2021. évi LXXXIII. törvény
egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról
I. FEJEZET
A FELNŐTTKÉPZÉSRE ÉS A SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA
1. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
1. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1a) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1a) E törvényt nem kell alkalmazni
1. az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés,
2. az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés,
3. a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés,
4. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti reintegrációs program keretében történő oktatás, képzés
megszervezésére.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén - ha jogszabály e törvény más rendelkezésének alkalmazását kifejezetten elő nem írja - a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget és - ha a 15. § (1a) bekezdése szerinti kivétel alkalmazásának nincs helye - a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget köteles teljesíteni. Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében jogszabály ekként rendelkezik, e kötelezettségeket a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. A jogszabályban meghatározott hatóság jogosult a felnőttképző 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a képzésben részt vevő személy 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatát a bejelentés, illetve az adatszolgáltatás általa történő teljesítése céljából az ahhoz elengedhetetlenül szükséges ideig kezelni."
2. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 1. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:
belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató)
"b) - a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével - összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, vagy
c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére"
(szervez.)
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést,"
3. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából
a) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján
aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja,
ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy
b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat
térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. A felnőttképzési államigazgatási szerv az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés eredményeként felmerült eltérés esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében a felnőttképző által rögzített adatot az ellenőrzés során átadott adatnak megfelelően a felnőttképző külön értesítése nélkül automatikusan javítja."
4. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a következő 15/B. §-sal egészül ki:
"15/B. § A felnőttképző a közvetlenül a számára rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a fizetési számlájának számát rögzíti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe."
5. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a 16. §-át megelőzően a következő 9/A. alcím címmel egészül ki:
"9/A. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok"
6. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója által térítésmentesen nyújtott szolgáltatás keretében biztosítja a benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését."
7. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "alapfeladatába nem" szövegrész helyébe az "alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "keretében," szövegrész helyébe a "keretében vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenység esetén térítés ellenében vagy a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységként," szöveg,
c) 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "összhangban, egyedi" szövegrész helyébe az "összhangban, - legalább a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira kiterjedően - egyedi" szöveg,
d) 2. § 8. pontjában a "jelenlétét igénylő" szövegrész helyébe a "jelenlétét vagy - az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el -interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő" szöveg,
e) 2. § 9. pontjában a "személy és" szövegrész helyébe a "személy vagy csoport és" szöveg és az "elektronikus úton" szövegrész helyébe az "interaktív és távolléti kapcsolattal, továbbá zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel" szöveg,
f) 2. § 13. pontjában a "tananyagot valamint" szövegrész helyébe a "tananyagot, valamint" szöveg, a "rögzíti és értékeli - valamint" szövegrész helyébe a "rögzíti, értékeli, valamint" szöveg, a "közvetíti - a" szövegrész helyébe a "közvetíti a" szöveg, a "tevékenységét és végrehajtja" szövegrész helyébe a "tevékenységét, végrehajtja" szöveg és a "kéréseit." szövegrész helyébe a "kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését." szöveg,
g) 13/B. § (1) bekezdésében a "bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység, a belső képzés és - ha jogszabály a képzés elvégzése igazolásának más módját határozza meg - a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével," szövegrész helyébe a "belső képzés kivételével" szöveg,
h) 15. § (1a) bekezdésében az "a Magyar" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar" szöveg és az "által szervezett" szövegrész helyébe az "által vagy azok állománya számára szervezett" szöveg,
i) 20/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "végző hatóság a" szövegrész helyébe a "végző hatóság és a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti oktatás, képzés tekintetében a támogató a" szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "a felsőoktatási intézmény," szövegrész,
b) 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "- a belső képzés kivételével -" szövegrész,
c) 2/B. § (2) bekezdésében az "a felnőttképző" szövegrész,
d) 9. alcím címében az "és a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok" szövegrész.
2. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
9. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az állam a szakképzésben való részvétel keretében)
"c) a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését"
(ingyenesen biztosítja. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.)
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére."
10. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"5. sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi - látási, hallási -, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral - küzd,"
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 6a. és 6b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"6a. szakképzési tankönyv: az olyan könyv - ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt -, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,
6b. szakmai szervezet: valamely gazdasági ágazat vagy közös gazdasági érdekek képviseletét ellátó köztestület vagy egyesület,"
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"9. tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény vagy a duális képzőhely felügyelete alatt áll, ideértve a szakképző intézményen kívüli szakirányú oktatás során bekövetkezett balesetet is,"
11. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka)
"a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és
b) a programtantervben - a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével - ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kidolgozott szakmai program"
(szerint folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.)
12. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § [Az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány]
(1) A szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.
(2) A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.
(3) A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt annak kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha azt jogellenesen szerezték meg. A szakképzésért felelős miniszter a kiállított oklevelet, szakmai bizonyítványt és képesítő bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül - a bíróság, illetve az ügyészség erre vonatkozó tájékoztatása alapján - megsemmisíti, ha annak kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el és a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A visszavont és a megsemmisített oklevél, szakmai bizonyítvány és képesítő bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát a honlapon közzé kell tenni."
13. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A szakképző intézmény szakmai képzést az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel az Fktv. szerint szervezhet."
14. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szakképzésért felelős miniszter - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott - engedélye alapján a technikum az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott évfolyamot felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti."
15. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény III. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
"2/A. A szakképző intézmény gazdálkodása
21/A. § [A szakképző intézmény költségvetése]
A szakképző intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetés alapján gazdálkodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodóan a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni.
21/B. § [A szakképző intézmény vagyonnal való gazdálkodása]
(1) Vagyonkezelési szerződés a szakképzésialapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló állami tulajdon vonatkozásában kizárólag önálló költségvetési szervként működő állami szakképző intézménnyel és szakképzési centrummal köthető. A szakképzési centrum - a szakképzésért felelős miniszter engedélyével - ágazati képzőközpontban, illetve tudásközpontban részesedést szerezhet, amely tekintetében a szakképzési centrum gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat.
(2) Az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátását szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra és ingóra vonatkozóan az állami szakképző intézményt, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban meg nem szűnik. A helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a szakképzésialapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja. A felek megállapodásának eltérő rendelkezése hiányában nem keletkezik állami tulajdon az e § szerinti ingatlanon vagy ingón végzett értéknövelő beruházással."
16. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Szakképző intézmény - a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével - kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható."
17. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állami szakképző intézményben az igazgató kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és az oktatói testület legalább kétharmada egyetért vagy újonnan létesített szakképző intézmény esetén a szervezési feladatok ellátása érdekében ez indokolt. Egyetértés hiányában, illetve az igazgató harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A szervezési feladatok ellátására adott megbízás legfeljebb a következő tanév utolsó napjáig terjedő időszakra szólhat."
18. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 48. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatót feladatának ellátásával összefüggésben megilleti az a jog, hogy)
"2. a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja alapján az ismereteket, a tananyagot, a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés módszereit megválassza,"
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 48. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
(Az oktatót feladatának ellátásával összefüggésben megilleti az a jog, hogy)
"9a. munkáját biztonságos és egészséges munkafeltételek között végezze,"
19. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 53. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A szakképző intézmény szakmai programjában meghatározottak szerint a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy korábbi tanulmányait, megszerzett ismereteit és gyakorlatát az adott szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti."
20. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt
a) az első szakma megszerzésével összefüggésben
aa) - a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével - ösztöndíjra és
ab) egyszeri pályakezdési juttatásra,
b) rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra
jogosult. Az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre az e bekezdés szerinti juttatásra vonatkozó követelés bírósági úton nem érvényesíthető."
21. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerint létesített ágazati képzőközpontban a szakmai szervezet - ha jogszabály vagy létesítő okirat a társasági részesedésszerzés lehetőségét nem zárja ki - legfeljebb tízszázalékos tulajdoni hányadot szerezhet."
22. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra."
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a 84. § (4) bekezdését és a 85. § (1) és (2) bekezdését pedig a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni."
23. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XIII. Fejezete a következő 22/A. alcímmel egészül ki:
"22/A. A képesítő vizsga
93/A. § [A képesítő vizsga]
(1) A képesítő vizsga az akkreditált vizsgaközpont által szervezett, a szakmai képzésben elsajátított és a programkövetelményben a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott kimeneti követelmények mérésére szolgáló vizsga.
(2) Képesítő bizonyítványt az kaphat, aki sikeres képesítő vizsgát tett."
24. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 96. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképzésért felelős miniszter)
"e) - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével -
ea) javaslatot tesz a Kormány számára a szakmajegyzék megállapítására,
eb) kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket,
ec) gondoskodik a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmának meghatározásáról, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról és rendelkezésre állásáról,"
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szakképzésért felelős miniszter a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelme alapján - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével - dönt a szakképzési tankönyvvé nyilvánításról, annak módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap. A szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával és meghosszabbításával összefüggő eljárásban a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező. A szakképzési államigazgatási szerv a szakképzésért felelős miniszter döntése alapján hivatalbóli eljárás keretében veszi fel a szakképzési tankönyvjegyzékre, illetve törli a szakképzési tankönyvet a szakképzési tankönyvjegyzékről. A könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás és annak módosítása és meghosszabbítása iránti eljárásért, valamint annak a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelmére történő megszüntetéséért - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele."
25. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 99. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri a saját ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján)
"b) kidolgozott javaslatot tehet
ba) a szakmajegyzékre,
bb) a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára,
bc) új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára, és"
26. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 105. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett
a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó és
c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,
ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
(2) Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli
1. az államot, a helyi önkormányzatot és a nemzetiségi önkormányzatot,
2. a költségvetési szervet,
3. a köztestületet,
4. a közhasznú szervezetet,
5. az egyesületet, az alapítványt (ideértve a vagyonkezelő alapítványt, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közalapítványt is),
6. az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
7. a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét,
8. a víziközmű-társulatot,
9. a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,
10. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
11. az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
12. az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját."
27. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakképzési hozzájárulás alapja - a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek az Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével - a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja."
28. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bruttó kötelezettség csökkenthető)
"a) a fenntartói megállapodással, az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult - az adóév munkanapjai számának szorzataként,
b) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként"
(számított összegével. Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.)
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bruttó kötelezettség csökkenthető a 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a (2) bekezdés a) pontja alapján igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett."
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a bruttó kötelezettség a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy.
(3b) Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető
a) a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy
b) - ha szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani - a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal
megállapított összeggel."
(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. A szakképzésihozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti."
29. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult az általa fenntartott szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra vagy szakmai képzésre tekintettel. A támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a fenntartó és az általa fenntartott szakképző intézmény bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékben kell megállapítani a bevett egyház számára. A Magyar Katolikus Egyház az állami szakképző intézmény támogatásával azonos mértékű támogatásra a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött nemzetközi szerződés alapján jogosult."
30. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki:
"109/A. § [A duális képzőhely által a szakirányú oktatáshoz igénybe vehető támogatás]
A duális képzőhely a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére."
31. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 24. alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:
"110/A. § [Kezelő szerv igénybevétele]
Az e törvény és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete alapján a szakképzés finanszírozásával és az Alap képzési alaprészének felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására a szakképzésért felelős miniszter a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott kezelő szervet vehet igénybe."
32. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3., 5., 9., 14. és 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján - az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából - a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerén keresztül átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bejelentést követő tizenöt napon belül teljesíti."
33. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"1a. a szakképzésben való részvétel feltételeit,"
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 30a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"30a. a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos szabályokat,"
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 39b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"39b. a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás, annak módosítása és megszüntetése rendjét, az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díjmértékét, a szakképzési tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, valamint a szakképzésben alkalmazott terjesztési árat,"
(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 40a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"40a. a felnőttképzési jogviszonyban szakmai oktatásban, illetve ingyenes szakmai képzésben részt vevők tekintetében a szakképző intézmény finanszírozására vonatkozó szabályokat,"
(5) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a 96. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait."
34. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(9) A szakmai vizsgát 2025. december 31-éig az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben az e törvényben meghatározott feltételekkel kell megszervezni azzal, hogy akkreditált vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.
(10) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs
a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos megyében vagy
b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,
a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezéséről a szakképzésért felelős miniszter gondoskodik."
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából az e törvény hatálybalépését követően megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe."
35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött és e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás alatt az e törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezései szerinti fenntartói megállapodást kell érteni. Az e törvény hatálybalépésekor hatályos szakképzési megállapodás 2021. augusztus 31-én hatályát veszti. Az e törvény hatálybalépését követően megkötött fenntartói megállapodás alatt az e törvény 2021. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti együttműködési megállapodást kell érteni. A 2021. szeptember 1-jén hatályos fenntartói megállapodás 2024. augusztus 31-én hatályát veszti. A központi költségvetés által a szakképzésben való részvételhez a nem állami fenntartó számára nyújtott támogatás összesített keretösszege 2024. augusztus 31-éig nem lehet magasabb, mint a 2021. augusztus 31-én hatályos szabályok alapján igénybe vehető ilyen támogatás összesített keretösszege."
36. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 2022. adóévben a 108. § (2) bekezdésének az adóelőleg megfizetésekor hatályos rendelkezése szerinti előleget utoljára 2022. május hónapra vonatkozóan kell megfizetni azzal, hogy a 2022. adóévben befizetett előleg és a 2022. január-június hónapra vonatkozó nettó kötelezettség különbözetét 2022. július 12-éig kell megfizetni, illetve visszaigényelni. A szakképzési hozzájárulásból 2022. július 31-éig befolyt bevétel az Alapot illeti meg."
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A szakképzési hozzájárulásnak az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: MódTv1.) megállapított szabályait a 2021. adóévre is alkalmazni kell azzal, hogy a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (3a) bekezdését kizárólag a MódTv1. hatálybalépését követően kötött szakképzési munkaszerződések tekintetében kell alkalmazni. A MódTv1. alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozó többlet-adókedvezményt a 108. § (1) bekezdése szerinti adóbevallásában önellenőrzéssel érvényesítheti. Nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulásnak a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan azt a részét, amely a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet - az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárványhoz kapcsolódó veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelete alapján igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményre, illetve mentességre is tekintettel - a MódTv1. alapján terheli.
(5b) A bruttó kötelezettségét a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték hetven százalékával csökkentheti a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezet az általa a régi Szkt. szerint kötött olyan együttműködési megállapodásra tekintettel, amely a gyakorlati képzési kötelezettséget a 125. § (3) bekezdése szerinti tanulóra vonatkozóan az érintett tanuló családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Az adóév munkanapjai közül csak azon napok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát. A bruttó kötelezettség csökkentésénél alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0."
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A MódTv1.-gyel megállapított 22. § (1a) bekezdését a 2021. szeptember 1-jén és az azt követően alapított szakképző intézményre kell alkalmazni."
37. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény
a) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,
b) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés b) pontjának és 21. cikkének,
c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
d) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának,
e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdésének,
f) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdés c) pontjának,
g) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) és (2) bekezdésének,
h) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (1) bekezdés g) pontjának,
i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke,
j) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3), (4) és (6) bekezdésének
való megfelelést szolgálja."
38. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 1. §-ában az "és az" szövegrész helyébe az " , az" szöveg és a "fejlesztése." szövegrész helyébe a "fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül." szöveg,
2. 2. § (1) bekezdésében az "az Alaptörvény szerinti ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás keretében a szakképzésialapfeladat-ellátás kereteit és garanciáit" szövegrész helyébe az "a szakképzésben való részvételt és a szakképzési alapfeladat ellátását" szöveg, a "törvényben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott" szöveg,
3. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "legfeljebb kettő" szövegrész helyébe az "az első kettő" szöveg, a "megszerzését az" szövegrész helyébe a "megszerzését - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az" szöveg és a "keresztül, és" szövegrész helyébe a "keresztül," szöveg,
4. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a "befejezéséig" szövegrész helyébe a "letételéig és" szöveg,
5. 3. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "ingyenesen" szövegrész helyébe az "az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen" szöveg,
6. 3. § (2) bekezdésében az "A szakképző intézmény a" szövegrész helyébe az "Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a" szöveg, a "szedhet térítési díjat, illetve tandíjat" szövegrész helyébe a "szedhető térítési díj, illetve tandíj" szöveg és az "ingyenes részvételre jogosult" szövegrész helyébe az "ingyenesen vesz részt" szöveg,
7. 4. § (4) bekezdésében a "tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, a képzésben részt vevő" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
8. 7. § 1. pontjában az "igényűnek" szövegrész helyébe az "igényű vagy fogyatékkal élő személynek" szöveg,
9. 7. § 6. pontjában az "oktatás," szövegrész helyébe az "oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése," szöveg,
10. 9. § (1) bekezdésében a "folytatható" szövegrész helyébe a "szervezhető" szöveg,
11. 9. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "folytatható" szövegrész helyébe a "szervezhető" szöveg,
12. 10. §-ában az " , a szakmai oktatás időtartamát és a 107. § (2) bekezdése szerinti súlyszorzót" szövegrész helyébe az "és a szakmai oktatás időtartamát" szöveg,
13. 11. § (2) bekezdésében az "az általa vezetett minisztérium honlapján" szövegrész helyébe az "a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon" szöveg,
14. 13. § címében a "képzési program" szövegrész helyébe a "szakmai képzés képzési programja" szöveg,
15. 13. § (2) bekezdésében a "képzési program" szövegrész helyébe a "szakmai képzés képzési programja" szöveg,
16. 13. § (4) bekezdésében az "alapján indított" szövegrész helyébe az "alapján - legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon - indított" szöveg,
17. III. Fejezet címében az "ÉS TEVÉKENYSÉGE" szövegrész helyébe a " , TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA" szöveg,
18. 19. § (2) bekezdésében a "törvényben meghatározott" szövegrész helyébe a "törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott" szöveg,
19. 19. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "A szakképző intézményben a" szövegrész helyébe az "Az állami szakképző intézményben és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézményben az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a" szöveg,
20. 19. § (4) bekezdés b) pont záró szövegrészében a "folytathat" szövegrész helyébe a "szervezhet" szöveg,
21. 20. § (2) bekezdésében a "folytathat" szövegrész helyébe a "szervezhet" szöveg,
22. 21. § (2) bekezdésében az "A" szövegrész helyébe az "Az állam által alapított" szöveg és az "- a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző iskola esetében a szakképzési centrum engedélyével -" szövegrész helyébe az "és - az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján - az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola" szöveg,
23. 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Kormány rendeletében" szövegrész helyébe a "Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében" szöveg,
24. 23. § címében a "jogának" szövegrész helyébe az "irányítási hatáskörének" szöveg,
25. 23. § a) pontjában a "jogának" szövegrész helyébe az "irányítási hatáskörének" szöveg,
26. 24. § (4) bekezdésében a "honlapján" szövegrész helyébe a "honlapon" szöveg,
27. 25. § (1) bekezdésében a "Kormány rendeletében" szövegrész helyébe a "Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében" szöveg,
28. 26. § címében a "joggyakorlása" szövegrész helyébe az "irányítási hatásköre" szöveg,
29. 26. § (1) bekezdésében a "Kormány rendelete" szövegrész helyébe a "Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete" szöveg,
30. 26. § (6) bekezdésében a "főigazgató, a főigazgató-helyettes, a kancellár és a gazdasági vezető a szakképzési centrummal munkaviszonyban áll, a szakképzési centrum más, nem oktató munkakörben" szövegrész helyébe a "szakképzési centrum vezető állású munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban, más" szöveg,
31. 27. § címében az "az állami és nem állami" szövegrész helyébe az "a" szöveg és a "joggyakorlása" szövegrész helyébe az "irányítási hatásköre" szöveg,
32. 27. § (3) bekezdésében a "jogait" szövegrész helyébe az "irányítási hatásköreit" szöveg és a "hozzájárulásával gyakorolhatja" szövegrész helyébe a "hozzájárulásával, nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás ilyen rendelkezése esetén gyakorolhatja" szöveg,
33. 46. § (2) bekezdésében a "jogot" szövegrészek helyébe az "irányítási hatáskört" szöveg,
34. 48. § 3. pontjában az "a tanulmányi" szövegrész helyébe a "digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi" szöveg,
35. 48. § 6. pontjában az "a szakmai" szövegrész helyébe az "a szakképző intézmény által szervezett szakmai" szöveg,
36. 48. § 9. pontjában a "tananyagokat," szövegrész helyébe a "tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket," szöveg,
37. 49. § (1) bekezdésében az "a képzési és kimeneti követelményekben és a programkövetelményben meghatározott" szövegrész helyébe az "az ahhoz kapcsolódó" szöveg és a "tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő" szöveg,
38. 51. § (1) bekezdésében a "Kormány rendeletében" szövegrész helyébe a "Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében" szöveg,
39. 51. § (2) bekezdés 1. pontjában az "a szakmai" szövegrész helyébe az "a szakképző intézmény által szervezett szakmai" szöveg,
40. 52. § (1) bekezdésében a "szakmai munkaközösséget hozhat" szövegrész helyébe a "részvételével szakmai munkaközösség hozható" szöveg, az "intézményben legfeljebb" szövegrész helyébe az "intézményben egyidejűleg legfeljebb" szöveg és a "hozható létre" szövegrész helyébe a "működhet" szöveg,
41. 53. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "jogviszonyra az Fktv.-t kell alkalmazni." szövegrész helyébe a "jogviszonyra - az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel - az Fktv.-t kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell az 59. § (3) bekezdését, ha a szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében szakmai oktatásban vesz részt." szöveg,
42. 53. § (4) bekezdés b) pontjában az "az óraszám" szövegrész helyébe az "a kötelező foglalkozások száma" szöveg és az "óraszámának" szövegrész helyébe a "kötelező foglalkozásai számának" szöveg,
43. 60. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A sajátos" szövegrész helyébe az "A tanulói jogviszonyban álló sajátos" szöveg, a "tanulót" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő személyt" szöveg és az "igazgató mentesíti" szövegrész helyébe az "igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesíti" szöveg,
44. 76. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "oktatásban a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható" szövegrész helyébe az "oktatásban nem biztosítható. Ennek tényét a gazdasági kamara - belső szabályozó eszközében meghatározott módon - igazolja" szöveg,
45. 80. § (1) bekezdésében a "folytathat" szövegrész helyébe a "szervezhet" szöveg,
46. 81. § (2) bekezdésében a "nonprofit gazdasági társaság" szövegrész helyébe az "ágazati képzőközpont" szöveg,
47. 81. § (3) bekezdésében a "szerv" szövegrész helyébe a "szervezet" szöveg, az "alapján szakirányú" szövegrész helyébe az "alapján folytatandó szakirányú" szöveg és a "szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnál nagyobb" szövegrész helyébe a "hatálya alá nem tartozó" szöveg,
48. 82. § (1) bekezdés a) pontjában a "folytatásának" szövegrész helyébe a "megszervezésének" szöveg,
49. 84. § (5) bekezdésében a "személy mentesül" szövegrész helyébe a "személy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott esetben mentesül" szöveg,
50. 84. § (6) bekezdésében az "intézményben kell" szövegrész helyébe az "intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell" szöveg és az "eltölteni." szövegrész helyébe az "eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik." szöveg,
51. 91. § (3) bekezdésében a "székhelye" szövegrész helyébe a "feladatellátási helye" szöveg,
52. 91. § (4) bekezdésében az "az év végén adott" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
53. 92. § (1) bekezdésében a "lehet bizonyítványt" szövegrész helyébe a "lehet érettségi bizonyítványt" szöveg,
54. 92. § (3) bekezdésében a "tanuló" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő személy" szöveg,
55. XIV. Fejezet címében a "TANULÓ, ILLETVE KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ KISKORÚ" szövegrész helyébe a "VAGY FOGYATÉKKAL ÉLŐ" szöveg,
56. 94. § címében a "tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő" szöveg,
57. 94. § (1) bekezdésében a "tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő" szöveg,
58. 97. § d) pontjában a "kezeli" szövegrész helyébe a "vezeti" szöveg és az "és tankönyvjegyzékkel" szövegrész helyébe az " , annak módosításával, meghosszabbításával és megszüntetésével" szöveg,
59. 99. § (2) bekezdés c) pontjában a "fejlesztése" szövegrész helyébe a "fejlesztési" szöveg,
60. 100. § (1) bekezdés d) pontjában az "a szakmai vizsga helyszíne" szövegrész helyébe az "- a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel - a szakmai vizsga helyszíne" szöveg,
61. 103. § (1) bekezdésében az "oktatás folytatásától" szövegrész helyébe az "oktatás megszervezésére irányuló tevékenység folytatásától" szöveg,
62. 104. §-ában a "képzés támogatása" szövegrész helyébe a "képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés támogatása" szöveg,
63. 105. § (3) bekezdésében az "a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási" szöveg,
64. 107. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "a fenntartói megállapodással, az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy" szövegrész helyébe az "az állam, illetve az" szöveg,
65. 108. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "adóhatóságnak" szövegrész helyébe az "adó- és vámhatóságnak" szöveg,
66. 108. § (2) bekezdésében az "a tárgyhavi" szövegrész helyébe az "a - 107. § (3) bekezdése szerinti adókedvezmény nélkül számított - tárgyhavi" szöveg és az "adóhatóság által vezetett számlára" szövegrész helyébe az "adó- és vámhatóság kincstárnál vezetett fizetési számlájára" szöveg,
67. 108. § (3) bekezdésében az "adóhatóság" szövegrész helyébe az "adó- és vámhatóság" szöveg,
68. 109. § címében a "szakképzéshez biztosított támogatás" szövegrész helyébe a "szakképzésialapfeladat-ellátás fedezete" szöveg,
69. 115. § (2) bekezdés d) pontjában a "sajátos nevelési igényű tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre" szövegrész helyébe a "sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyre" szöveg,
70. 119. § (5) bekezdésében a "fenntartói" szövegrész helyébe az "együttműködési" szöveg,
71. 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a "képzési program" szövegrész helyébe a "szakmai képzés képzési programja" szöveg,
72. 123. § (2) bekezdés 4. pontjában az "alapításának, a" szövegrész helyébe az "alapításának, megszüntetésének, átszervezésének és fenntartói irányítási hatásköre átadásának, a" szöveg és a "létesítő" szövegrész helyébe az "alapító" szöveg,
73. 123. § (2) bekezdés 6. pontjában az "az általa" szövegrész helyébe az "a szakképző intézmény és az akkreditált vizsgaközpont által" szöveg és a "körét," szövegrész helyébe a "körét és tartalmát," szöveg,
74. 123. § (2) bekezdés 9. pontjában az "a fenntartói" szövegrész helyébe az "az együttműködési" szöveg,
75. 123. § (2) bekezdés 16. pontjában az "oktató továbbképzési" szövegrész helyébe az "oktató kötelességének részletes szabályait és továbbképzési" szöveg,
76. 123. § (2) bekezdés 18. pontjában a "létesítésének feltételeit" szövegrész helyébe a "létesítésének, szünetelésének és megszüntetésének feltételeit" szöveg,
77. 123. § (2) bekezdés 23. pontjában a "tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú" szövegrész helyébe a "vagy fogyatékkal élő" szöveg,
78. 123. § (2) bekezdés 27. pontjában a "szakképző intézmény tanulója" szövegrész helyébe a "tanuló" szöveg,
79. 123. § (2) bekezdés 38. pontjában a "szabályait, valamint" szövegrész helyébe a "szabályait, a szakmai vizsgával összefüggésben az akkreditált vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait, valamint" szöveg,
80. 123. § (2) bekezdés 40. pontjában az "a Nemzeti Foglalkoztatási" szövegrész helyébe az "az" szöveg,
81. 125. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "előkésztő" szövegrész helyébe az "előkészítő" szöveg,
82. 125. § (3) bekezdés b) pontjában a "tanulószerződéssel való" szövegrész helyébe a "tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással való" szöveg,
83. 125. § (4) bekezdésében az "előkésztő" szövegrész helyébe az "előkészítő" szöveg,
84. 126. §-ában a "megszerzett" szövegrészek helyébe a " , valamint a 125. § (1) bekezdése és az Fktv. 30. § (3) bekezdése alapján kifutó jelleggel szervezett oktatás, képzés keretében megszerzett" szöveg,
85. 127. § (3) bekezdésében az "intézmény a" szövegrész helyébe az "intézmény és a duális képzőhely a" szöveg,
86. 127. § (5) bekezdésében a "továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani" szövegrész helyébe a "továbbképzési kötelezettsége 2021. július 1-jével kezdődik, azzal, hogy az e törvény hatálybalépése és a továbbképzési kötelezettség e bekezdés szerinti kezdő időpontja közötti időben történő továbbképzésben való részvételt - ha az szakmai tartalmában megfelel az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a továbbképzéssel összefüggésben meghatározott követelményeknek - a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe be kell számítani" szöveg
lép.
39. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a szakképzésben való részvétel keretében" szövegrész,
2. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a "szakképző intézményben a" szövegrész,
3. 4. § (4) bekezdésében a "nagykorú" szövegrész,
4. 17. §-ában az " , amely a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik" szövegrész és az "önálló költségvetéssel nem rendelkezik és" szövegrész,
5. 21. § (1) bekezdés b) pontjában az "érettségi végzettséggel" szövegrész,
6. 26. § (4) bekezdésében az "A főigazgatót feladatai ellátásában főigazgató-helyettes segíti." szövegrész,
7. 26. § (7) és (8) bekezdése,
9. 28. §-a,
10. 60. § (1) bekezdésében az " , előmenetelét" szövegrészek,
11. 62. §-a,
12. 81. § (3) bekezdésében a "folytatása" szövegrész,
13. 84. § (5) bekezdésében az "a közismereti oktatás időtartamára" szövegrész,
14. 91. § (1) bekezdésében az "állami vizsga, amely" szövegrész és az "országosan egységes eljárás keretében" szövegrész,
15. 94. § (1) bekezdésében az "A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy számára biztosított kedvezményeket megállapító rendelkezéseket a képzésben részt vevő fogyatékkal élő nagykorú személyre is alkalmazni kell." szövegrész,
16. 99. § (3) bekezdése,
17. 23. alcíme,
18. 106. § (2) bekezdés c) pontja,
19. 108. § (1) bekezdés b) pontjában a "(2) bekezdése" szövegrész,
20. 108. § (2) bekezdésében az "az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan" szövegrész, a "(2) bekezdése" szövegrész és a "figyelembe vehető és" szövegrész,
21. 24. alcím címe,
22. 109. § (3) bekezdés c) pontjában a "nem állami" szövegrész,
23. 110. § (3) bekezdése,
24. 123. § (2) bekezdés 33. pontja,
25. 123. § (2) bekezdés 45. pontjában az " , illetve a 128. § (5) bekezdése tekintetében szakképesítésenként, részszakképesítésenként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként" szövegrész,
26. 125. § (7) bekezdése,
28. 127. § (5) bekezdésében a " , ha ez az idő az e törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az e törvény szerint teljesíteni" szövegrész,
29. 128. § (1) és (2) bekezdése,
30. 128. § (4) bekezdése,
31. 128. § (5)-(5b) bekezdése,
32. 128. § (7) bekezdése.
II. FEJEZET
EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
3. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
40. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 12. § (2) bekezdésében a "szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból" szöveg lép.
4. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
41. § Hatályát veszti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontjában a " , szakképzési hozzájárulás" szövegrész.
5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
42. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi, illetve a szakiskolai nevelés-oktatásban az Szkt. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint, a készségfejlesztő iskola tekintetében pedig az utolsó gyakorlati évfolyam befejezéséig az állam közszolgálati feladata. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére."
43. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a köznevelési intézményt a (8) bekezdés g) pontja alapján törli a nyilvántartásból, az erről szóló határozatában kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt vagy szakképző intézményt, amely a törölt köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanköteles tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Nem tanköteles tanuló esetében csak az érintett kérelmére kell kötelező felvételt biztosító nevelési-oktatási intézményt vagy - a szakképzési államigazgatási szerv egyetértésével - szakképző intézményt kijelölni. A nevelési-oktatási intézményt vagy szakképző intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló végleges határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság megküldi a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes tankerületi központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A jogutóddal megszűnő köznevelési intézmény iratállományát a jogutód köznevelési intézménynek kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetén a fenntartó, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság számára kell átadni az iratállományt."
44. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A szakgimnáziummal 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszonyban álló tanuló szakmai vizsgájára a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak az Szktmód. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az oktatásért felelős miniszter javaslatára a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik."
45. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (10) bekezdésében az "Az" szövegrész helyébe az "A szakképzési centrum részeként működő köznevelési intézmény, az" szöveg lép.
46. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 26/A. alcím címében az "és a külföldi tanulmányúttal" szövegrész,
b) 44/C. §-a.
6. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
47. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A hallgatóval e törvény alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzója alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére."
48. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény az állami felsőoktatási intézménnyel azonos elv szerint jogosult támogatásra az általa fenntartott köznevelési intézményben ellátott köznevelési alapfeladatra és szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra tekintettel. Az állami felsőoktatási intézmény ilyen támogatását a felsőoktatási intézmény költségvetésében elkülönítve kell megtervezni, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény esetében pedig közfeladat-finanszírozási szerződéssel kell azt biztosítani. A köznevelési, illetve a szakképzési tevékenységhez az egyedi feladatok támogatása körében további támogatás biztosítható."
49. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
"29. az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját."
7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
50. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdés a) pontjában a " ," szövegrész helyébe az "és" szöveg lép.
51. § Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
a) 9. § (1) bekezdés d) pontjában az "és a szakképzési hozzájárulás" szövegrész,
b) 21. § (2) bekezdés b) pontjában az " , és" szövegrész,
c) 21. § (2) bekezdés c) pontja.
8. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
52. § Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 58. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a " , szakképzési hozzájárulást" szövegrész.
9. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
53. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 19. § (6) bekezdésében a "tagintézményenként" szövegrész helyébe az "a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményenként" szöveg lép.
10. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
54. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény
a) 250. § (5) bekezdésében a "(3)-(4)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg,
b) 250. § (8) bekezdésében a "(3)-(4)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg
lép.
55. § Hatályát veszti az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény
a) 27. alcím címében az "és szakképzési hozzájárulási" szövegrész,
11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
56. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés 3a. pontja szerinti esetben az oktatási azonosító szám kiadása nem magyar állampolgár esetén a képzésben részt vevő személy kérelmére történik."
57. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
"3/A. Az oktatási nyilvántartáshoz kapcsolódó egyéb adatkezelés
6/C. § (1) A központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból a köznevelési intézmény tanulója és a szakképző intézmény tanulója részére megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány informatikai alapú nyilvántartást vezet (a továbbiakban: tanulmányutak nyilvántartása).
(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
1. a tanuló családi és utónevét, valamint születési családi és utónevét,
2. a tanuló oktatási azonosító számát,
3. a tanuló anyja születési nevét,
4. a tanuló születési helyét és idejét,
5. a tanuló állampolgárságát,
6. a tanuló nemét,
7. a tanuló köznevelési intézményének vagy szakképző intézményének nevét, OM azonosítóját,
8. a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot vagy szakképzési alapfeladatot,
9. azt a feladatellátási helyet, ahol a tanuló nevelés-oktatása vagy szakképzésben való részvétele megvalósul,
10. a tanuló évfolyamát,
11. azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
12. kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,
13. a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,
14. a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,
15. az utasbiztosítás szerződésszámát,
16. a támogatói okirat számát,
17. egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát,
18. a tanuló sajátos nevelési igényére vonatkozó adatokat.
(3) A (2) bekezdés 1-6. pontjában meghatározott adatokat a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányút finanszírozásának biztosítása és a felhasználás ellenőrzése céljából a Tempus Közalapítvány a köznevelés információs rendszerébe és a szakképzés információs rendszerébe továbbítja.
(4) A külföldi tanulmányútra irányuló egyéni pályázat esetén a (2) bekezdés 1-15., 17. és 18. pontja szerinti adatokat a tanuló, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő, csoportos pályázat esetén a (2) bekezdés 1-15. és 18. pontja szerinti adatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény továbbítja a Tempus Közalapítvány számára.
(5) A tanulói nyilvántartásból, illetve a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásából a 2. § a)-d), g) és l) pontjában, valamint az 1. melléklet I. rész e)-g), i) és l) alpontjában és az 1/A. melléklet II. rész 1. pont g) és k) alpontjában meghatározott adatokat - a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból megszervezett külföldi tanulmányutak megszervezése, továbbá az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése céljából - a Tempus Közalapítvány részére az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell továbbítani.
(6) A tanulmányutak nyilvántartásában rögzített adatokat a Tempus Közalapítvány az adatfelvételtől a tanulói jogviszony megszűnéséig kezeli."
58. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (15a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A képzési hitelhez kapcsolódóan)
"c) a felnőttképzési intézménytörzsből
ca) a felnőttképző képviseletére jogosult személy azonosítása céljából a 3/A. melléklet I. rész 1. pont a) alpontjában meghatározott adatok,
cb) a közvetlenül a felnőttképző rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a felnőttképző fizetési számlájának száma"
(továbbíthatóak a Diákhitel Központnak.)
59. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
a) 3. § (4) bekezdésében a "meghatározott adatokról adategyeztetés céljából az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot igényel a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (2) bekezdése szerinti azonosítók képzésére jogosult adatkezelőktől" szövegrész helyébe az "és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról - adategyeztetés céljából - az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatójától adatot igényel" szöveg,
b) 6. § (7) bekezdésében az "igénybevételéről, az" szövegrész helyébe az "igénybevételéről, típusáról, az" szöveg,
c) 1/A. melléklet III. rész 1. pont a) alpontjában a "számát," szövegrész helyébe a "számát és társadalombiztosítási azonosító jelét," szöveg,
d) 3/A. melléklet II. rész 1. pont b) alpontjában a "nemét," szövegrész helyébe a "nemét, valamint - annak rendelkezésre állása esetén - a 2. § h)-k) pontja és 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatát," szöveg,
e) 3/A. melléklet II. rész 2. pont c) alpontjában a "nevét" szövegrész helyébe a "megjelölését" szöveg, a "tényét" szövegrész helyébe az "és szünetelésének tényét, típusát" szöveg és a "típusát" szövegrész helyébe a "mértékét" szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
a) 7. § (1) bekezdés c) pontja,
b) 1/A. melléklet II. rész 1. pont m), n) és p) alpontja.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 9-21. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23-25. §, a 29. §, a 31-35. §, a 36. § (3) bekezdése, a 37. §, a 38. § 1-61., 64., 69-81. és 83-85. pontja, a 39. § 1-16., 22-24., 26., 27., 29., 30. és 32. pontja és a 42. § 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 30. §, a 36. § (1) bekezdése, a 38. § 68. pontja, a 39. § 17., 21., 25. és 31. pontja, a 3. alcím, a 4. alcím, a 6-8. alcím és a 10. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke