetén, akik a Fél által meghatározott egyedi feltételeknek megfelelnek, egyszerűsített import- és exporteljárások alkalmazására törekednek, különösen az áruk gyorsított kiadása és vámkezelése terén, ideértve az előzetes elektronikus kérelmezést és az információk feldolgozását a szállítmányok fizikai beérkezése előtt, a fizikai vizsgálatok ritkítását és a kereskedelem megkönnyítését, például minimális dokumentációt igénylő egyszerűsített nyilatkozatok alkalmazásával.

6.4. CIKK

Kockázatkezelés

Mindegyik Fél köteles a kockázatelemzés céljából kockázatkezelési rendszereket alkalmazni, a lehetőség szerinti mértékben elektronikus módon, annak érdekében, hogy a vámhatóságait felkészítse arra, hogy azok a magas kockázatú árukra összpontosítsák az ellenőrzési tevékenységeiket és így egyszerűsítsék az alacsony kockázatú áruk vámkezelését és mozgását. Mindegyik Fél köteles a saját kockázatkezelési eljárásaiban alkalmazni a felülvizsgált 1999. évi, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Kiotói Egyezmény) és a WCO kockázatkezelési iránymutatásait.

6.5. CIKK

Átláthatóság

(1) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy vámügyi és a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb törvényei, rendeletei, valamint általános igazgatási eljárásai és más követelményei, ideértve a díjakat és terheket, késedelem nélkül hozzáférhetőek legyenek minden érdekelt fél számára egy hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá adott esetben egy hivatalos honlapon is.

(2) Mindegyik Fél köteles kijelölni vagy fenntartani egy vagy több felvilágosító és tájékoztató pontot, amely(ek) az érintett feleknek a vámügyekkel és a kereskedelemmel összefüggő más ügyekkel kapcsolatos kérdéseivel foglalkozik (foglalkoznak).

(3) Mindegyik Fél konzultációt folytat a kereskedelmi közösség és más érdekelt felek képviselőivel, és tájékoztatást nyújt a részükre. Az ilyen konzultációk és tájékoztatások kiterjednek a jelentős új, vagy módosított követelményekre és eljárásokra, és az elfogadásuk előtt lehetőséget kínálnak az ezekkel kapcsolatos megjegyzések megtételére.

6.6. CIKK

Előzetes rendelkezések

(1) A kereskedők kérelmére mindegyik Fél köteles - törvényeivel és rendeleteivel összhangban -a tarifális besorolással, a származással vagy a Fél döntése szerinti más ilyen kérdésekkel kapcsolatos előzetes írásbeli rendelkezéseket kiadni vámhatóságai útján azt megelőzően, hogy az árukat a területére importálnák.

(2) A törvényeiben és rendeleteiben foglalt bizalmas adatkezelési követelményekre figyelemmel mindegyik Fél közzéteszi - például az Interneten - a tarifális besorolással és a Fél döntése szerinti más ilyen kérdésekkel kapcsolatos előzetes rendelkezéseit.

(3) A kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek kétoldalú párbeszédükben rendszeresen jelzik az (1) és (2) bekezdésekben említett ügyekre vonatkozó jogszabályaik változásait.

6.7. CIKK

Fellebbezési eljárások

(1) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a vámügyekkel, valamint az egyéb import-, export- és árutovábbítási követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos döntései tekintetében azok a személyek, akikre ezek a döntések vonatkoznak, lehetőséget kapjanak az ilyen döntések elleni felülvizsgálat kérelmezésére vagy fellebbezésre. A Fél előírhatja azt, hogy a fellebbezést először ugyanaz a szerv, annak felügyeleti hatósága vagy egy igazságügyi hatóság tárgyalja, mielőtt egy felsőbb független testület, amely lehet igazságügyi hatóság vagy közigazgatási törvényszék, felülvizsgálná.

(2) A termelő vagy az exportőr a felülvizsgálatot végző hatóságnak a gyártóhoz vagy az exportőrhöz intézett kérésére közvetlenül a közigazgatási felülvizsgálatot végző Fél részére adhat tájékoztatást. Az információt szolgáltató exportőr vagy termelő kérheti a közigazgatási felülvizsgálatot végző Féltől az információ bizalmas kezelését, törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

6.8. CIKK

Bizalmas kezelés

(1) A Fél személyei vagy hatóságai által a másik Fél hatóságai részére az e fejezet rendelkezéseivel összhangban szolgáltatott bármely információt bizalmas vagy korlátozott jellegű információként kell kezelni, az egyes Felek vonatkozó törvényeitől és rendeleteitől függően. Az információra hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és rendeletei szerinti hasonló információkra kiterjedő védelmet élvez.

(2) Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az adatot fogadó Fél vállalja, hogy ezeket az adatokat legalább ugyanolyan szintű védelemben részesíti, mint ami az adatokat küldő Félnél megfelel az adott esetre vonatkozó védelemnek. Az adatot szolgáltató személy nem írhat elő olyan követelményeket, amelyek szigorúbbak, mint amelyek a saját joghatósága alatt alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdésben említett információt a fogadó Fél hatóságai az adatot szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül nem használhatják fel más célra, mint amelyre azt szolgáltatták.

(4) Az adatot szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül az (1) bekezdésben említett információ nem tehető közzé és egyéb módon sem hozható más személy tudomására, kivéve, ha az információt átvevő Fél törvényei és rendeletei bírósági eljárásokkal kapcsolatban ezt előírják, vagy erre felhatalmazást adnak. Az információt szolgáltató személyt az ilyen információátadásról - lehetőség szerint előzetesen - értesíteni kell.

(5) Ha egy Fél hatósága e fejezet rendelkezései szerint kér információt, akkor köteles tájékoztatni a megkeresett személyt a bírósági eljárásokkal kapcsolatos információadási kötelezettség minden lehetőségéről.

(6) Az információt kérő Fél - ha csak másként nem egyezik meg az információt adó személlyel -lehetőség szerint az adott Fél törvényei és rendeletei szerint rendelkezésére álló valamennyi intézkedést felhasználja az információ bizalmas jellegének fenntartására, és harmadik fél vagy más hatóság általi információkiadás iránt benyújtott kérelem esetén biztosítja a személyes adatok védelmét.

6.9. CIKK

Díjak és terhek

A behozatallal vagy kivitellel kapcsolatban kivetett bármely jellegű díjak és terhek, amelyek nem minősülnek vámnak, és a vám 2.3. cikk szerinti meghatározása (Vám) alól kizárt tételek tekintetében:

a) díjak és terhek csak a kérdéses importtal vagy exporttal kapcsolatosan nyújtott szolgáltatások vagy az ilyen import vagy export végzéséhez szükséges valamely formalitás miatt szabhatók ki;

b) a díjak és terhek nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás hozzávetőleges költségeit;

c) a díjak és terhek kiszámítása nem történhet ad valorem alapon;

d) díjak és terhek nem szabhatók ki konzuli szolgáltatásokkal kapcsolatban;

e) a díjakra és terhekre vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá - adott esetben - hivatalos honlapon történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj vagy teher indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat és terheket, valamint, azt, mikor és hogyan kell a fizetést teljesíteni; és

f) új vagy módosított díjak és terhek nem vethetők ki mindaddig, amíg az e) pont szerinti információt nem tették közzé és az nem elérhető.

6.10. CIKK

Szállítás előtti ellenőrzés

Egyik Fél sem írja elő szállítás előtti ellenőrzés használatát vagy azzal egyenértékű intézkedést.

6.11. CIKK

Vámkezelés utáni ellenőrzés

Mindegyik Fél biztosítja a kereskedők számára annak lehetőségét, hogy élvezzék a hatékony vámkezelés utáni ellenőrzések alkalmazásából fakadó előnyöket. A vámkezelés utáni ellenőrzések alkalmazása nem járhat a kereskedőkre nézve felhatalmazás nélküli vagy indokolatlan követelményekkel vagy terhekkel.

6.12. CIKK

Vámérték-megállapítás

A vámérték-megállapítási megállapodást - a vámérték-megállapítási megállapodás 20. cikkében és a III. melléklete (2)-(4) bekezdéseiben foglalt fenntartások és opciók nélkül -e megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.

6.13. CIKK

Vámügyi együttműködés

(1) A Felek fokozzák a vámügyi és az azzal kapcsolatos ügyekben folyó együttműködésüket.

(2) A Felek vállalják, hogy a vámügyekben a kereskedelmet könnyítő lépéseket tesznek, figyelemmel az ebben az összefüggésben a nemzetközi szervezetek által elvégzett munkára. Ez tartalmazhatja új vámeljárások tesztelését is.

(3) A Felek megerősítik elkötelezettségüket az áruk jogszerű mozgásának megkönnyítése iránt, és szakmai információkat cserélnek a vámtechnikák és -eljárások, valamint a számítógépes rendszerek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekről, összhangban e megállapodás rendelkezéseivel.

(4) A Felek kötelezettséget vállalnak a következőkre:

a) a vámokkal kapcsolatos ügyekben, az áruk importálása, exportálása és az árutovábbítás területén a nemzetközi szabványokkal összhangban a kereskedelemben használt dokumentáció és adatelemek összehangolására törekednek, a kereskedelem áramlásának előmozdítása céljából.

b) fokozzák az együttműködést vámlaboratóriumaik és tudományos intézményeik között, és együttműködnek a vámlaboratóriumi módszereik összehangolása érdekében;

c) a vámszemélyzet cseréje;

d) a vámügyekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó képzési programok közös szervezése a vámeljárásokban közvetlenül résztvevő tisztviselők részére;

e) a kereskedelmi és üzleti közösségekkel való kommunikáció hatékony mechanizmusainak kialakítása;

f) a lehető legnagyobb mértékű segítség nyújtása egymás részére a preferenciális elbánásban részesülő importált áruk tarifális besorolása, értékelése és származásának megállapítása terén;

g) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatóságok általi erős és hatékony érvényesítésének előmozdítása az importálás, az exportálás, az újrakivitel, az árutovábbítás, az átrakás és más vámeljárások tekintetében, különös tekintettel a hamisított árukra; és

h) a kereskedelem megkönnyítése mellett növelik a bárhonnan származó olyan tengeri konténeres és egyéb szállítmányok biztonságát, amelyeket a Felek területére importálnak, és ott átrakásuk vagy továbbításuk történik. A Felek megállapodnak abban, hogy a fokozott és kiszélesített együttműködés célkitűzései többek között az alábbiak:

i. együttműködés a nemzetközi kereskedelem logisztikai lánca biztosításának vámmal kapcsolatos oldalai megerősítésében; és

ii. az álláspontok lehetőség szerinti legteljesebb egyeztetése bármely multilaterális fórumon, ahol a szállítótartályok biztonságával kapcsolatos kérdések megfelelőképpen felvethetők és megvitathatók.

(5) A Felek elismerik, hogy technikai együttműködésük alapvetően fontos az ebben a megállapodásban meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés elősegítése és a kereskedelem megkönnyítése magas szintjének elérése érdekében. A Felek a vámhatóságaik útján megegyeznek egy olyan technikai együttműködési program kialakításában, amely kölcsönös megállapodással meghatározott feltételekkel a vámügyi és vámmal kapcsolatos területeken megvalósítandó együttműködési intézkedések köréről, időkeretéről és költségeiről szól.

(6) A Felek a megfelelő vámigazgatási szerveik és a határőrizettel kapcsolatos más hatóságaik útján áttekintik a kereskedelem könnyítésére vonatkozó nemzetközi kezdeményezéseket, ideértve többek között a WTO és a WCO releváns tevékenységét annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a további közös fellépés megkönnyítené a Felek közötti kereskedelmet, és népszerűsítik a Felek közös többoldalú célkitűzéseit. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy, ahol lehetséges, közös álláspontokat alakítsanak ki a nemzetközi szervezetekben a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése terén, különösen a WTO és a WCO keretében.

(7) A Felek segítik egymást e fejezet, a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv, és vonatkozó vámtörvényeik és -rendeleteik végrehajtásában és érvényesítésében.

6.14. CIKK

Kölcsönös igazgatási segítség vámügyekben

(1) A Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben, a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyvben foglalt rendelkezésekkel összhangban.

(2) E megállapodás alapján egyik Fél sem hivatkozhat a tizennegyedik fejezetre (Vitarendezés) a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyv 9.1. cikkének hatálya alá tartozó ügyekben.

6.15. CIKK

Vámügyi kapcsolattartó pontok

(1) A Felek megosztják az e fejezet és a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv alapján felmerülő kérdésekben kijelölt kapcsolattartó pontok listáját.

(2) A kapcsolattartó pontok arra törekednek, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó operatív ügyeket konzultációk útján oldják meg. Ha egy ügy nem oldható meg a kapcsolattartó pontokon keresztül, az ügyet az ebben a fejezetben említett Vámügyi Bizottság elé kell utalni.

6.16. CIKK

Vámügyi Bizottság

(1) A szakbizottságokról szóló 15.2. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott Vámügyi Bizottság gondoskodik e fejezet, a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv és a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyv megfelelő működéséről. Az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben a Kereskedelmi Bizottságról szóló 15.1. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott Kereskedelmi Bizottságnak tesz jelentést.

(2) A Vámügyi Bizottság a Feleknek a vámügyi együttműködésért és a kereskedelem könnyítésért felelős vám- és egyéb illetékes hatóságai képviselőiből áll, és feladata a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyv, valamint a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyv alkalmazása.

(3) A Vámügyi Bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, és évente ülésezik, az ülés helyének a Felek közötti váltakozásával.

(4) A Fél kérésére a Vámügyi Bizottság ülést tart annak érdekében, hogy megvitasson és megpróbáljon megoldani minden olyan vitát, amely a Felek között felmerülhet az olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek ezzel a fejezettel, a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyvvel, valamint a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyvvel függnek össze, ideértve a kereskedelem könnyítését, a tarifális besorolást, az áruk származását és a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítséget, különösen a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyv 7. és 8. cikkével kapcsolatban.

(5) A Vámügyi Bizottság meghozza a közös célkitűzések elérése, továbbá az ebben a fejezetben, a "származó termékek" meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó jegyzőkönyvben, valamint a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyvben létrehozott mechanizmusok megbízható működése érdekében szükségesnek tartott határozatokat, ajánlásokat vagy véleményeket fogad el.

1 A Fél előírhatja az importőr számára, hogy elégséges biztosítékot nyújtson kezesség, letét vagy más olyan megfelelő eszköz formájában, amely fedezetet nyújt az áruk importjával kapcsolatos vámok, adók és díjak végleges befizetésére.

HETEDIK FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM, LETELEPEDÉS ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

A. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

7.1. CIKK

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

(1) A Felek, ismételten megerősítve a WTO-megállapodás alapján fennálló vonatkozó jogaikat és kötelezettségeiket, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem és a letelepedés fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

(2) E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmaz a kormányzati beszerzések tekintetében.

(3) Ez a fejezet nem vonatkozik a Fél által nyújtott támogatásokra, ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást is.

(4) E fejezettel összhangban mindegyik Fél fenntartja a szabályozáshoz való jogát és arra vonatkozó jogát, hogy új szabályozásokat vezessen be a jogszerű politikai célok megvalósítása érdekében.

(5) Ez a fejezet nem vonatkozik a Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem vonatkozik az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.

(6) E fejezet egy rendelkezése sem akadályozza meg a Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek határai sértetlenségének védelméhez, és a természetes személyek határain át történő szabályszerű mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket az ebben a fejezetben és annak mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint1.

7.2. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) intézkedés: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási fellépés formájában vagy bármely egyéb módon;

b) a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés: olyan intézkedés, amelynek az elfogadója;

i. központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság; és

ii. nem kormányzati szerv a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;

c) személy: természetes vagy jogi személy;

d) természetes személy: koreai állampolgár vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, államának vonatkozó jogszabályai szerint;

e) jogi személy: bármely, a vonatkozó jogszabályok szerint szabályszerűen alapított vagy más módon szervezett, profitorientált vagy egyéb jogi személy, amely lehet magán-, vagy kormányzati tulajdonban, ideértve bármely társaságot, trösztöt, személyegyesítő társaságot, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy egyesületet;

f) a Fél területén letelepedett jogi személy:

i. az Európai Unió valamely tagállama vagy Korea jogszabályaival összhangban létrehozott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetésének helye2 vagy gazdasági tevékenységének elsődleges központja Koreában vagy olyan területen található, ahol az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó. Amennyiben a jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése van Koreában vagy olyan területen, ahol az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, akkor nem minősül az Európai Unióban vagy Koreában letelepedett jogi személynek, kivéve, ha jelentős üzleti tevékenységet3 végez Koreában vagy azon a területen, ahol az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó; vagy

ii. a 7.9. cikk a) pontja szerinti letelepedés esetén, az EU-fél vagy Korea területén letelepedett természetes vagy jogi személyek tulajdonában álló vagy általuk ellenőrzött, az i. alpontban megjelölt jogi személy.

Jogi személy:

i. az EU-fél vagy Korea személyeinek tulajdonában áll, ha vagyoni részesedésének több, mint 50 %-a ténylegesen az EU-fél vagy Korea személyeinek tulajdonában van;

ii. valamely Fél személyeinek irányítása alatt áll, amennyiben irányítja azt vagy irányítása alatt van; vagy amikor a szóban forgó személy és a másik személy mindketten egy harmadik irányítása alatt állnak;

iii. más személyhez kapcsolt, ha a másik személyt ellenőrzi vagy az ellenőrzi a jogi személyt; illetve, ha a jogi személy és a másik személyt egyaránt ugyanaz a személy ellenőrzi;

g) Az f) ponttól eltérve, az EU-fél vagy Korea területén kívül letelepedett és az Európai Unió valamely tagállamának vagy Koreának állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságokra szintén vonatkozik ez a megállapodás, amennyiben hajóik az Európai Unió adott tagállamának vagy Koreának a jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Európai Unió tagállamának vagy Koreának a lobogója alatt hajóznak4;

h) gazdasági integrációs megállapodás: a szolgáltatáskereskedelmet és a letelepedést lényegesen liberalizáló megállapodás, összhangban a WTO-egyezménnyel, különösen a GATS V. és Va. cikkeivel;

i) repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból, és nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;

j) számítógépes helyfoglalási rendszerrel (a továbbiakban: CRS) kapcsolatos szolgáltatások: számítógépes rendszerek által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek információkat tartalmaznak a légi fuvarozók menetrendjéről, elérhetőségéről, díjairól és díjszabásáról, és amelyeken keresztül foglalások végezhetők vagy jegyek bocsáthatók ki;

k) légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és a forgalmazást is. Ezek a tevékenységek nem tartalmazzák a légiközlekedési szolgáltatások árképzését, sem az alkalmazandó feltételeket; és

l) szolgáltatás nyújtója: bármely személy, aki szolgáltatásokat nyújt vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani, ideértve a befektetőt is.

7.3. CIKK

A Szolgáltatáskereskedelemmel, Letelepedéssel és Elektronikus Kereskedelemmel Foglalkozó Bizottság

(1) A szakbizottságokról szóló 15.2. cikk (1) bekezdése szerint megalakult Szolgáltatáskereskedelemmel, Letelepedéssel és Elektronikus Kereskedelemmel Foglalkozó Bizottság a Felek képviselőiből áll. A Felek fő képviselője a bizottságban azon hatóságuk tisztségviselője, amely e fejezet végrehajtásáért felelős.

(2) A bizottság

a) felügyeli és értékeli e fejezet végrehajtását;

b) megvizsgálja az ezzel a fejezettel kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket valamely Fél utal elé; és

c) lehetőséget nyújt az illetékes hatóságok számára a prudenciális intézkedésekkel kapcsolatos információcserére a 7.46. cikkre tekintettel.

B. SZAKASZ

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

7.4. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez a szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbi kivételekkel:

a) audiovizuális szolgáltatások5;

b) nemzeti tengeri kabotázs; és

c) nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i. repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások;

ii. légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii. CRS szolgáltatások; és

iv. egyéb, a légiközlekedési szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások, például földi kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatások, légi jármű légi személyzettel együtt történő bérbevételével kapcsolatos bérleti szolgáltatások és repülőtér-irányítási szolgáltatások.

(2) A szolgáltatások határon átnyúló szolgáltatását érintő intézkedések közé tartoznak az alábbiakat érintő intézkedések:

a) a szolgáltatással összefüggő előállítás, terjesztés, marketing, értékesítés és kiszállítás;

b) szolgáltatás vásárlása, kifizetése vagy használata;

c) szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan olyan hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy ilyenek használata, amelyeket a Feleknek nyilvánosan kell nyújtani; és

d) a másik Fél szolgáltatójának a Fél területén való jelenléte.

(3) E szakasz alkalmazásában:

a) határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás: olyan szolgáltatásnyújtás, amely

i. egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul; és

ii. az egyik Fél területén valósul meg a másik Fél fogyasztója részére;

b) szolgáltatás: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével; és

c) az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versenyben nyújtanak.

7.5. CIKK

Piacra jutás

(1) A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illetően mindegyik Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amelyet a 7-A. mellékletben szereplő egyedi kötelezettségvállalások szerinti feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

(2) A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségek által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél, sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem hoz meg, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, kivéve, ha a 7-A. melléklet másképp rendelkezik:

a) a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján6;

b) a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; és

c) a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján7.

7.6. CIKK

Nemzeti elbánás

(1) Azon ágazatokban, amelyekre vonatkozóan a piacra jutási kötelezettségvállalások a 7-A. mellékletben szerepelnek az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel a másik fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

(2) A Fél az (1) bekezdésben foglalt követelményt úgy is teljesítheti, hogy egy másik fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

(3) A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél saját szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

(4) Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtani azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

7.7. CIKK

A kötelezettségvállalásokat tartalmazó jegyzékek

(1) Az egyes Felek által e fejezet alapján liberalizált ágazatokat, valamint - fenntartások révén -az említett ágazatokban a másik fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat a 7-A. mellékletben szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó jegyzékek határozzák meg.

(2) Egyik Fél sem fogadhat el új, vagy kedvezőtlenebb, hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél szolgáltatásaival vagy szolgáltatóival kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások szerint biztosított elbánáshoz képest.

7.8. CIKK

Legnagyobb kedvezményes elbánás8

(1) Az e szakasz hatálya alá tartozó, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő bármely intézkedés tekintetében - ha ez a cikk másként nem rendelkezik - mindegyik Fél a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak legalább az azon harmadik országok hasonló szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítja, amelyekkel e megállapodás aláírását követően gazdasági integrációs megállapodást köt.

(2) A bármely Fél által harmadik fél szolgáltatói vagy szolgáltatásai részére gazdasági integrációs megállapodásból származóan biztosított elbánást csak akkor zárják ki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, ha ezt az elbánást olyan ágazati vagy horizontális kötelezettségvállalások alapján biztosítják, amelynek tekintetében a regionális gazdasági integrációs megállapodás jelentősen magasabb szintű kötelezettségeket határoz meg, mint az e szakasz összefüggésében a 7-B. mellékletben vállaltak.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem vonatkoznak a következők alapján biztosított elbánásra:

a) a GATS VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések;

b) teljes mértékben vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodások vagy egyezmények; illetve

c) a 7-C. mellékletben felsorolt, legnagyobb kedvezményes elbánástól mentes intézkedések.

(4) Ez a fejezet nem értelmezhető úgy, hogy bármely Felet megakadályoz abban, hogy a szomszédos országok számára előnyöket biztosítson annak érdekében, hogy megkönnyítse a helyileg előállított és fel is használt egymás mellett fekvő határmenti övezetre korlátozott folyamatos szolgáltatás-cserét.

C. SZAKASZ

LETELEPEDÉS

7.9. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában: a) letelepedés:

i. jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása9; vagy

ii. fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása valamely Fél területén gazdasági tevékenység kifejtése céljából.

b) befektető: letelepedés útján gazdasági tevékenységet folytatni kívánó vagy folytató valamely személy10;

c) gazdasági tevékenység: magában foglal minden gazdasági jellegű tevékenységet, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz a sem üzleti alapú, sem az egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végzett tevékenységeket;

d) a Fél jogi személyének leányvállalata: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll; és

e) jogi személy fióktelepe: folytonosnak látszó, de jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, mint például egy anyavállalat egysége, amely saját vezetőséggel és megfelelő feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy harmadik felekkel üzleti tárgyalásokat folytasson, akiknek - habár tudatában vannak annak, hogy szükség esetén van jogi kapcsolat az anyavállalattal, amelynek üzletkötési helye külföldön van - nem kell közvetlenül az anyavállalattal üzleti kapcsolatot létesíteniük, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az anyavállalat egységén keresztül is.

7.10. CIKK

Hatály

A befektetési környezet és különösen a Felek közötti letelepedés feltételeinek fejlesztése érdekében ez a szakasz a Felek olyan intézkedéseire vonatkozik, amelyek a letelepedést11 minden gazdasági tevékenység tekintetében érintik, a következő kivételekkel:

a) nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása12;

b) fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem13;

c) audiovizuális szolgáltatások14;

d) nemzeti tengeri kabotázs; és

e) nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i. repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások;

ii. légi szállítási szolgáltatások eladása és marketingje;

iii. CRS szolgáltatások; és

iv. egyéb, a légiközlekedési szolgáltatásokat kiegészítő szolgáltatások, például földi

kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatások, légi jármű légi személyzettel együtt történő bérbevételével kapcsolatos bérleti szolgáltatások és repülőtér-irányítási szolgáltatások.

7.11. CIKK

Piacra jutás

(1) A letelepedésen keresztül megvalósuló piacra jutást illetően mindegyik Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik fél letelepedett vállalatai és befektetői részére, mint amelyet a 7-A. mellékletben szereplő egyedi kötelezettségvállalások szerinti feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

(2) A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél, sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, a 7-A. melléklet eltérő rendelkezésének a hiányában:

a) a letelepedett vállalatok számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos jogok vagy más letelepedési követelmények, például a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

b) az ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

c) a műveletek teljes számának vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján15.

d) a külföldi tőke részesedésének korlátozása a külföldi tulajdonrész legmagasabb százalékos mértékének, illetve az egyedi vagy összesített külföldi befektetések összértékének meghatározásával;

e) egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél befektetője általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozó vagy előíró intézkedések; és

f) A 7.17. cikkben meghatározott kulcsszemélyzetnek és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokoknak nem minősülő, egy adott ágazatban foglalkoztatható, vagy egy befektető által foglalkoztatható olyan természetes személyek összes létszámának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozása, akik a gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak.

7.12. CIKK

Nemzeti elbánás16

(1) A 7-A. mellékletben meghatározott ágazatokban és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a letelepedést érintő minden intézkedés tekintetében, mindegyik Fél a másik Fél letelepedett vállalatait és befektetőit legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló letelepedett vállalatait és befektetőit.

(2) A Fél azzal is teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt, hogy egy másik fél letelepedett vállalatainak és befektetőinek a saját hasonló letelepedett vállalatainak és befektetőinek nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

(3) A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló letelepedett vállalataival és befektetőivel szemben, a Fél letelepedett vállalatainak és befektetőinek javára módosítja.

(4) Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett letelepedett vállalat és befektető külföldi jellegéből adódnak.

7.13. CIKK

A kötelezettségvállalásokat tartalmazó jegyzékek

(1) Az egyes Felek által e fejezet alapján liberalizált ágazatokat, valamint - fenntartások révén -az említett ágazatokban a másik fél letelepedett vállalataira és befektetőire alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat a 7-A. mellékletben szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó jegyzékek határozzák meg.

(2) Egyik Fél sem fogadhat el új, vagy kedvezőtlenebb, hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél letelepedett vállalataival és befektetőivel kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások szerint biztosított elbánáshoz képest.

7.14. CIKK

Legnagyobb kedvezményes elbánás17

(1) Az e szakasz hatálya alá tartozó, a letelepedést érintő bármely intézkedés tekintetében - ha ez a cikk másként nem rendelkezik - mindegyik Fél a másik Fél letelepedett vállalatai és befektetői részére legalább az azon harmadik országok hasonló letelepedett vállalataira és befektetőire alkalmazandó legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítja, amelyekkel e megállapodás aláírását követően gazdasági integrációs megállapodást köt18.

(2) A bármely Fél által harmadik fél letelepedett vállalatai és befektetői részére gazdasági integrációs megállapodásból származóan biztosított elbánást csak akkor zárják ki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, ha ezt az elbánást olyan ágazati vagy horizontális kötelezettségvállalások alapján biztosítják, amely tekintetében a regionális gazdasági integrációs megállapodás jelentősen magasabb szintű kötelezettségeket határoz meg, mint az e szakasz összefüggésében a 7-B. mellékletben vállaltak.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem vonatkoznak a következők alapján biztosított elbánásra:

a) a GATS VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések;

b) teljes mértékben vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodások vagy egyezmények; vagy

c) a 7-C. mellékletben felsorolt, legnagyobb kedvezményes elbánástól mentes intézkedések.

(4) Ez a fejezet nem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet megakadályoz abban, hogy a szomszédos országok számára előnyöket biztosítson annak érdekében, hogy megkönnyítse a helyileg előállított és fel is használt egymás mellett fekvő határmenti övezetre korlátozott folyamatos szolgáltatás-cserét.

7.15. CIKK

Egyéb megállapodások

E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely

a) korlátozza a Felek befektetőinek azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezményesebb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek az Európai Unió valamely tagállama és Korea a szerződő fele; és

b) eltérést enged a Feleknek a nemzetközi jog szerint olyan megállapodások alapján vállalt kötelezettségeitől, amelyek a Felek befektetői számára az ebben a megállapodásban biztosítottnál kedvezőbb elbánást nyújtanak.

7.16. CIKK

A befektetésekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata

(1) A Felek a befektetések fokozatos liberalizációja céljából legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével, majd ezt követően rendszeres időközönként felülvizsgálják a befektetésekre vonatkozó jogi keretet1 , a befektetési környezetet és a befektetések egymás közötti áramlását, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásokkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat összefüggésében a Felek értékelik a befektetések esetlegesen észlelt akadályait, és tárgyalásokat kezdenek az ilyen akadályok tárgyában abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit, ideértve a befektetések védelmének általános elveit is.

D. SZAKASZ

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES JELENLÉTE

7.17. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

(1) E fejezet a 7.1. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsszemélyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok, az üzleti szolgáltatások értékesítői, a szerződéses szolgáltatók és az egyéni vállalkozók belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

(2) E szakasz alkalmazásában:

a) kulcsszemélyzet: a Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől eltérő jogi személy által alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalat megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek. A kulcsszemélyzet magában foglalja az üzleti célú látogatókat, akik a letelepedett vállalt megalapításáért és a társaságon belüli áthelyezésekért felelősek

i. üzleti célú látogatók: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik a letelepedett vállalat létrehozásáért felelősek. Nem bonyolódnak közvetlen ügyletekbe a lakossággal, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból; és

ii. társaságon belüli áthelyezettek: olyan természetes személyek, akik a Fél egy jogi személyének legalább egy éven keresztül munkavállalói voltak vagy abban (többségi tulajdonosnak nem minősülő) partnerek voltak, és akiket a másik Fél területén lévő letelepedett vállalathoz (ideértve a leányvállalatot, kapcsolt vállalkozást és fióktelepet is) ideiglenesen áthelyeznek. Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

Vezető beosztású személyek

valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalat vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenértékű tagjai látják el, ideértve az alábbiakat:

A) akik a letelepedett vállalatot vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják;

B) akik más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik; és

C) akik személyes hatáskörrel rendelkeznek személyzet felvételére vagy elbocsátására, illetve személyzet felvételével és elbocsátásával vagy egyéb személyzeti feladatok ellátásával kapcsolatos javaslattételre.

Szakemberek

egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalat tevékenységéhez, kutatóberendezések használatához, technikák alkalmazásához vagy irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b) felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok: olyan természetes személyek, akiket a Fél jogi személye legalább egy éve alkalmaz, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett

egységéhez ;

c) üzleti szolgáltatások értékesítői: természetes személyek, akik a Fél szolgáltatójának képviselői, akik a másik Fél területére ideiglenes tartózkodás szándékával kívánnak belépni a másik Fél területére abból a célból, hogy szolgáltatások értékesítéséről tárgyaljanak, vagy hogy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgáltatásainak értékesítéséről. Nem vesznek részt a lakosság részére történő való közvetlen értékesítésben, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból;

d) szerződéses szolgáltató: természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely nem telepedett le a másik Fél területén, és amely jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó olyan szerződést kötött a másik Fél területén található végső felhasználóval, amely megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából21; és

e) egyéni vállalkozó: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként működnek az egyik Fél területén, a másik Fél területén viszont nem telepedtek le, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó olyan szerződést kötöttek az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, amelynek teljesítéséhez az egyéni vállalkozónak a másik Fél területén való tartózkodás szükséges.22.

7.18. CIKK

Kulcsszemélyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

(1) A C szakasznak megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében és a 7-A. mellékletben felsorolt fenntartásokra is figyelemmel a Felek engedélyezik a másik Fél befektetői számára, hogy a letelepedett vállalatukhoz természetes személyeket helyezzenek át, feltéve hogy az ilyen alkalmazottak a 7.17. cikkben meghatározottak szerinti kulcsszemélyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsszemélyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében23 legfeljebb három évig tart, az üzleti célú látogatók esetében24 kilencven napig egy tizenkét hónapos időszakban, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

(2) A C fejezetnek megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek a Fél által nem foganatosíthatók, illetve tarthatók fenn - kivéve, ha a 7-A. melléklet másképp határozza meg -, a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsszemélyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként áthelyezhető természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg25.

7.19. CIKK

Üzleti szolgáltatások értékesítői

A B vagy C szakasznak megfelelően liberalizált valamennyi ágazat tekintetében és a 7-A. mellékletben felsorolt fenntartásokra is figyelemmel mindegyik Fél engedélyezi az üzleti szolgáltatások értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig ott tartózkodjanak26.

7.20. CIKK

Szerződéses szolgáltatók és egyéni vállalkozók

(1) A Felek újra megerősítik a GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból adódó kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók és egyéni vállalkozók ideiglenes belépése és tartózkodása tekintetében.

(2) A GATS XIX. cikke és a WTO miniszteri konferenciájának 2001. november 14-én elfogadott miniszteri nyilatkozata szerinti tárgyalások befejezését követő két éven belül a Kereskedelmi Bizottság határozatot fogad el a szerződéses szolgáltatók és egyéni vállalkozók bejutására vonatkozó kötelezettségvállalások listájáról. Figyelemmel a fenti GATS tárgyalások eredményeire, a kötelezettségvállalásoknak kölcsönösen előnyöseknek és kereskedelmileg jelentőseknek kell lenniük.

E. SZAKASZ

SZABÁLYOZÁSI KERET

A. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

7.21. CIKK

Kölcsönös elismerés

(1) E fejezet nem akadályozza a Feleket annak előírásában, hogy az érintett tevékenységi ágazat tekintetében a természetes személyek rendelkezzenek a szolgáltatás teljesítésének területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal.

(2) A Felek saját területükön ösztönzik a vonatkozó szakmai szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki és tegyenek a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat a Kereskedelmi Bizottság számára, azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók -részben vagy egészben - teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások ágazatában, ideértve az ideiglenes engedélyezést is.

(3) A (2) bekezdésben említett ajánlás átvételét követően a Kereskedelmi Bizottság elfogadható időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e ezzel a megállapodással.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a (2) bekezdésben említett ajánlást a megállapodással összeegyeztethetőnek találják, és a Felek vonatkozó rendelkezései között kellő mértékű a megfelelés, a Felek az ajánlás végrehajtása céljából illetékes hatóságaikon keresztül tárgyalást folytatnak a követelmények, képesítések, engedélyek és egyéb szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásról (a továbbiakban: MRA).

(5) Minden ilyen megállapodásnak összhangban kell lennie a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

(6) A munkacsoportokról szóló 15.3. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott MRA munkacsoport a Kereskedelmi Bizottság alatt működik és a Felek képviselőiből áll. A Felek eltérő megállapodásának hiányában a (2) bekezdésben említett tevékenységek előmozdítása érdekében a munkacsoport az e megállapodás hatályba lépését követő egy éven belül összeül.

a) A munkacsoport a szolgáltatások tekintetében általában, és adott esetben az egyedi szolgáltatások esetében is a következő kérdéseket vizsgálja:

i. a területeinek működő illetékes reprezentatív testületeknek a kölcsönös elismerésre vonatkozó ösztönzésére szolgáló eljárások; és

ii. az illetékes reprezentatív szervek általi kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlások kialakításának elősegítését szolgáló eljárások.

b) A munkacsoport kapcsolattartó pontként szolgál a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyeket valamelyik Fél szakmai testületei vetnek fel.

7.22. CIKK

Átláthatóság és bizalmas információk

(1) A Felek a tizenkettedik fejezet (Átláthatóság) szerint létrehozott mechanizmusok útján haladéktalanul válaszolnak a másik Fél által az alábbi témákban felvetett konkrét információkérésekre:

a) nemzetközi megállapodások, vagy az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó vagy azokat érintő megállapodások, ideértve a kölcsönös elismerést is; és

b) a szolgáltatók engedélyezésére és tanúsítására vonatkozó szabványok és feltételek, ideértve az ilyen szabványokkal és feltételekkel kapcsolatban megkereshető megfelelő szabályozó vagy más testületre vonatkozó információt. Ezek a szabványok és feltételek tartalmazzák az oktatásra, vizsgára, tapasztalatra, magatartásra és etikára, szakmai fejlődésre és újratanúsításra, a gyakorlat körére, a helyi ismeretekre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó követelményeket.

(2) E megállapodás egy rendelkezése sem követeli meg egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információt adjon át, amelynek közzététele akadályozná a bűnüldözést vagy egyébként ellentétes a közérdekkel, illetve sértené egyes állami vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit.

(3) Mindegyik Fél szabályozó hatósága közzéteszi a szolgáltatások nyújtására vonatkozó kérelmek beadásához szükséges követelményeket, ideértve a szükséges dokumentációt is.

(4) A kérelmező kérésére a Fél szabályozó hatósága tájékoztatja a kérelmezőt kérelmének állásáról. Amennyiben a hatóság további információkat kér a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt.

(5) A sikertelen kérelmező kérésére a kérelmet megtagadó szabályozó hatóság a lehetséges mértékben tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem elutasításának indokairól.

(6) A Fél szabályozó hatósága 120 napon belül közigazgatási határozatot hoz a másik Fél befektetője vagy határokon átnyúló szolgáltatója által szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban beadott kérelemről, és a kérelmezőt haladéktalanul értesíti a határozatról. A kérelem mindaddig nem tekinthető teljesnek, amíg az összes vonatkozó meghallgatásra sor nem került és minden szükséges információt be nem szereztek. Ha 120 napon belül nem hozható meg a határozat, a szabályozó hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt, és arra törekszik, hogy a határozatot ezt követően ésszerű időn belül meghozza.

7.23. CIKK

Belföldi szabályozás

(1) Abban az esetben, ha egyedi kötelezettségvállalás által érintett szolgáltatás nyújtása vagy a letelepedés engedélyköteles, a belföldi törvények értelmében hiánytalannak minősülő kérelem benyújtásától számított megfelelő határidőn belül a Fél illetékes hatósága értesíti a kérelmezőt az engedélykérelemre vonatkozó döntésről. A kérelmező kérésére a Fél illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül átadják a kérelem állapotával kapcsolatos információkat.

(2) Mindegyik Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett beruházó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő adminisztratív döntések késedelem nélküli megvizsgálásáról, és ha az jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Felek biztosítják felülvizsgálat tárgyilagosságát és elfogulatlanságát.

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a minősítési követelményekre és eljárásokra, technikai szabványokra és engedélyezési követelményekre vonatkozó intézkedések ne akadályozzák szükségtelenül a szolgáltatások kereskedelmét - elismerve ugyanakkor a közcélok elérése érdekében történő szabályozásra és új szabályok bevezetésére vonatkozó jogot - mindegyik Fél annak biztosítására törekszik, hogy az egyedi ágazatoknak megfelelően az ilyen intézkedések:

a) olyan objektív és átlátható feltételeken alapuljanak, mint a hozzáértés és a szolgáltatás nyújtására való képesség; és

b) engedélyezési eljárások esetén maguk az eljárások ne valósítsák meg a szolgáltatás nyújtásának korlátozását.

(4) Ez a cikk a Felek közötti konzultációkat követően megfelelően módosítható, annak érdekében, hogy e megállapodásba foglalják a GATS VI. cikkének (4) bekezdése szerinti tárgyalások eredményeit vagy bármilyen hasonló, más olyan többoldalú, mindkét Fél részvételével lezajlott fórumon folyatott tárgyalások eredményeit, azok hatályba lépését követően.

7.24. CIKK

Irányítás

Mindegyik Fél lehetőség szerint biztosítja a területén a pénzügyi szolgáltatási ágazat szabályozására és felügyeletére, valamint az adókijátszás és -kikerülés elleni küzdelemre vonatkozóan nemzetközi szinten elfogadott standardok végrehajtását és alkalmazását. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott standardok például többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a hatékony bankfelügyeletre vonatkozó alapelve, a Nemzetközi Biztosítási Felügyelőhatóságok Szövetsége által 2003. október 3-án Szingapúrban jóváhagyott biztosítási és módszertani alapelvek, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének értékpapír-felügyeleti célkitűzései és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) által kötött megállapodás az adóügyekre vonatkozó információcseréről, a G20 csoport nyilatkozata az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosásra vonatkozó negyven ajánlása és a terrorista szervezetek finanszírozására vonatkozó kilenc speciális ajánlása.

B. ALSZAKASZ

SZÁMÍTÓGÉPES SZOLGÁLTATÁSOK

7.25. CIKK

Számítógépes szolgáltatások

(1) A számítógépes szolgáltatások kereskedelmének a B-D. szakaszok szerinti liberalizálása során a Felek csatlakoznak a következő bekezdésekben foglalt egyetértéshez.

(2) A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt CPC27 84 ENSZ-kód azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmaznak: számítógépes programok, amelyeket a számítógépek működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak (ideértve a fejlesztést és az alkalmazást is), adatfeldolgozás és -tárolás, valamint kapcsolódó szolgáltatások, például tanácsadási és képzési szolgáltatások ügyfelek személyzete számára. A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók közül többet, vagy azok mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domainhosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

(3) A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a) tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, műszaki segítség vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára;

b) számítógépes programok, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás, műszaki segítség vagy irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára;

c) adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások;

d) irodai gépek és berendezések - ideértve a számítógépeket - karbantartása és javítása; vagy

e) ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

(4) A számítástechnikai és egyéb szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (pl. banki szolgáltatások) elektronikus és egyéb módon történő nyújtását. A Felek tudomásul veszik, hogy lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (pl. web- vagy alkalmazáshosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (pl. banki szolgáltatás) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

C. ALSZAKASZ

POSTAI ÉS KÉZBESÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

7.26. CIKK

Szabályozási elvek

Legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő három éven belül az egyes Feleknél monopóliumként fent nem tartott postai és kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó verseny biztosítása érdekében a Kereskedelmi Bizottság megállapítja az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit. Ezek az elvek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint amilyenek a versenyellenes gyakorlatok, az egyetemes szolgáltatás, az egyedi engedélyezés és a szabályozó hatóság jellege28.

D. ALSZAKASZ

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

7.27. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez az alszakasz az e fejezet B-D szakaszaival összhangban liberalizált távközlési szolgáltatásokra29 (a műsorszolgáltatás kivételével) vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

(2) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

a) távközlési szolgáltatások: elektromágneses jelek továbbítását és vételét magában foglaló minden szolgáltatás, amelybe azonban nem tartozik bele az olyan tartalom szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység, amelynek átviteléhez távközlési módszerek szükségesek;

b) nyilvános távközlési szolgáltatás: bármely olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyilvánosság számára történő általános szolgáltatását a Fél kifejezetten vagy ténylegesen előírja;

c) nyilvános távközlési közvetítő hálózat: az a nyilvános távközlési infrastruktúra, amely lehetővé teszi a meghatározott hálózati végpontok közötti távközlést;

d) szabályozó hatóság: a távközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amelyek feladata az ebben az alfejezetben említett távközlés szabályozása;

e) alapvető létesítmények: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:

i. kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; és

ii. gazdaságilag vagy műszakilag szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthető;

f) fő szolgáltató: a távközlési ágazatban az a szolgáltató, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a távközlési szolgáltatások vonatkozó piacán, mivel ellenőrzéssel bír kulcsfontosságú létesítmények felett vagy kihasználja piaci helyzetét;

g) összekapcsolás: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, valamint a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amennyiben egyedi kötelezettségeket vállaltak;

h) egyetemes szolgáltatás: azoknak a szolgáltatásoknak a halmaza, amelyet a Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül30;

i) végfelhasználó: nyilvános távközlési szolgáltatás végső fogyasztója vagy előfizetője, ideértve az olyan szolgáltatót is, aki nem nyilvános távközlési szolgáltatás szolgáltatója;

j) megkülönböztetésmentes: a hasonló nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások bármely más használója részére hasonló körülmények között biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánás; és

k) számhordozhatóság: a nyilvános távközlési szolgáltatások végfelhasználóinak azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül, ugyanazon a helyen változatlanul megtarthassák a telefonszámukat, ha ugyanazon kategóriába tartozó nyilvános távközlési szolgáltatók között váltanak.

7.28. CIKK Szabályozó hatóság

(1) A távközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag különállóak és funkcionálisan függetlenek a távközlési szolgáltatásokat nyújtó bármely szolgáltatótól.

(2) A szabályozó hatóság rendelkezik a távközlési szolgáltatások ágazatának szabályozásához szükséges felhatalmazással A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

(3) A szabályozók határozatai és eljárásai pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

7.29. CIKK

Távközlési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

(1) A szolgáltatásnyújtást - amennyiben lehetséges - egyszerűsített engedélyezési eljárást követően engedélyezik.

(2) Engedély kérhető számok, frekvenciák és hozzáférési utak kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezésére. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Amennyiben engedélyre van szükség:

a) az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni;

b) a kérelmező kérésére írásban tudatni kell vele az engedély elutasításának okait; és

c) a bármely Fél által az engedély megadása tekintetében előírt díjak nem haladhatják meg a vonatkozó engedélyek kezelésével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket.32

7.30. CIKK

A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések

A Felek megfelelő intézkedéseket alkalmaznak vagy vezetnek be annak érekében, hogy az önállóan vagy közösen vezető szolgáltatónak minősülő szolgáltatók versenyellenes gyakorlatának folytatását megakadályozzák. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:

a) versenyellenes kereszttámogatás33;

b) a versenytársaktól szerzett információknak a versenyellenes eredménnyel való felhasználása; és

c) alapvető létesítményekre vonatkozó, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges műszaki adatok és üzleti szempontból lényeges információk más szolgáltatók részére megfelelő időben történő rendelkezésre bocsátásának elmulasztása

7.31. CIKK

Összekapcsolás

(1) Mindegyik Félnek biztosítania kell, hogy a területén működő, nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül ugyanazon a területen lehetőséget nyújtsanak a másik Fél nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóinak arra, hogy az összekapcsolásról tárgyaljanak. Az összekapcsolásról az érintett vállalatoknak elsősorban üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

(2) A szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások során valamely más vállalkozástól információt szereznek, ezen információkat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

(3) A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolást a hálózat minden műszakilag megvalósítható pontjánál biztosítani kell. Az ilyen összekapcsolást az alábbiaknak megfelelően kell biztosítani:

a) megkülönböztetésmentes feltételek mellett, valamint olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat), díjak és színvonal biztosításával, amelyek nem kevésbé kedvezőek annál, mint amit a saját hasonló szolgáltatásai vagy nem kapcsolt szolgáltatók hasonló szolgáltatásai tekintetében vagy leányvállalatai vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak;

b) megfelelő időben, olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat) és költségorientált díjak mellett, amelyek átláthatóak és indokoltak, figyelembe véve a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat azon részeiért vagy a hálózat által biztosított azon lehetőségekért, amelyekre nincs szüksége a szolgáltatásnyújtáshoz; és

c) kérésre, a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál -ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.

(4) A vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A vezető szolgáltatók nyilvánosan közzéteszik az összekapcsolásra vonatkozó megállapodásaikat vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlataikat34.

7.32. CIKK

Számhordozhatóság

Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a területén nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók - az internetprotokoll alapon működő hangátviteli szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kivételével - a technikailag megvalósítható módon és ésszerű feltételekkel biztosítsák a számhordozhatóságot.

7.33. CIKK

Az elégtelen források elosztása és felhasználása

(1) Az elégtelen források - ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat -elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásokat objektív, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani.

(2) A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

7.34. CIKK

Egyetemes szolgáltatás

(1) Mindegyik Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

(2) Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintendők versenyellenesnek, feltéve hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségek végrehajtásának a verseny szempontjából semleges módon kell történnie, és nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami adott, az egyes Felek által meghatározott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges.

7.35. CIKK

Az információk bizalmas kezelése

Az egyes Felek biztosítják a távközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas jellegét a nyilvános távközlési hálózat és nyilvános távközlési szolgáltatások útján, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

7.36. CIKK

Távközléssel kapcsolatos viták rendezése

Jogorvoslat

(1) Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy:

a) a szolgáltatók a Fél szabályozó hatóságához vagy más illetékes testületéhez fordulhassanak a szolgáltatók között vagy a szolgáltatók és a felhasználók között felmerült viták megoldása érdekében az ebben az alfejezetben szabályozott kérdésekben; és

b) amennyiben nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között vita merül fel az ebből az alfejezetből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban, akkor a vitában érintett bármelyik Fél kérelmére az egyik érintett szabályozó hatóság kötelező határozatot hoz annak érdekében, hogy a vitát a lehető legrövidebb időn belül - és minden esetben ésszerű határidőn belül - megoldja.

Fellebbezés és bírósági felülvizsgálat

(2) Bármely szolgáltató, akinek a jogilag védett érdekeit a szabályozó hatóság döntése vagy határozata hátrányosan érinti:

a) a döntés vagy a határozat ellen fellebbezési testületnél jogosult fellebbezni 35. Ha a fellebbezési testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia döntéseiről és határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független igazságügyi hatóság vizsgál felül. A fellebbezési testület döntéseit és határozatait hatékonyan végre kell hajtani, és

b) jogosult a döntésnek vagy határozatnak a Fél pártatlan és független igazságügyi hatósága általi felülvizsgálatára. Egyik Fél sem engedélyezheti azt, hogy a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése megalapozza a szabályozó hatóság döntésének vagy határozatának be nem tartását, ha csak az illetékes igazságügyi szerv el nem rendeli a döntés vagy határozat felfüggesztését.

E. ALSZAKASZ

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

7.37. CIKK

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez az alszakasz a B-D szakaszokkal összhangban liberalizált valamennyi pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

(2) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

pénzügyi szolgáltatás: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamelyik Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

a) biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

i. közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

A) életbiztosítás;

B) nem életbiztosítás;

ii. viszontbiztosítás és visszamenőlegesen cedált biztosítás;

iii. biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; és

iv. kiegészítő biztosítási szolgáltatások, úgymint szaktanácsadás, biztosításmatematikai szolgáltatások, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások; és

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

i. lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

ii. mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

iii. pénzügyi lízing;

iv. minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

v. garanciák és kötelezettségvállalások;

vi. saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

A) pénzpiaci instrumentumokat (ideértve a csekkeket, váltókat, letéti jegyeket);

B) devizaműveleteket;

C) származékos termékeket, ideértve egyebek mellett a határidős és opciós szerződéseket;

D) árfolyam- és kamatláb instrumentumokat, ideértve olyan termékeket, mint a swap és határidős kamatláb- és árfolyam szerződések;

E) átruházható értékpapírokat; és

F) egyéb forgatható instrumentumokat, pénzügyi eszközöket, ideértve a nemes fémeket;

vii. mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

viii. pénzközvetítés;

ix. vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

x. pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos termékeket és az egyéb forgatható instrumentumokat;

xi. pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek;

xii. tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az i)-xi) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió-kutatást és tanácsadást, felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást.

pénzügyi szolgáltató: a Fél területén letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani. A "pénzügyi szolgáltató" kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre.

Az állami szerv az alábbiakat jelenti:

a) A Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, ide nem értve azokat a szerveket, amelyek kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

b) valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének.

új pénzügyi szolgáltatás: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

7.38. CIKK

A körültekintésre vonatkozó külön szabályok36

(1) Prudenciális okokból mindegyik Fél intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn37, ideértve:

a) a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében hozott intézkedéseket, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; és

b) A Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében hozott intézkedéseket.

(2) Ezek az intézkedések a céljuk eléréséhez szükségesnél nem jelenthetnek nagyobb terhet, és ha nem felelnek meg e megállapodás más rendelkezéseinek, nem használhatók fel az egyes Feleknek e rendelkezések alapján fennálló kötelezettségvállalásainak vagy kötelességeinek megkerülésére.

(3) E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

(4) A pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül a Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és a pénzügyi instrumentumoknak a regisztrációját.

7.39. CIKK

Átláthatóság

A Felek tudomásul veszik, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tevékenységét szabályozó átláthatósági szabályok és politikák fontosak annak megkönnyítése érdekében, hogy a külföldi pénzügyi szolgáltatók egymás piacain megjelenhessenek és ott működhessenek. Mindegyik Fél vállalja, hogy előmozdítja a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának átláthatóságát.

7.40. CIKK

Önszabályozó szervezetek

Ha egy Fél valamely önszabályozó szervezetben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy, ha a Fél közvetve vagy közvetlenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye a 7.6., 7.8., 7.12. és 7.14. cikkekben foglalt kötelezettségeket.

7.41. CIKK

Fizetési és elszámolási rendszerek

Mindegyik Fél a területén letelepedett, a másik Fél olyan pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos módon köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. Ennek a cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson a Fél végső menedékes hitelezői lehetőségeihez.

7.42. CIKK

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyeket a Fél - hasonló körülmények esetén - nemzeti joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne, feltéve hogy az új pénzügyi szolgáltatás bevezetése nem teszi szükségessé új jogszabály elfogadását vagy fennálló jogszabály módosítását. A Fél meghatározhatja azt az intézményes és jogi formát, amelynek keretében a szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé teheti a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

7.43. CIKK

Adatfeldolgozás

Legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő két éven belül és semmi esetre sem később, mint a más gazdasági integrációs megállapodásokból eredő hasonló kötelezettségvállalások hatálybalépése:

a) mindegyik Fél lehetővé teszi a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy egyéb formában információkat továbbítson a területükre, illetve a területükről adatfeldolgozás céljából, amennyiben az az ilyen pénzügyi szolgáltató rendes üzletmenetéhez szükséges, és

b) mindegyik Fél, ismételten megerősítve kötelezettségvállalását38 az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket alkalmaz a magánélet védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

Egyetemes Nyilatkozatában, a számítógépes személyes adatállományok szabályozásáról szóló iránymutatásban (az ENSZ Közgyűlése által 1990. december 14-én elfogadott 45/95. határozat) és az OECD-nek a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló irányelvében (amelyet az OECD Tanács 1980. szeptember 23-án fogadott el) foglalt jogokat és szabadságokat.

7.44. CIKK

Különleges kivételek

(1) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Felet -ideértve azok állami szerveit - abban, hogy területükön kizárólagosan törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat folytassanak vagy nyújtsanak, kivéve ha ezek a tevékenységek - a Fél nemzeti jogával összhangban - pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

(2) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.

(3) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Felet -ideértve azok állami szerveit - abban, hogy területükön kizárólagosan a Fél vagy azok állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységeket vagy szolgáltatásokat végezzenek vagy nyújtsanak, kivéve ha azon tevékenységek - a Fél nemzeti jogával összhangban - pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

7.45. CIKK

Vitarendezés

(1) Ha e cikk másként rendelkezik, a kizárólag ebből a fejezetből eredő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó viták rendezésére a tizennegyedik fejezetet (Vitarendezés) kell alkalmazni.

(2) A Kereskedelmi Bizottság legkésőbb e megállapodás hatályba lépését követő hat hónapon belül megállapít egy 15 személyt tartalmazó jegyzéket. Mindegyik Fél öt személyt javasol, és a Felek egyenként választanak még öt olyan személyt, akik egyik Félnek sem állampolgárai és akik az adott választottbírói testületelnöki tisztét ellátják. Ezeknek a személyeknek a pénzügyi szolgáltatások joga vagy gyakorlata terén szakértelemmel vagy gyakorlattal kell rendelkezniük, ami magában foglalja a pénzügyi szolgáltatók szabályozását, és meg kell felelniük a 14-C. mellékletnek (A közvetítők és a választottbírói testületek tagjainak magatartási kódexe).

(3) Ha a bizottsági tagokat sorshúzással választják ki a választottbírói testület létrehozásáról szóló 14.5. cikk (3) bekezdése, a döntés teljesítésének ésszerű időtartamáról szóló 14.9. cikk (3) bekezdése, a választottbírói testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálatáról szóló 14.10. cikk (3) bekezdése, a döntés teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó ideiglenes jogorvoslatokról szóló 14.11. cikk (4) bekezdése, a kötelezettségek felfüggesztése után a döntés teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálatáról szóló 14.12. cikk (3) bekezdése, a választottbíráskodás eljárási szabályairól szóló 14-B. melléklet kicserélésről szóló 6.1., 6.3. és 6.4. cikke szerint, a kiválasztást a (2) bekezdés szerint létrehozott jegyzékből kell végezni.

(4) Eltérve a 14.11. cikktől, ha egy választottbírói testület úgy találja, hogy egy intézkedés nem összeegyeztethető ezzel a megállapodással és a vitatott intézkedés érinti a pénzügyi szolgáltatási ágazatot és bármely más ágazatot, akkor a panaszos Fél a pénzügyi szolgáltatások ágazatában felfüggesztheti azokat az előnyöket, amelyeknek hatása egyenértékű a saját pénzügyi szolgáltatási ágazatában tett intézkedés hatásával. Ha az ilyen intézkedés csak a pénzügyi szolgáltatások ágazatától eltérő ágazatot érint, a panaszos fél a pénzügyi szolgáltatási ágazatban nem függesztheti fel az előnyöket.

7.46. CIKK

Elismerés

(1) A Fél elismerheti a másik Fél prudenciális intézkedéseit annak megállapítása során, hogy hogyan kell alkalmazni a Félnek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéseit. Az ilyen elismerés, amely harmonizáció útján vagy másként is elérhető, alapulhat a Felek közötti megállapodáson vagy autonóm módon is megadható.

(2) Az a Fél, aki részese az (1) bekezdésben említett típusú, harmadik féllel kötött megállapodásnak, e megállapodás hatályba lépése idején vagy azt követően, megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél részére, hogy tárgyalásokat folytasson az ilyen vagy ezekhez hasonló megállapodásokhoz történő csatlakozásáról, olyan körülmények mellett, amelyekben az ilyen rendeletnek egyenértékű szabályozása, felügyelete, végrehajtása lenne, és - adott esetben -egyenértékűek lennének a felek között a megállapodás megosztására vonatkozó eljárások. Ha a Fél autonóm módon biztosítja az elismerést, akkor megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél részére annak igazolására, hogy ilyen körülmények fennállnak.

F. ALSZAKASZ

NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

7.47. CIKK

Hatály, fogalommeghatározások és elvek

(1) Ez az alszakasz a B-D szakaszokkal összhangban liberalizált nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások elveit határozza meg.

(2) Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

a) nemzetközi tengeri szállítás: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő, azaz több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást, amely a tengeri szállítást is magában foglalja, és ebből a célból lehetőséget biztosít a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal való közvetlen kapcsolatba lépéssel;

b) tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

i. az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

ii. az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása; és

iii. az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c) vámolási szolgáltatások (vagy másképpen "vámügynöki szolgáltatások"): olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése;

d) konténerállomás és lerakatszolgáltatás: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából; és

e) kereskedelmi hajózási képviselet: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajóstársaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

i. tengerhajózási és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; és

ii. eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

(3) Tekintettel a felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

a) a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét; és

b) mindegyik Fél a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajói számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesíti, többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos díjak és terhek, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.

(4) A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a) a harmadik országokkal jövőben kötendő kétoldalú tengeri szállítási szolgáltatási megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru menetrend-szerinti kereskedelmét, és nem aktiválják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; és

b) e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, közigazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyen bevezetésétől, amely korlátozná a szabad és tisztességes versenyt, rejtett korlátozást jelentene, vagy megkülönböztető hatást gyakorolna a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

(5) Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szolgáltatói számára, hogy területükön letelepedjenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóinak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, bármelyik is legyen előnyösebb, összhangban a kötelezettségvállalásainak listájában foglalt feltételekkel.

(6) Mindegyik Fél elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszi az alábbi szolgáltatásokat a kikötőnél:

a) révkalauzolás;

b) vontatás és vontató biztosítása;

c) élelmiszer-ellátás;

d) üzemanyag- és vízellátás;

e) hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás;

f) révkapitányi szolgáltatások;

g) navigációs segítség; és

h) a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, a vészhelyzeti javító berendezéseket, a horgonyzási, kikötési, parthozállási szolgáltatásokat.

F. SZAKASZ

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

7.48. CIKK

Célkitűzés és elvek

(1) A Felek - elismerve az elektronikus kereskedelem szerepét a gazdasági növekedésben és a kereskedelmi lehetőségek terén, és fontosnak tartva a használatát és fejlesztését korlátozó akadályok lebontását, valamint elismerve a WTO-megállapodás elektronikus kereskedelmet érintő intézkedéseinek jelentőségét -, egyetértenek abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak az e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének teljes mértékben a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

(3) A felek egyetértenek továbbá abban, hogy az elektronikus úton történő teljesítéseket vámok nem terhelhetik39.

7.49. CIKK

Együttműködés szabályozási kérdésekben

(1) A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a) a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b) a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

c) a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

d) fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén;

e) a papírnélküli kereskedés fejlesztése; és

f) az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

(2) A párbeszéd megvalósulhat a Feleknek ezekre a kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

G SZAKASZ

KIVÉTELEK

7.50. CIKK

Kivételek

Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozza az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában vagy érvényesítésében:

a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend40 fenntartása érdekében szükséges intézkedések;

b) az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

c) a kimerülő természeti erőforrások megőrzésére irányuló intézkedések, amennyiben azokat a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai befektetők korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba;

d) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelméhez szükséges intézkedések;

e) azon törvények vagy rendeletek betartásához szükséges intézkedések, amelyek e fejezet rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlenek, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i. félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítése hatásának kezelése;

ii. a személyes adatok feldolgozását és terjesztését illetően az egyének magánélethez való jogának védelme, és az egyéni nyilvántartások és számlák bizalmasságának védelme;

iii. biztonság;

f) a 7.6. és 7.12. cikkel összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, befektetői vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók hatékony41 vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása.

1 Az a puszta tény, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, nem minősül olyannak, mint amely hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket az e fejezetben és a megállapodás mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint.

2 Központi ügyvezetés: az a központi iroda, ahol a végső döntéshozatalra sor kerül.

3 Összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO részére küldött értesítésével (WT/REG39/1), az EU-fél a Szerződés 48. cikkében szabályozott, "tényleges és folyamatos" kapcsolat az Európai Unió egy tagállama gazdaságával fogalmát egyenértékűnek tartja a GATS V. cikkének 6. bekezdésében szereplő, "jelentős üzleti tevékenység" fogalmával. Ennek megfelelően, a koreai jogszabályok szerint létrehozott olyan jogi személyre, amelynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése van Korea területén, az EU-fél csak akkor terjeszti ki az e megállapodás alapján biztosított előnyöket, ha az adott jogi személy tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van Korea gazdaságával.

4 Ez a pont nem vonatkozik a letelepedésre.

5 Az audiovizuális szolgáltatásoknak az e szakasz hatálya alól történő kizárása nem érinti a kulturális együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvből eredő jogokat és kötelezettségeket.

6 Ez a pont magában foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként előírják, hogy a másik Fél szolgáltatója a 7.9. cikk a) pontja értelmében letelepedett vagy honos legyen a Fél területén.

7 Ez a pont nem vonatkozik az olyan Fél intézkedéseire, amely a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás bemeneti oldalát korlátozza.

8 Ennek a cikknek egy rendelkezése sem értelmezhető e szakasz hatályának kiterjesztéseként.

9 A jogi személy "alapítása" és "megszerzése" kifejezéseket úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a jogi személyben való tőkerészesedést a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából.

10 Ha a gazdasági tevékenységet nem közvetlenül a jogi személy fejti ki, hanem más letelepedési formákon keresztül valósul meg, mint például fiók vagy képviseleti iroda útján, a befektető -ideértve a jogi személyt is - részére mindazonáltal az ilyen letelepedés útján is biztosítani kell a befektetők részére e megállapodás szerint nyújtott elbánást. Ezt az elbánást ki kell terjeszteni arra a letelepedési formára, amelynek útján a gazdasági tevékenységet folyatják, és nem kell kiterjeszteni a befektető más olyan részeire, amelyek a gazdasági tevékenység kifejtésének területén kívül találhatók.

11 Ez a fejezet nem vonatkozik a befektetések védelmére - kivéve a 7.12. cikkből eredő elbánást - ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokat is.

12 Az egyértelműség érdekében a nukleáris anyagok feldolgozása magában foglalja az ENSZ Statisztikai Hivatala által készített Gazdasági Tevékenységek Nemzetközi Standard Osztályozásában foglalt valamennyi ilyen tevékenységet: Statistical Papers, M sorozat, N°4, ISIC REV 3.1, 2002 kód 2330.

13 Hadianyagnak csak az olyan termék minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése és készítésének célja a katonai felhasználás, háborús vagy védelmi tevékenységek kifejtésével összefüggésben.

14 Az audiovizuális szolgáltatásoknak e szakasz hatálya alól történő kizárása nem érinti a kulturális együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvből eredő jogokat és kötelezettségeket.

15 Az a)-c) pontok hatálya nem terjed ki egy mezőgazdasági termék előállításának korlátozását célzó intézkedésekre.

16 Ez a cikk egy letelepedett vállalat igazgatóságának összetételét szabályozó intézkedésekre -mint például az állampolgársággal és a tartózkodási hellyel kapcsolatos követelmények -alkalmazandó.

17 Ennek a cikknek egy rendelkezése sem értelmezhető e szakasz hatályának kiterjesztéseként.

18 Az ebben a bekezdésben található kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

19 Ez a jelen fejezetet valamint a 7-A és 7-C mellékleteket tartalmazza.

20 A fogadó letelepedett vállalattól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás egyetemi szintűnek megfelelő képzés céljából történik.

21 Az ebben a pontban említett szolgáltatási szerződés meg kell, hogy feleljen azon Fél jogszabályainak, rendeleteinek és követelményeinek, ahol a szerződést kötötték.

22 Az ebben a pontban említett szolgáltatási szerződés meg kell, hogy feleljen azon Fél jogszabályainak, rendeleteinek és követelményeinek, ahol a szerződést kötötték.

23 A Fél az időszak meghosszabbítását engedélyezheti a területén hatályos jogszabályok és rendeletek szerinti ideig.

24 Ez a bekezdés nem érinti a Korea és az Európai Unió valamely tagállama közötti kétoldalú vízummentességi megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.

25 Kivéve, ha a 7-A melléklet másként rendelkezik, egyik Fél sem írhatja elő, hogy egy letelepedett vállalat vezető beosztásba meghatározott állampolgárságú vagy a területén tartózkodási hellyel rendelkező személyeket nevezzen ki.

26 Ez a cikk nem érinti a Korea és az Európai Unió valamely tagállama közötti kétoldalú vízummentességi megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.

27 A CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

28 Az egyértelműség érdekében, e cikk egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy e megállapodás hatályba lépésével meg kívánná változtatni a fennálló koreai szabályozó hatóság szabályozási keretét, amely a magánkézbesítési szolgáltatókat szabályozza.

29 Ezek tartalmazzák az MTN/GNS/W/120 Kommunkációs szolgáltatások című 2. fejezetének Távközlési szolgáltatások című C. szakasza a)-g) pontjai alatt felsorolt szolgáltatásokat.

30 Az egyetemes szolgáltatások körét és végrehajtását az egyes Felek határozzák meg.

31 Az engedélyezési díjak nem foglalják magukba az árverését, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

32 Ez az albekezdés legkésőbb e megállapodás hatályba lépését követő öt évvel lép hatályba. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy e megállapodás hatályba lépését követően az engedélyezési díjakat megkülönböztetésmentes módon vessék ki és alkalmazzák.

33 Az EU-fél esetében az árrésre vonatkozó présre.

34 Mindegyik Fél a vonatkozó jogszabályaival összhangban hajtja végre ezt a kötelezettséget.

35 A szolgáltatók közötti és a szolgáltatók és felhasználók közötti viták tekintetében a fellebbezési testület a vitában érintett felektől független.

36 Minden olyan intézkedés, amely egy Fél területén letelepedett olyan pénzügyi szolgáltatóra vonatkozik, amely nem áll az adott Fél pénzügyi felügyeleti hatóságának szabályozása és felügyelete alatt, e megállapodás alkalmazásában prudenciális intézkedésnek minősül. Az egyértelműség érdekében, minden ilyen intézkedést e cikkel összhangban kell meghozni.

37 A "prudenciális okok" közé tartozhat az egyedi pénzügyi szolgáltatók biztonságának, megbízhatóságának, integritásának vagy pénzügyi felelősségének fenntartása.

38 Az egyértelműség érdekében ez a kötelezettségvállalás tartalmazza az Emberi Jogok

39 Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseknek az e fejezetbe történő foglalása nem érinti Korea arra vonatkozó álláspontját, hogy az elektronikus úton történő teljesítés szolgáltatás vagy áru kereskedelmének minősül-e.

40 A közrendre hivatkozó kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapvető érdeke valódi és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll.

41 Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, a Fél által saját adózási rendszere keretében hozott intézkedések tartoznak, amelyek:

a) a nem belföldi illetőségű befektetőkre vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;

b) a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén;

c) a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;

d) az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókra kivetett adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;

e) különbséget tesznek azon befektetők és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más befektetők és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy

f) belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.

Az e bekezdésben és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső törvényei szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

NYOLCADIK FEJEZET

KIFIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁSOK

8.1. CIKK

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy nem rendelnek el korlátozásokat és lehetővé teszik, hogy a Felek lakosai között a folyó ügyletekkel összefüggő kifizetések és átutalások lebonyolítása szabadon átváltható valutában történjen, a Nemzetközi Valutaalap alapító okiratával összhangban.

8.2. CIKK

Tőkemozgások

(1) A fizetési mérleg tőkeszámlájával kapcsolatos tranzakciók tekintetében a Felek vállalják, hogy nem rendelnek el korlátozásokat a tőke szabad mozgására a fogadó ország törvényeivel összhangban történő közvetlen és a hetedik fejezet (A szolgáltatáskereskedelem, a letelepedés és az elektronikus kereskedelem) rendelkezéseivel összhangban végrehajtott befektetések és egyéb ügyletek, valamint az ilyen tőkéknek és az azokból származó nyereség elidegenítése és hazatelepítése vonatkozásában.

(2) E megállapodás más rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek a fizetési mérleg tőkeszámlájával kapcsolatos, az (1) bekezdés hatálya alatt nem álló ügyletek tekintetében a fogadó ország törvényeivel összhangban biztosítják a másik Fél befektetői általi szabad tőkemozgást, többek között az alábbiak tekintetében:

a) kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelek, ideértve olyan szolgáltatások nyújtását is, amelyekben a Fél honos személye vesz részt;

b) pénzügyi kölcsönök vagy hitelek; vagy

c) tőkerészesedés szerzése jogi személyben tartós gazdasági kapcsolatok létesítésének vagy fenntartásának szándéka nélkül.

(3) E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek nem vezetnek be semmiféle új korlátozást a Felek honos személyei közötti tőkemozgások tekintetében, és nem növelik a fennálló intézkedéseket korlátozó jellegét.

(4) A Felek e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása céljából konzultációkat folytathatnak a köztük történő tőkemozgások további könnyítése érdekében.

8.3. CIKK

Kivételek

Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a tőkemozgások leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozza az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend fenntartása érdekében szükséges intézkedések;

b) az azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosításához szükséges intézkedések, amelyek e fejezet rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlenek, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i. bűncselekmények vagy vétségek megelőzése, félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítése hatásainak kezelése (csőd, fizetésképtelenség és a hitelezők jogainak védelme);

ii. a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása biztosításának érdekében elfogadott vagy fenntartott intézkedések;

iii. értékpapírok, opciók, határidős ügyletek vagy más származékos termékek kibocsátása, kereskedelme vagy forgalmazása;

iv. pénzügyi jelentés készítése vagy feljegyzés megőrzése az ügyletekről, ha ez a végrehajtás vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; vagy

v. az igazságszolgáltatási vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása.

8.4. CIKK

Védintézkedések

(1) Amennyiben rendkívüli körülmények esetén a Felek közötti kifizetések és tőkemozgások a monetáris vagy árfolyam-politika1 működésében Koreában vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamában súlyos nehézségeket okoznak vagy ilyen nehézségek kialakulásával fenyegetnek, az érintett Felek2 - csak a legszükségesebb esetben3 és legfeljebb hat hónapos időtartamra4 - a tőkemozgásokra vonatkozóan védintézkedéseket alkalmazhatnak.

(2) A Kereskedelmi Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell bármely védintézkedés elfogadásáról és a lehető leghamarabb tájékoztatni kell visszavonásának ütemezéséről.

1 "súlyos nehézségek a monetáris vagy árfolyampolitika működésében": többek között ilyennek minősülnek a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek, és az e cikk alapján tett védintézkedések nem vonatkoznak a külföldi közvetlen befektetésekre.

2 Az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamai vagy Korea.

3 Az e cikk alapján tett védintézkedéseket különösen olyan módon kell alkalmazni, hogy azok

a) ne legyenek elkobzó jellegűek;

b) ne eredményezzenek kettős vagy több árfolyamot alkalmazó gyakorlatot;

c) más módon sem akadályozzák a befektetők azon képességét, hogy piaci megtérülési rátát érjenek el azon Fél területén, amely védintézkedéseket alkalmazott bármely korlátozott eszközök tekintetében;

d) elkerüljék a másik Fél kereskedelmi, gazdasági vagy pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást;

e) ideiglenes jellegűek legyenek, és az intézkedések elrendelésének indokául szolgáló helyzet javulásával párhuzamosan fokozatosan visszavonják őket; és

f) az árfolyampolitikáért felelős illetékes hatóságok haladéktalanul közöljék őket.

4 Amennyiben a védintézkedések eredeti elrendelése idején fennálló vagy azokkal egyenértékű körülmények továbbra is fennállnak, az érintett Fél a védintézkedések alkalmazását egy alkalommal hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha azonban olyan kivételesen rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek miatt a Fél a védintézkedések további meghosszabbítását kívánja, akkor köteles előzetesen egyeztetni a másik Féllel a javasolt meghosszabbítás végrehajtását.

KILENCEDIK FEJEZET

KORMÁNYZATI BESZERZÉSEK

9.1. CIKK

Általános rendelkezések

(1) A Felek ismételten megerősítik a WTO-megállapodás 4. mellékletében található kormányzati beszerzésekről szóló megállapodásban (a továbbiakban: 1994. évi GPA) foglalt jogaikat és kötelezettségeiket, valamint azt, hogy érdekeltek az egyes Felek kormányzati beszerzési piacain fennálló kétoldalú kereskedelmi lehetőségek további bővítésében.

(2) A Felek elismerik közös érdekeiket a kormányzati beszerzési piacok nemzetközi liberalizálásának előmozdításában a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerben. A Felek továbbra is együttműködnek az 1994. évi GPA XXIV:7 cikke szerinti felülvizsgálatban és más megfelelő nemzetközi fórumokon.

(3) E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely eltérést enged bármely Fél számára az 1994. évi GPA vagy az azt felváltó megállapodás alapján fennálló jogaitól vagy kötelezettségeitől.

(4) Az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi beszerzésre a Felek az ideiglenesen elfogadott, felülvizsgált GPA szöveget1 alkalmazzák (a továbbiakban: felülvizsgált GPA), a következő kivételekkel:

a) bármely más Fél áruira, szolgáltatásaira és szolgáltatóira vonatkozó legkedvezőbb elbánás (a felülvizsgált GPA IV. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése);

b) különleges és differenciált elbánás a fejlődő országok részére (a felülvizsgált GPA V. cikke);

c) részvételi feltételek (a felülvizsgált GPA VIII. cikkének (2) bekezdése), melynek helyébe a következő rendelkezés lép: "nem írnak elő olyan feltételt, mely szerint a Fél szállítója akkor vehet részt a beszerzésben vagy akkor nyerheti el a szerződést, ha a szállító a másik Fél valamely beszerző intézményétől egy vagy több szerződést már korábban elnyert, vagy akkor, ha a szállító előzetes munkatapasztalattal rendelkezik az adott Fél területén, kivéve, ha az előzetes munkatapasztalat elengedhetetlen a beszerzés követelményeinek való megfelelés érdekében;"

d) intézmények (a felülvizsgált GPA XXI. cikke); és

e) záró rendelkezések (a felülvizsgált GPA XXII. cikke).

(5) A felülvizsgált GPA-nak a (4) bekezdés szerinti alkalmazása tekintetében:

a) a felülvizsgált GPA-ban szereplő "megállapodás" jelentése: "fejezet", kivéve, "a megállapodásban nem részes fél országok" jelentése "nem részes felek" és "a megállapodás részes fele" jelentése "Fél";

b) a felülvizsgált GPA-ban szereplő "más Felek" jelentése "a másik Fél"; és

c) a felülvizsgált GPA-ban szereplő "a bizottság" jelentése "munkacsoport".

9.2. CIKK

Hatály és alkalmazási kör

(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül minden olyan beszerzés, amelyre az egyes Feleknek az 1994. évi GPA-hoz tartozó mellékletei, valamint az ahhoz csatolt megjegyzései és azok módosításai vagy az azokat felváltó dokumentumok kiterjednek.

(2) E megállapodás alkalmazásában a 9. mellékletben meghatározott építés-működtetés-átadás szerződésekre (a továbbiakban: BOT szerződés) és az építési beruházásokra irányuló koncessziókra a 9. mellékletet kell alkalmazni.

9.3. CIKK

Kormányzati beszerzési munkacsoport

A munkacsoportokról szóló 15.3. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kormányzati beszerzési munkacsoport kölcsönös megegyezés alapján vagy a Fél kérésére ülésezik a következő célokból:

a) a kormányzati beszerzéssel, BOT szerződésekkel vagy építési beruházásra irányuló koncessziókkal kapcsolatban a Fél által elé utalt kérdések vizsgálata;

b) az egyes Feleknél felmerülő kormányzati beszerzéssel, BOT szerződésekkel vagy építési beruházásra irányuló koncessziókra vonatkozó lehetőségekkel kapcsolatos információcsere; és

c) az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdés megvitatása.

1 A következő dokumentum tartalmazza: WTO Document negs 268(Job No[1].8274), 2007. november 19.

TIZEDIK FEJEZET

SZELLEMI TULAJDON

A. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

10.1. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a) innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése a Felek között; és

b) a szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

10.2. CIKK

A kötelezettségek jellege és hatálya

(1) A Felek biztosítják a szellemi tulajdonnal foglalkozó azon nemzetközi szerződések, amelyeknek szerződő felei, ideértve a WTO-megállapodás 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (a továbbiakban: TRIPS-egyezmény) megfelelő és hatékony végrehajtását. E fejezet rendelkezései kiegészítik és részletesen meghatározzák a Felek között a TRIPS-egyezmény alapján fennálló jogokat és kötelezettségeket.

(2) E megállapodás alkalmazásában a szellemi tulajdonjogok a következőket jelentik:

a) szerzői jog, ideértve a számítógépes programok, adatbázisok szerzői jogát és szomszédos jogokat;

b) szabadalmak;

c) védjegyek;

d) szolgáltatási védjegyek;

e) formatervezési minták;

f) mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája;

g) földrajzi árujelzők;

h) növényváltozatok védelme; és

i) nyilvánosságra nem hozott adatok védelme.

(3) A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

10.3. CIKK

Technológiaátadás

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy véleménycserét folytatnak és információkat osztanak meg a technológiaátadást érintő gyakorlataik és politikáik tekintetében, mint saját területükön, mind pedig harmadik országokkal. Ez különösen magában foglalja az információáramlás, az üzleti partnerségek, az engedélyezés és az alvállalkozásba adás elősegítését célzó intézkedéseket. Különös figyelmet kell fordítani az ahhoz szükséges feltételekre, hogy a technológiaátadást lehetővé tevő megfelelő környezetet hozzanak létre a fogadó országokban, ideértve a humántőke és a jogi keretrendszer fejlesztését is.

(2) Mindegyik Fél - adott esetben - intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megakadályozza vagy korlátozza a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó olyan engedélyezési gyakorlatokat vagy feltételeket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a nemzetközi technológiaátadást, és amelyek a szellemi tulajdonjogokkal való, jogosultak általi visszaélést valósítanak meg.

10.4. CIKK

Jogkimerülés

A Felek szabadon létrehozhatják a szellemi tulajdonjogok kimerülésére vonatkozó saját rendszerüket.

B. SZAKASZ

A SZELLEMI TULAJDONJOGOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

A. ALSZAKASZ

SZERZŐI JOGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK

10.5. CIKK

A biztosított védelem

A Felek betartják a következő rendelkezéseket:

a) az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény (1961) (a továbbiakban: Római Egyezmény) 1-22. cikkei;

b) az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (1971) (a továbbiakban: Berni Egyezmény) 1-18. cikkei;

c) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) szerzői jogokról szóló szerződésének (1996) (a továbbiakban: WCT) 1-14. cikkei; és

d) az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO-szerződés (1996) (a továbbiakban: WPPT) 1-23. cikkei.

10.6. CIKK

A szerzők jogainak időtartama

Mindegyik Fél úgy rendelkezik, hogy ha a mű védelmének időtartamát természetes személy életének alapján kell kiszámítani, akkor ez az időszak nem lehet rövidebb a szerző életénél, és a halálát követő 70 évnél.

10.7. CIKK

Műsorsugárzó szervezetek

(1) A műsorsugárzó szervezetek jogai a műsor első sugárzását követő 50 év eltelténél nem korábban járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetéken vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

(2) Egyik Fél sem engedélyezheti (földi sugárzású, kábelen közvetített vagy műholdas) televíziós jelek újraközvetítését az interneten anélkül, hogy azt a jel tartalmának vagy a jelnek az esetleges jogtulajdonosa vagy jogtulajdonosai engedélyezték volna1.

10.8. CIKK

Együttműködés a szerzői jogok kollektív kezeléséről

A Felek arra törekednek, hogy előmozdítsák a közös jogkezelő szervezeteik közötti együttműködések kialakítását annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyebb hozzáférést és tartalomszolgáltatást biztosítsanak a Felek között, valamint biztosítsák a Felek műveinek és a szerzői jog által védett más anyagainak használatáért fizetendő jogdíjak kölcsönös átutalását. A Felek a közös jogkezelő szervezeteik feladatainak ellátása vonatkozásában magas szintű ésszerűsítés elérésére és az átláthatóság növelésére törekednek.

10.9. CIKK

Műsorsugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés

(1) E cikk alkalmazásában:

a) sugárzás: hangok vagy képek és hangok vagy ezek leképezésének vezeték nélkül történő nyilvános vételre szánt közvetítése; a műhold útján történő ilyen közvetítés szintén "sugárzás"; a kódolt jelek közvetítése akkor minősül sugárzásnak, ha a dekódolásra szolgáló eszközt a műsorsugárzó szervezet vagy az ő jóváhagyásával más fél szolgáltatja a lakosság számára; és

b) nyilvános közvetítés: a lakosság számára bármely médium használatával történő olyan közvetítés, amely nem minősül sugárzásnak, és amelynek tárgya előadás hangja vagy hangfelvétel hangja illetve annak leképezése. Az (5) bekezdés alkalmazásában a "nyilvános közvetítés" magában foglalja a hangfelvételen rögzített hangoknak vagy a hangok leképezésének a lakosság számára hallhatóvá tételét.

(2) Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít az előadók számára arra nézve, hogy előadásaik vezeték nélküli sugárzását és a nyilvános közvetítését engedélyezzék, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

(3) Mindegyik Fél biztosítja a hangfelvételek előadói és előállítói számára az egyszeri méltányos díjazás jogát, ha a hangfelvételt kereskedelmi célból teszik közzé, vagy az ilyen hangfelvétel megjelenítését vezeték nélküli sugárzás céljára vagy a nyilvánosság számára történő bármely közvetítésre használják.

(4) Mindegyik Fél jogszabályban biztosítja, hogy az egyszeri méltányos díjazást a felhasználótól az előadók, a hangfelvétel-előállítók vagy mindketten kérhessék. A Felek elfogadhatnak olyan jogszabályt, amely a hangfelvételek előadói és előállítói közötti megegyezés hiányában meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a hangfelvétel-előadók és -előállítók megosztják egymás között az egyszeri méltányos díjazást.

(5) Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorsugárzó szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

a) sugárzott műsoruk továbbsugárzása;

b) sugárzott műsoruk rögzítésére; és

c) televízióműsoraik nyilvános közvetítését, amennyiben ez a közvetítés a nyilvánosság számára belépődíj ellenében látogatható helyen történik A jogvédelem érvényesítésének feltételeire az e jog védelmére vonatkozó kérelem helye szerinti állam joga az irányadó.

10.10. CIKK

A művészeknek a műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga

A Felek megállapodnak abban, hogy véleménycserét folytatnak és információkat osztanak meg a művészek viszonteladási jogára vonatkozó gyakorlatok és politikák tekintetében. Az e megállapodás hatályba lépését követő két éven belül a Felek konzultációt kezdenek annak felülvizsgálata céljából, hogy kívánatos és lehetséges-e Koreában bevezetni a művészeknek a műalkotásokra vonatkozó viszonteladási jogát.

10.11. CIKK

Korlátozások és kivételek

A Felek jogszabályaikban korlátozásokat vagy kivételeket határozhatnak meg a 10.5-10.10. cikkekben említett jogtulajdonosok számára biztosított jogok tekintetében bizonyos olyan különleges esetekben, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával és indokolatlanul nem korlátozzák a jogtulajdonosok jogszerű érdekeit.

10.12. CIKK

A technológiai intézkedések védelme

(1) Mindegyik Fél megfelelő jogi védelmet biztosít minden olyan, ténylegesen működő technológiai intézkedés megkerülése ellen, amelyet az azt végző személy a fenti cél elérésének tudatában visz véghez, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy annak tudatában van.

(2) Mindegyik Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

a) népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely ténylegesen működő technológiai intézkedés megkerülése;

b) a valamely ténylegesen működő technológiai intézkedés megkerülésén túl kereskedelmi jelentőségük korlátozott; vagy

c) tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának a célja valamely ténylegesen működő technológiai intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

(3) E megállapodás alkalmazásában technológiai intézkedés bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza, vagy korlátozza a művek vagy más tárgy tekintetében az olyan cselekményeket, amelyeket valamely szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog jogtulajdonosa az egyes Felek jogszabályai szerint nem engedélyezett. A technológiai intézkedések akkor minősülnek ténylegesen működőnek, ha a védett mű vagy más tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolással, zavarással illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, és amely eléri a védelmi célt.

(4) Mindegyik Fél jogszabályaival és a 10.5. cikkben említett releváns nemzetközi megállapodásokkal összhangban rendelkezhet az (1) és (2) bekezdéseket végrehajtó intézkedésekre vonatkozó kivételekről és korlátozásokról.

10.13. CIKK

A jogkezelési információk védelme

(1) Mindegyik Fél megfelelő védelmet biztosít minden olyan személy ellen, aki tudatosan és illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

a) bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; vagy

b) az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a közönség részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,

feltéve, hogy ez a személy tudja, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy tudja, hogy ezzel a cselekményével az adott Fél jogszabályai szerinti szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

(2) E megállapodás alkalmazásában jogkezelési információ minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az ebben a megállapodásban említett munkát vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, továbbá az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.

(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a fenti információs tételek bármelyike valamely mű vagy az ebben a megállapodásban említett más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

10.14. CIKK

Átmeneti rendelkezés

Korea a 10.6. és 10.7. cikkekben foglalt kötelezettségeket az e megállapodás hatályba lépését követő két éven belül teljes mértékben végrehajtja.

B. ALSZAKASZ

VÉDJEGYEK

10.15. CIKK

Lajstromozási eljárás

Az Európai Unió és Korea a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozza létre, amelyben a védjegy-lajstromozási kérelem elutasításának indokait írásban - akár elektronikus úton is - kell közölni a kérelmezővel, akinek lehetőséget kell adni arra, hogy az elutasítás ellen kifogással éljen és a végleges elutasítás ellen fellebbezést nyújthasson be a bírósághoz. Az Európai Unió és Korea bevezeti továbbá azt a lehetőséget, hogy az érdekelt felek kifogásolhassák a védjegy-lajstromozási kérelmet. Az Európai Unió és Korea nyilvános elektronikus adatbázist hoz létre a védjegylajstromozási kérelmekről és a lajstromozott védjegyekről.

10.16. CIKK

Nemzetközi megállapodások

Az Európai Unió és Korea betartja a Védjegyjogi Szerződést (1994) és megtesz minden ésszerű erőfeszítést a védjegyek jogáról szóló Szingapúri Szerződés betartása érdekében (2006).

10.17. CIKK

Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól

Mindegyik Fél a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételként rendelkezhet a leíró jellegű kifejezések méltányos használatáról és rendelkezhet más korlátozott kivételekről, feltéve hogy az ilyen kivételek figyelembe veszik a védjegytulajdonos és harmadik felek jogos érdekeit.

C. ALSZAKASZ

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK2, 3

10.18. CIKK

A mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és borok földrajzi árujelzői védelmének elismerése

(1) A mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényt és annak végrehajtási szabályait a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelzők koreai bejegyzésével, ellenőrzésével és védelmével foglalkozó részében megvizsgálva az Európai Unió megállapította, hogy ez a jogszabály megfelel a (6) bekezdésben megállapított elemeknek.

(2) Az Európai Unióban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek bejegyzéséről, ellenőrzéséről és védelméről szóló 510/2006/EK tanácsi rendeletet és annak végrehajtási szabályait, valamint a bor piacának közös szervezéséről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendeletet megvizsgálva Korea megállapítja, hogy ezek a jogszabályok megfelelnek a (6) bekezdésben megállapított elemeknek.

(3) Megvizsgálva a 10-A. mellékletben felsorolt koreai földrajzi árujelzőknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, amelyeket Korea az (1) bekezdésben említett jogszabály alapján jegyzett be, az Európai Unió vállalja, hogy az ebben a fejezetben meghatározott védelmi szintnek megfelelően védelmet nyújt Korea 10-A. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzői számára.

(4) Megvizsgálva a 10-A. mellékletben felsorolt európai uniós földrajzi árujelzőknek megfelelő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek leírásainak az összegzését, amelyeket az Európai Unió az (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján jegyzett be, Korea vállalja, hogy az ebben a fejezetben meghatározott védelmi szintnek megfelelően védelmet nyújt az Európai Unió 10-A. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzői számára.

(5) A (3) bekezdés a borok földrajzi árujelzőire alkalmazandó, a 10.24. cikk szerint hozzáadott földrajzi árujelzők vonatkozásában.

(6) Az Európai Unió és Korea megállapodnak abban, hogy az (1) és (2) bekezdésekben említett földrajzi árujelzők bejegyzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges elemek a következők:

a) a megfelelő területeiken védett földrajzi árujelzők jegyzéke;

b) közigazgatási eljárás annak igazolására, hogy a földrajzi árujelző valamely Fél területéről, régiójából vagy helyéről származó olyan terméket jelöl, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható;

c) az a követelmény, hogy a bejegyzett név megfelel egy meghatározott olyan terméknek vagy termékeknek, amelynek vonatkozásában egy csak közigazgatási eljárás keretében módosítható termékleírás készült;

d) a termelésre vonatkozó ellenőrzési szabályok;

e) arra vonatkozó jogi rendelkezések, hogy a bejegyzett nevet csak az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert forgalmazó gazdasági szereplő használhatja; és

f) kifogásolási eljárás annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a nevek korábbi használóinak jogos érdekeit, függetlenül attól, hogy ezeket a neveket a szellemi tulajdonra vonatkozó védelemben részesítik-e vagy sem.

10.19. CIKK

A borokra4, ízesített borokra5 és szeszes italokra6 vonatkozó egyedi földrajzi árujelzők elismerése

(1) Az Európai Uniónak a 10-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzői védelemben részesülnek Koreában azon termékek tekintetében, amelyek ezeket a földrajzi árujelzőket az Európai Uniónak a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályaival összhangban használják.

(2) Az Európai Unióban Koreának a 10-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzői védelemben részesülnek azon termékek tekintetében, amelyek ezeket a földrajzi árujelzőket Koreának a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályaival összhangban használják.

10.20. CIKK

Használati jog

Az ezen alszakasz alapján védelemben részesülő nevet bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely a termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, borokat, ízesített borokat vagy szeszes italokat forgalmaz.

10.21. CIKK

A védelem köre

(1) A 10.18. és 10.19. cikkekben említett földrajzi árujelzők a következőkkel szemben részesülnek védelemben:

a) termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan eszközök használata, amelyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmas módon arra mutatnak vagy azt sugallják, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől;

b) egy árut azonosító földrajzi árujelző használata olyan hasonló áru7 tekintetében, amely nem a kérdéses földrajzi árujelző által jelzett helyről származik, még abban az esetben is, ha a termék valóságos származását is feltüntetik, vagy ha a földrajzi árujelzőt fordításban, átírásban vagy "fajta", "típusú", "-féle", "utánzat", illetve hasonló kifejezéssel együtt tüntetik fel, és cikkének (1) bekezdése irányadó, mely szerint a borokat jelölő földrajzi jelzést nem a szóban forgó földrajzi jelzéssel jelölt helyről származó borokra, illetve a szeszes italokat jelölő földrajzi jelzést nem a szóban forgó földrajzi jelzéssel jelölt helyről származó szeszes italokra alkalmazzák.

c) a Párizsi Egyezmény 10a. cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt megvalósító bármely egyéb használatot

(2) E megállapodás senkinek sem sértheti azt a jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

(3) Ha a Felek földrajzi árujelzői homonimek, akkor védelmet kell biztosítani minden ilyen jelzés számára, feltéve, hogy azt jóhiszeműen használják. A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport határozza meg azokat a gyakorlati használati feltételeket, amelyek szerint a szóban forgó homonim megjelöléseket egymástól meg kell különböztetni, figyelembe véve az érintett termelőkkel szembeni méltányos elbánást és a fogyasztók megtévesztésének tilalmát. Ha az e megállapodás által védett földrajzi árujelző homonim egy harmadik ország földrajzi árujelzőjével, mindegyik Fél maga határozza meg azokat a gyakorlati használati feltételeket, amelyek szerint a szóban forgó homonim megjelöléseket egymástól meg kell különböztetni, figyelembe véve az érintett termelőkkel szembeni méltányos elbánást és a fogyasztók megtévesztésének tilalmát.

(4) E megállapodás egy rendelkezése sem kötelezi arra az Európai Uniót vagy Koreát olyan földrajzi árujelzők oltalmára, amelyek a származási országban nem állnak oltalom alatt vagy oltalmuk megszűnt, vagy amelyeket az adott országban már nem használnak.

(5) Egy földrajzi árujelzők e cikk szerinti védelme a bejelentett, bejegyzett vagy használat útján létrejött védjegy folytonos használatának sérelme nélkül történik, , feltéve, hogy ezt az adott jogszabályok a Fél területén a földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelem időpontját megelőzően lehetővé teszik, feltéve hogy az adott Fél jogszabályai szerint a védjegy nem érvénytelen vagy visszavonandó. A földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelem időpontját a 10.23. cikk (2) bekezdésével összhangban kell megállapítani.

10.22. CIKK

A védelem érvényesítése

A Felek a 10.18-10.23. cikkekben meghatározott védelmet saját kezdeményezésükre, a hatóságaik megfelelő beavatkozása útján érvényesítik. Az ilyen védelmet valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesíthetik.

10.23. CIKK

A védjegyekhez való viszony

(1) A Feleknek el kell utasítaniuk vagy érvényteleníteniük kell az olyan védjegy bejegyzését, amely a hasonló áruk védett földrajzi árujelzőjével kapcsolatban a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett bármely helyzetet megvalósítja, feltéve, hogy a védjegy bejegyzése iránti kérelmet a földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelem időpontját követően nyújtják be az érintett területen.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) a 10.18. és 10.19. cikkekben említett földrajzi árujelzők esetében a földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelem időpontja megegyezik e megállapodás hatályba lépésének időpontjával; és

b) a 10.24. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében a földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelem időpontja az az időpont, amikor a Fél megkapja a másik Félnek a földrajzi árujelző védelmére vagy elismerésére vonatkozó kérelmét.

10.24. CIKK

További, oltalom alá esőföldrajzi árujelzők hozzáadása8

(1) Az Európai Unió és Korea megállapodnak, hogy a 10-A és 10-B. mellékletekhez a 10.25. cikkben meghatározott eljárással összhangban adnak hozzá földrajzi árujelzőket.

(2) Az Európai Unió és Korea megállapodnak, hogy indokolatlan késedelem nélkül feldolgozzák a másik félnek arra vonatkozó kéréseit, hogy a mellékletekhez további, oltalom alá esőföldrajzi árujelzőket adjanak hozzá.

(3) Nem jegyezhető be név földrajzi árujelzőként, ha ütközik egy növényfajta - ideértve a szőlőfajtát is - vagy állatfajta nevével és ennek következtében a termék valódi származását illetően valószínűsíthető a fogyasztók félrevezetése.

10.25. CIKK

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport

(1) A munkacsoportokról szóló 15.3. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott, a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport kölcsönös megegyezés szerint vagy valamely Fél kérésére ülésezik annak érdekében, hogy fokozza a Felek közötti együttműködést és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó párbeszédet. A munkacsoport konszenzussal tehet ajánlásokat és fogadhat el határozatokat .

(2) Az ülések helyszíne a Felek között váltakozik. A munkacsoport üléseinek időpontjáról, helyszínéről és módjáról - amely videokonferencia is lehet - a Felek kölcsönösen, de legkésőbb a kérelmet követő 90 napon belül megállapodna.

(3) A munkacsoport a következőkről hozhat döntést:

a) a 10-A. és 10-B. mellékletek módosítása az Európai Unió vagy Korea olyan egyedi földrajzi azonosítóinak hozzáadása érdekében, amelyek - adott esetben a 10.18. cikk (3) és (4) bekezdésében említett vonatkozó eljárás lefolytatását követően - a másik Fél által is elfogadottan földrajzi árujelzőnek minősülnek és e másik Fél területén is oltalomban részesülnek;

b) az a) pontban említett mellékletek módosítása9 az olyan egyedi földrajzi árujelzők eltávolítása érdekében, amelyeknek oltalma a származási Félnél10 megszűnik vagy amelyek - a vonatkozó jogszabályokkal összhangban - a másik Félnél már nem felelnek meg a földrajzi árujelzőnek való minősülés feltételeinek; és

c) az ebben a megállapodásban jogszabályra történő hivatkozást az adott jogszabálynak az e megállapodás hatálybalépése utáni adott időpontban hatályban lévő módosításaira és az akkor a helyébe lépő jogszabályokra való hivatkozásnak kell tekinteni.

(4) A munkacsoport biztosítja továbbá ennek az alszakasznak a megfelelő működését, és foglalkozhat az ennek végrehajtásával és működésével kapcsolatos bármely kérdéssel. Különösen a feladatkörébe tartoznak a következők:

a) a földrajzi árujelzők jogalkotási és szakpolitikai fejleményeire vonatkozó információcsere;

b) az egyedi földrajzi árujelzőkre vonatkozó információcsere az e megállapodás szerinti védelmük megvizsgálása érdekében; és

c) az e megállapodás működésének optimalizálása érdekében végzett információcsere.

(5) A munkacsoport a földrajzi árujelzők területén bármely, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdést megvitathat.

10.26. CIKK

Földrajzi árujelzők védelmére vonatkozó egyedi kérelmek

Ennek az alszakasznak a rendelkezései nem érintik az Európai Unió vagy Korea vonatkozó jogszabályai alapján valamely földrajzi árujelző elismerésére vagy védelmére vonatkozó kérelem előterjesztésének jogát.

D. ALSZAKASZ

FORMATERVEZÉSI MINTÁK

10.27. CIKK

Bejegyzett formatervezési minták védelme

(1) Az Európai Unió és Korea biztosítja az olyan önállóan létrehozott formatervezési minták védelmét, amelyek újak és eredetiek, vagy egyedi jellegük van11.

(2) Az oltalmat a bejegyzés keletkezteti és ezzel az alszakasszal összhangban a jogtulajdonosnak kizárólagos jogokat ad.

10.28. CIKK

A bejegyzés által biztosított jogok

Az oltalmazott formatervezési minta jogosultjának joga van legalább arra, hogy harmadik személyt megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, értékesítésre felajánljon, forgalmazzon, importáljon, exportáljon vagy használjon az oltalmazott mintát megtestesítő olyan terméket, amely jogellenesen akadályozza a minta szokásos hasznosítását vagy nem felel meg a méltányos kereskedelmi gyakorlatnak.

10.29. CIKK

A be nem jegyzett megjelenés védelme

Az Európai Unió és Korea csak akkor biztosítja egy be nem jegyzett megjelenésű termék használatának a megelőzésére szolgáló jogi eszközöket, ha a kifogásolt használat az ilyen termék be nem jegyzett megjelenésének lemásolásából ered12. Az ilyen használatnak legalább az áruk bemutatására13, importálására vagy exportálására kell kiterjednie.

10.30. CIKK

Az oltalom tartama

(1) A Feleknél a bejegyzést követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam legalább 15 év.

(2) Az Európai Unióban és Koreában rendelkezésre álló oltalom időtartama a be nem jegyzett megjelenések esetében legalább három év.

10.31. CIKK

Kivételek

(1) Az Európai Unió és Korea rendelkezhetnek a formatervezési minták oltalma alóli kivételekről, feltéve hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott formatervezési minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a mintaoltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

(2) A formatervezési minta oltalma nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális meggondolások által indokolt mintákra.

(3) A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közrenddel vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel.

10.32. CIKK

A szerzői joghoz fűződő viszony

Az Európai Unióban vagy Koreában ezzel az alszakasszal összhangban bejegyzett mintaoltalmi joggal védett formatervezési minta szerzői jogi oltalomra is jogosult lesz a Felek területén alkalmazandó szerzői jog szerint, a minta létrehozatala vagy bármilyen formában történő rögzítése időpontjától kezdődően14.

E. ALSZAKASZ

SZABADALMAK

10.33. CIKK

Nemzetközi megállapodás

A Felek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a Szabadalmi Jogi Szerződés (2000) 1-16. cikkeinek.

10.34. CIKK Szabadalmak és a közegészség

(1) A Felek elismerik a 2001. november 14-én a WTO miniszteri konferenciája által elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségről szóló nyilatkozat fontosságát (a továbbiakban: Dohai nyilatkozat). Az ezen alszakasz szerinti jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek jogosultak a Dohai megállapodást követni.

(2) Mindegyik Fél hozzájárul a WTO Általános Tanácsának 2003. augusztus 30-i, a Dohai nyilatkozat 6. bekezdéséről szóló határozatának és a TRIPS-megállapodás módosításáról 2005. december 6-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv végrehajtásához és ezeket tiszteletben tartja.

10.35. CIKK

A szabadalmi oltalom által biztosított jogok időtartamának meghosszabbítása

(1) A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott gyógyszeripari termékekre15 és növényvédő termékekre16 forgalomba hozatalukat megelőzően közigazgatási engedélyezési vagy bejegyzési eljárás vonatkozik.

(2) A Felek a szabadalom jogosultjának kérésére biztosítják a szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának meghosszabbítását annak érdekében, hogy kompenzálják a szabadalom jogosultja számára a tényleges szabadalmi élettartamnak a csökkenését, a terméknek a piacukon történő forgalombahozatalára vonatkozó első engedélyéből eredően. A szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának a meghosszabbítása nem haladhatja meg az öt évet17.

10.36. CIKK

A gyógyszeripari termékek18 forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

(1) A Felek biztosítják, hogy a gyógyszeripari termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatokat bizalmasan kezelik, a mások által azokhoz való hozzáférést megakadályozzák és az adatokat nem használják fel.

(2) Ennek érdekében a Felek jogszabályban biztosítják, hogy a TRIPS-egyezmény 39. cikkében említett, a biztonságra és a hatásosságra vonatkozó adatot, amelyet első alkalommal nyújt be a kérelmező új gyógyszeripari termékeknek az adott Felek területén történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megszerezése érdekében, nem használják fel egy gyógyszeripari termék forgalomba hozatalára vonatkozó másik engedély megadására, kivéve, ha bizonyított, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja kifejezetten hozzájárult ezen adatok felhasználásához.

(3) Az adatvédelem időtartamának legalább az adott Felek területén megszerzett első forgalombahozatali engedély időpontjától kezdődő öt évre kell kiterjednie.

10.37. CIKK

A növényvédelmi termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

(1) A növényvédelmi termékeknek a piacaikon történő forgalombahozatalának engedélyezését megelőzően a Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg.

(2) A Felek biztosítják, hogy a növényvédelmi termék forgalombahozatalának engedélyezését kérelmező fél által első ízben benyújtott teszteket, vizsgálati jelentéseket vagy információkat harmadik felek vagy az illetékes hatóságok nem használják fel más olyan személy javára, aki valamely növényvédelmi termékre forgalombahozatali engedélyt kíván szerezni, kivéve, ha bizonyított, hogy az első jogosult kifejezetten hozzájárult ezen adatok felhasználásához. Erre a védelemre a következőkben adatvédelemként történik hivatkozás.

(3) Az adatvédelem időtartamának legalább az adott Feleknél megszerzett első forgalombahozatali engedély időpontjától kezdődő 10 évre kell kiterjednie.

10.38. CIKK

Végrehajtás

A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket az ebben az alszakaszban szabályozott védelem teljes hatékonyságának biztosítása érdekében, továbbá aktívan együttműködnek és konstruktív dialógust folytatnak ennek érdekében.

F. ALSZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

10.39. CIKK

Növényfajták

Mindegyik Fél biztosítja a növényfajták védelmét, és eleget tesz a növényfajták védelméről szóló párizsi nemzetközi egyezménynek (1991).

10.40. CIKK

Genetikai források, hagyományos tudás és folklór

(1) A Felek - nemzeti jogukkal összhangban - tiszteletben tartják, megőrzik és tovább viszik a bennszülött és helyi közösségek hagyományos életvitelét megtestesítő ismereteket, újításokat és gyakorlatokat, amelyek jelentőséggel bírnak a biológiai sokféleség megőrzésében és fenntartható felhasználásában, támogatják ezek szélesebb körű alkalmazását az ilyen ismeretek, újítások és gyakorlatok ismerőinek bevonása és jóváhagyása mellett, és ösztönzik az ilyen ismeretek, újítások és gyakorlatok hasznosításából származó haszon méltányos megosztását.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen véleményt és információt cserélnek az alábbi témákban folytatott, vonatkozó többoldalú megbeszélésekről:

a) a WIPO-ban, a genetikai forrásokkal, hagyományos tudással és folklórral foglalkozó kormányközi bizottság keretében tárgyalt kérdések;

b) a WTO-ban, a TRIPS-egyezmény és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (a továbbiakban: CBD) közötti kapcsolatra, és a hagyományos tudás és folklór védelmére vonatkozó kérdések; és

c) a CBD-ben a genetikai forrásokhoz való hozzáféréshez és az előnyök megosztásához kapcsolódó kérdések.

(3) Az (2) bekezdésben említett, vonatkozó többoldalú megbeszéléseket követően a Felek -bármelyik Fél kérésére - megállapodnak abban, hogy a Kereskedelmi Bizottság keretében felülvizsgálják ezt a cikket az említett többoldalú megbeszélések eredményeinek figyelembevételével. A Kereskedelmi Bizottság a felülvizsgálat eredményeinek hatályba lépéséhez szükséges bármely határozatot elfogadhat.

C. SZAKASZ

A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

10.41. CIKK

Általános kötelezettségek

(1) A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-egyezmény szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel annak III. részére, és biztosítják jogszabályaikban az e megállapodás által érintett szellemi tulajdonjogok19 bármely megsértése elleni hatékony fellépés érvényesítésének biztosításához szükséges alábbi kiegészítő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat.

(2) Ezek az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok:

a) magukban foglalják a jogsértések megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való elrettentésre szolgáló, eredményes jogorvoslatokat;

b) tisztességesek és méltányosak;

c) nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak vagy költségesek továbbá nem tartalmaznak ésszerűtlenül hosszú határidőket és indokolatlan késedelmeket; és

d) hatásosak, arányosak és visszatartó erejűek; olyan módon kell őket alkalmazni, hogy elkerüljék a jogszerű kereskedelem akadályozását, és védelmet nyújtsanak az ezekkel történő visszaélés ellen.

10.42. CIKK

Jogosult bejelentők

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazására jogosultnak:

a) szellemi tulajdonjogok jogosultjai, az alkalmazandó jog rendelkezéseivel összhangban;

b) ezen jogok használatára jogosult minden egyéb személy, különösen az engedélyesek, az alkalmazandó jog által megengedett mértékben rendelkezéseinek megfelelően;

c) szellemi tulajdonjogok kollektív kezelését végző szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, az alkalmazandó jog rendelkezéseinek megfelelően; és

d) a fenti jogok érvényesítését lehetővé tevő jogállással és felhatalmazással rendelkező szövetség vagy egyesület, az alkalmazandó jog rendelkezéseinek megfelelően.

A. ALSZAKASZ

POLGÁRI JOGI INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS JOGORVOSLATOK

10.43. CIKK

Bizonyítékok

A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, amennyiben a szellemi tulajdonjog megsértésére kereskedelmi mennyiségben kerül sor, hogy lehetővé tegyék az illetékes bíróságok számára, hogy -indokolt esetben és kérelem benyújtását követően - elrendeljék a felszólalást benyújtó fél rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelme mellett.

10.44. CIKK

A bizonyítékok megóvását célzó ideiglenes intézkedések

(1) A Felek biztosítják, hogy az ügy lényegére vonatkozó eljárások megkezdése előtt, az illetékes bíróság - azon személy kérelmére, aki hozzáférhető bizonyítékot mutatott be azon állítása alátámasztására, hogy szellemi tulajdonjogát megsértették vagy meg fogják sérteni - azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az állítólagos jogsértésre vonatkozó bizonyíték megóvására, a bizalmas információk védelme mellett.

(2) Mindegyik Fél biztosíthatja, hogy ilyen intézkedés lehet például a jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és - indokolt esetben - az ilyen áru előállításához és/vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. Ezen intézkedések megtételére sor kerülhet - szükség esetén a másik fél meghallgatása nélkül - különösen akkor, ha bármely késedelem a jogosultnak nagy valószínűséggel és visszafordíthatatlanul kárt okozna, vagy ha igazolhatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisülésének kockázata.

10.45. CIKK

Tájékoztatáshoz való jog

(1) A Felek biztosítják, hogy - a szellemi tulajdonjog megsértésével kapcsolatos polgári eljárás keretében, és az igénylő indokolt és arányos kérelmére válaszul - az illetékes igazságszolgáltatási hatóság elrendelheti, hogy a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetére és elosztóhálózatára vonatkozó információkat a szellemi tulajdonjog megsértője és/vagy minden egyéb személy rendelkezésre bocsássa.

a) E bekezdés alkalmazásában a "minden egyéb személy" olyan személy:

i. akinek a birtokában kereskedelmi mennyiségben találtak jogsértő árut;

ii. akiről kiderült, hogy kereskedelmi mennyiségben végzett jogsértő szolgáltatásokat;

iii. akiről kiderült, hogy kereskedelmi mennyiségben végzett jogsértő tevékenységek során alkalmazott szolgáltatásokat; vagy

iv. akiről az ebben a pontban említett személy jelezte, hogy részt vett az áruk előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában vagy a szolgáltatások nyújtásában.

b) Az információk - adott esetben - az alábbiakat foglalják magukban:

i. az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, feldolgozóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi tulajdonosainak, valamint a tervezett kis- és nagykereskedők neve és címe; vagy

ii. az előállított, feldolgozott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért érvényesített árra vonatkozó információk.

(2) Ezt a cikket olyan egyéb törvényi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

a) átfogóbb tájékoztatásra valójogot biztosítanak a jogosultnak;

b) az e cikk értelmében közölt információkra vonatkozó polgári vagy büntetőjogi eljárások alkalmazása tekintetében irányadók;

c) az információhoz való joggal való visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

d) lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közeli rokonainak a részvételét valamely szellemi tulajdonjog megsértésében; vagy

e) az információforrások bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.

10.46. CIKK

Ideiglenes és megelőző intézkedések

(1) A Felek biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok - a bejelentő kérésére - előzetes végzést adhatnak ki azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemi tulajdonjogok minden megsértésével fenyegető helyzeteket, vagy - ideiglenesen vagy adott esetben, ha a nemzeti jog előírja, többszöri megbírságolás lehetősége mellett - megtiltsák a szóban forgó jog feltételezett megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák nyújtásához kössék, amelyek célja, hogy kártérítést biztosítsanak a jogosultnak. Előzetes végzés azon közvetítővel20 szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait egy szellemi tulajdonjog, kapcsolódó jog, védjegy vagy földrajzi árujelző megsértése céljából egy harmadik fél igénybe veszi.

(2) Előzetes végzést adhatnak ki annak érdekében is, hogy elrendeljék a szellemi tulajdonjogot feltehetően sértő áruk lefoglalását vagy megsemmisítését, hogy ezzel megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.

(3) Kereskedelmi mennyiségben elkövetett jogsértés esetében mindegyik Fél biztosítja, hogy -amennyiben a bejelentő olyan körülményekről nyújt bizonyítékot, amelyek veszélyeztethetik a kártérítést -, a bíróság óvintézkedésként elrendelheti a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, ami azt is jelenti, hogy zárolhatják a bankszámláit vagy egyéb vagyonát.

10.47. CIKK

Korrekciós intézkedések

(1) A Felek biztosítják, hogy az illetékes igazságszolgáltatási hatóság - a bejelentő kérésére, és a jogosult számára a jogsértés miatt járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül - elrendelheti azon áruk visszahívását, a kereskedelmi forgalomból való végleges kivonását vagy megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemi tulajdonjogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok elrendelhetik az elsősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését.

(2) Az igazságszolgáltatási hatóságok biztosítják, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére hajtják végre, kivéve ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.

(3) A korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a jogsértés súlyossága és az elrendelt jogorvoslatok közötti arányosságot, valamint a harmadik felek érdekeit.

10.48. CIKK

Tiltó bírósági végzések

(1) A Felek gondoskodnak arról, hogy - amennyiben a szellemi tulajdonjog megsértését kimondó bírósági határozat születik - a bíróság tiltó határozatot bocsáthat ki a jogsértővel szemben, amelyben megtiltja a jogsértés folytatását.

(2) Amennyiben azt a nemzeti jog előírja, a tiltó bírósági végzés nem teljesítése esetén - adott esetben - többször is bírságot vethetnek ki a végzésben foglaltak teljesítése érdekében. A Felek biztosítják továbbá, hogy a jogosultak kérelmezhessék a tiltó bírósági végzés kibocsátását olyan közvetítőkkel21 szemben, akiknek a szolgáltatásait szellemi tulajdonjog, kapcsolódó jogok, védjegy vagy földrajzi árujelző megsértése céljából egy harmadik fél igénybe veszi.

10.49. CIKK

Alternatív intézkedések

A Felek előírhatják, hogy - megfelelő esetekben, valamint azon személy kérésére, akire valószínűleg vonatkoznak a 10.47. és 10.48. cikkekben előírt intézkedések - az illetékes igazságszolgáltatási hatóság pénzügyi kártérítés fizetését rendelheti el a sértett fél számára a 10.47. és 10.48. cikkekben előírt intézkedések alkalmazása helyett, ha az érintett személy nem szándékosan és nem gondatlanul cselekedett, ha a szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalanul nagy kárt okozna számára, és ha a sértett félnek fizetett pénzügyi kártérítés elfogadható mértékűnek tűnik.

10.50. CIKK

Kártérítés

(1) A Felek biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok a kártérítés megállapításakor:

a) figyelembe vesznek minden fontos szempontot, mint amilyen például a sértett fél által

elszenvedett negatív gazdasági következményeket, ideértve a nyereségkiesést, a jogsértő által szerzett tisztességtelen nyereséget, és - adott esetben - a gazdasági szempontoktól eltérő tényezőket, mint például a jogsértő által a jogosultnak okozott erkölcsi sérelmet; vagy

b) az a) pont mellett további lehetőségként, megfelelő esetekben, a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint amilyen például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemi tulajdonjog használatáért.

(2) Ha a jogsértő nem tudta, vagy ésszerű indokok alapján nem tudhatta, hogy jogsértő tevékenységet folytat, a Felek előírhatják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok elrendelhetik a nyereség behajtását vagy kártérítés fizetését, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

(3) Polgári jogi eljárásokban mindegyik Fél - legalább a szerzői jog vagy a kapcsolódó jogok által védett művek, hangfelvételek és előadások tekintetében és védjegyhamisítás esetén - megállapíthat vagy fenntarthat előzetesen megállapított kártérítést, amelyre a jogtulajdonos választása szerint kerülhet sor.

10.51. CIKK

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viselje, kivéve ha ez a méltányosság elvébe ütközne.

10.52. CIKK

Bírósági határozatok közzététele

A Felek biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságszolgáltatási hatóságok - adott esetben, a bejelentő kérésére és a jogsértő költségére - elrendelhetik megfelelő intézkedések megtételét a határozattal kapcsolatos információk terjesztése érdekében, ideértve a határozat kifüggesztését és annak teljes terjedelmében vagy részben történő közzétételét. A Felek a határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az adott körülményektől függően további intézkedésekről is rendelkezhetnek, ideértve a kiemelt helyen történő megjelentetést.

10.53. CIKK

A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése

Szerzői joggal vagy kapcsolódó jogokkal kapcsolatos polgári eljárásokban mindegyik Fél azon vélelem bevezetéséről rendelkezik, hogy ellenkező bizonyítás hiányában a mű vagy más tárgy szerzőjeként vagy kapcsolódó jog jogosultjaként szokásos módon feltüntetett nevű természetes vagy jogi személy az adott műnek vagy más tárgynak a megfelelő jogtulajdonosa.

B. ALSZAKASZ

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

10.54. CIKK

A büntetőjogi jogérvényesítés köre

Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy legalább a szándékos védjegyhamisítás, valamint a kereskedelmi mennyiségben elkövetett szerzői és kapcsolódó jogokra vonatkozó kalózkodás esetében büntetőeljárás lefolytatására és büntetés kiszabására kerüljön sor.

10.55. CIKK

Földrajzi árujelzők és formatervezési minták hamisítása

Figyelemmel saját nemzeti és alkotmányos jogszabályaira és rendelkezéseire, mindegyik Fél megvizsgálja annak lehetőségét, hogy büntetőjogi felelősségrevonást alkalmazzon a földrajzi árujelzők és formatervezési minták hamisítása esetén.

10.56. CIKK

Jogi személyek felelőssége

(1) Mindegyik Fél elfogadja a jogelveivel összhangban álló szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 10.54. cikkben említett vétségekkel kapcsolatban megállapítsa a jogi személyek felelőségét.

(2) Ez a felelősség nem érinti a vétségeket elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.

10.57. CIKK

Bűnsegély és felbujtás

Ennek az alszakasznak a rendelkezései vonatkoznak a 10.54. cikkben említett vétségekkel kapcsolatos bűnsegélyre és felbujtásra is.

10.58. CIKK

Lefoglalás

A 10.54. cikkben említett vétség esetén mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai jogosultak legyenek a feltehetően hamis védjeggyel ellátott áruk, szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk vagy bármely olyan kapcsolódó anyag és eszköz, amelyet alapvetően a szóban forgó vétség elkövetéséhez használnak, továbbá a vétséggel kapcsolatos okirati bizonyíték, valamint a jogsértő tevékenységből eredő vagy abból közvetve vagy közvetlenül származó bármely vagyontárgy lefoglalására.

10.59. CIKK

Büntetések

A 10.54. cikkekben említett vétségek esetében a Felek olyan büntetéseket alkalmaznak, ideértve a szabadságvesztést és/vagy a pénzbüntetést is, amelyek hatékonyak, arányosak és elrettentő erejűek.

10.60. CIKK

Elkobzás

(1) A 10.54. cikkben említett vétségek esetén mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai jogosultak legyenek a hamis védjeggyel ellátott áruk, szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk vagy bármely olyan kapcsolódó anyag és eszköz, amelyet alapvetően hamis védjeggyel ellátott áruk vagy szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk előállítása során használnak, valamint a jogsértő tevékenységből eredő vagy abból közvetve vagy közvetlenül származó bármely vagyontárgy elkobzására és/vagy megsemmisítésére.

(2) Mindegyik Fél biztosítja, hogy az e cikk alapján elkobzott, hamisított védjeggyel ellátott árukat és szerzői jogi kalózkodással érintett árukat - ha nem semmisítik meg őket - a kereskedelmi csatornák mellőzésével helyezik el, feltéve hogy azok személyek egészségére és biztonságára nem veszélyesek.

(3) Mindegyik Fél biztosítja továbbá, hogy az e cikk szerinti elkobzás és megsemmisítés esetén az alperest semmiféle kártalanítás nem illeti meg.

(4) Mindegyik Fél rendelkezhet úgy, hogy igazságszolgáltatási hatóságai jogosultak legyenek azon vagyontárgyak elkobzásának elrendelésére, amelyeknek értéke megfelel a jogsértő tevékenységből közvetlenül vagy közvetve származó vagyontárgyak értékével.

10.61. CIKK

Harmadik felek jogai

A Felek biztosítják a harmadik felek jogainak megfelelő védelmét és garantálását.

C. ALSZAKASZ

AZ ONLINE SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

10.62. CIKK

Az online szolgáltatók felelőssége23

A Felek elismerik, hogy harmadik felek közvetítők szolgáltatásait vehetik igénybe a jogsértő cselekmények elkövetéséhez. Az információs szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása és ugyanakkor a szellemi tulajdonjogoknak a digitális környezetben való érvényesítése érdekében mindegyik Fél biztosítja a 10.63. - 10.66. cikkekben meghatározott intézkedéseket a közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben azok semmiféle módon nem érintettek a továbbított tartalom tekintetében.

10.63. CIKK

Az online szolgáltatók felelőssége: "puszta továbbítás"

(1) Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:

a) nem kezdeményezi a továbbítást;

b) nem választja ki a továbbítás vevőjét; és

c) nem szelektálja és nem módosítja a továbbított információt.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási és hozzáférés szolgáltatási cselekmények tartalmazzák az átvitt információk automatikus, közvetítő és átmeneti tárolását is, amennyiben az ilyen tárolásra kizárólag a kommunikációs hálózaton keresztül történő továbbítás érdekében kerül sor, és feltéve hogy az információt a továbbításhoz ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig nem tárolják.

(3) E cikk nem érinti annak lehetőségét, hogy - összhangban a Felek jogrendszereivel -igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság a szolgáltató számára a jogsértés megszüntetését vagy megelőzését írja elő.

10.64. CIKK

Az online szolgáltatók felelőssége: "ideiglenes tárolás"

(1) Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyetlen célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez - kérésükre -történő továbbításának hatékonyabbá tétele feltéve hogy a szolgáltató:

a) nem módosítja az információt;

b) betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

c) betartja az információ frissítésére vonatkozó, az iparágban széles körben elismert és használt módon meghatározott szabályokat;

d) nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzése érdekében; és

e) gyorsan és eredményesen jár el az általa tárolt információk eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása érdekében, ha ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt a továbbítás kiindulási helyén eltávolították a hálózatról vagy letiltották az ahhoz való hozzáférést, illetve, hogy igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság ilyen eltávolítást vagy letiltást rendelt el.

(2) E cikk nem érinti annak lehetőségét, hogy - összhangban a Felek jogrendszereivel -igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság a szolgáltató számára a jogsértés megszüntetését vagy megelőzését írja elő.

10.65. CIKK

Az online szolgáltatók felelőssége: "hosting"

(1) Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy a szolgáltató:

a) nem rendelkezik tényleges ismerettel illegális cselekményről vagy információról, és a kártérítés tekintetében nincs tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

b) miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.

(3) E cikk nem érinti annak lehetőségét, hogy - összhangban a Felek jogrendszerével -igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság előírja a szolgáltató számára a jogsértés befejezését vagy megelőzését, és nem érinti annak lehetőségét sem, hogy a Felek eljárásokat fogadjanak el az információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés letiltásának a szabályozása tárgyában.

10.66. CIKK

Általános ellenőrzési kötelezettség hiánya

(1) A Felek nem írnak elő a szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettséget, hogy a 10.63. - 10.65. cikkek hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása során az általuk továbbított vagy tárolt információt ellenőrizzék, valamint azt sem követelik meg általánosan, hogy aktívan kutassák az illegális tevékenységekre utaló tényeket vagy körülményeket.

(2) A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy kérésük esetén tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

D. ALSZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

10.67. CIKK

Határon alkalmazott intézkedések

(1) Mindegyik Fél - ha ebben a szakaszban másként nem írják elő - eljárásokat fogad el24 annak érdekében, hogy lehetővé tegye azon jogosultak számára, akiknek alapos okuk van azt feltételezni, hogy szellemi tulajdonjogokat sértő25 áruk behozatala, kivitele, újraexportálása, vámtranzitja, átrakása, vámszabad területen való elhelyezése26, felfüggesztő eljárás alá vonása vagy vámszabad raktárban való elhelyezése megtörténhet, hogy írásos kérelmet nyújtsanak be az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságokhoz annak érdekében, hogy a vámhatóságok az ilyen áruk szabad forgalomba hozatalát felfüggesszék vagy ezen árukat visszatartsák.

(2) A Felek rendelkeznek arról, hogy amikor a vámhatóságok - az eljárásuk során, és mielőtt egy jogosult kérelmet nyújtana be vagy azt teljesítenék - megalapozottan feltételezik, hogy az áruk szellemi tulajdonjogot sértenek, felfüggeszthetik az áruk szabad forgalomba való bocsátását, vagy visszatarthatják azokat annak érdekében, hogy a jogosult benyújthassa az (1) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó kérelmet.

(3) A TRIPS-egyezmény III. része 4. szakaszának végrehajtásával az importőrre vonatkozóan létrejött jogokat és kötelezettségeket az exportőrre vagy az áru tulajdonosára28 is alkalmazni kell.

(4) Korea a c) albekezdés i. és iii. alpontja vagy a 27. lábjegyzet vonatkozásában e megállapodás hatályba lépésétől számított két éven belül teljes mértékben eleget tesz az (1) és (2) bekezdések szerinti kötelezettségnek.

10.68. CIKK

Magatartási kódexek

A Felek ösztönzik a következőket:

a) magatartási kódexek kialakítása kereskedelmi vagy szakmai egyesületek vagy szervezetek által abból a célból, hogy hozzájáruljanak a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséhez, különösen azáltal, hogy az optikai lemezeken ajánlást tesznek olyan kód használatára, amely lehetővé teszi a gyártó azonosítását; és

b) a Felek illetékes hatóságai részére magatartási kódex-tervezetek és az ezek alkalmazására vonatkozó értékelések benyújtása.

10.69. CIKK

Együttműködés

(1) A Felek együttműködése az e fejezet szerinti kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatására irányul. Az együttműködés területei többek között a következő cselekményekre terjednek ki:

a) információcsere a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogi keretekre, valamint a vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokra vonatkozóan; a jogalkotás előrehaladására vonatkozó tapasztalatcsere;

b) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó tapasztalatcsere;

c) tapasztalatcsere a központi és az az alatti szintű végrehajtásról a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek által; együttműködés - harmadik országokkal is - a hamisított áruk exportálásának megelőzésére;

d) kapacitásfejlesztés; és

e) a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó információk népszerűsítése és terjesztése többek között az üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül és azt kiegészítve, az Európai Unió és Korea vállalják, hogy hatékony párbeszédet hoznak létre és tartanak fenn a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekben annak érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos, és más releváns témákkal foglalkozzanak.

1 E bekezdés alkalmazásában a Fél területén történő olyan újraközvetítés, amely a Fél területén kívülről el nem érhető zárt és meghatározott előfizetői hálózaton történik, nem minősül az interneten történő újraközvetítésnek.

2 Ebben az alszakaszban a "földrajzi árujelzők" a következőket jelentik:

a) földrajzi jelzések, eredetmegjelölések, adott régióban termelt minőségi borok és földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok az alábbi vagy az ezeket felváltó szabályozásokban megjelöltek szerint: a 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet; a 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet; az 1991. június 10-i 1601/1991/EGK tanácsi rendelet; az 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet; és a 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet; és

b) földrajzi árujelzők a koreai mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvény (2009. június 9-i 9759. törvény) és a szeszadóról szóló törvény (2008. február 29-i 8852. törvény) szerint.

3 A földrajzi árujelzők ezen alszakasz szerinti védelme nem sérti e megállapodás egyéb rendelkezéseit.

4 Ennek az alszakasznak az alkalmazásában bornak minősülnek azok a termékek, amelyek a HR 22.04 vámtarifaszám alá tartoznak és amelyek:

a) megfelelnek a következő vagy az ezek helyébe lépő jogszabályoknak: 2007. október 10-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet, 2009. július 10-i 606/2009/EK bizottsági rendelet és a 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet; vagy

b) megfelelnek a koreai mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvénynek (2009. június 9-i 9759. törvény) és a szeszadóról szóló törvénynek (2008. február 29-i 8852. törvény).

5 Ennek az alszakasznak az alkalmazásában ízesített bornak minősülnek azok a termékek, amelyek a HR 22.05 vámtarifaszám alá tartoznak és amelyek:

a) megfelelnek az 1991. június 10-i 1601/1991/EGK tanácsi rendeletnek vagy az azt felváltó jogszabálynak; vagy

b) megfelelnek a koreai mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvénynek (2009. június 9-i 9759. törvény) és a szeszadóról szóló törvénynek (2008. február 29-i 8852. törvény).

6 Ennek az alszakasznak az alkalmazásában szeszes italnak minősülnek azok a termékek, amelyek a HR 22.08 vámtarifaszám alá tartoznak és amelyek:

a) megfelelnek a 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 1990. április 24-i 1014/90/EGK bizottsági rendeletnek, vagy a helyükbe lépő jogszabályoknak; vagy

b) megfelelnek a koreai mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvénynek (2009. június 9-i 9759. törvény) és a szeszadóról szóló törvénynek (2008. február 29-i 8852. törvény).

7 Minden áru vonatkozásában a "hasonló áru" értelmezésére a TRIPS-megállapodás 23.

8 Ha a javaslattevő:

a) Korea olyan származó termék esetében, amely az Európai Uniónak a 10.18.2. cikkben és a 10.19. cikk lábjegyzeteiben meghatározott jogszabályai hatálya alá esik; vagy

b) az Európai Unió olyan származó termék esetében, amely Koreának a 10.18.1. cikkben és a 10.19. cikk lábjegyzeteiben meghatározott jogszabályai hatálya alá esik,

annak érdekében, hogy e megállapodáshoz hozzáadjanak egy származásnevet, amelyet a Felek bármelyike a TRIPS-megállapodás 22.1. cikke értelmében bármelyik Fél joga szerint földrajzi árujelzőként elismert, a 10.18.1. és 10.18.2. cikkekben valamint a 10.19. cikk lábjegyzeteiben említettek kivételével, a Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják azt, hogy a földrajzi árujelző hozzáadható-e ehhez a megállapodáshoz ennek az alszakasznak megfelelően.

9 Ez a földrajzi árujelző, mint olyan megváltoztatására vonatkozik, ideértve a nevet és a termékkategóriát. A leírásoknak a 10.18.3. és 10.18.4. cikkekben említett módosításai, vagy a 10.18.6. cikk d) pontjában említett felelős ellenőrző testületek módosításai a földrajzi árujelző származási helye szerinti Fél kizárólagos hatáskörében maradnak. Az ilyen módosítások tájékoztatási céllal közzétehetők.

10 A földrajzi árujelző oltalmának megszüntetésére vonatkozó döntés a földrajzi árujelző származási helye szerinti Fél kizárólagos hatáskörében marad.

11 Koreai álláspont szerint a formatervezési minta nem minősül újnak, ha azonos vagy hasonló formatervezési minta a nagyközönség számára ismert vagy nyilvánosan feldolgozott volt a formatervezési minta oltalmára vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően. Koreai álláspont szerint a formatervezési minta nem minősül eredetinek, ha a formatervezési minta oltalmára vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a nagyközönség számára ismert vagy nyilvánosan feldolgozott formatervezési minták összekapcsolásával könnyen elállítható lett volna. Az Európai Unió álláspontja szerint a formatervezési minta nem minősül újnak, ha azonos formatervezési minta a nagyközönség számára elérhető volt egy bejegyzett formatervezési minta benyújtásának időpontja előtt, vagy be nem jegyzett formatervezési minta nyilvánosságra hozatalának időpontja előtt. Az Európai Unió álláspontja szerint a formatervezési minta nem minősül egyedi jellegűnek, ha a tájékozott felhasználókban az általa keltett összbenyomás nem tér el az ilyen felhasználókban a korábban már nyilvánosságra hozott bármely formatervezési minta által keltett összbenyomástól.

12 E cikk alkalmazásában az Európai Unió és Korea a "be nem jegyzett formatervezési minta" és a "be nem jegyzett megjelenés" kifejezéseket azonos jelentésűnek tekinti. A "be nem jegyzett formatervezési minta" és a "be nem jegyzett megjelenés" oltalmának feltételeit a következők tartalmazzák:

a) Koreában a tisztességtelen verseny megelőzéséről és a kereskedelmi titok védelméről szóló törvény (8767. tv, 2007. december 21.); és

b) az Európai Unióban a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, amelyet legutóbb a 2006. december 18-i 1891/2006/EK tanácsi rendelet módosított.

13 E cikk alkalmazásában az Európai Unió értelmezésében a "bemutatás" jelentése "felajánlás" vagy "forgalomba hozatal", Korea értelmezése szerint pedig a "bemutatás" jelentése "átadás vagy bérbevétel, illetve átadás vagy bérbevétel céljából történő kiállítás".

14 A formatervezési minta szerzői jog szerinti oltalmát nem biztosítják automatikusan, csak akkor, ha a minta a szerzői jogra vonatkozó jogszabályok szerint oltalomra jogosult.

15 A 2-D. mellékletben meghatározottak szerint (Gyógyszeripari termékek és orvostechnikai eszközök).

16 Növényvédő szerek - abban a formában, ahogy azok eljutnak a felhasználóhoz -, amelyek hatóanyagokból, ellenanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű használata a következők egyike:

a) növények vagy növényi termékek védelme minden kártékony organizmussal szemben, vagy az ilyen organizmusok hatásának megakadályozása, kivéve ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem higiéniai célzatú;

b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, a tápanyagok kivételével;

c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy termékek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó európai közösségi rendelkezések tárgyát;

d) nem kívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, az algák kivételével, kivéve, ha a termékeket a talajon vagy a vízen alkalmazzák a növények védelme érdekében; vagy

e) növények nem kívánatos növekedésének szabályozása vagy megakadályozása, az algák kivételével, kivéve, ha a termékeket a talajon vagy a vízen alkalmazzák a növények védelme érdekében.

17 Ez nem érinti a gyermekgyógyászati célú felhasználásra vonatkozó lehetséges meghosszabbítást, ha a Felek így rendelkeznek.

18 A 2-D. mellékletben meghatározottak szerint (Gyógyszeripari termékek és orvostechnikai eszközök).

19 A 10.2.2. cikk a)-h) pontjában meghatározottak szerint.

20 E bekezdés alkalmazásában a "közvetítők" körét az egyes felek jogszabályai határozzák meg, de ide tartoznak azok, akik jogsértő termékeket kézbesítenek vagy forgalmaznak, és adott esetben ide tartoznak az online szolgáltatók is.

21 E bekezdés alkalmazásában a "közvetítők" körét az egyes felek jogszabályai határozzák meg, de ide tartoznak azok, akik jogsértő termékeket kézbesítenek vagy forgalmaznak, és adott esetben ide tartoznak az online szolgáltatók is.

22 A "kapcsolódó jogok" kifejezést az egyes Felek a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban határozzák meg.

23 A 10.63. cikkben említett funkció alkalmazásában szolgáltatónak minősül a digitális online kommunikáció tartalma változtatás nélküli és a felhasználó választása szerinti anyag használója által meghatározott pontok közötti átvitelének, továbbításának vagy kapcsolódásának szolgáltatója, és a 10.64. és 10.65. cikkekben említett funkciók alkalmazásában szolgáltatónak minősül az online szolgáltatásokra vagy hálózati hozzáférésre szolgáló létesítmények szolgáltatója vagy üzemeltetője.

24 A Felek egyetértenek abban, hogy ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan importtermékekre, amelyeket a jogtulajdonos maga vagy a jogtulajdonos engedélyével más egy másik országban hoz forgalomba.

25 E cikk alkalmazásában a "szellemi tulajdonjogokat sértő áruk" az alábbiakat foglalják magukban:

a) hamisított áruk, azaz:

i. olyan áruk, ideértve azok csomagolását, amelyek engedély nélkül olyan védjegyet viselnek magukon, amely azonos az ugyanolyan típusú áru tekintetében megfelelő módon lajstromozott védjeggyel, vagy amely alapvető jellemzőit tekintve nem megkülönböztethető az ilyen védjegytől, és amely ezáltal megsérti a védjegytulajdonos jogait;

ii. minden védjegyszimbólum (logó, címke, matrica, tájékoztató füzet, használati utasítás vagy garancialevél), abban az esetben is, ha külön mellékelik az áruhoz, az a) pont i. alpontjában említett árukra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett, vagy

iii. hamisított áruk védjegyeit magukon viselő csomagolóanyagok, külön mellékelve, az a) pont i. alpontjában említett árukra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett;

b) kalóztermékek, azaz olyan termékek, amelyek a termelés szerinti országban egy szerzői jog vagy ahhoz kapcsolódó jog jogosultja vagy a jogosult által megfelelően felhatalmazott személy engedélye nélkül készültek, vagy amelyek ily módon készült másolatokat tartalmaznak, függetlenül attól, hogy az egyes Felek nemzeti joga szerint sor került-e a termék lajstromozására; vagy

c) olyan áruk, amelyek azon Fél joga értelmében, ahol a vámeljárást kezdeményezik, sértenek valamely:

i. szabadalmat;

ii. növényfajta-oltalmi jogot;

iii. lajstromozott formatervezési mintát, vagy

iv. földrajzi jelzést.

26 a "vámtranzit, átrakás és vámszabad területen való elhelyezés" meghatározására a Kiotói Egyezmény vonatkozik.

27 Korea esetében a "felfüggesztő eljárás alá vonás" magában foglalja az ideiglenes behozatalt és a vámszabad gyárat. Az Európai Közösség tekintetében a "felfüggesztő eljárás alá vonás" magában foglalja az ideiglenes behozatalt, az aktív feldolgozást és a vámfelügyelet melletti feldolgozást.

28 Ideértve legalább azt a személyt, aki az áruk tulajdonosa vagy azt a személyt, aki hasonló rendelkezési joggal bír.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

VERSENY

A. SZAKASZ

VERSENY

11.1. CIKK

Alapelvek

(1) A Felek elismerik a szabad és tisztességes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek vállalják, hogy versenyjogukat annak megelőzése érdekében alkalmazzák, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és a versenyellenes ügyletek eltávolítsák vagy eltöröljék az áru-és szolgáltatáskereskedelem és a letelepedés liberalizálására vonatkozó folyamatok előnyeit.

(2) A Felek a területükön átfogó versenyjogi jogszabályokat tartanak fenn, amelyek hatékonyan veszik fel a harcot a korlátozó megállapodásokkal, összehangolt magatartásokkal1, az egy vagy több vállalkozás erőfölényével történő visszaéléssel, továbbá, amelyek hatékonyan ellenőrzik a vállalkozások összefonódását.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy az alábbi versenyellenes gyakorlatok összeegyeztethetetlenek e megállapodás megfelelő működésével, mivel befolyásolhatják a felek közötti kereskedelmet:

a) vállalkozások közötti olyan megállapodások, vállalkozások egyesületeinek döntései vagy összehangolt magatartások, amelyek célja az, hogy valamelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítsák a versenyt, vagy amelyek ilyen hatást fejtenek ki;

b) egy vagy több vállalkozás által gyakorolt, piaci erőfölénnyel való visszaélés valamelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén; vagy

c) vállalkozások olyan összefonódása, amely jelentősen gátolja a hatékony versenyt, különösen azáltal, hogy valamelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén erőfölényes helyzetet hoz létre vagy erősít meg.

11.2. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában versenyjog:

a) az Európai Unió számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikke, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet és ezek végrehajtási rendeletei és módosításai;

b) Korea számára a monopóliumokra vonatkozó szabályozás, a tisztességes kereskedelemről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeletei és módosításai; és

c) bármely olyan módosítás, amelyen az ebben a cikkben meghatározott eszközök e megállapodás hatályba lépését követően átesnek.

11.3. CIKK

Végrehajtás

(1) A Felek olyan hatóságot vagy hatóságokat működtetnek, amelyek felelősek a 11.2. cikkben meghatározott versenyjog végrehajtásáért, és rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel.

(2) A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogukat átláthatóan, kellő időben és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett felek védekezéshez való jogára.

(3) Az egyik Fél kérésére a másik Fél a kérelmező Fél rendelkezésére bocsátja a versenyjogot érvényesítő cselekményeire vonatkozó információkat, valamint az e szakasz hatálya alatt álló kötelezettségekre vonatkozó jogszabályait.

11.4. CIKK

Állami vállalatok, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalatok2

(1) Az állami vállalatokat és a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatokat illetően:

a) egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn a 11.1. cikkben foglalt elvekkel ellentétes intézkedéseket; és

b) a Felek biztosítják, hogy az ilyen vállalatokra vonatkozzon a 11.2. cikkben meghatározott versenyjog,

amennyiben ezeknek az elveknek és a versenyjognak az alkalmazása jogilag vagy ténylegesen nem akadályozza a rájuk ruházott egyedi feladatok ellátását.

(2) Az (1) bekezdés egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely valamely Felet megakadályozhat abban, hogy állami vállalatot alapítson, vagy működtessen, illetve hogy vállalatokat különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzon fel vagy ilyen jogokat fenntartson.

11.5. CIKK

Állami monopóliumok

(1) A Felek kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítása érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások értékesítésére és megvásárlására vonatkozó feltételek tekintetében a Felek természetes és jogi személyei között mindenféle megkülönböztető intézkedés megszűnjön3.

(2) Az (1) bekezdés egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályoz bármely Felet abban, hogy állami monopóliumot hozzon létre vagy tartson fenn.

(3) Ez a cikk nem érinti a kilencedik fejezetben (Kormányzati beszerzések) meghatározott jogokat és kötelezettségeket.

11.6. CIKK

Együttműködés

(1) A Felek egyetértenek az illetékes versenyhatóságaik közötti együttműködés és összehangolás fontosságában, annak érdekében, hogy javítsák a versenyjog hatékony érvényesítését és megvalósítsák e megállapodás célkitűzéseit a verseny előmozdítása, valamint a versenyellenes üzleti magatartások és ügyletek elleni küzdelem útján.

(2) A Felek együttműködnek a végrehajtási politikáik terén és a vonatkozó versenyjoguk érvényesítésében, ideértve a végrehajtásra vonatkozó együttműködést, az értesítést, a konzultációt és a nem bizalmas információk cseréjét a 2009. május 23-án kelt, az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság Kormánya közötti, a versenyellenes cselekményekre vonatkozó együttműködésről szóló egyezmény alapján.

11.7. CIKK

Konzultáció

(1) A 11.6. cikk (2) bekezdésében említett egyezményben foglalt különös rendelkezés hiányában a Fél a másik Fél kérésére konzultációt kezd a másik Fél által tett nyilatkozatokról a kölcsönös megértés előmozdítása és az e szakasz alapján felmerülő egyedi kérdések kapcsán. Kérelmében a másik Fél adott esetben megjelöli, hogyan hat a kérdés a Felek közötti kereskedelemre.

(2) Valamely Fél kérelmére a Felek haladéktalanul megvitatják az e szakasz értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

(3) A konzultáció tárgyát képező kérdés megvitatásának megkönnyítése érdekében mindegyik Fél arra törekszik, hogy a vonatkozó nem bizalmas információkat átadja a másik Fél részére.

11.8. CIKK

Vitarendezés

Az e szakasz alapján felmerülő kérdésben egyik Fél sem hivatkozhat a tizennegyedik fejezetre (Vitarendezés).

B. SZAKASZ

TÁMOGATÁSOK

11.9. CIKK

Alapelvek

A Felek vállalják, hogy minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a versenyjog útján vagy más módon orvosolják vagy megszüntessék a támogatásokból eredő versenytorzításokat, amennyiben azok érintik a nemzetközi kereskedelmet, és hogy megelőzzék ilyen helyzetek keletkezését.

11.10. CIKK

A támogatás és az egyediség meghatározása

(1) A támogatás olyan intézkedés, amely megfelel az SCM egyezmény 1.1. cikkében foglalt feltételeknek.

(2) A támogatás akkor egyedi, ha az SCM egyezmény 2. cikkének hatálya alá tartozik. A támogatásra csak akkor vonatkozik ez a szakasz, ha az az SCM egyezmény 2. cikke szerint egyedinek minősül.

11.11. CIKK

Tiltott támogatások4, 5

A következő támogatások az SCM egyezmény 2. cikkében foglalt feltételek szerint egyedinek, e megállapodás alkalmazásában pedig tiltottnak minősülnek, amennyiben hátrányosan érintik a Felek közötti nemzetközi kereskedelmet6:

a) bármely, olyan jogi megállapodás alapján nyújtott támogatás, amely szerint a kormány vagy valamely közigazgatási szerv felelősséget vállal bizonyos vállalatok adósságainak vagy kötelezettségeinek fedezésére, az SCM egyezmény 2.1. cikkében foglaltak értelmében, az ilyen adósságok és kötelezettségek összegére, vagy a kötelezettségvállalás időtartamára vonatkozó jogi vagy ténybeli korlátozás nélkül; és

b) olyan fizetésképtelen vagy rosszul működő vállalkozások támogatása (hitellel, garanciavállalással, készpénztámogatással, tőkejuttatással, eszközök piaci ár alatti juttatásával vagy adókedvezményekkel), amelyek nem rendelkeznek olyan megalapozott szerkezetátalakítási tervvel, amely ésszerű várakozásokon alapul arra nézve, hogy ésszerű időn belül biztosítsák azt, hogy a fizetésképtelen vagy rosszul működő vállalat újra hosszú távon életképes legyen, és amennyiben a vállalkozás nem járul hozzá jelentősen a szerkezetátalakítás költségeihez. Ez nem akadályozza a Feleket abban, hogy ideiglenes likviditási támogatás útján támogatást nyújtsanak hitelgarancia formájában, vagy olyan korlátozott összegű hitelek útján, amelyek pusztán ahhoz szükségesek, hogy egy rosszul működő vállalkozás működőképes maradjon a szerkezetátalakítási vagy likvidációs terv kidolgozásához szükséges ideig.

Ez a pont nem vonatkozik a közszolgáltatások nyújtására tekintettel kompenzációként adott támogatásokra és a széniparra.

11.12. CIKK

Átláthatóság

(1) A támogatások területén mindegyik Fél biztosítja az átláthatóságot. Ebből a célból az egyes Felek éves jelentést küldenek a másik Fél részére az egyedinek minősülő olyan támogatások teljes összegéről, típusairól és ágazati megoszlásáról, amelyek érinthetik a nemzetközi kereskedelmet. A jelentésnek tartalmaznia kell a támogatás céljára, formájára, összegére vagy költségvetésére vonatkozó információt és - ha lehetséges - a kormány vagy bármely köztestület által nyújtott támogatás kedvezményezettjét.

(2) Az ilyen jelentéstétel teljesítettnek minősül, ha a következő naptári év december 31. napjáig a másik Fél részére elküldik, vagy ha a vonatkozó információt nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszik.

(3) A Fél kérésére a másik Fél további információkat nyújt bármely támogatási rendszerről és bármely egyedinek minősülő támogatás nyújtásának konkrét esetéről. A Felek a fenti információcsere során figyelembe veszik a szakmai és az üzleti titkokra vonatkozó követelményekből fakadó korlátozásokat.

11.13. CIKK

A WTO-megállapodáshoz fűződő viszony

Az ebben a szakaszban található rendelkezések nem sértik a Feleknek a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban fennálló jogait arra nézve, hogy a másik Fél által alkalmazott támogatással szemben kereskedelmi jogorvoslattal éljenek, illetve hogy vitarendezést vagy más megfelelő lépést kezdeményezzenek.

11.14. CIKK

Ellenőrzés és felülvizsgálat

A Felek folyamatosan felülvizsgálják az ebben a szakaszban említett ügyeket. Bármelyik Fél a Kereskedelmi Bizottsághoz fordulhat az ilyen ügyekben. A Felek megállapodnak abban, hogy e szakasz végrehajtásának előrehaladását e megállapodás hatályba lépését követően kétévente felülvizsgálják, kivéve, ha a Felek ettől eltérően egyeznek meg.

11.15. CIKK

Hatály

(1) A 11.9-11.14. cikkek rendelkezéseit az árukra vonatkozó támogatásokra kell alkalmazni a halászati támogatások, a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó támogatások és a mezőgazdasági megállapodás hatálya alá tartozó egyéb támogatások kivételével.

(2) A Felek megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy kialakítsák a szolgáltatásokra vonatkozó támogatásokra alkalmazható szabályokat, figyelemmel a többoldalú szinten elért fejleményekre, valamint annak érdekében, hogy bármelyik Fél kérése esetén információt cseréljenek. A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatályba lépését követő három éven belül megtartják a szolgáltatásokra vonatkozó támogatásokkal foglalkozó első eszmecserét.

1 E cikknek az összehangolt magatartásokra vonatkozó alkalmazását az egyes Felek versenyjogi szabályai határozzák meg.

2 Különleges jogot akkor biztosít a Fél, ha az áruk vagy szolgáltatások nyújtására jogosult vállalatok számát legalább kettőben határozzák meg vagy korlátozzák, amennyiben ez nem objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek szerint történik, vagy a vállalatok számára olyan jogi vagy szabályozási előnyöket biztosít, amelyek lényegesen érintik bármely más vállalatnak az ugyanilyen áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességét.

3 Megkülönböztető intézkedés: olyan intézkedés, amely nem felel meg az e megállapodás vonatkozó rendelkezései szerinti nemzeti elbánásnak, ideértve a vonatkozó mellékletekben meghatározott feltételeket is.

4 A Felek megállapodnak abban, hogy ez a cikk csak a megállapodás hatálybalépése után kapott támogatásokra vonatkozik.

5 E megállapodás alkalmazásában a kis- és középvállalkozásoknak az SCM egyezmény 2.1. cikkének b) pontjában és 2. lábjegyzetében meghatározott objektív kritériumokkal és feltételekkel összhangban juttatott támogatásokra nem vonatkozik e cikk.

6 A Felek közötti nemzetközi kereskedelem magában foglalja mind a belföldi, mind az exportpiacokat.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG

12.1. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

általánosan alkalmazandó intézkedés: bármely általános vagy absztrakt cselekmény, értelmezés vagy más követelmény, ideértve a nem kötelező intézkedéseket is. Nem foglalja magában az adott személyre vonatkozó végzést; és

érdekelt személy: bármely olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek általánosan alkalmazandó intézkedés alapján a 12.2. cikk értelmében jogai vagy kötelezettségei lehetnek.

12.2. CIKK

Célkitűzés és hatály

Felismerve azt, hogy a Felek szabályozási környezete hatással lehet a közöttük folyó kereskedelemre, a Felek arra törekednek, hogy hatékony és kiszámítható szabályozási környezetet teremtsenek a területükön működő gazdasági szereplők - különösen a kisebbek - számára. A Felek, ismételten megerősítve a WTO-megállapodás szerinti vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, pontosításokat és továbbfejlesztett megállapodásokat fogadnak el az átláthatóság, a konzultáció és az általánosan alkalmazandó intézkedések jobb igazgatása érdekében, amennyiben ezek hatással lehetnek az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre.

12.3. CIKK

Közzététel

(1) Mindegyik Fél biztosítja, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre hatást gyakorolható, általánosan alkalmazandó intézkedések:

a) megkülönböztetésmentes módon az érdekelt személyek rendelkezésére állnak valamely hivatalosan kijelölt médium útján - és ha lehetséges és kivitelezhető, elektronikus úton -olyan módon, hogy ezeket az érdekelt személyek és a másik Fél megismerhesse;

b) az ilyen intézkedések céljára és indokára magyarázatot adjanak; és

c) kellő időt biztosítsanak a közzététel és ezen intézkedések hatályba lépése között, figyelemmel a jogbiztonság, a jogos elvárások és az arányosság követelményeire.

(2) Mindegyik Fél:

a) arra törekszik, hogy előzetesen közzétegyen minden általánosan alkalmazandó intézkedést, amelynek elfogadását vagy módosítását javasolja, ideértve a javaslat céljára és indokára vonatkozó magyarázatot;

b) ésszerű lehetőséget biztosít az érdekelt személyek részére arra nézve, hogy az ilyen javasolt intézkedéseket véleményezhessék, és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésükre; és

c) arra törekednek, hogy figyelembe vegyék az érdekelt személyektől származó véleményeket az ilyen javasolt intézkedésekkel kapcsolatban.

12.4. CIKK

Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok

(1) A Felek létrehozzák vagy fenntartják az érdekelt személyektől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek érinthetik az e megállapodás hatálya alá tartozó javasolt vagy hatályos kérdéseket és ezek alkalmazásának módját. A tájékoztatás iránti kérelmek kezelhetők az e megállapodás szerint létrehozott tájékoztató- vagy kapcsolattartó pontok, illetve bármely más megfelelő mechanizmus útján.

(2) A Felek elismerik, hogy az (1) bekezdés alapján adott válasz nem szükségképpen meghatározó és jogilag nem szükségképpen kötelező, hanem csak tájékoztatási célokat szolgál, kivéve, ha törvényeik és rendeleteik másképp rendelkeznek.

(3) A Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol a tényleges vagy javasolt általánosan alkalmazandó intézkedéseket érintő olyan kérdésekre, amelyeket a kérdező Fél az e megállapodás működését érintőnek tart, függetlenül attól, hogy a kérdező Felet korábban tájékoztatták-e az adott intézkedésről.

(4) A Felek arra törekednek, hogy a másik Fél érdekelt személyei számára tájékoztató vagy kapcsolattartó pontokat hozzanak létre annak érdekében, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedések alkalmazásából eredő problémák hatékony megoldását keressék. Az ilyen eljárásoknak könnyen hozzáférhetőknek, időhöz kötötteknek, eredményorientáltaknak és átláthatóaknak kell lenniük. Nem járhatnak olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás sérelmével, amelyet a Felek hoznak létre vagy tartanak fenn. Az ilyen eljárások nem járhatnak a Felek jogainak és kötelezettségeinek a tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a 14-A. melléklet (A nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) sérelmével.

12.5. CIKK

Igazgatási eljárások

Az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekre esetlegesen hatást gyakorló valamennyi általánosan alkalmazandó intézkedés pártatlan és ésszerű módon történő igazgatása érdekében az ilyen intézkedéseket egyedi esetekben a másik Fél adott személyeire, áruira és szolgáltatásaira alkalmazó mindegyik Fél köteles:

a) arra törekedni, hogy a másik Fél számára eljárásaival összhangban az eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyei részére ésszerű tájékoztatást adjon az eljárás indításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogalap megnevezését és a vitatott kérdések általános leírását;

b) az ilyen érdekelt személyek részére ésszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy bármely végleges közigazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; és

c) biztosítani azt, hogy eljárásai a jogszabályain alapuljanak és azokkal összhangban legyenek.

12.6. CIKK

Felülvizsgálat és fellebbezés

(1) Mindegyik Fél bírói, kvázi bírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos közigazgatási cselekmények haladéktalan felülvizsgálata és, ha indokolt, kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek pártatlanok és függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és az ügy kimenetelében semmiféle lényeges érdekeltségük nem lehet.

(2) Mindegyik Fél biztosítja, hogy ilyen törvényszékek előtt vagy eljárás során az eljárás felei jogosultak a következőkre:

a) ésszerű lehetőség a saját álláspontjuk alátámasztására vagy megvédésére; és

b) olyan döntéshozatalra, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

(3) Mindegyik Fél biztosítja - a jogszabályai által biztosított fellebbezésre vagy további felülvizsgálatra figyelemmel - hogy az ilyen határozatot a szóban forgó igazgatási cselekmény tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság hajtsa végre, és gyakorlatában alkalmazza.

12.7. CIKK

A szabályozás minősége és teljesítménye, és a helyes hivatali magatartás

(1) A Felek vállalják, hogy együttműködnek a szabályozás minősége és teljesítménye fejlesztésében, ideértve a vonatkozó szabályozási reformfolyamataikra és szabályozási hatáselemzéseikre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

(2) A Felek vállalják a helyes hivatali magatartásra vonatkozó elvek betartását és vállalják, hogy együttműködnek ennek népszerűsítésében, ideértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét is.

12.8. CIKK

Megkülönböztetésmentesség

A másik Fél területén letelepedett érintett személyekre vonatkozóan mindegyik Fél olyan átláthatósági szabályokat alkalmaz, amelyek legalább ugyanannyira kedvezőek, mint a saját területén vagy bármely harmadik ország területén letelepedett érintett személyekre vagy bármely harmadik országra alkalmazottak, ezek közül a legkedvezőbbet alapul véve.

TIZENHARMADIK FEJEZET

KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

13.1. CIKK

Összefüggések és célkitűzések

(1) Emlékeztetve az 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-re, a 2002. évi, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló johannesburgi tervre és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi, miniszteri nyilatkozatára, a Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a nemzetközi kereskedelmet olyan módon fejlesszék, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez és biztosítsák, hogy ezt a célkitűzést integrálják és a kereskedelmi kapcsolataik minden szintjén tükrözzék.

(2) A Felek elismerik, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a fenntartható fejlődés kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő alkotóelemei. Mindezek kiemelik a kereskedelemmel kapcsolatos társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó együttműködés előnyeit, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részeként.

(3) A Felek tudomásul veszik, hogy ebben a fejezetben nem az a szándékuk, hogy harmonizálják a Felek munkaügyi vagy környezetvédelmi előírásait, hanem az, hogy olyan módokon erősítsék a kereskedelmi kapcsolataikat és együttműködésüket, amelyek az (1) és (2) bekezdés összefüggésében előmozdítják a fenntartható fejlődést.

13.2. CIKK

Hatály

(1) Kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik, ez a fejezet a Felek által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a munkának a kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásait érintik1, valamint a 13.1. cikk (1) és (2) bekezdésével összefüggésében a környezetvédelmi kérdésekre.

(2) A Felek hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi és munkaügyi előírások nem használhatók fel protekcionista kereskedelmi célokra. A Felek megállapítják, hogy komparatív előnyük semmi esetre sem vonható kétségbe.

13.3. CIKK

A szabályozási jog és a védelem szintje

Elismerve a Felek jogát, hogy megállapítsák a környezetvédelem és a munkaügyi védelem saját szintjét, továbbá hogy ennek megfelelően fogadják el vagy módosítsák a vonatkozó jogszabályaikat és politikáikat, mindegyik Fél annak biztosítására törekszik, hogy ezek a jogszabályok és politikák a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét írják elő és ösztönözzék, összhangban a 13.4. és 13.5. cikkekben említett, nemzetközileg elismert előírásokkal vagy megállapodásokkal, valamint törekszik e jogszabályok és politikák további javítására.

13.4. CIKK

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

(1) A Felek elismerik a foglalkoztatásra és a munkaügyre vonatkozó nemzetközi együttműködés és megállapodások értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globalizációból eredő gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kihívásaira és lehetőségeire adott válaszát. Elkötelezik magukat a konzultáció és az együttműködés mellett a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és a kereskedelemmel összefüggő munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekben.

(2) A Felek ismételten megerősítik elkötelezettségüket az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi, miniszteri nyilatkozata értelmében arra nézve, hogy elismerjék a teljes és produktív foglalkoztatást és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztes munkát, mint valamennyi ország fenntartható fejlődésének kulcselemét, és mint a nemzetközi együttműködés elsődleges célját, valamint, hogy a nemzetközi kereskedelmet olyan módon fejlesszék, ami a teljes és produktív foglalkoztatás, valamint a mindenki - ideértve a férfiakat, a nőket és a fiatalokat is - számára rendelkezésre álló tisztes munka irányába mutat.

(3) A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel és az 1998-ban, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán elfogadott a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak mellékleteivel összhangban kötelezettséget vállalnak az alapvető jogokra vonatkozó következő elvek tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására jogszabályaikban és gyakorlataikban:

a) az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

b) a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

c) a gyermekmunka eredményes eltörlése; és

d) a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

A Felek ismételten megerősítik elkötelezettségüket azon ILO-egyezmények hatékony végrehajtására, amelyeket Korea és az Európai Unió tagállamai megerősítettek. A Felek további folyamatos erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények, valamint más olyan egyezmények megerősítése érdekében, amelyeket az ILO "időszerűnek" minősített.

13.5. CIKK

Többoldalú környezetvédelmi megállapodások

(1) A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globális vagy regionális környezetvédelmi problémákra adott válaszát, és elkötelezik magukat a konzultáció és az együttműködés mellett a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és a kereskedelemmel összefüggő környezetvédelmi kérdésekben.

(2) A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásaikat azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban és gyakorlatukban történő végrehajtására, amelyeknek részes felei.

(3) A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végső célkitűzésének elérésére. Elkötelezettek a jövőbeli nemzetközi éghajlat-változási keret kialakítása iránt, a bali cselekvési tervvel2 összhangban.

13.6. CIKK

A fenntartható fejlődést támogató kereskedelem

(1) A Felek ismételten megerősítik, hogy a kereskedelemnek minden dimenziójában a fenntartható fejlődést kell előmozdítania. A Felek elismerik azt, hogy az alapvető munkaügyi előírások és a tisztes munka kedvező hatással lehetnek a gazdasági hatékonyságra, az innovációra és a termelékenységre, és kiemelik a nagyobb politikai koherencia értékét egyrészről a kereskedelempolitikák, másrészről a foglalkoztatási és munkaügyi politikák között.

(2) A Felek arra törekednek, hogy megkönnyítsék és előmozdítsák a környezetvédelmi árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmet és közvetlen külföldi befektetést, ideértve a környezetvédelmi technológiákat, a fenntartható megújuló energiát, az energiahatékony termékeket és szolgáltatásokat és az ökocímkével ellátott árukat, a kapcsolódó nem tarifális akadályok tárgyalását is ideértve. A Felek arra törekednek, hogy megkönnyítsék és előmozdítsák az olyan áruk kereskedelmét, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, ideértve a méltányos és etikus kereskedelmi rendszerekben szereplő árukat, valamint azokat, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és felelősségre vonhatóságát helyezik előtérbe.

13.7. CIKK

A védelem szintjének fenntartása a törvények, rendeletek vagy szabványok alkalmazásában és érvényesítésében

(1) A Fél köteles hatékonyan, a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket érintő módon érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályait folyamatos vagy rendszeres tevékenység vagy annak hiánya útján..

(2) A Fél a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket érintő módon nem gyengítheti vagy csökkentheti a jogszabályaiban meghatározott környezetvédelmi vagy munkaügyi védelmi szintet annak érdekében, hogy ösztönözze a kereskedelmet vagy a befektetéseket, olyan módon, hogy a jogszabályai, rendelkezései vagy szabványai tekintetében jogokról lemond vagy eltérést enged, illetve erre vonatkozó ajánlatot tesz.

13.8. CIKK

Tudományos információ

A Felek a környezet és a közegészségügy védelmére irányuló és a felek közötti kereskedelmet érintő környezetvédelmi intézkedések és társadalmi feltételek előkészítése és végrehajtása során elismerik annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a tudományos és műszaki információkat, valamint az alkalmazandó nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat és ajánlásokat.

13.9. CIKK

Átláthatóság

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vonatkozó belföldi jogszabályaikkal összhangban átlátható módon kidolgozzák, bevezetik és végrehajtják a környezetvédelemre és a munkafeltételek védelmére irányuló és a felek közötti kereskedelmet érintő intézkedéseket, kellő figyelemmel és nyilvános konzultáció keretében, emellett pedig megfelelően és kellő időben tájékoztatva a nem állami szereplőket - ideértve a magánszektort is -, és velük konzultációt folytatva.

13.10. CIKK

A fenntarthatóság hatásainak felülvizsgálata

A Felek vállalják, hogy felülvizsgálják, ellenőrzik és értékelik e megállapodás végrehajtásának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait, ideértve a tisztességes munka előmozdítását a részvételre irányuló, valamint az e megállapodás alapján létrehozott eljárásaikon és intézményeiken keresztül, például a kereskedelemmel kapcsolatos fenntarthatósági hatáselemzések útján.

13.11. CIKK

Együttműködés

Elismerve a társadalmi és környezetvédelmi politikák kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseiben történő együttműködés fontosságát e megállapodás céljainak elérése érdekében, a Felek kötelezettséget vállalnak a 13. mellékletben meghatározott együttműködési tevékenységek kezdeményezésére.

13.12. CIKK

Intézményi mechanizmusok

(1) E fejezet végrehajtása érdekében mindegyik Fél közigazgatásán belül hivatalt jelöl ki egy , amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Féllel.

(2) A szakbizottságokról szóló 15.2. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság a Felek közigazgatásának vezető tisztségviselőiből áll.

(3) A bizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első éven belül ül össze, azt követően pedig szükség szerint, annak érdekében, hogy áttekintse e fejezet végrehajtását, ideértve a 13. melléklet alapján végzett együttműködési tevékenységeket.

(4) Mindegyik Fél belföldi tanácsadó csoporto(ka)t hoz létre a fenntartható fejlődés (környezet és munkaügy) területén azzal a feladattal, hogy tanácsot adjanak e fejezet végrehajtásával kapcsolatban.

(5) A belföldi tanácsadó csoport(ok)ban a civil társadalom független képviseleti szervei vesznek részt, kiegyensúlyozottan képviselve a környezetvédelmi, munkaügyi és üzleti szervezeteket, valamint az egyéb érintett résztvevőket.

13.13. CIKK

A civil társadalommal folytatott párbeszéd mechanizmusa

(1) Az egyes Felek belföldi tanácsadó csoportjainak tagjai a civil társadalmi fórum keretében találkoznak annak érdekében, hogy párbeszédet folytassanak a Felek közötti kereskedelmi kapcsolatoknak a fenntartható fejlődéssel összefüggő kérdéseiben. A Felek eltérő megegyezése hiányában a civil társadalmi fórum évente egyszer ül össze. A Felek a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság határozatával döntenek a civil társadalmi fórum működéséről, legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő egy éven belül.

(2) A képviselőket a belföldi tanácsadó csoport(ok) választja/választják ki tagjai(k) közül, a 13.12. cikk (5) bekezdésében meghatározott érintett résztvevők kiegyensúlyozott képviseletére figyelemmel.

(3) A Felek benyújthatják e fejezet végrehajtásának frissítését a civil társadalmi fórumhoz. A civil társadalmi fórum nézetei, véleményei és megállapításai a Felekhez közvetlenül vagy a belföldi tanácsadó csoport(ok) útján nyújthatók be.

13.14. CIKK

Kormányzati konzultációk

(1) A Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérés útján konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e fejezet alapján felmerülő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témában, ideértve a 13.12. cikkben említett belföldi tanácsadó csoport(ok) közleményeit is. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy a Fél a konzultációra vonatkozó kérelmét kézbesíti.

(2) A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. A Felek biztosítják, hogy a határozat tükrözze az ILO illetve az illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, hogy előmozdítsa a Felek és e szervezetek munkája közötti szorosabb együttműködést és összehangoltságot. Adott esetben, a Felek megállapodása szerint, kérhetik e szervezetek vagy testületek tanácsát.

(3) Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti, hogy az ügy megvitatása érdekében hívják össze a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságot.. A bizottság haladéktalanul összeül és arra törekszik, hogy az ügyben határozatot hozzon. Kivéve, ha a bizottság másként nem határoz, határozatát közzé kell tenni..

(4) A bizottság tanácsot kérhet az egyik vagy mindkét belföldi tanácsadó csoporttól/Csoportoktól és mindegyik Fél tanácsot kérhet a saját belföldi tanácsadó csoportjától/Csoportjaitól. A Fél belföldi tanácsadó csoportja saját kezdeményezésére is nyújthat be tájékoztatást a Félhez vagy a bizottsághoz.

13.15. CIKK

Szakértői testület

(1) Ha a Felek másként nem egyeznek meg, a Fél 90 nappal a 13.14. cikk (1) bekezdése szerinti konzultációs kérelmet követően kérheti, hogy szakértői testületet hívjanak össze az olyan ügy megvizsgálása érdekében, amelyet a kormányzati konzultációk során nem rendeztek kielégítően. A Felek beadványokat intézhetnek a szakértői testülethez. A szakértői testület belátása szerint tanácsot kérhet bármelyik Féltől, a belföldi tanácsadó csoport(ok)tól vagy a 13.14. cikk szerinti nemzetközi szervezetektől. A szakértői testületet a Fél kérését követő két hónapon belül kell összehívni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban kiválasztott szakértői testület a fejezet végrehajtásával kapcsolatos szakértelmét biztosítja. Ha a Felek másként nem egyeznek meg, a szakértői testület az utolsó szakértő kiválasztását követő 90 napon belül terjeszti a Felek elé a jelentését. A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy alkalmazzák a szakértői testületnek az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos tanácsát vagy ajánlásait. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság ellenőrzi a szakértői testület ajánlásainak végrehajtását. A szakértői testület jelentését a Felek belföldi tanácsadó csoportjainak rendelkezésére kell bocsátani. A bizalmas információkkal kapcsolatban a 14-B. melléklet (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) elveit kell alkalmazni.

(3) E megállapodás hatályba lépését követően a Felek megállapodnak egy legalább 15 személyt tartalmazó listáról, akik szakértelemmel rendelkeznek az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben, akik közül legalább öt személy egyik Félnek sem az állampolgára, akik a szakértői testület elnöki tisztét látják el. A szakértők függetlenek a Felektől és a belföldi tanácsadó csoport(ok)ban képviselt szervezetektől, azokhoz nem kapcsolódnak és tőlük utasítást sem fogadhatnak el. Mindegyik Fél egy szakértőt választhat a szakértői listáról, a szakértői testület felállítását indítványozó kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül. Ha a fenti határidőn belül egy Fél nem választja ki a szakértőjét, a szakértői listáról a másik Fél választja ki a szakértőt nem választó Fél állampolgárságával rendelkező szakértőt is. A két kiválasztott szakértő dönt a testület elnökének személyéről, aki egyik Fél állampolgára sem lehet.

13.16. CIKK

Vitarendezés

Az ezzel a fejezettel kapcsolatban felmerülő bármely kérdésben a Felek csak a 13.14. és 13.15. cikkekben meghatározott eljárásokkal élhetnek.

1 E fejezetben a munkára való hivatkozás tartalmazza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) által elfogadott tisztességes munkára vonatkozó napirendjéhez és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi, miniszteri nyilatkozatához kapcsolódó kérdéseket.

2 UNFCCC határozat-1/CP.13, amelyet tizenharmadik ülésszakán fogadott el az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye részes feleinek konferenciája.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

VITARENDEZÉS

A. SZAKASZ

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

14.1. CIKK

Célkitűzés

E fejezet célja az, hogy e megállapodás jóhiszemű alkalmazásával kapcsolatban elkerülje és rendezze a Felek közötti vitákat, és hogy a Felek lehetőség szerint kölcsönös megállapodással jussanak megoldásra.

14.2. CIKK

Hatály

Eltérő rendelkezés hiányában ez a fejezet az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden vitára vonatkozik1.

B. SZAKASZ

KONZULTÁCIÓK

14.3. CIKK

Konzultációk

(1) A Felek törekednek arra, hogy a 14.2. cikkben említett rendelkezések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat úgy rendezzék, hogy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek.

(2) Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, megjelölve a szóban forgó intézkedést és a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyeknek alkalmazását indokoltnak tartja. A konzultációra vonatkozó kérelem másolatát a Kereskedelmi Bizottságnak kell elküldeni.

(3) A konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne, ha a Felek másként nem állapodnak meg, a panaszolt Félt területe. A konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül tekintendő lezártnak, kivéve ha mindkét Fél megállapodik a konzultáció folytatásában A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

(4) A sürgős ügyekben folytatott konzultációt, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra2 vonatkozó konzultációt, a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell megtartani, és a kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül lezártnak kell tekinteni.

(5) Amennyiben a konzultációkat nem tartják meg a (3) vagy (4) bekezdésben említett időkeretben, illetve ha a konzultációt lezárták, és kölcsönösen elfogadott megoldásról nem született megállapodás, a panaszos Fél a 14.4. cikkel összhangban kérheti választottbírói testület létrehozását.

C. SZAKASZ

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

A. ALSZAKASZ

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

14.4. CIKK

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

(1) Amennyiben a Feleknek a 14.3. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a Panaszos fél kérheti egy választottbírói testület létrehozását.

(2) A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani ahhoz a Félhez, amellyel szemben panaszt emelnek, valamint a Kereskedelmi Bizottságnak. A panaszos Fél kérelmében megjelöli a szóban forgó adott intézkedéseket, és kifejti, hogy ezek az intézkedések miképpen sértik a 14. 2. cikkben említett rendelkezéseket.

14.5. CIKK

A választottbírói testület létrehozása

(1) A választottbírói testület három választottbíróból áll.

(2) 10 nappal azt az időpontot követően, hogy a Kereskedelmi Bizottságnak benyújtották a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet, a felek konzultálnak egymással, hogy megállapodjanak a választottbírói testület összetételéről.

(3) Amennyiben a Felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a választottbírói testület összetételről, bármelyik Fél felkérheti a Kereskedelmi Bizottság elnökét vagy annak küldöttét, hogy sorshúzással válassza ki a 14.18. cikk szerinti listából mindhárom tagot, egyet a panaszos Fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt Fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a Felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a Felek megállapodnak a választottbírói testület egy vagy több tagját illetően, a fennmaradó tagokat ugyanezzel az eljárással választják ki.

(4) A választottbírói testület megalakulásának az időpontja az az időpont, amikor a három választottbírát kiválasztották.

14.6. CIKK

A bizottság időközi jelentése

(1) A választottbírói testület a Felek számára időközi jelentést bocsát ki, amely ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint az általa tett megállapítások és ajánlások általános indoklását tartalmazza, legkésőbb a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 90 nappal. Amikor a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 120 nappal meghaladóan.

(2) A jelentés kibocsátásától számított 14 napon belül bármelyik Fél írásos kéréssel fordulhat a választottbírói testülethez az időközi jelentés meghatározott szempontjainak felülvizsgálata érdekében.

(3) Sürgős esetekben, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó eseteket, a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentés kibocsátása érdekében, és bármelyik Fél az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott időkeretek felén belül jogosult írásban kérelmezni a választottbírói testülettől az időközi jelentés meghatározott szempontjainak felülvizsgálatát.

(4) A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli megjegyzések vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A választottbírói testület végleges döntése tartalmazza az időközi felülvizsgálat szakaszában felmerült érvek megvitatását.

14.7. CIKK

A választottbírói testület döntése

(1) A választottbírói testület a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 120 napon belül értesíti döntéséről a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot. Amikor a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és a döntés kibocsátásának várható időpontját. A döntés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 150 nappal meghaladóan.

(2) Sürgős esetekben, ideértve a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó eseteket, a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz a döntésnek a létrehozatala időpontját követő 60 napon belüli kibocsátása érdekében. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább, mint a választottbírói testület létrehozásától számított 75 nap. A választottbírói testület létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hozhat arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

B. ALSZAKASZ

TELJESÍTÉS

14.8. CIKK

A választottbíróság döntésének teljesítése

Mindegyik Fél megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítse a választottbírói testület döntésében foglaltakat, és a Felek megkísérelnek megállapodni a döntésben foglaltak teljesítéséhez szükséges időtartamban.

14.9. CIKK

A döntés teljesítésének ésszerű időtartama

(1) Legkésőbb 30 nappal a választottbírói testület döntésének a Felek részére történő kibocsátását követően a bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és a Kereskedelmi Bizottságot arról az időtartamról, amelyre a döntésben foglaltak teljesítéséhez szüksége lesz.

(2) Amennyiben a Felek nem értenek egyet a választottbírói testület döntésében foglaltak teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamban, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti, a bepanaszolt Fél által küldött értesítéstől számított 20 napon belül írásban felkéri a választottbírói testületet az ésszerű időtartam hosszának meghatározására. Erről a kérésről értesíteni kell a másik Felet és a Kereskedelmi Bizottságot. A választottbírói testület a kérés benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti döntéséről a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot.

(3) Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.

(4) A bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal az ésszerű időtartam lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad a választottbírói testület döntésének teljesítése.

(5) A Felek kölcsönös megállapodással meghosszabbíthatják az ésszerű időtartamot.

14.10. CIKK

A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata

(1) A bepanaszolt Fél az ésszerű időtartam lejárta előtt értesíti a panaszos Felet és a Kereskedelmi Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésében foglaltak teljesítése érdekében hozott.

(2) Amennyiben a Felek nem értenek egyet abban, hogy valamely intézkedés fennáll-e vagy abban, hogy az (1) bekezdés szerinti értesítésben bejelentett intézkedések összeegyeztethetők-e a 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél írásban felkérheti az eredeti választottbírói testület, hogy döntsön az ügyben. Ez a kérelem megjelöli a szóban forgó konkrét intézkedéseket, és kifejti, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem egyeztethetők össze e 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül bocsátja ki döntését.

(3) Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

14.11. CIKK

Ideiglenes jogorvoslatok a döntés teljesítésének elmulasztása esetén

(1) Amennyiben a bepanaszolt Fél az ésszerű időtartam lejárta előtt elmulasztja közölni a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy a 14.10. cikk (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félre a 14.2. cikk rendelkezései alapján háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél - amennyiben a panaszos Fél erre felkéri - ideiglenes kártérítést ajánl fel.

(2) Amennyiben a kártérítésről nem sikerül megállapodásra jutni az ésszerű időtartam végétől, illetve a választottbírói testületnek a 14.10. cikk szerinti arra vonatkozó döntése kibocsátásától számított 30 napon belül, hogy nem született a döntést teljesítő intézkedés, vagy a 14.10. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett intézkedés összeegyeztethetetlen a 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél - a bepanaszolt Felet és a Kereskedelmi Bizottságot értesítve -jogosult felfüggeszteni a 14.2. cikkben említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeit a sérelem által okozott érvénytelenségnek vagy károkozásnak megfelelő mértékben. Az értesítésben meg kell határozni a panaszos Fél által felfüggeszteni kívánt kötelezettségek szintjét. A panaszos Fél az értesítés időpontjától számított 10 napon belül foganatosíthatja a felfüggesztést, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (4) bekezdés szerinti választottbíráskodást kér.

(3) A kötelezettségek felfüggesztése során a panaszos Fél választhatja a vámtarifáinak olyan szintre emelését, melyet más WTO-tagokkal szemben alkalmaz, olyan kereskedelmi mennyiségre, amelyet úgy állapít meg, hogy a vámtarifa-emelés és a kereskedelmi mennyiség szorzata megegyezzen a sérelem által okozott érvénytelenítés vagy károkozás értékével.

(4) Ha a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem felel meg a sérelem által okozott érvénytelenítés és károkozás szintjének, írásban kérheti az eredeti választottbírói testület döntését a kérdésben. Ezt a kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időtartam lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a Kereskedelmi Bizottságnak elküldeni. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül bocsátja ki a Felek és a Kereskedelmi Bizottság részére a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntéséről. Az eredeti választottbírói testület döntésének kibocsátásáig a kötelezettségeket nem lehet felfüggeszteni, és bármely felfüggesztésnek összhangban kell lennie a választottbírói testület döntésével.

(5) Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (4) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.

(6) A kötelezettségek felfüggesztése átmeneti, és csak addig alkalmazható, amíg a 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést vissza nem vonják, vagy nem módosítják oly módon, hogy az összhangba kerüljön a 14.12. cikk szerinti a rendelkezésekkel, illetve amíg a Felek a vitás kérdés megoldását illetően egyezségre nem jutnak.

14.12. CIKK

A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata

(1) A bepanaszolt Fél értesíti a másik Felet és a Kereskedelmi Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott, és kérelmezi a kötelezettségek panaszos Fél által alkalmazott felfüggesztésének megszüntetését.

(2) Ha a Felek az értesítést követő 30 napon belül nem tudnak megállapodni az értesítésben foglalt intézkedésnek a 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségét illetően, a panaszos Fél írásban kéri az eredeti választottbírói testület döntését a kérdésben. Erről a kérelemről értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a Kereskedelmi Bizottságot. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot. Ha a választottbírói testület úgy dönt, hogy a teljesítés érdekében hozott valamely intézkedés összhangban áll a 14.2. cikkben említett rendelkezésekkel, akkor a kötelezettségek felfüggesztését meg kell szüntetni.

(3) Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.

C. ALSZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

14.13. CIKK

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek az e fejezet szerinti jogvitában bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak. Erről a megoldásról értesítik a Kereskedelmi Bizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról szóló értesítéssel az eljárást megszüntetik.

14.14. CIKK

Eljárási szabályok

(1) Az e fejezet szerinti vitarendezési eljárásra a 14-B. mellékletet kell alkalmazni.

(2) A 14-B. melléklettel összhangban a választottbírói testület minden tárgyalása nyilvános.

14.15. CIKK

Információk és technikai tanácsadás

Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választottbírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, ideértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választottbírói testületi eljárás szempontjában szükségesnek ítél. A választottbírói testület jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni, amennyiben azt helyénvalónak tartja. Az ilyen módon beszerzett bármely információt a megjegyzésekkel élő mindkét Féllel tudatni kell. A Felek érdekelt természetes vagy jogi személyei jogosultak önzetlen tanácsadói (amicus curiae) leveleket küldeni a választottbírói testületnek a 14-B. melléklettel összhangban.

14.16. CIKK

Értelmezési szabályok

A választottbírói testületek a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezik a 14.2. cikkben említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. Amennyiben egy e megállapodás szerinti kötelezettség megegyezik a WTO-megállapodás szerinti kötelezettséggel, a választottbírói testület olyan értelmezést fogad el, amely összhangban áll a WTO Vitarendezési Testülete (a továbbiakban: DSB) döntéseiben foglalt valamely vonatkozó értelmezéssel. A választottbírói testület döntései nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a 14.2. cikkben említett rendelkezésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket.

14.17. CIKK

A választottbírói testület határozatai és döntései

(1) A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozza meg határozatait. Mindazonáltal ha egy határozatot nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választottbírák eltérő véleményeit semmiképpen sem teszik közzé.

(2) A választottbírói testület valamely döntése a Feleket kötelezi és természetes vagy jogi személyek számára nem keletkeztet semmiféle jogot vagy kötelezettséget. A döntés felvázolja a ténymegállapításokat, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát és a döntésben tett megállapítások és következtetések indokolását. Ellenkező értelmű döntés hiányában a Kereskedelmi Bizottság teljes egészében nyilvánossá teszi a választottbírói testület döntését.

D. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

14.18. CIKK

A választottbírák jegyzéke

(1) A Kereskedelmi Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követően három hónappal létrehozza annak a 15 személynek a jegyzékét, akik készek és képesek választottbíraként szolgálni. Mindegyik Fél öt személyt jogosult választottbírónak javasolni.. A két Fél megállapodik abban az öt személyben is, akik nem állampolgárai egyik Félnek sem, és a választottbírói testület elnökeként járnak el. A Kereskedelmi Bizottság biztosítja, hogy a jegyzék mindig kitöltött szinten maradjon.

(2) A választottbírók szakmai ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és 14-C. mellékletben foglaltakkal összhangban járnak el.

14.19. CIKK

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

(1) Az e fejezet vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem érinti a WTO keretében hozott intézkedéseket, ideértve a vitarendezési intézkedéseket is.

(2) Azonban ha az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett vagy e fejezet, vagy pedig a WTO-megállapodás alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Ezen túlmenően, a Fél nem kereshet jogorvoslatot a két fórumon az e megállapodás és a WTO-megállapodás szerint azonos kötelezettségre. Ilyen esetben, miután a vitarendezési eljárást kezdeményezték, a Fél a másik megállapodás alapján a másik fórum előtt nem indíthat ugyanazon kötelezettség tekintetében jogorvoslati eljárást, kivéve, ha a választott fórum eljárási vagy joghatósági okokból az adott kötelezettségre jogorvoslatot kereső kérelem tekintetében nem tesz megállapításokat.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:

a) WTO-megállapodás szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a WTO-megállapodás 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: DSU) 6. cikke szerinti bizottság létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a DSB elfogadja a bizottság jelentését és, adott esetben, a Fellebbviteli Testület jelentését a DSU 16. cikke és a 17.14. cikke alapján; és

b) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a 14.4. cikk (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a választottbírói testület a 14.7. cikk alapján kibocsátja döntését a Felek és Kereskedelmi Bizottság részére.

(4) E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely Fél végrehajtsa a DSB által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. Valamely Fél e fejezet szerinti kötelezettségei felfüggesztésének megakadályozása érdekében a WTO-megállapodásra nem lehet hivatkozni.

14.20. CIKK

Határidők

(1) Az ebben a fejezetben meghatározott valamennyi határidőt, ideértve a választottbírói testületek számára döntésük kibocsátására meghatározott határidőket is, a hivatkozott cselekmény vagy tény napját követő naptól kezdve, naptári napban kell számolni .

(2) Az e fejezetben említett határidők a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbíthatók.

1 A kulturális együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvvel kapcsolatos viták tekintetében az e fejezetben a Kereskedelmi Bizottságra tett minden hivatkozást a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottságra történő utalásként kell értelmezni.

2 Szezonális áruk azok, amelyeknek importjára egy reprezentatív időszakon belül nem az egész évre kiterjedően kerül sor, hanem szezonális tényezők következtében az év bizonyos időszakaiban koncentrálódik.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.1. CIKK

Kereskedelmi Bizottság

(1) A Felek létrehozzák a Kereskedelmi Bizottságot1, amely egyrészről az EU-fél, másrészről Korea képviselőiből áll.

(2) A Kereskedelmi Bizottság évente egyszer, Brüsszelben és Szöulban felváltva, vagy bármelyik Fél kérésére ülésezik. A Kereskedelmi Bizottság társelnöki tisztét a koreai kereskedelmi miniszter és az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja - vagy meghatalmazottaik - látják el. A Kereskedelmi Bizottság dönt az ülés rendjéről és meghatározza napirendjét.

(3) A Kereskedelmi Bizottság:

a) biztosítja e megállapodás megfelelő működését;

A kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint a Kereskedelmi Bizottság nem rendelkezik joghatósággal a jegyzőkönyv felett, és a jegyzőkönyv tekintetében a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottság gyakorolja a Kereskedelmi Bizottság valamennyi feladatát, amennyiben ezek az adott jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatosak.

b) felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását, és előmozdítja általános célkitűzéseit;

c) felügyeli valamennyi szakbizottság, munkacsoport és az e megállapodás alapján létrehozott más testületek munkáját;

d) megvizsgálja a Felek közötti kereskedelmi kapcsolatok további javításának lehetőségeit;

e) A tizennegyedik fejezetben (Vitarendezés) és a 14-A. mellékletben (A nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) biztosított jogok sérelme nélkül, megfelelő lehetőségeket és módokat keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken felmerülő esetleges problémák megelőzésére, vagy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megoldására;

f) tanulmányozza a Felek közötti kereskedelem fejődését; és

g) megvizsgál az e megállapodás hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos bármely egyéb kérdést.

(4) A Kereskedelmi Bizottság:

a) határozhat arról, hogy feladatokat ad át a szakbizottságok, munkacsoportok vagy más testületek részére;

b) kommunikációt folytathat valamennyi érdekelt féllel, így a magánszektor és a civil társadalom szervezeteivel is;

c) megvizsgálja e megállapodás módosítási lehetőségeit vagy az ebben a megállapodásban kifejezetten meghatározott esetekben módosítja a megállapodás rendelkezéseit;

d) elfogadja az e megállapodás rendelkezéseire vonatkozó értelmezéseket;

e) ajánlásokat tesz vagy határozatokat fogad el az ebben a megállapodásban foglaltak szerint;

f) elfogadja saját eljárási szabályzatát; és

g) a Felek megállapodása szerint ellátja a feladatai gyakorlásához szükséges egyéb feladatokat.

(5) A Kereskedelmi Bizottság a Közös Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesz a Közös Bizottságnak a saját és a szakbizottságok, a munkacsoportok és az egyéb testületek tevékenységeiről.

(6) A tizennegyedik fejezetben (Vitarendezés) és a 14-A. mellékletben (A nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) biztosított jogok sérelme nélkül, bármelyik Fél a Kereskedelmi Bizottság elé utalhat bármely, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdést.

(7) Ha valamely Fél a törvényei vagy rendeletei szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a Kereskedelmi Bizottsághoz, a szakbizottságokhoz, a munkacsoportokhoz vagy bármely más testülethez, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni.

(8) Az átláthatóság és a nyíltság fontosságát elismerve a Felek megerősítik vonatkozó gyakorlataikat a közvélemény figyelembe vétele terén annak érdekében, hogy e megállapodás végrehajtásába a különböző nézőpontok széles körét bevonják.

15.2. CIKK

Szakbizottságok

(1) A Kereskedelmi Bizottság felügyelete mellett a következő szakbizottságok jönnek létre:

a) Árukereskedelmi Bizottság, a 2.16. cikkel (Árukereskedelmi Bizottság) összhangban;

b) Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság, az 5.10. cikkel (Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Bizottság) összhangban;

c) Vámügyi Bizottság, a 6.16. cikkel (Vámügyi Bizottság) összhangban. A Vámmegállapodás kizárólagos hatálya alá tartozó ügyekben az említett megállapodás alapján létrehozott Közös Vámügyi Együttműködési Bizottságként a Vámügyi Bizottság jár el;

d) Szolgáltatáskereskedelemmel, Letelepedéssel és Elektronikus Kereskedelemmel Foglalkozó Bizottság, a 7.3. cikkel (Szolgáltatáskereskedelemmel, Letelepedéssel és Elektronikus Kereskedelemmel Foglalkozó Bizottság) összhangban;

e) Kereskedelemmel és Fenntartható Fejlődéssel Foglalkozó Bizottság, a 13.12. cikkel (Intézményi mechanizmusok) összhangban; és

f) A Koreai Félsziget Passzív Feldolgozási Övezeteivel Foglalkozó Bizottság, a "Származó Termékek" meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló jegyzőkönyv IV. mellékletével összhangban.

A létrehozott szakbizottságok jogait és feladatait e megállapodás vonatkozó fejezetei és jegyzőkönyvei tartalmazzák.

(2) A Kereskedelmi Bizottság feladatai ellátásának elősegítése érdekében más szakbizottságok felállításáról is dönthet. A Kereskedelmi Bizottság határoz az e cikk szerint létrehozott szakbizottságok összetételéről, feladatairól és működéséről.

(3) Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, a szakbizottságok szokásosan évente egyszer ülnek össze megfelelő szinten, felváltva Brüsszelben és Szöulban, illetve valamelyik Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérésére, és társelnöki tisztüket Korea és az Európai Unió képviselői látják el. A szakbizottságok döntenek ülésezési rendjükről, és meghatározzák napirendjüket.

(4) A szakbizottságok üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a Kereskedelmi Bizottságot ülésezési rendjükről és napirendjükről. A szakbizottságok Kereskedelmi Bizottság minden rendes ülésén jelentés tesznek a Kereskedelmi Bizottságnak a tevékenységükről. Szakbizottság létrehozatala vagy fennállása nem akadályozhatja meg egyik Felet sem abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a Kereskedelmi Bizottsághoz forduljon.

(5) A Kereskedelmi Bizottság határozhat bármely szakbizottság feladatainak módosításáról, annak átvállalásáról, vagy bármely szakbizottság megszüntetéséről.

15.3. CIKK

Munkacsoportok

(1) A Kereskedelmi Bizottság felügyelete mellett a következő munkacsoportok jönnek létre:

a) Gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoport, összhangban a gépjárművekről és gépjárműalkatrészekről szóló 2-C. melléklet gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoportról szóló 9.2. cikkével;

b) Gyógyszeripari termékekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó munkacsoport, összhangban a gyógyszeripari termékekről és orvostechnikai eszközökről szóló 2-D. melléklet szabályozási együttműködésről szóló 5.3. cikkével;

c) Vegyi anyagokkal foglalkozó munkacsoport, összhangban a vegyi anyagokról szóló 2-E. melléklet (4) bekezdésével;

d) Kereskedelmi jogorvoslati együttműködési munkacsoport, összhangban a kereskedelmi jogorvoslati együttműködési munkacsoportról szóló 3.16. cikk (1) bekezdésével;

e) MRA munkacsoport, összhangban a kölcsönös elismerésről szóló 7.21. cikk (6) bekezdésével;

f) Kormányzati beszerzési munkacsoport, összhangban a kormányzati beszerzési munkacsoportról szóló 9.3. cikkel; és

g) Földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport, összhangban a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportról szóló 10.25. cikkel.

(2) A Kereskedelmi Bizottság határozhat más munkacsoportok felállításáról adott feladat vagy tárgy ellátására. A Kereskedelmi Bizottság határozza meg a munkacsoportok összetételét, feladatait és működését. A Felek közötti bármely rendszeres vagy eseti találkozó, amely az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik, e cikk értelmében munkacsoportnak minősül.

(3) Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, a munkacsoportok akkor ülnek össze megfelelő szinten, ha a körülmények indokolják, illetve bármely Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérésére. Társelnöki tisztüket Korea és az Európai Unió képviselői látják el. A munkacsoportok döntenek ülésezési rendjükről és meghatározzák napirendjüket.

(4) A munkacsoportok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a Kereskedelmi Bizottságot ülésezési rendjükről és napirendjükről. A munkacsoportok Kereskedelmi Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesznek a Kereskedelmi Bizottságnak a tevékenységükről. Munkacsoport létrehozatala vagy fennállása nem akadályozhatja meg egyik Felet sem abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a Kereskedelmi Bizottsághoz forduljon.

(5) A Kereskedelmi Bizottság határozhat bármely munkacsoport feladatainak módosításáról, annak átvállalásáról, vagy bármely munkacsoport megszüntetéséről.

15.4. CIKK

Döntéshozatal

(1) E megállapodás célkitűzéseinek elérése céljából a Kereskedelmi Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat hozzon valamennyi, e megállapodás hatálya alá tartozó ügyben

(2) A meghozott határozatok a Felekre nézve kötelező erejűek, akik megtesznek minden olyan intézkedést, amely szükséges a határozatok végrehajtásához. A Kereskedelmi Bizottság megfelelő ajánlásokat is tehet.

(3) A Kereskedelmi Bizottság a határozatait és az ajánlásait a Felek közötti megegyezés útján hozza meg.

15.5. CIKK

Módosítások

(1) A Felek e megállapodás módosításáról írásban állapodhatnak meg. A módosítás a Felek megegyezése szerinti időpontban azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cserélnek arról, hogy teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Kereskedelmi Bizottság is dönthet e megállapodás mellékleteinek, függelékeinek, jegyzőkönyveinek és megjegyzéseinek módosításáról. A Felek a határozatot a vonatkozó jogi követelményeik és eljárásaik szerint fogadhatják el.

15.6. CIKK

Kapcsolattartó pontok

(1) A kommunikáció előmozdítása és e megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Felek e megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg koordinátorokat jelölnek ki. A koordinátorok kijelölése nem érinti az illetékes hatóságok e megállapodás egyedi fejezetei szerinti egyedi kijelölését.

(2) Valamelyik Fél kérésére a másik Fél koordinátora megjelöli az e megállapodás végrehajtására vonatkozó bármely ügyben illetékes hivatalt vagy tisztviselőt, és megadja a kért segítséget a kérelmező Féllel történő kommunikáció elősegítése érdekében.

(3) A jogszabályai által lehetővé tett mértékben mindegyik Fél koordinátorain keresztül tájékoztatást nyújt a másik Fél kérésére, és haladéktalanul válaszol a másik Féltől érkező bármely olyan kérdésre, amely a Felek közötti kereskedelmet esetleg érintő tényleges vagy javasolt intézkedésre vonatkozik.

15.7. CIKK

Adózás

(1) E megállapodás csak annyiban vonatkozik az adózási intézkedésekre, amennyiben alkalmazása szükséges a megállapodás rendelkezéseinek érvényesüléséhez.

(2) E megállapodás egyik rendelkezése sem érinti a Korea és az Európai Unió tagállamai közötti bármely adózási egyezmény alapján valamelyik Félre háruló jogokat és kötelezettségeket. E megállapodás vagy valamely ilyen egyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyezmény élvez elsőbbséget. A Korea és az Európai Unió tagállamai közötti adózási egyezmény esetén kizárólag az egyezmény szerinti illetékes hatóságok felelősek azért, hogy közösen meghatározzák, fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adott egyezmény között.

(3) E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket abban, hogy a fiskális jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék a különösen a lakóhelyük vagy a tőkebefektetésük helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.

(4) E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi fiskális szabályozás alapján.

15.8. CIKK

A fizetési mérleggel kapcsolatos kivételek

(1) Amennyiben valamelyik Félnek súlyos nehézségei vannak a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn az árukkal, szolgáltatásokkal és a letelepedéssel kapcsolatban.

(2) A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az (1) bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását.

Az e cikk szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedések nem megkülönböztetőek és korlátozott időtartamúak, továbbá nem haladják meg azt a mértéket, ami a fizetési mérleg és a külső finanszírozás helyzetének helyreállításához szükséges. A korlátozó intézkedések összhangban vannak a WTO-egyezménnyel megállapított feltételekkel, és adott esetben összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okiratával.

(3) Minden Fél, amelyik korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, haladéktalanul értesíti azokról és azok változásairól a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést nyújt be azok eltörlésére.

(4) Korlátozások elfogadása vagy fenntartása esetén, haladéktalanul konzultációt kell tartani a Kereskedelmi Bizottságban. Ez a konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és az e cikk alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint:

a) a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke;

b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy

c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.

A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e a (3) és (4) bekezdésnek. Az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a következtetések alapjául az Alap által az érintett Fél fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell használni.

15.9. CIKK

Nemzetbiztonsági kivételek E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely:

a) megköveteli valamelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítél;

b) bármely Felet megakadályoz az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

i. fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan, vagy azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

ii. a hasadó- és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében; vagy

iii. háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén; vagy

c) bármely Felet megakadályoz abban, hogy intézkedéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek végrehajtása céljából.

15.10. CIKK

Hatálybalépés

(1) Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

(2) Ez a megállapodás 60 nappal azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat, vagy a Felek megegyezése szerinti más napon.

(3) A Felek a (2) és (5) bekezdéstől eltérve a kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyvet az annak időpontját követő harmadik hónap első napjától alkalmazzák, hogy Korea letétbe helyezte a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO-egyezmény (a továbbiakban: UNESCO-egyezmény) megerősítő okiratát az UNESCO párizsi titkárságán, kivéve, ha Korea már azt megelőzően letétbe helyezi az UNESCO-egyezmény megerősítő okiratát mielőtt a (2) és (5) bekezdésekben említett értesítések cseréjére sor került volna.

(4) Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsának Főtitkárának és a koreai Külügy- és Kereskedelmi Minisztériumnak vagy jogutódjának kell küldeni.

(5) a) E megállapodást ideiglenesen alkalmazni kell az azt követő hónap első napjától, amikor

az EU-fél és Korea értesítették egymást a vonatkozó eljárásaik befejezéséről.

b) Amennyiben e megállapodás bizonyos rendelkezései nem alkalmazhatók ideiglenesen, az a Fél, amelyik nem tudja vállalni az ilyen ideiglenes alkalmazást, értesíti a másik Felet arról, hogy mely rendelkezések nem alkalmazhatók ideiglenesen. Eltérve az a) ponttól, amennyiben a másik Fél befejezte a szükséges eljárásokat és a bizonyos rendelkezések ideiglenes alkalmazhatóságának kizárásáról szóló értesítéstől számított 10 napon belül nem emel kifogást az ideiglenes alkalmazás ellen, e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekre a fenti értesítés nem vonatkozott az értesítést követő hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

c) Az ideiglenes alkalmazást a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján bármelyik Fél felmondhatja. Az ilyen felmondás az értesítést követő hónap első napjával lép hatályba.

d) Ha ezt a megállapodást vagy annak bizonyos részeit ideiglenesen alkalmazzák, akkor az "e megállapodás hatálybalépése" kifejezést az ideiglenes alkalmazás időpontjára kell érteni.

15.11. CIKK

Időtartam

(1) Ez a megállapodás határozatlan időre szól.

(2) Bármelyik Fél írásos értesítést küldhet a másik Félnek arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást.

(3) A felmondás a (2) bekezdés szerinti értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

15.12. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

(1) A Felek elfogadnak bármely olyan általános vagy egyedi intézkedést, amely a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából kötelező rájuk nézve. A Felek biztosítják az ebben a megállapodásban rögzített célkitűzéseket elérését.

(2) Bármelyik Fél haladéktalanul megteheti a nemzetközi joggal összhangban álló megfelelő intézkedéseket, amennyiben e megállapodás felmondását a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálják.

15.13. CIKK

Mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek és megjegyzések

E megállapodás elválaszthatatlan részét képezik annak mellékletei, függelékei, jegyzőkönyvei és megjegyzései.

15.14. CIKK

Más megállapodásokhoz fűződő viszony

(1) Eltérő megállapodás hiányában az Európai Unió tagállamai és/vagy az Európai Közösség és/vagy az Európai Unió és Korea közötti korábbi megállapodásokat ez a megállapodás nem helyezi hatályon kívül és nem szünteti meg.

(2) Ez a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi a keretmegállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatoknak. Ez a megállapodás a kereskedelmi rendelkezések hatály osulását biztosító egyedi megállapodásnak minősül a keretmegállapodás értelmében.

(3) A vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló jegyzőkönyv a Vámmegállapodás helyébe lép a kölcsönös igazgatási segítségnyújtás terén.

(4) A Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás egy rendelkezése sem írja elő számunkra azt, hogy a WTO-megállapodás szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethetően járjanak el.

15.15. CIKK

Területi alkalmazás

(1) Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Korea területén. E megállapodás alkalmazásában a "terület" kifejezés kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában ebben az értelemben értendő.

(2) Az áruk preferenciális elbánására vonatkozó rendelkezések tekintetében ezt a megállapodást az EU vámterületének azokra a térségeire is alkalmazni kell, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá.

15.16. CIKK

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült koreai, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, és koreai nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. MELLÉKLET

2-A. MELLÉKLET

VÁMOK ELTÖRLÉSE

1. Kivéve, ha valamely Fél e mellékletben foglalt jegyzéke másként rendelkezik, a 2.5. cikk (1) bekezdése értelmében a vámok valamennyi Fél általi eltörlésére a következő szakaszolási kategóriák alkalmazandók:

a) a valamely Fél jegyzékének "0" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok teljes egészében megszűnnek, és az ilyen áruk a Megállapodás hatálybalépésének napján vámmentesek;

b) a valamely Fél jegyzékének "2" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően három egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

c) a valamely Fél jegyzékének "3" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően négy egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek1;

d) a valamely Fél jegyzékének "5" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően hat egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

e) a valamely Fél jegyzékének "6" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően hét egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

f) a valamely Fél jegyzékének "7" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően nyolc egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

g) a valamely Fél jegyzékének "10" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 11 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

h) a valamely Fél jegyzékének "12" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 13 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

i) a valamely Fél jegyzékének "13" szakaszolási kategóriáj ában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 14 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

j) a valamely Fél jegyzékének "15" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 16 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

k) a valamely Fél jegyzékének "18" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 19 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

l) a valamely Fél jegyzékének "20" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 21 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

m) a valamely Fél jegyzékének "10-A" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napján az alapérték 5 %-ával csökkennek. A vámok a harmadik év első napján az alapérték további 5 %-ával, a negyedik év első napján az alapérték további 7 %-ával, és azt követően a hatodik évig évente az alapérték további 7 %-ával csökkennek. A vámok a hetedik év első napján az alapérték további 10 %-ával, a nyolcadik év első napján pedig az alapérték további 10%-ával csökkennek. A vámok a kilencedik év első napján további 12 %-kal, a 10. év első napján az alapérték további 17 %-ával, a 11. év első napján pedig az alapérték további 20 %-ával csökkennek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

n) a valamely Fél jegyzékének "10-B" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napján 20 %-os értékvámra csökkennek, és ilyen szinten maradnak a második év során. A harmadik év első napjától kezdődően a vámok kilenc egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

o) a valamely Fél jegyzékének "12-A" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok az 1-9. év során továbbra is alapértéken maradnak. A 10. év első napjától kezdődően a vámok négy egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

p) a valamely Fél jegyzékének "16-A" szakaszolási kategóriájában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 16 egyenlő terjedelmű éves szakaszban 30 %-os értékvámra csökkennek, és az ilyen áruk a 17. év első napján kezdődő hatállyal és azt követően vámmentesek;

q) az "S-A" szakaszolási kategóriában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámokra a következő rendelkezések vonatkoznak:

i. a Koreába május 1 -jétől október 15-ig beléptetett áruk esetében a vámok a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően 18 egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek, valamint

ii. a Koreába október 16-tól április 30-ig beléptetett áruk esetében a vámok a Megállapodás hatálybalépésének napján 24 %-os értékvámra csökkennek és ilyen szinten maradnak a második év során. A harmadik év első napjától kezdődően a vámok négy egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

r) az "S-B" szakaszolási kategóriában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámokra a következő rendelkezések vonatkoznak:

i. a Koreába szeptember 1 -jétől február végéig beléptetett áruk esetében a vámok alapértéken maradnak, valamint

ii. a Koreába március 1-jétől augusztus 31-ig beléptetett áruk esetében a vámok a Megállapodás hatálybalépésének napján 30 %-os értékvámra csökkennek és ilyen szinten maradnak a második év során. A harmadik év első napjától kezdődően a vámok hat egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek;

s) az "E" szakaszolási kategóriában szereplő tételekben előírt származó árukra kivetett vámok alapértéken maradnak;

t) a vámokra vonatkozóan a Megállapodásban foglalt egyetlen kötelezettség sem alkalmazandó az "X" szakaszolási kategóriában szereplő tételek tekintetében. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti Korea jogait és kötelezettségeit a 2005. április 13-án kelt WT/Let/492. WTO-dokumentumban (a Koreai Köztársaság LX. jegyzéke módosításainak és helyesbítéseinek igazolásában) és annak bármely módosításában megállapított kötelezettségvállalások végrehajtása tekintetében.

2. A vám alapértékét és a csökkentés minden egyes szakaszában valamely tételre vonatkozóan a vám ideiglenes értékének meghatározására szolgáló szakaszolási kategóriát az adott tétel esetében mindegyik Fél jegyzéke feltünteti.

3. Az ideiglenes szakaszokban a vámok értékét lefelé kell kerekíteni, legalább a legközelebbi tized százalékpontra, vagy ha a vám értékét pénzegységben fejezik ki, az EU-fél esetében legalább a legközelebbi tized eurocentre, Korea esetében pedig a legközelebbi wonra.

4. E megállapodás és valamely Fél jegyzéke alkalmazásában minden egyes éves csökkentés - az 5. pontban meghatározottaknak megfelelően - a vonatkozó év első napján lép hatályba.

5. E melléklet és a 2-A-1. függelék alkalmazásában:

a) "első év": a Megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 12 hónapos időszak;

b) "második év": a Megállapodás hatálybalépésének első évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

c) "harmadik év": a Megállapodás hatálybalépésének második évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

d) "negyedik év": a Megállapodás hatálybalépésének harmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

e) "ötödik év": a Megállapodás hatálybalépésének negyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;;

f) "hatodik év": a Megállapodás hatálybalépésének ötödik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

g) "hetedik év": a Megállapodás hatálybalépésének hatodik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

h) "nyolcadik év": a Megállapodás hatálybalépésének hetedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

i) "kilencedik év": a Megállapodás hatálybalépésének nyolcadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

j) "10. év": a Megállapodás hatálybalépésének kilencedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

k) "11. év": a Megállapodás hatálybalépésének 10. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

l) "12. év": a Megállapodás hatálybalépésének 11. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

m) "13. év": a Megállapodás hatálybalépésének 12. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

n) "14. év": a Megállapodás hatálybalépésének 13. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

o) "15. év": a Megállapodás hatálybalépésének 14. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

p) "16. év": a Megállapodás hatálybalépésének 15. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

q) "17. év": a Megállapodás hatálybalépésének 16. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

r) "18. év": a Megállapodás hatálybalépésének 17. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

s) "19. év": a Megállapodás hatálybalépésének 18. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

t) "20. év": a Megállapodás hatálybalépésének 19. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak; és

u) "21. év": a Megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak.

KOREA TARIFAJEGYZÉKE

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1. A Korea Harmonizált Tarifajegyzékével (KHT) fennálló kapcsolat. E jegyzék rendelkezései általában a KHT szerint vannak kifejezve, és e jegyzék rendelkezéseinek értelmezésére -ideértve az e jegyzék alszámaihoz tartozó termékek körét is - a KHT általános megjegyzései, áruosztályokhoz fűzött megjegyzései és árucsoportokhoz fűzött megjegyzései irányadók. Amennyiben e jegyzék rendelkezései megegyeznek a KHT megfelelő rendelkezéseivel, e jegyzék rendelkezései a KHT megfelelő rendelkezéseinek jelentésével bírnak.

2. Vámok alapértékei. Az e jegyzékben megállapított vámok alapértékei a 2007. május 6-án hatályos, koreai legnagyobb kedvezményes vámelbánást biztosító vámtételeket tükrözik.

KOREA TARIFAJEGYZÉKE