2017. évi CXLV. törvény

egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról

1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

a) féléves jelentés és

b) éves jelentés

formájában teljesíti."

2. § A Tpt. 315. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A tőzsde tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben a tőzsde olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők hozzáférését a tőzsdéhez."

3. § A Tpt. a 404. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

"Együttműködés az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival"

4. § A Tpt. 404/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Felügyelet a 315. § (7) bekezdésben meghatározott információt a tőzsde tájékoztatását követő harminc napon belül továbbítja azon tagállam (e § rendelkezéseinek alkalmazása során: fogadó tagállam) hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben a tőzsde a 315. § (7) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.

(4) A Felügyelet a fogadó tagállamban távoli részvétellel rendelkező tőzsdei kereskedők személyéről, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát annak kérésére, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja."

5. § A Tpt. 404/A. § (2) bekezdésében az "értékpapírra, illetőleg" szövegrész helyébe az "értékpapírra, a tőzsdei kereskedőkre, illetve" szöveg lép.

6. § A Tpt. 23. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § Hatályát veszti a Tpt. 22. § (4) bekezdés a) és g) pontja.

2. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

8. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 23b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"23b. értékpapír-finanszírozási ügylet: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerint meghatározott fogalom,"

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 45a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"45a. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,"

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

62. székhely szerinti tagállam:)

"a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;"

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 62. pontja a következő d)-f) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

62. székhely szerinti tagállam:)

"d) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;

e) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

f) ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy és nemzeti joga szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,"

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatási tevékenységet végzővel munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,"

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"99. vezető testület: a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető állású személyeit is,"

9. § A Bszt. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a 22. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz és az arra vonatkozó - a 6. §-ban meghatározott -származtatott pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és légszennyező anyag kibocsátási jog kereskedelmében részt vevő vállalkozásnál,

b) kizárólag a 6. § e)-g), valamint j) és k) pontban meghatározott, villamos energiára és földgázra vonatkozó pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében villamosenergiakereskedőnél, illetve földgázkereskedőnél

tisztségviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő."

10. § A Bszt. 27. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli)

"d) a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti függő ügynök személyét, amennyiben függő ügynököt kíván igénybe venni."

11. § (1) A Bszt. 37. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását."

(2) A Bszt. 37. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát."

12. § A Bszt. 37/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegeníti."

13. § A Bszt. 60. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap olyan, a Kbftv.-ben meghatározott ÁÉKBV, amely a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett, és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) az ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a pénzpiaci eszköz akkor tekinthető magas minősítésűnek, ha az ÁÉKBV-alapkezelő a pénzpiaci eszköz hitelminőségét illetően olyan dokumentált, saját értékelést végez, amelyre alapozva az adott pénzpiaci eszközt magas minőségűnek minősíti. Amennyiben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett és felügyelt, egy vagy több hitelminősítő intézet minősítette a pénzpiaci eszközt, az ÁÉKBV-alapkezelő saját belső értékelésének figyelemmel kell lennie többek között az ilyen hitelminősítésekre is."

14. § A Bszt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás."

15. § A Bszt. 120. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

"v) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása."

16. § A Bszt. "Titoktartás" alcíme a következő 120/A. §-sal egészül ki:

"120/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

17. § A Bszt. 149/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tagok, résztvevők, illetve felhasználók hozzáférését az MTF-hez, illetve OTF-hez.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott információt az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatását követő egy hónapon belül továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (4) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani."

18. § A Bszt. 171. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg a (3) bekezdésben előírt együttműködés iránti kérelem teljesítését, ha:

a) azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a magyar hatóságok előtt;

b) azonos személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.

(7) Megtagadás esetén a Felügyelet ennek megfelelően értesíti a megkereső, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, a lehető legrészletesebb tájékoztatást nyújtva."

19. § A Bszt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 182/C. §-sal egészül ki:

"182/C. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg."

20. § A Bszt.

a) 3. § (2) bekezdésében az "a 37-39. §" szövegrész helyébe az "a 37. §, a 37/A. § (1)-(6) bekezdése, a 37/B-39. §" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a "hitelintézetet" szövegrész helyébe a "hitelintézetet is" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az "E törvény és" szövegrész helyébe az "E törvényben és" szöveg,

d) 24. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveg,

e) 76. §-ában a "37 cikkében" szövegrész helyébe a "37. cikkében" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Bszt. 77. §-a és a 105. § (5) bekezdése.

3. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

22. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni."

23. § A Gfbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A szerződés - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl - úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni."

24. § A Gfbt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy - a felek megállapodása alapján - elektronikus úton

indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik."

25. § A Gfbt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi."

26. § A Gfbt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, ezen feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést köthet."

27. § A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani."

28. § A Gfbt. 51. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes."

29. § A Gfbt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A panaszkezelésre megfelelően alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)-(5) bekezdésében és a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló Korm. rendeletben foglaltakat."

30. § Hatályát veszti a Gfbt. 45. § (2) bekezdésében a "negyedéves" szövegrész.

4. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

31. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Bank által az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére vezetett pénzforgalmi számla tekintetében, valamint

b) azon fizetési számlák tekintetében, amelyeket valamely jogszabály előírása alapján a Magyar Nemzeti Bank köteles vezetni."

(2) A Pft. 1. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A számlainformációs szolgáltatásra e törvény 5. §-a, 10. §-a, 31. §-a, 38/C. §-a, 55/A-55/C. §-a, valamint azon rendelkezések alkalmazandóak, ahol e törvény a számlainformációs szolgáltatást kifejezetten nevesíti.

(7) E törvény 6. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és 33. § (1) bekezdése szerinti átváltási árfolyamról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről történő tájékoztatási kötelezettség a fizetési műveletben részt vevő más félre - így különösen az automata bankjegykiadó gép üzemeltetőjére - akkor is kiterjed, ha az általa nyújtott szolgáltatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak."

32. § (1) A Pft. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"4a. erős ügyfél-hitelesítés: hitelesítés legalább két olyan

a) ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ,

b) birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és

c) biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője

kategóriába sorolható elem felhasználásával, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága,"

(2) A Pft. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"5a. érzékeny fizetési adatok: olyan adatok, amelyek csalás elkövetésére alkalmazhatók, ideértve a személyes hitelesítési adatokat is azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás tekintetében nem érzékeny fizetési adat a számlatulajdonos neve és a fizetési számlájának száma,

5b. fizetési márka: bármilyen olyan valósan megjelenő vagy digitális név, megnevezés, jel, szimbólum vagy ezek kombinációja, amellyel jelezhető, hogy a kártyaalapú fizetési műveletet melyik fizetésikártya-rendszer keretében hajtják végre,"

(3) A Pft. 2. §-a a következő 8b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"8b. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,"

(4) A Pft. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni,"

(5) A Pft. 2. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"25a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,

25b. személyes hitelesítési adatok: pénzforgalmi szolgáltató által hitelesítés céljából az ügyfél rendelkezésére bocsátott személyes elemek,"

(6) A Pft. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"27. távoli kommunikáció: bármely módszer, amely a távollévő felek számára lehetővé teszi - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - a szerződési nyilatkozat megtételét,"

(7) A Pft. 2. §-a a következő 27a. és 27b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"27a. távoli fizetési művelet: interneten keresztül vagy távoli kommunikációval kezdeményezett fizetési művelet,

27b. több kártyamárkás konstrukció: kettő vagy több fizetési márka vagy azonos márkához tartozó fizetési alkalmazás feltüntetése egyazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközön,"

33. § A Pft. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fizető felet csak akkor terheli a (2) bekezdésben meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség, ha annak teljes összegéről a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatást kap."

34. § A Pft. II. Fejezete a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Fogyasztó részére pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató honlapján közzéteszi, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, az általa megbízott közvetítőnél és a kiszervezett tevékenységet végző személynél papíralapon hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság által a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 106. cikk (1) bekezdése alapján készített fogyasztói jogokról szóló tájékoztatót.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető formában elérhető legyen."

35. § (1) A Pft. 10. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: b) a szolgáltatásra vonatkozóan:]

"bg) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogáról;"

(2) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

"ea) az ügyfélnek a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségéről, annak teljesítési módjáról és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről,"

(3) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

"ed) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, annak teljesítési határidejéről és módjáról, valamint a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre vonatkozó szolgáltatói felelősségről,"

(4) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

"eg) a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárásról;"

(5) A Pft. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére."

36. § A Pft. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére."

37. § (1) A Pft. 14. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza)

"w) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogát."

(2) A Pft. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés nem tartalmazza az EGT-államon kívül felmerülő díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére."

38. § (1) A Pft. 15. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az ügyfél a keretszerződés módosítását az (1) bekezdés szerinti javasolt hatálybalépése előtt is elfogadhatja vagy elutasíthatja. Elfogadás esetén a módosítás a pénzforgalmi szolgáltató által javasolt időpontban lép hatályba. A módosítás elutasítása a keretszerződés (3) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondásának minősül, amelyről a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ügyfelet.

(3b) Ha a keretszerződés módosítása a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított valamely szolgáltatás megszüntetésére irányul, a feleknek egymással el kell számolniuk, így különösen az ügyfél által előre fizetett díjakkal. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltató a ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az elszámolással összefüggésben díjat, költséget vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat fel."

(2) A Pft. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fizetési műveletekben alkalmazott kamatláb vagy átváltási árfolyam változásának végrehajtásakor és számításakor a pénzforgalmi szolgáltató semlegesen, az adott ügyfél tekintetében megkülönböztetésmentes módon jár el."

39. § A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A keretszerződést - ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést - az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondhatja."

40. § A Pft. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére."

41. § A Pft. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keretszerződésnek tartalmaznia kell olyan kikötést, amely szerint - a 23. § szerinti tájékoztatástól eltérően - a 23. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére - annak kérésére, ideértve a keretszerződésben rögzítetteket is - legalább havonta egy alkalommal díjmentesen, a keretszerződésben rögzített formában átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse."

42. § (1) A Pft. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetés kezdeményezése előtt a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató cégneve, székhelye, abban az EGT-államban található pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének a címe, ahol az ügyfél részére a pénzforgalmi szolgáltatást kínálja, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címe, valamint

b) az illetékes felügyeleti hatóság elérhetősége."

(2) A Pft. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére."

43. § A Pft. "Előzetes tájékoztatás" alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

"31/A. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezése esetén a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a kezdeményezést követően a 31. § (1) és (1a) bekezdésben meghatározott adatokon túl haladéktalanul a fizető fél és adott esetben a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy számukra elérhetővé teszi a következő adatokat is:

a) megerősítés a fizetési megbízásnak a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatójánál történt sikeres kezdeményezéséről,

b) a fizetési művelet azonosítását és adott esetben a kedvezményezett számára a fizető fél azonosítását lehetővé tevő hivatkozást, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkat,

c) a fizetési művelet összegét, valamint

d) adott esetben a műveletért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak fizetendő díjak összegét, ezen díjak összegének megbontását.

31/B. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezésekor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról."

44. § A Pft. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az EGT-államokon belül végzett fizetési művelet esetében, ha mind a fizető fél, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizetési műveletben érintett egyetlen pénzforgalmi szolgáltató székhelye EGT-állam területén található, akkor a fizető felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli."

45. § A Pft. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyásra a keretszerződésben meghatározott módon kerülhet sor. A fizetési művelet teljesítésére vonatkozó jóváhagyás a kedvezményezetten vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül is megadható."

46. § A Pft. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató kezdeményezte vagy a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetéskezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató felé történő jóváhagyását követően a fizető fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza."

47. § A Pft. a következő 38/A-38/C. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt - ide nem értve az elektronikuspénzt - kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató kérésére a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul visszaigazolja, hogy a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll-e a kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg, ha

a) a kérés időpontjában a fizető fél fizetési számlája online módon hozzáférhető,

b) a fizető fél kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója eleget tegyen az adott pénzforgalmi szolgáltató arra irányuló visszaigazolási kérelmének, hogy egy adott kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg a fizetési számláján rendelkezésre áll, és

c) a b) pontban meghatározott hozzájárulás az első visszaigazolás kérése előtt megadásra kerül.

(2) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató akkor kérheti az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást, ha

a) a fizető fél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezen visszaigazolást megkérhesse,

b) a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kezeményezte az adott összegű kártyaalapú fizetési műveletet, és

c) a pénzforgalmi szolgáltató minden egyes visszaigazolás kérése előtt azonosítja magát a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolás

a) kizárólag "igen" vagy "nem" válasz lehet, a válasz nem tartalmazhat számlaegyenleget, számlakivonatot, továbbá a válasz nem tárolható és nem használható fel a kártyaalapú fizetési művelet teljesítésétől eltérő célra,

b) nem járhat azzal, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlán pénzeszközt zároljon.

(4) A fizető fél jogosult arra, hogy tájékoztatást kérjen a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatótól az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást kérő pénzforgalmi szolgáltató nevéről, valamint a visszaigazolás tartalmáról.

38/B. § (1) A fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatással összefüggésben semmilyen időpontban nem birtokolja a fizető fél pénzeszközeit,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más nem fér hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) biztosítja, hogy az ügyfelére vonatkozó, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás keretében megszerzett egyéb adatokat csak a kedvezményezett részére és csak az ügyfele kifejezett hozzájárulásával továbbítsák,

d) minden egyes fizetési megbízás kezdeményezésekor azonosítja magát a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, a fizető féllel és a kedvezményezettel biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

e) nem tárol az ügyfeléről érzékeny fizetési adatot,

f) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatokon kívül más adatot nem kér az ügyfelétől,

g) a fizető fél által kifejezetten igényelt fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtásától eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz és

h) nem módosítja a fizetési megbízás összegét, kedvezményezettjét vagy bármely más jellemzőjét.

(4) A fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevétele érdekében -

a) biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval,

b) azt követően, hogy a fizetési megbízást átvette a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, haladéktalanul teljeskörűen tájékoztatja a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet kezdeményezéséről, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára elérhetővé teszi a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésre álló - az ügyféllel is megosztható - információit és

c) a fizető fél által közvetlenül adott, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével adott fizetési megbízásokat azonos módon kezeli, így különösen az időzítés, a teljesítési sorrend és a díjak tekintetében, kivéve, ha az eltérő módon történő kezelés objektíven indokolható.

38/C. § (1) Fizetési számlával rendelkező ügyfél akkor jogosult a számlainformációs szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A számlainformációs szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) ezen szolgáltatását kizárólag az ügyfél kifejezett jóváhagyása alapján nyújtja,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más ne férhessen hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) minden egyes kapcsolat létesítése és fenntartása során azonosítja magát az ügyfele fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval és az ügyfelével biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

d) kizárólag az ügyfele által megjelölt fizetési számlákhoz és az azokhoz tartozó fizetési műveletekre vonatkozó információkhoz fér hozzá,

e) nem kér fizetési számlához kapcsolódó érzékeny fizetési adatot és

f) az ügyfele által kifejezetten igényelt számlainformációs szolgáltatástól eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz.

(4) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a számlainformációs szolgáltatás igénybevétele érdekében -

a) a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll és

b) megkülönböztetéstől mentesen kezeli a számlainformációs szolgáltatás keretében továbbított adatkéréseket, kivéve, ha az eltérő módon kezelés objektíven indokolható."

48. § A Pft. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató általi jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáféréssel összefüggő objektíven indokolható és kellően bizonyított okok alapján - ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezését, vagy a fizetési művelet csalárd módon történő kezdeményezését is - megtagadhatja a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól a fizetési számlához való hozzáférést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetőség szerint a hozzáférés megtagadását megelőzően, de legkésőbb a hozzáférés megtagadását követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon tájékoztatja az ügyfelet a hozzáférés megtagadásáról és annak okairól.

(3) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás objektíven indokolt biztonsági okokból nem helyénvaló, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály tiltja.

(4) A hozzáférés megtagadása okának megszűnését követően a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató ismételten biztosítja a hozzáférést.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a hozzáférés megtagadásáról, az eset releváns részleteiről és a megtagadás indokairól. A Felügyeletnek értékelnie kell az esetet és szükség szerint meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket."

49. § A Pft. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata feltételeinek az ügyfél viszonylatában objektívnek, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lennie."

50. § A Pft. 41. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az ügyfél birtokából kikerült készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett új készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátásának díja legfeljebb az eszköz pótlásával összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költség lehet.

(5b) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó bármilyen személyes hitelesítési adat ügyfél részére történő megküldésével összefüggő kockázat a pénzforgalmi szolgáltatót terheli."

51. § (1) A Pft. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti - fizető fél általi - kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést a pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta."

(2) A Pft. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a helyesbítés iránti kérelemmel érintett fizetési művelet kezdeményezése fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével történt, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi körén belül - a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta."

(3) A Pft. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén - ideértve adott esetben a fizetéskezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak - ideértve adott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is - kell bizonyítania, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte."

52. § (1) A Pft. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén - függetlenül attól, hogy azt fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezték vagy sem - a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - kivéve, ha az adott helyzetben észszerű okból az ügyfél csalására gyanakszik, és ezen okról írásban tájékoztatja a Felügyeletet - köteles

a) azután, hogy tudomást szerzett vagy tájékoztatták a műveletről haladéktalanul, de legkésőbb az ezt követő munkanap végéig megtéríteni a fizető fél részére a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét, és

b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani azzal, hogy a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amikor a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése megtörtént."

(2) A Pft. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítéséért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót - annak kérésére - haladéktalanul kártalanítja a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségekért és kifizetett összegekért, ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét is. Ez esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy - a saját felelősségi körén belül - a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.

(1b) További pénzügyi kártérítést a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató, vagy adott esetben a fizető fél és a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató között létrejött szerződésre alkalmazandó joggal összhangban lehet megállapítani."

53. § (1) A Pft. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ellopását, birtokából történő kikerülését vagy jogosulatlan használatát a fizető fél a fizetési művelet teljesítését megelőzően nem észlelhette,

b) a kárt a pénzforgalmi szolgáltató alkalmazottjának, pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének vagy a pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenységet végzőnek az intézkedése vagy mulasztása okozta,

c) a pénzforgalmi szolgáltató nem ír elő erős ügyfél-hitelesítést,

d) a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használták, vagy

e) a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget."

(2) A Pft. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a kedvezményezett vagy annak pénzforgalmi szolgáltatója nem fogadja el az erős ügyfél-hitelesítést, meg kell térítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának okozott kárt."

54. § A Pft. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § (1) Az olyan kártyaalapú fizetési műveletnél, amelyet a kedvezményezett kezdeményezett, vagy rajta keresztül kezdeményeztek és a fizetési megbízás pontos összege a fizető fél általi jóváhagyás időpontjában még nem ismert, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója csak abban az esetben zárolhat pénzösszeget a fizető fél fizetési számláján, ha a fizető fél jóváhagyta a zárolás pontos összegét.

(2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának haladéktalanul fel kell oldania az (1) bekezdés szerinti zárolást, amint tájékoztatást kapott a fizetési művelet pontos összegéről, de legkésőbb haladéktalanul azután, hogy átvette a fizetési megbízást."

55. § (1) A Pft. 46. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A visszatérítendő összeg megegyezik a teljesített fizetési művelet teljes összegével. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja."

(2) A Pft. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke szerinti beszedés visszatérítése esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen beszedés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét a 47. §-ban meghatározott időszakon belül nem utasíthatja vissza.

(6) A fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha

a) a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatójának adta meg, és

b) a jövőbeni fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a megállapodás szerinti módon a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal a fizető fél rendelkezésére bocsátotta vagy számára elérhetővé tette."

56. § A Pft. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47/A. § A 46. §-ban és a 47. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a székhelye nem EGT-állam területén található."

57. § (1) A Pft. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére - köteles a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében együtt kell működnie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójával, ideértve azt is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megad minden olyan lényeges információt, amely a visszaszerzéshez szükséges."

(2) A Pft. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a fizetési művelet összegének a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója általi visszaszerzése nem lehetséges, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek - annak írásbeli kérelmére - megad minden olyan rendelkezésére álló lényeges információt, amely szükséges ahhoz, hogy a fizető fél a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a megfelelő jogi lépéseket megtehesse."

58. § (1) A Pft. 49. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés dátuma.

(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni. A kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna."

(2) A Pft. 49. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a fizetési művelet teljesítése késedelmesen történik, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója - a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató kérésére - biztosítja, hogy a fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna."

(3) A Pft. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) és (6) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a fizető fél terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget."

59. § (1) A Pft. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A fizetési megbízás késedelmes továbbítása esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna."

(2) A Pft. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. Ebben az esetben a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna."

(3) A Pft. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja."

(4) A Pft. 50. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját nem terheli a (6) bekezdésben foglalt kötelezettség, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett, még abban az esetben sem, ha a fizetési művelet teljesítésére késedelmesen került sor. Ebben az esetben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának az értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna."

(5) A Pft. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (7) és (8) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a kedvezményezett terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget."

60. § A Pft. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § (1) Ha a fizetési műveletet a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte, a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig visszatéríti a fizető fél részére a nem teljesített vagy a hibásan teljesített fizetési művelet összegét, és a fizetési számlát olyan állapotba hozza, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást átvette, a saját felelősségi körén belül a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, a fizetési művelet teljesítését nem befolyásolta műszaki hiba vagy a nem teljesítés, hibás vagy késedelmes teljesítéssel összefüggő egyéb zavar.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak - annak kérésére - haladéktalanul megtéríti a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségeket és kifizetett összegeket."

61. § A Pft. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 44. § (1) bekezdése, a 49-52. §-a szerinti felelőssége másik pénzforgalmi szolgáltató vagy közvetítő magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytől a 44. § (1) bekezdésben és a 49-52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti, ideértve az azon esetben felmerülő kártérítést is, amikor valamely pénzforgalmi szolgáltató elmulasztja az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását."

62. § A Pft. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

"IX/A. FEJEZET

MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK, HITELESÍTÉS

55/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében kockázatmérséklési intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazó keretrendszert alakít ki. Ennek a keretrendszernek a részeként a pénzforgalmi szolgáltató - a súlyosabb működési és biztonsági események felderítését és osztályozását is tartalmazó - hatékony eseménykezelési eljárásokat hoz létre, valamint tart fenn.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató évente egyszer - vagy a Felügyelet által meghatározott rövidebb időközönként - aktualizált és átfogó értékelést küld a Felügyeletnek az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatokról, továbbá az e kockázatok mérséklésére alkalmazott intézkedések és a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok megfelelőségéről.

55/B. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény bekövetkezéséről.

(2) Ha a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény sérti vagy sértheti a pénzforgalmi szolgáltató ügyfeleinek érdekeit, a pénzforgalmi szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az ügyfeleit az eseményről, valamint minden olyan rendelkezésre álló intézkedésről, amelyet az esemény káros hatásainak enyhítése érdekében meghozhatnak.

55/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a fizető fél

a) online fér hozzá fizetési számlájához,

b) elektronikus távoli fizetési műveletet kezdeményez,

c) bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és más visszaélésekre adhat módot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató olyan erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amely a művelet egy adott összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz.

(3) A pénzforgalmi szolgáltató olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak az ügyfelekhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának megóvására.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a fizetési megbízást fizetéskezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezik.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor az információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kérik.

(6) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző vagy a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy megbízható hitelesítési eljárásként hagyatkozhasson azon hitelesítési eljárásokra, amelyeket a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele részére az (1) és (3) bekezdéssel összhangban, valamint - abban az esetben, ha a fizetési művelet lebonyolításában fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató is részt vesz - az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosít."

63. § A Pft. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § (1) A 38/A-38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikke alapján kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évet követően, de legkésőbb 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikk (1) bekezdés d) pontja tárgyában kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évig, de legkésőbb 2019. január 1-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók."

64. § A Pft. 66/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a keretszerződésnek a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával és a pénzforgalom lebonyolításával összefüggő és kizárólag a 2018. január 13-án hatályba lépő jogszabályi változások miatt szükséges módosításáról a pénzforgalmi szolgáltató olyan időpontban köteles tájékoztatni az ügyfelet, hogy az a módosítás hatálybalépése napjáig gyakorolhassa a 15. § (3) bekezdésében meghatározott felmondási jogát."

65. § A Pft. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,"

66. § A Pft.

1. 2. § 9. pont a) alpontjában a "fizetési számlájáról" szövegrész helyébe az "a fizetési számla terhére" szöveg,

2. 2. §11. pontjában az "ellenőrizze a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is" szövegrész helyébe az "azonosítsa az ügyfél kilétét vagy a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, ezen belül az ügyfél személyes hitelesítési adatai használatának érvényességét" szöveg,

3. 2. § 14. pontjában a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.)" szövegrész helyébe a "Hpt.-ben" szöveg,

4. 2. § 16. pontjában a "vagy amelyen" szövegrész helyébe a "vagy amely negyvenötezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen" szöveg,

5. 2. § 28. pontjában a "kedvezményezett" szövegrész helyébe a "kedvezményezett, valamint a hitelesítés szempontjából ezek fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult" szöveg,

6. 3. § (3) bekezdésében a "felek a" szövegrész helyébe a "felek a 13. § és a" szöveg,

7. 4. § (2) bekezdésében a "távközlő eszköz használatával" szövegrész helyébe a "távoli kommunikációs módon" szöveg,

8. 6. § (1) bekezdésében az "átváltás a fizetés helyén" szövegrész helyébe az "átváltás automata bankjegykiadó gépen keresztül, illetve a fizetés helyén" szöveg,

9. 7. § (2) bekezdésében a "vagy harmadik személy" szövegrész helyébe a "vagy a műveletben részt vevő valamely más fél" szöveg,

10. III. Fejezet első alcímének címében a "Szerződéskötést" szövegrész helyébe az "A keretszerződés megkötését" szöveg,

11. 8. § (2) bekezdésében az "a magyar" szövegrész helyébe a "magyar" szöveg,

12. 9. §-ban a "távközlő eszköz útján" szövegrész helyébe a "távoli kommunikáció útján" szöveg,

13. 10. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 31. § (1) bekezdés a) pontjában a "megbízás teljesítéséhez" szövegrész helyébe a "megbízás kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez" szöveg,

14. 10. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 14. § (1) bekezdés e) pontjában a "művelet teljesítéséhez" szövegrész helyébe a "művelet kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez" szöveg,

15. 10. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a "lehetőségeiről;" szövegrész helyébe a "lehetőségeiről," szöveg,

16. 10. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "kötelezettségről" szövegrész helyébe a "kötelezettségről, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is" szöveg,

17. 10. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és 14. § (1) bekezdés j) pontjában a "műszaki követelményeit" szövegrész helyébe a "műszaki és szoftver követelményeit" szöveg,

18. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában a "teljesített fizetési" szövegrész helyébe a "teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési" szöveg,

19. 10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a "teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott felelősségéről, valamint" szövegrész helyébe a "kezdeményezéséért vagy teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott felelősségéről," szöveg,

20. 10. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontjában a "feltételekről;" szövegrész helyébe a "feltételekről," szöveg,

21. 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az "arról, hogy a 15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak" szövegrész helyébe az "arról - ha erről megállapodnak -, hogy a 15. § szerinti keretszerződés módosítását az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha a módosítás javasolt" szöveg,

22. 10. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában a "szerződés" szövegrész helyébe a "keretszerződés" szöveg,

23. 10. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a "következményeiről" szövegrész helyébe a "következményeiről, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodásról" szöveg,

24. 10. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja és c) pontjának ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadni" szövegrész helyébe a "szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia" szöveg,

25. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a "módjáról" szövegrész helyébe a "módjáról és felelősségéről" szöveg,

26. III. Fejezet "Szerződés formai és tartalmi követelményei" és "Szerződés módosítása és megszüntetése" alcím címében a "Szerződés" szövegrész helyébe az "A keretszerződés" szöveg,

27. 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "keretszerződés tartalmazza" szövegrész helyébe a "keretszerződés egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tartalmazza" szöveg,

28. 14. § (1) bekezdés h) pontjában a "kötelezettséget" szövegrész helyébe a "kötelezettséget, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is" szöveg,

29. 14. § (1) bekezdés p) pontjában a "teljesített fizetési" szövegrész helyébe a "teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési" szöveg, a "művelet teljesítéséért" szövegrész helyébe a "művelet kezdeményezéséért vagy teljesítéséért" szöveg, a "felelősségét, és a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket" szövegrész helyébe a "felelősségét, a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket, és a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárást" szöveg,

30. 14. § (1) bekezdés q) pontjában a "szerződésmódosítás" szövegrész helyébe a "keretszerződés-módosítás" szöveg,

31. 14. § (1) bekezdés s) pontjában a "következményeit" szövegrész helyébe a "következményeit, és a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodást" szöveg,

32. 14. § (1) bekezdés v) pontjában a "szabályait." szövegrész helyébe a "szabályait, valamint" szöveg,

33. 15. § (1) bekezdésében a "módosítás hatálybalépését" szövegrész helyébe a "módosítás javasolt hatálybalépését" szöveg,

34. 15. § (2) bekezdésében a "meghatározott határidő" szövegrész helyébe a "meghatározott javasolt határidő" szöveg,

35. 15. § (3) bekezdésében az "A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak" szövegrész helyébe az "A 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott esetben a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak javasolt" szöveg,

36. 15. § (4) bekezdésében az "a (2)" szövegrész helyébe az "az (1)" szöveg,

37. 15. § (5) bekezdésében a "módon köteles tájékoztatni" szövegrész helyébe a "módon tájékoztatja" szöveg,

38. 17. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésen kívül az ügyfél" szövegrész helyébe a "hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződés ügyfél általi" szöveg,

39. 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "vállalkozás a nyilvántartást" szövegrész helyébe a "vállalkozás esetében a nyilvántartást" szöveg, az "okirattal igazolta" szövegrész helyébe az "okirat vagy adatok alapján a pénzforgalmi szolgáltató meggyőződött arról" szöveg,

40. 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "csatolta" szövegrész helyébe a "csatolta, vagy a pénzforgalmi szolgáltató az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető szervezet nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szerepel" szöveg,

41. 20. § (1) bekezdésében az "(e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be" szövegrész helyébe az "(e § alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban vagy egyéb jogszabály által azonosított elektronikus úton jelenti be" szöveg, a "vezető által" szövegrész helyébe a "szervezetet képviselő által" szöveg,

42. 20. § (2) bekezdésében a "vezető" szövegrészek helyébe a "szervezetet képviselő" szöveg,

43. 20. § (2a) és (3) bekezdésében a "vezető" szövegrész helyébe a "szervezetet képviselő" szöveg,

44. 20. § (3) bekezdésében a "vezetője" szövegrész helyébe a "szervezetet képviselője" szöveg, a "vezetők" szövegrész helyébe a "szervezetet képviselők" szöveg,

45. 22. § (1) bekezdés a) pontjában a "teljesítésének időtartamáról" szövegrész helyébe a "teljesítésének maximális időtartamáról" szöveg,

46. 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni" szövegrész helyébe a "szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást megadnia" szöveg,

47. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni" szövegrész helyébe az "adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet" szöveg,

48. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a "művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről" szövegrész helyébe a "műveletnek a fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított, vagy a fizető fél fizetési számláján történt terhelés devizanemében meghatározott összegéről" szöveg,

49. 23. § (1) bekezdés d) pontjában és 32. § (1) bekezdés d) pontjában a "megelőző" szövegrész helyébe a "követő" szöveg,

50. 24. § (2) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatokat, ha azt papíron korábban nem adta át" szöveg,

51. 30. §-ban a "távközlő eszköz útján" szövegrész helyébe a "távoli kommunikáció útján" szöveg,

52. 31. § (2) bekezdésében az "(1)" szövegrész helyébe az "(1) és (1a)" szöveg,

53. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást megadni" szövegrész helyébe a "szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia" szöveg,

54. 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni" szövegrész helyébe az "az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet" szöveg,

55. 33. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni" szövegrész helyébe az "az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet" szöveg,

56. 35. § (1) bekezdésében a "teljesítéséért" szövegrész helyébe a "teljesítéséért, a helyesbítő, valamint megelőző intézkedésekért" szöveg,

57. 40. §-ban az "ügyfél" szövegrészek helyébe az "ügyfél, valamint az ügyfél fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult" szöveg,

58. 40. § (1) bekezdésében a "biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód -" szövegrész helyébe a "hitelesítési adatai" szöveg,

59. 41. § (2) bekezdésében a "biztonsági elemeket" szövegrész helyébe a "hitelesítési adatokat" szöveg,

60. 41. § (3) bekezdésében a "bármikor megtehesse" szövegrész helyébe a "bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse" szöveg,

61. 42. § (2) bekezdésében az "A felek" szövegrész helyébe a "Ha az ügyfél nem fogyasztó, a felek" szöveg,

62. 45. § (1) bekezdésében a "negyvenötezer" szövegrész helyébe a "tizenötezer" szöveg,

63. 46. §-ában az "ésszerűen" szövegrészek helyébe az "észszerűen" szöveg,

64. 49. § (1) bekezdésében a "műveletet a fizető" szövegrész helyébe a "műveletet közvetlenül a fizető" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Pft.

1. 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a "valamint" szövegrész,

2. 14. § (1) bekezdés u) pontjában a "valamint" szövegrész,

3. 14. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az " és tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget" szövegrész,

4. 19. § (4) és (5) bekezdése,

5. 36. § (3) bekezdése,

6. 42. § (4) bekezdése,

7. 46. § (7) bekezdése.

5. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

68. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a hitelszerződés a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a hitelező és a hitelközvetítő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványtól elkülönült dokumentumban közli a fogyasztóval a referenciamutató és annak kezelőjének nevét, valamint következményeit a fogyasztóra nézve. E dokumentum mellékelhető az 1. melléklet szerinti formanyomtatványhoz."

69. § Az Fhtv. 14/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) Ha a hitelező a fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a fogyasztó az ilyen megtakarítási szerződésből származó megtakarítási összegre, illetve biztosítási szerződésből származó biztosítási összegre vonatkozó követelését biztosítékként a hitelezőre átruházhatja."

70. § Az Fhtv. 38. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"d) a 6. § (2a) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk."

6. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

71. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell dönteni."

7. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában)

"b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,"

73. § Az Áht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét."

74. § Az Áht. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes - használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi - szerződést köt, - a megkötött szerződés vonatkozásában - átlátható szervezetnek minősül."

75. § Az Áht. 111. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

"(35) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell."

8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

76. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 40. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

"(25) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

77. § (1) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

"q) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő tevékenységek leírását,

r) könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját, amely felsorolja a fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve szerinti jogait, valamint a kapcsolódó Európai Uniós jogszabályokat."

(2) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

"s) azt a tájékoztatást, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,

t) - jogi területek szerinti kategóriákba sorolva - a biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok naprakész elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat."

(3) Az MNB tv. 43. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének]

"a) a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,"

(4) Az MNB tv. 43. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az MNB - erre irányuló megkeresésre - köteles tájékoztatást nyújtani a (2) bekezdés t) pontja szerinti jogszabályokról."

78. § Az MNB tv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § (1) Ha az MNB hatósági eljárása során közigazgatási szankciót alkalmaz, az erre vonatkozó döntését nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

(2) Az MNB abban az esetben is szabhat ki bírságot, ha a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem jegyeztek be közigazgatási szankciót megállapító döntést.

(3) Azon ügyekben, amelyekben az MNB hatóságként jár el, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény figyelmeztetésre és közigazgatási óvadékra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.

(4) Ha az MNB mérlegelési jogkörében bírságot vagy helyszíni bírságot szab ki, ennek mértékét az e törvényben, illetve a 46. § a)-c) pontjában megjelölt törvényekben meghatározott keretek között állapítja meg abban az esetben is, ha a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.

(5) Az MNB az ügyfelet valamennyi eljárásában eltilthatja a tevékenység végzésétől, amely eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napnál hosszabb időtartamú vagy határozatlan idejű is lehet.

(6) Az MNB szankcióként elkobzást is alkalmazhat.

(7) Az MNB Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárása során megállapított jogszabálysértés esetén érdemi döntéssel kiszabott intézkedést közigazgatási szankciónak kell tekinteni."

79. § (1) Az MNB tv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189-192. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is."

(2) Az MNB tv. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását."

(3) Az MNB tv. 53. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles

a) a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztani mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek,

b) határozatát - az (5) bekezdéssel összhangban - az anonimitás megőrzésével közzétenni, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét, vagy

c) eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe vagy a határozat közzététele jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.

(5b) Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni."

(4) Az MNB tv. 53. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5c) Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele

a) - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy

b) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét,

akkor határozhat úgy, hogy a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztja, nem teszi közzé a határozatát, vagy az anonimitás megőrzésével teszi közzé azt."

(5) Az MNB tv. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján."

80. § Az MNB tv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a biztosítás- és viszontbiztosításértékesítők jó hírnevével, képzettségi követelményeivel, valamint szakmai képzésével és továbbképzésével kapcsolatos adatok."

81. § Az MNB tv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb kérelemre indult hatósági eljárásaiban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet, az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési és az egyéb kérelemre indult hatósági eljárásokban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési tárhely.

(4) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(5) Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekeit veszélyeztető esetben az irat kézbesítése papíralapon, az MNB nevében eljáró munkavállaló által vagy postai szolgáltató útján is történhet.

(7) Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(8) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(9) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(10) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében fenntartott kézbesítési tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(12) Az engedélyezési, ellenőrzési és fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles dokumentumként nem fogadható el."

82. § (1) Az MNB tv. 76. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)-(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén - a 75. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege, illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 220 696 000 forint."

(2) Az MNB tv. 76. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli követelményeinek megsértése esetén - a Bit. 293/A. §-ában foglaltak figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 541 450 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 5%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 215 803 000 forint."

83. § Az MNB tv. 28. alcíme a következő 80/A. §-sal egészül ki:

"80/A. § Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható."

84. § (1) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

"h) azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,"

(2) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pontja a következő ak) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)

"ak) az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,"

(3) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja)

az Európai Bankhatóságot)

"ba) a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,"

(4) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

"be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,"

(5) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

"bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;"

(6) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ci) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)

"ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és az azok során hozott jogerős ítéletekről;"

(7) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő cj) és ck) alponttal egészül ki:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)

"ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

cj) minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,

ck) arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést;"

(8) Az MNB tv. 140. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az MNB tájékoztatja

a) az Európai Bankhatóságot:

aa) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,

ab) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,

ac) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

ad) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,

b) az EKB-t

ba) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

bb) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról.

(4b) Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt állapítja meg, hogy az esemény releváns lehet a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez utóbbiaknak is értesítést küld."

85. § Az MNB tv. 185/A. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"i) a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

86. § (1) Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

"m) (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

(2) Az MNB tv. 186. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)

"b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 102. cikk,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

87. § Az MNB tv.

a) 43. § (3) bekezdésében a "c-f), h)" szövegrész helyébe a "c)-h)" szöveg,

b) 46. § nyitó szövegrészében az "(a továbbiakban: Ákr.)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: Ákr.), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény" szöveg,

c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben" szövegrész helyébe az "a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben" szöveg,

d) 64. § (2) bekezdés d) pontjában a "kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál," szövegrész helyébe a "kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál," szöveg,

e) 76. § (10) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "legalább" szövegrész helyébe a "legfeljebb" szöveg,

f) 79. § (1) bekezdésében az "l), m) és n)" szövegrész helyébe az "l) és m)" szöveg,

g) 79. § (2) bekezdésében a "biztosként" szövegrész helyébe a "biztosnak" szöveg, a "társaság (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy rendelhető ki" szövegrész helyébe a "társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság" szöveg,

h) 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "biztosként az rendelhető ki" szövegrész helyébe a "biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet" szöveg,

i) 79. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "nem lehet kirendelni azt" szövegrész helyébe a "nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni" szöveg,

j) 79. § (6) bekezdésében az "a felügyeleti biztos a kirendeléskor" szövegrész helyébe az "az MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kijelölésekor" szöveg, a "kirendelés után" szövegrész helyébe a "kirendelés, illetve a kijelölés után" szöveg, a "kijelölőjét" szövegrész helyébe a "kirendelőjét, illetve a kijelölőjét" szöveg, a "biztos kirendelésére kerül sor" szövegrész helyébe a "biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni" szöveg,

k) 79. § (7) bekezdésében az "álló felügyeleti biztos" szövegrész helyébe az "álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy" szöveg,

l) 79. § (8) bekezdésében az "A kijelölt felügyeleti biztos" szövegrész helyébe az "A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy" szöveg,

m) 79. § (10) bekezdésében az "a kirendelt felügyeleti biztost" szövegrész helyébe a "munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság" szöveg,

n) 79. § (11) bekezdésében a "felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a kirendelést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja" szövegrész helyébe a "felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt kijelölő felé" szöveg,

o) 80. § (1) bekezdésében az "MNB határozatban" szövegrész helyébe az "MNB döntésében" szöveg, a "bármikor határozatban" szövegrész helyébe a "bármikor döntésével" szöveg,

p) 140. § (3) bekezdés f) pontjában a "biztosítók vagy viszontbiztosítók" szövegrész helyébe a "biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek" szöveg,

q) 1. melléklet I. pontjának címében az "ügyek" szövegrész helyébe az "egyes ügyek" szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti az MNB tv.

a) 79. § (9) bekezdése,

b) 80. § (2) bekezdésében a "kirendelt" szövegrész,

c) 1. melléklet II. pontja.

9. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

89. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az 5. § (3)-(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)-e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre."

90. § (1) Az Fsztv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"4. csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek,"

(2) Az Fsztv. 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6a. elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja,"

(3) Az Fsztv. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"7a. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,"

(4) Az Fsztv. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"9. fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet,"

(5) Az Fsztv. 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"10a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,"

(6) Az Fsztv. 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne,"

(7) Az Fsztv. 3. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"29. pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt,"

(8) Az Fsztv. 3. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"32a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,

32b. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke,"

(9) Az Fsztv. 3. § 40. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

40. vezető állású személy:)

"d) pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés, illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese."

91. § Az Fsztv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzforgalmi intézmény)

"a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére - ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző vállalkozást is -, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,"

92. § Az Fsztv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik."

93. § Az Fsztv. 3. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 43., 49., 50., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.

(2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén."

94. § (1) Az Fsztv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti - ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is -, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek."

(2) Az Fsztv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat."

95. § Az Fsztv. 5. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése"

96. § (1) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

"e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,"

(2) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

"i) ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy elektronikuspénzkibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,"

(3) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő t)-x) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

"r) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,

s) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

t) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

u) a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,

v) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

w) a panaszkezelési szabályzatát, valamint

x) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez."

(4) Az Fsztv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell."

97. § Az Fsztv. 20. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)

"f) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető."

98. § Az Fsztv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

a) a bejelentő működési tervét,

b) a középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

c) a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,

d) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,

e) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

f) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

g) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

h) a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,

i) ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,

j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

k) a bejelentő létesítő okiratát, és

l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített főirodájában történik."

99. § Az Fsztv. 21. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha)

"c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban foglalt kötelezettségét."

100. § Az Fsztv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl:

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,

b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,

c) a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint

d) közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) Ha a Felügyelet a vizsgálat során - így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján - kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet a nyilvántartásból.

(6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is."

101. § Az Fsztv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát,

b) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni,

c) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és

d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is."

102. § (1) Az Fsztv. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna.

(2) A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata."

(2) Az Fsztv. 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet - függetlenül bármely más szankciótól - a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi."

103. § Az Fsztv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet."

104. § Az Fsztv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető."

105. § Az Fsztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet."

106. § (1) Az Fsztv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre."

(2) Az Fsztv. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára."

107. § Az Fsztv. 12. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"12. A pénzforgalmi közvetítő és az elektronikuspénz-értékesítő"

108. § (1) Az Fsztv. 55. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]

"i) a pénzforgalmi közvetítő vezető állású személye 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóktól eltérő pénzforgalmi közvetítők esetében bizonyítékot arra nézve, hogy alkalmasak és megfelelőek a feladatuk ellátására."

(2) Az Fsztv. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:

a) nevét és címét, egyedi azonosító kódját, illetve számát,

b) irányításáért felelős vezető állású személyek nevét és

c) által alkalmazandó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó belső ellenőrzési mechanizmusok bemutatását."

(3) Az Fsztv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni.

(4b) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt."

(4) Az Fsztv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges változást."

109. § Az Fsztv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését, illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel."

110. § Az Fsztv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele - e tevékenységi körében - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen."

111. § Az Fsztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás."

112. § Az Fsztv. 62. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a fizetési titkok sérelmét)

"s) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása."

113. § Az Fsztv. 13. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

114. § Az Fsztv. a következő 80/A. és 80/B. §-sal egészül ki:

"80/A. § (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet - az (1) bekezdéstől eltérően - jogosult intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem hozzák a szükséges intézkedéseket.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.

(5) Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az Európai Bankhatóságot.

80/B. § A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges információcserét illetően."

115. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,"

116. § Az Fsztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(3) A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:

a) vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,

b) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget figyelembe véve kialakított eseményjelentési mechanizmust is,

c) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

d) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

e) a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,

f) a biztonsági elvek leírása, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szervezeti felépítésének bemutatását, pénzforgalmi közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és fióktelepek igénybevétele esetén a legalább évi gyakoriságú helyszíni/helyszínen kívüli ellenőrzések, továbbá a kiszervezési konstrukcióknak, valamint nemzeti vagy nemzetközi fizetési rendszerekben való részvétel leírását is,

h) mentési rendszerének és eljárásainak bemutatását,

i) informatikai architektúráját, valamint az alkalmazások kapcsolódását bemutató dokumentumokat, és

j) informatikai és biztonsági szabályozó dokumentumait.

(4) A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik

a) az olyan fizetési művelet teljesítésére, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást,

b) ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között, valamint

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére

külön engedélyezési, valamint megfelelésigazolási eljárás nélkül továbbra is végezheti a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, ha a Felügyelet legkésőbb 2020. január 13-ig megbizonyosodik arról, hogy teljesíti az induló tőkére, valamint a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket.

(6) A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkező fizetéskezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018. január 12-én hatályos előírások szerint végezheti."

117. § Az Fsztv. a következő 93. §-sal egészül ki:

"93. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg."

118. § Az Fsztv.

a) 1. § a) pontjában az "engedélyezésére és" szövegrész helyébe az "engedélyezésére, bejelentésére és" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdése," szövegrész helyébe a "(3) bekezdése, az 59-64. §," szöveg,

c) 11. § (1) bekezdésében a "pénzforgalmi intézmény" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli" szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében a "h)-j)" szövegrész helyébe a "h) és r)" szöveg,

e) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a "fizetési rendszer stabilitását" szövegrész helyébe a "fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat" szöveg,

f) 26. § (1) bekezdésében az "a Felügyelet" szövegrész helyébe az "a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és" szöveg,

g) 26. § (2) bekezdésében a "közvetítőjével" szövegrész helyébe a "közvetítőjével, elektronikuspénzértékesítőjével", a "létesítésével" szövegrész helyébe a "létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával" szöveg,

h) 38. § (1) bekezdésében az "A pénzforgalmi intézmény" szövegrész helyébe az "A fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény" szöveg,

i) 41. § (1) bekezdésében és 42. § (1) bekezdésében a "(4)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg,

j) 54. § (2) bekezdésében a "pénzügyi szolgáltatás" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi szolgáltatás" szöveg, a "pénzügyi szolgáltatási" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi szolgáltatási" szöveg, a "pénzforgalmi intézménnyel" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel" szöveg,

k) 54. § (3) bekezdésében a "tevékenységéért" szövegrész helyébe a "tevékenységéért, elektronikuspénzkibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő tevékenységéért" szöveg,

l) 54. § (4) bekezdésében a "közvetítő" szövegrész helyébe a "közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő" szöveg,

m) 55. § (1) bekezdésében a "közvetítőt" szövegrész helyébe a "közvetítőt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt" szöveg,

n) 55. § (2) bekezdésében a "tevékenységet" szövegrész helyébe a "tevékenységet, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet" szöveg,

o) 55. § (3) bekezdés d) pontjában az "eljárásrendjét" szövegrész helyébe az "eljárásrendjét azzal, hogy a bejelentéssel közölt adatok lényeges megváltozása esetén késedelem nélkül naprakésszé kell tenni" szöveg,

p) 55. § (5) bekezdésében a "pénzforgalmi közvetítő" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő" szöveg,

q) 55. § (7) bekezdésében a "pénzforgalmi közvetítőt" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt" szöveg, a "pénzforgalmi közvetítő" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő" szöveg,

r) 56. § (1) bekezdésében a "közvetítő" szövegrész helyébe a "közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő" szöveg,

s) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a "székhely" szövegrész helyébe a "székhely, fióktelepének címe" szöveg,

t) 85. § (1) bekezdésében a "közvetítőkről" szövegrész helyébe a "közvetítőkről, elektronikuspénz-értékesítőkről" szöveg, a "közvetítők" szövegrész helyébe a "közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők" szöveg, az "intézmény neve" szövegrész helyébe az "intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve" szöveg,

u) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a "pénzforgalmi közvetítőket" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi közvetítőket, elektronikuspénz-értékesítőket" szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti az Fsztv.

a) 5. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 7. § (3) bekezdés c) pontja,

c) 41. § (2) bekezdésében az " és (4) " szövegrész,

d) 41. § (4) bekezdése,

e) 51. § (4) bekezdésében a "pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, " szövegrész,

f) 55. § (4) bekezdésében a "vagy az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez" szövegrész.

10. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

120. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében."

121. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"11a. digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;"

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"26a. fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;"

(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"27. fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;"

(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"27a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;"

(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján

a) a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint

b) a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;"

(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 84a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"84a. pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;"

(7) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

87. pénzforgalmi szolgáltatás:)

"e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,"

(8) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

87. pénzforgalmi szolgáltatás:)

"g) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,

h) a számlainformációs szolgáltatás;"

(9) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 101a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"101a. számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;"

(10) A Hpt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,

d) jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,

h) a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,

i) a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével - ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is - összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint - a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével - a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:

ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,

kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,

l) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és

la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy

lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,

feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg az ezerötszáz forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve - ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is - naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot,

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek."

122. § A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet"

(végezhet.)

123. § A Hpt. 20. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)

"c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,"

124. § A Hpt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A függő ügynök - ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt - a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet."

125. § (1) A Hpt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre."

(2) A Hpt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára."

126. § A Hpt. 159. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás."

127. § A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

"a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében - ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is - nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított elektronikus úton is megtehető,"

128. § A Hpt.164. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

"zs) a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés."

129. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/B. §-sal egészül ki:

"164/B. § (1) A hitelintézetnek és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok - ide értve a személyes adatokat is - megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot - nem áll fenn egymás közti viszonyukban.

(2) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.

(3) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően - a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.

(4) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)-(3) bekezdés szerinti megismerésére és kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek

a) készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének elősegítésével,

b) fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való támogatásával,

c) az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való tájékozottságának növelésével kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.

(7) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5) bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

130. § (1) A Hpt. 176. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet - a 200-204. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely)

"f) az általa hozott jelentősebb intézkedésekre és kivételes intézkedésekre vonatkozik."

(2) A Hpt. 176. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát."

131. § A Hpt. 127. alcíme a következő 289/A. §-sal egészül ki:

"289/A. § (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben a kibocsátónak ismertetnie kell a specifikus készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint meg kell határozni, hogy a kibocsátó megítélése szerint a 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontja szerint végzi tevékenységét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján a Felügyelet határozatban dönt arról, hogy a kibocsátó által nyújtott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(4) A 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató minden év május 31-ig köteles a Felügyeletnek megküldeni egy olyan éves ellenőri véleményt, amely igazolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás - a 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott értékhatárokra is figyelemmel - nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak."

132. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/F. §-sal egészül ki:

"304/F. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 159. § (10) bekezdését, 164. § zs) pontját és 164/B. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg."

133. § A Hpt. 1. és 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

134. § A Hpt.

a) 105/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Ötödik és" szövegrész helyébe az "Ötödik, Hatodik és" szöveg,

b) 108. § (1) bekezdésében az "elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat" szövegrész helyébe az "elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat" szöveg,

c) 214. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(4) bekezdésben" szöveg

lép.

11. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 4. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában: 4. ABAK fogadó tagállama:)

"g) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja;"

136. § A Kbftv. 59. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,)

"b) a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatások nyújtására jogosító engedély más EGT-államban e szolgáltatások nyújtására jogosít."

137. § A Kbftv. 197. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás."

138. § A Kbftv. XXVII. Fejezete a következő 200/A. §-sal egészül ki:

"200/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

139. § A Kbftv. a következő 203/A. §-sal egészül ki:

"203/A. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 197. § (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg."

12. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

140. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

"d) a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői, viszontbiztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarország területén végzett - e törvényben meghatározott - biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére;"

(2) A Bit. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Európai Unióban végzett biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosításközvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére kell alkalmazni, kivéve, ha e törvény, nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően rendelkezik."

(3) A Bit. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére,

a) amelyet az Európai Unión kívül végez, illetve

b) amely az Európai Unión kívüli kockázatokra és kötelezettségvállalásokra vonatkozik,

kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik."

141. § A Bit. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

"h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 42. §-a szerinti határbiztosítással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben a Nemzeti Irodára, valamint annak megbízottjaira;"

142. § (1) A Bit. 4. § (1) bekezdés 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"14. biztosításközvetítői tevékenység: a biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, valamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek biztosításközvetítői tevékenységnek a 123. pont a)-d) alpontjai szerinti tevékenységek;

15. biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem értve

a) a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző biztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: biztosító közreműködői),

b) a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, viszontbiztosítás-közvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: viszontbiztosító közreműködői),

c) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (beleértve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is);"

(2) A Bit. 4. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"21. büntetlen előélet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;"

(3) A Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"34. függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);"

(4) A Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"40. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája található, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy esetén pedig az a szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállamban nyújt;"

(5) A Bit. 4. § (1) bekezdés 49-51. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"49. jutalék: a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan javadalmazási forma, amelyben a függő biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetlenül részesül;

50. jutalékjogosultság: a függő biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;

51. jutalék-visszatérítés: a függő biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;"

(6) A Bit. 4. § (1) bekezdés 113. és 114. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"113. viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: a viszontbiztosító által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a viszontbiztosítási értékesítést és annak szervezését foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységnek a 124. pont a)-d) alpontjai szerinti tevékenységek;

114. viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez, ide nem értve a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és közreműködőit;"

(7) A Bit. 4. § (1) bekezdés 121. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan formában többszörözhetőknek is kell lenniük;"

(8) A Bit. 4. § (1) bekezdése a következő 123-133. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"123. biztosítási értékesítés: azon - a biztosítási szerződés létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő - lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési - szakmai alapon végzett - tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;

124. viszontbiztosítási értékesítés: azon - a viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), azzal, hogy nem minősül viszontbiztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson viszontbiztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) a viszontbiztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről viszontbiztosítás-közvetítők vagy viszontbiztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,

d) tájékoztatás nyújtása viszontbiztosítási termékekről, illetve viszontbiztosítás-közvetítőkről vagy viszontbiztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;

125. kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy: azon - az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő - természetes vagy jogi személy, aki - az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett - javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át;

126. biztosításértékesítő: bármely biztosításközvetítő, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vagy biztosító;

127. javadalmazás: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más kifizetés, ideértve bármilyen jellegű gazdasági előnyt, vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy nyújtanak;

128. a biztosítás-, viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti tagállama: természetes személy esetén a lakóhelye szerinti tagállam, jogi személy esetén a székhelye szerinti tagállam, vagy amennyiben a nemzeti joga szerint nincs székhelye, akkor a központi irodája szerinti tagállam;

129. a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállama: - a székhely szerinti tagállamtól eltérő - azon tagállam, ahol a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelep formájában vagy határon átnyúló szolgáltatásként tevékenységet végez;

130. tagállami fióktelep: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - a székhelye szerinti tagállamon kívüli - tagállamban található képviselete vagy fióktelepe;

131. központi iroda: az a hely, ahonnan a biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fő tevékenységének irányítása történik;

132. tanácsadás: a biztosításértékesítő - saját kezdeményezésére vagy az ügyfél kérésére megvalósuló - személyes ajánlása egy vagy több biztosítási termékre vonatkozóan;

133. biztosítási alapú befektetési termék: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek

a) az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó biztosítási termékek,

b) azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak (halálesetiek), illetve amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantsággal összefüggésben nyújtható,

c) olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési termékek, amelyek elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos szolgáltatásokra feljogosító termékként elismert termékek,

d) a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,

e) olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági termék vagy szolgáltatója tekintetében."

143. § A Bit. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható."

144. § A Bit. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható."

145. § A Bit. II. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

"14/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőiről és értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről vezetett nyilvántartása

48/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a közreműködőiről, valamint a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről - a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőkkel, valamint a biztosítói és viszontbiztosítói közreműködőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető belső nyilvántartásából, valamint a biztosítói vagy a viszontbiztosítói közreműködők belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőről vezetett belső nyilvántartás - a vezető adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőiről vezetett belső nyilvántartás - a közreműködők adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - a közreműködők

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító vagy viszontbiztosító, amely az adatokat az adott személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti."

146. § A Bit. III. Fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki:

"25/A. Jó hírnév

69/A. § Nem lehet jó hírnévvel rendelkezőnek minősíteni azt a személyt, aki

a) nem büntetlen előéletű, vagy

b) vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította."

147. § A Bit. 27. alcíme a következő 75/A. §-sal egészül ki:

"75/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint a biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőinek a 69/A. § szerinti jó hírnévvel kell rendelkezniük,

(2) A 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelést a - velük jogviszonyban álló - személyek vonatkozásában, azok nyilvántartásba vételekor a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles, míg a későbbiekben - a jogviszonyuk fennállása alatt - jogosult ellenőrizni.

(3) Biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőjeként csak olyan személy végezhet biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet, aki a 48/A. § (4) bekezdése szerinti belső nyilvántartásban szerepel."

148. § A Bit. 104/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit - részben vagy egészben - maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles - munkaviszony keretében - olyan személyt foglalkoztatni, aki)

"d) három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél szerzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik."

149. § A Bit. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító - amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a megszűnéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról."

150. § A Bit. a következő 130/A. §-sal egészül ki:

"130/A. § (1) A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk.

(2) A biztosítók nem hozhatnak olyan - különösen javadalmazással összefüggő - intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a biztosításértékesítőket, hogy bizonyos biztosítási terméket ajánljanak az ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának."

151. § A Bit. 54. alcíme a következő 131/A. §-sal egészül ki:

"131/A. § (1) A biztosítónak az általa kidolgozott és értékesíteni kívánt biztosítási termékek vonatkozásában a termékek előzetes belső jóváhagyására, a már értékesített biztosítási termékek vonatkozásában pedig a termékek felülvizsgálatára vonatkozó belső eljárásrendet kell fenntartania és azt rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási folyamatnak a biztosítási termék jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie, és annak során meg kell határozni a termék értékesítési stratégiáját, valamint azonosított célpiacát, amelynek minden vonatkozó kockázatát is értékelni szükséges. Ezzel összhangban biztosítani szükséges, hogy a tervezett értékesítési stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, és, hogy a biztosítási termék az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendszeresen, de legalább évente kell elvégezni és ennek során olyan eseményekre kell figyelemmel lenni, amelyek lényegesen befolyásolhatják az azonosított célpiac lehetséges kockázatait, így legalább annak vizsgálata szükséges, hogy a termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és, hogy a tervezett értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A biztosítási termékeket kidolgozó biztosítók az adott terméket értékesítő biztosításértékesítők rendelkezésére bocsátják a biztosítási termékre és a termék jóváhagyási, valamint felülvizsgálati folyamatára vonatkozó összes, a biztosítási értékesítési tevékenységhez szükséges információt, ideértve a biztosítási termék azonosított célpiacára vonatkozó információkat is.

(5) Amennyiben a biztosításértékesítő a nem saját maga által kidolgozott biztosítási termékekkel kapcsolatban nyújt tanácsot vagy azokat ajánlja, akkor ezt csak a (4) bekezdés szerinti információkkal összhangban teheti meg, amely információkat beszerzi a biztosítótól.

(6) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban kell alkalmazni."

152. § A Bit. IX. Fejezete a következő 56/A. alcímmel egészül ki:

"56/A. A biztosító és a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint közreműködőinek - az értékesített termékekhez igazodó - szakmai képzése és továbbképzése

134/A. § (1) A biztosító és viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetője, valamint közreműködői kötelesek - az általuk végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében, az ott meghatározott személyek kötelesek - az általuk (az értékesítésért felelős vezető esetén a biztosító vagy a viszontbiztosító által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában - évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti közreműködők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző továbbképzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi továbbképzésnek számítható be.

(5) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(6) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(7) A szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.

(8) A biztosítók és a viszontbiztosítók az e §-ban, valamint a 75/A. § (1) bekezdésében foglalt követelmények végrehajtására vonatkozó megfelelő belső eljárásrendeket és - a kapcsolódó dokumentumok nyilvántartására -nyilvántartási rendet alakítanak ki, amelyeket rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnak és amelyek végrehajtására vonatkozóan feladatkört hoznak létre, valamint a Felügyeletnek - kérelmére - megnevezik az ezen feladatkör ellátásáért felelős személyt."

153. § A Bit. 138. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás."

154. § A Bit. 59. alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:

"147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."

155. § (1) A Bit. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére

a) a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról, hogy biztosítási tevékenységet végez,

b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,

c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,

d) a biztosítási szerződés 4. melléklet A) részében meghatározott jellemzőiről,

e) a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről,

f) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan, és

g) a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegéről."

(2) A Bit. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és - az adott esettől függően a (3a) vagy a (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - tartós adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell bocsátani."

(3) A Bit. 152. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a tájékoztatás, ha az ügyfél kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás szempontjából ez a mód megfelelő a számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail-címét.

(3b) A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás feltétele, hogy

a) azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy

b) az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a tájékoztatásnak a honlapon belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon az igényérvényesítési határidő lejártáig elérhető maradjon, valamint a (3a) bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.

(3c) Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak (a biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell lennie a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a vonatkozó uniós szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a biztosítási szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az ügyfél által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás választott módjától."

(4) A Bit. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosító - az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve - az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával egyező módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani."

(5) A Bit. 152. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével -, a biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatást.

(7) Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - olyan ügyfél számára értékesít biztosítási terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási termékek értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e szigorúbb szabályok az irányadók."

156. § A Bit. a következő 152/A. §-sal egészül ki:

"152/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó biztosító felelősségvállalása mellett - a 152. § szerinti módon - tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító nevéről és címéről, valamint a 4. melléklet A) pont 11. alpontja szerinti információkról, továbbá biztosítania kell a 130/A. §-ban, a 158/A. §-ban, valamint a 158/C. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését, az ügyfél igényeinek és szükségleteinek - a szerződés megkötését megelőzően történő - megfelelő figyelembevételét, valamint a 158/B. § (5) bekezdése szerinti biztosítási termékismertető - szerződés megkötését megelőzően történő - ügyfél számára történő rendelkezésre bocsátását."

157. § (1) A Bit. 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot - a biztosító köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit."

(2) A Bit. 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti tájékoztatást minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a határozott idejű kockázati életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az ügyfél számára."

158. § A Bit. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"158. § Amennyiben egy biztosító a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer szolgáltatásáért is felelős, és valamely munkavállaló anélkül válik egy ilyen rendszer tagjává, hogy a csatlakozásról egyéni döntést hozott volna, akkor a biztosítónak a 152. § szerinti tájékoztatást az adott nyugdíjrendszerhez való csatlakozást követően haladéktalanul biztosítania kell a munkavállaló számára."

159. § A Bit. 62. alcíme a következő 158/A. §-sal egészül ki:

"158/A. § A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketingközleményeknek világosnak, pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és tisztességesnek kell lenniük, valamint a marketingközlemények marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell lennie."

160. § A Bit. XI. Fejezete a következő 62/A. alcímmel egészül ki:

"62/A. A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre vonatkozó előírások

158/B. § (1) Az e törvényben foglalt tájékoztatási követelményeken túl, a biztosítási szerződés megkötése előtt - függetlenül attól, hogy a 158/C. § szerinti keresztértékesítés történik-e vagy sem - a biztosítónak meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.

(2) Az (1) bekezdés alapján bármely - a biztosító által az ügyfélnek javasolt - biztosítási terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása alapján megállapítható biztosítási igényeivel és szükségleteivel.

(3) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a biztosító személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére, ismertetve, hogy az adott termék miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási termék összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen módosulhat.

(5) Az e § szerinti tájékoztatásokat az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási termékek értékesítése esetén egy egységesített biztosítási termékismertető útján, papíron vagy tartós adathordozón kell nyújtani, amely biztosítási termékismertetőt a nem-életbiztosítási termék kidolgozója állítja össze.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következőknek kell megfelelnie:

a) rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,

b) könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá olvasható méretű betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,

c) ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia fekete-fehérben nyomtatott vagy fénymásolt formában is,

d) a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó megállapodása szerinti egyéb nyelven kell megfogalmazni,

e) pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető,

f) az első oldal tetején tartalmaznia kell a "biztosítási termékismertető" címet,

g) tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen dokumentumokat.

(7) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) tájékoztatás a biztosítási termék típusáról,

b) összefoglaló a biztosítási fedezetről, ideértve a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatok összefoglalását,

c) a biztosítási díj fizetésének módja és a fizetések ütemezése,

d) a fő kizárások, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,

e) a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségek,

f) a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek,

g) a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségek,

h) a szerződés időtartama, beleértve a szerződés kezdetének és végének időpontját,

i) a szerződés megszűnésének esetei.

(8) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőt a 152. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg kell megadni, a (6) bekezdés szerinti követelmények érvényesülése mellett.

(9) Az e §-ban foglaltakat a biztosítási termékismertető egységesített mintadokumentumának meghatározásáról szóló, 2017. augusztus 2017/1469 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(10) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó."

161. § A Bit. XI. Fejezete a következő 62/B. alcímmel egészül ki:

"62/B. A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai

158/C. § (1) Amennyiben valamely biztosítási terméket - csomagban vagy ugyanazon megállapodás részeként -olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag vagy megállapodás különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen, megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről, valamint az egyes elemek költségeiről és díjairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból származó kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a biztosító megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy az egyes elemek kölcsönhatása hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.

(3) Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a biztosító meghatározza az ügyfélnek a csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel összefüggő igényeit és szükségleteit.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik azon biztosítási termékek értékesítését, amelyek különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet."

162. § A Bit. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán -általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse."

163. § A Bit. Harmadik Része a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

"XII/A. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ALAPÚ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

67/A. A fejezet alkalmazási köre

166/A. § Az e fejezet szerinti többletkövetelményeket a biztosítók biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő tevékenységére kell alkalmazni, a Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdésében, 29. cikk (4) bekezdésében és 30. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban.

67/B. A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő többletkövetelmények

166/B. § Biztosítási alapú befektetési termék kizárólag tanácsadással értékesíthető.

166/C. § (1) A biztosító - tevékenységéhez és az általa értékesített biztosítási alapú befektetési termékek jellegéhez igazodó, arányos - intézkedéseket tart fenn az ügyfelei érdekeit esetlegesen sértő azon összeférhetetlenség megelőzése és megállapítása érdekében, amely közötte - ideértve a vezetőit és közreműködőit vagy bármely, hozzá ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt - és ügyfelei között, vagy valamely ügyfele és egy másik ügyfele között a biztosítási értékesítési tevékenység folytatása során keletkezik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az ügyfelek érdekeit sértő kockázatok megelőzését, akkor a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben egyértelműen tájékoztatnia kell az ügyfelet az összeférhetetlenség általános jellegéről vagy forrásairól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást

a) tartós adathordozón kell nyújtani, és

b) annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy - figyelembe véve az ügyfél típusát - az ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon biztosítási értékesítési tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség fennáll.

166/D. § (1) Az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeken túl a szerződés megkötését megelőzően a biztosítónak kellő időben, közérthetően tájékoztatnia kell az ügyfelet vagy a leendő ügyfelet a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével, valamint a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben is. A tájékoztatásnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a biztosító biztosítja-e az ügyfél számára a 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról;

b) a biztosítási alapú befektetési termékekről és ajánlott befektetési stratégiákról nyújtott tájékoztatás tekintetében megfelelő iránymutatásokat és figyelmeztetéseket a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok, illetve a javasolt befektetési stratégiák kapcsán, a megalapozott befektetési döntés meghozatala érdekében;

c) a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben közlendő információk tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésére vonatkozó információkat, beleértve a tanácsadás költségét, az érintett biztosítási alapú befektetési termék vagy termékek költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó fizetéseket is.

(2) A kapcsolódó költségekről és díjakról szóló (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást - a biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata okoz - összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a költségeket és a díjakat tételes bontásban is be kell mutatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást - amennyiben az abban foglalt adatok rendelkezésre állnak - a befektetés élettartama alatt rendszeresen, de legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára, amely tájékoztatás a 166/E. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatással összhangban is megtehető.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás egységesített formátumban is nyújtható.

(5) Az e törvény szerinti - a biztosításértékesítők javadalmazásával összefüggő - rendelkezésekben foglaltakon túlmenően és a 130/A. § (1) bekezdésében, valamint a 166/C. §-ban foglaltak teljesítésének feltételeként a biztosítónak teljesítenie kell azon követelményt is, miszerint amennyiben az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára közvetítői díjat vagy jutalékot fizet, illetve nem pénzbeli előnyt nyújt, vagy az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely féltől közvetítői díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli előnyben részesül a biztosítási alapú befektetési termék vagy az azt kiegészítő szolgáltatás értékesítésével kapcsolatban, akkor a kifizetés vagy az előny

a) nem gyakorolhat káros hatást az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére, és

b) nem akadályozhatja a biztosítót abban, hogy teljesítse a 130/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(6) Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - olyan ügyfél számára értékesít biztosítási alapú befektetési terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozóan, akkor e szigorúbb szabályok az irányadóak.

166/E. § (1) A 158/B. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.

(2) A 158/C. §-ban foglalt - biztosítási alapú befektetési termékeket tartalmazó - keresztértékesítés esetén a csomagnak vagy a megállapodásnak összességében kell alkalmasnak lennie az ügyfél vagy a leendő ügyfél számára.

(3) A biztosító belső nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével kapcsolatban a közte és az ügyfél között létrejött megállapodásokat, valamint az átadott termékismertetőket, tájékoztatókat. Ezen dokumentumokban meghatározott jogokat és kötelezettségeket más dokumentumokra vagy jogszabályhelyre történő hivatkozással is meg lehet határozni.

(4) A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az ügyfeleket az általa nyújtott szolgáltatásokról, az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.

(5) Biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos értékesítés esetében a biztosító a szerződés megkötése előtt - a 152. § (1) bekezdése szerinti módon, a 152. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - tartós adathordozón alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot bocsát az ügyfél rendelkezésére, amelyben részletezi a tanácsadás tartalmát és azt, hogy a tanácsadás milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(6) Amennyiben a szerződést olyan távközlő eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat előzetes átadását, a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot tartós adathordozón közvetlenül a szerződés megkötését követően is átadhatja az ügyfél részére, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot közvetlenül a szerződés megkötése után vegye át, és

b) a biztosító biztosította az ügyfél számára annak lehetőségét, hogy a szerződés megkötését elhalassza az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat szerződés megkötése előtti kézhezvétele érdekében.

(7) Amennyiben a biztosító tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres értékelést végez majd az alkalmasság tekintetében, úgy a (4) bekezdés szerinti rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a biztosítási alapú befektetési termék milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

166/F. § A 166/B., 166/D. és 166/E. §-okban foglaltak nem kell alkalmazni, amennyiben az ügyfél a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül."

164. § A Bit. 179. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye."

165. § A Bit. a következő 185/A. §-sal egészül ki:

"185/A. § (1) Ha a biztosító természetes személyekkel biztosítási alapú befektetési termékekhez tartozó biztosítási szerződéseket kötött, akkor a felszámolás során az e szerződései alapján képzett számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök a felszámoló által külön kezelendők és az azokhoz kapcsolódó vagyon - a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelések kielégítése után - kizárólag az e biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése után használható fel az egyéb kötelezettségek teljesítésére a 183-185. §-ban foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával, az egyéb kötelezettségek fedezetére rendelkezésre álló vagyonhoz hozzáadva."

166. § A Bit. 233. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület egyéb vezetőt nem köteles alkalmazni."

167. § A Bit. 235. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni és esetében a 131/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

168. § A Bit. 236. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület esetében a 134/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

169. § A Bit. XX. Fejezete a következő 97/A. alcímmel egészül ki:

"97/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése

257/A. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervet és

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító tervezett tevékenységéhez igazodóan a 244. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének igazolását.

(2) Az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervnek - a Ptk., továbbá az Átaltv. átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó szabályaiban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az átalakulás, egyesülés, szétválás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító az átvételt követően rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatolótőkén túl

da) a jogelődtől átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető szavatolótőkével, vagy

db) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a jogelődtől átvett állományhoz szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatolótőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit, illetve a 28-30. §-ban meghatározott feltételek igazolását.

(3) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.

(4) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a Felügyelet megkeresi a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy a jogutód biztosító szavatolótőkéje az átalakulást, egyesülést vagy szétválást követően is eléri a szükséges szintet.

(5) A Felügyelet az átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg. A beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (4) bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének vagy szétválásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 245. §-ban meghatározott valamely feltétel fennáll,

c) a (4) bekezdésben meghatározott igazolás vagy az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem áll rendelkezésre, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is,

d) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.

(8) Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.

(9) A jogutód biztosító vagy viszontbiztosító a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított harminc napon belül köteles minden érintett szerződő felet - a szerződéskötés nyelvén - az átalakulás, egyesülés vagy szétválás tényéről írásban értesíteni.

(10) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harmincnapos felmondási idővel - felmondhatja.

257/B. § Más tagállamból érkező, átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz hozzájárul-e,

b) a magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatolótőkével."

170. § A Bit. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek, amely adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó belső eljárásrendjüket belső szabályzatban rögzítik.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,

b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentést,

c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,

d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét

megküldeni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentés vonatkozásában a Felügyelet - a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére - könnyíthet a jelentéstétel követelményein, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest, azzal, hogy évente legalább egy alkalommal a jelentést - teljes tartalmában - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

(4) A Felügyelet nem engedélyezheti a (3) bekezdés szerinti könnyítést valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében, kivéve, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító igazolja, hogy az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstétel túlzott terhet jelent számára, a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegére, nagyságára és összetettségére tekintettel.

(5) A (3) bekezdés szerinti könnyítés csak azon biztosító vagy viszontbiztosító számára engedélyezhető, amely nem képviseli Magyarország életbiztosítási és nem-életbiztosítási, illetve viszontbiztosítási piacának több mint 20%-át, amely piaci részesedés számítása során a nem-életbiztosítási piaci részesedés megállapítása bruttó díjelőíráson, az életbiztosítási piaci részesedés megállapítása pedig bruttó biztosítástechnikai tartalékokon alapul. A Felügyelet a könnyítés engedélyezése során előnyben részesíti a legkisebb piaci részesedésű biztosítókat és viszontbiztosítókat.

(6) A (2) bekezdés szerinti adat-, illetve információ-szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelet - a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére - könnyíthet a kötelezettségen, vagy az alól mentesítést is adhat, amennyiben

a) ezen adatok, illetve információk benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest,

b) e tájékoztatás benyújtása nem szükséges a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeletéhez,

c) a mentesítés nem gyengíti az érintett pénzügyi rendszerek stabilitását az Európai Unióban, és

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító képes az eseti alapú tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére.

(7) A (6) bekezdés szerinti könnyítés, illetve mentesítés felügyeleti engedélyezése vonatkozásában a (4) és (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak, azzal, hogy - a (4) bekezdés vonatkozásában - valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében tekintettel kell lenni a pénzügyi stabilitása megőrzésének szükségességére is.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti felülvizsgálati folyamat részeként a Felügyelet értékeli, hogy az adat-, illetve információszolgáltatás nem jelent-e túlzott terhet a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázatainak jellege, nagysága és összetettsége vonatkozásában, figyelembe véve legalább a következőket:

a) a biztosítási díjak összegét, a biztosítástechnikai tartalékokat és a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeit,

b) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott követelések és az általa biztosított kedvezmények volatilitásának a fedezetét,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító befektetéseiből eredő piaci kockázatokat,

d) a kockázatkoncentrációk szintjét,

e) az engedélyezett életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágazatok teljes számát,

f) az eszközök kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásait,

g) a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeleti célból történő adat-, illetve információ szolgáltatására irányuló rendszereit és struktúráit, valamint az (1) bekezdés szerinti belső szabályzatát,

h) a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerének megfelelőségét,

i) a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet fedező szavatolótőke szintjét,

j) azt, hogy a vállalkozás olyan zárt biztosító vagy viszontbiztosító-e, amely csak azon ipari vagy kereskedelmi csoporthoz kapcsolódó kockázatokat fedezi, amelynek tagja.

(9) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító - a (2) bekezdéstől eltérően - köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést

megküldeni.

(10) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben, valamint a (9) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

(11) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát - a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(12) A kisbiztosítók (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(13) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint - adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére."

171. § A Bit. 289. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító

a) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,

b) másik tagállamban történő székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége súlyosan veszélyezteti a biztosítottak érdekeit,

a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően - a 291. § (1) bekezdés a)-g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti."

172. § A Bit. 291. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)

"v) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén - a felügyelőbizottság tagjait ide nem értve - a vezető állású személyt határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,

w) kötelezheti a biztosítót, hogy a közreműködőjét, illetve az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (ide értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) törölje a belső nyilvántartásából."

173. § A Bit. 116. alcíme a következő 293/A. §-sal egészül ki:

"293/A. § Ha az MNB - a biztosítási vagy a viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 291. § (1) bekezdése szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál - amennyiben az adott körülmény értékelhető - az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), e)-g) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:

a) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,

b) az intézkedéssel érintett természetes személy éves jövedelmében, nem természetes személy esetén a teljes árbevételében kifejezett pénzügyi erejére,

c) a szabályok megsértésének időtartamára, valamint az intézkedéssel érintett személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében tett intézkedésekre,

d) az intézkedéssel érintett személy által korábban elkövetett bármely jogsértésre."

174. § A Bit. 368. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, e könyv rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

aa) ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

ab) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

b) nem haladja meg

ba) a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

bb) a személyenként fizetett biztosítási díja kettőszáz eurót, és az a) pont szerinti szolgáltatás nyújtásának időtartama legfeljebb három hónap.

(2) E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítás-közvetítőkre is, ennek kapcsán, ahol e könyv biztosítót említ, ott a viszontbiztosítóra is megfelelően alkalmazni kell."

175. § (1) A Bit. 369. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként [ide értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is] csak olyan személy végezhet biztosítási értékesítési tevékenységet a biztosítók, az alkuszok, a többes ügynökök és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek részére, aki - a személytől függően - a 407. § (6) bekezdése, a 412. § (5) bekezdése, illetve a 412. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepel."

(2) A Bit. 369. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve végezhet - beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is -, aki

a) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik,

b) a 376. §-ban meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz, és

c) a 69/A. § szerinti jó hírnévvel rendelkezik."

(3) A Bit. 369. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének is meg kell felelnie.

(9) A 75/A. § (2) bekezdésében foglalt, a jó hírnév fennállásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket az alkuszoknak és a többes ügynököknek is megfelelően alkalmazniuk kell azon - velük jogviszonyban álló - személyek vonatkozásában, akikre vonatkozóan a 69/A. § szerinti jó hírnév követelménye fennáll."

176. § A Bit. 370. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"370. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a 369. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben pénzügyi szolgáltatás közvetítői vagy tőkepiaci üzletkötői tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsga 1. vizsgatárgya szerinti ismeretekre épülő, a munkáltatója vagy az általa értékesített termék biztosítója által szervezett belső vizsgával rendelkezik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni, amely nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az adott személy a (2) bekezdésben meghatározott követelmények közül melyikkel rendelkezik.

(4) A munkáltató a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a (2) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni."

177. § A Bit. 373. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosításközvetítővel jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet."

178. § A Bit. 167. alcíme a következő 375/A. §-sal egészül ki:

"375/A. § A 131/A. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre mint biztosítási terméket kidolgozókra is megfelelően alkalmazandóak."

179. § A Bit. XXVI. Fejezete a következő 167/A. alcímmel egészül ki:

"167/A. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek javadalmazásával összefüggő szabályok

375/B. § (1) A függő biztosításközvetítőt az e törvény szerinti jutalékjogosultság megilleti.

(2) A független biztosításközvetítő a közvetítői tevékenységéért a megbízótól az erre irányuló megállapodás alapján közvetlenül részesül díjazásban, különösen abban az esetben, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja a biztosítótól származó közvetett díjazást nem vagy csak részben tartalmaz.

(3) Ha a független biztosításközvetítő - az általa nyújtott tájékoztatással összhangban - a megbízóval úgy állapodott meg, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közvetlen díjazásban a független közvetítő nem vagy csak részben részesül, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazásban részesülhet attól a biztosítótól, amely a közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja.

(4) A független biztosításközvetítőnek szabályzatában foglalt eljárásrend szerint gondoskodnia kell arról, hogy a díjazás módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy (ideértve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) a megbízójától javadalmazásra jogosult."

180. § A Bit. 168. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"168. A biztosításközvetítést és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet illetően - az értékesített termékekhez igazodó - szakmai képzés és továbbképzés

376. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, valamint a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős vezetője köteles - az általa végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa (értékesítésért felelős vezető esetén a biztosításközvetítő által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti biztosításközvetítők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi továbbképzésnek számítható be.

(5) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben

a) a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített termékek körében

változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó független biztosításközvetítő az elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítási termék elemezéséhez kapcsolódóan - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.

(10) A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését a munkáltatója is elvégezheti, az általa értékesített termék biztosítója által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, e biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett.

(11) A (10) bekezdés alkalmazása esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a (10) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.

(12) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet - értékesítési helyszínenként kijelölendő - értékesítési tevékenységért felelős vezetői kötelesek - az általuk végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó -szakmai ismeretekkel rendelkezni és ismereteiket a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személyek kötelesek az általuk (értékesítésért felelős vezető esetén a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(14) Az (5), (8) és (9) bekezdésben foglaltak a (12) bekezdés szerinti személyek szakmai továbbképzése kapcsán is megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy a szakmai képzést, illetve továbbképzést az adott személyek munkáltatója vagy megbízója is elvégezheti, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő és adott személy munkáltatója vagy megbízója együttes szakmai felelőssége mellett.

(15) A (14) bekezdés szerinti - munkáltató vagy megbízó által végzett - képzés, illetve továbbképzés esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást az adott személy munkáltatója vagy megbízója köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni."

181. § A Bit. 377. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a független biztosításközvetítők esetében is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy esetükben jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni."

182. § A Bit. a következő 169/A. alcímmel egészül ki:

"169/A. A biztosítási szerződések általános javadalmazási szabályai

377/A. § A 377. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak minden, biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazandóak azzal, hogy független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni."

183. § A Bit. 378. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"378. § (1) A biztosításközvetítőnek a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia

a) arról, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végez, valamint a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről;

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet;

c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban;

d) arról, hogy az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben;

e) ügynök esetén a 159. § (1) bekezdésében, többes ügynök és alkusz esetén pedig a 382. § (1) bekezdésében foglaltakról, továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz - annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve a bírói út igénybevételének lehetőségéről;

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt;

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el;

h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el;

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága;

j) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan;

k) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e;

l) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól;

m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át; n) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést;

o) független biztosításközvetítő esetén, azzal a biztosítási termékkel összefüggésben, amelyet ajánl vagy amellyel kapcsolatban tanácsot ad, arról, hogy alapos és személyre szabott elemzés alapján ad-e tanácsot;

p) független biztosításközvetítő esetén, amennyiben nem alapos és személyre szabott elemzés alapján nyújt tanácsot, azon biztosítókról, amelyek termékeit értékesítheti;

q) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről, így, hogy

qa) közvetítői díj alapján dolgozik-e, vagyis a javadalmazást közvetlenül az ügyféltől kapja-e, ebben az esetben a tájékoztatásnak a közvetítői díj összegére, vagy, ha az nem határozható meg, akkor a közvetítői díj kiszámításának módjára is ki kell térnie,

qb) bármely, biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik-e, vagyis a biztosítási díj magában foglalja-e a javadalmazást,

qc) valamely más típusú javadalmazás alapján dolgozik-e, ideértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben kínált vagy nyújtott bármilyen jellegű gazdasági előnyt is, vagy

qd) a qa)-qc) alpontok szerinti javadalmazási formák kombinációja alapján dolgozik-e.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról - ide nem értve a 152. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat -, valamint a 153. § (1)-(2a) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtania.

(3) A biztosításközvetítő

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén a változástól számított tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés b)-p) pontjában foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

(4) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével -, a biztosításközvetítő minden ilyen kifizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés c), d), g), h), o), p) és q) pontja szerinti tájékoztatást.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:

a) arról, hogy főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez biztosításközvetítői tevékenységet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a kiegészítő biztosításközvetítést végzi, és a gazdálkodó szervezet felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben a gazdálkodó szervezet szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) attól függően, hogy biztosító, alkusz vagy többes ügynök megbízásából jár-e el, a 159. § (1) bekezdésére vagy a 382. § (1) bekezdésére vonatkozó tájékoztatást (az adott biztosító, alkusz vagy többes ügynök nevével és címével együtt), továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz - annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről,

d) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről.

(6) A 130/A. §-ban, a 152. § (3)-(3c) és (7) bekezdésében, valamint a 158-158/C. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre is megfelelően alkalmazandóak.

(7) A 166/A-166/F. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre is megfelelően alkalmazandóak.

(8) A biztosításközvetítőt és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés."

184. § A Bit. 170. alcíme a következő 378/A. §-sal egészül ki:

"378/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó alkusz vagy többes ügynök felelősségvállalása mellett - a 152/A. §-ban meghatározottakról, az ott meghatározottak szerint kell tájékoztatást adnia az ügyfél számára, a megbízó biztosításközvetítőre vonatkoztatva."

185. § A Bit. 171. alcíme a következő 381/A. §-sal egészül ki:

"381/A. § A 379-381. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell."

186. § A Bit. 382. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a többes ügynök, az alkusz és - adott termék kapcsán - az általuk megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse."

187. § A Bit. 384. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"384. § (1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

(2) Az ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át."

188. § A Bit. 173. alcíme a következő 386/A. §-sal egészül ki:

"386/A. § A 383. § (1) bekezdés, a 384. § és a 385. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a 385. § esetében - amennyiben a megbízó biztosításközvetítő - biztosító alatt a megbízó biztosításközvetítőt kell érteni."

189. § A Bit. 387. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Bit. 387. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet.

(3) A többes ügynök tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.

(4) A többes ügynök tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban ki kell térni arra is, hogy az elemzés a többes ügynök által közvetített versengő termékek teljes körére vagy azok közül elegendő számú termékre terjed-e ki, és az elemzést igazolható módon át is kell adni az ügyfél részére."

190. § A Bit. 387/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"387/A. § (1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - többes ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

(2) A többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át."

191. § A Bit. 391. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni."

192. § (1) A Bit. 398. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az alkusz tevékenysége kiterjedhet az ügyfél számára annak biztosítási kockázatai felmérésével, kezelésével, illetve biztosításaival összefüggő szaktanács adására is, termékértékesítéstől függetlenül."

(2) A Bit. 398. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(6) Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - köteles alapos és személyre szabott elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek érdekében a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(7) Az alkusz köteles a (6) bekezdés szerinti elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(8) A (4) bekezdésben meghatározott esetben - az e törvényben foglalt biztosítási értékesítésre vonatkozó követelmények betartása mellett - az alkuszt nem terheli az (5) és (6) bekezdésben foglalt, a biztosítások elemzésére vonatkozó kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon köteles tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy

a) az adott biztosítási termék értékesítése során nem került sor elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és

b) az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban."

193. § A Bit. 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni."

194. § A Bit. 175. alcíme a következő 406/A. §-sal egészül ki:

"406/A. § (1) Az átruházó alkusz a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományát - a megbízási szerződésekhez kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett részben vagy egészben átruházhatja másik, tevékenységét a 399. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint végző alkuszra vagy a 399. § (3) bekezdésében meghatározott, másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz fióktelepére (a továbbiakban együtt: átvevő alkusz).

(2) Az átruházási szerződésben meghatározott időponttól (az átadás-átvétel napjától) az átvevő alkuszt illetik meg és terhelik az átruházott megbízási szerződések alapján fennálló mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az átruházó alkuszt illették meg és terhelték, továbbá az átvevő alkusz az érintett megbízók, biztosítók és biztosítási szerződések személyes és egyéb adatai tekintetében adatkezelővé válik.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az átruházó alkusz részéről az átvevő alkusszal szemben az átadás-átvétel napjától a (2) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódó biztosítási titok tekintetében.

(4) Az állomány átruházásához nem szükséges az átruházással érintett megbízási szerződések szerinti ügyfelek (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbízó) hozzájárulása.

(5) Az átvevő alkusz köteles az átadás-átvétel napjától számított harminc napon belül a megbízókat a szerződéskötés nyelvén írásban értesíteni az átruházás tényéről és a megbízót ennek kapcsán megillető jogosultságról.

(6) A megbízó jogosult az átruházott megbízási szerződést - annak eltérő rendelkezése vagy a megbízási szerződés határozott tartama esetén is - az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének napjától számított harminc napon belül az átvevő alkuszhoz intézett írásbeli nyilatkozattal harmincnapos határidővel felmondani.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmondási jog nem illeti meg azt a megbízót, akinek megbízási szerződése olyan szerződési feltételt tartalmaz, amely szerint a megbízó a szerződésátruházáshoz előzetesen, korlátozás nélkül hozzájárult, illetve a megbízó nem tartotta fenn jogát a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására.

(8) Az átvevő alkusz köteles legkésőbb az átadás-átvétel napján honlapján - vagy ha az átvevő alkusz nem rendelkezik honlappal, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő közzététellel - tájékoztatást megjelentetni, és azt az átadás-átvétel napjától számított kilencven napig folyamatosan elérhetővé tenni, amely tájékoztatás tartalmazza a megbízókat az átruházáshoz kapcsolódóan megillető (6) bekezdés szerinti jogosultságot is, a vonatkozó határidőkkel.

(9) Az átruházó alkusz átruházási szándékát köteles a Felügyeletnek az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni. A bejelentés tartalmazza

a) az átadás-átvétel tervezett időpontját,

b) az átruházásra kerülő megbízási szerződések darabszámát,

c) az átruházásra kerülő megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát és - az utolsó éves jelentésben kimutatott - éves díját,

d) az érintett biztosítók, biztosítási ágazatok vagy termékek felsorolását, továbbá

e) az átruházó és az átvevő alkusz azonosító adatait.

(10) A bejelentéshez csatolni kell

a) az átruházási megállapodás tervezetét;

b) az átruházó alkusz és az átvevő alkusz állományátruházásra és állományátvételre irányuló jognyilatkozatát;

c) az átvevő alkusz nyilatkozatát arról, hogy

ca) rendelkezik az érintett biztosítási szerződések kezeléséhez jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételekkel, és

cb) nem állnak fenn a (11) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmények; és

d) ha az átvevő alkusz a 399. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz 403. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítási szerződésének, illetve vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésének hiteles másolatát.

(11) A Felügyelet az állomány átruházását a bejelentés benyújtásának napjától számított negyvenöt napon belül megtilthatja, ha a (9) és (10) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, valamint ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak - akár helyszíni ellenőrzés útján - tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az átvevő alkusz nem képes az átvett állomány jogszabályoknak megfelelő kezelésére, így különösen, ha

a) az átvenni tervezett megbízási szerződések és az ezekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát, valamint az ezzel járó adminisztrációs kötelezettségek nagyságrendjét figyelembe véve az átvevő alkusz rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek az átvenni tervezett állomány jogszerű kezelésére;

b) az átvevő alkusz működése kapcsán a Felügyelet a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során ismételt vagy súlyos jogsértés miatt intézkedést alkalmazott, különös tekintettel a 415. § a) és b) pontjában meghatározottakra;

c) az átvevő alkusz a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során a szakmai szabályok súlyos megsértésével

ca) a 403. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték terhére történő kifizetéssel járó súlyos vagy ismételt káreseményt idézett elő, illetve

cb) megbízójának kárt okozott, amelynek tényét bíróság jogerős határozattal állapította meg;

d) valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében az állományátruházással érintett megbízók érdeke sérülne.

(12) Az alkuszi megbízási szerződésállomány átruházására a Ptk. 6:208-6:211. §-ának szerződésátruházásra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók."

195. § A Bit. 176. alcím címe és 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"176. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, ezen személyek értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és ezen gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért felelős vezetőiről a velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés űrlapjának a Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.

(4) A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartása a természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga);

i) státusza (aktív, inaktív);

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének ténye.

(5) A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

g) státusza (aktív, inaktív);

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai.

(6) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);

d) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének ténye;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott azonosító adatok

a) természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása.

(8) A Felügyelet a (4)-(6) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet megtagadja az e § szerinti nyilvántartásba vételt vagy a 431. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában."

196. § A Bit. 409-411. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"409. § A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vonatkozásában a) a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,

b) a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint

c) a függő, független vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

410. § (1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy és gazdálkodó szervezet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.

(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg, és az aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.

(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (4) bekezdés b)-g) és i) pontjában, a 407. § (5) bekezdés b-g) pontjában és a 407. § (6) bekezdés b)-d) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet a honlapján folyamatosan közzéteszi.

411. § (1) A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a - Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő - bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez. Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs szükség.

(2) A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetői - a nyilvántartásba vételkor - kötelesek megfelelni a 369. § (8) bekezdésében meghatározott feltételnek.

(4) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek teljesítését igazolni."

197. § A Bit. 177. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"177. A biztosításközvetítőkről, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás

412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, továbbá az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről - a biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése;

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei;

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata;

i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének igazolása;

k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

g) az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontokban említett tulajdoni részesedés vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) értelemszerűen a (4) bekezdés b)-c) és g)-i) pontjában foglalt adatok;

c) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet);

d) az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek neve;

e) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége.

(6) A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás - a 368. § (1) bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve az értékesítési tevékenységért felelős vezető nevét;

b) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet); valamint

c) értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási értékesítéssel foglalkozik.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott azonosító adatok

a) természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely az adatokat az adott személlyel vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

(9) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide nem értve a (3) bekezdés b) pontjában, d) pont dc) alpontjában és f) pontjában, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát és annak keltét - az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles - a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni.

(10) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni."

198. § A Bit. 414. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenysége megszüntetésének engedélyezésével egyidejűleg

a) alkusz esetén többes ügynöki,

b) többes ügynök esetén alkuszi

tevékenység engedélyezését kérelmezi, akkor a 420. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandóak."

199. § A Bit. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden, az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel kapcsolatos kötelezettségét teljesítette."

200. § A Bit. 183. alcím címe és 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"183. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység megkezdésének szabályai

422. § (1) Ha a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelepen keresztül, illetve állandó jelenlét formájában, vagy első alkalommal határon átnyúló szolgáltatásként másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzését, fióktelep vagy állandó jelenlét létrehozását tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy más tagállamban fenntartott, fiókteleppel egyenértékű állandó jelenlétére - kivéve, ha az állandó jelenlét a másik tagállam jogának megfelelő más jogi formában valósul meg - a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.

(3) Határon átnyúló szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;

b) azon tagállam vagy tagállamok neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy tevékenykedni szándékozik;

c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;

d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása.

(4) Fióktelep létesítése esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;

b) azon tagállam neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelepet kíván létesíteni;

c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;

d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

e) a fióktelep vagy állandó jelenlét címe, ahonnan a fogadó tagállamban az iratok beszerezhetők;

f) az általános képviselő vagy vezetésért felelős személy neve.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a (3) és (4) bekezdésben foglalt adatokat a másik tagállam felügyeleti hatóságának.

(6) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBFH-t azon biztosításközvetítők, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatairól - ideértve az adatok internetes elérhetőségére vonatkozó információt, valamint ezen adatok változásáról szóló tájékoztatást is -, amelyek bejelentették a Felügyeletnek, hogy másik tagállamban terveznek határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végezni, illetve fióktelepet létesíteni.

(7) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző személy szervezeti felépítése vagy pénzügyi helyzete nem megfelelő, így különösen megalapozottan feltehető, hogy nem képes eleget tenni a jogszabályi követelményeknek, illetve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek, akkor a (4) bekezdés szerinti bejelentés beérkezését követő egy hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megtagadja az adatok továbbítását a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, és tájékoztatja a bejelentőt, hogy fióktelepi formában nem kezdheti meg a tevékenységet.

(8) Határon átnyúló szolgáltatás esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt

a) a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról,

b) arról, hogy a másik tagállamban megkezdheti a tevékenységet,

c) adott esetben arról, hogy a másik tagállamban a biztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok a másik tagállam illetékes hatóságánál, illetve az EBFH honlapján milyen módon érhetők el, valamint arról, hogy a bejelentő köteles megfelelni ezen szabályoknak.

(9) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról. Ha a másik tagállam illetékes hatósága a Felügyelet által továbbított bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a Felügyeletet a biztosítási értékesítési tevékenységre a területén alkalmazandó hatályos jogszabályokról, a Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt

a) a másik tagállam illetékes hatósága által közölt, a biztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályokról, és

b) arról, hogy megkezdheti tevékenységét a másik tagállamban azzal, hogy az a) pontban megjelölt rendelkezéseket betartja.

Ha a másik tagállam illetékes hatóságától a Felügyelet által továbbított bejelentés kézhezvételét követő egy hónap elteltével sem érkezik értesítés, a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt arról, hogy a fióktelepet létrehozhatja és megkezdheti tevékenységét.

(10) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokban történő változás előtt legkésőbb egy hónappal tájékoztatja a Felügyeletet az adatokban történő változásról.

(11) A Felügyelet a (10) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát az adatokban történő változásról."

201. § A Bit. 184. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"184. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelep létesítésére, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének megkezdésére vonatkozó szabályok

423. § (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni vagy állandó jelenlétet létrehozni, vagy első alkalommal kíván határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végezni, a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételét követően haladéktalanul visszaigazolja annak kézhezvételét.

(2) Ha a másik tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni, állandó jelenlétet létrehozni, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályokról.

(3) A másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy fiókteleppel egyenértékű magyarországi állandó jelenlétére - kivéve, ha az állandó jelenlét a hazai jognak megfelelő más jogi formában valósul meg - a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné."

202. § A Bit. 424. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alkusz köteles a Felügyeletnek a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni."

203. § A Bit. 186. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"186. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepének, illetve Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok

425. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítőtől vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személytől a biztosításközvetítői, illetve kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályoknak.

426. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megsérti a Magyarország területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel - ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott esetet -, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.

(2) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére, illetve ezen intézkedések elmaradása vagy elégtelen volta miatt a jogszabálysértés továbbra is fennáll, továbbá a jogszabálysértés nagyszámú fogyasztó érdekét, vagy a biztosítási vagy viszontbiztosítási piac működését hátrányosan érinti, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának értesítését követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.

(3) Ha a fogyasztók jogainak védelme érdekében haladéktalan intézkedés szükséges, a Felügyelet a jogsértés megszüntetése céljából - az (1) és (2) bekezdés mellőzésével - alkalmazhatja a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket azzal, hogy fióktelep esetében ennek feltétele, hogy a székhely szerinti tagállam egyenértékű intézkedései nem megfelelőek vagy hiányoznak.

(4) Ha a Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján intézkedik, a határozatról haladéktalanul értesíti a másik tagállam felügyeleti hatóságát, az EBFH-t, valamint a Bizottságot.

(5) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt törölte a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a további tevékenység folytatásában.

(6) A 130/A. §-ban, a 131/A. §-ban, a 152. §-ban, a 153. §-ban, a 158/A-158/C. §-ban, a 166/A-166/F. §-ban, valamint a 378. §-ban foglalt jogszabályi követelmények betartása érdekében a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a 431. § (1) bekezdés a-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

427. § (1) Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - Magyarországon a határon átnyúló szolgáltatást, illetve a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.

(4) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája Magyarországon van, a Felügyelet megállapodhat a székhely szerinti illetékes hatósággal abban, hogy a Felügyelet lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -, valamint a biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

427/A. § (1) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben megszegi az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályokat, a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége

a) teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,

b) a másik tagállamban a székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,

a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti."

204. § A Bit. a következő 186/A. alcímmel egészül ki:

"186/A. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által másik tagállamban fióktelepen keresztül, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység felügyeletével kapcsolatos szabályok

427/B. § (1) Ha biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy másik tagállamban létesített fióktelepen keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége kapcsán a másik tagállam felügyeleti hatósága a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályok megsértéséről tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel szemben a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerint hozott intézkedésekről - azok megtételével egyidejűleg - tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát.

(3) Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága közvetlenül intézkedik vagy az (1) bekezdés alapján hozott intézkedések ellenére további intézkedéseket hoz, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.

427/C. § (1) Ha a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája másik tagállamban van, a Felügyelet a másik tagállam illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy a másik tagállam illetékes hatósága lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -, valamint a biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásról haladéktalanul tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt, valamint az EBFH-t.

(3) A másik tagállamban a biztosítási értékesítésre vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -betartása érdekében a másik tagállam illetékes hatósága jogosult a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítőnek vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek a másik tagállamban lévő fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a megfelelő intézkedéseket alkalmazni."

205. § (1) A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)

"j) megtilthatja az alkusz biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását."

(2) A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő k)-o) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)

"k) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását,

l) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén a biztosításközvetítő vállalkozás ügyvezető tisztségviselőjét határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,

m) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek vagy az összes biztosítási termék közvetítő általi értékesítését,

n) kötelezheti az alkuszt vagy a többes ügynököt, hogy az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt [ide értve a 368. § (1) bekezdés szerinti személyt is] törölje a belső nyilvántartásából,

o) megtagadhatja a 407. § szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában."

(3) A Bit. 431. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Felügyelet a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vonatkozásában az (1) bekezdés a), b), c), d), k, m), n) és o) pontja szerinti intézkedéseket hozhatja."

(4) A Bit. 431. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 293/A. §-ban foglaltak - a biztosítási értékesítésére vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hozott - e §-ban meghatározott intézkedések alkalmazása esetén is irányadóak."

206. § A Bit. 433. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha)

"d) megállapítja, hogy a természetes személy biztosításközvetítő tevékenysége súlyosan vagy ismételten jogszabálysértő."

207. § A Bit. a következő 442/A. §-sal egészül ki:

"442/A. § A Felügyelet a 2017. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan előírhatja valamely biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a 102. § (1) bekezdése szerinti határértékeket kizárólag a standard formulával számított szavatolótőke-szükségletére vetítve alkalmazza."

208. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/G. és 452/H. §-sal egészül ki:

"452/G. § A 393. § (2) bekezdése és a 406. § (2) bekezdése - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított -rendelkezései szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a többes ügynököknek és alkuszoknak első alkalommal a 2018-as évre vonatkozóan kell eleget tenniük.

452/H. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 138. § (9) bekezdését és 147/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 147/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg."

209. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/I-452/L. §-sal egészül ki:

"452/I. § (1) A 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő biztosításközvetítőknek és viszontbiztosításközvetítőknek az e törvénynek - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - 376. § (2) bekezdésében foglalt, 2018-as évre vonatkozó kötelezettségüknek legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.

(2) A 134/A. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a biztosítók és viszontbiztosítók azon közreműködőinek, valamint azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, aki 2018. február 22-én a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval jogviszonyban áll, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelnie, ide nem értve a 134/A. § (6) bekezdése szerinti esetet.

(3) A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.

(4) A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.

452/J. § (1) A 131/A. § (2) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - a biztosítási termékek előzetes belső jóváhagyására vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-át követően először értékesített biztosítási termékekre alkalmazandóak.

(2) A 131/A. § (3) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - a biztosítási termékek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-án már értékesített biztosítási termékekre vonatkoznak, azzal, hogy e termékek vonatkozásában 2019. február 23-ig kell a célpiacot, annak igényeit és lehetséges kockázatait azonosítani, valamint az értékesítési stratégiát meghatározni, majd ezt követően kell a rendszeres, de legalább évenkénti felülvizsgálatot elvégezni.

(3) A 131/A. § (4) és (5) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - az információk rendelkezésre bocsátására és beszerzésére vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezései az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazandóak.

452/K. § (1) A 370. § (1) bekezdés d) pontja - 2018. február 22-én hatályos - rendelkezései hatálya alá tartozó természetes személyeknek a 370. § (2) bekezdése - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.

(2) Nem minősül biztosításközvetítői, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységnek az e törvény 2018. február 22-én hatályos 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti személynek az általa 2018. február 22. napjáig közvetített biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében - biztosítóval közvetlenül vagy közvetve fennálló jogviszony alapján, annak fennállásáig - történő közreműködése, így különösen az érintett szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási, változás bejelentési és egyéb adminisztrációs feladatok elvégzése, a biztosítónak járó pénzösszegek továbbításában és a kárigények kezelésében történő közreműködés.

(3) A (2) bekezdés szerinti személy a (2) bekezdés szerinti tevékenységet az e törvény 2018. február 22-én hatályos - 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti személy és annak tevékenysége vonatkozásában alkalmazandó -rendelkezéseinek megfelelően végezheti.

452/L. § A 375/B. §, a 377. § és a 377/A. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018. december 31-én fennálló, valamint azt követően kötött jutalékfizetésre vonatkozó, valamint az alkusz és a biztosító közti megállapodásokra kell alkalmazni."

210. § A Bit. 453. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"11. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

211. § A Bit. 4. melléklet B) pontja a 3. melléklet szerint módosul.

212. § A Bit. a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

213. § A Bit.

a) 4. § (1) bekezdés 44. pontjában a "kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.)" szövegrész helyébe a "Gfbt.-ben" szöveg,

b) 107. § (1a) bekezdésében a "jutalékot" szövegrész helyébe a "javadalmazást" szöveg,

c) 153. § (3) bekezdés b) pontjában az "az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz" szövegrész helyébe az "nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötésében biztosításközvetítő" szöveg,

d) 183. § (1) bekezdésében a "köteles kielégíteni." szövegrész helyébe a "köteles kielégíteni, ide nem értve a 185/A. §-ban foglalt esetet." szöveg,

e) 191. § (1) bekezdés e) pontjában a "183-184. §-ban" szövegrész helyébe a "183-184. §-ban, valamint a 185/A. §-ban" szöveg,

f) 287. § (1) bekezdésében a "jutalékok" szövegrész helyébe a "javadalmazások" szöveg,

g) Harmadik könyv címében, Nyolcadik rész címében, XXVI. fejezet címében, Kilencedik rész címében, XXX. fejezet címében és XXXII. fejezet címében a "biztosításközvetítők" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek" szöveg,

h) 167. alcím címében a "biztosításközvetítői" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői" szöveg,

i) 369. § (2) bekezdésében a "Biztosításközvetítői tevékenységet" szövegrész helyébe a "Biztosításközvetítői tevékenységet biztosító vagy biztosításközvetítő részére" szöveg,

j) 369. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "b) pontjában" szövegrész helyébe az "a) pontjában" szöveg,

k) 170. alcím címében és 172. alcím címében a "biztosításközvetítő" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy" szöveg,

l) 171. alcím címében és XXXIII. fejezet címében a "biztosításközvetítőkkel" szövegrész helyébe a "biztosításközvetítőkkel és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel" szöveg,

m) 398. § (4) bekezdésében az "e) pont eb) alpontjában" szövegrész helyébe az "a) pont ab) alpontjában" szöveg

lép.

214. § A Bit.

a) 79. §-ában a "kontrollrendszer" szövegrész helyébe az "ellenőrzési rendszer" szöveg,

b) 94. § (2) bekezdésében az "ellenőrzési rendszer" szövegrész helyébe a "belső ellenőrzési rendszer" szöveg,

c) 116. § (3) bekezdésében a "szakképzettséggel" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel" szöveg,

d) 244. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontjában a "belső audit," szövegrész helyébe a "belső ellenőrzési feladatkör és" szöveg,

e) 286. §-ában a "Felügyelet tájékoztatja a biztosítót" szövegrész helyébe a "Felügyelet tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát" szöveg,

f) 291. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában, 129. alcímében, 317. § (1)-(4) bekezdésében, 319. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 319. § (2) és (3) bekezdésében a "szanálási" szövegrészek helyébe a "feltőkésítési" szöveg,

g) 299. §-ában a "Civil tv. 11. § (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. § (2) bekezdésében" szöveg,

h) 393. § (2) bekezdésében és 406. § (2) bekezdésében az "éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig" szövegrész helyébe a "féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60. napjáig, az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig" szöveg,

i) 439. § c) pontjában a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(9) bekezdés" szöveg

lép.

215. § Hatályát veszti a Bit.

a) 153. § (4) bekezdése,

b) 439. § g) pontja.

13. A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény módosítása

216. § Nem lép hatályba a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény 48. §-a és 49. § (5) bekezdése.

14. Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény módosítása

217. § Nem lép hatályba az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény 26. alcíme.

15. Záró rendelkezések

218. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 22-26. §, 28. §, 76. §, 79. § (3) bekezdése, 81. §, 82. § (1) bekezdése, 84. § (2), (5) és (6) bekezdése, 87. § q) pontja, 88. § c) pontja, 124. §, 142. § (2) bekezdése, 169. §, 194. §, 202. §, 205. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 2-5. §, a 8-10. §, 13. §, 18. § és a 21. § 2018. január 3-án lép hatályba.

(4) A 11. § (1) bekezdése, 12. §, 17. §, 20. §, 31-63. §, 65-67. §, 77. § (1) és (3) bekezdése, 84. § (3) és (8) bekezdése, 86. §, 89-110. §, 114-116. §, 118. §, 119. §, 121. §, 122. §, 125. §, 131. §, 133. § és a 2. melléklet 2018. január 13-án lép hatályba.

(5) A 77. § (2) és (4) bekezdése, 79. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 80. §, 82. § (2) bekezdése, 84. § (1) és (7) bekezdése, 85. §, 87. § p) pontja, 140. §, 141. §, 142. § (1) és (3)-(8) bekezdése, 145-147. §, 150-152. §, 155. §, 156. §, 157. § (1) bekezdése, 158-163. §, 165-168. §, 171-181. §, 183-193. §, 195-197. §, 200. §, 201. §, 203. §, 204. §, 205. § (2)-(4) bekezdése, 206. §, 209. §, 210. §, 212. §, 213. §, 215. § és a 4. melléklet 2018. február 23-án lép hatályba.

(6) A 27. §, 30. § és a 182. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 78. § és 87. § b) pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

219. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

d) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2366/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

e) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk,

f) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2017. évi CXLV. törvényhez

A Tpt. 23. számú melléklete a következő 20. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:)

"20. az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank."

2. melléklet a 2017. évi CXLV. törvényhez

1. A Hpt. 1. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

"16. Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank"

2. A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő l) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"l) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

3. melléklet a 2017. évi CXLV. törvényhez

1. A Bit. 4. melléklet B) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:)

"4. A határozott idejű kockázati életbiztosítások kivételével, amennyiben a biztosító az életbiztosítási termékismertetőben számokat közöl a biztosítási szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges kifizetések összegéről, akkor olyan mintaszámítást kell levezetnie, amely a potenciális kifizetést három különböző kamatlábbal számolva tünteti fel. A biztosítónak egyben világos és érthető módon tájékoztatnia kell a szerződőt arról is, hogy a mintaszámítás csupán fiktív feltételezésen alapuló számítási modell, amelynek alapján a szerződő semmiféle szerződéses igényt nem támaszthat."

4. melléklet a 2017. évi CXLV. törvényhez

"7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Az általános szakmai továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei

I. Az 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:

a) a kínált biztosítások, ezen belül - amennyiben ezek a biztosítások ezeket lefedik - a kiegészítő kockázatok feltételeinek minimálisan szükséges ismerete;

b) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok és a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

c) a kárigények kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

d) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

e) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

f) a biztosítási piac minimálisan szükséges ismerete;

g) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

h) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

II. Biztosítási alapú befektetési termékek:

a) a biztosítási alapú befektetési termékek minimálisan szükséges ismerete, beleértve azok feltételeit és nettó biztosítási díjait, valamint adott esetben a garantált és nem garantált szolgáltatásokat;

b) a szerződők rendelkezésére álló különböző befektetési lehetőségek előnyeinek és hátrányainak minimálisan szükséges ismerete;

c) a szerződők által viselt pénzügyi kockázatok minimálisan szükséges ismerete;

d) az életbiztosítási kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások és egyéb megtakarítási termékek minimálisan szükséges ismerete;

e) a nyugdíjrendszer felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

f) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, például a fogyasztóvédelmi jog és a vonatkozó adóügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

g) a biztosítási piaccal és a megtakarítási termékek piacával kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

h) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

i) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

j) az összeférhetetlenségek kezelése;

k) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

l) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

III. A 2. melléklet szerinti életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:

a) a biztosítások, ezen belül feltételeik, a garantált szolgáltatások és adott esetben a kiegészítő kockázatok minimálisan szükséges ismerete;

b) Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

c) a biztosítási szerződésekre alkalmazandó jogszabályok, a fogyasztóvédelmi jog, az adatvédelmi jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, továbbá adott esetben a vonatkozó adóügyi jogszabályok, valamint a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok ismerete;

d) a biztosítási piac és egyéb vonatkozó pénzügyi szolgáltatási piacok minimálisan szükséges ismerete;

e) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

f) a fogyasztó igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

g) az összeférhetetlenségek kezelése;

h) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

i) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem."